Eljárás : 2016/2076(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0303/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0303/2016

Viták :

PV 23/11/2016 - 18
CRE 23/11/2016 - 18

Szavazatok :

PV 24/11/2016 - 8.11
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0454

JELENTÉS     
PDF 693kWORD 85k
18.10.2016
PE 582.074v02-00 A8-0303/2016

a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről

(2016/2076(INI))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Catherine Bearder

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről

(2016/2076(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv” című bizottsági közleményre (COM(2016)0087),

–  tekintettel a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekményekről szóló, 2014. január 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES), amelyet a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelettel és a 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 865/2006/EK bizottsági rendelettel hajtanak végre az Európai Unióban,

–  tekintettel az Európai Uniónak a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményhez (CITES) való csatlakozásáról szóló, 2015. március 6-i (EU) 2015/451 tanácsi határozatra(2),

–  tekintettel az ENSZ 2003-as korrupció elleni egyezményére;

–  tekintettel az ENSZ 2000. évi nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményére,

–  tekintettel a Biológiai Sokféleség Egyezményre, valamint az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről szóló egyezményre (Berni Egyezmény),

–  tekintettel az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő globális bűnözésről szóló 2016. évi jelentésére,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelméről szóló, 2015. július 30-i 69/314. számú határozatára,

–  tekintettel az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének a vadon élő állatokkal és növényekkel és a belőlük készült termékekkel folytatott illegális kereskedelemről szóló 2/14. számú határozatára,

–  tekintettel az ENSZ 2015–2030-as időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési céljaira,

–  tekintettel a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés ellen fellépő, a CITES-ből, az Interpolból, az UNODC-ból, a Világbankból és a Vámigazgatások Világszervezetéből álló nemzetközi konzorciumra,

–  tekintettel a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmével foglalkozó 2014. évi londoni konferencián aláírt nyilatkozatra,

–  tekintettel a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmének a közlekedési ágazatban való megelőzéséről szóló 2016-os Buckingham-palotai nyilatkozatra,

–  tekintettel a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeinek meghatározásáról szóló, 2010. október 20-i 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3), valamint a Bizottság ennek végrehajtásáról szóló 2016-os jelentésére,

–  tekintettel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló közösségi rendszer létrehozásáról szóló, 2008. szeptember 29-i 1005/2008/EK tanácsi rendeletre(4),

–  tekintettel a cápauszonyoknak a hajók fedélzetén történő leválasztásáról szóló 1185/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2013. június 12-i 605/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5), valamint a 2009. március 5-i 206/2009/EK bizottsági rendeletre(6), amely 20 kg haltermék személyes fogyasztás céljából történő behozatalát engedélyezi,

–  tekintettel a 768/2005/EK rendelettel létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Ügynökség fontos szerepére a vízben élő fajok illegális kifogása és eladása elleni küzdelemben,

–  tekintettel a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK irányelvre(7),

–  tekintettel a vadon élő állatok állatkertben tartásáról szóló, 1999. március 29-i 1999/22/EK tanácsi irányelvre(8),

–  tekintettel a vadon élő madarak védelméről szóló 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(9),

–  tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre(10),

–  tekintettel tematikus főosztályának a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére 2016 márciusában közétett, a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözésről szóló tanulmányára,

–  tekintettel a Natura 2000 hálózatra, amely ritka és veszélyeztetett fajok szaporodási és pihenési területeit foglalja magába, valamint néhány ritka természetes élőhelytípust, amelyek önmagukért védettek,

–  tekintettel a környezetvédelmi bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló uniós fellépésre (EFFACE) vonatkozó kutatási projekt 2014. évi jelentésére,

–  tekintettel a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemről szóló 2016. február 12-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottsága főtitkárának a védett állat- és növényfajok tiltott kereskedelméről és a genetikai erőforrásokhoz való tiltott hozzáférésről szóló 2003. márciusi jelentésére,

–  tekintettel a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP) és az Interpol „The Rise of Environmental Crime” (A környezetvédelmi bűncselekmények terjedése) című 2016. évi gyorsreagálási vizsgálatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Halászati Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményére (A8-0303/2016),

A.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme szervezett nemzetközi bűnözésnek minősül, melynek éves becsült értéke mintegy 20 milliárd EUR, és amely az elmúlt években világszerte növekedett, és a határon átnyúló szervezett bűnözés egyik legnagyobb és legkifizetődőbb formájává vált; mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme a súlyos és szervezett bűnözés más formáit finanszírozza, és szoros kapcsolatban áll azokkal;

B.  mivel súlyos méreteket ölt a biológiai sokféleség világméretű csökkenése, miután az a fajok tömeges kipusztulása hatodik hullámának felel meg;

C.  mivel a globális biológiai sokféleséget és ökoszisztéma-szolgáltatásokat a földhasználat-változások, a természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű használata, valamint a légszennyezés és az éghajlatváltozás miatt veszély fenyegeti; mivel a gyors városiasodás, az élőhelyek elvesztése és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme miatt számos veszélyeztetett faj a korábbiaknál nagyobb kihívásokkal szembesül;

D.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme jelentős negatív hatást gyakorol a biológiai sokféleségre, a meglévő ökoszisztémákra, a származási országok természeti örökségére, a természeti erőforrásokra és a fajok védelmére;

E.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme komoly és egyre nagyobb fenyegetést jelent a globális biztonságra, a politikai stabilitásra, a gazdasági fejlődésre, a helyi megélhetési formákra és a jogállamiságra, és ezért uniós szinten összehangolt stratégiai megközelítést igényel, valamennyi érintett szereplő bevonásával;

F.  mivel a veszélyeztetett állat- és növényfajok, illetve a belőlük származó termékek jogellenes kereskedelmének megfékezése kulcsfontosságú a fenntartható fejlődésre vonatkozó ENSZ-célkitűzések elérése érdekében;

G.  mivel a 35 000 állat- és növényfajra vonatkozó CITES-egyezmény fontos nemzetközi megállapodás, amely 1975 óta van hatályban, és 183 szerződő fél írta alá (köztük az Unió összes tagállama és 2015 júliusa óta maga az Európai Unió is);

H.  mivel a kereskedelmi és a fejlesztési politikáknak többek között az emberi jogok, az állatjólét és a környezetvédelem tiszteletben tartásának fokozását kell szolgálniuk;

I.  mivel a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmével kapcsolatos uniós információcserével foglalkozó projekt (EU-TWIX) 2005 óta figyelemmel kíséri a vadon élő növények és állatok illegális kereskedelmét azáltal, hogy adatbázist vezet a lefoglalásokról, és kommunikációs csatornát alkot az európai országok tisztviselői között;

J.  mivel a hiányos tájékozottság és a csekély politikai szerepvállalás nagyban akadályozza a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni eredményes küzdelmet;

K.  mivel a 2015–2020 közötti időszakra szóló európai biztonsági stratégia a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözést a szervezett bűnözés egyik formájaként azonosítja, amelyet az Unió szintjén kell kezelni további büntetőjogi szankciók mérlegelésével az egész Unióban, a környezettel kapcsolatos bűncselekményekről szóló érvényben lévő jogszabályok felülvizsgálatának útján;

L.  mivel a 2015 májusában lefolytatott COBRA III művelet minden idők legnagyobb olyan összehangolt nemzetközi rendészeti művelete volt, amely a veszélyeztetett fajok illegális kereskedelmét célozta, és amely 139 letartóztatást és több mint 247 lefoglalást eredményezett, és ezek között elefántcsont, gyógynövények, orrszarvúszarvak, tobzoskák, rózsafa, teknősök, valamint sok más növényi és állati példány lefoglalására került sor;

M.  mivel a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek iránt a célpiacokon meglévő kereslet előmozdítja a korrupciót a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének egész láncolatában;

N.  mivel az EU a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének jelentős célpiaca és tranzitútvonala, és emellett egyes veszélyeztetett állat- és növényfajok esetében a jogellenes kereskedelem kiinduló pontja is;

O.  mivel az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottsága 2013. áprilisi határozata – amelyet az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 2013. július 25-én megerősített – arra ösztönzi tagállamait, hogy „a vadon élő növények és állatok tiltott kereskedelmét, amelyben bűnszervezetek is érintettek, kezeljék súlyos bűncselekményként”, ezáltal tekintsék azt az ember- és kábítószer-csempészettel azonos súlyú cselekménynek;

Általános megjegyzések

1.  üdvözli a Bizottság vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési tervét, amely rámutat arra, hogy összehangolt fellépésekre van szükség a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét kiváltó okok kezelése, a meglévő jogszabályok tényleges végrehajtása és érvényesítése, valamint a származási, tranzit- és célországok közötti globális együttműködés erősítése érdekében;

2.  felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat, az Európai Külügyi Szolgálatot, valamint az Europol és az Eurojust uniós ügynökségeket annak felismerésére, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés súlyos és növekvő fenyegetést jelent, és kezeljék azt a legsürgetőbb politikai prioritásként; hangsúlyozza a szakpolitikai területeken, például a kereskedelem, a fejlesztés, a külügy, a közlekedés és az idegenforgalom, valamint a bel- és igazságügy területén átnyúló, átfogó és összehangolt megközelítések szükségét;

3.  hangsúlyozza, hogy a megfelelő pénzügyi és humán erőforrások azonosítása és allokációja nélkülözhetetlen a cselekvési terv végrehajtásához; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az uniós költségvetésben és a nemzeti költségvetésekben rendelkezésre bocsássák a megfelelő pénzügyi forrásokat a cselekvési terv eredményes végrehajtása érdekében;

4.  elismeri a cselekvési terv fontosságát, ugyanakkor kiemeli a vízben élő fajok beemelése tekintetében fennálló hiányosságait;

5.  ragaszkodik a cselekvési terv minden elemének maradéktalan és időben történő végrehajtásához, ami tükrözi a jogellenes és fenntarthatatlan gyakorlatok megszüntetésének és a fajok további pusztulása megelőzésének sürgős szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy évente írásban tájékoztassa a Parlamentet és a Tanácsot a végrehajtásra vonatkozó, legfrissebb információkról, és dolgozzon ki részletes nyomon követési és értékelési mechanizmust az eredmények, ezen belül a tagállamok által hozott intézkedések mérésére;

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék tovább a célfajok élőhelyeinek védelmét, és hangsúlyozza, hogy fokozott védelmet kell biztosítani a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákként, az ökológiai vagy biológiai szempontból jelentős tengeri területekként és a Natura 2000 hálózathoz tartozó élőhelyként kijelölt területek számára;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy létesítsen a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével foglalkozó, az emberkereskedelem elleni küzdelem során használatos modellre épülő koordinátori irodát a különböző bizottsági szolgálatok és a tagállamok közös erőfeszítéseinek biztosítása érdekében;

8.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a vízben élő fajok közül is sokat veszélyeztet kihalás, ami számos ökoszisztéma fenntarthatóságát fogja érinteni;

9.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy folytassanak tudományos kutatásokat a halászati felszerelések technológiai kiigazításairól a járulékos fogások elkerülése érdekében, miután a járulékos fogások és a vadállatokkal folytatott jogellenes kereskedelem számos fajt veszélyeztet, közöttük a teknősöket is;

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megakadályozása és a kiváltó okok kezelése

10.  felhívja az Uniót, a harmadik országokat, az érdekelt feleket és a civil társadalmat célzott és összehangolt tudatosságnövelő kampányok sorozatának megszervezésére azzal a céllal, hogy valódi és tartós társadalmi és kollektív viselkedésbeli változás révén csökkentsék a vadon élő növényekből és állatokból készült termékek illegális kereskedelmével összefüggő keresletet; elismeri azt a szerepet, amelyet a civil társadalmi szervezetek a cselekvési terv támogatásában betölthetnek;

11.  felhívja az Uniót, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek a vadon élő növények és állatok közelében élő vidéki közösségek olyan alternatív, fenntartható megélhetési lehetőségeinek fejlesztését mozdítják elő, amelyek növelik az állományvédelmi intézkedésekből származó helyi előnyöket, minimumra csökkentik az emberek és a vadvilág közötti konfliktusokat, és értékes közösségi bevételi forrásként támogatják a vadon élő állatokat és növényeket; úgy véli, hogy az ilyen kezdeményezések, amennyiben azokat az érintett helyi közösségekkel konzultálva indítják, növelni fogják az állományvédelem iránti támogatást, és hozzájárulnak a vadon élő állományok és élőhelyeik helyreállításához, megőrzéséhez és fenntartható kezeléséhez;

12.  hangsúlyozza, hogy a vadon élő állatok és növények védelmének a szegénység visszaszorítására irányuló globális uniós stratégiák kulcselemének kell lennie, és szorgalmazza, hogy a harmadik országokkal megtárgyalt különböző együttműködési megállapodásokba foglalják bele azokat a fellépéseket, amelyek lehetővé teszik a helyi közösségek számára, hogy közvetlenül részesüljenek a vadon élő állat- és növényfajok megőrzésében való szerepvállalás előnyeiből;

13.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a vízben élő fajok jogellenes kereskedelme a part menti közösségek gazdasági fejlődését és vizeink környezeti fenntarthatóságát is érinti;

14.  felszólítja az EU-t, hogy haladéktalanul kezelje a korrupciót és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének láncolatára vonatkozó nemzetközi irányítási intézkedések terén tapasztalható hiányosságokat; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy működjenek együtt a partnerországokkal az ENSZ korrupció elleni egyezményén (UNCAC) és más fórumokon keresztül a származási, tranzit- és célpiacokon jelentkező probléma kezelése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul tegyenek eleget az UNCAC rendelkezéseinek, és ténylegesen hajtsák végre azokat; üdvözli az ENSZ Közgyűlése 2015. júliusi, 69/314. sz. határozatának 10. cikke szerint a korrupció felszámolására tett nemzetközi kötelezettségvállalást;

15.  elismeri annak szükségességét, hogy helyi, regionális és nemzeti szinten segítséget, iránymutatást és képzést nyújtsanak a származási, tranzit- és célországokban működő hatóságok részére a nyomozati, végrehajtási és bírósági eljárásokkal kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy ezen erőfeszítések tekintetében a munkában részt vevő valamennyi ügynökség hatékony koordinációjára van szükség; felhívja az Uniót, hogy támogassa a bevált gyakorlatok cseréjét, és ahol szükséges, tegye lehetővé speciális felszerelések és szaktudás biztosítását;

16.  tudomásul veszi a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló 2016. június 20-i tanácsi következtetéseket, amely elismeri, hogy a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözés súlyos és növekvő fenyegetést jelent nemcsak a biológiai sokféleségre és a környezetre, hanem a globális biztonságra, a jogállamiságra, az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre is; határozottan sajnálatát fejezi ki a tagállamok egyértelmű kötelezettségvállalásának hiánya miatt; hangsúlyozza a tagállamok döntő szerepét a cselekvési terv nemzeti szinten történő teljes és koherens végrehajtásában és a benne abban meghatározott célkitűzések teljesítésében;

17.  sürgeti a származási országok kormányait, hogy: i. javítsák a jogállamiságot, és hozzanak hatékony visszatartó erejű intézkedéseket a nyomozás, a büntetőeljárás alá vonás és a büntetés kiszabásának megerősítése révén; ii. vezessenek be szigorúbb jogszabályokat, amelyek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét ugyanolyan mértékű figyelmet és elbírálást érdemlő „súlyos bűncselekményként” kezelik, mint a nemzetközi bűnözés más formáit; iii. biztosítsanak több erőforrást a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének leküzdésére, elsősorban a vadvédelmi bűnüldözés, a kereskedelmi ellenőrzések, a nyomon követés, valamint a vámvizsgálatok és lefoglalások megerősítésével; iv. a „zéró tolerancia” politikájának alkalmazásával a korrupció tekintetében;

A végrehajtás és az érvényesítés hatékonyabbá tétele

18.  felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére vonatkozó, a végrehajtási politikákat és a szankciókat részletesen meghatározó cselekvési terveket, és hozzák nyilvánosságra és cseréljék ki egymás között a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözéssel kapcsolatos lefoglalásokra és letartóztatásokra vonatkozó információkat a tagállamok közötti egységesség és összehangolt megközelítések biztosítása érdekében; támogatja egy olyan mechanizmus létrehozását, amely rendszeresen naprakész adatokat és információkat nyújt a Bizottságnak a tagállamokban végrehajtott lefoglalásokról és letartóztatásokról, és előmozdítja a bevált gyakorlatok megosztását;

19.  kitart a vadon élő állatok és növények kereskedelmére vonatkozó uniós rendelkezések teljes körű végrehajtásának és érvényre juttatásának fontossága mellett;

20.  javasolja, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel különösen a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak otthont adó vagy a Natura 2000 hálózaton belüli területeken folytatott jogellenes kereskedelem miatt kiszabott büntetések legyenek kellően súlyosak ahhoz, hogy elrettentsék az esetleges bűnelkövetőket;

21.  sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy a bűnüldöző hatóságok, az ügyészségek és a nemzeti bíróságok kellő pénzügyi és humán erőforrással és megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés elleni fellépésekhez; határozottan arra buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az összes megfelelő ügynökség és intézmény képzésére és tudatosságának növelésére irányuló erőfeszítéseiket;

22.  üdvözli a környezetvédelmi jog végrehajtásának és alkalmazásának elősegítésére létrehozott európai uniós hálózat (IMPEL), az Ügyészek Európai Környezetvédelmi Hálózata (ENPE), a Bírák Európai Uniós Környezetvédelmi Fóruma (EUFJE) és a környezettel kapcsolatos bűncselekmények elleni küzdelemre összpontosító rendőrök hálózatának (EnviCrimeNet) erőfeszítéseit;

23.  tudomásul veszi a vadon élő növények és állatok jogellenes kereskedelmének beemelését a 2015–2020 közötti időszakra szóló európai biztonsági stratégiába, amely elismeri, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme veszélyezteti a származási térségek biológiai sokféleségét, a fenntartható fejlődést és a regionális stabilitást;

24.  javasolja, hogy a tagállamok a jogellenes kereskedelem miatt kiszabott bírságokból származó bevételeket fordítsák a vadon élő növények és állatok védelmére és megőrzésére;

25.  ugrásszerű változást szorgalmaz a vadon élő állatoknak és növényeknek a tagállamokban, valamint egyéb cél- és tranzitországokban való jogellenes kereskedelmével kapcsolatos információgyűjtés, jogalkotás és bűnüldözés, valamint a korrupció elleni küzdelem terén; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse szorosan figyelemmel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos nemzetközi normák végrehajtásának irányítási és nyomonkövetési aspektusait;

26.  hangsúlyozza, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűnszövetkezetek „vándorlásának” elkerülése érdekében különösen fontos a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó szakpolitikák és jogi keretek harmonizációja;

27.  hangsúlyozza, hogy az ügynökségek közötti együttműködés javítása, valamint a végrehajtással és a jogérvényesítéssel foglalkozó tagállami és uniós szintű ügynökségek közötti működőképes és időben történő adatmegosztás szükségességét; szorgalmazza stratégiai jogérvényesítési hálózatok létrehozását uniós és tagállami szinten egyaránt az említett együttműködés megkönnyítése és továbbfejlesztése céljából; felhívja valamennyi tagállamot, hogy hozzanak létre a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözésre szakosodott egységeket a különböző szerveken belül;

28.  felhívja a tagállamokat, hogy folyamatosan biztosítsák az Europol számára a vonatkozó információkat és adatokat; arra ösztönzi az Europolt, hogy a súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség következő uniós értékelésében térjen ki a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözésre; kéri, hogy az információ és az elemzés központosítása, valamint a végrehajtási stratégiák és vizsgálatok koordinálása érdekében hozzanak létre az Europol keretén belül a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnözésre szakosodott egységet, amely transznacionális hatáskörökkel és felelősségekkel, valamint elegendő pénzügyi és humánerőforrással rendelkezik;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az EU-TWIX rendszert, amely bevált és jól működő eszközt ad a tagállamok kezébe az adatok és információk megosztására, és ehhez biztosítson hosszú távú pénzügyi kötelezettségvállalást; úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezetek fontos szerepet játszhatnak a végrehajtás nyomon követésében és a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekről szóló jelentéstételben; további együttműködést szorgalmaz az Unió és a tagállamok részéről a nem kormányzati szervezetek ilyen tevékenységeinek támogatása érdekében;

30.  tudomásul veszi a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés és a szervezett bűnözés egyéb formái, többek közt a pénzmosás, valamint a milíciák és a terrorista csoportok finanszírozása közötti összefüggést, és prioritásnak tekinti az illegális pénzmozgások elleni küzdelemre irányuló nemzetközi együttműködést; felszólítja az Uniót, hogy használjon fel minden releváns eszközt, a pénzügyi ágazattal való együttműködést is beleértve, továbbá kövesse nyomon az ilyen tevékenységben megjelenő, újonnan kialakuló pénzügyi termékek és gyakorlatok hatásait, és végezzen kutatásokat ezekkel kapcsolatban;

31.  sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet, és határozzanak meg megfelelő szintű szankciókat a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények tekintetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok még nem hajtották végre teljes mértékben az irányelvet, és felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az irányelv végrehajtását az egyes tagállamokban, különösen a szankciók tekintetében, és nyújtson iránymutatásokat; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós biztonsági stratégiában meghatározott időkereten belül végezze el a 2008/99/EK irányelv felülvizsgálatát, különös annak a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos hatékonysága tekintetében, és tegyen javaslatot annak megfelelő módosítására; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméhez kapcsolódó bűncselekmények meghatározására és szankcionálására vonatkozó minimumszabályok megállapítására és végrehajtására az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése – több államra kiterjedő vonatkozású, különösen súlyos bűncselekmények – értelmében;

32.  úgy véli, hogy a cselekvési terv vámszempontjaira nagyobb hangsúlyt kell fektetni mind a partnerországokkal való együttműködés, mind az Unión belüli jobb és hatékonyabb végrehajtás tekintetében; ezért várakozással tekint az EU jelenlegi jogszabályi keretének végrehajtására és érvényesítésére irányuló 2016. évi bizottsági felülvizsgálatra, és kéri, hogy ebbe a felülvizsgálatba foglalják bele a vámeljárások értékelését;

33.  sürgeti a tagállamokat, hogy a nemzetközi fellépés és kölcsönös jogi segítség alapjaként, valamint a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés elleni fellépésre vonatkozó közös, összehangolt megközelítés irányába tett kulcsfontosságú lépésként ténylegesen hajtsák végre és tartsák tiszteletben az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét; ezzel összefüggésben mélységesen sajnálja, hogy tizenegy tagállam még nem hajtotta végre az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményét; felszólítja a szóban forgó tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb hajtsák végre az egyezményt;

34.  úgy véli, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés elleni fellépés következetes, hatékony és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat igényel; sürgeti a tagállamokat, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét definiálják az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménye 2. cikkének (b) pontja szerinti súlyos bűncselekményként;

35.  elismeri, hogy a tagállamok bíróságai és ügyészei számára iránymutatást kell nyújtani a vádhatósági eljárással és a büntetőítélettel kapcsolatban, valamint az uniós belépési pontoknál képzést kell biztosítani a vámtisztviselők és bűnüldöző szervek tagjai részére; az ENSZ Környezetvédelmi Programján belüli globális bírósági programot, valamint a zöld vámügyi kezdeményezés nevű partnerséget követendő modelleknek tartja;

36.  felhívja a Bizottságot, a megfelelő uniós ügynökségeket és a tagállamokat, hogy ismerjék el a vadon élő állatok és növények jogellenes internetes kereskedelmének nagyságrendjét, és a környezeti bűncselekményekkel foglakozó egységeken és a vámügyi egységeken belül, a számítógépes bűnözésre szakosodott egységekkel koordinálva, valamint a civil társadalmi szervezetek bevonásával építsenek ki kapacitásokat annak biztosítására, hogy létezzenek olyan csatornák, amelyeken keresztül a számítógépes bűnözésre szakosodott, határokon átnyúló egységek segítségnyújtás céljából bevonhatók;

37.  felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy lépjenek kapcsolatba a közösségi média platformjai, a keresőmotorok és az e-kereskedelmi platformok üzemeltetőivel a vadon élő állatok és növények jogellenes internetes kereskedelmének problémájával kapcsolatban; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg az ellenőrző intézkedéseket, és dolgozzanak ki az interneten folytatott, esetlegesen jogellenes tevékenységek kezelésére irányuló politikákat; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő internetes bűnözés problémájának uniós szinten történő kezeléséről;

38.  felszólítja az Unió és a tagállamok bűnüldöző hatóságait, hogy azonosítsák és kövessék nyomon a súlyos és szervezett bűnözés más formái, például az emberkereskedelem mintáit annak érdekében, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni fellépés során segítsék a megelőző tevékenységeket és az ellátási láncban tapasztalható szabálytalanságok, például a gyanús szállítmányok és pénzügyi tranzakciók kivizsgálását;

39.  üdvözli, hogy az Unió az első alkalommal vett részt a CITES szerződő feleként a COP17 konferencián, és üdvözli, hogy az Unió és a tagállamok erős eltökéltséget tanúsítanak, és jelentős pénzügyi támogatást nyújtanak a CITES-egyezményhez;

40.  üdvözli az UNEP szakértői felülvizsgálati eljárását, amely a környezeti bűnözés általánosan elismert meghatározásának létrehozására törekszik; e tekintetben rámutat arra, hogy időnként nem egyértelműek a környezetkárosító bűncselekmények különféle típusai közötti jogi határvonalak, ami korlátozza a hatékony bűnüldözés és szankcionálás lehetőségeit;

A globális partnerség megerősítése

41.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák a párbeszédet és együttműködést a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének ellátási láncának származási, tranzit- és célországaival, és biztosítsanak számukra műszaki és gazdasági segítséget és diplomáciai támogatást; úgy véli, hogy az Uniónak fel kell lépnie nemzetközi szinten a harmadik országok vadon élő állatok és növények kereskedelme ellen folytatott küzdelmének támogatása érdekében, és kétoldalú és többoldalú megállapodások révén hozzá kell járulnia a szükséges jogi keret további kidolgozásához;

42.  kiemeli, hogy a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmének hatékony leküzdése terén a széles körben elterjedt korrupció, az intézményi gyengeség, az állam hanyatlása, a helytelen gazdálkodás és a vadon élő álatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt kiszabott enyhe büntetések jelentik a legfőbb kihívásokat; sürgeti az Uniót, hogy támogassa a fejlődő országokat az orvvadászat visszaszorítását célzó törekvéseikben azáltal, hogy javítja gazdasági lehetőségeket, és előmozdítja a jó kormányzást és a jogállamiságot;

43.  felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat és az összes érintett államot, hogy szisztematikusabban vizsgálják meg a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme, illetve a regionális konfliktusok és a terrorizmus közötti összefüggéseket;

44.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vadon élő növények és állatok kereskedelmére vonatkozó cselekvési terv részeként az Unió éves költségvetésére alkalmazandó felülvizsgált költségvetési rendelet 187. cikke alapján hozzanak létre vagyonkezelői alapot vagy más hasonló eszközt a védett területek megóvása, valamint a vadon élő növények és állatok kereskedelme és az orvvadászat elleni küzdelem céljából;

45.  felszólítja az Uniót, hogy fejlessze tovább a Fejlesztési Együttműködési Eszközön és az Európai Fejlesztési Alapon (EFA) keresztül nyújtott pénzügyi és műszaki támogatást, melynek célja, hogy segítse a fejlődő országokat – különösen azokat, amelyek nem rendelkeznek a jogszabályok végrehajtásához és a csempészek büntetőeljárás alá vonásához elegendő erőforrással – a vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó nemzeti rendeleteknek a CITES ajánlásaival összhangban történő végrehajtásában;

46.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a Partnerségi Eszköz keretében olyan kezdeményezéseket finanszírozzon, amelyek arra irányulnak, hogy a cselekvési terv 1. prioritásával összhangban a legfontosabb piacokon csökkenjen a kereslet a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek iránt; kiemeli, hogy a civil társadalom bevonása a nyomonkövetési struktúrákba az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetei értelmében, jelentős mértékű hozzájárulást tehet e tekintetben;

47.  hangsúlyozza, hogy az EU–Kína stratégiai partnerség keretében foglalkozni kell a vadon élő állatokból és növényekből készült termékek, többek között az elefántcsont, az orrszarvúszarv és a tigriscsont iránti egyre növekvő kereslet érzékeny témakörével, mert ez valós fenyegetést jelent az érintett fajok védelmére és általában a biológiai sokféleségre nézve;

48.  felszólítja a Bizottságot, hogy minden uniós kereskedelmi megállapodásba és tárgyalásba építsen be kötelező erejű és érvényesíthető, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos fejezeteket, külön megemlítve a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének minden gazdasági ágazatban való megszüntetését, és felhívja a Bizottságot, hogy végrehajtási jelentéseibe foglalja bele e rendelkezések elemzését; sürgeti a Bizottságot, hogy a GSP+ kereskedelmi rendszer keretein belül helyezzen hangsúlyt a CITES végrehajtására és a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűncselekmények elleni intézkedésekre;

49.  megjegyzi, hogy a korrupció az egyik legfőbb előidézője és támogatója a vadon élő állatok és növények, valamint a belőlük készült termékek jogellenes kereskedelmének; üdvözli „A mindenki számára előnyös kereskedelem” nevű bizottsági stratégiában foglalt kötelezettségvállalást, amely a korrupciónak, valamint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének közvetlen és közvetett hatása elleni ambiciózus korrupcióellenes fellépéseket foglal bele minden jövőbeli kereskedelmi megállapodásba; ezért kéri a Bizottságot, hogy fordítson maximális figyelmet a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos nemzetközi normák végrehajtásának adminisztratív és nyomon követési vonatkozásaira;

50.  felszólítja az Uniót, hogy vizsgálja meg hogy a globális kereskedelmi és környezetvédelmi rendszerek hogyan tudnák egymást jobban támogatni a WTO keretrendszerén belül, különösen a WTO és a többoldalú környezetvédelmi egyezmények közötti koherencia megerősítésével kapcsolatos, folyamatban levő munka keretében, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás fényében, amely új lehetőségeket kínál a vám-, a vadon élő állatok és növények védelméért felelős és a kereskedelmi tisztviselők közötti együttműködés terén, főképpen a fejlődő országokban. úgy véli, hogy további együttműködési lehetőségeket kell kialakítani a WTO és a CITES között, különösen a fejlődő országok tisztviselői számára a kereskedelmi és környezetvédelmi területen nyújtott technikai segítség és kapacitásépítés tekintetében;

51.  hangsúlyozza a bűnüldözési láncban részt vevő szervezetek közötti nemzetközi együttműködés kulcsfontosságú szerepét; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények ellen fellépő nemzetközi konzorciumot (ICCWC); üdvözli e támogatás többek között pénzügyi források és speciális szakértelem biztosítása révén történő bármilyen megerősítését a kapacitásépítés elősegítése, az információk és az operatív információk cseréjének előmozdítása, valamint a jogérvényesítés és a megfelelés támogatása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy az ICCWC mutatóinak felhasználásával értékelje a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni fellépés céljából harmadik országok részére nyújtott uniós finanszírozás hatékonyságát, és segítse elő a fejlesztési támogatás egységes és hiteles értékelését;

52.  üdvözli a COBRA III-hoz hasonló nemzetközi rendészeti műveleteket, amelynek eredményeként jelentős mennyiségben foglaltak le vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékeket, letartóztattak ezekkel kereskedő személyeket, és láthatóvá tették a nyilvánosság számára, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme súlyos szervezett bűnözésnek tekinthető;

53.  felszólítja a tagállamokat, hogy erősítsék meg a CITES költségvetését, hogy a szervezet kibővíthesse megfigyelési tevékenységeit és a fajok kijelölését; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy hat tagállam 1992 és 2015 közötti időszak vonatkozásában még mindig tartozik a CITES felé teljesítendő befizetéseivel;

54.  üdvözli továbbá, hogy az uniós cselekvési terv nagy mértékben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend keretén belül meghatározott fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, amelyeket az államfők a 2015. szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozón fogadtak el;

Az EU mint célpiac, illetve származási és tranzitpont

55.  megállapítja, hogy a CITES, az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó szabályozási keret fontos eszközül szolgál a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmének szabályozásához; aggodalmát fejezi ki azonban a megfelelő végrehajtás és érvényesítés hiánya miatt, és felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák az eredményes végrehajtás biztosítására irányuló közös és összehangolt erőfeszítéseiket; aggodalmát fejezi ki továbbá a jelenlegi szabályozási keretben egyes fajok és szereplők tekintetében mutatkozó hiányosságok miatt; ezért felszólítja az Uniót a meglévő jogi keret felülvizsgálatára annak érdekében, hogy kiegészítse azt a harmadik országokban jogellenesen kitermelt vagy értékesített vadon élő állatok és növények forgalmazásának és forgalomba hozatalának, szállításának, beszerzésének és birtoklásának tilalmával; úgy véli, hogy e jogszabály összehangoltabbá tenné a meglévő uniós keretet, és egy ilyen jogszabály nemzetek feletti hatása kulcsfontosságú szerepet játszhat a vadon élő állatok és növények jogellenes globális kereskedelmének visszaszorításában; e tekintetben kiemeli, hogy ennek a jogszabálynak a jogszerű kereskedelemben részt vevő szereplők jogbiztonságának biztosítása érdekében teljes átláthatóságot kell biztosítania az állat- és növényfajok kereskedelmére vonatkozó minden olyan tilalommal kapcsolatban, amely valamely harmadik országban érvényes tiltáson alapul;

56.  hangsúlyozza, hogy a trófeavadászat hozzájárult a CITES I. és II. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajok nagymértékű pusztulásához, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg elővigyázatos megközelítést a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmére vonatkozó uniós rendelkezések alapján védettnek minősülő fajok vadászati trófeáinak behozatala tekintetében, és támogassák a vadászati trófeák uniós tagállamokba történő behozatalát szabályozó uniós jogszabályi rendelkezések további megszigorítását, és tegyék engedélykötelessé a 338/97/EK rendelet B. mellékletében felsorolt összes faj trófeájának behozatalát;

57.  üdvözli a 2016. évi Buckingham-palotai nyilatkozatot, amelyben az aláírók, a különféle légitársaságok, hajózási vállalatok, kikötőüzemeltetők, vámhatóságok, kormányközi szervezetek és természetvédelmi jótékonysági szervezetek kötelezettséget vállalnak a normák szintjének emelésére a közlekedési ágazatban, és az információmegosztást, a személyzet képzését, a technológia fejlesztését és az erőforrások megosztását helyezik a középpontba a vállalatok és a szervezetek körében, szerte a világon; felszólítja az összes felet, hogy maradéktalanul hajtsák végre a nyilatkozatba foglalt kötelezettségvállalásokat; arra buzdítja a tagállamokat, hogy támogassák a Buckingham-palotai nyilatkozathoz hasonló önkéntes kötelezettségvállalásokat más területeken, különösen a pénzügyi és az e-kereskedelmi ágazatban;

58.  felhív az elefántcsont kereskedelmének, kivitelének vagy az Európai Unión belüli és azon kívülre irányuló újrakivitelének teljes és azonnali betiltására európai szinten, a CITES létrejötte előtt forgalomba hozott elefántcsontot és az orrszarvúszarvat is beleértve; felhív a többi veszélyeztetett fajra vonatkozó hasonló szigorító intézkedések szükségességét felmérő mechanizmus létrehozására;

59.  megjegyzi, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendelet hatásos, de kitart amellett, hogy végrehajtásának szigorúbbnak kellene lennie annak biztosításához, hogy jogellenesen kifogott halak ne kerülhessenek az európai piacra; javasolja, hogy az Unió és a tagállamok legyenek következetesebbek és hatékonyabbak a fogási dokumentációk (fogási tanúsítványok) és a szállítmányok (különösen a nagy kockázatot jelentő országokból érkezők) ellenőrzése során annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak a halak jogszerű kifogásáról;

60.  kiemeli annak fontosságát, hogy a magánszektor az önszabályozás és a vállalati felelősségvállalás eszközén keresztül részt vegyen a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben; elengedhetetlennek tartja az ellátási láncban való nyomon követhetőséget a legális és fenntartható – üzleti vagy nem üzleti célú – kereskedelemhez; kiemeli a nemzetközi szinten, valamint az állami és a magánszektor között folytatott együttműködés és koordináció fontosságát, és felhívja az Uniót, hogy erősítse meg a meglévő ellenőrző eszközöket, a nyomon követhetőségi mechanizmusokat is beleértve; úgy véli, hogy a közlekedési ágazatnak sarkalatos szerepet kellene betöltenie, például egy korai előrejelző és észlelő rendszer bevezetése által; rámutat arra, hogy a köz- és a magánszféra közötti partnerségek fontos szerepet játszhat ebben a tekintetben;

61.  felhívja a tagállamokat, hogy a 338/97/EK rendeletben előírt határellenőrzéseken felül vezessenek be olyan ellenőrzéseket, amelyek a rendelkezéseknek való országon belüli megfelelést követik nyomon, és ez a különböző kereskedők és engedélyjogosultak, például kisállat-kereskedések, tenyésztők, kutatóközpontok és szaporítóiskolák nyomon követése által valósulna meg, beleértve az olyan ágazatok ellenőrzését is, mint például a divat, a művészet, az orvostudomány és a vendéglátás, amelyek növényi és állati részeket használhatnak fel illegálisan ;

62.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a lefoglalt példányok azonnali elkobzását, valamint a lefoglalt vagy elkobzott élő példányok gondozását és az adott fajnak megfelelő állatjóléti központokban való elhelyezését; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást annak biztosítására, hogy a tagállamok által igénybe vett valamennyi vadon élő állattal foglalkozó állatjóléti központ megfelelő színvonalú legyen; felhívja továbbá az Uniót és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az állatjóléti központok megfelelő finanszírozásáról.

63.  felhívja a tagállamokat, hogy fogadjanak el nemzeti terveket az élve elkobzott példányokkal való bánásmódról a CITES részes felei konferenciájának 10.7. (RevCoP15) sz. határozata 3. mellékletével összhangban; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak be kell jelenteniük minden élve lefoglalt példányt az EU-TWIX adatbázisban, és éves összegző jelentéseket kell közzétenniük, és hogy a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a bűnüldöző hatóságok tagjainak képzése az élő állatok kezelésével összefüggő jóléti és biztonsági szempontokra is kiterjedjen; felhívja az Uniót és a tagállamokat, hogy gondoskodjanak megfelelő pénzügyi támogatásról a vadon élő állatok és növények mentőközpontjai számára;

64.  felhívja a tagállamokat, hogy mérlegeljék „pozitív listák” rendszerének létrehozását az egyes fajokról, amelyek alapján az egzotikus fajokat objektív módon, tudományos kritériumok alapján lehetne értékelni biztonságuk szempontjából, és hogy alkalmasak-e kedvtelésből történő tartásra;

°

°  °

65.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0031.

(2)

HL L 75., 2015.3.19., 1. o.

(3)

HL L 295., 2010.11.12., 23. o.

(4)

HL L 286., 2008.10.29., 1. o.

(5)

HL L 181., 2013.6.29., 1. o.

(6)

HL L 77., 2009.3.24., 1. o.

(7)

HL L 328., 2008.12.6., 28. o.

(8)

HL L 94., 1999.4.9., 24. o.

(9)

HL L 20., 2010.1.26., 7. o.

(10)

HL L 206., 1992.7.22., 7. o.


INDOKOLÁS

2015-ben a vadon élő állatok és növények világnapján Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár így nyilatkozott: „Ideje komolyan foglalkozni a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözéssel.” Rövid, ám határozott üzenetével azt közvetítette, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme komoly és egyre nagyobb fenyegetést jelent nemcsak számos növény- és állatfaj túlélésére, hanem a jogállamiságra, az emberi jogokra, a globális kormányzásra és a helyi közösségek jólétére is, de legfőképpen a világ ökoszisztémáinak fennmaradására.

A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme eurómilliárdos bűnözési iparággá nőtte ki magát, melyet bűnszervezetek uralnak. A lelepleződés veszélye elenyésző, a pénzügyi nyereség pedig magas, és ez arra ösztönzi a bűnbandákat, hogy bűncselekményeiket a jogellenesen elfogott és élőhelyükről eltávolított vadon élő állatok és növények kihasználásából származó bevételből finanszírozzák.

A tágabb értelemben vett környezeti bűnözés visszaszorítását célzó törekvések különösen fontos szerepet játszanak a béke és a biztonság ellen irányuló fenyegetések elleni küzdelemben. Világszerte nem állami fegyveres csoportok, terrorista csoportok és más csoportok egyre nagyobb mértékben vesznek részt a környezeti bűnözésben, és a természeti erőforrások kiaknázásából gazdagodnak meg, mivel így sokkal könnyebben jutnak bevételhez, mint a kizsákmányolás egyéb formái (például drog-, cigaretta- vagy migránscsempészet) révén.

Az Európai Unió fontos szereplő a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűnözés elleni küzdelemben, ugyanakkor a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek egyik legfontosabb célpiaca, valamint tranzit- és gyakran származási pont is a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmében, különösen Afrika, Ázsia és Latin-Amerika között, de magán az EU-n belüli kereskedelemben is.

A cselekvési terv az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére, és különösen a 15. fenntartható fejlesztési célra adott uniós válasz részét képezi, amely azonnali cselekvésre szólít fel a védett fajok befogásának és a velük való jogellenes kereskedelemnek a befejezése, valamint a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek keresletének és kínálatának visszaszorítása érdekében.

2016-tól 2020-ig a cselekvési terv megerősíti az EU szerepét a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni globális küzdelemben egy sor prioritás, úgymint a megelőzés, a végrehajtás, az együttműködés, valamint annak elismerése révén, hogy az EU a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek célpiaca, valamint származási és tranzitpontja.

A cselekvési terv első prioritása a vadon élő növények és állatok jogellenes kereskedelmének megelőzése, illetve kiváltó okainak kezelése. E cél eléréséhez az EU-nak vissza kell szorítania a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek keresletét és kínálatát a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával, melyek a következők: CITES-egyezmény, tudatosságnövelő kampányok, az ellátási láncban érvényesülő korrupció komoly problémájának kezelése,a származási országok bűnüldöző hatóságainak valamint azon vadőrök kapacitásnövelése, akik a terepen küzdenek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen.

A cselekvési terv második prioritása a meglévő szabályok hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítása a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos szervezett bűnözés elleni küzdelem érdekében. Jelenleg a tagállamok nem biztosítanak elegendő információt és adatot a lefoglalásokkal kapcsolatban az Europol és Eurojust bűnüldöző hatóságok részére, ami jelentős mértékben korlátozza lehetőségeiket a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni határokon átnyúló fellépés terén. A vadon élő állatokkal és növényekkel kereskedőkre vonatkozó szankciók sincsenek összhangban a bűncselekmény súlyosságával. Az uniós tagállamoknak rögzített és harmonizált szankciókat kell bevezetniük a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméért elítélt személyekre vonatkozóan. Az EU-nak meg kell vizsgálnia a származási országukban védett fajok behozatalát, kereskedelmét és újrakivitelét betiltó jogszabályok bevezetésének lehetőségét. Ilyen jogszabályra példa az Egyesült Államokban elfogadott Lacey-törvény. Jóllehet a CITES hasznos eszköz a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének szabályozásában és a veszélyeztetett fajok védelmében, ugyanakkor nem érint minden kritikus fajt, és nem is képes kellő gyorsasággal reagálni a változó körülményekre, ami tálcán kínálja a lehetőséget a bűnözőknek a joghézagok kihasználására.

A harmadik prioritás a származási, cél- és tranzitországok közötti, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni globális partnerség megerősítése. Ennek megvalósítása érdekében fontos politikai támogatást és technikai segítségnyújtást biztosítani a kulcsfontosságú származási, cél- és tranzitországok részére. Ezen kívül az EU-nak fel kell használnia gazdasági hatalmát, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni fellépés szükségességére vonatkozó záradékokat iktasson be a jelenlegi és jövőbeni kereskedelmi megállapodásokba. A Csendes-óceáni térséget összefogó partnerség (TPP) – Amerika és tizenegy, a Csendes-óceán peremén lévő ország között létrejött kereskedelmi megállapodás – rendelkezik a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni fellépésről. Ezek a rendelkezések ugyan nem tökéletesek, de azt a politikai állásfoglalást közvetítik, hogy a biológiai sokféleséget figyelembe kell venni a kereskedelmi kapcsolatokban. Ilyen modellre kell építeni az új uniós kereskedelmi tárgyalásokat.

Legutolsó sorban pedig maga az EU is igen aktív piacot biztosít a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek kereskedelméhez. Az EU nemcsak a kereskedelem tranzitpontja és célpiaca, hanem az uniós jogszabályok által védett vadon élő állat- és növényfajokból készült illegális termékek származási helye is egyben. A tagállamoknak fel kell lépniük az olyan vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek Unión belüli kereskedelme ellen, melyek legális termékként kerülnek eladásra, ilyenek lehetnek például virágok, bútorok és kedvtelésből tartott egzotikus állatok. A tagállamoknak továbbá meg kell fontolniuk az állatjóléti és állatmentő központok modernizálását és fejlesztését, hogy be tudják fogadni a határokon vagy az EU más pontjain lefoglalt számos állatfajt.

Végezetül az uniós tagállamok közös felelőssége az, hogy szembenézzenek ezzel a kihívással, és megállítsák egyes nagy becsben tartott fajok gyors pusztulását a világban. Ezáltal nem csak a biológiai sokféleséget őrizhetjük meg a jövő generációi számára, de az uniós biztonsági keretet is fejlesztjük és megerősítjük, a helyi közösségek élete javul, a fenntartható fejlődés fokozódik, a jogállamiság pedig megerősítésre kerül.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (12.9.2016)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről

(2016/2076(INI))

A vélemény előadója: Brian Hayes

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel a világ szegényeinek mintegy 70%-a vidéki térségekben él, és megélhetése közvetlenül a biológiai sokféleségtől függ; mivel ezért a biológiai sokféleség védelme fontos a fenntartható megélhetés, valamint a legszegényebbek érdekeit szolgáló fejlesztés szempontjából; mivel azonban e védelem tekintetében a helyi közösségek bevonása is döntő fontosságú lehet;

B.  mivel a globális biológiai sokféleséget és ökoszisztéma-szolgáltatásokat a földhasználat-változások, a természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű használata, valamint a légszennyezés és az éghajlatváltozás miatt veszély fenyegeti; mivel a gyors városiasodás, az élőhelyek elvesztése és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme miatt számos veszélyeztetett faj a korábbiaknál nagyobb kihívásokkal szembesül;

C.  mivel az, hogy az Unió jogi személyként részt vesz ebben a fajok védelmére irányuló rendszerben, mindenképpen megerősíti, hogy az Unió kiemelkedő és felelősségteljes álláspontot képvisel a fenntarthatóság előmozdításában;

D.  mivel az irányítási és a biztonsági korlátozásokkal szorosan összefüggő, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodási gyakorlatok és jogellenes kereskedelem alkotják az éves forgalom szempontjából a nemzetközi bűnözés negyedik legnagyobb kategóriáját;

E.  mivel a legtöbb konfliktus a természeti kincsek kiaknázásában vagy az állatok illegális kereskedelmében gyökerezik, ami veszélyt jelent a helyi közösségekre, a biológiai sokféleségre, valamint a növény- és állatvilágra;

F.  mivel az emberek és állatok közötti, az élőhelyek elvesztéséből és az emberek megnövekedett szükségleteiből fakadó konfliktus igen nagy veszélyt jelent a világ különböző részein élő fajok további fennmaradására; mivel az erdőterületek csökkenését és az erdőpusztulást leginkább a mezőgazdasági területek terjeszkedése, a faanyag, a tüzelőanyagként használt fa és egyéb erdészeti termékek intenzív begyűjtése, valamint a túllegelés okozza; mivel az emberekkel kapcsolatba kerülő vadon élő fajokat gyakran megölik vagy fogságba ejtik; mivel a fegyveres orvvadászok elleni fellépés rendkívül veszélyes lehet;

G.  mivel az orvvadászok által leölt állatokat tartalmazó lista élén az elefántok és az orrszarvúk szerepelnek, ami tükrözi, hogy az agyaruk és szarvuk iránti kereslet szerte a világban egyre nő; mivel az orvvadászokat motiválhatja a szegénység, de előfordulhat, hogy helyismerettel rendelkező vadászok toborzását célzó bűnszervezetek használják ki őket;

H.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme – amely orvvadászokat, a származási országban élő fegyveres nem állami szereplőket, nemzetközi bűnszervezeteket és a célországok érintett szereplőinek széles körét foglalja magában – nem új jelenség, de mértéke, jellege és hatásai egyes fajok esetében példátlan szintet ért el;

I.  mivel fel kell ismerni a biológiai sokféleség valódi értékét, és azt, hogy számos módon járul hozzá a fenntartható fejlődéshez és emberi jóléthez, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 15. célja keretében megfogalmazott célkitűzéseknek megfelelően;

J.  mivel a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények a nemzetközi szervezett bűnözés komoly üzletága, amelynek éves forgalma legalább 19 milliárd USD, és jelenleg a világon a negyedik legkiterjedtebb illegális tevékenység; mivel ez az üzletág pusztítóan hat a biológiai sokféleségre, és mivel a korrupcióhoz fűződő szoros kapcsolata miatt negatívan befolyásolja a jogállamiságot, különösen Afrika néhány régiójában, ahol rendkívül negatív hatást gyakorol a gazdaság fejlődési potenciáljára;

K.  mivel az Uniónak fontos szerepet kell betöltenie e jogellenes kereskedelem leküzdésében, mivel Európa jelenleg célpiac, és egyben csomópont is a más régiók felé áthaladó illegális kereskedelemben; mivel Európa ezenkívül bizonyos olyan fajok hazája is, amelyekkel jogellenesen kereskednek;

1.  aggodalmának ad hangot az orvvadászatnak, valamint a vadon élő állatok és növények, és az azokból készült termékek jogellenes kereskedelmének erősödése, illetve ennek kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai miatt; úgy véli, hogy az orvvadászat elleni harc uniós szinten összehangolt fellépést és a vadon élő állatok és növények védelméhez korlátozott kapacitással rendelkező országok támogatását igényli; úgy véli, hogy az Unió kibővített szerepet játszhat a fejlődő országok vadvédelmi projektjeinek védelmében és fenntartásában;

2.  emlékeztet arra, hogy a biológiai sokféleség és az ellenálló ökoszisztémák támogatják a megélhetést, megerősítik az élelmezés- és táplálkozásbiztonságot, lehetővé teszik a vízhez és az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférést, továbbá jelentősen hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz; alapvető fontosságúnak tartja tehát a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások védelmét annak biztosítása érdekében, hogy a fenntartható megélhetés világszerte hozzájáruljon a szegénység elleni küzdelemhez;

3.  hangsúlyozza, hogy a Szerződésekben meghatározott uniós szakpolitikai koherenciára vonatkozó stratégiának teljes mértékben figyelembe kell vennie a vadon élő állatok és növények védelmét, kiemeli a biológiai sokféleségnek a fenntartható fejlesztési célokban játszott alapvető szerepét, valamint támogatja a biodiverzitás védelmével foglalkozó „Biológiai sokféleség az életért (B4Life)” elnevezésű kiemelt kezdeményezést, amelyet az Európai Fejlesztési Alap és a Fejlesztési Együttműködési Eszköz keretein belül hajtanak végre, továbbá támogatja a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv vidéki közösségekre vonatkozó 1.2. célkitűzését; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kapcsolódó intézkedések legyenek összhangban az EU fejlesztési politikájának a szegénység leküzdésére irányuló alapvető célkitűzésével, a fenntartható erdőgazdálkodási politikákkal és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival, különösen a 15. célkitűzéssel, valamint gyakoroljanak pozitív hatást különösen az élelmiszer-biztonságra, a természetes élőhelyekre és ökoszisztémákra; felszólítja az Uniót, hogy támogassa a jövedelemtermelő tevékenységeket a védett területeken és azok pufferzónáiban (például a fenntartható idegenforgalom révén), valamint hogy ennek megfelelően erősítse meg a helyi kapacitásokat;

4.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kereskedelmi és fejlesztési eszközeik alkalmazásával hozzanak létre célzott programokat, hogy megerősítsék a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) végrehajtását, valamint biztosítsanak erőforrásokat az orvvadászat és a jogellenes kereskedelem elleni fellépést célzó kapacitásépítéshez, különösen az olyan végrehajtási kezdeményezések támogatása, megerősítése és bővítése révén, mint például az ASEAN-országok vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnüldözést szolgáló hálózata (ASEAN-WEN), az Afrika szarva országainak vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűnüldözést szolgáló hálózata (HA-WEN) és a lusakai megállapodással foglalkozó munkacsoport (LATF), amelyek célja regionális szakértői központok létrehozása és együttműködési modellek biztosítása a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények felszámolása tekintetében;

5.  emlékeztet arra, hogy az Uniót a vadon élő állatok és növények kereskedelme kapcsán érintő problémák nagy része abból adódik, hogy a tagállamok nem megfelelően hajtják végre a vonatkozó uniós jogszabályokat; sürgeti a tagállamokat és valamennyi érintett szereplőt, hogy a megjelölt határidőig hajtsák végre a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervet a 2016. június 20-án a Tanács által a cselekvési tervről elfogadott következtetéseknek megfelelően;

6.  úgy véli, hogy Afrika lakosságának jóléte nagyban függ vadon élő állataitól és növényeitől, és hogy a vidéki szegénység a helyi orvvadászat alapvető eleme;

7.  úgy véli, hogy a nem kormányzati szervezetek fontos szerepet játszhatnak a végrehajtás nyomon követésében és a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekről szóló jelentéstételben; szorgalmazza a nem kormányzati szervezetek erőfeszítéseinek további támogatására, mivel a helyi közigazgatási szerveknek korlátozott a kapacitása e területeken;

8.  hangsúlyozza, hogy a vadon élő állatok és növények – leginkább a főbb afrikai vadállományokat fenntartó ökoszisztémák és tájak megőrzésére összpontosító – védelmének kulcsszerepet kell játszania az Unió szegénységcsökkentési stratégiáiban;

9.  hangsúlyozza, hogy a cselekvési terv bukásra van ítélve, ha nem részesül megfelelő finanszírozásban; úgy véli, hogy a cselekvési terv végrehajtását biztosító pénzügyi forrásokat azonosítani kell az Unió és az egyes tagállamok költségvetésében, és hogy az emberi erőforrásokat is egyértelműen meg kell határozni;

10.  úgy véli, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos, valamint az erdőket érintő bűncselekményeket ugyanolyan körültekintően kell kezelni, mint bármely más nemzetközi szervezett bűncselekményt, és hogy következésképpen a bűnüldözésnek nem szabad az orvvadászokra szorítkoznia, hanem a szervezett bűnözés magasabb szintjeit is meg kell céloznia;

11.  sürgeti a származási országok kormányait, hogy: i. javítsák a jogállamiságot, és hozzanak hatékony visszatartó erejű intézkedéseket a bűnügyi nyomozás, a büntetőeljárás alá vonás és a büntetés kiszabásának megerősítése révén; ii. vezessenek be szigorúbb jogszabályokat, amelyek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét ugyanolyan mértékű figyelmet és elbírálást érdemlő „súlyos bűncselekményként” kezelik, mint a nemzetközi bűnözés más formáit; iii. biztosítsanak több erőforrást a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének leküzdésére, elsősorban a vadvédelmi bűnüldözés, a kereskedelmi ellenőrzések, a nyomon követés, valamint a vámvizsgálatok és lefoglalások megerősítésével; iv. a „zéró tolerancia” politikájának alkalmazásával a korrupció tekintetében;

12.  hangsúlyozza, hogy világméretű közös fellépésekre van szükség a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni küzdelemhez, ideértve annak pénzügyi vetületét is, a pénzmosás elleni nemzetközi együttműködésen keresztül; hangsúlyozza továbbá, hogy figyelemfelkeltő kampányokat kell indítani a vadon élő állatokból és növényekből készült termékek iránti kereslet visszaszorítása érdekében;

13.  sürgeti a származási, tranzit- és célországokat, hogy mélyítsék el a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének leküzdéséért folytatott együttműködésüket a lánc teljes hosszában; ennek érdekében fokozott együttműködésre szólít fel többek között a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol), a Vámigazgatások Világszervezete (WCO), az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatala (UNODC) és az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezménye (UNCAC) között;

14.  felszólítja az Uniót, hogy a Fejlesztési Együttműködési Eszközön és az Európai Fejlesztési Alapon keresztül fejlessze azt a pénzügyi és műszaki támogatást, melynek célja, hogy segítse a fejlődő országokat – különösen azokat, amelyek nem rendelkeznek a jogszabályok végrehajtásához és a csempészek büntetőeljárás alá vonásához elegendő erőforrással – a vadon élő állatokra és növényekre vonatkozó nemzeti rendeleteknek a CITES ajánlásaival összhangban történő végrehajtásában;

15.  hangsúlyozza, hogy a szegénység és a gyenge közigazgatás lehetővé teszik, hogy a bűnözők megvesztegessék a bűnüldöző hatóságok rosszul fizetett tisztviselőit; hangsúlyozza, hogy felelősségteljesen kell kezelni az – az ökoszisztémák és a többek között az ökoturizmusra épülő vidéki megélhetés károsításához hozzájáruló – orvvadászat és a vadon élő fajok kereskedelme elleni küzdelem során felmerülő kockázatokat, valamint hogy célzott figyelemfelhívásra van szükség a szervezett bűnözésre és a pénzmosásra szakosodott szakértők körében; kiemeli, hogy a széles körben elterjedt korrupció, az intézményi gyengeség, az állam hanyatlása, a helytelen gazdálkodás és a vadon élő álatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények miatt kiszabott gyenge büntetések jelentik a legfőbb kihívásokat a vadon élő állatok és növények nemzetközi kereskedelmének hatékony leküzdésében; sürgeti az Uniót, hogy támogassa a fejlődő országokat az orvvadászat csökkentését célzó törekvéseikben azáltal, hogy fejleszti a gazdasági lehetőségeket és elősegíti a jó kormányzást és a jogállamiságot, képzést és támogatást biztosít a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével foglalkozó ügynökségek számára, valamint növeli az ilyen kereskedelemmel kapcsolatos tájékozottságot; felszólítja az uniós intézményeket, a tagállamokat és az összes érintett államot, hogy szisztematikusabban vizsgálják meg a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme és a regionális konfliktusok vagy a terrorizmus közötti kapcsolatokat az UNODC soron következő jelentésének eredményéig;17.  hangsúlyozza, hogy hosszú távú korrupcióellenes stratégiára van szükség, és hogy növelni kell a kormányzati szintű bűnrészességről szóló vádak hatékony kivizsgálására irányuló kapacitást; hangsúlyozza, hogy végső lehetőségként ez uniós vagy akár szélesebb körű nemzetközi szintű szankciókhoz vezethetne;

16.  olyan intézkedéseket sürget, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyi szereplők közvetlenül profitáljanak a vadon élő állatok és növények védelmében való részvállalásból, valamint amelyek a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos tiltott tevékenységek megakadályozására irányuló intézkedésekkel párhuzamosan növelik a esélyeiket arra, hogy az ilyen tevékenységekben való részvétel nélkül biztosíthassák megélhetésüket; különösen azt szorgalmazza, hogy az ilyen fellépéseket kiemelt kérdésként építsék be a harmadik országokkal kötendő különböző kereskedelmi és együttműködési megállapodásokba; felszólítja a Bizottságot, hogy e célból fontolja meg olyan kísérleti projektek bevezetését, amelyek együttműködési megállapodások keretében elsősorban a helyi vámhatóságok és erdészeti hatóságok képzését és támogatását célozzák;

17.  úgy véli, hogy a magánszektort ösztönözni kell arra, hogy az Unió területén belül és kívül egyaránt követendő magatartást tanúsítson, egy, a vadon élő állatok és növényekből jogellenes módon származó termékek fogyasztását elítélő magatartási kódex segítségével;

18.  felszólít a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének visszaszorítására irányuló magánszektorbeli kezdeményezések támogatására;

19.  szorgalmazza, hogy az uniós cselekvési terv végrehajtása során az érdekelt felek, többek között a civil társadalmi szervezetek és az érintett üzleti ágazatok szorosabban és konstruktívabb módon működjenek együtt a meglévő eszközök és szakpolitikák hatékonyabb alkalmazása érdekében, hogy a lehető legnagyobb hatást tudják elérni a vadon élő állatok és növények kereskedelme elleni uniós és globális szintű fellépésben;

20.  ugrásszerű változást szorgalmaz a vadon élő állatoknak és növényeknek a tagállamokban, valamint egyéb cél- és tranzitországokban való jogellenes kereskedelmével kapcsolatos információgyűjtés, jogalkotás és bűnüldözés, valamint a korrupció elleni küzdelem terén; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse szorosan figyelemmel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos nemzetközi normák végrehajtásának irányítási és nyomonkövetési aspektusait;

21.  hangsúlyozza, hogy kötelezővé kellene tenni, hogy valamennyi új kereskedelmi megállapodásba beillesszenek egy fenntartható fejlődésről szóló fejezetet; úgy véli, hogy a törvényes és fenntartható kereskedelem pozitív módon járulhat hozzá a fenntartható fejlődéshez és a közösségekhez; úgy véli, hogy az Uniónak nemzetközi szinten kell fellépnie a harmadik országok vadon élő állatok és növények kereskedelme ellen folytatott küzdelmének támogatása érdekében, és kétoldalú és többoldalú megállapodások révén elő kell segítenie a vonatkozó jogalkotás fejlődését;

22.  megerősített nemzetközi elszámoltathatósági mechanizmusokat, valamint sürgős szakpolitikai és jogi fejlesztéseket sürget, hogy megállítsa a vadon élő állatokkal, növényekkel és az erdészeti termékekkel kapcsolatos kereskedelmet, és felszámolja az irántuk való keresletet;

23.  a végrehajtás előrehaladásának nyomon követéséről és értékeléséről szóló részletes éves jelentést kér, amely a Natura 2000 hálózat teljesítési folyamatának nyomon követésére használt eredménytáblához hasonló mechanizmust is magában foglal;

24.  hangsúlyozza, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűnszövetkezetek „vándorlásának” elkerülése érdekében különösen fontos a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekre vonatkozó szakpolitikák és jogi keretek harmonizációja;

25.  sürgeti az Uniót és valamennyi tagállamot, hogy bővítsék ki a nemzetközi kereskedelmi szabályozásra vonatkozó támogatást, végérvényesen számolják fel a hazai elefántcsont-piacokat, valamint semmisítsék meg a felhalmozódott elefántcsont-készleteket.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

31.8.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

25

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Louis Aliot, Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Manuel dos Santos, Doru-Claudian Frunzulică, Nathan Gill, Charles Goerens, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Eleni Theocharous, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Rainer Wieland, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brian Hayes, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Liliana Rodrigues


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (04.10.2016)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről

(2016/2076(INI))

A vélemény előadója: Emma McClarkin

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervet, amely alapvető szerepet tölt be a vadon élő állatok és növények ijesztő mértékű, rendkívül jövedelmező, jogellenes kereskedelme – amely destabilizálja azokat a gazdaságokat és közösségeket, amelyek megélhetése függ a vadon élő állatoktól és növényektől, valamint veszélyezteti az Unió kereskedelmi partnerei sérülékeny régióinak békéjét és biztonságát illegális útvonalak megerősítésével – elleni küzdelemben; különös hangsúlyt fektet arra, hogy az EU továbbra is a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek jelentős célpiaca és szállítási útvonala; kiemeli ezért az 1. és a 2. prioritást, amelyek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megelőzésére és a meglévő releváns szabályok és jogi keretek végrehajtására és érvényesítésére vonatkoznak;

2.   úgy véli, hogy a cselekvési terv vámszempontjaira nagyobb hangsúlyt kell fektetni mind a partnerországokkal való együttműködés, mind az Unión belüli jobb és hatékonyabb végrehajtás tekintetében; ezért várakozással tekint az EU jelenlegi jogszabályi keretének végrehajtására és érvényesítésére irányuló 2016. évi bizottsági felülvizsgálatra, és kéri, hogy ebbe a felülvizsgálatba foglalják bele a vámeljárások értékelését;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra, hogyan lehetne javítani az EU létező jogrendjén más fontos globális partnerekkel, például az USA-val összhangban annak érdekében, hogy megakadályozzák azoknak a fajoknak a behozatalát, kereskedelmét és újrakivitelét, amelyek még nem szerepelnek a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) függelékeiben vagy a 338/97/EK rendelet mellékleteiben, ám védettnek számítanak a származási országukban;

4.  kiemeli a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét annak érdekében, hogy a közös kereskedelempolitika jelentősen hozzájáruljon a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós fellépéshez mind a cselekvési tervhez közvetlenül kapcsolódó erőfeszítések támogatásának eszközeként, mind pedig a biológiai sokféleség megőrzését elősegítő általános feltételek eszközeként, különösen alternatív bevételi lehetőségek megteremtésével olyan emberek számára, akik az orvvadászat által érintett partnerországokban vidéken élnek;

5.  felszólítja a Bizottságot a 338/97/EK rendelet keretében, hogy vegyen fontolóra olyan javaslatokat, amelyek arra irányulnak, hogy hogyan lehetne még inkább csökkenteni az elefántcsont és orrszarvúszarv uniós behozatalát, többek között fontolja meg az elefántcsontból és orrszarvúszarvból készült termékek mind az uniós belső piaci, mind a WTO-szabályokkal összhangban álló lehetséges teljes tilalmát;

6.  felhívja a figyelmet a meglévő erőforrások jobb kihasználására, a legújabb technológiák és a megfelelő képzések alkalmazására a forrás-, tranzit- és célországokban található vámhatóságok esetében – különös tekintettel a fejlődő országokra –, a szorosabb nemzetközi együttműködésre, a köz- és magánszféra közötti partnerségek erősítésére és a meglévő joghézagok megszüntetésére a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni sikeres küzdelem érdekében, ugyanakkor előmozdítva a vadon élő állatok és növények jogszerű kereskedelmét; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a vadon élő állatok és növények jövedelmező, kiterjedt és szervezett jogellenes kereskedelme és a nemzetközi terrorizmus között szoros kapcsolat van, és felszólít egy jól összehangolt, globális szintű rendőrségi és vámhatósági együttműködésre, elismerve, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének visszaszorítása révén a cselekvési terv kétségtelenül korlátozza a bűnözői és terrorista szervezetek finanszírozását, ezáltal pedig segít megszilárdítani a jogállamiságot és hozzájárul a stabilan működő és biztonságos nemzetek létrejöttéhez;

7.  kapacitásépítési erőfeszítésekre vonatkozó erőforrás-elosztásra hív fel a forrás-, tranzit- és célországokban, mint például képzések, a nyilvánosság tájékoztatása, a vadon élő állatok és növények számára kialakított mentőközpontok létrehozása és működtetése, valamint ökoturisztikai programok;

8.   megjegyzi, hogy a korrupció az egyik legfőbb előidézője és támogatója a vadon élő állatok és növények, valamint a belőlük készült termékek jogellenes kereskedelmének; üdvözli „A mindenki számára előnyös kereskedelem” nevű bizottsági stratégiában foglalt kötelezettségvállalást, amely a korrupciónak, valamint a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének közvetlen és közvetett hatása elleni ambiciózus korrupcióellenes fellépéseket foglal bele minden jövőbeli kereskedelmi megállapodásba; ezért kéri a Bizottságot, hogy fordítsa a lehető legnagyobb figyelmet a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos nemzetközi normák végrehajtásának irányítási és nyomonkövetési oldalára;

9.  megjegyzi, hogy a vadon élő állatok és növények jogszerű kereskedelme hozzájárul a fejlődő országok bevételéhez, különösen a vidéki térségekben; a vadon élő állatok és növények jogszerű és környezeti szempontból fenntartható kereskedelmének előmozdítására irányuló intézkedésekre hív fel, a gazdasági fejlődés és a biológiai sokféleség előmozdításának eszközeként;

10. üdvözli a biológiai sokféleség megőrzésének és fenntartható hasznosításának biztosítására vonatkozó rendelkezések beemelését az EU–Vietnam szabadkereskedelmi megállapodások kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetébe, és ragaszkodik hozzá, hogy a vadon élő állatok és növények védelmére vonatkozó érvényesíthető rendelkezéseket emeljék be minden jövőbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásba, ideértve többek között azokat, amelyeket az EU köt az Amerikai Egyesült Államokkal, Japánnal és az ASEAN-országokkal mint célpiacokkal; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezet kötelezettségvállalásait tegyék végrehajthatóvá, és felhívja a Bizottságot, hogy végrehajtási jelentéseiben számoljon be ezeknek a rendelkezéseknek az elemzéséről, valamint helyezzen hangsúlyt a CITES egyezmény végrehajtásáról szóló jelentésre a GSP+ rendszer keretében;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra annak lehetőségét, hogy a Partnerségi Eszköz keretében olyan kezdeményezéseket finanszírozzon, amelyek arra irányulnak, hogy a cselekvési terv 1. prioritásával összhangban a legfontosabb piacokon csökkenjen a kereslet a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek iránt; kiemeli, hogy a civil társadalom bevonása a nyomonkövetési struktúrákba az EU szabadkereskedelmi megállapodásainak a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetei értelmében, jelentős mértékű hozzájárulást tehet e tekintetben;

12.  hangsúlyozza, hogy az EU–Kína stratégiai partnerség keretében foglalkozni kell a vadon élő állatokból és növényekből készült termékek, többek között az elefántcsont, az orrszarvúszarv és a tigriscsont iránti egyre növekvő kereslet érzékeny témakörével, mert ez valós fenyegetést jelent az érintett fajok védelmére és általában a biológiai sokféleségre nézve;

13.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a magánszektor számára a vadon élő állatok és növények kereskedelme elleni küzdelemben való részvételt, figyelembe véve az e-kereskedelmi platformok, az elosztóhálózatok, valamint a szállító- és futárcégek ebben betöltött szerepét és hatását, ugyanakkor kiemeli, hogy megfelelő iránymutatást kell adni a magánszektor szereplői számára; üdvözli a zéró toleranciát jelentő, együttműködésen alapuló megközelítés kialakulását a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelmének szakértői és a logisztikai vállalatok között; úgy véli, hogy a Bizottságnak fontolóra kell vennie azt, hogyan tudná a legjobban biztosítani, hogy a vonatkozó jogi keretek hatékonyabban foglalkozzanak az e-kereskedelemmel, valamint az online és offline kereskedelmi reklámokkal kapcsolatos kockázatokkal;

14.  hangsúlyozza a hatékony és eredményes címkézési és nyomon követhetőségi rendszerek fontosságát, amelyek garanciát nyújtanak a vadon élő állatok és növények kereskedelmének törvényességére és fenntarthatóságára;

15.  felszólítja az EU-t, hogy vizsgálja meg a WTO keretrendszerén belül, hogy a globális kereskedelem és a környezetvédelmi rendszerek hogyan tudnák egymást jobban támogatni, különösen a WTO és a többoldalú környezetvédelmi egyezmények közötti koherencia megerősítésével kapcsolatos, folyamatban levő munka keretében, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás fényében, amely új lehetőségeket kínál a vám-, a vadon élő állatok és növények védelméért felelős és a kereskedelmi tisztviselők közötti együttműködés terén, főképpen a fejlődő országokban. úgy véli, hogy további együttműködési lehetőségeket kell kialakítani a WTO és a CITES között, különösen a fejlődő országok tisztviselői számára a kereskedelmi és környezetvédelmi területen nyújtott technikai segítség és kapacitásépítés tekintetében;

16.  felszólítja a Bizottságot, hogy a CITES és más programok keretében meglévő partnereivel egyetemben vállaljon kötelezettséget a vadon élő állatokból és növényekből készült termékek nyomon követhetőségének biztosítására, mivel sok, kegyetlen orvvadászati tevékenységekből származó trófea a feketepiacokról a legális kereskedelmi csatornákba kerül;

17.  kifejezetten sürgeti az EU-t, egyrészt hogy ellenezze azt a jelenlegi javaslatot, amely arra irányul, hogy a következő CITES CoP17 találkozón a Namíbiából és Zimbabwéból származó elefántcsontra vonatkozó, jelenleg meglévő megjegyzéseket távolítsák el, az ugyanis lehetővé tenné kereskedelmi értékesítésüket, másrészt hogy támogassa azt a javaslatot, amely arra irányul, hogy az afrikai elefántokat foglalják bele az I. függelékbe.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

0

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Marielle de Sarnez, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Alexander Graf Lambsdorff, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eric Andrieu, Reimer Böge, José Bové, Edouard Ferrand, Gabriel Mato, Frédérique Ries, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Werner Kuhn, Verónica Lope Fontagné, Francisco José Millán Mon, Cláudia Monteiro de Aguiar, Milan Zver


VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (11.10.2016)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről

(2016/2076(INI))

A vélemény előadója: Ricardo Serrão Santos

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri a cselekvési terv fontosságát, ugyanakkor kiemeli a vízben élő fajok figyelembevétele tekintetében tapasztalható hiányosságait;

2.  felhívja a figyelmet arra, hogy a biológiai sokféleségről szóló egyezményben az Unió által vállalt kötelezettségek egyike a tengeri biológiai sokféleség védelme általában, az uniós vizekben és a tengereken; hangsúlyozza, hogy a tengeri biológiai sokféleség védelmének célját számos intézkedés révén el lehet érni, beleértve a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni fellépést, a tengereken folytatott csempészet minden formájának figyelemmel kísérését, a közös halászati politika külső dimenziójának erősítését és általában a bűncselekmények elleni fellépést;

3.  megjegyzi, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendelet hatásos, de kitart amellett, hogy végrehajtásának szigorúbbnak kellene lennie annak biztosításához, hogy jogellenesen kifogott halak ne kerülhessenek az európai piacra; javasolja, hogy az uniós tagállamok legyenek következetesebbek és hatékonyabbak a fogások dokumentálásának (fogási tanúsítványok) és a (különösen a magas kockázatot jelentő országokból érkező) szállítmányoknak az ellenőrzése során annak biztosítása érdekében, hogy a halak kifogására jogszerűen kerüljön sor;

4.  emlékeztet arra, hogy a jogellenes kereskedelem veszélyezteti a Chelonia mydas, Eretmochelys imbricata és Dermochelys coriacea tengeri teknősfajokat, és hogy a jogellenes fogásokon túl a járulékos fogásoknak is részét képezik egyes ipari halászati területeken;

5.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a vízben élő fajok jogellenes kereskedelme a part menti közösségek gazdasági fejlődését és vizeink környezeti fenntarthatóságát is érinti;

6.  megjegyzi, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére, megakadályozására és felszámolására irányuló uniós rendelet csak akkor lehet hosszú távon hatékony, ha a tengeri élelmiszeripari termékek behozatalával kapcsolatos információkat valós időben meg lehet osztani a 28 tagállam között, ami lehetővé teszi a keresztellenőrzéseket, a vizsgálatokat és végső soron egy összehangolt megközelítést a gyanús szállítmányok azonosításával és meggátlásával kapcsolatban; ezért felhívja a Bizottságot, hogy hozza létre a behozott tengeri élelmiszeripari termékekre vonatkozó információk elektronikus adatbázisát az esetleges visszaélések megakadályozására;

7.  felhívja a figyelmet a tengeri fajok jogellenes kereskedelmével járó gazdasági, társadalmi és környezeti költségekre, ami a tengeri biológiai sokféleség elveszítését eredményezi, veszélyezteti az ökoszisztémákat és csökkenti a fenntartható halászattal foglalkozók jövedelemforrásait, továbbá veszélyezteti az egészséget;

8.  emlékeztet arra, hogy a tokfélék állománya drámai mértékben csökkent élőhelyük elpusztítása és a kaviár iránti kereslet kielégítése céljából folytatott intenzív halászat miatt; hangsúlyozza, hogy a kaviárkereskedelmet a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) szabályozza, és hogy egyes fajok halászatára tilalom vonatkozik;

9.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy sok, vízben élő fajt veszélyeztet kihalás, ami sok ökoszisztéma fenntarthatóságát érinteni fogja;

10.  emlékeztet arra, hogy a korall begyűjtése, amely jogellenes, mint például a Corallium rubrum esetében a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon, vagy véletlenszerű, mint például a fenékvonóhálós vagy horogsoros halászat esetében, fenyegetést jelent az élőhelyekre és a korallok által támogatott ökoszisztéma-szolgáltatásokra;

11.  üdvözli, hogy fontosnak tekintették a nyomonkövetési kérdéseket, ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy legyen pontosabb a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat és különösen az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) említésekor;

12.  a CITES-nek és a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatról szóló rendeletnek való megfelelés céljából támogatja a meglévő megállapodások végrehajtásának erősítését, valamint az új jogszabályok nemzeti szintű végrehajtását, különösen a fejlődő országokban, programok és szabályzatok kidolgozásának, műhelyfoglalkozások folytatásának és a végrehajtási tevékenységek támogatásának elősegítésével;

13.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az új cselekvési terv foglaljon magában egy mechanizmust a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem céljából kidolgozott stratégiák összehangolására;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el és fordítson kellő figyelmet az európai jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra (például az üvegangolna és a tokhal halászatára, valamint a korallgyűjtésre), és kéri a veszélyeztetett tengeri fajok és a CITES által védett fajok szorosabb nyomon követését;

15.  hangsúlyozza, hogy a Bizottság Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságának és Kereskedelmi Főigazgatóságának hatékonyan együtt kell működnie annak biztosítása céljából, hogy a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatból származó halászati termékek ne kerüljenek behozatalra az EU-ba, és hogy a megtárgyalt kereskedelmi megállapodások ne terjedjenek ki a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat által érintett fajokra;

16.  fenntartja, hogy biztosítani kell, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési terv megfeleljen a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászatra vonatkozó uniós jogszabályoknak;

17.  hangsúlyozza, hogy fel kell lépni az európai üvegangolna és az illegális kaviárkereskedelemben használt európai tokfélék jogellenes kivitele ellen;

18.  javasolja a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének ellenőrzésére irányuló intézkedések megerősítését, különösen az akváriumokba szánt fajok jogellenes kereskedelme tekintetében az online értékesítések (például az akváriumtulajdonosok vásárlásai) területén;

19.  hangsúlyozza az ellenőrzések, a képzés és a nyilvános figyelemfelhívó kampányok fontosságát a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv halászati ágazatban való végrehajtása tekintetében;

20.  megismétli, hogy folytatni kell a halászati felszerelések területén a tudományos kutatást és a technológiai fejlesztést, hogy megelőzhetők legyenek a járulékos fogások és enyhüljön a jogellenes kereskedelem célpontjául szolgáló szervezetek állományaira nehezedő nyomás;

21.  javasolja az állományvédelmi intézkedések hatálya alatt álló szervezetek és szervezetrészek behozatali engedélyeinek felülvizsgálatát (a 605/2013 rendelet által módosított 1185/2003 rendelet szerint);

22.  ösztönzi a Bizottságot, hogy használja fel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem során gyűjtött tapasztalatokat a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem módszereinek javítására;

23.  hangsúlyozza a halászati termékek nyomonkövethetősége fenntartásának és megfelelő címkézésük biztosításának fontosságát; hangsúlyozza, hogy a jogellenes és be nem jelentett halászat fenyegeti a vízi élővilág fenntartható kiaknázását, és aláássa az óceánok jobb kezelésére és a tengeri biológiai sokféleség védelmére tett erőfeszítéseket;

24.  megjegyzi, hogy a DNS-alapú azonosítási technikák értékes támogatást nyújthatnak a nyomon követéshez, valamint a bűnüldözési célokból végzett célzott vizsgálatokhoz is; úgy ítéli meg, hogy a DNS-alapú eszközök ideálisak a halak és a halászati termékek eredetének megállapításához, mivel DNS minden sejtben található, és még a sült halból is kivonható;

25.  javasolja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben együtt nem működő harmadik országoknak kiosztott sárga és piros lapok rendszerének a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem mechanizmusaként való esetleges felhasználását;

26.  felhívja a figyelmet arra, hogy a jogszerűen tevékenykedő angolnahalászok egyetértenek abban, hogy uniós címkét kell létrehozni a nyomonkövethetőség garantálása és az angolnapiac tisztességességének biztosítása érdekében;

27.  hangsúlyozza, hogy magas színvonalú adatokat kell biztosítani a halászati ágazatban, továbbá hogy a felelős tagállami végrehajtási ügynökségek között magas színvonalú adatáramlásra van szükség;

28.  szigorúbb szabályokat és ellenőrzést kér a hobbihorgászat tekintetében, amelyet nem megfelelően szabályoznak nemzeti szinten, és amely termékek feketepiacon való értékesítéséhez vezethet;

29.  hangsúlyozza a nyomonkövethetőség fontosságát a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme eredetének és útvonalainak meghatározása tekintetében, hogy jobban fel lehessen lépni e kereskedelemmel szemben;

30.  javasolja, hogy a jogellenes kereskedelem nyomásának kitett fajok állományvédelmének elősegítése érdekében az összes érintett féllel zajló folyamatos konzultáció alapján fokozzák a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák, az ökológiai vagy biológiai szempontból jelentős területek és a Natura 2000 hálózat megfigyelését és védelmét;

31.  alapvetően fontosnak tartja a folyók bűnözők általi széles körű kifosztása ellen irányuló fellépés fokozását, mert a bűnözők nagy mennyiségű halat csempésznek ki az európai piacokon való értékesítés céljából, tekintet nélkül a kifogott fajokra vagy az élővilág számára okozott károk környezeti hatására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a határellenőrzések szigorítása terén, hogy lehetővé tegyék a feketepiacon való értékesítésre szánt halak kivitelének megakadályozását, mert az jelentős veszéllyel jár, különösen a fogyasztók egészségére;

32.  javasolja, hogy hozzanak intézkedéseket olyan eszközök használatának előmozdítására, melyek biztosítják a veszélyeztetett természeti erőforrások fenntartható kiaknázását;

33.  javasolja, hogy a tagállamok a jogellenes kereskedelem miatt kiszabott bírságokból származó bevételeket fordítsák a vadon élő növények és állatok védelmére és megőrzésére;

34.  fenntartja, hogy a jogellenes halászat elpusztítja a tengeri ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget, ami közvetlen hatással van a halállományok elszegényedésére és a part menti és szigeti régiók tönkretételére;

35.  rámutat, hogy a jogellenesen fogott halak mennyisége a bejelentett fogások 19%-át teszi ki;

36.  a vadon élő szervezetekre nehezedő nyomás csökkentése érdekében támogatja az alternatív fenntartható termelési módszereket (például az akvakultúrát);

37.  rámutat, hogy a part menti közösségek kulcsszerepet játszhatnak a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben, és támogatja szerepüket a vadon élő állatok és növények megőrzésében és a környezetbarát tevékenységekben;

38.  véleménye szerint a vadon élő állatok és növények jogellenes és fenntarthatatlan kereskedelme kezelésének egyik leghatásosabb eszköze a fogyasztók arról való meggyőzése, hogy vadon élő állatokból és növényekből készült termékek vásárlásakor megfelelő tájékoztatás alapján válasszanak; ösztönzi a tanúsított, fenntartható, vadon élő tengeri növényekből és állatokból készült áruk termelését és vásárlását;

39.  a figyelemfelkeltő és környezettudatossági kezdeményezéseket alapvető fontosságúnak tartja a tengeri biológiai sokféleség védelméhez, és úgy véli, hogy az oktatási rendszereknek és a médiának kulcsszerepet kell játszania;

40.  emlékeztet arra, hogy a polgárok körében a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének hatásával és a termékek nyomonkövethetőségének fontosságával kapcsolatban végzett figyelemfelhívás alapvető fontosságú a jogellenes tevékenységek elleni küzdelemben piacuk csökkentése révén;

41.  javasolja, hogy vezessék be azon érintett felek európai szintű elismerését, akik fokozottan vesznek részt a jogellenes kereskedelem elleni küzdelemben; úgy véli, hogy ez ölthetné egy olyan díj alakját, amelyet különösen a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen néha életük kockáztatásával küzdő személyek kaphatnának a szárazföldön, a hegyvidéki területeken vagy a tavakban, a folyókban és a tengereken végzett tevékenységükért;

42.  a „hatékony multilateralizmust” az uniós külső fellépés egyik sarokkövének tekinti, és rámutat, hogy a Bizottság azt a nemzetközi irányítás kialakítása leginkább részvételen alapuló, megkülönböztetésmentes és befogadó módjának tekinti, különösen a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem céljából; ezért hangsúlyozza, hogy az Uniónak kiemelkedőbb szerepet kell játszania a nemzetközi szervezetekben;

43.  javasolja, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel különösen a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémáknak otthont adó vagy a Natura 2000 hálózaton belüli területeken folytatott jogellenes kereskedelem miatt kiszabott büntetések legyenek kellően súlyosak ahhoz, hogy elrettentsék az esetleges bűnelkövetőket;

44.  javasolja, hogy a cselekvési terv számára különítsenek el pénzügyi forrásokat és állapítsanak meg mennyiségi célkitűzéseket, hogy a terv sikere hosszú távon nyomon követhető legyen.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

11.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, Richard Corbett, Diane Dodds, Linnéa Engström, João Ferreira, Raymond Finch, Ian Hudghton, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, Gabriel Mato, Norica Nicolai, Liadh Ní Riada, Ulrike Rodust, Remo Sernagiotto, Ricardo Serrão Santos, Ruža Tomašić, Peter van Dalen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

José Blanco López, Cláudia Monteiro de Aguiar, Nils Torvalds

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Dariusz Rosati


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (28.9.2016)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről

(2016/2076(INI))

A vélemény előadója: Kostas Chrysogonos

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a biológiai sokféleség megőrzése kulcsfontosságú szerepet játszik az európai környezetvédelmi jogszabályok és politika alakításában; mivel a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelme és az e fajokkal folytatott jogellenes kereskedelem elleni harc nemzetközi és nemzeti érdekű ügyek, amelyek az összes nemzet, többek között az uniós tagállamok közötti együttműködést kívánnak, különös tekintettel az e fajokkal folytatott jogellenes nemzetközi és nemzeti kereskedelem növekedésére (a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme);

B.  mivel a vadon élő állatok és növények kereskedelme jelentős profitot termel a bűnözői csoportoknak és jelenleg világszerte előkelő helyen áll az illegális kereskedelmi tevékenységek listáján; mivel az Európai Unió jelenleg célpiac, és egyben csomópont is a más régiók felé áthaladó jogellenes kereskedelemben, és ráadásul Európából is származnak egyes olyan fajok, amelyekkel jogellenesen kereskednek;

C.  mivel az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottsága 2013. áprilisi határozata – amelyet az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 2013. július 25-én megerősített – arra ösztönzi tagállamait, hogy „a vadon élő növények és állatok tiltott kereskedelmét, amelyben bűnszervezetek is érintettek, kezeljék súlyos bűncselekményként”, ezáltal tekintsék azt az ember- és kábítószer-csempészettel azonos súlyú cselekménynek;

D.  mivel minden tagállam aláírta a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményt (CITES), és mivel az EU 2015-ben az egyezmény részes felévé vált;

E.  mivel az Uniónak az e fajok védelmi rendszerében jogi személyként való részvétele megerősíti az Unió által képviselt kiemelkedő és felelősségteljes irányvonalat a fenntarthatóság előmozdításában;

F.  mivel a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv harmonizálja a vadon élő növényekkel és állatokkal kapcsolatos bűncselekmények fogalommeghatározásait, és kötelezi a tagállamokat, hogy nemzeti jogszabályaikban hozzanak hatékony, arányos és visszatartó erejű büntetőjogi szankciókat a környezet, ezen belül a vadon élő védett állat- és növényfajok védelmére vonatkozó közösségi jogszabályok súlyos megsértése esetén;

G.  mivel az EU továbbra is a vadon élő állatokból és növényekből készült illegális termékek egyik legnagyobb piaca, és egyben csomópont is a más régiók felé áthaladó jogellenes kereskedelemben (a vadon élő állatok jogellenes világméretű kereskedelméből származó bevétel becslések szerint megközelítőleg 22 milliárd USD-t tesz ki), és mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével foglalkozó európai szintű cselekvési terv nélkülözhetetlen előrelépés; mivel ezt az uniós tervet most olyan hatékony kiegészítő intézkedéseknek kell kísérniük, mint például az erdészeti és vámhatóságok alkalmazottainak képzése és hatékony szankciók bevezetése;

H.  mivel az uniós cselekvési terv bizonyítja, hogy az Unió kész megfelelni a nemzetközi elvárásoknak és kötelezettségvállalásoknak, és hogy magasabb célokat tűz ki a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni fellépés tekintetében;

I.  mivel a közpolitikai fellépés hatékonyságának elve megkívánja, hogy a tagállamok összehangolják fellépéseiket a veszélyeztetett fajok jogellenes kereskedelemmel szembeni sikeres védelme érdekében; mivel ez oly módon érhető el, hogy az Unió és tagállamai egy cselekvési terv formájában közösen kötelezettséget vállalnak egy sor intézkedés meghozatalára, a meglévő források és hatóságok hatékony felhasználásával, egyúttal pedig kimerítő szakértői értékelés és nyomon követés biztosításával a potenciálisan törvénytelen tevékenységek tekintetében, végrehajtva közös nemzetközi kötelezettségvállalásaikat és politikai szinten elismerve a probléma megoldásának fontosságát;

J.  mivel a szubszidiaritás elve előírja, hogy a tagállamok szabadon választhassák ki, milyen eszközökkel érik el a veszélyeztetett állat- és növényfajok védelmének célját; mivel a helyi hatóságok különösen hatékony és szükséges szerepet játszanak ebben a tekintetben;

K.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével kapcsolatos bűncselekmények egyedi sajátossága a határokon átnyúló jelleg, a tagállamoknak és az egész EU-nak törekednie kellene arra, hogy végrehajtsa a már vállalt nemzetközi kötelezettségeket, minimumszabályokat állapítson meg e jogsértések meghatározására és szankcionálására vonatkozóan az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdése értelmében, és valamennyi – többek között harmadik országokban és származási országokban található – érintett érdekelt féllel és szakértői csoporttal konzultálva előmozdítsa a strukturált párbeszédet a megerősített regionális együttműködés érdekében;

1.  üdvözli a Bizottság uniós cselekvési tervét a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen, valamint azt, hogy az elmúlt egy évtizedben az EU az ilyen típusú kereskedelem felszámolására irányuló szigorú kereskedelmi szabályok elfogadásával tevékenyen részt vett a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben;

2.  üdvözli a Környezetvédelmi Tanács 2016. június 20-i következtetéseit a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervvel kapcsolatban;

3.  üdvözli továbbá, hogy az uniós cselekvési terv nagy mértékben hozzájárul a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend keretén belül meghatározott fenntartható fejlesztési célok eléréséhez, amelyeket az államfők a 2015. szeptemberi ENSZ-csúcstalálkozón fogadtak el;

4.  úgy véli, hogy az EU-nak és tagállamainak fokozniuk kell közös erőfeszítéseiket a környezeti bűnözés és különösen a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen, most, hogy az EU a – már több mint 350 000 növény- és állatfajt védő – CITES egyezmény aláíró felévé vált, és szorosabb együttműködést kell kialakítaniuk a harmadik országokkal és a származási országokkal; rámutat ezért a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme és annak kiváltó okai elleni intézkedések megerősítésének és jobb összehangolásának sürgős szükségességére, bevonva a származási országok mellett a tranzitországokat és a piacnak minősülő országokat is;

5.  sürgeti az Uniót, hogy a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek piacának visszaszorítása érdekében az érdekelt felekkel és a civil társadalommal közösen vegyen részt figyelemfelhívó kampányokban, nem csak a vidéki területeken, hanem globális szinten is;

6.  felkéri a Bizottságot és a tagállamok hatóságait, hogy fokozzák együttműködésüket a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme ellen, különösen a nemzeti, az uniós és a nemzetközi szinten működő bűnüldöző hatóságok, többek között a rendőrség, a vámhatóság, az igazságügyi hatóságok és erdészeti hatóságok, valamint az egészségügyi és kereskedelemfelügyeleti hatóságok között az intézkedések helyszínen történő végrehajtása érdekében; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekményekkel szembeni fellépésre vonatkozó jogi segítségnyújtást és iránymutatást nemzeti bírói testületeik számára; szorgalmazza e tekintetben közös bűnüldözési prioritások meghatározását az Europollal és az Eurojusttal, külön támogatást nyújtva a határokon átnyúló esetekhez;

7.  úgy véli, hogy valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania az általuk tett nemzetközi kötelezettségvállalásokat annak biztosítására, hogy a szervezett bűnözésre vonatkozó jogszabályaik kiterjedjenek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmére, és hogy megfelelő szankciókat lehessen kiróni a jogellenes kereskedelem e formáival szemben; hangsúlyozza ezzel egyidejűleg, hogy a nemzetközi bűnüldözési műveletekben való részvétel, a műszaki segítségnyújtás és a célzott pénzügyi támogatás révén javítani kell a bűnüldözéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködést;

8.  ösztönzi a tagállamokat, hogy az ENSZ Bűnmegelőzési és Büntető Igazságszolgáltatási Bizottságának 2013. áprilisi határozatával összhangban gondoskodjanak arról, hogy a vadon élő állatok és növények szervezett bűnözői csoportok részvételével folytatott jogellenes kereskedelme a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény szerinti súlyos bűncselekménynek minősüljön;

9.  egyetért a Bizottsággal, hogy a képzési tevékenységek a szervezett bűnözés, többek között a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem fontos részét képezik; felhívja ezért a Bizottságot, hogy fontolja meg megfelelő képzési projektek bevezetését, különösen célzottan a fent említett hatóságok számára; javasolja egy nyomon követési rendszer létrehozását a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének megszüntetése terén elért eredmények és bevált gyakorlatok meghatározása érdekében, emellett elengedhetetlennek tartja a figyelemfelhívás támogatását, nevezetesen tájékoztató kampányok révén, valamint az illetékes hatóságokkal és helyi közösségekkel folytatott párbeszéd és technikai együttműködés fokozását a vadon élő állatokból és növényekből származó termékekkel folytatott jogellenes kereskedelem által kiváltott hatásokra összpontosítva;

10.  úgy véli, hogy a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelmet elő lehet segíteni puha jogi eszközökkel; megjegyzi azonban, hogy jogalkotási fellépésre van szükség a jogbiztonság biztosítása és megfelelő kötelező erejű szabályok létrehozása érdekében; kiemeli, hogy az erdészet sajátos ágazatában már létezik uniós jogszabály, amely meghatározza a jogellenes termékeket piaci forgalomba hozó piaci szereplők kötelezettségeit, és lehetővé teszi, hogy – a faanyag speciális ágazatában létező kötelezettségekhez hasonlóan – hatékonyan fellépjenek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmével szemben;

11.  felkéri a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméhez kapcsolódó bűncselekmények meghatározására és szankcionálására vonatkozó minimumszabályok megállapítására és végrehajtására az EUMSZ 83. cikkének (1) bekezdése értelmében; sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet, és határozzanak meg megfelelő szintű szankciókat a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos bűncselekmények tekintetében; hangsúlyozza, hogy szükség van a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv végrehajtásának megfelelő nyomon követésére, valamint arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendszeres tájékoztatást kapjon a 2018. július 31-ig elért eredményekről, valamint hogy 2020-ig elkészüljön a cselekvési terv átfogó értékelése;

12.  e tekintetben üdvözli, hogy a Bizottság az európai biztonsági stratégiával összhangban kötelezettséget vállalt arra, hogy megkezdi a környezeti bűnözés, különösen a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos szervezett bűnözés leküzdésére szolgáló uniós politika és jogalkotási keret megfelelőségének és hatékonyságának értékelésére irányuló felülvizsgálatát; üdvözli ezenkívül, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy 2018. július 31-ig időközi jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára a cselekvési terv végrehajtásának előrehaladásáról, valamint 2020-ig elvégzi a cselekvési terv átfogó értékelését.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Sajjad Karim, Dietmar Köster, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Evelyn Regner, József Szájer, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Sergio Gaetano Cofferati, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Stefano Maullu, Virginie Rozière


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

13.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

60

0

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Angélique Delahaye, Stefan Eck, Bas Eickhout, Eleonora Evi, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Josu Juaristi Abaunz, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Bolesław G. Piecha, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Dubravka Šuica, Tibor Szanyi, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Guillaume Balas, Paul Brannen, Nicola Caputo, Michel Dantin, Mark Demesmaeker, Luke Ming Flanagan, Elena Gentile, Martin Häusling, Krzysztof Hetman, Gesine Meissner, James Nicholson, Marijana Petir, Gabriele Preuß, Christel Schaldemose, Jasenko Selimovic, Mihai Ţurcanu

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Nicola Danti, Anna Hedh, Marco Zullo

Jogi nyilatkozat