Eljárás : 2016/2146(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0366/2016

Előterjesztett szövegek :

A8-0366/2016

Viták :

PV 15/12/2016 - 3
CRE 15/12/2016 - 3

Szavazatok :

A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2016)0512

JELENTÉS     
PDF 715kWORD 195k
2.12.2016
PE 585.817v04-00 A8-0366/2016

a Petíciós Bizottság 2015. évi tevékenységéről

(2016/2146(INI))

Petíciós Bizottság

Előadó: Ángela Vallina

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Petíciós Bizottság 2015. évi tevékenységéről

(2016/2146(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság tanácskozásainak eredményeiről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. és 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel a petíciós jog jelentőségére, valamint arra, hogy a Parlament számára fontos, hogy haladéktalanul értesüljön az európai polgárok és lakosok konkrét aggodalmairól, amint arról az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 227. cikke rendelkezik,

–  tekintettel az EUMSZ 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának az Európai Parlamenthez benyújtható petícióhoz való jogról szóló 44. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ kötelezettségszegési eljárásra vonatkozó rendelkezéseire és különösen 258. és 260. cikkére,

  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére és 216. cikkének (8) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0366/2016),

A.  mivel a Petíciós Bizottság tevékenységéről szóló éves jelentés célja, hogy elemzést nyújtson a 2015-ben beérkezett petíciókról és a többi intézménnyel fenntartott kapcsolatokról, valamint hogy pontos képet adjon a 2015. év során elért célkitűzésekről;

B.  mivel 2015-ben 1431 petíció érkezett be, ami 47%-os csökkenést jelent 2014-hez képest, melynek folyamán 2714 petíciót nyújtottak be a Parlamenthez; mivel 943 petíciót elfogadhatónak nyilvánítottak; mivel ezekből 424 petíciót gyors vizsgálattal elbíráltak és lezártak, miután megfelelően tájékoztatták a petíció benyújtóját az őt foglalkoztató kérdésről, és mivel 519 petíció továbbra is nyitva áll a Petíciós Bizottság előtti megvitatása céljából; mivel 483 petíciót elfogadhatatlannak nyilvánítottak;

C.  mivel a beérkezett petíciók száma az Unió teljes lakosságának lélekszámához viszonyítva szerény, ami azt mutatja, hogy a polgárok és lakosok nagy többsége sajnos még nem tud a petíciós jog létezéséről vagy arról, hogy e jog hasznos eszközként szolgálhat ahhoz, hogy az őket érintő és aggodalmaik tárgyát képező, valamint az Unió tevékenységi körébe tartozó ügyekre felhívják az európai intézmények és a tagállamok figyelmét;

D.  mivel 2015-ben 483 petíciót nyilvánítottak elfogadhatónak, és mivel még mindig sok a félreértés az Unió tevékenységi körével kapcsolatban, amit az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók magas száma (33,8%) is jelez; mivel ennek orvoslásához ösztönözni és javítani kell a kommunikációt az uniós polgárokkal, és el kell magyarázni a különböző – európai, tagállami és helyi – hatáskörök közötti különbséget;

E.  mivel minden petíciót figyelmesen, hatékonyan és átláthatóan vizsgálnak meg;

F.  mivel a petíciók benyújtói általában az alapvető jogok védelme, társadalmaink helyzetének javítása és jövőbeli jólléte mellett elkötelezett polgárok; mivel az, hogy e polgárok milyen tapasztalatokat szereznek petíciójuk kezeléséről, jelentős hatást gyakorol az uniós intézményekről alkotott véleményük, valamint az uniós jogban elismert petíciós jog tiszteletben tartásáról kialakított képük alakulására;

G.  mivel az Európai Parlament az egyetlen olyan uniós intézmény, amelyet közvetlenül a polgárok választanak, és mivel a petíciós jog olyan eszközt ad a kezükbe, amellyel felhívhatják választott képviselőik figyelmét az őket aggasztó témákra; mivel maga a Petíciós Bizottság jelenleg sajnos nem rendelkezik elegendő vizsgálati hatáskörrel;

H.  mivel az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása érdekében az uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek a lehető legátláthatóbb módon kell működniük;

I.  mivel a petíciós jognak a részvételi demokrácia egyik döntő fontosságú elemének kell lennie, melyben hatékonyan védik valamennyi polgár jogát arra, hogy közvetlenül részt vehessen az Unió demokratikus életében; mivel a valódi demokratikus és részvételen alapuló kormányzásnak biztosítania kell a teljes átláthatóságot, az alapvető jogok hatékony védelmét és a polgárok tényleges bevonását a döntéshozatali folyamatokba; mivel a petíciókon keresztül az Európai Parlament meghallgathatja az uniós polgárokat érintő problémákat, tájékoztatást nyújthat azokkal kapcsolatban és segíthet azok megoldásában, és egyben ösztönözheti a többi uniós intézményt és a tagállami intézményeket, hogy saját hatáskörükön belül tegyenek meg minden ezzel kapcsolatos erőfeszítést; mivel az említett petíciókon keresztül lemérhető az uniós jognak az Unióban élő lakosság mindennapjaira gyakorolt hatása;

J.  mivel az Egyesült Királyságban lezajlott közelmúltbeli események, a menekültekkel kapcsolatos humanitárius válság, a megszorítási intézkedések igen súlyos társadalmi és gazdasági hatása, a pénzügyi válság valamennyi polgár számára szabad és emberhez méltó életet biztosító és alapvető jogaik teljes mértékű tiszteletben tartását garantáló megoldásának kudarca, valamint az idegengyűlölet és a rasszizmus Európa-szerte tapasztalható terjedése kétségbe vonja a rendszerbe, valamint az európai projekt egészébe vetett bizalmat; mivel a Petíciós Bizottság felelőssége, egyben előtte álló nagy kihívás is, hogy fenntartsa és erősítse az európai problémákról szóló párbeszédet Európa polgáraival és lakosaival;

K.  mivel a Petíciós Bizottság tudja a legjobban bemutatni az uniós polgároknak, hogy mit tesz értük az Európai Unió, és milyen megoldásokat érhetnek el európai, tagállami vagy helyi szinten; mivel a Petíciós Bizottság az európai integráció sikereinek és előnyeinek ismertetésével és esetleges bizonyításával jelentős munkát végez;

L.  mivel a petíciós jognak meg kell erősítenie az Európai Parlament reagálási képességét, segítve az elsősorban az uniós jogszabályok alkalmazásával és átültetésével kapcsolatos problémák megoldását; mivel a petíciók a polgárok saját tapasztalatain alapuló, első kézből származó információk értékes forrását képezik, amelyek segítenek az uniós jogszabályok nemzeti szintű és végső soron a Bizottság által a Szerződések őreként nyomon követett végrehajtásában fellelhető jogsértések és potenciális hiányosságok azonosításában; mivel az Unió hatáskörébe tartozó és az elfogadhatósági feltételeknek megfelelő petíciók alapvető eszközökként szolgálnak annak korai felismeréséhez, hogy mely tagállamok késlekednek az uniós jog átültetésével és tényleges végrehajtásával; mivel a petíciók révén az uniós polgárok panaszt tehetnek, ha az uniós jogszabályok alkalmazásának elmulasztását tapasztalják, és segíthetnek felderíteni az uniós jog megsértését;

M.  mivel ebből következően a petíciók rendkívül fontos szerepet töltenek be a jogalkotási folyamatban, mivel hasznos és közvetlen forrásnak bizonyulnak más parlamenti bizottságok számára is a saját illetékességi körükben végzett jogalkotási munkájuk során; mivel a petíciók nem kizárólag a Petíciós Bizottság felelősségi körébe tartoznak, hanem valamennyi parlamenti bizottság megosztott felelősségének kellene lenniük;

N.  mivel a petíciók révén az uniós polgárok és lakosok jelezhetik, ha az uniós jogszabályok helytelen alkalmazását tapasztalják; mivel ily módon az uniós polgárok értékes információforrásnak bizonyulnak az uniós jog megsértésének felderítéséhez;

O.  mivel amellett, hogy megfelelő visszajelzést adnak a meglévő jogszabályok alkalmazásáról, a petíciók segíthetnek azonosítani az uniós jogon belüli joghézagokat, valamint felmérni az egyes területeken a szabályozás hiányának hatásait, ennélfogva további jogalkotási munkára késztetnek;

P.  mivel a Petíciós Bizottság fokozottan igénybe vette a bizottságként rendelkezésére álló konkrét eszközöket, például a szóbeli választ igénylő kérdéseket és a rövid állásfoglalásokat, hogy nagyobb láthatóságot biztosítson az uniós polgárokat aggasztó kérdéseknek, illetve kérdéseket és állásfoglalásokat nyújtott be a Parlament plenáris ülésén például a jelzálogra vonatkozó spanyolországi jogszabályokról és a kockázatos spanyol pénzügyi eszközökről vagy Európában a gyermek mindenek fölött álló érdekéről;

Q.  mivel 2015 során gyorsabban és hatékonyabban kezelték a polgárok által benyújtott petíciókat, lerövidítve a petíciók benyújtóival folytatott levelezéssel kapcsolatos határidőket; mivel a titkárság figyelemre méltó erőfeszítést tett ezen előrelépés biztosítása érdekében;

R.  mivel a petíciók benyújtói aktívan hozzájárulnak a bizottság munkájához, ugyanis első kézből származó, kiegészítő információkkal szolgálnak a bizottság tagjai, a Bizottság és a tagállamok jelenlévő képviselői számára; mivel a vitákban való részvétellel és a részletesebb információkat tartalmazó petíciók benyújtásával hozzájárulnak az Európai Parlament képviselőivel és az Európai Bizottsággal való folyamatos és konstruktív párbeszéd kialakításához; mivel 2015-ben a petíciók benyújtói közül 191-en voltak jelen és vettek részt a bizottság tanácskozásain; mivel – habár ez a szám viszonylag alacsonynak tűnik – nem szabad elfeledni, hogy a bizottság üléseit nyilvánosan közvetítik, és ez lehetővé teszi a petíciók benyújtói számára, hogy az internetes videoközvetítésen keresztül élőben, valós időben és később is követhessék a vitákat;

S.  mivel egyedi módszert fogadtak el a gyermekek jólétével kapcsolatos petíciók elbírálásával kapcsolatban, és 2015. szeptember 17-én különleges munkacsoportot hoztak létre ebben a témakörben, melynek elnökévé Eleonora Evi képviselőnőt választották meg;

T.  mivel a petíció benyújtói a petíció benyújtásával párhuzamosan gyakran a Bizottsághoz is panaszt nyújtanak be, aminek következménye kötelezettségszegési eljárás is lehet; mivel 2015-ben az Európai Parlament petíciók és kérdések útján figyelmeztette a Bizottságot azokról a hiányosságokról, amelyek bizonyos uniós jogszabályok tagállamok általi alkalmazásában és végrehajtásában merültek fel;

U.  mivel e petíciók nyomán kifogások fogalmazódtak meg a környezetvédelem témakörében; mivel az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Finnországnak a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelv átültetése kapcsán; mivel az Európai Bizottság öt másik, környezetvédelemmel kapcsolatos esetben kétoldalú párbeszédet kezdeményezett a szóban forgó tagállamokkal; mivel ezek az esetek a palagázhoz, a farkasállomány kezeléséhez, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv helytelen alkalmazásához és a tagállami jogszabályoknak a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelv előírásainak való megfelelőségéhez kapcsolódtak;

V.  mivel a polgárok petíciói érintették még az igazságszolgáltatás és az igazságügyi együttműködés témakörét, és a Bizottság az egyik petíció nyomán kétoldalú párbeszédet kezdeményezett az egyik tagállammal a tagállam által a házasságkötést követő névváltoztatásra vonatkozó korlátozásairól;

W.  mivel a Bizottság bizonyos petíciók nyomán további kétoldalú megbeszéléseket indított több tagállammal az ingatlanadóról és a diákok által fizetendő helyi lakhatási adóról;

X.  mivel a Bizottság a nemzeti jogba való átültetésre és a nemzeti jogszabályok rendszeres megfelelőségi ellenőrzéseire alapozva igyekszik megerősíteni uniós jogszabályok alkalmazását; mivel a Bizottság bejelentette, hogy megfelelő intézkedéseket tesz, például új EU Pilot projekteket és kötelezettségszegési eljárásokat indít, amennyiben az uniós jogszabályok lehetséges megsértését észleli;

Y.  mivel a Parlament bevonása ezen eljárásokba fokozottabb ellenőrzést tesz lehetővé a hatáskörrel rendelkező uniós intézmények által végzett vizsgálati munka felett; mivel egyetlen petíciót sem zárhatnak le mindaddig, amíg a Bizottság azzal kapcsolatban vizsgálatot folytat;

Z.  mivel a Bizottság az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló éves jelentésében közzéteszi az uniós jog megsértéséhez kapcsolódó cselekvéseket és sajtóközlemények formájában tájékoztat a kötelezettségszegési eljárásokról; mivel a kötelezettségszegési eljárásokról szóló határozatok megtalálhatóak az „Europa” honlapon elérhető bizottsági adatbázisban; mivel az Európai Bizottságnak a Petíciós Bizottságban petíciókkal kapcsolatos ügyekben való közreműködéseire vonatkozó részletesebb tájékoztatás fokozná az átláthatóságot és javítaná a két intézmény közötti együttműködést;

AA.  mivel a petíciókban leggyakrabban felvetett kérdések skálája széles, kapcsolódnak például a környezetvédelemhez (különösen a szennyvízkezeléshez, a hulladékkezeléshez, a vízgyűjtő-gazdálkodáshoz, valamint a földgáz és szénhidrogének feltárásához és kitermeléséhez), a fogyasztói jogok megsértéséhez, az igazságszolgáltatás alkalmazásához (különösen a kiskorúak feletti felügyeleti joghoz), az alapvető jogokhoz (különösen a gyermekek, a fogyatékkal élők és a kisebbségek jogaihoz), a személyek szabad mozgásához, a megkülönböztetéshez, a bevándorláshoz, a foglalkoztatáshoz és az állatjóléthez;

AB.  mivel a Petíciós Bizottság 2014 végén indított portálja működik, bár még nem a végleges formájában; mivel a portál célja olyan elektronikus eszköz biztosítása az uniós polgárok és lakosok számára, amelyen keresztül petíciókat nyújthatnak be és végigkísérhetik azok elbírálását, továbbá elektronikusan aláírhatják a saját petícióikat és csatlakozhatnak más petíciót benyújtók számukra érdekes témájú petícióihoz; mivel bizonyos alapvető funkciók, például a keresőprogram hiányosságai, amelyek 2015 során és egészen a közelmúltig fennálltak, akadályozták, hogy a portál interaktív teret biztosítson a polgárok közötti információcsere számára; mivel ezt a problémát végül megoldották;

AC.  mivel ez a portál arra szolgál, átláthatóbbá és interaktívabbá tegye a petíciós folyamatot, és egyúttal hatékonyabb ügymenetet biztosít a petíciók benyújtói, az európai parlamenti képviselők és a nagyközönség számára; mivel a projekt második szakasza, amely főleg a petíciók adminisztratív kezelésének javítására irányul, ugyanakkor arra is, hogy lehetővé tegye a petíciók eredeti benyújtói és a későbbi támogatók számára a petíciók valós idejű nyomon követését, 2015 során nem haladt jelentős mértékben előre, pedig az eredeti ütemezés szerint addigra már be is kellett volna fejeződnie;

AD.  mivel a projekt további szakaszaiban bekövetkezett sorozatos késedelmek további munkaterhet idéztek elő a Petíciós Bizottság titkárságán belül, ugyanis manuálisan kellett feltölteni a vonatkozó fájlokat a különböző adatbázisokba; mivel még mindig vannak feltöltésre váró petíciók, ugyanis eddig csak a 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben beérkezett, még folyamatban lévő petíciók kerültek fel a portálra, és jelenleg is dolgoznak azon, hogy feltöltsék a 2016-ban beérkezett petíciókat;

AE.  mivel bizonyos hiányosságokat – konkrétan a keresési funkciót és a petíció benyújtójának bizalmas kezelését – már orvosoltak, és mivel az ütemezésnek megfelelően 2016 második felétől kezdve dolgoznak a szolgáltatás hasznosabbá tételén és a polgárokkal való megismertetésén;

AF.  mivel a petíciók elfogadhatósága az EUMSZ 227. cikkében megállapított feltételeken alapul; mivel az Unió tevékenységi területeire vonatkozó koncepció sokkal több a hatáskörök egyszerű felsorolásánál; mivel az elfogadhatatlanná nyilvánítás bírósági felülvizsgálat alá tartozhat, amennyiben az az említett feltételek szerint nem kellően indokolt;

AG.  mivel az uniós jogszabályok tagállamokban történő megfelelő végrehajtásának biztosításáért elsődlegesen a nemzeti bíróságok felelősek; mivel ezzel összefüggésben az Európai Bíróság előzetes döntéshozatala a nemzeti jogrendszerek rendelkezésére álló hasznos eszköz; mivel ezt az eljárást eddig szinte egyáltalán nem használták, legfeljebb néhány tagállamban, de azokban is csak csekély mértékben; mivel a petíciók alternatív és független vizsgálati és ellenőrzési módot kínálnak az uniós jogszabályoknak való megfelelés tekintetében, és mivel e két alternatív eljárás ezért nem zárhatja ki kölcsönösen egymást;

AH.  mivel az európai polgári kezdeményezésnek olyan fontos eszköznek kell lennie, amely lehetővé teszi, hogy a polgárok közvetlenül részt vegyenek az uniós politikák kidolgozásában, és az e kezdeményezésben rejlő lehetőséget teljes mértékben ki kell aknázni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy a polgárok teljesen tájékozottak legyenek az Unió hatáskörébe és a nemzeti hatáskörbe tartozó ügyeket illetően; mivel az európai polgári kezdeményezés és a petíciós jog közötti fő különbségekről jobban kell tájékoztatni a polgárokat; mivel a Parlamentnek különleges felelőssége van abban, hogy ez az eszköz tényleg sikeres legyen; mivel ahogyan az a 2015. február 22-i nyilvános meghallgatás felszólalásaiból is kiderült, az európai polgári kezdeményezéseket nyilvántartásba vevő szervezetek általános véleménye az, hogy a polgárok részvétele tekintetében a lehető legjobb eredmények elérése érdekében fel kell számolni az adminisztratív akadályokat;

AI.  mivel a Petíciós Bizottság úgy véli, hogy a 211/2011/EU rendelet 2012. április 1. hatálybalépése után három évvel el kell végezni a rendelet végrehajtásának értékelését annak érdekében, hogy fel lehessen tárni a hiányosságokat, és működése javításának érdekében megvalósítható, konkrét javaslatokat lehessen tenni gyors felülvizsgálatára;

AJ.  mivel 2015-ben a Petíciós Bizottság magas munkaterhelése miatt csak egy tényfeltáró látogatásra került sor a 2015-ben vizsgált petíciók vonatkozásában; mivel az Egyesült Királyságba 2015. november 5-én és 6-án szervezett, a szülők beleegyezése nélküli örökbefogadás kérdéséről szóló tényfeltáró látogatás által a küldöttség tagjai jobban megismerhették a helyzetet, mivel az ügyben érintett számos egyesült királyságbeli intézmény képviselőivel megvitathatták a kérdést;

AK.  mivel 2016-ban, amint a munkateher visszaállt a normális szintre, három tényfeltáró látogatásra került sor a 2016-ban vizsgált petíciókkal kapcsolatban; mivel ezek a látogatások a bizottság különös előjogának minősülnek és a bizottság munkájának alapvető részét képezik, ami a petíciók benyújtóival és az érintett tagállamok hatóságaival való kapcsolattartást is magában foglalja; mivel az ilyen küldöttségek tagjai – azonos feltételek mellett – a küldöttség minden tevékenységében részt vesznek, többek között a végső jelentés kidolgozásában is;

AL.  mivel a Petíciós Bizottság felelősséggel tartozik az európai ombudsman hivatalával szemben, amelynek feladata az európai uniós intézmények és szervek részéről elkövetett hivatali visszásságok tárgyában az uniós polgárok és lakosok által benyújtott panaszok kivizsgálása, amiről a Petíciós Bizottság az európai ombudsman éves jelentése alapján ugyancsak éves jelentést készít;

AM.  mivel Emily O’Reilly európai ombudsman 2015. május 26-án benyújtotta a 2014. évre vonatkozó éves jelentését Martin Schulznak, az Európai Parlament elnökének; mivel az európai ombudsman 2015. június 23-án az intézményével fenntartott kapcsolatokért felelős Petíciós Bizottság ülésén ismertette a jelentést;

AN.  mivel a Petíciós Bizottság az Ombudsmanok Európai Hálózatának tagja, amely magában foglalja az Európai Unió tagállamainak, az uniós tagjelölt országoknak, valamint az Európai Gazdasági Térség és/vagy a schengeni térség más országainak nemzeti és a regionális ombudsmanjait, petíciós bizottságait és hasonló szerveit; mivel az Európai Parlament Petíciós Bizottsága az említett, jelenleg 36 országban 94 irodával rendelkező hálózat teljes jogú tagja;

AO.  mivel minden egyes petíciót figyelmesen megvizsgálnak, és körültekintően foglalkoznak velük, és a petíciót benyújtó minden személynek ésszerű időn belül választ kell kapnia beadványára;

AP.  mivel minden petíciót benyújtó számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ügyét közvetlenül a Petíciós Bizottsághoz nyújtsa be;

1.  rámutat arra, hogy a petíciós jognak meg kell erősítenie az Európai Parlament reagálási képességét, segítve az elsősorban az uniós jogszabályok átültetésével és alkalmazásával kapcsolatos problémák megoldását, ugyanis az Unió tevékenységi körébe tartozó és az elfogadhatósági feltételeknek megfelelő petíciók értékes információforrásnak bizonyulnak az uniós jogszabályok esetleges megsértésével kapcsolatos esetek azonosításához; felkéri a Bizottságot, hogy az uniós jogszabályok hatékony végrehajtásának biztosításához használja ki nagyobb mértékben a hatáskörét, például azáltal, hogy törekszik az EUMSZ 258. és 260. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárás gyorsabb alkalmazásához;

2.  kiemeli a Petíciós Bizottság által a polgárokat érintő problémák meghallgatása, valamint a megoldásukkal kapcsolatos segítségnyújtás vonatkozásában végzett munkát; úgy véli, hogy a petíciókon keresztül jobban lemérhető a közösségi jognak a lakosság mindennapjaira gyakorolt hatása, mivel a petíciók hidat képeznek a polgárok és az intézmények között;

3.  hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság számára lehetőség – és egyben nagy kihívás is –, hogy bizalmon alapuló és gyümölcsöző párbeszédet folytasson a polgárokkal, valamint megvan benne a potenciál arra, hogy közelebb hozza az intézményeket az uniós polgárokhoz; megállapítja, hogy ez minden bizonnyal elősegíti a részvételi demokrácia előmozdítását; úgy gondolja, hogy e cél elérése szempontjából elengedhetetlen a petíciókra megfelelő időben és minőségben adott válasz;

4.  emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság nyilvános vitáin be kell tartani a petíciók benyújtóinak állampolgársága szerinti egyenlő és arányos képviseletet; a Petíciós Bizottság európai dimenziójának erősítése érdekében elő kell mozdítani valamennyi tagállam megfelelő és igazságos képviseletét a bizottság nyilvános vitáin;

5.  kiemeli, hogy a petíciók fontos szerepet töltenek be a jogalkotási folyamatban is, mivel azonosítják a közösségi jogszabályok átültetésében rejlő joghézagokat és hiányosságokat, továbbá hasznos és közvetlen forrásnak bizonyulnak más parlamenti bizottságok számára is a saját illetékességi körükben végzett jogalkotási munkájuk során; örvendetesnek tartja a Petíciós Bizottság és a többi parlamenti bizottság közötti fokozott együttműködést, valamint azt, hogy a plenáris üléseken gyakrabban foglalkoznak petíciókkal kapcsolatos ügyekkel; úgy véli, hogy a petíciók nem kizárólag a Petíciós Bizottság felelősségi körébe tartoznak, hanem valamennyi parlamenti bizottság megosztott felelősségének kell lenniük; üdvözli az arra irányuló szándékot, hogy a Parlamentben valamennyi parlamenti bizottság képviselőinek részvételével létrehozzanak egy informális petíciós hálózatot, melynek célja a petíciókkal kapcsolatos munka zökkenőmentes és hatékony koordinációja; úgy véli, hogy a hálózatnak lehetővé kell tennie annak jobb megértését, hogy a petíciók milyen szerepet töltenek be a parlamenti munkában, és meg kell erősítenie a petíciók benyújtói által felvetett témákkal foglalkozó bizottságok közötti együttműködést; felkéri az illetékes parlamenti bizottságokat, hogy fordítsanak kellő figyelmet a hozzájuk továbbított petíciókra, és tegyenek erőfeszítéseket a petíciók helyes elbírálásához szükséges információk megosztására;

6.  elismeri, hogy a Parlament fontos politikai szerepet is betölt a Bizottság végrehajtási intézkedései tekintetében azáltal, hogy ellenőrzi az uniós jog végrehajtásának nyomon követéséről szóló éves jelentéseket, és megfelelő parlamenti állásfoglalásokat fogad el; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Petíciós Bizottság által a Parlament elé terjesztett állásfoglalásokat, amelyek petíciók alapján azonosítják az uniós jog alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos konkrét hiányosságokat és felhívják a Bizottságot, hogy ennek megfelelően intézkedjen és számoljon be a Parlamentnek nyomonkövetési tevékenységéről; felhívja továbbá a Tanácsot és a Parlamentet, hogy a 2013/0140/COD rendelet elfogadása során tegyenek konkrét intézkedéseket az ecetmuslicának (Drosophila melanogaster) az Unió külső határánál történő állategészségügyi ellenőrzések alóli mentességével kapcsolatban, amint azt biokémiával foglalkozó Nobel-díjas professzorok az 1358/2011. számú petícióban javasolták;

7.  üdvözli, hogy 2015-ben lerövidült a petíciók kezelésének időtartama, ugyanakkor fenntartja, hogy a petíciók alapos kivizsgálásának és még gyorsabb feldolgozásának garantálása és mindeközben a petíciók minőségi kezelésének biztosítása érdekében haladéktalanul több technikai és emberi erőforrást kell biztosítani a Petíciós Bizottság titkársága számára;

8.  továbbra is fontos kötelezettségnek tartja, hogy a petíció benyújtója számára alaposan meg kell indokolni az elfogadhatatlanságot, illetve a petíció megalapozatlanság miatti lezárását;

9.  megállapítja, hogy a Bizottság részt vesz a petíciós folyamatban és elkötelezett mellette, továbbá a lehető legrövidebb időn belül válaszol a Parlament által a részére küldött új petíciókra; rámutat arra, hogy az Európai Bizottság részletes válaszokat ad, és valamennyi hatáskörébe tartozó petícióval foglalkozik; emlékeztet ugyanakkor arra, hogy a körülményeikben vagy hátterükben bekövetkezett változások miatt felülvizsgálat céljából a Bizottsághoz küldött petíciókra adott válaszában a Bizottság számos alkalommal nem ad hozzá új elemet; sajnálatosnak tartja azon eseteket, amikor a Bizottság alapvetően az eljárási szempontokra helyezi a hangsúlyt, és nem foglalkozik az ügy lényegi részével; emlékezteti a Bizottságot, hogy az uniós jog potenciális megsértését felvető petíciókat csak a megfelelő vizsgálat befejezését követően lehet lezárni; rámutat a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy általánosságban illetékes tisztviselőket küldjön a Petíciós Bizottság üléseire, ugyanis összességében jobb minőségű a petíciók kezelése, amikor a lehető legmagasabb beosztású tisztviselők képviselik a Bizottságot a vitákon; sajnálja, hogy a Petíciós Bizottság ülésein az Európai Bizottság válaszai általában csupán a Petíciós Bizottságnak küldött hivatalos válaszban leírtakra korlátozódnak, és nem szolgálnak olyan új vagy releváns információkkal, amelyek lehetővé tennék a felmerült kérdések megoldását; megállapítja, hogy az írásbeli válaszokat komolyan veszik, és a Petíciós Bizottság által rendezett szóbeli viták során magyarázatokat fűznek hozzájuk;

10.  úgy gondolja, hogy a Bizottságnak a Szerződések őreként – és különösen környezetvédelmi kérdésekben – túl kellene lépnie az eljárásoknak való megfelelőség pusztán formai szempontú vizsgálatán, és inkább a központi probléma tényleges tartalmára kellene helyezni a hangsúlyt; emlékeztet az elővigyázatosság elvére és az uniós környezetvédelmi jogszabályok alapvető céljára, hogy megakadályozzák, hogy visszafordíthatatlan károk érjék az ökológiai szempontból érzékeny területeket, és sürgeti a Bizottságot, hogy olyan megközelítést alkalmazzon, amely lehetővé teszi hatáskörének és előjogainak előzetes alapon történő alkalmazását;

11.  a jövőben fokozottan ügyelni fog arra, hogy a Bizottság rendszeresen jelentést tegyen a Parlamentnek az egyes tagállamok ellen indított kötelezettségszegési eljárások alakulásáról, hogy jobb együttműködésre nyíljon lehetőség, és az érintett benyújtókat időben tájékoztassák a fejleményekről;

12.  úgy gondolja, hogy az átláthatóság érdekében, a különböző uniós intézmények közötti jóhiszemű együttműködés szellemében és az Európai Parlament és a Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás értelmében a Bizottságnak kérésre és szükség esetén biztosítania kell a Parlament részére az EU Pilot eljárással kapcsolatos egyedi ügyek összegzését; emlékeztet a Petíciós Bizottság korábbi, az EU Pilot eljárás és a kötelezettségszegési eljárás dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmeire, mivel a petíciók gyakran ilyen eljárások kezdeményezéséhez vezetnek; megismétli a Bizottsághoz intézett, arra irányuló felhívását, hogy tájékoztassa a Petíciós Bizottságot a közvetlenül a petíciókkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások fejleményeiről; hangsúlyozza, hogy teljes átláthatóságot kell biztosítani a már lezárult EU Pilot eljárásokra és kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó információk közzététele terén;

13.  úgy véli, hogy a petíciókkal kapcsolatos vizsgálatok eredményeként indított kötelezettségszegési eljárásokra vonatkozó szükséges információkat időben el kell juttatni a Parlament számára, különösen a Petíciós Bizottság kérésére;

14.  elengedhetetlennek tartja a nemzeti parlamentekkel és azok illetékes parlamenti bizottságaival, valamint a tagállamok kormányaival folytatott együttműködés javítását, különösen annak biztosítása érdekében, hogy a petíciókat a megfelelő és illetékes hatóságok kezeljék; megismétli arra vonatkozó felhívását, hogy az illetékes nemzeti parlamenti bizottságokkal való rendszeres találkozók formájában strukturált párbeszédet kell indítani a tagállamokkal; üdvözli, hogy a német Bundestag petíciós bizottságának küldöttsége jelen volt a Petíciós Bizottság 2015. május 4-i ülésén; ösztönzi a tagállamok, valamint az érintett helyi és/vagy regionális hatóságok képviselőinek részvételét a Petíciós Bizottság ülésein; emlékeztet annak fontosságára, hogy a Tanács és a Bizottság képviselői legyenek jelen a Petíciós Bizottság ülésein és meghallgatásain;

15.  elismeri az uniós jog tényleges alkalmazásának hatását az uniós intézmények hitelességének megerősítése szempontjából; emlékeztet arra, hogy a Lisszaboni Szerződésben foglalt petíciós jog az európai polgárság fogalmának fontos alkotóeleme, illetve az uniós jog alkalmazásának nyomon követésére és a lehetséges joghézagok felderítésére szolgáló valódi mérőeszköz; felszólítja a Petíciós Bizottságot, hogy szervezzen rendszeres találkozókat a nemzeti petíciós bizottságokkal annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az európai polgároknak az Unióban és a tagállamokban felmerülő aggodalmaira, és az európai jogalkotás és végrehajtás minőségének javítása révén tovább erősítse jogaikat;

16.  megismétli a Petíciós Bizottság 2013. évi tevékenységéről szóló jelentésben(1) foglalt felhívást, amely szerint meg kell erősíteni a tagállamokkal folytatott strukturált párbeszédet, például a nemzeti petíciós bizottságok vagy más illetékes hatóságok tagjaival tartandó rendszeres találkozók révén; felhívja a tagállamokat, hogy vegyék tudomásul a tényfeltáró látogatásokról készített jelentésekben és a párbeszédek során megfogalmazott ajánlásokat;

17.  üdvözli, hogy 2015-ben 191 polgár közvetlenül a Petíciós Bizottsághoz nyújtotta be a petícióját; felidézi és támogatja a videokonferencia, illetve bármely olyan eszköz fokozott alkalmazását, amely abban az esetben is lehetővé teszi a petíciók benyújtói számára a Petíciós Bizottság munkájában való tevékeny részvételt, ha személyesen nem tudnak jelen lenni;

18.  megállapítja, hogy a Bizottság korlátozóan és szűken értelmezi az Unió Alapjogi Chartája 51. cikkének (1) bekezdését, amely – többek között – kimondja, hogy a Charta címzettjei „a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre”; megállapítja, hogy a Charta 51. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl”; szorgalmazza a Charta alkalmazási körének tágabb értelmezését, és azt, hogy a Charta és a szerződések jövőbeni felülvizsgálatai során újra vizsgálják meg e cikk helytállóságát; kiemeli, hogy semmi sem gátolja a tagállamokat abban, hogy nemzeti jogszabályaikban teljes körűen alkalmazzák a Charta rendelkezéseit annak érdekében, hogy polgáraik alapvető jogainak védelmét az uniós jog végrehajtásán túlmenően biztosítsák, és emlékeztet arra, hogy a tagállamokra más nemzetközi kötelezettségek is vonatkoznak;

19.  sajnálatosnak tartja, hogy a petíciók benyújtói még mindig nem kapnak elegendő információt a petíciók elfogadhatatlanná nyilvánításának okairól;

20.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság túlságosan szűken és szigorúan értelmezi az Európai Unió Alapjogi Chartájának 51. cikkét, amely szerint a „Charta rendelkezéseinek címzettjei – a szubszidiaritás elvének megfelelő figyelembevétele mellett – az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre”; emlékeztet arra, hogy a Charta 51. cikke miatt a polgárok elvárásai gyakran sokkal messzebbre mutatnak, mint amit a Charta jogi rendelkezései szigorúan megengednek, és éppen e cikk szűk és szigorú értelmezése miatt gyakran nem teljesülnek; kéri a Bizottságot, hogy az ilyen elvárásokhoz jobban alkalmazkodó, újfajta megközelítést alkalmazzon;

21.  sajnálatosnak tartja, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartája még mindig nem terjed ki Lengyelország és az Egyesült Királyság polgárainak védelmére;

22.  hangsúlyozza, hogy 2015 januárjában két képviselőt kineveztek a Petíciós Bizottság képviseletére a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szervezeteiben, és hogy e két képviselő 2015. augusztus 27–28-án a svájci Genfben részt vett az Európai Unió és a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által elkészített előzetes jelentés elemzésében; kiemeli a Petíciós Bizottságnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása terén folyamatosan végzett fontos munkáját; tudomásul veszi, hogy 2015 rendkívül jelentős év volt, mivel először vizsgálta felül az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik szervezete az Unióban az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségek teljesülését; üdvözli azt a tényt, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyik bizottsága lehetőséget kapott arra, hogy a Petíciós Bizottság védelmi funkciójáról szóló valamennyi részletet meghallgassa; hangsúlyozza, hogy a Bizottság megkezdte az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottsága záró észrevételeinek(2) beépítését a petíciók kezelésének folyamatába; üdvözli, hogy a Petíciós Bizottság által 2015. október 15-én megrendezett, „a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme a beérkezett petíciók szemszögéből” című nyilvános meghallgatás nagy mértékben hozzáférhető volt; felhívja a figyelmet a „C” tematikus osztály megrendelésére készített, „A Petíciós Bizottságnak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtása terén betöltött védelmező szerepe” című tanulmány következtetéseinek fontosságára; fontosnak tartja, hogy a Petíciós Bizottság továbbra is rendezzen a fogyatékossággal kapcsolatos petíciókra összpontosító rendezvényeket; kéri, hogy erősítsék meg a Petíciós Bizottság és titkársága kapacitását, hogy megfelelő módon betölthesse védelmező szerepét; kéri, hogy jelöljenek ki egy tisztviselőt a fogyatékossággal kapcsolatos problémák kezelésének felelősévé; elismeri a bizottság által a fogyatékossággal kapcsolatban 2015-ben végzett jelentős nyomon követési tevékenységét olyan konkrétabb témákban, mint például a marrákesi szerződés megerősítése, a megkülönböztetés elleni irányelv korlátozásának feloldása, a fogyatékossággal élő személyek kulturális, oktatási vagy tudományos fejlődésének előmozdítására tervezett árucikkekre vonatkozó vámmentesség, illetve a családtagjaikat gondozók támogatása;

23.  sürgeti a vakok, látássérültek és nyomtatott szöveget használni képtelen személyek megjelent művekhez való hozzáférésének megkönnyítéséről szóló marrákesi szerződés gyors uniós szintű megerősítését annak ellenére, hogy az Európai Unió Bírósága előtt viták vannak a hatáskörök tekintetében; emlékeztet arra, hogy a 2015. szeptemberi záró észrevételeiben az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogaival Foglalkozó Bizottsága rámutatott bizonyos hiányosságokra az Unión belül az egyezménynek való teljes megfelelés tekintetében; megállapítja, hogy az Uniónak gyorsan el kell fogadnia egy módosított európai akadálymentesítési intézkedéscsomagot, amely hatékony és hozzáférhető jogérvényesítési és panasztételi mechanizmusokat tartalmaz; rámutat arra, hogy a Bizottság feladatait le kell választani a független nyomonkövetési keretrendszerről, biztosítandó, hogy a keretrendszer rendelkezzen a feladatainak ellátásához elegendő erőforrásokkal;

24.  hangsúlyozza, hogy a polgárok által benyújtott petíciók témájuk szerint igen sokféle területre csoportosíthatók, ezek között szerepelnek az alapvető jogok, a gyermekjólét, a fogyatékossággal élő személyek jogai, a kisebbségekhez tartozó személyek jogai, a gyermekek jogai, a belső piac, a környezetvédelmi jogok, a munkaügyi viszonyok, a migrációs politikák, a kereskedelmi megállapodások, a közegészségügyi kérdések, a közlekedés, az állatok jogai és a hátrányos megkülönböztetés;

25.  hangsúlyozza a gyermekek jogaival kapcsolatos petíciók érzékeny jellegét, mivel ilyen esetekben gyors és megfelelő választ kell adni a petíciók benyújtóinak aggodalmaira, ugyanakkor védelmezni kell a gyermekek mindenek felett álló érdekét a Petíciós Bizottság által a petíciók vizsgálata folyamán esetlegesen szervezett tényfeltáró látogatások során;

26.  úgy véli, hogy a nyilvános meghallgatások szervezése fontos eszköz a polgárok által felvetett, az Unió tevékenységi körébe tartozó problémák alaposabb kivizsgálásához, valamint az Unió működésének általános aspektusai és az azzal kapcsolatos alapvető hiányosságok tekintetében; felhívja a figyelmet az európai polgári kezdeményezésről az Alkotmányügyi Bizottsággal közösen 2015. február 26-án, a petíciós jogról 2015. június 23-án, a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméről 2015. október 15-én és az élveboncolás elleni („Stop Vivisection”) európai polgári kezdeményezésről három másik bizottsággal közösen 2015. május 11-én szervezett nyilvános meghallgatásokra, és hasznosnak tartja a határokon átnyúló örökbefogadásról a Jogi Bizottsággal együtt 2015. december 1-jén megrendezett munkaértekezletet is;

27.  úgy véli, hogy az európai polgári kezdeményezés a polgárok számára biztosított új politikai jog, illetve a részvételi demokrácia releváns eszköze a politikai menetrend kialakítására az Európai Unióban, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy közvetlenül és aktívan részt vegyenek az őket érintő projektekben és folyamatokban, és azon a véleményen van, hogy a legjobb eredmények elérése és a lehető legtöbb uniós polgár arra való ösztönzése érdekében, hogy részt vegyenek az európai integrációs folyamat továbbfejlesztésében, az ebben rejlő potenciált kétségkívül teljes mértékben ki kell aknázni és jelentősen növelni kell; úgy véli továbbá, hogy az Unió kiemelt célkitűzései közé kell sorolni az alapvető jogok védelmének, valamint az uniós intézmények demokratikus legitimációjának és átláthatóságának további növelését; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az európai polgári kezdeményezésről szóló 2015. október 28-i európai parlamenti állásfoglalásban(3) szereplő ajánlásokat be kell tartani, ezzel garantálva az európai polgári kezdeményezés benyújtásához való jog tényleges gyakorlását; ismételten kötelezettséget vállal arra, hogy proaktívan részt vesz a sikeres kezdeményezésekre vonatkozó nyilvános meghallgatások szervezésében; kötelezettséget vállal arra, hogy intézményi szinten elsőbbséget biztosít e részvételi folyamat hatékonysága számára, és megfelelő jogalkotási nyomon követésről is gondoskodik;

28.  sajnálja, hogy az Európai Bizottság úgy véli, hogy túlságosan korai a három éve hatályos 2012. április 1-i 211/2011/EU rendelet felülvizsgálata; úgy véli, hogy mélyreható értékelést kell adni a rendelet végrehajtásáról az összes fellelt hiányosság orvoslása és a hamarosan következő felülvizsgálathoz életképes megoldások felvetése céljából, annak biztosítása mellett, hogy az európai polgári kezdeményezéshez szükséges eljárások és feltételek valóban világosak, egyszerűek, könnyen alkalmazhatóak és arányosak legyenek; üdvözli a Bizottság európai polgári kezdeményezésről szóló, 2015. március 31-i jelentését és az európai ombudsman OI/9/2013/TN. sz. határozatát, és felhívja a Bizottságot, hogy az eszköz felülvizsgálata során biztosítsa, hogy az európai polgári kezdeményezés tényleges hozzájárulást jelentsen az Unió számára az Európai Unió Alapjogi Chartájával összhangban, valamint hogy a megfelelő nyomon követés biztosítása érdekében minden megfelelő jogi intézkedést hajtsanak végre, ha egy polgári kezdeményezést sikeresen befejezettnek tekintenek; felszólítja az Európai Bizottságot, hogy a felderített hiányosságokra tekintettel a lehető leghamarabb tegye közzé a 211/2011/EU rendelet reformjára vonatkozó javaslatát;

29.  felhívja a figyelmet (a beérkezett petíciók alapján) a jelzálogra vonatkozó spanyolországi jogszabályokról és a kockázatos spanyol pénzügyi eszközökről szóló 2015. október 8-i állásfoglalására(4), amelyben a Parlament egy sor ajánlást fogalmazott meg a jelzálogjogra vonatkozó uniós jogszabályok helyes alkalmazásáról és banki visszaélések elleni küzdelemről; felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan felügyelje a jelzáloghitelről szóló 2014/17/EU irányelv és a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelv alkalmazását az összes tagállamban, és ossza meg a bevált gyakorlatokat a pénzügyi gondokkal küzdő uniós polgárok védelmének javítása érdekében;

30.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy bizonyítékok vannak az igazságszolgáltatáshoz való jog megfelelő biztosításával kapcsolatban bizonyos tagállamokban tapasztalható hiányosságokra vonatkozóan, amelyekre a petíciók feldolgozása során derült fény; úgy gondolja, hogy ez olyan lényeges kérdés, amellyel haladéktalanul foglalkozni kell az Unió megfelelő demokratikus működésének és annak garantálása érdekében, hogy az Unió polgárai és lakosai gyakorolhassák alapvető jogaikat; úgy gondolja, hogy az Uniónak az Aarhusi Egyezmény igazságszolgáltatáshoz való jogra vonatkozó pillérének a környezetvédelmi kérdésekre való alkalmazásával példát kellene mutatnia;

31.  felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság 2014-ben végzett tevékenységeiről szóló 2016. január 21-i, illetve az európai ombudsman 2014-ben végzett tevékenységeiről szóló éves jelentésről szóló 2016. február 25-i állásfoglalására;

32.  örvendetesnek tartja, hogy a tényfeltáró látogatásokkal kapcsolatos tevékenység visszaáll egy normális/átlagos szintre, és arra számít, hogy a következő években, egészen a jogalkotási időszak végéig teljes mértékben kiaknázzák a Petíciós Bizottság e konkrét előjogában rejlő lehetőséget; kiemeli az egyes látogatásokat követően összeállított munkadokumentumok fontosságát, és arra ösztönzi a különböző érintett hatóságokat, hogy kellőképpen vegyék figyelembe azokat; úgy gondolja, hogy rendszeres időközönként értékelni kell az ajánlások betartásának mértékét;

33.  kiemeli a Petíciós Bizottság 2015-ben végzett munkáját azzal kapcsolatban, hogy létrehozzanak egy portált a petíciók benyújtói számára, amelyen regisztrálhatnak, petíciót nyújthatnak be, kísérő dokumentumokat tölthetnek le, valamint csatlakozhatnak már elfogadhatónak nyilvánított petíciókhoz; rámutat az említett portál naprakésszé tételére, melynek során feltöltötték a 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben regisztrált petíciókat; üdvözli, hogy a kereséssel, csatlakozással és a petíció benyújtójának bizalmas kezelésével kapcsolatos funkciókat átalakították és továbbfejlesztették;

34.  emlékeztet a petíciós portállal kapcsolatos projekt még hátralévő fázisainak lezárásához szükséges intézkedésekre, melyek lezárását követően a petíció benyújtója valós időben tájékozódhat petíciója állapotáról és automatikus értesítést kaphat a feldolgozási eljárás változásairól, például az elfogadhatóvá nyilvánításról, a Bizottság válaszának beérkezéséről vagy arról, hogy petíciója felkerült a Petíciós Bizottság ülésének napirendjére, és megkapná az internetes videoközvetítésre mutató hivatkozást, illetve a Petíciós Bizottság titkárságának elérhetőségét, ahol egyértelmű és közvetlen tájékoztatáshoz juthat; kiemeli, hogy a portál rendkívül fontos információforrás az uniós polgárok számára, ezért tájékoztatást kell adni a petíciók életciklusáról;

35.  felhívja a figyelmet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról szóló 910/2014/EU rendelet elfogadására; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a 28 tagállam bármelyikéből érkező, elektronikus aláírással ellátott beadványokat a Petíciós Bizottságnak és a többi európai uniós intézménynek is el kell fogadnia;

36.  kiemeli a SOLVIT – a tagállamok között létrejött problémamegoldó hálózat – jelentős szerepét, amelyet a tagállamok és a nemzeti közigazgatásaik alá tartozó nemzeti SOLVIT-központok közreműködésével alaposan, a benne rejlő lehetőségek teljes körű kihasználásának céljával tovább kellene fejleszteni, és kéri, hogy biztosítsanak több forrást a hálózat számára, és szisztematikusabban elemezzék a SOLVIT hálózatán keresztül azonosított problémákat, mivel ez a hálózat segít hű képet adni az egységes piac zavarairól;

37.  felszólítja az Egyesült Királyságot, hogy vegye tudomásul a 2015. november 5–6-án Londonban rendezett tényfeltáró misszió jelentésében megfogalmazott és a Petíciós Bizottság által 2016. április 19-én elfogadott ajánlásokat;

38.  hangsúlyozza az európai ombudsmannal folytatott együttműködés jelentőségét, valamint az Európai Parlament részvételének fontosságát az Ombudsmanok Európai Hálózatában; üdvözli az ombudsman és a Petíciós Bizottság között az intézményi kereten belül kialakított jó kapcsolatokat; elismeri az ombudsman arra irányuló munkáját, hogy az Unióban javuljon a közigazgatás minősége, és különösen méltányolja, hogy az ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában;

39.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, petíciós bizottságaiknak és nemzeti ombudsmanjaiknak vagy hasonló illetékes szerveiknek.

(1)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0204.

(2)

Elfogadva az ENSZ-bizottság tizennegyedik ülésén (2015. augusztus 17. – szeptember 4.); lásd: http://tbinternet.ohchr.org/_layouts/treatybodyexternal/Download.aspx?symbolno=CRPD%2fC%2fEU%2fCO%2f1&Lang=en

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0382.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0357.


INDOKOLÁS

A 2015. évi éves jelentés célja, hogy áttekintést nyújtson a Petíciós Bizottság munkájáról. E bizottság tevékenységeinek naptári ütemrendje nem esik egybe az Európai Bizottság jogalkotási programjával, hiszen a polgárok szabják meg azáltal, hogy erre vonatkozó jogukat gyakorolva petíciót nyújtanak be az Európai Parlamenthez, megosztva aggodalmaikat az Unió különböző politikáival és jogszabályaival kapcsolatban.

Az éves jelentés pontos és teljes képet kíván adni a Petíciós Bizottság munkájáról. Statisztikai adatokkal szolgál a Petíciós Bizottsághoz beérkezett, elfogadott vagy lezárt petíciók számáról, az érintett országokról és a petíciókban érintett témákról. Ezek a statisztikák a Petíciós Bizottság által végzett munka mennyiségi felmérésének fontos eszközét jelentik. A jelentés más vonatkozásokat is feltár, például a többi európai intézménnyel, valamint a nemzeti és a regionális hatóságokkal fenntartott kapcsolatokat.

Az Európai Parlamenthez való petícióbenyújtási jog: az európai állampolgárság sarokköve

A 2015. évi statisztikák azt mutatják, hogy a polgárok többsége a környezetvédelemmel, az igazságszolgáltatással, a belső piaccal vagy az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdésekben fordul segítségért a Parlamenthez.

Bizonyos petíciók benyújtói azt szeretnék elérni, hogy a döntéshozók figyelembe vegyék az uniós szakpolitikák alakításával kapcsolatos javaslataikat, továbbá vannak olyanok is, akik azért fordulnak az Európai Parlamenthez, mert a nemzeti hatóságok által hozott határozatok ellen kívánnak keresetet indítani és a nemzeti bíróságok ítéletei ellen élnek panasszal. Egyesek az európai jogszabályok alkalmazásának hiányosságairól számolnak be, legyen ez akár a jogszabály nem megfelelő átültetése, vagy a közösségi előírások alkalmazásának elmulasztása.

A statisztikák szerint az Európai Parlamenthez 2015-ben 1431 petíció érkezett, amely 47%-os csökkenést jelent a 2014-ben beérkezett 2714 petícióhoz képest. Lehetséges, hogy az előző évek (2013 és 2014) a beérkezett petíciók számát tekintve csúcspontnak számítottak, azonban a 2015-ben tapasztalt erőteljes (majdnem 50%-os) csökkenés az előző jogalkotási időszakban beérkezett petíciók számának folyamatos növekedéséhez képest a tendencia megfordulását jelezheti.

A 2015-ben beérkezett petíciók statisztikai elemzése 2014-hez képest

A petíciók elbírálása

A petíciók elbírálása

Petíciók száma

%

Petíciók száma

%

 

2014

2015

Elfogadhatónak nyilvánított és még folyamatban lévő

790

29.1

519

36.3

Elfogadhatónak nyilvánított és lezárt

817

30.1

424

29.6

Elfogadhatatlannak nyilvánított

1070

39.4

483

33.8

Határozathozatal folyamatban

37

1.4

5

0.3

Nyilvántartásba vett petíciók összesen

2714

100

1431

100.0

A petíciók elbírálása

Petíciók száma

%

Petíciók száma

%

 

2014

 

2015

 

Elfogadhatónak nyilvánított és még folyamatban lévő

790

100

519

100

Elfogadhatónak nyilvánított és véleménynyilvánítás céljából más szerveknek továbbított

77

9.7

42

8

Elfogadhatónak nyilvánított és tájékoztatás céljából más szerveknek továbbított

380

48.1

359

69.2

Elfogadhatónak nyilvánított és véleménynyilvánítás céljából a Bizottságnak továbbított

688

87.0

464

89.4

2015

 

2014

Eljárás

Petíciók száma

Százalék

 

Eljárás

Petíciók száma

Százalék

Elfogadhatónak nyilvánított

943

65.9

 

Elfogadhatónak nyilvánított

1630

60.0

Elfogadhatatlannak nyilvánított

483

33.8

 

Elfogadhatatlannak nyilvánított

1083

39.9

Határozathozatal folyamatban

5

0.3

 

Határozathozatal folyamatban

2

0.1

Összesen

1431

100

 

Összesen

2715

100

2015-ben 943 petíciót nyilvánítottak elfogadhatónak (az összes 1431 petíció 65,9%-át), és 483-at elfogadhatatlannak (33,8%-ot).

2015-ben a benyújtott petíciók 63,4%-a (907 petíció) gyorsított elbírálás alá került, mert vagy elfogadhatatlannak nyilvánították (33,8%), vagy pedig elfogadhatónak nyilvánították ugyan, de a petíció benyújtója – vagy az adott területen illetékes más parlamenti bizottság – számára megküldött tájékoztatást követően azonnal lezárták őket (29,6%). A Petíciós Bizottság 2015-ben sikeresen felszámolta a petíciók kezelésében felmerült késedelmeket, ami igencsak befolyásolja a petíciót benyújtóval fenntartott kapcsolat minőségét, hiszen a benyújtó a petíciója kezeléséhez szükséges időtartam lerövidülését tapasztalja.

Fontos kiemelni, hogy az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók százalékos aránya 2014-hez képest 6,1%-kal csökkent, az elfogadhatónak nyilvánított petíciók százalékos aránya pedig 5,9%-kal nőtt. Az elfogadhatónak nyilvánított és már az eljárás elején lezárt petíciók száma továbbra is stabilan 30% körül mozog.

Ami a petíciók és a Petíciós Bizottság tagjai által elfogadott döntések további sorsát illeti, egyértelmű eltérések mutatkoznak a 2014-es és a 2015-ös évben alkalmazott megközelítés között: 21%-kal nőtt a petíciók tájékoztatás céljából egyéb szervekhez történő továbbítására irányuló döntések száma, és stabilan 8% körül van azon petíciók aránya, amelyeket véleménynyilvánítás céljából a Bizottságon kívüli valamely egyéb szervhez utalnak. A korai szakaszban le nem zárt petíciók kezelésében továbbra is egyértelműen a Bizottság a Petíciós Bizottság legfontosabb partnere, ugyanis ezek közel 90%-át (519-ből 464-et) továbbítják a Bizottságnak megvizsgálás és véleménynyilvánítás céljából.

A petíciók száma országok szerinti bontásban

2014-hez bizonyos változások figyelhetők meg a petíciók benyújtása szerinti országok bontásában. 2015-ben továbbra is Spanyolország áll az első helyen, ezután következik Olaszország, Németország, Románia és Lengyelország (2014-ben az ötödik helyen az Egyesült Királyság állt). Ugyanakkor jelentős növekedés figyelhető meg az olasz petíciók arányában, amely 7,9%-ról 12,3%-ra változott.

Ismét a balti államok, azaz Litvánia, Észtország és Lettország zárják a sort.

2015

 

2014

Ország

Petíciók száma

%

 

Ország

Petíciók száma

%

Európai Unió

491

29.7

 

Európai Unió

908

28.9

Spanyolország

213

12.9

 

Spanyolország

449

14.3

Olaszország

203

12.3

 

Németország

271

8.6

Németország

153

9.3

 

Olaszország

248

7.9

Románia

104

6.3

 

Románia

199

6.3

Lengyelország

57

3.5

 

Egyesült Királyság

109

3.5

Egyéb

431

26.0

 

Egyéb

1071

34.0

A petíciók száma 2015-ben, országok szerinti bontásban

 

A petíciók leggyakoribb témái

Mint azt már említettük, 2015-ben is a környezetvédelem volt a petíciók benyújtói számára a legaggályosabb terület, ezt követi a igazságszolgáltatás, a belső piac működése, az alapvető jogok és a közlekedés.

2015

 

2014

Témakörök

Petíciók száma

Százalék

 

Témakörök

Petíciók száma

Százalék

Környezetvédelem

174

9.2

 

Igazságügy

300

8.3

Igazságügy

142

7.5

 

Környezetvédelem

284

7.8

Belső piac

139

7.3

 

Belső piac

266

7.3

Alapjogok

84

4.4

 

Alapjogok

208

5.7

Közlekedés

84

4.4

 

Egészség

173

4.8

Egészség

78

4.1

 

Szociálpolitika

158

4.4

Foglalkoztatás

74

3.9

 

Közlekedés

117

3.2

Szociálpolitika

60

3.2

 

Oktatás és kultúra

113

3.1

Oktatás és kultúra

57

3.0

 

Foglalkoztatás

108

3.0

Tulajdon és visszaszolgáltatás

32

1.7

 

Tulajdon és visszaszolgáltatás

55

1.5

Egyéb

974

51.3

 

Egyéb

1.844

50.9

A petíciók benyújtóinak nyelve

Ugyancsak megfigyelhető változás – bár igen csekély – a petíciók nyelvek szerinti megoszlásával kapcsolatban is: 2015-ben – csakúgy, mint 2014-ben – a német és az angol volt a petíciók benyújtói által leggyakrabban használt két nyelv; ezek százalékos aránya nem változott. A harmadik és a negyedik helyen az olasz és a spanyol állt (az olasz 2015-ben 16,8%-ról 18,2%-ra emelkedett). A beérkező petíciók háromnegyede (74,5%-a) e négy nyelven (DE, EN, IT és ES) érkezett be.

Az utolsó helyen az észt és a lett osztozik (mindkét nyelven mindössze egy-egy petíciót nyújtottak be).

2015

 

2014

Nyelv

Petíciók száma

Százalék

 

Nyelv

Petíciók száma

Százalék

Német

306

21.4

 

Német

607

22.4

Angol

269

18.8

 

Angol

496

18.3

Olasz

260

18.2

 

Spanyol

456

16.8

Spanyol

230

16.1

 

Olasz

400

14.7

Francia

71

5.0

 

Francia

151

5.6

Román

71

5.0

 

Román

135

5.0

Lengyel

66

4.6

 

Lengyel

105

3.9

Egyéb

158

11.0

 

Görög

92

3.4

 

 

 

 

Egyéb

273

10

A petíciók száma 2014-ben, nyelvenkénti bontásban

 

A petíciók benyújtóinak állampolgársága

Állampolgárság szerinti bontásban 2015-ben továbbra is a németek a legaktívabb petícióbenyújtók, utánuk az olaszok és a spanyolok következnek, miként 2014-ben is. Őket követik a románok, lengyelek és britek. Az utolsó helyeken a máltai és a luxembourgi polgárokat találjuk, akik együttvéve 2015-ben mindössze öt petíciót nyújtottak be.

2015

 

2014

Petíció fő benyújtójának állampolgársága

Petíciók száma

Százalék

 

Petíció fő benyújtójának állampolgársága

Petíciók száma

Százalék

Németország

295

20.54

 

Németország

551

20.2

Olaszország

275

19.15

 

Spanyolország

468

17.1

Spanyolország

225

15.67

 

Olaszország

425

15.6

Románia

103

7.17

 

Románia

196

7.2

Lengyelország

91

6.34

 

Egyesült Királyság

143

5.2

Egyesült Királyság

74

5.15

 

Franciaország

129

4.7

Franciaország

63

4.39

 

Lengyelország

123

4.5

Görögország

40

2.80

 

Görögország

113

4.1

Egyéb

270

18.79

 

Egyéb

574

21.9

A petíciók száma 2015-ben, állampolgárság szerinti bontásban

 

A petíció benyújtási módja

A petíciók formátumát illetően visszaesett az a 2014-ig alkalmazott tendencia, hogy a petíciókat az interneten elérhető formanyomtatvány felhasználásával, e-mailen küldik el (2014-ben 80%-ról 2015-ben 69,3%-ra), és 10%-kal megnőtt a hagyományos postai küldeményként továbbított petíciók száma (2014-ben 20%-ról 2015-ben 30,7%-ra). Mivel magyarázható ez változás éppen akkor, amikor a portál készen áll arra, hogy megkönnyítse a dokumentumok elküldését a petíciók digitalizált formában történő csatolásával? Talán a petíciókat benyújtó polgárok nem ismerik eléggé az internetet és annak lehetőségeit, ezért továbbra is biztosítani kell a hagyományos postai beküldést, hogy megoldják ezt a digitális – és talán generációs – szakadékot. Talán a portál hozzáférhetőségét kellene felülvizsgálni, hogy megkönnyítsék és barátságosabbá tegyék a használatát.

2015

 

2014

Petíció benyújtási módja

Petíciók száma

%

 

Petíció benyújtási módja

Petíciók száma

%

E-mail

992

69.3

 

E-mail

2174

80

Postai levél

439

30.7

 

Postai levél

540

20

A petíciók benyújtási módja 2015-ben

 

A petíciók állása

Ami a petíciók állását illeti, a petíciók nagy többsége, azaz 80%-a az elfogadhatónak nyilvánítását és feldolgozását követő évben lezárásra kerül. Csak korlátozott számú petíció marad nyitva négy évnél hosszabb ideig. A le nem zárt petíciók az esetek többségében a Bíróság előtti kötelezettségszegési eljárásokra vagy olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyeket a képviselők alaposabban körbe szeretnének járni.

A petíciók állása

Tárgyév

Folyamatban lévő

Lezárt

2015

519

36.3%

912

63.7%

2014

385

14.2%

2330

85.8 %

2013

434

15.0%

2457

85.0%

2012

190

9.6%

1796

90.4%

2011

94

6.6%

1320

93.4%

2010

60

3.6%

1596

96.4%

2009

25

1.3%

1899

98.7 %

2008

34

1.8%

1852

98.2%

2007

32

2.1 %

1474

97.9%

2006

10

1.0%

1011

99.0%

2005

3

0.3%

1013

99.7%

2004

5

0.5 %

997

99.5%

2003

0

0%

1315

100%

2001

0

0%

1132

100%

2000

0

0 %

908

100%

A statisztikák elemzéséből jól látszik, hogy az elfogadhatatlannak nyilvánított petíciók többségének esetében a döntés arra vezethető vissza, hogy a petíciók benyújtói továbbra is összekeverik az európai és nemzeti kompetenciákat, valamint az EU intézményeit az Európa Tanács intézményeivel vagy az Emberi Jogok Európai Bíróságával. Ez azt bizonyítja, hogy fokozni kell az állampolgárok tájékoztatására irányuló erőfeszítéseket azzal kapcsolatban, hogy mit is jelent a gyakorlatban a petíció benyújtásához való jog, illetve hogy mit érhetnek el a Parlamenthez benyújtott petícióval.

A 2014 novemberében elindított új portálon keresztül a petíciók benyújtói regisztrálhatnak, petíciót hozhatnak létre, csatolhatják a kapcsolódó dokumentumokat és támogathatnak meglévő és elfogadhatónak nyilvánított petíciókat vagy csatlakozhatnak azokhoz, anélkül, hogy új petíciót kellene létrehozniuk.

A petíciók benyújtói emellett tájékoztatást kapnak a Petíciós Bizottság munkájáról, valamint a rendelkezésükre álló más uniós vagy nemzeti szintű hálózatok (SOLVIT, EU Pilot, a fogyasztók európai központjainak hálózata, európai ombudsman, nemzeti ombudsmanok, illetve a nemzeti parlamentek petíciós bizottságai) által biztosított gyorsabb jogorvoslat lehetőségeiről. Ez bizonyos mértékig megmagyarázza, miért csökkent érzékelhetően 2015-ben a petíciók száma, a petíciók benyújtói ugyanis vélhetően közelebbi vagy a probléma megoldására alkalmasabb egyéb szervekhez fordultak.

A Bizottság egyetért a Parlamenttel abban, hogy a SOLVIT hálózatot tovább kell fejleszteni, hogy a hálózatot igénylő valamennyi személynek hozzáférést kell biztosítani, valamint hogy a SOLVIT hálózatnak rendelkeznie kell az ehhez szükséges erőforrásokkal. Ez azonban csak a tagállamok együttműködésével válhat valóra, mivel a nemzeti SOLVIT-központok a nemzeti közigazgatások részét képezik. A Bizottság a tagállamokkal együttműködve dolgozik a SOLVIT hálózatban rejlő lehetőségek telkes kiaknázására irányuló fejlesztéseken és az azonosított problémák szisztematikusabb elemzésén.

Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ha a petíció benyújtója a hozzájárulását adja és az érintett tagállam is jóváhagyja (mivel a SOLVIT hálózat a tagállamok közötti problémamegoldó hálózat), a SOLVIT adatait elérhetővé lehetne tenni a Petíciós Bizottság számára azokban az esetekben, amelyek a PETI bizottság által vizsgálandó petíciók tárgyát képezik. Ha azonban az információ nyilvánosságra hozatala alááshatja az ellenőrzések, a vizsgálatok vagy a könyvvizsgálatok céljának védelmét, az információt nem lehet felfedni egészen addig, amíg a védelemre már nincs szükség, kivéve, ha a nyilvánosságra hozatalához valamilyen nyomós közérdek kapcsolódik.

Az új portált 2014-ben indították el, és a következő hivatkozáson érhető el: https://petiport.secure.europarl.europa.eu/petitions/hu/main. Azóta a kereséssel, a meglévő petícióhoz való csatlakozással és a petíció benyújtójának bizalmas kezelésével kapcsolatos funkciók számos legfontosabb hiányosságát orvosolták. Emellett feltöltötték a 2013-ban, 2014-ben és 2015-ben regisztrált petíciókat, és jelenleg is töltik fel a 2016-ban beérkezett petíciókat, ami átláthatóbbá teszi majd a Petíciós Bizottság munkáját.

A Bizottsággal fenntartott kapcsolatok

A petíciók kezelését illetően továbbra is a Bizottság a Petíciós Bizottság legkézenfekvőbb partnere, hiszen a Bizottság feladata, hogy az európai jogszabályok végrehajtása felett őrködjön. A Bizottság elkötelezett a petíciós folyamat mellett, és a lehető legrövidebb időn belül válaszol a Parlament által a részére küldött petíciókra. A Bizottság a Petíciós Bizottságtól érkező és a hatáskörébe tartozó összes kérdést megválaszolja. Az írásbeli válaszokat nyomon követik, és a Petíciós Bizottság által rendezett szóbeli viták során a Bizottság képviselői részletesen megmagyarázzák azokat.

Az előző, 2014. évi jelentésben felkérték a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Petíciós Bizottságot a közvetlenül a petíciókkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások fejleményeiről. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás értelmében azonban a Bizottság az Európai Parlamentet értesíti az egyes esetekről.

A Bizottság szigorúan értelmezi az 1049/2001/EK rendelet szerinti kivételeket mind a Bíróság ítélkezési gyakorlatában, mind az „aarhusi rendeletben” (1367/2006/EK rendelet) foglalt rendelkezéseknek megfelelően. E rendelet 6. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a nyilvánosságra hozatalt biztosítani kell, amennyiben a kért információk a környezetbe történő kibocsátásokhoz kapcsolódnak. A Bíróság megerősítette az Európai Bizottság által alkalmazott politikát, hogy nem hoz nyilvánosságra folyamatban lévő vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumokat, és különösen az uniós jog lehetséges megsértésével kapcsolatos dokumentumokat, akkor sem, ha azok környezeti információkra vagy kibocsátásokhoz kapcsolódó információkra vonatkoznak (C-514/11. P. sz. LPN-ügy és C-612/13. P. sz. ClientEarth-ügy).

Az Európai Bizottság és a Petíciós Bizottság közötti egyik vitás pont az, hogy az Európai Bizottság hogyan értelmezi az Unió Alapjogi Chartáját, és különösen annak 51. cikkét, amely – többek között – kimondja, hogy a Charta címzettjei a tagállamok annyiban, amennyiben az Unió jogát hajtják végre.

Az Európai Bizottság ezt a rendelkezést a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmezi. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy ez nem jelenti azt, hogy a polgárok védelem nélkül maradnak, amikor úgy vélik, hogy az alapvető jogaikat olyan esetekben sértették meg, amelyekre az uniós jog nem alkalmazandó. Ezekben az esetekben a tagállamok kötelessége az alapvető jogok tiszteletben tartásának és védelmének hatékony biztosítása a nemzeti jogszabályaiknak és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően. Ilyen esetekben nemzeti szinten kell keresni jogorvoslatot az illetékes nemzeti hatóságoknál – például közvetítő által vagy bírósági úton –, a belső erőforrások kimerítése után, ám a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához való fordulás előtt. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Bizottság alelnöke, Frans Timmermans által kinyilvánította elkötelezettségét amellett, hogy tanulmányozni kell azokat a nehézségeket és korlátozásokat, amelyek az Alapjogi Charta 51. cikke miatt a petíciók esetében felmerülnek.

A Tanáccsal fenntartott kapcsolatok

A Petíciós Bizottság üdvözli a Tanács részvételét az ülésein, habár sajnálja, hogy ez a részvétel nem alakul át egy ennél aktívabb együttműködéssé, amellyel feloldhatnák azokat a petíciókat, amelyeknél a tagállamok együttműködése döntő fontosságú. Ugyanakkor kiemeli az egyes tagállamok által tett erőfeszítéseket, amelyek szorgalmasan követik a bizottság üléseit.

Az európai ombudsmannal fenntartott kapcsolatok – az ombudsman meghallgatásai

A Petíciós Bizottság jó intézményközi kapcsolatokat ápol Emily O’Reilly európai ombudsmannal, aki több alkalommal is felszólalt a Petíciós Bizottság előtt. Az ombudsman 2015. május 26-án nyújtotta be éves jelentését az Európai Parlament elnökének, illetve 2015. június 23-án mutatta be azt a Petíciós Bizottság ülésén.

Az európai ombudsman jobban kihasználta azt az előjogát, hogy saját kezdeményezésre stratégiai vizsgálatokat indíthat, és új stratégiát fogadott el a következő öt évre, amely még inkább stratégiai megközelítést vezet be a rendszerszintű problémák megoldásához és a jó kormányzás előmozdításához.

Az európai ombudsman kiemelte a tevékenysége keretében kezelt főbb kérdéseket (az uniós intézmények átláthatósága, a lobbisták és a klinikai vizsgálatok átláthatósága, az alapvető jogok, etikai kérdések, polgári részvétel az uniós döntéshozatalban, az Unió által finanszírozott projektek és programok, illetve az Unió versenypolitikája).

A Petíciós Bizottság részt vett az Ombudsmanok Európai Hálózatának 2015. április 26–28. között Varsóban, Lengyelországban rendezett tizedik nemzeti szemináriumán, amelyet Irena Lipowicz lengyel ombudsmannal és Emily O’Reilly európai ombudsmannal közösen szerveztek meg. A szeminárium témája az „ombudsmanok a megkülönböztetés ellen” volt.

Együttműködés az Európai Parlament Jogi Szolgálatával

A Jogi Szolgálat képviseli az Európai Parlamentet valamennyi igazságügyi szerv előtt, jogi tanácsadást nyújt a Parlament szerveinek, és rendszeresen segíti a Petíciós Bizottság vitáit azzal, hogy az elnök kérésére véleményt nyilvánít. 2015-ben valamennyi parlamenti képviselőnek az e-petíciós adatbázishoz való hozzáféréséről kérte ki a véleményét.

Tényfeltáró látogatások 2015-ben, valamint más intézmények látogatásai

Ÿ  A Petíciós Bizottság 2015. május 5-én a német Parlament (Bundestag) petíciós bizottságának küldöttségét fogadta, és Kersten Steinke elnök részvételével számos német petíciót megvitattak az adóztatás, az áruk és személyek szabad mozgása, a mezőgazdaság és az egészségügy területéről.

Ÿ  2015. november 6-án tényfeltáró látogatásra került sor Londonban a gyermekek egyesült királyságbeli védelmével és különösen a hozzájárulás nélküli örökbefogadással kapcsolatos kérdések vizsgálata céljával. Egyes beérkezett petíciókban úgy érveltek, hogy a felelős hatóságok diszkriminatív intézkedéseket hoztak, amelyek hátrányosan érintették a nem brit állampolgárságú szülőket. A küldöttség tagjai lehetőséget kaptak arra, hogy az ügyben érintett számos egyesült királyságbeli intézmény képviselőivel találkozva jobban megismerjék a helyzetet. A küldöttség tagjai jelentést és ajánlásokat készítettek e tekintetben, amelyekről a Bizottság 2016-ban szavazott.

Nyilvános meghallgatások, valamint az európai polgári kezdeményezés

Ÿ  2015. február 26-án a Petíciós Bizottság az Alkotmányügyi Bizottsággal együtt meghallgatást szervezett az európai polgári kezdeményezésről és az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 211/2011/EU rendeletének alkalmazásáról.

Ÿ  2015. május 11-én a Petíciós Bizottság a Mezőgazdasági, a Környezetvédelmi és az Ipari Bizottsággal együtt meghallgatást szervezett az élveboncolás elleni európai polgári kezdeményezésről.

Ÿ  2015. június 23-án a Petíciós Bizottság meghallgatást szervezett a petíciós jogról, melynek során a következő témákat vitatták meg: a petíciós jog mint alapvető jog, ideértve a Bíróság közelmúltbeli ítélkezési gyakorlatát a petíciós jogról, valamint a Petíciós Bizottságnak az európai jogalkotásra gyakorolt hatását. Ezen a meghallgatáson a Walesi Nemzetgyűlés több tagja is részt vett, nevezetesen: William Powell, a Petíciós Bizottság elnöke és Joyce Watson, a Walesi Nemzetgyűlés Petíciós Bizottságának tagja.

Ÿ  2015. október 15-én a Petíciós Bizottság meghallgatást szervezett a fogyatékkal élő személyek védelméről a beérkezett petíciók szemszögéből. A meghallgatás elején Mark Priestley, a Leeds-i Egyetem Fogyatékossági Tanulmányok Központjának professzora bemutatta „A Petíciós Bizottság védelmező szerepe a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény alkalmazása keretében” című tanulmányt.

Ÿ  2015. december 1-jén a Petíciós Bizottság és a Jogi Bizottság munkaértekezletet rendezett a határokon átnyúló örökbefogadásról.

Kulcskérdések 2015-ben

A jelzálogra vonatkozó jogszabályok és a kockázatos pénzügyi eszközök

Ÿ  2015 áprilisában számos olyan petíciót megvitattak, amelyek több ezer polgár tragikus személyes történetét tárták fel, akik részben vagy egészben elveszítették az egész életük során elsőbbségi részvényekben felhalmozott megtakarításaikat. Más petíciókban a civil társadalmi szervezetek panaszai köszöntek vissza, amely szervezetek a kilakoltatások, a jelzáloghitel-szerződések tisztességtelen feltételei és a fogyasztók védelmének hiánya ellen tiltakoztak. A Petíciós Bizottság egy sor ajánlást fogalmazott meg a jelzálogjogra vonatkozó uniós jogszabályok helyes alkalmazásáról. Felszólította közvetlenül az Európai Bizottságot, hogy szorosan felügyelje a jelzáloghitelről szóló 2014/17/EU irányelv alkalmazását az összes tagállamban, és ossza meg a bevált gyakorlatokat a pénzügyi gondokkal küzdő uniós polgárok védelmének javítása érdekében, és kiemeli, hogy az alapvető pénzügyi oktatás kiegészítő eszköze lehetne a túlzott eladósodás megelőzésének. A Petíciós Bizottság szóbeli kérdést tett fel a jelzálogra vonatkozó jogszabályokról és a kockázatos spanyol pénzügyi eszközökről, és egy állásfoglalással az Európai Parlament plenáris ülése elé tárta a vitát.

Környezetvédelem

Ÿ  Novemberben egy sor petíciót vitattak meg az európai repülőtereken az éjszakai repülőjáratokról, illetve ezeknek a Köln/Bonn, Frankfurt, Siena, Brüsszel, Charles de Gaulle–Roissy, Madrid Barajas, Bergamo és Róma Ciampino repülőtereinek közelében lakókra gyakorolt súlyos következményeiről.

Ÿ  Novemberben számos petíciót vitattak meg az egyik veszélyeztetett európai állatfaj, a farkas megőrzéséről Szászországban (Németország), Asztúriában (Spanyolország) és Svédországban.

Fogyatékosság

Ÿ  2015 szeptemberében számos petíciót megvitattak a fogyatékossággal élőket sújtó nehézségekről és arról, hogy ezek a személyek nem gyakorolhatják a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben lefektetett alapvető jogokat és szabadságokat. Ilyen például az Európai Fogyatékosügyi Fórum nevében benyújtott, 1 364 984 aláírást tartalmazó, a fogyatékossággal élők jogairól szóló petíció („1 million 4 disability” – Egymillióan a fogyatékosokért).

2015 januárjában kinevezték Rosa Estarást és Soledad Cabezón Ruizt a Petíciós Bizottság képviseletére a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szervezeteiben, akik 2015. augusztus 27–28-án a svájci Genfben részt vettek a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság által elkészített előzetes uniós jelentés megvitatásában.

Következtetések

A Petíciós Bizottság számára lehetőség és egyben nagy kihívás is, hogy az Egyesült Királyságban a közelmúltban történt eseményeket követően fenntartsa a párbeszédet a polgárokkal, ugyanis e bizottságnak van lehetősége arra, hogy újra összekösse az intézményeket az uniós polgárokkal.

A Petíciós Bizottságnak meg kell hallgatnia az uniós polgárokat érintő problémákat és segítenie kell azok megoldásában, mivel a petíciókon keresztül lemérheti a közösségi jognak a lakosság mindennapjaira gyakorolt hatását, és emellett a megerősítheti az Európai Parlament reagálási képességét, és segíthet az elsősorban az uniós jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos problémák megoldásában. A petíciók értékes információforrásnak bizonyulnak az uniós jogszabályok alkalmazásában fellelhető hiányosságok azonosításához.

A Petíciós Bizottságban azért kell dolgoznunk, hogy visszanyerjük az uniós polgárok bizalmát, és ezt a polgárok problémáinak meghallgatásával és megoldásával érhetjük el.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

29.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

10

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marina Albiol Guzmán, Margrete Auken, Beatriz Becerra Basterrechea, Heinz K. Becker, Soledad Cabezón Ruiz, Pál Csáky, Rosa Estaràs Ferragut, Eleonora Evi, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Peter Jahr, Jude Kirton-Darling, Svetoslav Hristov Malinov, Notis Marias, Edouard Martin, Roberta Metsola, Marlene Mizzi, Julia Pitera, Gabriele Preuß, Laurenţiu Rebega, Yana Toom, Jarosław Wałęsa, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Kostadinka Kuneva, Ángela Vallina, Boris Zala


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

16

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Yana Toom, , Cecilia Wikström

EFDD

Eleonora Evi

GUE/NGL

Marina Albiol Guzmán, Kostadinka Kuneva, Ángela Vallina,

S&D

Soledad Cabezón Ruiz, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Jude Kirton-Darling, Edouard Martin, , Marlene Mizzi, , Gabriele Preuß, Boris Zala

VERTS/ALE

Margrete Auken, Tatjana Ždanoka

10

-

ECR

Notis Marias

ENF

Laurenţiu Rebega

PPE

Heinz K. Becker, Pál Csáky, Rosa Estaràs Ferragut,, Peter Jahr, Svetoslav Hristov Malinov, Roberta Metsola, Julia Pitera, Jarosław Wałęsa

0

0

-

-

A jelek magyarázata:

+  :  mellette

-  :  ellenszavazat

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat