Eljárás : 2016/2087(IMM)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0297/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0297/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 25/10/2016 - 5.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0396

JELENTÉS     
PDF 632kWORD 58k
17.10.2016
PE 589.182v02-00 A8-0297/2016

a Jane Collins kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről

(2016/2087(IMM))

Jogi Bizottság

Előadó:Tadeusz Zwiefka

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INDOKOLÁS
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Jane Collins kiváltságainak és mentelmi jogának fenntartására irányuló kérelemről

(2016/2087(IMM))

Az Európai Parlament,

mivel 2016 májusában Jane Collins kérte kiváltságainak és mentelmi jogának a londoni Legfelsőbb Bíróság Queen’s Bench tanácsában folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben való fenntartását (beadvány száma: HQ14DO4882);

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően meghallgatta a Jane Collinst képviselő James Carvert,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 7. és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0297/2016),

A.  mivel Jane Collins kérte saját kiváltságainak és mentelmi jogának a londoni Legfelsőbb Bíróság Queen’s Bench tanácsában folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben való fenntartását;

B.  mivel a kérelem elsősorban az Európai Parlament képviselőit a jegyzőkönyv 7. cikke értelmében megillető azon jog fenntartását illeti, hogy az Európai Parlamentbe utazva, illetve onnan visszautazva szabad mozgásukra vonatkozóan semmilyen igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható rájuk;

C.  mivel a kérelem e része ahhoz kapcsolódik, hogy Jane Collinst az ellene indított bírósági eljárások ütemezésével állítólag megakadályozták abban, hogy elutazzon parlamenti ülésekre,

D.  mivel ugyanakkor a jegyzőkönyv 7. cikke nem alkalmazandó a jogi eljárásokból eredő korlátozásokra, mivel azokat a jegyzőkönyv 8. és 9. cikkében foglalt különös szabályai tartalmazzák(2), és a parlamenti kiváltság fenntartására irányuló kérelem a jegyzőkönyv 7. cikke alapján elfogadhatatlan;

E.  mivel a kérelem másodsorban az európai parlamenti képviselőket a jegyzőkönyv 8. cikke értelmében megillető szabadságot érinti, amely szerint a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt ellenük nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá;

F.  mivel a kérelem e része ahhoz kapcsolódik, hogy Jane Collins ellen az Egyesült Királyságban polgári jogi keresetet nyújtottak be állítólagos becsületsértés és rágalmazás miatt elszenvedett – többek között súlyos – károkért, valamint az iránt, hogy tiltsák meg számára a vitatott kijelentések megismétlését;

G.  mivel a becsületsértéssel és rágalmazással kapcsolatos kereset a Jane Collins által egy pártkonferencián megfogalmazott vádakat érinti;

H.  mivel a jegyzőkönyv 8. cikke által előírt parlamenti mentelmi jog az európai képviselőkre kizárólag a feladataik ellátása során kifejtett véleményükre alkalmazandó;

I.  mivel az európai parlamenti képviselők által az Európai Parlamenten kívül tett nyilatkozatok csak akkor tekinthetők a feladataik ellátása során tett nyilatkozatoknak, ha olyan szubjektív értékelésnek minősülnek, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat e feladatok ellátásával(3);

J.  mivel azonban a vitatott nyilatkozatok és Jane Collins európai parlamenti képviselői feladatai között nincs közvetlen és nyilvánvaló kapcsolat, mivel nem az Európai Parlament képviselőjeként folytatott tevékenységéhez vagy az Európai Unió politikáihoz kapcsolódnak, és egy nemzeti szintű politikai vita kapcsán hangzottak el;

K.  mivel ezért a vitatott nyilatkozatokra a jegyzőkönyv 8. cikkének hatálya nem terjed ki;

1.  úgy határoz, hogy nem tartja fenn Jane Collins kiváltságait és mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését haladéktalanul továbbítsa az Egyesült Királyság hatóságának, többek között Justice Warby úrnak.

(1)

a Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63., ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85., ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05., ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07. és C-201/07., ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06., ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello-ügy, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11. és T-347/11., ECLI:EU:T:2013:23.

(2)

a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Parlament, T-345/05., ECLI:EU:T:2008:440, 49. és 51. pont;

(3)

a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello-ügy, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543.


INDOKOLÁS

I. HÁTTÉR

A 2016. május 11-i ülésen az elnök az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdésének megfelelően bejelentette, hogy 2016. május 3-án megkapta Jane Collins kérelmét, amely mentelmi jogának fenntartására irányul.

A kérelem szövege a következő:

„Tisztelettel kérem a Parlamentet, hogy:

1. tartsa fenn a 8. cikk szerinti mentelmi jogomat (abszolút immunitás), és

2. védje meg mozgásszabadságomat, hogy a Parlamentben jelen lehessek és feladataimat elláthassam.

Bírósági eljárás indult velem szemben az e parlament képviselőjeként e minőségemben és feladataim ellátása során kifejtett vélemény miatt. A képviselőkkel szemben feladatuk ellátása során a közérdek védelmében kifejtett vélemény kifejezése miatt hozott intézkedések a Parlament mint demokratikus jogalkotó gyűlés integritását sodorják veszélybe.

Az illetékes hatóság nem terjesztett elő a parlamenti képviselő kiváltságai és mentelmi joga felfüggesztésére irányuló kérelmet.

E bírósági eljárás során minden tőlem telhetőt megtettem annak érdekében, hogy az angol bíróságokkal együttműködjek és tudomásukra hozzam, milyen szerepet töltök be az Európai Parlament és választóim szolgálatában. Az érintettek azonban nem voltak hajlandók tudomásul venni, hogy feladatom és kötelességem jelen lenni a Parlamentben és a plenáris üléseken. A jelenlegi eljárásban erre egyenesen súlyosbító körülményként hivatkoztak.

Ezenfelül több kísérlet történt arra, hogy a Parlamenten belüli, Brüsszel és Strasbourg közötti mozgásomat bírói végzéssel korlátozzák.

Egyúttal személyesen felkérem Önt annak pontosítására, hogy miként alkalmazandó a 9. cikk szerinti mentesség egy egyesült királyságbeli parlamenti képviselő tekintetében. A 9. cikk szerint a képviselőket a tagállami parlamenti képviselőkkel azonos kiváltságok és mentességek illetik meg. Az Egyesült Királyság esetében ez a mentesség csak a Westminster-palota területére érvényes. Az Európai Parlament tagjait nem illeti meg az a jog, hogy feladataikat a Westminster-palota területén lássák el. Esetemben a Westminster-palota az általam képviselt választókerülettől messzi mérföldekre található.

A velem szemben indított eljárásban elismerték, hogy az európai parlamenti képviselői feladataim ellátása során kifejtett véleményemet az Egyesült Királyság parlamenti csatornája a Westminster-palota területére közvetítette.

Az ellenem indított bírósági eljárás középpontjában az áll, hogy az ebben az adásban kifejtett véleményem a Westminster-palota területén sértette meg állítólagosan a felperesek jó hírnevét.

Tisztelettel kérem a következők tisztázására:

1. mi a jogi megítélése a 9. cikk szerinti védelem alá eső területen történő közvetítésnek, továbbá

2. milyen jogállás illeti meg az Európai Parlament egyesült királyságbeli képviselőit, akiket gyakorlatilag megfosztanak ezen kiváltság gyakorlásától?”

A keresetben foglalt, Justice Warby 2015. április 29-i utasítására módosított tényállás szerint 2014. szeptember 26-án a UKIP egy Doncasterben tartott konferenciáján Jane Collins a média és a nagy nyilvánosság előtt (többek között a BBC parlamenti televízió csatornájának az eseményről adott élő közvetítésén keresztül) olyan kijelentéseket tett és tett közzé, illetve előidézte azok közzétételét, amelyek az Egyesült Királyság Parlamentje felperesként eljáró képviselőire nézve rágalmazóak.

A fenti tényállás szerint Collins asszony azt állította, hogy a felperesek tudtak a Rotherhamban tizenhat éves időszakon át tartó, gyermekekkel szembeni szexuális kizsákmányolásról, amelynek során a becslések szerint 1400 gyermeket erőszakoltak meg, vertek meg, tartottak alkoholos és drogos befolyás alatt, valamint fenyegettek meg erőszakkal ázsiai származású férfiak, de a felperesek szándékosan úgy döntöttek, hogy nem avatkoznak közbe, hanem hagyják folytatódni a bántalmazást, továbbá hogy az ilyen módon való eljárás indítéka a politikai korrektség, a politikai gyávaság vagy a politikai önzés volt, valamint hogy ezáltal olyan súlyos kötelezettségszegésben vétkesek, hogy az büntetőjogilag büntethető, vagy annak kellene lennie, mivel az elkövetőknek bűnsegélyt nyújtott, illetve őket felbujtotta, és a felpereseket az elkövetőkkel azonos mértékben vétkessé teszi.

A felperesek az általuk a becsületsértés és rágalmazás folytán elszenvedett – többek között súlyos – károk miatt kártérítést követelnek, és kérik, hogy tiltsák meg az állítások további közzétételét.

Collins asszonyt a Jogi Bizottság meghívta meghallgatására, ám ő úgy döntött, hogy Jim Carver európai parlamenti képviselő útján képviselteti magát.

II. JOGI HÁTTÉR

a) A Szerződések

Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt (7.) jegyzőkönyv a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról

„7. cikk

Az Európai Parlament üléseinek helyszínére utazó, illetve onnan visszautazó Európai parlamenti tagok szabad mozgására vonatkozóan semmilyen igazgatási vagy egyéb korlátozás nem alkalmazható.

Az Európai Parlament tagjai a vám- és devizaellenőrzést illetően:

a) saját kormányuk részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint az ideiglenes hivatalos kiküldetésben külföldre utazó magas rangú tisztviselők,

b) a többi tagállam kormánya részéről ugyanazokban a könnyítésekben részesülnek, mint a külföldi kormányok ideiglenes hivatalos kiküldetésben lévő képviselői.

8. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

9. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.”

b) A Bíróság ítélkezési gyakorlata

Mote kontra Parliament(1)

48. A Bíróság kimondta, hogy a jegyzőkönyv 8. cikkének első bekezdése megtiltja a tagállamoknak, hogy többek között adóztatási gyakorlatuk által igazgatási korlátozást alkalmazzanak az európai parlamenti képviselők szabad mozgására vonatkozóan (a 208/80. sz. Bruce of Donington ügyben 1981. szeptember 15én hozott ítélet [EBHT 2001., I2205. o.] 14. pontja). Amint e rendelkezés kimondja, a kiváltság célja a parlamenti képviselők szabad mozgásának biztosítása a Parlament üléseinek helyére való utazáskor, illetve az onnan való visszatéréskor.

49. Kiemelendő azonban, hogy bár a jegyzőkönyv 8. cikkének az igazgatási „vagy egyéb” korlátozásokra vonatkozó első bekezdése azokat nem kimerítően sorolja fel, e korlátozások nem foglalják magukban a bírósági eljárással járó korlátozásokat, mivel azok a 10. cikk hatálya alá tartoznak, amely a mentességek jogi szabályozását tartalmazza a 9. cikk szerinti, a parlamenti képviselők által feladataik ellátása során kifejtett vélemény vagy leadott szavazat miatti mentesség különleges hatályán kívüli esetekben. A jegyzőkönyv 10. cikke első bekezdésének b) pontja ugyanis kifejezetten megemlíti a bírósági eljárásokat, mint amelyek alól a parlamenti képviselők a sajátjukon kívüli összes többi tagállam területén mentességet élveznek a Parlament ülésszakainak ideje alatt. Hasonlóképpen, a jegyzőkönyv 10. cikke első bekezdésének a) pontja szerint a Parlament képviselői ugyanezen időszak alatt a saját államuk területén a parlamentjük képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik, amelyek közül egyesek védelmet nyújtanak a képviselők számára az ellenük indított bírósági eljárásokkal szemben. Végül, a 10. cikk második bekezdése előírja, hogy a mentesség akkor is megilleti a képviselőket, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek. E rendelkezés megléte, amely a jegyzőkönyv 8. cikkének első bekezdéséhez hasonlóan a mozgási szabadságuk korlátozásával szemben védi a képviselőket, megerősíti, hogy az ez utóbbi rendelkezésben említett korlátozások nem foglalják magukban az európai parlamenti képviselők mozgási szabadságának összes lehetséges megsértését, valamint hogy, amint azt a 10. cikk imént vizsgált rendelkezései mutatják, a bírósági eljárásokat ez utóbbi cikk által bevezetett jogi szabályozás hatálya alá tartozónak kell tekinteni.

50. A jegyzőkönyv 10. cikke a parlamenti képviselők függetlenségét kívánja tehát biztosítani, annak megakadályozásával, hogy a letartóztatás vagy bírósági eljárás indítása általi fenyegetettség a Parlament ülésszakainak ideje alatt nyomást gyakoroljon rájuk (a T–17/00. R. sz., Rothley és társai kontra Parlament ügyben hozott végzés (EBHT 2000., II–2085. o. 90. pont).

51. A jegyzőkönyv 8. cikkének célja a parlamenti képviselők szabad mozgásának védelme a bírósági természetű korlátozásokon kívüli korlátozásokkal szemben.

Aldo Patriciello elleni büntetőeljárás(2)

[A]z európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett olyan nyilatkozat, amelynek következtében az e képviselő származása szerinti tagállamban hamis vád bűncselekménye miatt büntetőeljárás indult, csak akkor minősül a parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett, az e rendelkezés szerinti mentelmi jog hatálya alá tartozó véleménynek, ha e nyilatkozat olyan szubjektív értékelésnek számít, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat az ilyen feladatok ellátásával. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy e feltételek az alapügyben teljesülneke.

c) Az Európai Parlament eljárási szabályzata

„6. cikk

A mentelmi jog felfüggesztése

(1) Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni.

7. cikk

A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása

3. A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot.

4. A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem vizsgálható meg, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtottak be.

5. Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő új bizonyíték benyújtása mellett a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében hozott határozat ellen eljárást indítottak, vagy ha az elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem eléggé megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a felülvizsgálatot.

b) A nemzeti jogszabályok

Az Egyesült Királyságban a szólásszabadság érvényes a két ház bármelyikében a viták során elhangzó megnyilatkozásokra. Az 1689. évi Bill of Rights 9. cikke kimondja, hogy: „A parlamenti véleménynyilvánítás, valamint a parlamenti viták és eljárások szabadságát a parlamenten kívül sem bíróság, sem egyéb fórum nem korlátozhatja, illetve nem vonhatja kétségbe”. Az „eljárások” szót tágan kell értelmezni, mint ami magában foglal mindent, ami a két ház bármelyikének, bizottságaiknak hivatalos eljárásai során elhangzik vagy történik, ideértve az ezen eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó beszélgetéseket, levelezéseket és egyéb dokumentumokat is. A parlamenti mentelmi jog ugyanakkor nem érvényes a Parlamenten kívül tett kijelentésekre(3).

II. A JAVASOLT HATÁROZAT INDOKOLÁSA

a) A jegyzőkönyv 7. cikke

Collins asszony azt állítja, hogy az ellene indított bírósági eljárások ütemezésével állítólag megakadályozták abban, hogy elutazzon parlamenti ülésekre, ami sérti a jegyzőkönyv 7. cikkét.

A Mote-ügyben hozott ítélet alapján nyilvánvaló, hogy a jegyzőkönyv 7. cikke nem alkalmazandó a jogi eljárásokból eredő korlátozásokra, mivel azokat a jegyzőkönyv 8. és 9. cikkében foglalt különös szabályai tartalmazzák.

A parlamenti mentelmi jog fenntartására irányuló kérelem ezért a jegyzőkönyv 7. cikke alapján elfogadhatatlan.

b) A jegyzőkönyv 8. cikke

Figyelembe kell venni az európai parlamenti képviselőket a jegyzőkönyv 8. cikke értelmében megillető szabadságot is, amely szerint a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt ellenük nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

A kérelem e része ahhoz kapcsolódik, hogy Jane Collins ellen az Egyesült Királyságban polgári jogi keresetet nyújtottak be állítólagos becsületsértés és rágalmazás miatt elszenvedett – többek között súlyos – károkért, valamint az iránt, hogy tiltsák meg számára a vitatott kijelentések megismétlését.

A becsületsértés és a rágalmazás vádja olyan kijelentéseket érint, amelyeket Jane Collins egy párt konferenciáján a média és a nagy nyilvánosság előtt (többek között a BBC parlamenti televízió csatornájának az eseményről adott élő közvetítésén keresztül) tett közzé.

Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy a jegyzőkönyv 8. cikke által előírt parlamenti mentelmi jog az európai képviselőkre kizárólag a feladataik ellátása során kifejtett véleményükre alkalmazandó.

A Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az európai parlamenti képviselők által az Európai Parlamenten kívül tett nyilatkozatok csak akkor tekinthetők a feladataik ellátása során tett nyilatkozatoknak, ha olyan szubjektív értékelésnek minősülnek, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat e feladatok ellátásával(4). A vitatott nyilatkozatok és Collins asszony európai parlamenti képviselői feladatai között ugyanakkor nincs közvetlen és nyilvánvaló kapcsolat, mivel nem az Európai Parlament képviselőjeként ellátott tevékenységéhez vagy az Európai Unió politikáihoz kapcsolódnak, és egy nemzeti szintű politikai vita kapcsán hangzottak el.

A vitatott nyilatkozatokra ezért a jegyzőkönyv 8. cikkének hatálya nem terjed ki.

b) A jegyzőkönyv 9. cikke

A jelek szerint Collins asszony feltételezi, hogy ügyében a jegyzőkönyv 9. cikke alkalmazható lehet. Az Egyesült Királyság parlamentjének egyéni képviselőit azonban nem illeti meg a mentelmi jog sem büntető-, sem polgári eljárások vonatkozásában. A parlamenti előjogokkal foglalkozó közös bizottság 1999-ben az alkalmazandó szabályokat a következőképpen összegezte: „Amennyiben egy képviselőt bűncselekmény elkövetésével vádolnak meg, a mentelmi jog felfüggesztésére nincs szükség. Amennyiben bebörtönzik és nem tud részt venni a Ház munkájában, a két Házat erről csupán tájékoztatni kell. Ugyanez az elv érvényes azon helyiségekre, amelyekben a Parlament ülésezik. Az e helyiségekben elkövetett bűncselekményre vonatkozó eljárást bíróságon kell lefolytatni. A képviselő a helyiségeken belül letartóztatható.”(5)

Magától értetődik, hogy a Bill of Rights 9. cikke nem alkalmazható Collins asszonyra a jegyzőkönyv 9. cikke útján, mivel a Bill of Rights 9. cikke rendeltetését tekintve a jegyzőkönyv 8. cikkével megegyezik, ugyanakkor célja csupán a nemzeti parlament képviselőinek védelme.

Következésképpen a jegyzőkönyv 9. cikke nem alkalmazandó.

II. ÖSSZEGZÉS

A fentiek értelmében Collins asszony mentelmi jogának fenntartása nem indokolt.

(1)

Lásd fent.

(2)

Hivatkozás fent, 41. pont.

(3)

Lásd a Európai Parlament képviselőinek összeférhetetlenségéről és mentelmi jogáról szóló kézikönyvet – 2014. április, DG IPOL, C. Tematikus Főosztály.

(4)

Lásd Patriciello-ügy, hivatkozás fent.

(5)

A parlamenti előjogokkal foglalkozó közös bizottság 1999. április 9-i jelentésének (242) bekezdése, idézve a Európai Parlament képviselőinek összeférhetetlenségéről és mentelmi jogáról szóló kézikönyvben – 2014. április, DG IPOL, C. Tematikus Főosztály.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

12.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Mary Honeyball, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pascal Durand, Heidi Hautala, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Virginie Rozière

Jogi nyilatkozat