Eljárás : 2016/2100(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0001/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0001/2017

Viták :

PV 13/02/2017 - 14
CRE 13/02/2017 - 14

Szavazatok :

PV 14/02/2017 - 8.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0027

JELENTÉS     
PDF 849kWORD 113k
12.1.2017
PE 589.234v02-00 A8-0001/2017

az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről

(2016/2100(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Tibor Szanyi

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről

(2016/2100(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a „2015. évi jelentés a versenypolitikáról” című, 2016. június 15-i bizottsági jelentésre (COM(2016)0393) és a hozzá csatolt, ugyanaznap kiadott bizottsági szolgálati munkadokumentumra,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ), és különösen annak 39., 42., és 101–109. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ-hez csatolt, az általános érdekű szolgáltatásokról szóló (26.) jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az EUMSZ-hez csatolt, a szubszidiaritás és arányosság elvének alkalmazásáról szóló (2.) jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az élelmezési és mezőgazdasági rendszerek fenntarthatósági vizsgálatának (SAFA) FAO által kidolgozott egyetemes keretrendszerére,

–  tekintettel a vonatkozó, versenyről szóló bizottsági szabályokra, iránymutatásokra, állásfoglalásokra, közleményekre és dokumentumokra,

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a megújuló energiáról szóló eredményjelentésről szóló, 2016. június 23-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai unióbeli szociális dömpingről szóló, 2016. szeptember 14-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló 2014. évi éves jelentésről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(4) és az EU versenypolitikájáról szóló 2014. évi éves jelentésről szóló, 2015. március 10-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az elektronikus kereskedelem 1/2003/EK tanácsi rendelet 17. cikke szerinti vizsgálatának bevezetéséről szóló, 2015. május 6-i bizottsági határozatra (C(2015)3026),

–  tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel a Bizottság „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című, 2015. február 25-i közleményére (COM(2015)0080),

–  tekintettel a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletre(7),

–  tekintettel a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletre(8),

–  tekintettel „A vállalkozások közötti összefonódások uniós ellenőrzésének javítása” című, 2014. július 9-i fehér könyvre (COM(2014)0449),

–  tekintettel a Bizottság által az E-000344/2016, az E-002666/2016 és az E-002112/2016 írásbeli választ igénylő parlamenti kérdésekre adott válaszokra,

–  tekintettel a légi közlekedésről szóló, 2015. november 11-i állásfoglalására(9), különösen annak a 868/2004/EK rendelet annak érdekében történő felülvizsgálatával kapcsolatos 6., 7., és 11. bekezdésére, hogy biztosítsák a tisztességes versenyt az Unió légi közlekedési külkapcsolatai terén és megerősítsék az uniós légi közlekedési ágazat versenyképességét, hatékonyabban megakadályozzák a tisztességtelen versenyt, biztosítsák a viszonosságot és megszüntessék a tisztességtelen gyakorlatokat, beleértve a bizonyos harmadik országok által a minden légitársaságnak nyújtott piactorzító állami támogatásokat, a pénzügyi átláthatóság szerepeltetése a tisztességes versenyről szóló záradékban alapvető eleme lévén ezen egyenlő versenyfeltételek garantálásának,

–  tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(10),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2010. december 14-i 1218/2010/EU bizottsági rendeletre(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére, valamint a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0001/2017),

A.  mivel az erős és hatékony uniós versenypolitika mindig is a belső piac egyik sarokköve volt, hiszen ösztönzi a gazdasági hatékonyságot és kedvező környezetet teremt a növekedéshez, az innovációhoz és a technológiai fejlődéshez, ugyanakkor leszorítja az árakat;

B.  mivel az uniós versenypolitika alapvető eszköz a belső piac széttöredezése elleni küzdelemben, és ily módon az egész Unióban a vállalkozások számára az egyenlő versenyfeltételek megteremtésében és fenntartásában;

C.  mivel az Európai Uniónak a Bizottság vezetésével az Unióban és világszerte elő kell mozdítania a „versenykultúrát”;

D.  mivel a versenypolitika önmagában az európai demokráciát védő eszköz, minthogy megakadályozza a gazdasági és pénzügyi hatalom kevesek kezében való túlzott koncentrálódását, amely aláásná az európai politikai hatóságok nagy ipari és bankcsoportoktól való függetlenségét;

E.  mivel a versenyszabályok (többek között az antitröszt szabályok) megfelelő, a szociális piacgazdasággal összhangban álló végrehajtása megakadályozza, hogy a gazdasági és pénzügyi hatalom kevés magánvállalat kezében összpontosuljon, és serkentőleg hat a gazdasági szereplőkre, mivel arra ösztönzi őket, hogy dinamikusak és innovatívak legyenek és kitűnjenek a piacokon;

F.  mivel a tisztességes versenypolitika fenntartja a nyílt és hatékony piacokat, ami alacsonyabb árakhoz, új szereplők megjelenéséhez, jobb minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz, valamint a fogyasztók rendelkezésére álló nagyobb választékhoz vezet, előmozdítva a kutatást és az innovációt, a gazdasági növekedést és a vállalkozások rugalmasságának fokozását is;

G.  mivel a versenypolitika jelentősen hozzá tud járulni és hozzá is kell járulnia a kulcsfontosságú politikai prioritásokhoz, mint az innováció fellendítése, a minőségi munkahelyek, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a fenntartható növekedés és a fenntartható fejlődés, a beruházások, az erőforrás-hatékonyság, a fogyasztók és az emberi egészség védelme és az egységes piac megerősítése, különös tekintettel a digitális egységes piacra és az energiaunióra;

H.  mivel a sikeres versenypolitika nem helyezheti előtérbe kizárólag a fogyasztói árak csökkentését, hanem az európai gazdaság innovációs képességét és beruházási tevékenységét, valamint a kis- és középvállalkozások sajátos versenyfeltételeit is tekintetbe kell vennie;

I.  mivel az uniós versenypolitikában a társadalmi méltányosság, a politikai függetlenség, az átláthatóság és a jogszerű eljárás értékei is meghatározóak;

J.  mivel az Unió versenypolitikája kölcsönös függősségben van más nagy uniós politikákkal, különösen az adózási, ipari és digitális politikákkal, amelyek összehangolása a Szerződésekben meghatározott alapelvek, különösen az átláthatóság és a tisztesség tiszteletben tartásának biztosítását célozza;

K.  mivel az adókijátszás, az adócsalás és az adóparadicsomok a becslések szerint évente több milliárd eurós (bizonyos becslések szerint akár 1 billió eurós) költséget jelentenek az uniós adófizetők számára kiesett bevételek formájában, és torzítják a versenyt az egységes piacon azon vállalatok között, amelyek tisztességesen kiveszik részüket az adófizetésből, illetve azok között, amelyek nem;

L.  mivel a versenyjog végrehajtására irányuló globális együttműködés hozzájárul a jogorvoslatok és a végrehajtási intézkedések eredményei terén tapasztalt következetlenségek elkerüléséhez, valamint segíti a vállalkozásokat a versenyjog betartásából fakadó költségeik csökkentésében;

M.  mivel az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata és a Bizottság döntéshozatali gyakorlata eltérő értelmezést ad a „gazdasági tevékenység” fogalmára attól függően, hogy a belső piaci szabályokat vagy a versenyszabályokat alkalmazzák; mivel ez a zavaros gyakorlat további gondokat vet fel a „gazdasági tevékenység” már egyébként is nehezen értelmezhető fogalmát illetően;

N.  mivel a világos, koherens és működőképes szabályozási környezet a versenypolitikának a mezőgazdaság sajátosságaihoz való hozzáigazítása tekintetében hozzájárulhat a mezőgazdasági termelők pozíciójának megerősítéséhez az élelmiszer-ellátási láncon belül azáltal, hogy kezeli a gazdasági szereplők közötti kiegyenlítetlen erőviszonyokat, ezzel is növelve a piaci hatékonyságot és biztosítva a jogbiztonságot és az egyenlő feltételeket az egységes piacon;

O.  mivel nehéz előre felmérni a gazdasági kockázatok megjelenési formáját, súlyosságát és idejét, és szükség van arra, hogy egy piacorientált KAP támogatást nyújtson a termelők számára, valamint további, korlátozott időre szóló mentességeket a versenyszabályok alól súlyos piaci egyensúlyhiány esetén; mivel a tejágazati válság alatt a Bizottság úgy döntött, hogy utolsó esélyként az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 222. cikkéhez folyamodik, hogy mentesítse a tejtermelés elismert termelői csoportok általi kollektív tervezését a versenyjog alkalmazása alól;

P.  mivel a versenypolitika önmagában nem oldja meg az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat;

Q.  mivel az EUMSZ 102. cikke egyértelműen úgy rendelkezik, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közvetlen vagy közvetett ráerőltetése az élelmiszer-ellátási lánc egyéb ágazataira az EUMSZ megsértésének minősül;

R.  mivel a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport azzal a céllal jött létre, hogy javítsa a termelők helyzetét az élelmiszer-ellátási láncban, feltárva pozíciójuk megerősítésének lehetőségeit, beleértve a szerződéses viszonyok kiépítésére és a termelők kollektív fellépéseinek megszervezésére vonatkozó jogi lehetőségeket is; mivel a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport következtetéseit – adott esetben – figyelembe kell venni a jövőbeli viták és meghozandó intézkedések vonatkozásában;

1.  üdvözli a Bizottság versenypolitikáról szóló éves jelentését, amely bemutatja, hogy a megfelelő uniós versenypolitika tisztességes versenyfeltételeket teremtve segíthet helyreállítani a kellő mértékű beruházásokat és az innovációt; üdvözli a jelentést és azt, hogy az a versenypolitikának az akadályok felszámolásához és a torzító állami támogatási intézkedések elleni küzdelemhez való, a belső piac javát szolgáló hozzájárulására összpontosít; azt is megismétli, hogy Európa jövőjének az innováción, a szociális piacgazdaságon és az erőforrás-hatékonyságon kell alapulnia, amely magas életszínvonalat teremt valamennyi uniós polgár számára;

Az egységes piac integrációja

2.  üdvözli a Bizottság azon célját, hogy új lehetőségeket teremt a polgárok és a vállalkozások számára és emlékeztet arra, hogy a tőke, a szolgáltatások, az áruk és az emberek szabad mozgása képezi az egységes piac négy szabadságjogát, valamint hogy azok érvényesítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az Uniót közelebb hozzák a polgárokhoz; hangsúlyozza, hogy hatékony uniós versenypolitika nélkül a belső piac nem tudja teljesen kibontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket; üdvözli, hogy a Bizottság használja a rendelkezésére álló különböző eszközöket, különösen az összefonódások ellenőrzését, az erőfölénnyel való visszaélés és a versenyellenes gyakorlatok elleni küzdelmet, a kartellek megszüntetését, az állami támogatások ellenőrzését, a nemzeti – és adott esetben regionális – versenyhatóságokkal való egyeztetést és az ágazati vizsgálatokat;

3.  megismétli, hogy a hatékony versenypolitikának figyelembe kell vennie a kis- és középvállalkozásokra, a mikro- és induló vállalkozásokra vonatkozó, egyedi piaci feltételeket, és biztosítania kell a munkavállalói jogok védelmét és a méltányos adóztatást;

4.  felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy kezeljék kiemelten a Brexit utáni egységes piac megerősítését, biztosítva az uniós versenyjog teljes körű betartását és tovább fokozva a tagállamok közötti adóügyi együttműködést; megjegyzi, hogy a Brexit kedvezőtlenül érintheti az uniós versenypolitikát; hangsúlyozza különösen az eljárások megkettőzésének kockázatát, amely növelné az adminisztratív költségeket és késleltetné a vizsgálati folyamatokat;

5.  megismétli, hogy az a tisztességes adóverseny elengedhetetlen az európai egységes piac integritásához és ezért minden piaci szereplőnek meg kell fizetnie az adóból rá eső részt, és az adót ott kell megfizetni, ahol a nyereség keletkezik; hangsúlyozza, hogy a LuxLeaks-kiszivárogtatások óta az Unió elismerte, hogy – az egységes piacon belüli tisztességes verseny megerősítése érdekében – egyszerű és átlátható adópolitikákra és szabályozásra van szüksége, valamint elismerte, hogy véget kell vetni a tagállamok által folytatott tisztességtelen adóversenynek (többek között a jogszerűtlen adókedvezmények nyújtásának), amely erkölcsi kockázatot és további adóterheket ró a tisztességes adófizetőkre, illetve gátolja a kkv-k fejlődését, akkor is, amikor az új belépők és a csak egy országban üzleti tevékenységet folytató kkv-k hátrányba kerülnek a multinacionális vállalatokhoz képest, amelyek átcsoportosíthatják a nyereséget vagy különféle, csak számukra elérhető döntések és eszközök révén az agresszív adótervezés más formáit valósíthatják meg; hangsúlyozza, hogy alaposan ki kell vizsgálni minden olyan esetet, ahol a cél gyaníthatóan a multinacionális vállalatok általi illegális adóoptimalizáció; ugyanakkor üdvözli a Bizottság mélyreható vizsgálatait a versenyellenes gyakorlatokról, mint például a szelektív adókedvezmények, amelyek többletnyereségadó-megállapítási rendszereket foglalhatnak magukban, és üdvözli a vizsgálatok legutóbbi eredményeit, amelyek értelmében a szelektív adókedvezmények az uniós versenyjogba ütköző, illegális állami támogatásnak minősülnek; hangsúlyozza, hogy a Bizottság számára széles körű hozzáférést kell biztosítani az információkhoz annak érdekében, hogy a gyanús esetekkel kapcsolatban több vizsgálatot indíthassanak; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű iránymutatásokat a tisztességtelen verseny eseteire kiterjedő adóügyi állami támogatásokkal kapcsolatban, és hogy a tagállamok káros adóügyi gyakorlatokkal szembeni hatékony fellépéseinek elősegítése érdekében használja ki teljes mértékben a versenyjog alapján fennálló hatásköreit; fenntartja, hogy nagyobb erőfeszítésekre van szükség az agresszív adózási gyakorlatokkal szemben is, hangsúlyozza, hogy döntő jelentőségük van a tagállamok adóhatóságai között a feltételes adómegállapításokról és a transzferárképzésről kicserélt információknak; sajnálja, hogy a tagállamok megtagadják a Versenypolitikai Főigazgatóságtól az ezen információkhoz való hozzáférést; a nemzeti hatóságok között intenzívebb információcserét javasol és felhívja a tagállamokat, hogy hozzák nyilvánosságra a feltételes adómegállapításaikra vonatkozó információkat, valamint javasolja ezen információk – adott esetben – regionális bontásban való ismertetését; úgy véli, hogy a Bizottság azon határozatai, amelyek egyértelmű módszertant határoztak meg a helytelen feltételes adómegállapítási határozatok értékének, illetve az általuk érintett vállalatok által élvezett indokolatlan versenyelőny kiszámításához, jó jogalapot kínálnak a további konvergenciához;

6.  hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési eljárásoknál tapasztalható korrupció súlyos piactorzító hatással bír az európai versenyképességet illetően; ismét megállapítja, hogy a közbeszerzési eljárások azon kormányzati tevékenységek közé tartoznak, amelyek a leginkább ki vannak téve a korrupció veszélyének; kiemeli, hogy bizonyos tagállamokban az uniós finanszírozású közbeszerzések jobban ki vannak téve a korrupció veszélyének, mint a nemzeti finanszírozású beszerzések; emlékeztet arra, hogy a személyre szabott ajánlati felhívásokat széles körben alkalmazzák a piaci verseny korlátozása céljából; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa erőfeszítéseit az uniós forrásokkal való visszaélések megakadályozása és a közbeszerzési eljárások elszámoltathatóságának ösztönzése érdekében; sürgeti az Európai Ügyészség létrehozását, amely rendelkezik az ahhoz szükséges jogokkal, hogy alaposabban kivizsgálhassa az uniós forrásokat érintő állítólagos bűncselekményeket;

7.  hangsúlyozza, hogy az állami támogatással kapcsolatos eljárások önmagukban nem tudják tartósan felszámolni a tagállamokban folytatott tisztességtelen adóversenyt; ezért azt ajánlja, hogy vezessék be a közös összevont társaságiadó-alapot (teljes KÖTA), amely segíteni fog a verseny torzulásának megszüntetésében és garanciát nyújt arra, hogy semmilyen nyereség nem hagyja el az Uniót adómentesen, hozzák nyilvánosságra a feltételes adómegállapításokra vonatkozó információkat, a csalások visszaszorítása érdekében vizsgálják felül a hozzáadottérték-adóról szóló irányelvet, és vezessék be a nemzetközi nagyvállalatok azon kötelezettségét, hogy forgalmukat és nyereségüket nyilvánosan, az országonkénti bontás elve szerint jelentsék, valamint felhívja a tagállamokat, hogy adóügyi gyakorlataikban vezessenek be nagyobb átláthatóságot, továbbá kölcsönös jelentéstételi kötelezettséget; megismétli, hogy a tisztességes verseny biztosítása érdekében szükség van az adókikerülés elleni kezdeményezéscsomag, az uniós tagállamok közötti információcserére vonatkozó szabályok és a héa-csalás elleni küzdelmet szolgáló gyorsreagálási mechanizmus végrehajtására;

8.  úgy véli, hogy a tisztességes versenyt gátolhatja az adótervezés; üdvözli a Bizottság arra irányuló ajánlását, hogy módosítsák az „állandó telephely” fogalommeghatározását annak érdekében, hogy a vállalatok ne tudják mesterségesen elkerülni az adófizetési kötelezettséget azokban a tagállamokban, amelyekben gazdasági tevékenységet folytatnak; hangsúlyozza, hogy e fogalommeghatározásnak a digitális ágazat egyedi helyzetére is ki kell terjednie, biztosítva, hogy a teljesen dematerializált tevékenységet folytató vállalkozások egy adott tagállamban telephellyel rendelkezőnek minősüljenek, amennyiben jelentős digitális jelenlétet tartanak fenn az adott ország gazdaságában;

9.  hangsúlyozza, hogy tagállami szinten is érvényesíteni kell az egységes piacra vonatkozó szabályokat, és az egységes piac széttöredezettségének leküzdése érdekében foglalkozni kell a jogsértésekkel;

10.  felszólít az egyablakos ügyintézési rendszer javítására a digitális termékekre vonatkozó szűkített egyablakos ügyintézési rendszerekkel kapcsolatos jelenlegi tapasztalatok alapján; megjegyzi, hogy a kis- és mikrovállalkozások még a szűkített egyablakos ügyintézés mellett is jelentős adminisztratív terhekkel szembesülhetnek;

11.  hangsúlyozza, hogy a még fennálló akadályok és korlátok lebontása révén tovább kell erősíteni az egységes piacot; úgy véli, hogy a költségvetési és adóügyi konvergencia szilárd kerete megerősítené az Unió gazdasági kohézióját és versenyképességét, valamint javítaná azon képességét, hogy szembenézzen a globális versennyel;

12.  emlékezteti a Bizottságot arra, hogy az uniós egységes piac zavartalan működéséhez elengedhetetlen, hogy lehetővé tegyék a nemzeti és regionális hatóságok számára, hogy beavatkozzanak az olyan földrajzilag hátrányos helyzetből fakadó esetekben, amelyek korlátozzák a piac abbéli képességét, hogy gazdasági és szociális dimenzióit tekintve egyaránt virágozhasson;

13.  kitart amellett, hogy az egységes piacon a tisztességes verseny biztosítása érdekében küzdeni kell az adó- és szociális dömping, a visszaélésszerű adótervezés és az adócsalás ellen;

14.  sürgeti a Bizottságot, hogy fejezze be az egységes európai vasúti térség megvalósítását, biztosítsa a pályahálózat-üzemeltetők és a vasúti vállalkozások közötti pénzáramlások teljes átláthatóságát, és győződjön meg arról, hogy minden tagállam erős és független nemzeti szabályozó hatósággal rendelkezik-e;

15.  sürgeti a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el a közös összevont társaságiadó-alap (KÖTA) egységesítéséről szóló bizottsági javaslatot;

16.  úgy véli, hogy az euró bevezetése azon tagállamok által, amelyek ez idáig még nem csatlakoztak a közös pénznemhez, megszilárdítaná a szabad versenyt a belső piacon belül;

A digitális egységes piac

17.  üdvözli a Bizottság digitális egységes piaci stratégiáját, és hangsúlyozza a versenypolitika döntő szerepét a digitális belső piac kiteljesítésében; támogatja a Bizottság arra irányuló törekvését is, hogy az EU versenypolitikája teljes mértékben kiterjedjen a digitális egységes piacra, mivel a piaci verseny nem csupán nagyobb választékot biztosít a fogyasztók számára, hanem egyenlő feltételeket is teremt, továbbá sajnálatosnak tartja, hogy az európai digitális keret jelenlegi hiánya rámutatott, hogy ez idáig nem sikerült összeegyeztetni a kis és a nagy szolgáltatók érdekeit; kiemeli, hogy a versenypolitika hagyományos piaci modelljei a digitális belső piac esetében gyakran nem elég célravezetők; felszólít arra, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a digitális vállalkozások új üzleti modelljeire; ismételten hangsúlyozza, hogy egy egységes digitális piac több százezer munkahelyet tudna teremteni, és évi 415 milliárd euróval járulna hozzá az uniós gazdasághoz;

18.  hangsúlyozza, hogy – annak érdekében, hogy digitális egységes piaci stratégiája hiteles maradjon – a Bizottságnak minden egyéb függőben lévő kartellvizsgálatot a minőség veszélyeztetése nélkül kell lezárnia; felszólít az eljárások felgyorsítására annak érdekében, hogy mielőbb eredményeket lehessen elérni; üdvözli ezért a Bizottság által megküldött kiegészítő kifogásközlést az ár-összehasonlító szolgáltatásról és az Android-üggyel kapcsolatos kifogásközlést; felhívja a Bizottságot, hogy elszántan folytassa a vizsgálatai során felmerült valamennyi aggály kivizsgálását, ideértve az elfogult keresés egyéb területeit is (szállodák, helyi keresések, járatok), annak érdekében, hogy a digitális piac valamennyi szereplője számára egyenlő feltételeket biztosítson; felszólít vizsgálatok lefolytatására az erőfölénnyel rendelkező online szállásfoglalási platformok vonatkozásában; üdvözli a Bizottság elektronikus kereskedelemre vonatkozó ágazati vizsgálatát, amelynek előzetes eredményei bizonyos, az online versenyt korlátozható üzleti gyakorlatokat azonosítottak ebben az ágazatban; üdvözli a Bizottságnak az európai digitális egységes piaccal kapcsolatos kötelezettségvállalását és a területi alapú tartalomkorlátozás, illetve a vevő állampolgársága, a belső piacon belüli lakóhelye vagy székhelye alapján történő egyéb megkülönböztetés elleni fellépésről szóló javaslatát is; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen ambiciózus lépéseket az online verseny jogszerűtlen akadályainak felszámolására, a más tagállambeli eladóktól vásárló uniós fogyasztók akadálymentes online vásárlásának biztosítása érdekében; úgy véli ezért, hogy célzott lépésekre van szükség a javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításához, különösen az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás gyakorlatának felszámolása, valamint a földrajzi elhelyezkedés vagy nemzetiség alapján történő, tisztességtelen árdiszkrimináció megszüntetése révén, amelyek hatásaként gyakorta alakulnak ki monopóliumok, és egyes fogyasztók illegális tartalmak felé fordulhatnak; felszólít a honlapok uniós szintű címkézésére a kínált szolgáltatások vagy áruk meglétének és minőségének garantálása céljából, a tisztességes verseny még magasabb szintjének biztosítása és a fogyasztóvédelem megerősítése érdekében;

20.  úgy véli, hogy a digitális egységes piac előmozdítására irányuló erőfeszítésekben alapvető szerepet játszik a kkv-k részvételének fokozása, és hangsúlyozza, hogy értékelni kell minden – különösen az e-kereskedelem előmozdítására és a digitális ágazatot illetően az állandó telephely státusz pontosítására irányuló – kezdeményezésnek a kkv-k azon képességére gyakorolt lehetséges hatását, hogy kihasználhassák az egységes digitális piac nyújtotta előnyöket;

21.  emlékeztet arra, hogy a hálózatsemlegesség kiemelkedő fontosságú az internetszolgáltatások közötti megkülönböztetésmentesség biztosításához, valamint a verseny teljes körű garantálásához („hálózatsemlegesség”: az az elv, amelynek értelmében minden internetes forgalmat egyenlően, megkülönböztetéstől, korlátozástól vagy beavatkozástól mentesen, a feladójától, a fogadójától, a típusától, a tartalmától, az eszköztől, a szolgáltatástól vagy az alkalmazástól függetlenül kell kezelni);

22.  kiemeli, hogy az új digitális támogatású – különösen az internetes és mobiltelefonos alkalmazásokra támaszkodó – vállalkozások meglévő szereplők melletti jelenlétének fokozása új csatornákat nyitott a fogyasztók számára az egységes piacon az áruk és szolgáltatások felkutatása, összehasonlítása és kiválasztása tekintetében, amely erős pozíciójú fogyasztókat eredményez, akik tájékozott döntést kívánnak hozni személyes szükségleteik és céljaik alapján;

23.  hangsúlyozza, hogy a megosztáson alapuló gazdaság számos innovatív terméket és szolgáltatást kínál az uniós fogyasztók számára; hangsúlyozza, hogy a megosztásalapú gazdasági platformok életre hívták azt az elképzelést, hogy megkérdőjelezzék a hagyományos, erőfölénnyel rendelkező szereplők működését annak érdekében, hogy versenyképesebb környezetet teremtsenek a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt; megismétli, hogy az adózással, az adminisztratív kerettel és a biztonsággal kapcsolatos szempontok mellett a Bizottságnak a megosztásalapú gazdaság versennyel kapcsolatos szempontjait is meg kell vizsgálnia, és az egyenlő versenyfeltételek kialakítása érdekében fel kell számolnia a vállalkozások piaci belépése előtt álló akadályokat; hangsúlyozza, hogy az ilyen típusú gazdaságot már évekkel ezelőtt létrehozták, és hogy a jogi egységesség érdekében a szabálytalanságokat uniós szinten, a szubszidiaritás elvének megfelelően kell megoldani; hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac keretében biztosítani kell a fogyasztók és a személyes adatok magas szintű védelmét; sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre egy eszköztárat, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az EU szintjén és a különböző tagállamokban támogatásban részesüljön, alkalmazásra kerüljön, hitelessé váljon és bizalmat kapjon a megosztásalapú gazdaság számos formája és módozata, és tudatában van annak, hogy ez a megengedő és támogató szabályozási keret nem fog a verseny torzulásához vezetni; felhívja a Bizottságot, hogy ismét foglalkozzon ezekkel az aggályokkal annak érdekében, hogy a jogszabályi keretek között valóban kézzelfoghatóvá válhassanak ezeknek az üzleti modelleknek a társadalom számára nyújtott előnyei;

24.  felhívja a Bizottságot, hogy a digitális kor szempontjából átfogóan vizsgálja felül a rendelkezésre álló versenypolitikai eszközök hatékonyságát, és adott esetben fejlessze tovább azokat;

25.  hangsúlyozza, hogy különösen az olyan dinamikus ágazatokban, mint a digitális gazdaság, döntő jelentősége van annak, hogy a versenyjogi eljárásokat gyorsan lefolytassák, hogy a piaci erőfölénnyel való visszaélés ne eredményezhesse a piac szűkülését;

26.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a digitális piacokon megfigyelhető növekvő konvergenciát azzal, hogy összeveti a hasonló szolgáltatásokat, például az azonnali üzenetküldési (IM) alkalmazásokat az általános távközlési ágazat által biztosított egyenértékű szolgáltatásokkal;

27.  üdvözli a Bizottság több vállalat, különösen az internetes és távközlési óriások és más médiatársaságok, filmstúdiók és televíziószolgáltatók által alkalmazott bizonyos versenykorlátozó gyakorlatok felderítésére irányuló vizsgálatait; felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az uniós antitröszt szabályokat sértő versenyellenes magatartás elleni valamennyi eljárást;

28.  üdvözli a Bizottság által az Apple-nek nyújtott állami támogatás visszafizetésének ügyével kapcsolatban hozott határozatot, amely fontos mérföldkövet jelent az adókedvezmények formájában nyújtott jogszerűtlen állami támogatások kérdésének kezelését illetően; rámutat azonban, hogy az EU-nak szigorúbb jogszabályokra van szüksége a feltételes adómegállapítások terén, amelyek egyúttal hatékony rendszert és követelésbehajtási eljárást biztosítanának az uniós költségvetés saját forrásai javára; felhívja a Bizottságot, hogy az egységes piacon a tisztességes verseny biztosítása érdekében orvosolja a jogsértéseket;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be szabályozási stratégiát, amely figyelembe veszi a technológiák konvergenciáját, és különösen a platformok számának megsokszorozódását; emlékeztet arra, hogy e célból az előzetes ágazatspecifikus szabályozásoknak összhangba kell hozniuk a pluralizmus védelmét, a szólásszabadságot, a személyes adatok védelmét, a fogyasztó önállóságának és választási szabadságának védelmét, illetve az Európában versengő kínálatok és a nemzetközi verseny európai élmezőnyének konvergens kínálatainak azonos előmozdítását; felszólít az egyenlőtlen erőviszonyok kiegyenlítésére és a gazdasági szereplők közötti függőségi helyzetek mérséklésére az érték méltányos felosztásának elérése érdekében;

30.  üdvözli, hogy a digitális piacokon a piaci erőfölény meghatározása során fokozottabban figyelembe veszik a hálózati hatásokat, valamint az adatok felhalmozását és elemzését; úgy véli, hogy az adatok nagy szerepet játszanak a digitális gazdaságban, és ezért figyelembe kell venni azokat a versenyjogi értékelésben;

31.  úgy véli, hogy az internetes keresési és távközlési ágazatban a verseny nemcsak azért alapvető fontosságú, hogy a digitális gazdaságon belül ösztönözze az innovációt és a hálózatokba való beruházást, hanem azért is, hogy elősegítse a megfizethető árak és a szolgáltatások választékának a fogyasztók számára történő biztosítását; felhívja ezért a Bizottságot, hogy biztosítsa a versenyt ebben az ágazatban, többek között az internetszolgáltatások és a frekvenciafelosztás tekintetében; ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság szándékát, hogy a széles sávú hálózatok állami támogatására vonatkozó iránymutatások alkalmazása során jóhiszeműen figyelembe kívánja venni a távközlési csomag stratégiai céljait; üdvözli a Bizottság arra irányuló határozatát, hogy az európai fogyasztók érdekeit szem előtt tartva megakadályozza az Egyesült Királyságban az O2 és a Three mobiltelefon-szolgáltató összeolvadását; ismételten kiemeli az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex alkalmazásának és az Unión belüli összeköttetések fejlesztésének fontosságát;

32.  úgy véli, hogy a barangolási díjak EU-n belüli felszámolása nem elegendő, és hogy az EU-n belüli hívásokat ugyanazon a szinten kell szabályozni, mint a helyi hívásokat; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot az EU-n belüli hívások szabályozására;

33.  úgy véli, hogy az Unióban a fogyasztókat terhelő barangolási díjak megszüntetése irányába tett lépések hosszú távon nem elegendőek, mivel az egységes piacot tovább kell mélyíteni, valamint ösztönzőket kell bevezetni annak érdekében, hogy az Unión belüli hívások díja a helyi hívásokkal megegyező szintű legyen, elősegítve a teljesen európai vagy megosztott hálózatokba való beruházásokat; felhívja a Bizottságot, hogy folytasson mélyreható konzultációt a hálózatüzemeltetőkkel és az érintett érdekelt felekkel arról, hogy mi a leghatékonyabb módja az Unión belüli hívásdíjak helyi hívásdíjak szintjére való leszorításának, ami ugyanakkor ösztönzi a beruházásokat és biztosítja a versenyképességet és az innovációt;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy politikai és pénzügyi eszközeit felhasználva mozdítsa elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét a beruházások fokozása érdekében olyan különféle hagyományos ágazatokban, illetve kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében, amelyek nem tudnak lépést tartani a digitális ipari forradalommal;

35.  hangsúlyozza, hogy az Európai Uniónak minden vállalkozást (például a piaci erőfölénnyel rendelkező és az induló innovatív vállalkozásokat is) innovációra kellene ösztönöznie;

36.  felhívja a Bizottságot, hogy mutasson ugyanolyan határozottságot a McDonald's-szal szemben folyamatban lévő vizsgálat lefolytatása és lezárása terén;

Állami támogatások

37.  üdvözli az állami támogatásokra vonatkozó szabályok átalakítását és javasolja, hogy készüljön külön éves jelentés a Parlamentnek; emlékezteti a tagállamokat, hogy a cél a támogatási intézkedéseknek a hosszú távú, fenntartható gazdasági növekedésre, a minőségi munkahelyek létrehozására és a társadalmi kohézióra való irányítása volt, egyenlő versenyfeltételeket és a szociális piacgazdaság szabad működését biztosítva; hangsúlyozza, hogy a tagállamok fokozott felelősséggel tartoznak a Bizottság előzetes értesítése nélkül nyújtott támogatásokért; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak megfelelő jogalapot kell rendelkezésre bocsátania a versenyjog terén az idegenforgalomnak, mint Európa egyik fontos gazdasági tényezőjének előmozdítása érdekében, és hogy ennek megfelelően az állami idegenforgalmi szervezetek finanszírozásának az általános csoportmentességi rendelet szerinti általános mentességet kell élveznie; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamok által gyakorolt politikai nyomásra tekintet nélkül vizsgálja meg a tagállamok által az utolsó pillanatban végrehajtott ügyleteket; emlékezteti továbbá a Bizottságot, hogy meg kell akadályozni bizonyos kormányokat abban, hogy rosszhiszeműen járjanak el, ami az uniós alapok helytelen felhasználása esetén fordul elő;

38.  hangsúlyozza, hogy az állami vagy regionális ösztönző az egyik politikai eszköz az Unió elszigetelt, távoli vagy külső régióiban és szigetein a gazdasági és társadalmi feltételek támogatásához nélkülözhetetlen szolgáltatások biztosításához, azonban figyelembe kell venni a múltbeli tapasztalatokat is, és e beavatkozások nem lehetnek ellentétesek az egységes piac elveivel; hangsúlyozza, hogy a szigetekből álló külső régiók összeköttetése szintén lényeges, és üdvözli, hogy az általános csoportmentességi rendeletbe belefoglalták a távoli régiókban élő lakosok közlekedésének szociális támogatását, ahol elismerten problémát jelent az összeköttetés; kéri a Bizottságot, hogy az általános csoportmentességi rendelet folyamatban lévő felülvizsgálata során kellően vegye figyelembe az európai legkülső régióknak az EUMSZ 349. cikkében foglalt sajátosságait, mivel a legkülső régiókban működő helyi kkv-k számára elengedhetetlen az összeköttetés, ráadásul rendkívül kicsi a valószínűsége, hogy ez kihat a belső piacon belüli versenyre;

39.  üdvözli az állami támogatás modernizációjára irányuló kezdeményezés keretében kiadott, az állami támogatás fogalmáról szóló bizottsági közleményt; elismeri az egyszerűsített szabályok előnyeit, amelyek jogbiztonságot nyújtanak az állami hatóságok és a vállalatok számára egyaránt; ugyanakkor felhívja a Bizottságot, hogy közelebbről vizsgálja meg az egységes piacra rendkívül káros hatást gyakorló, tiltott állami támogatásokat;

40.  felhívja a Bizottságot, hogy az esetjogban és a végrehajtási gyakorlatban bekövetkezett lényeges változások fényében mielőbb nyújtson be egy útmutató dokumentumot az állami támogatás fogalmáról a jogbiztonság és a kiszámíthatóság biztosítása érdekében;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen ütemtervet kevesebb, de célzottabb állami támogatás nyújtására, azzal a céllal, hogy az adók csökkentése révén megnyíljon a lehetőség az állami támogatások csökkentésére, ezáltal az új vállalkozások és a tisztességes verseny ösztönzésére a régi struktúrák és a hagyományos szolgáltatók támogatása helyett;

42.  kéri a Bizottságot, hogy helyezkedjen konstruktív álláspontra az állami támogatások kérdésével kapcsolatban, szem előtt tartva, hogy a különböző tagállamoknak helyzetük, méretük, fizikai és más adottságaik, valamint gazdasági és szociális fejlettségi szintjük alapján eltérő politikai kérdésekre kell választ adniuk;

43.  hangsúlyozza, hogy az általános érdekű szolgáltatások előmozdítása érdekében nyújtott állami támogatásoknak alapvetően a fogyasztók és a polgárok, nem pedig egyes cégek vagy közintézmények érdekeit kell szolgálniuk;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az uniós tagállamokban található közüzemi létesítmények nemzeti hatáskörbe való visszahelyezését, és vessen gátat a közszolgáltatási ellentételezés formájában nyújtott jogellenes állami támogatásoknak;

45.  felhívja a Bizottságot, hogy a nemzetközi versenyügyi szervezeteken, például a Nemzetközi Versenyhatóságok Hálózatán belül szorgalmazza az állami támogatás összehangolt fogalommeghatározását;

46.  az energiaunió megfelelő működésének elérése, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályok be nem tartásának és az uniós forrásokkal való visszaélések elkerülése érdekében hangsúlyozza, hogy az energetikai és környezetvédelmi beruházásokhoz kapcsolódó valamennyi állami támogatást és a közbeszerezési eljárásokkal kapcsolatos minden szabálytalanságot – például a magyar Paksi Atomerőmű vitatott bővítési projektjét – szigorúan nyomon kell követni és mélyrehatóan ki kell vizsgálni;

47.  hangsúlyozza, hogy – amint azt éves versenypolitikai jelentésében a Bizottság immár hatodszor jelzi – a pénzügyi ágazatban nyújtott ideiglenes állami támogatásokra a globális pénzügyi rendszer stabilizálásához volt szükség, ám azt mielőbb csökkenteni kell vagy teljes mértékben fel kell számolni és ellenőrizni kell, amint a bankunió teljesül; felhívja a Bizottságot és az Európai Értékpapír-piaci Hatóságot (ESMA), hogy biztosítsák minden fogyasztóvédelmi jogszabály – például a MiFID-irányelv vagy az IDD-irányelv – egységes piacon belüli következetes alkalmazását, és kéri a Bizottságot és az ESMA-t annak biztosítására, hogy e jogszabályok végrehajtása során ne kerüljön sor szabályozási arbitrázsra; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje azt a lehetőséget, hogy a bankoknak nyújtott állami támogatást a kkv-knak nyújtott hitelezéshez kösse;

48.  emlékeztet álláspontjára a több tagállamban a bankszektor számára kedvező, halasztott adókövetelések és adójóváírások vonatkozásában a Bizottság által jelenleg folytatott vizsgálatot illetően; úgy véli, hogy a halasztott adóköveteléseket és adójóváírásokat visszamenőleges hatállyal engedélyezni kellene az állami támogatásokról szóló rendelkezésekben, amennyiben azok a reálgazdasághoz kapcsolódó finanszírozási célokra vonatkozó egyértelmű feltételekhez kapcsolódnak;

49.  sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság nem hozott intézkedéseket a magánbankok szerkezetátalakítása során elkövetett visszaélések kezelésére, beleértve azokat is, amelyek a kisbetéteseket és a pénzügyi eszközök, például elsőbbségi részvények kisbefektetőit érintették, amely eszközöket gyakran az uniós jogszabályoknak való teljes körű megfelelés nélkül hoztak forgalomba; felhívja a Bizottságot, hogy a gazdasági válság által érintett bankok szerkezetátalakítása során foglalkozzon a fedezetlen pénzügyi termékek megtévesztő értékesítésének messze ható következményeivel;

50.  emlékeztet a Bizottsághoz intézett korábbi kérésére, miszerint vizsgálja meg, hogy a válság kezdete óta részesült-e a bankszektor közvetett állami támogatásokban nem szokványos likviditási támogatások formájában;

51.  megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék az állami támogatások kapcsán megközelítőleg minden ötödik, kohéziós program által társfinanszírozott és vélhetően állami támogatásokkal összefüggő, általa vizsgált projekt esetében fedezett fel hibákat a 2010–2014-es időszakban(12); megjegyzi, hogy e hibák egyharmadának esetében azt állapították meg, hogy pénzügyi hatással jártak, és úgy vélik, hogy hozzájárultak a kohéziós politikában kialakult hibaszinthez; ezért úgy véli, hogy még van mit tenni a kohéziós politikán belül az állami támogatási szabályok be nem tartásának kezelése terén; úgy véli, hogy a kedvezményezett országokban a jóhiszeműen elkövetett hibák elkerülése érdekében az állami támogatási szabályokkal kapcsolatos ismeretek javítására, valamint a helyzet jobb felmérése érdekében a szabálytalanságok jelentésének fokozására van különösen szükség;

52.  úgy véli, hogy a jogellenes állami támogatások kategóriáinak jobb ismeretére van szükség helyi és nemzeti szinteken; üdvözli a Bizottság legutóbbi határozatait, amelyek tisztázzák, hogy mely tagállami támogatási intézkedések hajthatók végre a Bizottság állami támogatási értékelése nélkül; ezeket a határozatokat hasznos iránymutatásnak tartja a helyi és önkormányzati projektek számára, amelyek révén csökken az adminisztratív teher, ezzel egyidejűleg pedig nő a jogbiztonság;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvvel összefüggésben vizsgálja felül a vonatkozó versenyjogi rendelkezések értelmezését, hogy az uniós jogalkotó hatóság által a korai stabilizálásra előírt eszközök ténylegesen is alkalmazhatók legyenek;

54.  hangsúlyozza a Bizottság által az adójellegű állami támogatásokkal kapcsolatban végzett vizsgálatok fontosságát, amelyek biztosítják az európai és nemzetközi adóprogram szükséges támogatását, különösen az agresszív adóoptimalizáció elleni küzdelem terén;

55.  felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el több forrást az állami támogatásokat illetően aggályosnak talált feltételes adómegállapítások kivizsgálására, és e vizsgálatokat rendszeresen folytassa le; megjegyzi, hogy a Bizottság illegális állami támogatásoknak minősíti az átláthatatlan feltételes adómegállapításokat, amelyeket néhány tagállam ad egyes multinacionális vállalatoknak, mivel ezek versenytorzulást eredményeznek a belső piacon; üdvözli azt is, hogy egyrészről az adózás terén, másrészről a versenypolitikában egyre jobban felismerik az adópolitikák és a közigazgatási gyakorlatok közötti összefonódásokat; felhívja a Bizottságot, hogy a biztonságos központi nyilvántartásban szereplő információk alapján tegyen közzé egy összefoglalót az előző évben elfogadott jelentősebb feltételes adómegállapításokról, ideértve legalább a feltételes adómegállapítás keretében megfogalmazott kérdések leírását, valamint az előzetes árképzési megállapodás meghatározásához és a leginkább érintett tagállam(ok) azonosításához használt kritériumok leírását;

56.  felhívja a Bizottságot, hogy a jogellenes állami támogatások esetében vegye fontolóra szankciók bevezetését az eredeti állami támogatás visszafizetésén felül; úgy véli, hogy ilyen szankciókat kellene alkalmazni egyrészt a tagállamokkal, vagy az érintett vállalatokkal, vagy mindkettejükkel szemben, hogy elkerüljék azt a helyzetet, amikor az állami támogatási szabályok megsértésében vétkesnek talált tagállamot mindössze az eredetileg kifizetett összeg visszafizettetésével büntetik meg;

Antitröszt, kartelljogi eljárások és összefonódás-ellenőrzés

57.  üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy iránymutatást készít eljárásairól, valamint azt, hogy folyamatosan értékeli az EU jogi keretét;

58.  hangsúlyozza, hogy az európai polgárok és az európai vállalkozások, különösen a kkv-k érdekében fontos felszámolni a kartelleket; ösztönzi a Bizottságot, hogy a folyamat felgyorsítása érdekében korszerűsítse az ezzel kapcsolatos adminisztratív eljárásait;

59.  úgy véli, hogy a világ legnagyobb agrokémiai és takarmánygyártó vállalatai közötti javasolt fúziók azt a kockázatot rejti magában, hogy növekednek a vetőmagárak, valamint csökken az agroökológiai feltételeknek megfelelő fajták választéka; hangsúlyozza, hogy amennyiben végbemennek ezek a fúziók, a vetőmagok világpiacának 61%-át és a növényvédő szerek világpiacának 65%-át csupán három vállalat uralná;

60.  felhívja a Bizottságot, hogy globális szinten erősítse fellépését annak biztosítása érdekében, hogy a harmadik országok által elfogadott versenyszabályok nem ütköznek az uniós rendelkezésekbe, hátrányosan érintve az európai vállalkozásokat;

61.  felhívja a Bizottságot, hogy a kartellekkel szembeni fellépés terén tartsa fenn az erős és hatékony jogérvényesítést minden olyan esetben, amikor elegendő bizonyítéka van a jogsértésre; felhívja a figyelmet arra, hogy a versenypolitika lehetővé teszi a versenytársak számára, hogy anélkül működjenek együtt az innováció terén, hogy ezt az együttműködést visszaélésszerűen, versenyellenes célokra használnák fel; tudomásul veszi az elmúlt évben hozott, összesen megközelítőleg 365 millió EUR összegű pénzbírsággal kapcsolatos öt határozatot, ahogy az a Bizottságnak a versenypolitikáról szóló 2015. évi jelentését kísérő szolgálati munkadokumentumában is szerepel;

62.  úgy véli, hogy a szabályok megsértése esetén kiszabható bírságokra vonatkozó hatályos szabályokat a felelős gazdasági szereplőkkel szembeni további büntetésekkel is ki lehetne egészíteni; felhívja a Bizottságot annak a lehetőségnek a mérlegelésére, hogy kiegészíti a trösztellenes bírságokat a vállalat döntéshozóira irányuló személyi szankciókkal, valamint az azokat a munkavállalókat sújtó egyedi szankciókkal, akik ténylegesen felelősek azért, hogy vállalatuk megsértette a versenyjogot – a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy olyan intézkedéseket hozzon, mint az igazgatósági tagok eltiltása vagy szükség esetén egyéni pénzbüntetés;

63.  meggyőződése, hogy az egyre magasabb bírságok kizárólagos antitröszt eszközként történő használata nem bizonyulhat elég hatékonynak; hangsúlyozza, hogy a magas bírságok politikáját nem szabad alternatív költségvetés-finanszírozási eszközként használni; helyesli a bírságokkal kísért „büntess és jutalmazz” elven alapuló megközelítést, amely – különösen a visszaeső jogsértők esetében – tényleges visszatartó erővel bír, ugyanakkor ösztönzi a szabályoknak való megfelelést;

64.  megjegyzi, hogy a bejelentett összefonódások száma 2015-ben jelentősen nőtt; ezért kéri, hogy az illetékes szervezeti egységeket lássák el a szükséges erőforrásokkal (a személyzet belső átcsoportosítása révén), amelyek lehetővé teszik számukra, hogy továbbra is hatékonyan kezeljék ezt a helyzetet;

65.  üdvözli a Bizottság által az uniós összefonódás-ellenőrzés bizonyos eljárástechnikai és jogi szempontjaival kapcsolatban nemrégiben indított konzultációt; felhívja a Bizottságot, hogy az összefonódás-ellenőrzésről szóló rendelet tervezett reformja keretében gondosan vizsgálja meg, hogy az összefonódások megítélése során követett jelenlegi gyakorlat kellően figyelembe veszi-e a digitális piacok sajátosságait és a piacok nemzetközivé válását; úgy véli, hogy – mindenekelőtt a digitális gazdaság tekintetében – ki kell igazítani az összefonódások értékelésének kritériumait;

66.  osztja az Európai Bizottságnak a Bayer AG és a Monsanto Company Inc. fúzióját illetően folyó jelenlegi tárgyalásokkal kapcsolatos aggodalmait; felhívja a figyelmet arra, hogy a Bayer és a Monsanto tervezett fúziója egy esetleges európai és globális oligopólium létrejöttét eredményezné, amennyiben arra engedélyt kapnak; hangsúlyozza, hogy ez a fúzió monopolhelyzetet teremthet a vetőmagok és a növényvédő szerek piacán, amelyek nagy jelentőséggel bírnak a mezőgazdasági ágazat számára; ezért arra kéri a Bizottságot, hogy végezzen előzetes hatásvizsgálatot e fúziót illetően, és adjon egyértelmű tájékoztatást a menetrendjét illetően;

67.  úgy véli, hogy az európai összefonódás-ellenőrzésben figyelembe kell venni a vételárat mint az ellenőrzés megindításának egyik kritériumát, mivel a digitális piacokon végbement összefonódások rámutattak arra, hogy az összefonódások vizsgálatának elindítására a forgalom alapján megadott küszöbértékek nem elégségesek;

68.  felhívja a Bizottságot, hogy az nyújtson be jogalkotási javaslatot a nemzeti versenyhatóságok összefonódások ellenőrzésére vonatkozó európai koordinációs keretének létrehozásáról;

69.  újra felhívja a Bizottságot, hogy gondosan ellenőrizze a versenyjogi rendelkezések megsértésén alapuló kártérítési keresetekről szóló 2014/104/EU irányelv tagállamok általi átültetését; rámutat arra, hogy ezt az irányelvet 2016. december 27-ig szabályszerűen át kell ültetni a nemzeti jogba; kifejezetten sajnálja, hogy az átültetés eddig vontatottan haladt, és sok tagállam máig nem terjesztett elő törvényjavaslatot; felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként emlékeztesse a tagállamokat kötelezettségükre;

Ágazati szempontok

70.  üdvözli a Bizottság stabil és alkalmazkodóképes energiaunióra és az előretekintő éghajlat-politikára vonatkozó keretstratégiáját, és egyetért annak öt, egymással összekapcsolódó szakpolitikai dimenziójával; hangsúlyozza, hogy az energiaszerkezetről hozott döntések a tagállamok hatáskörébe tartoznak;

71.  üdvözli azokat a különféle, különösen a Gazprom és a Bulgargaz kapcsán végzett antitröszt vizsgálatokat, melyek célja a piaci integráció biztosítása az energiaunióban; sajnálja azonban az egyes tagállamok által folytatott azon gyakorlatot, hogy offshore társaságok útján vásárolnak gázt, amely tipikus példája az adókikerülésnek és a megfelelően működő energiaunióval ellentétes magatartás; hangsúlyozza továbbá annak fontosságát, hogy megakadályozzák az olyan piaci struktúrák létrejöttét, amelyek káros hatást gyakorolhatnak az energiaágazaton belüli hatékony versenyre;

72.  tudomásul veszi a Bizottság azon erőfeszítéseit, hogy előmozdítsa a megújuló energiaforrások piaci integrációját a verseny torzulásának elkerülése érdekében; kiemeli azonban a tagállamok által a COP21 éghajlat-változási konferencián tett jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalásokat, amelyek nem teljesíthetőek a megújuló energia termelésének és felhasználásának előmozdítására és finanszírozására vonatkozó konkrét (állami) intézkedések nélkül;

73.  kiemeli, hogy az európai versenypolitika jelentős lehetőséget rejt a magasabb környezetvédelmi és szociális normák előmozdítására; sajnálattal jegyzi meg, hogy a magyar kormány a megújulóenergia-ágazatban magas adók kivetésével, valamint az energiahatékonysági és megújuló energiaforrásokat használó technológiák alkalmazásának akadályozásával torzítja a versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Unió 10 évre szóló, Európa 2020 növekedési stratégiájában kitűzött környezetvédelmi célok elérése érdekében továbbra is támogassa a megújuló energiaforrások Európán belüli hasznosítását; kéri a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a környezetvédelmi, szociális és munkaügyi követelmények közbeszerzési eljárásokba való beépítését;

74.  felhívja a Bizottságot, hogy szervesen újítsa meg a 267/2010/EU bizottsági rendeletet, mentesítve bizonyos biztosítási ágazatbeli megállapodásokat, mivel a kockázatkalkulációhoz szükséges adatcsere és a kockázatok közös fedezése növelik az ágazat működését övező jogbiztonságot és versenyképességet, megkönnyítik új vállalatok piacra lépését, bővítik a fogyasztók választási lehetőségeit és javítják a gazdasági feltételeket;

75.  rámutat, hogy fogalmi és szakpolitikai értelemben különbséget kell tenni az egyes tagállamok versenyszabályai és szociális politikája között; elismeri, hogy minden kormánynak kötelessége beavatkozni, hogy elkerülje az állampolgárait sújtó energiaszegénységet;

76.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy csökkentsék az energiatermékekre kivetett adókat és hozzanak célravezető intézkedéseket az energiaszegénység visszaszorítására;

77.  emlékeztet arra, hogy az energiarendszer olyan hálózati infrastruktúra, amely különleges szabályozást igényel a saját termelésű energia fogyasztásának lehetővé tétele és támogatása érdekében;

78.  megjegyzi, hogy a meglévő állami monopóliumok, mint a szerencsejáték-monopóliumok, tisztességtelen és versenyellenes gyakorlatokhoz vezethetnek; felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a tagállamoknak az engedélyek koncessziós tenderek nélkül vagy átláthatatlan és megkérdőjelezhető koncessziós tenderek útján történő kiadásával lehetősége nyílik arra, hogy más vállalkozásokkal szemben előnyben részesítsen bizonyos vállalkozásokat, ami rendkívül versenyellenes környezetet teremthet; felhívja a Bizottságot, hogy a túlzott versenytorzulás megakadályozása érdekében szigorúan kövesse nyomon a meglévő állami monopóliumokat és a koncessziós tenderek jogszerűségét;

79.  felhívja a Bizottságot, hogy javasoljon módosításokat a 261/2004/EK rendelettel kapcsolatban, hogy azonos védelmet biztosítson a harmadik országból érkező légi járatok utasainak függetlenül attól, hogy uniós vagy nem uniós fuvarozókról van szó;

80.  emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 42. cikke különleges jogállást biztosított a mezőgazdasági ágazat számára a versenyjog alkalmazása terén, amelyet a közös agrárpolitika legutóbbi reformja alkalmával azzal határoztak meg pontosabban, hogy lehetővé tettek számos eltérést vagy mentességet az EUMSZ 101.cikke tekintetében; úgy véli, hogy a mezőgazdaság jelenlegi válsághelyzete az élelmiszerláncon belül tovább rontja a mezőgazdasági termelők már eddig is gyenge pozícióját,

81.  úgy véli, hogy a termelői szervezetek és azok egyesületei által folytatott kollektív tevékenységek – úgymint a termeléstervezés és az értékesítési tárgyalások, és adott esetben a szerződéses feltételek tárgyalása szükségesek az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések megvalósításához, és ezért azoknak elvileg az EUMSZ 101. cikkével való összeegyeztethetőség vélelmében kellene részesülniük; megjegyzi, hogy a jelenlegi eltérések nincsenek teljes mértékben kihasználva, és ezek nem egyértelmű megfogalmazása, a végrehajtásuk nehézségei a nemzeti versenyhatóságok általi eltérően alkalmazásuk nem nyújt megfelelő jogbiztonságot a termelők és szervezeteik számára, akadályozva ezáltal a termelők önszerveződését és aláásva a belső piac megfelelő működését; felhívja az Európai Bizottságot a meglévő eszközök javítására annak biztosítása révén, hogy a versenypolitika végrehajtásakor nagyobb mértékben vegyék figyelembe a mezőgazdaság sajátosságait, továbbá egyértelműsítve az általános mezőgazdasági eltérés hatályát, a tej, az olívaolaj, a marha- és borjúhús és a szántóföldi növények ágazataiban alkalmazott egyedi szabályozást és az egyedi mentesítéseket az EUMSZ 101. cikke (3) bekezdésének megfelelően;

82.  felhívja a Bizottságot, hogy folytasson küzdelmet, és hozzon uniós szintű, kötelező erejű szabályozási intézkedéseket az élelmiszerláncon belüli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen, amelyek károsítják a gazdálkodókat és a fogyasztókat; felhívja a Bizottságot és a nemzeti versenyhivatalokat, hogy foglalkozzanak a forgalmazási ágazat gyorsan végbemenő, nemzeti szintű koncentrációjának, valamint a főbb forgalmazók nemzetközi és Európai szintű összefogásának az élelmiszer-ellátási lánc felső szintjére, valamint a viszonteladókra és a fogyasztókra gyakorolt kumulatív hatásával kapcsolatban felvetett aggályokkal; úgy véli, hogy ez a szerkezeti változás az árak ingadozásához és a termelők bevételének csökkenéséhez vezethet, és aggályokat vet fel a stratégiák lehetséges egyeztetése, a visszafogott verseny és az innovációba való beruházást lehetővé tévő árrések szűkülése tekintetében az élelmiszer-ellátási láncon belül;

83.  kiemeli, hogy a versenypolitika védi a fogyasztók érdekeit, de nem veszi figyelembe a mezőgazdasági termelők érdekeit; hangsúlyozza, hogy a versenypolitikának azonos szintre kell helyeznie a termelők és a fogyasztók érdekeinek védelmét, tisztességes feltételeket biztosítva a versenyhez és a belső piacra való bejutáshoz a beruházások, a foglalkoztatás, az innováció, a mezőgazdasági vállalkozások működőképességének, valamint a vidéki területek kiegyensúlyozott fejlődésének előmozdítása érdekében az EU-ban;

84.  kitart amellett, hogy a „méltányos ár” nem tekinthető a lehető legalacsonyabb árnak a fogyasztó számára, hanem ehelyett észszerűnek kell lennie, és tisztességes javadalmazást kell lehetővé tennie az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője részére;

85.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be kimutatást a Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 225. cikke szerinti mentességek termelők általi alkalmazásáról a különböző tagállamokban, és megfelelően tisztázza az ilyen eltérések alkalmazási körét, valamint a versenyszabályok alól az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi mentességeket; felhívja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé különösen azt, hogy az élelmiszer-ellátási láncon belül a társadalmi igényeknek való megfelelés érdekében kötött fenntarthatósági megállapodások, amelyek intézkedései túlmutatnak a jogszabályi követelményeken, mentesülhetnek-e a versenyjog hatálya alól, ha azok hozzájárulnak a termelés növeléséhez és előmozdítják a fogyasztók javát szolgáló innovációt;

86.  felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon átfogóbb megközelítést az „erőfölény” és az erőfölénnyel egy mezőgazdasági vállalkozás vagy horizontális megállapodás révén összekapcsolt vállalkozások által való visszaélés meghatározására, figyelembe véve a koncentráció fokát és a bemeneti, a feldolgozói és kiskereskedelmi ágazat tárgyalási pozíciójából eredő korlátokat;

87.  úgy véli, hogy az egységes mezőgazdasági piacon fejleszteni kell az „érintett piac” koncepcióját, amelyet – az az alatti szintek figyelembe vétele előtt – elsősorban uniós szinten kell értelmezni annak elkerülése érdekében, hogy a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységi körének korlátozó módon történő felosztása ne sodorja veszélybe a mezőgazdasági kínálat koncentrációjára irányuló célkitűzést;

88.  úgy véli, hogy minden termelési ágazatban garantálni kell a gazdálkodók számára a kollektív tárgyaláshoz, ezen belül a minimális árban való megállapodáshoz való jogot;

89.  úgy véli, hogy a termelőknek teljeskörűen együtt kell működniük és ki kell használniuk a termelői szervezetek – többek között a termelői szövetkezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek – potenciálját; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az ilyen kollektív önsegítő eszközök kompetenciáinak és hatékonyságának növelését azáltal, hogy tisztázza és egyszerűsíti a rájuk vonatkozó szabályokat e vállalkozások tárgyalóképességének és versenyképességének megerősítése érdekében, miközben szavatolja az EUMSZ 39. cikkében meghatározott elveket;

90.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 222. cikkének rendelkezéseit gyorsan alkalmazzák a piacon jelentkező súlyos egyensúlyhiány esetén, és hogy vizsgálja meg ezen intézkedés hatékonyságát a tejpiacon történő alkalmazás esetén, további átmeneti kiigazításokat javasolva a versenyjogra és az eljárásra súlyos piaci egyensúlyhiány idején;

91.  üdvözli e tekintetben az e különleges szabályok alkalmazásáról szóló, nemrégiben közzétett iránymutatásokat; úgy véli azonban, hogy jogi hatályuk túlságosan korlátozott, és a betartandó követelmények túl szigorúak és heterogének egyik ágazatról a másikra ahhoz, hogy biztosítsák a szükséges jogi egyértelműséget és jogbiztonságot azon termelők számára, akik részesülni szeretnének ezekből az eltérésekből;

92.  úgy véli, hogy az érintett piac szerinti besorolás nem felel meg teljes mértékben az olívaolaj-ágazat jelenlegi helyzetének, és ezért javasolja, hogy az olívaolaj fogyasztói piacát tekintsék egységes piacnak, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 169. cikkében meghatározott szabályok végrehajtásának javítása céljából;

93.  úgy véli, hogy az olívaolaj-termelés főként időjárási körülmények miatti ingadozásai következtében, valamint a termelői szervezetekben és a termelői szervezetek szövetségeiben részt vevő tagok célkitűzéseinek garantálása érdekében figyelembe kell venni azokat az eseteket, amikor a termelői szervezetek kénytelenek nem tagoktól olívaolajat vásárolni, garantálva ugyanakkor e tevékenység kiegészítő jellegét saját tagjaik termékeinek értékesítése mellett;

94.  javasolja a 170. cikkben rögzített, marhahústermelésre vonatkozó szabályok hatályának kiterjesztését a hízóágazatra a hatékonyabb végrehajtás biztosítása érdekében;

95.  a cukorágazati kvóták megszüntetésével összefüggésben üdvözli a cukorrépa-termelők, szervezeteik és a cukorgyártó vállalatok közötti szerződéses keret folyamatos fennállását(13), amely lehetővé teszi számukra, hogy tárgyalásokat folytassanak az értékmegosztás feltételeiről a cukor, illetve más nyersanyagok piacán bekövetkezett fejlemények alapján; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy ez a lehetőség az ágazat valamennyi szereplője számára elérhető legyen az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet célkitűzéseinek megvalósulása érdekében, így biztosítva a jogok és a kötelezettségek tisztességes egyensúlyát a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők között;

96.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a kiskereskedők által a saját márkás termékeiket gyártó cégekre gyakorolt befolyást;

97.  megismétli a Parlamentnek az élelmiszer-ellátási láncon belül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni küzdelem érdekében az uniós szintű keretjogszabály elfogadása melletti álláspontját(14); hangsúlyozza, hogy az uniós jognak biztosítania kell, hogy a termelők és a fogyasztók tisztességes értékesítési és vásárlási feltételekben részesülhessenek;

98.  úgy véli, hogy a tejágazat megerősítéséhez elengedhetetlen a tejágazati csomag(15) teljes körű és kielégítő végrehajtása, továbbá kéri az Európai Bizottságot, hogy javasolja a tejágazati csomag 2020 júniusa utáni meghosszabbítását, és hogy tanulmányozza az abban szereplő szabályoknak más mezőgazdasági ágazatokra való kiterjesztésének lehetőségét;

99.  tudomásul veszi a Versenypolitikai Főigazgatóság által az „Economic impact of modern retail on choice and innovation in the EU food sector” (Az EU élelmiszer-ágazatában a modern kiskereskedelem által a választékra és az innovációra gyakorolt gazdasági hatás) címmel készített tanulmány következtetéseit, ideértve az élelmiszerpiacon az innováció és a kereskedelmi márkák terjedése között esetleg megfigyelhető kedvezőtlen kapcsolat meglétét is; felhívja a Bizottságot, hogy számoljon be a Parlamentnek, meddig jutottak el a folyamatban lévő viták során, annak meghatározása érdekében, hogy vajon ez a kedvezőtlen kapcsolat csökkenti-e az innovációt és a fogyasztók rendelkezésére álló termékválasztékot, és hosszú távon milyen következményekkel járna az ellátási láncra és a mezőgazdasági termelők helyzetére nézve;

100.  emlékeztet arra, hogy folyamatosan fejleszteni kell az EU versenyjogi keretét annak érdekében, hogy az európai élelmiszer-ellátási lánc ellenőrzésébe be lehessen építeni az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) az élelmezési és mezőgazdasági rendszerek fenntarthatósági vizsgálatával (SAFA) kapcsolatos mutatóit, ideértve a tisztességes árképzésről és az átlátható szerződésekről (S.2.1.1.), valamint a beszállítói jogokról (S.2.2.1) szóló fejezetben foglalt mutatókat;

101.  hangsúlyozza, hogy bármely ágazat túlzott megadóztatása könnyedén tönkreteheti a versenyt, és ellentétes lenne a fogyasztók érdekeivel;

102.  felszólít az európai élelmiszerár-megfigyelési eszköz továbbfejlesztésére annak érdekében, hogy jobb és nagyobb bontásban rendelkezésre álló adatok révén gyorsabban észlelni lehessen az agrár-élelmiszeripari ágazaton belül kialakuló válságokat; e tekintetben kiemeli, hogy a mezőgazdasági termelői szervezeteket be kell vonni az adatok meghatározásába és gyűjtésébe;

103.  felhívja a Bizottságot, hogy maradéktalanul vegye figyelembe a harmadik országokkal kötött kereskedelmi megállapodások európai mezőgazdasági termelőket érintő lehetséges piactorzító hatásait, tekintettel azok érzékeny pénzügyi helyzetére és társadalomban betöltött alapvető szerepére; úgy véli, hogy a Bizottságnak különös figyelmet kell fordítania az azokkal az országokkal kötött ilyen megállapodásokra, amelyek az Unióénál jóval kevesebb mezőgazdasági és egészségügyi rendelkezéssel rendelkeznek;

104.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a kiskereskedelmi piac torzulásainak jellegét és lényegét, többek között az ellátás területi korlátozásának a kiskereskedőkre gyakorolt lehetséges hatását, mivel a torzulás a piac széttöredezettségéhez vezet, valamint a nagy áruházláncok lehetőségét a piaci erőfölény elérésére és az ellátási láncon belüli verseny torzítására; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy minden érdekelt fél nyilvánosságra hozza az ezzel kapcsolatos információkat; sürgeti a Bizottságot, hogy ismét kezdje el kivizsgálni a kiskereskedelmi árak rögzítésével kapcsolatos ügyeket;

105.  úgy véli, hogy a Bizottságnak tovább kellene erősítenie a versenypolitika és a közlekedéspolitika közötti kapcsolatokat; megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék 21/2014. sz. különjelentése megállapítja, hogy a regionális vagy távoli területeken fekvő repülőterek egyedi esetei mellett az európai összeköttetésnek a gazdasági fenntarthatóságon kell alapulnia, sajnálja, hogy a reptéri befektetések nem mindig jártak a kívánt eredménnyel; felhívja ezért a Bizottságot a sikeres és sikertelen repülőtér-fejlesztési projektek azonosítására; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az 868/2004/EK rendeletet annak érdekében, hogy megerősítse az uniós légi közlekedési ágazat versenyképességét, hatékonyabban megakadályozza a tisztességtelen versenyt, biztosítsa a viszonosságot és megszüntesse a tisztességtelen gyakorlatokat, beleértve a bizonyos harmadik országok által az összes légitársaságnak nyújtott piactorzító állami támogatásokat; felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy bizonyos – a tagállamok által nem uniós országokkal aláírt meglévő kétoldalú légi szolgáltatási megállapodások feltételein alapuló – gyakorlatok károsak-e a fuvarozók és a repülőterek közötti tisztességes versenyre nézve, és ellentétesek-e az európai fogyasztók érdekeivel; arra is felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan kezelje az olyan versenyellenes gyakorlatokat, amelyek megakadályozzák, hogy az európai fogyasztók különféle online csatornákat, köztük összehasonlító metakereső szolgáltatásokat és online utazási ügynökségeket vehessenek igénybe;

106.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tanúsítsanak nagyobb politikai akaratot az egységes közlekedési piac elmélyítése és megerősítése, valamint az egyenlő versenyfeltételek megteremtése iránt a közlekedési, postai és turizmus ágazat állami és magánszereplői közötti nyílt és tisztességes verseny biztosítása érdekében, egyúttal tiszteletben tartva a többi európai politikát, célt és elvet, köztük a szociális dimenziót, amely fontos a közlekedési belső piac zökkenőmentes működése szempontjából;

107.  hangsúlyozza az összekapcsolhatóság és a közlekedési infrastruktúra fontosságát a köz- és magánszolgáltatások túlélése, gazdasági fejlődése és biztosítása tekintetében a regionális és távoli területeken;

108.  reméli ezért, hogy a globális TEN-T hálózat megvalósul;

109.  hangsúlyozza, hogy a különböző tagállamokból származó piaci szereplők közötti szabad verseny korlátozásához nem szolgálhat ürügyként az, hogy a visszaélésekkel szemben hatékonyan meg kell védeni a közlekedési munkavállalók jogait; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az arányosság és a szubszidiaritás elvét az olyan jogszabályok kidolgozásakor, amelyek jelentős hatással lesznek az egységes közlekedési piac működésére;

110.  tudomásul veszi a digitális egységes piac létrehozásából következően a postai szolgáltatók előtt álló kihívásokat; hangsúlyozza, hogy az ambiciózus projekt sikere, különösen az online kereskedelem terén, sok tekintetben attól függ, hogy milyen formát ölt a postai csomagkézbesítési szolgáltatás piaca; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó magánjogi szervezetek és közszférabeli szereplők számára tisztességes és egyenlő határokon átnyúló versenyfeltételeket kell garantálni;

111.  hangsúlyozza, hogy minden versenypolitikának tiszteletben kell tartania az érintett ágazatok valamennyi szereplőjének szociális jogait;

112.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok gyakran nem hatják végre megfelelően az uniós közlekedési jogszabályokat, és nem tartják tiszteletben a Szerződésben foglalt elveket különösen akkor, ha a közlekedés irányítását a monopolhelyzetben lévő központi kormányzat végzi; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelően hajtsák végre és tartassák be a hatályos uniós jogszabályokat, ami kulcsfontosságú a belső piac megfelelő működéséhez, annak érdekében, hogy további előnyökhöz jussanak az üzleti és az ipari ágazat, illetve a fogyasztók, javuljanak a munkavállalók szociális körülményei és a környezetvédelmi mutatók;

113.  hangsúlyozza a fizikai, műszaki és szabályozási akadályok tagállamok közötti felszámolásának fontosságát az egységes piac széttagoltságának megelőzése és határokon átnyúló mobilitás és területi együttműködés megkönnyítése és ezáltal a verseny ösztönzése érdekében;

114.  felhívja a Bizottság figyelmét az adózásra, a biztonságra, a vezetési és pihenőidőkre, a típusjóváhagyásra és az utasjogokra vonatkozó szabályok közötti eltérésekből adódó közvetett versenyakadályokra;

115.  üdvözli a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban a digitális technológiák terén tett előrelépéseket, amelyek elősegítik a versenyt, munkahelyeket teremtenek, megkönnyítik a kkv-k nagyobb piacokhoz való hozzáférését és kézzelfogható előnyökhöz juttatják a fogyasztókat; rámutat, hogy a digitalizáció és a közösségi gazdaság üdvözlendő fejlődése jelentős változásokat fog okozni az ágazat működési környezetében, és hogy megfelelő és egyértelmű jogi keretre van szükség a digitalizációs folyamatban rejlő lehetőségek kihasználásához;

116.  hangsúlyozza, hogy az új üzleti modell alapján működő szervezetek kedvező befolyással vannak az EU közlekedési és idegenforgalmi piacára, különösen azáltal, hogy könnyebben hozzáférhetővé teszik a szolgáltatásokat és javítják minőségüket;

117.  üdvözli, hogy a Bizottság a világ számos kulcsfontosságú országával és régiójával külső légiközlekedési megállapodásokról kíván tárgyalni; úgy véli, hogy e megállapodások nem csak javítani fogják a piaci hozzáférést, hanem új üzleti lehetőségeket teremtenek a világon első helyen álló európai légiközlekedési ágazat számára, magas színvonalú munkahelyeket hoznak létre, megőrzik a szigorú biztonsági normákat, figyelembe veszik az ágazatbeli munkavállalók jogait, egyúttal a fogyasztók javát szolgálják; hangsúlyozza, hogy a Parlamentre fontos feladat hárul e tárgyalások során;

118.  felhívja a Bizottságot, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a külső légiközlekedési megállapodásokról folyó tárgyalások részét képezze a tisztességes versenyről szóló záradék;

119.  úgy véli, hogy a kikötői szolgáltatásokat illetően egyre nyitottabb, versenyképesebb és átláthatóbb szabályozási keretet kell kidolgozni az európai nyilvános kikötők számára, létrehozva egyúttal további munkalehetőségeket is;

120.  úgy véli, hogy az uniós közúti árufuvarozási piac fokozatos megnyitásából következő nagyobb verseny a fogyasztók számára is előnyös lehet, de határozottan elítéli azt, hogy a tagállamok által alkalmazott egyes intézkedések e téren aláássák az egységes piac integritását; támogatja az ilyen intézkedések elleni fellépésre vonatkozó bizottsági álláspontot;

121.  reméli, hogy a közúti árufuvarozási piac megnyitása nem lesz szociális dömpinget okozó újabb tényező, és emellett elítéli a „postafiókcég-jelenséget”;

122.  helyteleníti továbbá, hogy az uniós politikában nem kezelik megfelelően a kisteherautókat annak ellenére, hogy a foglalkoztatási, biztonsági és környezetvédelmi jogszabályok helyes alkalmazásának kikerülése érdekében egyre gyakrabban használják őket;

123.  felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az oligopolisztikus árdömpingre utaló tendenciákat a légi közlekedési és a távolságibusz- / városibusz-ágazatban, továbbá kitart az uniós jog megfelelő alkalmazása és a tisztességes intermodális versenyfeltételek mellett;

124.  felszólít a negyedik vasúti csomaggal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárására, és úgy véli, hogy ezzel még nyitottabb lesz a vasúti személyszállítás a versenyre és javul a vasúti ágazat hatékonysága, egyúttal pedig biztosítva lesz a közszolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek minősége és folyamatossága;

125.  üdvözli a negyedik vasúti csomag technikai pillérének elfogadását és úgy véli, hogy ezzel megerősödik a vasúti biztonság, ugyanakkor az interoperabilitás révén felszámolják a verseny műszaki akadályait;

126.  hangsúlyozza a turizmus mint a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés alapvető motorja fontosságát, és felszólítja a Bizottságot, hogy proaktív megközelítést alkalmazzon az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének és a növekedéséhez és fejlődéséhez kedvező környezet kialakításának elősegítésére;

127.  hangsúlyozza, hogy a posta szolgáltatások és különösen a határon átnyúló csomagkézbesítés alapvető fontossággal bír az e-kereskedelmi ágazat fejlődése tekintetében az EU egészében; üdvözli a Bizottság e-kereskedelmi ágazatra vonatkozó antitrösztvizsgálatát, és ösztönzi a csomagkézbesítési és postai piacok alakulása nyomon követésének folytatására;

128.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható, hozzáférhető és biztonságos közlekedést előmozdító projekteket kell finanszírozni, amelyek hozzájárulhatnak az egész európai közlekedési rendszer működésének javításához;

129.  felszólít az olyan uniós alapok, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Horizont 2020 felhasználására az európai közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a szolgáltatások minőségének és mennyiségének fokozása céljára;

130.  felhívja a tagállamokat, hogy fordítsanak kellő figyelmet a határokon átnyúló infrastruktúrafejlesztési projektek megvalósítására, valamint hogy legfontosabb közlekedési terveiket hangolják össze a szomszéd tagállamokkal;

131.  úgy véli, hogy teljes mértékben ki kell használni az olyan innovatív eszközöket, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyek alkalmasak a közlekedési ágazatbeli projektek finanszírozására a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ESBA garanciaalapot szolgálót források elkülönítése nem mehet a CEF vagy a Horizont 2020 rovására, amelyek rendkívül fontos eszközök a közlekedési ágazatbeli közös piac fejlesztése tekintetében;

132.  hangsúlyozza, hogy a vasúti közlekedési piac teljes megnyitása számos előnnyel járhat valamennyi tagállambeli szereplő és utas számára; megállapítja ugyanakkor, hogy a folyamat során figyelembe kell venni a tagállamok vasúti infrastruktúráinak eltérő fejlettségi szintjét; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben fenn kell tartani a jelenlegi beruházási szintet a vasúti infrastruktúrák eltéréseinek kiegyenlítése érdekében;

133.  hangsúlyozza, hogy a különböző tagállamokból származó piaci szereplők közötti szabad verseny korlátozásához nem szolgálhat ürügyként az, hogy a visszaélésekkel szemben hatékonyan meg kell védeni a közlekedési munkavállalók jogait; felhívja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az arányosság és a szubszidiaritás elvét az olyan jogszabályok kidolgozásakor, amelyek jelentős hatással lesznek az egységes közlekedési piac működésére;

134.  ösztönzi a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a gazdaság digitalizációjával, és különösen a technológiák konvergenciájának jelenségével és a személyes adatok nagyarányú kereskedelmi felhasználásával szembesülő új piacok meghatározására szolgáló elemzési módszereket;

135.  az európai közúti szállítási vállalkozások közötti valódi verseny biztosítása érdekében felhívja a tagállamokat, hogy számoljanak fel minden olyan városi területeket határoló útkoncessziót, amely útdíjfizetési kötelezettséggel jár;

136.  kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja ki a sertéságazaton belüli állítólagos héa-csalási eseteket; sajnálja, hogy a Bizottság a mezőgazdasági termelői szövetségektől kapott panaszok ellenére még nem indított vizsgálatot e kérdéssel kapcsolatban;

137.  úgy véli, hogy a folyószámláknak és a takarékbetét-számláknak nem szabad a felhasználó által fizetendő díjakat keletkeztetnie, kivéve, ha azok konkrét szolgáltatásokhoz kapcsolódnak;

138.  ismét aggodalmának ad hangot amiatt (ahogy azt az európai unióbeli szociális lakhatásról szóló 2013. június 11-i állásfoglalásában is tette), hogy a Bizottság a versenypolitika területén szűkítően határozta meg a szociális lakhatás fogalmát; felhívja a Bizottságot, hogy a bevált gyakorlatok és a tapasztalatok tagállamok közötti cseréje alapján pontosítsa ezt a fogalmat, figyelembe véve, hogy a különböző tagállamokban, régiókban és helyi közösségekben eltérő módon vélekednek a szociális lakhatás kérdéséről, illetve azt eltérően kezelik;

139.  sajnálja, hogy a Bizottság nem képes gyorsan és határozottan reagálni egyes tagállamokkal szemben, amelyek a közlekedési ágazatban a szabad verseny korlátozására tesznek kísérletet; felszólít e gyakorlatok megszüntetésére, és minden lehetséges intézkedés meghozatalára annak érdekében, hogy az említett ágazatban működő, valamennyi tagállamból származó gazdasági szereplők azonos feltételek mellett egyenlő módon férjenek hozzá az egységes piachoz;

140.  fontosnak tartja a verseny biztosítását a pénzügyi szolgáltatások Európán belüli piacán, beleértve a biztosításokat, amihez szükséges lehetővé tenni azok határokon átnyúló vásárlását;

141.  ismételten felhívja a Bizottságot, hogy tegye közzé az élelmiszer-ellátási, az energia-, a közlekedési és a médiaágazatban a versenyügyi gyakorlatokkal kapcsolatban folytatott jelenlegi vizsgálatainak eredményét;

142.  aggodalmának ad hangot a Bizottság által a 96/71/EK irányelv módosítására tett javaslatoknak a közlekedési ágazat tekintetében felmerülő következményei miatt; hangsúlyozza, hogy a minimálbérrel foglalkozó jogszabályok harmonizációjára irányuló próbálkozások nem egyeztethetők össze a szubszidiaritás elvével, bizonyos tagállamok gazdasági szereplőivel szembeni megkülönböztetéshez vezetnének az egységes piacon, és súlyosan aláásnák az EU-n belüli szolgáltatásnyújtás szabadságát;

143.  elutasítja, hogy a felhasználóknak abban a tagállamban kelljen lakóhellyel rendelkezniük, ahol a szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézmény vagy biztosító társaság székhelye van, mivel ez összeegyeztethetetlen a kiskereskedelmi pénzügyi szolgáltatások belső piacának célkitűzésével;

144.  felszólít a Forma-1-es sportágon belül felmerülő versennyel kapcsolatos aggályok azonnali kivizsgálására;

145.  felhívja a Bizottságot, hogy a versenypolitika kidolgozásánál és végrehajtásánál vegye figyelembe, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások teszik ki az uniós vállalkozások jelentős részét; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy felhasználóbarát versenyszabályokra van szükség a kisebb vállalkozások tekintetében, amelyek az egységes piacon belül online és határon átnyúló formában kívánnak működni;

146.  emlékezteti továbbá a Bizottságot, hogy a pénzügyi intézményekben továbbra is gyakorlat a bankkártyák használatának megszüntetése, amennyiben a kártyatulajdonos másik tagállamba költözik, és intézkedések meghozatalát kéri e területen, beleértve a nemzeti hatóságok értesítését is;

147.  hangsúlyozza, hogy a gyógyszeripari visszaélések elleni küzdelem révén hozzáférést kell biztosítani a gyógyszerekhez; megjegyzi, hogy a tagállamok egészségügyi rendszerein belül ösztönözni kell a generikus gyógyszerek használatát, amennyiben rendelkezésre állnak;

148.  hangsúlyozza, hogy a bankautomatákon keresztül való pénzfelvétel alapvető szolgáltatás, amelyet elő kell segíteni, és amely nem adhat lehetőséget a megkülönböztetésre, a versenyellenességre és a visszaélésekre, ennek következtében nem szabad túlzott költségeket kivetni rájuk;

149.  hangsúlyozza a méltánytalan kollektív bojkottok elleni küzdelem szükségességét, amely olyan helyzetként határozható meg, amelyben versenytársak egy csoportja megállapodik egy tényleges vagy lehetséges versenytárs kizárásában, ami cél szerinti versenykorlátozásnak minősül;

150.  aggodalmát fejezi ki az uniós versenyhatóságokat is érintő „forgóajtó” jelenséghez kapcsolódó botrányok, és különösen a korábbi versenyügyi biztos, Neelie Kroes esete miatt, aki nemcsak az Uber mellett lobbizott, hanem akit a bahamai kiszivárogtatások is érintettek;

A hatékonyabb nemzeti versenyhatóságok felé az EU-ban

151.  üdvözli az uniós versenyszabályok decentralizált végrehajtását Európában, de úgy véli, hogy az állampolgárok és a vállalkozások versenyellenes gyakorlatok elleni védelmének hatékonysága nem függhet csak a tartózkodási helyük szerinti tagállamtól; úgy véli, hogy a kartelleljárásról szóló 1/2003/EK rendelet jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy egyenlő kiinduló helyzetet teremtsenek a vállalatok számára az európai belső piac egészén; kiemeli viszont, hogy különösen a függetlenség, a pénzbírságok megállapítása és az engedékenységi politikák terén még mindig eltérések vannak a nemzeti rendszerek és a nemzeti versenyhatóságok között; úgy véli, hogy az uniós kartelljog végrehajtására vonatkozó hatékony és azonos eljárásjogi rendelkezéseknek jelentős szerepe van abban, hogy garantálják a jogbiztonságot a fogyasztók és a vállalkozások számára; felhívja a tagállamok versenyhatóságait, hogy az Európai Versenyhatóságok Hálózata keretében teljes körűen használják ki az európai együttműködés lehetőségeit;

152.  ezért alapvetőnek tartja, hogy a nemzeti versenyhatóságok rendelkezzenek a szükséges forrásokkal és eszközökkel ahhoz, hogy hatékonyan érvényre juttassák az uniós versenyszabályokat, beleértve a jogsértések felderítését, kezelését és szankcionálását szolgáló eszközöket, valamint az engedékenységi programokat, amelyek elengedhetetlenek lesznek ahhoz, hogy a vállalatok feltárják az általuk Európában létrehozott kartelleket;

153.  megismétli, hogy a nemzeti versenyhatóságok függetlensége mindennél fontosabb, és hogy ez magában foglalja annak biztosítását, hogy rendelkeznek a feladataik elvégzéséhez szükséges erőforrásokkal;

154.  ebben az összefüggésben üdvözli a Bizottság konzultációit, amelyek eredményeképpen valószínűleg jogalkotási javaslatot terjeszt elő a nemzeti versenyhatóságok végrehajtási és szankcionálási eszközeinek megerősítéséről, az úgynevezett ECN+ kezdeményezésről; megismétli, hogy ha ugyanazon vagy a kapcsolódó ügyekben egyszerre több hatóság jár el végrehajtóként, felmerül az átfedések és az esetleg következetlen intézkedések veszélye, ami csökkenti a jogbiztonságot és szükségtelen költségeket okoz a vállalkozásoknak; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot az uniós fellépésre annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti versenyhatóságok hatékonyabb jogalkalmazókká váljanak, egységesebben és összetartóbban lépjenek fel, és ezáltal megvalósítható legyen az uniós versenyszabályok decentralizált rendszerében rejlő valamennyi lehetőség kibontakoztatása; követeli, hogy az együttdöntési eljárás során teljes körűen vonják be az Európai Parlamentet;

155.  hangsúlyozza, hogy a globalizált világban elengedhetetlen a versenyhatóságok közötti nemzetközi együttműködés; támogatja a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok Nemzetközi Versenyügyi Hálózatban való aktív részvételét; felhívja a Bizottságot annak a lehetőségnek a megvizsgálására, hogy további harmadik országokkal is olyan versenyjogi megállapodásokat kössenek, amelyek lehetővé teszik a vizsgálatot folytató hatóságok közötti információcserét; hangsúlyozza, hogy az eddig Svájccal és Kanadával megkötött versenyjogi megállapodások mintaként szolgálhatnak az ilyen jellegű jövőbeni megállapodások számára; úgy véli, hogy a nemzetközi kereskedelmi és beruházási megállapodásoknak egy erőteljes versenyügyi szakaszt kellene tartalmazniuk;

156.  felkéri a Bizottságot, hogy a nemzeti versenyhatóságok függetlenségének csökkentése nélkül vizsgálja meg a tagállamok körében a jogsértések esetén kivetett nemzeti szankciók különböző szintjeit, valamint vizsgálja meg e különbségek ésszerűsítésének lehetőségét és szükségességét;

157.  rendkívül fontosnak tartja, hogy a Bizottság továbbra is mozdítsa elő a nemzeti versenyhatóságok közötti fokozottabb együttműködést az EU-ban;

158.  üdvözli a Bizottság által a versenyjogon belül, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatások terén alkalmazott megalapozottabb közgazdasági megközelítést; osztja a Bizottság nézetét, miszerint a piac nem megfelelő működése az általános gazdasági érdekű szolgáltatások meglétének előfeltétele; tudomásul veszi azonban a tudományos körökben arról folyó vitát, hogy milyen piaci elégtelenségek indokolhatják az általános gazdasági érdekű szolgáltatásoknak való minősítést;

159.  hangsúlyozza, hogy a Versenypolitikai Főigazgatóság függetlensége mindennél fontosabb céljainak sikeres eléréséhez; ismételten szorgalmazza az iránymutatásokat kidolgozó és az iránymutatások alkalmazásáért felelős szervezeti egységek szigorú különválasztását; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson elegendő pénzügyi és emberi erőforrást a Versenypolitikai Főigazgatóság számára; kéri, hogy az Európai Bizottság rendelkezzen kellő számú műszaki képzettségű mérnökkel a csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozások vizsgálata esetében; sürgeti a Bizottságot, hogy hozza összhangba a Versenypolitikai Főigazgatóságon belül működő vezető közgazdászok munkacsoportja etikai szabályzatát az egyéb bizottsági tisztviselőkre vonatkozó gyakorlattal;

A versenypolitika demokratikus megerősítése

160.  üdvözli Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős jelenlegi biztos arra irányuló erőfeszítéseit, hogy rendszeres strukturált párbeszédet folytassanak az Európai Parlamenttel, különösen a Gazdasági és Monetáris Bizottsággal és a versenypolitikával foglalkozó munkacsoporttal; kéri a Bizottságot, hogy az Európai Parlament éves versenypolitikai jelentésében megfogalmazott konkrét kérésekre átfogóbb visszajelzést adjon; úgy véli, hogy egy célzott strukturált párbeszéd hozzájárulhatna az adott éves versenypolitikai jelentésekhez kapcsolódó mélyrehatóbb nyomonkövetési folyamathoz;

161.  üdvözli a Bizottságnak az összefonódások ellenőrzésével kapcsolatos nyilvános konzultációra irányuló kezdeményezéseit, és kéri, hogy ezek eredményeit vitassa meg az Európai Parlamenttel;

162.  felszólít az európai intézmények és a nemzeti versenyhatóságok közötti párbeszéd kiterjesztésére, és különösen az Európai Parlament parlamenti bizottságaival folytatandó eszmecserékre;

163.  megerősíti a Bizottsághoz intézett követelését, hogy a pénzbírságokról szóló iránymutatásokat foglalják kötelező jogszabályokba;

A versenypolitika nemzetközi dimenziója

164.  üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezte magát egy versenyt érintő kérdésekről folytatott nyitott és építő jellegű globális eszmecsere mellett; üdvözli, hogy néhány szabadkereskedelmi megállapodás esetében előrehaladást értek el a versenyre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatban, egyúttal sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa az azzal kapcsolatos munkáját, hogy a versenyre és az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezéseket felvegyék az összes szabadkereskedelmi megállapodásról folytatott tárgyalásba;

165.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelem, a szolgáltatások és a beruházások területén megvalósuló tisztességes verseny pozitív hatással van az Unió, valamint az Unió kereskedelmi partnereinek társadalmi és gazdasági fejlődésére; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mihamarabb véglegesítsék az uniós piacon folyó tisztességes verseny biztosításához szükséges piacvédelmi eszközök korszerűsítése terén megkezdett munkájukat, és úgy véli, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak módszeresen ki kellene térniük a harmadik országok által folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jelentette kihívásokra;

166.  felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a kereskedelmi partnerekkel annak biztosítása érdekében, hogy piacaik nyitottabbak legyenek az uniós vállalatok felé, különösen az energia, a közlekedés, a távközlés, a közbeszerzés és a szolgáltatások – köztük a szabályozott szakmák gyakorlása keretében nyújtott szolgáltatások – terén;

167.  felhívja a Bizottságot, hogy a versennyel kapcsolatosan valamennyi kereskedelmi megállapodásába illesszen be nagyratörő rendelkezéseket, valamint ténylegesen kövesse nyomon, hogy a felek e rendelkezéseket megfelelően hajtják-e végre valamennyi szabály, köztük az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések, és valamennyi gazdasági szereplő, többek között az állami tulajdonú vállalatok tekintetében;

168.  hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokat támogatni kell a versenyszabályok előmozdítására és gyakorlati végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben;

169.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő versenyrendelkezéseket tartalmazó, átfogó, felhasználóbarát, adott esetben a WTO titkársága által üzemeltethető adatbázis létrehozására irányuló erőfeszítéseket;

170.  üdvözli a WTO Nairobiban rendezett miniszteri konferenciáján elért eredményeket az exporttámogatások csökkentése terén, melynek célja a torzulásoktól mentes verseny biztosítása a mezőgazdasági termékek nemzetközi piacain; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a mezőgazdasági ágazat érzékeny jellegét, valamint azt, hogy olyan egyértelmű és hatékony intézkedésekre van szükség – többek között a WTO-megállapodások keretében is –, amelyek lehetővé teszik, hogy az európai termelők versenyképesek maradjanak a nemzetközi piacokon;

171.  ismételten hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrásokhoz, köztük az energiaforrásokhoz való egyenlő hozzáférés döntő jelentőséggel bír a tisztességes és egyenlő világpiaci verseny biztosítása szempontjából, és felhívja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokba illesszen be az ilyen erőforrásokhoz való hozzáférést javító, például az állami tulajdonú vállalatok által alkalmazott versenyellenes gyakorlatokra, valamint a megkülönböztetésmentességre és a tranzitkereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket;

172.  hangsúlyozza, hogy a versenypolitika a belső piac alapvető fontosságú része a Szerződésben foglaltaknak megfelelően; újra kijelenti, hogy az Unióban a fenntartható növekedés, foglalkoztatás és innováció fellendítéséhez versenyképes és teljes körűen működőképes egységes piacra van szükség, továbbá hogy az EU egészében a tisztességes verseny megőrzésére irányuló erőfeszítések a fogyasztók, az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k érdekeit szolgálják; úgy véli, hogy az európai jogszabályok végrehajtása nem csorbulhat azért, mert a hivatalos kötelezettségszegési eljárások helyett az EU Pilot rendszert alkalmazzák, valamint hogy törekedni kell a verseny megőrzésére;

173.  bátorítja a Bizottságot, hogy ne irányítsa a tisztességes verseny biztosítására tett minden erőfeszítését jól ismert vállalatokkal szembeni nagy horderejű esetekre; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a tisztességes verseny érvényre juttatása a kkv-k vonatkozásában is fontos;

174.  felszólít a fogyasztók választási szabadságának erősítésére; úgy véli, hogy az adathordozhatóság jogának az általános adatvédelmi rendeletben való rögzítése helyes megközelítés a fogyasztói jogok és a verseny erősítése tekintetében; hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni, miként biztosítható a digitális hálózatok közötti átjárhatóság nyílt szabványokkal és interfészekkel;

175.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg és korrigálja a független kiskereskedők helyzetét, akiknek a versenyjog alapján a hagyományos üzlethelyiségekben lehetőségük van az együttműködésre, de a tisztességtelen verseny vádjával szembesülnek, ha közösen kínálnak elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat.

176.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy időben hajtsák végre az uniós közbeszerzési szabályokat, különös tekintettel az e-közbeszerzés elindítására és a szerződések tételekre osztását ösztönző új rendelkezésekre, ami alapvető fontosságú az innováció és a verseny ösztönzése, valamint a kkv-k közbeszerzési piacokon való támogatása szempontjából.

177.  felhívja a Bizottságot, hogy kerülje el a monopóliumok vagy a zárt értékláncok szabványosítás révén történő kialakítását; véleménye szerint jogorvoslati eljárást kell bevezetni azon szabványok felülvizsgálata érdekében, amelyek hatással lehetnek a versenyképességre;

178.  aggodalmának ad hangot az egyes ágazatokban, köztük a vegyipari ágazatban tapasztalható koncentráció szintje miatt, tekintve a legutóbbi összeolvadásokat; kéri a Bizottságot, hogy fejtse ki, hogyan teszi lehetővé a piacra való belépést különösen a startupok számára; kéri a Bizottságot, vizsgálja meg, hogy a vállalatok információkból és adatokból eredő piaci erejét, valamint ezen információk és adatok kezelését, továbbá a felhasználók számát vizsgálati kritériumként figyelembe kellene-e venni az összefonódások ellenőrzésekor; felszólít annak vizsgálatára, hogy különösen a fogyasztókra vonatkozó adatok és információk egyesítése következtében torzulhat-e a verseny;

179.  elengedhetetlennek tartja a távközlési ágazaton belüli versenyt az innováció és a hálózatokba való beruházás előmozdítása, valamint a fogyasztók számára kínált szolgáltatások választékának biztosítása szempontjából; véleménye szerint a széles sáv gyors kiépítése a digitális egységes piac kiteljesítésének kulcsa; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a Bizottság a széles sávra vonatkozó állami támogatásokkal kapcsolatos iránymutatások alkalmazásakor szem előtt fogja tartani a távközlési csomagban meghatározott, összekapcsoltsággal kapcsolatos stratégiai célkitűzéseket.

180.  utal az Európai Számvevőszék legutóbbi jelentésére az állami támogatási szabályok kohéziós politika területén történő be nem tartásáról, amely rámutat a szabályoknak való meg nem felelés jelentős arányára, és számos ajánlás végrehajtására hív fel; aggodalmának ad hangot e megállapítások miatt, mivel ez a helyzet károsan hat a belső piac megfelelő működésére, ezért kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Számvevőszék ajánlásait, és fokozza erőfeszítéseit a további hiányosságok elkerülése érdekében;

181.  támogatja a kartellellenes jogérvényesítéssel kapcsolatos bizottsági fellépéseket, ideértve az élelmiszer-kiskereskedelemben és az optikai lemezmeghajtók ágazatában végrehajtott közelmúltbeli intézkedéseket, amelyek célja a tisztességes fogyasztói árak garantálása;

182.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac fogyasztói részére olyan termékeket értékesítenek, amelyek összetevői szállítmányonként eltérnek, noha a márkanév és a csomagolás megegyezik; felhívja a Bizottságot annak meghatározására, hogy jár-e ez a gyakorlat káros következményekkel a helyi termelőkre, különösen a kkv-kra nézve, és hogy ez a fogyasztók megkülönböztetéséhez vezet-e a rosszabb minőségű termékek forgalmazása révén;

183.  emlékeztet arra, hogy a Parlament az Európai Unió 2014. évi versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy kövesse szorosan nyomon a nagy európai forgalmazók szövetségeit, és üdvözli, hogy a Bizottság az Európai Versenyhatóságok Hálózata keretében meg kívánja vitatni e szövetségek termelőkre és fogyasztókra gyakorolt hatását;

°

°   °

184.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, valamint a nemzeti és adott esetben a regionális versenyhatóságoknak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0310.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0292.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0346.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0004.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0051.

(6)

HL L 123., 2015.5.19., 1. o.

(7)

HL L 187., 2014.6.26., 1. o.

(8)

HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0394.

(10)

HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(11)

HL L 335., 2010.12.18., 43. o.

(12)

Az Európai Számvevőszék 24/2016. sz. különjelentése: „Jobban kell törekedni a kohéziós politikában alkalmazott állami támogatási szabályok megismertetésére és betartatására” http://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR16_24/SR_STATE_AIDS_HU.pdf

(13)

A Bizottság 2016. május 17-i (EU) 2016/1166 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének a cukorágazatban 2017. október 1-jétől alkalmazandó cukorrépa-felvásárlási feltételek tekintetében történő módosításáról.

(14)

Az Európai Parlament 2016. június 7-i állásfoglalása a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról az élelmiszer-ellátási láncban (P8_TA(2016)0250).

(15)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 261/2012/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról.


INDOKOLÁS

A versenypolitika mindig is az egyik legfontosabb uniós szakpolitika volt, amely nélkülözhetetlen az egységes piac megfelelő működéséhez. Az Európai Uniónak ma nagyobb szüksége van az erős és határozottan végrehajtott versenypolitikára, mint valaha.

A szigorúan betartott versenyszabályok számtalan előnnyel járnak az európai polgárok számára. Az európai fogyasztók számára biztosítja a minőségi termékekhez és szolgáltatásokhoz való széles körű hozzáférést. Egyenlőbb versenyfeltételeket teremt az Unióban működő vállalkozások számára, és megakadályozza, hogy a gazdasági és pénzügyi hatalom kevesek kezében összpontosuljon. Előmozdítja a minőségi foglalkoztatást, a növekedést, az innovációt és a beruházásokat. Biztosítja, hogy a vállalatok betartsák kötelezettségeiket és befizessék adóikat, illetve azt, hogy egyetlen vállalkozás se részesüljön preferenciális elbánásban. Azonban a folyamat az ellenkező irányban is működik. Minél gyakrabban sértik meg szándékosan a vállalkozások és a tagállamok ezeket a szabályokat, annál többet ártanak a fogyasztóknak, a vállalkozásoknak és az egész egységes piacnak. Minden jogosulatlan adókedvezmény vagy más típusú állami támogatás, minden antitröszt gyakorlat és minden protekcionista, innovációgátló kormányhatározat komoly hatással van az európai polgárok életére.

Különösen ma, amikor az európai integráció legnagyobb veszélye az EU-n belülről származik az euroszkeptikus populizmus formájában, a nagyvállalatokat előnyben részesítő folyamatos tisztességtelen adóügyi gyakorlatok a nyilvánosság EU iránti bizalmának további csökkenéséhez vezethetnek.

Az uniós versenypolitika nem oldhatja meg és nem célja, hogy megoldja az Unió összes kihívását, de jelentős potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy több területen számottevő javulást érjen el. Szerencsére már több területen tapasztalható előrelépés. A Bizottság versenyellenes gyakorlatokról, például a kedvezményes adózási előnyökről folytatott részletes vizsgálatai az EU elhivatottságát és hatékonyságát mutatják.

A Bizottság a közelmúltban számos olyan esetet talált, ahol multinacionális vállalatok több milliárd eurónyi adóbevételtől fosztották meg a nemzeti költségvetéseket, gyakran a tagállamok segítségével. Ezek az események rendkívül aggasztóak és a feltételezett állami támogatási ügyek alaposabb ellenőrzését, valamint a testre szabott adózási megoldások, mint a növekedési adóhitel vagy a többletnyereségadó-megállapítási rendszerek, azonnali megszüntetését igényelik. Továbbá az egységes piac megerősítése és a nagyobb költségvetési fegyelem érvényesítése érdekében költségvetési unió elfogadására lesz szükség.

Fontos megemlíteni a TAXE és a TAXE II különbizottságok munkáját, mivel a tagállamok feltételes adómegállapítási gyakorlatainak felderítésére és annak vizsgálatára tett erőfeszítéseik, hogy miként lehet küzdeni a tisztességtelen adóverseny és az adókijátszás ellen az EU-ban, teljes mértékben összhangban álltak a Bizottság munkájával. A TAXE bizottságok aktívan küzdöttek az adókijátszás és az adócsalás ellen, illetve nagy horderejű információkat és ajánlásokat tettek közzé az igazságos adózás helyreállítása érdekében. A Bizottság a Parlament fontos partnere volt ebben a munkában, és a további pozitív eredmények elérése érdekében a Bizottság és az Európai Parlament közötti aktív együttműködésre van szükség mind a verseny, mind az adóügyi kérdések tekintetében.

A versenypolitika jelentős mértékben hozzájárul az EU jelenlegi legfontosabb politikai prioritásaihoz is, és megerősíti az egységes piacot, különös tekintettel a digitális egységes piacra és az energiaunióra.

Mivel a digitális egységes piac több százezer munkahelyet teremtene, és évente 415 milliárd euróval járulna hozzá gazdaságunkhoz, a tagállamok várhatóan olyan akadályokat küzdhetnek le, mint a szélessávú hozzáféréssel vagy az infrastruktúrával kapcsolatos problémák. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az európai polgárok és vállalkozások – különösen a kkv-k és az induló vállalkozások – előtt ne legyenek olyan online akadályok, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy teljes mértékben élvezhessék az online szolgáltatások és a digitális technológiák előnyeit.

Hasonlóképpen, a nemzeti szabályozó hatóságoknak megoldásokat kell találniuk annak érdekében, hogy ne lehetetlenítsék el a megosztásalapú gazdaság kategóriájába tartozó online platformokat és innovatív vállalkozásokat, amelyek munkahelyek százezreit és megfizethető szolgáltatásokat tudnak biztosítani a fogyasztók számára. Az online platformok részleges vagy teljes tilalma helyett (ami az amerikai online közlekedési hálózati társaság, az Uber esetében történt Belgiumban, Németországban, Magyarországon és Hollandiában), a tagállamoknak a meglévő pozitív példákat kell követniük és szabályozási lehetőségeket kell megvizsgálniuk.

Ezenkívül a Bizottságnak folytatnia kell a digitális és online ágazaton belüli versenyellenes gyakorlatokra vonatkozó vizsgálatokat, és jelentősen fel kell gyorsítania az antitröszt vonatkozású és az adózással kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó minden folyamatban lévő eljárást annak biztosítása érdekében, hogy a kkv-k és az induló digitális vállalkozások kiegyensúlyozottabb és tisztességesebb versenyt találjanak egy olyan piacon, amelyet gyakran multinacionális technológiai óriások határoznak meg.

Az előadó felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a versenyt a távközlési ágazatban, különös figyelmet fordítva a frekvenciafelosztásra, valamint azzal a céllal, hogy ösztönözzék a megfizethető árakat és a szolgáltatások választékát a fogyasztók számára. Az EU-n belüli hívásokért felszámított magas árak szabályozása illeszkedne e koncepcióba, mint a barangolási díjak EU-n belüli eltörlése után következő szükséges lépés.

Az energiaunió – az EU másik kiemelt projektje – attól is függ, hogy a Bizottság képes-e a tisztességes verseny biztosítására a megfizethetőség, a fenntarthatóság, illetve az energia és a környezetvédelem terén 2020-ra kitűzött uniós célok elérésének garantálása érdekében. Ezért az energetikai és környezeti beruházásokhoz (mint Magyarország paksi atomerőművének vitatott bővítési projektje) kapcsolódó állami támogatásokat és közbeszerzési szabálytalanságokat szigorúan nyomon kell követni és alaposan ki kell vizsgálni.

Összességében üdvözlendőek a Bizottság versenyellenes magatartás megelőzésére és kiigazítására irányuló erőfeszítései. A nemrég módosított állami támogatási szabályok ezen erőfeszítések eredményei. Azonban emlékeztetni kell a tagállamokat, hogy a cél a támogatási intézkedéseknek a gazdasági növekedésre, a minőségi munkahelyek létrehozására és a társadalmi kohézióra való célzottabb irányítása. Azt is meg kell jegyezni, hogy noha a pénzügyi szektornak nyújtott ideiglenes állami támogatás az adott időszakban szükséges volt, azt mielőbb csökkenteni kell vagy teljesen meg kell szüntetni, amint a bankunió teljesül. Ezért a Bizottság pontosítására van szükség a pénzügyi ágazatnak nyújtott állami támogatásokra alkalmazott szabályok és eljárások vonatkozásában.

Végül a folyamatban lévő, nagy horderejű vizsgálatok és a kiszabott bírságok a Bizottság munkájának hatékonyságát mutatják. Azonban ahhoz, hogy képes legyen a versenyellenes magatartás és a versenyjog megsértésének megakadályozására, a nemzeti versenyhatóságoknak nagyobb szerepet kell játszaniuk. Ezért elengedhetetlen, hogy a függetlenségükben megerősített nemzeti versenyhatóságok rendelkezzenek a szükséges forrásokkal és eszközökkel az uniós versenyszabályok hatékony érvényesítéséhez.

Sajnálatos módon a kézzelfogható eredmények ellenére az európai fogyasztóknak és adófizetőknek továbbra is súlyos károkat okoznak a versenyellenes gyakorlatok mind a magán-, mind az állami szektorban. E gyakorlatok közvetlen káros hatással vannak az innováció szintjére, miközben az Unió és az egységes piac iránti bizalmat is aláássák. Miután az Egyesült Királyság szavazás útján úgy döntött, hogy kilép az Európai Unióból, a mi feladatunk az, hogy megerősítsük az európai polgárok, a vállalkozások és a befektetők egységes piacba vetett bizalmát, és a tisztességes verseny elveinek betartása e cél elérésének egyik legfontosabb módja. De ahhoz, hogy ez megtörténhessen, folytatni kell és tovább kell erősíteni a Bizottság, a független nemzeti versenyhatóságok és az Európai Parlament közötti szoros együttműködést.


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (10.11.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről

(2016/2100(INI))

A vélemény előadója: Adam Szejnfeld

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelem, a szolgáltatások és a beruházások területén megvalósuló tisztességes verseny pozitív hatással van az Unió, valamint az Unió kereskedelmi partnereinek társadalmi és gazdasági fejlődésére; felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy mihamarabb véglegesítsék az uniós piacon folyó tisztességes verseny biztosításához szükséges piacvédelmi eszközök korszerűsítése terén megkezdett munkájukat, és úgy véli, hogy a kereskedelmi megállapodásoknak módszeresen ki kellene térniük a harmadik országok által folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok jelentette kihívásokra;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy működjön együtt a kereskedelmi partnerekkel annak biztosítása érdekében, hogy piacaik nyitottabbak legyenek az uniós vállalatok felé, különösen az energia, a közlekedés, a távközlés, a közbeszerzés és a szolgáltatások – köztük a szabályozott szakmák gyakorlása keretében nyújtott szolgáltatások – terén;

3.  felszólítja a Bizottságot, hogy a versennyel kapcsolatosan valamennyi kereskedelmi megállapodásába illesszen be nagyratörő rendelkezéseket, valamint ténylegesen kövesse nyomon, hogy a felek e rendelkezéseket megfelelően hajtják-e végre valamennyi szabály, köztük az állami támogatásra vonatkozó rendelkezések, és valamennyi gazdasági szereplő, többek között az állami tulajdonú vállalatok tekintetében;

4.  hangsúlyozza, hogy az uniós versenypolitika hatékony végrehajtásához szükség van az Unión kívüli országok, különösen a feltörekvő gazdaságok versenyhatóságaival való együttműködésre;

5.  hangsúlyozza, hogy a fejlődő országokat támogatni kell a versenyszabályok előmozdítására és gyakorlati végrehajtására irányuló erőfeszítéseikben;

6.  üdvözli a Bizottság aktív részvételét a versennyel foglalkozó többoldalú szervezetekben, például a Nemzetközi Versenyügyi Hálózatban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájában, valamint a Kereskedelmi Világszervezetben; hangsúlyozza, hogy a versenyszabályok érvényre juttatására irányuló globális együttműködés hozzájárul a következetlenségek feloldásához és a végrehajtás eredményeinek javításához, valamint segíti a vállalkozásokat megfelelési költségeik csökkentésében;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a szabadkereskedelmi megállapodásokból összegyűjtött versenyrendelkezéseket tartalmazó, átfogó, felhasználóbarát, a WTO titkársága által üzemeltethető adatbázis létrehozására irányuló erőfeszítéseket;

8.  üdvözli a WTO Nairobiban rendezett miniszteri konferenciáján elért eredményeket az exporttámogatások csökkentése terén, melynek célja a torzulásoktól mentes verseny biztosítása a mezőgazdasági termékek nemzetközi piacain; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a mezőgazdasági ágazat érzékeny jellegét, valamint azt, hogy olyan egyértelmű és hatékony intézkedésekre van szükség – többek között a WTO-megállapodások keretében is –, amelyek lehetővé teszik, hogy az európai termelők versenyképesek maradjanak a nemzetközi piacokon;

9.  ismételten hangsúlyozza, hogy a természeti erőforrásokhoz, köztük az energiaforrásokhoz való egyenlő hozzáférés döntő jelentőséggel bír a tisztességes és egyenlő világpiaci verseny biztosítása szempontjából, és felszólítja a Bizottságot, hogy a kereskedelmi megállapodásokba illesszen be az ilyen erőforrásokhoz való hozzáférést javító, például az állami tulajdonú vállalatok által alkalmazott versenyellenes gyakorlatokra, valamint a megkülönböztetésmentességre és a tranzitkereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

10.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

5

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Karoline Graswander-Hainz, Ska Keller, Jude Kirton-Darling, Bernd Lange, David Martin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Klaus Buchner, Nicola Danti, Syed Kamall, Frédérique Ries, Fernando Ruas, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Philippe Loiseau


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (29.11.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről

(2016/2100(INI))

A vélemény előadója: Andreas Schwab

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  hangsúlyozza, hogy a versenypolitika a belső piac alapvető fontosságú része a Szerződésben foglaltaknak megfelelően; újra kijelenti, hogy az Unióban a fenntartható növekedés, foglalkoztatás és innováció fellendítéséhez versenyképes és teljes körűen működőképes egységes piacra van szükség, továbbá hogy az EU egészében a tisztességes verseny megőrzésére irányuló erőfeszítések a fogyasztók, a startupok és a kkv-k érdekeit szolgálják; úgy véli, hogy az európai jogszabályok végrehajtása nem csorbulhat azért, mert a hivatalos kötelezettségszegési eljárások helyett az EU Pilot rendszert alkalmazzák, valamint hogy törekedni kell a verseny megőrzésére;

2.  véleménye szerint teljes mértékben tiszteletben kell tartani a Bizottságnak az egységes piaci versennyel kapcsolatos határozathozatal vonatkozásában fennálló függetlenségét, valamint a hatalmi ágak uniós intézmények közötti szétválasztását; hangsúlyozza, hogy a határozatokat a tényállásokra kell alapozni, és az uniós versenypolitika szakpolitikai célkitűzéseinek megfelelően kell meghozni;

3.  bátorítja a Bizottságot, hogy ne irányítsa minden erőfeszítését a nagy horderejű esetekben a tisztességes verseny biztosítására jól ismert vállalatokkal szemben; emlékezteti a Bizottságot arra, hogy a tisztességes verseny érvényre juttatása a kkv-k vonatkozásában is fontos;

4.  hangsúlyozza, hogy az uniós versenyjognak és a versenyjogi hatóságoknak garantálniuk kell a digitális egységes piacon az egyenlő versenyfeltételeket a vállalkozások számára, valamint a tényleges választékot a fogyasztók számára; üdvözli a Bizottság több vállalat által alkalmazott bizonyos versenykorlátozó gyakorlatok felderítésére irányuló vizsgálatait; felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezze annak átgondolását, hogy mennyiben igazodnak a hagyományos versenyjogi megközelítések a digitális világ sajátosságaihoz és új kihívásaihoz, továbbá felszólítja, hogy a versenyszabályok aktív, eredményes és gyorsított végrehajtását szolgáló politikát alkalmazzon az erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelem érdekében és ennek révén az innováció és az innovatív üzleti modellek előmozdítása céljából, és hogy az uniós fogyasztók a valódi egységes digitális piac kínálta minden lehetőséget kihasználhassanak; szorgalmazza, hogy a Bizottság mielőbb lezárja ezeket az elhúzódó kulcsfontosságú eljárásokat;

5.  felhív a fogyasztók választási szabadságának erősítésére; úgy véli, hogy az adathordozhatóság jogának az általános adatvédelmi rendeletben való rögzítése helyes megközelítés a fogyasztói jogok és a verseny erősítése tekintetében; hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni, miként biztosítható a digitális hálózatok közötti átjárhatóság nyílt szabványokkal és interfészekkel;

6.  felszólít az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és az online kereskedelemre vonatkozó egyéb korlátozásokkal összefüggő, a versennyel kapcsolatos minden lehetséges probléma tevékeny nyomon követésére; sajnálja, hogy az e-kereskedelem nagyrészt nemzeti szinten zajlik, és hogy ebben az ágazatban nem létezik nemzeti határok nélküli tényleges belső piac; üdvözli az e-kereskedelmi ágazat jelenleg zajló vizsgálatát, amelynek alaposnak kell lennie és eredményesen kell lezárulnia, és amely hasznos hozzájárulás lehet az egységes digitális piacra vonatkozó stratégia más intézkedéseihez, továbbá a határon átnyúló kereskedelemhez; ösztönzi a Bizottságot az innovatív elképzelések kibontakozását biztosító üzleti környezet megteremtésére;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg és korrigálja a független kiskereskedők helyzetét, akiknek a versenyjog alapján a hagyományos üzlethelyiségekben lehetőségük van az együttműködésre, de a tisztességtelen verseny vádjával szembesülnek, ha közösen kínálnak elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat.

8.  megállapítja, hogy az online platformok vállalatok milliói – köztük számos európai kkv – számára lehetővé teszik az e-kereskedelem előnyeinek kihasználását; úgy véli, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtéséhez ténylegesen hasonló szabályokat kell biztosítani a hasonló digitális szolgáltatások vonatkozásában; úgy véli, hogy a platformok és a megosztásalapú gazdaság közvetítői által képviselt új kereskedelmi modellek sürgős kérdéseket vetnek fel egyebek között az uniós és a nemzeti jogszabályok alkalmazása, a vállalkozások közötti kapcsolatok, a megfelelő adófizetés garantálása, valamint a munkavállalói jogok kapcsán; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a fenti aggályokkal;

9.  úgy véli, hogy a Bizottságnak ki kell vizsgálnia a tagállamok, valamint a regionális és helyi önkormányzatok versenyellenes gyakorlatait a megosztásalapú gazdaság közvetítőinek vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a túlzott szabályozási terhekre, a meglévő szabályok nem összehasonlítható üzleti modellekre való aránytalan alkalmazására, valamint a teljes körű tilalmak jogszerűségére.

10.  újra megfogalmazza, hogy szükséges a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló 2014/104/EU irányelv időben megvalósuló és megfelelő végrehajtása; mélyen sajnálja, hogy a nemzeti jog keretében megvalósuló tagállami végrehajtás lassan halad előre, és számos tagállam még javaslatot sem fogadott el a végrehajtási jogszabályra irányulóan; a lehető leghatározottabban bátorítja a Bizottságot az irányelv végrehajtásának szoros ellenőrzésére és arra, hogy a tagállamokkal együtt foglalkozzon ezzel a kérdéssel és készítsen éves jelentéseket az irányelv hatálya alatt hozott intézkedésekről; hangsúlyozza, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés, amely magában foglalhatja a kollektív jogorvoslatot, alapvető fontosságú az uniós versenypolitika céljainak eléréséhez;

11.  üdvözli a Bizottság azzal kapcsolatos észrevételeit, hogy több eszközre van szükség a tisztességes versenyre irányuló erőfeszítések fokozásához; várakozással tekint az ECN+-ról szóló bizottsági javaslat elé, és kéri, hogy a rendes jogalkotási eljárás keretében teljes mértékben vonják be a Parlamentet; úgy véli, hogy az egységes piac működéséhez döntő jelentőségűek a versenytorzulásokat kezelő hatékony eszközök, és hogy rendkívül fontos annak biztosítása, hogy a fogyasztók és a vállalkozások bízhassanak az uniós versenyszabályok következetes alkalmazásában az egész Unióban; hangsúlyozza, hogy az uniós jogot valamennyi tagállamban egyformán végre kell hajtani. különösen szükségesnek tartja az európai szintű minimumkövetelményeket az engedékenységi programok, a szankciók és a nemzeti versenyhatóságok függetlensége tekintetében; utal arra a lehetőségre, hogy a Bizottság számára vizsgálati eszközöket hozzanak létre, amelyekkel a tagállami információktól függetlenül vizsgálni tudná a gyanú szerint jogellenes állami támogatásokat;

12.  hangsúlyozza, hogy az adóügyi koordináció az egységes piac versenyképességének egyik döntő fontosságú eleme, és megismétli, hogy minden piaci szereplőnek meg kell fizetnie az adóból rá eső részt; üdvözli a Bizottság mélyreható vizsgálatait a versenyellenes gyakorlatokról, mint például egyes tagállamokban a szelektív adókedvezmények vagy a többletnyereségadó-megállapítási rendszerek, amelyek potenciálisan jogellenesek az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályok értelmében, és üdvözli az ebben az összefüggésben az állami támogatásokra vonatkozóan nemrégiben hozott bizottsági határozatokat; rámutat azonban, hogy e határozatok nem a vállalatok ellen irányultak, hanem a tagállamok által kínált feltételek ellen, amelyek állítólag nem felelnek meg az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályoknak; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a fentieket és a hasonló esetekben kövesse ugyanezt az irányt;

13.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy időben hajtsák végre az uniós közbeszerzési szabályokat, különös tekintettel az e-közbeszerzés elindítására és a szerződések tételekre osztását ösztönző új rendelkezésekre, ami alapvető fontosságú az innováció és a verseny ösztönzése, valamint a kkv-k közbeszerzési piacokon való támogatása szempontjából.

14.  felhívja a Bizottságot, hogy kerülje el a monopóliumok vagy a zárt értékláncok szabványosítás révén történő kialakítását; véleménye szerint jogorvoslati eljárást kell bevezetni azon szabványok felülvizsgálata érdekében, amelyek hatással lehetnek a versenyképességre;

15.  aggodalmának ad hangot az egyes ágazatokban, köztük a vegyipari ágazatban tapasztalható koncentráció szintje miatt, tekintve a legutóbbi összeolvadásokat; kéri a Bizottságot, hogy fejtse ki, hogyan teszi lehetővé a piacra való belépést különösen a startupok számára; kéri a Bizottságot, vizsgálja meg, hogy a vállalatok információkból és adatokból eredő piaci erejét, valamint ezen információk és adatok kezelését, továbbá a felhasználók számát vizsgálati kritériumként figyelembe kellene-e venni az összefonódások ellenőrzésekor; felszólít annak vizsgálatára, hogy különösen a fogyasztókra vonatkozó adatok és információk egyesítése következtében torzulhat-e a verseny;

16.  elengedhetetlennek tartja a távközlési ágazaton belüli versenyt az innováció és a hálózatokba való beruházás előmozdítása, valamint a fogyasztók számára kínált szolgáltatások választékának biztosítása szempontjából; véleménye szerint a széles sáv gyors kiépítése a digitális egységes piac kiteljesítésének kulcsa; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy a Bizottság a széles sávra vonatkozó állami támogatásokkal kapcsolatos iránymutatások alkalmazásakor szem előtt fogja tartani a távközlési csomagban meghatározott, összekapcsoltsággal kapcsolatos stratégiai célkitűzéseket.

17.  utal az Európai Számvevőszék legutóbbi jelentésére az állami támogatási szabályok kohéziós politika területén történő be nem tartásáról, amely rámutat a szabályoknak való meg nem felelés jelentős arányára, és számos ajánlás végrehajtására hív fel; aggodalmának ad hangot e megállapítások miatt, mivel ez a helyzet károsan hat a belső piac megfelelő működésére, ezért kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Számvevőszék ajánlásait, és fokozza erőfeszítéseit a további hiányosságok elkerülése érdekében;

18.  ezzel összefüggésben sürgeti a Bizottságot a 2014 júliusa óta hatályos 651/2014-es általános csoportmentességi rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítására; üdvözli az általános csoportmentességi rendelet jelenlegi felülvizsgálatát; emlékeztet arra, hogy jogi bizonytalanság van azzal kapcsolatban, hogy az állami támogatások idegenforgalmi szervezeteknek történő odaítélése – jelenlegi formájában – összhangban áll-e az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatást a tagállamok számára az idegenforgalom támogatásához, amely fontos gazdasági tényező a belső piacon; ezért hangsúlyozza, hogy új mentességet kell felvenni az általános csoportmentességi rendeletbe.

19.  támogatja a kartellellenes jogérvényesítéssel kapcsolatos bizottsági fellépéseket, ideértve az élelmiszer-kiskereskedelemben és az optikai lemezmeghajtók ágazatában végrehajtott közelmúltbeli intézkedéseket, amelyek célja a tisztességes fogyasztói árak garantálása;

20.  hangsúlyozza, hogy az egységes piac fogyasztói részére olyan termékeket értékesítenek, amelyek összetevői szállítmányonként eltérnek, noha a márkanév és a csomagolás megegyezik; felhívja a Bizottságot annak meghatározására, hogy jár-e ez a gyakorlat káros következményekkel a helyi termelőkre, különösen a kkv-kra nézve, és hogy ez a fogyasztók megkülönböztetéséhez vezet-e a rosszabb minőségű termékek forgalmazása révén;

21.  emlékeztet arra, hogy a Parlament az Európai Unió 2014. évi versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló állásfoglalásában felhívta a Bizottságot, hogy kövesse szorosan nyomon a nagy európai forgalmazók szövetségeit, és üdvözli, hogy a Bizottság az Európai Versenyhatóságok Hálózata keretében meg kívánja vitatni e szövetségek termelőkre és fogyasztókra gyakorolt hatását;

22.  üdvözli az élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leküzdése érdekében a Bizottság és a Parlament által eddig megtett lépéseket; elismeri, hogy a Bizottság szervezeti egységei jelenleg vizsgálatot folytatnak annak megállapítása érdekében, hogy a saját márkák versenyellenes előnyökhöz vezethetnek-e a piacon, és kéri a Bizottságot, hogy tájékoztassa az Európai Parlamentet e vizsgálat eredményéről; úgy véli, hogy a követendő irányvonalat egy olyan uniós szintű keret lehetősége jelenti, amely rögzíti az alapelveket és figyelembe veszi a bevált gyakorlatokat és az olyan önkéntes rendszereket, mint például az ellátásilánc-kezdeményezés;

23.  kéri a Bizottságot, hogy az élelmiszer-áruházak által alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megelőzése és az ellenük való fellépés érdekében tegye lehetővé versenypolitikáiban a független élelmiszeripari beszállítók közötti együttműködés bizonyos formáit.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

29.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Dennis de Jong, Pascal Durand, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Morten Løkkegaard, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Anna Hedh, Kaja Kallas, Roberta Metsola, Dariusz Rosati, Adam Szejnfeld, Marc Tarabella, Theodoros Zagorakis

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Bill Etheridge, Andrey Kovatchev


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (14.11.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről

(2016/2100(INI))

A vélemény előadója: Jacqueline Foster

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tanúsítsanak nagyobb politikai akaratot az egységes közlekedési piac elmélyítése és megerősítése, valamint az egyenlő versenyfeltételek megteremtése iránt a közlekedési, postai és turizmus ágazat állami és magánszereplői közötti nyílt és tisztességes verseny biztosítása érdekében, egyúttal tiszteletben tartva a többi európai politikát, célt és elvet, köztük a szociális dimenziót, amely fontos a közlekedési belső piac zökkenőmentes működése szempontjából;

2.  hangsúlyozza az összekapcsolhatóság és a közlekedési infrastruktúra fontosságát a köz- és magánszolgáltatások túlélése, gazdasági fejlődése és biztosítása tekintetében a regionális és távoli területeken;

3.  reméli ezért, hogy a globális TEN-T hálózat megvalósul;

4.  hangsúlyozza, hogy a különböző tagállamokból származó piaci szereplők közötti szabad verseny korlátozásához nem szolgálhat ürügyként az, hogy a visszaélésekkel szemben hatékonyan meg kell védeni a közlekedési munkavállalók jogait; felszólítja a Bizottságot, hogy tartsa tiszteletben az arányosság és a szubszidiaritás elvét az olyan jogszabályok kidolgozásakor, amelyek jelentős hatással lesznek az egységes közlekedési piac működésére;

5.  tudomásul veszi a digitális egységes piac létrehozásából következően a postai szolgáltatók előtt álló kihívásokat; hangsúlyozza, hogy az ambiciózus projekt sikere, különösen az online kereskedelem terén, sok tekintetben attól függ, hogy milyen formát ölt a postai csomagkézbesítési szolgáltatás piaca; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi szolgáltatásokat nyújtó magánjogi szervezetek és közszférabeli szereplők számára tisztességes és egyenlő határokon átnyúló versenyfeltételeket kell garantálni;

6.  hangsúlyozza, hogy minden versenypolitikának tiszteletben kell tartania az érintett ágazatok valamennyi szereplőjének szociális jogait;

7.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok gyakran nem hatják végre megfelelően az uniós közlekedési jogszabályokat, és nem tartják tiszteletben a Szerződésben foglalt elveket különösen akkor, ha a közlekedés irányítását a monopolhelyzetben lévő központi kormányzat végzi; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelően hajtsák végre és tartassák be a hatályos uniós jogszabályokat, ami kulcsfontosságú a belső piac megfelelő működéséhez, annak érdekében, hogy további előnyökhöz jusson az üzleti és az ipari ágazat, a fogyasztók, javuljanak a munkavállalók szociális körülményei és a környezetvédelmi mutatók;

8.  hangsúlyozza a fizikai, műszaki és szabályozási akadályok tagállamok közötti felszámolásának fontosságát az egységes piac széttagoltságának megelőzése és határokon átnyúló mobilitás és területi együttműködés megkönnyítése és ezáltal a verseny ösztönzése érdekében;

9.  felhívja a Bizottság figyelmét az adózásra, a biztonságra, a vezetési és pihenőidőkre, a típusjóváhagyásra és az utasjogokra vonatkozó szabályok közötti eltérésekből adódó közvetett versenyakadályokra;

10.  üdvözli a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban a digitális technológiák terén tett előrelépéseket, amelyek elősegítik a versenyt, munkahelyeket teremtenek, megkönnyítik a kkv-k nagyobb piacokhoz való hozzáférését és kézzelfogható előnyökhöz juttatják a fogyasztókat; rámutat, hogy a digitalizáció és a közösségi gazdaság üdvözlendő fejlődése jelentős változásokat fog okozni az ágazat működési környezetében, és hogy megfelelő és egyértelmű jogi keretre van szükség a digitalizációs folyamatban rejlő lehetőségek kihasználásához;

11.  hangsúlyozza, hogy az új üzleti modell alapján működő szervezetek kedvező befolyással vannak az EU a közlekedési és idegenforgalmi piacára, különösen azáltal, hogy könnyebben hozzáférhetővé teszik a szolgáltatásokat és javítják minőségüket;

12.  üdvözli, hogy a Bizottság a világ számos kulcsfontosságú országával és régiójával külső légiközlekedési megállapodásokról kíván tárgyalni; úgy véli, hogy e magállapodások nem csak javítani fogják a piaci hozzáférést, hanem új üzleti lehetőségeket fognak teremteni a világon első helyen álló európai légiközlekedési ágazat számára, magas színvonalú munkahelyeket fognak teremteni, meg fogják őrizni a szigorú normákat, figyelembe fogják venni az ágazatbeli munkavállalók jogait, egyúttal a fogyasztók javát fogják szolgálni; hangsúlyozza, hogy a Parlamentre fontos feladat hárul e tárgyalások során;

13.  felszólítja a Bizottságot, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a külső légiközlekedési megállapodásokról folyó tárgyalások részét képezze a tisztességes versenyről szóló záradék;

14.  bátorítja a Bizottságot, hogy segítse elő a koherenciát – az uniós támogatások tekintetében is – az olyan repülőterek között, amelyek földrajzilag egymás közelében vannak, de az országhatárok különböző oldalán találhatók;

15.  úgy véli, hogy a kikötői szolgáltatásokat illetően egyre nyitottabb, versenyképesebb és átláthatóbb szabályozási keretet kell kidolgozni az európai állami kikötők számára, létrehozva egyúttal további munkalehetőségeket is;

16.  úgy véli, hogy az uniós közúti árufuvarozási piac fokozatos megnyitásából következő nagyobb verseny a fogyasztók számára is előnyös lehet, de határozottan elítéli azt, hogy a tagállamok által alkalmazott egyes intézkedések e téren aláássák az egységes piac integritását; támogatja, hogy az ilyen intézkedések elleni fellépésre vonatkozó bizottsági álláspontot;

17.  reméli, hogy a közúti árufuvarozási piac megnyitása nem lesz szociális dömpinget okozó újabb tényező, és emellett elítéli a „postafiókcég-jelenséget”;

18.  helyteleníti továbbá, hogy az uniós politikában nem kezelik megfelelően a kisteherautókat annak ellenére, hogy a foglalkoztatási, biztonsági és környezetvédelmi jogszabályok helyes alkalmazásának kikerülése érdekében egyre gyakrabban használják őket;

19.  felkéri a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az oligopolisztikus árdömpingre utaló tendenciákat a légi közlekedési és a távolságibusz- / városibusz-ágazatban, továbbá kitart az uniós jog megfelelő alkalmazása és a tisztességes intermodális versenyfeltételek mellett;

20.  felszólít a negyedik vasúti csomaggal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárására, és úgy véli, hogy ezzel még nyitottabb lesz a vasúti személyszállítás a versenyre és javul a vasúti ágazat hatékonysága, egyúttal pedig biztosítva lesz a közszolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek minősége és folyamatossága;

21.  üdvözli a negyedik vasúti csomag technikai pillérének elfogadását és úgy véli, hogy ezzel megerősödik a vasúti biztonság, ugyanakkor az interoperabilitás révén felszámolják a verseny műszaki akadályait;

22. hangsúlyozza a turizmus mint a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés alapvető motorja fontosságát, és felszólítja a Bizottságot, hogy proaktív megközelítést alkalmazzon az európai idegenforgalmi ágazat versenyképességének és a növekedéséhez és fejlődéséhez kedvező környezet kialakításának elősegítésére;

23.  hangsúlyozza, hogy a posta szolgáltatások és különösen a határon átnyúló csomagkézbesítés alapvető fontossággal bír az e-kereskedelmi ágazat fejlődése tekintetében az EU egészében; üdvözli a Bizottság e-kereskedelmi ágazatra vonatkozó antitrösztvizsgálatát, és bátorítja annak folytatását és a csomagkézbesítési és postai piacok alakulásának nyomon követését;

24.  hangsúlyozza, hogy a fenntartható, hozzáférhető és biztonságos közlekedést előmozdító projekteket kell finanszírozni, amelyek hozzájárulhatnak az egész európai közlekedési rendszer működésének javításához;

25.  felszólít az olyan uniós alapok, mint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF), a Kohéziós Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Horizont 2020 felhasználására az európai közlekedési infrastruktúra fejlesztése és a szolgáltatások minőségének és mennyiségének fokozása céljára;

26.  felszólítja a tagállamokat, hogy fordítsanak kellő figyelmet a határokon átnyúló infrastruktúrafejlesztési projektek megvalósítására, valamint hogy legfontosabb közlekedési terveiket hangolják össze a szomszéd tagállamokkal;

27.  úgy véli, hogy olyan, teljes mértékben innovatív eszközöket kell alkalmazni, mint az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelyek alkalmasak a közlekedési ágazatbeli projektek finanszírozására a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az ESBA garanciaalapot szolgálót források elkülönítése nem mehet a CEF vagy a Horizont 2020 rovására, amelyek rendkívül fontos eszközök a közlekedési ágazatbeli közös piac fejlesztése tekintetében;

28.  hangsúlyozza, hogy a vasúti közlekedési piac teljes megnyitása számos előnnyel járhat valamennyi tagállambeli szereplő és utas számára; megállapítja ugyanakkor, hogy a folyamat során figyelembe kell venni a tagállamok vasúti infrastruktúráinak eltérő fejlettségi szintjét; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben fenn kell tartani a jelenlegi beruházási szintet a vasúti infrastruktúrák eltéréseinek kiegyenlítése érdekében;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

10.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

10

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Karima Delli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Bruno Gollnisch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Gabriele Preuß, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Roberts Zīle, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Grapini, Ramona Nicole Mănescu, Matthijs van Miltenburg

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Virginie Rozière


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (29.11.2016)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről

(2016/2100(INI))

A vélemény előadója: Michel Dantin

JAVASLATOK

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. és 42. cikkére(1),

–  tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2)(3),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (3) bekezdésének a szakosítási megállapodások egyes csoportjaira történő alkalmazásáról szóló, 2010. december 14-i 1218/2010/EU bizottsági rendeletre(4)(5),

A.  mivel az EUMSZ 42. cikke különleges státuszt ad a mezőgazdasági ágazatnak a versenyjog alkalmazását illetően;

B.  mivel az EUMSZ 39. cikke (1) bekezdésének b) pontja a közös agrárpolitika (KAP) egyik célkitűzéseként határozza meg, hogy méltányos életszínvonalat biztosítsunk a mezőgazdaságból élők számára, különösen az ágazatban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével;

C.  mivel az uniós mezőgazdasági ágazat elsősorban kis családi gazdaságokból áll, amelyeknek alacsony a sokkhatásokkal és a piaci változásokkal szembeni ellenálló képességük; mivel a mezőgazdasági ágazatot a rugalmasság hiánya jellemzi a kínálat szabályozásában a termelési ciklusok hossza miatt, ami a mezőgazdasági termelőket strukturálisan gyenge helyzetbe hozza az élelmiszer-ellátási láncon belül;

D.  mivel a mezőgazdasági piacokat a mezőgazdasági árak nagyfokú ingadozása jellemzi és példa nélküli válságot élnek meg, különösen a tejágazatban, amit a mezőgazdasági termelőknek az élelmiszer-ellátási láncon belüli strukturálisan gyenge pozíciója kihangsúlyoz;

E.  mivel a mezőgazdasági termelők jövedelme egyre nagyobb mértékben függ az élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójuktól, és azokat az országokat sújtotta a legkevésbé a mezőgazdasági válság, amelyek területén a mezőgazdasági ágazat jobban szervezett;

F.  mivel a termelők közötti együttműködés erősíti alkupozíciójukat, lehetővé teszi, hogy termékeik hozzáadott értékéből nagyobb részesedést kapjanak, hozzájárul a versenyképesség növeléséhez, a láthatósághoz és a termelők védelméhez, továbbá segíti őket a növekvő társadalmi elvárásoknak való megfelelésben;

G.  mivel a KAP utolsó reformja az EUMSZ 101. cikkétől való eltérések és az alóli mentességek bevezetése révén kívánta megerősíteni a gazdálkodók súlyát az élelmiszer-ellátási láncban; mivel a Parlament innovatív és ambiciózus javaslatokat tett a KAP legutóbbi reformja során a versenyjognak a mezőgazdasági piacokhoz való további hozzáigazítása érdekében;

H.  mivel a világos, koherens és működőképes szabályozási környezet a versenypolitikának a mezőgazdaság sajátosságaihoz való hozzáigazítása tekintetében hozzájárulhat a mezőgazdasági termelők pozíciójának megerősítéséhez az élelmiszer-ellátási láncon belül azáltal, hogy kezeli a gazdasági szereplők közötti kiegyenlítetlen erőviszonyokat, ezzel is növelve a piaci hatékonyságot és biztosítva a jogbiztonságot és az egyenlő feltételeket az egységes piacon;

I.  mivel nehéz felkészülni a gazdasági kockázatok formájára, erejére és megjelenésére, és szükség van arra, hogy egy piacorientált KAP nyújtson támogatást a termelők számára, valamint további, korlátozott időre szóló mentességeket a versenyszabályok alól súlyos piaci egyensúlyhiány esetén; mivel a tejágazati válság alatt a Bizottság úgy döntött, hogy utolsó esélyként az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 222. cikkéhez folyamodik, hogy mentesítse a tejtermelés elismert termelői csoportok általi kollektív tervezését a versenyjog alkalmazása alól;

J.  mivel a versenypolitika önmagában nem oldja meg az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat;

K.  mivel a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport azzal a céllal jött létre, hogy javítsa a termelők helyzetét az élelmiszer-ellátási láncban, pozíciójuk megerősítése lehetőségeinek feltárása révén, beleértve a szerződéses viszonyok kiépítésére és a termelők kollektív fellépéseinek megszervezésére vonatkozó jogi lehetőségeket is; mivel a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport következtetéseit – adott esetben – figyelembe kell venni a jövőbeli viták és meghozandó intézkedések vonatkozásában;

Általános megjegyzések

1.  kiemeli, hogy a versenypolitika védi a fogyasztók érdekeit, de nem veszi figyelembe a mezőgazdasági termelők érdekeit; hangsúlyozza, hogy a versenypolitikának azonos szintre kell helyeznie a termelők és a fogyasztók érdekeinek védelmét, tisztességes feltételeket biztosítva a versenyhez és a belső piacra való bejutáshoz a beruházások, a foglalkoztatás, az innováció, a mezőgazdasági vállalkozások működőképességének, valamint a vidéki területek kiegyensúlyozott fejlődésének előmozdítása érdekében az EU-ban;

2.  kitart amellett, hogy a „méltányos ár” nem tekinthető a lehető legalacsonyabb árnak a fogyasztó számára, hanem ehelyett észszerűnek kell lennie, és tisztességes javadalmazást kell lehetővé tennie az élelmiszer-ellátási lánc minden szereplője részére;

3.  úgy véli, hogy a mezőgazdaság jelenlegi válsághelyzete olyan új kezdeményezéseket tesz szükségessé, melyek célja a meglévő eszközök javítása és annak biztosítása, hogy a versenypolitika nagyobb mértékben figyelembe veszi a mezőgazdaság egyedi jellegét és a mezőgazdasági ágazatok sokféleségét, az EUMSZ 39. cikkének megfelelően;

4.  sajnálatosnak tartja, hogy a jelenlegi eltérések nincsenek teljes mértékben kihasználva, és úgy véli, hogy azok továbbra is pontatlanok, kétértelműek, nehezen végrehajthatóak és a nemzeti versenyhatóságok eltérően alkalmazzák azokat, akadályozva ezáltal a termelők önszerveződését és aláásva a belső piac megfelelő működését;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be kimutatást a Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 225. cikke szerinti mentességek termelők általi alkalmazásáról a különböző tagállamokban, és megfelelően tisztázza az ilyen eltérések alkalmazási körét, valamint a versenyszabályok alól az EUMSZ 101. cikkének (3) bekezdése szerinti egyedi mentességeket; felhívja a Bizottságot, hogy tegye egyértelművé különösen azt, hogy az élelmiszer-ellátási láncon belül a társadalmi elvárásoknak való megfelelés érdekében kötött fenntarthatósági megállapodások, amelyek intézkedései túlmutatnak a jogszabályi követelményeken, mentesülhetnek-e a versenyjog hatálya alól, ha azok hozzájárulnak a termelés növeléséhez és előmozdítják a fogyasztók javát szolgáló innovációt;

6.  felhívja a Bizottságot, hogy alkalmazzon átfogóbb megközelítést az „erőfölény” és az erőfölénnyel egy mezőgazdasági vállalkozás vagy horizontális megállapodás révén összekapcsolt vállalkozások által való visszaélés meghatározására, figyelembe véve a koncentráció fokát és a bemeneti, a feldolgozói és kiskereskedelmi ágazat tárgyalási pozíciójából eredő korlátokat;

7.  úgy véli, hogy az egységes mezőgazdasági piacon fejleszteni kell az „érintett piac” koncepcióját, amelyet – az az alatti szintek figyelembe vétele előtt – elsősorban uniós szinten kell értelmezni annak elkerülése érdekében, hogy a mezőgazdasági vállalkozások tevékenységi körének korlátozó módon történő felosztása ne sodorja veszélybe a mezőgazdasági kínálat koncentrációjára irányuló célkitűzést;

8.  úgy véli, hogy a termelői szervezetek és azok egyesületei által folytatott kollektív tevékenységek – úgymint a termeléstervezés és az értékesítési tárgyalások, és adott esetben a szerződéses feltételek tárgyalása – hasznosak a mezőgazdaság számára, amennyiben azok az EUMSZ 39. cikkében meghatározott KAP-célkitűzések megvalósítására irányulnak, és ezért azoknak elvileg az EUMSZ 101. cikkével való összeegyeztethetőség vélelmében kellene részesülniük;

9.  úgy véli, hogy minden termelési ágazatban garantálni kell a gazdálkodók számára a kollektív tárgyaláshoz, ezen belül a minimumárban való megállapodáshoz való jogot;

10.  úgy véli, hogy a termelőknek teljeskörűen együtt kell működniük és ki kell használniuk a termelői szervezetek – többek között a termelői szövetkezetek és társulásaik, valamint a szakmaközi szervezetek – potenciálját; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az ilyen kollektív önsegítő eszközök kompetenciáinak és hatékonyságának növelését azáltal, hogy tisztázza és egyszerűsíti a rájuk vonatkozó szabályokat e vállalkozások tárgyalóképességének és versenyképességének megerősítése érdekében, miközben szavatolja az EUMSZ 39. cikkében meghatározott elveket;

11.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 222. cikkének rendelkezéseit gyorsan alkalmazzák a piacon jelentkező súlyos egyensúlyhiány esetén, és hogy vizsgálja meg ezen intézkedés hatékonyságát a tejpiacon történő alkalmazás esetén, további átmeneti kiigazításokat javasolva a versenyjogra és az eljárásra súlyos piaci egyensúlyhiány idején;

Ágazatonkénti elemzések

12.  kiemeli azokat a lehetőségeket, amelyek az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 169., 170. és 171. cikkeiből adódnak a szerződésre irányuló tárgyalások vonatkozásában az olívaolaj-, a marhahús- és borjúhús-ágazatban, valamint a szántóföldi növények ágazataiban;

13.  üdvözli e tekintetben az e különleges szabályok alkalmazásáról szóló, nemrégiben közzétett iránymutatásokat; úgy véli azonban, hogy jogi hatályuk túlságosan korlátozott, és a betartandó követelmények túl szigorúak és heterogének egyik ágazatról a másikra ahhoz, hogy biztosítsák a szükséges jogi egyértelműséget és jogbiztonságot azon termelők számára, akik részesülni szeretnének ezekből az eltérésekből;

14.  úgy véli, hogy az érintett piac szerinti besorolás nem felel meg teljes mértékben az olívaolaj-ágazat jelenlegi helyzetének, és ezért javasolja, hogy az olívaolaj fogyasztói piacát tekintsék egységes piacnak, az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet 169. cikkében meghatározott szabályok végrehajtásának javítása céljából;

15.  úgy véli, hogy az olívaolaj-termelés főként időjárási körülmények miatti ingadozásai következtében, valamint a termelői szervezetekben és a termelői szervezetek szövetségeiben részt vevő tagok célkitűzéseinek garantálása érdekében figyelembe kell venni azokat az eseteket, amikor a termelői szervezetek kénytelenek nem tagoktól olívaolajat vásárolni, garantálva ugyanakkor e tevékenység kiegészítő jellegét saját tagjaik termékeinek értékesítése mellett;

16.  javasolja a 170. cikkben rögzített, marhahústermelésre vonatkozó szabályok hatályának kiterjesztését a hízóágazatra a hatékonyabb végrehajtás biztosítása érdekében;

17.  aggodalmát fejezi ki különösen a tejágazat helyzetével kapcsolatban, és úgy véli, hogy ezt az ágazatot segíteni kell a tejkvótarendszer végét követő átmenetben, és bátorítani kell arra, hogy hatékonyabban reagáljon a piaci mozgásokra és az áringadozásokra; ezért úgy véli, hogy a tejágazati csomag(6) teljes és kielégítő végrehajtása alapvető fontosságú a tejágazat megerősítéséhez, nevezetesen a szerződéses feltételekre vonatkozó kollektív tárgyalások biztosításához; kéri a Bizottságot, hogy javasolja a tejágazati csomag 2020 júniusa utáni meghosszabbítását, és az abban szereplő szabályoknak más mezőgazdasági ágazatokra való kiterjesztését;

18.  a cukorágazati kvóták megszüntetésével összefüggésben üdvözli a cukorrépa-termelők, szervezeteik és a cukorgyártó vállalatok közötti szerződéses keret(7) folyamatos fennállását, amely lehetővé teszi számukra, hogy tárgyalásokat folytassanak az értékmegosztás feltételeiről a cukor, illetve más nyersanyagok piacán bekövetkezett fejlemények alapján; felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy ez a lehetőség az ágazat valamennyi szereplője számára elérhető az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet célkitűzéseinek megvalósulása érdekében, így biztosítva a jogok és a kötelezettségek tisztességes egyensúlyát a cukorgyártó vállalkozások és a cukorrépa-termelők között;

Kapcsolatok az élelmiszer-ellátási lánccal

19.  felhívja a Bizottságot és a nemzeti versenyhivatalokat, hogy hatékonyan foglalkozzanak egyrészt a forgalmazás nemzeti szintű gyors koncentrációjának, másrészt a nagy forgalmazók közötti nemzetközi és európai szövetségek kialakulásának az élelmiszer-ellátási lánc felső részére, valamint a forgalmazókra és a fogyasztókra gyakorolt kumulatív hatása miatt felvetett aggályokkal; úgy véli, hogy ez a szerkezeti változás aggályokat vet fel a stratégiák lehetséges egyeztetése, a visszafogott verseny és az innovációba való beruházást lehetővé tévő árrések szűkülése tekintetében az élelmiszer-ellátási láncon belül;

20.  tudomásul veszi a Versenypolitikai Főigazgatóság által „Az EU élelmiszer-ágazatában a modern kiskereskedelem által a választékra és az innovációra gyakorolt gazdasági hatás” címmel készített tanulmány következtetéseit, többek között azt a megállapítást, hogy kedvezőtlen kapcsolat lehet az innováció, a fogyasztók rendelkezésére álló választék és a kiskereskedelmi márka alatt árusított termékek piaci terjedése között;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy terjessze a Parlament elé a tanulmány következtetéseinek nyomon követésére vonatkozó meglátásait, és különösen az e tendencia hosszú távú következményeit az egész élelmiszer-ellátási láncra és a termelők helyzetére az ellátási láncon belül;

22.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a kiskereskedők által a saját márkás termékeiket gyártó cégekkel szemben kifejtett befolyást;

23.  megismétli a Parlamentnek az élelmiszer-ellátási láncon belül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szembeni küzdelem érdekében az uniós szintű keretjogszabály elfogadása melletti álláspontját(8); hangsúlyozza, hogy az uniós jognak biztosítania kell, hogy a termelők és a fogyasztók tisztességes értékesítési és vásárlási feltételekben részesülhessenek.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

29.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

37

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Daniel Buda, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Diane Dodds, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Elisabeth Köstinger, Urszula Krupa, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Florent Marcellesi, Mairead McGuinness, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Jens Rohde, Bronis Ropė, Jasenko Selimovic, Maria Lidia Senra Rodríguez, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Belder, Franc Bogovič, Jakop Dalunde, Anthea McIntyre, Sofia Ribeiro, Annie Schreijer-Pierik, Ricardo Serrão Santos, Miguel Viegas

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Carlos Iturgaiz

(1)

Ezt a javaslatot az illetékes bizottság általi elfogadás esetén hivatkozásként kell beilleszteni az állásfoglalási indítványba.

(2)

Ezt a javaslatot az illetékes bizottság általi elfogadás esetén hivatkozásként kell beilleszteni az állásfoglalási indítványba.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 671. o.

(4)

Ezt a javaslatot az illetékes bizottság általi elfogadás esetén hivatkozásként kell beilleszteni az állásfoglalási indítványba.

(5)

HL L 335., 2010.12.18., 43. o.

(6)

Az Európai Parlament és a Tanács 2012. március 14-i 261/2012/EU rendelete az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a tej- és tejtermék-ágazati szerződéses kapcsolatok tekintetében történő módosításáról.

(7)

A Bizottság 2016. május 17-i (EU) 2016/1166 felhatalmazáson alapuló rendelete az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet X. mellékletének a cukorágazatban 2017. október 1-jétől alkalmazandó cukorrépa-felvásárlási feltételek tekintetében történő módosításáról.

(8)

Az Európai Parlament 2016. június 7-i állásfoglalása a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról az élelmiszer-ellátási láncban (P8_TA(2016)0250).


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

8.12.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

6

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Fabio De Masi, Anneliese Dodds, Markus Ferber, Jonás Fernández, Neena Gill, Sylvie Goulard, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Petr Ježek, Othmar Karas, Alain Lamassoure, Werner Langen, Sander Loones, Fulvio Martusciello, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Jakob von Weizsäcker

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

David Coburn, Ildikó Gáll-Pelcz, Eva Joly, Joachim Starbatty, Tibor Szanyi

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Salvatore Cicu, Jan Huitema, Seán Kelly, Mairead McGuinness, Jens Nilsson

Jogi nyilatkozat