Eljárás : 2016/2080(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0315/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0315/2016

Viták :

PV 30/11/2016 - 17
CRE 30/11/2016 - 17

Szavazatok :

PV 01/12/2016 - 6.22
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0477

JELENTÉS     
PDF 671kWORD 60k
28.10.2016
PE 587.462v03-00 A8-0315/2016

a biztosok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatairól – iránymutatások

(2016/2080(INI))

Jogi Bizottság

Előadó: Pascal Durand

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a biztosok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatairól – iránymutatások

(2016/2080(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ), és különösen annak 17. cikke (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 245. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata XVI. mellékletére (a Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások), és különösen annak 1. pontja a) alpontjának harmadik albekezdésére,

–  tekintettel 2015. április 28-i határozatára a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatának ellenőrzéséről és az eljárási szabályzat XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjának értelmezéséről(1),

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra(2), és különösen annak a II. szakaszban (Politikai felelősség) szereplő pontjaira,

–  tekintettel 2015. szeptember 8-i állásfoglalására a bizottsági meghallgatásokkal kapcsolatos eljárásokról és gyakorlatokról, a 2014. évi eljárásból levonható tanulságokról(3),

–  tekintettel a biztosokra vonatkozó 2011. április 20-i magatartási kódexre(4), és különösen annak 1.3., 1.4., 1.5. és 1.6. pontjára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság véleményére (A8-0315/2016),

A.  mivel eljárási szabályzata XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjának megfelelően (a Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások) a Parlament kifejezheti álláspontját a tárcáknak a megválasztott elnök általi elosztásával kapcsolatban és minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez; mivel a Parlament elvárja a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk teljes körű feltárását és a biztosjelöltek érdekeltségeiről szóló nyilatkozatok megküldését ellenőrzés céljából a jogi ügyekért felelős bizottságnak;

B.  mivel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás II. szakaszának (Politikai felelősség) 3. pontja értelmében a Bizottság kijelölt tagjai biztosítják az összes lényeges információhoz való teljes hozzáférést a szerződések szerinti függetlenségi kötelezettségüknek megfelelően; mivel ezt az információt közzé kell tenni az összes biztosjelölt nyitott, tisztességes és következetes értékelésének biztosítására kialakított eljárásokkal összhangban;

C.  mivel – a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatának ellenőrzéséről szóló 2015. április 28-i határozatának (az eljárási szabályzat XVI. melléklete 1. pontja a) alpontja értelmezésének) megfelelően – a biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatának a jogi ügyekért felelős bizottság általi ellenőrzése nem csak arra terjed ki, hogy a nyilatkozatot megfelelően töltötték-e ki, hanem annak értékelésére is, hogy a nyilatkozat tartalma megfelel-e a valóságnak és nem következik-e belőle összeférhetetlenség;

D.  mivel eljárási szabályzata XVI. melléklete 1. pontja a) alpontjának megfelelően a Parlament többek között személyes függetlenségük alapján értékeli a biztosjelölteket, különösen annak fényében, hogy a Szerződések az uniós érdekek védelmezőjének különleges szerepét ruházzák a Bizottságra;

E.  mivel e tekintetben a Parlament fent említett 2015. szeptember 8-i állásfoglalásában jelezte, hogy a biztosjelöltek meghallgatása elengedhetetlen feltételének tartja, hogy a jogi ügyekért felelős bizottság megállapítsa az összeférhetetlenség hiányát, különösen mivel a Lisszaboni Szerződés megerősítette a Bizottság politikai megbízatását;

F.  mivel fent említett 2015. szeptember 8-i állásfoglalásában a Parlament fontosnak ítélte, hogy a Jogi Bizottság ajánlás vagy saját kezdeményezésű jelentés formájában iránymutatásokat adjon a biztosok érdekeltségi nyilatkozatával kapcsolatos eljárások reformjának megkönnyítése érdekében, felszólítva ugyanakkor a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a biztosok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatára vonatkozó szabályait;

G.  mivel a biztosok magatartási kódexe önzetlenségről, integritásról, átláthatóságról, őszinteségről, felelősségről és a Parlament méltóságának tiszteletben tartásáról szóló 1.3. pontjának megfelelően a biztosnak nyilatkoznia kell bármely olyan pénzügyi érdekeltségéről vagy eszközéről, amely feladatainak végzése során összeférhetetlenséget okozhat, és a nyilatkozat kiterjed a biztos házastársa vagy élettársa birtokában lévő részesedésekre is – a hatályos szabályzatban meghatározottak szerint(5) –, amelyek összeférhetetlenséget eredményezhetnek;

H.  mivel a pénzügyi érdekeltségek, amelyekről nyilatkozatot kérnek, a vállalkozások tőkéjében való egyéni pénzügyi részesedések minden formáját magukban foglalják;

I.  mivel a biztosok magatartási kódexe 1.4. pontjának megfelelően az összeférhetetlenség kockázatának kiküszöbölése érdekében a Bizottság tagja köteles nyilatkozni házastársa/élettársa szakmai tevékenységéről, és e nyilatkozatnak fel kell tüntetnie a tevékenység jellegét, a betöltött tisztség megnevezését, és adott esetben a munkaadó nevét;

J.  mivel a biztosok magatartási kódexe 1.5. pontjának megfelelően a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozat elkészítése a magatartási kódexhez csatolt űrlap segítségével történik, és mivel ezt az űrlapot a biztosjelölt Parlament általi meghallgatását megelőzően kell kitölteni és hozzáférhetővé tenni, a hivatali idő során pedig legalább évente egyszer felül kell vizsgálni, illetve akkor, ha valamely adat megváltozik;

K.  mivel az ezen az űrlapon szereplő információk korlátozottak és elégtelenek, nem tartalmazzák annak részletes meghatározását, hogy mi számít összeférhetetlenségnek, és ezért nem teszik lehetővé, hogy a Parlament megfelelően, tisztességesen és következetesen értékelje a biztosjelölt meglévő vagy esetleges összeférhetetlenségeinek meglétét, valamint feladatának a biztosok magatartási kódexével összhangban történő ellátására való képességét;

L.  mivel a biztosok magatartási kódexe 1.6. pontjának megfelelően a Bizottság tagja nem járhat el a portfóliójához tartozó kérdésekben, ha a függetlenségét érintő személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdekeltsége van;

M.  mivel végső soron a Bizottság dönt a tagjai érdekeltségi nyilatkozatában feltüntetendő adatok jellegéről és köréről; mivel következésképpen a Bizottság feladata a biztosjelöltek kinevezési eljárásának megfelelő lefolytatásához szükséges átláthatósági szint megfelelő biztosítása;

N.  mivel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 5. pontja értelmében a Parlament kérheti a Bizottság elnökét, hogy vonja meg a bizalmat a Bizottság valamely tagjától; mivel a fent említett megállapodás 7. pontja szerint a Bizottságnak tájékoztatnia kell a Parlamentet a feladatkörök Bizottság tagjai közötti újraelosztása esetében a változásokról szóló parlamenti konzultáció lehetővé tétele érdekében;

O.  mivel a biztosok pénzügyi érdekeltségekről szóló jelenlegi nyilatkozatainak kezelése a nyilatkozatok 2008/2009-es kezeléséhez képest egészében véve előrelépésnek tekinthető, ugyanakkor mivel nem hiányoztak olyan történések, amelyek további pontosítást tettek szükségessé egyes érdekeltségi nyilatkozatok esetében;P.  mivel sajnálatos, hogy a biztosok 2011-ben elfogadott magatartási kódexe nem foglalkozik kellőképpen számos, a Parlament által ajánlott jobbítással, különösen ami a biztosok pénzügyi érdekeltségekről szóló jelenlegi nyilatkozatait, a megbízatás megszűnése utáni munkavállalási korlátozásokat és az összeférhetetlenségek értékeléséért felelős ad hoc etikai bizottság megerősítését illeti; mivel ezzel összefüggésben emlékeztet a Parlamentnek a biztosjelöltek meghallgatási folyamatának módosításairól és javításáról megfogalmazott álláspontjaira is;Q.  mivel az európai kormányzás egyik pillére az uniós intézményeken belüli etika és átláthatóság annak érdekében történő erősítése, hogy javuljon az európai polgárok intézményekbe vetett bizalma, különösen figyelembe véve a Bizottság politikai megbízatásának a Lisszaboni Szerződést követő megerősítését;

Általános észrevételek

1.  emlékeztet arra, hogy a biztosok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatai vizsgálatának célja annak biztosítása, hogy a biztosjelöltek feladataik ellátása során függetlenek maradhassanak, továbbá a Bizottság részéről maximális átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása, az EUSZ 17. cikke (3) bekezdésével, az EUMSZ 245. cikkével és a biztosok magatartási kódexével összhangban; ebből a szempontból megjegyzi, hogy ennek az eljárásnak nem kellene az új Bizottság kinevezésére korlátozódnia, hanem egy biztos lemondásából, felmentéséből vagy halálából adódó üresedés, új tagállam felvétele vagy a biztos tárcájának vagy pénzügyi érdekeltségeinek lényegi módosítása esetén is le kell folytatni azt;

2.  úgy véli, hogy az esetleges összeférhetetlenség értékelését meggyőző, objektív és releváns, a biztosjelölt tárcájához kapcsolódó elemekre kell alapozni;

3.  rámutat, hogy az összeférhetetlenség meghatározása a következő: „valamely közérdek és köz- és magánérdekek közötti mindenféle összeütközés, amely valószínűleg befolyásolja, vagy feltételezhető, hogy valószínűleg befolyásolja egy feladat független, pártatlan és objektív ellátását”.

4.  megerősíti, hogy a jogi ügyekért felelős bizottság illetékességi és felelősségi körébe tartozik, hogy elvégezze a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok érdemi elemzését alapos vizsgálat révén, melynek célja annak értékelése, hogy a nyilatkozat tartalma megfelel a valóságnak, valamint a Szerződésekben és a biztosok magatartási kódexében foglalt kritériumoknak és elveknek, és nem következik-e belőle összeférhetetlenség, továbbá a bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy javaslatot tegyen a Bizottság elnökének a biztos leváltására; ezért felkéri a Bizottságot, hogy bocsásson rendelkezésre minden tényszerű eszközt és információt, ami lehetővé teszi a jogi ügyekért felelős bizottság számára, hogy teljes és objektív elemzést készítsen;

5.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a jogi ügyekért felelős bizottságnak elegendő ideje legyen arra, hogy biztosítsa részletes elemzése eredményességét;

6.  emlékeztet arra, hogy a jogi ügyekért felelős bizottság a legnagyobb szintű titoktartás mellett vizsgálja meg a biztosjelöltek érdekeltségi nyilatkozataival kapcsolatos kérdéseket, ezzel párhuzamosan az átláthatóság elvének megfelelően biztosítva elkészült következtetéseinek nyilvánosságra hozatalát is;

7.  úgy véli, hogy amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság a biztosjelölthöz intézendő kérdések tekintetében rendelkezésére álló időn túl esetleges összeférhetetlenséget talál, meg kell adni számára a jogot, hogy folytassa a meghallgatást, és megkaphassa a kért felvilágosítást;

A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatok biztosjelöltek meghallgatása előtti ellenőrzésére szolgáló eljárás

8.  a meghallgatás illetékes bizottság általi megtartásának elengedhetetlen előfeltételének tartja, hogy a Jogi Bizottság a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatok alapos elemzése alapján megállapítsa az összeférhetetlenség hiányát(6);

9.  úgy véli, hogy e megállapítás hiányában vagy abban az esetben, ha a jogi ügyekért felelős bizottság összeférhetetlenséget állapít meg, a biztosjelölt kinevezési eljárása felfüggesztésre kerül;

10.  úgy véli, hogy a következő iránymutatásokat kell alkalmazni a pénzügyi érdekeltségeknek a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálata során:

a)  amennyiben a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vizsgálata során a jogi ügyekért felelős bizottság a bemutatott dokumentumok alapján megállapítja, hogy a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat megfelel a valóságnak, teljes és nem tartalmaz olyan információt, amely szerint meglévő vagy esetleges összeférhetetlenség áll fenn a biztosjelölt tárcájával kapcsolatosan, a bizottság elnöke az összeférhetetlenség hiányát megállapító levelet küld a meghallgatásért felelős bizottságoknak vagy – amennyiben a hivatali idő során lefolytatott eljárásról van szó – az illetékes bizottságoknak;

b)  amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság azt állapítja meg, hogy a biztosjelölt hiányos vagy ellentmondásos információkat közölt, illetve az információk vizsgálata további magyarázatokat tesz szükségessé, az eljárási szabályzat(7) és az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás(8) alapján felkéri a biztosjelöltet a további kívánt információk indokolatlan késedelem nélküli közlésére, és ezek mérlegelése és megfelelő elemzése után hoz döntést; a jogi ügyekért felelős bizottság adott esetben határozhat úgy, hogy meghallgatásra hívja a biztosjelöltet;

c)  amennyiben a jogi ügyekért felelős bizottság a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat vagy a biztosjelölt által benyújtott további információk alapján összeférhetetlenséget állapít meg, ajánlásokat dolgoz ki az összeférhetetlenség megszüntetésére; ezek az ajánlások magukban foglalhatják a szóban forgó pénzügyi érdekeltségekről való lemondást és a biztosjelölt tárcájának a Bizottság elnöke általi módosítását; súlyosabb esetekben, amennyiben más ajánlással sem lehet megoldást találni az összeférhetetlenségre, a jogi ügyekért felelős bizottság végső esetben arra a következtetésre juthat, hogy a biztosjelölt nem képes ellátni feladatát a Szerződés és a magatartási kódex értelmében; a Parlament elnöke megkérdezi az Európai Bizottság elnökét az általa megtenni szándékozott további lépésekről;

A pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok ellenőrzésére szolgáló eljárás a hivatali idő során

11.  hangsúlyozza, hogy minden biztosnak ügyelnie kell arra, hogy érdekeltségeiről szóló nyilatkozatát haladéktalanul frissítse, ha pénzügyi körülményeiben változás következik be, és kéri a Bizottságot, hogy haladéktalanul értesítse a Parlamentet bármely változásról vagy olyan dologról, amely összeférhetetlenséget eredményez vagy esetleges összeférhetetlenség kialakulását eredményezi;

12.  úgy véli ezért, hogy a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatnak tartalmaznia kell az olyan, még fennálló vagy korábbi érdekeltségeket és tevékenységeket az előző két évre vonatkozóan, amelyek vagyoni, szakmai, személyes vagy családi jellegűek, és összefüggenek a felkínált tárcával; figyelembe kell vennie továbbá azt, hogy az érdekeltség a szóban forgó személy vagy egy harmadik fél számára biztosított előnnyel járhat együtt, valamint hogy erkölcsi, anyagi vagy pénzügyi jellegű is lehet;

13.  úgy véli, hogy a hivatali idő alatt valamely biztos pénzügyi érdekeltségeinek bármely módosulása vagy a feladatoknak a Bizottság tagjai közötti újrafelosztása új helyzetet teremt az összeférhetetlenség esetleges fennállása szempontjából; úgy véli, hogy e helyzetnek új parlamenti vizsgálati eljárás tárgyát kellene képeznie az ezen állásfoglalás 10. bekezdésében, valamint az Európai Parlament eljárási szabályzatához csatolt XVI. melléklet (A Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások) (2) pontjában megállapított feltételek mellett;

14.  emlékeztet arra, hogy amennyiben hivatali ideje alatt egy biztost felváltanak, konzultálni kell a Parlamenttel az EUMSZ 246. cikke második albekezdésének megfelelően; úgy véli, hogy e konzultáció szükségszerűen magában foglalja többek között az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését ezen állásfoglalás 10. bekezdésének, valamint az eljárási szabályzatához csatolt XVI. mellékletben (A Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatások)(9) meghatározott, a biztosi testület összetételének, illetve a tárcák elosztásának a Bizottság hivatali ideje alatt történő lényeges változásával foglalkozó rendelkezéseknek megfelelően;

15.  úgy véli, hogy amennyiben a hivatali idő során összeférhetetlenséget állapítanak meg, és a jelen állásfoglalás 10. bekezdésében előírt eljárást követően a Bizottság elnöke nem tesz eleget a Parlament összeférhetetlenség megszüntetését célzó ajánlásainak, a jogi ügyekért felelős bizottság javasolhatja, hogy a Parlament kérje a Bizottság elnökét, hogy – az EUSZ 17. cikkének (6) bekezdése szerint – vonja meg bizalmát a nevezett biztostól, továbbá adott esetben a Parlament felhívja a Bizottság elnökét, hogy az EUMSZ 245. cikkének második albekezdése szerint járjon el és fossza meg az adott biztost nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatáshoz való jogosultságától;

A biztosok magatartási kódexe

16.  megállapítja, hogy a biztosok 2011. április 20-án elfogadott magatartási kódexe a pártatlanság, a tisztességes magatartás, az átláthatóság, a kellő gondosság, a feddhetetlenség, a felelősség és a körültekintés vonatkozásában az azt megelőző, 2004-ben elfogadott kódexhez képest a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatok tekintetében előrelépésnek tekinthető, mivel a biztosok partnereire is kiterjesztették a közzétételi követelményeket, valamint mivel a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot legalább évente felül kell vizsgálni, illetve akkor, ha valamely információ megváltozik;

17.  rámutat arra, hogy a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatok hitelessége a biztosjelölt számára átadott formanyomtatvány pontosságától függ; úgy véli, hogy a biztosok érdekeltségi nyilatkozatainak jelenlegi hatóköre túlságosan korlátozott, továbbá értelmezésük bizonytalan; felhívja ezért a Bizottságot, hogy mihamarabb vizsgálja felül a magatartási kódexet annak érdekében, hogy az érdekeltségi nyilatkozatok a Jogi Bizottság számára olyan pontos információkat nyújtsanak, amelyekkel döntését egyértelműen alátámaszthatja;

18.  úgy véli, hogy ahhoz, hogy teljesebb képet lehessen kapni a nyilatkozó biztos pénzügyi helyzetéről, a biztosok magatartási kódexe 1.3. és 1.5 pontjának megfelelően a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatnak magában kell foglalnia a biztosjelölt és házastársa vagy élettársa minden pénzügyi érdekeltségét és tevékenységét, és semmiképpen sem szabad ezt azokra korlátozni, amelyek „feltehetően összeférhetetlenséget eredményeznek”;

19.  úgy véli, hogy a biztosok magatartási kódexének 1.6. pontjában említett családi érdekeltségeket bele kell foglalni a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatokba; e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozza ki az összeférhetetlenséget valószínűleg magában hordozó „családi érdekeltség” megállapításának tisztességes módját;

20.  úgy véli, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kiterjesztése és javítása érdekében az érdekeltségi nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell a biztosjelölt minden olyan szerződéses jogviszonyát is, amely feladatainak ellátása során összeférhetetlenséget eredményezhet;

21.  sajnálatosnak tartja, hogy a magatartási kódex nem kodifikálja megfelelően az EUMSZ 245. cikke szerinti követelményt, miszerint a biztosok „hivatali idejük alatt és után tiszteletben tartják a hivatalukból eredő kötelezettségeiket és különösen azt, hogy megbízatásuk megszűnését követően feddhetetlenül és megfontoltan járnak el kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban”;

22.  sajnálattal állapítja meg, hogy a magatartási kódex nem tartalmaz semmilyen előírást az elidegenítésekre vonatkozóan annak ellenére, hogy ilyen előírásoknak minden etikai rendszerben szerepelniük kell; kiemelkedő fontosságot tulajdonít annak, hogy ezt a kérdést minél hamarabb szabályozzák;

23.  megállapítja, hogy a magatartási kódex nem ír elő konkrét határidőt a nyilatkozatnak a biztosjelölt parlamenti meghallgatása előtt történő benyújtására vonatkozóan; úgy véli, hogy ez a követelmény alapvető szempont a biztosjelöltek meghallgatási folyamatának felülvizsgálatában;

24.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem készít rendszeresen jelentést a biztosok magatartási kódexének végrehajtásáról, különösen az érdekeltségeikről szóló nyilatkozatokról, és úgy véli, hogy a magatartási kódexet módosítani kell a jogsértésekre vonatkozó panasztételre vagy szankciókra vonatkozó előírás beillesztésével, az EUMSZ 245. és a 247. cikkében foglalt súlyos kötelességszegés kivételével;

25.  különösen sajnálatosnak tartja a Bizottság elnöke által az ombudsman azon kérésére adott nemleges választ, hogy proaktívan tegye közzé a volt biztosok hivatali idejük utáni tevékenységeinek az engedélyezésére vonatkozó határozatait, valamint az ad hoc etikai bizottság véleményeit; hangsúlyozza, hogy pusztán a bizottsági ülések jegyzőkönyvének a közzététele nem elegendő ahhoz, hogy a Parlament és a civil társadalom megismerje a „lehetséges összeférhetetlenségek” gyakorlati értelmezését és az ad hoc etikai bizottság által ezzel kapcsolatban kialakított feddhetetlenségi politikát;

26.  rámutat arra, hogy a volt biztosnak 18 hónapon át tartózkodnia kell „a Bizottság tagjainál és személyzeténél történő nyomásgyakorlástól, illetve vállalkozása, ügyfele vagy munkáltatója érdekeinek védelmétől azokban a kérdésekben, amelyekért […] felelős volt”, de miután kilép a Bizottságból, három éven át igen nagyvonalú átmeneti támogatásra jogosult, amely végső alapilletménye 40 és 65%-a között mozoghat;

27.  üdvözli, hogy a magatartási kódexben bevezetésre került egy rendelkezés az ügyek biztosok közötti újraelosztásáról abban az esetben, ha fennáll az összeférhetetlenség lehetősége, de sajnálatosnak tartja, hogy:

a)  nincs részletes meghatározás arról, hogy mi okoz összeférhetetlenséget;

b)  a rendelkezés az érintett biztos portfóliójában foglalt ügyekre korlátozódik, és így nem veszi figyelembe a biztos mint testületi tag feladatait;

c)  az elnök számára nincsenek kritériumok, amelyek alapján döntsön az újraelosztásról, sem kötelező erejű keret a Parlament tájékoztatására, sem alkalmazható eljárás arra az esetre, ha egy biztos nem jelzi az összeférhetetlenséget, vagy bármilyen, a feladatai jellegével össze nem egyeztethető tevékenységet folytat;

28.  kéri a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül a biztosok 2011-ben elfogadott magatartási kódexét azzal a céllal, hogy figyelembe vegyék mind a Parlament legutóbbi határozataiban tett ajánlásokat, mind az Unió valamennyi intézményétől elvárható, etikára és átláthatóságra vonatkozó általános normák fejlődését; azt javasolja, hogy a Bizottság módosítsa a biztosok magatartási kódexét annak biztosítása érdekében:

a)  hogy a biztosok minden pénzügyi érdekeltségükről nyilatkozzanak, ideértve a 10 000 eurónál nagyobb értékű eszközöket és kötelezettségeket is;

b)  hogy a biztosok ismertessék valamennyi érdekeltségüket (részvényes, igazgatótanács tagja, tanácsadás, közeli alapítvány tagja stb.) az olyan vállalkozásokban, amelyeknek a tagjai voltak, ideértve a közeli családi érdekeltségeket, illetve azokat a változásokat, amelyek jelölésük nyilvánosságra hozatala után következtek be;

c)  hogy a biztosok által eltartott és/vagy közvetlen családtagok ugyanazon információkról legyenek kötelesek nyilatkozni, mint a házastársak vagy partnerek;

d)  hogy a biztosok egyértelműen pontosítsák azon szervezetek céljait, amelyekben saját maguk, házastársaik és/vagy eltartott gyermekeik részt vesznek, a lehetséges összeférhetetlenség megállapítása érdekében;

e)  hogy a biztosok hozzák nyilvánosságra bármely nem kormányzati szervezetben, titkos társaságban vagy az állami szervek feladatainak ellátásába való közvetlen beavatkozásra törekvő, a létezésüket eltitkoló szervezetekben való tagságukat;

f)  hogy a biztosok és eltartott családtagjaik hozzák nyilvánosságra bármely nem kormányzati szervezetben való tagságukat és a nem kormányzati szervezetek számára adott, 500 eurót meghaladó adományaikat;

g)  hogy az EUMSZ 245. cikkével összhangban módosítsák a magatartási kódexet, a biztosok hivatali ideje utáni munkavállalási korlátozások időtartamát két évre meghosszabbítva;

h)  hogy a magatartási kódex tartalmazzon az elidegenítésekre vonatkozó konkrét követelményeket;

i)  hogy a biztosjelöltek nyilatkozataikat egy adott határidőn belül, kellő időben nyújtsák be, hogy az ad hoc etikai bizottság jóval a parlamenti meghallgatások előtt be tudja nyújtani a Parlamentnek a lehetséges összeférhetetlenségekre vonatkozó véleményét;

j)  hogy a biztosok csak olyan lobbicsoportok képviselőivel találkozzanak, amelyek szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban, amely az uniós intézmények keretei között zajló politikai döntéshozatalt befolyásolni kívánó személyekről tartalmaz információt;

k)  hogy a biztosok kinevezésükkor nyújtsanak be egy aláírt nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy a megbízatásuk alatti tevékenységekkel kapcsolatban az Európai Parlament bármelyik bizottsága előtt megjelennek;

l)  hogy a nyilatkozatokat olyan formátumban hozzák nyilvánosságra, amely kompatibilis a nyílt hozzáférésű adatokkal, hogy adatbázisokkal könnyen feldolgozhatók legyenek;

m)  hogy javuljon az ügyek összeférhetetlenség esetén alkalmazandó újraelosztására vonatkozó eljárás olyan értelemben, hogy vegyék figyelembe a biztos testületi tagként végzendő feladatait, határozzanak meg a tisztességes és körültekintő magatartással kapcsolatos kritériumokat az elnök számára az ügyek újraelosztásáról hozott határozatára vonatkozóan, hajtsanak végre egy kötelező érvényű eljárást és vezessenek be szankciókat azon ügyek esetében, amikor a biztos nem nyújt tájékoztatást a lehetséges összeférhetetlenségről, és vezessenek be egy kötelező érvényű eljárást a Parlament fent említett ügyekről történő tájékoztatására;

n)  hogy a Bizottság évente készítsen jelentést a biztosok magatartási kódexének végrehajtásáról, és rendelkezzen panasztételi eljárásokról és szankciókról nemcsak súlyos kötelességszegés, hanem az előírások, különösen a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatra vonatkozó követelmények megszegése esetén is.

o)  hogy meghatározza az EUMSZ 245. cikke tiszteletben tartásának kritériumait, amely cikk előírja a biztosok számára, hogy „megbízatásuk megszűnését követően feddhetetlenül és tartózkodóan jár[ja]nak el kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban”;

p)  hogy a volt biztosok hivatali idejük utáni tevékenységeinek engedélyezésére vonatkozó határozatokat, valamint az ad hoc etikai bizottság véleményeit proaktívan tegyék közzé;

q)  hogy az ad hoc etikai bizottság olyan független szakértőkből álljon, akik maguk nem töltöttek be biztosi tisztséget;

r)  hogy az ad hoc etikai bizottság készítsen és tegyen közzé éves jelentést tevékenységeiről, és abban – amennyiben jónak látja – szerepeltessen a magatartási kódexnek vagy a kódex végrehajtásának javítására irányuló ajánlásokat;

29.  kéri a Bizottságot, hogy kezdjen tárgyalásokat a Parlamenttel annak érdekében, hogy az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásban szükségesnek mutatkozó módosításokat elvégezzék;

30.  kéri az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy emelje be a Parlament eljárási szabályzatába, nevezetesen annak XVI. mellékletébe az ezen állásfoglalás végrehajtásához szükséges módosításokat;

31. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0096.

(2)

HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0287.

(4)

C(2011)2904.

(5)

Állandó élettárs a 2278/69/Euratom, ESZAK, EGK rendelet (HL L 289., 1969.11.17.) és a személyzeti szabályzat VII. melléklete 1. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében

(6)

lásd az Európai Parlament 2015. szeptember 8-i állásfoglalását a bizottsági meghallgatásokkal kapcsolatos eljárásokról és gyakorlatokról, a 2014. évi eljárásból levonható tanulságokról.

(7)

Lásd az eljárási szabályzat XVI. mellékletének 1a. pontját.

(8)

Lásd az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás II. szakaszának (3) bekezdését.

(9)

Lásd az Európai Parlament eljárási szabályzatához csatolt XVI. melléklet (2) pontját.


INDOKOLÁS

Háttér

Az Európai Parlament eljárási szabályzatának a Bizottság jóváhagyására vonatkozó iránymutatásokról szóló XVI. melléklete úgy rendelkezik, hogy „a Parlament minden olyan információra igényt tarthat, amely szükséges a biztosjelölt alkalmasságának megítéléséhez. Elvárja a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk teljes körű feltárását. A biztosjelöltek érdekeltségeikről szóló nyilatkozatát ellenőrzés céljából meg kell küldeni a jogi ügyekért felelős bizottságnak.

E rendelkezés sajnos nem tér ki arra, pontosan mit jelent a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálat, különösen arra a kérdésre nem, hogy a vizsgálatnak a benyújtott információk formális elemzésére kell-e korlátozódnia, vagy éppen ellenkezőleg, alapos elemzést kell végezni. E nem túl részletes rendelkezésből következő gyakorlati nehézségek következtében – amely nehézségek különösen jelentősnek bizonyultak a legutóbbi Európai Bizottság kinevezése során – a jogi ügyekért felelős bizottság koordinátorai úgy határoztak, hogy felvilágosítást kérnek az Alkotmányügyi Bizottságtól, amely többek között a Parlament eljárási szabályzatának értelmezésében illetékes.

Az Alkotmányügyi Bizottság által ajánlott értelmezést a 2015. április 28-i plenáris ülésen fogadták el. Szövege a következő:

„A biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó nyilatkozatának a jogi ügyekért felelős bizottság általi ellenőrzése nem csak arra terjed ki, hogy a nyilatkozatot megfelelően töltötték-e ki, hanem annak értékelésére is, hogy a nyilatkozat tartalmából nem következik-e összeférhetetlenség. Ezek alapján a meghallgatásért felelős bizottság dönt arról, hogy kér-e további információt a biztosjelölttől.ˮ

Ez az értelmezés megerősíti, hogy az elemzésnek alaposnak kell lennie, ám a további kérdések feltevésének feladatát a meghallgatásért felelős bizottságra hárítja.

Ezzel ellentétben a bizottsági meghallgatásokkal kapcsolatos eljárásokról és gyakorlatokról, a 2014. évi eljárásból levonható tanulságokról szóló 2015. szeptember 8-i állásfoglalásában a Parlament ragaszkodik a jogi ügyekért felelős bizottság szerepéhez abban az értelemben, hogy „véleménye szerint javítani kell a biztosjelöltek pénzügyi érdekeltségeiről szóló nyilatkozatok Jogi Bizottság általi vizsgálatát; [...]; a meghallgatás illetékes bizottság általi megtartásának elengedhetetlen előfeltételének tartja, hogy a Jogi Bizottság a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatok alapos elemzését követően megállapítsa az összeférhetetlenség hiányát” (4. bekezdés).

A Parlament „ezért fontosnak tartja, hogy az elkövetkezendő hónapokban a Jogi Bizottság ajánlás vagy saját kezdeményezésű jelentés formájában irányelveket adjon ki a biztosok érdekeltségi nyilatkozatára vonatkozó eljárások reformjának megkönnyítése érdekében” (13. bekezdés).

A plenáris ülés felkérésére tehát a jogi ügyekért felelős bizottság engedélyt kért saját kezdeményezésű jelentés elfogadására e kérdésben.

Az előadó álláspontja

Az előadó szándéka a pénzügyi érdekeltségeknek a jogi ügyekért felelős bizottság általi vizsgálat hatókörének felvázolása. E célból egyrészt ismertetni kívánja az Európai Parlament belső eljárásait az új Bizottság kinevezésekor és annak hivatali ideje során, valamint a Bizottság tagjaival szemben támasztott átláthatósági követelményeket.

Általánosságban véve az előadó megerősíti a Parlament álláspontját abban a tekintetben, hogy az összeférhetetlenség hiányának ellenőrzését nem lehet azonos szintre helyezni a jelölt alkalmasságának értékelésével, és hogy ezen ellenőrzésnek a meghallgatás előfeltételének kell lennie. Másfelől úgy véli, hogy az összeférhetetlenség fogalmának szigorúan objektív és ellenőrizhető elemekre kell korlátozódnia, és nem terjedhet túl azon, mint ami az adott tárcához kapcsolódik.

Végezetül megállapítja, hogy a Jogi Bizottság szerepe egyrészt az esetleges összeférhetetlenség értékelése, és adott esetben az annak megszüntetését célzó ajánlások megfogalmazása. Ezen ajánlások magukban foglalhatják bizonyos pénzügyi érdekeltségekről való lemondást vagy a tárca módosítását. Úgy véli, hogy a vizsgálat sikeres elvégzéséhez a jogi ügyekért felelős bizottságnak további információkat kell kérnie, amennyiben a nyilatkozat nem egyértelmű, hiányos vagy ellentmondásos.

Az előadó úgy véli emellett, hogy a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozat, valamint tágabb értelemben a Bizottság tagjait érintő esetleges összeférhetetlenségek ellenőrzésének túl kell terjednie a Bizottság kinevezéséhez kapcsolódó egyetlen eljáráson. E tekintetben úgy véli, hogy a hivatali idő alatt valamely biztos pénzügyi érdekeltségeinek bármely érdemi módosítása vagy a feladatoknak a Bizottság tagjai közötti újrafelosztása új helyzetet teremt az összeférhetetlenség esetleges fennállása szempontjából, ezért új parlamenti vizsgálati eljárás tárgyát kellene képeznie.

Az előadó egyben az Európai Bizottsághoz is fordul, ugyanis végső soron a Bizottság dönt a tagjai pénzügyi érdekeltségi nyilatkozataiban szereplő információkról. Ennélfogva az előadó a magatartási kódexet és a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó nyilatkozatot illetően számos módosítást javasol a Bizottságnak azzal a céllal, hogy a nyilatkozat elegendő információt tartalmazzon a biztosok pénzügyi érdekeltségeinek értékeléséhez, és hogy a Parlament minden változásról értesüljön.

Az előadó úgy véli továbbá, hogy az Alkotmányügyi Bizottságot fel kellene kérni arra, hogy vegye fel a Parlament eljárási szabályzatába, nevezetesen annak XVI. mellékletébe az e jelentésben azonosított iránymutatások végrehajtásához szükséges módosításokat.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről (28.9.2016)

a Jogi Bizottság részére

a biztosok pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatairól – iránymutatások

(2016/2080(INI))

A vélemény előadója: Ingeborg Gräßle

JAVASLATOK

A Költségvetési Ellenőrző Bizottság felhívja a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 245. cikkére,

A.  mivel a biztosok pénzügyi érdekeltségekről szóló jelenlegi nyilatkozatainak kezelése a nyilatkozatok 2008/2009-es kezeléséhez képest egészében véve előrelépésnek tekinthető, ugyanakkor mivel nem hiányoztak olyan történések, amelyek további pontosítást tettek szükségessé egyes érdekeltségi nyilatkozatok esetében;

B.  mivel sajnálatos, hogy a biztosok 2011-ben elfogadott magatartási kódexe nem foglalkozik kellőképpen számos, a Parlament által ajánlott jobbítással, különösen ami a biztosok pénzügyi érdekeltségekről szóló jelenlegi nyilatkozatait, a megbízatás megszűnése utáni munkavállalási korlátozásokat és az összeférhetetlenségek értékeléséért felelős ad hoc etikai bizottság megerősítését illeti; mivel ezzel összefüggésben emlékeztet a Parlamentnek a biztosjelöltek meghallgatási folyamatának módosításairól és javításáról megfogalmazott álláspontjaira is;

C.  mivel az európai kormányzás egyik pillére az uniós intézményeken belüli etika és átláthatóság annak érdekében történő erősítése, hogy javuljon az európai polgárok intézményekbe vetett bizalma, különösen figyelembe véve a Bizottság politikai megbízatásának a Lisszaboni Szerződést követő megerősítését;

A 2011. évi magatartási kódexben foglaltaknak megfelelő előrelépések

1.  megállapítja, hogy a biztosok 2011. április 20-án elfogadott magatartási kódexe (C (2011) 2904) a pártatlanság, a tisztességes magatartás, az átláthatóság, a kellő gondosság, a feddhetetlenség, a felelősség és a körültekintés vonatkozásában az azt megelőző, 2004-ben elfogadott kódexhez képest a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatok tekintetében előrelépésnek tekinthető, mivel a biztosok partnereire is kiterjesztették a közzétételi követelményeket, valamint mivel a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot legalább évente felül kell vizsgálni, illetve akkor, ha valamely információ megváltozik;

A CONT bizottság ajánlásainak nyomon követése

2.  elítéli, hogy a 2011-es magatartási kódex nem foglalkozik a parlamenti Költségvetési Ellenőrzési Bizottság 2011. március 2-i összes ajánlásával(1), és rámutat különösen arra, hogy a biztosoktól meg kell követelni, hogy minden pénzügyi érdekeltségükről vagy eszközükről nyilatkozzanak, ne csak azokról, „amelyek összeférhetetlenséget okozhatnak feladataik végzése során”, hogy a tartozásokról és a kötelezettségekről nem kell nyilatkozniuk, továbbá hogy az eltartott gyermekek nem kötelesek a házastársakkal azonos információk közlésére;

3.  mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy mivel nincs egyértelmű meghatározás vagy keretszabályozás, amely eligazítaná a biztosokat, elvárják tőlük, hogy maguk ítéljék meg, mi okozhat összeférhetetlenséget, különös tekintettel a Bizottság Szerződések őreként betöltött szerepére;

Végrehajtás az Európai Bizottságban

4.  aggodalmának ad hangot „A biztosok magatartási kódexe – a hatékonyság és eredményesség javítása” című aktualizált tanulmány (IP/D/CONT/IC/2014-053) miatt, amely számos hiányosságot fedett fel a jelenlegi biztosok érdekeltségekről szóló nyilatkozataiban, ezek között a legfontosabbak:

a)  az elmúlt tíz évben az alapítványoknál vagy más hasonló szervezeteknél vállalt pozíciók ismertetése tekintetében, mivel a szervezet célja nem elég világos annak megállapításához, hogy fennállhat-e az összeférhetetlenség lehetősége;

b)  az „egyéb szakmai tevékenységek” ismertetése tekintetében;

c)  a vállalati részvények, részesedések és más tulajdonok vagy vagyoni értékű jogok és egyéb immateriális javak birtoklásáról tett nyilatkozat tekintetében;

d)  az ingatlanok tekintetében, mivel a biztosok olyan ingatlanokról nyilatkoznak, amelyeket kizárólag a tulajdonos használ annak ellenére, hogy az ilyen típusú ingatlanokra nem vonatkozik a nyilatkozattételi követelmény;

hangsúlyozza, hogy nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni anélkül, hogy mindezt az eddig összegyűjtött adatok átfogó elemzésén alapuló tényekkel alá lehetne támasztani;

5.  sajnálatosnak tartja, hogy a magatartási kódex nem kodifikálja megfelelően az EUMSZ 245. cikke szerinti követelményt, miszerint a biztosok „hivatali idejük alatt és után tiszteletben tartják a hivatalukból eredő kötelezettségeiket és különösen azt, hogy megbízatásuk megszűnését követően feddhetetlenül és megfontoltan járnak el kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban”;

6.  sajnálattal állapítja meg, hogy a magatartási kódex nem tartalmaz semmilyen előírást az elidegenítésekre vonatkozóan annak ellenére, hogy ilyen előírásoknak minden etikai rendszerben szerepelniük kell; kiemelkedő fontosságot tulajdonít annak, hogy ezt a kérdést minél hamarabb szabályozzák;

7.  megállapítja, hogy a magatartási kódex nem ír elő konkrét határidőt a nyilatkozatnak a biztosjelölt parlamenti meghallgatása előtt történő benyújtására vonatkozóan; úgy véli, hogy ez a követelmény alapvető szempont a biztosjelöltek meghallgatási folyamatának felülvizsgálatában;

8.  sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozatot csak PDF-formátumban teszik közzé, amelyet nehéz felvenni egy elektronikus adatbázisba;

9.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem készít rendszeresen jelentést a biztosok magatartási kódexének végrehajtásáról, különösen az érdekeltségeikről szóló nyilatkozatokról, úgy véli, hogy a magatartási kódexet módosítani kell a jogsértésekre vonatkozó panasztételre vagy szankciókra vonatkozó előírás beillesztésével, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. és a 247. cikkében foglalt súlyos kötelességszegés kivételével;

10.  különösen sajnálatosnak tartja a Bizottság elnöke által az ombudsman azon kérésére adott nemleges választ, hogy proaktívan tegye közzé a volt biztosok hivatali idejük utáni tevékenységeinek az engedélyezésére vonatkozó határozatait, valamint az ad hoc etikai bizottság véleményeit; hangsúlyozza, hogy pusztán a bizottsági ülések jegyzőkönyvének a közzététele nem elegendő ahhoz, hogy a Parlament és a civil társadalom megismerje a „lehetséges összeférhetetlenségek” gyakorlati értelmezését és az ad hoc etikai bizottság által ezzel kapcsolatban kialakított feddhetetlenségi politikát;

11.  rámutat arra, hogy a volt biztosnak 18 hónapon át tartózkodnia kell „a Bizottság tagjainál és személyzeténél történő nyomásgyakorlástól, illetve vállalkozása, ügyfele vagy munkáltatója érdekeinek védelmétől azokban a kérdésekben, amelyekért […] felelős volt”, de miután kilép a Bizottságból, három éven át nagyon nagyvonalú átmeneti támogatásra jogosult, amely végső alapilletménye 40 és 65%-a között mozoghat;

12.  üdvözli, hogy a magatartási kódexben bevezetésre került egy rendelkezés az ügyek biztosok közötti újraelosztásáról abban az esetben, ha fennáll az összeférhetetlenség lehetősége, de sajnálatosnak tartja, hogy:

a)  nincs részletes meghatározás arról, hogy mi okoz összeférhetetlenséget;

b)  a rendelkezés az érintett biztos portfóliójában foglalt ügyekre korlátozódik, és így nem veszi figyelembe a biztos mint testületi tag feladatait;

c)  az elnök számára nincsenek kritériumok, amelyek alapján döntsön az újraelosztásról, sem kötelező erejű keret a Parlament tájékoztatására, sem alkalmazható eljárás arra az esetre, ha egy biztos nem jelzi az összeférhetetlenséget, vagy bármilyen, a feladatai jellegével össze nem egyeztethető tevékenységet folytat;

Ajánlások

13.  emlékeztet arra, hogy az összeférhetetlenség hiányának a biztosok meghallgatása megtartásának előfeltételét kell képeznie, és ezért a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatok űrlapjait a biztosnak az Európai Parlament illetékes bizottsága előtti meghallgatása előtt ki kell tölteni és elérhetővé kell tenni, és azokat legalább évente egyszer és minden adatmódosítás után át kell nézni;

14.  kéri a Bizottságot, hogy mivel az övé a végső felelősség, hogy biztosítsa az európai uniós biztosok kinevezési folyamatának helyes továbbfejlesztéséhez szükséges átláthatósági szintet, lényegesen javítson a biztosok pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatainak űrlapjain oly módon, hogy a Parlament helyesen értékelhesse a biztosokkal kapcsolatos valós és vélt összeférhetetlenség meglétét vagy hiányát, valamint a biztosok alkalmasságát a megbízatásuk betöltésére;

15.  kéri a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja felül a biztosok 2011-ben elfogadott magatartási kódexét azzal a céllal, hogy figyelembe vegyék mind a Parlament legutóbbi határozataiban tett ajánlásokat, mind az Unió valamennyi intézményétől elvárható, etikára és átláthatóságra vonatkozó általános normák fejlődését; azt javasolja, hogy a Bizottság módosítsa a biztosok magatartási kódexét annak biztosítása érdekében:

a)  hogy a biztosok minden pénzügyi érdekeltségükről nyilatkozzanak, ideértve a 10 000 EUR-nál nagyobb értékű eszközöket és kötelezettségeket is;

b)  hogy a biztosok ismertessék valamennyi érdekeltségüket (részvényes, igazgatótanács tagja, tanácsadás, közeli alapítvány tagja stb.) az olyan vállalkozásokban, amelyeknek a tagjai voltak, ideértve a közeli családi érdekeltségeket, illetve azokat a változásokat, amelyek jelölésük nyilvánosságra hozatala után következtek be;

c)  hogy a biztosok által eltartott és/vagy közvetlen családtagok ugyanazon információkról legyenek kötelesek nyilatkozni, mint a házastársak vagy partnerek;

d)  hogy a biztosok egyértelműen pontosítsák azon szervezetek céljait, amelyekben saját maguk, házastársaik és/vagy eltartott gyermekeik részt vesznek, a lehetséges összeférhetetlenség megállapítása érdekében;

e)  hogy a biztosok hozzák nyilvánosságra bármely nem kormányzati szervezetben, titkos társaságban vagy az állami szervek feladatainak ellátásába való közvetlen beavatkozásra törekvő, a létezésüket eltitkoló szervezetekben való tagságukat és a nem kormányzati szervezetek számára adott, 500 EUR-t meghaladó adományaikat;

f)  hogy a biztosok és eltartott családtagjaik hozzák nyilvánosságra bármely nem kormányzati szervezetben való tagságukat és a nem kormányzati szervezetek számára adott, 500 EUR-t meghaladó adományaikat;

g)  hogy az EUMSZ 245. cikkével összhangban módosítsák a magatartási kódexet, a biztosok hivatali ideje utáni munkavállalási korlátozások időtartamát két évre meghosszabbítva;

h)  hogy a magatartási kódex tartalmazzon az elidegenítésekre vonatkozó konkrét követelményeket;

i)  hogy a biztosjelöltek nyilatkozataikat és a konkrét határidőn belül , megfelelő időben nyújtsák be, hogy az ad hoc etikai bizottság jóval a parlamenti meghallgatások előtt be tudja nyújtani a Parlamentnek a lehetséges összeférhetetlenségekre vonatkozó véleményét;

j)  hogy a biztosok csak olyan lobbicsoportok képviselőivel találkozzanak, amelyek szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban, amely az uniós intézmények keretei között zajló politikai döntéshozatalt befolyásolni kívánó személyekről tartalmaz információt;

k)  hogy a biztosok kinevezésükkor nyújtsanak be egy aláírt nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy a megbízatásuk alatti tevékenységekkel kapcsolatban az Európai Parlament bármelyik bizottsága előtt megjelennek;

l)  hogy a nyilatkozatokat olyan formátumban hozzák nyilvánosságra, amely kompatibilis a nyílt hozzáférésű adatokkal, hogy adatbázisokkal könnyen feldolgozhatók legyenek;

m)  hogy a Bizottság dolgozza át a magatartási kódex 1.3. szakaszát, amely előírja, hogy a biztosnak nyilatkoznia kell bármely olyan pénzügyi érdekeltségéről vagy eszközéről, amely feladatainak végzése során összeférhetetlenséget okozhat, valamint különösen az összeférhetetlenség meghatározását, biztosítva ezzel a pénzügyi érdekeltségekre vonatkozó és kapcsolódó valamennyi szabály világos meghatározását, és hogy ezek teljes körű és átfogó útmutatást nyújtsanak mind a biztosjelölteknek, mind pedig a hivatalban lévő biztosoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan hajtandó végre a magatartási kódex 1.3. szakasza;

n)  hogy javuljon az ügyek összeférhetetlenség esetén alkalmazandó újraelosztására vonatkozó eljárás olyan értelemben, hogy vegyék figyelembe a biztos testületi tagként végzendő feladatait, határozzanak meg a tisztességes és körültekintő magatartással kapcsolatos kritériumokat az elnök számára az ügyek újraelosztásáról hozott határozatára vonatkozóan, hajtsanak végre egy kötelező érvényű eljárást és vezessenek be szankciókat azon ügyek esetében, amikor a biztos nem nyújt tájékoztatást a lehetséges összeférhetetlenségről, és vezessenek be egy kötelező érvényű eljárást a Parlament fent említett ügyekről történő tájékoztatására;

o)  hogy a Bizottság évente készítsen jelentést a biztosok magatartási kódexének végrehajtásáról, és rendelkezzen panasztételi eljárásokról és szankciókról nemcsak súlyos kötelességszegés, hanem az előírások, különösen a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatra vonatkozó követelmények megszegése esetén is.

p)  hogy meghatározza az EUMSZ 245. cikke tiszteletben tartásának kritériumait, amely cikk előírja a biztosok számára, hogy „megbízatásuk megszűnését követően feddhetetlenül és tartózkodóan jár[ja]nak el kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban”;

q)  hogy a volt biztosok hivatali idejük utáni tevékenységeinek engedélyezésére vonatkozó határozatokat, valamint az ad hoc etikai bizottság véleményeit proaktívan tegyék közzé;

r)  hogy az ad hoc etikai bizottság olyan független szakértőkből álljon, akik maguk nem töltöttek be biztosi tisztséget;

s)  hogy az ad hoc etikai bizottság készítsen és tegyen közzé éves jelentést tevékenységeiről, és abban – amennyiben jónak látja – szerepeltessen a magatartási kódexnek vagy a kódex végrehajtásának javítására irányuló ajánlásokat;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

26.9.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Ryszard Czarnecki, Dennis de Jong, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Verónica Lope Fontagné, Georgi Pirinski, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Cătălin Sorin Ivan, Andrey Novakov, Julia Pitera, Richard Sulík

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Stuart Agnew, Edouard Ferrand

(1)

De Magistris úrnak, a Költségvetési Ellenőrzési Bizottság elnökének levele Lehne úr, a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnöke számára.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

13.10.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, József Szájer, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sergio Gaetano Cofferati, Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Constance Le Grip, Virginie Rozière

Jogi nyilatkozat