JELENTÉS az Európai Unió és a Cook-szigetek kormánya közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötésére vonatkozó tanácsi határozattervezetről szóló nem jogalkotási állásfoglalási indítvánnyal

1.2.2017 - (07592/2016 – C8-0431/2016 – 2016/0077(NLE) – 2016/2230(INI))

Halászati Bizottság
Előadó: João Ferreira

AZ EURÓPAI PARLAMENT NEM JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNYA

az Európai Unió és a Cook-szigetek kormánya közötti fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről

(07592/2016 – C8-0431/2016 – 2016/0077(NLE) – 2016/2230(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (07592/2016),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkével, 218. cikke (6) bekezdése második albekezdése a) pontja v. alpontjával, továbbá 218. cikke (7) bekezdésével összhangban előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C7-0431/2016),

–  tekintettel a határozati javaslatról szóló …-i jogalkotási állásfoglalására[1],

–  tekintettel az Európai Unió és a Cook-szigetek kormánya közötti halászati partnerségi megállapodásról és az ahhoz csatolt végrehajtási jegyzőkönyvről szóló előzetes értékelésről készült, 2013. júniusi jelentésre,

–  tekintettel a Cook-szigetek hatóságainak a helyi halászati ágazattal kapcsolatos stratégiai iránymutatásaira, különösen a „Cook Islands Offshore Fisheries Policy” című dokumentumban foglaltakra,

–  tekintettel a fenntartható fejlesztési célokra vonatkozó keretre, különösen az 1., 2., 9., 10. és 14. fenntartható fejlesztési célokra,

–  tekintettel a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottságnak (WCPFC) a Csendes-óceán nyugati és középső térségében található vándorló halállományok hosszú távú megőrzésével és fenntartható kiaknázásával foglalkozó tudományos bizottsági ülésének következtetéseire és ajánlásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikke (1) bekezdésének második albekezdésére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8-0015/2017),

A.  mivel az Európai Bizottság tárgyalásokat folytatott a Cook-szigetek kormányával az Európai Unió és a Cook-szigetek közötti új – nyolc, illetve négy évre szóló – fenntartható halászati partnerségi megállapodásnak (EU–Cook-szigetek partnerségi megállapodás) és végrehajtási jegyzőkönyvének megkötéséről;

B.  mivel ez az Európai Unió és a Cook-szigetek közötti első olyan halászati partnerségi megállapodás, amely a Kiribatival kötött megállapodás megújításának elmaradását (és a Mikronéziával, illetve a Salamon-szigetekkel aláírt, de végre nem hajtott megállapodásokat) követően garantálja az európai jelenlétet a Csendes-óceán keleti részén;

C.  mivel az EU–Cook-szigetek partnerségi megállapodás általános célja az Európai Unió és a Cook-szigetek közötti halászati együttműködés mindkét fél érdekét szolgáló fejlesztése, egy olyan partnerségi keret kialakítása révén, amely elősegíti a Cook-szigetek kizárólagos övezetében megvalósuló fenntartható halászati politikát és az erőforrások fenntartható kiaknázását;

D.  mivel a régióban való jelenlétünknek elő kell segítenie a fenntartható halászati politikát és az erőforrások ésszerű kiaknázását, biztosítva a csendes-óceáni tonhalkészletek megfelelő kezelését;

E.  mivel az EU és a Cook-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodásnak a rendelkezésre álló legjobb tudományos útmutatásokon kell alapulnia, a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) állománymegőrzési és -kezelési intézkedéseinek tiszteletben tartása mellett és a rendelkezésre álló többlet erejéig;

F.  mivel problémák tapasztalhatók a vizsgálattal és az ellenőrzéssel kapcsolatban, és mivel a terület nagy kiterjedése és az erőforrások szétszórt jellege miatt nehéz felvenni a küzdelmet a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal szemben;

G.  mivel az EU tagállamainak számos halászhajója van a Csendes-óceán nyugati és középső térségében, és mivel a térségre vonatkozó meglévő halászati megállapodások elévültek;

H.  mivel kötelezettséget vállaltak arra, hogy egyéb nem európai flottáknak nem nyújtanak kedvezőbb feltételeket, mint a megállapodásban foglaltak, és mivel a megállapodás magában foglalja a Cotonoui Megállapodás emberi jogokra, demokratikus alapelvekre és a jogállamiságra vonatkozó záradékát;

I.  mivel az EU és a Cook-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodás célja a halászati ágazat és a kapcsolódó iparágak és tevékenységek hatékonyabb és fenntarthatóbb fejlődésének elősegítése a szigeteken, a Cook-szigetek nemzeti halászati politikájával összhangban – különös tekintettel a tudományos kutatás és a kisüzemi halászat támogatására, a kirakodás növelésére a helyi kikötőkben, a halászati tevékenységek nyomon követését, ellenőrzését és felügyeletét szolgáló kapacitások növelésére, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére –, továbbá a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban;

J.  mivel a Cook-szigetek halászati politikájának fejlesztését célzó összegek, melyek az áthelyezett összegek 47,6–50%-át teszik ki, százalékos arányban jelentős hozzájárulást jelentenek;

K.  mivel 2012 óta csökken a nagyszemű tonhal állománya, mivel ennek következtében a WCPFC kezelési intézkedéseket vezetett be, melyeket 2027-ben újratárgyalnak, és mivel az erszényes kerítőhálós fogások száma 2015-ben 2014-hez képest 25%-al csökkent; mivel továbbá a Cook-szigetek körüli vizeket „cáparezervátumként” tartják számon, noha hangsúlyozni kell, hogy a cápák nem tartoznak az új megállapodás keretében e vizekben halászó európai flották által megcélzott fajok közé;

L.  mivel az uniós horogsoros hajók jellemzően a Cook-szigetektől délre elhelyezkedő melegebb vizekben halásznak; figyelembe véve a Cook-szigetek cápavédelmi rendeletében előírt követelményeket; mivel az előzetes értékelés megállapította, hogy az uniós horogsoros halászhajók nem érdekeltek abban, hogy a jövőben a Cook-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében halásszanak;

M.  mivel a Cook-szigetek rendkívül nagy mértékben függ az élelmiszerimporttól;

1.  úgy véli, hogy az EU és a Cook-szigetek közötti halászati partnerségi megállapodásnak megfelelő uniós ágazati támogatás révén hatékonyan elő kell mozdítania a Cook-szigetek körüli vizekben folytatott fenntartható halászatot, továbbá két, egyformán fontos célra kell törekednie: 1) halászati lehetőségeket kell biztosítania a Cook-szigetek térségében lévő uniós hajóknak, a rendelkezésre álló legjobb tudományos útmutatások alapján, valamint a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) állománymegőrzési és -kezelési intézkedéseinek kellő tiszteletben tartása mellett, a rendelkezésre álló többlet erejéig, melynek kiszámításakor az ország halászati kapacitásának teljes megvalósulását kell figyelembe venni; valamint 2) elő kell segítenie az EU és a Cook-szigetek közötti együttműködést, melynek célja a Cook-szigetek halászati térségében megvalósuló fenntartható halászati politika és a halászati erőforrások fenntartható kiaknázása a gazdasági, pénzügyi, műszaki és tudományos együttműködés révén, és az ország e fejlesztéssel kapcsolatos szuverén lehetőségeinek tiszteletben tartása mellett;

2.  tudomásul veszi az Európai Unió és a Cook-szigetek kormánya közötti halászati partnerségi megállapodást és annak végrehajtási jegyzőkönyvéről szóló előzetes értékelésről készült 2013. júniusi jelentést, mely szerint a térségben (Kiribati, Salamon-szigetek) kötött korábbi halászati partnerségi megállapodások és jegyzőkönyvek nem járultak hozzá jelentősen a helyi halászati iparágak fejlődéséhez, nevezetesen a (közös befektetésekkel megvalósuló) közös vállalkozásokra irányuló kezdeményezések és a helyi feldolgozó kapacitások fejlesztése tekintetében; úgy véli, hogy az EU–Cook-szigetek halászati partnerségi megállapodásnak lehetőség szerint hatékonyan hozzá kell járulnia a halászati iparágak helyi fejlesztéséhez, az új generációs uniós halászati megállapodásokra vonatkozóan kitűzött célkitűzésekkel és a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban;

a) sajnálattal veszi tudomásul, hogy a régió többi országa nem kötött partnerségi megállapodást az EU-val, és halászati területüket a világ más országai, illetve régiói előtt nyitják meg, melyek időnként olyan halászati gyakorlatokat alkalmaznak, amelyek nem veszik figyelembe a rendelkezésre álló forrásokat, ahelyett, hogy az EU-val kötnének olyan megállapodást, amely elősegíti a fenntartható fejlődést és ágazati támogatást nyújt;

b) üdvözli annak a kötelezettségnek a bevezetését, miszerint a Cook-szigeteknek nyilvánosságra kell hoznia bármely olyan megállapodás létét, amely engedélyezi, hogy idegen hajók halásszanak a vizein, azonban sajnálattal veszi tudomásul az általános erőkifejtésre vonatkozó, az EU részéről megkötött más megállapodások által megkövetelt precizitás hiányát;

3.  hangsúlyozza, hogy az EU–Cook-szigetek halászati partnerségi megállapodás és az ahhoz csatolt jegyzőkönyv végrehajtása, illetve esetleges felülvizsgálata vagy megújítása során figyelembe kell venni a Cook-szigetek hatóságainak a halászati ágazat fejlesztésére irányuló stratégiáját, illetve a megállapodást ahhoz kell igazítani az alábbiak biztosítása révén:

-  hozzájárulás a Cook-szigetek halászati erőforrásai és az ország vizeiben végzett halászati tevékenység nyomon követésére, ellenőrzésére és felülvizsgálatára szolgáló kapacitások kiépítéséhez, különös tekintettel a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemre;

-  a helyi tengeri ökoszisztémák állapotára és a Cook-szigetek vizeiben fejlődő halászati erőforrásokra vonatkozó, rendelkezésre álló tudományos ismeretek fejlesztése;

-  a helyi kisüzemi halászat és az abból élő közösségek konkrét támogatása, ami hozzájárul a helyi gazdaság támogatásának növekedéséhez, a fedélzeti biztonság és a halászok bevételeinek növekedéséhez, valamint elősegíti a nemzeti piacot ellátó vagy kiviteli célú helyi halászati feldolgozó és kereskedelmi infrastruktúrák fejlesztését;

4.  úgy véli, hogy az ágazati fejlesztés támogatása jelentős mértékben elősegíti egy partnerország fenntarthatóságát, hiszen ezáltal ösztönözhető az ország autonóm működése, erősíthető meg fejlesztési stratégiája és biztosítható szuverenitása;

5.  úgy véli, hogy a helyi tengerészek európai uniós hajók fedélzetén való alkalmazásának lehetőségei a partnerségi megállapodások keretén belül megfelelnek a nemzetközi normáknak; ismételten hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani az ILO alapelveit, és elő kell segíteni az ILO 188. egyezményének ratifikálását, tiszteletben tartva a munkavállalók egyesülési szabadságra és kollektív tárgyaláshoz való jogára, valamint a munkavállalás és foglalkoztatás tekintetében való megkülönböztetés kizárására vonatkozó általános alapelveket; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a tonhalfélék halászatára jogosult hajókon való szolgálatra alkalmas tengerészek hiányából fakadóan a Cook-szigetek hatóságai nem igényelték belföldi munkaerő uniós flottához való felvételét;

6.  úgy véli, hogy az EU–Cook-szigetek halászati partnerségi megállapodásnak és az ahhoz csatolt jegyzőkönyvnek lehetővé kell tennie az illegális halászattal szembeni küzdelemre irányuló kétoldalú együttműködés megerősítését, és biztosítania kellene a Cook-szigeteknek a megfigyelési programok finanszírozásához szükséges eszközöket, továbbá úgy véli, hogy meg kell erősíteni a Cook-szigetek kizárólagos gazdasági övezetében végzett nem bejelentett és szabályozatlan halászat megelőzésére irányuló intézkedéseket, többek között műholdas hajómegfigyelési rendszer használatán, hajónaplókon, ellenőrökön és a regionális halászati szervezetek határozatainak végrehajtásán keresztül megvalósított jobb megfigyelés, ellenőrzés és felügyelet révén;

7.  úgy véli, hogy valamennyi fogásra (a célzott és a járulékos fogásokra) és általában a halászati erőforrások védettségi helyzetére vonatkozó egyre több és egyre megbízhatóbb adatra lenne szükség ahhoz, hogy – a halászati egyesületek bevonásával – jobban lehessen mérni a megállapodás tengeri ökoszisztémára és halászati közösségekre gyakorolt hatását; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy segítse elő a megállapodás végrehajtásának nyomon követéséért felelős szervek rendszeres és átlátható működését, valamint a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Bizottság (WCPFC) tudományos értékeléseinek megerősítését;

8.  arra kéri ezért a Bizottságot, hogy fontolja meg a közös halászati politika szabályaira vonatkozó elővigyázatossági elvek alkalmazását, valamint vizsgálja meg az úszó-lebegő, halcsoportosulást előidéző eszközök használatát, illetve azok tonhal-ökológiára gyakorolt hatását, és az eredmények alapján tegyen javaslatokat azok használatára vonatkozóan;

9.  arra kéri a Bizottságot, hogy időben értesítse a Parlamentet a vegyes bizottság soron következő üléseiről, és továbbítsa a Parlamentnek a megállapodás 6. cikke alapján létrehozott vegyes bizottság üléseinek jegyzőkönyveit és következtetéseit, a jegyzőkönyv 3. cikkében említett többéves ágazati programot és a vonatkozó éves értékelések eredményeit, tegye lehetővé az Európai Parlament képviselői számára, hogy megfigyelőként részt vehessenek a vegyes bizottságban, továbbá ösztönözze a Cook-szigetek halászati közösségeinek részvételét;

10.  felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy az EUSZ 13. cikkének (2) bekezdése és az EUMSZ 218. cikkének (10) bekezdése értelmében saját hatáskörükön belül eljárva haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassák a Parlamentet a jegyzőkönyvvel és esetleges megújításával kapcsolatos eljárások valamennyi szakaszában;

11.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a tagállamok kormányának és parlamentjének, illetve a Cook-szigetek kormányának.

• [1]  Elfogadott szövegek, P8_TA(0000)0000.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	26.1.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	22 0 1
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, Richard Corbett, Diane Dodds, Linnéa Engström, Mike Hookem, Ian Hudghton, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Liadh Ní Riada, Ulrike Rodust, Annie Schreijer-Pierik, Remo Sernagiotto, Ricardo Serrão Santos, Ruža Tomašić, Jarosław Wałęsa
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Ian Duncan, Verónica Lope Fontagné
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	João Pimenta Lopes