Eljárás : 2016/2047(BUD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0287/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0287/2016

Viták :

PV 25/10/2016 - 13
CRE 25/10/2016 - 13

Szavazatok :

PV 26/10/2016 - 6.2
CRE 26/10/2016 - 6.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0411

JELENTÉS     
PDF 984kWORD 159k
13.10.2016
PE 589.175v03-00 A8-0287/2016(1. rész)

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról

(11900/2016 – C8-0373/2016 – 2016/2047(BUD))

1. rész: Állásfoglalásra irányuló indítvány

Költségvetési Bizottság

Előadók:   Jens Geier (III. szakasz – Bizottság)

  Indrek Tarand (egyéb szakaszok)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről szóló tanácsi álláspontról (11900/2016 – C8-0373/2016 – 2016/2047(BUD))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,

–  tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,

–  tekintettel az Európai Közösségek saját forrásainak rendszeréről szóló, 2007. június 7-i 2007/436/EK, Euratom tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2013. december 2-i 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményességéről szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodásra(4),

-  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékeléséről/felülvizsgálatáról szóló, az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz intézett bizottsági közleményre (COM(2016)0603),

–  tekintettel a 2017. évi költségvetés elkészítésére vonatkozó általános iránymutatásokról szóló, 2016. március 9-i állásfoglalására, III. szakasz – Bizottság(5),

–  tekintettel az Európai Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalására(7),

–  tekintettel az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetési tervezetére, amelyet a Bizottság 2016. július 18-án fogadott el (COM(2016)0300),

–  tekintettel a Tanács által 2016. szeptember 12-én elfogadott és a Parlamentnek 2016. szeptember 14-én megküldött, az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésének tervezetéről szóló álláspontra (11900/2016 – C8 0373/2016),

–  tekintettel eljárási szabályzata 88. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére és a többi érintett bizottság véleményére (A8-0287/2016),

A.  mivel a források szűkössége idején nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a költségvetési fegyelem betartásának, valamint a pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának;

B.  mivel az EUMSZ 318. cikkében foglalt, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti párbeszédnek ösztönöznie kell a teljesítményorientált kultúrát a Bizottságon belül, beleértve a fokozott átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

III. szakasz

Általános áttekintés

1.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetést a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának szélesebb körű összefüggésében kell figyelembe venni; hangsúlyozza a hosszú távú prioritások és az új kihívások közötti egyensúly biztosításának szükségességét, és ezért kiemeli, hogy a 2017-es költségvetésnek összhangban kell állnia az Európa 2020 stratégiával, amely a költségvetés fő irányvonalait és annak átfogó prioritásait tartalmazza;

2.  megismétli azon meggyőződését, hogy a jelenlegi sajátos helyzetben az olyan kezdeményezések, mint az esb-alapok Európai Bizottság általi, az 1303/2013/EU rendelet (a közös rendelkezésekről szóló rendelet, CPR)(8) 23. cikke (15) bekezdésének értelmében történő felfüggesztése nemcsak tisztességtelen és aránytalan, hanem politikailag fenntarthatatlan is;

3.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetés parlamenti olvasata teljes mértékben tükrözi a fent említett, az általános iránymutatásokról szóló 2016. március 9-i és „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret választások utáni felülvizsgálatának előkészítése: a Parlament észrevételei a Bizottság javaslatát megelőzően” című, 2016. július 6-i állásfoglalásában elsöprő többséggel elfogadott politikai prioritásokat; 

4.  hangsúlyozza, hogy a béke és a biztonság alapvető értékek, melyeket uniós szinten kell fenntartani; úgy véli, hogy meg kell védeni a nagypénteki megállapodást, amely létfontosságúnak bizonyult a békéhez és a megbékéléshez Észak-Írországban; hangsúlyozza, hogy egyedi intézkedésekre van szükség azon régiók támogatásának biztosításához, amelyeket különösen érinteni fog az Egyesült Királyságnak – állampolgárainak kifejezett akaratával összhangban a Lisszaboni Szerződés 50. cikkéhez való folyamodást követően – az Unióból történő tárgyalásos kilépése;

5.  kiemeli, hogy az Uniónak jelenleg számos súlyos vészhelyzettel kell szembenéznie, amelyeket nem lehetett előrelátni a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret kidolgozása idején; meggyőződése, hogy a lehető legsürgősebben és kiemelt prioritásként megnövelt pénzügyi forrásokat kell mozgósítani az uniós költségvetésből annak érdekében, hogy meg tudjunk felelni a politikai kihívásoknak, és hogy az Unió válaszolni és hatékonyan reagálni tudjon ezekre a válsághelyzetekre; úgy véli, hogy szilárd politikai elkötelezettségre van szükség annak érdekében, hogy új előirányzatokat biztosítsunk e célra 2017-ben és a programozási időszak végéig;

6.  hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetésnek ki kell tudnia elégíteni a migrációs kihívással és a gazdasági válság okozta lassú gazdasági növekedéssel összefüggő igényeket; megjegyzi, hogy fokozni kell a kutatási és infrastrukturális projektek, valamint az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem finanszírozását;

7.  emlékeztet arra, hogy bár a Parlament azonnal jóváhagyta a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások kezeléséhez szükséges kiegészítő finanszírozást, miközben továbbra is támogatta a fenntartható fejlesztési célokat, mindig kitartott amellett, hogy ez a kihívás nem élvez elsőbbséget az egyéb fontos uniós szakpolitikákkal, különösen az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló tisztességes és minőségi munkahelyek létrehozásával, illetve a vállalkozások és a vállalkozói szellem fejlesztésével szemben; megjegyzi, hogy a 3. fejezet felső határa közel sem elegendő ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások belső dimenziójára, és kitart amellett, hogy átfogó és az emberi jogokon alapuló megközelítést, valamint prioritást élvező – például kulturális – programokat kell elfogadni, amelyek összekapcsolják a migrációt a fejlődéssel és garantálják a bevándorló munkavállalók, valamint a menedékkérők és a menekültek integrációját; hangsúlyozza, hogy az e téren szükséges további finanszírozás biztosítása érdekében a Bizottság példa nélküli forrást javasolt a többéves pénzügyi keret speciális eszközeire – többek között a rugalmassági eszköz teljes körű igénybevételét, valamint a rendkívüli tartalék jelentős felhasználását – a 2017. évi költségvetési tervezetben, amelyet a Tanács el is fogadott;

8.  megismétli azon álláspontját, hogy a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívás kezeléséhez szükséges kiegészítő forrásokat nem lehet a meglévő uniós külső fellépések – többek között a fejlesztési politika – kárára mozgósítani; megismétli, hogy a törökországi menekülteket támogató eszköz (FRT), a válságkezelő alapok, vagy bármely más eseti eszközök nem finanszírozhatók más meglévő eszközök csökkentése révén; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetésen kívül létrehozott eseti eszközök veszélyeztethetik a költségvetés egységességét, és megkerülhetik a parlamenti részvételnek és ellenőrzésnek alárendelt költségvetési eljárást; határozottan kétségbe vonja, hogy a 4. fejezet (Globális Európa) felső határa elegendő ahhoz, hogy fenntartható és hatékony választ adjon a jelenlegi külső kihívásokra, beleértve a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívásokat;

9.  megismétli azon meggyőződését, hogy az uniós költségvetésnek módokat kell találnia új kezdeményezések finanszírozására úgy, hogy emiatt a meglévő uniós programok és szakpolitikák ne kerüljenek hátrányba, és felszólít fenntartható eszközök felkutatására az új kezdeményezések finanszírozásához; aggódik amiatt, hogy a védelmi kutatással kapcsolatos előkészítő fellépésre fordított összeg, amely 80 millió EUR lesz a következő három évben, jelentősen lecsökken a jelenlegi többéves pénzügyi keretben; meggyőződése, hogy a már alulfinanszírozott uniós költségvetés miatt a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatos műveletekre, adminisztratív költségekre, előkészítő intézkedésekre és kísérleti projektekre fordított további erőfeszítésekhez kiegészítő pénzügyi eszközökre van szükség a tagállamok részéről; úgy véli, hogy e tekintetben a tagállamoknak fel kellene használniuk a jelenlegi többéves pénzügyi keret félidős értékelését/felülvizsgálatát; hangsúlyozza, hogy a közös védelmi kutatás hosszú távú finanszírozásának tisztázására van szükség;

10.  emlékeztet, hogy az Unió ratifikálta a Párizsi Megállapodást és pénzügyi forrásainak egy részét nemzetközi kötelezettségvállalásainak betartására kell szentelnie; megjegyzi, hogy a 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételekre és kiadásokra vonatkozó kimutatásnak megfelelően a költségvetés várhatóan a kiadások 19,2%-át fogja erre a célra fordítani; határozottan ösztönzi a Bizottságot, hogy folytassa ezt az utat a 20%-os cél megvalósítása érdekében, összhangban a Bizottság azon kötelezettségvállalásával, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben általánosan érvényesíti az éghajlat-politikai szempontokat;

11.  visszaállítja a Tanács által a költségvetési tervezetben javasolt valamennyi csökkentést; nem érti a javasolt csökkentések mögött húzódó okokat, és vitatja a Tanács azon kifejezett szándékát, hogy néhány fejezetben, mint például az 1a. alfejezetben (Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért) és a 4. fejezetben (Globális Európa) újra mesterséges tartalékokat képezzen, különös tekintettel arra, hogy a tartalékok amúgy sem lennének elég nagyok a váratlan körülményekre vagy a válságokra való reagáláshoz;

12.  megjegyzi, hogy a Tanács olvasata nem vette számításba az uniós költségvetés tényleges végrehajtását az elmúlt öt évben, és azt, hogy valamennyi költségvetés-módosítást figyelembe véve, jelentősen több forrásra volt szükség minden egyes végleges költségvetésben; felhívja ezért a Tanácsot, hogy igazítsa ki álláspontját az egyeztetőbizottságban annak érdekében, hogy a 2017-es költségvetésre a kezdetektől fogva megfelelő finanszírozás álljon rendelkezésre;

13.  bejelenti, hogy – e sürgető igények kielégítő mértékű finanszírozása céljából és figyelembe véve a többéves pénzügyi keret nagyon szoros tartalékait 2017-ben – finanszírozni fogja a költségvetési tervezeten felüli megerősítéseket a rendelkezésre álló valamennyi tartalékkeret kimerítése és a rendkívüli tartalék megnövelt igénybevétele révén;

14.  teljes mértékben ellensúlyozza az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben és a Horizont 2020-ban az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) vonatkozásában javasolt valamennyi csökkentést, összesen 1240 millió EUR kötelezettségvállalást, amely összeget új előirányzatok révén kell elkülöníteni a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során; kitart amellett, hogy hatékony megoldásra van szükség az ifjúsági munkanélküliséget illetően az egész Unióban; ezért további 1500 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzattal növeli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést folytatásának lehetővé tétele érdekében; úgy véli, hogy e fontos uniós programok megfelelő kiegészítő finanszírozásáról a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében kell dönteni;

15.  arra számít, hogy a Tanács is osztja majd ezt a megközelítést, és hogy az egyeztetés során könnyen megállapodásra tud majd jutni vele, lehetővé téve az Unió számára, hogy felnőjön a feladathoz, és hatékony választ adjon az előtte álló kihívásokra;

16.  a 2017. évi előirányzatok átfogó szintjét 161,8 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatban és 136,8 milliárd EUR kifizetési előirányzatban határozza meg;

1a. alfejezet – Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért

17.  megjegyzi, hogy az 1a. alfejezetet ismét erőteljesen érintette a Tanács olvasata, a Tanács által javasolt összes csökkentés 52%-át az e fejezet alá tartozó kötelezettségvállalások teszik ki; ezért kétségbe vonja, hogy a Tanács munkahelyteremtésre és növekedésre vonatkozó politikai prioritása miként tükröződik ebben az olvasatban;

18.  határozottan ellenzi e csökkentéseket egy olyan fejezetben, amely az európai hozzáadott értéket szimbolizálja és az európai polgárok számára nagyobb növekedést és több munkahelyet hoz létre; következésképpen úgy határoz, hogy visszaállítja a Tanács által végrehajtott összes csökkentést;

19.  teljesítve a 2015. júniusban vállalt azon kötelezettséget, hogy minimálisra csökkenti az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) létrehozásának a Horizont 2020-ra és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközre gyakorolt költségvetési hatását az éves költségvetési eljárás során, úgy határoz, hogy teljesen visszaállítja a Horizont 2020 és az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz eredeti, ESBA előtti kereteit, amelyeket az ESBA garanciaalapjának feltöltése érdekében csökkentettek; hangsúlyozza a Horizont 2020, az Unió legnagyobb kutatási és innovációs programjának fontosságát, amely termékekké és szolgáltatásokká alakítja a nagyszerű ötleteket, ösztönözve ezáltal a növekedést és a munkahelyteremtést; kéri a költségvetési tervezetben szereplő szint felett 1,24 milliárd eurónak megfelelő kiegészítő kötelezettségvállalási előirányzat rendelkezésre bocsátását; átfogó megállapodás elérésére számít e sürgős ügyben a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatának keretében; rámutat arra, hogy a teljes mértékben hatékony és eredményes működés érdekében javítani kell az ESBA-t, biztosítva az addicionalitás elvének tiszteletben tartását, javítva a földrajzi és ágazati egyensúlyt és növelve az átláthatóságot a döntéshozatali folyamatban;

20.  a foglalkoztatással és a növekedéssel kapcsolatos, továbbra is prioritásnak tekintett céljaival összhangban és az eddigi felvevőképesség alapos értékelését követően úgy határoz, hogy javasolja a COSME, a PROGRESS, a Marie Curie program, az Európai Kutatási Tanács, az EURES és az Erasmus+ programok előirányzatainak a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé való emelését; megjegyzi, hogy e növelések finanszírozhatók az ezen alfejezetben rendelkezésre álló tartalékkeretből;

21.  ennek eredményeként az 1a. alfejezet kötelezettségvállalási előirányzatait 69,367 millió euróval a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé emeli (kivéve ESBA, kísérleti projektek és előkészítő intézkedések);

1b. alfejezet – Gazdasági, társadalmi és területi kohézió

22.  hangsúlyozza, hogy az éves uniós költségvetés körülbelül egyharmada gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célokra irányul; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika az Unió fő beruházási politikája és az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésének eszköze, és hogy az fontos szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában; 

23.  helyteleníti a kötelezettségvállalási előirányzatok 3 millió eurós, és – ami még ennél is fontosabb – a kifizetési előirányzatok 199 millió eurós, Tanács által javasolt csökkentését az 1b. alfejezet alatt, többek között a támogatásra vonatkozó sorokban; felhívja a Tanácsot annak kifejtésére, hogy ezek a csökkentések hogyan egyeztethetők össze azon célkitűzésével, miszerint biztosítani kell a szükséges előirányzatokat „annak érdekében, hogy az új programokat a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret negyedik évében zökkenőmentesen végre lehessen hajtani”; emlékeztet, hogy a Bizottság által ezen alfejezetben javasolt kifizetések szintje már 23,5%-kal alacsonyabb, mint a 2016-os költségvetésben; hangsúlyozza e tekintetben, hogy nem indokolt és elfogadhatatlan a kifizetések bármilyen mértékű további csökkentése;

24.  az uniós szakpolitikák hatásvizsgálati jelentéseken alapuló hatásértékelésére szólít fel annak meghatározása érdekében, hogy milyen mértékben járultak hozzá – többek között – a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a versenyképes és diverzifikált regionális gazdaságok fejlesztéséhez, valamint a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés előmozdításához;

25.  aggodalommal töltik el az esb-alapok végrehajtása terén tapasztalható jelentős késedelmek, amelyek valószínűleg súlyosan káros hatást gyakorolnak a helyi célok időben történő megvalósítására, de fennáll annak a kockázata is, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret második felében újabb kifizetetlen számlaállomány halmozódik fel; sürgeti az érintett tagállamokat, hogy haladéktalanul jelöljék ki a még hiányzó irányító, kifizető és igazoló hatóságokat és kezeljék a programok végrehajtásában tapasztalható késedelem valamennyi egyéb okát; tudomásul veszi, hogy a Bizottság további egyszerűsítéseket javasolt e területen, és úgy véli, hogy a tagállamoknak mielőbb meg kell tenniük minden erőfeszítést annak biztosítása érdekében, hogy a programok teljes lendülettel folyjanak; következésképpen felszólít a szinergiák és az egymást kiegészítő jelleg növelésére a tagállami költségvetésekben követett állami beruházási politikák és az uniós költségvetés között, valamint a növekedés és a fenntartható munkahelyek létrehozásának előmozdítására irányuló politikák tekintetében, ami az EU sarokkövét képezi;

26.  nyugtázza a strukturálisreform-támogató program 142 800 000 eurós kerettel való létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ezt a forrást a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére kell felhasználni;

27.  sajnálja, hogy a 2014–2015-ös előreütemezés miatt a Bizottság 2017-re nem javasolt kötelezettségvállalási előirányzatokat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára; megismétli, hogy határozottan támogatja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés folytatását; úgy határoz, hogy első lépésként és az Európai Szociális Alapról(9) szóló rendelettel összhangban, amely rendelkezik a tevékenységek folytatásának lehetőségéről, további 1500 millió EUR összegű kötelezettségvállalási előirányzatot és 500 millió EUR kifizetési előirányzatot bocsát az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés rendelkezésére, az ifjúsági munkanélküliség problémájának hatékony megoldása érdekében, levonva a tanulságokat a kezdeményezés végrehajtásáról szóló bizottsági értékelés eredményeiből; megjegyzi, hogy a Parlament kéréseivel összhangban, a többéves pénzügyi keret közelgő félidős felülvizsgálata keretében átfogó megállapodást kell elérni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megfelelő további finanszírozásáról a jelen programozási időszak hátralévő részére; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt abból a célból, hogy az európai fiatalok érdekében felgyorsítsák a kezdeményezés helyi megvalósítását;

28.  úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezet összegeit mind a kötelezettségvállalások, mind a kifizetések tekintetében a Tanács által csökkentett sorok esetében; az 1b. alfejezet esetében 1500 millió euróval a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé növeli az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített kötelezettségvállalási előirányzatokat és 500 millió euróval a kifizetési előirányzatokat, valamint 4 millió euróval a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapnak szánt kötelezettségvállalásokat és 2 millió euróval a kifizetéseket, így 1 486 798 635 euróval meghaladva a kötelezettségvállalási előirányzatok jelenlegi felső határát;

29.  hangsúlyozza, hogy az 1b. alfejezet alá tartozik a jelenlegi fennálló költségvetési kötelezettségvállalások legnagyobb része – 151 119 millió EUR 2016. szeptember elején –, ami veszélyeztetheti az új programok végrehajtását;

30.  hangsúlyozza a kohéziós politika jelentős hozzájárulását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés sikeres végrehajtásához; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőség megvalósítását szolgáló megfelelő eszközök létrehozására irányuló intézkedéseket, így például a strukturális alapokat felhasználó ösztönöző rendszereket, melyek célja a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés nemzeti szinten való alkalmazásának előmozdítása;

2. fejezet – Fenntartható növekedés: természeti erőforrások

31.  megjegyzi, hogy a Tanács a 2. fejezetben 179,5 millió euróval csökkentette a kötelezettségvállalási előirányzatokat és 198 millió euróval a kifizetési előirányzatokat az igazgatási támogatás, az operatív technikai segítségnyújtás (mint például az Európai Tengerügyi és Halászati Alap és a LIFE program) és a mezőgazdasági tevékenységek megművelt területeken való fenntartásához elengedhetetlen Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) működési sorain, valamint a decentralizált ügynökségek sorain; megjegyzi, hogy a legnagyobb csökkentések a vidékfejlesztési kifizetéseket érintik; úgy véli, hogy továbbra is a módosító indítványnak kellene az EMGA-előirányzatok bármilyen megbízható újraértékelésének alapjául szolgálnia; ennek megfelelően visszaállítja a költségvetési tervezetben szereplő szintet;

32.  számít a szükséghelyzeti támogatási csomagra, és különösen a tejágazatra vonatkozó módosító indítvány benyújtására, és úgy dönt, hogy határozott támogatását fejezi ki az uniós mezőgazdasági ágazat iránt; ezért 600 millió euróval a költségvetési tervezetben szereplő szint fölé növeli az előirányzatokat a tejágazatot sújtó válság hatásainak és az orosz embargó tejágazatra gyakorolt hatásainak kezelése érdekében;

33.  üdvözli a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásra és innovációra irányuló előirányzatokat a Horizont 2020 keretében, melyek célja, hogy biztosítsák a biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek és más bioalapú termékek megfelelő kínálatát; hangsúlyozza, hogy előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek elsődleges termelőket vonnak be;

34.  hangsúlyozza, hogy az új közös halászati politika végrehajtása paradigmaváltást von maga után a halászati gazdálkodásban mind a tagállamok, mind a halászok számára, és e tekintetben emlékeztet az előző pénzügyi években tapasztalt nehézségekre, amikor csökkentették az előirányzatokat;

35.  a fentiek fényében sajnálja azonban, hogy a LIFE program – 493,7 millió eurós teljes finanszírozással – ebben az évben is csupán a teljes költségvetési tervezet 0,3 %-át teszi ki, ugyanakkor üdvözli, hogy a költségvetési tervezetben a LIFE program kötelezettségvállalási előirányzatai 30,9 millió euróval nőttek;

36.  hangsúlyozza a LIFE program kifizetési előirányzatainak hiányából származó korábbi problémákat, melyek akadályozták és késleltették a program megfelelő végrehajtását;

37.  az Európa 2020 stratégia céljaival és az éghajlatváltozás kezelésére tett nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban úgy határoz, hogy javasolja a LIFE+ program finanszírozásának a költségvetési tervezet szintje fölé történő növelését;

38.  ezért a kötelezettségvállalási előirányzatokat 619,8 millió euróval, a kifizetési előirányzatokat pedig 611,3 millió euróval növeli (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével), 19,4 millió eurós tartalékkeretet hagyva a 2. fejezetben a kötelezettségvállalások felső határa alatt;

3. fejezet – Biztonság és uniós polgárság

39.  hangsúlyozza, hogy a Parlament továbbra is kiemelt témái közé sorolja a jelenlegi migrációs kihívást; üdvözli, hogy a Bizottság további 1,8 milliárd eurót javasol a migrációs kihívás kezelésére az Unióban, többet annál, mint ami eredetileg 2017-re elő volt irányozva; megjegyzi, hogy az eredetileg előirányzottól való jelentős eltérés a 3. fejezet felső határainak felfelé történő kiigazítását támasztja alá; hangsúlyozza, hogy a Bizottság e megerősítések finanszírozását javarészt a rugalmassági eszköz (530 millió EUR összegben, ami teljes mértékben kimeríti az erre az évre rendelkezésre álló finanszírozást) és a rendkívüli tartalék (1160 millió EUR összegű) igénybevétele révén javasolja; tekintettel a migrációval kapcsolatos kiadások példátlan mértékű finanszírozására (2017-ben összesen 5,2 milliárd EUR összegben a 3. és 4. fejezetben, illetve az Európai Fejlesztési Alap igénybevétele révén) és a rugalmasság alkalmazására vonatkozó, már előterjesztett javaslatokra, nem kéri a migrációval kapcsolatos szakpolitikák további megerősítését; ugyanakkor ellenezni fog minden arra irányuló kísérletet, hogy csökkentsék az uniós fellépések finanszírozását ezen a területen;

40.  megismétli, hogy a költségvetési rugalmasságnak megvannak a korlátai, és csak rövid távú megoldás lehet; szilárd meggyőződése, hogy az egész kontinenst érintő és a mérséklődés jeleit nem mutató, hosszú távú menekültügyi és migrációs kihívásokra adott előretekintő és bátor válasz a 3. fejezet felső határának felfelé történő kiigazítására mutat rá; úgy véli, hogy az e területre vonatkozó új előirányzatok biztosítására a közelmúltban hozott valamennyi költségvetési döntés valójában e felső határ felülvizsgálatának szükségességét mutatta;

41.  a jelenlegi biztonsági és migrációs kihívások közepette üdvözli a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap finanszírozásának 1,6 milliárd eurós, és a Belső Biztonsági Alap finanszírozásának 0,7 milliárd eurós növelését; úgy véli, hogy a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap növelése még inkább szükségessé teszi az éves finanszírozás méltányos és átlátható elosztását az alap különböző programjai és célkitűzései között, és a pénzügyi források felhasználása jobb érthetőségének biztosítását;

42.  megjegyzi, hogy 2016. március 15-én elfogadásra került az Unión belüli szükséghelyzeti támogatás új eszköze – 700 millió eurós indikatív keretösszeggel az elkövetkező három évre (2016–2018) –, és máris azonnali gyakorlati eredményekhez vezetett rendkívüli szükséghelyzeti támogatási intézkedések formájában a tagállamokba nagy számban érkező menekültek és migránsok humanitárius szükségleteire adott válaszként; megismétli azonban azt az álláspontját, hogy a jövőben fenntarthatóbb jogi és költségvetési keretet kell kialakítani annak érdekében, hogy mozgósítani lehessen a humanitárius segítségnyújtást az Unión belül; ragaszkodik a Bizottsággal ezen eszköz jelenlegi és jövőbeli működéséről és finanszírozásáról folytatott, az információk teljes átláthatóságán és a hatásvizsgálati jelentéseken alapuló rendszeres párbeszédhez;

43.  a több tagállamban megnövekedett mértékű fenyegetettségre, valamint a migrációkezelés és a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem ezzel párhuzamos kihívásaira való tekintettel további személyzet finanszírozását kéri az Europol számára azzal a céllal, hogy egy napi 24 órában működő terrorelhárító egységet hozzon létre, amely a hírszerzési szolgálatok válaszaival látja el a tagállamok illetékes hatóságait; úgy véli, hogy ez a növelés arra is szolgál, hogy hatékonyabbá tegye az emberkereskedelem elleni (különös figyelemmel a kísérő nélküli kiskorúakra) és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelmet (a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) új személyzete), valamint megerősítse az emberi erőforrásokat az olasz és görög fogadóállomásokon; emlékeztet arra, hogy jelenleg csak 3 fő áll az Europol személyzetében rendelkezésre arra, hogy a 8 állandó és a további nem állandó olaszországi fogadóállomásokra kiküldjék őket; úgy véli, hogy ez a szám túl alacsony ahhoz, hogy az Europol elláthassa feladatait az emberkereskedelem, a terrorizmus és az egyéb súlyos, határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem terén;

44.  üdvözli új költségvetési sor létrehozását a terrorizmus áldozatainak nyújtandó finanszírozás számára; támogatja, hogy források álljanak rendelkezésre az áldozatok szükségletei széles körének kezelésére, többek között fizikai kezelésekre, pszichoszociális szolgáltatásokra és pénzügyi támogatásra; úgy véli, hogy túl gyakran megfeledkeznek a terrorizmus áldozatainak szükségleteiről, vagy másodlagosnak tekintik azokat, amikor a terrorfenyegetettség kezelésre javasolnak intézkedéseket;

45.  elítéli a Tanács által a kultúra, a média, a polgárság, az alapvető jogok és a közegészségügy területén számos program vonatkozásában a kötelezettségvállalási előirányzatokra javasolt, összesen 24,3 millió eurós csökkentéseket; úgy véli, hogy a Tanács negatív jelzést küld azzal, hogy a jelenlegi menekültügyi és migrációs kihívások kezelésének finanszírozására a kulturális programok megnyirbálásával szabadít fel forrásokat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos ilyen csökkentés önkényesnek tűnik és figyelmen kívül hagyja a kiváló végrehajtási arányokat; véleménye szerint még a kismértékű csökkentések is veszélyeztethetik a program eredményeinek elérését és az uniós intézkedések zökkenőmentes végrehajtását; ezért visszaállítja az előirányzatok költségvetési tervezetben szereplő szintjét;

46.  kitart amellett, hogy meg kell erősíteni a már hosszú ideje alulfinanszírozott „Kreatív Európa” és „Európa a polgárokért” programokhoz tartozó számos fellépés finanszírozását; határozottan úgy véli, hogy ezek a programok még aktuálisabbak, mint valaha, mind a kulturális és kreatív ágazatok munkahelyteremtéshez és növekedéshez való hozzájárulásának fokozása, mind a polgárok uniós döntéshozatalban és végrehajtásban való aktív részvételének ösztönzése tekintetében; nem érti, hogy a Tanács mivel tudja indokolni a kkv-k számára nyújtott finanszírozás csökkentését a kulturális és kreatív ágazatokban, amikor a kulturális és kreatív ágazatok garanciaeszköze – amelynek finanszírozását már korábban átütemezték – még csak 2016 júniusában indult, és kitűnően illusztrálja egy jelentős piaci hiányosság innovatív megoldását azáltal, hogy kapacitást épít és védelmet nyújt a hitelezési kockázattal szemben a pénzügyi közvetítők építési kölcsöneihez a kulturális és kreatív ágazatokban;

47.  kiemeli, hogy a kultúra, az oktatás, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság terén zajló uniós programok egyértelmű európai hozzáadott értéket jelentenek, kiegészítik a migránsok és menekültek integrációjára irányuló politikákat és szinergiákat alkotnak azokkal; ezért felkéri az uniós intézményeket, hogy a közvetlenül irányított programok, mint például a Kreatív Európa program, valamint a strukturális és beruházási alapok finanszírozásának megfelelő növelésével, és külön erre szánt költségvetési sorokkal válaszoljanak;

48.  megjegyzi, hogy a költségvetésben garantálni kell a kulturális örökség 2018-as európai évének előkészítő tevékenységeire szolgáló finanszírozást;

49.  emlékeztet arra, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus az uniós szolidaritás egyik sarokköve; hangsúlyozza, hogy a katasztrófamegelőzés, valamint az arra való felkészülés és reagálás terén az Unió „támogató szerepet játszik” a tagállamok intézkedéseinek elősegítése, összehangolása, illetve kiegészítése érdekében; nyugtázza, hogy kis mértékben növelték e program kötelezettségvállalási előirányzatait;

50.  üdvözli költségvetési sor létrehozását egy uniós felkutatási és mentési alap számára, amely a tagállamok által végzett és uniós szinten koordinált felkutatási és mentési tevékenységeket hivatott fedezni, különösen a földközi-tengeri térségben; azon a véleményen van, hogy egy külön alap létrehozása megfelelőbb megoldást jelent, mint a Frontex vagy az újonnan létrehozott Európai Határ- és Parti Őrség költségvetésének folyamatos növelése;

51.  üdvözli az európai polgári kezdeményezés támogatására létrehozott költségvetési sort, amely egy azzal a céllal újonnan létrehozott eszköz, hogy a polgárokat bevonja az uniós döntéshozatali folyamatba és elmélyítse az európai demokráciát; véleménye szerint túl alacsony a költségvetési tervezetben javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok szintje; úgy határoz, hogy megnöveli e költségvetési sor finanszírozását;

52.  megjegyzi, hogy a Bizottság 840 000 eurós összeget javasol kötelezettségvállalási előirányzatok formájában az európai polgári kezdeményezésre tavaly létrehozott külön költségvetési sorra, valamint rámutat az ezen eszköz használatának ösztönzését célzó megfelelő finanszírozás szükségességére, mivel az a részvételi demokrácia értékes eszköze;

53.  üdvözli a bizottsági képviseletek tájékoztatási tevékenysége, a civil párbeszédek és a „partnerségi” tevékenységek finanszírozásának növelését – a 2017-re vonatkozó előirányzatok a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 17,036 millió eurót, illetve a kifizetési előirányzatok esetében 14,6 millió eurót tesznek ki –, mivel ezek az európai polgárok megszólítását, bizalmuk megnyerését és az uniós politika és szakpolitikák megértésének elősegítését célzó kezdeményezésekre vonatkoznak;

54.  hangsúlyozza, hogy az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást követően elégséges és megfelelő adminisztratív és pénzügyi eszközöket kell biztosítani az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága számára annak érdekében, hogy el tudja látni feladatait;

55.  megjegyzi, hogy a parlamenti olvasat (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével) a 3. fejezet felső határát 71,28 millió euró kötelezettségvállalási előirányzattal haladja meg, míg a kifizetési előirányzatokat 1857,7 millió euróval növeli; figyelembe véve, hogy már a költségvetési tervezetben sem szerepel tartalékkeret, javasolja e megerősítések felső határon belüli finanszírozását, ugyanakkor a rendkívüli tartalék igénybevételét számos, migrációval kapcsolatos alapvető kiadási tétel számára;

4. fejezet – Globális Európa

56.  megjegyzi, hogy a folyamatban lévő menekültügyi és migrációs kihívások fényében az Unió külső fellépése egyre több finanszírozást igényel, ami jelentősen meghaladja a 4. fejezet jelenlegi keretét; ezért határozottan kétségbe vonja, hogy a 4. fejezet felső határa elegendő-e ahhoz, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani a menekültügyi és migrációs kihívások külső dimenziójára; sajnálja, hogy az új kezdeményezések, mint például az FRT támogatása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy költségvetési tervezetében csökkenti egyéb programok, mint például a Fejlesztési Együttműködési Eszköz (DCI) és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) finanszírozását; hangsúlyozza, hogy ez nem válhat más területeken folytatott politikák kárára; ezért úgy határoz, hogy nagymértékben mérsékli a fontos pénzügyi források e két, többek között a migrációs hullámok kiváltó okait kezelő eszköztől való elvonását; emlékeztet arra, hogy az uniós fejlesztéspolitika elsődleges céljának a szegénység csökkentésének kell maradnia; továbbá sajnálja, hogy az Európai Szomszédsági Támogatási Eszköz (ENI) humanitárius segélyekre és a földközi-tengeri térség támogatására szolgáló ágára szánt előirányzatok jóval alulmúlják a 2016-os költségvetésben jóváhagyott összegeket annak ellenére, hogy nyilvánvalóan kapcsolódnak a nagyszámú külső kihívás kezeléséhez; sajnálja a Tanács által végrehajtott indokolatlan csökkentéseket;

57.  ezért úgy határoz, hogy a Tanács által végrehajtott minden csökkentést visszaállít a 4. fejezetben; úgy határoz, hogy visszaállítja a 2016-os szintre az ENI földközi-tengeri térségre és humanitárius segélyekre szánt sorait; továbbá úgy határoz, hogy enyhíti a Bizottság által a DCI-nél és az IcSP-nél végrehajtott csökkentéseket; alapvetően fontosnak tartja, hogy az Unió továbbra is kulcsfontosságú szerepet vállaljon a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA támogatásában, és fenntartsa az ahhoz nyújtott pénzügyi segítség szintjét, valamint támogassa az ENI keleti partnerséggel kapcsolatos sorait; hangsúlyozza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének jelentőségét;

58.  úgy határoz, hogy növeli a 2016-hoz képest jelentősen csökkentett makroszintű pénzügyi támogatást; úgy véli, hogy a javasoltnál több forrásra lesz szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen valamennyi jövőbeli hiteligény kielégítését;

59.  teljes körű támogatásáról biztosítja az FRT-t, és azt javasolja, hogy jó végrehajtási arányai és a 2016-os költségvetésben rendelkezésre álló jelentős tartalékok miatt a 2017-re tervezett uniós költségvetési hozzájárulás egy részét ütemezzék előre 2016-ra; ezért egy 2016. évi költségvetés-módosítás révén az IPA II 400 millió euróval való megerősítését, valamint a rendkívüli tartalék ennek megfelelő igénybevételét kéri; ugyanekkora összeget tartalékba helyez a 2017-es költségvetésben, amíg nem születik átfogó megállapodás az FRT alternatív finanszírozásáról, amely enyhítené a külső finanszírozási eszközökre nehezedő, korábban soha nem látott nyomást;

60.  aggodalommal jegyzi meg, hogy időszerű jellegük és jelentős méretük ellenére az uniós válságkezelő alapok és az FRT gyakorlatilag láthatatlan az uniós költségvetésben; kéri oly módon való bevonásukat, amely átláthatóbb és jobban tiszteletben tartja az uniós költségvetés egységességének elvét és a költségvetési hatóság előjogait, és új költségvetési sorokat hoz létre ebből a célból; továbbá kéri a Bizottságot, hogy mutasson be bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi eszközök válságkezelő alapok keretében történő felhasználása nem eredményezi az előirányzatok eltérését az eredeti jogalapjukban szereplő célkitűzésektől; megjegyzi, hogy a nemzeti hozzájárulások uniós költségvetésen felüli bevonásának célja eddig közismerten elhanyagolásra került; ebben a tekintetben kiemeli, hogy a válságkezelő alapokhoz való uniós költségvetési hozzájárulásra irányuló jövőbeli felhívások esetében a Parlament csak akkor fogja jóváhagyni azokat, ha a tagállamok is hozzájárulnak hasonló összeggel; ezért felkéri a tagállamokat, hogy minél hamarabb teljesítsék kötelezettségvállalásaikat;

61.  megjegyzi, hogy a külső fellépésekre vonatkozó garanciaalapnak, amely az EU-n kívüli országoknak, vagy az ezekben az országokban megvalósuló projektekhez nyújtott hitelekkel és hitelgaranciákkal összefüggő nemteljesítésekre nyújt fedezetet, a Bizottságnak az általános költségvetés által fedezett garanciákról szóló jelentése (COM(2016)0576) szerint további pénzeszközökre van szüksége a célösszeg eléréséhez, ami ennek következtében 228,04 millió eurós feltöltés előirányzásához vezetett a költségvetési tervezetben; aggódik amiatt, hogy ezek a követelmények további nyomást helyeznek a 4. fejezet már egyébként is nagyon szűk felső határaira;

62.  üdvözli a Bizottságnak az új migrációs partnerségi kerettel és a külső beruházási tervvel kapcsolatos költségvetési javaslatait; aggályait fejezi ki azonban esetleges új „szatellit” eszközök uniós költségvetésen kívüli létrehozása miatt; megismétli, hogy fenn kell tartani az uniós költségvetés feletti teljes körű parlamenti ellenőrzést; határozottan ragaszkodik a költségvetés egységessége elvének tiszteletben tartásához; meggyőződése, hogy az új prioritást nem szabad meglévő uniós projektek kárára finanszírozni; úgy véli, hogy további rugalmasságot kell alkalmazni az Afrikában és az EU szomszédságában megvalósítandó beruházások nagyratörő keretének megfelelő új előirányzatokkal való ellátása érdekében;

63.  megismétli azon kérését, hogy az Unió diplomáciai tevékenységeinek további megszilárdítása érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort költségvetési szempontból semleges módon csoportosítsák át a KKBP költségvetéséből az EKSZ igazgatási költségvetésébe;

64.  ennek eredményeképpen növeli a 4. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait a költségvetési tervezethez képest 497,9 millió euróval, míg a kifizetési előirányzatokat 495,1 millió euróval (a kísérleti projektek és az előkészítő intézkedések kivételével, valamint az EU különleges képviselői előirányzatának az EKSZ költségvetésébe való átcsoportosításával együtt);

65.  szükségesnek tartja a ciprusi török közösség számára előirányzott költségvetési tétel 3 millió euróval történő növelését azzal a céllal, hogy az Unió döntő mértékben hozzá tudjon járulni a ciprusi eltűnt személyekkel foglalkozó bizottság megbízatásának folytatásához és intenzívebbé tételéhez, valamint a kulturális örökség mindkét közösséget képviselő szakmai bizottságának támogatásához, ezzel is előmozdítva a két közösség közötti bizalmat és megbékélést;

5. fejezet – Igazgatás; Egyéb fejezetek – igazgatási és kutatástámogatási költségek

66.  úgy ítéli meg, hogy a Tanács csökkentései indokolatlanok és károsak, és helyreállítja a költségvetési tervezetet a Bizottság minden igazgatási kiadása tekintetében, beleértve az 1–4. fejezetben található igazgatási és kutatási támogatási kiadásokat;

67.  a közelmúltban napvilágra került információk fényében és az uniós polgárok bizalmának és az uniós intézmények hitelességének visszanyerése érdekében úgy határoz, hogy a volt képviselők ideiglenes juttatásaira szolgáló előirányzatok 20%-át tartalékba helyezi, amíg a Bizottság nem hajt végre szigorúbb magatartási kódexet a biztosok összeférhetetlenségének és a forgóajtó-jelenségnek a megakadályozására;

68.  úgy ítéli meg, hogy az intézményközi igazgatási együttműködés hatékonysági forrás, mivel az egyik intézmény számára kialakított szaktudás, képességek és források a többiek rendelkezésére is bocsáthatók; ezért kéri egy olyan rendszer kialakítását, amely a szükséges minimumra korlátozza az igazgatási terheket, biztosítja a szolgáltatások megfelelő minőségét, a fő felelős intézményt ellátja a szükséges költségvetési eszközökkel és ösztönzi a többi intézmény együttműködését azáltal, hogy korlátozza részesedésüket az együttműködés által okozott határköltségekből, és így összhangba hozza a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással kapcsolatban az intézmények szintjén hozott döntéseket a költségvetés átfogó hatékony és eredményes irányításával;

Ügynökségek

69.  általános szabályként támogatja a Bizottságnak az ügynökségek költségvetési igényeire vonatkozó becslését; megjegyzi, hogy a Bizottság már jelentősen csökkentette eredeti kéréseit a legtöbb ügynökség tekintetében; ezért úgy véli, hogy a Tanács által javasolt bármely további csökkentés veszélyeztetné az ügynökségek megfelelő működését, és nem tenné lehetővé számukra a rájuk ruházott feladatok ellátását;

70.  üdvözli a különösen a migrációs és biztonsági kérdésekkel foglalkozó, eredményes bel- és igazságügyi ügynökségek költségvetésének növelését; hangsúlyozza, hogy ezeket az ügynökségeket elegendő forrással (többek között új technológiákba történő beruházásokkal) és személyzettel kell ellátni megbízatásuk bővülése esetén;

71.  a jelenlegi biztonsági kihívásokkal összefüggésben és az összehangolt európai válasz szükségességének figyelembevételével úgy ítéli meg, hogy e növelések némelyike nem elegendő, és úgy határoz, hogy az átfogó biztonsági csomagon belül megerősíti az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol), az Európai Unió Igazságügyi Együttműködési Egysége, A Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökség (eu-LISA) és az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára elkülönített előirányzatokat;

72.  hangsúlyozza, hogy bár az európai határ- és partiőrség-rendszer költségvetési forrásai és személyzeti ellátottsága jelenleg megfelelőnek tűnnek, az ügynökség operatív forrásokkal és személyzettel kapcsolatos jövőbeni igényeit szorosan nyomon kell követni annak érdekében, hogy az ügynökség ne szakadjon el a valóságtól;

73.  részletesebben kifejtve, hangsúlyozza, hogy megfelelő emberi és tárgyi erőforrásokra van szükség az Europol által újonnan létrehozott, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja, a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) és a szélsőséges internetes tartalmakkal foglalkozó uniós egység (IRU) számára, többek között tekintettel a közös műveleti tervezésre és fenyegetésértékelésre a tagállamok közötti összehangolt megközelítés erősítése érdekében a szervezett bűnözés, a számítástechnikai bűnözés és az internethez kapcsolódó bűnözés, a terrorizmus és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelem céljából; további finanszírozást kér a közös nyomozócsoportok számára;

74.  emlékeztet a különböző bel- és igazságügyi információs rendszerek Bizottság által annak 2016. április 6-i, „A határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek” jövőbeli keretéről szóló közleményében bejelentett tervezett javítására és interoperabilitására; sürgeti a gyorsan és hatékonyan megvalósítandó említett technikai megoldások megfelelő forrásigényének előre való tervezését;

75.  üdvözli, hogy a 2017-es költségvetés megfelelő forrásokat tartalmaz a Frontex hosszú távon Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggé való átalakításának és az EASO teljes hatáskörrel bíró menekültügyi ügynökséggé való átalakításának támogatására; hangsúlyozza, hogy bár az európai határ- és partiőrség-rendszer forrásai jelenleg megfelelőnek tűnnek, az ügynökség operatív forrásokkal és személyzettel kapcsolatos jövőbeni igényeit szorosan nyomon kell követni annak érdekében, hogy az ügynökség ne maradjon le a valóságtól;

76.  az Európa déli szomszédságában tapasztalható romló humanitárius helyzetre, a menedékkérők megnövekedett számára és főleg arra a szándékra való tekintettel, hogy a Bizottság javaslatában szereplőnél jobban megerősítse megbízatását, úgy határoz továbbá, hogy növeli az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal költségvetési előirányzatait;

77.  ismételten helyteleníti a Bizottság és a Tanács ügynökségek személyzetével kapcsolatos megközelítését, ezért számos létszámtervet módosít; ismételten hangsúlyozza, hogy minden ügynökség álláshelyeinek számát az intézményközi megállapodásnak megfelelően 5 év alatt 5%-kal csökkenteni kell, de az új politikai fejlemények és a 2013 óta hatályban lévő új jogszabályok miatti kiegészítő feladatok ellátásához szükséges álláshelyekhez kiegészítő forrásoknak kell kapcsolódniuk, és azokat az intézményközi megállapodásban foglalt létszámcsökkentési célon kívül kell figyelembe venni; ezért ismét hangsúlyozza, hogy nem ért egyet az ügynökségek közötti átcsoportosítási keret koncepciójával, de megerősíti, hogy készen áll arra, hogy álláshelyeket szabadítson fel a hatékonyság javításával az ügynökségek közötti fokozottabb igazgatási együttműködés, vagy akár összeolvadások, valamint egyes feladatköröknek a Bizottsággal vagy egy másik ügynökséggel való összevonása révén;

78.  hangsúlyozza, hogy jelentős működési és személyzeti megtakarításokat lehetne elérni, ha a több helyszínen működő ügynökségek (ENISA, eu-LISA, ERA) csak egy székhellyel működnének; véleménye szerint az említett ügynökségek működési szükségletei lehetővé tesznek egy ilyen változtatást; hangsúlyozza, hogy az Európai Bankhatóság (EBH) Londonból való elköltöztetése és a másik két felügyeleti hatóság közül legalább az egyikkel való összeolvasztása a két ügynökség költségeinél jelentős megtakarításokhoz vezethetne; felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot e témában;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

79.  a benyújtott kísérleti projektek és előkészítő intézkedések körültekintő elemzése után, amely a jelenlegi projektek sikerarányának vizsgálatán és a meglévő jogalapok által már fedezett kezdeményezések kizárásán alapult, valamint a projektek végrehajtásáról a Bizottság által készített értékelések teljes körű figyelembevételével úgy határoz, hogy megegyezésen alapuló csomagot fogad el, amely korlátozott számú kísérleti projektet és előkészítő intézkedést tartalmaz, tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott tartalékkeretekre és a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések felső határára is;

Speciális eszközök

80.  emlékeztet a sürgősségisegély-tartalék a tekintetben betöltött fontos szerepére, hogy haladéktalanul reagálni lehessen a harmadik országok részéről jelentkező, előre nem látható eseményekhez kapcsolódó konkrét segélyszükségletekre, továbbá azon korábbi kérésére, hogy a tartalék pénzügyi keretét a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatának részeként jelentősen növeljék; megjegyzi, hogy 2016-os nagyon gyors felhasználása – ami valószínűleg az összes átviteli lehetőség felhasználását is jelenti – annak jelzése, hogy e speciális eszköz nem fog elegendőnek bizonyulni minden további 2017-es igény kezelésére; ezért évi 1 milliárd euróra növeli előirányzatait, attól függően, hogy milyen döntés születik a sürgősségisegély-tartalék éves előirányzatairól a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében;

81.  visszaállítja a költségvetési tervezetet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap és az Európai Unió Szolidaritási Alapja tartalékai tekintetében, hogy könnyítse e speciális eszközök igénybevételét;

Kifizetések

82.  aggodalmának ad hangot a költségvetési tervezetben szereplő kifizetési előirányzatoknak a 2016-os költségvetéshez képest tapasztalható jelentős csökkenése miatt; megjegyzi, hogy ez olyan végrehajtási késedelmeket okoz, amelyek nemcsak aggasztóak az uniós politikák végrehajtása szempontjából, hanem a kifizetetlen számlák jelenlegi programozási időszak végén való felhalmozódásának kockázatát is magukban hordozzák; reméli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata keretében megoldják e kérdést; továbbá sajnálja, hogy a Tanács csökkentette a kifizetéseket annak ellenére, hogy jelentős mozgástér áll rendelkezésre a felső határok alatt;

83.  hangsúlyozza, hogy a Parlament kérésére megegyezés született egy kifizetési tervről, amely szerint 2016 végéig 2 milliárd EUR értékű „normál” szintre csökkentik a kohéziós politikával kapcsolatos, a 2007–2013-as időszakban felhalmozódott kifizetési követelések hátralékát; rámutat, hogy legalább 8,2 milliárd EUR kifizetetlen számlát találtak 2015 végén a 2007–2013-as időszakból a kohéziós politika területén, és ez a szám 2016 végére várhatóan 2 milliárd EUR alá csökken; úgy véli, hogy a három intézménynek közösen ki kell dolgoznia és el kell fogadnia egy kötelező, közös kifizetési tervet a 2016–2020-as időszakra nézve; kitart amellett, hogy egy ilyen új kifizetési tervnek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáson kell alapulnia és világos stratégiával kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret végéig az összes fejezeten belül eleget lehessen tenni minden kifizetési igénynek, valamint el lehessen kerülni bizonyos többéves programok és más enyhítő intézkedések mesterségesen lelassított végrehajtása, például az előfinanszírozási arányok csökkentése által okozott „rejtett elmaradásokat”;

84.  úgy határoz, hogy a Tanács által csökkentett minden soron visszaállítja a költségvetési tervezetet a kifizetési előirányzatok tekintetében, és megerősíti a kifizetési előirányzatokat minden olyan soron, amelyeken módosultak a kötelezettségvállalási előirányzatok;

Teljesítményalapú költségvetés-tervezés

85.  emlékeztet arra, hogy az integrált belső ellenőrzési keretrendszerről szóló 2013. július 3-i állásfoglalásában(10) a Parlament osztotta a Számvevőszék azon álláspontját, hogy teljesítménymutatókon alapuló költségvetés-tervezés nélkül nem érdemes megkísérelni a teljesítmény mérését(11), és felszólít egy teljesítményalapú költségvetés-tervezési modell létrehozására, amelyben minden egyes költségvetési tételhez teljesítménymutatókkal mérendő célkitűzéseket és eredményeket rendelnek hozzá;

86.  üdvözli az operatív kiadásokra vonatkozó, a költségvetési tervezethez csatolt programnyilatkozatokat, mivel azok részben megfelelnek a Parlament célokkal, eredményekkel és mutatókkal kapcsolatos kérésének; megjegyzi, hogy ezek a nyilatkozatok a szokásos teljesítményalapú költségvetés-tervezési módszert egészítik ki egyes teljesítményre vonatkozó adatokkal;

87.  kitart amellett, hogy a Bizottság belső irányítási eszközeinek egyszerűsítése céljából a főigazgatóknak ragaszkodniuk kell az operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatokban szereplő politikai célokhoz és mutatókhoz igazgatási tervük és éves tevékenységi jelentésük elfogadásakor, és hogy a Bizottságnak az EUMSZ 318. cikke szerinti értékelő jelentését ennek alapján kellene elkészítenie;

További szakaszok

I. szakasz – Európai Parlament

88.  változatlan szinten, azaz 1 900 873 000 eurón tartja a 2017-es költségvetés 2016. április 14-i plenáris ülésen elfogadott teljes összegét; bevezeti azokat a költségvetési szempontból semleges technikai kiigazításokat a költségvetésbe, amelyek legutóbbi határozatait tükrözik, és felszabadítja a tartalékot a képviselők, egyéb személyek és ingóságok szállításának költségvetési során;

89.  jóváhagyja a létszámterv változását és az ahhoz kapcsolódó költségvetési előirányzatokat a képviselőcsoportok többletigényeinek kielégítése érdekében; ezeket a növeléseket teljes mértékben ellensúlyozza a rendkívüli tartalékalap és az épületek berendezésére szolgáló költségvetési sor előirányzatainak csökkentésével;

90.  emlékeztet azon politikai döntésére, hogy a képviselőcsoportokat mentesíti az 5%-os létszámcsökkentési cél teljesítésének kötelezettsége alól, ahogy azt a 2014.(12), 2015.(13) és 2016.(14) évi költségvetésről szóló állásfoglalásaiban hangsúlyozta;

91.  az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetéséről a Tanáccsal 2015. november 14-én elért megállapodásnak megfelelően főtitkársága(15) létszámtervét 2017-ben 60 álláshellyel csökkenti (1%-os létszámcsökkentési cél); emlékeztet arra, hogy ezen intézkedés költségvetési hatása a költségvetési javaslatban már figyelembevételre került;

92.  további 20 álláshellyel csökkenti létszámtervét az álláshelyek Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával kötött együttműködési megállapodásban tervezett átcsoportosítása befejeződésének tükrözésére; hangsúlyozza, hogy mivel ezek az álláshelyek nem szerepeltek a költségvetésben, a Parlament oldalán nem kell csökkenteni az előirányzatokat;

93.  ösztönzi az Európai Parlament, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság főtitkárát, hogy működjenek együtt a háttérirodai funkciók és szolgáltatások három intézmény közötti megosztására vonatkozó esetleges további intézkedések tekintetében; kéri a főtitkárokat, hogy készítsenek tanulmányt arról is, hogy a Parlament, a Bizottság és a Tanács között is létrehozhatók-e szinergiák a háttérirodai funkciók és szolgáltatások terén;

94.  2017-es létszámtervében fenntartja a 3/2016. számú költségvetés-módosítási tervezetben az intézmények biztonságának megerősítésére kért 35 új álláshelyet; ezen álláshelyek tekintetében nem kell érvényesíteni az 5%-os létszámcsökkentési célt, mivel a Parlament új tevékenységének felelnek meg;

95.  megismétli, hogy az 5%-os létszámcsökkentési cél megvalósítása nem veszélyeztetheti az intézmény megfelelő működését és azt, hogy a Parlament gyakorolhassa alapvető hatásköreit, valamint nem ronthatja a jogalkotás minőségét és a képviselők, illetve a személyzet munkakörülményeit;

96.  az idei belső költségvetési eljárás során tapasztalt többszörös problémák fényében arra a következtetésre jut, hogy elkerülhetetlen eljárási szabályzata 9. fejezetének és a többi fejezet megfelelő részeinek módosítása az Európai Parlament által a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló, 2016. április 14-i állásfoglalásban tett kérés, azaz annak teljesítése érdekében, hogy „minden releváns információt az eljárás minden szakaszában megfelelő és érthető módon, megfelelő részletességgel és lebontásban be kellene nyújtani az Elnökség és a Költségvetési Bizottság tagjai számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy az Elnökség, a Költségvetési Bizottság és a képviselőcsoportok megalapozott döntéseket hozhassanak, és döntéseiket a Parlament költségvetési helyzetének és igényeinek összesített képére alapozhassák”;

97.  a Parlament 2017-es pénzügyi évre tervezett bevételeiről és kiadásairól szóló 2016. április 14-i állásfoglalása 15. bekezdésének megfelelően kéri, hogy első alkalommal a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó költségvetési eljárás során alkalmazzák azt a módszert, mely szerint a Parlament költségvetése a tényleges igények, nem pedig a koefficiens-rendszer alapján kerül összeállításra;

98.  emlékeztet arra, hogy az igazgatás vállalta egy közép- és hosszú távú költségvetési terv elkészítését, ideértve a beruházások egyértelmű megkülönböztetését az intézmény működése kapcsán felmerülő igazgatási költségektől, beleértve a jogszabályi kötelezettségeket is; ezért elvárja, hogy a 2018-as előzetes költségvetési javaslattervezet ugyanebben a formátumban kerüljön előterjesztésre;

99.  emlékeztet a 2013-as Fox–Häfner-jelentésre(16), amely a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költségeit 156 és 204 millió EUR közötti összegre becsülte, amely a Parlament költségvetésének 10%-ával egyenértékű; tudomásul veszi azt a megállapítást, hogy a Parlament személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó állomány által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének közvetlen következménye; kiemeli, hogy a jelentés a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedés környezeti hatását 11 000 és 19 000 tonna CO2-kibocsátásra becsüli; megismétli, hogy a nyilvánosság negatív véleménnyel van erről a több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésről, ezért kéri a közös székhelyre irányuló ütemterv kidolgozását és a megfelelő költségvetési sorok csökkentését;

100.  sajnálja, hogy a Költségvetési Bizottság számos felhívása ellenére a Parlament közép- és hosszú távú ingatlanstratégiája nem áll rendelkezésre annak érdekében, hogy a bizottság megfelelő információk alapján tudjon tárgyalásokat folytatni;

IV. szakasz – Bíróság

101.  sajnálja, hogy a Tanács az átalányalapú csökkentési arányt 2,5%-ról 3,8%-ra emeli, ami 3,4 millió eurós csökkentést jelent, és ellentmondásban áll az álláshelyek Bíróságnál tapasztalható rendkívül magas betöltési arányával (2015 végén 98%); ezért az átalányalapú csökkentési arányt visszaigazítja a költségvetési tervezet szintjéhez, hogy lehetővé tegye a Bíróság számára küldetése teljesítését a bírósági ügyek számának folyamatos növekedésére való tekintettel;

102.  továbbá úgy határoz, hogy visszaállítja a költségvetési tervezetet a Tanács által a Bíróság költségvetésének I. és II. címében csökkentett hat költségvetési tétel tekintetében, mert ezek a csökkentések különösen jelentős hatással járnának a Bíróság elsődleges céljaira nézve a nyelvi és biztonsági területeken;

103.  elégedetlenségét fejezi ki a Tanács 2017-es költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontban szereplő egyoldalú nyilatkozatával és az ahhoz csatolt, az 5%-os létszámcsökkentésről szóló melléklettel kapcsolatban, mely szerint a Bíróságnak még mindig 19 álláshellyel csökkentenie kell létszámtervét; hangsúlyozza, hogy ez a 19 álláshely megfelel a Parlament és a Tanács által a 2015-ös és 2016-os költségvetési eljárás során a többletigények kezelésére biztosított 12, illetve 7 álláshelynek, és ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a 19 álláshelyet ne adják vissza, mivel a Bíróság már megfelelően teljesítette az 5%-os létszámcsökkentési követelményt azzal, hogy a 2013 és 2017 közötti időszakban 98 álláshelyet törölt; 

V. szakasz – Számvevőszék

104.  visszaállítja az átalányalapú csökkentési arányt a kezdeti 2,6%-os szintre annak érdekében, hogy a Számvevőszék kielégíthesse a létszámtervvel kapcsolatos igényeit;

105.  visszaállít a Tanács által csökkentett további öt költségvetési tételt, hogy a Számvevőszék végre tudja hajtani munkaprogramját és ki tudja adni a tervezett ellenőrzési jelentéseket;

106.  részben visszaállítja a költségvetési tervezetet három költségvetési tétel vonatkozásában a maga a Számvevőszék által azonosított megtakarítási javaslatokkal összhangban;

VI. szakasz – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

107.  visszaállítja az átalányalapú csökkentési arányt a kezdeti 4,5%-os szintre annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság kielégíthesse igényeit, és meg tudjon birkózni a Parlament és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága között 2014. februárban kötött együttműködési megállapodással összefüggésben folytatódó létszámcsökkentéssel;

108.  visszaállítja a Bizottság által a költségvetési tervezetben a fent említett együttműködési megállapítással összhangban törölt 12 álláshelyet és a hozzájuk kapcsolódó előirányzatokat, így tükrözve az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól a Parlamenthez átcsoportosított álláshelyek tényleges számát;

109.  továbbá úgy határoz, hogy kiigazítja a fordítási szolgáltatásokhoz fűződő kiegészítő szolgáltatásokkal kapcsolatos tételt a maga az intézmény által becsült szintre, így részben ellensúlyozva 36 álláshely átcsoportosítását az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságtól a Parlamenthez a fent említett együttműködési megállapodással összhangban;

VII. szakasz – Régiók Bizottsága

110.  visszaállítja a Bizottság által a költségvetési tervezetben a fent említett együttműködési megállapítással összhangban törölt nyolc álláshelyet és a hozzájuk kapcsolódó előirányzatokat, így tükrözve a Régiók Bizottságától a Parlamenthez átcsoportosított álláshelyek tényleges számát;

111.  továbbá visszaállítja a bizottság tagjainak irodai és informatikai költségeivel kapcsolatos, az Európai Bizottság által a költségvetési tervezetében csökkentett előirányzatokat a bizottság által becsült szintre, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson a Régiók Bizottsága tagjainak irodai és informatikai költségeihez;

112.  sajnálja, hogy az Európai Bizottság költségvetési tervezetében csökkentette az „Épületek berendezése” költségvetési tételt, és úgy határoz, hogy visszaállítja a tételt a maga a bizottság által becsült szintre, hogy megfeleljen a megnövekedett biztonsági szükségleteknek, az épületeket jó állapotban és a jogi kötelezettségeknek megfelelően lehessen tartani és javítani lehessen az energiahatékonyságot;

113.  végül visszaállítja a képviselőcsoportok kommunikációs tevékenységeivel összefüggő előirányzatokat, amelyeket az Európai Bizottság csökkentett a költségvetési tervezetben, hogy megfelelő finanszírozást biztosítson a bizottság képviselőcsoportjainak kommunikációs tevékenységeihez;

VIII. szakasz – Európai ombudsman

114.  megjegyzi, hogy a Tanács 195 000 euróval csökkentette az ombudsman költségvetési tervezetét; hangsúlyozza, hogy ez a csökkentés aránytalan terhet róna az ombudsman nagyon korlátozott költségvetésére és jelentős hatással járna az intézmény azon képességére, hogy hatékonyan kiszolgálja az uniós polgárokat; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az ombudsman teljesíthesse megbízatását és kötelezettségvállalásait;

IX. szakasz – Európai adatvédelmi biztos

115.  sajnálattal jegyzi meg, hogy a Tanács 395 000 euróval csökkentette az európai adatvédelmi biztos költségvetési tervezetét; rámutat, hogy ez éles ellentétben áll az intézményre a Parlament és a Tanács által ruházott további feladatokkal, és veszélyeztetné az intézmény azon képességét, hogy hatékonyan szolgálja az uniós intézményeket; ezért visszaállít a Tanács által csökkentett minden költségvetési sort, hogy az európai adatvédelmi biztos teljesíthesse kötelességeit és kötelezettségvállalásait;

X. szakasz – Európai Külügyi Szolgálat

116.  visszaállít a Tanács által csökkentett minden sort;

117.  továbbá úgy határoz, hogy a stratégiai kommunikációs kapacitással kapcsolatos költségvetési tételt hoz létre az Európai Tanács 2015. márciusi következtetéseivel összhangban, és ellátja az EKSZ-t a harmadik országoktól és nem állami szereplőktől érkező félretájékoztatással kapcsolatos kihívás kezeléséhez szükséges megfelelő személyzettel és eszközökkel;

118.  üdvözli az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az EKSZ személyzete tekintetében egyes álláshelyeknél a tagállami diplomaták és az uniós személyzet aránya vonatkozásában tapasztalható egyensúlyhiány kezelésére, valamint az EKSZ emberi erőforrásokra vonatkozó politikájának 2017 folyamán történő felülvizsgálatára tett írásos kötelezettségvállalást; felhívja az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a megtett lépésekről legkésőbb 2017 tavaszán, a következő költségvetési eljárás megkezdése előtt;

o

o o

119.  meggyőződése, hogy az uniós költségvetés hozzájárulhat nemcsak a jelenleg az Uniót érintő válságok következményeinek, hanem kiváltó okainak tényleges kezeléséhez is; úgy véli azonban, hogy az egész Uniót érintő váratlan eseményeket az erőforrások összevonásával és kiegészítő eszközök rendelkezésre bocsátásával kell inkább kezelni, semmint múltbeli kötelezettségvállalások megkérdőjelezésével, vagy a tisztán nemzeti megoldások illúziójához való visszatéréssel; ezért hangsúlyozza, hogy a rugalmassági intézkedések a közös és gyors válaszadás lehetővé tételére szolgálnak, és teljes mértékben ki kell használni azokat a többéves pénzügyi keret felső határai által képviselt szűk korlátok ellentételezésére;

120.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást (az általános költségvetés tervezetéhez fűzött módosításokkal együtt) a Tanácsnak, a Bizottságnak, a többi intézménynek és az érintett szerveknek, valamint a nemzeti parlamenteknek.

(1)

HL L 163., 2007.6.23., 17. o.

(2)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 884. o.

(4)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0080.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0132.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0309.

(8)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.)

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 470. o)

(10)

HL C 75., 2016.2.26., 100. o.

(11)

Kersti Kaljulaid észrevétele az integrált belső ellenőrzési keretrendszerrel kapcsolatban a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által szervezett 2013. április 22-i meghallgatáson

(12)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0437.

(13)

Elfogadott szöveg, P8_TA(2014)0036.

(14)

Elfogadott szöveg, P8_TA(2015)0376.

(15)

Mivel politikai döntés született arról, hogy a képviselőcsoportokat nem veszik figyelembe ennél a számításnál, a csökkentés a Főtitkárság létszámtervére vonatkozik.

(16)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0498.


VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (8.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Neena Gill

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi a kötelezettségvállalási előirányzatok 4. fejezeten belüli emelkedését, ám úgy véli, hogy a közvetlen szomszédságunkban és azon túl jelenleg tapasztalható politikai és biztonsági helyzetben ez messze nem elegendő; sürgeti a 4. fejezet a többéves pénzügyi keretben meghatározott felső határának a rendelkezésre álló rugalmassági mechanizmusok igénybevételével történő megemelését, mivel erre szükség van ahhoz, hogy fenntartható és hatékony választ adhassunk az EU előtt álló számos, külső eredetű kihívásra, köztük a migrációs és menekültügyi válságra;

2.  tudomásul veszi a londoni konferencián az EU által Szíria támogatása és a törökországi menekülteket támogató eszköz kapcsán vállalt kötelezettségeket, és aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ennek milyen hatása lesz a külső finanszírozási eszközökre és a humanitárius segítségnyújtási költségvetésre; e kötelezettségvállalásokat támogatja ugyan, de hangsúlyozza, hogy teljesítésük nem érintheti hátrányosan a többi kiemelt területet és a hosszú távú politikák finanszírozását; felszólít különösen az európai szomszédsági támogatási eszköz keretének növelésére, mivel az alapvető szerepet tölt be a stabilitás biztosításában Európa keleti és déli szomszédainál; felhívja a figyelmet különösen a régióban a demokratikus átmenet sikerét példázó Tunéziára, amely azonban továbbra is bizonytalan helyzetben van; emlékeztet arra, hogy az európai szomszédságpolitika elsődleges célkitűzése a növekedés és a foglalkoztatás – különösen a fiatal diplomások körében történő – előmozdítása; alapvetően fontosnak tartja, hogy az EU továbbra is kulcsfontosságú szerepet vállaljon a közel-keleti békefolyamat, a Palesztin Hatóság és az UNRWA támogatásában;

3.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy politikai, gazdasági és társadalmi reformok elfogadása és végrehajtása révén biztosítsák a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országok további támogatását; emlékeztet arra, hogy bővítési folyamat alapvető eleme az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok és a jogállamiság tiszteletben tartása; megjegyzi, hogy teljesítményalapú megközelítést alkalmaztak az előcsatlakozási támogatási eszköznek (IPA) a költségvetésbe történő beállítására;

4.  hangsúlyozza, hogy a globális biztonsági és humanitárius helyzet folyamatos változása miatt az EU válságkezelési mechanizmusait meg kell erősíteni; határozottan elutasítja a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz előirányzatainak javasolt csökkentését, és hangsúlyozza, hogy a válságkezelés, a válsághelyzetekre való felkészülés és a konfliktusmegelőzés egyedülálló uniós eszközének gyengítése stratégiai hiba lenne; kiemeli annak fontosságát, hogy elegendő forrást biztosítsunk a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) költségvetése számára, amelyből a béke és a biztonság világszerte történő megteremtéséhez hozzájáruló válságkezelési missziókat lehet finanszírozni;

5.  tudomásul veszi, hogy az Európai Parlament által kezdeményezett kísérleti projektet követően a védelmi célú kutatásra vonatkozó előkészítő intézkedésre tettek javaslatot, amely pozitívan járulhat hozzá a tagállamok között a biztonság és a védelem területén folytatott együttműködés fokozásához;

6.  hangsúlyozza a demokrácia és az emberi jogok európai eszközének fontosságát, ideértve a választási megfigyelés terén folytatott munkáját, és hangsúlyozza, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a demokrácia és a jogállamiság kulcsfontosságú a stabilitás és a jólét az egész világon történő előmozdítása szempontjából; üdvözli, hogy növekedett az eszköz finanszírozása, és rámutat, hogy azt még tovább kell növelni;

7.  a támogatások hatásának növelése érdekében az uniós külső fellépések megismertetését szolgáló beruházások fokozására szólít fel;

8.  megismétli azon kérését, hogy az EU diplomáciai tevékenységeinek további megszilárdítása érdekében az EU különleges képviselőire vonatkozó költségvetési sort költségvetési szempontból semleges módon csoportosítsák át a KKBP költségvetéséből az EKSZ igazgatási költségvetésébe;

9.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági csereprogramok az egyik legsikeresebb eszközei a kultúrák közötti ismeretek terjesztésének, illetve az emberek és országok közötti megértés és kapcsolatok előmozdításának; ezért külön felhívja a figyelmet azokra az alapokra, amelyeket évente átcsoportosítanak az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből, az IPA2-ből és a PI-ből az Erasmus+ programba.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

30.8.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

50

6

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Elmar Brok, James Carver, Aymeric Chauprade, Andi Cristea, Mark Demesmaeker, Georgios Epitideios, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Richard Howitt, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Arne Lietz, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, David McAllister, Tamás Meszerics, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Vincent Peillon, Alojz Peterle, Tonino Picula, Kati Piri, Andrej Plenković, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Jaromír Štětina, Charles Tannock, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Laima Liucija Andrikienė, Neena Gill, Takis Hadjigeorgiou, Liisa Jaakonsaari, Othmar Karas, Javi López, Igor Šoltes, Dubravka Šuica, Eleni Theocharous, Ernest Urtasun, Janusz Zemke

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Heidi Hautala, Ernest Maragall, Marian-Jean Marinescu, Antonio Tajani


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (6.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Nirj Deva

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó nagyratörő fenntartható fejlesztési menetrend és a 17 fenntartható fejlesztési cél, többek között az egészségügyre vonatkozó 3. cél, az oktatásról szóló 4. cél, és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos 5. cél, amelyeket az Unió és a tagállamok 2015. szeptemberben vállaltak, megkövetelik, hogy az uniós költségvetésből nyújtott fejlesztési segélyek szintje legalább a többéves pénzügyi keretben foglalt szinten maradjon, miközben továbbra is a szegénység EUMSZ 208. cikkében előirányzott felszámolására irányuló hosszú távú erőfeszítésekre kell összpontosítaniuk;

2.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a finanszírozási mechanizmusok és a költségvetési sorok tükrözzék a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó program keretében elfogadott valamennyi kötelezettségvállalást; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy haladéktalanul vállaljanak újból kötelezettséget arra, hogy bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) 0,7%-át hivatalos fejlesztési támogatásra fordítják, valamint nyújtsanak be ütemtervet a hivatalos fejlesztési támogatás fokozatos növelésére a 0,7%-os cél 2030-ig történő elérése érdekében;

3.  kéri, hogy adott esetben a Bizottság költségvetési javaslataiban teljes mértékben tükrözze az Unió elkötelezettségét amellett, hogy a fejlesztési együttműködés területén a magánszférával és a pénzügyi intézményekkel együtt lépjen fel; ezért kiemeli új fejlesztési források bevonásának lehetőségét a köz- és magánszféra közötti társadalmilag felelős partnerségek, az uniós támogatások és egyéb finanszírozások ötvözése és más innovatív módszerek révén; a fejlesztéshatékonyságra alapozva, tiszteletben tartva az emberi jogokat és támogatva a méltányos eredményközpontú eredményeket; várja az Afrika számára létrehozandó beruházási alapra vonatkozó részletes javaslatokat, amelyeknek a népességre, a kapacitásbővítésre és a technikai segítségnyújtásra, az iparosításra, a kereskedelmi és beruházási lehetőségekre, az energiához való hozzáférésre és az infrastrukturális követelményekre kell összpontosítaniuk; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek fontos szerepet kell játszania egy ilyen beruházási terv támogatásában és nyomon követésében;

4.  szorgalmazza a testre szabott projektekbe történő beruházásokat a nemi alapú erőszak kérdésével és a káros gyakorlatokkal szembeni küzdelemmel foglalkozó szakemberek jobb felkészítése érdekében, valamint a közösségi kötelezettségvállalást támogató projekteket, mivel 2017 a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelem európai éve lesz;

5.  sürgeti, hogy a prioritások és a finanszírozás tükrözze a nemi alapú erőszak és a fejlesztési kérdések transzkontinentális jellegét; ezért megjegyzi, hogy a finanszírozott projekteknek az Unió által tett következetes erőfeszítéseket kell szolgálniuk, hogy túlmutassanak a kontinentális dimenzión, és biztosítsák, hogy az esélyegyenlőségről szóló bizottsági szolgálati munkadokumentumban foglaltak kézzelfoghatóvá váljanak;

6.  hangsúlyozza, hogy a szíriai válság és egyéb, előre nem látható konfliktusok által kiváltott humanitárius szükségletek aggasztóan súlyos aránya szükségessé teszi a sürgősségisegély-tartalék (a többéves pénzügyi keret felső határait meghaladó) és a rugalmassági eszköz lehető legteljesebb felhasználását, miközben fel kell használni a IV. fejezeten belüli tartalékkeretet is a humanitárius válság kezelésére; aggódik a fejlesztési támogatásban szerepet játszó új finanszírozási mechanizmusok bizonytalan céljai miatt, és sajnálatosnak tartja az Európai Parlament szerepvállalásának hiányát; határozottan ellenzi a fejlesztési támogatás nem fejlesztési célú felhasználását; kéri az Uniót, hogy az uniós fejlesztéspolitika végrehajtása során erősítse meg a biztonság és a fejlesztés összekapcsolására irányuló kapacitását; hangsúlyozza továbbá, hogy megfelelő forrásokat kell előirányozni a humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó költségvetési sorokra;

7.  úgy véli, hogy a külön alapok létrehozásának rugalmas választ kell adnia a vészhelyzetekre, és valódi hozzáadott értéket kell képviselnie a meglévő pénzügyi forrásokhoz képest, valamint hogy ennek érdekében ezeket az alapokat új pénzügyi forrásokból kell finanszírozni; sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek eleget vállalásaiknak, és fizessék be a bejelentett összegeket;

8.  hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a biztonság és a fejlesztés között fennálló kapcsolatot, és teljesíteni kell a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fejlesztési menetrend 16. célját; emlékeztet azonban arra, hogy azon támogatásoknak, amelyek nem egyeztethetők össze a Fejlesztési Támogatási Bizottság által összeállított jegyzékkel, a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszközön vagy az Európai Fejlesztési Alapon kívüli egyéb eszközökből kell származniuk;

9.  sajnálatosnak tartja, hogy az Unió politikai prioritásainak finanszírozása érdekében csökkentették a Fejlesztési Együttműködési Finanszírozási Eszköz humán fejlődéssel kapcsolatos sorát érintő kiadásokat a 2016. évi költségvetéshez képest; úgy véli, hogy ezek a csökkentések ellentétesek a fejlesztéshatékonysági alapelvvel, és ezért kéri a 2016-os költségvetésben szereplő szintek visszaállítását;

10.  kiemelkedően fontosnak tartja az elhúzódó humanitárius válságok kezelésére való törekvést, valamint a megelőzés, az ellenálló képesség és a több érintett féllel való együttműködés előtérbe helyezését, lehetővé téve ezáltal a humanitárius fellépésre szánt források világszinten tapasztalható hiányának megszüntetését; úgy véli, hogy a felkészülés, a megelőzés és az ellenálló képesség érdekében ki kell használni a kormányok, a polgári társadalom és a magánszféra közötti lehetséges szinergiákat, elkerülve a káros kölcsönhatásokat;

11.  üdvözli a Bizottság azon javaslatát, hogy a partnerországokban növeli a helyi magánszféra fejlesztéséhez nyújtott támogatást, és a megfelelő költségvetési juttatások mielőbbi bevezetését kéri a 2017. évi költségvetésbe, amennyiben ezek nem érintik azt a segítségnyújtást, amelyben a fejlesztésben részt vevő más szereplők – többek között a civil társadalmi szervezetek – részesülnek; kiemeli, hogy jogalkotási kapacitásbővítés és erős jogállam, szilárd bankrendszer és szabályok, működő adórendszerek, fokozott átláthatóság és elszámoltathatóság kialakítása révén az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelveknek megfelelően olyan kedvező környezetet kell teremteni, amelyben a kis- és középvállalkozások virágozhatnak;

12.  kitart amellett, hogy a 2017-es fejlesztési költségvetésnek következetesebben tükröznie kell azt, hogy az Unió az instabil államokra, a legkevésbé fejlett országokra, a fiatalkori munkanélküliségre és a nemi alapú erőszakos cselekményeknek, a káros gyakorlatoknak és a konfliktushelyzeteknek kitett nőkre és lányokra összpontosít; helytelennek tartja a Fejlesztési Együttműködési Eszköz humán fejlődésre irányuló tételének csökkentését a szükségletek és az Unió által vállalt azon kötelezettség tükrében, hogy hivatalos fejlesztési támogatása legalább 20%-át alapvető szociális szolgáltatásokra, többek között az oktatásra és az egészségügyre fordítja;

13.  aggodalmának ad hangot az Ázsiát és a Közel-Keletet támogató fejlesztési együttműködési eszköz soraira szánt előirányzatok elégtelen szintje miatt, különösen az olyan országokban tapasztalható külső és belső nyomás és instabilitás figyelembevételével, mint Banglades, Pakisztán, Irak, Jemen, Etiópia és Szomália;

14.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy segítsék a fejlődő országokat egy stabil, rugalmas és minőségi szociális biztonsági és közegészségügyi rendszer kialakításában; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is segítse elő a szegény országokban a gyógyszerekhez való hozzáférést; ismételten hangsúlyozza az elhanyagolt betegségekre irányuló beruházás szükségességét; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon az ebolát;

15.  kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő harmadik országokban a fellépések fejlesztési együttműködési eszközökön keresztül biztosított finanszírozását egészítsék ki az éghajlatváltozás következményeihez való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépések finanszírozásával; rámutat, hogy az éghajlati intézkedések finanszírozása az Unió e téren tett pénzügyi kötelezettségvállalásainak keretébe illeszkedik, és a fejlesztésfinanszírozást segíti, de nem ezen a területen kerül elszámolásra.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

31.8.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Manuel dos Santos, Doru-Claudian Frunzulică, Nathan Gill, Charles Goerens, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Eleni Theocharous, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brian Hayes, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Liliana Rodrigues


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (1.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Reimer Böge

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megállapítja, hogy az Unió egyre nagyratörőbb kereskedelmi menetrenddel rendelkezik – amint azt „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégia ismerteti –, ami egyre nagyobb terheket ró a Kereskedelmi Főigazgatóságra; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítéseket kell tenni az Unió által kötött kereskedelmi megállapodások végrehajtásának és következményeinek előzetes, időközi és utólagos (többek között a civil társadalom általi) ellenőrzésére, és az ezzel kapcsolatos információk megfelelő nyilvános kommunikációjára és terjesztésére, az Unió és kereskedelmi partnerei kötelezettségei végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása érdekében, különös tekintettel a szegénység elleni küzdelemre, a fenntartható fejlődésre és az emberi jogok tiszteletben tartására; tudomásul veszi a tervezett átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás és a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség saját források szintjére gyakorolt negatív hatását; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy növelni kell a kereskedelemösztönző támogatás kezdeményezéseinek finanszírozását, és elegendő forrást kell rendelni annak biztosításához, hogy a Kereskedelmi Főigazgatóság megfelelő létszámmal rendelkezzen ahhoz, hogy végre tudja hajtani az egyre nagyobb számú, egymással párhuzamosan zajló tárgyalásokat és nyomon követési tevékenységeket;

2.  kiemeli, hogy sürgősen szükség van az Unió költségvetésének és a költségvetés szerkezetének alapos újjászervezésére a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatával összefüggésben, valamint a kereskedelempolitikai menetrend tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy ezzel kapcsolatban kezdeményezzen lépéseket a Tanácsnál és a Parlamentnél;

3.  megjegyzi, hogy az uniós polgárok egyre inkább kérik, hogy jobban vonják be őket az Unió kereskedelempolitikájának alakításába, és hogy jelentősebb szerepet tölthessenek be ezen a területen, valamint hogy a Bizottság a polgárok ezen érdeklődését prioritásként kezeli; hangsúlyozza e tekintetben, hogy alapvető fontosságú, hogy elegendő forrást biztosítsanak a polgároknak az uniós kereskedelempolitika alakításába történő aktív bevonására, az aktív szerepvállalás, az érdekelt felekkel szervezett találkozók, online és offline kommunikációs kezdeményezések, valamint tájékoztatók, tárgyalási szövegek és állásfoglalások lefordítása révén; felhívja a tagállamokat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet az uniós kereskedelempolitika hozzáadott értékének ismertetésében, mivel ők alakítják ki a tárgyalási meghatalmazásokat, valamint hogy rendeljenek ehhez elegendő forrásokat nemzeti költségvetésükben;

4.  hangsúlyozza, hogy a nemzetközi kereskedelem az Unió külpolitikájának egészét tekintve fontos eszköz, amely – amennyiben rendelkezik a szükséges forrásokkal, és koherens politikai, gazdasági, kereskedelmi és fejlesztési stratégiák révén kerül végrehajtásra – hozzájárulhat a fenntartható fejlődéshez, különösen a fejlődő országokban, ezáltal lehetővé téve, hogy az Unió aktív szerepet töltsön be a migráció okainak kezelésében;

5.  hangsúlyozza, hogy az európai szomszédságpolitika által a keleti partnerségben található közeli partnereink és az arab tavasz által érintett országok számára nyújtott, kereskedelemmel kapcsolatos technikai támogatás és gazdasági segítségnyújtás jelentős mértékben hozzájárul e régiók stabilitásához; ezért aggodalmát fejezi ki a Mediterrán tengely, valamint a Palesztina és az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) számára nyújtandó támogatás javasolt csökkentése miatt; ismételten hangsúlyozza, hogy a partnerországok esetében mindenekelőtt azt a célt kell kitűzni, hogy a hétköznapi emberek életkörülményeiben kézzelfogható és fenntartható javulás következzen be;

6.  sajnálatát fejezi ki a makroszintű pénzügyi támogatásnak a 2016-os, kivételesen magas szintjéhez képest javasolt jelentős csökkentése miatt, tekintettel arra, hogy sok partnerország továbbra is súlyos gazdasági nehézségekkel küzd; úgy véli, hogy a javasoltnál több forrásra lesz szükség ahhoz, hogy biztosítani lehessen valamennyi jövőbeli hiteligény kielégítését; hangsúlyozza, hogy a makroszintű pénzügyi támogatási kölcsönök és a vonatkozó visszafizetési feltételek nem hozhatják újból függőségi helyzetbe a kedvezményezett országokat;

7.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a különféle válságokra válaszul egyre gyakrabban fordulnak az uniós költségvetésen kívüli olyan garanciákhoz és pénzügyi eszközökhöz, amelyeket részben az uniós költségvetésből finanszíroznak a 4. fejezetben található programokkal kapcsolatos előirányzatok csökkentése révén; rámutat, hogy a tagállamok nem tudtak az Unióval azonos mértékű hozzájárulást biztosítani a két vagyonkezelői alaphoz, ami korlátozza azok potenciális hatását; ragaszkodik ahhoz, hogy az ilyen finanszírozási eszközöknek be kell tartaniuk a bevett segélyhatékonysági kritériumokat, mint például a felelősségvállalás és az összehangolás kritériumát, valamint hogy továbbra is kivételt kell jelenteniük, mivel nem követelik meg az Európai Parlament általi előzetes jóváhagyást, ennélfogva nem rendelkeznek demokratikus legitimitással; ismételten hangsúlyozza, hogy ezeknek az eszközöknek végső soron a költségvetésben kell szerepelniük, a megfelelő demokratikus ellenőrzés biztosítása érdekében;

8.  üdvözli a Bizottság azon bejelentését, miszerint 2016 őszén az „Új migrációs partnerségi keret” részeként be fog nyújtani egy külső beruházási tervre vonatkozó javaslatot; úgy véli, hogy a külső beruházási terv új beruházási lehetőségeket fog nyújtani az európai vállalkozások számára a fejlődő harmadik országokban, és hozzá fog járulni az európai szomszédság fenntartható politikai és gazdasági stabilizációjához; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a közelgő javaslatok nem tükröződnek a 2017-es általános költségvetési tervezetben; hangsúlyozza, hogy az új alap létrehozása nem történhet a 4. fejezet már így is alulfinanszírozott programjainak kárára, hanem ki kell használnia az Európai Beruházási Bank forrásait, szakértelmét és irányítási kapacitásait;

9.  tudomásul veszi a Partnerségi Eszköz kötelezettségvállalási előirányzatainak növelésére és kifizetési előirányzatainak jelentős megerősítésére irányuló javaslatot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ezen eszköz keretében végrehajtott egyedi kereskedelemösztönző projektek nem egészítik ki a meglévő helyi és regionális programokat, hanem tisztességtelen versenyt jelentenek számukra; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a kkv-k nemzetközivé válásának előmozdítását célzó meglévő eszközöket a kkv-kat célzó egyéb uniós támogatási eszközökkel (pl. COSME) való összhangjuk, a szubszidiaritás, a megduplázás elkerülése, és a tagállami programokkal való kiegészítő jelleg tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy e programok hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében tegyen időszerű javaslatokat félidős felülvizsgálatukra.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

31.8.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

8

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Marielle de Sarnez, Santiago Fisas Ayxelà, Karoline Graswander-Hainz, Yannick Jadot, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula, Iuliu Winkler

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Reimer Böge, Edouard Ferrand, Seán Kelly, Stelios Kouloglou, Gabriel Mato, Georg Mayer, Bolesław G. Piecha, Jarosław Wałęsa


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (28.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Martina Dlabajová

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a források szűkössége idején nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a költségvetési fegyelem betartásának, valamint a pénzeszközök hatékony és eredményes felhasználásának;

B.  mivel a 2017. évi költségvetési tervezet fő célja annak biztosítása lesz, hogy az uniós költségvetést ellássák a szükséges eszközökkel annak érdekében, hogy teljes körű és megerősített hozzájárulást nyújthasson a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz, a munkahelyteremtéshez, a növekedéshez, a beruházásokhoz és a szolidaritáshoz, és hogy reagálni tudjon a folytatódó kihívásokra és az új fejleményekre, valamint azok megkésett gazdasági fellendüléssel és növekvő egyenlőtlenségekkel, bevándorlással, humanitárius segítségnyújtással és biztonságpolitikával kapcsolatos hatásaira;

C.  mivel az adóztatás alapos uniós szintű újbóli átgondolására van szükség, és mivel egy vagy több valódi új saját forrást kell bevezetni az Unió prioritásainak (beruházási projektek, Horizont 2020 stb.) finanszírozása érdekében;

D.  mivel az EUMSZ 318. cikkében foglalt, az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti párbeszédnek ösztönöznie kell a teljesítményorientált kultúrát a Bizottságon belül, beleértve a fokozott átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

Az operatív kiadásokra vonatkozó, a 2017-es költségvetéshez csatolt nyilatkozat

1.  emlékeztet arra, hogy az integrált belső ellenőrzési keretrendszerről szóló 2013. július 3-i állásfoglalásában(1) a Parlament osztotta a Számvevőszék azon álláspontját, hogy teljesítménymutatókon alapuló költségvetés-tervezés nélkül nem érdemes megkísérelni a teljesítmény mérését(2), és felszólít egy teljesítményalapú költségvetés-tervezési modell létrehozására, amelyben minden egyes költségvetési tételhez teljesítménymutatókkal mérendő célkitűzéseket és eredményeket rendelnek hozzá;

2.  üdvözli az operatív kiadásokra vonatkozó, a 2017-es költségvetési tervezethez csatolt programnyilatkozatokat, mivel azok részben megfelelnek a Parlament célokkal, eredményekkel és mutatókkal kapcsolatos kérésének; megjegyzi, hogy ezek a nyilatkozatok a szokásos teljesítményalapú költségvetés-tervezési módszert egészítik ki egyes teljesítményre vonatkozó adatokkal;

3.  kitart amellett, hogy a költségvetési hatóság ágaként a Parlamentnek jogában áll véleményt nyilvánítani a fent említett célokról és mutatókról, és azoknak a Szerződésekben és az olyan stratégiai dokumentumokban, mint az Európa 2020 stratégia, kifejtett elsődleges uniós céloknak való megfelelőségéről, továbbá, hogy a költségvetés elfogadása előtt a Parlamentnek meg kell vizsgálnia minden egyes költségvetési sor európai hozzáadott értékét;

4.  kitart amellett, hogy a Bizottság belső irányítási eszközeinek egyszerűsítése céljából a főigazgatóknak ragaszkodniuk kell az operatív kiadásokra vonatkozó programnyilatkozatokban szereplő politikai célokhoz és mutatókhoz igazgatási tervük és éves tevékenységi jelentésük elfogadásakor, és hogy a Bizottságnak az EUMSZ 318. cikke szerinti értékelő jelentését ennek alapján kellene elkészítenie;

5.  aggodalmát fejezi ki a kifizetések helyzete miatt, mert a fennálló kötelezettségvállalások (RAL) szintje továbbra is rendkívül magas, és nem felel meg a Szerződések szellemének, amely költségvetési egyensúlyt sürget; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alkalmazzanak szigort a finanszírozandó elsődleges célok kiválasztása tekintetében, és hagyjanak fel azokkal a projektekkel, amelyek nem járnak nyilvánvaló többletértékkel;

Félidős értékelés

6.  úgy véli, hogy a többéves pénzügyi keret félidős értékelése – amelyet a Bizottságnak 2016 végéig kell előterjesztenie – az első és a legjobb alkalom a többéves pénzügyi keret elfogadásakor nem várt számos súlyos válság és a RAL magas szintje strukturális kezelésére, új politikai kezdeményezések figyelembevételére, a már finanszírozott programok hatékonyságának értékelésére és felülvizsgálatára, valamint a fennálló kötelezettségvállalások magas szintjének kezelésére; kéri a Bizottságot, hogy találjon megfelelő megoldásokat i) az Unió által finanszírozott ágazati politikák frissítésére, ii) az uniós költségvetés felhasználásával kapcsolatos tartalmi és eljárási kérdések egyszerűsítésének lényeges előmozdítására, iii) annak biztosítására, hogy a pénzügyi eszközök megfelelően célzottak legyenek a legjobb eredmények elérése érdekében; sürgeti a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a többéves pénzügyi keret felülvizsgálatára, hogy orvosolható legyen annak minden költségvetési következménye, egyebek mellett a fennálló kötelezettségvállalások problémája;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a többéves pénzügyi keret félidős értékeléséhez megfelelő időben nyújtson be közleményt az Európai Parlamenthez olyan javaslatokkal, amelyek kifejtik, hogy a jövőben hogyan fogja összeegyeztetni a hosszú távú politikai célokat (mint például az Európa 2020 stratégiát) a jövőbeli, 2020 utáni többéves pénzügyi kerettel;

Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések

8.  megjegyzi, hogy a Bizottság által azon tagállamok esetében megerősített és kiszabott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések összege, amelyek nem tudtak megbízható rendszereket működtetni, 2015-ben mintegy 3499 millió eurót tett ki, és ez 2014-hez képest (amikor ez az összeg 4728 millió euró volt) csökkenést mutat; kéri a Bizottságot, hogy az eredeti költségvetési sorukkal együtt egyértelműen jelezze, hogy a 2015-ben visszafizettetett összegeket bevételként könyvelték-e el az Unió éves beszámolójában, vagy ellentételezésre használták fel, és hogy a 2016-ban kiszabott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések milyen mértékben gyakorolhatnak hatást a 2017-es költségvetésre;

9.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak nagyobb átláthatóságot a visszafizettetések tekintetében, különös tekintettel a kifizetés évére, a vonatkozó hiba kiszűrésének évére, valamint arra az évre, amelynek során a visszafizettetést vagy pénzügyi korrekciót közzéteszik a beszámolóhoz fűzött megjegyzésekben;

Ágazati politikák

10.  véleménye szerint az ágazati politikák félidős értékelés keretében végrehajtott kiigazítását előzetes lépésnek kell tekinteni a többéves pénzügyi keret 2020 utáni tényleges átalakításához új szabályok és alapelvek szerint, amelyek tükrözik az Unió várható igényeit és elsődleges céljait a 21. század harmadik évtizedében; kéri a Bizottságot, hogy igazítsa ki az uniós költségvetést, hogy az jobban összpontosítson a frissített alapvető uniós prioritásokra, beleértve azok szinergiájának megteremtését;

11.  emlékeztet arra, hogy a Horizont 2020 program „6. társadalmi kihívása” (Európa a változó világban – inkluzív, innovatív és reflektív társadalmak), és különösen a bölcsészet- és a társadalomtudományok hozzájárulása e kihívásnak való megfeleléshez a Parlament számára elsődleges célt jelentett, amelyet a Horizont 2020 kidolgozása során fogalmazott meg; emlékeztet ezen összetevő fontosságára azokon a területeken, amelyeken az Unió különös kihívásokkal áll szemben, többek között a munkanélküliség, a szegénység, a radikalizálódás és a terrorizmus elleni küzdelem, a migránsok támogatása, a gazdasági és pénzügyi kormányzás, illetve az egyenlőtlenségek elleni küzdelem terén; aggodalmát fejezi ki, mivel a program megvalósításának szakaszában a bölcsészet- és a társadalomtudományok kijelölt vezető szerepük elvesztésével és kötelezettségvállalási előirányzataik 40%-os csökkenésével hátrányba kerültek, miközben a Horizont 2020 általános költségvetése nőtt a 2014–2020-as többéves pénzügyi terv keretében;

12.  hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 program első 100 lehívása után a sikerarány 14% (a teljes 7. keretprogram 20%-os arányához képest); emlékeztet arra, hogy a kkv-k számára megcélzott költségvetésnek csak 20%-a került kiutalásra (5%-os hozzájárulás a kkv-knak szóló eszközből), a sikeres jelöltek 38%-a új, és nagyon kevesen lépnek az elsőből a második szakaszba; ez ahhoz a következtetéshez vezet, hogy a második és harmadik szakasz, amelyek azt támogatják, hogy egy megvalósíthatósági tanulmányból valódi innováció legyen, amelyet üzleti alapokra lehet helyezni, nem merítik ki a bennük rejlő lehetőségek egy részét; ezenkívül erősíteni kell a kkv-k szerepét;

13.  továbbá a kelet- és közép-európai országok messze le vannak maradva nyugati és északi társaiktól a sikerarány és a finanszírozási részesedés tekintetében; több technikai segítséget sürget szükség esetén, valamint a bevált gyakorlatok megosztását; egyszerűsített és érthető szinergiát ajánl a Horizont 2020 és az európai strukturális és beruházási alapok/az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) között;

14.  emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetésnek a közép- és hosszú távú beruházási tevékenységek fontos ösztönzőjeként kell szolgálnia, többek között a növekvő egyenlőtlenségekre és a teljesen új társadalmi problémákra adott válaszként is; megjegyzi, hogy az uniós költségvetés nagyobb mértékben támogathatná az olyan területekre irányuló beruházásokat, amelyek az Uniót egységesebbé és a külső megrázkódtatásokra kevésbé érzékennyé teszik, illetve ehhez a célhoz hozzájárulnak, mint például a kulcsfontosságú energiaügyi, mobilitási, informatikai, valamint kutatási és fejlesztési projektek, amelyeknek társadalmi vonatkozásai és olyan következményei is vannak, amelyeknek megfelelő hangsúlyt kell kapniuk;

15.  kéri a költségvetési hatóságot, hogy emelje ki az Unió által a csalás, a korrupció és az Unió pénzügyi érdekeit sértő minden egyéb jogellenes tevékenység megelőzésére és leküzdésére tett erőfeszítéseket; megismétli a Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy nyújtson megfelelő technikai segítséget a tagállamok részére, és ösztönözze a bevált gyakorlatok megosztását, ami megelőző intézkedést jelent a szabálytalanságokkal és hibákkal szemben az uniós források felhasználásakor, és aggódik amiatt, hogy a Bizottság források átcsoportosítását javasolta az ilyen technikai segítségtől teljesen eltérő természetű tevékenységekhez;

Egyszerűsítés és átláthatóság

16.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi és a közelmúltbeli gyakorlat azt mutatja, hogy erőteljes igény mutatkozik az uniós pénzeszközök felhasználási folyamatának és felhasználók általi hozzáférhetőségének további egyszerűsítésére; véleménye szerint minél egyszerűbbek a szabályok, annál egységesebbek és annál kevesebb lehetőség van a nem szándékos hibákra és mulasztásokra, és minél egyértelműbbek és határozottabbak ezek a szabályok, annál kevesebb lehetőség van jogellenes cselekedetekre és bűncselekményekre a folyamat során; megjegyzi, hogy minél egyszerűbb és átláthatóbb a folyamat, annál kevesebb lehetőség van az uniós források nem megfelelő felosztására és újraelosztására;

17.  az uniós finanszírozáshoz való hozzáférés folyamatának egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele látható és pozitív hatásokkal járó felhasználást eredményezne az uniós tagállamokban;

18.  megjegyzi, hogy a túlszabályozás jelenti a fő akadályt az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) kedvezményezettjei és a megfelelő ellenőrző szervek számára; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék a kedvezményezettek adminisztratív terheit és a rájuk nehezedő nyomást, például egységes ellenőrzési stratégia révén; aggódik azonban amiatt, hogy a tagállamok lassan fogadják be az egyszerűsítéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson segítséget a nemzeti hatóságok számára ebben a tekintetben;

19.  rámutat, hogy a teljes átláthatóság biztosítja, hogy a pénzeszközök teljes mértékben a szabályokkal összhangban kerüljenek felhasználásra; nyugtalanságát fejezi ki az uniós finanszírozásból megvalósuló főbb munkálatok átláthatósága miatt, különösen az alvállalkozókkal kapcsolatos adatok tekintetében; felhívja a Bizottságot nagyobb átláthatóságot biztosító rendszerek felállítására, amelyek az Unión kívüli országokat is magukban foglaló alapokra is kiterjednek;

Az uniós költségvetés hozzáadott értéke

20.  hangsúlyozza, hogy kulcsfontosságú, hogy a mérhető eredményekre irányuló költségvetés kultúrája az uniós kiadások központi elemévé váljon; hangsúlyozza, hogy adott esetben a teljesítmény- és eredményalapú értékelésnek központi elvvé kell válnia; üdvözli a Bizottság „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezését mint első lépést a teljesítményalapú költségvetés-tervezés felé; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek a szűkös pénzügyi források leghatékonyabb felhasználásának biztosítására, például azáltal, hogy a projektek végrehajtásakor a mennyiségi kritériumok, mint például a RAL (fennálló kötelezettségvállalások) és a RAC (még lekötendő eszközök) helyett a minőségi kritériumokra, mint például az eredményekre, a hatékonyságra, az eredményességre és a hozzáadott értékre összpontosítanak;

Pénzügyi eszközök

21.  megjegyzi, hogy a megfelelő projekttipológia szerinti, észszerű célt szolgáló pénzügyi konstrukciók célzottan alkalmazva az uniós pénzeszközök hatékony felosztására szolgáló eszközök lehetnek, amelyek a jövőben az általánosan alkalmazott bevált gyakorlat részét képezhetik a költségvetési kiadások felosztása során; sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa az átláthatóságot a pénzügyi konstrukciók igénybevétele terén, rendszeresen tegyen jelentést a tőkeáttételről, a veszteségekről és a kockázatokról, és terjesszen elő költség-haszon elemzést a pénzügyi konstrukciókra vonatkozóan, a projektek finanszírozásának közvetlenebb eszközeivel való összehasonlításban; kéri a Bizottságot, hogy léptessen életbe hatékony ellenőrző rendszereket, hogy elemezze a pénzügyi eszközök iránti igényt a tagállamokban a túltőkésítés elkerülése érdekében, amely forrásokat köt le anélkül, hogy az uniós politikák végrehajtásához hozzájárulna, ahogy azt a Számvevőszék 5/2015. sz. különjelentésében feltárta;

22.  aggodalommal állapítja meg, hogy az ESBA végrehajtási adatai szerint a beruházások többsége az öt legerősebb uniós gazdaságban összpontosul.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Ryszard Czarnecki, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Verónica Lope Fontagné, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Cătălin Sorin Ivan, Andrey Novakov, Julia Pitera, Miroslav Poche, Richard Sulík

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Stuart Agnew, Edouard Ferrand

(1)

  HL C 75., 2016.2.26., 100. o.

(2)

  Kersti Kaljulaid észrevétele az integrált belső ellenőrzési keretrendszerrel kapcsolatban a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által szervezett 2013. április 22-i meghallgatáson


VÉLEMÉNY a Gazdasági és Monetáris Bizottság részéről (6.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Markus Ferber

JAVASLATOK

A Gazdasági és Monetáris Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  felszólít arra, hogy a 2017. évi költségvetési tervezet vegye figyelembe és támogassa az európai szemeszter prioritásait, különös tekintettel a beruházások újraindítására, főként az innováció, a növekedés és a munkahelyteremtés tekintetében, a fenntartható strukturális reformokra az európai gazdaságok modernizálása érdekében, a felelős költségvetési politikára és a versenyképesség növelésére, támogatva ezzel a kkv-k növekedését és versenyképességét is;

2.  ezzel összefüggésben aggodalommal állapítja meg, hogy továbbra is magas a munkanélküliség a fiatalok körében, annak ellenére, hogy az Unió gazdasága – ha kis mértékben is – újra növekszik;

3.  emlékeztet az Európai Stratégiai Beruházási Alap szerepére a magánszektorból származó finanszírozás és új finanszírozási források mobilizálása terén az EU versenyképessége és gazdasági fellendülése szempontjából kulcsfontosságú beruházások tekintetében; hangsúlyozza, hogy az új beruházásokat az (EU) 2015/1017 európai parlamenti és tanácsi rendeletben(1) rögzített kritériumokkal, és különösen addicionalitás, a fenntarthatóság, valamint a területi és szociális kohézió elvével összhangban kell finanszírozni;

4.  alapvető fontosságúnak tartja a közberuházások növelését az egészségügyi és oktatási rendszerek, illetve az állampolgároknak nyújtott közszolgáltatások minőségének megőrzése és fokozása, valamint a gazdasági fejlődéshez kedvező körülmények kialakítása érdekében;

A civil társadalom kapacitásépítése a pénzügyi szolgáltatások területén

5.  megjegyzi, hogy öt év múltán a civil társadalom pénzügyi szolgáltatások területén való kapacitásépítését célzó támogatásból részesülő szervezetek még mindig függnek az uniós finanszírozástól, hiszen az uniós támogatások költségvetésük több mint 50%-át teszik ki; hangsúlyozza, hogy az ilyen szervezeteknek továbbra is azzal kellene hozzáadott értéküket tanúsítaniuk, hogy nagyobb mértékben önfinanszírozóvá válnak; megjegyzi, hogy több nem iparági képviselet esetében 50% feletti a társfinanszírozási arány; rámutat, hogy a finanszírozás folytonosságának biztosítása érdekében a Bizottság javaslatát, amely továbbviszi a civil társadalom kapacitásépítésére szolgáló finanszírozási megoldásokat az év vége előtt el kell fogadni;

6.  felszólít a strukturális alapokba történő beruházások folytatására valamennyi régióban, beleértve az átmeneti területeket is, annak érdekében, hogy ne vesszenek kárba a már megtett intézkedések és erőfeszítések hatásai és ráfordításai;

Európai felügyeleti hatóságok és felügyelet

7.  hangsúlyozza a három európai felügyeleti hatóság (EFH-k) jelenlegi és jövőbeli szerepét az uniós szintű pénzügyi és bankfelügyelet, a tőkepiaci unió, a felügyeleti gyakorlatok összhangjának előmozdítása, a banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások egységes szabálykönyvének kialakítása és a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok és a bankunió értékelése tekintetében; hangsúlyozza, hogy a 2017. évi költségvetési tervezetnek elegendő forrást kell biztosítania az európai felügyeleti hatóságok számára feladataik ellátásához; rámutat, hogy az európai felügyeleti hatóságokat megfelelő finanszírozással és emberi erőforrásokkal kell ellátni, hogy teljesíteni tudják a rájuk bízott feladatokat; hangsúlyozza, hogy elegendő forrást kell biztosítani a befektető- és fogyasztóvédelemre;

8.  rámutat azonban, hogy az Európai Bankhatóság számára a 2017-es és az azt követő költségvetési tervezetekben elegendő forrást kell biztosítani a Londonból való elköltözés előkészítésére, amennyiben az Egyesült Királyság lezárja az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke szerinti tárgyalásokat, és kilép az Európai Unióból;

9.  hangsúlyozza, hogy az európai felügyeleti hatóságoknak szigorúan az uniós jogalkotó által rábízott feladatokhoz kell ragaszkodniuk, és nem szabad megbízatásuknak az e feladatokon túl történő kiterjesztésére törekedniük;

10.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szolgáltatások digitalizálása, és különösen a megosztott könyvelési technológia terén sürgősen ki kell alakítani a megfelelő technikai szakértelmet annak érdekében, hogy gyorsan reagálni lehessen az esetleges változásokra; ezért kimondottan támogatja egy, a megosztott könyvelési technológiával foglalkozó horizontális munkacsoport finanszírozását;

Adóügyi kérdések és a Fiscalis 2020 program

11.  rámutat, hogy az adózás területén a nemzeti adóhatóságok között folytatott információcserére vonatkozó jogszabály-módosítások fényében lehet, hogy felül kell vizsgálni a Fiscalis 2020 program jogalapját, hogy az megfelelően tükrözze a változásokat és fel lehessen lépni az adócsalással, az adóelkerüléssel és az agresszív adótervezéssel szemben.

12.  támogatja a „kapacitásépítés, programalapú fejlesztés és kommunikáció az adókikerülés, az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelemmel összefüggésben” című, 2016-ban indított kísérleti projekt folytatását;

13.  sajnálatosnak tartja, hogy az Eurostat nem szolgáltat naprakész adatokat az Európa 2020 mutatóiról, holott az Európai Parlament többször is emlékeztette erre; bírálja, hogy az Eurostat honlapja továbbra is jelentős hiányosságokat mutat a felhasználóbarát kialakítás tekintetében; felszólítja az Eurostatot, hogy orvosolja a helyzetet, és gondoskodjon az európai statisztikai program valamennyi célkitűzésének tényleges teljesítéséről;

EFRAG

14.  felkéri a Bizottságot, hogy folytassa az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) reformját, különösen a csoport feladatait és felelősségi körét illetően, és ezáltal erősítse meg az EU által a nemzetközi beszámolási standardok megállapítása során gyakorolt befolyást.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

7

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Sven Giegold, Neena Gill, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Barbara Kappel, Othmar Karas, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Enrique Calvet Chambon, Matt Carthy, David Coburn, Mady Delvaux, Ramón Jáuregui Atondo, Syed Kamall, Thomas Mann, Siegfried Mureşan, Eva Paunova, Joachim Starbatty, Tibor Szanyi, Antonio Tajani, Romana Tomc, Miguel Urbán Crespo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ernest Maragall

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2015. június 25-i (EU) 2015/1017 rendelete az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 169., 2015.7.1., 1. o.).


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (2.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Giovanni La Via

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy az Unióban a magas szintű környezet- és egészségvédelem a gazdasági jólét előfeltétele, és hogy az élelmiszer- és takarmánybiztonság a természeti és az ember által okozott katasztrófákkal szembeni védelmet célzó mechanizmusokkal együtt valamennyi európai polgár, és így az Európai Parlament számára is központi értéket képviselnek;

2.  megjegyzi, hogy a környezet- és éghajlatbarát politikákat, intézkedéseket és projekteket a tagállamoknak a közegészség javítására és a növekedés előmozdítására szolgáló lehetőségnek kell tekinteniük;

3.  rámutat a kutatásba és az innovációba való befektetések kiemelt jelentőségére a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság hatáskörébe tartozó több területen, és hangsúlyozza, hogy a 2017-es költségvetési tervezetnek megfelelően kell tükröznie azt, hogy ezek a befektetések kiemelt fontosságúak; rámutat, hogy az uniós kis- és középvállalkozások (kkv-k) fenntartható növekedési és innovációs képességei jelentik az Unió egyik fő versenyelőnyét a globalizált piacokon;

4.  elismeri, hogy a 2017-es költségvetési tervezet (és különösen a 3. fejezet) jelentős részét az Unió előtt jelenleg álló kihívásokra kell fordítani, különös tekintettel a migrációs és biztonsági válság kezelésére; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a költségvetési hatóságoknak figyelemmel kell lenniük a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság hatáskörébe tartozó szakpolitikák és pénzügyi eszközök jelentős európai hozzáadott értékére akkor, amikor a 2017-es költségvetési tervezetről határoznak, és különösen a Tanácsot sürgeti, hogy tartózkodjon a bizottság hatáskörébe tartozó olyan szakpolitikák és pénzügyi eszközök csökkentésétől, amelyek egyértelműen bizonyítható uniós hozzáadott értéket képviselnek;

5.  üdvözli a 2015. decemberben megkötött párizsi megállapodást, és hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell a megállapodás céljainak megvalósítását és az Unió hosszú távú éghajlat-politikai céljait; emlékeztet arra, hogy a párizsi megállapodás megköveteli, hogy a források áramlása igazodjon az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz; hangsúlyozza a fejlett országok azon kötelezettségvállalását, hogy az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére szánt támogatást bocsássanak a fejlődő országok rendelkezésére állami és magánforrásokból, és hangsúlyozza, hogy a megállapodással összhangban növelni kell az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére szolgáló előre jelezhető, új és kiegészítő finanszírozást; felszólítja a Bizottságot, hogy a felülvizsgálat előtt kellő időben végezze el a párizsi megállapodás által az Unió költségvetésére gyakorolt következmények teljes körű értékelését, és alakítson ki külön automatikus uniós finanszírozási mechanizmust, amely kiegészítő és megfelelő támogatást biztosít, hogy az Unió méltányos részt tudjon vállalni az éghajlatváltozás hatásainak kezelésére szánt 100 milliárd USA-dollár összegű nemzetközi finanszírozásból;

6.  hangsúlyozza, hogy a többéves pénzügyi keret értékelése lehetőséget teremt azon célkitűzés elérésének biztosítására, mely szerint a kiadások 20%-át az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésekre kell fordítani; megjegyzi, hogy a Bizottság általános éghajlat-politikai módszertana szerint a 2017-es költségvetési tervezetben javasolt összes kötelezettségvállalási előirányzat 19,2%-a kapcsolódik az éghajlathoz, a 2016-os 20,8%-hoz képest; felhívja a Bizottságot az éghajlat-politika általános érvényesítését szolgáló mechanizmus teljes körű működésének garantálására, továbbá az ehhez kapcsolódó kiadások nyomon követésére szolgáló módszer javítására;

7.  emlékeztet továbbá arra, hogy az Unió kötelezettséget vállalt az ENSZ biológiai sokféleségre vonatkozó stratégiai tervének végrehajtására is, és hangsúlyozza, hogy elegendő forrást kell elkülönítenie ez irányú kötelezettségvállalásainak teljesítésére; e tekintetben megjegyzi, hogy a 2017-es költségvetési tervezetben javasolt összes kötelezettségvállalási előirányzat 8,2%-a kapcsolódik a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordításához, a 2016-os 9%-hoz képest; felhívja a Bizottságot, hogy adjon további magyarázatot az éghajlat-politikai és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó kiadások teljes költségvetésben képviselt arányának nyilvánvaló visszaesésére;

8.  emlékeztet az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség által az európai környezet számára biztosított hozzáadott értékre, ezért kéri, hogy a 2017-es költségvetésben biztosítsanak elegendő forrást a biológiai sokféleség hosszú távú védelmének garantálására; ezért emlékezteti a Bizottságot és a tagállamokat az élőhelyvédelmi irányelv 8. cikkében foglalt kötelezettségükre, mely szerint megfelelő mértékű finanszírozást kell biztosítaniuk a Natura 2000 területeken található fajok és élőhelyek kedvező védettségi állapotának visszaállítását célzó védőintézkedésekre;

9.  hangsúlyozza, hogy fontos a biológiai sokféleség védelmének általános érvényesítése minden uniós politika kialakítása, végrehajtása és finanszírozása során, és úgy ítéli meg, hogy a természetvédelemre és a biológiai sokféleség megőrzésére fordított tagállami kiadások átláthatósága ugyanilyen fontos az uniós kiadások következetessége és egységessége szempontjából;

10.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós pénzügyi források ne tartalmazzanak olyan támogatásokat, amelyek károsak az éghajlatra nézve, vagy a fosszilis tüzelőanyagokra épülő infrastruktúra rögzülését eredményezik – úgymint a fosszilis tüzelőanyagok támogatása –, vagy olyan tevékenységeket támogatnak, amelyek károsak a biológiai sokféleségre nézve, és tönkreteszik az ökoszisztémákat; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vezessen be hatékony módszert az uniós költségvetés biológiai sokféleségre fordított kiadásainak nyomon követésére;

A LIFE program

11.  emlékeztet arra, hogy a LIFE a szerte az Unióban megvalósított környezetvédelmi, természetvédelmi és éghajlat-politikai projektek pénzügyi eszköze;

12.  különösen arra emlékeztet, hogy az éghajlat-politika kulcsfontosságú, ágazatokon átívelő prioritásként jelenik meg az Európa 2020 stratégiában és az „Új kezdet Európa számára: a munkahelyteremtés, a növekedés, a méltányosság és a demokratikus változás programja” című bizottsági menetrendben, és hangsúlyozza, hogy az új LIFE programon belül az éghajlat-politikára vonatkozó külön alprogram támogatja az Unió szerepvállalását és a kulcsfontosságú jogalkotást, ideértve az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer fejlesztését, valamint előkészíti az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való, 2050-ig megvalósítandó áttérést; emlékeztet rá, hogy az uniós költségvetés legalább 20%-ának az éghajlathoz kell kapcsolódnia, különböző szakpolitikák hozzájárulásával;

13.  a fentiek fényében, jóllehet, üdvözli, hogy a 2017-es költségvetési tervezetben a LIFE kötelezettségvállalási előirányzatai 30,9 millió euróval nőttek, sajnálja, hogy a program – 493,7 millió eurós teljes finanszírozással – 2017-ben is csupán a teljes költségvetési tervezet 0,3%-át teszi ki;

14.  hangsúlyozza a LIFE program kifizetési előirányzatainak hiányából származó korábbi problémákat, melyek akadályozták és késleltették a program megfelelő végrehajtását;

15.  üdvözli a Bizottság által a LIFE esetében bevezetett projektszintű nyomon követési rendszert; megállapítja, hogy 2015 óta gyűjtenek projektszintű információkat a teljesítményről, melyeket felhasználnak majd a félidős értékelés során, és a program szintjén összesítenek; nyugtázza, hogy a nyomon követési rendszer várhatóan teljes körűen működni fog a LIFE 2017–2020 közötti időszakra szóló második többéves programjának idejére;

Közegészségügy, élelmiszer-biztonság és polgári védelem

16.  nyugtázza, hogy a 2017-es költségvetési tervezetben az egészségüggyel kapcsolatosan javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok 64,5 millió eurót tesznek ki (2016-hoz képest +3,8%), a kifizetési előirányzatok pedig 57,7 millió eurót (2016-hoz képest -17,8%); sajnálja, hogy az előző évekhez hasonlóan ez a 2017-es költségvetési tervezet kötelezettségvállalásainak mindössze 0,04%-át teszi ki, és a 3. fejezet kötelezettségvállalásainak mindössze 1,5%-át, és nem tükrözi teljes mértékben az egészség jelentőségét, amely önmagában is értéket jelent, és amely a növekedés előmozdításának előfeltétele;

17.  üdvözli, hogy 2016-ban közös fellépés indul az egészségügyi technológiaértékeléssel kapcsolatban, amely közvetlen módon járul hozzá a Bizottság azon célkitűzésének megvalósításához, mely szerint „megerősített iparon alapuló, mélyebb és méltányosabb belső piacot” kell kiépíteni; nyugtázza, hogy pénzügyi szempontból ez az eddigi legnagyobb olyan fellépés, amelyet az egészségügyi programból társfinanszíroznak, nevezetesen 12 millió euróval;

18.  hangsúlyozza, hogy az Unió a világon a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági normákkal rendelkezik; nyugtázza, hogy a 2017-es költségvetési tervezetben az élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatosan javasolt kötelezettségvállalási előirányzatok 256,2 millió eurót tesznek ki (2016-hoz képest +1,3 %), a kifizetési előirányzatok pedig 234,5 millió eurót (2016-hoz képest -3,1 %); sajnálja, hogy ez a 2017-es költségvetési tervezet kötelezettségvállalásainak mindössze 0,16 %-át teszi ki, és a 3. fejezet kötelezettségvállalásainak mindössze 6 %-át, és nem tükrözi teljes mértékben az élelmiszer- és takarmánybiztonság jelentőségét az Unióban; hangsúlyozza, hogy a hatékony, eredményes és megbízható ellenőrzésekhez kapcsolódó tevékenységekre, valamint az állat- és növényegészségügyhöz kapcsolódó szükséghelyzeti intézkedések finanszírozására szolgáló kifizetési előirányzatok 2016-hoz képest 10,4, illetve 11,1%-kal csökkentek; úgy ítéli meg, hogy ezek a csökkentések alááshatják az állat- és növénybetegségek megelőzését és gyakoriságuk csökkentését, és hatékony hivatalos ellenőrzések végrehajtását e téren;

19.  emlékeztet arra, hogy az uniós polgári védelmi mechanizmus az uniós szolidaritás egyik sarokköve; hangsúlyozza, hogy a katasztrófamegelőzés, valamint az arra való felkészülés és reagálás terén az Unió „támogató szerepet játszik” a tagállamok intézkedéseinek elősegítése, összehangolása, illetve kiegészítése érdekében; nyugtázza, hogy kis mértékben növelték az e programra vonatkozó kötelezettségvállalásokat;

Decentralizált ügynökségek

20.  emlékeztet arra, hogy a decentralizált ügynökségek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a technikai, tudományos, illetve irányítási feladatokban, és jelentős segítséget nyújtanak az uniós intézmények számára a szakpolitikák végrehajtása terén; emlékeztet továbbá a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság illetékességi körébe tartozó decentralizált ügynökségek (EEA, ECHA, ECDC, EFSA, EMA) feladatainak fontosságára, és a közöttük lévő megerősített együttműködés alapvető jelentőségére e feladatok ellátása érdekében, mind az uniós intézmények, mind pedig az uniós polgárok szempontjából; e tekintetében kiemeli, hogy rendkívül fontos, hogy ezen ügynökségek megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat kapjanak, az egyes ügynökségek igényei eseti alapon történő értékelésének kellő figyelembevétele mellett; mindazonáltal aggályait fejezi ki az EAA-nál (-3 álláshely), az ECHA-nál (-5 álláshely), az ECDC-nél (-4 álláshely), az EFSA-nál (-7 álláshely) és az EMA-nál (-6 álláshely) bekövetkezett létszámcsökkentés miatt, amely negatívan befolyásolhatja az uniós politikák végrehajtásához való hozzájárulásukat; továbbá kiemeli, hogy a díjakból finanszírozott ügynökségek esetében külön kell figyelembe venni a létszámtervben a díjakból finanszírozott feladatok nyújtásának támogatásához szükséges álláshelyeket, elismerve, hogy azok a kereslettől függenek, és nem jelentenek további terhet az uniós költségvetés számára;

21.  a díjakat szedő ügynökségek tekintetében megjegyzi, hogy az uniós hozzájárulás stabil marad vagy csökken; emlékeztet rá, hogy az ipartól származó díjbevételre kihathat a piaci ingadozás, és a más bevételi forrástól való függés egy olyan elemet vezet be az ügynökségek finanszírozási struktúrájába, amely előre nem látható; kiemeli a begyűjtendő díjak pontos előrejelzésének nehézségét – amelynek következtében előfordulhat, hogy elmaradnak az előre jelzett díjbevételektől –, valamint annak szükségességét, hogy biztosítsák a szükséges finanszírozás rendelkezésre állását az ügynökségek számára; kéri, hogy fontolják meg egy 5 %-os elővigyázatossági tartalék bevezetését az ECHA díjbecslései esetében;

22.  emlékeztet arra, hogy a 2016. június 15-én közzétett két jogiaktus-tervezetre való tekintettel, amelyek megállapítják az endokrin károsító anyagok azonosításának kritériumait, a Bizottság kérte az illetékes ügynökségeket, hogy azonnal kezdjék meg az előkészítő munkát a folyamat felgyorsítására, mihelyt a kritériumok hatályba lépnek; ezért kiemeli, hogy kulcsfontosságú, hogy megfelelő pénzügyi és emberi erőforrások álljanak az EFSA és az ECHA rendelkezésére;

23.  elismeri, hogy a 2016 júniusában az Egyesült Királyságnak az Unióban maradásáról tartott népszavazás (az úgynevezett brexit) során a brit emberek által adott negatív válasz eredményeképpen előfordulhat, hogy 2017-ben és azt követően előre nem látott költségek merülnek fel az EMA esetében, ezért körültekintő megoldásnak tűnik annak lehetővé tétele, hogy az EMA az esetleges 2016-os pozitív költségvetési eredményt felhasználhassa a következő években; továbbá megjegyzi, hogy lehetséges, hogy 2017 folyamán az EMA a költségvetési hatóságok támogatására szorul majd a rendkívüli költségek fedezésére szolgáló többlettámogatások rendelkezésre bocsátása érdekében;

Kísérleti projektek és előkészítő intézkedések

24.  hangsúlyozza, hogy a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések nagyon értékes eszközök új tevékenységek és szakpolitikák kezdeményezésére; ismételten rámutat, hogy a múltban a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság több ötletét is sikeresen végrehajtották kísérleti projektként vagy előkészítő intézkedésként; hangsúlyozza, hogy az új kísérleti projektekkel és előkészítő intézkedésekkel kapcsolatos lehetőségek beszűkültek a rendelkezésre álló kötelezettségvállalási előirányzatok és a 3. fejezeten belüli tartalékkeret hiánya miatt; ezért úgy véli, hogy valószínű, hogy a bizottságnak 2017-ben óvatosan kell élnie ezekkel az eszközökkel.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

9

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Biljana Borzan, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Seb Dance, Jørn Dohrmann, Ian Duncan, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, György Hölvényi, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Dubravka Šuica, Tibor Szanyi, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Estefanía Torres Martínez, Nils Torvalds, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Clara Eugenia Aguilera García, Paul Brannen, Caterina Chinnici, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Martin Häusling, Ulrike Müller, Alojz Peterle, Bart Staes, Tom Vandenkendelaere, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Olle Ludvigsson, Gabriel Mato, Anthea McIntyre, Martina Werner


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (6.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Liisa Jaakonsaari

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) költségvetési eljáráshoz kapcsolódó felelőssége a 2. címen (Belső piac, ipar-, vállalkozás- és kkv-politika), a 14. címen (Adóügyek és vámunió), valamint a 33. címen (Igazságügy és fogyasztóvédelem) belüli költségvetési sorokra terjed ki;

2.  emlékeztet arra, hogy a megerősített és jól működő egységes piac alapvető feltétele annak, hogy az Unió képes legyen ellenállni a sokkhatásoknak; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek támogatnia kell a körforgásos gazdaságra, valamint egy befogadó, hozzáférhető, változatos és versenyképes digitális egységes piacra való áttérést;

3.  hangsúlyozza az erős fogyasztóvédelmi politika jelentőségét, amely megerősíti a fogyasztói biztonságot és tudatosságot, és a fogyasztói jogokat a társadalmi, technológiai és gazdasági változásokhoz igazítja, úgymint nagy adathalmazok és a dolgok internete, körforgásos gazdaság, az úgynevezett közösségi gazdaság és az e-kereskedelem; ezzel összefüggésben emlékeztet a tudatos fogyasztói magatartás kialakításának és a fogyasztói ismeretek bővítésének fontosságára, valamint a termékbiztonság és a piacfelügyelet jelentőségére a belső piacon, a digitális egységes piacot is beleértve; hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelmi politika új kihívásait megfelelő költségvetés biztosítása révén kell kezelni;

4.  üdvözli, hogy a 2017. évi költségvetési eljárás során kellő hangsúlyt kaptak az IMCO főbb prioritásai az egységes piac, a vámunió és a fogyasztóvédelem területén, megfelelő szintű előirányzatok elkülönítésével együtt;

5.  üdvözli a COSME program számára elkülönített előirányzatokat, amely kulcsfontosságú eszköz a vállalkozók, illetve a növekedés és munkahelyteremtés terén eszközölt beruházások prioritásként kezelt támogatására;

6.  aggasztja azonban a COSME programra a 02 02 02, „kis- és középvállalkozások (kkv-k) forráshoz jutásának javítása tőke- és hitelfinanszírozás formájában” című költségvetési sor alatt elkülönített összeg csökkentése, mivel a kkv-k és a mikrovállalkozások továbbra is nehézségekkel néznek szembe a megfelelő finanszírozáshoz jutás során; úgy véli, hogy egy hatékony pénzügyi keret, beleértve a kockázati tőkéhez jutás lehetőségének bővítését és a „gondolkozz először kicsiben” elv teljes körű alkalmazását, ösztönözni fogja a kutatást, az innovációt, a körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek elfogadását, a kkv-k és mikrovállalkozások bővítését és nemzetközivé tételét, amely pedig versenyképesebbé teszi a gazdaságokat, segíti a növekedésüket és elősegíti a munkahelyteremtést.

7.  hangsúlyozza, hogy szükség van az Enterprise Europe Network megfelelő 2017. évi finanszírozásának biztosítására a kkv-k növekedésének elősegítése érdekében, illetve az egységes piachoz, valamint a globális piachoz való hozzáférésükhöz kapcsolódó kihívások leküzdésének támogatása érdekében;

8.  emlékeztet rá, hogy szükséges az online vitarendezési platform többnyelvű eszközének finanszírozása; hangsúlyozza, hogy a megfelelően működő online vitarendezési rendszerek ösztönözhetik a fogyasztói bizalmat és erősítik a határokon átnyúló e-kereskedelmet;

9.  üdvözli a források elkülönítését a vámunió modernizációjára, amely támogatja az Uniós Vámkódex végrehajtását és az elektronikus vámrendszer kialakítását, és hatékony eszközöket teremt a csalás elleni küzdelemhez és a fogyasztóvédelem és a tisztességes verseny garantálásához; sajnálatát fejezi ki azonban a Tanácsnak a 14 02 01. sz. („A vámunió működésének és modernizációjának támogatása”) költségvetési sor előirányzatára vonatkozó álláspontja miatt, amely kockára teheti a vámunió alapvető modernizációs eszközeire fordított megfelelő mértékű támogatást;

10.  támogatja az egységes piaci fórum további finanszírozását, amely alapvető fontosságú a jobb piaci feltételek megteremtéséhez az európai vállalatok számára, és nyomon kívánja követni a helyzetet annak biztosítása érdekében, hogy megfelelő finanszírozásban részesüljön a 02 02 01 költségvetési sor alatt;

11.  hangsúlyozza a szabványosítás fontos szerepét az egységes piacon, mivel lehetővé teszi a termékek és szolgáltatások interoperabilitását, és növeli a vállalatok versenyképességét; hangsúlyozza, hogy a szabványokat piacorientált, nyitott és befogadó módon kell meghatározni, a fogyasztók és az érintettek bevonásával, hogy a kkv-k könnyen be tudják tartani azokat; üdvözli az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI) által végzett szabványosítási tevékenységek pénzügyi fenntarthatóságát, valamint hatékonyságát és eredményességét lehetővé tevő költségvetési támogatás fenntartását 2017-re;

12.  üdvözli a finanszírozás elkülönítését a belső piac irányítási eszközei – köztük a SOLVIT – számára; emlékeztet a kkv-kat célzó, meglévő eszközök megerősítésének és egyszerűsítésének fontosságára a kkv-k határokon átnyúló terjeszkedésének megkönnyítése érdekében; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a termékinformációs kapcsolattartó pontok és az egyablakos ügyintézés egyszerűsítésére és javítására; úgy véli, hogy további erőfeszítések is szükségesek annak biztosításához, hogy ezek az eszközök összehangoltan működjenek, az elkülönített források hozzáadott értékének maximalizálása érdekében; ösztönzi az egységes digitális portál kezdeményezését;

13.  kéri a következő új kísérleti projektek finanszírozását: 1) „A határokon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus fejlesztése hatékony csomagszállítási megoldások révén”, a csomagszállítással kapcsolatos bevált gyakorlatokról való információgyűjtés érdekében, 2) „Algoritmusokra vonatkozó tudatosságfejlesztő kezdeményezés”, amelynek célja az algoritmusok átláthatóságának növelése, a polgárok és a demokráciáink számára biztosított előnyökkel kapcsolatos figyelemfelkeltés, valamint a digitális egységes piac kialakulásának támogatása, 3) „Web-akadálymentesítési követelmények alapértelmezett alkalmazása a tartalomszerkesztő eszközök és platformok esetében (alapértelmezett internet-hozzáférés)”, az európai szabvány hozzáférhetőségi követelményei elfogadásának közvetlen ösztönzése és támogatása érdekében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Lara Comi, Daniel Dalton, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Antanas Guoga, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Margot Parker, Eva Paunova, Marcus Pretzell, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Birgit Collin-Langen, Filiz Hyusmenova, Emma McClarkin, Julia Reda, Marc Tarabella, Josef Weidenholzer

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pál Csáky, Judith Sargentini, Michaela Šojdrová


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (1.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Isabella De Monte

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  emlékeztet, hogy a közlekedési infrastruktúrák, többek között a határokon átnyúló infrastruktúrák a személyek, áruk és szolgáltatások szabad mozgásának alapját képezik, amelyen az egységes piac nyugszik, és hogy fontos, hogy ez a szabad mozgás egyszerre legyen az uniós integráció, a munkahelyteremtés és a fenntartható idegenforgalom erős motorja, valamint az európai ipar és kereskedelem teljesítményének, az éghajlat- és környezetvédelemnek, illetve az életminőségnek a kulcstényezője; úgy véli, hogy a közlekedési infrastruktúráknak meg kell felelniük bizonyos minőségi kritériumoknak a nagyobb mértékű fogyasztói biztonság és fogyasztóvédelem biztosítása érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy az uniós közlekedéspolitika az egyik legambiciózusabb és legsikeresebb uniós politika, különös tekintettel a transzeurópai közlekedési hálózatra (TEN-T); rámutat, hogy a transzeurópai közlekedési hálózat alapvető szerepet játszik az Unión belüli és a szomszédos országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatokban, hozzájárulva az uniós polgárok gazdagságához; ezért emlékeztet a hiányzó és a határokon átnyúló összeköttetések, különösen a felhagyott vagy felszámolt regionális vasúti összeköttetések megfelelő finanszírozásának, valamint a transzeurópai közlekedési hálózat szűk keresztmetszetei megszüntetésének fontosságára; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy össze kell kapcsolni az összes uniós régió közlekedési hálózatait, és meg kell oldani az olyan problémákat, mint a megfelelő infrastruktúra és az akadálymentesség hiánya, valamint a kölcsönös átjárhatóság alacsony szintje az Unió középső és keleti, illetve nyugati részei között;

3.  sajnálja a szűk keresztmetszetek megszüntetésére, a vasúti átjárhatóságra és a hiányzó összeköttetések pótlására, a fenntartható és hatékony közlekedési rendszerekre, valamint a közlekedési módok integrálására és összekapcsolására szánt költségvetés jelentős csökkentését, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza az e területekre előirányzott költségvetés teljes körű visszaállításának alapvető fontosságát;

4.  üdvözli a Bizottság azon javaslatát, amely szerint a 2016-os pályázati felhívásba belefoglalja a hiányzó vasúti összeköttetéseket, és kéri a Bizottságot, hogy nyújtson tanácsadási támogatást a projektgazdák és az e projektekért felelős hatóságok számára annak érdekében, hogy magas minőségű projektjavaslatokat nyújtsanak be; ennek vonatkozásában szükségesnek tartja azon hiányzó, határokon átnyúló összeköttetések Európai Hálózatfinanszírozási Eszközön (CEF) és egyéb eseti finanszírozási forrásokon keresztül történő finanszírozását, amelyek jelentős európai többletértéket képviselnek a foglalkoztatás, az idegenforgalom és a fenntarthatóság tekintetében, és amelyek olyan régiókat kapcsolnak össze, amelyek között a múltban a vasút biztosította az összeköttetést;

5.  megjegyzi, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) még nem hozza a várt eredményeket a közlekedési infrastruktúrával kapcsolatban; ezért a 2017-es költségvetés kiemelt céljaként hangsúlyozza, hogy vissza kell állítani a CEF azon előirányzatait, amelyeket az ESBA-garanciaalap létrehozása érdekében átcsoportosítottak; rámutat annak fontosságára, hogy mihamarabb elegendő költségvetés álljon rendelkezésre egy pályázati felhívás azonnali közzétételéhez, mivel a CEF-projektek több éven át futó, hosszú távú projektek;

6.  üdvözli a CEF általános sikerét, és kéri a Bizottságot, hogy prioritásként tegyen közzé egy harmadik pályázati felhívást a CEF fennmaradó költségvetéséből, hogy tovább lehessen tervezni a fennmaradó kötelezettségvállalásokat;

7.  rámutat a projekteknél tapasztalt jelentős túljelentkezésre és a 2014–2015-ben az uniós költségvetés elégtelen volta miatt elutasított magas minőségű projektek nagy számára, és megjegyzi, hogy az átcsoportosított források visszaállításából származókon túlmenően további források is elfogyhatnának;

8.  emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési kérdésekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás(1) 17. pontja 10%-os rugalmasságról rendelkezik a CEF költségvetésének növelésére az éves költségvetési eljárásokban; felhívja a Bizottságot, hogy az intézményközi megállapodással összhangban növelje a teljes CEF-költségvetést, beleértve a CEF kohéziós keretének növelését;

9.  rámutat, hogy van két olyan kulcsfontosságú közlekedéspolitikai terület, amelyek szorosan kapcsolódnak az infrastrukturális fejlesztéshez, egyrészt az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS) létrehozása, másrészt a tengeri autópályák és a belvízi utak előmozdítása, amelyek célja a szárazföldi közlekedési folyosók tehermentesítése, és azok „vízi meghosszabbítását” képezhetik; hangsúlyozza, hogy az Unión belüli közlekedés fenntarthatósága szempontjából kiemelkedő jelentősége van annak, hogy az áru- és utasszállítás a közútról áttevődjön a vasúti, tengeri és belvízi közlekedési eszközökre; ezért hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú az ERTMS kialakításának, a tengeri autópályák és a belvízi utak előmozdításának megfelelő finanszírozása;

10.  úgy véli, hogy a közlekedési módok integrálásának, az összeköttetéseknek és az intermodális kapcsolatoknak az optimalizálása – az árufuvarozási folyosók fejlesztésével egyetemben – alapvető eleme az áruszállítás közútról vasútra történő átterelésének, valamint a vasúti közlekedés fenntarthatóbbá tételének;

11.  üdvözli a negyedik vasúti csomag technikai pillérének elfogadását; hangsúlyozza, hogy az Európai Vasúti Ügynökség nagyobb szerepet játszhat a tanúsítás és az infrastrukturális fejlesztés tekintetében, és ezért megfelelő költségvetési forrásokban kell részesíteni; kitart amellett, hogy folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a kutatással és az innovációval kapcsolatban a vasúti ágazatban, és megfelelő finanszírozást kér a Shift2Rail közös vállalkozás számára, valamint a határokon átnyúló regionális összeköttetések helyreállítására és a vasúti infrastruktúra karbantartására;

12.  üdvözli a Shift2Rail közös kezdeményezés első támogatási felhívását; kéri az irányító szervet és különösen a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel munkaprogramjának végrehajtását, behozva a kezdeményezés létrehozása során elvesztegetett időt, és fektessen külön hangsúlyt az európai vasúti hálózat átjárhatóságával kapcsolatos egyes alapvető problémák megoldására;

13.  rámutat arra, hogy a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet(2) felülvizsgálata előirányozza az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) hatáskörének kibővítését; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfelelő forrásokat különítsenek el az EASA számára az új feladatok sikeres teljesítésének biztosítása érdekében;

14.  továbbá hangsúlyozza, hogy az EASA öt év alatt már 5%-kal csökkentette álláshelyeinek számát az intézményközi megállapodásban rögzítetteknek megfelelően; ezért úgy ítéli meg, hogy a Tanács által javasolt minden további csökkentés veszélyeztetheti az EASA megfelelő működését, és akadályozhatja az EASA-t abban, hogy végrehajtsa a jogalkotó hatóság által már ráruházott és a későbbiekben ráruházandó feladatokat; hangsúlyozza továbbá, hogy az új szakpolitikai fejleményekből és az új jogszabályokból adódó többletfeladatok elvégzéséhez szükséges új EASA-álláshelyeket nem szabad beleszámítani az esetleges létszámcsökkentési célokba;

15.  hangsúlyozza, hogy a teljes mértékben az ágazat által finanszírozott és ezért az uniós költségvetésre hatással nem lévő EASA-álláshelyek (és az azokhoz kapcsolódó nyugdíjak) nem képezhetik semmiféle létszámcsökkentés tárgyát, az intézményközi megállapodás vonatkozásában sem;

16.  hangsúlyozza, hogy az EASA mérlegelésére kell bízni, hogy a pénzügyi év alatt a munkamennyiség ingadozására, azaz az ágazat igényeire tekintettel növeli-e a teljes mértékben az ágazat által finanszírozott álláshelyek számát; hangsúlyozza, hogy ezért a költségvetési hatóságnak azon, díjakból finanszírozott álláshelyek száma mellett, amelyeket az EASA költségvetésének elfogadásával már jóváhagyott, meg kell jelölnie azon további álláshelyek százalékos arányát is (10%-os felső határon belül), amelyeket az EASA igazgatósága a piaci kereslet váratlan változásának való megfelelés érdekében az EASA javaslatára jóváhagyhat; hangsúlyozza továbbá, hogy az igazgatóság határozatát a váratlan munkamennyiség dokumentált értékelésére és hatékonysági szempontokra kell alapozni;

17.  hangsúlyozza az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatás (SESAR) elemeinek végrehajtásához nyújtott pontos finanszírozás szükségességét a légiforgalmi szolgáltatási funkciók telepítésének biztosítása érdekében, mely funkciók nélkülözhetetlenek az uniós légiforgalmi szolgáltatási rendszer működésének javításához;

18.  emlékeztet a menekült- és migránskérdés kezelésének fontosságára, és arra, hogy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) hozzájárulhat ehhez, különösen az Unió külső határainak védelme tekintetében; megjegyzi, hogy az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség megbízatását kibővítették annak érdekében, hogy fokozottan együttműködjön a nemzeti hatóságokkal és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel; hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozást kell nyújtani a modern technológia optimális felhasználásának, az információk – a személyes adatok védelme elveinek megfelelő – megosztásának és az alkalmazottak képzésének biztosításához;

19.  hangsúlyozza a COP 21 által a közlekedés tekintetében kitűzött célok fontosságát az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy pénzügyi eszközöket kell rendelkezésre bocsátani a közútról vasútra és tengeri, illetve belvízi közlekedésre történő modális váltás biztosítására, és ösztönözni kell a tagállamokat az intelligens, fenntartható, akadálymentes integrált tömegközlekedésbe való beruházásra; javasolja, hogy kapjon figyelmet a közlekedéssel járó zaj csökkentése is, hogy a polgárok számára magas színvonalú környezetet lehessen biztosítani; kitart továbbá amellett, hogy csökkenteni kell a közlekedés által okozott külső költségeket, és ezáltal mérsékelni kell a jövőbeni állami költségvetésekre háruló terheket;

20.  hangsúlyozza, hogy az Unión belüli, valamennyi közlekedési módra kiterjedő hatékony környezetbarát logisztikai irányítás nagymértékben hozzájárulhat a közlekedés intenzitásának csökkentéséhez és a CO2-kibocsátás mérsékléséhez; ösztönzi a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a logisztika digitalizációját, ideértve például a gyűjtő szállítmányozásra irányuló kezdeményezéseket; felhívja a figyelmet arra, hogy a tengeri autópályák a logisztika sarokkövei, és hogy a kikötők és a hátországgal való összeköttetések a multimodális közlekedési rendszerek fő csomópontjai;

21.  hangsúlyozza a digitális technológiák kulcsszerepét a biztonságos, hatékony, intermodális és fenntartható közlekedés és mobilitásirányítás kialakításában; ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa a digitalizációt és az automatizálást minden közlekedési ágazatban, valamint innovatív megoldások kidolgozását – beleértve a városokon és vidéki térségeken belüli, tömegközlekedéssel összekapcsolt megosztásalapú mobilitást – minden uniós polgár és turista javára, beleértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv-kat) is;

22.  hangsúlyozza, hogy elegendő forrást kell előirányozni a Galileo és az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) számára 2017-re annak érdekében, hogy eleget lehessen tenni a Bizottság kötelezettségvállalásainak a légi, a közúti, a vasúti és a tengeri közlekedés biztonsága és hatékonysága tekintetében; ismételten rámutat annak fontosságára, hogy mielőbb biztosítva legyenek a GNSS (globális navigációs műholdrendszer) folyamatos szolgáltatásai az intelligens utak és az összekapcsolt járművek, valamint az intelligens flottairányítás, rakománykezelés és közlekedésszervezés – például a légiforgalmi szolgáltatás (ATM), az ERTMS és az e-segélyhívás – számára;

23.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a különféle lehetséges finanszírozási intézkedéseket, amelyek célja a közlekedési szolgáltatások, a járművek, az infrastruktúra és az intermodális csomópontok akadálymentessége, valamint azon egyéb intézkedések elérése, amelyekkel javítható a fogyatékossággal élők számára biztosított akadálymentesség;

24.  ösztönzi a Bizottságot azon kezdeményezések támogatására, amelyek célja a közúti közlekedés biztonságának javítása, és amelyek segíthetnék azon cél elérését, hogy 2020-ig felére csökkenjen a közúti balesetek halálos áldozatainak száma, és jelentősen csökkenjen a súlyos sérülések előfordulása;

25.  úgy véli, hogy a közlekedési eszközök és infrastruktúrák biztonságának biztosítása kiemelt kérdés, és e célra megfelelő finanszírozást kell elkülöníteni;

26.  a korábbi gyakorlatnak megfelelően kéri egy közvetlen költségvetési sor bevezetését a 2017-es uniós költségvetésbe az idegenforgalom számára, tekintettel e gazdasági tevékenység európai kkv-k és zöld munkahelyek számára jelentett fontosságára, és vonzóképessége és versenyképessége további javításának szükségességére a világszintű verseny környezetében; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa valamennyi uniós nyelven a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, az idegenforgalmi ágazat számára nyújtott uniós finanszírozásról szóló iránymutatás rendelkezésre állását; kéri, hogy a Bizottság készítsen éves áttekintést a különféle uniós alapokon keresztül társfinanszírozott idegenforgalmi projektekről;

27.  kéri egy átfogó stratégia kidolgozását az idegenforgalmi ágazatra vonatkozóan, amely az innovatív és versenyképes idegenforgalmi ágazat valamennyi szükséges vonatkozására kiterjed, így például a következőkre is: ágazatfinanszírozás, szakmai fejlődés, akadálymentesség, infrastruktúra, vízumrendszer, digitalizáció és reklámozás;

28.  hangsúlyozza a vidéki, hegyvidéki, szigeti, tengerparti és távoli területek jelentőségét a fenntartható turizmus továbbfejlesztésében; úgy véli, hogy eszközöket kell rendelkezésre bocsátani e régiók, valamint a tömegturizmus által nem érintett turisztikai helyszínek helyi kultúrájának és biológiai sokféleségének előmozdítására; úgy véli, hogy külön rendszereket kell kialakítani a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek idegenforgalmi létesítményekhez való akadálymentes hozzáférésének megkönnyítésére Európában.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN TARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Stelios Kouloglou, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ivo Belet, Michael Gahler, Karoline Graswander-Hainz, Werner Kuhn, Jozo Radoš, Henna Virkkunen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Urszula Krupa

(1)

  HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(2)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. február 20-i 216/2008/EK rendelete a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, a 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 79., 2008.3.19., 1. o.)


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (8.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Derek Vaughan

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi az eredményközpontú uniós költségvetési stratégia kialakítása érdekében a Bizottság által tett erőfeszítéseket; felhívja a Bizottságot, hogy – mindig szem előtt tartva az egyszerűsítés és az ellenőrzés közötti megfelelő egyensúly fenntartásának szükségességét – egyszerűsítse tovább az uniós finanszírozást, különös tekintettel az uniós finanszírozású projektek végrehajtására és irányítására, főként regionális és helyi szinten; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak egyszerűsített megközelítést kell alkalmaznia az uniós finanszírozású projektek teljes életciklusára, különös figyelemmel az időbeni kifizetésekre, a mérhető eredményekre és a frissített mutatókra;

2.  felszólít arra, hogy a 2017. évi költségvetési tervezet vegye figyelembe és támogassa az európai szemeszter prioritásait, különös tekintettel a beruházások újraindítására, a növekedésre és munkahelyteremtésre, a konvergencia előmozdítására, az európai gazdaságok modernizálására és versenyképességének növelésére irányuló, fenntartható és szociális szempontból kiegyensúlyozott strukturális reformok folytatására, valamint a beruházásokat és a fenntartható növekedést biztosító adópolitikára;

3.  hangsúlyozza, hogy az éves uniós költségvetés körülbelül egyharmada gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célokra irányul; hangsúlyozza, hogy a kohéziós politika az Unió fő beruházási politikája és az uniós régiók közötti egyenlőtlenségek csökkentésének eszköze, és hogy az fontos szerepet tölt be az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításában;

4.  aggodalommal állapítja meg, hogy a 2017. évi költségvetési tervezet 1b. alfejezete (gazdasági, társadalmi és területi kohézió) a kifizetési előirányzatok jelentős, 37,3 milliárd eurós csökkentését javasolja, ami 2016-hoz képest 23,5%-os csökkenés, míg a kötelezettségvállalások összege 53,6 milliárd euró, ami 2016-hoz képest 5,4%-os emelkedés; azon a véleményen van, hogy a javasolt kifizetési előirányzatok nem elegendőek az ezen alfejezet alatti kifizetések teljesítéséhez; ez veszélyeztetheti a programok teljes körű végrehajtását, és alááshatja a polgárok uniós politikákba vetett bizalmát;

5.  tudomásul veszi a Bizottság 2017-es uniós költségvetési tervezetről szóló, 2016. június 30-án kiadott sajtóközleményét, amely szerint főként a kohéziós politika területén egyes kiadási programok viszonylag lassú elindulása miatt a Bizottság arra számít, hogy 2017-ben kevesebb számla érkezik be hozzá, mint 2016-ban; kéri, hogy a Bizottság részletesebben tájékoztassa a Parlamentet erről a kérdésről, és vegye figyelembe annak kockázatát, hogy a kifizetések csökkenése 2017-től ismét jelentős kifizetési hátralékot okozna;

6.  felhívja a figyelmet arra, hogy a 2017. évi költségvetési tervezetben az 1b. alfejezet alatti kötelezettségvállalások és kifizetési előirányzatok között egyre nagyobb az eltérés, és az a 2016-os 2 milliárd euróról 2017-re 16,3 milliárd euróra növekszik; kiemeli, hogy mivel az európai strukturális és beruházási alapok végrehajtási aránya 2017-ben várhatóan növekedni fog, elegendő költségvetési forrást kell biztosítani e növekedés fedezésére; felhívja a figyelmet arra, hogy az operációs programok felügyelő hatóságainak késedelmes kinevezése késeltetheti a kifizetéseket 2017-ben; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy ez a helyzet negatívan fogja befolyásolni a késedelmes kifizetéseket, nevezetesen előfordulhat, hogy a többéves pénzügyi keret második felében felhalmozódnak a kifizetetlen számlák;

7.  meggyőződése, hogy az összes fejezet, és különösen az 1b. alfejezet vonatkozásában a végrehajtás indokolt teljes vagy részbeni elmaradása miatt visszavont kötelezettségvállalásokat vissza kellene táplálni az uniós költségvetési eljárásba; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen erre vonatkozó javaslatot már a 2017-es uniós költségvetés keretében;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy frissítse és igazítsa ki a kifizetési tervét, amelyet a kifizetési hátralékok csökkentése és megelőzése érdekében hoztak létre, figyelembe véve a kifizetési igények a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 7. cikke szerinti technikai kiigazításokból eredő megnövekedését, és nyújtsa be azt a Parlamentnek;

9.  hangsúlyozza, hogy az 1b. alfejezet alatt rendelkezésre álló pénzeszközök alkotják a helyi és regionális hatóságok rendelkezésére álló legfőbb forrást a menekültválsághoz hasonló váratlan kihívások kezelésére; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy az esb-alapok közötti koordináció javítása és a kifizetési előirányzatok kellő szintjének biztosítása céljából hatékonyan és rugalmasan működjön együtt a tagállamokkal, amikor azok a programok módosítását kérik; rámutat ennek kapcsán a menekültügyi válság helyi és regionális szinten gyakorolt eltérő hatására; javasolja, hogy a növekedés előmozdítása és az Unión belüli egyenlőtlenségek csökkentése érdekében a technikai kiigazítást követően a többletforrásokat a nagy európai hozzáadott értékkel rendelkező területekre kellene összpontosítani, úgymint az ifjúsági foglalkoztatás és a fenntartható befektetés;

10.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat a végrehajtás alatt álló operatív programok folyamatos értékelésére, és eredménytelenség esetén az operatív programok módosítására az esb-alap hatékonyabb és eredményesebb felhasználása, és a kitűzött célok megvalósítása érdekében;

11.  emlékeztet arra, hogy az 1311/2013/EU, Euratom tanácsi rendelet 7. cikke értelmében a Bizottság a 2017. évi éves technikai kiigazításokkal együtt 2016-ban felülvizsgálta a kohéziós politika 2017 és 2020 közötti időszakra kitűzött „növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházások” céljának keretében a tagállamoknak folyósított összes kifizetést; megjegyzi, hogy a kiigazítások nyomán 4,6 milliárd euróval növekedett a 2017–2020-as kötelezettségvállalások felső határa az 1b. alfejezet alatt; rámutat, hogy ennek a kiigazításnak a hatásai meg fognak mutatkozni a 2017. évi költségvetésben.

12.  emlékeztet az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) kulcsszerepére a magánszektorból származó finanszírozás és új finanszírozási források mobilizálása terén az Európa versenyképessége és gazdasági fellendülése szempontjából kulcsfontosságú beruházások tekintetében; hangsúlyozza, hogy az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósítása és a beruházások fellendítése érdekében fokozni kell az esb-alapok, az EFSI és egyéb uniós finanszírozású és nemzeti programok közötti összhangot, szinergiákat és kiegészítő jelleget; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az esb-alapok keretében folyó projektek, az EFSI-beruházások és az egyéb uniós finanszírozású programok láthatóságának fokozására;

13.  nyugtázza a strukturálisreform-támogató program 142 800 000 eurós kerettel való létrehozására irányuló bizottsági javaslatot, és hangsúlyozza, hogy ezt a forrást a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítésére kell felhasználni;

14.  hangsúlyozza a kohéziós politika jelentős hozzájárulását a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés sikeres végrehajtásához; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a nemek közötti egyenlőség megvalósítását szolgáló megfelelő eszközök létrehozására irányuló intézkedéseket, így például a strukturális alapokat felhasználó ösztönöző rendszereket, melyek célja a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés nemzeti szinten való alkalmazásának előmozdítása.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

8.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

27

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Victor Boştinaru, Steeve Briois, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Michela Giuffrida, Ivan Jakovčić, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Monika Smolková, Maria Spyraki, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jan Olbrycht, Dimitrios Papadimoulis

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Czesław Hoc, Karol Karski, Julia Reda, Tatjana Ždanoka


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (1.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Peter Jahr

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi, hogy a 2017-re vonatkozó költségvetési tervezet a 2. fejezet esetében 58,9 milliárd eurós összeget javasol a kötelezettségvállalásokat illetően – és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ez 5,7%-os csökkenést jelent 2016-hoz képest (semlegesítve az átprogramozás hatását) –, illetve 55,2 milliárd eurós összeget (+0,2%) a kifizetéseket illetően;

2.  sajnálatosnak tartja, hogy tekintettel a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret által a 2. fejezet esetében megállapított felső határra, 2017-ben várhatóan a közös agrárpolitika (KAP) főbb kiadási területein csökkentésekre kerül sor, beleértve a vidékfejlesztést támogató közvetlen kifizetéseket és a piaci intézkedéseket;

3.  különösen sajnálja a vidékfejlesztésre fordítandó kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok javasolt csökkentését; sajnálatát fejezi ki a kötelezettségvállalások 23,1%-os, és a kifizetések 4,6%-os csökkentése miatt; megjegyzi, hogy a magasabb összegek a 2014-es kötelezettségvállalások 2015-ös és 2016-os költségvetési évvel szembeni ellentételezésének a következményei; hangsúlyozza, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében folyósított vidékfejlesztési támogatás jelentős többletértékkel járul hozzá a vidéki területek gazdaságához és közszolgáltatásaihoz szerte az Unióban, ideértve a munkahelyek fenntartására és újak létrehozására vonatkozó valódi potenciált is;

4.  üdvözli a mezőgazdasági termelőkre vonatkozóan 2016 júliusában bejelentett támogatási csomagot, és úgy véli, hogy ez előrelépést jelent a termelés jobb szabályozása felé; sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy az uniós szintű intézkedésekhez rendelt arány a nemzeti keretösszegekhez képest túl alacsony, miközben a termelésszabályozásnak uniós szintűnek kell lennie annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az újbóli nemzeti szintűvé válás kockázata, valamint hogy egyenlő versenyfeltételeket lehessen fenntartani; úgy véli, hogy a strukturális intézkedéseket tervbe kell venni, valamint hogy azokat integrálni kell az elkövetkező évek költségvetésébe;

5.  hangsúlyozza az uniós mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelésére irányuló célkitűzéseket, és kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre forrásokat e célkitűzések teljesítéséhez; emlékeztet az agrárpolitikában rejlő lehetőségekre a munkahelyteremtés, a technikai és szociális innovációk és a fenntartható fejlődés terén, különösen a vidéki térségekben, ahol ezek előmozdítják a regionális fejlődést;

6.  elutasítja, hogy évről évre csökkennek a vidékfejlesztésre irányuló kötelezettségvállalások és kiadások;

7.  sajnálattal állapítja meg, hogy a 2017. évi költségvetési tervezetben a 2. fejezet alatt rendelkezésre álló mozgástér jelentősen, 0,64 milliárd euróra csökkent; ragaszkodik ahhoz, hogy a többi költségvetési fejezet alatti sürgősségi hiányok ellenére a 0,65 milliárd eurós rendkívüli tartalék maradjon a 2. fejezet alatt, mivel arra szükség van a mezőgazdasági piacokon továbbra is fennálló és esetleges jövőbeli válságok, valamint a gyakran előforduló áringadozás kezelésére; kiemeli, hogy egy külpolitikai döntés vezetett az orosz embargóhoz, amely a későbbiekben a mezőgazdasági termelőket olyan helyzetbe hozta, hogy nekik kell viselniük e döntés következményeinek jelentős részét, és hogy ez a döntés idézte elő a válságot; ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a teljes tartalék a 2. fejezeten belül maradjon;

8.  megjegyzi, hogy az uniós mezőgazdaságot egyre több válság érte az elmúlt években; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a vészhelyzeti finanszírozás rendszerét, és hozzon létre egy új eszközt, amely válság esetén gyors politikai beavatkozást tesz lehetővé anélkül, hogy az hatással lenne az éves közvetlen kifizetésekre;

9.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő időben kövessék figyelemmel a mezőgazdasági termékek, és főként a tejágazat jelentős áringadozásait, amelyek negatívan hatnak a mezőgazdasági termelők jövedelmeire, és szükség esetén tegyenek gyors és hatékony válaszlépéseket, ezáltal közvetlenül lehetőséget adva a mezőgazdasági termelőknek az ilyen áringadozások leküzdésére;

10.  kiemeli, hogy a mezőgazdasági ágazat innovációjának ösztönzése érdekében alapvető fontosságú az agrár-élelmiszeripari ágazati kutatás céljára elkülönített, különösen a Horizont 2020 költségvetéséből származó források teljes mértékű hozzáférhetősége;

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a javasolt intézkedések nem érték el teljes mértékben kitűzött céljaikat; elutasítja, hogy a mezőgazdasági piacokon végrehajtott intervenciókra előirányzott összeg 2016-hoz képest csökkenjen; úgy véli, hogy folyamatos támogatásra van szükség a válság kezelése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy vezessen be rendkívüli intézkedéseket mind a forgalmazási nehézségek, mind pedig az orosz embargó következményeinek kezelése céljából; attól tart, hogy további piaci intervenciókra lesz szükség; úgy véli, hogy valamennyi intézkedésnek és beavatkozásnak jobban figyelembe kell vennie az egyes tagállamok sajátos jellemzőit és szükségleteit;

12.  ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok haladéktalanul hajtsanak végre egy olyan támogatási programot, amelynek célja a tejtermelés csökkentése; úgy véli, hogy a tagállamoknak össze kell hangolniuk intézkedéseiket annak érdekében, hogy csökkentsék a különböző tagállamok tejtermelői közötti versenyt; úgy véli, hogy az eredményes termelésszabályozás legjobb módja az uniós szintű szabályozás lenne, ezáltal biztosítva az egyenlő versenyfeltételeket;

13.  tudomásul veszi a tejkvóták eltörlésének következményeit és úgy véli, hogy előkészítő intézkedésekre van szükség a cukorkvóták 2017. szeptemberi eltörlése után várhatóan bekövetkező piaci egyensúlyhiány elkerülése érdekében;

14.  üdvözli, hogy a 2017-re vonatkozó költségvetési tervezet továbbra is 75 millió euróval fogja támogatni az iskolatejprogramot; elutasítja az iskolai zöldség- és gyümölcsprogram támogatásának 20 millió euróval való csökkentését; hangsúlyozza, hogy mindkét program hasznosnak bizonyult a mezőgazdasági termelők és a tagállamok számára, és kiemeli fontosságukat a jelenlegi válság fényében, valamint arra való tekintettel, hogy milyen szintet ér el az Unióban a gyermekkori hiányos táplálkozás; felhívja a Bizottságot, hogy csökkentse a bürokráciát mindkét program esetében;

15.  ragaszkodik ahhoz, hogy a mezőgazdaságból származó címzett bevételekből vagy a szabálytalanságok miatti visszafizetésekből az uniós költségvetésbe 2015 és 2016 során befolyt bevételek maradjanak a 2. fejezet alatt;

16.  üdvözli, hogy növelték az előirányzatokat a termelői szervezetek számára biztosított működési alapok; ellenzi, hogy jelentősen csökkentették a termelői csoportok előzetes elismeréséhez nyújtott támogatást; üdvözli a rendkívüli intézkedések meghosszabbítását a gyümölcs- és zöldségágazatban, különös tekintettel a termelőket nagyon komolyan sújtó válságra és az orosz embargóra; felhív, hogy ezek az intézkedések mindaddig maradjanak hatályban, amíg az orosz embargó tart, és hogy terjesszék ki őket minden érintett növénytermesztési és állattenyésztési ágazatra; kiemeli, hogy a tejiparnak különös figyelmet kell szentelni, mert a kvótarendszer eltörlése óta bekövetkezett árcsökkenés fokozásával az orosz embargó tovább növeli a termelők bizonytalanságát;

17.  üdvözli a mezőgazdasággal kapcsolatos kutatásra és innovációra irányuló előirányzatokat a Horizont 2020 keretében, melyek célja, hogy biztosítsák a biztonságos és kiváló minőségű élelmiszerek és más bioalapú termékek megfelelő kínálatát; hangsúlyozza, hogy előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek elsődleges termelőket vonnak be;

18.  felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak róla, hogy az 1306/2013/EU rendeletnek megfelelően a 2017-es költségvetésben a mezőgazdasági válságokra képzett tartalék céljára elkülönített, el nem költött teljes összeg a következő költségvetési évben maradjon a 2. fejezetben, a mezőgazdasági termelőknek szánt közvetlen kifizetések céljára; hangsúlyozza, hogy a szerkezetátalakítás céljából pénzügyi és technikai támogatást kell nyújtani azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akiket a legjobban sújt a jelenlegi válság;

19.  kitart amellett, hogy forrásokat kell biztosítani a mezőgazdasági termelők által a piaci válságok vagy egyéb események miatt elszenvedett veszteségek kompenzálására; ismételten kijelenti, hogy a 2. fejezetben rendelkezésre álló kerettartalékot e célra kell felhasználni;

20. hangsúlyozza, hogy az állat- és növénybetegségek elleni küzdelemre szolgáló előirányzatok összegét – mely jelenleg 20 millió euró – emelni kell, mivel a jelenlegi összeg elégtelen ahhoz, hogy meg lehessen küzdeni az olyan betegségek, mint például a Xylella fastidiosa és a madárinfluenza újbóli megjelenésével, valamint a fertőző noduláris dermatózis megjelenésével, amely a szarvasmarhákat érintő új fertőző betegség, mely már jelen van Görögországban és Bulgáriában, és számos más országot is veszélyeztet; felszólít ezért arra, hogy a termelők, és különösen az olajbogyó-termelés és az olívaolaj-ágazat számára további támogatásokat irányozzanak elő a piaci vagy egészségügyi és növény-egészségügyi válságok, például a Xylella fastidiosa miatt elszenvedett veszteségek kompenzálására, valamint az Unión belüli, megelőzést célzó intézkedések felgyorsítása, a pusztító betegség elterjedésének megakadályozása, az ágazat átalakítása és a kórokozókkal és azok hordozóival kapcsolatos tudományos kutatás megerősítése érdekében; ismételten kijelenti, hogy a 2. fejezetben rendelkezésre álló kerettartalékot e célra kell felhasználni; ragaszkodik hozzá, hogy a felszámolásért adott kompenzáció terjedjen ki az agrár-ökoszisztémák, többek között a talaj rehabilitációjára, továbbá a robusztus biológiai sokféleség létrehozására és különösen az állat- vagy növényállomány genetikai sokféleségének biztosítására, amely ideális esetben magában foglalja a betegséggel vagy károsítókkal szembeni rezisztenciát vagy toleranciát; az a véleménye, hogy minden megítélt segélynek azt a célt kell szolgálnia, hogy biztosítani lehessen az agrár-ökoszisztémák kiegyensúlyozottságát és biológiai sokféleségét, illetve azt, hogy a földterületek kevésbé legyenek kitéve a jövőbeli veszélyeknek; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést e piacok károsodásának megakadályozására;

21.  nem ért egyet a Bizottság azon döntésével, hogy növekedjenek a termeléstől függő önkéntes támogatásra fordítható összegek, mivel ez egyes mezőgazdasági piacok esetében a tagállamok közötti piaci torzulásokhoz vezet; nem ért egyet a fiatal mezőgazdasági termelőknek nyújtott támogatás csökkentésével sem;

22.  felkéri a Bizottságot, hogy hozzon létre piaci megfigyelőközpontokat a hústermékeket és más olyan termékeket illetően, amelyek érint az áringadozás, annak érdekében, hogy előrejelzéseket lehessen készíteni, és hogy el lehessen kerülni a túltermelést;

23.  üdvözli a méhészet támogatására elkülönített források szintjének enyhe növekedését, és nagyobb mértékű támogatást kér, mivel a Parlament mindig is prioritásnak tekintette a méhészetet a mezőgazdaság jövője és a biodiverzitás megőrzése szempontjából;

24.  felkéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a mezőgazdasági termékek jelentős áringadozásait, amelyek károsan hatnak a mezőgazdasági termelők bevételeire, és szükség esetén haladéktalanul tegyen eredményes intézkedéseket;

25.  támogatja az európai mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának növelésére irányuló célkitűzéseket, és kéri, hogy bocsássanak rendelkezésre forrásokat e célkitűzések teljesítéséhez;

26.  nem ért egyet a Bizottság azon döntésével, hogy az egyesült királyságbeli népszavazás miatt a tervezettekhez képest több mint egy hónappal később nyújtja be a 2017-re vonatkozó költségvetési tervezetet, mivel ez súlyos zavart okoz a költségvetési eljárásban.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

30.8.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

5

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Paul Brannen, Daniel Buda, Nicola Caputo, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Jan Huitema, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Urszula Krupa, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Giulia Moi, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Jens Rohde, Bronis Ropė, Jordi Sebastià, Jasenko Selimovic, Maria Lidia Senra Rodríguez, Czesław Adam Siekierski, Marc Tarabella, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Belder, Franc Bogovič, Maria Heubuch, Karin Kadenbach, Norbert Lins, Gabriel Mato, Anthea McIntyre, Sofia Ribeiro, Annie Schreijer-Pierik, Tibor Szanyi, Hannu Takkula, Estefanía Torres Martínez, Ramón Luis Valcárcel Siso


VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (1.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Nils Torvalds

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet, hogy a közös halászati politika célkitűzéseit csak akkor lehet hatékonyan megvalósítani, ha elegendő költségvetés áll rendelkezésre; rámutat arra, hogy a költségvetés a III. szakaszban és a 11. címben (Tengerügyek és halászat) koncentrálódik; megjegyzi, hogy az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA), amely más uniós alapokhoz képest korlátozott forrásokkal rendelkezik, és a regionális halászati gazdálkodási szervezeteknek nyújtott kötelező hozzájárulás és a fenntartható halászati megállapodások adják költségvetésének nagy részét, és hogy alapvető fontosságú az e költségvetési soron végrehajtott folyamatos előirányzat-csökkentések megfékezése annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országokkal való egyezmények hálózatának bővítésére vonatkozó elvárások teljesüljenek;

2.  hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek tükröznie kell a foglalkoztatásra, a vállalkozásokra és a vállalkozói kedvre vonatkozó szakpolitikai célkitűzéseket; hangsúlyozza, hogy a halászat és a tengerügyek olyan területek, amelyek munkahelyeket teremtenek és növekedést generálnak, valamint aktívan hozzájárulnak a regionális fejlődéshez és a természeti erőforrásokkal való gazdálkodáshoz;

3.  hangsúlyozza a halászat társadalmi és gazdasági dimenziójának fontosságát a helyi közösségek, illetve néhány tengeri, part menti és szigeti régió számára, amelyek különösen függnek a halászattól; elismeri annak szükségességét, hogy elegendő pénzügyi előirányzatot kell fenntartani ahhoz, hogy a part menti és kisüzemi flottaszegmens pénzeszközökhöz juthasson;

4.  rámutat, hogy a halászatnak és a tengerügyeknek fontos gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziói vannak, és hogy alapvető szerepet játszanak a kék gazdaságban;

5.  hangsúlyozza, hogy a közös halászati politika a társadalmi kohézióhoz is hozzájárul a legkülső régiókban és a tengeri szigeteken; rámutat arra, hogy néhány esetben e régiók halászati vállalkozásait többletköltségek sújtják és ezért különösen fontos elismerésük és támogatásuk az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkének megfelelően, ahogyan az állandó természeti vagy demográfiai hátrányban szenvedő régiók esetében is az Európai Unió működéséről szóló szerződés 174. cikkének megfelelően;

6.  hangsúlyozza, hogy az új közös halászati politika végrehajtása paradigmaváltást von maga után a halászati gazdálkodásban mind a tagállamok, mind a halászok számára, és e tekintetben emlékeztet az előző pénzügyi években tapasztalt nehézségekre, amikor csökkentették az előirányzatokat;

7.  rámutat elegendő pénzügyi támogatás garantálásának szükségességére, a fedélzeten és a kikötőkben végzett halászati tevékenységek és beruházások ellenőrzésére fordított előirányzatok csökkentése nélkül, a kirakodási kötelezettség végrehajtásának biztosítása és elősegítése érdekében;

8.  hangsúlyozza, hogy a halászati ellenőrzési politika korszerűsítése csak eszközeinek modernizálása révén hajtható végre, amely nem valósítható meg költségvetésének növelése nélkül;

9.  hangsúlyozza, hogy megfelelő finanszírozást kell biztosítani és az adatgyűjtésre fenn kell tartani legalább a jelenlegi pénzügyi év előirányzatainak szintjét, amely kulcsfontosságú feladat ahhoz, hogy racionális és tudományosan megalapozott döntéseket lehessen hozni a halászati politika terén;

10.  kiemeli, hogy be kell fektetni a halászati és akvakultúra-piacok gazdasági aspektusaira vonatkozó tudás és ismeretek elemzésébe és terjesztésébe a teljes ellátási láncban, mely okból kifolyólag a piaci információk költségvetési sorában garantálni kell a kifizetési becslések fedezetére szolgáló kötelezettségvállalási előirányzatok finanszírozását;

11.  hangsúlyozza, hogy prioritást kell adni a munkahelyteremtésre (különösen az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés révén), az innovatív projektekre és a helyi gazdaságoknak a halászati tevékenységeiknek nagyobb értéket adó diverzifikálására – például a termékcímkézés vagy a halászati turizmus előmozdítása révén –, valamint a halállományok és a tengeri ökoszisztémák védelmére és helyreállítására összpontosító projekteknek;

12.  az ágazatbeli ifjúsági foglalkoztatás kérdését szakpolitikai prioritásként kezeli; hangsúlyozza, hogy a tagállamok felelősségi körébe tartozik, hogy a rendelkezésükre álló valamennyi eszköz, többek között a strukturális alapok felhasználása révén mindent elkövessenek annak érdekében, hogy megkönnyítsék a fiatalok számára a halászat területén kínálkozó különböző szakmákban való munkavállalást;

13.  rámutat arra, hogy figyelembe véve azt, hogy a 2017. évi uniós költségvetés végrehajtása egybe fog esni a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálatával, a 2017-es pénzügyi év megfelelő időszak annak biztosítására, hogy az Unió elegendő forrásokat kapjon a belső és külső fellépések hatékony megvalósítására, valamint arra, hogy megfontolja a közös halászati politika finanszírozási igényeinek kielégítéséhez szükséges előirányzatokat;

14.  megismétli, hogy 2017. január 1-től nagyszámú vegyes halászatra fog vonatkozni a járulékos fogások kirakodásának kötelezettsége, és ezzel összefüggésben felszólít arra, hogy külön költségvetési sort szánjanak az e kötelezettség teljesítésével kapcsolatos segítségnyújtásra, a halászati eszközök szelektivitása terén történő kutatás és fejlesztés különválasztása és előmozdítása érdekében;

15.  rámutat arra, hogy a tagállamok a közelmúltban elfogadták a halászatra vonatkozó összes operatív programot, így a 2017-es pénzügyi évben a Bizottságnak és a nemzeti hatóságoknak fel kell gyorsítaniuk az érintett projektek időben történő végrehajtását biztosító intézkedéseket; úgy véli, hogy az uniós költségvetésben megfelelő szintű kifizetési és kötelezettségvállalási előirányzatokat kell meghatározni a halászati fellépésekkel kapcsolatos kifizetési problémák és forráscsökkentések megelőzése érdekében;

16.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy minden évben nyújtsa be a Parlament számára az előrehaladással kapcsolatos jelentést, amely lefedi az összes kötelezettségvállalást és kifizetést tagállamonkénti bontásban, így biztosítva az ETHA különböző felső korlátainak való megfelelést;

17.  felhívja a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságot (DG MARE), hogy a fenntartható halászati partnerségi megállapodások keretében szorosan kövesse nyomon az ágazati támogatást, a projektdokumentációban található információkon alapuló részletes grafikonok használatával;

18.  rámutat arra, hogy az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) csak akkor tudja feladatát ellátni, ha elegendő technikai, gazdasági, emberi és pénzügyi forrásokkal rendelkezik; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő pénzeszközöket az EFCA-ra szentelt előirányzatokra, hogy az ügynökség elláthassa a megreformált közös halászati politika keretében és az európai határ- és parti őrséggel kapcsolatos intézkedéscsomagról szóló javaslatban ráruházott új feladatokat; emlékeztet arra, hogy mentesíteni kell az 5%-os létszámcsökkentési cél alól a migrációs válság kezelésében érintett ügynökségek valamennyi álláshelyét;

19.  javasolja az EFCA költségvetésének növelését, hogy az ügynökség képessé váljon az európai határ- és parti őrséggel kapcsolatos projekt keretében előírt új feladatok ellátására.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

31.8.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Alain Cadec, Richard Corbett, Carlos Iturgaiz, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Remo Sernagiotto, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Izaskun Bilbao Barandica, José Blanco López, Nicola Caputo, Ole Christensen, Ian Duncan, Czesław Hoc, Cláudia Monteiro de Aguiar, Maria Lidia Senra Rodríguez, Nils Torvalds


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (6.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Bogdan Andrzej Zdrojewski

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  megjegyzi, hogy a 2017. évi költségvetési tervezet előterjesztésével a Bizottság késlekedett, ami jelentősen hátráltatja a Parlament munkáját; azon a véleményen van, hogy az ilyen késedelmeket a jövőben lehetőleg el kell kerülni;

2.   üdvözli, hogy a 2017. évi költségvetési tervezetben növekszik az Erasmus+, a Kreatív Európa és az Európa a polgárokért program költségvetése; kiemeli, hogy az ezekbe a szakpolitikai területekbe történő befektetés hozzájárul az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést illetően az Európa 2020 stratégiában kitűzött célokhoz és a fiatalokra vonatkozó uniós stratégia fiatalok aktív részvételére és a társadalomba való bevonására irányuló céljához, valamint a növekedés és a jólét szempontjából kritikus tényezőként – az előirányzatok megfelelő felhasználása esetén – stratégiai humánerőforrás-befektetést képvisel;

3.  üdvözli a Kreatív Európa program garanciakeretét elindító megállapodás aláírását, amely a kulturális és kreatív ágazatokban működő kkv-k és szervezetek hitelfinanszírozáshoz való hozzáférésének javítására, valamint az alkotók szükséges tisztességes javadalmazásának biztosítására szolgáló egyik kulcsfontosságú eszköz; üdvözli a garanciakeret bankároknak és pénzügyi közvetítőknek kínált integrált képzési rendszerével kapcsolatos kezdeményezést; határozottan javasolja minden szükséges intézkedés meghozatalát 2016 folyamán, hogy a garanciakeret a lehető leghamarabb elérhesse az „utazósebességet”;

4.   kiemeli, hogy a kultúra, az oktatás, az ifjúságpolitika és az uniós polgárság terén zajló uniós programok kiegészítik a migránsok és menekültek integrációjára irányuló politikákat és szinergiákat alkotnak azokkal; ezért felkéri az uniós intézményeket, hogy a közvetlenül irányított programok, mint például a Kreatív Európa program, valamint a strukturális és beruházási alapok finanszírozásának megfelelő növelésével, és külön erre szánt költségvetési sorokkal válaszoljanak;

5.   ismételten kifejti azon meggyőződését, hogy az Erasmus+ fiatalokkal foglalkozó fejezete jelképes tanulási mobilitási program, amely a fiatalok számára biztosítja azon készségek és kompetenciák megszerzését, amelyek az új kihívásoknak való megfeleléshez szükségesek; hangsúlyozza, hogy ennek a fejezetnek meg kell kapnia a program átfogó költségvetésének 10%-át, ahogy azt az alap-jogiaktus jelzi;

6.   az Európában tapasztalható új társadalmi kihívásokkal összefüggésben megállapítja, hogy erősíteni kell a közös európai kihívásoknak való megfelelést szolgáló európai megközelítést az európai civil társadalmi hálózatok által az oktatás, a képzés és a fiatalok támogatása területén végrehajtott nagyszabású innovációs projektek támogatása révén;

7.   sajnálja, hogy a 2017-es költségvetési tervezet nem tartalmaz további kötelezettségvállalási előirányzatokat az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre (IFK); felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsák a program folytatását 2017-ben;

8.   kiemeli, hogy 2017-ben lesz az Erasmus program megkezdésének 30. évfordulója; ezért megfelelő források elkülönítését kéri ennek az ünnepi alkalomnak arra való kihasználására, hogy tovább népszerűsítsük a program által Európa és polgárai számára jelentett előnyöket; továbbá az érintett felek, többek között az ifjúsági szervezetek és egyéb oktatási szolgáltatók nagyobb mértékű bevonását kéri, hogy szélesebb európai közönséget lehessen elérni;

9.   megjegyzi, hogy a Bizottság a 3. fejezet alatt nem hagyott mozgásteret a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések finanszírozásának megerősítésére; megjegyzi, hogy az 1a. fejezet alatt maradt még mozgástér; hangsúlyozza a kísérleti projektekben és előkészítő intézkedésekben rejlő lehetőséget, amelyek eszközt jelentenek az uniós szakpolitikai területeken tett intézkedések vizsgálatához és az olyan új, innovatív kezdeményezések előkészítéséhez, amelyek állandó uniós tevékenységekké válhatnak;

10.  hangsúlyozza, hogy egy hatékony uniós kommunikációs politikának erősítenie kell a médiapluralizmust és elő kell mozdítania a polgárokkal folytatott érdemi párbeszédet, és hogy azt megfelelő finanszírozással kell alátámasztani a költségvetési tervezetben; ezzel összefüggésben emlékeztet a helyi és országos médiákból álló páneurópai hálózatok – például az Euranet Plus – pozitív szerepére, és kéri, hogy a költségvetés garantálja a folyamatban lévő tevékenységek folytatását és a stabil finanszírozást;

11.  a jelenlegi migrációs és menekültügyi válság, valamint a terrorista fenyegetések kapcsán rámutat a kulturális diplomácia szerepére; üdvözli „A nemzetközi kulturális kapcsolatokra vonatkozó európai uniós stratégia felé” című bizottsági közös közleményt; ebben az összefüggésben megjegyzi, hogy megfelelő finanszírozást kell hozzárendelni ahhoz a törekvéshez, hogy a kultúra az uniós külpolitika hatékony eszközévé, az Unió pedig erősebb globális szereplővé váljon;

12.  megjegyzi, hogy a költségvetésben garantálni kell az európai kulturális örökség 2018-as évének előkészítő tevékenységeire szolgáló finanszírozást;

13.  kiemeli a statisztikai kutatás és az összehasonlító adatforrásokhoz való hozzáférés fontosságát, amely lehetővé teszi a kultúra és az oktatás területén zajló politikák kulturális, gazdasági és társadalmi hatásának hatékony nyomon követését és elemzését; ebben a tekintetben emlékeztet arra, hogy elegendő forrást kell elkülöníteni erre a célra.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Andrea Bocskor, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Jill Evans, Petra Kammerevert, Svetoslav Hristov Malinov, Stefano Maullu, Luigi Morgano, Momchil Nekov, Michaela Šojdrová, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Rosa D’Amato, Eider Gardiazabal Rubial, Zdzisław Krasnodębski, Ernest Maragall, Martina Michels, Hannu Takkula

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Gerolf Annemans, Raymond Finch


VÉLEMÉNY az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részéről (2.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Monica Macovei

JAVASLATOK

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi az uniós költségvetés 3. fejezete kötelezettségvállalási előirányzatainak 5,4%-kal, kifizetési előirányzatainak pedig 25,1%-kal való növelését 2016-hoz képest; üdvözli, hogy a 2017. évi költségvetésben hangsúlyt fektetnek arra, hogy elegendő forrásokat rendeljenek a migrációs válság eredményes megválaszolásához; üdvözli a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy biztosítsa a szükséges forrásokat az Unió külső határainak hatékony igazgatására és védelmére, megerősítse a biztonságot az Unión belül és kívül, biztosítsa a tagállami támogatást a nemzetközi védelemre szoruló személyek befogadása tekintetében, és a migrációs hullám alapvető okaival foglalkozzon a származási és tranzitországokban; ugyanakkor rámutat, hogy a 2017-es költségvetés 3. és 4. fejezetében a menekültügyi és migrációs válság által támasztott kihívások, valamint a gyakran határon átnyúló jellegű és összetett szervezett bűnözés, terrorizmus és kiberbűnözés által az európai polgárok biztonságára gyakorolt súlyos kockázatok megválaszolására előirányzott 5,2 milliárd euró az Unió teljes költségvetésének kevesebb mint 3,5%-a, ami kevés, figyelembe véve az Unió számára jelentkező egzisztenciális kockázatokat; úgy véli, hogy az Uniónak szolidaritást kell mutatnia a valóban rászorultak iránt; úgy véli, hogy az Unió alapvető értékeinek – úgymint az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása – megóvásához elegendő forrásokat kell rendelni;

2.  kéri a 3. és a 4. fejezet felső határainak felülvizsgálatát a többéves pénzügyi keret Bizottság általi félidős felülvizsgálata során, hogy 2017-től kezdődően erőteljesebb, rugalmasabb és fenntarthatóbb választ lehessen adni a jelenlegi humanitárius és migrációs kihívásokra; kéri a költségvetési rendelet és eljárások egyszerűsítését, a finanszírozás méltányos, átlátható és elszámoltatható elosztását, valamint az uniós alapok elköltésének ellenőrzését;

3.  hangsúlyozza, hogy az Unió menekült- és migránsáramlatok kezelésére tett jelenlegi erőfeszítéseit megfelelően hozzá kellene igazítani a növekvő számú, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő nők és lányok sajátos igényeihez és sérülékenységéhez; célhoz kötött humanitárius alapok létrehozására szólít fel a 3. és 4. fejezetben a több ágazatot felölelő megközelítés biztosítása érdekében, beleértve a szexuális és reproduktív egészséggel kapcsolatos, életmentő szolgáltatásokra vonatkozó minimumszabályok megfelelő végrehajtását, a szexuális és nemi alapú erőszak megelőzését és szankcionálását, és az európai menekültútvonal mentén a szociális munkások és egészségügyi dolgozók képzését;

4.  arra számít, hogy a migrációs hullám folytatódni fog, mivel számos régiót politikai bizonytalanság és konfliktus jellemez; üdvözli az európai migrációs stratégia keretében harmadik országokkal kialakítandó új partnerségi keret létrehozásáról szóló bizottsági közleményt; felszólít a javaslatok gyors végrehajtására a migrációs válság kiváltó okainak kezelése érdekében, teljes mértékben tiszteletben tartva azokat az értékeket, amelyeken az Unió alapul;

5.  emlékeztet arra, hogy a Parlament számára a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap elfogadásához vezető tárgyalások során kiemelten fontos volt a finanszírozás méltányos és átlátható elosztása az alap különböző céljai között; felhívja ennek megfelelően a Bizottságot, hogy növelje a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap költségvetési sorainak számát, elősegítve ezáltal a különböző célokra – és azok költségvetési soraira – elkülönített pénzügyi források elosztásának jobb olvashatóságát és átláthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy válassza el a méltányos visszaküldési stratégiák javításával kapcsolatos kiadásokat a legális migráció előmozdításával kapcsolatos kiadásoktól, és az összes jövőbeni költségvetési tervezetben támogassa a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációját, ahogyan azt a 2015. évi költségvetésről szóló véleményében az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság javasolta(1);

6.  üdvözli a rugalmassági eszköz és a 3. fejezetben rendelkezésre álló rendkívüli tartalék 1,7 milliárd euró összegű felhasználását, ám aggódik amiatt, hogy 2017-ben további rugalmasságra már nem lesz lehetőség; megjegyzi, hogy a 4. fejezet alatti fellépéseket csak részben finanszírozzák uniós költségvetésből; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, továbbá a Bizottságot arra, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogassa a megállapodások végrehajtását;

7.  üdvözli a terrorizmus áldozatainak segítséget nyújtó reagálási koordinációs központ létrehozását (2 millió euró), amelynek fel kell számolnia például a tudáshiányból vagy a gyenge készségfejlesztésből fakadó akadályokat az Európa-szerte tevékenykedő kulcsfontosságú operatív szereplők és áldozatokat támogató szervezetek összekapcsolásával a terrorizmus áldozatai számára a legfontosabb prioritások és kérdések meghatározása, az áldozatok összehangolt támogatása, és egy megfelelő, az áldozatokat előtérbe helyező megközelítés kialakítása érdekében a vészhelyzet-reagálási infrastruktúrák tekintetében;

8.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós költségvetésen kívül létrehozott pénzügyi eszközök veszélyeztetik a költségvetés egységességét, és megkerülhetik a parlamenti részvételnek és ellenőrzésnek alárendelt költségvetési eljárást;

9.  üdvözli a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (1,6 milliárd euró) és a Belső Biztonsági Alap (0,7 milliárd euró) támogatását; úgy véli, hogy ez a növelés még inkább szükségessé teszi az éves finanszírozás alapok különböző célkitűzései közötti méltányos és átlátható elosztásának biztosítását; támogatja összességében 3 milliárd euró előirányozását az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az új határregisztrációs rendszer, az új közös európai menekültügyi rendszer, valamint az Unión belül gyors és hatékony szükséghelyzeti humanitárius segítség biztosítására szolgáló eszköz létrehozására;

10.  a Frontex-nek megfelelő forrásokkal és személyzettel kellene ellátnia az alapjogi tisztviselőjét a panaszkezelési mechanizmus bevezetése és az ügynökség alapvető jogok ellenőrzésével és védelmének biztosításával kapcsolatos stratégiájának további fejlesztése és megvalósítása érdekében;

11.  hangsúlyozza, hogy bár az európai határ- és partiőrség-rendszer költségvetési forrásai és személyzeti ellátottsága jelenleg megfelelőnek tűnnek, az ügynökség operatív forrásokkal és személyzettel kapcsolatos jövőbeni igényeit szorosan nyomon kell követni annak érdekében, hogy az ügynökség ne szakadjon el a valóságtól; javasolja az ideiglenes álláshelyek besorolási fokozatának emelését a felülvizsgált rendelet által az ügynökségre rótt új, összetett feladatok ellátása érdekében;

12.  elismeri, hogy az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) Bizottság által javasolt költségvetési forrásai és személyzete megfelelnek az ügynökség igényeinek; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy e forrásokat és személyzeti szintet ne csökkentsék, illetve vizsgálják felül abban az esetben, ha ismét fokozódna a migránsok beáramlása;

13.  támogatja az eredményes bel- és igazságügyi ügynökségek költségvetésének növelését, különös tekintettel azokra, amelyek migrációs és biztonsági kérdésekkel foglalkoznak, és javasolja kivonásukat az uniós személyzet 5%-kal való csökkentésének célkitűzése alól; hangsúlyozza, hogy az érintett ügynökségeket elegendő forrással és személyzettel kell ellátni megbízatásuk bővülése esetén; üdvözli a Számítástechnikai Bűnözés Elleni Európai Központ (EC3) gyermekek interneten történő szexuális kizsákmányolása ellen folytatott küzdelmét, és rámutat az emberi erőforrások növelésének szükségességére e területen; hangsúlyozza a megfelelő támogatás-kiigazítás szükségességét az Eurojust tekintetében, amelynek a munkaterhe erőteljesen növekedett olyan területeken, mint a terrorizmus, a kiberbűnözés, az illegális bevándorlók csempészése és a határokon átnyúló, súlyos bűncselekmények egyéb formái ellen való küzdelem; további magyarázatot kér az eu-LISA költségvetésének 92%-os (73 millió euró) növelésére a határregisztrációs rendszer, az informatikai rendszerek közötti átjárhatóság és a dublini rendszer felülvizsgálata kapcsán, valamint az előirányzatok eu-LISA és Belső Biztonsági Alap közötti elosztására;

14.  hangsúlyozza, hogy minden eddiginél fontosabb a tagállamok általi összehangolt megközelítés a szervezett bűnözés, a terrorizmus, a kiberbűnözés és egyéb, uniós dimenziójú súlyos bűncselekmény elleni küzdelem terén; úgy véli, hogy további forrásokat kell rendelni az uniós szintű képzéshez a rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében, különösen, ami az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség tevékenységeit illeti, és hangsúlyozza, hogy az Eurojust és az Europol számára megfelelő operatív forrásokat kell biztosítani, többek között új technológiákba való beruházásra; különösen kiemeli, hogy az Europol-nak megfelelő emberi erőforrással és operatív forrással kell rendelkeznie; úgy véli, hogy további álláshelyekre van szükség többek között az áldozatok beazonosításának javítására, a szexuális zaklatók szervezett hálózatainak felszámolására, valamint az on- és offline pornográf anyagok felfedezésének, elemzésének és bejelentésének felgyorsítására;

15.  ezzel összefüggésben komoly aggodalmának ad hangot a migrációs válság idején a különleges védelmet igénylő kísérő nélküli kiskorúak és fiatal nők kiszolgáltatottsága miatt; hangsúlyozza a kizsákmányolás és csempészés veszélyének kitett kísérő nélküli kiskorúak nehéz helyzetét a menekülttáborokban, és megfelelő eszközök kidolgozására szólít fel – a szükséghelyzeti alapok felhasználásával – a jelenlegi helyzet mielőbbi javítása érdekében; fontosnak véli a gyermekek számára létrehozott segélyvonalak támogatásának megerősítését a gyermekek eltűnésének megelőzése és az eltűnt gyermekek védelme érdekében;

16.  üdvözli további források biztosítását a Kábítószer és Kábítószerfüggőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) új kábítószerekkel kapcsolatos európai adatbázisának kiépítésére; felhívja a Bizottságot, hogy a költségvetés-tervezés során biztosítsa, hogy az EMCDDA elegendő forrással rendelkezzen az alapító rendelete riasztási rendszer és új pszichoaktív anyagok kockázatainak felmérése tekintetében tervezett módosításának végrehajtásához;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő forrást az Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) számára az uniós jogszabályok, és különösen a hálózat- és információbiztonsági irányelv által ráruházott újabb feladatok, valamint a kiberbűnözés megelőzősével és az ellene folytatott küzdelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtásához;

18.  nyugtázza a „Jogok, egyenlőség és polgárság program” részeként „Az uniós polgárok jogainak védelme és érvényesítése” és „ A megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elősegítése” költségvetési sorok előirányzatainak növelését, és elvárja, hogy a Bizottság új pályázati felhívásokat tegyen közzé, különösen az alapvető jogok – többek között digitális környezetben való – legnagyobb szintű védelmének biztosítása, valamint az Unióban a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok előmozdításával foglalkozó helyi szereplők támogatása érdekében, például a demokrácia-díjat odaítélő szervezetek támogatása révén;

19.  úgy véli, hogy nem áll fenn közvetlen kapcsolat a migráció és a terrorizmus között Európában; új pénzügyi források megteremtését kéri az Unión belül a fiatalok radikalizálódása elleni küzdelemhez; úgy véli, hogy e cél az integráció elősegítése és a diszkrimináció, rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem révén érhető el; külön finanszírozás előirányzását szorgalmazza a tagállamokban egyre terjedő homo-és transzfóbia kezelésére; a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelését célzó támogatási projektek létrehozását kéri a leginkább érintett közösségekben;

20.  ismételten külön finanszírozás előirányzását szorgalmazza a tagállamokban egyre terjedő antiszemitizmus, iszlámellenesség, afrofóbia és cigányellenesség kezelésére; felszólítja az Uniót különösen az érintett közösségekből származó nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növelését célzó projektek támogatására, ahogyan azt a LIBE bizottság 2016. évi költségvetésről szóló véleménye javasolja(2);

21.  hangsúlyozza az esélyegyenlőségi politikára és a nemi alapú erőszak elleni küzdelemre irányuló uniós költségvetés növelésének szükségességét; kéri a Bizottságot, hogy adjon magyarázatot a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) előirányzatainak csökkentésére;

22.  felhív az EMCDDA megerősítésére az új pszichoaktív anyagokról szóló rendelet tervezett elfogadásával összefüggésben, amely további feladatokat ró a központra;

23.  hangsúlyozza a „Jogérvényesülés program” jelentőségét az európai jogérvényesülés térségének további fejlesztése és a kölcsönös elismerés javítása tekintetében; felhívja az Uniót, hogy támogassa az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés valamennyi európai polgár számára való biztosítását, valamint az áldozatok – különös tekintettel az embercsempészet és a nemi alapú erőszak áldozataira – jogainak előmozdítását és támogatását célzó képzési és figyelemfelhívó tevékenységeket;

24.  kéri, hogy az uniós fejlesztési támogatást és humanitárius segítségnyújtást ne kössék – például a visszafogadásra vonatkozó rendelkezések révén – a partnerországok azzal kapcsolatos képességéhez és/vagy hajlandóságához, hogy együttműködjenek a migráció ellenőrzésében;

25.  kitart amellett, hogy nem szabad támogatásban részesíteni a migránsok alapvető jogait tiszteletben nem tartó, és a diktatórikus rezsimeket legitimáló projekteket;

26.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a két belügyi alap forrásait oly módon rendeljék különféle szakpolitikai területekhez, hogy közben teljes mértékben vegyék figyelembe az Unió és a tagállamok migránsok emberi jogainak védelmére és biztosítására vonatkozó kötelezettségvállalásait; nem szabad támogatásban részesíteni a migránsok alapvető jogait tiszteletben nem tartó projekteket; ugyanakkor az uniós finanszírozást a migráció jogokon alapuló megközelítésének proaktív támogatására kell felhasználni.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

31.8.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

43

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Heinz K. Becker, Michał Boni, Caterina Chinnici, Rachida Dati, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Monika Flašíková Beňová, Ana Gomes, Nathalie Griesbeck, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Barbara Kudrycka, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Roberta Metsola, Claude Moraes, Soraya Post, Judith Sargentini, Birgit Sippel, Csaba Sógor, Traian Ungureanu, Marie-Christine Vergiat, Udo Voigt, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Anna Maria Corazza Bildt, Gérard Deprez, Angelika Mlinar, Emilian Pavel, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Barbara Spinelli, Kazimierz Michał Ujazdowski, Daniele Viotti, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Amjad Bashir, Fabio Massimo Castaldo, Daniel Dalton, Jørn Dohrmann, Elisabetta Gardini, Danuta Jazłowiecka, Georg Mayer, Maria Noichl, Keith Taylor, Marco Valli

(1)

Az EP 2015. évi költségvetésről szóló véleményének (12) bekezdése

(2)

Az EP 2016. évi költségvetésről szóló véleményének (12) bekezdése


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (6.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: György Schöpflin

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.   tudomásul veszi a Bizottság javaslatát, hogy a 3. fejezet kötelezettségvállalási előirányzatait 5,4%-kal, kifizetési előirányzatait pedig 25,1%-kal növeli a 2016. évi költségvetéshez képest; üdvözli, hogy ez a növelés 1,8 milliárd euróval meghaladja a költségvetési évre a migrációs kihívás kezelésére eredetileg előirányozott összeget; megjegyzi, hogy a Bizottság nem hagy mozgásteret a 3. fejezetben, és javasolja a rugalmassági eszköz 530 millió euró összegben való igénybevételét, valamint a rendkívüli tartalék kötelezettségvállalásokra történő igénybevételét 1164,4 millió euró összegben a jelenlegi menekültügyi és migrációs válság kezelésére;

2.  különösen üdvözli az „Európa a polgárokért” program kötelezettségvállalási előirányzatainak a 2016. évi költségvetéshez képest javasolt 4,3%-os, és a kifizetési előirányzatok 10,7%-os növelését , mivel ez a program segíti a polgári és demokratikus részvétel erősítését uniós szinten, illetve mind a fiatalok, mind az idősek megszólítását az Európai Unióban, továbbá hozzájárul a polgárok Unióval, annak politikáival, történelmével és sokféleségével kapcsolatos ismereteinek elmélyítéséhez;

3.  megjegyzi, hogy a Bizottság 840 000 eurós összeget javasol kötelezettségvállalási előirányzatok formájában az „európai polgári kezdeményezésre” tavaly létrehozott külön költségvetési sorra, valamint rámutat az ezen eszköz használatának ösztönzését célzó megfelelő finanszírozás szükségességére, mivel az a részvételi demokrácia értékes eszköze;

4.   hangsúlyozza az e-kormányzat, e-kormányzás, e-szavazás és e-részvétel megerősítését célzó eszközök továbbfejlesztésének és a digitális polgársággal és az uniós polgársággal járó jogok előmozdításának fontosságát olyan, online „polgársággal” kapcsolatos tevékenységek kialakítása révén, amelyek fokozzák az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot, a reagálóképességet, a szerepvállalást, a konzultációt, az inkluzivitást, az akadálymentességet, a részvételt, a szubszidiaritást és a társadalmi kohéziót;

5.  üdvözli a Bizottság képviseletei által végzett tájékoztatási tevékenység, a civil párbeszédek és a „partnerségi” tevékenységek finanszírozásának növelését – a 2017-re vonatkozó előirányzatok a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 17,036 millió eurót, illetve a kifizetési előirányzatok esetében 14,6 millió eurót tesznek ki –, mivel ezek az európai polgárok megszólítását, bizalmuk megnyerését és az uniós politika és szakpolitikák megértésének elősegítését célzó kezdeményezésekre vonatkoznak;

6.  hangsúlyozza, hogy az átláthatósági nyilvántartásról szóló intézményközi megállapodást követően elégséges és megfelelő adminisztratív és pénzügyi eszközöket kell biztosítani az átláthatósági nyilvántartás közös titkársága számára annak érdekében, hogy el tudja látni feladatait.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

5.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mercedes Bresso, Fabio Massimo Castaldo, Richard Corbett, Danuta Maria Hübner, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, Jo Leinen, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Paulo Rangel, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Barbara Spinelli, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski, Rainer Wieland

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Max Andersson, Gerolf Annemans, Pervenche Berès, Charles Goerens, Jérôme Lavrilleux, Viviane Reding, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Claudiu Ciprian Tănăsescu


VÉLEMÉNY a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság részéről (6.9.2016)

a Költségvetési Bizottság részére

az Európai Unió 2017-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetési tervezetéről

(2016/2047(BUD))

A vélemény előadója: Viorica Dăncilă

JAVASLATOK

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság felhívja a Költségvetési Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a Parlament, a Tanács és a Bizottság 2013. novemberi közös nyilatkozata szerint az éves költségvetési eljárásoknak magukban kell foglalniuk a nemek közötti egyenlőséget elősegítő elemeket; mivel a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezést (gender budgeting) az európai uniós intézmények egyike sem alkalmazta következetesen;

B.  mivel a Daphne program alapvető szerepet játszott a gyermekekkel, a fiatalokkal és a nőkkel szembeni erőszak elleni küzdelemben az EU-ban, a legveszélyeztetettebb személyek elérését megcélzó tudatosságnövelő kampányok és projektek létrehozásával, és a Parlament több ízben kérte, hogy a Daphne program jelentősége legyen továbbra is a lehető legnagyobb;

C.  mivel a Parlament már korábban is felszólított a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) személyzeti létszámának növelésére, hogy be tudja tölteni új szerepét a nemi alapú erőszak európai megfigyelőközpontjaként;

D.  mivel a 2008-as gazdasági recesszió miatt megnőtt a tagállamok által bevezetett, a gazdaság stabilizálását célzó megszorító intézkedések száma;

1.  üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőség horizontális politikai cél az uniós költségvetésen és az uniós alapokon és programokon belül; emlékeztet arra, hogy a kiadásokkal és bevételekkel kapcsolatos döntések eltérően hatnak a nőkre és a férfiakra; ezért hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés a nemek közötti egyenlőtlenség leküzdésének kulcsfontosságú eszköze; a nemek közötti egyenlőség hatékonyabb támogatása érdekében sürgeti a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés alkalmazását mind az uniós, mind pedig a nemzeti stratégiákon belül, többek között a számszerűsíthető költségvetési előirányzatokat, a kiadásokkal kapcsolatos döntések nőkre és férfiakra gyakorolt különböző következményeiről szóló, a nemek szempontjaival foglalkozó hatásvizsgálatokat és eredménymutatókat annak érdekében, hogy orvosolják a nők és férfiak közötti egyenlőtlenségeket; felszólít továbbá az átláthatóság legmagasabb szintjére a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos forrásokra vonatkozóan;

2.  felhív az „eredményorientált költségvetés” ütemtervének alkalmazására, amely lehetőséget teremt arra, hogy a költségvetési kiadások minden egyes elköltött euró esetében hozzájáruljanak a nemek közötti egyenlőség által biztosított előnyök előmozdításához;

3.  hangsúlyozza, hogy a munkahelyteremtés, a növekedés és a beruházások továbbra is átfogó prioritást jelentenek a 2017. évi uniós költségvetésben; felhívja a figyelmet az Európa 2020 stratégiában a nemekkel kapcsolatos jelenlegi célokra, nevezetesen a nők foglalkoztatottságának a jelenlegi csupán 63,5%-ról 75%-ra való növelésére, a nők és férfiak egyenlő bérezésének elérésére, a nemzeti parlamenti képviselők száma tekintetében a nemi egyenlőség elérésére, valamint a nagyvállalatok igazgatótanácsában a nők számának a férfiakéval egyenlővé tételére, amelyek elérése még mind nagyon távoli cél;

4.  ezért hangsúlyozza, hogy az európai strukturális és beruházási alapokból elegendő finanszírozási forrást kell biztosítani azon intézkedések szánára, amelyek előmozdítják és támogatják a nők és lányok jó minőségű oktatását, foglalkoztathatóságát és a munkahelyteremtést számukra, hogy növeljék az esélyeiket a munkára, a továbbképzésre, tanulószerződéses gyakorlati képzésekre és gyakornoki munkára vonatkozó jó minőségű ajánlatokra; megjegyzi, hogy több forrást kellene biztosítani azon nők és lányok számára, akik saját céget akarnak alapítani, valamint a vállalkozások számára;

5.  felszólít arra, hogy az uniós alapokból különítsenek el forrásokat a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása céljából az oktatás, az egészségügyi szolgáltatások – nevezetesen a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások –, a lányok társadalmi szerepvállalása és a nők politikai képviselete révén;

6.  felszólít arra, hogy a 2017. évi költségvetés használja az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) és az Európai Szociális Alapot (ESZA) jó minőségű, hozzáférhető és megfizethető gondozási intézmények finanszírozására azokon a területeken, ahol nincs elegendő segítség a barcelonai célok eléréséhez, valamint járuljon hozzá a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtéséhez;

7.  hangsúlyozza, hogy a nemek szerinti szegregáció a nemek közötti uniós bérszakadék (2014-ben 16,1%) és következésképpen a nyugdíjszakadék (2014-ben 40,2%) egyik legfőbb oka; megjegyzi e tekintetben, hogy nagyobb befektetésekre van szükség a nők részvételének növelése érdekében azon ágazatokban, ahol jelenleg alulreprezentáltak, például a természettudományok, a technológia, a mérnöki munka, a matematika és az ikt területén – a bérszakadék felszámolásának, a nők gazdasági függetlensége növelésének és a helyzetük munkaerőpiacon történő előmozdításának eszközeként;

8.  megjegyzi, hogy az egyre több megszorító intézkedés visszavetette a tagállamokban elérhető közszolgáltatásokat és támogatásokat; megjegyzi, hogy ezek a megszorítások a nőket érintették a legérzékenyebben; hangsúlyozza, hogy a részmunkaidős és határozott időre szóló munkaszerződések megnövelték a pénzügyi bizonytalanságot, és megjegyzi, hogy egyre több idős nő és egyedülálló anya él szegénységben; ezért felszólít arra, hogy a 2017. évi költségvetés mozgósítsa az ESZA-t az összes tagállamban a munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtésének támogatása által, hogy több nőnek segítsenek munkába állni és javítsanak a társadalmi-gazdasági helyzetükön; felszólít a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés következetes alkalmazására;

9.  megjegyzi, hogy a 2017. évi költségvetés hatékony európai választ próbál adni a migrációs kihívásra; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy célzott támogatást nyújtsanak a női menekültek és menedékkérők számára, és előmozdítsák befogadásukat és integrációjukat, biztosítsák számukra az orvosi ellátást, többek között a fegyveres konfliktusokban nemi erőszak áldozatává vált nők és lányok esetében a biztonságos abortuszhoz való hozzáférést, és nyomon kövessék helyzetüket az EU-ban, többek között szakképzések, rugalmas nyelvoktatás, oktatás, egészségügyi és jó minőségű gyermekgondozási intézmények által segítsenek a női menekülteknek beilleszkedni a fogadó országba; úgy véli, hogy különösen testre szabott létesítmények létrehozására lenne szükség, hogy megfelelő helyeket alakítsanak ki az anyák és gyermekeik számára, valamint különös figyelmet kellene fordítani az erőszak áldozatává vált nőkre és lányokra – ideértve a női nemi szervek megcsonkítását is;

10.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Daphne program már nem tekinthető saját jogú kiadási területnek; üdvözli a Jogok, egyenlőség és polgárság programon belül a Daphne egyedi célkitűzés tervezett előirányzatainak kismértékű növekedését; emlékeztet arra, hogy a tervezett előirányzatok nem érik el az előző programozási időszak szintjét; hangsúlyozza azon felhívását, hogy elegendő pénzügyi támogatást és láthatóságot kell biztosítani a Daphne program számára, és hogy a célhoz kötött pénzeszközöket teljes mértékben és hatékonyan fel kell használni; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a Daphne program forrásai átlátható módon jussanak el a tagállamokban található olyan alapszervezetekhez, amelyek tudják, hogyan kell bánni az áldozatokkal és a veszélyeztetett személyekkel, valamint a proaktív tájékoztató kampányokhoz;

11.  szigorúbb intézkedésekre szólít fel, amelyek közvetlenül a nők hátrányos helyzetű csoportjait célozzák meg, beruházásokat eszközölve a minőségi közszolgáltatások terén, garantálva különösen a gyermekek, idősek és más eltartottak gondozására irányuló, minőségi közszolgáltatások megfelelő biztosítását, továbbá valódi költségvetési átláthatóságot kér a nemek közötti esélyegyenlőségi politikára elkülönített források (ESZA, PROGRESS, Daphne) tekintetében;

12.  a nők és férfiak közötti egyenlőség eredményesebb előmozdítására irányuló stratégiák elfogadására szólít fel; hangsúlyozza, hogy növelni kell a nők és lányok elleni erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formája elleni küzdelemre elkülönített finanszírozást;

13.  sajnálatát fejezi ki az EIGE személyzeti létszámának javasolt csökkentése miatt; megismétli arra vonatkozó korábbi felhívását, hogy irányozzanak elő további pénzügyi forrásokat és személyzetet az EIGE számára annak érdekében, hogy be tudja tölteni a nemi alapú erőszak európai megfigyelőközpontjával kapcsolatos új szerepét, ahogyan azt az Európai Parlament már kérte;

14.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy csökken a humanitárius segítségnyújtási eszközre (HUMA) és a fejlesztési együttműködési eszközre előirányzott összeg, mert ezek különösen fontosak a nők helyzete és a nemek közötti egyenlőség szempontjából.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

1.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

1

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Malin Björk, Vilija Blinkevičiūtė, Anna Maria Corazza Bildt, Iratxe García Pérez, Mary Honeyball, Elisabeth Köstinger, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Angelika Mlinar, Angelika Niebler, Maria Noichl, Margot Parker, Marijana Petir, João Pimenta Lopes, Terry Reintke, Liliana Rodrigues, Jordi Sebastià, Ernest Urtasun, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Clare Moody, Julie Ward

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Emilian Pavel


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

11.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

7

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Jean Arthuis, Richard Ashworth, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Esteban González Pons, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Bernd Kölmel, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Ernest Maragall, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Urmas Paet, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Auke Zijlstra

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Afzal Khan, Claudia Țapardel, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Daniela Aiuto, Lynn Boylan, Edouard Ferrand

Jogi nyilatkozat