Eljárás : 2016/2114(REG)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0344/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0344/2016

Viták :

PV 13/12/2016 - 3
CRE 13/12/2016 - 3

Szavazatok :

PV 13/12/2016 - 5.3
CRE 13/12/2016 - 5.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0484

JELENTÉS     
PDF 3008kWORD 389k
22.11.2016
PE 585.606v03-00 A8-0344/2016

on the general revision of Parliament's Rules of Procedure

(2016/2114(REG))

Alkotmányügyi Bizottság

Előadó: Richard Corbett

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Parlament eljárási szabályzatának általános felülvizsgálatáról

(2016/2114(REG))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 226. és 227. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére, valamint a Költségvetési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, valamint a Jogi Bizottság véleményeire (A8-0344/2016),

1.  úgy határoz, hogy az alábbi módon módosítja eljárási szabályzatát;

2.  hangsúlyozza, hogy az eljárási szabályzat módosításai kellőképpen figyelembe vették a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás(1) rendelkezéseit;

3.   kéri a főtitkárt, hogy hozza meg a szükséges intézkedéseket a Parlament informatikai rendszereinek a módosított eljárási szabályzathoz való haladéktalan hozzáigazítása és – többek között az Unió más intézményeihez intézett írásbeli választ igénylő kérdések nyomon követésére szolgáló – megfelelő informatikai eszközök létrehozása érdekében;

4.  úgy határoz, hogy amint az ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárást eltávolítják a hatályos jogszabályokból, törli a 106. cikk (4) bekezdését az eljárási szabályzatból, és kéri, hogy az érintett szervezeti egységek időközben egészítsék ki ezt a bekezdést a jövőbeli törlésre utaló lábjegyzettel;

5.  felkéri az Elnökök Értekezletét, hogy vizsgálja felül a rendes jogalkotási eljárás keretében folytatott tárgyalások magatartási kódexét annak érdekében, hogy összhangba hozza azt az e határozat eredményeként elfogadott 73–73d. cikkel;

6.  felhívja a figyelmet az eljárási szabályzathoz csatolt mellékletek átszervezésének szükségességére annak érdekében, hogy csak olyan szövegeket tartalmazzanak, amelyek jogi érték és a többségre vonatkozó szabályok tekintetében megegyezzenek a szabályzat cikkeivel és az eljárási szabályzat végrehajtási intézkedéseit tartalmazó a VI. melléklettel – annak ellenére, hogy a melléklet elfogadásához eltérő eljárásra és eltérő többségre van szükség; kéri a többi meglévő melléklet és a képviselők munkája szempontjából lényeges további szövegek átcsoportosítását egy, az eljárási szabályzatot kísérő szabálygyűjteménybe;

7.  rámutat, hogy e szabályzat módosításai az elfogadásukat követő ülés első napján lépnek hatályba a 212. cikk (2) bekezdése kivételével – amely a küldöttségek összetételére vonatkozik –, amely a meglévő küldöttségek esetében a 2019-ben tartandó következő európai parlamenti választásokat követő első ülésük megnyitásakor lép hatályba;

8.  úgy határoz, hogy a képviselőknek legkésőbb a változások hatálybalépésétől számított hat hónapon belül ki kell igazítaniuk a pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatukat, hogy az tükrözze az I. melléklet 4. cikkének változásait; kéri Elnökségét és főtitkárát, hogy az említett hatálybalépéstől számított három hónapon belül hozzák meg a megfelelő intézkedéseket, hogy a képviselők ezt a kiigazítást el tudják végezni; úgy határoz, hogy az e határozat elfogadásának napján hatályban lévő eljárási szabályzat rendelkezései alapján benyújtott nyilatkozatok a hatálybalépést követően hat hónapig érvényesek maradnak; ezenkívül úgy határoz, hogy ez utóbbi rendelkezések minden olyan képviselő esetében is alkalmazandók, akiknek mandátuma ugyanezen idő alatt lép hatályba;

9.  kéri az Alkotmányügyi Bizottságot, hogy vizsgálja felül a 168a. cikket a küszöbök új meghatározásai tekintetében, és az említett cikk hatálybalépése után egy évvel vizsgálja felül a küszöbök alkalmazását egyes cikkek tekintetében;

10.  utasítja elnökét, hogy tájékoztatás céljából továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.

Módosítás    1

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

2 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

2. cikk

2. cikk

A szabad mandátum

A szabad mandátum

Az Európai Parlament képviselői megbízatásukat szabadon gyakorolják. A képviselőket semmiféle utasítás nem köti, és nem kapnak kötött mandátumot.

Az 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikke (1) bekezdésével és az európai parlamenti képviselők statútuma 2. cikke (1) bekezdésével és 3.cikke (1) bekezdésével összhangban a képviselők megbízatásukat szabadon és függetlenül gyakorolják, semmiféle utasítás nem köti őket, és nem kapnak kötött mandátumot.

Indokolás

Jogi szempontból a szabad mandátum forrása az 1976. évi okmány 6. cikkének (1) bekezdése, valamint a képviselői statútum 2. cikkének (1) bekezdése és 3. cikkének (1) bekezdése. A javasolt módosítás – amely e rendelkezések szövegének szó szerint megfelel – célja mindenfajta zavar elkerülése.

Módosítás    2

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

3. cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

3. cikk

3 cikk

A mandátumvizsgálat

A mandátumvizsgálat

(1)  Az európai parlamenti választások után az elnök felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy késedelem nélkül értesítsék a Parlamentet a megválasztott képviselők nevéről annak érdekében, hogy a választásokat követő első ülés megnyitásakor valamennyi képviselő elfoglalhassa helyét a Parlamentben.

(1)  Az európai parlamenti választások után az elnök felkéri a tagállamok illetékes hatóságait, hogy késedelem nélkül értesítsék a Parlamentet a megválasztott képviselők nevéről annak érdekében, hogy a választásokat követő első ülés megnyitásakor valamennyi képviselő elfoglalhassa helyét a Parlamentben.

Az elnök egyúttal felhívja e hatóságok figyelmét az 1976. szeptember 20-i okmány vonatkozó rendelkezéseire, és felkéri őket, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az európai parlamenti képviselői megbízatással való bármilyen összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

Az elnök egyúttal felhívja e hatóságok figyelmét az 1976. szeptember 20-i okmány vonatkozó rendelkezéseire, és felkéri őket, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket az európai parlamenti képviselői megbízatással való bármilyen összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

(2)  Minden képviselő, akinek a megválasztásáról értesítették a Parlamentet, parlamenti helyének elfoglalását megelőzően írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében nincs más olyan tisztsége, amely összeférhetetlen az európai parlamenti képviselői megbízatással. A parlamenti választásokat követően ezt a nyilatkozatot – amennyiben lehetséges – a Parlament alakuló ülését megelőzően legkésőbb hat nappal meg kell tenni. A képviselői mandátum vizsgálatának befejezéséig, illetve bármely vitás ügyben történő határozat meghozataláig, és feltéve, hogy a képviselő előzőleg aláírta az említett írásbeli nyilatkozatot, a képviselő elfoglalhatja helyét a Parlamentben és szerveiben, és minden ehhez kapcsolódó jog megilleti.

(2)  Minden képviselő, akinek a megválasztásáról értesítették a Parlamentet, parlamenti helyének elfoglalását megelőzően írásbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében nincs más olyan tisztsége, amely összeférhetetlen az európai parlamenti képviselői megbízatással. A parlamenti választásokat követően ezt a nyilatkozatot – amennyiben lehetséges – a Parlament alakuló ülését megelőzően legkésőbb hat nappal meg kell tenni. A képviselői mandátum vizsgálatának befejezéséig, illetve bármely vitás ügyben történő határozat meghozataláig, és feltéve, hogy a képviselő előzőleg aláírta az említett írásbeli nyilatkozatot, a képviselő elfoglalhatja helyét a Parlamentben és szerveiben, és minden ehhez kapcsolódó jog megilleti.

Ha a nyilvánosság számára rendelkezésre álló forrásokból igazolható tények alapján megállapításra kerül, hogy a képviselő az európai parlamenti képviselői megbízatással az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen tisztséggel rendelkezik, a Parlament – az elnöke által nyújtott tájékoztatás alapján – megállapítja a képviselői hely megüresedését.

Ha a nyilvánosság számára rendelkezésre álló forrásokból igazolható tények alapján megállapításra kerül, hogy a képviselő az európai parlamenti képviselői megbízatással az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében összeférhetetlen tisztséggel rendelkezik, a Parlament – az elnöke által nyújtott tájékoztatás alapján – megállapítja a képviselői hely megüresedését.

(3)  Az illetékes mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján a Parlament haladéktalanul megvizsgálja a mandátumokat, és határoz az újonnan megválasztott képviselők mandátumának érvényességéről, valamint az 1976. szeptember 20-i okmány rendelkezéseinek értelmében minden más, a Parlament hatáskörébe utalt vitáról, kivéve azokat, amelyek a nemzeti választási törvényeken alapulnak.

(3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament haladéktalanul megvizsgálja a mandátumokat és határoz az újonnan megválasztott képviselők mandátumának érvényességéről, valamint az 1976. szeptember 20-i okmány rendelkezéseinek értelmében minden más, a Parlament hatáskörébe utalt vitáról, kivéve azokat, amelyek az említett okmány értelmében a benne említett nemzeti szabályok kizárólagos hatálya alá tartoznak.

 

A bizottság jelentése a tagállamoknak a választások teljes eredményét tartalmazó hivatalos értesítésén alapul, amely tartalmazza a megválasztott jelöltek és a lehetséges helyettesek neveit a szavazási eredmények szerinti rangsorban.

 

A képviselői mandátum kizárólag abban az esetben nyilvánítható érvényesnek, ha az e cikk, valamint az eljárási szabályzat I. melléklete szerint szükséges írásbeli nyilatkozatokat megtették.

(4)  A bizottság jelentése a tagállamoknak a választások teljes eredményét tartalmazó hivatalos értesítésén alapul, amely tartalmazza a megválasztott jelöltek és a lehetséges helyettesek neveit a szavazási eredmények szerinti rangsorban.

 

A képviselői mandátum kizárólag abban az esetben nyilvánítható érvényesnek, ha az e cikk, valamint az e szabályzat I. melléklete szerint szükséges írásbeli nyilatkozatokat megtették.

 

A képviselők mandátumának érvényességét érintő bármely vitában a Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján bármikor határozhat.

(4)  Az illetékes bizottság javaslata alapján a Parlament késedelem nélkül megvizsgálja a leköszönő képviselőket felváltó egyéni képviselők mandátumát, továbbá a képviselők mandátumának érvényességét érintő bármely vitában bármikor határozhat.

(5)  Ha a képviselői mandátum az ugyanazon a listán szereplő jelöltek visszalépésének eredményeképp jött létre, a bizottság megbizonyosodik arról, hogy a visszalépésekre az 1976. szeptember 20-i okmány és a 4. cikk (3) bekezdése szellemének és betűjének megfelelően került-e sor.

(5)  Ha a képviselői mandátum az ugyanazon a listán szereplő jelöltek visszalépésének eredményeképp jött létre, a bizottság megbizonyosodik arról, hogy a visszalépésekre az 1976. szeptember 20-i okmány és a 4. cikk (3) bekezdése szellemének és betűjének megfelelően került-e sor.

(6)  A bizottság gondoskodik arról, hogy mind a tagállamok, mind az Unió hatóságai haladéktalanul továbbítsanak a Parlamenthez minden olyan információt, amely bármely európai parlamenti képviselő feladatainak teljesítését vagy a helyettesek rangsorolását befolyásolhatja, kinevezés esetén megjelölve a hatályba lépés időpontját.

(6)  A bizottság gondoskodik arról, hogy mind a tagállamok, mind az Unió hatóságai haladéktalanul továbbítsanak a Parlamenthez minden olyan információt, amely bármely európai parlamenti képviselő megválaszthatóságát, vagy a helyettesek megválaszthatóságát vagy rangsorolását befolyásolhatja, kinevezés esetén megjelölve a hatályba lépés időpontját.

Ha a tagállamok illetékes hatóságai olyan eljárást kezdeményeznek, amely egy képviselőnek hivatalától való megfosztásával járhat, az elnök az eljárás állásáról rendszeres tájékoztatást kér. Az elnök az ügyet az illetékes bizottság elé utalja, amelynek javaslatára a Parlament az ügyben álláspontot alakíthat ki.

Ha a tagállamok illetékes hatóságai olyan eljárást kezdeményeznek, amely egy képviselőnek hivatalától való megfosztásával járhat, az elnök az eljárás állásáról rendszeres tájékoztatást kér. Az elnök az ügyet az illetékes bizottság elé utalja, amelynek javaslatára a Parlament az ügyben álláspontot alakíthat ki.

Indokolás

The changes in paragraph 3 illustrate the fact that the "committee responsible" is clearly identified in Annex VI. The words "except those based on national electoral laws" are deleted as they are not fully in line with Article 12 of the Act of 1976, i.e. "other than those arising out of the national provisions to which the Act refers". Moreover, subparagraphs 1 and 2 of paragraph 4 are moved to paragraph 3 for consistency reasons.

As a consequence, paragraph 4 will consist of only its current subparagraph 3. This provision refers to what happens in the course of the legislative term when Members are replaced. The word "proposal" instead of "report" allows having recourse to a simplified procedure (i.e. ad hoc verification by letter) in unproblematic cases, in line with the standing practice.

Módosítás    3

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

4 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

4. cikk

4. cikk

A képviselői megbízatás időtartama

A képviselői megbízatás időtartama

(1)  A képviselők megbízatása az 1976. szeptember 20-i okmányban megállapítottak szerint kezdődik és szűnik meg. A megbízatás a képviselő halálával vagy lemondásával is megszűnik.

(1)  A képviselők megbízatása az 1976. szeptember 20-i okmány 5. és 13. cikkében megállapítottak szerint kezdődik és szűnik meg.

(2)  A képviselők a választásokat követő első parlamenti ülés megnyitásáig maradnak hivatalban.

 

(3)  A megbízatásáról lemondó képviselő értesíti az elnököt a lemondásról és a lemondás hatálybalépésének időpontjáról, amely nem haladhatja meg az értesítéstől számított 3 hónapot. Az értesítés a főtitkár vagy képviselője jelenlétében elkészített hivatalos jegyzőkönyv formájában történik, amelyet a főtitkár vagy képviselője, továbbá az érintett képviselő aláírnak, és haladéktalanul benyújtanak az illetékes bizottsághoz, amely a kérdést a dokumentum kézhezvételét követő első ülésén napirendre tűzi.

(3)  A megbízatásáról lemondó képviselő értesíti az elnököt a lemondásról és a lemondás hatálybalépésének időpontjáról, amely nem haladhatja meg az értesítéstől számított 3 hónapot. Az értesítés a főtitkár vagy képviselője jelenlétében elkészített hivatalos jegyzőkönyv formájában történik, amelyet a főtitkár vagy képviselője, továbbá az érintett képviselő aláírnak, és haladéktalanul benyújtanak az illetékes bizottsághoz, amely a kérdést a dokumentum kézhezvételét követő első ülésén napirendre tűzi.

Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás nem az 1976. szeptember 20-i okmány szellemének és betűjének megfelelően történt, erről tájékoztatja a Parlamentet, hogy az határozhasson: megállapítja-e az üresedést.

Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás az 1976. szeptember 20-i okmánynak megfelelően történt, a lemondó képviselő által a hivatalos jegyzőkönyvben megjelölt időponttól kezdődő hatállyal megállapítják a képviselői hely megüresedését, valamint az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet.

Ellenkező esetben a képviselői hely üresedését a lemondó képviselő által a hivatalos jegyzőkönyvben megjelölt időponttól kezdődő hatállyal állapítják meg. A Parlament e tárgyban nem szavaz.

Ha az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a lemondás nem az 1976. szeptember 20-i okmánynak megfelelően történt, javasolja a Parlamentnek, hogy ne állapítsa meg az üresedést.

Bizonyos kivételes körülmények fennállásának esetére egyszerűsített eljárást vezettek be, különösen ha a lemondás hatálybalépése és az illetékes bizottság első ülése között egy vagy több plenáris ülést tartanak, és – mivel képviselői hely üresedését nem állapították meg – az a képviselőcsoport, amelyhez a lemondó képviselő tartozik, nem képes ezeken az üléseken a képviselő megfelelő helyettesítéséről gondoskodni. Ezen eljárás alapján az illetékes bizottság ilyen ügyekkel megbízott előadójának hatásköre van a rendelkezésnek megfelelően benyújtott bármely lemondás azonnali megvizsgálására, és abban az esetben, ha a bejelentés mérlegelésének késedelme hátránnyal járhatna, az ügyet a bizottság elnökének hatáskörébe utalja, és felkéri, hogy a (3) bekezdés szerint

 

  a bizottság nevében tájékoztassa a Parlament elnökét a képviselői hely megüresedésének megállapíthatóságáról, vagy

 

  hívjon össze rendkívüli bizottsági ülést az előadó által megállapított problémák megvizsgálására.

 

 

(3a)  Ha a következő plenáris ülésig az illetékes bizottságnak nincs kitűzve ülése, az illetékes bizottság előadója haladéktalanul megvizsgálja a rendelkezésnek megfelelően bejelentett bármely lemondást. Abban az esetben, ha a bejelentés mérlegelésének késedelme hátránnyal járhatna, az előadó az ügyet a bizottság elnöke elé utalja, és felkéri, hogy a (3) bekezdés szerint:

 

  a bizottság nevében tájékoztassa a Parlament elnökét a képviselői hely megüresedésének megállapíthatóságáról; vagy

 

  hívjon össze rendkívüli bizottsági ülést az előadó által megállapított problémák megvizsgálására;

(4)   Ha az adott tagállam illetékes hatósága valamely európai parlamenti képviselő képviselői megbízatásának megszűnéséről értesíti az elnököt a tagállam törvényi rendelkezései értelmében, akár az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikke (3) bekezdésének értelmében fennálló összeférhetetlenség, akár a képviselői megbízatás ezen okmány 13. cikke (3) bekezdésének értelmében történő visszavonása miatt, az elnök értesíti a Parlamentet a megbízatásnak a tagállam által bejelentett időpontban történő megszűnéséről, és felkéri a tagállamot a megüresedett képviselői hely késedelem nélküli betöltésére.

(4)   Ha egy tagállam vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezésről vagy megválasztásról értesíti az elnököt, az elnök erről tájékoztatja a Parlamentet, amely megállapítja a képviselői helynek az összeférhetetlenség keletkezésének napjától kezdődő megüresedését.

Ha a tagállam vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezésről vagy megválasztásról értesítik az elnököt, az elnök tájékoztatja a Parlamentet, amely megállapítja a képviselői hely megüresedését.

Ha a tagállam illetékes hatóságai értesítik az elnököt valamely európai parlamenti képviselő képviselői megbízatásának akár az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikke (3) bekezdésének megfelelő tagállam törvényi rendelkezések értelmében fennálló összeférhetetlenség miatti, akár a képviselői megbízatásnak az említett okmány 13. cikke (3) bekezdésének értelmében történő visszavonása miatti megszűnéséről, az elnök tájékoztatja a Parlamentet a megbízatásnak a tagállam által bejelentett időpontban történő megszűnéséről. Ha ezt az időpontot a tagállami hatóságok nem jelölik meg, a megbízatás megszűnésének időpontja a tagállam általi értesítés időpontjával azonos.

(5)  A tagállam vagy az Unió hatóságai értesítik az elnököt minden olyan feladatról, amellyel egy képviselőt megbízni szándékoznak. Az elnök az illetékes bizottság hatáskörébe utalja annak vizsgálatát, hogy a javasolt feladat összeegyeztethető-e az 1976. szeptember 20-i okmány szellemével és betűjével. Az elnök tájékoztatja a Parlamentet, az érintett képviselőt és az illetékes hatóságokat a bizottság következtetéseiről.

(5)  Ha a tagállam vagy az Unió hatóságai olyan feladatról értesítik az elnököt, amellyel egy képviselőt megbízni szándékoznak, az elnök az illetékes bizottság hatáskörébe utalja annak vizsgálatát, hogy a javasolt feladat összeegyeztethető-e az 1976. szeptember 20-i okmánnyal, továbbá az elnök tájékoztatja a Parlamentet, az érintett képviselőt és az érintett hatóságokat a bizottság következtetéseiről.

(6)  A következők tekintendők a képviselői megbízatás megszűnése, illetve a képviselői hely megüresedése időpontjának:

 

  lemondás esetén: az a nap, amelyen a lemondás bejelentéséről felvett jegyzőkönyv alapján a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapítja;

 

  az 1976. szeptember 20-i okmány 7. cikkének (1) vagy (2) bekezdése értelmében az európai parlamenti képviselői megbízatással összeférhetetlen kinevezés vagy megválasztás esetén: a tagállamok vagy az Unió illetékes hatóságai vagy az érintett képviselő által közölt időpont.

 

(7)  Ha a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapította, erről tájékoztatja az érintett tagállamot, és felkéri a képviselői hely késedelem nélküli betöltésére.

(7)  Ha a Parlament a képviselői hely megüresedését megállapította, az elnök erről tájékoztatja az érintett tagállamot, és felkéri a képviselői hely késedelem nélküli betöltésére.

(8)  Képviselői kinevezés érvényességét érintő vitában – ha a képviselő mandátumát már megvizsgálták – az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely haladéktalanul és legkésőbb a következő ülés megkezdéséig jelentést tesz a Parlamentnek.

 

(9)  Ha a megbízatás elfogadása vagy az arról történő lemondás nyilvánvalóan tárgyi tévedésen vagy akarathibán alapul, a Parlament fenntartja a jogot, hogy a megvizsgált mandátumot érvénytelennek nyilvánítsa, illetve a képviselői hely megüresedésének megállapítását megtagadja.

(9)  Ha a megbízatás elfogadása vagy az arról történő lemondás nyilvánvalóan tárgyi tévedésen vagy akarathibán alapul, a Parlament a megvizsgált mandátumot érvénytelennek nyilváníthatja, illetve a képviselői hely megüresedésének megállapítását megtagadhatja.

Indokolás

As regards paragraph 1, Article 13(1) of the Act of 1976 adds the case of "withdrawal of the mandate" to "death or resignation". However, since all these cases are covered by the Act of 1976, the second sentence of this paragraph is superfluous and can be deleted.

Paragraph 2 is deleted, asits content is already covered by the Act of 1976.

In paragraph 3, since the case of a problematic resignation is the exception and not the rule, subparagraphs 2 and 3 are inverted and their wording is streamlined.

The existing interpretation is converted into a new paragraph after paragraph 3 and its wording streamlined.

Subparagraphs 1 and 2 of paragraph 4 are inverted in order to reflect the order of the incompatibilities referred to in Article 7 of the Act of 1976. Their wording is also adapted (among other things, the last sentence of current subparagraph 1 is deleted as it is a mere repetition of current paragraph 7).

The amendment of paragraph 5 makes sure that it complies with the principle that Parliament’s Rules of Procedure may not impose obligations on other authorities, including those of the Member States.

Since the suggested wording of paragraphs 3 and 4 clarifies the date of the end of the term of office in all possible cases covered by the Act of 1976 (including resignation, incompatibilities or withdrawal of mandate), paragraph 6 becomes superfluous and can be deleted.

Paragraph 7 is in line with the existing practice.

Paragraph 8 is deleted as it is reflected in Rule 3 with the exception of the deadline, which can be deleted, as depending on the complexity of a dispute, this deadline "no later than the beginning of the next part-session" may prove to be too tight.

Paragraph 9 would become paragraph 7. "Shall reserve the right to" is a somewhat odd wording in the context and the amendment suggests to replace it with "may".

Módosítás    4

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

5 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

5. cikk

5. cikk

Kiváltságok és mentességek

Kiváltságok és mentességek

(1)  A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben foglaltaknak megfelelően kiváltságokat és mentességeket élveznek.

(1)  A képviselők az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben foglalt kiváltságokat és mentességeket élvezik.

(2)  A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka.

(2)  Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka.

(3)  A Parlament Elnöke a képviselők részére a megválasztásukról szóló értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul a tagállamok területén történő szabad mozgást lehetővé tevő igazolványt állít ki.

(3)  Az Európai Unió a képviselő kérelmére és a Parlament elnökének jóváhagyásával európai uniós laissez-passer igazolványt állít ki a képviselő részére, amely lehetővé teszi a tagállamok és az azt érvényes úti okmányként elismerő más országok területén történő szabad mozgást.

 

(3a)  Feladatainak ellátása céljából minden képviselőnek joga van tevékenyen részt venni a Parlament bizottságainak és küldöttségeinek munkájában ezen eljárási szabályzat rendelkezéseivel összhangban.

(4)  A képviselőknek jogukban áll a Parlament vagy a bizottságok birtokában levő bármely iratba betekinteni, kivéve a személyes iratokat és számlákat, amelyekbe kizárólag az érintett képviselők tekinthetnek be. Az eljárási szabályzat VII. melléklete rendelkezik az e szabály alóli kivételekről azon dokumentumokkal kapcsolatos eljárás tekintetében, amelyekhez a nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a megtagadható.

(4)  A képviselőknek jogukban áll a Parlament vagy a bizottságok birtokában levő bármely iratba betekinteni, kivéve a személyes iratokat és számlákat, amelyekbe kizárólag az érintett képviselők tekinthetnek be. Az eljárási szabályzat 210a. cikke rendelkezik az e szabály alóli kivételekről azon dokumentumokkal kapcsolatos eljárás tekintetében, amelyekhez a nyilvános hozzáférés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a megtagadható.

 

Az Elnökség jóváhagyásával, indokolással ellátott határozattal egy képviselőtől meg lehet tagadni valamely dokumentumba való betekintést, ha az Elnökség a képviselő meghallgatása után arra a meggyőződésre jut, hogy a betekintés a Parlament intézményi érdekeinek vagy a közérdeknek az elfogadhatatlan sérelméhez vezetne, és hogy a betekintést a képviselő magán- vagy személyes jellegű indítékból kéri. A képviselő az ilyen határozat ellen a kézhezvételtől számított egy hónapon belül írásbeli panaszt tehet. Csak az indoklással ellátott írásbeli panaszok elfogadhatók. A panaszról a Parlament a benyújtást követő ülésen, vita nélkül határoz.

Indokolás

Az (1) bekezdés az 1976. évi okmány 6. cikkének (2) bekezdését ismétli. A megfogalmazást módosítani kell annak tükrözése érdekében, hogy itt nem rendelkezésről, hanem puszta ténymegállapításról van szó.

A (2) bekezdés a mentelmi jog egyik alapvető elvét rögzíti, és kiegészítésre kerül a 6. cikk (1) bekezdésének első mondatával.

Ami a (4) bekezdés módosítását illeti, a VII. melléklet A. része törlésre került és az új 210a. cikkben szerepel.

Módosítás    5

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

6 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

6. cikk

6. cikk

A mentelmi jog felfüggesztése

A mentelmi jog felfüggesztése

(1)  Hatáskörének gyakorlása során a kiváltságok és a mentességek tekintetében a Parlament fellép annak érdekében, hogy demokratikus jogalkotó gyűlésként megőrizze integritását és biztosítsa a képviselők függetlenségét feladataik teljesítése során. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az e cikkben említett elvek alapján kell értékelni.

(1)  A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az 5. cikk (2) bekezdésében említett elvek alapján kell értékelni.

(2)  Ha egy képviselőnek tanúként vagy szakértőként kell megjelennie, nem szükséges kérni a mentelmi jog felfüggesztését, feltéve hogy

(2)  Ha egy képviselőnek tanúként vagy szakértőként kell megjelennie, nem szükséges kérni a mentelmi jog felfüggesztését, feltéve hogy

– a képviselőnek nem olyan napon vagy időpontban kell megjelennie, amely parlamenti feladatainak teljesítését akadályozza vagy hátráltatja, vagy lehetősége van írásban, illetve olyan más formában nyilatkozatot tenni, amely parlamenti kötelezettségeinek ellátásában nem hátráltatja; továbbá

– a képviselőnek nem olyan napon vagy időpontban kell megjelennie, amely parlamenti feladatainak teljesítését akadályozza vagy hátráltatja, vagy lehetősége van írásban, illetve olyan más formában nyilatkozatot tenni, amely parlamenti kötelezettségeinek ellátásában nem hátráltatja; továbbá

– a képviselőt nem kötelezik arra, hogy olyan bizalmas értesülésre vonatkozó vallomást tegyen, amelyhez képviselői megbízatásának gyakorlása során jutott, és amelyet nem kíván a nyilvánosság elé tárni.

– a képviselőt nem kötelezik arra, hogy olyan bizalmas értesülésre vonatkozó vallomást tegyen, amelyhez képviselői megbízatásának gyakorlása során jutott, és amelyet nem kíván a nyilvánosság elé tárni.

(Concerns AM 25)

Indokolás

Az (1) bekezdés első része áthelyezendő az 5. cikk (2) bekezdésébe.

Módosítás    6

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

7 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

7. cikk

7. cikk

A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása

A kiváltságok és a mentelmi jog fenntartása

(1)  Azokban az esetekben, amikor a tagállami hatóságok feltehetőleg megsértették egy képviselő vagy volt képviselő kiváltságait és mentességeit, határozat meghozatala iránti kérelem nyújtható be a Parlamenthez a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, arra vonatkozóan, hogy ténylegesen megsértették-e ezeket a kiváltságokat és mentességeket.

(1)  Azokban az esetekben, amikor a tagállami hatóságok feltehetőleg megsértették vagy meg fogják sérteni egy képviselő vagy volt képviselő kiváltságait és mentességeit, határozat meghozatala iránti kérelem nyújtható be a Parlamenthez a 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően, arra vonatkozóan, hogy ezen kiváltságokat és mentességeket megsértették-e vagy valószínű-e, hogy meg fogják sérteni.

(2)  A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem elsősorban akkor nyújtható be, ha úgy ítélik meg, hogy a körülmények a képviselő szabad mozgására vonatkozó igazgatási vagy egyéb korlátozást jelentenek a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás tekintetében, illetve a képviselői feladatai ellátásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás tekintetében, illetve ha azok az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartoznak.

(2)  A kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem elsősorban akkor nyújtható be, ha úgy ítélik meg, hogy a körülmények a képviselő szabad mozgására vonatkozó igazgatási vagy egyéb korlátozást jelentenének a parlamenti ülésekre való utazás vagy az onnan történő elutazás tekintetében, illetve a képviselői feladatai ellátásának keretében történő véleménynyilvánítás vagy szavazás tekintetében, illetve ha azok az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkének hatálya alá tartoznának.

(3)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot.

(3)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem fogadható el, ha ugyanazon tényállás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet nyújtottak be, függetlenül attól, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában meghozták-e a határozatot.

(4)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem vizsgálható meg, ha ugyanazon bírósági eljárás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtottak be.

(4)  A képviselőt megillető kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló kérelem nem vizsgálható meg, ha ugyanazon tényállás tekintetében korábban az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtottak be.

(5)  Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő új bizonyíték benyújtása mellett a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében hozott határozat ellen eljárást indítottak, vagy ha az elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem eléggé megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a felülvizsgálatot.

(5)  Azokban az esetekben, amikor a képviselő kiváltságai és mentességei fenntartásának elutasításáról szóló határozatot hoztak, a képviselő kivételes esetben új bizonyíték benyújtásával a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban a határozat felülvizsgálatát kérheti. A felülvizsgálatra irányuló kérelem elfogadhatatlan, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 263. cikke értelmében hozott határozat ellen eljárást indítottak, vagy ha az elnök véleménye szerint a bemutatott új bizonyíték nem eléggé megalapozott ahhoz, hogy alátámassza a felülvizsgálatot.

Indokolás

As regards paragraph 1, the wording is revised insofar as it sounds very categorical as to the existence of an actual breach. It seems to imply the need for a final judgment or an otherwise irrevocable decision by a public authority prejudicing a Member, thus making potential breaches irrelevant. This, however, would make requests for defence possible only at a stage when Parliament's decision could be useless.

Paragraph 3, insofar as reference to the same legal proceedings, and not to the same facts, although providing legal certainty, might be too formalistic. If both criminal and civil proceedings have been instituted in respect of the same facts, but the waiver is requested for the former and the defence for the latter, Parliament might paradoxically adopt two different decisions.

As it stands, paragraph 5 does not set any limits to requests for reconsideration, which could be, therefore, endlessly reiterated. In order to prevent such situations, the amendment suggests adding the word "exceptionally" in the first sentence– after all, the decision to defend (or not to defend) a Member's immunity is of a non-binding nature (see Judgment in Marra, EU:C:2008:579, paragraphs 38-39).

Módosítás    7

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

9 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

9 cikk

9 cikk

A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások

A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.

(1)  A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.

A képviselőt, illetve a volt képviselőt képviselheti egy másik képviselő. A kérelmet nem nyújthatja be másik képviselő az érintett képviselő hozzájárulása nélkül.

(1a)  Az érintett képviselő vagy volt képviselő beleegyezésével a kérelmet egy másik képviselő is előterjesztheti, aki számára engedélyezni kell, hogy az érintett képviselőt vagy volt képviselőt az eljárás valamennyi szakaszában képviselje.

 

A képviselő vagy a volt képviselő képviseletében eljáró képviselő a bizottság határozatainak meghozatalában nem vehet részt.

(2)  A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.

(2)  A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.

(3)  A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást.

(3)  A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. Módosítások nem fogadhatók el. Amennyiben egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.

(4)  A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.

(4)  A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.

(5)  Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet. Képviseletében másik képviselő is eljárhat

(5)  Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra, és előterjeszthet az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot.

A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.

A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.

A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.

A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.

Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.

Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.

Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.

Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.

(6)  Ha a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.

(6)  Ha a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése vagy fenntartása kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.

(7)   A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

(7)  A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

(8)  A bizottság jelentése első pontként szerepel az előterjesztést követő első ülésnap napirendjén. A határozati javaslat(ok)hoz módosítás nem terjeszthető be.

(8)  A bizottság határozati javaslatát az előterjesztését követő első ülésnap napirendjére kell felvenni. Ilyen javaslathoz módosítást nem lehet előterjeszteni.

A vita kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve mentelmi jog vagy kiváltság fenntartására tett egyes javaslatok mellett vagy ellen szóló érvekre terjed ki.

A vita kizárólag a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve mentelmi jog vagy kiváltság fenntartására tett egyes javaslatok mellett vagy ellen szóló érvekre terjed ki.

A 164. cikk sérelme nélkül, a vitában nem szólalhat fel az a képviselő, akinek a kiváltságait vagy mentességeit az ügy érinti.

A 164. cikk sérelme nélkül, a vitában nem szólalhat fel az a képviselő, akinek a kiváltságait vagy mentességeit az ügy érinti.

A jelentésben szereplő határozati javaslatokról a vitát követő első szavazáson szavaznak.

A jelentésben szereplő határozati javaslatokról a vitát követő első szavazáson szavaznak.

A parlamenti vizsgálatot követően a jelentésben szereplő valamennyi javaslatról egyenként szavaznak. Ha egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.

A parlamenti vizsgálatot követően a jelentésben szereplő valamennyi javaslatról egyenként szavaznak. Ha egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.

(9)  Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a Parlament döntéséről, és tájékoztatást kér az eljárással kapcsolatos minden fejleményről és minden, az ügy következményeként született bírósági határozatról. Amint az elnök ezt az információt kézhez kapja, azt az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon továbbítja a Parlamentnek, szükség esetén az illetékes bizottsággal való konzultációt követően.

(9)  Az elnök haladéktalanul értesíti az érintett képviselőt és az érintett tagállam illetékes hatóságát a Parlament döntéséről, és tájékoztatást kér az eljárással kapcsolatos minden fejleményről és minden, az ügy következményeként született bírósági határozatról. Amint az elnök ezt az információt kézhez kapja, azt az általa legmegfelelőbbnek ítélt módon továbbítja a Parlamentnek, szükség esetén az illetékes bizottsággal való konzultációt követően.

(10)  A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli.

(10)  A bizottság ezeket az ügyeket és a rendelkezésre bocsátott dokumentumokat teljes mértékben bizalmasan kezeli. A bizottság a mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kérelmeket mindig zárt ülésen vizsgálja.

(11)  A bizottság – a tagállamokkal való egyeztetést követően – jegyzéket készíthet a tagállamok azon hatóságairól, amelyek jogosultak a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem benyújtására.

(11)  A Parlament a képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmek közül csak azokat vizsgálja meg, amelyeket részére a tagállamok igazságügyi hatóságai vagy állandó képviseletei továbbítottak.

(12)  A bizottság alapelveket határoz meg e cikk alkalmazására vonatkozóan.

(12)  A bizottság alapelveket határoz meg e cikk alkalmazására vonatkozóan.

(13)  Valamely illetékes hatóság által a képviselők kiváltságainak és mentességeinek hatályával kapcsolatban végzett vizsgálat során a fenti eljárásoknak megfelelően járnak el.

(13)  Valamely illetékes hatóság által a képviselők kiváltságainak és mentességeinek hatályával kapcsolatban végzett vizsgálat során a fenti eljárásoknak megfelelően járnak el.

Indokolás

The current interpretation following paragraph 1is converted into a new paragraph and the last part of paragraph 5 is aligned to it.

The amendment to paragraph 3 seeks to clarify that the same principles referred to in paragraph 8 of this Rule also apply at committee level.

For practical reasons, it is not always possible to place an immunity case at the head of the agenda. The amendment to paragraph 8 adapts the text to this reality. It also replaces the word ‘report’ by the more appropriate expression ‘proposal for a decision’, consistently with the wording of Rule 9(3) and (8), fourth subparagraph. At the same time, the existing mechanism consisting of a systematic plenary vote on every immunity case is preserved as the most objective and appropriate to ensure the fair treatment of all Members and have decisions on their immunity taken by Parliament as a whole.

The last sentence added to paragraph 10 comes from Rule 115 paragraph 4.

As regards the changes to paragraph 11, they try to address the fact that in some jurisdictions private persons can submit requests for the waiver of a Member's immunity without the filter of any public authority (so called private prosecution). The issue of the 'competent authority' is thus not settled. The change states that requests for waiver should be either addressed to Parliament by the competent prosecutor's office or court or transmitted by the permanent representation to the EU. Private parties' requests for a waiver of immunity will have to be streamlined by the Permanent Representations.

Módosítás    8

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

10 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

10 cikk

törölve

A képviselői statútum végrehajtása

 

Az európai parlamenti képviselők statútumát és annak bármilyen módosítását a Parlament fogadja el az illetékes bizottság javaslata alapján. A 150. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. Az Elnökség feladata a szabályok alkalmazása és a pénzügyi keretek megállapítása az éves költségvetés alapján.

 

Indokolás

A cikk szövege nem csak a statútum „végrehajtására” vonatkozik: az első mondat valójában annak elfogadásáról és módosításáról szól, de a 45. cikk beillesztése óta nincs rá szükség. A második mondat nem tűnik hasznosnak, mivel ilyen esetekben a módosításokat rendszerint kérnék, míg a harmadik mondat kissé átdolgozott formában bekerült a 25. cikk (14b) (új) bekezdésébe.

Módosítás    9

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

11 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

11. cikk

11. cikk

A képviselők pénzügyi érdekeltségei, magatartási szabályok, kötelező átláthatósági nyilvántartás és a Parlamentbe való belépés

A képviselők pénzügyi érdekeltségei és magatartási szabályok

(1)  A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 232. cikkével összhangban a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg a képviselők többsége által elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell az eljárási szabályzathoz1.

(1)  A Parlament a képviselők pénzügyi érdekeltségeire vonatkozó átláthatósági szabályokat határoz meg a képviselők többsége által elfogadott magatartási kódex formájában, amelyet mellékletként csatolni kell az eljárási szabályzathoz.

A szabályok semmilyen módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.

A szabályok más módon nem hátráltathatják vagy korlátozhatják a képviselőt hivatali tevékenysége, illetve bármely ehhez kapcsolódó politikai vagy egyéb tevékenysége gyakorlásában.

(2)  A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, az Európai Unió alapvető dokumentumaiban meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, meg kell őriznie a Parlament méltóságát, és nem akadályozhatja a parlamenti munka zökkenőmentességét végzését, sem pedig a nyugalmat a Parlament épületeiben. A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.

(2)  A képviselők magatartását kölcsönös tiszteletnek kell jellemeznie, annak a Szerződésekben és különösen az Alapjogi Chartában meghatározott értékeken és elveken kell nyugodnia, és meg kell őriznie a Parlament méltóságát. Nem akadályozhatja továbbá a parlamenti munka zökkenőmentes végzését, sem pedig a biztonság fenntartását és a rendet a Parlament épületeiben, vagy a Parlament berendezéseinek működését.

 

A képviselők a parlamenti viták során nem használhatnak rágalmazó, rasszista vagy idegengyűlölő nyelvezetet vagy nem tanúsíthatnak ilyen magatartást, továbbá ezzel összefüggésben nem mutathatnak fel transzparenseket.

 

A képviselők betartják a bizalmas információk kezelésére vonatkozó parlamenti szabályokat.

A fenti normák és szabályok be nem tartása a 165., 166. és 167. cikknek megfelelő intézkedések alkalmazásához vezethet.

A fenti normák és szabályok be nem tartása a 165., 166. és 167. cikknek megfelelő intézkedések alkalmazásához vezethet.

(3)  E cikk alkalmazása semmilyen módon nem befolyásolhatja a parlamenti viták élénkségét, sem a képviselők szólásszabadságát.

(3)  E cikk alkalmazása más módon nem befolyásolhatja a parlamenti viták élénkségét, sem a képviselők szólásszabadságát.

E cikk alkalmazása a képviselők az elsődleges jog és a képviselői statútum szerinti előjogainak teljes körű tiszteletben tartásán alapul.

E cikk alkalmazása a képviselők az elsődleges jog és a képviselői statútum szerinti előjogainak teljes körű tiszteletben tartásán alapul.

E cikk alkalmazása megfelel az átláthatóság elvének és garantálja, hogy a képviselők tudomására hozzák a tárgyban hozott intézkedéseket, és egyenként tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről.

E cikk alkalmazása megfelel az átláthatóság elvének és garantálja, hogy a képviselők tudomására hozzák a tárgyban hozott intézkedéseket, és egyenként tájékoztassák őket jogaikról és kötelezettségeikről.

 

(3a)  Ha valamely képviselő alkalmazásában álló személy, illetve más olyan személy, aki a képviselő közbenjárására kapott hozzáférést a Parlament épületeihez vagy berendezéseihez, megsérti a (2) cikkben foglalt magatartási szabályokat, a 166. cikkben meghatározott szankciók adott esetben az érintett képviselőre is kiszabhatók.

(4)  Minden parlamenti ciklus kezdetén a quaestorok meghatározzák az egyes képviselők által akkreditálható asszisztensek (akkreditált asszisztensek) legmagasabb számát.

(4)  Az egyes képviselők által akkreditálható asszisztensek legmagasabb számát a quaestorok határozzák meg.

(5)  A hosszú ideig érvényes belépőkártyáknak az uniós intézmények személyzeti állományához nem tartozó személyek részére való kiállításáért a quaestorok felelnek. E belépőkártyák legfeljebb egy évig érvényesek és megújíthatók. E belépőkártyák használatának módját az Elnökség határozza meg.

 

E belépőkártyák kiállíthatók:

 

– azon személyek részére, akik szerepelnek az átláthatósági nyilvántartásban2, vagy akik az abban nyilvántartott szervezetek képviselői vagy alkalmazottai; a nyilvántartásba vétel azonban nem jogosít fel automatikusan az ilyen belépőkártyára;

 

– azon személyek részére, akik rendszeresen be kívánnak lépni a Parlament épületeibe, azonban nem tartoznak az átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás3 hatálya alá;

 

– a képviselők helyi asszisztensei részére, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága tagjainak asszisztensei részére.

 

(6)  Az átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartott szervezetek és személyek a Parlamenttel fennálló kapcsolataik során kötelesek betartani a következőket:

 

– a megállapodáshoz csatolt magatartási kódex4;

 

– a megállapodásban meghatározott eljárások és egyéb kötelezettségek; és

 

– e cikk rendelkezései és végrehajtási rendelkezései.

 

(7)  A quaestorok határozzák meg, hogy a magatartási kódex miként alkalmazandó a hosszú ideig érvényes belépőkártyával rendelkező, azonban a megállapodás hatálya alá nem tartozó személyekre.

 

(8)  A belépőkártyák visszavonására a quaestorok indokolt határozata alapján a következő esetekben kerül sor:

 

– az átláthatósági nyilvántartásból való törlés, kivéve, ha nyomós okok szólnak a visszavonás ellen;

 

– a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek súlyos megszegése.

 

(9)  Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket a nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

 

Az (5)–(8) bekezdés végrehajtási rendelkezéseit melléklet határozza meg5.

 

(10) A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.

(10) A magatartási kódexet, valamint a volt képviselők jogait és kiváltságait az Elnökség határozata állapítja meg. A volt képviselőkkel szemben nem alkalmazható megkülönböztető bánásmód.

__________________

__________________

1Lásd I. melléklet.

1Lásd I. melléklet.

2Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti, az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodással (lásd IX. melléklet B. része) létrehozott nyilvántartás.

 

3 Lásd IX. melléklet B. része.

 

4 Lásd IX. melléklet B. részében szereplő megállapodás 3. melléklete.

 

5 Lásd X. melléklet A. része.

 

Indokolás

As regards the amendment to the title, it reflects the fact that the Register is mandatory for the institutions, not for those registered therein. Registration facilitates the interaction with the EU institutions which represents an important incentive.

Paragraph 3a (new) comes from Annex XV §2 1st subparagraph (“Members shall be held responsible for any failure by persons whom they employ or for whom they arrange access to Parliament to comply on Parliament's premises with the standards of conduct applicable to Members”) and is reworded, with a view to clarifying its meaning.

As regards the amendment to paragraph 4, art. 34 § 9 of the Implementing measures concerning the Members’ Statute, adopted by the Bureau, states the following: “The number of contracts between a Member and accredited assistants in force at any given time may not exceed three, regardless of the duration of work provided for in those contracts. This limit may be increased to four if an exemption is expressly granted by the President of Parliament following verification by the relevant department that the Member concerned has sufficient office space to comply with the standards applicable to the use of Parliament’s buildings, taking into account also the number of trainees that may be present.”

The contents of Rule 11(5) to (9) will become part of new Rule 116a and their wording will be streamlined.

Módosítás    10

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

12 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

12. cikk

12. cikk

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatok

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett belső vizsgálatok

A Parlamentben az eljárási szabályzathoz mellékelt6 parlamenti határozat értelmében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodásban megállapított közös szabályokat kell alkalmazni, amelyek tartalmazzák a hivatal által végzett vizsgálatok zavartalanságának biztosításához szükséges intézkedéseket.

A csalás, a korrupció és a Közösség érdekeit sértő jogellenes tevékenységek elleni küzdelemmel kapcsolatos belső vizsgálatok feltételeiről szóló, 1999. november 18-i parlamenti határozat értelmében az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) belső vizsgálatairól szóló, 1999. május 25-i intézményközi megállapodásban megállapított közös szabályokat kell alkalmazni, amelyek tartalmazzák a hivatal által végzett vizsgálatok zavartalanságának biztosításához szükséges intézkedéseket.

__________________

 

6 Lásd XI. melléklet.

 

Módosítás    11

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

13 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

13. cikk

13. cikk

Megfigyelők

Megfigyelők

(1)  Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország parlamentjét, hogy az adott országnak járó képviselői helyekkel megegyező számú, a nemzeti parlamentben képviselői tisztet betöltő megfigyelőt küldjön az Európai Parlamentbe.

(1)  Az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződés aláírásakor az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyásával felkérheti a csatlakozó ország parlamentjét, hogy az adott országnak járó képviselői helyekkel megegyező számú, a nemzeti parlamentben képviselői tisztet betöltő megfigyelőt küldjön az Európai Parlamentbe.

(2)  A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek a Parlament munkájában, és jogukban áll a bizottságok és képviselőcsoportok ülésein felszólalni. Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be a Parlamentben. Részvételük a Parlament munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat.

(2)  A megfigyelők a csatlakozási szerződés hatálybalépéséig részt vesznek a Parlament munkájában, és jogukban áll a bizottságok és képviselőcsoportok ülésein felszólalni. Szavazati joguk nincs, és választott tisztséget sem tölthetnek be a Parlamentben, továbbá nem láthatják el a Parlament külső képviseletét. Részvételük a Parlament munkájára jogkövetkezménnyel nem járhat.

(3)  Megfigyelői tevékenységük során a Parlament létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő költségek megtérítése tekintetében ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az európai parlamenti képviselőket.

(3)  Megfigyelői tevékenységük során a Parlament létesítményei által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a felmerülő utazási és ellátási költségek megtérítése tekintetében ugyanabban a bánásmódban kell részesíteni őket, mint az európai parlamenti képviselőket.

Módosítás    12

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

14 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

14. cikk

14. cikk

Ideiglenes elnök

Ideiglenes elnök

(1)  A 146. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésnapon az elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl.

(1)  A 146. cikk (2) bekezdésében meghatározott, valamint az elnök és az Elnökség megválasztása céljából tartott bármely más ülésnapon az elnök megválasztásáig a leköszönő elnök, illetve távollétében – a rangsor szerint – valamelyik leköszönő alelnök, illetve az alelnökök távollétében a leghosszabb ideje hivatalban lévő képviselő elnököl.

(2)  Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az elnökválasztás vagy a mandátumok vizsgálata.

(2)  Amíg az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő elnököl, nem lehet olyan ügyeket megvitatni, amelyek tárgya nem az elnökválasztás vagy a mandátumok vizsgálata, a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet az illetékes bizottsághoz utalnak.

Az elnöki feladatokat az (1) bekezdésnek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő a 3. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett jogköröket gyakorolja. Az ő elnöklése alatt a mandátumok vizsgálatával kapcsolatosan felmerülő minden más ügyet a mandátumvizsgáló bizottsághoz utalnak.

 

Indokolás

Az értelmezés e cikk (2) bekezdésébe került bele.

Módosítás    13

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

15 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

15. cikk

15. cikk

Jelölés és általános rendelkezések

Jelölés és általános rendelkezések

(1)  Az elnököt, az alelnököket és a quaestorokat a 182. cikk rendelkezései szerint titkos szavazással választják. A jelöléshez szükséges a jelöltek beleegyezése. A jelöléshez vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Ha a jelölések száma nem haladja meg a betöltetlen tisztségek számát, a jelöltek közfelkiáltással is megválaszthatók.

(1)  Az elnököt, ezt követően pedig az alelnököket és a quaestorokat a 182. cikk rendelkezései szerint titkos szavazással választják.

 

A jelöléshez szükséges a jelöltek beleegyezése, és a jelöléshez vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább 40 képviselő támogatása szükséges. Minden egyes szavazás előtt lehet jelölni új jelölteket.

 

Ha a jelölések száma nem haladja meg a betöltetlen tisztségek számát, a jelölteket közfelkiáltással választják meg, kivéve ha a parlamenti képviselők legalább egyötöde titkos szavazást kér.

 

Ha egyetlen szavazás során több tisztviselőt választanak meg, a szavazólap csak akkor érvényes, ha a rendelkezésre álló szavazatok legalább felét leadták.

Ha egyetlen alelnök pótlása válik szükségessé, utódja – egyetlen jelölt esetén – közfelkiáltással is megválasztható. Az elnök mérlegelési jogkörrel bír annak eldöntését illetően, hogy a megválasztásra közfelkiáltással vagy titkos szavazással kerül-e sor. A megválasztott jelölt az általa felváltott alelnök rangsorban elfoglalt helyét foglalja el.

 

2.  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a tagállamok és a politikai nézetek méltányos képviseletére.

2.  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok megválasztása során tekintettel kell lenni a politikai nézetek méltányos képviseletére, a nemek közötti és a földrajzi egyensúlyra.

Indokolás

Ami az (1) bekezdés első albekezdését illeti, a jelenlegi gyakorlat szerint egyes képviselőcsoportok valamennyi szavazásra egyszerre terjesztik elő a jelölteket, míg mások ezt az egyes szavazások előtt teszik meg. A módosítást a 16. cikk is tükrözi.

Az értelmező rész törlésre kerül, mivel első két mondata szerepel a cikk első bekezdésének harmadik albekezdésében. Az utolsó mondata nem tesz hozzá semmit a 20. cikk (1) bekezdésének második albekezdéséhez, ezért törlendő.

Ami a (2) bekezdés módosítását illeti, az hozzáigazítja a szöveget a személyzeti szabályzathoz.

Módosítás    14

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

16 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

16. cikk

16. cikk

Az elnök megválasztása – a nyitóbeszéd

Az elnök megválasztása – a nyitóbeszéd

(1)  Először az elnököt választják meg. A jelöléseket a szavazás valamennyi fordulója előtt az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselőnek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak.

(1)  Az elnöki tisztségre való jelöléseket az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselőnek adják át, aki ezeket kihirdeti a Parlamentben. Ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban a 15. cikk (1) bekezdésétől eltérve az a két képviselő szerepel, akik a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapták. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelöltet nyilvánítják megválasztottnak.

(2) Amint az elnököt megválasztották, az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott elnök tarthat nyitóbeszédet.

(2) Amint az elnököt megválasztották, az elnöki feladatokat a 14. cikknek megfelelően ideiglenesen ellátó képviselő átadja neki az elnökséget. Kizárólag a megválasztott elnök tarthat nyitóbeszédet.

Indokolás

A „szavazás valamennyi fordulója előtt” rész törlése a 15. cikk (1) bekezdéséhez javasolt módosításnak felel meg.

Módosítás    15

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

17 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

17. cikk

17. cikk

Az alelnökök megválasztása

Az alelnökök megválasztása

(1)  Az alelnököket ezt követően egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak.

(1)  Az alelnököket ezt követően egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak.

Annak ellenére, hogy e cikk – a 16. cikk (1) bekezdésével ellentétben – nem rendelkezik kifejezetten az alelnökök megválasztása során a fordulók között új jelölések benyújtásáról, ez az eljárás mégis megengedhető, mert a Parlamentnek – független szerv lévén – lehetőséget kell biztosítani valamennyi felmerülő jelöltről való döntésre, különösen, mivel egy ilyen lehetőség hiánya akadályozhatná a választások zavartalan lefolyását.

 

(2)  A 20. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul.

(2)  A 20. cikk (1) bekezdésének rendelkezéseire is figyelemmel, az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul.

Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására.

Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására.

Indokolás

A törölt értelmezés szerepel a 15. cikk (1) bekezdéséhez javasolt módosításokban.

Módosítás    16

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

18 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

18. cikk

18. cikk

A quaestorok megválasztása

A quaestorok megválasztása

Az alelnökök megválasztása után a Parlament öt quaestort választ.

A Parlament öt quaestort is megválaszt ugyanazon eljárás szerint, mint amelyet az alelnökök megválasztása során alkalmazott.

A quaestorokat is ugyanazon eljárás szerint választják meg, mint az alelnököket.

 

Indokolás

A 18. cikk két mondata összevonásra kerül.

Módosítás    17

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

19 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

19 cikk

19 cikk

A tisztségviselők megbízatásának időtartama

A tisztségviselők megbízatásának időtartama

(1)  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok hivatali ideje két és fél év.

(1)  Az elnök, az alelnökök és a quaestorok hivatali ideje két és fél év.

Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, az Elnökségben vagy a Quaestorok Kollégiumában viselt bármely tisztségét megtartja a két és fél éves megbízatása hátralevő részére.

Ha egy képviselő képviselőcsoportot vált, az Elnökségben vagy a Quaestorként viselt bármely tisztségét megtartja a két és fél éves megbízatása hátralevő részére.

(2)  Ha e tisztségek egyike a hivatali idő lejártát megelőzően megüresedik, a helyére megválasztott képviselő ezt a tisztséget csak az elődje hivatali idejéből fennmaradó időre tölti be.

(2)  Ha e tisztségek egyike a hivatali idő lejártát megelőzően megüresedik, a helyére megválasztott képviselő ezt a tisztséget csak az elődje hivatali idejéből fennmaradó időre tölti be.

Módosítás    18

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

20 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

20 cikk

20 cikk

Üresedés

Üresedés

(1)  Ha az elnök, alelnök vagy quaestor pótlása válik szükségessé, utódját a fenti rendelkezések szerint kell megválasztani.

(1)  Ha az elnök, alelnök vagy quaestor pótlása válik szükségessé, utódját a fenti rendelkezések szerint kell megválasztani.

Az újonnan választott alelnök az elődje rangsorban elfoglalt helyét foglalja el.

Az újonnan választott alelnök az elődje rangsorban elfoglalt helyét foglalja el.

(2)  Ha az elnöki tisztség üresedik meg, az új elnök megválasztásáig az első alelnök látja el az elnöki feladatokat.

(2)  Ha az elnöki tisztség üresedik meg, az új elnök megválasztásáig a rangsornak megfelelően meghatározott alelnök látja el az elnöki feladatokat.

Módosítás    19

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

22 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

22 cikk

22 cikk

Az elnök feladatai

Az elnök feladatai

(1)  Az elnök a Parlament és szervei valamennyi tevékenységét az e szabályzatban megállapított feltételek szerint irányítja. Az elnök rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek.

(1)  Az elnök a Parlament és szervei valamennyi tevékenységét az e szabályzatnak megfelelően irányítja. Az elnök rendelkezik mindazokkal a hatáskörökkel, amelyek a Parlament üléseinek levezetéséhez, valamint az ülések szabályszerű lefolytatásának biztosításához szükségesek.

E bekezdést a következőképpen kell értelmezni: az e cikkben biztosított jogkör magában foglalja, hogy az elnök elutasíthatja a túlzásba vitt indítványokat – mint például ügyrendi javaslatok, eljárási indítványok, szavazáshoz fűzött indokolások, valamint külön szavazások, részenkénti szavazások és név szerinti szavazások iránti kérelmek –, ha meggyőződése szerint nyilvánvaló céljuk és eredményük a Parlament eljárásainak tartós és súlyos obstrukciója, valamint más képviselők jogainak tartós és súlyos korlátozása.

 

Az e cikkben biztosított jogkörhöz hozzátartozik, hogy egyes szövegeket a szavazásra bocsátandó dokumentumban szereplő sorrendtől eltérve bocsássanak szavazásra. Ezt megelőzően, a 174. cikk (7) bekezdésének analógiájára, az elnök kérheti a Parlament hozzájárulását.

 

(2)  Az elnök feladata az ülések megnyitása, felfüggesztése és berekesztése; döntést hoz a módosítások elfogadhatóságáról, a Tanácsnak és a Bizottságnak feltett kérdésekről, illetve arról, hogy a jelentések e szabályzattal összhangban állnak-e; biztosítja e szabályzat betartását és a rend fenntartását, megadja a szót a felszólalóknak, lezárja a vitákat, szavazásra bocsátja az ügyeket, kihirdeti a szavazás eredményét, és a bizottságokhoz utalja az őket érintő közleményeket.

(2)  Az elnök feladata az ülések megnyitása, felfüggesztése és berekesztése; döntést hoz a módosítások és a szavazásra bocsátott egyéb szövegek, valamint a parlamenti kérdések elfogadhatóságáról, biztosítja e szabályzat betartását és a rend fenntartását, megadja a szót a felszólalóknak, lezárja a vitákat, szavazásra bocsátja az ügyeket, kihirdeti a szavazás eredményét, és a bizottságokhoz utalja az őket érintő közleményeket.

(3) Az elnök a vitában csak összegzés, illetve a felszólalók rendre utasítása céljából szólalhat fel. Ha az elnök részt kíván venni a vitában, elhagyja az elnöki széket, és azt a kérdéses tárgyról szóló vita befejezéséig nem foglalhatja el újra.

(3) Az elnök a vitában csak összegzés, illetve a felszólalók rendre utasítása céljából szólalhat fel. Ha az elnök részt kíván venni a vitában, elhagyja az elnöki széket, és azt a kérdéses tárgyról szóló vita befejezéséig nem foglalhatja el újra.

(4) A nemzetközi kapcsolatokban, ünnepi alkalmakkor, illetve igazgatási, bírósági vagy pénzügyi természetű ügyekben a Parlamentet az elnök képviseli, aki ezt a hatáskörét átruházhatja.

(4) A nemzetközi kapcsolatokban, ünnepi alkalmakkor, illetve igazgatási, bírósági vagy pénzügyi természetű ügyekben a Parlamentet az elnök képviseli, aki ezt a hatáskörét átruházhatja.

 

(4a)  Az elnök felel az Európai Parlament épületeinek biztonságáért és sérthetetlenségéért.

Indokolás

The contents of the first interpretation after paragraph 1 shall be transformed into a provision of the title on plenary sessions (Rule 164a), whilethe contents of the second interpretation shall be transformed into a provision of the title on plenary sessions (Rule 174).

The suggested change to paragraph 2 reflects the current practice according to which the President rules as inadmissible not only amendments, but also paragraphs of reports which are in violation of primary Union law or risk damaging Parliament's interest or reputation.

The new paragraph 4a reflects the current practice according to which the President is the highest authority as regards the waiver of the inviolability of Parliament’s premises and archives (Articles 1 and 2 PPI) and its security.

Módosítás    20

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

23 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

23. cikk

23. cikk

Az alelnökök feladatai

Az alelnökök feladatai

(1)   Ha az elnök nincs jelen vagy akadályoztatva van hivatali kötelességei ellátásában, illetve ha a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően részt kíván venni a vitában, a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egyik alelnök helyettesíti.

(1)   Ha az elnök nincs jelen vagy akadályoztatva van hivatali kötelességei ellátásában, illetve ha a 22. cikk (3) bekezdésének megfelelően részt kíván venni a vitában, a 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően az egyik alelnök helyettesíti.

(2)   Az alelnökök a 25. cikk, a 27. cikk (3) és (5) bekezdése és a 71. cikk (3) bekezdése által rájuk ruházott feladatokat is ellátják.

(2)   Az alelnökök a 25. cikk, a 27. cikk (3) és (5) bekezdése és a 71. cikk (3) bekezdése által rájuk ruházott feladatokat is ellátják.

(3)  Az elnök bármely feladatát átruházhatja az alelnökökre, például a Parlament képviseletét ünnepi alkalmakkor vagy eseményeken. Különösen a 130. cikk (2) bekezdése és a a II. melléklet (3) bekezdése által az elnökre ruházott hatáskörök ellátásával alelnököt bízhat meg.

(3)  Az elnök bármely feladatát átruházhatja az alelnökökre, például a Parlament képviseletét ünnepi alkalmakkor vagy eseményeken. Különösen a 129. cikk és a 130. cikk (2) bekezdése által az elnökre ruházott hatáskörök ellátásával alelnököt bízhat meg.

Justification

A II. mellékletet törölni fogják. Lásd a 129. cikkhez javasolt módosítást.

Módosítás    21

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

25 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

25. cikk

25. cikk

Az Elnökség feladatai

Az Elnökség feladatai

(1)  Az Elnökség ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat.

(1)  Az Elnökség ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat.

(2)  Az Elnökség a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.

(2)  Az Elnökség a Parlament belső szervezeti felépítését, a titkárságát és szerveit érintő pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.

(3)  Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.

(3)  Az Elnökség a főtitkár vagy valamely képviselőcsoport javaslatára a képviselőket érintő ügyekben pénzügyi, szervezeti és igazgatási határozatokat hoz.

(4)  Az Elnökség határozatokat hoz az ülések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben.

(4)  Az Elnökség határozatokat hoz az ülések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben.

Az „ülések lebonyolítása” fogalma magában foglalja a képviselők magatartását a Parlament valamennyi épületében.

 

(5)  Az Elnökség fogadja el a 35. cikkben említett, a független képviselőket érintő rendelkezéseket.

(5)  Az Elnökség fogadja el a 35. cikkben említett, a független képviselőket érintő rendelkezéseket.

(6)  Az Elnökség meghatározza a Főtitkárság szervezeti felépítését, és megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak igazgatási és pénzügyi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket.

(6)  Az Elnökség meghatározza a Főtitkárság szervezeti felépítését, és megállapítja a tisztviselők és egyéb alkalmazottak igazgatási és pénzügyi helyzetére vonatkozó rendelkezéseket.

(7)  Az Elnökség elkészíti a Parlament előzetes költségvetési tervezetét.

(7)  Az Elnökség elkészíti a Parlament előzetes költségvetési tervezetét.

(8)  Az Elnökség a 28. cikknek megfelelően elfogadja a quaestoroknak szóló iránymutatásokat.

(8)  Az Elnökség elfogadja a quaestoroknak szóló iránymutatásokat, és bizonyos feladatok elvégzésére kérheti őket.

(9)  Az Elnökség engedélyezi a szokásostól eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat.

(9)  Az Elnökség engedélyezi a szokásostól eltérő helyen tartandó bizottsági üléseket vagy küldöttségeket, a meghallgatásokat és az előadók számára a tanulmány- és tényfeltáró utakat.

Az ilyen ülések, illetve találkozók engedélyezésével egyidejűleg megállapításra kerülnek a nyelvhasználati szabályok annak alapján, hogy a bizottság tagjai és póttagjai mely hivatalos nyelveket használják, illetve melyeket kívánják használni.

Az ilyen ülések, illetve találkozók vagy küldöttségek engedélyezése esetén a nyelvhasználati szabályokat az Elnökség által elfogadott többnyelvűségi magatartási kódex alapján kell meghatározni. Ugyanez a szabály vonatkozik a küldöttségekre is.

Ugyanezen szabály alkalmazandó a küldöttségek esetében, ha az érintett tagok és póttagok másként nem határoznak.

 

(10)  Az Elnökség a 222. cikk alapján kinevezi a főtitkárt.

(10)  Az Elnökség a 222. cikk alapján kinevezi a főtitkárt.

(11)  Az Elnökség megállapítja az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtási rendelkezéseit, és a rendelet végrehajtása során ellátja az eljárási szabályzat által ráruházott feladatokat.

(11)  Az Elnökség megállapítja az európai szintű politikai pártokra és alapítványokra irányadó szabályok végrehajtási rendelkezéseit és finanszírozásuk szabályait

(12)  Az Elnökség szabályokat állapít meg a bizalmas információknak a Parlament és annak szervei, tisztségviselői és más képviselői által történő kezeléséről, figyelembe véve az e témákban megkötött intézményközi megállapodásokat. A szabályokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszik közzé és csatolják ezen eljárási szabályzathoz.

(12)  Az Elnökség szabályokat állapít meg a bizalmas információknak a Parlament és annak szervei, tisztségviselői és más képviselői által történő kezeléséről, figyelembe véve az e témákban megkötött intézményközi megállapodásokat. Ezen intézkedéseket kihirdetik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(13)  Az elnök és/vagy az Elnökség megbízhatja az Elnökség egy vagy több tagját az elnök és/vagy az Elnökség hatáskörébe tartozó általános vagy különös feladatokkal. Egyidejűleg meghatározzák e feladatok végrehajtásának módját is.

(13)  Az elnök és/vagy az Elnökség megbízhatja az Elnökség egy vagy több tagját az elnök és/vagy az Elnökség hatáskörébe tartozó általános vagy különös feladatokkal. Egyidejűleg meghatározzák e feladatok végrehajtásának módját is.

(14)  Az Elnökség kijelöl két alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával.

(14)  Az Elnökség kijelöl két alelnököt, akiket megbíz a nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás megvalósításával.

Az alelnökök ezzel kapcsolatos tevékenységükről az Elnökök Értekezletének rendszeresen beszámolnak.

 

 

(14a)  Az Elnökség kijelöl egy alelnököt, akit megbíz az európai civil társadalommal a jelentős témákról folytatott strukturált konzultáció végrehajtásával.

 

(14b)  Az Elnökség feladata a képviselői statútum alkalmazása és az éves költségvetés alapján a juttatások összegének megállapítása.

(15)  Az új Parlament megválasztását követően a leköszönő Elnökség az új Parlament első ülésnapjáig hivatalban marad.

 

__________________

 

7 Lásd VII. melléklet E. rész.

 

Indokolás

The changes to paragraph 9 subparagraph 2, reflect the provisions of the Code of Conduct on multi-lingualism adopted by the Bureau on the basis of the competences conferred upon it by the current Rule.

As regards the changes to paragraph 11, the last sentence is deleted as it repeats paragraph 1. The amendments means to align the text of the Rule with the new Regulation.

Paragraph 14 subparagraph 2 is deleted here and moved under Rule 27(3).

The content for paragraph 14a (new)comes from the last sentence of Rule 27(5) and the wording is aligned with Rule 25(14).

This sentence in paragraph 14b(new) is taken from current Rule 10 and is slightly reworded to replace ("financial envelopes" is replaced by "allowances").

Paragraph 15 is deleted, as a new Rule 30a will cover all bodies and office holders.

Módosítás    22

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

26 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

26. cikk

26. cikk

Az Elnökök Értekezletének összetétele

Az Elnökök Értekezletének összetétele

(1)  Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll. A képviselőcsoportok elnökei csoportjuk egy tagjával is képviseltethetik magukat.

(1)  Az Elnökök Értekezlete a Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll. A képviselőcsoportok elnökei csoportjuk egy tagjával is képviseltethetik magukat.

(2)  A Parlament elnöke felkér egy független képviselőt, hogy vegyen részt az Elnökök Értekezletének ülésein, szavazati jog nélkül.

(2)  A Parlament elnöke, miután lehetőséget adott a független képviselőknek nézeteik kifejtésére, felkéri egyiküket, hogy vegyen részt az Elnökök Értekezletének ülésein, szavazati jog nélkül.

(3)   Az Elnökök Értekezlete a hozzá utalt ügyekben konszenzusra törekszik.

(3)  Az Elnökök Értekezlete a hozzá utalt ügyekben konszenzusra törekszik.

Ha nem sikerül konszenzust elérni, szavazásra kerül sor, ahol a szavazatokat az egyes képviselőcsoportok létszámának megfelelően súlyozzák.

Ha nem sikerül konszenzust elérni, szavazásra kerül sor, ahol a szavazatokat az egyes képviselőcsoportok létszámának megfelelően súlyozzák.

Módosítás    23

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

27 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

27. cikk

27. cikk

Az Elnökök Értekezletének feladatai

Az Elnökök Értekezletének feladatai

(1)  Az Elnökök Értekezlete az eljárási szabályzat szerint ráruházott feladatokat látja el.

(1)  Az Elnökök Értekezlete az eljárási szabályzat szerint ráruházott feladatokat látja el.

(2)  Az Elnökök Értekezlete határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotás tervezésével kapcsolatos kérdésekről.

(2)  Az Elnökök Értekezlete határoz a parlamenti munka szervezéséről és a jogalkotás tervezésével kapcsolatos kérdésekről.

(3)  Az Elnökök Értekezlete felelős az Európai Unió más intézményeivel és szerveivel és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel való kapcsolattartásra vonatkozó ügyekért.

(3)  Az Elnökök Értekezlete felelős az Európai Unió más intézményeivel és szerveivel és a tagállamok nemzeti parlamentjeivel való kapcsolattartásra vonatkozó ügyekért. A nemzeti parlamentekkel való kapcsolattartás végrehajtásával megbízott alelnökök e tekintetben folyatott tevékenységükről rendszeresen jelentést tesznek az Elnökök Értekezletének.

(4) Az Elnökök Értekezlete felelős a tagsággal nem rendelkező országokkal és az Unión kívüli intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásért.

(4) Az Elnökök Értekezlete felelős a tagsággal nem rendelkező országokkal és az Unión kívüli intézményekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásért.

(5)  Az Elnökök Értekezlete felelős a főbb témákról az európai civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció megszervezéséért. Rendezhet többek között nyilvános vitákat az általános európai jelentőségű témákról az érdeklődő polgárok részvételével. Az Elnökség a konzultáció végrehajtásáért felelős alelnököt nevez ki, aki jelentést tesz az Elnökök Értekezletének.

(5)  Az Elnökök Értekezlete felelős a főbb témákról az európai civil társadalommal folytatott strukturált konzultáció megszervezéséért. Rendezhet többek között nyilvános vitákat az általános európai jelentőségű témákról az érdeklődő polgárok részvételével. Az ilyen konzultáció végrehajtásáért felelős alelnök e tekintetben folyatott tevékenységéről rendszeresen jelentést tesz az Elnökök Értekezletének.

(6) Az Elnökök Értekezlete elkészíti a Parlament üléseinek napirendtervezetét.

(6) Az Elnökök Értekezlete elkészíti a Parlament üléseinek napirendtervezetét.

(7)  Az Elnökök Értekezlete felelős a bizottságok, a vizsgálóbizottságok és a parlamenti vegyes bizottságok, az állandó és az eseti küldöttségek összetételéért és hatásköréért.

(7)  Az Elnökök Értekezlete javaslatot tesz a Parlamentnek a felelős a bizottságok, a vizsgálóbizottságok, a parlamenti vegyes bizottságok és az állandó küldöttségek összetételére és hatáskörére. Az Elnökök Értekezlete felelős az eseti küldöttségek engedélyezéséért.

(8) Az Elnökök Értekezlete a 36. cikk értelmében határoz az ülésrendről.

(8) Az Elnökök Értekezlete a 36. cikk értelmében határoz az ülésrendről.

(9) Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a saját kezdeményezésű jelentések elkészítését.

(9) Az Elnökök Értekezlete engedélyezi a saját kezdeményezésű jelentések elkészítését.

(10) Az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportokat érintő igazgatási és költségvetési javaslatokat nyújt be az Elnökségnek.

(10) Az Elnökök Értekezlete a képviselőcsoportokat érintő igazgatási és költségvetési javaslatokat nyújt be az Elnökségnek.

Indokolás

A (3) bekezdés új része a 25. cikk (14) bekezdéséből került áthelyezésre.

Ami az (5) bekezdés változtatásait illeti, a 25. cikk új (14a) bekezdésével függenek össze.

Módosítás    24

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

28 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

28. cikk

28. cikk

A quaestorok feladatai

A quaestorok feladatai

A quaestorok – az Elnökség által megállapított iránymutatások szerint – a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokat látnak el.

A quaestorok – az Elnökség által megállapított iránymutatások szerint – a képviselőket közvetlenül érintő igazgatási és pénzügyi feladatokat látnak el, valamint minden egyéb rájuk ruházott feladatot.

Módosítás    25

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

29 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

29. cikk

29. cikk

A Bizottsági Elnökök Értekezlete

A Bizottsági Elnökök Értekezlete

(1)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.

(1)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete az összes állandó és különbizottság elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.

Az elnök távollétében a korelnök vagy annak távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.

(1a)  Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.

(2)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a bizottságok munkájára és az ülések napirendtervezetére vonatkozóan.

(2)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a bizottságok munkájára és az ülések napirendtervezetére vonatkozóan.

(3)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét.

(3)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét.

Indokolás

Ezt az értelmezést bekezdéssé kell átalakítani. A törlés nem jelent érdemi változást.

Módosítás    26

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

30 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

30. cikk

30. cikk

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete

A Küldöttségi Elnökök Értekezlete

(1)  A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.

(1)  A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség elnökéből áll, és elnökét maga választja meg.

Az elnök távollétében a korelnök vagy annak távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.

(1a)   Az elnök távollétében a legidősebb jelen levő képviselő látja el az értekezlet elnöki tisztét.

(2)   A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a küldöttségek munkájára vonatkozóan.

(2)   A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezletének a küldöttségek munkájára vonatkozóan.

(3)   Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletét.

(3)   Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete egyes feladatok végrehajtásával megbízhatja a Küldöttségi Elnökök Értekezletét.

Indokolás

Ezt az értelmezést bekezdéssé kell átalakítani. A törlés nem jelent érdemi változást.

Módosítás    27

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

30 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

30a. cikk

 

A tisztségek betöltésének folytonossága a választási időszakban

 

Az új Parlament megválasztását követően a leköszönő Parlament minden testülete és tisztségviselője az új Parlament első ülésnapjáig hivatalban marad.

Indokolás

Átkerül a 25. cikk (15) bekezdéséből, és hatálya bővül.

Módosítás    28

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

31 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

31. cikk

31. cikk

Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete tájékoztatási kötelezettsége

Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete tájékoztatási kötelezettsége

(1)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete jegyzőkönyveit a hivatalos nyelvekre lefordítják, sokszorosítják és valamennyi parlamenti képviselőnek kiosztják, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, kivéve ha kivételesen, titoktartási céllal, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1)–(4) bekezdése szerint, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete másként nem dönt a jegyzőkönyvekben szereplő egyes részekre vonatkozóan.

(1)  Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete jegyzőkönyveit a hivatalos nyelvekre lefordítják, valamennyi parlamenti képviselőnek kiosztják, illetve a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, kivéve ha kivételesen, titoktartási céllal, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkének (1)–(4) bekezdése szerint, az Elnökség vagy az Elnökök Értekezlete másként nem dönt a jegyzőkönyvekben szereplő egyes részekre vonatkozóan.

(2)  Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok munkájával kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani, és arról a képviselőket tájékoztatni kell; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament honlapján a válaszokkal együtt közzé kell tenni.

(2)  Bármely képviselő jogosult kérdést feltenni az Elnökség, az Elnökök Értekezlete és a quaestorok vonatkozó feladataival kapcsolatban. Az ilyen kérdéseket az elnökhöz kell írásban benyújtani, és arról a képviselőket tájékoztatni kell; a kérdéseket a benyújtástól számított harminc napon belül a Parlament honlapján a válaszokkal együtt közzé kell tenni.

Indokolás

A változás a rendelkezés tisztázását célozza, hiszen a jelenleg használt „munka” szó tágabb értelmű és az érintett szervezeti egység szerint sok feltett kérdés kívül esett a hivatkozott három testület tevékenységi körén.

Módosítás    29

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

32 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

32.cikk

32.cikk

A képviselőcsoportok megalakítása

A képviselőcsoportok létrehozása és megszűnése

(1)  A képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően csoportokat alakíthatnak.

(1)  A képviselők politikai hovatartozásuknak megfelelően csoportokat alakíthatnak.

A Parlament alapvetően nem értékeli egy csoport tagjainak politikai hovatartozását. Azáltal, hogy e cikk alapján a képviselők egy képviselőcsoportot hoznak létre, lényegében elismerik, hogy van politikai hovatartozásuk. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők ezt a hovatartozást tagadják.

A Parlament alapvetően nem értékeli egy csoport tagjainak politikai hovatartozását. Azáltal, hogy e cikk alapján a képviselők egy képviselőcsoportot hoznak létre, lényegében elismerik, hogy van politikai hovatartozásuk. A Parlament kizárólag abban az esetben köteles megvizsgálni, hogy a csoportot a szabályzat szerint hozták-e létre, ha az érintett képviselők ezt a hovatartozást tagadják.

(2)  Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből megválasztott képviselőkből áll. Képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonöt képviselő szükséges.

(2)  Egy képviselőcsoport legalább a tagállamok egynegyedéből megválasztott képviselőkből áll. Képviselőcsoport létrehozásához legalább huszonöt képviselő szükséges.

(3)  Ha egy képviselőcsoport tagjainak száma a szükséges alsó küszöb alá csökken, az elnök az Elnökök Értekezlete hozzájárulásával a Parlament következő alakuló üléséig engedélyezheti a képviselőcsoport további működését az alábbi feltételek teljesülése esetén:

(3)  Ha egy képviselőcsoport tagjainak száma a szükséges alsó küszöbök egyike alá csökken, az elnök az Elnökök Értekezlete hozzájárulásával a Parlament következő alakuló üléséig engedélyezheti a képviselőcsoport további működését az alábbi feltételek teljesülése esetén:

– a tagok továbbra is képviselik a tagállamok legalább egyötödét,

– a tagok továbbra is képviselik a tagállamok legalább egyötödét,

– a képviselőcsoport több mint egy éve működik.

– a képviselőcsoport több mint egy éve működik.

Az elnök ezt az eltérést nem alkalmazza, ha elegendő bizonyíték támasztja alá a visszaélés gyanúját.

Az elnök ezt az eltérést nem alkalmazza, ha elegendő bizonyíték támasztja alá a visszaélés gyanúját.

(4)  Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.

(4)  Egy képviselő csak egy képviselőcsoporthoz tartozhat.

(5)  Az elnököt nyilatkozatban kell értesíteni képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni a csoport nevét, valamint tagjainak és elnökségi tagjainak nevét.

(5)  Az elnököt nyilatkozatban kell értesíteni képviselőcsoport létrehozásáról. A nyilatkozatban meg kell határozni a csoport nevét, valamint tagjainak és elnökségi tagjainak nevét. A nyilatkozatot a képviselőcsoport minden tagjának alá kell írnia.

(6)  A nyilatkozatot közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(6)  A nyilatkozatot csatolni kell azon plenáris ülés jegyzőkönyvéhez, amelynek során bejelentik a képviselőcsoport létrehozását.

 

(6a)  Az elnök bejelenti a képviselőcsoportok létrehozását a Parlamentben. A bejelentés visszaható hatállyal bír attól az időponttól kezdve, amikor a képviselőcsoport e cikknek megfelelően értesítette az elnököt létrejöttéről.

 

Az elnök a Parlamentben a képviselőcsoportok megszűnését is bejelenti. E bejelentés az azt követő naptól kezdve bír joghatással, amikor a képviselőcsoport létezésének feltételei már nem teljesültek.

Indokolás

The change to the title aligns it with the provisions for the constitution/dissolution of the political groups (Rule 32 6a).

The current wording of paragraph 3 subparagraph 1 uses "threshold" in singular while there are two thresholds.

As regards the amendments to paragraph 5, the formality of signatures would increase the legal certainty of the statement submitted to the President.

Paragraph 6 has hardly ever been applied as it stands and certainly not during the last years. Therefore it is proposed to delete the reference to the publication in the Official journal and bring the provision in line with the practice.

As regards the addition of paragraph 6a, is aims at clarifying that a declaration by the President – in his role as a “notary” - is necessary for the establishment of the group, with retroactive effect to the moment when the group validly notified its establishment and, for its dissolution, also a declaration of President with effects on the day following the moment when the conditions failed to be complied with by the group.

Módosítás    30

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

33 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

33. cikk

33. cikk

A képviselőcsoportok tevékenységei és jogi helyzete

A képviselőcsoportok tevékenységei és jogi helyzete

(1)  A képviselőcsoportok feladatukat az Unió tevékenységének keretében végzik, beleértve az eljárási szabályzat által rájuk rótt feladatokat is. A képviselőcsoportok a Főtitkárság létszámtervének keretében titkársággal, valamint a szükséges technikai, műszaki feltételekkel és az e célra a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatokkal rendelkeznek.

(1)  A képviselőcsoportok feladatukat az Unió tevékenységének keretében végzik, beleértve az eljárási szabályzat által rájuk rótt feladatokat is. A képviselőcsoportok a Főtitkárság létszámtervének keretében titkársággal, valamint a szükséges technikai, műszaki feltételekkel és az e célra a Parlament költségvetésében előjegyzett előirányzatokkal rendelkeznek.

(2)  E feltételek és előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével, valamint a költségvetési végrehajtási jogkörök vonatkozó átruházásával kapcsolatos szabályokat az Elnökség állapítja meg.

(2)  E feltételek és előirányzatok biztosításával, végrehajtásával és ellenőrzésével, valamint a költségvetési végrehajtási jogkörök vonatkozó átruházásával és az azok betartásának elmulasztásával kapcsolatos szabályokat az Elnökök Értekezlete esetleges javaslatának figyelembevételével az Elnökség állapítja meg.

(3)  E szabályok rendelkeznek egy képviselőcsoport megszűnése esetén az adminisztratív és pénzügyi következményekről.

(3)  E szabályok rendelkeznek egy képviselőcsoport megszűnése esetén az adminisztratív és pénzügyi következményekről.

Indokolás

A módosítás célja, hogy összhangba hozza e cikket a 27. cikk (10) bekezdésével.

Módosítás    31

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

34 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

34. cikk

34. cikk

Közös munkacsoportok

Közös munkacsoportok

(1)  A parlamenti képviselők közös munkacsoportokat vagy egyéb, nem hivatalos csoportosulásokat hozhatnak létre, hogy a parlamenti bizottságok tagjainak munkájára támaszkodva nem hivatalos eszmecseréket tartsanak a különböző képviselőcsoportokat érintő kérdésekkel kapcsolatban, valamint ösztönözzék a képviselők és a civil társadalom közötti kapcsolattartást.

(1)  A parlamenti képviselők közös munkacsoportokat vagy egyéb, nem hivatalos csoportosulásokat hozhatnak létre, hogy a parlamenti bizottságok tagjainak munkájára támaszkodva nem hivatalos eszmecseréket tartsanak a különböző képviselőcsoportokat érintő kérdésekkel kapcsolatban, valamint ösztönözzék a képviselők és a civil társadalom közötti kapcsolattartást.

(2)  Ezek a csoportosulások nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és testületei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket.

(2)  E csoportosulások fellépéseinek teljesen átláthatónak kell lenniük és nem végezhetnek olyan tevékenységet, amely a Parlament és testületei hivatalos tevékenységeivel összetéveszthető. A létrehozásukra vonatkozóan az Elnökség által elfogadott szabályok tiszteletben tartása mellett a képviselőcsoportok logisztikai támogatást nyújtva elősegíthetik tevékenységüket.

A csoportosulások kötelesek nyilatkozni minden pénzbeli vagy természetbeni támogatásról (pl. titkári segítség), amely – ha azt a képviselőnek magánszemélyként ajánlják fel – az I. melléklet alapján nyilatkozattételi kötelezettség tárgyát képezi.

(3) A közös munkacsoportok évente kötelesek nyilatkozni minden pénzbeli vagy természetbeni támogatásról (pl. titkári segítség), amely – ha azt a képviselőnek magánszemélyként ajánlják fel – az I. melléklet alapján nyilatkozattételi kötelezettség tárgyát képezi.

A quaestorok nyilvántartást vezetnek a második albekezdésben említett nyilatkozatokról. A nyilvántartást közzé kell tenni a Parlament honlapján. A quaestorok megállapítják az e nyilatkozatokra vonatkozó részletes szabályokat.

(4) A quaestorok nyilvántartást vezetnek a (3) bekezdésben említett nyilatkozatokról. A nyilvántartást közzé kell tenni a Parlament honlapján. A quaestorok megállapítják az e nyilatkozatokra vonatkozó részletes szabályokat és biztosítják e cikk tényleges végrehajtását.

Módosítás    32

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – cím

Hatályos szöveg

Módosítás

JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK

JOGALKOTÁSI, KÖLTSÉGVETÉSI, MENTESÍTÉSI ÉS EGYÉB ELJÁRÁSOK

Módosítás    33

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

37 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

37. cikk

37. cikk

A Bizottság munkaprogramja

Éves program

(1)  Az Európai Unió jogalkotási tervét a Parlament a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve határozza meg.

(1)  Az Európai Unió jogalkotási tervét a Parlament a Bizottsággal és a Tanáccsal együttműködve határozza meg.

A Parlament és a Bizottság együttműködik a Bizottság munkaprogramjának kidolgozásában – amely program a Bizottság hozzájárulása az Unió éves és többéves pénzügyi tervezéséhez –, a két intézmény által közösen megállapított és ezen eljárási szabályzathoz mellékelt8 ütemezéssel és az eljárásokkal összhangban.

A Parlament és a Bizottság együttműködik a Bizottság munkaprogramjának kidolgozásában – amely program a Bizottság hozzájárulása az Unió éves és többéves pénzügyi tervezéséhez –, a két intézmény által közösen megállapított ütemezéssel és az eljárásokkal összhangban8.

 

(1a)   A Bizottság munkaprogramjának elfogadása után a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodás8a (7) cikke szerint véleménycserét folytat, és együttes nyilatkozatot ad ki az éves intézményközi programról, amely rögzíti az átfogó célokat és prioritásokat.

 

Az együttes nyilatkozatról a Tanáccsal és a Bizottsággal folytatandó tárgyalásokat megelőzően az elnök eszmecserét folytat az Elnökök Értekezletével és a Bizottsági Elnökök Értekezletével a Parlament átfogó céljairól és prioritásairól.

 

Az együttes nyilatkozat aláírását megelőzően az elnök kéri az Elnökök Értekezlete jóváhagyását.

(2)  Sürgős és előre nem látható esetekben egy intézmény – saját kezdeményezésre és a Szerződésekben megállapított eljárási keretek között – a Bizottsági munkaprogramban nem javasolt jogalkotási intézkedést is indítványozhat.

 

(3)  Az elnök továbbítja a Parlament által elfogadott állásfoglalást az Európai Unió jogalkotási eljárásaiban részt vevő többi intézménynek és a tagállamok parlamentjeinek.

(3)  Az elnök továbbítja a Parlament által a jogalkotási tervezésre és prioritásokra vonatkozóan elfogadott bármely állásfoglalást az Európai Unió jogalkotási eljárásaiban részt vevő többi intézménynek és a tagállamok parlamentjeinek.

Az elnök felkéri a Tanácsot, hogy nyilvánítson véleményt a Bizottság munkaprogramjáról és a Parlament állásfoglalásáról.

 

(4)  Ha valamely intézmény nem tudja tartani a megállapított ütemezést, értesíti a többi intézményt a késedelem okáról, és új ütemezést javasol.

 

 

(4a)  Ha az Európai Bizottság valamely javaslatot vissza szándékozik vonni, az illetékes bizottság meghívja az illetékes biztost egy ülésre e szándék megvitatása érdekében. Erre az ülésre a Tanács elnöksége is meghívható. Ha az illetékes bizottság nem ért egyet a tervezett visszavonással, kérheti a Bizottságtól, hogy tegyen nyilatkozatot a Parlamentnek. A 123. cikket alkalmazni kell.

__________________

__________________

8 Lásd XIII. melléklet.

8 Keretmegállapodás az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról (HL C 304., 2010.11.20., 47. o.).

 

8a HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Indokolás

Több törlést javaslunk, mindet konkrét okokból. Így a (2) bekezdés azért kerül törlésre, mert egyoldalú kijelentés az EP belső szabályai között arról, hogy más intézményeknek mit kellene tenniük.

A (3) bekezdés második albekezdése azért kerül törlésre, mert korábbra kell áthelyezni, míg

a (4) bekezdés azért kerül törlésre, mert soha nem alkalmazták.

Módosítás    34

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

38 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

38. cikk

38. cikk

Az Európai Unió Alapjogi Chartájának tiszteletben tartása

Az alapvető jogok tiszteletben tartása

(1)  A Parlament minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában megállapított alapvető jogokat.

(1)  A Parlament minden tevékenysége során teljes mértékben tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében elismert jogokat, szabadságokat és elveket, valamint az ugyanezen szerződés 2. cikkében rögzített értékeket.

A Parlament teljes mértékben tiszteletben tartja továbbá az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében, valamint 6. cikkének (2) és (3) bekezdésében foglalt jogokat és elveket.

 

(2)  Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt jogoknak, kérésükre az ügyet a Charta értelmezésére illetékesbizottsághoz kell utalni. E bizottság véleményét a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez mellékelni kell.

(2)  Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg az Európai Unió alapvető jogainak, kérésükre az ügyet az alapjogok védelme tekintetében illetékes bizottsághoz kell utalni.

 

(2a)  E kérést a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül kell előterjeszteni.

 

(2b)  Az alapvető jogok védelme tekintetében illetékes bizottság véleményét mellékelni kell a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez.

Indokolás

A kiigazított cím a Chartára és az EU Szerződés 6. cikkében hivatkozott alapjogi egyezményben foglalt jogokra és elvekre is kiterjed.

Az 1) bekezdés megmarad, de némileg átalakul: az első és második albekezdés összevonásra kerül. A jelenlegi rendelkezés még a Lisszaboni Szerződés előttről származik, az Alapjogi Charta azonban azóta ugyanolyan erővel bír, mint a Szerződés (a 6. cikk kiterjed a Chartára (6. cikk (1) bekezdés) és az egyezményre is (6. cikk (3) bekezdés).

Ami a (2a) bekezdés beillesztését illeti, célja a 38. és a 42. cikkben foglalt határidők egymáshoz igazítása.

Módosítás    35

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

38 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

38a cikk

 

Nemek közötti egyenlőség

 

(1)  Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy javaslat nem veszi kellőképpen figyelembe a nemek közötti egyenlőség tiszteletben tartását, kérhetik, hogy az ügyet utalják a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség tekintetében illetékes bizottsághoz.

 

(2)  E kérést a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül kell előterjeszteni.

 

(3)  A nők jogai és a nemek közötti egyenlőség védelme tekintetében illetékes bizottság véleményét mellékelni kell a téma szerint illetékes bizottság jelentéséhez.

Indokolás

A javítás a (3) bekezdés törlését érinti, amely az (1) bekezdés utolsó mondatának ismétlése.

Módosítás    36

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

39 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

39. cikk

39. cikk

A jogalap vizsgálata

A jogalap vizsgálata

(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslatok és egyéb jogalkotási természetű dokumentumok esetében a téma szerint illetékes bizottság először a jogalapot vizsgálja meg.

(1)  A kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok esetében a téma szerint illetékes bizottság először a jogalapot vizsgálja meg.

(2)  Ha a bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét vitatja, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerinti vizsgálatot, kikéri a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét.

(2)  Ha a bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét vitatja, beleértve az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke szerinti vizsgálatot, kikéri a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét.

(3)  A jogi ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is foglalkozhat a jogalkotási aktusra irányuló javaslatok jogalapjára vonatkozó kérdésekkel. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

(3)  A jogi ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is foglalkozhat a jogalkotási eljárás bármely szakaszában a jogalapra vonatkozó kérdésekkel. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság vitatja a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek. A Parlament erről a jelentésről a javaslat érdemi részéről való szavazást megelőzően szavaz.

(4)  Ha – adott esetben a Tanáccsal és a Bizottsággal az intézményközi szinten elfogadott szabályoknak1a megfelelően folytatott eszmecsere után – a jogi ügyekben illetékes bizottság vitatja a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét, következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek. A 63. cikk sérelme nélkül a Parlament erről a jelentésről a javaslat érdemi részéről való szavazást megelőzően szavaz.

(5)  Nem fogadhatók el azok a plenáris ülésen előterjesztett, jogalkotási aktusra irányuló javaslat jogalapjának megváltoztatását célzó módosítások, amelyeket anélkül nyújtottak be, hogy a téma szerint illetékes bizottság vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét megvitatta volna.

(5)  Nem fogadhatók el azok a plenáris ülésen előterjesztett, a jogalap megváltoztatását célzó módosítások, amelyeket anélkül nyújtottak be, hogy a téma szerint illetékes bizottság vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság a jogalap érvényességét vagy megfelelőségét megvitatta volna.

(6)  Ha a Bizottság nem járul hozzá javaslatának olyan módosításához, hogy az a Parlament által jóváhagyott jogalapnak megfeleljen, az előadó, a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke vagy a téma szerint illetékes bizottság elnöke javasolhatja a javaslat érdemi részéről való szavazás egy későbbi ülésnapra halasztását.

 

 

__________________

 

1a A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás, 25. bekezdés (HL L 123. 2016.5.12., 1. o.)

Indokolás

As concerns the changes in paragraph 1, “legally binding" is an inclusive formula which covers both the acts adopted by the ordinary and special legislative procedure (currently referred to as "legislative acts") and those adopted by another procedure (for instance NLE which the current rules refer to as "other documents of a legislative nature"). This formula reflects Article 288 and Article 2(1)&(2) of the Treaty on the Functioning of the European Union. The change is to be included in other Rules, especially as some of them (e.g. Rule 49(1) or even Rule 39(3) just below) refer only to "legislative acts" or "legislative procedures", but are in fact also applied to acts and procedures which are not "legislative" in the meaning of Article 289(3) TFEU (for instance "NLE".

As concerns the changes in paragraph 1, this suggestion is made to include the possibility of checking the legal basis not only at the stage of Commission's proposal, but also when the Council adopts its first reading position.

As regards the deletion of paragraph 6, emphasis put (probably for historical reasons) on the Commission, while the author or co-author of the legislative act is the Council. Such a referral back to the committee is always possible under the Rules of Procedure.

Módosítás    37

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

40 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

40. cikk

40. cikk

Jogalkotási felhatalmazás

Jogalkotási felhatalmazás és végrehajtási hatáskörrel való felruházás

(1)  Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazást ad a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania a felhatalmazás céljaira, tartalmára, alkalmazási körére és időtartamára, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeire.

(1)  Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke értelmében jogalkotási felhatalmazást ad a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania a felhatalmazás céljaira, tartalmára, alkalmazási körére és időtartamára, valamint a felhatalmazás gyakorlásának feltételeire.

 

(1a)  Az olyan jogalkotási aktusokra irányuló javaslat vizsgálatakor, amelyek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 291. cikke értelmében végrehajtási hatáskörrel ruházzák fel a Bizottságot, az Európai Parlamentnek különös figyelmet kell fordítania arra, hogy végrehajtási hatásköre gyakorlása során a Bizottság az alapul szolgáló jogi aktust nem módosíthatja vagy egészítheti ki, még annak nem alapvető elemei tekintetében sem.

(2)  A téma szerint illetékes bizottság bármikor kikérheti az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság véleményét.

(2)  A téma szerint illetékes bizottság bármikor kikérheti az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság véleményét.

(3)  Az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság saját kezdeményezésére is kérdéseket vethet fel a jogalkotási felhatalmazás vonatkozásában. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

(3)  Az uniós jog értelmezése és alkalmazása terén illetékes bizottság saját kezdeményezésére is kérdéseket vethet fel a jogalkotási felhatalmazás és a végrehajtási hatáskörrel való felruházás vonatkozásában. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

Módosítás    38

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

41 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

41. cikk

41. cikk

A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata

A pénzügyi összeegyeztethetőség vizsgálata

(1)  Ha egy jogalkotási aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e.

(1)  Ha egy kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament megállapítja, hogy a megfelelő anyagi források rendelkezésre állnak-e.

(2)  A 47. cikk sérelme nélkül a téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy bármely más jogalkotási természetű dokumentum pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi kerettel.

(2)  A téma szerint illetékes bizottság megvizsgálja, hogy a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslat pénzügyi szempontból összeegyeztethető-e a többéves pénzügyi keretről szóló rendelettel.

(3) Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogszabály pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét.

(3) Ha a téma szerint illetékes bizottság módosítja az éppen vizsgált jogszabály pénzügyi dotációját, kikéri a költségvetési ügyekben illetékes bizottság véleményét.

(4)  A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a jogalkotási aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

(4)  A költségvetési ügyekben illetékes bizottság saját kezdeményezésre is felvethet a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatok pénzügyi összeegyeztethetőségét érintő kérdéseket. Ilyen esetekben a költségvetési ügyekben illetékes bizottság megfelelően tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

(5)  Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést készít a Parlamentnek, amely szavaz róluk.

(5)  Ha a költségvetési ügyekben illetékes bizottság úgy dönt, hogy vitatja egy javaslat pénzügyi összeegyeztethetőségét, úgy következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek, mielőtt a Parlament szavaz a javaslatról.

(6)  Összeegyeztethetetlennek nyilvánított jogszabályt a Parlament a költségvetési hatóság határozatainak függvényében fogadhat el.

 

Indokolás

Ami a (2) bekezdés változtatásait illeti, a 47. cikkre való hivatkozás felesleges. A rendeletre való utalás feltüntetése egyértelművé teszi, hogy a BUDG bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben foglalt elosztási táblázatokat is vizsgálja.

Ami az (5) bekezdés változtatásait illeti, a Parlament nem szavazna a BUDG bizottság következtetéseiről, de azokat a plenáris szavazást megelőzően csatolnák az illetékes bizottság jelentéséhez.

A (6) bekezdés törlésre kerül, mert nem túl világos, és kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a „jogszabály” a jogalkotási aktus tervezetére utal-e, és hogy ki nyilvánítja „összeegyeztethetetlenné”.

Módosítás    39

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

42 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

42. cikk

42. cikk

A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat

A szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására irányuló vizsgálat

(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat vizsgálatakor a Parlament különös figyelmet fordít a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására.

(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat vizsgálatakor a Parlament különös figyelmet fordít a szubszidiaritás és az arányosság elvének tiszteletben tartására.

(2)  A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság bármely jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban határozhat úgy, hogy ajánlásokat tesz a téma szerint illetékes bizottság számára.

(2)  Kizárólag a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság határozhat úgy, hogy jogalkotási aktusra irányuló javaslattal kapcsolatban ajánlásokat tesz a téma szerint illetékes bizottság számára.

 

Amennyiben az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő azon a véleményen van, hogy egy jogalkotási aktusra irányuló javaslat vagy annak részei nem felelnek meg a szubszidiaritás elvének, kérésükre az ügyet a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása tekintetében illetékes bizottsághoz kell utalni. E kérést a bizottsághoz való utalás parlamenti bejelentését követő négy munkahéten belül kell előterjeszteni.

(3)  Ha egy nemzeti parlament a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének és a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkének megfelelően indoklással ellátott véleményt küld az elnöknek, e dokumentumot a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják, és tájékoztatás céljából továbbítják szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottságnak.

 

(4)  A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 4. cikkében említett sürgős esetek kivételével a téma szerint illetékes bizottság nem tartja meg a zárószavazást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított nyolchetes határidő lejárta előtt.

(4)  A nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló (1.) jegyzőkönyv 4. cikkében említett sürgős esetek kivételével a téma szerint illetékes bizottság nem tartja meg a zárószavazást a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyv 6. cikkében megállapított nyolchetes határidő lejárta előtt.

 

(4a)  Ha egy nemzeti parlament a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv 3. cikkének megfelelően indoklással ellátott véleményt küld az elnöknek, e dokumentumot a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják, és tájékoztatás céljából továbbítják szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottságnak.

(5)  Amennyiben azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazat legalább egyharmadát vagy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett jogalkotási aktusra irányuló javaslat esetén – egynegyedét teszik ki, a Parlament mindaddig nem határoz, amíg a javaslat szerzője nem fejti ki, hogyan szándékozik a továbbiakban eljárni.

(5)  Amennyiben azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják, hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazat legalább egyharmadát vagy – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján előterjesztett jogalkotási aktusra irányuló javaslat esetén – egynegyedét teszik ki, a Parlament mindaddig nem határoz, amíg a javaslat szerzője nem fejti ki, hogyan szándékozik a továbbiakban eljárni.

(6)  Amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretében azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazatnak legalább az egyszerű többségét teszik ki, a téma szerint illetékes bizottság – a nemzeti parlamentek és a Bizottság által benyújtott, indoklással ellátott vélemények figyelembevételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményének meghallgatását követően – azt ajánlhatja a Parlamentnek, hogy a szubszidiaritás elvének megsértése miatt utasítsa el a javaslatot, vagy benyújthat a Parlamentnek bármilyen más ajánlást, amely tartalmazhat a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos módosításra irányuló javaslatokat. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményét mellékelik az ilyen ajánláshoz.

(6)  Amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretében azon indoklással ellátott vélemények, amelyek azt állítják hogy a jogalkotási aktusra irányuló javaslat nincs összhangban a szubszidiaritás elvével, a nemzeti parlamenteknek biztosított összes szavazatnak legalább az egyszerű többségét teszik ki, a téma szerint illetékes bizottság – a nemzeti parlamentek és a Bizottság által benyújtott, indoklással ellátott vélemények figyelembevételét, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményének meghallgatását követően – azt ajánlhatja a Parlamentnek, hogy a szubszidiaritás elvének megsértése miatt utasítsa el a javaslatot, vagy benyújthat a Parlamentnek bármilyen más ajánlást, amely tartalmazhat a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával kapcsolatos módosításra irányuló javaslatokat. A szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásáért felelős bizottság véleményét mellékelik az ilyen ajánláshoz.

Az ajánlást vita és szavazás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Amennyiben a javaslat elutasítására irányuló ajánlást a leadott szavazatok többségével elfogadják, az elnök bejelenti az eljárás lezárását. Ha a Parlament nem utasítja el a javaslatot, az eljárás a Parlament által jóváhagyott ajánlások figyelembevételével folytatódik.

Az ajánlást vita és szavazás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Amennyiben a javaslat elutasítására irányuló ajánlást a leadott szavazatok többségével elfogadják, az elnök bejelenti az eljárás lezárását. Ha a Parlament nem utasítja el a javaslatot, az eljárás a Parlament által jóváhagyott ajánlások figyelembevételével folytatódik.

Indokolás

A (2) bekezdés új (1a) albekezdésének hozzáadását a 38. cikkben foglalt rendelkezés ösztönözte.

A 42. cikk (3) bekezdése áthelyezésre kerül a (4) bekezdés után, szövege pedig egyszerűsödik.

Módosítás    40

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

44 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

44. cikk

44. cikk

A Parlament képviselete a Tanács ülésein

A Parlament képviselete a Tanács ülésein

Amikor a Tanács felkéri a Parlamentet a Tanács olyan ülésén való részvételre, amelyen a Tanács jogalkotói minőségben jár el, az elnök felkéri az illetékes bizottság elnökét vagy előadóját, vagy egy másik, a bizottság által kijelölt képviselőt, hogy képviselje a Parlamentet.

Amikor a Tanács felkéri a Parlamentet a Tanács olyan ülésén való részvételre, az elnök felkéri a tárgyban illetékes bizottság elnökét vagy előadóját, vagy egy másik, a bizottság által kijelölt képviselőt, hogy képviselje a Parlamentet.

Módosítás    41

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

45 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

45. cikk

45. cikk

A Parlament kezdeményezési joga a Szerződések értelmében

A Parlament javaslattételi joga

Ha a Szerződések kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, az illetékes bizottság úgy határozhat, hogy saját kezdeményezésű jelentést készít.

Ha a Szerződések kezdeményezési jogot ruháznak a Parlamentre, az illetékes bizottság úgy határozhat, hogy az 52. cikkel összhangban saját kezdeményezésű jelentést készít.

A jelentés a következőket foglalja magában:

A jelentés a következőket foglalja magában:

a) állásfoglalási indítvány;

a) állásfoglalási indítvány;

b)  adott esetben határozat vagy javaslat tervezete,

b)  javaslattervezet;

c) indoklás, adott esetben pénzügyi kimutatással.

c) indoklás, adott esetben pénzügyi kimutatással.

Ha egy jogszabály elfogadásához a Tanács egyetértése vagy hozzájárulása, vagy a Bizottság véleménye vagy hozzájárulása szükséges, a Parlament határozhat úgy – a jogszabályjavaslatról tartott szavazás után és az előadó javaslatára –, hogy elhalasztja a szavazást az állásfoglalási indítványról mindaddig, amíg a Tanács vagy a Bizottság ki nem fejti álláspontját.

Ha egy jogszabály elfogadásához a Tanács egyetértése vagy hozzájárulása, vagy a Bizottság véleménye vagy hozzájárulása szükséges, a Parlament határozhat úgy – a jogszabályjavaslatról tartott szavazás után és az előadó javaslatára –, hogy elhalasztja a szavazást az állásfoglalási indítványról mindaddig, amíg a Tanács vagy a Bizottság ki nem fejti álláspontját.

Indokolás

A szövegezési javaslat célja hozzáigazítani a címet a 46. cikk címéhez.

Ami az első bekezdés változtatásait illeti, céljuk az egyértelműsítés. Példák a Parlament lehetséges kezdeményezéseire: EUSZ 7. cikk: az uniós értékek valamely tagállam általi megsértése; EUSZ, 14. cikk: az EP összetétele; EUSZ 48. cikk: a Szerződések felülvizsgálata; EUMSZ 223. cikk (1) bekezdés: az EP-választásokra vonatkozó rendelkezések;EUMSZ 223. cikk (2) bekezdés: a képviselői feladatok ellátásának meghatározása (képviselői statútum);EUMSZ 226. cikk: az EP vizsgálati jogának gyakorlására vonatkozó rendelkezések;EUMSZ 228. cikk: az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályok.

Módosítás    42

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

46 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

46. cikk

46. cikk

Kezdeményezés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján

A Bizottság felkérése javaslat előterjesztésére

(1)  A Parlament egy az illetékes bizottság 52. cikk értelmében kidolgozott saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy a meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson a parlamenti képviselők többségével fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslatok benyújtására.

(1)  A Parlament egy az illetékes bizottság 52. cikk értelmében kidolgozott saját kezdeményezésű jelentése alapján készült állásfoglalás elfogadásával az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke alapján felkérheti a Bizottságot megfelelő, új jogszabály elfogadására vagy a meglévő jogszabály módosítására irányuló javaslatok benyújtására. Az állásfoglalást a zárószavazáson a parlamenti képviselők többségével fogadják el. A Parlament egyúttal határidőt tűzhet az ilyen javaslatok benyújtására.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogszabályra irányuló javaslatot.

(2)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikke szerinti parlamenti kezdeményezési jog keretében minden képviselő benyújthat uniós jogszabályra irányuló javaslatot.

Ilyen javaslatot legfeljebb tíz képviselő nyújthat be közösen. A javaslat megjelöli a jogalapot, és legfeljebb 150 szavas indokolást tartalmazhat.

Ilyen javaslatot legfeljebb tíz képviselő nyújthat be együttesen. A javaslat megjelöli az alapjául szolgáló jogalapot, és legfeljebb 150 szavas indokolást tartalmazhat.

 

A javaslatot az elnök elé kell terjeszteni, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzésért felelős illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti, és az illetékes bizottsághoz utalja.

 

Az illetékes bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot le kell fordítani azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket az említett bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél.

 

Az illetékes bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül határoz, miután lehetőséget adott a javaslat szerzőinek arra, hogy felszólaljanak a bizottság előtt.

 

A jelentés címében fel kell tüntetni a javaslat előadóinak nevét.

(3)  A javaslatot az elnök elé terjesztik, aki ellenőrzi, hogy a jogi követelmények teljesülnek-e. Az elnök a javaslatot a jogalap megfelelőségével kapcsolatos véleményezésre az ilyen ellenőrzésért felelős illetékes bizottsághoz utalhatja. Amennyiben az elnök a javaslatot elfogadhatónak nyilvánítja, azt a plenáris ülésen bejelenti és az illetékes bizottsághoz utalja.

 

Az illetékes bizottsághoz utalást megelőzően a javaslatot lefordítják azokra a hivatalos nyelvekre, amelyeket az említett bizottság elnöke az összefoglaló vizsgálathoz szükségesnek ítél.

 

A bizottság javasolhatja az elnöknek, hogy a 136. cikk (2) bekezdésében, (3) bekezdésében és (7) bekezdésében meghatározott szabályok és határidők szerint valamennyi képviselőnek biztosítsanak lehetőséget a javaslat aláírására.

 

Amennyiben az összes parlamenti képviselő többsége aláírja e javaslatot, a javaslatról szóló jelentés az Elnökök Értekezlete által engedélyezettnek minősül. A bizottság a javaslat előadóinak meghallgatását követően az 52. cikkel összhangban jelentést készít.

 

Amennyiben a javaslatot nem bocsátják rendelkezésre további aláírások céljából vagy azt nem írja alá az összes parlamenti képviselő többsége, az illetékes bizottság a további eljárásról a bizottsághoz utalást követő három hónapon belül és a javaslat előadóinak meghallgatását követően határoz.

 

A jelentés címében fel kell tüntetni a javaslat előadóinak nevét.

 

(4)  A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és részletes ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozólag, amelyeknek tiszteletben kell tartaniuk az alapvető jogokat és a szubszidiaritás elvét.

(4)  A Parlament állásfoglalása megjelöli a megfelelő jogalapot és ajánlásokat tartalmaz a szükséges javaslatok tartalmára vonatkozóan.

(5)  Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját.

(5)  Ha egy javaslatnak pénzügyi vonatkozásai vannak, a Parlament feltünteti a szükséges pénzügyi fedezet biztosításának módját.

(6)  Az illetékes bizottság figyelemmel kíséri a Parlament külön kérelmére megalkotott jogalkotási aktusra irányuló javaslat kidolgozásának folyamatát.

(6)  Az illetékes bizottság figyelemmel kíséri a Parlament külön kérelmére megalkotott uniós jogi aktusra irányuló javaslat kidolgozásának folyamatát.

 

(6a)  A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendszeresen ellenőrzi, hogy az Európai Bizottság eleget tesz-e a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (10) bekezdésének, amely szerint a Bizottságnak három hónapon belül választ kell adnia a javaslat előterjesztésére irányuló felkérésekre egy külön közlemény elfogadásával, amelyben meghatározza, milyen nyomonkövetési lépéseket szándékozik tenni. Rendszeresen beszámol a nyomon követés eredményeiről az Elnökök Értekezletének.

Indokolás

The title is clarified and aligned, compared also to the title of Rule 45.

The first, second, fifth and sixth subparagraphs of Rule 46(3) are moved to Rule 46(2). The contents of the third and fourth subparagraphs of Rule 46(3) is deleted because the procedure they laid down is very complex and was hardly ever applied until now.

As regards changes to paragraph 4, they reflect that other principles must obviously also be respected (proportionality for instance).

Paragraph 6 shall become paragraph 5. This paragraph refers to a "proposed legislative act". The restriction implied by the word "legislative" (as defined in Article 289 TFEU) is questionable. Therefore it is suggested to use "Union act" as in Article 225 TFEU and in paragraph 1 of this Rule.

Módosítás    43

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

47 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

47. cikk

47. cikk

A jogalkotási dokumentumok vizsgálata

A kötelező erejű jogi aktusok vizsgálata

(1)  Az elnök a jogalkotási aktusra irányuló javaslatokat vagy bármely más jogalkotási természetű dokumentumot az illetékes bizottsághoz utal vizsgálatra.

(1)  Az elnök a más intézményektől vagy a tagállamoktól érkezett, kötelező erejű jogi aktusokra irányuló javaslatokat az illetékes bizottsághoz utalja vizsgálatra.

Kétség esetén az elnök alkalmazhatja a 201. cikk (2) bekezdését azt megelőzően, hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben.

 

Ha egy javaslat szerepel a Bizottsági munkaprogramban, az illetékes bizottság határozhat a javaslat előkészítésének folyamatát figyelemmel kísérő előadó kinevezéséről.

 

A Tanács konzultációra vonatkozó, vagy a Bizottság vélemény iránti kérelmét az elnök az érintett javaslat vizsgálata céljából az illetékes bizottsághoz utalja.

 

Az első olvasatra vonatkozó, a 38–46. cikkben, az 57–63. cikkben és a 75. cikkben foglalt rendelkezések minden jogalkotási aktusra irányuló javaslatra alkalmazandók, függetlenül attól, hogy azok egy, kettő vagy három olvasatot igényelnek.

 

 

(1a)  Kétség esetén az elnök azt megelőzően, hogy az illetékes bizottsághoz való utalást bejelentené a Parlamentben, illetékességgel kapcsolatos kérdést terjeszthet az Elnökök Értekezlete elé. Az Elnökök Értekezlete a Bizottsági Elnökök Értekezletének, vagy ez utóbbi elnökének ajánlása alapján határoz, összhangban a 201a. cikk (2) bekezdésével.

 

(1b)   Az illetékes bizottság bármikor úgy határozhat, hogy előadót nevez ki valamely javaslat előkészítő szakaszának követésére. Ezt különösen abban az esetben fontolja meg, ha a javaslat szerepel az Európai Bizottság munkaprogramjában.

(2)  A Tanács álláspontjait az első olvasatban illetékes bizottsághoz utalják megfontolásra.

 

A Tanács álláspontjaira a második olvasatra vonatkozó, a 64–69. cikkben és a 76. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazandók.

 

(3)  A Parlament és a Tanács a második olvasatot követő egyeztetőbizottsági eljárása során a bizottsághoz történő visszautalásnak helye nincs.

 

Az egyeztetőbizottsági eljárásra a harmadik olvasatra vonatkozó, a 70., 71. és 72. cikkben megállapított rendelkezések alkalmazandók.

 

(4) A 49., 50., 53. cikk, az 59. cikk (1) és (3) bekezdése, a 60., 61. cikk és a 188. cikk nem alkalmazandó a második és a harmadik olvasatra.

 

(5)  Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget.

(5)  Ha az eljárási szabályzat második és harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezése, és a szabályzat bármely más rendelkezése között ellentmondás van, a második és a harmadik olvasatra vonatkozó rendelkezés élvez elsőbbséget.

Indokolás

As regards the change to paragraph 1 subparagraph 1, same change as in Rule 39 paragraph 1.

As regards the second subparagraph of Rule 47(1), it converts Rule 201(2) into a new Rule on questions of competence: Rule 201a (new); an alignment is therefore necessary.

As regards the fourth subparagraph, the reference to the Commission Work Programme is limitative and should be deleted. The rest is moved as paragraph 1b of Rule 47.

As regards the fifth subparagraph, the readability of such provision is difficult. The list is not limitative as other Rules apply as well; in addition, it mentions general Rules which apply in any case throughout the procedure, as for instance Rules 38 to 44; Rules 45 & 46 concern the right of initiative; Rules 57 to 63 & 75 are specific for first reading and it is not clear what is meant by the reference to them in this subparagraph.

Paragraphs 2 and 3 (2) are deleted as superfluous or self-evident given the existence of specific Rules on second and third reading.

Paragraph 3 subparagraph 1 is deleted here and moved to Rule72 as §6(new)

Paragraph 4 is deleted given the proposals concerning Rules 66.5(new) and 72.7(new).

Módosítás    44

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

47 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

47a. cikk

 

A jogalkotási eljárások felgyorsítása

 

Az illetékes bizottság vagy bizottságok megállapodhat(nak) egyes konkrét javaslatok tekintetében a jogalkotási eljárásoknak a Tanáccsal és a Bizottsággal összehangolt felgyorsításáról, különösen a 37. cikk (1a) bekezdése szerinti intézményközi éves programban prioritásként meghatározott javaslatok körében.

Módosítás    45

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

48 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

48. cikk

48. cikk

A tagállami kezdeményezéseken alapuló jogalkotási eljárások

A Bizottságtól eltérő intézményektől származó vagy tagállami kezdeményezéseken alapuló jogalkotási eljárások

(1)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 76. cikke alapján valamely tagállam által benyújtott kezdeményezéssel kapcsolatban az eljárási szabályzat e cikke valamint 38–43. cikke, 47. és 59. cikke alapján kell eljárni.

(1)  A Bizottságtól eltérő intézményektől származó vagy tagállami kezdeményezések kezelése során az illetékes bizottság felhívhatja az intézmények vagy a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A kezdeményező tagállamok képviselőit elkísérheti a Tanács elnöksége.

(2)  Az illetékes bizottság felhívhatja a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A képviselőket elkísérheti a Tanács elnöksége.

(2) Az illetékes bizottság felhívhatja a kezdeményező tagállamok képviselőit, hogy ismertessék a bizottság előtt kezdeményezésüket. A képviselőket elkísérheti a Tanács elnöksége.

(3)  Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készít-e véleményt a kezdeményezésről. Amennyiben igen, a bizottság csak a Bizottság kezdeményezéssel kapcsolatos véleményének kézhezvételét követően fogadhatja el jelentését.

(3)  Mielőtt az illetékes bizottság szavaz, megkérdezi a Bizottságot, hogy készít-e véleményt a kezdeményezésről, illetve hogy szándékában áll-e rövid időn belül alternatív javaslatot előterjeszteni. Amennyiben igenlő választ kap, a bizottság csak a Bizottság kezdeményezéssel kapcsolatos véleményének vagy alternatív javaslatának kézhezvételét követően fogadhatja el jelentését.

(4)  Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több, a Bizottságtól és/vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal.

(4)  Ha egyidejűleg vagy rövid időn belül kettő vagy több, a Bizottságtól és/vagy egy másik intézménytől vagy a tagállamoktól származó olyan javaslatot nyújtanak be a Parlamenthez, amelyek jogalkotási célja megegyezik, a Parlament egy jelentésben foglalkozik velük. A jelentésben az illetékes bizottság jelzi, hogy melyik szöveghez javasol módosítást, az összes többi szövegre pedig a jogalkotási állásfoglalásban utal.

Indokolás

Ami az (1) bekezdés változtatásait illeti, ez a cikk jelenlegi megszövegezésében rendezi a tagállami kezdeményezések esetét, azonban más intézmények is megtehetik ezt (az Európai Központi Bank vagy a Bíróság (lásd az EUMSZ 294. cikkének (15) bekezdését). Az „e cikke valamint 38–43. cikke, 47. és 59. cikke” hivatkozás túlságosan korlátozó. Más rendelkezések, például az 50. vagy az 53. cikk is alkalmazható lehet. A 48. cikk (1) és (2) bekezdése összevonásra kerül.

A (2) bekezdés törlendő és az (1) bekezdéssel össze kell vonni.

Módosítás    46

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

49 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

49. cikk

49. cikk

A jogalkotási jelentések

A jogalkotási jelentések

(1)  A bizottság által követendő eljárásra azon bizottság elnöke tesz javaslatot, amelyhez a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot utalták.

(1)  A bizottság által követendő eljárásra azon bizottság elnöke tesz javaslatot, amelyhez a kötelező erejű jogi aktusra irányuló javaslatot utalták.

(2)  Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 50. cikket nem kell alkalmazni, a bizottság a jogalkotási aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki, ha ez a 37. cikk alapján jóváhagyott Bizottsági munkaprogram alapján még nem történt meg.

(2)  Az alkalmazandó eljárásról hozott határozatot követően, és ha az 50. cikk szerinti egyszerűsített eljárást nem kell alkalmazni, a bizottság a jogalkotási aktusra irányuló javaslat tekintetében tagjai vagy állandó póttagjai közül előadót jelöl ki, ha ez a 47. cikk (1b) bekezdése alapján még nem történt meg.

(3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:

(3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:

a)  esetleg módosítástervezet a javaslathoz, adott esetben rövid indokolással; az indoklás az előadó feladata és nem szavaznak róla;

a)  esetleg módosítástervezet a javaslathoz, adott esetben rövid indokolással; az indoklás a szerző feladata és nem szavaznak róla;

b) jogalkotási állásfoglalás-tervezet az 59. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

b) jogalkotási állásfoglalás-tervezet az 59. cikk (1c) bekezdésének megfelelően;

c)  adott esetben, pénzügyi kimutatást tartalmazó indokolás, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg.

c)  adott esetben indokolás, amely szükség esetén pénzügyi kimutatást tartalmaz, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg;

 

ca)  amennyiben rendelkezésre áll, utalás a Parlament hatásvizsgálatára.

Indokolás

Ami a (3) a) pontjának változtatását illeti, azt tükrözi, hogy a rendelkezés jelenlegi megfogalmazásában azt sugallja, hogy a jelentésekben a módosítások rövid indokolása az „előadó feladata”. Ez a jelentéstervezetekre igaz, azonban magukra a jelentésekre nem.

Ami a 3) bekezdést illeti, a pénzügyi kimutatások elég ritkán szerepelnek az indokolásokban, ugyanakkor a „pénzügyi kimutatást tartalmazó” azt sugallja, mintha ennek belefoglalása rendszeres lenne. Rugalmasabb szövegezés javasolt.

Módosítás    47

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

50 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

50. cikk

50. cikk

Az egyszerűsített eljárás

Az egyszerűsített eljárás

(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat első megvitatása után a bizottság elnöke javasolhatja annak módosítás nélküli jóváhagyását. Ha a bizottsági tagok legalább egytizede nem emel kifogást, a bizottság elnöke a javaslatot jóváhagyó jelentést nyújt be a Parlamentnek. A 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése alkalmazandó.

(1)  A jogalkotási aktusra irányuló javaslat első megvitatása után a bizottság elnöke javasolhatja annak módosítás nélküli jóváhagyását. Ha a bizottsági tagok legalább egytizede nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni. Az elnök, vagy – ha van kinevezett előadó – az előadó a javaslatot jóváhagyó jelentést nyújt be a Parlamentnek. A 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése alkalmazandó.

(2)  A bizottság elnöke ehelyett azt is javasolhatja, hogy ő vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításokat fogalmazzon meg. Ha a bizottság egyetért, e módosításokat a bizottság tagjainak elküldik. Ha a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást meghatározott határidőn belül, amely nem lehet az elküldéstől számított 21 napnál rövidebb, a jelentést a bizottság által elfogadottnak kell tekinteni. Ez esetben a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és a módosításokat a 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése szerint, vita nélkül nyújtják be a Parlamentnek.

(2)  A bizottság elnöke ehelyett azt is javasolhatja, hogy ő vagy az előadó a bizottsági vitát figyelembe vevő módosításokat fogalmazzon meg. Ha a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást, a javasolt eljárást jóváhagyottnak kell tekinteni és a módosításokat el kell küldeni a bizottság tagjainak.

 

Ha a módosításokkal szemben a bizottság tagjainak legalább egytizede nem emel kifogást meghatározott határidőn belül, amely nem lehet az elküldéstől számított 10 munkanapnál rövidebb, a jelentést a bizottság által elfogadottnak kell tekinteni. Ez esetben a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet és a módosításokat a 150. cikk (1) bekezdésének második albekezdése, valamint (2) és (4) bekezdése szerint, vita nélkül kell benyújtani a Parlamentnek.

 

Ha a bizottsági tagok legalább egytizede kifogást emel a módosításokkal szemben, ezekről a bizottság következő ülésén szavaznak.

(3)  Ha a bizottsági tagok legalább egytizede kifogást emel, a módosításokról a bizottság következő ülésén szavaznak.

 

(4)  Az (1) bekezdés első és második mondata, a (2) bekezdés első, második és harmadik mondata és a (3) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk szerinti bizottsági véleményekre.

(4)  A Parlamenthez történő benyújtásra vonatkozó rendelkezések kivételével e cikk értelemszerűen alkalmazandó az 53. cikk szerinti bizottsági véleményekre.

Indokolás

A (3) bekezdés a (2) bekezdésben említett esetre, és nem az (1) bekezdésben említett esetre vonatkozik. Az olvashatóságot nagyban javítja a (2) és a (3) egy bekezdésbe foglalása.

A (4) bekezdés megváltoztatásának célja szintén az olvashatóság javítása.

Módosítás    48

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

51 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

51. cikk

51. cikk

A nem jogalkotási jelentések

A nem jogalkotási jelentések

(1)  A bizottság nem jogalkotási jellegű jelentés készítése során a tagok vagy az állandó póttagok közül előadót jelöl ki.

(1)  A bizottság nem jogalkotási jellegű jelentés készítése során a tagok vagy az állandó póttagok közül előadót jelöl ki.

(2)  Az előadó feladata a bizottság jelentésének elkészítése és a bizottság nevében a Parlament elé terjesztése.

 

(3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:

(3)  A bizottság jelentése a következőket tartalmazza:

a)  állásfoglalási indítvány;

a)  állásfoglalási indítvány;

b)  adott esetben pénzügyi kimutatást tartalmazó indokolás, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg;

b)  adott esetben indokolás, amely szükség esetén pénzügyi kimutatást tartalmaz, amely a jelentés bármely pénzügyi hatásának nagyságrendjét és a többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőségét állapítja meg.

c)  a 133. cikk (4) bekezdése alapján idetartozó bármely állásfoglalási indítvány szövege.

c)  a 133. cikk (4) bekezdése alapján idetartozó bármely állásfoglalási indítvány szövege.

Indokolás

A (2) bekezdés törlendő és az 56. cikkbe áthelyezendő. Az előadó feladatainak meghatározását a jelentések szövegezéséről szóló 56. cikk fogja tartalmazni.

Módosítás    49

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

52 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

52. cikk

52. cikk

Saját kezdeményezésű jelentések

Saját kezdeményezésű jelentések

(1)   Ha a bizottság olyan, a hatáskörébe tartozó tárgyban kíván jelentést készíteni és állásfoglalási indítványt benyújtani a Parlamenthez, amellyel kapcsolatban sem konzultációt, sem véleménykérést nem utaltak hozzá a 201. cikk (1) bekezdése szerint, ezt csak az Elnökök Értekezlete engedélyével teheti meg. Az engedély megtagadását minden esetben indokolni kell. Ha a jelentés tárgya olyan javaslat, amelyet valamelyik képviselő a 46. cikk (2) bekezdése értelmében nyújtott be, az engedélyt csak akkor lehet megtagadni, ha a képviselői statútum 5. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 225. cikkében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(1)  Ha a bizottság olyan, a hatáskörébe tartozó tárgyban kíván nem jogalkotási jelentést vagy a 45. vagy 46. cikk szerinti jelentést készíteni, amelyet nem utaltak hozzá, ezt csak az Elnökök Értekezlete engedélyével teheti meg.

 

A jelentés elkészítésének engedélyezésére irányuló, első albekezdés szerinti kérelmekről az Elnökök Értekezlete dönt, az általa meghatározandó végrehajtási rendelkezések szerint.

Az (1) bekezdés értelmében jelentés elkészítésére irányuló kérelemről az Elnökök Értekezlete dönt, az általa meghatározandó végrehajtási rendelkezések szerint. Ha egy bizottság jelentés elkészítésére irányuló kérelmet nyújt be, de illetékességét vitatják, akkor erről az Elnökök Értekezlete hat héten belül dönt, a Bizottsági Elnökök Értekezletének ajánlása, illetve ennek hiányában a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének ajánlása alapján. Ha az Elnökök Értekezlete a fenti határidőn belül nem dönt, az ajánlást jóváhagyottnak kell tekinteni.

 

 

(1a)   Az engedélyezés megtagadását minden esetben indokolni kell.

 

Ha a jelentés tárgya a Parlament 45. cikkben említett kezdeményezési jogkörébe tartozik, az engedélyezést csak azon az alapon lehet megtagadni, hogy a Szerződésekben foglalt feltételek nem teljesülnek.

 

(1b)  Az Elnökök Értekezlete a 45. cikkben és a 46. cikkben meghatározott esetekben két hónapon belül határoz.

(2)  A saját kezdeményezésű jelentésekben foglalt állásfoglalási indítványokat a Parlament a 151. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy a parlamenti képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 170. cikk (4) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 176. és 180. cikk alkalmazandó. A 180. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is.

(2)  A Parlamenthez beterjesztett állásfoglalási indítványokat a Parlament a 151. cikk szerinti rövid ismertetési eljárásban vitatja meg. Az ilyen állásfoglalási indítványokhoz csak akkor fogadhatók el módosítások, illetve részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmek a plenáris ülésen történő megvitatás alkalmából, ha azokat az előadó új információ figyelembevétele céljából terjesztette elő, vagy a parlamenti képviselők legalább egytizede terjeszti elő. A képviselőcsoportok alternatív állásfoglalási indítványokat terjeszthetnek elő a 170. cikk (4) bekezdésének megfelelően. A bizottság állásfoglalási indítványára és annak összes módosítására a 180. cikk alkalmazandó. A 180. cikk alkalmazandó az alternatív állásfoglalási indítványokról szóló egyetlen szavazásra is.

Az első albekezdés nem alkalmazható, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 45. vagy a 46. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként engedélyezték9.

 

 

(2a)  A (2) bekezdés nem alkalmazandó, ha a jelentés tárgya alkalmas kiemelt plenáris vitára, ha a jelentést a 45. vagy a 46. cikkben említett kezdeményezési jog alapján készítették, vagy ha a jelentést stratégiai jelentésként engedélyezték9a.

(3)  Ha a jelentés tárgya a 45. cikkben említett kezdeményezési jog körébe tartozik, az engedélyezést csak azon az alapon lehet megtagadni, hogy a Szerződésekben foglalt feltételek nem teljesülnek.

 

(4)  Az Elnökök Értekezlete a 45. cikkben és a 46. cikkben meghatározott esetekben két hónapon belül határoz.

 

__________________

__________________

9 Lásd az Elnökök Értekezlete megfelelő határozatát az eljárási szabályzat XVII. mellékletében.

 

 

9a Lásd az Elnökök Értekezletének vonatkozó határozatát.

Indokolás

As regards the changes to paragraph 1, the words "neither a consultation nor a request for an opinion has been referred to it" are updated to the current framework where Parliament's legislative powers go well beyond consultation. In fact, the own-initiative report must not deal with topics which are the subject of a legislative report / proposal.The last part of this paragraph will be deleted: Article 5 of the Statute and Article 225 of the Treaty are general provisions and do not as such set certain conditions for a Member's initiative. Minimal conditions are set in Rule 46(2) and they are meant to allow the President to follow up with the referral to the Committee responsible. It is the Committee responsible which then decides whether to seek authorisation.

The first part of the interpretation following paragraph 1 is integrated into paragraph 1.The last part of the interpretation is covered in new Rule 201a(2).

As regards paragraph 1a and 1b, the change suggests a restructuring of the Rules concerning the conditions for authorisation. The current paragraph 3 is reinserted here as subparagraph of paragraph 2 to which it is linked

The content of paragraph 1bis moved from the current Rule 52(4).

The renumbering and replacement of current paragraph 3 and 4 before current paragraph 2 aims to clarify that own initiative reports are a subcategory of the non-legislative reports.

Paragraph 2 subparagraph 1 becomes a separate paragraph.

Paragraph 3 moved up as paragraph 2.1 and paragraph 5 is deleted here and moved up as paragraph 3. As they cover the same issues, the last sentence of paragraph 1 and paragraphs 3 and 4 are merged.

Módosítás    50

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

53 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

53. cikk

53. cikk

A bizottságok véleménye

A bizottságok véleménye

(1)  Ha az a bizottság, amelyhez a kérdést először utalták egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az elsőként megbízott bizottság jelentésének tárgyában ismertetni kívánja véleményét, kérhetik a Parlament elnökét, hogy a 201. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak jelölje ki.

(1)  Ha az a bizottság, amelyhez a kérdést először utalták egy másik bizottság véleményét is meg szeretné hallgatni, illetve ha egy másik bizottság az elsőként megbízott bizottsággal ismertetni kívánja véleményét, kérhetik a Parlament elnökét, hogy a 201. cikk (3) bekezdésével összhangban az egyik bizottságot illetékes, a másikat pedig véleménynyilvánításra felkért bizottságnak jelölje ki.

 

A véleményt nyilvánító bizottság a tagjai és az állandó póttagjai közül előadót jelölhet ki, vagy a bizottság elnöke által küldött levélben fogalmazhatja meg véleményét.

(2)  A 47. cikk (1) bekezdése szerint jogalkotási természetű dokumentumok esetén a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosítástervezeteket, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az ilyen indokolás a vélemény előadójának felelőssége és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleménynyilvánításra felkért bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét.

(2)  Amennyiben a vélemény jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény tartalmazza a bizottsághoz utalt szöveghez tartozó módosítástervezeteket, amelyekhez adott esetben rövid indokolás tartozik. Az indokolásért annak megfogalmazója viseli a felelősséget, és nem szavaznak róla. Szükség esetén a véleménynyilvánításra felkért bizottság írásban röviden indokolja a vélemény egészét. Az írásbeli indokolásért az előadó felelős.

Nem jogalkotási szövegek esetén a vélemény az illetékes bizottság által benyújtandó állásfoglalási indítvány részeire vonatkozó javaslatokat tartalmaz.

Amennyiben nem jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló javaslatra vonatkozik, a vélemény az illetékes bizottság által benyújtandó állásfoglalási indítvány részeire vonatkozó javaslatokat tartalmaz.

Az illetékes bizottság szavaz e módosításokról vagy javaslatokról.

Az illetékes bizottság szavaz e módosításokról vagy javaslatokról.

A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság illetékességébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak.

A vélemények kizárólag a véleményt nyilvánító bizottság illetékességébe tartozó ügyekkel foglalkozhatnak.

(3)  Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleménynyilvánításra felkért bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemezést érintő bármely változásról az illetékes bizottság a véleménynyilvánításra felkért bizottságo(ka)t haladéktalanul tájékoztatja. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően.

(3)  Az illetékes bizottság határidőt állapít meg, amelyen belül a véleménynyilvánításra felkért bizottságnak a véleményét közölnie kell, hogy azt az illetékes bizottság figyelembe tudja venni. A bejelentett ütemezést érintő bármely változásról az illetékes bizottság a véleménynyilvánításra felkért bizottságo(ka)t haladéktalanul tájékoztatja. Az illetékes bizottság nem fogalmazza meg végleges következtetéseit e határidő lejártát megelőzően.

 

(3a)  Alternatív lehetőségként a véleményt nyilvánító bizottság úgy is határozhat, hogy véleményét olyan módosítások formájában fogalmazza meg, amelyeket elfogadásuk után közvetlenül az illetékes bizottságban terjesztenek elő. Ezeket a módosításokat az elnök vagy az előadó terjeszti elő a bizottság nevében.

 

(3b)  A véleményt nyilvánító bizottság az illetékes bizottság által a módosítások benyújtására kijelölt határidőn belül nyújtja be a (3a) bekezdés szerinti módosításokat.

(4)  Minden elfogadott véleményt mellékelnek az illetékes bizottság jelentéséhez.

(4)  A véleményt nyilvánító bizottság által elfogadott valamennyi véleményt és módosítást mellékelnek az illetékes bizottság jelentéséhez.

(5)  Kizárólag az illetékes bizottság terjeszthet elő módosításokat a plenáris ülésen.

(5)  E cikk értelmében a véleményt nyilvánító bizottság nem terjeszthet elő a plenáris ülésen megfontolandó módosításokat.

(6)  A véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadói minőségben meghívják az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire.

(6)  A véleménynyilvánításra felkért bizottság elnökét és a vélemény előadóját tanácsadói minőségben meghívják az illetékes bizottságnak a közös üggyel kapcsolatos üléseire.

Indokolás

As regards the changes to paragraph 1, strictly speaking, the opinion committee does not "make known its views on the report" but on the issue that will be covered by the report.As a new Rule 201a (new) is proposed to deal with the questions of competences,an alignment to that Rules is necessary throughout the text.The addition aims to clarify that a "rapporteur for an opinion" is appointed (currently not in the rules).

As regards the addition of paragraph 3 a (new), it reflects the outcome of the last CCC away day, when the Committee Chairs acknowledged that Rule 53 is over-used and recommended the introduction of the ‘committees-amendments” to the draft report of the lead committee.This possibility which corresponds to a current practice is now introduced in the Rules with an appropriate procedure to adopt and table “committee-amendments”.

Paragraph 5 is reworded. In fact, the restriction to the committee responsible is already set out in Rule 169 (which is a more relevant place).

Módosítás    51

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

54 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

54 cikk

54 cikk

A társbizottsági eljárás

A társbizottsági eljárás

Ha a hatáskör kérdését a 201. cikk (2) bekezdése vagy az 52. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete a VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 53. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:

(1)  Ha a hatáskör kérdését a 201a. cikk alapján az Elnökök Értekezlete elé utalták, és az Elnökök Értekezlete a VI. melléklet alapján úgy ítéli meg, hogy az ügy közel azonos mértékben két vagy több bizottság hatáskörébe tartozik, illetve hogy az ügy különböző részei két vagy több bizottság hatáskörébe tartoznak, az 53. cikk alkalmazandó az alábbi kiegészítő rendelkezésekkel:

– az ütemezésről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg;

– az ütemezésről az érintett bizottságok közösen állapodnak meg;

– az előadó és a vélemények előadói átfogó tájékoztatást nyújtanak egymásnak, és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról;

– az előadó és a vélemények előadói átfogó tájékoztatást nyújtanak egymásnak, és megállapodásra törekszenek a bizottságaiknak benyújtandó szövegekről és a módosításokkal kapcsolatos álláspontjukról;

–  az érintett bizottsági elnökök, előadók és a vélemények előadói közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy közös hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök meghatározása kapcsán felmerülő vitás kérdések esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni, amely határoz a hatáskörök kérdésében, illetve dönthet úgy is, hogy az 55. cikkben említett, közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást kell alkalmazni; a 201. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelemszerűen alkalmazandó;

–  az érintett bizottsági elnököket, előadókat és a vélemények előadóit köti a jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elve, és közösen azonosítják a szöveg azon területeit, amelyek kizárólagos vagy megosztott hatáskörükbe tartoznak, és megállapodnak az együttműködés pontos módjáról; a hatáskörök meghatározása kapcsán felmerülő vitás kérdések esetén az érintett bizottságok bármelyikének kérésére az ügyet az Elnökök Értekezlete elé kell terjeszteni, amely határoz a hatáskörök kérdésében, illetve dönthet úgy is, hogy az 55. cikkben említett, közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást kell alkalmazni. A határozatot a 201a. cikkben rögzített eljárással és határidőn belül kell meghozni.

–  az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Ha az illetékes bizottság és a társbizottság közös hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság elutasítja, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a Parlamentnek;

–  az illetékes bizottság szavazás nélkül fogad el módosításokat a társbizottságtól, ha azok olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek a társbizottság kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Amennyiben az illetékes bizottság figyelmen kívül hagyja a társbizottság kizárólagos hatáskörét, a társbizottság közvetlenül a Parlamentnek nyújthat be módosításokat. Ha az illetékes bizottság és a társbizottság megosztott hatáskörébe tartozó ügyekre irányuló módosításokat az illetékes bizottság nem fogadja el, a társbizottság közvetlenül benyújthatja azokat a Parlamentnek;

– ha egyeztetőbizottsági eljárás folyik a javaslatról, a Parlament küldöttségében részt vesz minden társbizottság előadója.

– ha egyeztetőbizottsági eljárás folyik a javaslatról, a Parlament küldöttségében részt vesz minden társbizottság előadója.

E cikk megfogalmazása a cikk hatályának nem szab határt. Az 52. cikk (1) bekezdése és a 132. cikk (1) és (2) bekezdése alapján nem jogalkotási jelentéseket érintő társbizottsági eljárásra irányuló kérelmek elfogadhatók.

 

Az e cikk szerinti társbizottsági eljárás nem alkalmazható az illetékes bizottság által a 99. cikk szerint elfogadandó ajánlás vonatkozásában.

 

Az Elnökök Értekezletének a társbizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó döntése a szóban forgó eljárás valamennyi szakaszára vonatkozik.

Az Elnökök Értekezletének a társbizottsági eljárás alkalmazására vonatkozó döntése a szóban forgó eljárás valamennyi szakaszára vonatkozik.

Az „illetékes bizottság” jogálláshoz kapcsolódó jogokat a felelős bizottság gyakorolja. E jogok gyakorlása során tiszteletben kell tartania a társbizottság előjogait, többek között a jóhiszemű együttműködés kötelezettségét az időbeosztást illetően, és a társbizottság arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a Parlamentnek benyújtott, kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat.

Az „illetékes bizottság” jogálláshoz kapcsolódó jogokat a felelős bizottság gyakorolja. E jogok gyakorlása során tiszteletben kell tartania a társbizottság előjogait, többek között a jóhiszemű együttműködés kötelezettségét az időbeosztást illetően, és a társbizottság arra vonatkozó jogát, hogy meghatározza a Parlamentnek benyújtott, kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat.

Ha a felelős bizottság figyelmen kívül hagyja a társbizottság előjogait, az általa hozott döntések továbbra is érvényesek, azonban a társbizottság – kizárólagos hatáskörének korlátai között – közvetlenül módosításokat nyújthat be a Parlamentnek.

 

 

(1a)   Az e cikk szerinti eljárás nem alkalmazandó az illetékes bizottság által a 99. cikk szerint elfogadandó ajánlások vonatkozásában.

Indokolás

The changes to paragraph 1 reflect the decision to convert the current Rule 201 (2) into a new Rule 201awhich would cover the questions of competence. Thus, the restriction to legislative files implied by the first paragraph of Rule 201 (1) would be lifted and the new Rule would serve to deal with conflict of competences for both legislative and non-legislative reports. An alignment to take into account the creation of Rule 201 (a) (new) is necessary whenever 201(2) is mentioned.

The change to paragraph 1, indent 3, aims to make the sentence easy to read and to bring the provision in line with the suggested creation of Rule 201a (new).

For clarity reasons, the last paragraph of the fourth part of the interpretation to this Rule is integrated in paragraph 1, indent 4.

The second subparagraph of the interpretation is transformed into a new paragraph of Rule 54 (1a new).

The last subparagraph of the interpretation is integrated in the first paragraph of Rule 54 (fourth hyphen); for the case of shared competence, the text already clearly establishes that the associated committee can table amendments directly in plenary.

Módosítás    52

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

55 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

55. cikk

55. cikk

Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás

Közös bizottsági eljárás

(1)  Ha a 201. cikk (2) bekezdése alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia, az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni, amennyiben:

(1)  Ha a 201a. cikk alapján hatásköri kérdést kell tárgyalnia, az Elnökök Értekezlete dönthet úgy, hogy közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárást és együttes szavazást kell alkalmazni, amennyiben:

– a VI. melléklet alapján az ügy elválaszthatatlanul több bizottság hatáskörébe tartozik, és

– a VI. melléklet alapján az ügy elválaszthatatlanul több bizottság hatáskörébe tartozik, és

– álláspontja szerint az ügy kiemelkedően fontos.

– álláspontja szerint az ügy kiemelkedően fontos.

(2)  Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az illetékes bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg.

(2)  Ebben az esetben az érintett előadók közös jelentéstervezetet készítenek, amelyet az illetékes bizottságok elnökeinek közös elnökletével tartott közös bizottsági üléseken vizsgálnak és szavaznak meg.

Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából.

Az illetékes bizottság jogállásához kapcsolódó jogokat az érintett bizottságok az eljárás valamennyi szakaszában csak közösen eljárva gyakorolhatják. Az érintett bizottságok munkacsoportokat állíthatnak fel a bizottsági ülések és a szavazás előkészítése céljából.

(3)  A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg, amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor.

(3)  A rendes jogalkotási eljárás második olvasatában a Tanács álláspontját az érintett bizottságok közös ülésen vizsgálják meg, amelyre – amennyiben az említett bizottságok elnökei nem tudnak megegyezni – a tanácsi álláspont Parlamentnek történő továbbítását követő, a parlamenti szervek ülésére fenntartott első hét szerdáján kerül sor. A későbbi ülés összehívásáról való megegyezés hiányában az ülést a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke hívja össze. A második olvasatra vonatkozó ajánlás megszavazására közös ülésen, az érintett bizottságok előadói által elkészített közös tervezet, vagy közös tervezet hiányában az érintett bizottságokban benyújtott módosítások alapján kerül sor.

A rendes jogalkotási eljárás harmadik olvasatában az érintett bizottságok elnökei és előadói hivatalból tagjai az egyeztetőbizottságban részt vevő küldöttségnek.

A rendes jogalkotási eljárás harmadik olvasatában az érintett bizottságok elnökei és előadói hivatalból tagjai az egyeztetőbizottságban részt vevő küldöttségnek.

E cikk alkalmazható a valamely nemzetközi megállapodás megkötésének jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlásnak a 108. cikk (5) bekezdése és a 99. cikk (1) bekezdése szerinti elfogadásához vezető eljárásra, feltéve hogy az e cikkben meghatározott feltételek teljesülnek.

 

Indokolás

Ami az (1) bekezdés változtatását illeti, tükrözi az új 201a. cikk létrehozását, amely a hatáskörökkel foglalkozik.

A (3) bekezdést követő értelmezés feltehetőleg az egyéb egyetértési eljárások ajánlásaira is vonatkozik, de ez nincs kifejtve. Bármiféle zavar vagy ellentétes értelmezés elkerülésére javasoljuk a törlését.

Módosítás    53

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

56 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

56. cikk

52a. cikk

Jelentések készítése

Jelentések készítése

 

(-1)  Az előadó feladata a bizottság jelentésének elkészítése és a bizottság nevében a Parlament elé terjesztése.

(1)  Az indokolás elkészítése az előadó felelőssége és nem szavaznak róla. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie az elfogadott állásfoglalási indítvány, valamint a bizottság által javasolt esetleges módosítások szövegével. Ellenkező esetben a bizottság elnöke az indokolást törölheti.

(1)  Az indokolás elkészítése az előadó felelőssége és nem szavaznak róla. Az indokolásnak azonban összhangban kell lennie az elfogadott állásfoglalási indítvány, valamint a bizottság által javasolt esetleges módosítások szövegével. Ellenkező esetben a bizottság elnöke az indokolást törölheti.

(2)  A jelentésben szerepel a jelentés egészéről tartott szavazás eredménye. Ezenkívül, ha a jelen levő képviselők legalább egyharmada a szavazás során kéri, a jelentés azt is feltünteti, hogy az egyes tagok hogyan szavaztak.

(2)  A jelentésben szerepel a jelentés egészéről tartott szavazás eredménye, és a 208. cikk (3) bekezdésével összhangban feltünteti, hogy az egyes tagok hogyan szavaztak.

(3)  Ha a bizottság véleménye nem egyhangú, a jelentésnek a kisebbségi vélemény összefoglalóját is tartalmaznia kell. A szöveg egészéről történő szavazáskor kifejtett kisebbségi véleményeket – megfogalmazóik kérelmére – egy legfeljebb 200 szavas, az indokoláshoz mellékelt írásbeli nyilatkozat tartalmazza.

(3)  A szöveg egészéről történő szavazáskor kifejtett kisebbségi álláspontokat – megfogalmazóik kérelmére – egy legfeljebb 200 szavas, az indokoláshoz mellékelt írásbeli nyilatkozat tartalmazhatja.

Az e rendelkezések alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben a bizottság elnöke dönt.

Az e bekezdés alkalmazásakor felmerülő vitás kérdésekben a bizottság elnöke dönt.

(4)  A bizottság, elnöksége javaslatára, az előadó számára a jelentéstervezet benyújtására határidőt állapíthat meg. E határidő meghosszabbítható, illetve új előadó jelölhető ki.

(4)  A bizottság, elnöke javaslatára, az előadó számára a jelentéstervezet benyújtására határidőt állapíthat meg. E határidő meghosszabbítható, illetve új előadó jelölhető ki.

(5)  Ha a határidő lejárt, a bizottság megbízhatja elnökét, hogy kérje a hozzá utalt ügynek a Parlament következő ülései valamelyikének napirendjére tűzését. A vita így az érintett bizottság által készített szóbeli jelentés alapján is lefolytatható.

(5)  Ha a határidő lejárt, a bizottság megbízhatja elnökét, hogy kérje a hozzá utalt ügynek a Parlament következő ülései valamelyikének napirendjére tűzését. A vita és a szavazás így az érintett bizottság által készített szóbeli jelentés alapján is lefolytatható.

(This Rule as amended shall be moved before Rule 53)

Indokolás

As regards the contents of paragraph -1, it consists of the provision currentlu in Rule 51(2) and ismoved here for consistency.

The change to paragraph 2 will bring this provision in line with Rule 208(3): adoption of reports by roll-call vote is mandatory.

As regards the changes to paragraph 3 subparagraph 1, the first sentence will be deleted: lack of unanimity implies minority opinions; in addition it is not very clear what is meant by "give a summary of the minority opinion" in singular as compared to the rest of the paragraph.

The change to paragraph 4 is an alignment to committees’ practice.

Módosítás    54

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 3 fejezet – cím

Hatályos szöveg

Módosítás

3. FEJEZET

3. FEJEZET

ELSŐ OLVASAT

RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS

Módosítás    55

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 3 fejezet– 1 szakasz (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

1. SZAKASZ

 

ELSŐ OLVASAT

Módosítás    56

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 3 fejezet – 1 alcím

Hatályos szöveg

Módosítás

Bizottsági szakasz

törölve

Módosítás    57

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

57 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

57. cikk

törölve

A jogalkotási aktusra irányuló javaslat módosítása

 

(1)  Ha a Bizottság tájékoztatja a Parlamentet, vagy az illetékes bizottság más módon értesül arról, hogy a Bizottság a javaslatát módosítani szándékozik, az illetékes bizottság elhalasztja az ügy vizsgálatát a Bizottság új javaslatának vagy módosításának kézhezvételéig.

 

(2)  Ha a Tanács lényegesen módosítja a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot, a 63. cikk rendelkezései alkalmazandók.

 

Indokolás

Az inkább a konzultációs eljárásra, mint a rendes jogalkotási eljárásra vonatkozó cikk e ponton törlendő, és a módosításokkal együtt áthelyezendő a konzultációs eljárásról szóló új 4. fejezetbe.

Módosítás    58

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

58 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

58. cikk

törölve

A Bizottság és a Tanács álláspontja a módosításokról

 

(1)  Az illetékes bizottság, a jogalkotási aktusra irányuló javaslat zárószavazásra bocsátását megelőzően felkéri a Bizottságot, hogy ismertesse álláspontját a bizottság által a javaslathoz elfogadott módosításokról, a Tanácsot pedig felkéri, hogy tegye meg észrevételeit.

 

(2)  Ha a Bizottság nincs abban a helyzetben, hogy ilyen nyilatkozatot tegyen, vagy kinyilvánítja, hogy nem tudja elfogadni a bizottság által elfogadott valamennyi módosítást, a bizottság a zárószavazást elhalaszthatja.

 

(3)  Adott esetben a Bizottság álláspontját belefoglalják a jelentésbe.

 

Módosítás    59

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 3 fejezet – 2 alcím

Hatályos szöveg

Módosítás

Plenáris szakasz

törölve

Módosítás    60

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

59 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

59. cikk

59. cikk

Az első olvasat lezárása

Szavazás a Parlamentben – első olvasat

 

(-1)   A Parlament elfogadhatja, módosíthatja vagy elutasíthatja a jogalkotási aktus tervezetét.

(1)  A Parlament a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot az illetékes bizottság által a 49. cikknek megfelelően elkészített jelentés alapján megvizsgálja.

(1)  A Parlament először a jogalkotási aktus tervezetének azonnali elutasítására irányuló, az illetékes bizottság, valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által írásban benyújtott esetleges indítványról szavaz.

 

Az elutasítási javaslat elfogadása esetén az elnök felkéri a kezdeményező intézményt a jogalkotási aktus tervezetének visszavonására.

 

Amennyiben a kezdeményező intézmény ennek eleget tesz, az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.

 

Amennyiben a kezdeményező intézmény nem vonja vissza javaslatát, az elnök bejelenti a Parlament első olvasatának lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének, előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy megfontolás céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.

 

Ha nem fogadják el az elutasításra irányuló javaslatot, a Parlament az (1a)–(1c) bekezdéseknek megfelelően jár el.

 

(1a)  Az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdésének megfelelően benyújtott ideiglenes megállapodás szavazáskor elsőbbséget élvez, erről egyetlen szavazást tartanak, kivéve ha valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő indítványára a Parlament úgy dönt, hogy a módosításokról szavaz az (1b) bekezdésnek megfelelően. Ebben az esetben a Parlament arról is dönt, hogy azonnal megtartja-e a módosításokról szóló szavazást. Ha nem azonnal tart szavazást, új határidőt tűz ki módosítások benyújtására, és a szavazásra egy későbbi ülésen kerül sor.

 

Amennyiben az egyetlen szavazással elfogadják az ideiglenes megállapodást, a elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament első olvasata.

 

Ha az egyetlen szavazás alkalmával az ideiglenes megállapodás nem kapja meg a leadott szavazatok többségét, az elnök új határidőt tűz ki a jogalkotási aktus tervezetéhez kapcsolódó módosítások benyújtására. Ezeket a módosításokat a Parlament egy későbbi ülésén kell szavazásra bocsátani az első olvasat lezárása érdekében.

 

(1b)  Ha nem fogadtak el elutasítási javaslatot az (1) bekezdéssel összhangban, illetve ideiglenes megállapodást az (1a) bekezdéssel összhangban, szavazásra kell bocsátani a jogalkotási aktus tervezetéhez kapcsolódó módosításokat, ideértve adott esetben az ideiglenes megállapodás egyes részeit, amennyiben részenkénti vagy külön szavazásra irányuló kérelmeket, vagy egymással össze nem egyeztethető módosításokat nyújtottak be.

 

A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit.

 

Az e módosításokról tartott szavazást követően a Parlament a teljes jogalkotási aktus tervezetéről szavaz, annak módosított vagy változatlan formájában.

 

Amennyiben – módosításokkal vagy anélkül – elfogadásra kerül a jogalkotási aktus tervezete, az elnök bejelenti a Parlament első olvasatának lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének, előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy az 59a., 73a. és 73d. cikkek szerint intézményközi tárgyalások céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.

 

Amennyiben a jogalkotási aktus tervezete a módosított formában sem kapja meg a szavazatok többségét, az elnök bejelenti a Parlament első olvasatának lezárultát, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének, előadójának, egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára úgy határoz, hogy megfontolás céljából visszautalja az ügyet az illetékes bizottsághoz.

 

(1c)  Miután az (1)–(1b) bekezdéseknek megfelelően sor került a szavazásra, majd adott esetben ezt követően megtörténtek a szavazások a jogalkotási állásfoglalás-tervezet eljárási kérelmekkel kapcsolatos módosításairól, a jogalkotási állásfoglalás elfogadottnak tekintendő. A jogalkotási állásfoglalást szükség esetén a 193. cikk (2) bekezdése értelmében hozzá kell igazítani az (1)–(1b) bekezdések szerinti szavazások eredményeihez.

 

A jogalkotási állásfoglalás és a Parlament álláspontjának szövegét továbbítani kell a Tanács és a Bizottság elnökének, valamint – ha a jogalkotási aktus tervezete ezen intézmények vagy tagállamok valamelyikétől származik – a kezdeményező tagállamok csoportjának, a Bíróságnak vagy az Európai Központi Banknak.

(2)  A Parlament először az illetékes bizottság jelentésének alapjául szolgáló javaslathoz benyújtott módosításokról szavaz, majd a módosított vagy a változatlan formájú javaslatról, ezt követően a jogalkotási állásfoglalás-tervezet módosításairól, végül a teljes jogalkotási állásfoglalás-tervezetről, amely kizárólag az arról szóló nyilatkozatot tartalmazza, hogy a Parlament jóváhagyja vagy elutasítja a jogalkotási aktusra irányuló javaslatot, illetve ahhoz módosításokat javasol, valamint tartalmazza az esetleges eljárási kérelmeket.

 

A jogalkotási állásfoglalás-tervezet elfogadásával az első olvasat lezártnak tekintendő. Ha a Parlament nem fogadja el a jogalkotási állásfoglalást, a javaslatot visszautalják az illetékes bizottsághoz.

 

A jogalkotási eljárás során előterjesztett valamennyi jelentésnek meg kell felelnie a 39., a 47. és a 49. cikknek. Valamely bizottság által beterjesztett, nem jogalkotási állásfoglalási indítványnak összhangban kell lennie az 52., illetve a 201. cikk szerinti utalási eljárásokkal.

 

(3) A javaslat Parlament által jóváhagyott szövegét és a kapcsolódó állásfoglalást az elnök a Parlament álláspontjaként továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

Indokolás

The change of the title aims to clarify what the Rule is about(see also Rule 67a below).

As regards the changes to paragraph 1, it extends the possibility to table a motion for rejection to the political groups (this possibility is not foreseen in the current Rule 60). Otherwise,this sub-paragraph to paragraph 1 regroups the provisions in Rule 60 paras 2 and 3, with few modifications aiming to make its reading clearer. These provisions will be placed here in order to observe the logical sequence of the vote in plenary.Following the discussion in AFCO WG, it was agreed to invert the standard procedure so far (referral back to Committee) with the exceptional procedure (to immediately close the first reading).The reference to the vote on the draft legislative resolution has been deleted following the discussion in AFCO WG on 8/10/2015.

The insertion of paragraph 1 a (new) aims at granting a privileged status to any provisional agreement reached through informal negotiations in trilogue in accordance with Rule 73, by putting it to a single vote before any other amendments tabled. However, on request by political group/40 members, the Parliament will take a decision on the voting order. Thus, all political groups will have the possibility to ask for split votes and to table amendments to the Commission's proposal at plenary stage within the usual deadlines, but it would be for the plenary to decide the voting order.

The insertion of paragraph 1 a, subparagraph 3(new) is necessary as under paragraph 2 amendments would have been already tabled. Usual practice is that amendments which would not have been put to vote under paragraph 2 would be put to vote at the next voting session.

As regards, paragraph 1 b, subparagraphs 3 to 5 (new) - technical adaptation of the text following AFCO WG decision not to have a vote on the draft legislative resolution anymore.Provision corresponding to current rule 61 paragraph 2, second subparagraph.Provision currently in Rule 60 paragraph 3.

Current Rule 59 §3 is inserted as paragraph 1 c (new), subparagraph 2.

Módosítás    61

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

59 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

59a. cikk

 

Az illetékes bizottságnak való visszautalás

 

Amennyiben egy ügyet az 59. cikk értelmében megfontolás céljából vagy a 73a. és 73d. cikk értelmében intézményközi tárgyalások céljából visszautalnak az illetékes bizottságnak, ez utóbbi négy hónapon belül szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek, és e határidőt az Elnökök Értekezlete meghosszabbíthatja.

 

A bizottsághoz történő visszautalást követően a felelős bizottság az eljárásról való döntésének meghozatalát megelőzően az 54. cikk értelmében köteles lehetővé tenni a társbizottság számára, hogy kiválaszthassa a kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat, és különösen azt, hogy kiválassza, hogy mely módosításokat kell újra benyújtani a plenáris ülésen.

 

A Parlament szabadon dönthet arról, hogy adott esetben záró vitát tartson azon illetékes bizottság jelentésének megtételét követően, amelyhez az ügyet visszautalták.

 

(A két utolsó bekezdést értelmezésként kell beilleszteni.)

Indokolás

A javasolt módosítás a jelenleg két hónapos határidőt négy hónapra terjeszti ki, mivel a két hónap túlzottan szoros határidőnek bizonyult ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen egy jogalkotási ügyben. Az Elnökök Értekezlete általi meghosszabbítás lehetősége pedig azért került a szövegbe, hogy pontosítani lehessen a 61. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében található rendelkezést.

Az első bekezdés jelenleg a 60. cikk (3) bekezdéséhez fűzött értelmező részből származik.

Ami az értelmező rész második bekezdését illeti, a 61. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdéséből származik, amely 2016. szeptember 15-én került elfogadásra.

Módosítás    62

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

60 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

60. cikk

törölve

A Bizottság javaslatának elutasítása

 

(1)  Ha a Bizottság javaslata nem szerzi meg a leadott szavazatok többségét, vagy ha az elutasítására irányuló indítványt fogadnak el, amelyet az illetékes bizottság vagy legalább negyven képviselő nyújthat be, az elnök a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő parlamenti szavazást megelőzően a javaslat visszavonására kéri fel a Bizottságot.

 

(2)  Ha a Bizottság visszavonja a javaslatot, az elnök az eljárást lezártnak nyilvánítja, és a Tanácsot erről tájékoztatja.

 

(3)  Ha a Bizottság nem vonja vissza javaslatát, a Parlament az ügyet a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazás nélkül az illetékes bizottsághoz utalja vissza, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság elnökének vagy előadójának vagy egy képviselőcsoportnak, vagy legalább negyven képviselőnek a javaslatára szavaz a jogalkotási állásfoglalásról.

 

Visszautalás esetén az illetékes bizottság döntést hoz a követendő eljárásról, és a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek.

 

A bizottsághoz a (3) bekezdés alapján történő visszautalást követően a felelős bizottság az eljárásról való döntésének meghozatalát megelőzően köteles lehetővé tenni az 54. cikk szerinti társbizottság számára, hogy kiválaszthassa a kizárólagos hatáskörébe tartozó módosításokat, így különösen azokat, amelyeket újra be kell nyújtani a Parlamentnek.

 

A (3) bekezdés második albekezdésének megfelelően meghatározott határidő az illetékes bizottság jelentésének írásban való benyújtására vagy szóbeli előterjesztésére vonatkozik. E határidő nem befolyásolja a Parlamentet annak meghatározásában, hogy mikor szükséges lefolytatni a szóban forgó eljárás vizsgálatát.

 

(4)  Ha az illetékes bizottság nem képes betartani a határidőt, a 188. cikk (1) bekezdése alapján kéri a bizottsághoz történő visszautalást. Szükség esetén a 188. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Parlament új határidőt szabhat. Ha a bizottság kérelmét nem fogadják el, a Parlament a jogalkotási állásfoglalás-tervezetet szavazásra bocsátja.

 

Indokolás

Ezt a törlést azért javasoljuk, mert az elutasítás esetét a jelenlegi gyakorlat tükrözésére apró módosításokkal az új tervezet szerinti 59. és 59a. cikkek szabályozzák.

Módosítás    63

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

61 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

61. cikk

törölve

A Bizottság javaslatát érintő módosítások elfogadása

 

(1)  Ha a Bizottság javaslatát egészében jóváhagyják, de kizárólag az egyidejűleg elfogadott módosítások alapján, a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről történő szavazást elhalasztják, amíg a Bizottság nem ismertette álláspontját a Parlament valamennyi módosításáról.

 

Ha a Bizottságnak nem áll módjában ilyen nyilatkozatot tenni a javaslatáról tartott parlamenti szavazás végén, úgy tájékoztatja a Parlament elnökét vagy az illetékes bizottságot arról, hogy mikor lesz módjában nyilatkozatot tenni; a javaslatot ennek megfelelően felveszik az ezt követő első ülés napirendjének tervezetébe.

 

(2)  Ha a Bizottság kijelenti, hogy nem szándékozik elfogadni a Parlament összes módosítását, az illetékes bizottság előadója – vagy szükség esetén elnöke – formális javaslatot tesz a Parlamentnek arra vonatkozóan, hogy a jogalkotási állásfoglalás-tervezetről tartsanak-e szavazást. E javaslat benyújtását megelőzően az illetékes bizottság előadója vagy elnöke felkérheti a Parlament elnökét az ügy vizsgálatának felfüggesztésére.

 

Ha a Parlament a szavazás elhalasztása mellett dönt, az ügy ismételt vizsgálat céljából az illetékes bizottsághoz visszautaltnak tekintendő.

 

Ez esetben az illetékes bizottság a Parlament által meghatározott határidőn belül, amely a két hónapot nem haladhatja meg, szóban vagy írásban jelentést tesz a Parlamentnek.

 

Ha az illetékes bizottság nem képes betartani a határidőt, a 60. cikk (4) bekezdése szerinti eljárást kell alkalmazni.

 

E szakaszban kizárólag az illetékes bizottság által benyújtott, a Bizottsággal való megegyezésre irányuló módosítások fogadhatók el.

 

A Parlament szabadon dönthet arról, hogy adott esetben záró vitát tartson azon illetékes bizottság jelentésének megtételét követően, amelyhez az ügyet visszautalták.

 

 

(3)  A (2) bekezdés alkalmazása nem zárja ki a más képviselők által a 188. cikknek megfelelően benyújtott visszautalásra irányuló kérelmet.

 

Az a bizottság, amelyhez az ügyet a (2) bekezdés alapján visszautalták, elsősorban köteles a visszautalás feltételei szerint, a megadott határidőn belül jelentést készíteni, és adott esetben a Bizottsággal való megegyezésre irányuló módosításokat benyújtani, nem köteles azonban a Parlament által jóváhagyott valamennyi rendelkezést újból megvizsgálni.

 

A bizottság azonban ezen útmutatásokon belül a visszautalás felfüggesztő hatályát tekintetbe véve nagyobb fokú szabadságot élvez, és ezért, ha szükséges, a megegyezés érdekében javasolhatja a Parlamentben jóváhagyott rendelkezések felülvizsgálatát.

 

Ilyen esetekben – tekintetbe véve, hogy a bizottságtól csak a megegyezésre irányuló módosítások fogadhatók el, továbbá a Parlament szuverenitásának megóvása érdekében – a (2) bekezdésben említett jelentésnek egyértelműen meg kell állapítania, hogy a javasolt módosítások elfogadása esetén mely, már jóváhagyott rendelkezések válnak tárgytalanná.

 

Indokolás

A törlést azért javasoljuk, mert minden olyan rendelkezést, amely – tekintettel arra, hogy a Parlament ma a Tanáccsal tárgyal – nem elavult, az új tervezet szerinti 59. és 59a. cikkek szabályoznak.

A (2) bekezdés alatti értelmező rész átkerült az 59a. cikkbe.

Módosítás    64

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 3 fejezet – 3 alcím

Hatályos szöveg

Módosítás

Nyomon követési eljárás

törölve

Módosítás    65

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

62 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

62. cikk

törölve

A Parlament álláspontjának nyomon követése

 

(1)  A Bizottság javaslatára vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a javaslat előrehaladását az eljárásban a Tanács általi elfogadásáig, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság megfelelően betartsa az állásponttal kapcsolatos kötelezettségvállalását a Parlament felé.

 

(2)  Az illetékes bizottság felkérheti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vitassa meg vele az ügyet.

 

(3)  Az illetékes bizottság, ha szükségesnek tartja, e cikk alapján a nyomon követési eljárás bármely szakaszában állásfoglalási indítványt nyújthat be, amelyben a következőket ajánlhatja a Parlamentnek:

 

– hívja fel a Bizottságot a javaslat visszavonására, vagy

 

– hívja fel a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az ügyet a 63. cikk alapján ismételten a Parlamenthez utalja, illetve hívja fel a Bizottságot új javaslat benyújtására, vagy

 

– más, általa megfelelőnek tartott intézkedésről határozzon.

 

Ezt az indítványt felveszik a bizottság határozatát követő ülés napirendtervezetébe.

 

Indokolás

Áthelyezendő a konzultációs eljárásról szóló új 4. fejezetbe.

Módosítás    66

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

63 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

63. cikk

63. cikk

Megismételt Parlament elé utalás

Megismételt Parlament elé utalás

Rendes jogalkotási eljárás

 

(1)  Az illetékes bizottság kérelme alapján az elnök felkéri a Bizottságot, hogy a javaslatot újra nyújtsa be a Parlamenthez,

(1)  Az illetékes bizottság kérelme alapján az elnök felkéri a Bizottságot, hogy a javaslatot újra nyújtsa be a Parlamenthez,

  ha a Bizottság az eredeti javaslatát, melyről a Parlament már állást foglalt, visszavonja a javaslat más szöveggel történő helyettesítése céljából, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor; vagy

 

–   ha a Bizottság lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatot, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor; vagy

–  ha a Bizottság más szöveget léptet javaslata helyébe, lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatát, melyről a Parlament már állást foglalt, kivéve, ha erre a Parlament álláspontjának figyelembevétele érdekében kerül sor;

– ha, az idő múlása vagy a körülmények megváltozása miatt, a javaslattal érintett probléma természete lényegesen megváltozik; vagy

– ha, az idő múlása vagy a körülmények megváltozása miatt, a javaslattal érintett probléma természete lényegesen megváltozik; vagy

– ha a Parlament állásfoglalásának elfogadása óta újabb parlamenti választásokat tartottak, és az Elnökök Értekezlete kívánatosnak tekinti azt.

– ha a Parlament állásfoglalásának elfogadása óta újabb parlamenti választásokat tartottak, és az Elnökök Értekezlete kívánatosnak tekinti azt.

 

(1a)  Amennyiben felmerül a javaslat jogalapjának olyan módosítása, amelynek következtében a rendes jogalkotási eljárás már nem lenne alkalmazandó, a Parlament, a Tanács és a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (25) bekezdése értelmében erről az elnökeik vagy képviselőik útján eszmét cserélnek.

(2)  A Parlament az illetékes bizottság kérésére felkéri a Tanácsot, hogy újra utalja a Parlament elé a Bizottság által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint benyújtott javaslatot, ha a Tanács úgy kívánja módosítani a javaslat jogalapját, hogy a rendes jogalkotási eljárás a továbbiakban nem alkalmazandó.

(2)  Az (1a) bekezdésben említett eszmecserét követően az elnök az illetékes bizottság kérésére felkéri a Tanácsot, hogy a jogilag kötelező érvényű aktus tervezetét újra utalja a Parlament elé, amennyiben a Bizottság vagy a Tanács úgy kívánja módosítani az első olvasatban a Parlament első olvasatában feltüntetett jogalapot, hogy a rendes jogalkotási eljárás a továbbiakban nem lenne alkalmazandó.

Egyéb eljárások

 

(3)  Az illetékes bizottság kérésére – vagy ha a Tanács lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik az eredeti javaslatot, amelyről a Parlament már véleményt nyilvánított, kivéve ha erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében kerül sor – az elnök felkéri a Tanácsot, hogy az (1) bekezdésben megállapítottakkal azonos körülmények között és azonos feltételekkel újra konzultáljon a Parlamenttel.

 

(4)  Az elnök akkor is kérelmezi az e cikkben meghatározott körülmények között egy jogszabályra irányuló javaslatnak a Parlamenthez történő visszautalását, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelme alapján a Parlament így határoz.

 

Indokolás

A szakasz címe törlendő, mivel ez a rendes jogalkotási eljárásról szóló fejezet része lesz.

Az (1) bekezdés második albekezdése törlendő, mivel összeolvasztásra kerül a megelőző albekezdéssel.

A (3) és (4) bekezdés némi módosítással áthelyezendő a konzultációs eljárásról szóló új 4. fejezetbe.

Módosítás    67

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 4 fejezet – cím

Hatályos szöveg

Módosítás

4. FEJEZET

2. SZAKASZ

MÁSODIK OLVASAT

MÁSODIK OLVASAT

Módosítás    68

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 4 fejezet – 1 alcím

Hatályos szöveg

Módosítás

Bizottsági szakasz

törölve

Módosítás    69

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

64 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

64. cikk

64. cikk

A Tanács álláspontjának közlése

A Tanács álláspontjának közlése

(1)  A Tanács álláspontjának közlésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint akkor kerül sor, amikor azt az elnök a Parlamentben bejelenti. Az elnök a bejelentést azután teszi meg, hogy az álláspontot magát, a Tanács jegyzőkönyveiben szereplő, az álláspont elfogadása során tett összes nyilatkozatot, az indokolást, amely a Tanácsot az álláspont elfogadásához vezette, valamint a Bizottság álláspontját tartalmazó, az Európai Unió hivatalos nyelveire megfelelően lefordított dokumentumokat kézhez kapta. Az elnök a bejelentést az e dokumentumok kézhezvételét követő ülésen teszi.

(1)  A Tanács álláspontjának közlésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke szerint akkor kerül sor, amikor azt az elnök a Parlamentben bejelenti. Az elnök a bejelentést azután teszi meg, hogy az álláspontot magát, a Tanács jegyzőkönyveiben szereplő, az álláspont elfogadása során tett összes nyilatkozatot, az indokolást, amely a Tanácsot az álláspont elfogadásához vezette, valamint a Bizottság álláspontját tartalmazó, az Európai Unió hivatalos nyelveire megfelelően lefordított dokumentumokat kézhez kapta. Az elnök a bejelentést az e dokumentumok kézhezvételét követő ülésen teszi.

A bejelentés megtételét megelőzően az elnök – az illetékes bizottság elnökével vagy az előadóval történő konzultációt követően – megállapítja, hogy az általa megkapott szöveg valóban a Tanács első olvasatbeli álláspontja, és a 63. cikkben megfogalmazott körülmények nem állnak fenn. Ellenkező esetben az elnök az illetékes bizottsággal együtt, és ha lehetséges, a Tanáccsal egyetértésben megfelelő megoldást keres.

A bejelentés megtételét megelőzően az elnök – az illetékes bizottság elnökével vagy az előadóval történő konzultációt követően – megállapítja, hogy az általa megkapott szöveg valóban a Tanács első olvasatbeli álláspontja, és a 63. cikkben megfogalmazott körülmények nem állnak fenn. Ellenkező esetben az elnök az illetékes bizottsággal együtt, és ha lehetséges, a Tanáccsal egyetértésben megfelelő megoldást keres.

 

(1a)  A Tanács álláspontja a Parlamenttel történő közlése napján automatikusan az első olvasatban illetékes bizottsághoz utaltnak tekintendő.

(2) A közlések jegyzékét az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik.

(2)  A közlések jegyzékét az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik.

Indokolás

Az új (1a) bekezdés a 66. cikk (1) bekezdéséből került át ide.

Módosítás    70

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

65 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

65. cikk

65. cikk

A határidők meghosszabbítása

A határidők meghosszabbítása

(1)  Az elnök a második olvasatra megállapított határidők esetén az illetékes bizottság elnökének kérésére, illetve az egyeztetési határidők esetén a Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttségének kérésére, a kérdéses határidőket az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja.

(1)  Az elnök a második olvasatra megállapított határidőket az illetékes bizottság elnökének kérésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja.

(2) Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt.

(2) Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt.

Indokolás

A 65. cikk a második olvasatról szóló fejezetben szerepel, ám valójában a második és harmadik olvasatra is vonatkozik. A jelenleg az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésről, a határidők harmadik olvasatban történő meghosszabbításáról az új 69a. cikk rendelkezik.

Módosítás    71

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

66 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

66. cikk

66. cikk

Az illetékes bizottsághoz utalás és az illetékes bizottság eljárása

Eljárás az illetékes bizottságban

(1)  A Tanács álláspontja a 64. cikk (1) bekezdése alapján a Parlamenttel történő közlése napján az illetékes bizottsághoz és az első olvasatban véleménynyilvánításra felkért bizottságokhoz utaltnak tekintendő.

 

(2)  A Tanács álláspontja első pontként kerül fel az illetékes bizottság közlést követő első ülésének napirendjére. A Tanácsot felhívhatják álláspontja ismertetésére.

(2)  A Tanács álláspontja elsőbbséget élvező pontként kerül fel az illetékes bizottság közlést követő első ülésének napirendjére. A Tanácsot felhívhatják álláspontja ismertetésére.

(3)  Eltérő határozat hiányában a második olvasat előadója azonos az első olvasat előadójával.

(3)  Eltérő határozat hiányában a második olvasat előadója azonos az első olvasat előadójával.

(4)  A 69. cikk (2), (3) és (5) bekezdésének a Parlament második olvasatára vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az illetékes bizottságok előtti eljárásokra; elutasításra vagy módosításra irányuló javaslatot csak e bizottság tagjai vagy állandó póttagjai terjeszthetnek elő. A bizottság a leadott szavazatok többségével határoz.

(4)  A 69. cikk (2) és (3) bekezdésének a tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosítások elfogadhatóságára vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az illetékes bizottságok előtti eljárásokra; elutasításra vagy módosításra irányuló javaslatot csak e bizottság tagjai vagy állandó póttagjai terjeszthetnek elő. A bizottság a leadott szavazatok többségével határoz.

(5)  A szavazást megelőzően a bizottság felkérheti a bizottság elnökét és az előadót, hogy vitassa meg a bizottságban előterjesztett módosításokat a Tanács elnökével vagy képviselőjével és a jelen levő illetékes európai biztossal. Az előadó a vitát követően megegyezéses módosításokat terjeszthet elő.

 

(6)  Az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlást nyújt be, amelyben a Tanács által elfogadott álláspont jóváhagyását, módosítását vagy elutasítását javasolja. Az ajánlás tartalmazza a javasolt határozat rövid indokolását.

(6)  Az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlást nyújt be, amelyben a Tanács által elfogadott álláspont jóváhagyását, módosítását vagy elutasítását javasolja. Az ajánlás tartalmazza a javasolt határozat rövid indokolását.

 

(6a)  A 49., 50., 53. és 188. cikk nem alkalmazandó a második olvasatra.

Indokolás

Paragraph 1 is deleted here and moved, as amended, to Rule 64(1a). The end of the paragraph ("referred automatically to... the committees asked for their opinion at first reading.") is misleading. The committees asked for an opinion do not intervene in second reading, except if they are "associated committees" in the meaning of Rule 54 (see Rule 47(4) and 3rd paragraph of interpretation of Rule 54).

As regards the deletion of paragraph 5, this provision is not in line with (the current and revised) Rule 73, which provide for the intervention of the negotiation team (not only the chair and rapporteur).

As regards the insertion of paragraph 6 a (new), it is moved here, with modifications, from current Rule 47 (4).

Módosítás    72

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 4 fejezet – 2 alcím

Hatályos szöveg

Módosítás

Plenáris szakasz

törölve

Módosítás    73

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

67 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

67. cikk

67. cikk

A második olvasat lezárása

Benyújtás a Parlamentnek

(1)  A Tanács álláspontját és – ha rendelkezésre áll – az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlását automatikusan azon ülés napirendtervezetére tűzik, amelynek szerdai napja a három hónapos, vagy – ha a 65. cikknek megfelelően meghosszabbították – a négy hónapos határidő lejártának napja előtt ahhoz a legközelebb esik, kivéve, ha az ügyet már egy korábbi ülésen tárgyalták.

A Tanács álláspontját és – ha rendelkezésre áll – az illetékes bizottság második olvasatra vonatkozó ajánlását automatikusan azon ülés napirendtervezetére tűzik, amelynek szerdai napja a három hónapos, vagy – ha a 65. cikknek megfelelően meghosszabbították – a négy hónapos határidő lejártának napja előtt ahhoz a legközelebb esik, kivéve, ha az ügyet már egy korábbi ülésen tárgyalták.

A parlamenti bizottságok által benyújtott második olvasatra vonatkozó ajánlások a bizottságnak a Tanács álláspontjával kapcsolatos álláspontja indokolásával egyenértékűek. E szövegekről nem szavaznak.

 

(2)  A második olvasat akkor zárul le, amikor a Parlament jóváhagyja, elutasítja vagy módosítja a Tanács álláspontját az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkében megállapított határidőkön belül és az abban foglalt feltételekkel összhangban.

 

Indokolás

A (2) bekezdés törlendő, és a módosításokkal együtt áthelyezendő a 67. cikk (5) bekezdésébe.

Módosítás    74

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

67 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

67a. cikk

 

Szavazás a Parlamentben – második olvasat

 

(1)  A Parlament először a Tanács állásfoglalásának azonnali elutasítására irányuló, az illetékes bizottság, valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által írásban benyújtott esetleges indítványról szavaz. E javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.

 

Amennyiben az elutasításra irányuló javaslatot elfogadják, ami a Tanács álláspontjának elutasítását eredményezi, az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.

 

Ha nem fogadják el az elutasításra irányuló javaslatot, a Parlament a (2)–(5) bekezdéseknek megfelelően jár el.

 

(2)  Az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdésének megfelelően benyújtott ideiglenes megállapodás szavazáskor elsőbbséget élvez, erről egyetlen szavazást tartanak, kivéve ha valamely képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő indítványára a Parlament úgy dönt, hogy azonnal a módosításokról szavaz a (3) bekezdésnek megfelelően.

 

Amennyiben az egyetlen szavazáson a Parlament képviselői többségének szavazatával elfogadják az ideiglenes megállapodást, az elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament első olvasata.

 

Amennyiben az egyetlen szavazáson az ideiglenes megállapodás nem kapja meg a Parlament képviselői többségének szavazatát, a Parlament a (3)–(5) bekezdéseknek megfelelően jár el.

 

(3)  Ha nem fogadtak el elutasításra irányuló javaslatot az (1) bekezdéssel összhangban, illetve ideiglenes megállapodást a (2) bekezdéssel összhangban, szavazásra kell bocsátani a Tanács álláspontjához kapcsolódó módosításokat, ideértve azokat a módosításokat is, amelyeket az illetékes bizottság által a 73d. cikk (4) bekezdése értelmében benyújtott ideiglenes megállapodás tartalmazott. A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.

 

A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit.

 

(4)  Annak ellenére, hogy nem szavazta meg az (1) bekezdés értelmében a tanácsi álláspont elutasítására irányuló kezdeti javaslatot, a Parlament a módosításokról szóló, (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelő szavazást követően az illetékes bizottság elnökének, előadójának, egy képviselőcsoportnak, illetve legalább negyven képviselőnek a javaslatára megvizsgálhat további elutasításra irányuló javaslatokat is. E javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.

 

A Tanács álláspontjának elutasítása esetén az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.

 

(5)  Miután az (1)–(4) bekezdéseknek megfelelően sor került a szavazásra, majd adott esetben ezt követően megtörténtek a szavazások a jogalkotási állásfoglalás-tervezet eljárási kérelmekkel kapcsolatos módosításairól, az elnök bejelenti, hogy lezárult a Parlament második olvasata, és hogy a jogalkotási állásfoglalás elfogadottnak tekintendő. Szükség esetén a 193. cikk (2) bekezdése értelmében a jogalkotási állásfoglalást módosítani kell annak érdekében, hogy tükrözze az (1)–(4) bekezdések szerinti szavazások eredményeit vagy a 76. cikk alkalmazását.

 

A jogalkotási állásfoglalás és adott esetben a Parlament álláspontjának szövegét az elnök továbbítja a Tanácsnak és a Bizottságnak.

 

Ha nem terjesztettek elő a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására vonatkozó javaslatot, az jóváhagyottnak tekintendő.

Indokolás

Az (1) bekezdésben szereplő változások megfelelnek a jelenlegi 68. cikk (1) bekezdésének, a (2) bekezdés célja, hogy összhangot teremtsen a megállapodás szerinti szövegről első olvasatban a plenáris ülésen lefolytatott szavazásról szóló rendelkezéssel. A (4) bekezdés módosítása az elnök, valamely képviselőcsoport, illetve legalább 40 képviselő számára is biztosítja annak lehetőségét (szemben a jelenlegi 68. cikk (2) bekezdésével), hogy elutasításra irányuló javaslatot nyújtson be. Az itteni utolsó rendelkezés – jelenleg a 171. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szerepel, ide áthelyezendő, és az eredeti helyen törlendő.

Módosítás    75

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

68 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

68. cikk

törölve

A Tanács álláspontjának elutasítása

 

(1)  Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő az elnök által kitűzött határidő lejártát megelőzően, írásban, a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló javaslatot terjeszthet elő. A javaslat elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges. A Tanács álláspontjának elutasítására irányuló javaslatról a módosításokról történő szavazást megelőzően szavaznak.

 

(2)  Tekintet nélkül arra, hogy a Parlament a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló eredeti javaslat ellen szavazott, a Parlament az előadó ajánlására – a módosításokról történő szavazást és a 69. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Bizottság által tett nyilatkozat meghallgatását követően – további, elutasításra irányuló javaslatot vehet fontolóra.

 

(3)  A Tanács álláspontjának elutasítása esetén az elnök a Parlamentben bejelenti, hogy a jogalkotási eljárás lezárult.

 

Indokolás

A cikk törlendő, mivel az elutasításra az új szöveg 67a. cikke vonatkozik.

Módosítás    76

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

69 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

69. cikk

69. cikk

Módosítások a Tanács álláspontjához

A Tanács álláspontjához kapcsolódó módosítások elfogadhatósága

(1)  Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanács álláspontjához módosításokat terjeszthet a Parlament elé megfontolásra.

(1)  Az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a Tanács álláspontjához módosításokat terjeszthet a Parlament elé megfontolásra.

(2)  A Tanács álláspontjára vonatkozó módosítás csak abban az esetben fogadható el, ha összhangban van a 169. és a 170. cikkel, és ha az alábbiakra irányul:

(2)  A Tanács álláspontjára vonatkozó módosítás csak abban az esetben fogadható el, ha összhangban van a 169. és a 170. cikkel, és ha az alábbiakra irányul:

a)  a Parlament első olvasata során elfogadott álláspont részleges vagy teljes visszaállítása; vagy

a)  a Parlament első olvasata során elfogadott álláspont részleges vagy teljes visszaállítása; vagy

b)  a Tanács és a Parlament közötti megegyezés elérése; vagy

b)  a Tanács és a Parlament közötti megegyezés elérése; vagy

c)  a tanácsi álláspont szövege egy olyan részének módosítása, amelyet az első olvasatkor benyújtott javaslat nem tartalmazott, vagy amely tartalmában attól eltér, és amely a 63. cikk értelmében nem jelent lényeges változtatást; vagy

c)  a tanácsi álláspont szövege egy olyan részének módosítása, amelyet az első olvasatkor benyújtott javaslat nem tartalmazott, vagy amely tartalmában attól eltér; vagy

d)  az első olvasat óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele.

d)  a Parlament álláspontjának első olvasatban való elfogadása óta felmerült új ténybeli vagy jogi helyzet figyelembevétele.

Az elnök módosítást elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak nyilvánító határozata nem vitatható.

Az elnök módosítást elfogadhatónak vagy elfogadhatatlannak nyilvánító határozata nem vitatható.

(3)  Ha az első olvasat óta új választásokat tartottak, a 63. cikk alkalmazására azonban nem került sor, az elnök az elfogadhatóság (2) bekezdésben megállapított korlátozásainak feloldásáról határozhat.

(3)  Ha az első olvasat óta új választásokat tartottak, a 63. cikk alkalmazására azonban nem került sor, az elnök az elfogadhatóság (2) bekezdésben megállapított korlátozásainak feloldásáról határozhat.

(4)  Módosítás elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.

 

(5)  A módosításokról történő szavazást megelőzően az elnök felkérheti a Bizottságot, hogy nyilvánítsa ki álláspontját, a Tanácsot pedig felkérheti, hogy tegye meg észrevételeit.

 

Indokolás

A (2) bekezdés első albekezdésének c) pontjához benyújtott módosításokra azért van szükség, mert az „és amely a 63. cikk értelmében nem jelent lényeges változtatást” szakasz az elfogadhatóság további feltételeként érthető.

A (4) és (5) bekezdés törlendő, mivel ezeket a rendelkezéseket a 67a. cikk (3) bekezdése tartalmazza majd.

Módosítás    77

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 5 fejezet – cím

Hatályos szöveg

Módosítás

5. FEJEZET

4. SZAKASZ

HARMADIK OLVASAT

EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS ÉS HARMADIK OLVASAT

Módosítás    78

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 5 fejezet – 1 alcím

Hatályos szöveg

Módosítás

Egyeztetés

törölve

Módosítás    79

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

69 b cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

69b. cikk

 

A határidők meghosszabbítása

 

(1)  Az elnök a második olvasatra megállapított határidőket a Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttségének kérésére az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése alapján meghosszabbítja.

 

(2)  Az elnök értesíti a Parlamentet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (14) bekezdése szerinti határidő-hosszabbításról, függetlenül attól, hogy az a Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére történt.

Módosítás    80

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

71 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

71. cikk

71. cikk

A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége

A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége

(1)  A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú képviselőből áll.

(1)  A Parlament egyeztetőbizottságba delegált küldöttsége a Tanács küldöttségének létszámával megegyező számú képviselőből áll.

(2)  A küldöttség politikai összetétele megfelel a Parlament képviselőcsoportok szerinti összetételének. Az egyes képviselőcsoportokból választott képviselők pontos számát az Elnökök Értekezlete határozza meg.

(2)  A küldöttség politikai összetétele megfelel a Parlament képviselőcsoportok szerinti összetételének. Az egyes képviselőcsoportokból választott képviselők pontos számát az Elnökök Értekezlete határozza meg.

(3)  A képviselőcsoportok a küldöttség tagjait az egyes egyeztetésekre esetenként jelölik ki, lehetőleg az érintett bizottság tagjai közül, három tag kivételével, akiket az egymást követő küldöttségekbe tizenkét hónapos időtartamra állandó tagnak neveznek ki. A három állandó tagot a képviselőcsoportok az alelnökök közül, és legalább két különböző képviselőcsoportból nevezik ki. Az illetékes bizottság elnöke és az előadója minden esetben tagja a küldöttségnek.

(3)  A képviselőcsoportok a küldöttség tagjait az egyes egyeztetésekre esetenként jelölik ki, lehetőleg az illetékes bizottság tagjai közül, három tag kivételével, akiket az egymást követő küldöttségekbe tizenkét hónapos időtartamra állandó tagnak neveznek ki. A három állandó tagot a képviselőcsoportok az alelnökök közül, és legalább két különböző képviselőcsoportból nevezik ki. Az illetékes bizottság elnöke és második olvasatbeli előadója, valamint az esetleges társbizottság(ok) előadója minden esetben tagja a küldöttségnek.

(4)  A küldöttségben részt vevő képviselőcsoportok póttagokat jelölnek ki.

(4)  A küldöttségben részt vevő képviselőcsoportok póttagokat jelölnek ki.

(5)  A küldöttségben nem képviselt képviselőcsoportok és független képviselők a küldöttség belső előkészítő üléseire egy-egy képviselőt küldhetnek.

(5)  A küldöttségben nem képviselt képviselőcsoportok a küldöttség belső előkészítő üléseire egy-egy képviselőt küldhetnek. Amennyiben a küldöttségben nincs független képviselő, egy független képviselő részt vehet a küldöttség bármely belső előkészítő ülésén.

(6)  A küldöttséget az elnök vagy a három állandó tag egyi ke vezeti.

(6)  A küldöttséget az elnök vagy a három állandó tag egyi ke vezeti.

(7)  A küldöttség tagjai többségének szavazatával határoz; tanácskozásai nem nyilvánosak.

(7)  A küldöttség tagjai többségének szavazatával határoz; tanácskozásai nem nyilvánosak.

Az Elnökök Értekezlete az egyeztetőbizottságba delegált küldöttség munkájára vonatkozóan további eljárási iránymutatásokat állapít meg.

Az Elnökök Értekezlete az egyeztetőbizottságba delegált küldöttség munkájára vonatkozóan további eljárási iránymutatásokat állapít meg.

(8)  A küldöttség az egyeztetés eredményéről jelentést tesz a Parlamentnek.

(8)  A küldöttség az egyeztetés eredményéről jelentést tesz a Parlamentnek.

Indokolás

Ami a (3) bekezdés módosításait illeti, az esetleges társbizottság(ok) előadójának említése az 54. cikk utolsó francia bekezdését tükrözi.

Az (5) bekezdés átfogalmazásra került annak érdekében, hogy világos legyen, valamennyi független képviselőt kollektíven csupán egy személy képvisel.

Módosítás    81

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 5 fejezet – 2 alcím

Hatályos szöveg

Módosítás

Plenáris szakasz

törölve

Módosítás    82

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

72 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

72. cikk

72. cikk

Közös szövegtervezet

Közös szövegtervezet

(1)  Ha az egyeztetőbizottságban közös szövegtervezetről születik megállapodás, a Parlament az ügyet a közös szövegtervezetnek az egyeztetőbizottság általi jóváhagyását követő hat – meghosszabbítás esetén nyolc – héten belül tartandó ülésének napirendjére tűzi.

(1)  Ha az egyeztetőbizottságban közös szövegtervezetről születik megállapodás, a Parlament az ügyet a közös szövegtervezetnek az egyeztetőbizottság általi jóváhagyását követő hat – meghosszabbítás esetén nyolc – héten belül tartandó ülésének napirendjére tűzi.

(2)  Az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség elnöke vagy más kijelölt tagja a közös szövegtervezetről nyilatkozatot tesz, amelyhez jelentést mellékelnek.

(2)  Az egyeztetőbizottságba delegált parlamenti küldöttség elnöke vagy más kijelölt tagja a közös szövegtervezetről nyilatkozatot tesz, amelyhez jelentést mellékelnek.

(3)  A közös szövegtervezethez módosítást nem lehet előterjeszteni.

(3)  A közös szövegtervezethez módosítást nem lehet előterjeszteni.

(4)  A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A közös szövegtervezetet a leadott szavazatok többsége alapján hagyják jóvá.

(4)  A közös szövegtervezet egésze egyetlen szavazás tárgya. A közös szövegtervezetet a leadott szavazatok többsége alapján hagyják jóvá.

(5)  Ha az egyeztetőbizottságban a közös szövegtervezetre vonatkozóan nem jön létre megegyezés, az egyeztetőbizottság parlamenti küldöttségének elnöke vagy más kijelölt tagja nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot vita követi.

(5)  Ha az egyeztetőbizottságban a közös szövegtervezetre vonatkozóan nem jön létre megegyezés, az egyeztetőbizottság parlamenti küldöttségének elnöke vagy más kijelölt tagja nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot vita követi.

 

(5a)  A Parlament és a Tanács a második olvasatot követő egyeztetőbizottsági eljárása során a bizottsághoz történő visszautalásnak helye nincs.

 

(5b)  A 49., 50. és 53. cikk nem alkalmazandó a harmadik olvasatra.

Indokolás

Az (5a) (új) bekezdés a 47. cikk (3) bekezdéséből, az (5b) (új) bekezdés pedig a 47. cikk (4) bekezdéséből került beillesztésre.

Módosítás    83

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 6 fejezet – cím

Hatályos szöveg

Módosítás

6. FEJEZET

5. SZAKASZ

A JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS LEZÁRÁSA

AZ ELJÁRÁS LEZÁRÁSA

Indokolás

A 78. cikk elé áthelyezve.

Módosítás    84

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 3 fejezet– 3 szakasz (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

3. SZAKASZ

 

INTÉZMÉNYKÖZI TÁRGYALÁSOK A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁSOK SORÁN

 

(A 3. szakaszt az egyeztetési eljárásról és a harmadik olvasatról szóló 4. szakasz elé kell beilleszteni, és tartalmaznia kell a módosított 73. cikket, valamint a 73a–73d. cikkeket)

Módosítás    85

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

73 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

73. cikk

73. cikk

Intézményközi tárgyalások a jogalkotási eljárások során

Általános rendelkezések

(1)  A más intézményekkel a jogalkotási eljárás során megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásokat az Elnökök Értekezlete által elfogadott magatartási kódex10 figyelembevételével kell lefolytatni.

A más intézményekkel a jogalkotási eljárás során megállapodás elérése céljából folytatott tárgyalásokat csak azt követően lehet megkezdeni, hogy e szakasz 73a–73c. cikkeinek megfelelően erről határozat született vagy a Parlament intézményközi tárgyalásokra utalta vissza az ügyet. Ezeket a tárgyalásokat az Elnökök Értekezlete által elfogadott magatartási kódex10 figyelembevételével kell lefolytatni.

(2)  Ilyen tárgyalások nem kezdhetők meg azt megelőzően, hogy az illetékes bizottság – tagjai többségének szavazatával – határozatot fogad el a tárgyalások megnyitásáról minden egyes érintett jogalkotási eljárás vonatkozásában. E határozat meghatározza a tárgyalócsoport megbízatását és összetételét. Az ilyen határozatokról értesítik az elnököt, aki rendszeresen tájékoztatja az Elnökök Értekezletét.

 

A megbízatást egy bizottságban elfogadott, és későbbi megfontolás céljából a Parlament elé terjesztett jelentés képezi. Kivételes jelleggel – amennyiben az illetékes bizottság kellően indokoltnak tartja, hogy a jelentés bizottság általi elfogadása előtt megkezdődjenek a tárgyalások – a megbízatás módosításokból, egyértelműen meghatározott célkitűzésekből, prioritásokból vagy iránymutatásokból is állhat.

 

(3)  A tárgyalócsoportot az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az elnök által kijelölt alelnöke látja el. A csoport magában foglalja legalább az egyes képviselőcsoportok árnyékelőadóit.

 

(4)  Valamennyi, a Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozón (a továbbiakban: háromoldalú egyeztetés) megvitatandó dokumentum megjelöli az érintett intézmények vonatkozó álláspontjait és a lehetséges kompromisszumos megoldásokat, és azokat legalább 48 órával (sürgős esetekben legalább 24 órával) a szóban forgó háromoldalú egyeztetés előtt a tárgyalócsoport rendelkezésére kell bocsátani.

 

A tárgyalócsoport valamennyi háromoldalú egyeztetést követően jelentést tesz az illetékes bizottságnak a soron következő bizottsági ülésen. A legutóbbi háromoldalú egyeztetés eredményeit tartalmazó dokumentumot a bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

 

Amennyiben nem lehetséges a bizottsági ülés kellő időben történő összehívása, a tárgyalócsoport az adott esetnek megfelelően a bizottság elnökének, árnyékelőadóinak vagy koordinátorainak tesz jelentést.

 

Az illetékes bizottság a tárgyalások fejleményeire tekintettel módosíthatja a megbízatást.

 

(5)  Ha a tárgyalások megegyezéshez vezetnek, az illetékes bizottságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell. Az elfogadott szöveget az illetékes bizottsághoz utalják megfontolásra. Amennyiben a bizottság megszavazza, az elfogadott szöveget a megfelelő formában – a megegyezésre irányuló módosításokat is ideértve – megfontolás céljából a Parlament elé kell terjeszteni. Az elfogadott szöveg egységes szerkezetbe foglalt szövegként is előterjeszthető, feltéve hogy egyértelműen feltünteti a vizsgált jogalkotási aktusra irányuló javaslatra vonatkozó módosításokat.

 

(6)  Amennyiben az eljárás társbizottságo(ka)t vagy közös bizottsági üléseket foglal magában, az 54. és az 55. cikk alkalmazandó a tárgyalások megnyitásáról szóló határozatra és az ilyen tárgyalások lefolytatására.

 

Az érintett bizottságok közötti nézetkülönbség esetén a tárgyalások megnyitásának és lefolytatásának szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg.

 

__________________

__________________

10 Lásd XX. melléklet.

10 A rendes jogalkotási eljárások keretében folytatott tárgyalások magatartási kódexe.

Módosítás    86

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

73 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

73a. cikk

 

A Parlament első olvasatát megelőző tárgyalások

 

(1)   Amennyiben egy bizottság a 49. cikknek megfelelően jogalkotási jelentést fogadott el, tagjainak többségével úgy határozhat, hogy a jelentést alapul véve tárgyalásokat kezd.

 

(2)   A tárgyalások megkezdéséről szóló határozatot a bizottság általi elfogadást követő ülés kezdetén be kell jelenteni. A plenáris ülésen történt bejelentést követő nap végéig a Parlament képviselőinek legalább egytizedét kitevő képviselőcsoportok vagy egyéni képviselők írásban kérhetik, hogy bocsássák szavazásra a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot. A Parlament még ezen az ülésen szavaz a kérelemről.

 

Amennyiben nem érkezik ilyen kérelem az (1) bekezdés szerinti határidőn belül, az elnök tájékoztatja erről a Parlamentet. Amennyiben érkezik ilyen kérelem, az elnök közvetlenül a szavazás előtt szót adhat egy-egy, a javaslatot pártoló, illetve ellenző képviselőnek. E képviselők legfeljebb két-két percben szólalhatnak fel.

 

(3)   Amennyiben a Parlament elutasítja a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot, a jogalkotási aktus tervezete és az illetékes bizottság jelentése felkerül a soron következő ülés napirendjére, az elnök pedig kitűzi a módosítások benyújtásának határidejét. A 59. cikk (1b) bekezdését alkalmazni kell.

 

(4)  A tárgyalások a (2) bekezdés első albekezdésében rögzített határidő lejárta után bármikor megkezdődhetnek, amennyiben nem érkezik be a tárgyalások megkezdéséről szóló határozat Parlamentben való szavazásra bocsátására irányuló kérelem. Amennyiben beérkezik ilyen kérelem, a tárgyalások bármikor megkezdődhetnek azt követően, hogy a tárgyalások megkezdéséről szóló bizottsági határozatot a Parlament megszavazta.

Indokolás

A helyesbítés a 263. módosításban szereplő (4) bekezdés végét érinti, miután az említett többség a rendes eljárás, és nincs szükség annak kiemelésére. Emellett a „plenáris szavazásra” kifejezés helyébe is a „Parlamentben való szavazásra” kifejezés lép a (4) bekezdésben

Módosítás    87

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

73 b cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

73b. cikk

 

A Tanács első olvasatát megelőző tárgyalások

 

Amennyiben a Parlament elfogadta az első olvasatbeli álláspontját, ez az álláspont a többi intézménnyel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízásnak minősül. Az illetékes bizottság tagjainak többségével úgy határozhat, hogy ezt követően bármikor tárgyalásokat kezd. Az erről szóló határozatot a bizottsági szavazást követő első ülésen bejelentik a Parlamentnek, és ezt jegyzőkönyvbe is foglalják.

Módosítás    88

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

73 c cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

73c. cikk

 

A Parlament második olvasatát megelőző tárgyalások

 

Amennyiben a Tanács első olvasatbeli álláspontját továbbították az illetékes bizottságnak, a 69. cikkre is figyelemmel a Parlament első olvasatbeli álláspontja minősül a többi intézménnyel folytatandó tárgyalásokra vonatkozó megbízatásnak. Az illetékes bizottság ezt követően bármikor dönthet a tárgyalások megkezdéséről.

 

Amennyiben a Tanács álláspontja olyan elemeket tartalmaz, amelyek nem szerepeltek a jogalkotási aktus tervezetében vagy a Parlament első olvasatbeli álláspontjában, a bizottság iránymutatásokat fogadhat el – többek között a Tanács álláspontjához fűzött módosítások formájában is – a tárgyalócsoport számára.

Módosítás    89

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

73 d cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

73d. cikk

 

A tárgyalások menete

 

(1)   A Parlament tárgyalócsoportját az előadó vezeti, elnökségét pedig az illetékes bizottság elnöke vagy valamely, az elnök által kijelölt alelnöke látja el. A csoport magában foglalja legalább a tárgyalásokban részt venni kívánó képviselőcsoportok árnyékelőadóit.

 

(2)   A Tanáccsal és a Bizottsággal tartott találkozókon (háromoldalú egyeztetés keretében) megvitatandó dokumentumokat legalább 48 órával, sürgős esetben pedig legalább 24 órával az adott találkozó előtt köröztetni kell a tárgyalócsoporton belül.

 

(3)   A tárgyalócsoport nevében az elnök és az előadó valamennyi háromoldalú egyeztetést követően jelentést tesz az illetékes bizottságnak a soron következő bizottsági ülésen.

 

Amennyiben nem lehetséges a bizottsági ülés kellő időben történő összehívása, a tárgyalócsoport elnöke és az előadó a bizottság koordinátorainak ülésén tesz jelentést a tárgyalócsoport nevében.

 

(4)   Ha a tárgyalások ideiglenes megállapodáshoz vezetnek, az illetékes bizottságot erről haladéktalanul tájékoztatni kell. A legutóbbi háromoldalú egyeztetés eredményeit tartalmazó dokumentumot a bizottság rendelkezésére kell bocsátani, és közzé kell tenni. Az ideiglenes megállapodást az illetékes bizottság elé kell terjeszteni, amely egyetlen szavazás keretében a leadott szavazatok többségével dönt arról. Jóváhagyás esetén az ideiglenes megállapodást megfontolás céljából a plenáris ülés elé terjesztik, egyértelműen feltüntetve a jogalkotási aktus tervezetéhez fűzött módosításokat.

 

(5)   Az 54. és 55. cikk értelmében érintett bizottságok közötti nézetkülönbség esetén a tárgyalások megnyitásának és lefolytatásának részletes szabályait a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke az említett cikkekben meghatározott elvekkel összhangban állapítja meg.

Módosítás    90

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

74 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

74. cikk

törölve

Az intézményközi tárgyalásoknak a jelentés bizottság általi elfogadását megelőzően történő megnyitásáról szóló határozat elfogadása

 

(1)  A tárgyalásoknak a jelentés bizottság általi elfogadása előtt történő megnyitásáról szóló határozatot az összes hivatalos nyelvre le kell fordítani, ki kell osztani a Parlament képviselőinek és be kell nyújtani az Elnökök Értekezletének.

 

Az Elnökök Értekezlete bármely képviselőcsoport kérésére határozhat úgy, hogy az ügyet vita és szavazás céljából való megfontolásra felveszi a kiosztást követő ülés napirendtervezetébe, amely esetben az elnök meghatározza a módosítások előterjesztésének határidejét.

 

Amennyiben az Elnökök Értekezlete nem hoz határozatot az ügynek az adott ülés napirendtervezetébe való felvételéről, az Elnök az adott ülés megnyitásakor bejelenti a tárgyalások megnyitásáról szóló határozatot.

 

(2)  Az ügyet vita és szavazás céljából való megfontolásra felveszik a bejelentést követő ülés napirendtervezetébe, és az elnök határidőt állapít meg a módosítások előterjesztésére, amennyiben egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő ezt a bejelentéstől számított 48 órán belül kéri.

 

Ezektől eltérő esetben a tárgyalások megnyitásáról szóló határozat elfogadottnak tekintendő.

 

Módosítás    91

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

75 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

75. cikk

63a. cikk

Megállapodás első olvasatban

Megállapodás első olvasatban

Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet a Parlament álláspontja jóváhagyásáról, az elnök – a 193. cikk szerinti véglegesítés után – a plenáris ülésen bejelenti a javaslatnak a Parlament álláspontját tükröző megfogalmazásban történő elfogadását.

Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (4) bekezdése alapján a Tanács értesíti a Parlamentet a Parlament álláspontja jóváhagyásáról, az elnök – a 193. cikk szerinti véglegesítés után – a plenáris ülésen bejelenti a jogalkotási aktusnak a Parlament álláspontját tükröző megfogalmazásban történő elfogadását.

 

(A cikk áthelyezendő az első olvasatról szóló 1. szakasz végére.)

Indokolás

Áthelyezendő az első olvasatról szóló fenti 1. szakasz végére.

Módosítás    92

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

76 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

76 cikk

69a. cikk

Megállapodás második olvasatban

Megállapodás második olvasatban

Ha a módosítások, illetve az elutasításra vonatkozó javaslatok előterjesztésére és szavazására kitűzött határidőn belül nem fogadtak el a 68. és a 69. cikk alapján a Tanács álláspontjának elutasítására irányuló indítványt vagy módosítására irányuló javaslatot, az elnök a Parlamentben bejelenti a javasolt jogszabály végleges elfogadását. Az elnök a Tanács elnökével együtt aláírja a javasolt jogszabályt, és a 78. cikknek megfelelően intézkedik az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésről.

Ha a módosítások, illetve az elutasításra vonatkozó javaslatok előterjesztésére és szavazására kitűzött határidőn belül nem terjesztettek elő a 67a. és a 69. cikk alapján a Tanács álláspontjának elutasítására vagy módosítására irányuló javaslatot, az elnök a Parlamentben bejelenti a javasolt jogszabály végleges elfogadását.

 

(A cikk áthelyezendő a második olvasatról szóló 2. szakasz végére.)

Indokolás

Az utolsó mondat tartalma áthelyezve a 78. cikkbe.

Módosítás    93

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

77 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

77. cikk

törölve

A jogalkotási aktusok szövegezésére vonatkozó követelmények

 

(1)  A Parlament és a Tanács által a rendes jogalkotási eljárással összhangban közösen elfogadott jogszabályok feltüntetik a jogszabály jellegét, számát, az elfogadás időpontját és a tárgy megjelölését.

 

(2)  A Parlament és a Tanács által együtt elfogadott jogszabályok a következőket tartalmazzák:

 

a) „az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa”;

 

b) hivatkozás azokra a rendelkezésekre, amelyek alapján a jogszabályt elfogadták, melyet a „tekintettel” szó előz meg;

 

c) a benyújtott javaslatokra, véleményekre és konzultációkra utaló hivatkozások;

 

d) a jogszabály indokolása, melyet a „mivel” szó vezet be;

 

e) „elfogadta ezt a rendelkezést” vagy „elfogadta ezt az irányelvet” vagy „elfogadta ezt a határozatot” vagy „a következőképpen határozott” kifejezés, melyet a jogszabály szövege követ.

 

(3)  A jogszabályok cikkekre tagolódnak, amelyek adott esetben fejezeteket és szakaszokat alkothatnak.

 

(4)  A jogszabály utolsó cikke meghatározza a hatályba lépés időpontját, ha az a kihirdetés utáni huszadik napot megelőző vagy azt követő időpont.

 

(5)  A jogszabály utolsó cikkét a következők követik:

 

– a Szerződések vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő, a jogszabály alkalmazhatóságáról szóló szöveg;

 

– „Kelt... (helység)” és a jogszabály elfogadásának időpontja;

 

– „Az Európai Parlament részéről az elnök”, „A Tanács részéről az elnök”, és ez után a Parlament és a Tanács – a jogszabály elfogadásának időpontjában hivatalban levő – elnökének neve.

 

Indokolás

E cikk törlendő és az eljárási szabályzat mellékletévé alakítandó.A Tanács eljárási szabályzata is a mellékletben tartalmazza a hasonló rendelkezéseket, nem a törzsszövegben.A jogalkotási aktusok szövegezéséről szóló részletes szabályokról a Parlament, a Tanács és a Bizottság adminisztratív szinten kötött megállapodást (elsősorban az európai uniós jogszabályok megszövegezésében részt vevőknek szóló közös gyakorlati útmutató révén).

Módosítás    94

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

78 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

78. cikk

78. cikk

Az elfogadott jogszabályok aláírása

Az elfogadott jogszabályok aláírása és közzététele

Az elfogadott szövegeknek a 193. cikkel összhangban történő véglegesítését követően, és miután ellenőrizték, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult, a rendes jogalkotási eljárással összhangban elfogadott szövegeket az elnök és a főtitkár aláírja, és azokat a Parlament és a Tanács főtitkárai az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik.

Az elfogadott szövegeknek a 193. cikkel és a XVIa. melléklettel összhangban történő véglegesítését követően, és miután ellenőrizték, hogy valamennyi eljárás megfelelően lezárult, a rendes jogalkotási eljárással összhangban elfogadott szövegeket az elnök és a főtitkár aláírja.

 

A Parlament és a Tanács főtitkára ezt követően gondoskodik az aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről.

Indokolás

A módosítás célja a jelenlegi 77. cikk szövegéből létrehozott új melléklet jogalapjának meghatározása.

Módosítás    95

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 4 fejezet (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

4. FEJEZET

 

A KONZULTÁCIÓS ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

 

(A 78. cikk után beillesztendő.)

Indokolás

A kiigazítás kizárólag a 4. fejezet címét érinti, hogy ne keletkezzen az a benyomás, hogy ez a fejezet a konzultációs eljárással összefüggő valamennyi rendelkezést tartalmazza.

Módosítás    96

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

78 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

78a. cikk

 

Jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló módosított javaslat

 

Ha a Bizottság módosítani kívánja a jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló javaslatát vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, az illetékes bizottság elhalaszthatja az ügy vizsgálatát a Bizottság új javaslatának vagy módosításainak kézhezvételéig.

Indokolás

Ez a rendelkezés megegyezik a jelenlegi 57. cikk (1) bekezdésével, és a javasolt módosítások célja a szöveg egyszerűsítése.

Módosítás    97

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

78b cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

78b. cikk

 

A Bizottság véleménye a módosításokról

 

Az illetékes bizottság, a jogilag kötelező érvényű aktusra irányuló javaslat zárószavazásra bocsátását megelőzően felkérheti a Bizottságot, hogy ismertesse álláspontját a bizottság által a javaslathoz elfogadott módosításokról.

 

Adott esetben a Bizottság álláspontját belefoglalják a jelentésbe.

Indokolás

Ez a rendelkezés jelenleg az 58. cikkben található, és a javasolt módosítások célja a szöveg egyszerűsítése.

Módosítás    98

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

78 c cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

78c. cikk

 

Szavazás a Parlamentben

 

Az 59. cikk (-1), (1), (1b) és (1c) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni.

Módosítás    99

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

78 d cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

78d. cikk

 

A Parlament álláspontjának nyomon követése

 

(1)  A jogilag kötelező érvényű aktus tervezetére vonatkozó parlamenti álláspont elfogadását követő időszakban az illetékes bizottság elnöke és előadója figyelemmel kíséri a tervezet előrehaladását az eljárásban a Tanács általi elfogadásáig, elsősorban annak biztosítása érdekében, hogy a Tanács és a Bizottság megfelelően betartsa az állásponttal kapcsolatos kötelezettségvállalását a Parlament felé. Az elnök és az előadó rendszeresen beszámol a bizottságnak.

 

(2)  Az illetékes bizottság felkérheti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vitassa meg vele az ügyet.

 

(3)  Az illetékes bizottság, ha szükségesnek tartja, a nyomon követési eljárás bármely szakaszában állásfoglalási indítványt nyújthat be, amelyben a következőket ajánlhatja a Parlamentnek:

 

  hívja fel a Bizottságot a javaslat visszavonására,

 

  hívja fel a Bizottságot vagy a Tanácsot, hogy az ügyet a 68e. cikk alapján ismételten a Parlamenthez utalja, illetve hívja fel a Bizottságot új javaslat benyújtására, vagy

 

  más, általa megfelelőnek tartott intézkedésről határozzon.

 

Ezt az indítványt felveszik az indítvány bizottság általi elfogadását követő ülés napirendtervezetébe.

Indokolás

Ez a rendelkezés áthelyezendő a jelenlegi 62. cikkből.

Módosítás    100

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

78 e bekezdés (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

78e. cikk

 

Megismételt Parlament elé utalás

 

(1)  Az illetékes bizottság kérésére – valamint ha a Tanács lényegesen módosítja vagy módosítani szándékozik a jogilag kötelező érvényű aktus tervezetét, amelyről a Parlament már kialakította az álláspontját, kivéve ha erre a Parlament módosításainak beépítése érdekében kerül sor – az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a 63. cikk (1) bekezdésében megállapítottakkal azonos körülmények között és azonos feltételekkel újra konzultáljon a Parlamenttel.

 

(2)  Az elnök akkor is kérelmezi az e cikkben meghatározott körülmények között egy jogilag kötelező érvényű aktus tervezetének a Parlamenthez történő visszautalását, ha egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelme alapján a Parlament így határoz.

Indokolás

Az (1) bekezdés a 63. cikk (3) bekezdéséből, a (2) bekezdés pedig a 63. cikk (4) bekezdéséből áthelyezve.

Módosítás    101

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 7 fejezet – számozás

Hatályos szöveg

Módosítás

7. FEJEZET

5. FEJEZET

ALKOTMÁNYOS ÜGYEK

ALKOTMÁNYOS ÜGYEK

Indokolás

A 7. fejezetből 5. fejezet lesz.

Módosítás    102

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

81 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

81. cikk

81. cikk

Csatlakozási szerződések

Csatlakozási szerződések

(1)  Bármely európai államnak az Európai Unióba történő felvételre irányuló kérelmét az illetékes bizottsághoz kell utalni megtárgyalásra.

(1)  Bármely európai államnak az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az Európai Unióba történő felvételre irányuló kérelmét az illetékes bizottsághoz kell utalni megtárgyalásra.

(2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslata alapján határozhat úgy, hogy a kérelmező állammal folytatandó tárgyalások megkezdése előtt tanácskozásra kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot.

(2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslata alapján határozhat úgy, hogy a kérelmező állammal folytatandó tárgyalások megkezdése előtt tanácskozásra kéri fel a Bizottságot és a Tanácsot.

(3)  A tárgyalások folyamán a Bizottság és a Tanács rendszeresen és teljes körűen – szükség esetén bizalmas formában – tájékoztatja az illetékes bizottságot a tárgyalások állásáról.

(3)  Az illetékes bizottság felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy rendszeresen és teljes körűen – szükség esetén bizalmas formában – tájékoztassák a tárgyalások állásáról.

(4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti ezek figyelembevételét az Európai Unióba történő felvételt kérő állam csatlakozási szerződésének megkötése előtt.

(4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján a tárgyalások bármely szakaszában ajánlásokat fogadhat el, és kérheti ezek figyelembevételét az Európai Unióba történő felvételt kérő állam csatlakozási szerződésének megkötése előtt.

(5)  A tárgyalások befejezés után, de még a megállapodás aláírása előtt a megállapodástervezetet a 99. cikkel összhangban benyújtják a Parlamenthez hozzájárulás céljából.

(5)  A tárgyalások befejezés után, de még a megállapodás aláírása előtt a megállapodástervezetet a 99. cikkel összhangban benyújtják a Parlamenthez hozzájárulás céljából. Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikkének megfelelően a Parlament a képviselők többségének szavazatával adja meg hozzájárulását.

Indokolás

A (3) bekezdés szövegének kiigazítása annak elkerülése érdekében, hogy az EP belső szabályai egyoldalú rendelkezést tartalmazzanak arról, hogy más intézményeknek mit kell tenniük.

Módosítás    103

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

83 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

83. cikk

83. cikk

Az alapelvek valamely tagállam általi megsértése

Az alapelvek és értékek valamely tagállam általi megsértése

(1)  A Parlament az illetékes bizottság 45. és 52. cikknek megfelelően elkészített különjelentése alapján:

(1)  A Parlament az illetékes bizottság 45. és 52. cikknek megfelelően elkészített különjelentése alapján:

a) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról;

a) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó, indokolással ellátott javaslatról;

b) szavazhat a Bizottságot vagy a tagállamot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti javaslat benyújtására felhívó javaslatról;

b) szavazhat a Bizottságot vagy a tagállamot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (2) bekezdése szerinti javaslat benyújtására felhívó javaslatról;

c) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, vagy – azt követően – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó javaslatról.

c) szavazhat a Tanácsot az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (3) bekezdése szerinti, vagy – azt követően – az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (4) bekezdése szerinti intézkedésre felhívó javaslatról.

(2)  A Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott javaslattal való egyetértésre irányuló kérelmét az érintett tagállam által benyújtott észrevételekkel együtt a Parlamentben bejelentik, és a 99. cikknek megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják. A sürgős és indokolt eseteket kivéve a Parlament az illetékes bizottság javaslata alapján határoz.

(2)  A Tanácsnak az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott javaslattal való egyetértésre irányuló kérelmét az érintett tagállam által benyújtott észrevételekkel együtt a Parlamentben bejelentik, és a 99. cikknek megfelelően az illetékes bizottsághoz utalják. A sürgős és indokolt eseteket kivéve a Parlament az illetékes bizottság javaslata alapján határoz.

(3)  Az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelő határozatokhoz a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges.

(3)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke értelmében az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelő határozatokhoz a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges.

(4)  Ha az Elnökök Értekezlete engedélyezi, az illetékes bizottság ehhez kapcsolódó állásfoglalási indítványt nyújthat be. Ez az állásfoglalási indítvány a Parlament véleményét tükrözi a tagállam által elkövetett súlyos jogsértésről, a megfelelő szankciókról és e szankciók megváltoztatásáról, illetve visszavonásáról.

(4)  Ha az Elnökök Értekezlete engedélyezi, az illetékes bizottság ehhez kapcsolódó állásfoglalási indítványt nyújthat be. Ez az állásfoglalási indítvány a Parlament véleményét tükrözi a tagállam által elkövetett súlyos jogsértésről, a meghozandó megfelelő intézkedésekről és ezen intézkedések megváltoztatásáról, illetve visszavonásáról.

(5)  Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlament teljes körű tájékoztatást kapjon, és szükség esetén a (3) bekezdés alapján adott egyetértéséhez kapcsolódó nyomon követési intézkedésről kikérjék véleményét. A Tanácsot felkérik, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást a fejleményekről. Az illetékes bizottságnak az Elnökök Értekezlete engedélyével készített javaslata alapján a Parlament a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadhat el.

(5)  Az illetékes bizottság biztosítja, hogy a Parlament teljes körű tájékoztatást kapjon, és szükség esetén a (3) bekezdés alapján adott egyetértéséhez kapcsolódó nyomon követési intézkedésről kikérjék véleményét. A Tanácsot felkérik, hogy nyújtson megfelelő tájékoztatást a fejleményekről. Az illetékes bizottságnak az Elnökök Értekezlete engedélyével készített javaslata alapján a Parlament a Tanácsnak szóló ajánlásokat fogadhat el.

Indokolás

A (4) bekezdést érintő módosítás célja a szöveg hozzáigazítása a Szerződéshez (az EUSZ 7. cikke az „intézkedések” és nem a „szankciók” szót használja).

Módosítás    104

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

84 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

84 cikk

84 cikk

A Parlament összetétele

A Parlament összetétele

A parlamenti ciklus vége előtt kellő időben a Parlament – illetékes bizottságának a 45. cikk értelmében készített jelentése alapján –javaslatot tehet összetételének módosítására. Az Európai Tanácsnak a Parlament összetételét meghatározó határozattervezetét a 99. cikk szerint kell megvizsgálni.

A parlamenti ciklus vége előtt kellő időben a Parlament – illetékes bizottságának az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdése, valamint az eljárási szabályzat 45. és 52. cikke értelmében készített jelentése alapján –javaslatot tehet összetételének módosítására. Az Európai Tanácsnak a Parlament összetételét meghatározó határozattervezetét a 99. cikk szerint kell megvizsgálni.

Indokolás

E fejezet többi cikkéhez hasonlóan szükség van a Szerződés megfelelő cikkére (EUSZ 14. cikk (2) bekezdés) való hivatkozásra, miután a Parlament kezdeményezése ezen alapszik.

Módosítás    105

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

85 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

85. cikk

85. cikk

A tagállamok közötti megerősített együttműködés

A tagállamok közötti megerősített együttműködés

(1)  A tagállamok közötti megerősített együttműködés bevezetésére irányuló kérelmeket az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke szerint az elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. Az eljárási szabályzat 39., 41., 43., 47., 57–63. és 99. cikke megfelelően alkalmazandó.

(1)  A tagállamok közötti megerősített együttműködés bevezetésére irányuló kérelmeket az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikke szerint az elnök az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra. A 99. cikk alkalmazandó.

(2)  Az illetékes bizottság megvizsgálja az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikkének betartását.

(2)  Az illetékes bizottság megvizsgálja az Európai Unióról szóló szerződés 20. cikkének és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikkének betartását.

(3)  A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogszabályokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyekre nem a megerősített együttműködés alkalmazandó. A 47. cikk alkalmazandó.

(3)  A megerősített együttműködés keretében javasolt további jogszabályokat az együttműködés létrejöttét követően a Parlament ugyanolyan eljárások szerint kezeli, mint amelyekre nem a megerősített együttműködés alkalmazandó. A 47. cikk alkalmazandó.

Indokolás

Több hivatkozás szükségtelen vagy felesleges volta miatt törlendő (az első olvasatra vonatkozó 57–63. cikkre való hivatkozás, valamint a 39., 41., 43. és 47. cikkre való hivatkozás felesleges). Az egyetértési eljárást kizárólag a 99. cikk szabályozza.

Módosítás    106

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 8 fejezet – számozás

Hatályos szöveg

Módosítás

8. FEJEZET

6. FEJEZET

KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK

KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK

Módosítás    107

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

86 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

86. cikk

86. cikk

Többéves pénzügyi keret

Többéves pénzügyi keret

Ha a Tanács a Parlament egyetértését kéri a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, az ügyet a 99. cikkben megállapított eljárás szerint az illetékes bizottsághoz kell utalni. A Parlament egyetértéséhez képviselői többségének szavazata szükséges.

Ha a Tanács a Parlament egyetértését kéri a többéves pénzügyi keret megállapításáról szóló rendeletre irányuló javaslathoz, az ügyben a 99. cikknek megfelelően kell eljárni. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Parlament a képviselők többségének szavazatával adja meg hozzájárulását.

Módosítás    108

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

86 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

86 a. cikk

 

Éves költségvetési eljárás

 

Az illetékes bizottság határozhat bármely, a költségvetéssel kapcsolatos jelentés elkészítéséről, szem előtt tartva a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló, 2013. december 2-i intézményközi megállapodás mellékletét1a.

 

Bármely más bizottság véleményt fogalmazhat meg az illetékes bizottság által megjelölt határidőn belül.

 

___________________

 

1a HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

Indokolás

A módosítás célja, hogy a jelenlegi 87. cikk törlésre kerüljön, és helyébe az éves költségvetési eljárásról szóló új cikk lépjen.

Módosítás    109

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

87 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

87. cikk

törölve

Munkadokumentumok

 

(1)  A következő dokumentumokat bocsátjáka képviselők rendelkezésére:

 

a) a Bizottság által benyújtott költségvetési tervezet;

 

b) a költségvetési tervezetről a Tanácsban folytatott tárgyalások összefoglalója;

 

c) a Tanács álláspontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (3) bekezdése értelmében elkészített költségvetési tervezetről;

 

d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 315. cikke szerinti ideiglenes tizenkettedekről szóló határozattervezetek.

 

(2)  E dokumentumokat az illetékes bizottsághoz kell utalni. Bármely érintett bizottság véleményt nyilváníthat.

 

(3)  Ha más bizottság is véleményt kíván nyilvánítani, az elnök e véleményeknek az illetékes bizottsággal történő közlésére határidőt állapít meg.

 

Indokolás

Módosítás    110

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

88 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

88. cikk

88. cikk

A költségvetési tervezet vizsgálata – első szakasz

A Parlament költségvetési tervezetre vonatkozó álláspontja

(1)  Az alábbi feltételeket figyelembe véve, bármely képviselő módosítástervezeteket terjeszthet elő a költségvetési tervezethez, illetve mellettük támogatólag felszólalhat.

(1)  A képviselők az illetékes bizottságban nyújthatnak be a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosításokat.

 

Legalább 40 képviselő, illetve valamely bizottság vagy képviselőcsoport a plenáris üléshez nyújthat be módosításokat a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódóan.

(2)  A módosítástervezetek csak abban az esetben fogadhatók el, ha írásban, legalább 40 képviselő aláírásával, illetve képviselőcsoport vagy bizottság nevében kerülnek előterjesztésre, meghatározzák azt a költségvetési tételt, amelyre a tervezet vonatkozik, és biztosítják a bevételek és a kiadások közötti egyensúly fenntartását. A módosítástervezetek tartalmazzák a kérdéses költségvetési tétel magyarázatára vonatkozó valamennyi lényeges információt.

(2)  A módosításokat írásban kell benyújtani és indokolni, feltüntetve a benyújtók aláírását és az érintett költségvetési sort.

A költségvetési tervezetre vonatkozó minden módosítástervezetet írásban indokolni kell.

 

(3)  Az elnök a módosítástervezetek előterjesztésére határidőt állapít meg.

(3)  Az elnök a módosítások előterjesztésére határidőt állapít meg.

(4)  Az illetékes bizottság a benyújtott szövegekről parlamenti megvitatásuk előtt nyilvánít véleményt.

(4)  Az illetékes bizottság a módosításokról a parlamenti megvitatásukat megelőzően szavaz.

Az illetékes bizottságban elutasított módosítástervezeteket nem kell szavazásra bocsátani a Parlamentben, kivéve, ha azt az elnök által megállapítandó határidő lejárta előtt valamely bizottság vagy legalább 40 képviselő írásban kéri; ez a határidő semmiképpen nem lehet rövidebb a szavazás kezdetét megelőző huszonnégy óránál.

(4a)   Az illetékes bizottságban elutasított módosításokat csak abban az esetben kell szavazásra bocsátani a Parlamentben, ha azt az elnök által megállapítandó határidő lejárta előtt valamely bizottság vagy legalább 40 képviselő írásban kéri; ez a határidő semmiképpen nem lehet rövidebb a szavazás kezdetét megelőző huszonnégy óránál.

(5)  A parlamenti költségvetési előirányzatokhoz előterjesztett, a Parlament által a költségvetési előirányzat elkészítésekor már elutasított módosítástervezetekhez hasonló módosítástervezeteket csak az illetékes bizottság kedvező véleménye esetén kell megvitatni.

(5)  A parlamenti költségvetési előirányzatokhoz előterjesztett, a Parlament által a költségvetési előirányzat elkészítésekor már elutasított módosításokhoz hasonló módosításokat csak az illetékes bizottság kedvező véleménye esetén kell megvitatni.

(6)  Az 59. cikk (2) bekezdésétől eltérően, a Parlament külön és egymást követő szavazást tart:

(6)  A Parlament egymást követő szavazást tart:

–  valamennyi módosítástervezetről,

–  a költségvetési tervezetről szóló tanácsi állásponthoz kapcsolódó módosításokról, szakaszonként,

  a költségvetési tervezet valamennyi szakaszáról;

 

–  a költségvetési tervezetet érintő állásfoglalási indítványról.

–   a költségvetési tervezetet érintő állásfoglalási indítványról.

A 174. cikk (4)–(8) bekezdése mindazonáltal alkalmazandó.

A 174. cikk (4)–(8a) bekezdése mindazonáltal alkalmazandó.

(7)  A költségvetési tervezet azon jogcímcsoportjai, alcímei, címei és szakaszai, amelyekre vonatkozólag nem terjesztettek elő módosítástervezeteket, elfogadottnak tekintendők.

(7)  A költségvetési tervezet azon jogcímcsoportjai, alcímei, címei és szakaszai, amelyekre vonatkozólag nem terjesztettek elő módosításokat, elfogadottnak tekintendők.

(8)  A módosítástervezetek elfogadásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.

(8)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikke (4) bekezdése a) pontjának megfelelően a Parlament a képviselők többségének szavazatával fogadja el a módosításokat.

(9)  Ha a Parlament a költségvetési tervezetet módosította, az így módosított költségvetési tervezetet az indokolásokkal együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz kell továbbítani.

(9)  Ha a Parlament a költségvetési tervezetről szóló tanácsi álláspontot módosította, az így módosított álláspontot az indokolásokkal és a módosításokat elfogadó ülés jegyzőkönyvével együtt a Tanácshoz és a Bizottsághoz kell továbbítani.

(10)  Azon ülés jegyzőkönyvét, amelyen a Parlament a költségvetés-tervezetről véleményt nyilvánított, a Tanácshoz és a Bizottsághoz továbbítják.

 

Indokolás

The title of Rule 88 is changed and brought in line with point 13 of the Annex to the IIA. As regards the changes to paragraph 1, they clarify the possibility to table amendments to the Council's position.

Paragraph 2 subparagraph 2 is deleted here and included in subparagraph 1.

As regards the changes to paragraph 4, the word "texts" is quite vague and therefore it is replaced by "amendments".

As regards the changes to paragraph 6 in the introductory part, the word "notwithstanding" is deleted to avoid unnecessary questions on the applicability of the other Rules governing the first reading.

The modifications to paragraph 6 subparagraph 2 reflect the changes in Rule 174.

Módosítás    111

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

89 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

89. cikk

95a. cikk

Háromoldalú pénzügyi megbeszélések

Intézményközi együttműködés

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatodik részének II. címében említett költségvetési eljárások keretében az elnök rendszeres üléseken vesz részt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeivel a Bizottság kezdeményezésére. Az elnök minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a fent említett eljárások végrehajtásának megkönnyítése érdekében előmozdítsa az intézmények közötti konzultációkat és az intézmények álláspontjainak egyeztetését.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 324. cikkével összhangban, az elnök az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatodik részének II. címében említett költségvetési eljárások keretében rendszeres üléseken vesz részt az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elnökeivel a Bizottság kezdeményezésére. Az elnök minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a fent említett eljárások végrehajtásának megkönnyítése érdekében előmozdítsa az intézmények közötti konzultációkat és az intézmények álláspontjainak egyeztetését.

A Parlament elnöke ezt a feladatot átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére.

A Parlament elnöke ezt a feladatot átruházhatja egy költségvetési ügyekben tapasztalt alelnökre vagy a költségvetési ügyekért felelős bizottság elnökére.

 

(Ez a módosított cikk áthelyezendő a költségvetési eljárásokról szóló fejezet végére, a 95. cikk mögé.)

Indokolás

Módosítás    112

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

91 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

91. cikk

91. cikk

A költségvetés végleges elfogadása

A költségvetés végleges elfogadása

Ha az elnök meggyőződött arról, hogy a költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének rendelkezéseivel összhangban fogadták el, a Parlamentben bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Intézkedik a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről.

Ha az elnök úgy véli, hogy a költségvetést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének rendelkezéseivel összhangban fogadták el, a Parlamentben bejelenti, hogy a költségvetést véglegesen elfogadták. Intézkedik a határozatnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetéséről.

Módosítás    113

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

93 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

93. cikk

93. cikk

A Bizottság mentesítése a költségvetés végrehajtása tekintetében

A Bizottság mentesítése a költségvetés végrehajtása tekintetében

A Bizottság számára a költségvetés – az Európai Unió működéséről szóló szerződés pénzügyi rendelkezéseivel és a költségvetési rendelettel összhangban levő – végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáról hozott határozattal kapcsolatos eljárásról szóló rendelkezéseket e szabályzathoz11 mellékletként csatolják. E mellékletet a 227. cikk (2) bekezdése alapján fogadják el.

A Bizottság számára a költségvetés – az Európai Unió működéséről szóló szerződés pénzügyi rendelkezéseivel és a költségvetési rendelettel összhangban levő – végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárásról szóló rendelkezéseket e szabályzathoz mellékletként11 csatolják.

__________________

__________________

11 Lásd V. melléklet.

11 Lásd V. melléklet.

Indokolás

Az EN változat összhangba hozása a többi nyelvi változattal (FR, IT, NL).

Módosítás    114

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

94 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

94. cikk

94. cikk

Egyéb mentesítési eljárások

Egyéb mentesítési eljárások

A Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre:

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikke értelmében a Bizottság számára a költségvetés végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásával kapcsolatos eljárást szabályozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók a következőkre:

– az Európai Parlament elnökének az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;

– az Európai Parlament elnökének az Európai Parlament költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;

–  az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács (végrehajtási tevékenységére vonatkozóan), az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása;

–  az Európai Unió egyéb intézményei és szervei – mint például a Tanács, az Európai Unió Bírósága, a Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága – költségvetésének végrehajtásáért felelős személyek mentesítési eljárása;

– a Bizottságnak az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;

– a Bizottságnak az Európai Fejlesztési Alap költségvetése végrehajtására vonatkozó mentesítésére irányuló eljárás;

– az uniós feladatokat ellátó, jogilag független jogalanyok költségvetési irányításáért felelős szervek mentesítési eljárása, amennyiben e személyek tevékenységeire az Európai Parlament általi mentesítést igénylő jogi rendelkezések vonatkoznak.

– az uniós feladatokat ellátó, jogilag független jogalanyok költségvetési irányításáért felelős szervek mentesítési eljárása, amennyiben e személyek tevékenységeire az Európai Parlament általi mentesítést igénylő jogi rendelkezések vonatkoznak.

Indokolás

A bevezető részben javasolt változtatás pontosítja, hogy a mentesítést az EUMSZ 319. cikke alapján adják meg.

Ami a második francia bekezdést illeti, a„(végrehajtási tevékenységére vonatkozóan)” szövegrész törlendő, hiszen a mentesítés nyilvánvalóan nem a Tanács politikai tevékenységeire vonatkozik.

Módosítás    115

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

95 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

95. cikk

92a. cikk

A költségvetés végrehajtásának parlamenti ellenőrzése

A költségvetés végrehajtása

(1)  A Parlament ellenőrzi a folyó évi költségvetés végrehajtását. E feladat végrehajtásával a költségvetésért és a költségvetési ellenőrzésért felelős bizottságokat, illetve a többi érintett bizottságot bízza meg.

(1)  A Parlament ellenőrzi a folyó évi költségvetés végrehajtását. E feladat végrehajtásával a költségvetésért és a költségvetési ellenőrzésért felelős bizottságokat, illetve a többi érintett bizottságot bízza meg.

(2)  A Parlament minden évben, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet első olvasatát megelőzően, megvizsgálja a folyó költségvetés végrehajtásával kapcsolatos problémákat, adott esetben az illetékes parlamenti bizottság által előterjesztett állásfoglalási indítvány alapján.

(2)  A Parlament minden évben, a következő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervezet olvasatát megelőzően, megvizsgálja a folyó költségvetés végrehajtásával kapcsolatos problémákat, adott esetben az illetékes parlamenti bizottság által előterjesztett állásfoglalási indítvány alapján.

 

(A módosított cikk átkerül a 93. cikk elé.)

Indokolás

Módosítás    116

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 9 fejezet – számozás

Hatályos szöveg

Módosítás

9. FEJEZET

7. FEJEZET

BELSŐ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK

BELSŐ KÖLTSÉGVETÉSI ELJÁRÁSOK

Indokolás

A 9. fejezetből 7. fejezet lesz.

Módosítás    117

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

98 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

98. cikk

98. cikk

Hatáskör fizetési kötelezettségvállalás engedélyezésére és a kifizetések elrendelésére

Hatáskör fizetési kötelezettségvállalás engedélyezésére és a kifizetések elrendelésére, valamint az elszámolás jóváhagyására és a mentesítés megadására

(1)  Az Elnökség által a megfelelő bizottsággal történő konzultációt követően kibocsátott belső pénzügyi szabályzat hatálya alá tartozó kiadásokat az elnök engedélyezi és rendeli el kifizetésüket, vagy intézkedik engedélyezésükről és kifizetésükről.

(1)  Az Elnökség által a megfelelő bizottsággal történő konzultációt követően kibocsátott belső pénzügyi szabályzat hatálya alá tartozó kiadásokat az elnök engedélyezi és rendeli el kifizetésüket, vagy intézkedik engedélyezésükről és kifizetésükről.

(2)  Az elnök az éves elszámolástervezetet az illetékes bizottsághoz utalja.

(2)  Az elnök az éves elszámolástervezetet az illetékes bizottsághoz utalja.

(3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament jóváhagyja az elszámolást, és határoz a mentesítésről.

(3)  Az illetékes bizottság jelentése alapján a Parlament jóváhagyja az elszámolást, és határoz a mentesítésről.

Módosítás    118

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 10 fejezet – számozás

Hatályos szöveg

Módosítás

10. FEJEZET

8. FEJEZET

EGYETÉRTÉSI ELJÁRÁS

EGYETÉRTÉSI ELJÁRÁS

Indokolás

A 10. fejezetből 8. fejezet lesz.

Módosítás    119

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

99 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

99. cikk

99. cikk

Az egyetértési eljárás

Az egyetértési eljárás

(1)  Ha a javasolt jogszabályhoz a Parlament egyetértését kérik, a Parlament határozatának elfogadásakor figyelembe veszi az illetékes bizottságnak a dokumentum jóváhagyására vagy elutasítására vonatkozó ajánlását. Az ajánlás tartalmaz bevezető hivatkozásokat, azonban nem tartalmaz preambulumbekezdéseket. Magában foglalhat egy rövid indokolást, amelyért az előadó felel, és amelyet nem kell szavazásra bocsátani. A 56. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó. A bizottságban előterjesztett módosítások csak akkor fogadhatóak el, ha az előadó által javasolt ajánlás visszavonására irányulnak.

(1)  Amikor a Parlament egyetértését kérik egy jogilag kötelező érvényű aktusra vonatkozóan, az illetékes bizottság ajánlást fogalmaz meg a Parlament számára a javasolt jogi aktus elfogadását vagy elutasítását illetően.

 

Az ajánlás tartalmaz bevezető hivatkozásokat, azonban nem tartalmaz preambulumbekezdéseket. A bizottságban előterjesztett módosítások csak akkor fogadhatóak el, ha az előadó által javasolt ajánlás visszavonására irányulnak.

 

Az ajánlást rövid indokolás kísérheti, amelynek elkészítése az előadó felelőssége, és nem szavaznak róla. A 56. cikk (1) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

Az illetékes bizottság nem jogalkotási állásfoglalási indítványt nyújthat be. Az állásfoglalás kidolgozásába az 53., 54. vagy 55. cikkel összefüggésben a 201. cikk (3) bekezdésének megfelelően egyéb bizottságok is bevonhatóak.

(1a)   Az illetékes bizottság szükség esetén nem jogalkotási állásfoglalási indítványt tartalmazó jelentést is benyújthat, amelyben megindokolja, hogy a Parlament miért adja meg vagy tagadja meg az egyetértését, és adott esetben ajánlásokat tesz a javasolt aktus végrehajtását illetően.

 

(1b)   Az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelmet haladéktalanul megvizsgálja. Amennyiben az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelem hozzá való benyújtásától számított hat hónapon belül nem fogadta el az ajánlását, az Elnökök Értekezlete a témát megfontolás céljából felveheti egy későbbi ülés napirendjére, illetve kellően indokolt esetben határozhat a hathónapos időszak meghosszabbításáról.

A Parlament egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében határoz az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján az egyetértését igénylő jogszabályról, függetlenül attól, hogy az illetékes bizottság ajánlása jóváhagyja vagy elutasítja azt; módosítást nem lehet benyújtani. Az egyetértés elfogadásához szükséges többség az Európai Unióról szóló szerződés vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés azon cikkében megjelölt többség, amely a javasolt jogszabály jogalapját képezi, illetve, ha azokban nincs feltüntetve a többség mértéke, a leadott szavazatok többsége. Amennyiben nem érik el az előírt többséget, a javasolt jogalkotási aktust elutasítottnak kell tekinteni.

(1c)   A Parlament egyetlen, egyetértésről szóló szavazás keretében határoz a javasolt jogi aktusról, függetlenül attól, hogy az illetékes bizottság ajánlása jóváhagyja vagy elutasítja azt; módosítást nem lehet benyújtani. Amennyiben nem érik el az előírt többséget, a javasolt jogalkotási aktust elutasítottnak kell tekinteni.

(2)  Ezen túlmenően, a nemzetközi megállapodásokra, a csatlakozási szerződésekre, az alapelvek egy tagállam által történő súlyos és tartós megsértésének megállapítására, a Parlament összetételének megállapítására, a tagállamok közötti megerősített együttműködés létrehozására vagy a többéves pénzügyi keret elfogadására a 108., 81., 83., 84., 85. és 86. cikk alkalmazandó értelemszerűen.

 

(3)  Ha a Parlament egyetértése szükséges egy jogalkotási aktusra irányuló javaslathoz vagy tervezett nemzetközi megállapodáshoz, az illetékes bizottság időközi jelentést terjeszthet a Parlament elé a javasolt jogalkotási aktus vagy tervezett nemzetközi megállapodás módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt.

(3)  Ha a Parlament egyetértésére van szükség szükséges, az illetékes bizottság a javaslathoz bármikor időközi jelentést terjeszthet a Parlament elé a javasolt jogalkotási aktus módosítására vagy végrehajtására vonatkozó ajánlásokat tartalmazó állásfoglalási indítvánnyal együtt.

(4)  Az illetékes bizottság az egyetértésre irányuló kérelmet haladéktalanul megvizsgálja. Amennyiben az illetékes bizottság úgy határoz, hogy nem bocsát ki ajánlást, vagy az egyetértésre irányuló kérelem hozzá való benyújtásától számított hat hónapon belül nem fogad el ajánlást, az Elnökök Értekezlete a témát megfontolás céljából felveheti a következő ülés napirendjére, illetve kellően indokolt esetben határozhat a hathónapos időszak meghosszabbításáról.

 

Ha a Parlament egyetértése szükséges egy tervezett nemzetközi megállapodás megkötéséhez, az illetékes bizottság ajánlása alapján a Parlament határozhat úgy, hogy legfeljebb egy évre felfüggeszti az egyetértési eljárást.

 

Indokolás

The changes to paragraph 1 reflect the fact that having an explanatory statement as a means of supporting/reinforcing the recommendation by rapporteur/committee is useful (it may lead to fewer reports under paragraph 2 as the committee would not draft them regularly in order to explain its (new)position).

Paragraph 1 subparagraph 2 shall become par 1a. The addition of "also" aims to clarify this aspect. The references to Rules 53, 54 and 55 are deleted because they are superfluous and might even lead to an erroneous “a contrary” reasoning concerning the first subparagraph (where Rule 53 and Rule 55 could apply, but not Rule 54). The fact that Rule 54 cannot apply to a report concerning the consent procedure stricto sensu is mentioned explicitly under Rule 54.

The text of paragraph 1 b (new) is moved from the first subparagraph of Rule 99(4) and streamlined.

The suggested changes to paragraph 1 subparagraph 3 aim to streamline the text and to delete provisions which are superfluous. Parliament's consent is always required because of a Treaty provision. The majority is also clearly indicated.

The suggested deletion of paragraph 2 aim to streamline the text and to delete provisions which are superfluous. This paragraph just reiterates some (but not all) situations where consent is required and which are already described in Rules 108, 81, 83, 84, 85 & 86.

The text of paragraph 4 subparagraph 1 is moved to a new paragraph 1b of Rule 99 and streamlined.

Paragraph 4 subparagraph 2 is to be deleted here and moved under Rule 108. This provision only applies to envisaged international agreements, because of the involvement of (and probable need for clarification for) third parties, and could therefore be moved under Rule 108. This paragraph does not impede Parliament abrogating at any time its decision to suspend, nor does it prevent Parliament from renewing it after its expiry.

Módosítás    120

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cikk – 11 fejezet – számozás

Hatályos szöveg

Módosítás

11. FEJEZET

9. FEJEZET

EGYÉB ELJÁRÁSOK

EGYÉB ELJÁRÁSOK

Módosítás    121

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

100 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

100. cikk

100. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke szerinti véleménynyilvánítási eljárás

Az euró bevezetése alóli mentességekről szóló vélemények kidolgozására szolgáló eljárás

(1)  Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Tanács ajánlásairól a Parlamenttel konzultálnak, a Parlament tanácskozást tart az ajánlásoknak a Tanács által a plenáris ülésen történő ismertetését követően, az illetékes bizottság szóban vagy írásban beterjesztett, az említett ajánlások elfogadására vagy elutasítására irányuló javaslata alapján.

(1)  Ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 140. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Parlamenttel konzultálnak, a Parlament tanácskozást tart az illetékes bizottság által készített, a javasolt jogi aktus elfogadását vagy elutasítását szorgalmazó jelentés alapján.

(2)  A Parlament egyetlen közös szavazással dönt valamennyi ajánlásról, amelyekhez nem lehet módosítást benyújtani.

(2)  A Parlament egyetlen szavazással dönt valamennyi javasolt jogi aktusról, amelyekhez nem lehet módosítást benyújtani.

Indokolás

A címet érintő módosítás célja a cikk címének érthetőbbé tétele.

Ami az (1) bekezdéssel kapcsolatos módosítást illeti, a cikk jelenlegi formájában nincs teljes mértékben összhangban az EUMSZ 140. cikkének (2) bekezdésével, és nem tükrözi a jelenlegi gyakorlatot sem. A Parlamenttel a tanácsi határozat tervezetéről konzultálnak, nem pedig a Tanács ajánlásairól (a tanácsi határozat tervezete az eurót használó tagállamok ajánlásán alapszik). Az ECON bizottság minden esetben jelentést készít.

Módosítás    122

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

102 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

102. cikk

102. cikk

Az önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások

A tervezett önkéntes megállapodások vizsgálatára vonatkozó eljárások

(1) Ha a Bizottság az önkéntes megállapodások jogalkotási alternatívaként történő alkalmazásának szándékáról tájékoztatja a Parlamentet, az illetékes bizottság az 52. cikk értelmében jelentést készíthet a szóban forgó ügy lényegéről.

(1) Ha a Bizottság az önkéntes megállapodások jogalkotási alternatívaként történő alkalmazásának szándékáról tájékoztatja a Parlamentet, az illetékes bizottság az 52. cikk értelmében jelentést készíthet a szóban forgó ügy lényegéről.

(2) Ha a Bizottság önkéntes megállapodás szándékát jelenti be, az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt terjeszthet elő, mel yben ajánlja a kérelem elfogadását vagy elutasítását, és megállapítja ezek feltételeit.

(2) Ha a Bizottság önkéntes megállapodás szándékát jelenti be, az illetékes bizottság állásfoglalási indítványt terjeszthet elő, mel yben ajánlja a kérelem elfogadását vagy elutasítását, és megállapítja ezek feltételeit.

Indokolás

A jelenlegi cím megtévesztő, mert azt a benyomást kelti, hogy az önkéntes megállapodás már érvényben van.

Módosítás    123

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

103 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

103. cikk

103. cikk

Kodifikáció

Kodifikáció

(1)  Ha uniós jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalják. E bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint12 megvizsgálja a javaslatot annak ellenőrzése érdekében, hogy az valóban csupán kodifikációra irányul-e és nem tartalmaz-e érdemi módosításokat.

(1)  Ha uniós jogszabályok kodifikációjára irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz utalják. E bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint12 megvizsgálja a javaslatot annak ellenőrzése érdekében, hogy az valóban csupán kodifikációra irányul-e és nem tartalmaz-e érdemi módosításokat.

(2)  Az a bizottság, amely a kodifikáció tárgyát képező jogszabályok ügyében illetékes volt – saját vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság kérésére – véleményt adhat a kodifikáció helyénvalóságáról.

(2)  Az a bizottság, amely a kodifikáció tárgyát képező jogszabályok ügyében illetékes volt – saját vagy a jogi ügyekben illetékes bizottság kérésére – véleményt adhat a kodifikáció helyénvalóságáról.

(3)  A javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni.

(3)  A javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni.

Az előadó kérésére azonban a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke jóváhagyásra benyújthat bizottságához technikai kiigazításokra vonatkozó módosításokat, azzal a feltétellel, hogy e kiigazítások szükségesek annak biztosításához, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak és nem módosítják érdemben a javaslatot.

Az előadó kérésére azonban a jogi ügyekben illetékes bizottság elnöke jóváhagyásra benyújthat bizottságához technikai kiigazításokat, azzal a feltétellel, hogy e kiigazítások szükségesek annak biztosításához, hogy a javaslat megfeleljen a kodifikáció szabályainak, és nem módosítják érdemben a javaslatot.

(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem módosítja érdemben az uniós jogszabályokat, a javaslatot továbbítja a Parlamentnek jóváhagyásra.

(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem módosítja érdemben az uniós jogszabályokat, a javaslatot továbbítja a Parlamentnek jóváhagyásra.

Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az uniós jog érdemi módosítását vonja maga után, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek.

Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az uniós jog érdemi módosítását vonja maga után, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek.

A Parlament mindkét esetben egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz.

A Parlament mindkét esetben egyetlen szavazással, módosítások és vita nélkül határoz.

__________________

__________________

12 A jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás, 4. pont (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.).

12 A jogszabályszövegek hivatalos egységes szerkezetbe foglalásának gyorsított munkamódszeréről szóló, 1994. december 20-i intézményközi megállapodás, 4. pont (HL C 102., 1996.4.4., 2. o.).

Indokolás

A javasolt módosítás célja az eljárási szabályzat szövegének gördülékenyebbé tétele és a jelenlegi gyakorlathoz való hozzáigazítása.

Módosítás    124

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

104 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

104. cikk

104. cikk

Átdolgozás

Átdolgozás

(1)  Ha uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják.

(1)  Ha uniós jogszabályok átdolgozására irányuló javaslatot nyújtanak be a Parlamentnek, a javaslatot a jogi ügyekben illetékes bizottsághoz és a téma szerint illetékes bizottsághoz utalják.

(2)  A jogi ügyekben illetékes bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint13 megvizsgálja, hogy a javaslat nem tartalmaz-e az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást.

(2)  A jogi ügyekben illetékes bizottság az intézményközi szinten elfogadott szabályok szerint13 megvizsgálja, hogy a javaslat nem tartalmaz-e az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosítást.

E vizsgálat keretében a javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az átdolgozási javaslatban változatlanul maradt rendelkezésekre azonban alkalmazni kell a 103. cikk (3) bekezdésének második albekezdését.

E vizsgálat keretében a javaslat szövegéhez nem lehet módosításokat beterjeszteni. Az átdolgozási javaslatban változatlanul maradt rendelkezésekre azonban alkalmazni kell a 103. cikk (3) bekezdésének második albekezdését.

(3)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.

(3)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz az akként megjelölteken kívüli, egyéb más érdemi módosítást, tájékoztatja arról az illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben támasztott feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben támasztott feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottság keretében csak azokat a módosításokat lehet elfogadni, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

Ha azonban az intézményközi megállapodás 8. pontjával összhangban az illetékes bizottság módosításokat kíván benyújtani a javaslat kodifikált részeihez is, e szándékáról haladéktalanul értesítenie kell a Tanácsot és a Bizottságot, és ez utóbbinak az 58. cikk szerinti szavazást megelőzően tájékoztatnia kell a bizottságot a módosításokkal kapcsolatos álláspontjáról és arról, hogy vissza szándékozik-e vonni az átdolgozásra irányuló javaslatot.

Azonban a javaslatban változatlanul maradt részekre vonatkozó módosításokat kivételesen és eseti jelleggel a téma szerint illetékes bizottság elnöke elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való szoros kapcsolódásuk folytán erre halaszthatatlan okok miatt szükség van. Ezen okokat a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban kell feltüntetni.

(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja erről a téma szerint illetékes bizottságot.

(4)  Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívüli, egyéb érdemi módosításokat is tartalmaz, a javaslat elutasítását indítványozza a Parlamentnek, és tájékoztatja erről a téma szerint illetékes bizottságot.

Ebben az esetben az elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja erről a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament visszautalja a téma szerint illetékes bizottsághoz, amely rendes eljárásban megvizsgálja.

Ebben az esetben az elnök felkéri a Bizottságot javaslata visszavonására. Ha a Bizottság visszavonja javaslatát, az eljárást tárgytalannak nyilvánítja, és tájékoztatja erről a Tanácsot. Ha a Bizottság nem vonja vissza a javaslatát, a Parlament visszautalja a téma szerint illetékes bizottsághoz, amely rendes eljárásban megvizsgálja.

__________________

__________________

13 A jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, 9. pont (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.).

13 A jogi aktusok strukturáltabb átdolgozási technikáiról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodás, 9. pont (HL C 77., 2002.3.28., 1. o.).

Indokolás

Parliament has repeatedly considered recasting as the normal legislative technique (for one of the latest resolutions, see 2011/2029(INI), para. 41), but the Commission has reduced the number of recasting proposals because of the current wording of this Rule and its implications in terms of unrestricted and unpredictable amending powers. Given the reluctance of the Commission to forward new proposals for recast due to the powers of Parliament to introduce substantive changes, a new drafting is proposed. The proposed change reinstates the original wording of this paragraph (amended in 2009) with a view to clarifying the boundaries of Parliament's amending powers and encouraging the Commission to present more recasting proposals. Although the current Rule is silent on that, the same criteria should apply at plenary stage.

Módosítás    125

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

II cím – 9 a fejezet (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

9A. FEJEZET

 

Felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok

Indokolás

Az érthetőség érdekében a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokról szóló új fejezet létrehozására került sor.

Módosítás    126

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

105 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

105. cikk

105. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1)  Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust továbbít a Parlamentnek, az elnök az aktust az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely előadó kinevezéséről határozhat egy vagy több felhatalmazáson alapuló jogi aktus vizsgálata céljából.

(1)  Amennyiben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust továbbít a Parlamentnek, az elnök az aktust az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely egy képviselője kijelöléséről határozhat egy vagy több felhatalmazáson alapuló jogi aktus vizsgálata céljából.

(2)  Az elnök bejelenti a Parlamentben, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mely napon érkezett meg valamennyi hivatalos nyelven, valamint tájékoztatást nyújt a kifogásemelés határidejéről. Az említett határidőt ettől naptól kell számítani.

(2)  A beérkezést követő ülésen az elnök bejelenti a Parlamentben, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktus mely napon érkezett meg valamennyi hivatalos nyelven, valamint tájékoztatást nyújt a kifogásemelés határidejéről. Az említett határidőt a beérkezés napjától kell számítani.

A bejelentést az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik.

A bejelentést az illetékes bizottság nevével együtt az ülésről készült jegyzőkönyvben közzéteszik.

(3)  Az illetékes bizottság az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával és – amennyiben azt indokoltnak ítéli meg – az összes érintett bizottsággal való konzultáció után indokolással ellátott állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek. Ebben az állásfoglalási indítványban ki kell térni a Parlament kifogásainak indokaira, továbbá az indítványban fel lehet kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vevő új felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(3)  Az illetékes bizottság az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával és – amennyiben azt indokoltnak ítéli meg – az összes érintett bizottsággal való konzultáció után indokolással ellátott, a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szembeni kifogást tartalmazó állásfoglalási indítványt nyújthat be a Parlamentnek. Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be ilyen állásfoglalási indítványt azon ülés kezdete előtt 10 munkanappal, amelynek szerdai napja az (5) bekezdésben említett határidő elé és ahhoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a kérdésről állásfoglalási indítványt nyújthat be, hogy azt vegyék fel a fent említett ülés napirendjére.

(4)  Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be állásfoglalási indítványt azon ülés kezdete előtt tíz munkanappal, amelynek szerdai napja az (5) bekezdésben említett határidő előttre és ahhoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt nyújthat be a kérdésről, hogy azt vegyék fel a fent említett ülés napirendjébe.

 

 

(4a)  A (3) bekezdés alapján előterjesztett bármely állásfoglalási indítványban ki kell térni a Parlament kifogásainak indokaira, továbbá az indítványban fel lehet kérni a Bizottságot arra, hogy nyújtson be új, a Parlament által megfogalmazott ajánlásokat figyelembe vevő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

(5)  A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében meghatározott többséggel valamennyi előterjesztett állásfoglalási indítványról az alap-jogiaktusban meghatározott határidőn belül határoz.

(5)  A Parlament az alap-jogiaktusban meghatározott határidőn belül és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének (2) bekezdésével összhangban, tagjainak többségével hagyja jóvá az indítványt.

Amennyiben az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy az alap-jogiaktussal összhangban indokolt meghosszabbítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogásemelés határidejét, az illetékes bizottság elnöke a határidő meghosszabbításáról a Parlament nevében értesíti a Tanácsot és a Bizottságot.

Amennyiben az illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy az alap-jogiaktus rendelkezéseivel összhangban indokolt meghosszabbítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elleni kifogásemelés határidejét, az illetékes bizottság elnöke a határidő meghosszabbításáról a Parlament nevében értesíti a Tanácsot és a Bizottságot.

(6)  Amennyiben az illetékes bizottság azt javasolja, hogy a Parlament – az alap-jogiaktusban meghatározott határidő lejárta előtt – nyilatkozzon arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben nem kíván kifogást emelni:

(6)  Amennyiben az illetékes bizottság azt javasolja, hogy a Parlament – az alap-jogiaktusban meghatározott határidő lejárta előtt – nyilatkozzon arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben nem kíván kifogást emelni:

– erről indokolással ellátott levélben tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökét, valamint ilyen értelmű ajánlást nyújt be;

– erről indokolással ellátott levélben tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnökét, valamint ilyen értelmű ajánlást nyújt be;

– amennyiben sem a Bizottsági Elnökök Értekezletének soron következő ülésén, sem - sürgősség esetén - írásbeli eljárás során nem emelnek kifogást, akkor a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke értesíti erről a Parlament elnökét, aki a plenáris ülést erről a legrövidebb időn belül tájékoztatja;

– amennyiben sem a Bizottsági Elnökök Értekezletének soron következő ülésén, sem - sürgősség esetén - írásbeli eljárás során nem emelnek kifogást, akkor a Bizottsági Elnökök Értekezletének elnöke értesíti erről a Parlament elnökét, aki a plenáris ülést erről a legrövidebb időn belül tájékoztatja;

– amennyiben a plenáris ülésen történő bejelentést követő huszonnégy órán belül egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kifogást emel az ajánlás ellen, akkor az utóbbiról szavazást kell tartani;

– amennyiben a plenáris ülésen történő bejelentést követő huszonnégy órán belül egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kifogást emel az ajánlás ellen, akkor az utóbbiról szavazást kell tartani;

– amennyiben ugyanezen határidőn belül nem érkezik kifogás, a javasolt ajánlást elfogadottnak kell tekinteni;

– amennyiben ugyanezen határidőn belül nem érkezik kifogás, a javasolt ajánlást elfogadottnak kell tekinteni;

– az ilyen ajánlás elfogadását követően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolására irányuló indítvány nem nyújtható be.

– az ilyen ajánlás elfogadását követően a felhatalmazáson alapuló jogi aktus kifogásolására irányuló indítvány nem nyújtható be.

(7)  Az illetékes bizottság – az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – saját kezdeményezéséből benyújthat olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt a Parlamentnek, amelynek célja az aktusban meghatározott felhatalmazás teljes vagy részbeni visszavonása. A Parlament az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkében meghatározott többséggel határoz.

(7)  Az illetékes bizottság – az alap-jogiaktus rendelkezéseinek tiszteletben tartásával – saját kezdeményezéséből benyújthat olyan, állásfoglalási indítványt a Parlamentnek, amelynek célja az aktusban meghatározott felhatalmazás teljes vagy részbeni visszavonása, vagy a felhatalmazás hallgatólagos meghosszabbítása ellen kifogás emelése.

 

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke (2) bekezdésének megfelelően a hatáskörökre vonatkozó felhatalmazás visszavonásához a parlamenti képviselők többségének szavazata szükséges.

(8)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott álláspontokról.

(8)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot az e cikk értelmében elfogadott álláspontokról.

Indokolás

As regards the changes to paragraph 1, they reflect the practice: the motions for resolutions for objecting a delegated act are tabled by the committee responsible, either in the name of the Committee Chair, or in the name of the authors of the original request.

The changes to paragraph 2 aims at clarifying it: in the second sentence, the date could be "the date" expressly mentioned in the first sentence or the date of the announcement (see the impact of the date of announcement on the deadlines for second reading).

The last sentence of paragraph 3 shall become paragraph 4a. The restructuring of paragraphs 3 and 4 aims to clarify that the current paragraph 3 second sentence also applies when a motion for resolution is tabled by a political group or at least 40 Members.

Paragraph 4 is deleted here and moved to the end of paragraph 3.

The insertion of paragraph 4 a (new) is meant to broaden the scope as indicated in paragraph 3 above.

As regards the changes to paragraph 7: the Treaty does not require any specific reasons by EP when revoking a delegation of powers, therefore the word "reasoned" is deleted. Moreover, a provision governing the decision whereby Parliament opposes the tacit extension of the period of delegation of powers is introduced in Rule 105 as no such provision existed so far.

Módosítás    127

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

106 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

106. cikk

106. cikk

Végrehajtási jogi aktusok és intézkedések

Végrehajtási jogi aktusok és intézkedések

(1)  Amennyiben a Bizottság végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az elnök a tervezetet az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely előadó kinevezéséről határozhat egy vagy több végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetének vizsgálata céljából.

(1)  Amennyiben a Bizottság végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét továbbítja a Parlamentnek, az elnök a tervezetet az alap-jogiaktus tekintetében illetékes bizottsághoz utalja, amely egy képviselője kijelöléséről határozhat egy vagy több végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetének vizsgálata céljából.

(2)  Az illetékes bizottság benyújthat a Parlamentnek olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt, amely azt tartalmazza, hogy egy végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete meghaladja az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy egyéb okokból nincs összhangban az uniós jogszabályokkal.

(2)  Az illetékes bizottság benyújthat a Parlamentnek olyan, indokolással ellátott állásfoglalási indítványt, amely azt tartalmazza, hogy egy végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezete meghaladja az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, vagy egyéb okokból nincs összhangban az uniós jogszabályokkal.

(3)  Az állásfoglalási indítvány tartalmazhat olyan kérést a Bizottsághoz, hogy vonja vissza a jogi aktust, az intézkedést vagy a jogi aktus vagy intézkedés tervezetét, illetőleg módosítsa azt a Parlament által megfogalmazott kifogások figyelembevételével, vagy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Az elnök az elfogadott álláspontról tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot.

(3)  Az állásfoglalási indítvány tartalmazhat arra irányuló kérést a Bizottsághoz, hogy vonja vissza a végrehajtási jogi aktus vagy intézkedés tervezetét, illetőleg módosítsa azt a Parlament által megfogalmazott kifogások figyelembevételével, vagy nyújtson be új jogalkotási javaslatot. Az elnök az elfogadott álláspontról tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot.

(4)  Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási jogi aktusok a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozatban megállapított „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a következő további rendelkezések alkalmazandók:

(4)  Ha a Bizottság által tervezett végrehajtási jogi aktusok a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999/468/EK tanácsi határozatban megállapított „ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárás” körébe tartoznak, a következő további rendelkezések alkalmazandók:

a)  az ellenőrzés ideje akkor kezdődik, amikor az intézkedések tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti lerövidített ellenőrzési idő esetén és az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdése szerinti sürgős esetekben az ellenőrzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az 1999/468/EK határozatnak megfelelően létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétől kell számítani, kivéve, ha az illetékes bizottság elnöke kifogást emel. A 158. cikk ebben az esetben nem alkalmazható;

a)  az ellenőrzés ideje akkor kezdődik, amikor a végrehajtási intézkedés tervezetét az összes hivatalos nyelven megküldték a Parlamentnek. Az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti lerövidített ellenőrzési idő esetén és az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (6) bekezdése szerinti sürgős esetekben az ellenőrzés határidejét a végrehajtási intézkedés végleges tervezetének az 1999/468/EK határozatnak megfelelően létrehozott bizottság tagjainak elküldött nyelvi változatokban az Európai Parlament általi kézhezvételétől kell számítani, kivéve, ha az illetékes bizottság elnöke kifogást emel. A 158. cikk az előző mondatban említett két esetben nem alkalmazható;

b)  ha a végrehajtási intézkedés tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidőt írnak elő a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt nyújthat be az intézkedés tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetősége a rendelkezésre álló határidőben ülésezni;

b)  ha a végrehajtási intézkedés tervezete az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (5) vagy (6) bekezdésén alapul, amelyek lerövidített határidőt írnak elő a Parlament általi ellenzésre, az illetékes bizottság elnöke állásfoglalási indítványt nyújthat be az intézkedés tervezetének elfogadása ellen, ha a bizottságnak nem volt lehetősége a rendelkezésre álló határidőben ülésezni;

c)  a Parlament – képviselői többségének szavazatával – ellenezheti a végrehajtási intézkedés tervezetének elfogadását azzal az indokolással, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;

c)  a Parlament – képviselői többségének szavazatával – állásfoglalást fogadhat el, amelyben ellenzi a végrehajtási intézkedés tervezetének elfogadását, és amelyben megjelöli, hogy a tervezet túllépi az alap-jogiaktusban meghatározott végrehajtási hatásköröket, nem egyeztethető össze az alap-jogiaktus céljával vagy tartalmával, vagy nem tartja tiszteletben a szubszidiaritás vagy az arányosság elvét;

 

Amennyiben az illetékes bizottság nem nyújtott be ilyen állásfoglalási indítványt azon ülés kezdete előtt tíz munkanappal, amelynek szerdai napja a végrehajtási intézkedés tervezete elfogadásának ellenzésére vonatkozó határidő elé és ahhoz a legközelebb esik, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő a kérdésről állásfoglalási indítványt nyújthat be, hogy azt vegyék fel a fent említett ülés napirendjébe.

d)  amennyiben a Bizottság megfelelően indokolt kérésére az illetékes bizottság indokolással ellátott levélben azt ajánlja a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének, hogy a Parlament – az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és/vagy 5a. cikke (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendes határidő lejárta előtt – nyilatkozzon úgy, hogy nem ellenzi a javasolt intézkedést, az e szabályzat 105. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.

d)  amennyiben az illetékes bizottság indokolással ellátott levélben azt ajánlja a Bizottsági Elnökök Értekezlete elnökének, hogy a Parlament – az 1999/468/EK határozat 5a. cikke (3) bekezdésének c) pontjában és/vagy 5a. cikke (4) bekezdésének e) pontjában meghatározott rendes határidő lejárta előtt – nyilatkozzon úgy, hogy nem ellenzi a javasolt intézkedést, az e szabályzat 105. cikkének (6) bekezdésében meghatározott eljárás alkalmazandó.

Indokolás

Az a) pont szövegének egyértelművé tétele, mivel a 158. cikk csupán az 1999/468/EK tanácsi határozat 5a. cikke (5) bekezdésének b) pontja és (6) bekezdése szerinti esetekben nem alkalmazandó.

Módosítás    128

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

108 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

108. cikk

108. cikk

Nemzetközi megállapodások

Nemzetközi megállapodások

(1)  Ha nemzetközi megállapodások megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet, hogy jelentést készít, vagy egyéb módon kíséri figyelemmel az eljárást, és erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét. Szükség esetén más bizottságok véleményét kérheti az 53. cikk (1) bekezdése értelmében. A 201. cikk (2) bekezdése, az 54. cikk vagy az 55. cikk megfelelően alkalmazandó.

(1)  Ha nemzetközi megállapodások megkötésére, megújítására vagy módosítására irányuló tárgyalásokat szándékoznak kezdeni, az illetékes bizottság úgy dönthet, hogy jelentést készít, vagy egyéb módon kíséri figyelemmel az előkészítő szakaszt. Erről a döntéséről tájékoztatja a Bizottsági Elnökök Értekezletét.

Az illetékes bizottság, és adott esetben a társbizottság elnökei és előadói együttesen megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a Parlament azonnali, rendszeres és teljes körű tájékoztatást kapjon – adott esetben bizalmas formában –, a nemzetközi megállapodások tárgyalásának és megkötésének valamennyi szakaszában, beleértve a tárgyalási irányelv-tervezetekről és a véglegesen elfogadott tárgyalási irányelvekről, valamint a (3) bekezdésben említett információkról,

 

– a Bizottságtól az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti kötelezettségeinek és az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás szerinti kötelezettségvállalásainak megfelelően, valamint

 

– a Tanácstól az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelően.

 

 

(1a)  Az illetékes bizottság a lehető leghamarabb tájékozódik a Bizottságnál az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások megkötéséhez választott jogalapról. Az illetékes bizottság ezt a jogalapot a 39. cikknek megfelelően megvizsgálja.

(2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslatára felkérheti a Tanácsot, hogy ne engedélyezze a tárgyalások megkezdését, amíg a Parlament – az illetékes bizottság jelentése alapján – nem ismertette a javasolt tárgyalási meghatalmazással kapcsolatos álláspontját.

(2)  A Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő javaslatára felkérheti a Tanácsot, hogy ne engedélyezze a tárgyalások megkezdését, amíg a Parlament – az illetékes bizottság jelentése alapján – nem ismertette a javasolt tárgyalási meghatalmazással kapcsolatos álláspontját.

(3)  Az illetékes bizottság a tárgyalások megkezdésének tervezett időpontjában tájékozódik a Bizottságnál az (1) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások megkötéséhez választott jogalapról. Az illetékes bizottság a jogalapot a 39. cikknek megfelelően megvizsgálja. Ha a Bizottság a jogalap kijelölését elmulasztja, vagy ha a jogalap megfelelőségére vonatkozóan kétség merül fel, a 39. cikk alkalmazandó.

 

(4)  A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján és a 134. cikknek megfelelően előterjesztett, a tárgyhoz tartozó bármely indítvány megvizsgálását követően a tárgyalások bármely szakaszában, és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt vegyék figyelembe.

(4)  A Parlament az illetékes bizottság saját kezdeményezése alapján készített jelentés alapján vagy a tárgyhoz tartozó bármely, egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által előterjesztett javaslat megvizsgálását követően, a tárgyalások bármely szakaszában és a tárgyalások lezárulásától a nemzetközi megállapodás megkötéséig terjedő időszakban a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének címzett ajánlásokat fogadhat el, és kérheti, hogy ezeket a megállapodás megkötése előtt vegyék figyelembe.

(5) A Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló tanácsi kérelmet az elnök a 99. cikkel és a 47. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra.

(5) A Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló tanácsi kérelmet az elnök a 99. cikkel és a 47. cikk (1) bekezdésével összhangban az illetékes bizottsághoz utalja megfontolásra.

(6)  A szavazás előtt az illetékes bizottság, valamelyik képviselőcsoport vagy a képviselők legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel. Ha a Parlament jóváhagyja e javaslatot, a szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják14.

(6)  Bármikor, mielőtt a Parlament egyetértésére vagy véleményezésére irányuló kérelemről szavaz, az illetékes bizottság vagy az összes parlamenti képviselő legalább egytizede javasolhatja, hogy a Parlament kérjen véleményt a Bíróságtól arról, hogy valamely nemzetközi megállapodás összeegyeztethető-e a Szerződésekkel.

 

Mielőtt a Parlament az említett javaslatról szavazna, az elnök kérheti a jogi ügyekben illetékes bizottság véleményét, amely következtetéseiről jelentést tesz a Parlamentnek.

 

Ha a Parlament jóváhagyja azt a javaslatot, hogy véleményt kérjen a Bíróságtól, az egyetértésére vagy véleményezésére irányuló kérelemről szóló szavazást a Bíróság véleménynyilvánításáig elnapolják.

(7)  A Parlament az Európai Unió által kötött nemzetközi megállapodás vagy pénzügyi jegyzőkönyv megkötéséről, megújításáról vagy módosításáról egyetlen szavazás során, a leadott szavazatok többsége alapján nyilvánít véleményt vagy adja egyetértését; a megállapodás vagy a jegyzőkönyv szövegéhez módosítás nem fogadható el.

(7)  Amennyiben nemzetközi megállapodás megkötéséhez, megújításához vagy módosításához kérik a Parlament egyetértését, az erről egyetlen szavazással, a 99. cikk szerint dönt.

 

Ha a Parlament nem ért egyet, az elnök értesíti a Tanácsot, hogy a szóban forgó megállapodás nem köthető meg, nem újítható meg vagy nem módosítható.

 

A 99. cikk (1b) bekezdésének sérelme nélkül, a Parlament az illetékes bizottság ajánlása alapján a határozhat úgy, hogy legfeljebb egy évre elhalasztja az egyetértési eljárásról szóló döntést.

(8)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy ne kösse meg a szóban forgó megállapodást.

(8)  Amennyiben nemzetközi megállapodás megkötéséhez, megújításához vagy módosításához kérik a Parlament véleményét, a megállapodás szövegéhez módosítás nem fogadható el. A 170. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tanácsi határozattervezethez elfogadhatók módosítások.

 

Ha a Parlament által elfogadott vélemény kedvezőtlen, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy ne kösse meg a szóban forgó megállapodást.

(9)  Ha a Parlament nem ért egyet egy nemzetközi megállapodással, az elnök értesíti a Tanácsot, hogy a szóban forgó megállapodás nem köthető meg.

 

 

(9a)  Az illetékes bizottság, és adott esetben a társbizottság elnökei és előadói együttesen ellenőrzik, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Tanács, a Bizottság és a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Parlamentnek azonnali, rendszeres és teljes körű tájékoztatást nyújt-e – adott esetben bizalmas formában – a nemzetközi megállapodások tárgyalása előkészítésének, tárgyalásának és megkötésének valamennyi szakaszában, beleértve a tárgyalási irányelv-tervezetekről és a véglegesen elfogadott tárgyalási irányelvekről, valamint az említett megállapodások végrehajtásáról való tájékoztatást.

__________________

 

14 Lásd a 141. cikk értelmezését is.

 

Indokolás

As regards the changes to paragraph 1, they aim to clarify this paragraph, which concerns the monitoring of the steps taken by the other institutions prior to the effective launch of the negotiations. The committees responsible could do this monitoring by:- an INI report (authorised automatically and notified for information to the CCC);- by any other means under these Rules (such as motions for resolutions following debates on statements or on oral questions, etc.).The last two sentences are deleted as superfluous. The scope of Rules 53, 54 and 55 is clearly defined in those Rules. Any committee can do an opinion to INI reports under Rule 53. They can also do opinions under Rules 54 or 55. The acknowledgement of their exclusive or joint competences are not always questioned and settled under Rule 201 (2) (new Rule 201 a). Moreover, referring to the right of asking for opinions under this paragraph, but not under all Rules of procedures where they are applicable may lead to an erroneous “a contrario” type of reasoning.

Paragraph 1 indent 1 is deleted as redundant and not comprehensive (there are also customary practice and obligations taken in the form of unilateral declarations by Commissioners). Similarly,

the second indent of paragraph 1is deleted as it is redundant.

Paragraph 1 a (new) applies even before the Commission asks the Council to approve its negotiating mandate (here in paragraph 2 above). To observe the chronology paragraphs 2 and 3 are inverted.

Paragraph 4 applies during the negotiations and before the conclusion of the international agreement. The change aims to clarify that the committee responsible may draw an INI report (authorised automatically and notified for information to the CCC).To simplify the reading, it is suggested to add the provision concerning the possibility for a political group or at least 40 members to table such a proposal (currently in Rule 134 paragraph 1 and 2).

As regards the changes to paragraph 6, questions concerning the compatibility of an international agreement with the Treaties often touch upon issues – such as subsidiarity, legal basis, the interpretation and application of international law, the legal protection of Parliament’s rights and prerogatives etc. – for which the Committee on Legal Affairs is responsible under Annex VI to the Rules of Procedure. It is therefore appropriate to involve this Committee in the procedure referred to in this provision.

As regards the changes to paragraph 7, the first sentence covers both consultations and consent procedures. In case of consultation, Parliament does not decide in a single vote: amendments to the Council decision are admissible and put to the vote. However, the second sentence is useful only for consultations since, under Rule 99(1), third subparagraph (Rule 99 § 4 new), plenary amendments are never admissible in consent procedures.AFCO WG suggests therefore to re-order paragraphs 7, 8 and 9 in order to address the specificity of the consent and the consultation procedures.Moreover, the reference to "financial protocol[s]" which applies only in this provision shall be deleted. Elsewhere in the Rule, the reference to "international agreement[s]" is deemed sufficient.The third subparagraph is moved here from Rule 99 paragraph 4 second subparagraph. The text is slightly adapted to correspond to the new placement.

Paragraph 9 to be deleted here and moved under paragraph 7.

The new paragraph 9a consists of the text of subparagraph 2 of paragraph 1 which is slightly adapted.

Indeed, the current wording of that subparagraph gives the impression that the EP should be proactive in order for Article 218(10) TFEU to be applied. This is not in line with the Treaties, under which other institutions must inform the EP without specific requests, especially after C-658/11. The wording “…shall jointly supervise/monitor in line with Article 218(10) TFEU that Parliament is provided…” could be suggested.This subparagraph covers all demarches related to the conclusion of international agreements, from the intention to open negotiations to its conclusion and implementation.

Módosítás    129

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

109 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

109. cikk

109. cikk

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 218. cikkén alapuló eljárások nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére, illetve nemzetközi megállapodással létrehozott szervben az Unió álláspontjának kialakítására

Nemzetközi megállapodások ideiglenes alkalmazása vagy alkalmazásuk felfüggesztése, illetve nemzetközi megállapodással létrehozott szervben az Unió álláspontjának kialakítása

Ha a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás szerinti kötelezettségei alapján nemzetközi megállapodás ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére irányuló javaslattételi szándékáról tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot, a Parlament előtt nyilatkozatot tesznek, amelyet vita követ. A Parlament a 108., illetve a 113. cikknek megfelelően ajánlásokat fogalmazhat meg.

Ha a Bizottság vagy az alelnök/főképviselő nemzetközi megállapodás ideiglenes alkalmazására vagy felfüggesztésére irányuló javaslattételi szándékáról tájékoztatja a Parlamentet és a Tanácsot, a Parlament meghívhatja a Tanácsot, a Bizottságot vagy a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tegyen nyilatkozatot, melyet vita követ. A Parlament az illetékes bizottság jelentése alapján vagy a 113. cikknek megfelelően ajánlásokat adhat ki, melyek között szerepelhet arra irányuló kérés, hogy a Tanács ne alkalmazza ideiglenesen a megállapodást, amíg a Parlament egyetértését nem adta hozzá.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a Bizottság az Unió nevében valamely nemzetközi megállapodás által létrehozott testületben elfogadásra kerülő álláspontokkal kapcsolatos javaslatról tájékoztatja a Parlamentet.

Ugyanez az eljárás alkalmazandó abban az esetben, ha a Bizottság vagy az alelnök/ főképviselő valamely nemzetközi megállapodás által létrehozott testületben elfogadásra kerülő álláspontról tájékoztatja a Parlamentet.

Indokolás

A cím az EUMSZ 218. cikkére történő hivatkozás törlésével rövidebb lett (ugyanez a cikk alkalmazandó a szabályzat 108. cikkében említett eljárásra is, míg ez a cikk csupán az EUMSZ 218. cikkének (9) és (10) bekezdését érinti).Így a javasolt változtatás célja, hogy összhangba hozza a címet az EUMSZ 218. cikke (9) bekezdésének „alkalmazásának felfüggesztése” szövegével.

Az (1) bekezdésben javasolt módosítás célja, hogy egyértelművé tegye, ki a nyilatkozat szerzője.A „Bizottság vagy az alelnök/főképviselő” szövegrész a cikk teljes szövegébe beillesztendő, hogy az összhangba kerüljön az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.

Módosítás    130

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

110 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

110. cikk

110. cikk

Különleges képviselők

Különleges képviselők

(1)  Ha a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 33. cikke alapján különleges képviselőt szándékozik kinevezni, az elnök az illetékes bizottság kérelmére nyilatkozattételre és a különleges képviselő megbízatásával, céljaival, valamint szerepével és feladataival kapcsolatos egyéb kérdések megválaszolására hívja fel a Tanácsot.

(1)  Ha a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 33. cikke alapján különleges képviselőt szándékozik kinevezni, az elnök az illetékes bizottság kérelmére nyilatkozattételre és a különleges képviselő megbízatásával, céljaival, valamint szerepével és feladataival kapcsolatos egyéb kérdések megválaszolására hívja fel a Tanácsot.

(2)  A különleges képviselő kinevezése után, de hivatalba lépése előtt a jelöltet az illetékes bizottságban nyilatkozattétel és kérdések megválaszolása céljából történő megjelenésre hívhatják fel.

(2)  A különleges képviselő kinevezése után, de hivatalba lépése előtt a jelöltet az illetékes bizottságban nyilatkozattétel és kérdések megválaszolása céljából történő megjelenésre hívhatják fel.

(3)  A meghallgatást követő három hónapon belül a bizottság a 134. cikk alapján közvetlenül a nyilatkozattal és az adott válaszokkal kapcsolatos ajánlást javasolhat.

(3)  A meghallgatást követő két hónapon belül az illetékes bizottság közvetlenül a kinevezésre vonatkozó ajánlásokat készíthet a Tanácsnak a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének.

(4)  A különleges képviselőt fel kell hívni, hogy megbízatásának gyakorlati végrehajtásáról teljes körűen és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet.

(4)  A különleges képviselőt fel kell hívni, hogy megbízatásának gyakorlati végrehajtásáról teljes körűen és rendszeresen tájékoztassa a Parlamentet.

(5)  A Tanács által bizonyos politikai kérdésekkel kapcsolatos megbízással kinevezett különleges képviselőt – saját vagy a Parlament kezdeményezésére – felhívhatják az illetékes bizottság előtt történő nyilatkozattételre.

 

Indokolás

A (3) bekezdés jelenlegi szövege nem egyértelmű, csak a 134. cikk egy képviselőcsoport vagy legalább 40 képviselő által előterjesztett javaslatról szóló része tűnik relevánsnak erre a bekezdésre vonatkozóan. A 113. cikk szerinti eljárás maga mindig alkalmazható, mert e cikk hatálya kiterjed a KKBP-re. Az (5) bekezdés felesleges, ezért törlendő.

Módosítás    131

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

111 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

111. cikk

111. cikk

Nemzetközi képviselet

Nemzetközi képviselet

(1)  Az Unió külföldi küldöttsége vezetőjének kinevezése esetén a jelöltet felhívhatják, hogy jelenjen meg a Parlament megfelelő szerve előtt, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.

(1)  Az Unió külföldi küldöttsége vezetőjének kinevezése esetén a jelöltet felhívhatják, hogy jelenjen meg az illetékes bizottság előtt, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.

(2)  Az (1) bekezdésben említett meghallgatást követő három hónapon belül, az illetékes bizottság közvetlenül a nyilatkozattal és a válaszokkal kapcsolatos állásfoglalást fogadhat el, illetve ajánlást tehet.

(2)  Az (1) bekezdésben említett meghallgatást követő két hónapon belül, az illetékes bizottság közvetlenül a kinevezéssel kapcsolatos állásfoglalást fogadhat el, illetve ajánlást tehet.

Indokolás

A módosítás célja, hogy a „Parlament megfelelő szerve” kifejezés helyébe az „illetékes bizottság” szöveg lépjen, összhangban a politikai elszámoltathatóságról szóló nyilatkozattal és az eljárási szabályzat többi részének szövegével való összhang érdekében.

Módosítás    132

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

112 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

112. cikk

113a. cikk

Konzultáció a Parlamenttel, és a Parlament tájékoztatása a közös kül- és biztonságpolitika keretében

Konzultáció a Parlamenttel, és a Parlament tájékoztatása a közös kül- és biztonságpolitika keretében

(1)  Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében ajánlásokat tehet.

(1)  Ha a Parlamenttel az Európai Unióról szóló szerződés 36. cikke alapján konzultálnak, az ügyet az illetékes bizottsághoz utalják, amely az eljárási szabályzat 113. cikke értelmében ajánlástervezetet készíthet.

(2)  Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen, az alelnök/főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el.

(2)  Az érintett bizottságok törekednek arra, hogy a Bizottság alelnöke/az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselője rendszeresen és időszerűen tájékoztassa őket az Unió közös kül- és biztonságpolitikájának alakulásáról és végrehajtásáról, minden alkalommal, amikor a közös kül- és biztonságpolitika keretében kiadásokkal járó határozatot fogadnak el, és a közös kül- és biztonságpolitikai intézkedések végrehajtásával kapcsolatos minden más pénzügyi megfontolásról. Kivételesen, az alelnök/főképviselő kérésére, a bizottság az eljárás zárt ülésen történő lefolytatását rendelheti el.

(3)  Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 123. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók.

(3)  Az alelnök/főképviselő által készített, a közös kül- és biztonságpolitika fő szempontjairól és alapvető lehetőségeiről – beleértve a közös biztonság- és védelempolitikát, valamint az Unió költségvetését érintő pénzügyi vonatkozásokat – készült konzultációs dokumentumról évente kétszer vitát tartanak. A 123. cikkben meghatározott eljárások alkalmazandók.

(Lásd a 134. cikk értelmezését is.)

 

(4)  Az alelnök/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meghívják.

(4)  Az alelnök/főképviselőt a kül-, biztonság-, illetve védelmi politikát érintő valamennyi plenáris vitára meghívják.

 

(Ezt a cikket módosított formájában a 113. cikk mögé kell helyezni, és következésképpen felvenni az újonnan létrehozott 2a. fejezetbe.)

Justification

Ami az értelmezés törlését illeti, e hivatkozás hasznossága nem nyilvánvaló. A 134. cikk értelmezése csupán a (3) bekezdésre vonatkozik. A jelentésekre vonatkozik, nem a 123. cikkben említett állásfoglalási indítványokra.

Módosítás    133

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

III cím – 2 a fejezet – cím (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

2A. FEJEZET

 

AZ UNIÓ KÜLSŐ FELLÉPÉSÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

 

(Beillesztendő a 113. cikk elé.)

Módosítás    134

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

113 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

113. cikk

113. cikk

Ajánlások a közös kül- és biztonságpolitika keretében

Az Unió külső politikáira vonatkozó ajánlások

(1)  A közös kül- és biztonságpolitika tekintetében illetékes bizottság a Tanácsnak ajánlásokat fogalmazhat meg a hatáskörébe tartozó ügyekben, az Elnökök Értekezlete engedélyének megszerzését követően, illetve a 134. cikk szerinti javaslat alapján.

(1)  Az illetékes bizottság ajánlásokat készíthet a Tanácsnak, a Bizottságnak vagy a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének az Európai Unióról szóló szerződés V. címébe (Az Unió külső tevékenysége) tartozó tárgyban, vagy abban az esetben, ha valamely 108. cikk hatálya alá eső nemzetközi megállapodást nem utaltak a Parlament elé, vagy a Parlamentet nem tájékoztatták arról a 109. cikknek megfelelően.

(2)  Sürgős esetekben az (1) bekezdésben említett engedélyt az elnök is megadhatja, és hasonlóképpen az elnök engedélyezheti az illetékes bizottság rendkívüli ülését is.

(2)  Sürgős esetekben az elnök engedélyezheti az illetékes bizottság rendkívüli ülését.

(3)  Az ilyen, írott szöveg formájában szavazásra bocsátandó ajánlások elfogadásának eljárása során a 158. cikk nem alkalmazandó, és szóbeli módosítások elfogadhatók.

(3)  Ezen ajánlástervezetek elfogadásának eljárása során a bizottsági szakaszban írott szöveget kell szavazásra bocsátani.

A 158. cikk alkalmazásának mellőzése csak a bizottságokban és csak sürgős esetben lehetséges. Sürgősnek nem nyilvánított bizottsági üléseken, illetve a plenáris ülésen nem lehet eltérni a 158. cikk rendelkezéseitől.

 

A szóbeli módosítások elfogadhatóságára vonatkozó rendelkezés azt jelenti, hogy a képviselők nem kifogásolhatják a szóbeli módosítások bizottságban történő szavazásra bocsátását.

 

 

(3a)  A (2) bekezdésben említett sürgős esetben 158. cikk alkalmazása mellőzhető a bizottsági szakaszban, és szóbeli módosítások elfogadhatók. A képviselők nem emelhetnek kifogást a szóbeli módosítások bizottságban történő szavazásra bocsátása ellen.

(4)  Az így megfogalmazott ajánlásokat a következő ülés napirendjére tűzik. Sürgős esetekben az elnök határozata alapján az ajánlásokat a folyó ülés napirendjére is tűzhetik. Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha az ülés kezdetét megelőzően legalább negyven képviselő írásban kifogást nem nyújt be, amely esetben a bizottság ajánlásairól történő vitát és szavazást felveszik ugyanazon ülés napirendjére. Képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő terjeszthet elő módosítást.

(4)  A bizottság által megfogalmazott ajánlástervezeteket a következő ülés napirendjére tűzik. Sürgős esetekben az elnök határozata alapján az ajánlásokat a folyó ülés napirendjére is tűzhetik.

 

(4a)  Az ajánlásokat elfogadottnak kell tekinteni, ha az ülés kezdetét megelőzően legalább negyven képviselő írásban kifogást nem nyújt be. Kifogás benyújtása esetén a bizottság ajánlástervezetét felveszik ugyanazon ülés napirendjére. Az ajánlásokat megvitatják, és a valamely képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő által előterjesztett módosításokról szavazást tartanak.

Indokolás

The changes to the title aim to extend the scope of Rule 113, so as to align it with the broader scope of Rule 134; moreover, Rule 113 is merged with Rule 134 and a a new chapter concerning EP recommendations on the Union’s external action is created. Consequently, Rule 134 is to be deleted.

As regards the changes to paragraph 1, it is suggested to also include the Commission among the possible “addressees” of an EP recommendation.

The deletion in paragraph 3 subparagraph 1 is proposed because this is the only reference in the Rules to "oral amendments". All other references are made in interpretations (in particular, the interpretation to Rule 169 gives the oral amendments equivalent status to the amendments not distributed in all languages).However, the interpretation which follows paragraph 3,is deleted and merged, with slight adaptations, with the provision of paragraph 3 a (new); it acknowledges the specifcity of the CFSP area and the high probability of urgent matters which would justify the a derogation for putting "oral amendments" to vote.

Módosítás    135

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

114 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

114. cikk

114. cikk

Az emberi jogok megsértése

Az emberi jogok megsértése

Az üléseken az illetékes bizottságok emberi jogok megsértésére vonatkozó esetekben külön engedély nélkül egy-egy állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő ugyanazon eljárás alapján, mint amelyet a 113. cikk (4) bekezdése megállapít.

Az üléseken az illetékes bizottságok emberi jogok megsértésére vonatkozó esetekben külön engedély nélkül egy-egy állásfoglalási indítványt terjeszthetnek elő ugyanazon eljárás alapján, mint amelyet a 113. cikk (4) és (4a) bekezdése megállapít.

Módosítás    136

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

115 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

115. cikk

115. cikk

A Parlament tevékenységének átláthatósága

A Parlament tevékenységének átláthatósága

(1) A Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke második bekezdésének, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének, és az Európai Unió alapjogi chartája 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát.

(1) A Parlament az Európai Unióról szóló szerződés 1. cikke második bekezdésének, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkének, és az Európai Unió alapjogi chartája 42. cikkének rendelkezéseivel összhangban biztosítja tevékenysége lehető legnagyobb fokú átláthatóságát.

(2)  A Parlament vitái nyilvánosak.

(2)  A Parlament vitái nyilvánosak.

(3)  A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Bármely bizottság azonban, legkésőbb a szóban forgó ülés napirendjének elfogadásakor, határozhat egy ülés napirendjének nyilvános és nem nyilvános napirendi pontokra történő felosztásáról. Ha zárt ülést tartanak, a bizottság az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke (1)–(4) bekezdésének rendelkezéseit is figyelembe véve az ülés egyes dokumentumait és jegyzőkönyvét a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teheti. A titoktartási szabályok megsértése esetén a 166. cikk alkalmazandó.

(3)  A bizottságok ülései általában nyilvánosak. Bármely bizottság azonban, legkésőbb a szóban forgó ülés napirendjének elfogadásakor, határozhat egy ülés napirendjének nyilvános és nem nyilvános napirendi pontokra történő felosztásáról. Ha zárt ülést tartanak, a bizottság dönthet úgy, hogy az ülés egyes dokumentumait a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(4)  Az illetékes bizottság a 9. cikk szerinti mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra vonatkozó kérelmeket mindig zárt ülésen vizsgálja.

 

Indokolás

A (3) bekezdést érintő módosítások csupán finomhangolják a szöveget. 1049/2001/EK rendelet 4. cikkére való kereszthivatkozásnak jogi szempontból nincs értelme. A titoktartási szabályok megsértéséről a 11. és 166. cikk már rendelkezik, ezért azt nem kell e rendelkezésen belül megismételni.

A (4) bekezdés törlendő, miután ezzel a kérdéssel a 9. cikk (10) bekezdése értelmében és a 9. cikk (12) bekezdésével összhangban rögzített elveknek megfelelően kell foglalkozni.

Módosítás    137

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

116 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

116. cikk

116. cikk

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés

A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés

(1)  Az Unió polgárainak és a tagállamok területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyeknek hozzáférési joguk van a Parlament dokumentumaihoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkével összhangban, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított elvekre, feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel, és az ezen eljárási szabályzatban lévő külön rendelkezéseknek megfelelően.

(1)  Az Unió polgárainak és a tagállamok területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes, illetve jogi személyeknek hozzáférési joguk van a Parlament dokumentumaihoz az Európai Unió működéséről szóló szerződés 15. cikkével összhangban, az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben megállapított elvekre, feltételekre és korlátozásokra is figyelemmel.

A Parlament dokumentumaihoz való hozzáférést lehetőség szerint más természetes, illetve jogi személyeknek ugyanilyen módon biztosítják.

A Parlament dokumentumaihoz való hozzáférést lehetőség szerint más természetes, illetve jogi személyeknek ugyanilyen módon biztosítják.

Az 1049/2001/EK rendeletet tájékoztatás céljából az eljárási szabályzattal együtt teszik közzé15.

 

(2)  A dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a „Parlament dokumentumai” kifejezés alatt értendő minden, az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke a) pontjának megfelelő tartalom, amelyet az eljárási szabályzat I. címének 2. fejezete szerinti parlamenti tisztségviselő, parlamenti irányító szerv, bizottság vagy parlamentközi küldöttség, illetve a Parlament Főtitkársága dolgozott ki vagy kapott kézhez.

(2)  A dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében a „Parlament dokumentumai” kifejezés alatt értendő minden, az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke a) pontjának megfelelő tartalom, amelyet az eljárási szabályzat I. címének 2. fejezete szerinti parlamenti tisztségviselő, parlamenti irányító szerv, bizottság vagy parlamentközi küldöttség, illetve a Parlament Főtitkársága dolgozott ki vagy kapott kézhez.

A képviselők által egyénileg vagy képviselőcsoportok által készített dokumentumok a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében akkor a Parlament dokumentumai, ha azokat az eljárási szabályzat alapján terjesztették elő.

Az Európai Parlament képviselőinek statútumával összhangban a képviselők által egyénileg vagy képviselőcsoportok által készített dokumentumok a dokumentumokhoz való hozzáférés tekintetében csak akkor a Parlament dokumentumai, ha azokat az eljárási szabályzattal összhangban terjesztették elő.

Az Elnökség szabályokat állapít meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a Parlament valamennyi dokumentumának archiválását.

Az Elnökség szabályokat állapít meg azzal a céllal, hogy biztosítsa a Parlament valamennyi dokumentumának archiválását.

(3)  A Parlament nyilvántartást készít dokumentumairól. Jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a nyilvántartáson keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint bevezetik a nyilvántartásba.

(3)  A Parlament elkészíti nyilvános dokumentumtárának weboldalát. Jogalkotási és bizonyos egyéb dokumentumtípusok az 1049/2001/EK rendelettel összhangban közvetlenül elérhetők a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán keresztül. A Parlament más dokumentumaira történő hivatkozásokat lehetőség szerint megjelenítik a nyilvános dokumentumtár weboldalán.

A közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáit az Elnökség által elfogadott jegyzékben sorolják fel, amelyet a Parlament internetes honlapján tesznek közzé. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriák alá nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; e dokumentumokat írásbeli kérelemre hozzáférhetővé teszik.

A Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán közvetlenül elérhető dokumentumok kategóriáit az Elnökség által elfogadott jegyzékben sorolják fel, amelyet a Parlament nyilvános dokumentumtárának weboldalán tesznek közzé. E jegyzék nem korlátozza a felsorolt kategóriák alá nem tartozó dokumentumokhoz való hozzáférés jogát; e dokumentumokat az 1049/2001/EK rendelettel összhangban, írásbeli kérelemre hozzáférhetővé tehetik.

Az Elnökség az 1049/2001/EK rendelet szerint a hozzáférés feltételeit megállapító szabályokat fogadhat el, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetnek ki.

Az Elnökség az 1049/2001/EK rendelet szerint a dokumentumokhoz való hozzáférés feltételeit megállapító szabályokat fogad el, amelyeket az Európai Unió Hivatalos Lapjában hirdetnek ki.

(4)  Az Elnökség kijelöli az első kérelmekért felelős szerveket (1049/2001/EK rendelet 7. cikke), és határozatot fogad el a megerősítő kérelmekre (a rendelet 8. cikke), valamint a minősített dokumentumokat érintő kérelmekre (a rendelet 9. cikke) vonatkozóan.

(4)  Az Elnökség kijelöli az első kérelmek elbírálásáért felelős szerveket (1049/2001/EK rendelet 7. cikke), valamint a megerősítő kérelmekre (a rendelet 8. cikke), és a minősített dokumentumokhoz való hozzáférést érintő kérelmekre (a rendelet 9. cikke) vonatkozó határozatok elfogadásáért felelős szerveket.

(5)  Az Elnökök Értekezlete az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott intézményközi bizottságba kinevezi a Parlament képviselőit.

 

(6)  A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos eljárást az egyik alelnök felügyeli.

(6)  A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos eljárást az egyik alelnök felügyeli.

 

(6a)  Az elnökség elfogadja az 1049/2001/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésében említett éves jelentést.

(7)  A Parlament illetékes bizottsága az Elnökségtől és más forrásokból kapott tájékoztatás alapján elkészíti az 1049/2001/EK rendelet 17. cikkében említett éves jelentést, amelyet a plenáris ülésen nyújt be.

(7)  A Parlament illetékes bizottsága rendszeresen megvizsgálja a Parlament tevékenységeinek átláthatóságát, és erről következtetéseket és ajánlásokat tartalmazó jelentést terjeszt a plenáris ülés elé.

Az illetékes bizottság a más intézmények és ügynökségek által a rendelet 17. cikke értelmében elfogadott jelentéseket is megvizsgálja és értékeli.

Az illetékes bizottság a más intézmények és ügynökségek által a rendelet 17. cikke értelmében elfogadott jelentéseket is megvizsgálhatja és értékelheti.

 

(7a)  Az Elnökök Értekezlete az 1049/2001/EK rendelet 15. cikkének (2) bekezdése szerint létrehozott intézményközi bizottságba kinevezi a Parlament képviselőit.

__________________

 

15 Lásd a XIV. mellékletet.

 

Indokolás

The changes to paragraph 1, subparagraph 1 are necessary as the Rules of Procedure may not restrict public access rights under Regulation 1049/2001.

As regards the deletion of paragraph 1, subparagraph 3, this annex is deleted since from a legal and procedural point of view it is not an annex. The Regulation would however be included in a compendium of legal acts, easily accessible to MEPs and other persons.

The changes to paragraph 2, subparagraph 2, reflect the ‘raison d’être’ of this rule. A document is "tabled" when it enters into the EP administrative circuit.

The changes to paragraph 3, subparagraph 2, clarify the relevant “register”; the use of “shall” would imply an obligation to disclose, but an exception under Article 4 of Regulation 1049 might apply; therefore “may” is more appropriate.

Paragraph 3, subparagraph 3, is updated as the rules have already been adopted (adopting them is an obligation under Regulation 1049/2001).

Paragraph 5 is deleted here and reinserted as paragraph 8 (new).

The changes to paragraph 7 and the addition of 6 a (new) adjust the the text to standard practice according to which the Bureau endorses yearly a technical/administrative report whereas the LIBE Committee prepares biannual reports (EP Institutional report on the implementation of Regulation 1049/2001; such reports were adopted in 2009, 2011, 2013, and 2016). It is therefore suggested to clarify that the adoption of the technical report is ensured by the Bureau whereas LIBE is competent for the institutional/political report, which may be based on the findings of the technical reports.Article 17(1) of Regulation (EC) No 1049/2001 reads as follows: "1. Each institution shall publish annually a report for the preceding year including the number of cases in which the institution refused to grant access to documents, the reasons for such refusals and the number of sensitive documents not recorded in the register."

Módosítás    138

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

116 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

116a. cikk

 

Belépés a Parlament épületeibe

 

(1)   A képviselők, a képviselők asszisztensei és a harmadik személyek belépőkártyáit az Elnökség által megállapított szabályok alapján állítják ki. E szabályok a belépőkártyák használatára és visszavonására is vonatkoznak.

 

(2)  Nem állítható ki belépőkártya valamely képviselő környezetéhez tartozó azon személyek számára, akik az Európai Unió politikáinak kialakításában és végrehajtásában közreműködő szervezetekre és független személyekre vonatkozó átláthatósági nyilvántartás létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és az Európai Bizottság között létrejött megállapodás1a hatálya alá tartoznak.

 

(3)   Az átláthatósági nyilvántartásban nyilvántartott szervezetek és hosszú ideig érvényes európai parlamenti belépőkártyával rendelkező képviselőik kötelesek betartani a következőket:

 

  a megállapodáshoz csatolt, a nyilvántartottakra vonatkozó magatartási kódex;

 

  a megállapodásban meghatározott eljárások és egyéb kötelezettségek; és

 

  az e cikket végrehajtó rendelkezések.

 

A hosszú ideig érvényes belépőkártyák visszavonására vagy átmeneti deaktiválására vonatkozó általános szabályok alkalmazhatóságának sérelme nélkül, és lényeges ellenérvek hiányában a főtitkár a quaestorok engedélyével visszavonja vagy deaktiválja azt a hosszú ideig érvényes belépőkártyát, amelynek birtokosát a nyilvántartottak magatartási kódexének megsértése miatt töröltek az átláthatósági nyilvántartásból, vagy amelynek birtokosáról megállapításra került, hogy súlyosan megsértette az e bekezdésben meghatározott kötelezettségeket, illetve amelynek birtokosa megfelelő indokolás nélkül megtagadta, hogy eleget tegyen valamely meghallgatáson vagy bizottsági ülésen való részvételre, illetve valamely vizsgálóbizottsággal való együttműködésre vonatkozó hivatalos idézésnek.

 

(4)   A quaestorok határozhatják meg, hogy a (2) bekezdésben említett magatartási kódex miként alkalmazandó a hosszú ideig érvényes belépőkártyával rendelkező, azonban a megállapodás hatálya alá nem tartozó személyekre.

 

(5)   Az Elnökség a főtitkár javaslatára meghozza az átláthatósági nyilvántartás megvalósításához szükséges intézkedéseket a nyilvántartás létrehozásáról szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban.

 

__________________

 

1a HL L 277., 2014.9.19, 11. o.

Indokolás

Új cikk az átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó hivatkozás beillesztése céljából.

Módosítás    139

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

117 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

117. cikk

117. cikk

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása

Az Európai Bizottság elnökének megválasztása

(1)  Ha az Európai Tanács jelöltet javasol a Bizottság elnöki tisztségére, az elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai irányvonalait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi.

(1)  Ha az Európai Tanács jelöltet javasol a Bizottság elnöki tisztségére, az elnök felkéri a jelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot, és ismertesse politikai irányvonalait a Parlament előtt. A nyilatkozatot vita követi.

Az Európai Tanácsot meghívják, hogy vegyen részt a vitában.

Az Európai Tanácsot meghívják, hogy vegyen részt a vitában.

(2)  A Parlament összes képviselője többségével választja meg a Bizottság elnökét.

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 17. cikke (7) bekezdése szerint a Parlament összes képviselője többségével választja meg a Bizottság elnökét.

A szavazás titkos.

A szavazás név szerint történik.

(3)   Ha a jelöltet megválasztják, az elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan.

(3)   Ha a jelöltet megválasztják, az elnök tájékoztatja erről a Tanácsot, és felkéri a Tanácsot, illetve a Bizottság megválasztott elnökét, hogy közös megegyezéssel tegyenek javaslatot az egyes biztosi tisztségekre vonatkozóan.

(4)   Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, a Parlament elnöke felkéri az Európai Tanácsot, hogy egy hónapon belül javasoljon új jelöltet, akit ugyanezen eljárás szerint választanak meg.

(4)   Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, a Parlament elnöke felkéri az Európai Tanácsot, hogy egy hónapon belül javasoljon új jelöltet, akit ugyanezen eljárás szerint választanak meg.

Indokolás

Módosítás    140

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

118 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

118. cikk

118. cikk

A Bizottság megválasztása

A Bizottság megválasztása

 

(-1)   Az elnök felkéri a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a tárcáknak a biztosok javasolt testületében – a Bizottság megválasztott elnökének politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról.

(1)  Az elnök a Bizottság megválasztott elnökével folytatott konzultációt követően felkéri a Bizottság megválasztott elnöke és a Tanács által a különböző biztosi helyekre javasolt jelölteket, hogy a várható feladatkörük alapján illetékes bizottságok előtt jelenjenek meg. E meghallgatások nyilvánosak.

(1)  Az elnök a Bizottság megválasztott elnökével folytatott konzultációt követően felkéri a Bizottság megválasztott elnöke és a Tanács által a különböző biztosi helyekre javasolt jelölteket, hogy a várható feladatkörük alapján illetékes bizottságok vagy szervek előtt jelenjenek meg.

 

(1a)  A meghallgatásokat a bizottságok végzik.

 

A meghallgatás kivételes esetben lebonyolítható más formában is, ha a biztosjelöltnek elsősorban horizontális feladatai vannak, feltéve, hogy a meghallgatáson részt vesznek az illetékes bizottságok is. A meghallgatások nyilvánosak.

(2)   Az elnök felkérheti a Bizottság megválasztott elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet a tárcáknak a biztosok javasolt testületében – politikai irányvonalaival összhangban – való elosztásáról.

 

(3)  A bizottság felkéri a biztosjelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre. A meghallgatást úgy kell megszervezni, hogy a biztosjelöltek minden releváns információt a Parlament elé tárhassanak. A meghallgatások megszervezésével kapcsolatos előírásokat az eljárási szabályzat mellékletében16 kell megállapítani.

(3)  A bizottság felkéri a biztosjelöltet, hogy tegyen nyilatkozatot és válaszoljon a kérdésekre. A meghallgatást úgy kell megszervezni, hogy a biztosjelöltek minden releváns információt a Parlament elé tárhassanak. A meghallgatások megszervezésével kapcsolatos előírásokat az eljárási szabályzat mellékletében16 kell megállapítani.

(4)  A Bizottság megválasztott elnöke a biztosok testületét és programját a Parlament ülésén mutatja be, amelyre meghívást kap az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke. A nyilatkozatot vita követi.

(4)  A Bizottság megválasztott elnöke meghívást kap, hogy mutassa be a biztosok testületét és programját a Parlament ülésén, amelyre meghívást kap az Európai Tanács elnöke és a Tanács elnöke. A nyilatkozatot vita követi.

(5)  A vita lezárása érdekében bármely képviselőcsoport, vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 123. cikk (3), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó.

(5)  A vita lezárása érdekében bármely képviselőcsoport, vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be. A 123. cikk (3)(5b) bekezdését kell alkalmazni.

Az állásfoglalási indítványról történő szavazás után a Parlament a leadott szavazatok többségével megválasztja vagy elutasítja a Bizottságot.

 

A szavazás név szerint történik.

 

A Parlament a szavazást a következő ülésnapra halaszthatja.

 

 

(5a)  Az állásfoglalási indítványról történő szavazás után a Parlament a leadott szavazatok többségével, név szerinti szavazással megválasztja vagy elutasítja a Bizottságot. A Parlament a szavazást a következő ülésnapra halaszthatja.

(6)  Az elnök tájékoztatja a Tanácsot a Bizottság megválasztásáról vagy elutasításáról.

(6)   Az elnök tájékoztatja a Tanácsot a Bizottság megválasztásáról vagy elutasításáról.

(7)   Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben jelentős változás történik, vagy üres tárca betöltésére, vagy új tagállam csatlakozását követően új biztos kinevezésére kerül sor, az érintett biztosokat felhívják, hogy a (3) bekezdéssel összhangban jelenjenek meg a feladatkörök szerint illetékes bizottságok előtt.

(7)  Ha a Bizottság hivatali ideje alatt a feladatkörökben vagy a Bizottság tagjainak összetételében jelentős változás történik, az érintett biztosokat vagy a biztosjelölteket felhívják, hogy vegyenek részt a (3) és (3) bekezdés szerinti meghallgatáson.

 

(7a)  Amennyiben hivatali ideje alatt a biztos feladatköreiben vagy pénzügyi érdekeltségeiben változás történik, ezt a helyzetet a Parlamentnek a XVI. cikkel összhangban meg kell vizsgálnia.

 

Amennyiben valamely biztos hivatali ideje alatt összeférhetetlenséget állapítanak meg, és a Bizottság elnöke nem hajtja végre a Parlament összeférhetetlenség megszüntetését célzó ajánlásait, a Parlament az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás (5) bekezdése szerint kérheti a Bizottság elnökét, hogy vonja meg bizalmát az érintett biztostól, és adott esetben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikkének második albekezdése szerint eljárva fossza meg az érintett biztost nyugdíjjogosultságától vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatásokhoz való jogosultságától.

_______________

 

16 Lásd a XVI. mellékletet.

 

Indokolás

The changes to this Rule transpose the principle set out in paragraph 5 of the EP resolution of 8 September 2015 on procedures and practices regarding Commissioner hearings.

Paragraph 2 of Rule 118 becomes paragraph 1 and "may" is replaced by "shall", since it corresponds to standard practice the last three subparagraphs of paragraph 5 are re-grouped into a new paragraph (5a)in order to facilitate the reading and the interpretation.

In paragraph 7, the reference to a new MS is deleted as it is not accurate given that the same procedure applies to any new Commissioner (resignation, new accession or other circumstances.)

Módosítás    141

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

118 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

118a. cikk

 

Többéves programozás

 

Az új Bizottság kinevezése után a Bizottság, a Parlament és a Tanács a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás (5) bekezdése szerint véleménycserét folytat, és megállapodik a többéves programozásról szóló közös következtetésekről.

 

Ennek érdekében, és Tanáccsal és a Bizottsággal folytatott, a többéves programozásról szóló közös következtetések aláírásáról való tárgyalás előtt az elnök véleménycserét folytat az Elnökök Értekezletével az új parlamenti ciklus főbb politikai célkitűzéseiről és prioritásairól. E véleménycserén figyelembe veszik többek között a Bizottság megválasztott elnöke által ismertetett prioritásokat, valamint a biztosjelöltek által a 118. cikkben említett meghallgatásokon adott válaszokat.

 

A közös következtetések aláírását megelőzően az elnök az Elnökök Értekezletének jóváhagyását kéri.

Módosítás    142

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

119 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

119. cikk

119. cikk

Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben

Bizalmatlansági indítvány a Bizottsággal szemben

(1)  A Parlament képviselőinek egytizede bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Parlament elnökéhez a Bizottsággal szemben.

(1)  A Parlament képviselőinek egytizede bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Parlament elnökéhez a Bizottsággal szemben. Ha a megelőző két hónapban már szavaztak bizalmatlansági indítványról, akkor újabbat csak a Parlament képviselőinek legalább egyötöde terjeszthet elő.

(2)  Az indítványon fel kell tüntetni a „bizalmatlansági indítvány” megjelölést, és indokolással kell ellátni. Az indítványt továbbítják a Bizottságnak.

(2)  Az indítványon fel kell tüntetni a „bizalmatlansági indítvány” megjelölést, és ismertetni kell benne az indokokat. Az indítványt továbbítják a Bizottságnak.

(3)  Az elnök a kézhezvételt követően haladéktalanul bejelenti a képviselőknek a bizalmatlansági indítvány előterjesztését.

(3)  Az elnök a kézhezvételt követően haladéktalanul bejelenti a képviselőknek a bizalmatlansági indítvány előterjesztését.

(4)  A bizalmatlansági indítványról szóló vita legkorábban huszonnégy órával azt követően tartható meg, hogy a képviselőket az indítvány benyújtásáról tájékoztatták.

(4)  A bizalmatlansági indítványról szóló vita legkorábban huszonnégy órával azt követően tartható meg, hogy a képviselőket az indítvány benyújtásáról tájékoztatták.

(5)  Az indítványról a szavazás név szerint történik, és legkorábban a vita kezdetétől számított negyvennyolc óra elteltével tartható meg.

(5)  Az indítványról a szavazás név szerint történik, és legkorábban a vita kezdetétől számított negyvennyolc óra elteltével tartható meg.

(6)  A vitára és a szavazásra legkésőbb az indítvány benyújtását követő ülésen kerül sor.

(6)  A (4) és (5) bekezdés sérelme nélkül, a vitára és a szavazásra legkésőbb az indítvány benyújtását követő ülésen kerül sor.

(7)  A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. A szavazás eredményéről értesítik a Tanács elnökét és a Bizottság elnökét.

(7)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 234. cikkének megfelelően a bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada és egyben az összes képviselő többségének szavazata szükséges. A szavazás eredményéről értesítik a Tanács elnökét és a Bizottság elnökét.

Indokolás

A (6) bekezdés módosítása technikai módosítás, a brüsszeli ülések esetének tisztázása érdekében.

Módosítás    143

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

120 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

120. cikk

120. cikk

Az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölése

Az Európai Unió Bírósága bíráinak és főtanácsnokainak jelölése

Illetékes bizottságának javaslatára a Parlament megválasztja jelöltjét abba a héttagú testületbe, amelynek feladata a Bíróság és a Törvényszék bíró- és főtanácsnokjelöltjei alkalmasságának vizsgálata.

Illetékes bizottságának javaslatára a Parlament megválasztja jelöltjét abba a héttagú testületbe, amelynek feladata a Bíróság és a Törvényszék bíró- és főtanácsnokjelöltjei alkalmasságának vizsgálata. Az illetékes bizottság egyszerű többségi szavazással választja ki a javasolni kívánt jelöltet. Ebből a célból a bizottság koordinátorai felállítják az előválogatott jelöltek listáját.

Indokolás

Ez a módosítás a meglévő gyakorlatnak megfelelően igazítja ki a 120. cikket.

Módosítás    144

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

121 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

121. cikk

121. cikk

A Számvevőszék tagjainak kinevezése

A Számvevőszék tagjainak kinevezése

(1)  A Számvevőszék tagságára jelölt személyeket felhívják, hogy tegyenek nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljanak a képviselők kérdéseire. A bizottság minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.

(1)  A Számvevőszék tagságára jelölt személyeket felhívják, hogy tegyenek nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljanak a képviselők kérdéseire. A bizottság minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.

(2)  Az illetékes bizottság minden egyes jelölésről önálló határozati javaslatot tartalmazó jelentés formájában ajánlást tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.

(2)  Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.

(3)  A szavazást a plenáris ülésen a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes jelölésről titkosan szavaz, és határozatát a leadott szavazatok többségével hozza.

(3)  A szavazást a plenáris ülésen a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként határoz. A Parlament minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.

(4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelölttel kapcsolatban, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez.

(4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelölttel kapcsolatban, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez.

Módosítás    145

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

122 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

122. cikk

122. cikk

A Európai Központi Bank igazgatósági tagjainak kinevezése

A Európai Központi Bank igazgatósági tagjainak kinevezése

(1)   Az Európai Központi Bank elnöki tisztségére jelölt személyt felhívják, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(1)  Az Európai Központi Bank elnöki, alelnöki vagy igazgatósági tagjának tisztségére jelölt személyt felhívják, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt és válaszoljon a tagok kérdéseire.

(2)   Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.

(2)   Az illetékes bizottság javaslatot tesz a Parlamentnek, hogy a jelölést jóváhagyja-e.

(3)   A szavazást a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz.

(3)  A szavazást a jelölés kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz. A Parlament minden egyes jelölésről külön, titkos szavazással dönt.

(4)   Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító, az elnök felkéri a Tanácsot, hogy a jelölést vonja vissza és új jelölést nyújtson be a Parlamenthez.

(4)  Ha a Parlament által elfogadott vélemény elutasító egy jelöléssel kapcsolatban, az elnök kéri a jelölés visszavonását és új jelölés benyújtását.

(5)   Ezen eljárás alkalmazandó az Európai Központi Bank alelnöki tisztségére, és az igazgatóság többi tagjára vonatkozó jelölés esetén is.

 

Indokolás

The change in paragraph 1 aims to clarify that the procedure should be followed (and is actually followed) with regard to all members of the ECB Executive Board (cf. current § 5).

In paragraph 4, the words "the President shall ask the Council to withdraw its nomination and to submit a new nomination to Parliament" imply that Parliament is consulted by the Council. However, the wording of Article 283(2) TFEU is not clear in this respect.Where the EN wording of this Treaty provision might leave some doubt, the FR version clearly provides for a consultation by the European Council: "sont nommés par le Conseil européen ..., sur recommandation du Conseil et après consultation du Parlement européen".However, according to the DE version, Parliament is indeed consulted by the Council.Therefore Rule122 §4 has been reformulated so as to correspond with both versions.

§ 5.See suggested changes to §1

Módosítás    146

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

122 a cikk (új)

Hatályos szöveg

Módosítás

 

122a. cikk

 

Kinevezések a gazdaságirányítási testületekbe

 

(1)  E cikk alkalmazandó a következő kinevezések esetében:

 

  az egységes felügyeleti mechanizmus felügyeleti testületének elnöke és alelnöke;

 

  az Egységes Szanálási Mechanizmus Egységes Szanálási Testületének elnöke, alelnöke és feladatukat teljes munkaidőben ellátó testületi tagjai;

 

  az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, Európai Értékpapírpiaci Hatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) elnökei és ügyvezető igazgatói; és

 

  az Európai Stratégiai Beruházási Alap ügyvezető igazgatója és ügyvezető igazgatóhelyettese.

 

(2)  Minden jelölt személyt felhívnak arra, hogy tegyen nyilatkozatot az illetékes bizottság előtt, és válaszoljon a képviselők kérdéseire.

 

(3)  Az illetékes bizottság minden egyes kinevezési javaslatról külön ajánlást tesz a Parlamentnek.

 

(4)  A szavazást a kinevezési javaslat kézhezvételét követő két hónapon belül tartják meg, kivéve, ha a Parlament az illetékes bizottság, egy képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérelmére másként nem határoz. A Parlament minden egyes kinevezésről külön, titkos szavazással dönt.

 

(5)  Ha a Parlament által a kinevezési javaslattal kapcsolatban elfogadott határozat elutasító, az elnök kéri a javaslat visszavonását és új javaslat benyújtását.

Módosítás    147

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

123 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

123. cikk

123. cikk

A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács nyilatkozatai

A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács nyilatkozatai

(1)   A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke a Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg.

(1)   A Bizottság, a Tanács és az Európai Tanács tagjai bármikor engedélyt kérhetnek a Parlament elnökétől nyilatkozattételre. Az Európai Tanács elnöke a Tanács minden ülése után nyilatkozatot tesz. A nyilatkozat megtételének időpontját, illetve azt, hogy ezt követően teljes vitára vagy a képviselők által harminc percben feltett rövid és lényegre törő kérdésekre kerül-e sor, a Parlament elnöke határozza meg.

(2)   Ha a Parlament a nyilatkozatot és az azt követő vitát napirendjére tűzi, meghatározza, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A Parlament nem készít állásfoglalást, ha azonos tárgyú jelentés szerepel ugyanennek vagy a következő ülésnek a napirendjén, kivéve, ha az elnök rendkívüli okok miatt más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be.

(2)   Ha a Parlament a nyilatkozatot és az azt követő vitát napirendjére tűzi, meghatározza, hogy a vitát állásfoglalással zárja-e le. A Parlament nem készít állásfoglalást, ha azonos tárgyú jelentés szerepel ugyanennek vagy a következő ülésnek a napirendjén, kivéve, ha az elnök rendkívüli okok miatt más javaslatot tesz. Ha a Parlament úgy határoz, hogy a vitát állásfoglalással zárja le, bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő állásfoglalási indítványt terjeszthet be.

(3)   Az állásfoglalási indítványokról ugyanazon a napon szavaznak. Bármely kivételről az elnök határoz. A szavazáshoz indokolás fűzhető.

(3)  Az állásfoglalási indítványokat a lehető legkorábbi szavazási időpontban szavazásra kell bocsátani. Bármely kivételről az elnök határoz. A szavazáshoz indokolás fűzhető.

(4)   A közös állásfoglalási indítvány az aláírók által korábban benyújtott állásfoglalási indítványok helyébe lép, de ez nem vonatkozik a más bizottságok, képviselőcsoportok vagy képviselők által benyújtott állásfoglalási indítványokra.

(4)   A közös állásfoglalási indítvány az aláírók által korábban benyújtott állásfoglalási indítványok helyébe lép, de ez nem vonatkozik a más bizottságok, képviselőcsoportok vagy képviselők által benyújtott állásfoglalási indítványokra.

 

(4a)  Amennyiben egy állásfoglalási indítványt egyértelmű többséggel rendelkező képviselőcsoportok terjesztettek elő, az elnök ezt az indítványt bocsáthatja elsőként szavazásra.

(5)  Állásfoglalás elfogadása után nem lehet új indítványt szavazásra bocsátani, kivéve, ha az elnök kivételesen másképp határoz.

(5)  Állásfoglalás elfogadása után nem lehet új indítványt szavazásra bocsátani, kivéve, ha az elnök kivételesen másképp határoz.

 

(5a)  A (2) bekezdés vagy a 135. cikk (2) bekezdése szerint előterjesztett állásfoglalási indítványt megfogalmazója vagy megfogalmazói a zárószavazás előtt visszavonhatják.

 

(5b)  A visszavont állásfoglalási indítványt képviselőcsoport, bizottság vagy a beterjesztésre jogosultak számával azonos számú képviselő átveheti, és azonnal újra előterjesztheti. Ez a bekezdés és az (5a) bekezdés a 105. és 106. cikk alapján előterjesztett állásfoglalásokra is alkalmazandó.

Indokolás

Az (5a) bekezdés a jelenlegi 133. cikk (6) bekezdéséből áthelyezett, kiigazított szöveg.

Az (5b) bekezdés a jelenlegi 133. cikk (8) bekezdéséből áthelyezett szöveg, kiegészítve a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokra vonatkozó indítványokkal.

Módosítás    148

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

124 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

124. cikk

124. cikk

A Bizottság határozatainak indokolása

A Bizottság határozatainak indokolása

Az Elnökök Értekezletével folytatott tanácskozást követően az elnök felhívhatja a Bizottság elnökét, az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős biztost vagy megállapodás szerint egy másik biztost, hogy a Bizottság minden egyes ülését követően a Parlamentnek nyilatkozatot tegyen, amelyben a főbb határozatokat megindokolja. A nyilatkozatot legalább harminc perces vita követi, amely során a képviselők rövid és lényegre törő kérdéseket tehetnek fel.

Az elnök felhívja a Bizottság elnökét, az Európai Parlamenttel való kapcsolattartásért felelős biztost vagy megállapodás szerint egy másik biztost, hogy a Bizottság minden egyes ülését követően a Parlamentnek nyilatkozatot tegyen, amelyben a főbb határozatokat megindokolja, kivéve, ha időbeli ütemezési okok vagy a tárgy viszonylagos politikai jelentősége miatt az Elnökök Értekezlete úgy dönt, hogy ez nem szükséges. A nyilatkozatot legalább harminc perces vita követi, amely során a képviselők rövid és lényegre törő kérdéseket tehetnek fel.

Módosítás    149

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

125 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

125. cikk

125. cikk

A Számvevőszék nyilatkozatai

A Számvevőszék nyilatkozatai

(1)   A mentesítési eljárás keretében, illetve a Parlament költségvetési ellenőrzési tevékenységével összefüggésben a Számvevőszék elnökét felhívhatják, hogy ismertesse a Számvevőszék éves jelentésében, külön jelentéseiben vagy véleményeiben szereplő észrevételeket, illetve, hogy fűzzön magyarázatot a Számvevőszék munkaprogramjához.

(1)  A mentesítési eljárás keretében, illetve a Parlament költségvetési ellenőrzési tevékenységével összefüggésben a Számvevőszék elnökét felhívhatják, hogy tegyen nyilatkozatot, melyben ismerteti a Számvevőszék éves jelentésében, különjelentéseiben vagy véleményeiben szereplő észrevételeket, illetve magyarázatot fűz a Számvevőszék munkaprogramjához.

(2)   A Parlament határozhat úgy, hogy e nyilatkozatokban felmerülő bármely kérdésről a Bizottság és a Tanács részvételével külön vitát folytat, különösen, ha a költségvetési gazdálkodásban szabálytalanságok merültek fel.

(2)   A Parlament határozhat úgy, hogy e nyilatkozatokban felmerülő bármely kérdésről a Bizottság és a Tanács részvételével külön vitát folytat, különösen, ha a költségvetési gazdálkodásban szabálytalanságok merültek fel.

Indokolás

A szöveg kiegészül azzal, hogy „tegyen nyilatkozatot”, és így e rendelkezés összhangba kerül a 123. cikk (1) bekezdésében és a 124. cikkben szereplő kifejezéssel, valamint a lenti (2) bekezdésben szereplő „nyilatkozatok” kifejezéssel.

Módosítás    150

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

126 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

126. cikk

126. cikk

Az Európai Központi Bank nyilatkozatai

Az Európai Központi Bank nyilatkozatai

(1)   Az Európai Központi Bank elnöke ismerteti a Parlamenttel a banknak a Központi Bankok Európai Rendszerének tevékenységéről, valamint az előző és a folyó év monetáris politikájáról szóló éves jelentését.

(1)  Az Európai Központi Bank elnökét felkérik arra, hogy ismertesse a Parlamenttel a banknak a Központi Bankok Európai Rendszerének tevékenységéről, valamint az előző és a folyó év monetáris politikájáról szóló éves jelentését.

(2)   Az ismertetést általános vita követi.

(2)   Az ismertetést általános vita követi.

(3)   Az Európai Központi Bank elnökét évente legalább négy alkalommal meghívják az illetékes bizottság üléseire, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.

(3)   Az Európai Központi Bank elnökét évente legalább négy alkalommal meghívják az illetékes bizottság üléseire, hogy nyilatkozatot tegyen és kérdésekre válaszoljon.

(4)   Saját kérelmükre, illetve ha a Parlament úgy kívánja, az Európai Központi Bank igazgatóságának elnökét, alelnökét és az igazgatóság többi tagját további üléseken való részvételre hívják meg.

(4)   Saját kérelmükre, illetve ha a Parlament úgy kívánja, az Európai Központi Bank igazgatóságának elnökét, alelnökét és az igazgatóság többi tagját további üléseken való részvételre hívják meg.

(5)   A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásokról szó szerinti jegyzőkönyv készül a hivatalos nyelveken.

(5)  A (3) és (4) bekezdés szerinti eljárásokról szó szerinti jegyzőkönyv készül.

Indokolás

A 194. cikk legutóbbi módosítása óta a szó szerinti jegyzőkönyveket már nem készítik el minden nyelven. Bizottsági szinten az az állandó gyakorlat, hogy a monetáris párbeszédről szó szerinti jegyzőkönyv készül, melyet később három nyelvre lefordítanak.

Módosítás    151

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

127 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

127. cikk

törölve

Ajánlás a gazdaságpolitika átfogó iránymutatásaira

 

(1)   A Bizottságnak a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájának átfogó iránymutatásaira vonatkozó ajánlását ismertetik az illetékes bizottsággal, amely jelentést nyújt be a Parlamenthez.

 

(2)   A Tanácsot felhívják, hogy tájékoztassa a Parlamentet ajánlása tartalmáról és az Európai Tanács álláspontjáról.

 

Indokolás

Törlendő, mert a gyakorlatban nem alkalmazzák. A gyakorlatban az ECON és EMPL bizottságok e témáról készülő saját kezdeményezésű jelentései az Elnökök Értekezlete 2012. július 5-i határozatán alapulnak; az Elnökök Értekezlete úgy döntött, hogy (évente, kvótán felül) engedélyezi a következő saját kezdeményezésű jelentéseket: – az éves növekedési jelentés közzététele után és a tavaszi csúcstalálkozóra való tekintettel: ECON INI (+ BUDG az 54. cikk alapján), továbbá EMPL INI (+ BUDG az 54. cikk alapján) – kora ősszel: ECON INI az aktuális szemeszter végrehajtásáról és a következő évi éves növekedési jelentéshez való hozzájárulás céljából.

Módosítás    152

Az Európai Parlament eljárási szabályzata

128 cikk

Hatályos szöveg

Módosítás

128. cikk

128. cikk

Szóbeli választ igénylő kérdések vitával

Szóbeli választ igénylő kérdések vitával

(1)  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérdéseket intézhet a Tanácshoz vagy a Bizottsághoz, és kérheti, hogy azokat tűzzék a Parlament napirendjére.

(1)  Bármely bizottság, képviselőcsoport vagy legalább negyven képviselő kérdéseket intézhet a Tanácshoz, a Bizottsághoz vagy a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, és kérheti, hogy azokat tűzzék a Parlament napirendjére.

Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az elnökhöz, aki a kérdéseket haladéktalanul az Elnökök Értekezletéhez utalja.

Az ilyen kérdéseket írásban nyújtják be az elnökhöz, aki a kérdéseket haladéktalanul az Elnökök Értekezletéhez utalja.

Az Elnökök Értekezlete dönt arról, hogy a kérdéseket napirendre tűzzék-e, és ha igen, milyen sorrendben. Hatályukat vesztik azok a kérdések, amelyeket nem tűznek a Parlament napirendjére a benyújtástól számított három hónapon belül.

Az Elnökök Értekezlete dönt arról, hogy a kérdéseket a 149. cikkben rögzített eljárásnak megfelelően felvegyék-e a napirendtervezetbe. Hatályukat vesztik azok a kérdések, amelyeket nem vesznek fel a Parlament napirendtervezetébe a benyújtástól számított három hónapon belül.

(2)   A Bizottsághoz intézett kérdéseket legalább egy héttel, a Tanácshoz intézett kérdéseket pedig legalább három héttel azon ülés előtt kell az érintett intézményhez eljuttatni, amelynek napirendjére kívánják tűzni.

(2)  A Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett kérdéseket legalább egy héttel, a Tanácshoz intézett kérdéseket pedig legalább három héttel azon ülés előtt kell az érintett címzetthez eljuttatni, amelynek napirendjére kívánják tűzni.

(3)   Ha a kérdés az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkében említett területekre vonatkozik, az e cikk (2) bekezdése szerinti határidő nem alkalmazandó. A Tanácsnak ésszerű időn belül választ kell adnia a Parlament megfelelő tájékoztatása céljából.

(3)  Ha a kérdés a közös biztonság- és védelempolitikára vonatkozik, a (2) bekezdés szerinti határidők nem alkalmazandók, és a választ észszerű időn belül meg kell adni a Parlament megfelelő tájékoztatása céljából.

(4)  A kérdés előterjesztésére a kérdésfeltevők egyikének öt perc áll a rendelkezésére. Az érintett intézmény egy tagja válaszol.

(4)  A kérdést a kérdésfeltevők egyike fejtheti ki. A kérdés címzettje válaszol.

A kérdés megfogalmazójának jogában áll, hogy a felszólalásra megadott idő egészét felhasználja.