Eljárás : 2016/2011(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0299/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0299/2016

Viták :

Szavazatok :

PV 01/12/2016 - 6.26
CRE 01/12/2016 - 6.26
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0481

JELENTÉS     
PDF 356kWORD 49k
17.10.2016
PE 584.146v02-00 A8-0299/2016

az európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazásáról

(2016/2011(INI))

Jogi Bizottság

Előadó: Kostas Chrysogonos

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazásáról

(2016/2011(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai fizetési meghagyásos eljárásról, valamint a kis értékű követelések elbírálásának egyszerűsítését és gyorsítását célzó intézkedésekről szóló bizottsági zöld könyvre (COM(2002)0746),

–  tekintettel az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre(1);

–  tekintettel az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet mellékleteinek módosításáról szóló, 2012. október 4-i 936/2012/EU bizottsági rendeletre(2),

–  tekintettel az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásáról szóló bizottsági jelentésre (COM(2015)0495),

–  tekintettel a Parlamenti Kutatási Szolgáltatások Főigazgatósága által készített, az európai fizetési meghagyásos eljárásról szóló európai végrehajtási értékelésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0299/2016),

A.  mivel a Bizottság az 1896/2006/EK rendelet 32. cikkével összhangban benyújtotta az európai fizetési meghagyásos eljárás működésének felülvizsgálatáról szóló jelentését;

B.  mivel a jelentés közel két évet késett és nem tartalmazza az előírt, az egyes tagállamokra vonatkozó kibővített és naprakész hatásvizsgálatot, amely kitér minden tagállam különböző jogi rendelkezéseire és azok interoperabilitására, csupán egy hiányos, túlnyomórészt 2012-ből származó információkat tartalmazó statisztikai táblázatot; mivel az európai fizetési meghagyás egy választható eljárás, amely a határokon átnyúló ügyekben a nemzeti fizetési meghagyások alternatívájaként alkalmazható;

C.  mivel az eljárást az olyan adósságokból fakadó összegek gyors, könnyített és olcsó behajtásának lehetővé tétele érdekében hozták létre, amelyek biztosak, meghatározott összegűek és a kötelezett nem vitatja őket; és mivel az eljárás működése nagyjából kielégítőnek tűnik a statisztikák szerint, de alkalmazási szintje mélyen alulmarad a lehetőségek teljes kihasználásához képest, mivel főleg olyan tagállamokban alkalmazzák, amelyek joga hasonló nemzeti eljárást tartalmaz;

D.  mivel az európai fizetési meghagyás a határokon átnyúló polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén hozott, és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges intézkedések kategóriájába esik;

E.  mivel a késedelmes fizetések alapvető okai a fizetésképtelenségnek, amely a vállalkozások túlélését veszélyezteti, különösen kis- és középvállalkozások esetében, és számos elveszített munkahelyet eredményez;

F.  mivel konkrét intézkedéseket, többek között célzott figyelemfelkeltő kampányokat kell megvalósítani az uniós polgároknak, a vállalkozásoknak, a jogi szakembereknek és más releváns feleknek az eljárás rendelkezésre állásáról, működéséről, alkalmazásáról és előnyeiről való tájékoztatása érdekében;

G.  mivel bizonyos tagállamokban, ahol az európai fizetési meghagyásos eljárást nem alkalmazzák a jelen rendeletnek megfelelően, ott gyorsabban, és minden esetben a rendeletben meghatározott 30 napos határidővel összhangban kell a fizetési meghagyásokat kiadni, szem előtt tartva, hogy a meghagyások csak a nem vitatott követelésekre érvényesíthetők;

H.  mivel az e-Codex rendszernek a kérelmek online benyújtását lehetővé tevő fejlesztését további, az eljárást hatékonyabbá tévő rendelkezések révén kell ösztönözni;

I.  mivel több tagállamnak kellene Franciaország, Csehország, Észtország, Ciprus és Svédország példáját követnie és lehetővé tennie a felperesek számára, hogy további nyelveken is benyújthassák kérelmeiket, és általánosságban támogatási intézkedéseket kellene ösztönözni, az idegen nyelv alkalmazásából fakadó hibaarány minimalizálása érdekében;

J.  mivel az eljárás egyszerűsített jellege nem jelenti azt, hogy helytelenül, tisztességtelen szerződési feltételek kikényszerítésére használhatják, mivel az 1896/2006/EK rendelet 8. cikke felhívja a Bíróságot a rendelkezésre álló információk alapján annak vizsgálatára, hogy a követelés megalapozott-e, ezzel biztosítva a Bíróság vonatkozó ítélkezési gyakorlatával való összeegyeztethetőséget; mivel továbbá minden érintett felet tájékoztatni kell a jogokról és az eljárásokról;

K.  mivel a formanyomtatványok jelenlegi és jövőbeni rendszeres felülvizsgálatára van szükség az uniós tagállamok listájának és pénznemeinek frissítése, valamint a követelésekre fizetendő kamatokra vonatkozó rendelkezések jobb megfogalmazása érdekében, beleértve a behajtandó kamat megfelelő leírását is;

L.  mivel a Bizottság fontolóra vehetné, hogy javasolja az eljárás hatályára és a fizetési meghagyások rendkívüli felülvizsgálatára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát;

1.  üdvözli az európai fizetési meghagyásos eljárás sikeres működését az összes tagállamban, amely polgári és kereskedelmi ügyekben, nem vitatott követelésekre alkalmazandó olyan eljárás, amelynek célja a hitelezők jogainak határokon átnyúló elismerésére és érvényesítésére szolgáló eljárás egyszerűsítése és felgyorsítása;

2.  helyteleníti, hogy az 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló bizottsági jelentés benyújtására jelentős, majdnem kétéves késéssel került sor;

3.  sajnálja az egyes tagállamokra vonatkozó – az 1896/2006/EK rendelet 32. cikkében előírt – kibővített hatásvizsgálat hiányát a bizottsági jelentésben; sajnálja, hogy a jelentés nem tartalmaz aktualizált adatokat az európai fizetési meghagyásos eljárás működésének és végrehajtásának helyzetéről a tagállamokban; ezért felhívja a Bizottságot, hogy készítsen kibővített, naprakész és részletes hatásvizsgálatot;

4.  hasonlóképpen sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás használata jelentősen eltér az egyes tagállamokban; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok által kínált egyszerűsített korszerű eljárás ellenére a tagállami szinten történő végrehajtásban mutatkozó eltérések, valamint amiatt, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás helyett sokan a nemzeti jogszabályokat részesítik előnyben, az 1896/2006/EK rendelet végrehajtásának eredményeit nem sikerült maximalizálni, ezért az európai polgárok nem gyakorolhatják jogaikat határokon átnyúló szinten, ami az uniós jogszabályokba vetett bizalom csökkenésének kockázatát eredményezheti;

5.  rámutat, hogy a polgárok azokban a tagállamokban használják a leggyakrabban az eljárást, és ott rendelkeznek a legtöbb információval róla, ahol hasonló eszközök állnak rendelkezésre nemzeti szinten;

6.  úgy véli, hogy gyakorlati lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy jobban tájékoztassuk az uniós polgárokat, a vállalkozásokat, a jogi szakembereket és minden más érdekelt felet az európai fizetési meghagyásos eljárás rendelkezésre állásáról, működéséről, alkalmazásáról és előnyeiről a határokon átnyúló esetekben; hangsúlyozza továbbá, hogy támogatni kell a polgárokat és különösen a kkv-kat annak érdekében, hogy jobban igénybe vegyék és megértsék a hatályos jogi eszközöket, és hogy javuljanak az ezekre vonatkozó ismereteik, hogy ezáltal érvényre juttathassák a határokon átnyúló követeléseket a vonatkozó uniós jogszabályok értelmében;

7.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a hatékony nyomon követés és értékelés céljából a tagállamok pontos, átfogó és naprakész adatokat nyújtsanak be a Bizottság számára;

8.  ösztönzi a tagállamokat, hogy törekedjenek a fizetési meghagyások 30 napon belüli kiadására, és a kérelmek – lehetőség szerint – idegen nyelveken történő elfogadására, figyelembe véve, hogy a fordítási követelmények negatív költségvonzattal járnak és növelik a feldolgozási időt;

9.  teljes mértékben támogatja az európai fizetési meghagyásra irányuló kérelmek – jövőbeni – elektronikus benyújtásának lehetővé tétele érdekében zajló munkát; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az e-Codex kísérleti projekt alkalmazását, és terjessze ki azt minden tagállamra az európai fizetési meghagyási kérelmek elektronikus benyújtásának kivitelezhetőségéről szóló bizottsági tanulmányt követően;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy az előírtaknak megfelelően fogadjon el frissített formanyomtatványokat, többek között a követelésekre fizetendő kamat megfelelő leírására vonatkozó jobb rendelkezés érdekében;

11.  úgy véli, hogy a rendelet jövőbeni felülvizsgálata során meg kell fontolni az eljárás hatályára vonatkozó bizonyos kivételek eltörlését, és át kell dolgozni az európai fizetési meghagyás felülvizsgálatáról szóló rendelkezéseket;

12.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

HL 399., 2006.12.30., 1. o.

(2)

HL 283., 2012.10.16., 1. o.


INDOKOLÁS

Az eljárás célja

Az európai fizetési meghagyásos eljárás célja az összegek könnyebb behajtásának lehetővé tétele a határokon átnyúló eljárások során. Az eljárás választható, ami azt jelenti, hogy a számos, egyenértékű nemzeti eljárások alternatívájaként áll rendelkezésre a határokon átnyúló ügyekben. Egyszerűen fogalmazva, az eljárás lehetővé teszi, hogy a hitelezők könnyen fizetési meghagyást kapjanak nem vitatott polgári és kereskedelmi követelések behajtásához. A meghagyás iránti kérelem benyújtható levélben vagy elektronikus úton, nem igényel ügyvédi segítségnyújtást és további formalitások nélkül végrehajtható egy másik tagállamban.

Az európai fizetési meghagyást automatikusan adják ki, pusztán a kérelem alapján, de az adós 30 napon belül ellentmondást nyújthat be. Ellentmondás esetében a fizetési meghagyás megszűnik és kontradiktórius eljárás kezdődhet.

Az eljárás használata

A Bizottság állítása szerint mintegy 12 000 európai fizetési meghagyásra vonatkozó kérelmet nyújtanak be évente. Az eljárás használata azokban az országokban a legelterjedtebb, ahol létezik hasonló nemzeti eljárás, vagyis a célközönség számára nem ismeretlen a koncepció. Néhány tagállamban rendkívül alacsony a felhasználási arány, ami arra enged következtetni, hogy többet lehetne tenni a vállalkozásoknak és jogi szakembereknek az eljárás létezéséről és előnyeiről való tájékoztatása érdekében.

Gyakorlati végrehajtás

Több tényező lényeges az európai fizetési meghagyásos eljárás hatékony felhasználásához. Először is, a meghagyást gyorsan kell megadni, mivel nem kell a követelés részletes vizsgálatára sort keríteni. A rendelet előírja, hogy a meghagyásokat 30 napon belül kell kiadni. Úgy látszik azonban, hogy míg néhány tagállam e határidőn belül adja ki a meghagyásokat, mások jelentősen több időt, bizonyos esetekben több mint fél évet vesznek igénybe. Ez elfogadhatatlan.

Másodsorban lehetővé kell tenni a vonatkozó formanyomtatványok online benyújtását. Jelenleg lehetőség van a nyomtatványok online kitöltésére, ami már önmagában csökkenti a hibák és hiányosságok számát a nyomtatványokon. Ez a kérelmek javítására vagy helyesbítésére vonatkozó kérések számának csökkentéséhez is hozzájárul. Többet lehetne tenni e területen, különösen az e-Codex rendszer révén ahhoz, hogy a nyomtatványokat ténylegesen online lehessen benyújtani.

Harmadrészt, mivel ez egy határokon átnyúló eljárás, a tagállamoknak lehetőség szerint el kellene fogadniuk a saját nyelvüktől eltérő nyelven benyújtott kérelmeket is. Franciaország példaként szolgál e tekintetben, mivel a kérelmeket öt nyelven elfogadják. A többi tagállam többségében azonban nem fogadják el az idegen nyelven benyújtott kérelmeket.

Jogi kérdések

Számos jogi kérdés felmerült az európai fizetési meghagyásos eljárás alkalmazása során. Először is, az eredeti rendeletben nem fogalmaztak meg elegendő kifejezett rendelkezést a főkövetelésre fizetendő kamatról. A helyzetet ítélkezési gyakorlat révén tisztázták: lehetőség van európai fizetési meghagyásos eljárást használni jövőbeni kamat követeléséhez, a tényleges kifizetés időpontjáig terjedő időre(1). Azonban a nyomtatványok megkönnyíthetnek egy ilyen követelést a vonatkozó szakaszok tisztázása által.

Másodsorban világossá vált, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárás teljes automatizmusa – csakúgy mint a hasonló nemzeti eljárásoké – a gyakorlatban nem mindig egyeztethető össze a fogyasztóvédelemmel. A Bíróság kimondta, hogy még akkor is, ha a bíróság rendszerint nem veszi figyelembe a fizetési meghagyás alapjául szolgáló jogi helyzetet, a fogyasztóvédelmi jog hatékonysága megköveteli, hogy a bíróság legalább azt vizsgálja meg, hogy az a szerződési feltétel, amely alapján a vállalkozás fizetést követel, tisztességes-e a fogyasztó szempontjából(2). Ha az tisztességtelen, a fizetési meghagyást nem lehet kiadni. Ez összeegyeztethető a rendelettel, mivel az kimondja, hogy a bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a követelés megalapozottnak látszik-e.

Ellentmondás és felülvizsgálat

Amennyiben a kötelezett ellenzi a kérelmet, az eljárás nem folytatódhat. A kérelmező által jelzettektől függően ejthetik az ügyet, rendes bírósági eljárás keretében, vagy a 2015-ös felülvizsgálat óta a kis értékű követelések európai eljárásának keretében folytathatják. Az ellentmondások aránya nagymértékben eltérő az egyes tagállamok között, látszólag attól függően, hogy ismertek-e hasonló eljárások a nemzeti jogban. Azokban az országokban, ahol létezik ilyen nemzeti eljárás elég alacsony az ellentmondás aránya, míg más országokban meghaladja az 50%-ot.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás jellegét tekintve felülvizsgálat csak rendkívüli esetekben lehetséges, például amikor nem tartották tiszteletben a védelemhez való jogot. 2015-ben fontolóra vették a rendkívüli felülvizsgálatról szóló rendelkezések módosítását, de a szöveg ezidáig változatlan. Kívánatos lenne azonban pontosításokat eszközölni.

Az eljárás lehetséges változtatásai

Az előadó úgy véli, hogy a Bizottságnak új változatokat kellene elfogadnia bizonyos formanyomtatványok esetében az elmúlt években bekövetkezett számos változás figyelembe vétele, valamint a kamatfizetésről szóló szakaszok egyértelműbbé tétele érdekében. Ami magát a rendeletet illeti, az előadó nem látja szükségét azonnali változtatásoknak, de úgy véli, hogy az uniós családjog terén elért eredmények fényében meg lehetne szüntetni néhány, az eljárás hatályára vonatkozó korlátozást. Többet kell foglalkozni az európai fizetési meghagyás felülvizsgálata iránti kérelmekkel is.

(1)

A Bíróság (első tanács) 2012. december 13-i ítélete a C-215/11. sz. ügyben: Iwona Szyrocka kontra SiGer Technologie GmbH, ECLI:EU:C:2012:794, 53. pont.

(2)

A Bíróság (első tanács) 2012. június 14-i ítélete a C-618/10. sz. ügyben: Banco Español de Crédito SA kontra Joaquín Calderón Camino, ECLI:EU:C:2012:349, 57. pont.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

13.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Sergio Gaetano Cofferati, Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Constance Le Grip, Virginie Rozière

Jogi nyilatkozat