Eljárás : 2016/2054(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0012/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0012/2017

Viták :

PV 02/03/2017 - 4
CRE 02/03/2017 - 4

Szavazatok :

PV 02/03/2017 - 6.9
CRE 02/03/2017 - 6.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0064

JELENTÉS     
PDF 390kWORD 55k
30.1.2017
PE 592.341v02-00 A8-0012/2017

az EU közös kereskedelempolitikájáról a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos fenntarthatóság által támasztott követelmények összefüggésében

(2016/2054(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Emma McClarkin

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az EU közös kereskedelempolitikájáról a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos fenntarthatóság által támasztott követelmények összefüggésében

(2016/2054(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 191. és 207. cikkére,

–   tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 21. cikke (2) bekezdésére,

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című bizottsági közleményre (COM(2015)0497),

–  tekintettel egy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségbe (TTIP) beillesztendő, a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetre vonatkozó uniós szövegjavaslatra, és különösen annak 10. és 16. cikkére,

–  tekintettel a fenntartható fejlődésről szóló, 2015. évi ENSZ-csúcstalálkozó „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című záródokumentumára, különösen annak 9. és 33. cikkére és 15. célkitűzésére,

–  tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezményre (GATT), különösen XX. cikkének (a) és (g) pontjára,

–  tekintettel az EU 2016. évi, a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni cselekvési tervére (COM(2016)0087) (a továbbiakban: a „cselekvési terv”),

–  tekintettel a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni uniós cselekvési tervről szóló 2016. június 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a vadon élő állat- és növényfajok számára a kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendeletre(1), valamint a környezet büntetőjog általi védelméről szóló, 2008. november 19-i 2008/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(2),

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének a vadon élő állatok és növények tiltott kereskedelme elleni küzdelemről szóló 69/314. sz. határozatára és az ENSZ Környezetvédelmi Közgyűlésének a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméről szóló 1/3. sz. határozatára;

–  tekintettel a CITES-ben részes felek Johannesburgban megrendezésre került konferenciája 17. ülésének (CoP17) eredményeire,

–  tekintettel a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmével foglalkozó 2014. februári londoni konferencia eredményeire és az előrelépések a kasanei konferencián (2015) való áttekintésére,

–  tekintettel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2016-ban Hawaiin tartott természetvédelmi világkongresszusának eredményeire,

–  tekintettel az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményére,

–  tekintettel a Világbank Globális Környezetvédelmi Alapjának (GEF) a vadon élő állatok és növények ügyével foglalkozó programjára,

–  tekintettel az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának (UNODC) a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő globális bűnözésről szóló 2016. évi jelentésére,

–  tekintettel a Vámigazgatások Világszervezete Vámegyüttműködési Tanácsának a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelméről szóló, 2014. júniusi nyilatkozatára,

–  tekintettel a United for Wildlife Transport Taskforce buckingham-palotai (London) nyilatkozatára (a továbbiakban: „Buckingham-palotai nyilatkozat”),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére (A8-0012/2017),

A.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme világszerte eddig nem tapasztalt méreteket öltött, és az állat- és növényfajok folyamatos, illegális és fenntarthatatlan, világszerte történő begyűjtése és kereskedelme biológiai válságokhoz vezet;

B.  mivel a vadon élő állat- és növényfajok ellenőrizetlen és mértéktelen kihasználása a túlélésüket veszélyeztető második legkomolyabb fenyegetés, közvetlenül az élőhelyek elpusztítását követően;

C.  mivel a becslések szerint a vadon élő állat- és növényfajok jogellenes kereskedelme a negyedik legjövedelmezőbb bűnözői tevékenység, amely becslések szerint nem kevesebb, mint 20 milliárd eurónyi forgalmat bonyolít le;

D.  mivel a legutóbbi tendenciák azt jelzik, hogy a nagyméretű bűnözői és szervezett hálózatok fokozódó mértékben vesznek részt ebben a tevékenységben, egyre kifinomultabb módszereket alkalmazva;

E.  mivel a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme hozzájárul a konfliktusok táplálásához, és a gyanú szerint terrorista hálózatok tevékenységeik finanszírozásra használják fel többek közt a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmét is, ezáltal jelentős haszonra téve szert;

F.  mivel az e jelenséget kísérő problémák, így a korrupció és a gyenge kormányzati struktúrák, tovább gyengítik a vadon élő állatok és növények kereskedelmére vonatkozó keretek már meglévő, sebezhető elemeit;

G.  mivel az Európai Unió jelenleg e fajok célpiaca, a más régiók felé irányuló tranzit egyik csomópontja, valamint olyan térség, amelyből a jogellenes kereskedelemre alkalmas bizonyos fajok származnak;

H.  mivel ahhoz, hogy kezelni lehessen a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmének kiváltó okait, elengedhetetlen a származási országok vidéki közösségeinek bevonása a vadon élő állatok és növények védelmébe, valamint az ebből származó előnyök biztosítása számukra;

I.  mivel a vadon élő fajokat érintő számítástechnikai bűnözés súlyos fenyegetést jelent a veszélyeztetett fajokra, például az elefántokra, az orrszarvúkra, a tobzoskákra, a hüllőkre, a kétéltűekre, a madarakra, valamint a zsiráfokra nézve;

J.  mivel a fejlődő országokban a fejlesztési együttműködéssel összekapcsolt kereskedelempolitika a gazdasági növekedés hatékony hajtóereje lehet;

K.  mivel a növény- és állatvilág számos fajával folytatott jogellenes kereskedelem növekedése a biológiai sokféleség csökkenéséhez és az ökoszisztémák tönkretételéhez vezet, ugyanis egyre több faj válik veszélyeztetetté vagy hal ki;

L.  mivel a vadon élő állatok és növények fenntartható kereskedelme kulcsfontosságú bizonyos marginalizált közösségek számára, melyek jogi keretekre támaszkodva védik helyi erőforrásaikat, és mivel ez a kereskedelem hozzájárul a szegénység csökkentéséhez;

Tendenciák, elvek és általános megfontolások

1.  súlyos aggodalommal tölti el a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének és a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés szintjének növekedése, amely tendencia, ha nem állítják meg és fordítják vissza, súlyos és állandó jellegű következményekkel fenyeget a biológiai sokféleség megőrzése és a környezeti fenntarthatóság tekintetében;

2.  megjegyzi, hogy az EU-nak számos, a környezet védelmét célzó globális egyezmény részes feleként jogi kötelezettsége annak biztosítása, hogy politikái és nemzetközi szerződései hozzájáruljanak e cél megvalósításához;

3.  úgy véli, hogy a globális piacokba való integrációból származó fokozott gazdasági fejlődés és a természeti erőforrások fenntartható gazdasági fejlődési célokra való felhasználása nem zárják ki egymást kölcsönösen, és azokat inkább egymást erősítő tényezőknek kellene tekinteni;

4.  ezért határozottan támogatja a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos kérdések olyan megközelítését, amely fenntartja az EU és kereskedelmi partnerei környezetvédelmi célkitűzéseit, ugyanakkor lehetővé teszi olyan, fenntartható és törvényes kereskedelmi keretek létrehozását, amelyek megerősítik a kereskedelmi politikának a fenntartható fejlődéshez való pozitív hozzájárulását;

5.  aggodalommal hangsúlyozza, hogy az Unió az USA mellett továbbra is a vadon élő fajokból származó illegális termékek jelentős célpiaca és szállítási útvonala;

6.  üdvözli a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési tervet, amely alapvető szerepet tölt be a vadon élő állatok és növények rendkívül jövedelmező jogellenes kereskedelmének ijesztő mértékű emelkedése elleni küzdelemben, az ugyanis destabilizálja azokat a gazdaságokat és közösségeket, amelyek megélhetése függ a vadon élő állatoktól és növényektől, valamint az illegális útvonalak megerősítése révén veszélyezteti az Unió kereskedelmi partnerei sérülékeny régióinak békéjét és biztonságát;

7.  úgy véli, hogy végső soron csak a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés integrált megközelítése lehet képes sikeresen korlátozni és felszámolni az illegális kereskedelmet, valamint hogy az EU-nak nem csak a kínálati oldali kérdések, így a harmadik országokban tapasztalt fejlődési problémák, hanem a belföldi piacon – így az online platformokon – az illegális termékek iránti kereslet problémájának kezelésére tett erőfeszítésekben is vezető szerepet kell vállalnia;

Nemzetközi intézmények és kormányok

8.  emlékeztet arra, hogy a WTO-jog értelmében az egyes országok kivételeket vezethetnek be a GATT általános szabályai alól a XX. cikk (g) pontja szerint a kimerülő természeti erőforrások szabályozása érdekében, valamint a XX. cikk (a) pontja szerint a közerkölcs védelme érdekében; megjegyzi, hogy a WTO Fellebbezési Testülete a „kimerülő természeti erőforrás” kifejezést tágan értelmezte, és kiterjesztette a kimerítés által veszélyeztetett élő fajokra is, valamint hogy a WTO ítélkezési gyakorlata kimondottan kimeríthetőségük bizonyítékaként emelte ki az egyes fajoknak a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) mellékleteibe való bevonását; megjegyzi továbbá, hogy a WTO Fellebbezési Testülete a „közerkölcs” fogalmát tágan értelmezte, kiterjesztve azt az állatokkal való kegyetlen bánásmód megelőzésével kapcsolatos aggályokra is;

9.  üdvözli, hogy az Unió a WTO-n belül erőfeszítéseket tett a káros halászati támogatások csökkentése érdekében, ezek ugyanis veszélyeztethetik a halászterületek fenntartható kezelését és az egyes fajok, például a teknősök, a cápák, a tengeri madarak és a tengeri emlősök védelmét;

10.  ismételten szilárd elkötelezettségének ad hangot az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai és a 15. célkitűzés végső sikere mellett, ami egy szándéknyilatkozatot is tartalmaz a védett állat- és növényfajok befogása/begyűjtése és az azokkal való jogellenes kereskedelem felszámolására, valamint az illegálisan forgalmazott termékek keresletének és kínálatának visszaszorítására;

11.  üdvözli a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés ellen fellépő, a CITES, az Interpol, az UNODC, a Világbank és a Vámigazgatások Világszervezete részvételével létrejött nemzetközi konzorcium jelenleg folytatott tevékenységét;

A vámok és az online kereskedelem

12.  üdvözli a Vámigazgatások Világszervezetének INAMA projektjét, amely a vámhatóságok kapacitásépítés-javítási képességének fokozását célozza a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés felszámolása érdekében; kéri a vámhatóságokat, hogy vegyenek részt nagyobb mértékben a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének felszámolását célzó bűnüldözési műveletekben, valamint fokozott mértékű tudatosság-növelő tevékenységekre szólít fel a vámhatóságok képzése és működése javításának érdekében;

13.  úgy véli, hogy a vadon élő fajokkal összefüggő internetes bűnözés súlyos fenyegetést jelent a veszélyeztetett állatokra, így az elefántokra, az orrszarvúkra, a kétéltűekre, a hüllőkre és madarakra nézve, valamint hogy a kormányoknak, a vállalatoknak és a nem kormányzati szervezeteknek közösen kellene fellépniük e jelenség ellen;

14.  úgy véli, hogy az uniós cselekvési terv vámszempontjait még jobban meg kell erősíteni mind a partnerországokkal való együttműködés, mind az Unión belüli jobb és hatékonyabb végrehajtás tekintetében; ezért várakozással tekint az Unió jelenlegi jogszabályi keretének végrehajtására és érvényesítésére irányuló 2016. évi bizottsági felülvizsgálatra, és kéri, hogy ebbe a felülvizsgálatba foglalják bele a vámeljárások értékelését;

15.  felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy az egyes tagállamokban az ellenőrzésekért felelős vámtisztviselők mennyire egységesen alkalmazzák a vadon élő fajok kereskedelmére vonatkozó uniós jogszabályokat;

16.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek az információmegosztásért és kapacitásépítésért, többek közt a vámhatósági tisztviselőket célzó speciális képzések révén;

A magánszektor és a nem kormányzati szervezetek szerepe

17.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a magánszektor részvételét a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelemben, ideértve az online piacterek és a közösségi média bevonását is;

18.  üdvözli azokat a működőképes megoldásokat, amelyek – meglévő ellátási láncba és kereskedelemigazgatási rendszerekbe integrálva – lehetővé teszik a magánszektor számára, hogy a kormányok és nemzetközi szervezetek valódi partnereként lépjen fel a globális ellátási láncok felelősségteljes kezelésének biztosításában; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közös kereskedelempolitikának elő kell mozdítania a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó előírásokat, iránymutatást és támogatást biztosítva a magánszektor számára a társadalmilag felelős gyakorlattal kapcsolatban; úgy véli, hogy a vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó előírások a közlekedési hálózatok szempontjából rendkívüli jelentőségűek;

19.  üdvözli az együttműködésen és zéró tolerancián alapuló megközelítés kialakulását a vadon élő fajok kereskedelmének szakértői és a logisztikai vállalatok között; úgy véli, hogy a Bizottságnak fontolóra kell vennie azt, hogyan tudná a legjobban biztosítani, hogy a vonatkozó jogi keret hatékonyabban kezelje az e-kereskedelemmel, valamint az online és offline kereskedelmi reklámokkal kapcsolatos kockázatokat;

20.  üdvözli a nem kormányzati szervezeteknek és a civil társadalomnak a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni harcban játszott szerepét, ideértve a figyelemfelhívást és a kereslet csökkentését mind az Unión belül, mind pedig a szóban forgó vadon élő állatoknak és növényeknek otthont adó harmadik országok területén, valamint a kereskedelmi és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásának ellenőrzése céljából az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban előírt belső tanácsadó csoportokon belül betöltött szerepét;

21.  üdvözli a United for Wildlife Transport Taskforce 2016. márciusi Buckingham-palotai nyilatkozatát, melynek célja egyrészt a magánszektorbeli szereplők bevonása a szállítás és a vámkezelési eljárások sebezhető – és a jogellenes kereskedelmet folytatók által ki is használt – pontjainak kezelésébe, másrészt a globális ellátási láncok és kereskedelmi útvonalak mentén zajló információmegosztás javítása;

22.  felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a nem kormányzati szervezetekkel a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmének visszaszorításában, a vadon élő fajokból származó termékekkel szembeni fogyasztói magatartás megváltoztatásában és az ilyen termékek iránti kereslet csökkentésében olyan kampányok révén, melyek célja, hogy felhívják a figyelmet a vadon élő fajok jogellenes kereskedelme elleni fellépés terén jelentkező kihívásokra, különösen azokban az országokban, ahol nagyobb a kereslet;

Uniós jogi keret és kereskedelmi megállapodások

23.  úgy véli, hogy a meglévő belföldi jogi kereten belül a jelenlegi szakaszban az uniós tagállamok előtt álló legfontosabb kihívás és elsőbbségi feladat a már meglévő szabályok végrehajtása; elismeri ugyanakkor, hogy a más államokban meglévő, szóban forgó szabályokat figyelembe vevő, kiegészítő rendelkezések vizsgálatára van szükség annak érdekében, hogy betiltsák a harmadik országokban jogellenesen kitermelt vagy értékesített vadon élő állatok és növények forgalmazását, forgalomba hozatalát, szállítását és beszerzését; úgy véli, hogy a jelenlegi jogi keretet is meg kell vizsgálni az e-kereskedelemmel kapcsolatos kockázatok hatékonyabb kezelése érdekében;

24.  támogatja azt a megközelítést, amelynek keretében a jövőbeli uniós kereskedelmi megállapodásokba a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmének kezelését célzó rendelkezéseket építenek be;

25.  üdvözli, hogy a fenntartható fejlődés biztosítása melletti fennálló kötelezettségvállalásának részeként a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségbe (TTIP) illesszenek be egy kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetet; megjegyzi, hogy kereskedelmi megállapodásaiban az Egyesült Államok szabványok kialakítására törekedett a vadon élő állatok és növények kereskedelmét illetően, többek közt a halászati támogatások korlátozása révén; hangsúlyozza, hogy valamennyi jövőbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatos tárgyalások során a vadon élő fajok védelme tekintetében szigorú rendelkezésekről, többek közt – a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetek részeként – az elfogadott multilaterális környezetvédelmi megállapodások megfelelő végrehajtására irányuló rendelkezésekről és kötelezettségvállalásokról kell megállapodni;

26.  üdvözli a vadon élő fajok védelmével kapcsolatos ambiciózusabb uniós megközelítést az Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetében, amely nemcsak a multilaterális környezetvédelmi megállapodások – például a CITES, a Biológiai Sokféleség Egyezmény (CBD) és bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezmény (ICRW) – megfelelő végrehajtása és érvényesítése iránti kötelezettségvállalásokat tartalmaz, hanem a kereskedelmi kapacitás építésére, az információcserére és a figyelemfelkeltésre irányuló rendelkezéseket is, valamint sürgeti az Uniót és a tagállamokat e kötelezettségvállalások és rendelkezések megfelelő végrehajtásának garantálására; úgy véli, hogy ezeknek a kötelzettségvállalásoknak érvényesíthetőknek kell lenniük a hatékony és folyamatos megfelelés többek közt a nem kormányzati és civil társadalmi szervezetek megfelelő szerepének kialakítása révén történő biztosítása érdekében;

27.  támogatja az „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában körvonalazott megközelítést, miszerint a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokba korrupcióellenes intézkedéseket kell beépíteni, tekintettel a korrupciónak a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme megkönnyítésében játszott szerepére, valamint üdvözli az Unió arra irányuló elkötelezettségét, hogy olyan kereskedelempolitikákat hajtson végre, amelyek előmozdítják a fenntartható fejlődést, és ezzel hozzájárulnak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend részeként közösen megállapított globális célkitűzések megvalósításához;

Ajánlások

28.  az uniós kereskedelmi politika olyan megközelítését támogatja, amely nem csupán kiemelt helyen kezeli a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme elleni fellépést, hanem valamennyi jövőbeli megállapodásba olyan rendelkezéseket illeszt be, melyek annak csökkentését és végül felszámolását célozzák, szilárd és hatékony kiegészítő intézkedések mellett, különös tekintettel az erdőgazdálkodással, az egészségüggyel és a vámkezeléssel kapcsolatos képzésekre és megelőzésre, valamint az e területekkel kapcsolatos szankciók alkalmazására;

29.  hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitikában semminek nem szabad megakadályoznia, hogy az EU és annak kereskedelmi partnerei olyan döntéseket hozzanak, amelyek szükségesek a vadon élő állatok és növények és a természeti erőforrások védelméhez, feltéve, hogy ezek az intézkedések továbbra is jogos közpolitikai célok érdekeit szolgálják és nem jelentenek önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést;

30.  úgy véli, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel kapcsolatos globális fenntarthatóság és az illegális kereskedelem elleni fellépés tekintetében nincsen minden helyzetre egységesen alkalmazható megoldás; e tekintetben emlékezetet arra, hogy szükség van a teljes rugalmasság biztosítására és az információk, adatok és bevált gyakorlatok megosztására, hogy lehetővé váljon a megerősített együttműködést célzó párbeszéd, szem előtt tartva az ilyen típusú jogsértések határokon átnyúló jellegét;

31.  javasolja, hogy az uniós tagállamok vegyenek fontolóra olyan politikai megoldásokat, amelyek lehetővé tennék minden olyan, még meglévő joghézag megszüntetését, amelyek megkönnyíthetnék az illegális kereskedelemből származó vadon élő növény- és állatfajok és az azokkal kapcsolatos termékek „tisztára mosását”; ezenkívül javasolja, hogy ezzel kapcsolatosan kerüljön sor alapos ellenőrzésre, valamint hogy e célkitűzés elérése érdekében hatékonyan használjanak fel minden létező erőforrást és ügynökséget;

32.  felszólítja az EU-t és annak tagállamait, hogy fontolják meg az elefántcsont kereskedelmének, kivitelének vagy az Unión belüli és azon kívülre irányuló újrakivitelének európai szintű, a WTO szabályait betartó, teljes betiltását, a CITES létrejötte előtt forgalomba hozott elefántcsontot is beleértve;

33.  kéri, hogy fordítsanak megfelelő forrásokat a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének felszámolását célzó uniós célkitűzéseknek való megfelelést célzó politikákra és intézkedésekre, ami harmadik országoknak kapacitásépítés, és különösen a vámeljárások, a hatóságok, az átláthatóság és a jó kormányzás céljára juttatott forrásokat is magában foglalja;

34.  kéri, hogy a Bizottság és a tagállamok továbbra is működjenek együtt az összes érintett szereplővel egy olyan integrált megközelítés biztosítása érdekében, amely nem csupán a vadon élő fajok és az azokból készült termékek jogellenes forrásait célozza, hanem amely egyben a kereslet csökkentéséért és a felvevőpiacokon a tudatosság növeléséért is tesz;

35.  kéri, hogy a tagállamok és a Bizottság tegyenek többet a vadon élő fajok jogellenes kereskedelmével foglalkozó illegális bűnszervezetek és bűnszövetkezetek felbomlasztásának, felszámolásának és bíróság elé állításának biztosításáért, valamint kéri a tagállamokat annak biztosítására, hogy a vadon élő fajokkal kapcsolatos bűncselekményekért kiszabott büntetések és ítéletek arányosak és egyben elrettentőek is legyenek, és adott esetben álljanak összhangban a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezményben meghatározott kötelezettségvállalásokkal;

36.  felszólítja az Uniót, hogy a WTO keretén belül vizsgálja meg, hogy a globális kereskedelmi és környezetvédelmi rendszerek hogyan tudnák egymást jobban támogatni, különösen a WTO és a MEA-k közötti koherencia megerősítésével kapcsolatos, folyamatban levő munka keretében, valamint a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésére vonatkozó megállapodás fényében;

37.  úgy véli, hogy további együttműködési lehetőségeket kell kialakítani a WTO és a CITES között, különösen a fejlődő országok tisztviselői számára a kereskedelmi és környezetvédelmi területen nyújtott technikai segítség és kapacitásépítés tekintetében; kéri, hogy a Bizottság a Nairobiban elfogadott határozatot követő megbeszélések részeként folytassa az erről való gondolkodást, és foglalkozzon a 2017-ben Buenos Airesben megrendezendő következő miniszteri konferencián megvitatandó jövőbeli elemekkel;

°

°  °

38.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamoknak, a CITES-nek, az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalának, a Vámigazgatások Világszervezetének, a Kereskedelmi Világszervezetnek és az Interpolnak.

(1)

HL L 61., 1997.3.3., 1. o.

(2)

HL L 328., 2008.12.6., 28. o.


INDOKOLÁS

A vadon élő állatok és növények és az azokkal kapcsolatos termékek illegális kereskedelme világszerte eddig példátlan mértékben megnövekedett, ami azzal fenyeget, hogy semmissé teszi a vadon élő állatok és növények megőrzése terén évtizedek során, nagy nehézségek árán elért eredményeket; A vadon élő állatok és növények és az azokkal kapcsolatos termékek illegális kereskedelme valóban világszerte az egyik legjövedelmezőbb bűnözői tevékenységgé vált, melynek éves becsült összértéke 8 és 20 milliárd euró között mozog; A vadon élő állatok és növények illegális kereskedelme pusztító hatással van a biodiverzitásra, ugyanakkor károsan hat a fejlődésre és a jogállamiságra is, tekintettel a korrupcióval való szoros kapcsolatára, ami néhány, veszélyeztetett országban hozzájárul a biztonság destabilizálásához;

Az Európai Bizottság 2016. február 26-án az Európai Parlament kérésére közleményt fogadott el „A vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni uniós cselekvési terv” címmel (COM (2016)0087). A cselekvési terv célja, hogy átfogó tervet kínáljon a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűnözés felszámolására irányuló közös erőfeszítésre és az Unió szerepének megerősítésére az illegális tevékenységek elleni globális közdelemben. A cselekvési terv számos, az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjére, és különösen a 15. fenntartható fejlesztési célra adott uniós válasz részét képező javaslatot terjeszt elő, amely cél azonnali cselekvésre szólít fel a védett fajok befogásának és a velük való jogellenes kereskedelemnek a felszámolása, valamint a vadon élő növényekből és állatokból készült illegális termékek keresletének és kínálatának visszaszorítása érdekében.

Emellett a Bizottság „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című új, átfogó kereskedelmi stratégiája (COM (2015)0497) különösen kihangsúlyozza a közös kereskedelempolitika és a szélesebb értelemben vett kül- és fejlesztési politikák, különösen a kereskedelmi és a fenntartható fejlődésre irányuló célkitűzések – így a vadon élő növények és állatok védelme – közötti szakpolitikai koherencia és komplementaritás szükségességét. A Bizottság annak végiggondolását kérte az Európai Parlamenttől, hogy milyen módon valósítható meg legjobban a koherencia az Európai Unió működéséről szóló szerződés 207. cikkén alapuló közös kereskedelempolitika és a környezetvédelmi politika között.

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság válaszképpen nem jogalkotási jelentés elkészítéséről határozott, melynek célja azon kereskedelmi és külső vámpolitikai keretek részletes vizsgálata, amelyek az e területen már aláírt nemzetközi kötelezettségvállalásokat támogatják és végrehajtják. Ez a jelentés röviden áttekinti, hogy milyen kihívásokkal kell az EU-nak és a világ országainak szembenézni, ha csökkenteni akarják a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének példátlan bővülését, illetve ha fel kívánják számolni azt.

Kezelni kell a megnövekedett kereslettel, az e-kereskedelem bővülésével, a konténeres szállítás terjedésével, a magánkézben lévő kézbesítő központokkal és a szervezett bűnözői hálózatok részvételével kapcsolatos új problémákat, valamint biztosítani kell, hogy a legális és fenntartható kereskedelem, amelytől gyakran a helyi közösségek megélhetése függhet, tovább folytatódhasson és hozzájárulhasson a fenntartható gazdasági fejlődéshez. Az új és újonnan megjelenő kihívások határozott, integrált megközelítést tesznek szükségessé, és az uniós kereskedelmi, vám-, bűnüldözési és fejlesztési szakpolitikáknak továbbra is meghatározó szerepet kell játszaniuk.

E kihívásokra való tekintettel az előadó öt kulcsfontosságú fellépést javasol.

Elsőként, a politikaformálóknak az EU-ban és a tagállamokban biztosítaniuk kell, hogy a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének kérdése továbbra is politikai prioritást kapjon. A kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos jelenlegi és jövőbeli tárgyalások során a vadon élő állatok és növények legális és illegális kereskedelmére vonatkozó valamennyi lehetséges intézkedést számba kell venni. Ennek különösen ki kell terjednie a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségre, ahol az Uniónak figyelembe kell vennie a szigorúbb szabványokat és nagyobb ívű ambíciót, melyet az Egyesült Államok a csendes-óceáni térséget összefogó partnerségbe belefoglalt, új, globális referenciaként. Emellett az EU kereskedelmet célzó támogatási programját és az általános vámkedvezmény-rendszert határozottabban kellene alkalmazni a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás kialakítása és megerősítése fokozottabb támogatásának, valamint a marginalizált közösségek abban való segítésének eszközeként, hogy élhessenek a legális fenntartható kereskedelem előnyeivel.

Másodszor, az EU-nak nem csupán saját jogi keretei, hanem a harmadik országokkal, kétoldalúan és többoldalúan egyeztetett rendelkezések nagyobb mértékű érvényesítését is középpontba kell állítania. Ez azt is magában foglalja, hogy az EU az új keretek kialakítása vagy a meglévő szabályok megváltoztatása helyett a meglévő belföldi kötelezettségvállalások végrehajtására és érvényesítésére helyezi a hangsúlyt. Az EU-nak példát kell mutatnia, és a tagállamoknak keményebben kell dolgozniuk annak érdekében, hogy a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűncselekmények szankciói arányban álljanak a cselekmény súlyosságával, valamint hogy megfelelő visszatartó erővel rendelkezzenek. Az EU-nak továbbá fontolóra kell vennie, hogy milyen szerepet játszhatna a kereslet csökkentése tekintetében azokban az országokban, ahol nagy piacok állnak a vadon élő állatok és növények és az azokkal kapcsolatos termékek illegális kereskedelmének rendelkezésére.

Harmadszor, amennyiben az a célunk, hogy a nemzetközi intézmények, szervezetek és globális hálózatok hatékonyabban működjenek együtt kölcsönösen előnyös eredmények elérése érdekében, akkor nagyobb mértékű információ-megosztásra van szükség a vadon élő állatokkal és növényekkel összefüggő bűncselekményekkel kapcsolatos legújabb fejlemények és tendenciák tekintetében. Erőfeszítéseket kell fordítani az adatgyűjtés és az információ-megosztásra szolgáló platformok (pl. EU-Twix) biztosítására, valamint gondoskodni kell az olyan ügynökségek, mint a Vámigazgatások Világszervezete és az UNODC, szerepének támogatásáról és megerősítéséről. Ez különösen fontos azon vámhatóságok számára, amelyek a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelem frontvonalában állnak, és amelyeknek naprakész és lényegi információkra van szükségük a gyanús szállítmányok felderítéséhez és a csempészútvonalak elszigeteléséhez.

Negyedszer, az EU-nak fokoznia kell a korrupció problémájának kezelésére irányuló erőfeszítéseit, amely a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének egyik legfontosabb elősegítője. E tekintetben az előadó üdvözli „A mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű bizottsági stratégiának a jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodások tárgyalása során korrupció-ellenes rendelkezések beillesztésére vonatkozó kötelezettségvállalását. Míg a szóban forgó rendelkezések pontos természete még az uniós intézmények közti és harmadik országokkal folytatandó tárgyalások tárgyát képezi, az előadó úgy véli, hogy a csendes-óceáni partnerség ismét új etalonként szolgáló normákat vezetett be, amelyre az európai politikaformálóknak követendő példaként kellene tekinteniük.

Végül, az Uniónak biztosítania kell, hogy elegendő forrást különítsenek el kapacitásépítő intézkedésekre. Az EU-nak ügyelnie kell arra, hogy támogassa a képzést a termelő országokban, nem csupán a vám- és bűnüldöző hatóságok, hanem a termelői egyesületek, szövetkezetek és szociális vállalkozások számára is, amelyek lehetővé teszik a helyi közösségek számára, hogy éljenek a legális fenntartható kereskedelem előnyeivel. E cél fényében vizsgálandó a nem kormányzati szervezetek és a magánszektor szerepe is, mivel kulcsszerepet fognak játszani a vadon élő állatok és növények védelmére irányuló kormányzati célkitűzések megvalósításának segítésében.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

24.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, David Campbell Bannerman, Salvatore Cicu, Marielle de Sarnez, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Eleonora Forenza, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Yannick Jadot, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Emma McClarkin, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Alessia Maria Mosca, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Matteo Salvini, Marietje Schaake, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Eric Andrieu, Bendt Bendtsen, Edouard Ferrand, Seán Kelly, Lola Sánchez Caldentey, Ramon Tremosa i Balcells

Jogi nyilatkozat