Eljárás : 2016/0126(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0354/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0354/2016

Viták :

PV 30/11/2016 - 14
CRE 30/11/2016 - 14

Szavazatok :

PV 01/12/2016 - 6.10
CRE 01/12/2016 - 6.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0465

AJÁNLÁS     ***
PDF 653kWORD 59k
28.11.2016
PE 592.131v03-00 A8-0354/2016

az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozat tervezetéről

(08523/2016 – C8-0329/2016 – 2016/0126(NLE))

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

A vélemény előadója: Jan Philipp Albrecht

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 RÖVID INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről
 MELLÉKLET: A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(08523/2016 – C8-0329/2016 – 2016/0126(NLE))

(Egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (08523/2016),

–  tekintettel az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásra (08557/2016),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 16. cikkével és 218. cikke (6) bekezdése második albekezdésének a) pontjával összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0329/2016),

–  tekintettel a Külügyi Bizottság levelére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének első és harmadik albekezdésére, 99. cikkének (2) bekezdésére és 108. cikkének (7) bekezdésére,

–  tekintettel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság ajánlására és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0354/2016),

1.  egyetért a megállapodás megkötésével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a tagállamok, illetve az Amerikai Egyesült Államok kormányának és parlamentjének.


RÖVID INDOKOLÁS

1. Az Európai Parlament több felhívását követően a Tanács 2010. december 3-án határozatot fogadott el arról, hogy felhatalmazza a Bizottságot az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között kötendő, a büntetőügyekben folytatott rendőrségi együttműködés és igazságügyi együttműködés keretében a bűncselekmények – ezen belül a terrorcselekmények – megelőzése, kivizsgálása, felderítése vagy büntetőeljárás alá vonása céljából továbbított és feldolgozott személyes adatok védelméről szóló megállapodásra (a továbbiakban: „keretmegállapodás”) irányuló tárgyalások megkezdésére. A Bizottság 2011. március 28-án kezdte meg a tárgyalásokat az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériumával. A tárgyalások során a Parlamentet rendszeresen tájékoztatták az EUMSZ 218. cikke (10) bekezdésének megfelelően, és az előadó számos munkadokumentumot adott ki a LIBE bizottságban folytatott megbeszélések megkönnyítése érdekében.

2. A megállapodás szövegét 2015. szeptember 8-án parafálták. Azt követően, hogy az Egyesül Államok Kongresszusa 2016. február 24-én elfogadta a 2015-ös bírósági jogorvoslatról szóló törvényt, 2016. július 18-án a Tanács úgy határozott, hogy az EUMSZ 218. cikke (6) bekezdése a) pontja v. alpontjának megfelelően a megállapodás megkötéséhez az Európai Parlament egyetértését kéri, és 2016. szeptember 12-én egyetértésre irányuló kérelmet terjesztett elő a Parlamenthez.

3. A megállapodás célja az egyének alapvető jogai és szabadságai magas szintű védelmének biztosítása, különös tekintettel a magánélethez való jogra a személyes adatok feldolgozása tekintetében, amennyiben a személyes adatokat továbbítják az Európai Uniós és tagállamai, valamint az Egyesült Államok illetékes hatóságainak az említett célokból.

A megállapodás hatálya

4. Az előadó fontosnak tartja kiemelni, hogy a keretmegállapodás nem biztosít jogalapot a személyes adatok továbbítására. Az adattovábbításra vonatkozó jogalap a már meglévő EU–USA közötti megállapodásokban, illetve a tagállamok és az Egyesült Államok közötti kétoldalú megállapodásokban, továbbá a személyes adatok cseréjéről rendelkező nemzeti jogszabályokban található (például a PNR-re, a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programra, illetve a kölcsönös jogsegélyre vonatkozó nemzetközi megállapodások). A keretmegállapodás kiegészíti az említett megállapodások által nyújtott védelmet és biztosítékokat, valamint növeli és harmonizálja az érintettek jogait. Mivel azonban a Parlament Jogi Szolgálata 2015. január 14-i véleményében felvetett néhány kérdést, amelyek esetében további egyértelműsítésre lehet szükség, az előadó hivatkozik a Bizottságnak a Parlament egyetértési eljárásával összefüggésben tett nyilatkozatára(1). Az egyik tisztázandó kérdés az 5. cikk (3) bekezdésének utolsó mondatrészére vonatkozik ([az adattovábbításhoz] semmilyen további engedélyezésre nincs szükség). Ez a rész nem rendelkezik de facto megfelelőségi határozatról, csupán azt állítja, hogy nincs szükség a 3. cikk (1) bekezdésében hivatkozott, megfelelő megállapodáson kívüli további jogalapra, ami már jelenleg is a helyzet. A Bizottság azt is egyértelművé tette, hogy az alkalmazandó nemzetközi adattovábbítási szabályoknak való megfelelés vélelme nem automatikus, hanem minősített vélelem, amely megdönthető, és nem érinti az adatvédelmi hatóságok hatáskörét.

5. A 3. cikk értelmében a megállapodás vonatkozni fog a személyes adatoknak az Európai Unió, illetve a tagállamok, valamint az Egyesült Államok bűnüldöző hatóságai közötti, a bűncselekmények – ezen belül a terrorcselekmények – megelőzése, kivizsgálása, felderítése és büntetőeljárás alá vonása céljából történő továbbítására. A megállapodás az említett hatóságok közötti valamennyi adattovábbításra vonatkozik, az érintett nemzetiségétől vagy lakóhelyétől függetlenül. Ezenkívül vonatkozik a valamelyik fél területén található magánjogi jogalanyok által az említett célokból, nemzetközi megállapodások alapján valamely másik fél illetékes hatóságainak továbbított személyes adatokra is.

6. A megállapodás nem fedi le a nemzetbiztonsági hatóságok közötti adatcseréket, mivel azok az Unió hatáskörén kívül esnek. Ezenkívül nem vonatkozik a magánjogi jogalanyok közötti (például szerződéses záradékok, vagy az EU–USA adatvédelmi pajzs alapján történő) transzatlanti adattovábbításra sem, sem pedig azt követően az Egyesült Államokban ezekhez a személyes adatokhoz az Egyesült Államok bűnüldöző hatóságai, illetve nemzetbiztonsági hatóságai általi hozzáférésre.

7. A megállapodás azt is előírja, hogy mindegyik Fél a saját és a másik Fél állampolgárai közötti önkényes és indokolatlan megkülönböztetés nélkül hajtja végre annak rendelkezéseit. A Bizottság szerint ez a rendelkezés megerősíti a megállapodás más rendelkezéseit (különösen az érintettek számára a biztosítékokról – így a hozzáférésről, helyesbítésről és közigazgatási jogorvoslatról – rendelkező cikkeket), mivel biztosítja, hogy az európai polgárok főszabály szerint az egyesült államokbeli állampolgárokkal egyenlő bánásmódban részesüljenek a megállapodás gyakorlati végrehajtása során (4. cikk).

A keretmegállapodás főbb elemei

8. A megállapodás rendelkezéseket tartalmaz, amelyek meghatározzák az alapvető adatvédelmi elveket. Ezek a következők:

9. A továbbított személyes adatok célhoz kötöttsége és felhasználásának korlátozása (6. cikk). A személyes adatok feldolgozása a továbbítás jogalapja által meghatározott konkrét célokra lehetséges. Ezen túlmenően egyéb, vagy ugyanazon bűnüldöző, szabályozó vagy közigazgatási hatóságok csak azzal a feltétellel dolgozhatják fel őket, hogy az nem összeegyeztethetetlen azokkal a célokkal, amelyek alapján azokat eredetileg továbbították. Az adatokat továbbító hatóságok az alkalmazandó jogi keretek adta lehetőségeken belül további feltételeket is előírhatnak a továbbítást és az adatok azt követő feldolgozását illetően.

10. Az adatok minősége és sértetlensége (8. cikk), valamint adatmegőrzési időszakok (12. cikk). A személyes adatok pontosságát, relevanciáját, időszerűségét és teljességét a jogszerű adatkezeléshez szükséges és megfelelő mértékben fenn kell tartani. Ezenkívül az adatfeldolgozásra konkrét adatmegőrzési időszakokat határoznak meg annak biztosítása érdekében, hogy a személyes adatokat ne őrizzék meg a szükséges időtartamnál tovább. Az adatmegőrzési időszakot az adatfeldolgozást szabályozó jogalap határozza meg. A Felek közzéteszik vagy elérhetővé teszik az adatmegőrzési időszakok tartamát.

11. A harmadik fél részére történő adattovábbításra vonatkozó szabályok, mind a szerződő felek hazai hatóságai (pl. amikor a francia rendőrség az egyesült államokbeli FBI-tól kapott információt oszt meg a német rendőrséggel), mind a megállapodás által nem kötött harmadik országbeli hatóságok vagy nemzetközi szervezetek számára történő adattovábbítás esetében (7. cikk); Az utóbbi esetben az adatokat eredetileg továbbító bűnüldöző hatóság előzetes hozzájárulását kell beszerezni.

12. A személyes adatok konkrét ügyekhez, nyomozásokhoz vagy vádeljárásokhoz nem kapcsolódó feldolgozását illetően („tömeges adatok”), a keretmegállapodás úgy rendelkezik, hogy a személyes adatok „tömeges adatokként” történő továbbítását lehetővé tevő megállapodásoknak meg kell határozniuk a tömeges feldolgozásra vonatkozó standardok és feltételek további részleteit, különös tekintettel az érzékeny adatok feldolgozására, az adatok harmadik fél részére történő továbbítására és az adatmegőrzési időszakokra. Az ilyen, tömeges adattovábbítás – különösen az érzékeny adatok esetében – kérdéseket vethet fel az Európai Bíróság értelmezése szerinti uniós adatvédelmi keretekkel való összeegyeztethetőséget illetően. Mivel azonban a keretmegállapodás nem bizotosít jogalapot az ilyen tömeges adattovábbításra, ezt a kérdést tisztázni kell az adott adattovábbítási megállapodásokkal összefüggésben. Ennek megfelelően a Parlament 2014-ben úgy határozott, hogy véleményt kér az Európai Unió Bíróságától az EU–Kanada közötti PNR-megállapodás Chartával való összeegyeztethetőségéről. Az eljárás még folyamatban van.

13. A megállapodás ezenkívül meghatározza a magánszemélyek jogait (tájékoztatás, hozzáférés, helyesbítés, törlés), valamint a közigazgatási és bírósági jogorvoslathoz való jogokat. Mindezen jogokat azon ország jogának megfelelően gyakorolják, ahol hivatkoznak rájuk (ideértve az eltéréseket is).

14. A keretmegállapodás egyik legfőbb újdonsága, hogy a Felek bármely állampolgára jogosult bírósági jogorvoslatot kérni, ha a másik Fél hatóságai i. megtagadják a hozzáférést, ii. megtagadják a helyesbítést, vagy iii. jogosulatlanul nyilvánosságra hozzák adatait. E jogokat azon ország jogának megfelelően gyakorolják, ahol hivatkoznak rájuk. A nem egyesült államokbeli állampolgárok jogai hiányának orvoslása érdekében az Egyesült Államok Kongresszusa 2016. február 24-én elfogadta a bírósági jogorvoslatról szóló törvényt. A törvény kiterjeszt a hatálya alá tartozó országok (például a tagállamok) állampolgáraira egyes jogorvoslati alapokat, amelyeket az Egyesült Államok magánélet védelméről szóló, 1974. évi törvénye biztosít. Ezeket a jogokat azonban nem biztosítják azon nem uniós állampolgároknak, akik adatait továbbították az Egyesült Államoknak. Az Egyesült Államok bírósági jogorvoslatról szóló törvénye által az uniós polgárok és a nem uniós polgárok vonatkozásában megállapított eltérő bánásmód kérdéseket vetett fel. A Bizottság azonban tisztázta, hogy az egyesült államokbeli más jogorvoslati utak a bűnüldözési célú adattovábbításban érintett valamennyi uniós érintett számára elérhetőek, állampolgárságuktól vagy lakóhelyüktől függetlenül.

15. Az Egyesült Államok magánélet védelméről szóló törvényének 552a(j)(2) része értelmében lehetséges mentességeket illetően, a keretmegállapodás által az érintetteknek biztosított jogok feltétel nélküli módon vannak megfogalmazva, ennek megfelelően az Egyesült Államok hatóságai nem hivatkozhatnak az Egyesült Államok magánélet védelméről szóló törvényében a bűnüldözési adatbázisok számára biztosított mentességekre, hogy megtagadják az eredményes jogorvoslatot az uniós polgároktól, mint ahogyan az a jelenlegi helyzet a bűnüldözési adatbázisok – például a PNR-adatok, illetve a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó programra vonatkozó adatok – esetében. A Bizottság nyilatkozatában foglalt jogi értelmezés is ezzel azonos.

16. A keretmegállapodás úgy rendelkezik, hogy a Felek egy vagy több állami felügyeleti hatóságot jelölnek ki, amelyek adott esetben saját kezdeményezésükre független felügyeleti feladatokat és hatásköröket gyakorolnak, a felülvizsgálatra, a vizsgálatokra és a beavatkozásra is kiterjedően; hatáskörrel rendelkeznek a természetes személyek által az e keretmegállapodást végrehajtó intézkedésekkel kapcsolatban tett panaszok átvételére és az azok kivizsgálására irányuló eljárásra; hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy az e keretmegállapodással kapcsolatos jogszabálysértések esetén adott esetben eljárjanak büntetőeljárás vagy fegyelmi eljárás megindítása érdekében. Az uniós adatvédelmi keret a felügyelt szervezettől független külső független hatóságokról rendelkezik annak érdekében, hogy biztosítsák hogy azok függetlenek maradjanak bármilyen közvetlen vagy közvetett külső befolyástól. A keretmegállapodás előírja, hogy a felügyeleti hatóságok független felügyeleti feladatokat és hatásköröket gyakoroljanak.

17. Végül, a keretmegállapodást időszakonként közösen felül fogják vizsgálni, az első közös felülvizsgálatra a keretmegállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül fog sor kerülni, és azt követően rendszeresen, valamint a megfelelő küldöttségek összeállítása magában fogja foglalni mind az adatvédelmi hatóságok, mind a bűnüldöző hatóságok képviselőit. A közös felülvizsgálat megállapításait nyilvánosságra kell hozni.

18. Az előadó arra a következtetésre jutott, hogy a megállapodás jelentős előrelépést jelent a személyes adatok védelmét illetően azokban az esetekben, amikor azokat az Európai Unió és az Egyesült Államok között továbbítják a bűnüldöző tevékenységekkel összefüggésben. Lehet, hogy nem ez a lehető legjobb megállapodás, amelyet el lehet képzelni, azonban minden bizonnyal a lehető legjobb megoldás a jelenlegi helyzetben. A megállapodás ezenkívül nem korlátozza, illetve sérti az érintettek semmilyen jogát, mivel nem nyújt jogalapot semmilyen adattovábbításhoz. A megállapodás mindössze hozzáad új jogokat és védelmi intézkedéseket az adattovábbítások jelenlegi kereteihez, az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti bűnüldözési együttműködéssel összefüggésében.

19. Mindezek alapján az előadó azt javasolja, hogy a Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának tagjai támogassák e jelentést, és az Európai Parlament adja hozzá egyetértését.

(1)

[hivatkozás beillesztendő, amint rendelkezésre áll a Bizottság nyilatkozata]


VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről (9.11.2016)

az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére

az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(08523/2016 – C8-0329/2016 – 2016/0126(NLE))

A vélemény előadója: Angel Dzhambazki

RÖVID INDOKOLÁS

2016. május 2-án a Bizottság benyújtotta a Tanácsnak az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot [2016/0126(NLE)COM(2016)0237], az ún. keretmegállapodást.

A javaslat Tanácshoz történő benyújtására azután került sor, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa elfogadta a 2015-ös bírósági jogorvoslatról szóló törvényt. A jogszabály felhatalmazza az Egyesült Államok Igazságügyminisztériumát, hogy kijelöljön külföldi országokat vagy regionális gazdasági integrációs szervezeteket, amelyek állampolgárai ezentúl polgári eljárást indíthatnak bizonyos amerikai kormányzati ügynökségek ellen egyrészt az ezen ügynökségek birtokában lévő adatokhoz való hozzáférés vagy ezen adatok módosítása, másrészt egy külföldi ország által az Egyesült Államoknak bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése vagy a vádeljárás lefolytatása céljából átadott nyilvántartások törvénytelen közzététele miatti jogorvoslat érdekében.

2016. július 18-án a Tanács úgy döntött, hogy az Európai Parlament egyetértését kéri a fenti megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozathoz.

Az előadó felkéri a Jogi Bizottságot, hogy hívja fel az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy javasolja a Parlamentnek, hogy az alábbi okok miatt adja egyetértését a megállapodáshoz.

a) A tervezett megállapodás a megfelelő jogalapon alapszik

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 16. cikke a 218. cikk (6) bekezdésének a) pontjával együtt a megfelelő jogalapot jelentik a javaslathoz.

Az EUMSZ 16. cikke úgy rendelkezik, hogy „[m]indenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez”, és ugyanezen cikk (2) bekezdése felruházza az Európai Parlamentet és a Tanácsot azzal a jogkörrel, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében a személyes adatok kezelése tekintetében az egyének védelmére vonatkozó szabályokat állapítsanak meg. A 218. cikk (6) bekezdésének a) pontja megállapítja, hogy a Tanács az Európai Parlament egyetértését kéri nemzetközi megállapodások megkötéséhez, többek között a rendes jogalkotási eljárás alkalmazási körébe tartozó területekre vonatkozó megállapodások megkötése esetén.

A megállapodás célja a személyes adatok magas szintű védelmének biztosítása és az együttműködés erősítése az Amerikai Egyesült Államok, valamint az Európai Unió és tagállamai között a bűncselekmények – ezen belül a terrorcselekmények – megelőzésével, nyomozásával, felderítésével vagy a vádeljárás lefolytatásával összefüggésben (1. cikk).

A tervezett megállapodás elsődleges célja, hogy létrehozza az egyrészről az Egyesült Államok, másrészről az Európai Unió vagy tagállamai között bűnüldözési célokból továbbított személyes adatok tekintetében a védelem és biztosítékok széleskörű rendszerét. Ebben az összefüggésben a megállapodás rendelkezik a megkülönböztetésmentességről (4. cikk); az adatok felhasználásának korlátozásáról (6. cikk); a harmadik fél részére történő adattovábbításhoz való előzetes hozzájárulásról (7. cikk); a személyes adatok minőségének és sértetlenségének garantálására szolgáló eljárásokról (8. cikk); az adatbiztonság megsértésének esetében az információnyújtásról (9. cikk); az adatbiztonsági incidensek bejelentéséről (10. cikk); nyilvántartások vezetéséről (11. cikk); az adatmegőrzési időszakról (12. cikk); a személyes adatok különleges kategóriáiról (13. cikk); a személyes adatok kezelésével kapcsolatos elszámoltathatóság elősegítésére irányuló intézkedésekről (14. cikk); az adatokhoz való hozzáférésről és a helyesbítés jogáról (16. és 17. cikk); a személyes adatokhoz való hozzáférés vagy a helyesbítés megtagadása, vagy személyes adatok jogellenes nyilvánosságra hozatala esetén a közigazgatási és bírósági jogorvoslat lehetőségéről (21. és 22. cikk); valamint hatékony felügyeleti mechanizmusokról és a felügyeleti hatóságok közötti együttműködésről (21. és 22. cikk).

Ezzel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a javasolt megállapodás 1. cikke úgy rendelkezik, hogy a megállapodás önmagában nem jelent jogalapot semmiféle személyesadat-továbbításhoz, és mindig szükség van egy önálló jogalapra.

b) A tervezett megállapodás garantálja a személyes adatokhoz fűződő alapvető jog magas szintű védelmét és hozzájárul a jogbiztonsághoz

A fent említett számos biztosíték és garancia – megfelelő végrehajtás esetén – alkalmas egyrészt a személyes adatok védelméhez fűződő jog magas szintű védelmére az EUMSZ 16. cikkének és az Európai Unió Alapjogi Chartája 8. cikkének megfelelően, másrészt hogy megfeleljen a Bíróság adatvédelmi joggyakorlatának. Ebben az összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a Bíróság Schrems ügyben (C-362/14, EU:C:2015:650) hozott ítéletével összhangban a tervezett megállapodás megköveteli, hogy vonatkozó jogszabályaikban a felek biztosítsanak lehetőséget az állampolgárok számára, hogy bírósági felülvizsgálatot kérhessenek a nyilvántartásokhoz való hozzáférés vagy módosításuk megtagadása, illetve az adatok szándékos jogellenes közzététele esetén (19. cikk). A megállapodás végrehajtásában érintett intézményeknek és azoknak, amelyek olyan jövőbeli megállapodások megtárgyalásában érintettek, melyek alapján személyes adatok kerülnek továbbításra, mindenképpen megfelelő módon figyelembe kell venniük és iránymutatásként kell használniuk adott esetben a Bíróság Schrems ügyben hozott ítéletét, a Bíróság Digital Rights Ireland és társai ítéletét (C-293/12 és C-594/12, EU:C:2014:238), valamint nyilvánvalóan a Bíróság jövőbeli ítélkezési gyakorlatát, beleértve a Kanada és az Európai Unió közötti, utas-nyilvántartási adatok átadásáról és feldolgozásáról szóló tervezett megállapodásról nyilvánítandó véleményét.

A tervezett megállapodás létrehozza a személyes adatok védelmének kereteit, ami hozzájárul a jogbiztonsághoz. A megállapodás szükség esetén kiegészít bármilyen meglévő és jövőbeli adattovábbítási megállapodásban vagy ilyen továbbításra feljogosító nemzeti rendelkezésben szereplő adatvédelmi biztosítékot (5. cikk). Ez jelentős előrelépést jelent a jelenlegi helyzethez képest, amelyben olyan jogi eszközök alapján kerül sor személyes adatok továbbítására az Egyesült Államok részére, amelyek egyáltalán nem vagy csak gyenge adatvédelmi rendelkezéseket tartalmaznak. Ráadásul a megállapodás az Egyesült Államok és az Európai Unió vagy tagállamai között bűnüldözési célokból továbbított személyes adatokról szóló jövőbeli megállapodások számára olyan mércét állít fel, amelynél nem lehet alacsonyabb a védelem szintje. A megállapodás továbbá fontos precedenst teremt más nemzetközi partnerekkel esetlegesen megkötendő hasonló megállapodásokra nézve is.

Meg kell jegyezni, hogy a megállapodás kötelezi a feleket, hogy megtegyenek minden szükséges intézkedést a megállapodás végrehajtása érdekében, beleértve különösen a természetes személyek számára a megállapodás szerint biztosítandó hozzáférésre, helyesbítésre, valamint közigazgatási és bírósági jogorvoslatra vonatkozó kötelezettségeiket, mielőtt megállapításra kerülhet, hogy adatvédelmi jogszabályaik azonos mértékű védelmet nyújtanak (5. cikk). A megállapodás kötelezi a feleket, hogy végezzék el a szakpolitikák és eljárások, valamint azok végrehajtása és hatékonysága rendszeres közös felülvizsgálatát, amelyek közül az elsőt legkésőbb a megállapodás hatálybalépésétől számított három éven belül kell lefolytatni. A megállapodás egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a közös felülvizsgálat eredményeit közzé kell tenni (23. cikk). Az előadó úgy véli, hogy a Parlamentet időben tájékoztatni kell az e rendelkezés értelmében tett bármilyen lépésről és a közös felülvizsgálat megállapításairól annak érdekében, hogy kellő időben megtehesse a szükségesnek ítélt lépéseket.

c) A tervezett megállapodás javítani fogja az Egyesült Államokkal folytatott bűnüldözési együttműködést

A megállapodás várhatóan jelentős hatást gyakorol az Egyesült Államok és az Európai Unió és tagállamai közötti rendőri és bűnüldözési együttműködésre. Azáltal, hogy a megállapodás létrehozza az adatvédelmi szabályok és biztosítékok közös és átfogó keretét, lehetővé teszi egyrészről az Unió és tagállamai, másrésztől az egyesült államokbeli bűnüldöző hatóságok számára a hatékonyabb együttműködést. A megállapodás megkönnyíti továbbá a bűnüldözés területén a jövőbeli adattovábbítási megállapodások megkötését az Egyesült Államokkal, mivel az adatvédelmi biztosítékokról már létrejött megállapodásnak köszönhetően ezekről nem kell újra és újra tárgyalásokat folytatni. Végül ezen az együttműködési területen a közös normák meghatározása jelentős mértékben hozzájárulhat a transzatlanti adatáramlásokba vetett bizalom helyreállításához.

*******

A Jogi Bizottság felkéri az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy tegyen ajánlást a Parlamentnek, hogy adja egyetértését az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezethez.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás

Hivatkozások

08523/2016 – C8-0329/2016 – COM(2016)02372016/0126(NLE)

Illetékes bizottság

 

LIBE

 

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Angel Dzhambazki

11.7.2016

Az elfogadás dátuma

8.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Enrico Gasbarra, Mary Honeyball, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Pascal Durand, Angel Dzhambazki, Stefano Maullu, Virginie Rozière


MELLÉKLET: A KÜLÜGYI BIZOTTSÁG LEVELE

Ref: D(2016)51448

Claude Moraes

Elnök

Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság

Tisztelt Elnök úr!

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, kivizsgálásával, felderítésével és büntetőeljárás alá vonásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetet 2016. szeptember 12-én utalták a Parlament elé egyetértésre.

2016. október 27-i ülésükön a Külügyi Bizottság (AFET) koordinátorai úgy határoztak, hogy levél formájában elküldik Önnek és az előadónak az AFET bizottság véleményét a fent említett megállapodásról. A Külügyi Bizottság elnökeként ezennel továbbítom Önnek ezt a véleményt.

Először is szeretném kiemelni, hogy öt évvel azután, hogy a Tanács 2010. december 3-án határozatban engedélyezte a Bizottságnak ilyen tárgyalások megkezdését, sikerként könyvelhető el e megállapodás parafálása, különösen a terrorizmus elleni küzdelem nemzetközi erőfeszítéseinek jelenlegi kontextusában.

Már önmagában az a tény, hogy a Felek erősítik az együttműködést az adatvédelem magas szintjének megtartása mellett, igen pozitív abból a szempontból, hogy az Atlanti-óceán mindkét partján foglalkoznak a közös kihívásokkal. A Külügyi Bizottság különösen támogatja a valamennyi uniós érintett személyes adataira vonatkozó védelem jelentős javítását, amikor azokat az Egyesült Államokkal bűnüldözési célokból kicserélik. A bizottság üdvözli emellett, hogy az európai polgárok az egyesült államokbeli állampolgárokkal egyenlő bánásmódban részesülnek a megállapodás gyakorlati végrehajtása során (v.ö. 4. cikk).

Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy rendkívül körültekintően kell eljárni a Felek által kicserélt személyes adatok biztonsága magas szintjének biztosítását illetően (v.ö. 9. cikk). Emellett megfelelő intézkedéseket kell tenni az incidensek által okozott esetleges károk enyhítésére (v.ö. 10. cikk), amelyeket jobban meg kell határozni, figyelembe véve az uniós érintettek védelmét és az Európai Unió Alapjogi Chartáját.

Az is nagyon pozitív, hogy a megállapodás szerint a Felek felügyelő hatóságokat hoznak létre a végrehajtás ellenőrzésére, nyomon követik a polgárok panaszait, és jogszabálysértések esetén eljárnak büntetőeljárás megindítása érdekében. Szeretném ezért aláhúzni, hogy e hatóságok tevékenységei nagyon hasznosak lesznek az időszakonkénti felülvizsgálathoz.

A Külügyi Bizottság ezért támogatja, hogy a Parlament egyetértését adja e megállapodás megkötéséhez.

Tisztelettel:

Elmar Brok

Másolatot kap:  Jan Philipp Albrecht, előadó


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió közötti, a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és a vádeljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatok védelméről szóló megállapodás

Hivatkozások

08523/2016 – C8-0329/2016 – COM(2016)02372016/0126(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

19.7.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

LIBE

12.9.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

12.9.2016

JURI

12.9.2016

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

AFET

27.10.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Jan Philipp Albrecht

12.9.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

8.11.2016

 

 

 

Az elfogadás dátuma

24.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

4

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Jan Philipp Albrecht, Heinz K. Becker, Caterina Chinnici, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Cornelia Ernst, Tanja Fajon, Monika Flašíková Beňová, Lorenzo Fontana, Mariya Gabriel, Sylvie Guillaume, Jussi Halla-aho, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Sophia in ‘t Veld, Eva Joly, Barbara Kudrycka, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Monica Macovei, Roberta Metsola, Claude Moraes, József Nagy, Péter Niedermüller, Soraya Post, Branislav Škripek, Helga Stevens, Traian Ungureanu, Bodil Valero, Harald Vilimsky, Josef Weidenholzer, Cecilia Wikström, Kristina Winberg, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Janice Atkinson, Kostas Chrysogonos, Anna Maria Corazza Bildt, Miriam Dalli, Daniel Dalton, Maria Grapini, Petra Kammerevert, Jeroen Lenaers, Nuno Melo, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Salvatore Domenico Pogliese, Barbara Spinelli, Josep-Maria Terricabras, Axel Voss

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Agnieszka Kozłowska-Rajewicz

Benyújtás dátuma

28.11.2016


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

41

+

ECR

Daniel Dalton, Jussi Halla-aho, Monica Macovei, Helga Stevens, Branislav Škripek

EFDD

Kristina Winberg

ENF

Lorenzo Fontana

PPE

Heinz K. Becker, Anna Maria Corazza Bildt, Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Mariya Gabriel, Monika Hohlmeier, Brice Hortefeux, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Barbara Kudrycka, Jeroen Lenaers, Nuno Melo, Roberta Metsola, József Nagy, Salvatore Domenico Pogliese, Traian Ungureanu, Axel Voss, Tomáš Zdechovský

S&D

Caterina Chinnici, Miriam Dalli, Tanja Fajon, Monika Flašíková Beňová, Maria Grapini, Sylvie Guillaume, Cécile Kashetu Kyenge, Marju Lauristin, Juan Fernando López Aguilar, Claude Moraes, Péter Niedermüller, Soraya Post, Josef Weidenholzer

Verts/ALE

Jan Philipp Albrecht, Eva Joly, Josep-Maria Terricabras, Bodil Valero

4

-

ALDE

Angelika Mlinar

GUE/NGL

Kostas Chrysogonos, Cornelia Ernst, Barbara Spinelli

6

0

ALDE

Morten Helveg Petersen, Sophia in 't Veld, Cecilia Wikström

ENF

Janice Atkinson, Harald Vilimsky

S&D

Petra Kammerevert

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat