Eljárás : 2016/2077(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0011/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0011/2017

Viták :

PV 13/03/2017 - 16
CRE 13/03/2017 - 16

Szavazatok :

PV 14/03/2017 - 6.13
CRE 14/03/2017 - 6.13
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0077

JELENTÉS     
PDF 401kWORD 64k
30.1.2017
PE 587.419v02-00 A8-0011/2017

a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről

(2016/2077(INI))

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

A vélemény előadója: Stefan Eck

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről

(2016/2077(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. és 43. cikkére,

–  tekintettel a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 2008/120/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK irányelvre,

–  tekintettel a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1999. július 19-i 1999/74/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról szóló, 2007. június 28-i 2007/43/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvre,

–  tekintettel „Az európaiak hozzáállása az állatjóléthez” című, 2016 márciusában közzétett, 442. sz. Eurobarométer tematikus felmérésre,

–  tekintettel az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) 2011. január 12-i, az állatok szállítás közbeni jólétéről szóló tudományos véleményére,

–  tekintettel az EFSA 2005. október 11-i, „A jelenlegi tartási és tenyésztési rendszereknek a tenyésztett házinyulak egészségére és jólétére gyakorolt hatása” című tudományos véleményére,

–  tekintettel az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének az „Állatok levágása” című, 7.5. fejezetére,

–  tekintettel a brit kormány a nyulak jólétére vonatkozó ajánlásokat tartalmazó kódexére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság jelentésére (A8-0011/2017),

A.  mivel a nyúl a tenyésztett állatok között a világon a negyedik, az Unióban pedig a második helyen van az egyedszám tekintetében;

B.  mivel az európai termelőknek olyan magas állategészségügyi és jóléti normáknak kell megfelelniük, melyek nem mindig kötelezőek a levágás céljából állatokat az EU-ba exportáló harmadik országokban;

C.  mivel a fogyasztók egyre jobban odafigyelnek az állatok tartásának körülményeire;

D.  mivel a nyúltenyésztést keményen sújtotta az európai uniós húsfogyasztás csökkenése és a mezőgazdasági ágazat válsága, és mivel az eladási árak 3 év alatt mintegy 20 %-kal csökkentek, miközben az előállítási költségek nem változtak;

E.  mivel figyelembe kell venni a nyúlhús által biztosított tápanyagbevitelt és hogy termelése milyen szerepet játszik a családi vállalkozásokban, továbbá hogy jelentős arányban biztosít munkalehetőséget a nőknek sok olyan vidéki területen, ahol kevés a lehetőség az állattenyésztés diverzifikálására;

F.  mivel a mezőgazdasági termelők jólétét ugyanúgy figyelembe kell venni, mint az állatok jólétét;

G.  mivel a nyulat többnyire hústermelési célból tenyésztik, és évente több mint 340 millió nyulat vágnak le a húsáért; mivel a nyúltenyésztés az EU állattenyésztésének kevesebb mint 1%-át teszi ki;

H.   mivel az uniós nyúltenyésztési ágazat folyamatos csökkenést mutat, és a 2016. évi előrejelzések a nyúlfogyasztás csökkenését mutató fogyasztói tendencia miatt a termelés 3,9%-os csökkenését jelzik; mivel a nyúltenyésztési ágazat globális piaci feltételek mellett működik és nem részesül közvetlen támogatásokból vagy piaci intervenciókból a közös agrárpolitika I. pillére keretében;

I.   mivel nyúlhús tekintetében az EU Kínával szembeni kereskedelmi mérlege negatív; mivel az EU-ba behozott nyúlhús 99 %-a Kínából származik; mivel ha nem lépünk fel, a kínai termelők versenyképesebbek lesznek az uniós termelőknél, és ennek káros következményei lesznek az állatjólét vonatkozásában;

J.  mivel fontos és szükséges, hogy nyereséges nyúltenyésztést érjünk el és tartsunk fenn, hogy az továbbra is segítsen megőrizni a vidék szerkezetét és munkahelyeit, különösen a nők számára, azokon a területeken, ahol másféle termelési típus nem lehetséges, továbbá hogy továbbra is változatos, kiváló minőségű élelmiszereket lehessen kínálni a fogyasztóknak;

K.  mivel világszinten az Európai Unió az első számú nyúltermelő, megelőzve Ázsiát és különösen Kínát, amely 417 000 tonnányi levágott állat előállításával a legnagyobb exportőr;

L.  mivel a nyúltenyésztők és az ágazat egésze érdekelt annak biztosításában, hogy az európai termelési modellel összhangban álló nyúltenyésztés továbbra is a világ legmagasabb színvonalú normáit tartsa fenn élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi és -jóléti tekintetben, valamint a környezet tiszteletben tartása szempontjából;

M.  mivel az európai nyúltenyésztés különböző termelési rendszerek egymás melletti létén alapul, és mivel a nyúltenyésztés a számos vidéki kisgazdaság jövedelme diverzifikálásának fontos módja;

N.  mivel a lakosonkénti 1,70 kg-os átlagos fogyasztással a nyúlhús az egyik legkevésbé fogyasztott hús az Unióban (a teljes elfogyasztott húsmennyiség 1-2%-a);

O.  mivel komoly aggodalmak léteznek azzal kapcsolatban, hogy az Európában tenyésztett nyulak jóléti tényezői nem kielégítőek, magas a stressz-szintjük, az elhullás és a morbiditás aránya, amint arra az EFSA már 2005-ben rávilágított; mivel a tenyésztési célból tartott nyulak elhelyezése, takarmányozása, génállománya, egészségi szempontjai és érzelmi állapotának optimalizálása alapvető kérdések a nyúltenyésztésben érdekeltek körében, különösen az állategészségügy és az állatjólét fenntartása tekintetében;

P.  mivel háziasításuk óta az EU-ban a nyulak többségét általában fülkés ketrecben tartják, melyek a rájuk vonatkozó előírások tekintetében országonként eltérhetnek egymástól, és gyakran el is térnek;

Q.  mivel a nyúl – az emberrel együtt élő többi fajhoz hasonlóan – megőrizte természetes viselkedésének bizonyos elemeit, ezért további kutatásra van szükség az olyan intézkedésekkel és feltételekkel kapcsolatban, amelyek a tenyésztés során alkalmazhatók annak biztosítása érdekében, hogy a nyulak, amennyire csak lehetséges, képesek legyenek természetes viselkedésüket fenntartani, feltéve, hogy ez jótékony hatással van egészségükre;

R.   mivel az intenzív tenyésztés céljára gyorsan és korán növő, korábban „húsnyúlnak” nevezett fajtákat használnak, különösen a húsállatokat termelő ipari tenyészetekben használt kereskedelmi hibrideket;

S.  mivel az olyan organikus tenyésztési rendszerek, ahol a nyulakat olyan csoportos ólakban helyezik el, amelyek talapzata kisebb legelőre nyílik, és a nyulak számára több teret biztosít, összességében a fülkés ketrecekben történő tenyésztés lehetséges alternatíváját kínálják, bár az ilyen csoportos elhelyezési rendszerek problémát jelenthetnek az állatok közti negatív társas interakciók és agresszivitás tekintetében, ami olyan sérüléseket eredményezhet, amelyek károsan érintik az állatok egészségét és jólétét és növelhetik az orális-fekális úton terjedő betegségek gyakoriságát;

T.   mivel az ökológiai termeléssel kapcsolatos nemzeti szabályok némelyike a nyulak olyan csoportos ólakban történő tartását írja elő, amelyek talapzata kisebb legelőre nyílik;

U.   mivel más állatfajok, például a csirkék esetéhez hasonlóan kutatást lehetne végezni az alternatív termelési rendszereket, többek közt az organikus termelési rendszereket illetően, melyek az élelmiszeripari termékek szélesebb körét kínálhatják a fogyasztók számára, és amelyeket eddig csak bizonyos mértékig fejlesztettek ki;

V.   mivel, a fentiekre való tekintettel, további kutatást kellene végezni a csoportos elhelyezési rendszerekkel kapcsolatos kihívások és lehetőségek vonatkozásában;

W.   mivel az ágazat EU-n belüli igen csekély gazdasági jelentősége egyáltalán nem ösztönzi a nyulak egészségének és jólétének javítását célzó kutatást és innovációt;

X.  mivel az EU minimumkövetelményeket állapított meg a sertések(1), a borjak(2), a tojótyúkok(3) és a brojlercsirkék(4) védelmére, és egy általános tanácsi irányelv is született a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről(5), a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről azonban nem szól külön uniós jogszabály; mivel EU-szerte egyre több fogyasztó és polgár kéri a nyúltenyésztés szabályozását és a tenyésztett nyulak jólétének javítását;

Y.   mivel a tojótyúkok hagyományos ketrecezését betiltó 1999/74/EK irányelv hatályos, és azt a tagállamok többnyire sikeresen átültették;

Z.  mivel néhány tagállamban vannak nemzeti jogszabályok és jogi követelmények a nyúltenyésztést illetően, és az ágazattal együttműködve a bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatásokat dolgoztak ki; mivel 2012-ben Ausztria betiltotta a hústermelés céljából tartott nyulak ketrecekben való elhelyezését, és Belgiumban olyan szabályozás van hatályban, melynek célja a fülkés ketrecek használatának fokozatos megszüntetése és azok parkrendszerekkel való felváltása legkésőbb 2025-ig;

AA.  mivel az európai állatjóléti stratégia szerint további szabályozás bevezetése előtt maradéktalanul végre kell hajtani a már létezőeket, és ösztönözni kell a bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatók kidolgozását;

AB.  mivel, tekintettel az alternatív termelési rendszerekre való áttérés iránti igényre és a nyúltenyésztés csekély gazdasági súlyára az európai állattenyésztésben, ösztönözni kell a tagállamokat és a Bizottságot, hogy folytassanak további kutatásokat a nyulak egészsége, jóléte, tenyésztése, elhelyezése, táplálkozása, viselkedése és kábítása vonatkozásában;

AC.  mivel az EFSA a tenyésztett nyulak tartási és tenyésztési rendszereiről szóló 2005. évi tudományos véleménye a ketrecek méretének növelését, az állatok hizlalásához az állománysűrűség legmagasabb megengedett értékének csökkentését és terápiás beavatkozásokat – többek közt adalékanyagok használatát – ajánl a betegségek csökkentésére;

AD.  mivel az OIE Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexének az állatok levágásáról szóló ajánlásai, köztük az elkábítás módszerei és az üzemeltetők tudására vonatkozó követelmények a nyulakra is vonatkoznak;

AE.  mivel az állatjólétről szóló 98/58/EK tanácsi irányelv 3. cikke előírja, hogy „minden ésszerű intézkedést” meg kell tenni az állatok jólétének biztosítására, a 4. cikk pedig meghatározza az állattartás normáit a „gyakorlati tapasztalatok és tudományos ismeretek” figyelembevételével, melyek az EFSA és az OIE által lefektetett normákat is magukban foglalják;

Általános megjegyzések

1.  megjegyzi, hogy az EU-ban a nyulakat rendszerint hagyományos ketrecekben, pusztán itatóval és etetővel felszerelt sivár környezetben tartják, amely nem felel meg a legújabb tudományos ismeretek szerinti optimális tenyésztési feltételeknek; szintén megállapítja, hogy a nyulakat olykor kizárólag pellettel etetik, és így az állatok nem jutnak rostanyagokhoz, valamint hogy a sivár drótketrecek szűkössége a abnormális viselkedést eredményezhet;

2.   megjegyzi, hogy további kutatásokra van olyan elhelyezési rendszerekre vonatkozóan, amelyek előmozdíthatnák az egészségügyi minőséget és korlátozhatnák annak a kockázatát, hogy az állatok megbetegedjenek vagy megfertőződjenek;

3.  elismeri, hogy jelenleg sikerrel vezetik be a ketreces nyúltenyésztés alternatíváit, például a parkokban vagy odúrendszerekben való tenyészést, ahol fű a fő takarmány, amelyek javítják a tenyésztett nyulak kényelmét és jólétét; úgy véli, hogy az alternatív rendszereket fejleszteni, javítani és ösztönözni kell, elismerve, hogy az ilyen rendszerekből származó nyúlhús iránti keresletet bizonyos mértékben korlátozhatja a fogyasztók felé az árban érvényesített termelési pluszköltségek hatása;

4.  ösztönzi a nyulak közös parkrendszerekben való elhelyezését, mert ezek tágasabb életteret biztosítanak számukra, nagyobb mértékű társas érintkezést és mozgást téve lehetővé; rámutat, hogy a közös parkrendszerek használata javítja a tenyésztett nyulak jólétét, mivel lehetővé teszi számukra, hogy a természetben folytatott életmódjukhoz hasonlóbb módon éljenek; hangsúlyozza, hogy az állatok egészsége két fontos tenyésztési gyakorlattól is függ, ezek pedig az épületek környezeti feltételei és a megfelelő tenyésztési, biológiai védelmi és irányítási gyakorlatok kialakítása;

5.   felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy végezzenek további kutatásokat a lehető legjobb elhelyezési rendszerek azonosítása érdekében az állatjólét különböző tartási módoknak megfelelő javítása céljából, lehetővé téve a gazdaságok javítását célzó intézkedések végrehajtását, szavatolva ugyanakkor azok fenntarthatóságát;

6.  hangsúlyozza, hogy az uniós piacra kerülő mindenfajta nyúlhúsnak, beleértve a harmadik országból származó importot is, szigorú élelmiszerbiztonsági és minőségi előírásoknak kell megfelelnie; kiemeli, hogy amennyiben az importra nem az Unióban alkalmazottakkal egyenértékű előírások és kritériumok érvényesek, fennáll a veszélye a harmadik országok által támasztott tisztességtelen versenynek;

7.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy őrizzék meg az importált nyúlhús minőségét és biztonságosságát azáltal, hogy alapos ellenőrzést és vizsgálatot végeznek, amikor az import az Unióba érkezik;

8.  üdvözli az Európai Állatjóléti Platform létrehozását, és felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy osszák meg egymással és népszerűsítsék a nyúltenyésztés helyes gyakorlatáról szóló szabályzatokat;

Nyúltenyésztés

9.  hangsúlyozza, hogy a nyúltenyésztés az Unióban rendkívül intenzív formában zajlik, bár a nyulak tenyésztésének és tartásának körülményei piacok és tagállamok szerint eltérőek a nyúltenyésztés céljai és a fogyasztói elvárások függvényében;

10.  rámutat, hogy a ketrecek mérete az állatok kora és súlya szerint változik, valamint hogy ez hatással van az olyan mozgásokra, mint a kinyújtózás és az egyenes füllel való ülés vagy állás (a fajra jellemző „figyelő” testhelyzet), a hátsó lábra állás, a kényelmes megfordulás és az ugrálás; hangsúlyozza, hogy a mozgáshiány a csontozat meggyengüléséhez, sztereotip viselkedéshez és talpsérüléshez is vezethet;

11.  hangsúlyozza, hogy az idők során az elhelyezési rendszereket fejlesztették, új berendezések, például lábtámasz felszerelésével a lábsérülések elkerülése és az állatjólét javítása érdekében; ugyanakkor rámutat arra, hogy előfordulhat, hogy a régebbi típusú, használatban lévő ketrecek kialakítása nem felel meg a korszerű szabványoknak;

12.  aggodalommal állapítja meg, hogy a betegségek és az elhullás aránya a tenyésztett nyulak körében eleve magas, olyan tényezőknek köszönhetően, mint a parazitafertőzések magasabb aránya (kokcidiózis, végbélgiliszta stb.) és az olyan, fertőző betegségekre való fogékonyság, mint a HDV és a myxomatosis;

13.   rámutat, hogy az EFSA már 2005-ben megállapította, hogy a tenyésztett nyulak halálozási és megbetegedési arányai a bél- és légúti fertőzések és reprodukciós problémák miatt jelentősen magasabbnak tűnnek, mint más tenyésztett fajok esetében; szintén megjegyzi, hogy ugyanez az EFSA jelentés figyelmeztetett arra, hogy a nyulak földön való tartása nagyobb egészségügyi kockázatot hordoz, mint a ketreces tartás, kifejezetten a kokcidiózis és a parazitafertőzések miatt;

14.  üdvözli, hogy sok termelő tett előrelépést azáltal, hogy az elhelyezési rendszerek kialakítását az EFSA ajánlásainak megfelelően javította; ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy kevés a tenyésztett nyulak betegségeire irányuló kezelés és kutatás;

Nyúltartás

15.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az EU-ban hústermelési célból tartott és hizlalt, régi típusú, a korszerű tenyésztési követelményeknek meg nem felelő ketrecekben elhelyezett nyulak esetében egy nyúlra kevesebb hely jut, mint két szokásos A/4 méretű papírlap területe;

16.  rámutat, hogy a nyulak rendkívül érzékeny állatok és esetükben a nem megfelelő tenyésztési körülmények számtalan jóléti problémát és betegséget idézhetnek elő, többek között halálos kimenetelű vírusfertőzéseket, légzőszervi betegségeket és a ketrec rácspadozatán az ülő helyzet miatt kialakuló talpfekélyt;

17.  rámutat, hogy a nyúltenyésztőknek és állatorvosoknak kevés terápiás eszköz áll rendelkezésükre a felmerülő egészségügyi problémák kezelésére, valamint hogy erőteljesebben kell fellépni a minor állatfajok kezeléséhez és a minor alkalmazások szempontjából szükséges gyógyszerekre irányuló kutatás és befektetés hiányának megszüntetése érdekében;

18.  rámutat továbbá arra, hogy a táplálkozás nagy hatással van az állatok jólétére és az állatok egészségére, és ezért úgy véli, hogy a nyulak számára folyamatosan biztosítani kell a megfelelő rosttartalmú, kiegyensúlyozott táplálkozást;

19.  megjegyzi ugyanakkor, hogy az egészségügyi kockázatok az igen szigorú európai egészségügyi szabályoknak köszönhetően korlátozottak, továbbá hangsúlyozza, hogy a hatályos jogszabályok(6) értelmében a beteg állatokat azonnal orvosi kezelésben kell részesíteni és el kell különíteni a gyógyulás idejére, vagy szükség esetén eutanáziát kell alkalmazni;

20.  elismeri, hogy a nyúltenyésztés során valamilyen módon az állatokkal foglalkozó személyek számára képzést és megbízható technikai és tudományos elemzéseken alapuló, bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatást kell biztosítani, hogy javuljon a teljesítményük, és az állatok szükségtelen szenvedésének elkerülése érdekében jobban megismerjék a vonatkozó állatjóléti követelményeket;

21.  rámutat arra, hogy a hízlalás céljából elválasztott nyulaknak és anyanyulaknak, amelyeket alternatív közös parkrendszerekben tartanak – ahol a növendéknyulaknak jellemzően 750 cm², az anyáknak pedig 800 cm² áll rendelkezésére –, több helyük van mozogni, társas interakciót folytatni és játszani, és hogy a közös parkrendszerekben elhelyezett padozat segítségével kitérve a nyulak kikerülhetik agresszív társaikat, az anyákat pedig külön kell elhelyezni a szopósnyulakkal;

22.  elismeri, hogy az ilyen rendszerek költségeket rónak a gazdaságokra, amit figyelembe kell venni, pénzügyi támogatást nyújtva azoknak a tenyésztőknek, akik a nyúltartás céljára ezt a rendszert választják; felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli uniós költségvetésekben biztosítsa a nyúltenyésztési ágazat támogatását; megjegyzi, hogy a vidékfejlesztési program keretében pénzügyi támogatás áll rendelkezésre azoknak a gazdáknak a támogatására, akik a nyulak jólétét javító állatjóléti intézkedéseket alkalmaznak;

23.  emlékeztet arra, hogy valamennyi elindított kötelező intézkedést a nyúltenyésztők támogatásához szükséges költségvetéssel kell alátámasztani; úgy véli továbbá, hogy egy külön költségvetési tételt kell létrehozni a nyúlhús fogyasztásának népszerűsítésére;

24.  hangsúlyozza, hogy az anyanyulak csoportos elhelyezésére irányuló további kutatások ez utóbbiak jólétét szolgálnák, különös tekintettel arra az időszakra, amelyben az anyanyulakat külön kell elhelyezni, majd visszahelyezni a csoportba;

25.  azt javasolja, hogy a több mint 12 hetes, tenyésztési célból tartott baknyulakat mindig, minden rendszerben külön helyezzék el, tekintettel az agresszív viselkedésük által okozott problémákra;

Szállítás és vágás

26.  rámutat arra, hogy a szállítás a nyulak számára komoly stresszt jelent; hangsúlyozza, hogy a nyulakat hosszú távra történő szállítás előtt takarmányozni és itatni kell, és szállítás közben megfelelő takarmányról, vízről és helyről kell számukra gondoskodni, a szállítási időt pedig a faj érzékenysége miatt a lehető legrövidebbre kell korlátozni; hangsúlyozza, hogy az állatjólétet számtalan stressztényező befolyásolja, mint például a hőség, az éhezés, a kiszáradás, a fájdalom és a trauma, a hideg, az utazási betegség és a félelem;

27.  hangsúlyozza, hogy a nyulak szállítás és vágás közbeni jóléte a tenyésztők, a közúti szállítmányozók és a vágóhídi alkalmazottak hozzáállásán és módszerein, valamint a szállítás logisztikáján is múlik; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a vonatkozó uniós jogszabályok, különösen az állatok szállítás közbeni védelméről szóló 1/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtását és érvényesítését;

28.  hangsúlyozza, hogy a nyulakat levágás előtt teljesen el kell kábítani, elkerülve, hogy szenvedést, fájdalmat vagy stresszt érezzenek; emlékeztet arra, hogy összhangban az állatok leölésük során való védelméről szóló, 2009. szeptember 24-i 1099/2009/EK tanácsi rendelettel, a levágásnak úgy kell zajlania, hogy az elkábított állat semmiképpen ne ébredhessen öntudatra; emlékeztet arra, hogy a más fajokon alkalmazott kábítási technikákkal kapcsolatos gyakorlati kutatás fejlődése lehetővé teheti olyan elektromos vagy egyéb kábítási módszerek – például gázkeverék alkalmazásával való kábítás – kidolgozását, amelyek megfelelnek a nyulak sajátosságainak és üzletileg is életképesek;

Antimikrobiális rezisztencia

29.  elismeri az európai tenyésztők arra irányuló erőfeszítéseit, hogy csökkentsék az antibiotikumok alkalmazását a nyúltenyésztésben; hangsúlyozza, hogy az antibiotikumok a nyúltenyésztés – főleg az intenzív tenyésztés – során történő, széleskörű használata fokozott antimikrobiális rezisztenciát okozhat;

30.  megjegyzi, hogy az antibiotikumok nagymértékű alkalmazása az antimikrobiális rezisztencia növekedését eredményezheti, ezért létfontosságú, hogy a felelősebb használat irányába mozduljunk el; úgy véli, hogy a nyúltenyésztés, egyéb állattenyésztési ágazatokkal együtt a helyzet részét képezi, valamint hogy az ágazatnak jelentős erőfeszítést kell tennie az antibiotikumok felelős használatának előmozdítására a hatékonyság fenntartása és az antimikrobiális rezisztencia megelőzése érdekében;

31.   hangsúlyozza, hogy a magas színvonalú higiéniás körülmények minden gazdálkodási rendszer esetében való – főként megelőző intézkedések és célzott ellenőrzések kialakítása révén történő – biztosítása és fenntartása érdekében ösztönözni kell a tagállamokat, hogy fokozatosan szüntessék meg a hagyományos ketrecek használatát az EU egész területén, ugyanakkor mozdítsanak elő gazdaságilag életképes, feljavított gazdálkodási rendszereket;

32.   hangsúlyozza, hogy az antibiotikumokat kizárólag kezelési céllal szabad alkalmazni és használatukat megfelelő élelmezés-egészségügyi várakozási időnek kell követnie az állat levágása előtt, összhangban az állati eredetű élelmiszerekben előforduló farmakológiai hatóanyagok maradékanyag-határértékeiről szóló 470/2009/EK rendeletben foglaltakkal, a nyúlhús biztonságos fogyaszthatóságának szavatolása érdekében;

33.   hangsúlyozza, hogy az antibiotikumok használatának mérséklése és az ezáltal elért pozitív egészségügyi hatás csak abban az esetben érhető el, ha nagyobb hangsúlyt helyezünk a nyúltenyészetek irányítására és nyomon követésére;

Következtetés

34.  ösztönzi a Bizottságot, hogy tekintettel az EU-ban tenyésztett és levágott nyulak nagy számára és a nyúltartás során jelenleg alkalmazott rendszerek súlyos állatjóléti következményeire, készítsen ütemtervet a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó, pénzügyileg fenntartható minimumkövetelmények kialakítására; hangsúlyozza, hogy az ütemtervnek mérhető mérföldköveket kell tartalmaznia és rendszeres jelentéstételi kötelezettséget kell előírnia, valamint minimálisan, időrendi sorrendben, az alábbiakból kell állnia:

–  a bevált gyakorlatokat tartalmazó iránymutatások elkészítése és a nyulakra vonatkozó állatjóléti szabályok a termelésben részt vevőkkel és a nyúltenyésztési ágazat más érdekelt feleivel együttműködésben való kialakítása,

–  a Bizottság ajánlása, amely figyelembe veszi a meglévő nemzeti intézkedéseket, és adott esetben javaslatokat tartalmaz egy közös uniós megközelítésre, különös tekintettel a nyulak egészségére, jólétére és elhelyezésére;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy az anyanyulak és a hústermelési célból tartott nyulak elhelyezési követelményeire vonatkozó intézkedésekre tett javaslatait tudományos bizonyítékokra és eredményekre alapozza, az elhelyezési előírások vonatkozásában kellőképpen figyelembe véve az állatok biológiai szükségleteit és a fajtájukra jellemző magatartásformákat;

36.  úgy véli, hogy a 98/58/EK irányelv 3. és 4. cikkének azon előírásait, miszerint az állatok jóléte érdekében „minden ésszerű intézkedést" meg kell tenni és a szabványokat a „gyakorlati tapasztalatokkal és tudományos ismeretekkel összhangban" kell meghatározni, fel kell használni az EFSA és az OIE nyulak jólétére vonatkozó tudományos ajánlásainak érvényesítése érdekében;

37.  rámutat arra, hogy meg kell teremteni a figyelembe veendő, az állatjólétre és az állategészségügyre, a mezőgazdasági termelők pénzügyi helyzetére és munkakörülményeire, a termelés fenntarthatóságára, a környezeti hatásra és a fogyasztóvédelemre vonatkozó különböző szempontok egyensúlyát; megjegyzi ugyanakkor, hogy figyelembe kell venni a fogyasztó igényeit is, aki megfizethető árú és jó minőségű nyúlhúshoz kíván jutni;

38.   hangsúlyozza, hogy a KAP célja, hogy mezőgazdasági és élelmiszertermékeket biztosítson a fogyasztóknak az EU valamennyi országában, figyelembe véve a fogyasztók elérhető áron biztosított, egészséges és jó minőségű mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozó igényeit és elvárásait;

39.  ösztönzi a tagállamokat és az ágazatot, hogy hozzanak létre átlátható termékcímke-rendszereket, valamint hogy használják a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet V. fejezetében meghatározott önkéntes címkézési rendszereket a fokozottabb piaci átláthatóság biztosítása, a minőségi szabványok fenntartása és a fogyasztók egészségnek megóvása érdekében, ezáltal lehetővé téve a fogyasztók számára a tájékozott és átlátható választást vásárláskor, egyúttal hangsúlyozva a termék eredetét, és megvédve azt a tisztességtelen versenytől;

40.  hangsúlyozza, hogy valamennyi meglévő szabályt uniós szinten harmonizálni kell; hangsúlyozza, hogy e folyamat szempontjából kulcsfontosságú a bevált gyakorlatokat tartalmazó útmutatók kidolgozását célzó információcsere és a nemzeti iránymutatások támogatása;

41.  minden tagállamot arra buzdít, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében rendelkezéseiket igazítsák az Ausztriában, Belgiumban, Németországban és az Egyesült Királyságban alkalmazott nyúljóléti rendelkezésekhez;

42.  elismeri, hogy további tudományos kutatásokra van szükség a nyúltenyésztés terén, tekintettel az alternatív termelési rendszerekre való áttérés iránti igényre; ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítson célzott költségvetési támogatást és folytasson kutatást az alábbi területeken:

– a tenyésztett nyulak egészsége,

– a tenyésztett nyulak jóléte,

– a tenyésztett nyulak elhelyezése,

– tenyésznyulak tenyésztése, ideértve a nyugodtabb vérmérsékletet eredményező génállományú nyulakat is,

– a tenyésztett nyulak tartása,

– a tenyésztett nyulak viselkedése,

– a tenyésztett nyulak táplálása,

  – fajspecifikus betegségek, a tenyésztett nyulak morbiditása és mortalitása;

– tenyésztett nyulaknak szánt megfelelő gyógyszerek, oltások és kezelések, figyelembe véve az antimikrobiális rezisztenciával kapcsolatos, egyre súlyosabb problémákat;

– megfelelő fajspecifikus, humánus kábítási módszerek a tenyésztett nyulak számára;

43.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak adatokat a nyúlhústermelésről és -kereskedelemről, valamint hogy vegyék fel a nyúlhúst az európai húspiaci megfigyelőrendszerbe;

°

°  °

44.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

A Tanács 2008. december 18-i 2008/120/EK irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról. HL L 47., 2009.2.18., 5. o.

(2)

A Tanács 2008. december 18-i 2008/119/EK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról. HL L 10., 2009.1.11., 7. o.

(3)

A Tanács 1999. július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról. HL L 203., 1999.8.3., 53. o.

(4)

A Tanács 2007. június 28-i 2007/43/EK irányelve a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról. HL L 182., 2007.7.12., 19. o.

(5)

A Tanács 1998. július 20-i 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről. HL L 221., 1998.8.8., 23. o.

(6)

A Tanács 98/58/EK irányelve a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről.


INDOKOLÁS

Háttér

A nyúl a tenyésztett állatok között az egyedszám tekintetében a második helyen van az Európai Unióban, és évente több mint 340 millió nyulat vágnak le. Az EU-ban a nyúltenyésztés ennek ellenére a teljes uniós hústermelésnek nagyjából mindössze 1,1%-át teszi ki. Jelenleg hatályban vannak olyan uniós jogszabályok, amelyek a sertések, a borjak, a tojótyúkok és a brojlercsirkék védelmére vonatkozó minimumkövetelményeket állapítanak meg, és van egy általános tanácsi irányelv is a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről, a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről azonban egyelőre nem szól külön uniós jogszabály.

Ma a nyulakat az uniós tenyész- és hízótelepeken kegyetlen körülmények között tartják olyan európai jogi biztosítékok megléte ellenére, mint például a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló 1998/58/EK tanácsi irányelv vagy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 13. cikke, mely kimondja, hogy „az Unió és a tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok mint érző lények kíméletére vonatkozó követelményeket”.

A legtöbb tagállamban nem léteznek a nyulak tartására, tenyésztésére és hizlalására vonatkozó egyedi jogszabályok. Néhány kivétel van azonban: Ausztria (2012, a fülkés ketrecek betiltása); Belgium (2014, a ketrecek fokozatos megszüntetése és a „parkrendszerek” bevezetése 2025-ben); Németország (2014, az állatjólétre, különösen a nyúltenyésztésre vonatkozó jogi szabályozás javítása) és az Egyesült Királyság (2007, a tenyésztett állatok jólétére vonatkozó rendelkezések, melyek a nyúltenyésztésre vonatkozó fajspecifikus követelményeket tartalmaznak).

Emellett „Az európaiak hozzáállása az állatjóléthez” című, 2016 márciusában közzétett, 442. sz. Eurobarométer tematikus felmérés szerint a fogyasztók magasabb állatjóléti normákat követelnek. Az Eurobarométer felmérésre válaszoló fogyasztók túlnyomó többsége jelezte, hogy szívesen fizetnek többet olyan élelmiszerért, amelynek előállításakor az állatjólétet nagymértékben tiszteletben tartották. Az ökológiai termelésre vonatkozó, jelenleg megvitatás alatt álló új jogszabályjavaslat szerint a nyulakat csoportos ólban kell tartani, ahol legalább 0,4 m2 jut egy nyúlra, és amelynek talapzata külső legelőre nyílik.

Az előadó álláspontja

Az előadó e saját kezdeményezésű jelentéssel széles körű vitát kíván indítani az uniós nyúltenyésztésről és a tenyésztett nyulak tartási módszereiről, továbbá az Európai Bizottságot ambiciózus jogalkotási javaslat tervezetének benyújtására kívánja ösztönözni. A javaslatnak a meglévő joghézagok megszüntetését kell céloznia, melyek a tenyésztett nyulak tartásával, tenyésztésével, szállításával és levágásával kapcsolatos súlyos állatjóléti visszaélésekhez vezettek.

Az EU-ban általában nem veszik figyelembe a nyulak fajspecifikus igényeit és jólétét. A tagállamok többségében nem létezik külön szabályozás a mezőgazdaságban tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó kötelező minimális követelmények terén. Az általános európai és nemzeti állatjóléti jogszabályok alkalmazása, végrehajtása és érvényesítése javarészt hiányos, és az EU-ban a hústermelés céljából tartott nyulak tenyésztéséhez és hizlalásához használt létesítmények még a legalapvetőbb állatjóléti normáknak sem felelnek meg. Az Unióban égetően fontos a tenyésztett nyulak helyzetének a javítása, és az előadó véleménye szerint erre a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló uniós jogszabály lenne a legmegfelelőbb eszköz.

Az előadó ebben a véleményben és az ezt megelőző munkadokumentumban számos ajánlást tett. Összefoglalva: meg kell szüntetni a fülkés és a dróthálós ketrecek alkalmazását a nyúltenyésztésben, és ehelyett a nyúltenyésztés alternatív módszereit kell választani, pl. a „parkrendszereket”, ahol egy-egy nyúlra elegendő hely jut, és a nyulakat csoportosan lehet tartani. Az átálló gazdálkodókat a KAP vidékfejlesztési programjaiból támogatni kell. A nyulak elhelyezése során padozatokat vagy hasonlóan megemelt felületeket kell alkalmazni, elegendő mennyiségű dúsító anyaggal együtt. Emellett a szállítási időt a faj érzékenysége miatt a lehető legrövidebbre kell korlátozni, a nyulakat szállítás előtt takarmányozni kell, és szállítás közben megfelelő takarmányról és vízről kell számukra gondoskodni. A szállítóketrecek és más ketrecek nem akadályozhatják a normális testtartást. Végül a nyulakat levágás előtt teljesen el kell kábítani, elkerülve, hogy szenvedést, fájdalmat vagy stresszt érezzenek. A levágásnak úgy kell zajlania, hogy az elkábított állat semmiképpen ne ébredjen öntudatra.

Az előadó továbbá úgy véli, hogy az uniós szabályozásnak biztosítania kell az egységes értelmezést, egyenlő versenyfeltételeket kell teremtenie, és ki kell elégítenie a fogyasztók részéről a tenyésztett állatok jólétének javítására vonatkozóan egyre inkább felmerülő igényt. Az utóbbi években a nagyobb európai állatjóléti, illetve nem kormányzati szervezetek egyre többet beszélnek a nyúltenyésztés kérdéséről, és kampányokat indítanak a fülkés ketrecek betiltása céljából. Várható, hogy a közeljövőben e kérdésben erősödni fog a közvélemény nyomása.

Végül a fajspecifikus betegségek és a nyúltenyésztés okozta magas elhullási arány miatt széles körben szükségessé vált az antibiotikumok rutinszerű alkalmazása. Emiatt hatványozottan jelentkeznek a növekvő antimikrobiális rezisztencia okozta gondok. A nyúltenyésztés jelenlegi formájában közegészségügyi problémát is okoz, különösen a nyúltenyésztésben végső eszközként használt, nagyon erős rezerv antibiotikumok alkalmazása miatt. Az előadó véleménye szerint a ketreces tartásról az ólas rendszerre való átállás csökkentené az antibiotikumok alkalmazásának szükségességét és ezáltal mérséklődnének a közegészségügyi kockázatok.

Az előadó szerint ha a tenyésztett nyulak védelmére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló uniós jogszabályra irányuló jövőbeli javaslatban figyelembe veszik ezeket az ajánlásokat, illetve ha az importált nyúltermékek esetében – az egyenlő versenyfeltételek biztosítása céljából – ugyanilyen normák alkalmazandók, akkor végre elkezdhetjük javítani az Európai Unióban tenyésztett nyulak millióinak egészségügyi és jóléti körülményeit, és a mezőgazdaságban magasabb állatjóléti normákat követelő fogyasztók igényeit is teljesíthetjük.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

25.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

7

9

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, Daniel Buda, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Jean-Paul Denanot, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Luke Ming Flanagan, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Giulia Moi, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Laurenţiu Rebega, Jens Rohde, Bronis Ropė, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Franc Bogovič, Angélique Delahaye, Stefan Eck, Jonás Fernández, Julie Girling, Karin Kadenbach, Norbert Lins, Florent Marcellesi, John Procter, Vladimir Urutchev, Miguel Viegas

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pilar Ayuso, Stanislav Polčák, Damiano Zoffoli

Jogi nyilatkozat