Eljárás : 2015/2329(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0017/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0017/2017

Viták :

PV 02/03/2017 - 3
CRE 02/03/2017 - 3

Szavazatok :

PV 02/03/2017 - 6.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0063

JELENTÉS     
PDF 782kWORD 77k
1.2.2017
PE 585.532v02-00 A8-0017/2017

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló, 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról

(2015/2329(INI))

Kulturális és Oktatási Bizottság

Előadó: María Teresa Giménez Barbat

MÓDOSÍTÁSOK
INDOKOLÁS – A TÉNYEK ÉS A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

INDOKOLÁS – A TÉNYEK ÉS A MEGÁLLAPÍTÁSOK ÖSSZEFOGLALÁSA

Eljárás és források

Az előadó 2015. szeptember 14-én kapott megbízást arra, hogy készítsen jelentést a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló, 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról.

A jelen jelentés célja, hogy feltárja az első tapasztalatokat a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó, immár két éve működő „Európa a polgárokért” program (a továbbiakban: EaP program) végrehajtásával kapcsolatban. A jelentés révén az előadó áttekintést kíván nyújtani a tagok számára a program végrehajtásának aktuális állapotáról, és segítséget szeretne nyújtani annak megértéséhez, hogy mi az, ami jól működik az EaP program jelenlegi ismétlődő folyamatában, és melyek azok a fő területek, amelyeket illetően a pályázók és a kedvezményezettek aggályaiknak adtak hangot. A jelen jelentés következtetéseit fel kell használni a program végrehajtásának időközi értékelésében is, amelyet az Európai Bizottságnak 2017-ben kell benyújtania, valamint a program folytatásáról szóló közleményben, amelyet a Bizottságnak 2018-ban kell közzétennie.

Annak érdekében, hogy következtetéseket vonhasson le és ajánlástervezetet bocsáthasson ki, az előadó több megbeszélést szervezett az Európai Bizottsággal és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséggel (EACEA). Emellett értékes visszajelzésekhez jutott a program nemzeti szintű végrehajtásáért felelős nemzeti kapcsolattartó pontokkal készített interjúkon alapuló elemzés révén, amelyet a Coffey végzett el 2016 márciusa és májusa között, a B főigazgatóság tematikus főosztálya megbízásából. Az Európai Parlament Kutatószolgálata kidolgozott egy „európai végrehajtási értékelést”, amely szintén tartalmaz egy részletekbe menő elemzést az EaP programról.

Végül az előadó 2016. május 30-án részt vett egy, az érdekelt felek részvételével tartott találkozón, amelyet az EP barcelonai irodája szervezett. Ennek keretében az előadónak lehetősége nyílt találkozni a program számos spanyol kedvezményezettjével, valamint Spanyolország nemzeti kapcsolattartó pontjával. Az előadó ezenkívül jelen volt a Bizottság által szervezett, 2016. május 31-én és június 1-jén megtartott, a civil párbeszédre irányuló csoportmegbeszélésen is.

Emellett kinevezése óra az előadó információkat gyűjtött különböző egyesületekkel való megbeszélései révén is, amelyek közé többek között a következők tartoznak:

-   ALDA European Association for Local Democracy (Európai Szövetség a Helyi Demokráciáért)

-  Friends of Europe (Európa barátai)

-  Fundació Solidaritat UB – Barcelonai Egyetem

-  ECAS Európai Polgári Akciószolgálat

-  Európai Politikai Központ

-  Café Babel

-  Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR)

-  Szociális Platform

A jelen jelentés felhasználta az összes információt, amelyhez a különböző vizsgálatokból, valamint a kedvezményezettek, érdekeltek és intézmények részvételével folytatott megbeszélésekből és vitákból hozzájutott.

A program eredete, felépítése és célja(1)

Az európai döntéshozók és az Európai Parlament régóta kiemelt célnak tartják, hogy közelebb hozzák az Európai Uniót a polgáraihoz, azonban ez még soha nem volt annyira fontos, mint a jelenlegi helyzetben.

Az EaP programot, amely egy korábbi, 2004 és 2006 között végrehajtott, az aktív polgári szerepvállalásra ösztönző program tapasztalatain alapult, eredetileg a 2007 és 2013 közötti időszakra hozták létre(2), célja pedig az volt, hogy növelje a polgárok körében az európai integráció támogatottságát.

A 2007-től 2013-ig tartó időszakban az EaP program körülbelül 7 millió közvetlen résztvevőhöz jutott el, és közel 25 000 európai településen és városban volt jelen. 350, városokat tömörítő hálózatot hozott létre a közös problémákhoz kapcsolódva, valamint sikerült körülbelül 4 250 civil társadalmi szervezetet mozgósítania, hogy választ adjon az állampolgárok aggályaira(3). Az első programozási időszak sikere után 2014 áprilisában elfogadták az EaP program felülvizsgált változatát.

Míg az EaP program lényege változatlan marad, a felülvizsgálat célja az volt, hogy egyszerűsítse a program felépítését, és könnyebben hozzáférhetővé tegye a pályázók számára. A program céljait újra megfogalmazták, egyszerűbb nyelvezetet használva, és a súlypont átkerült az Unió és a polgárai közötti kapcsolatok erősítésének általános céljára. A program létrehozásáról szóló rendelet hangsúlyozza, hogy a program céljai igyekeznek „hozzájárulni ahhoz, hogy a polgárok jobban megértsék az Uniót, annak múltját és sokféleségét, továbbá ahhoz, hogy elősegítsék az európai polgárság eszméjét és javítsák a civil és a demokratikus részvétel feltételeit.(4)

A program átdolgozott struktúrájának alkalmazására az új programozási időszakban két programterületen és egy horizontális intézkedésen keresztül kerül sor:

  1. programterület: Európai emlékezet: A figyelem felhívása az emlékezet, a közös történelem, az értékek és az Unió céljának fontosságára.

  2. programterület: Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel: A polgárok demokratikus és civil szerepvállalásának erősítése uniós szinten. A 2. programterülethez kapcsolódó intézkedések a következők:

•  Testvérváros-program

•  Városok hálózatai

•  Civil társadalmi projektek

  Horizontális fellépés: Valorizáció: Projekteredmények elemzése, terjesztése és felhasználása.

A megfelelő intézkedéseket egyszerűsítették, hogy a program logikáját könnyebben meg lehessen érteni. Emellett az EaP program eddig konkrét éves prioritásokat határozott meg a két programterületre vonatkozóan. 2015-től kezdve a program hátralévő, 2016 és 2020 közötti időszakára tűztek ki prioritásokat. Ennek köszönhetően a pályázók jobban meg tudják tervezni és elő tudják készíteni projektjeiket. A Bizottság ugyanakkor fenntartja a jogot a prioritások listájának felülvizsgálatára, elfogadására és/vagy módosítására. A 2016–2020-as időszakra vonatkozó prioritások(5) a következők:

  „Európai emlékezet” (1. programterület):

1.  Európa közelmúltbeli történelmének jelentős történelmi fordulópontjaival kapcsolatos megemlékezések;

2.  Civil társadalom és polgári részvétel a totalitárius rendszerekben;

3.  Kiközösítés és az állampolgárság elvesztése a totalitárius rendszerek alatt: a napjainkra vonatkozó tanulságok levonása;

4.  Demokratikus átmenet és az Európai Unióhoz csatlakozás. 

  Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel (2. programterület):

1.  Az euroszkepticizmus megértése és megvitatása;

2.  Szolidaritás válság idején;

3.  A „bevándorlók” megbélyegzése elleni küzdelem, valamint a kultúrák közötti párbeszéd és a kölcsönös megértés elősegítését célzó ellenretorika kialakítása;

4.  Vita Európa jövőjéről.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó EaP program költségvetése hét évre 185 468 000 euró. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi EaP program költségvetése lényegesen csökkent a korábbi programéhoz képest, amelynek a pénzügyi keretét 215 000 000 euróban határozták meg. Ami a költségvetés elosztását illeti, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló 309/2014/EU tanácsi rendelet melléklete meghatározza, hogy a program teljes költségvetésének körülbelül 20 százaléka fordítható az 1. programterületre; a program teljes költségvetésének körülbelül 60 százaléka fordítható a 2. programterületre; a program teljes költségvetésének körülbelül 10 százaléka fordítható a horizontális intézkedésre (valorizáció); és a program teljes költségvetésének körülbelül 10 százaléka fordítható a program igazgatására.

Végül pedig a korábban használt költségvetés-alapú finanszírozást felváltotta egy átalányalapú finanszírozási rendszer. Az átalányösszegek fedezik az intézkedésekkel kapcsolatos összes támogatható költséget, és az összes részt vevő országra ugyanazok a paraméterek érvényesek.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a program keretében tevékenységi és működési támogatások egyaránt odaítélhetők. A tevékenységi támogatásokat a projekteknek mindkét programterületre vonatkozóan odaítélik (korlátozott időtartamú intézkedések, amelyek során javasolt konkrét tevékenységeket hajtanak végre). A működési támogatások abban különböznek a tevékenységi támogatásoktól, hogy azokhoz a költségekhez biztosítanak pénzügyi fedezetet, amelyek a szervezetek szokásos és állandó tevékenységeinek megfelelő elvégzéséhez szükségesek, mint amilyen például az épületek bérleti díja vagy a munkatársak fizetése.(6)

Az EaP programban az európai polgárság és integráció népszerűsítésével foglalkozó valamennyi érdekelt fél részt vehet, különösen a helyi és regionális hatóságok és szervezetek, a testvérvárosi bizottságok, az európai közpolitikai kutatási szervezetek (szakértői csoportok), civil társadalmi szervezetek (például a holokauszt-túlélők szövetségei), valamint kulturális, ifjúságügyi, oktatási és kutatási szervezetek. A program projektek és tevékenységek széles köre számára nyújt uniós pénzügyi támogatást. Az EaP program által nyújtott támogatásokra egyesületek, helyi hatóságok és intézmények pályázhatnak az Európai Unió 28 tagállamából, valamint Albániából, Bosznia-Hercegovinából, Szerbiából, Montenegróból és Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságból.

Az EaP program bizonyítottan jelentős szerepet játszik számos szakpolitikai területen, például az igazságszolgáltatás, a szabadság és a biztonság, a migráció, a foglalkoztatási és szociálpolitika, valamint az oktatás, a képzés és az ifjúságpolitika területén. Azokban az időszakokban, amikor az euroszkepticizmus veszélyesen megerősödik, létfontosságú a civil szerepvállalás ösztönzése. Ennek fényében az EaP programot úgy jellemezték, hogy az egyedülálló európai platformot biztosít a civil szerepvállalásnak az európai polgárok körében történő népszerűsítésére, mind közvetlen módon, mind a polgárokat megszólító szervezeteken keresztül. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó EaP program utólagos értékeléséről készített végleges jelentésében az Európai Bizottság megállapította, hogy az EaP program céljai és tevékenységei fontosak voltak, kiegészítettek más kezdeményezéseket, és egyértelműen hozzáadott értéket képviseltek az Unió szempontjából, mivel a program olyan tevékenységek megvalósítását tette lehetővé, amelyeket más úton nem lehetett volna finanszírozni(7).

A programot az Európai Bizottság Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatósága (DG HOME), az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA), és a tagállamok által kinevezett képviselők által alkotott programbizottság közösen irányítja. Az EaP nemzeti kapcsolattartó pontok a „híd” szerepét töltik be egyfelől a program végrehajtói (az Európai Bizottság és az EACEA), másfelől a program potenciális kedvezményezettjei, a multiplikátorok és az általános nyilvánosság között.

Az EUSZ 11. cikkének (2) bekezdése, valamint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó EaP program létrehozásáról szóló rendelet 10. cikke értelmében létrehoztak egy „civil párbeszédben részt vevő csoportot” (korábbi neve: „strukturált párbeszéd csoport”). A csoport feladatai a következők:

  rendszeres párbeszéd folytatása minden, az EaP programmal kapcsolatos témában, beleértve az „Emlékezet” és a „Demokratikus és polgári szerepvállalás” programterületeket és azok végrehajtását;

  a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása a fenti területeken;

  hozzájárulás a program eredményeinek terjesztéséhez;

  hozzájárulás az „Európa a polgárokért” program keretében szervezett események vagy tevékenységek előkészítéséhez és megvalósításához;

  az érintett területeken a szakpolitikai fejlemények nyomon követése és megvitatása.

A tervek szerint a csoport évente két megbeszélést tart, az EaP programtervétől és az európai politikai menetrendtől függően, beleértve az Európai Unió adott évi prioritásait. A csoport a következő szervezetekből áll:

  Azok a szervezetek, amelyek a 2014–2020-as időszakra vonatkozó EaP program 1., „Emlékezet”, illetve 2., „Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel” programterületeihez kapcsolódóan működési támogatást kaptak;

  Azok a szervezetek, amelyek az előző, 2007–2013-as időszakra vonatkozó EaP program keretében kaptak működési támogatást, és jelezték, hogy továbbra is szívesen részt vennének a párbeszédben.

  Szervezetek/szakértői csoportok, amelyek érdeklődést mutattak az EaP program iránt és/vagy ezen a szakpolitikai területen dolgoznak, de nem szükségképpen támogatottjai a programnak.

Amint fentebb említésre került, az előadónak lehetősége volt felszólalóként részt venni a civil párbeszédben részt vevő csoport megbeszélésén, amelyre Barcelonában 2016. május 31-én és június 1-jén került sor.

Az új programnak köszönhetően végrehajtott előrelépések(8)

A meglehetősen széles körű, négy általános intézkedést (Aktív polgárokat Európának; Aktív civil társadalmat Európában; Együtt Európáért; és Aktív európai megemlékezés) magában foglaló felépítésről az egyszerűbb, két programterületre (Európai emlékezet; Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel) összpontosító felépítésre történő váltás jelenti az egyik fő különbséget a 2007–2013-as időszakra szóló EaP program és a 2014–2020-as időszakra szóló EaP program között. Ez az egyszerűsítés észszerűnek tűnik, mivel egy szűkebb, de célirányosabb hatókört tesz lehetővé. Fontos megjegyezni, hogy a kiválasztott projektek nagy része a migrációval, a társadalmi beilleszkedéssel és a kultúraközi kérdésekkel összefüggő témákkal foglalkozik, így alkalmasak a helyi és az európai dimenziók áthidalására. Emellett az európai emlékezettel kapcsolatos projektek programterülete is inkább az előretekintésre helyezi a hangsúlyt, azzal a céllal, hogy összekösse a múltat és a jelent. Az új program fontos jellegzetessége, hogy a támogatásra kiválasztott projektek túlnyomó része „kis projekt” (60 000 euró alatti pénzügyi kerettel).

A pályázási eljárás terén jelentős előrelépésre került sor: a pályázóknak most már digitalizált elektronikus nyomtatványt kell kitölteniük, amely az EU mind a 24 hivatalos nyelvén rendelkezésre áll. A papírmentes pályázás mind a pályázók, mind az Európai Bizottság és az EACEA számára könnyebben és gyorsabban kezelhető. Az új pályázási eljárás továbbá jelentősen csökkentette a nem támogatható pályázatok számát.

Ezenkívül felgyorsult a projektek kiválasztásának folyamata. Ez a támogatás odaítélése mellett a szerződés elkészítéséhez szükséges időtartamot is érinti (korábban ez körülbelül öt hónap volt, jelenleg pedig kevesebb, mint három és fél hónap). Hasonlóképpen az előfinanszírozási kifizetéseket és a rendszeres kifizetéseket is gyorsabban utalják át a kedvezményezetteknek.

A projektek földrajzi eloszlása is kiegyensúlyozottabb lett: 2015-ben egy kivételével (Észtország) az összes tagállamban volt kedvezményezett projekt. A legnagyobb számú, támogatásra kiválasztott pályázat Magyarországról érkezett (17%), amelyet sorrendben Szlovákia (13%), Olaszország és Németország (11%) követ. A projektek átlagosan 8 partnerrel rendelkeznek, és a partnerek közel 30%-a kelet-európai. Örvendetes, hogy a balkáni országok, amelyek nemzetközi megállapodást írtak alá a DG HOME-mal, 2015-ben részt vehettek egy meghívásos pályázaton. Két szervezet, egy szerbiai és egy macedóniai működési támogatást nyert el a 2015–2017-es időszakra.

A Bizottságon belüli, az EaP programmal kapcsolatos szerkezeti átszervezés zökkenőmentes volt, a DG COMM szerepét a DG HOME vette át.

Az aggodalomra okot adó legfőbb területek

Az aggodalomra leginkább okot adó terület egyértelműen a 2014–2020-as időszakra vonatkozó program költségvetése, amely a program előző időszakához képest 14%-kal csökkent. A 2014–2020-as időszakra vonatkozó EaP program költségvetése 185,47 millió euró (ugyanez a 2007–2013-as időszakban 215 millió euró volt), ami az Európai Unió többéves pénzügyi keretének 0,0171%-át teszi ki, így elmarad a szimbolikus „polgáronként egy euró” összegtől, amelyet többek között az Európai Települések és Régiók Tanácsa (CEMR) kért 2011-ben. Konkrét adatokra lefordítva ez azt jelenti, hogy az uniós szinten elkölteni tervezett eurókból csak minden 4281-iket fordítják az egyetlen olyan program finanszírozására, amelynek középpontjában az európai polgárok állnak. Az előadó ezt komoly aggodalomra okot adó ténynek tartja.

A pénzügyi keret csökkentése egyértelműen komoly következményekkel járt az egész EaP program működésére nézve. A csökkentett költségvetésből ugyanolyan számú projektet kell finanszírozni. Az EACEA-nál és a Bizottságnál csökkentették az EaP programon dolgozó munkatársak számát, így azokra, akik maradhattak, nagyobb munkaterhelés és nyomás nehezedik. A legnagyobb kihívás az EaP program keretén belül támogatott projektek számára az, hogy hogyan érjenek el hatást szerény költségvetés mellett. Úgy tűnik, hogy nincs összhang a program nagyra törő céljai és az ezek megvalósításához rendelkezésre álló keret között. Ezt mutatja a támogatásra kiválasztott projektek alacsony száma is: 2015-ben az „Európai emlékezet” programterülethez kapcsolódó 538 pályázatból mindössze 33-at választottak ki, ami 6%-os arányt jelent. Ugyanez az arány figyelhető meg a civil társadalmi projekteknél is (2015-ben 440 projektből 27 kapott támogatást). A testvérvárosi kapcsolatok területén az arány 18%. A 2015-ben beadott 2 791 pályázatból a támogatásra kiválasztott projektek száma 408 volt, ami körülbelül 15%-os átlagos sikerességi arányt jelent. Általánosságban véve el kell mondani, hogy a pályázatok alacsony sikerességi aránya inkább a finanszírozás hiányának, és nem a projektek színvonalának tulajdonítható, ami frusztrációt kelt a sikertelen pályázók körében.

Ahogyan a korábbiakban említettük, az átalányösszegeken alapuló megközelítés jelentős előrelépés a korábbi programozási időszakhoz képest. A rendszer jól működik, és könnyen érthető a pályázók számára. A nemzeti kapcsolattartó pontok szerint azonban a finanszírozásnak az új programozási időszakban is vannak hiányosságai. Ez különösen a kisebb szervezeteknél érzékelhető, amelyek gyakran nem rendelkeznek a szükséges pénzügyi eszközökkel a költségek fedezéséhez, amíg ki nem fizetik nekik az utolsó részletet. Az előfinanszírozás arányának csökkentése (jelenleg legfeljebb 50%) jelentős terhet ró ezekre a kisebb szervezetekre. Az előfinanszírozás arányának növelése azt eredményezhetné, hogy több projektpartnerség jönne létre az EaP program égisze alatt, mivel elősegíthetné a programban részt vevő kisebb szervezetek számának növekedését. Elvben az előfinanszírozás nem vonatkozik a testvérvárosi projektekre.

Emellett a nemzeti kapcsolattartó pontok elmondása szerint a támogatás kiszámítása szintén problémákat jelent egyes tagállamok potenciális pályázói számára. A támogatást egy átalányösszegeken alapuló finanszírozási rendszer alapján számítják ki, rögzített részletkifizetésekkel, amelynek keretében egy maximális összeg alkalmazható a projektek különböző költségeire.

A testvérvárosi projektek esetében az átalányösszeg kizárólag a meghívott résztvevők számán alapul, míg más programterületek/intézkedések esetén három olyan paraméteren, amelyek az összes állampolgársági fellépés alapvető összetevői: a résztvevők számán, az érintett országok számán és a megtartott események számán. Ez azt jelenti, hogy jelenleg az EaP program keretében történő finanszírozás figyelmen kívül hagyja a földrajzi különbségeket és a megélhetési költségeket a részt vevő országokban. A nemzeti kapcsolattartó pontok szerint ez problémát jelent azon országok számára, ahol magasabbak a megélhetési költségek (Svédország, Írország) és a földrajzilag elszigetelt országok számára (Írország, Portugália, Finnország).

Összességében a nemzeti kapcsolattartó pontok úgy érzik, hogy nincsenek teljesen kihasználva az EaP program szereplőiként bennük rejlő lehetőségek. Ezt a véleményt főleg azok a nemzeti kapcsolattartó pontok vallották, amelyek nem kormányzati szervezetek, vagy amelyek kiterjedt tapasztalattal rendelkeznek az EaP program terén. Minden harmadik megkérdezett nemzeti kapcsolattartó pont úgy véli, hogy az Európai Bizottság és az EACEA nincs tisztában azzal, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok jó kapcsolatot ápolnak a pályázókkal, és a program multiplikátoraiként léphetnének fel, különösen a helyi szintű civil társadalmi szervezetek körében. Ezek a nemzeti kapcsolattartó pontok úgy gondolják, hogy inkább ügyfélszolgálatként tekintenek rájuk, amelynek funkciója a technikai és az adminisztratív segítségnyújtásra korlátozódik. A nemzeti kapcsolattartó pontok szerint ezzel az EU elszalaszt egy lehetőséget a nemzeti szintű kapacitás építésére.

A nemzeti kapcsolattartó pontokkal folytatott interjúk során kiderült, hogy van igény arra, hogy hivatalos eljárást dolgozzanak ki arra, hogyan vegyék fel a kapcsolatot a kedvezményezettek a nemzeti kapcsolattartó pontokkal a sikeres pályázás után. Egyes nemzeti kapcsolattartó pontok szerint szükség lenne hivatalos eljárásra a pályázatok értékelésével kapcsolatos információk megosztását illetően is, mivel ez nagy mértékben elősegítené a tudásépítést és a bevált gyakorlatok jövőbeli alkalmazását.

Az előadó ajánlásai

Az előadó véleménye szerint a program iránti nagy érdeklődés és a projektek alacsony sikerességi aránya miatt a legfontosabbnak a költségvetés növelése látszik. Eredménytelenek maradtak az Európai Parlament kísérletei a jelen program költségvetése csökkentésének megakadályozására, amelyek megjelennek a 2012. október 23-i, a 2014–2020-as időszakra szóló többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos parlamenti állásfoglalásban,(9) valamint a 2012. december 12-i, a 2014–2020-as időszakra szóló „Európa a polgárokért” programmal kapcsolatos tanácsi rendeletre irányuló javaslatra vonatkozó jelentésben (előadó: Takkula úr)(10), amelyet a CULT bizottság elfogadott. Ennek ellenére az előadó minimális célként azt javasolja, hogy a következő többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások során térjenek vissza az előző program finanszírozási szintjéhez, illetve duplázzák meg a költségvetést.

A program iránti érdeklődés növekedésének oka többek között az, hogy a célcsoport körében a legutóbbi programozási időszak (2007–2013) során végzett népszerűsítés eredményeként többen tudnak a programról. Annak érdekében, hogy ez a trend folytatódhasson, az előadó azt javasolja, hogy azok a nemzeti kapcsolattartó pontok, akik kiemelkedően sikeresen népszerűsítették a programot a saját országukban, osszák meg tapasztalataikat a kommunikációval kapcsolatos bevált gyakorlatokról, például a hasznos eszközökről és technikákról azokkal a nemzeti kapcsolattartó pontokkal, akik eddig nehezebben tudták népszerűsíteni a programot. E cél elérése érdekében az előadó azt javasolja, hogy tegyék hatékonyabbá a hálózatépítést a nemzeti kapcsolattartó pontok között.

A jelenlegi, fent leírt finanszírozási rendszer kedvezőtlen hatásainak mérsékelése érdekében az előadó javasolja annak megfontolását, hogy egy további, az utazási költségekre vonatkozó paraméter is belekerüljön az átalányösszeg kiszámításába, tekintettel a földrajzi különbségekre és a részt vevő országokra jellemző megélhetési költségekre. Ez a lehetőség elősegítheti a szélesebb földrajzi területre kiterjedő, együttműködési projekteket, mivel jelenleg a projektek gyakran regionális jellegűek, és a pályázók az erőforrás-megtakarítás érdekében inkább szomszédos országokkal társulnak. Emellett fokozhatná a korlátozott pénzügyi kapacitással rendelkező szervezetek vagy a nehezen elérhető csoportok részvételét.

Sok tagállamra jellemző, hogy a lehetséges pályázók nehezen tudnak koherens projektjavaslatot összeállítani, mert nem rendelkeznek megfelelő képességekkel a nemzetközi partnerségek terén, vagy mert a projekt európai dimenziója nem elégséges módon jelenik meg. Ebben a vonatkozásban meg kell fontolni, milyen megoldásokkal lehetne javítani a nemzetközi partnerségek létrehozásában nehézségekkel küzdő érdekeltek ilyen irányú képességét – ennek egyik módja az lehetne, ha a nemzeti kapcsolattartó pontok képzéseket és munkaértekezleteket tartanának a témában, és erre a célra kiegészítő pénzügyi támogatást kaphatnának.

A kutatásból az derül ki, hogy a jelenlegi programban javításra szorul az elutasított pályázóknak adott visszajelzés módja. Megoldási lehetőséget jelentene, ha a nemzeti kapcsolattartó pontok aktívabb szerepet kapnának a visszajelzési folyamatban. A visszajelzési folyamat hivatalos formát nyerhetne, ha az EACEA a nyilvánosságra hozatal előtt tájékoztatná a nemzeti kapcsolattartó pontokat az eredményekről, és hozzáférést biztosítana számukra a sikertelen pályázók anyagaihoz, mivel ennek révén a nemzeti kapcsolattartó pontok el tudnák magyarázni, hogy min kell javítani, és emelni tudnák a jelenlegi, korlátozottnak ítélt visszajelzés színvonalát.

Néhány nemzeti kapcsolattartó pont említette, hogy részt vettek brüsszeli nemzeti képviseletük tájékoztatóin, ami lehetővé tette, hogy jobban összehangolják tevékenységüket a tagállamuk programbizottságbeli képviselőjével. Az előadó ezt hasznos kezdeményezésnek tartja, amely további kohéziót biztosít a program szereplői között.

Az előadó szerint még van mit fejleszteni az Európai Bizottság és az EACEA által biztosított központosított kommunikációs csatornákon és eszközökön. Bár az EACEA projektportálja jelentős lépést jelent a helyes irányba, további fejlesztésekre van szükség. A csatornáknak és az eszközöknek vonzóbbaknak kell lenniük, jobban le kell kötniük a figyelmet, és interakcióra kell serkenteniük (pl. helyet kaphatna több példa, történet, kép és részletes projektleírás). A tartalmat gyakrabban kell frissíteni.

A jogalap kérdése

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó EaP programot 2014. január 1-jével hozták létre, azonban a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó EaP programról szóló 309/2014/EU tanácsi rendeletet csak 2014. április 14-én fogadták el. A rendelet elfogadását az késleltette, hogy az Európai Parlament, illetve másfelől a Tanács és a Bizottság között nem volt egyetértés a jogalapot illetően, emiatt elhúzódtak a jogalkotási javaslattal kapcsolatos tárgyalások. A Bizottságnak a 2014–2020-as időszakra vonatkozó, EaP programmal kapcsolatos javaslata kizárólag az EUMSZ 352. cikkén alapult, amit a CULT, az aktáért felelős bizottság hevesen ellenzett. A Szerződés e cikke a hozzájárulási eljárással foglalkozik, és a Tanácsot ruházza fel a fő jogalkotói szereppel, míg a Parlament mindössze elfogadhatja vagy elutasíthatja a javaslatot, ez pedig éles ellentétben áll a program demokratikus jellegével.

A kérdéssel kapcsolatban az Európai Parlament jogi szolgálatához, illetve a Jogi Bizottsághoz (JURI) fordultak tanácsért, és mindkét testület azonos következtetésre jutott, mely szerint a 2014–2020-as időszakra vonatkozó EaP programról szóló javaslat jogalapját az EUMSZ 352. és 167. cikkének kombinációja kell hogy alkossa, ahogyan a korábbi EaP program jogalapját is ezek a cikkek alkották.

A Bizottság és a Tanács nem értett egyet a Parlamentnek a jogalappal kapcsolatos nézetével, és azzal érveltek, hogy a két programterület nem azonos fontosságú, és hogy az EUMSZ 352. cikke nem kombinálható az EUMSZ 167. cikkével, mert különböző eljárások következnek belőlük. Végül a Parlament kénytelen volt elfogadni az EUMSZ 352. cikkét mint egyedüli jogalapot.

A 2014–2020-as időszakra vonatkozó EaP programról szóló rendelet jogalapjával kapcsolatos döntés miatt az Európai Parlament hivatalos szerepe és részvétele a jelenlegi programot érintő jogalkotási folyamatban korlátozott.

A Parlament elfogadta ezt a szűk mozgásteret jelentő szerepet, hogy ne akassza meg a folyamatot, állásfoglalásában azonban világossá tette, hogy a következő program kapcsán olyan megoldást kell találni, amely megfelelő módon figyelembe veszi a program demokratikus dimenzióját(11) és az Európai Parlamentnek mint társjogalkotónak a szerepét. Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása mellékletében kijelentette, hogy

„ismételten megerősíti azon meggyőződését, hogy e [a 2014–2020-as időszakra vonatkozó EaP programról szóló] rendelet az EUMSZ 167. cikkében rögzített, a kultúrával és a történelemmel kapcsolatos célkitűzések megvalósítására is törekszik. Ezért ebben a kérdésben a rendes jogalkotási eljárást maga után vonó kettős jogalapot kellett volna alkalmazni. Az egyetlen ok, ami miatt a Parlament feladta a kettős jogalapra vonatkozó álláspontját és abból fakadóan az együttdöntési eljárás igénylését, és elfogadta az egyetértési eljárás alkalmazását – az EUMSZ 352. cikke alapján a Bizottság által tett javaslattal összhangban –, az volt, hogy el kívánta kerülni az eljárás teljes elakadását és abból következően a program hatálybalépésének késedelmét. Az Európai Parlament felhívja a figyelmet eltökélt szándékára, hogy ilyen helyzet előfordulását a jövőben többé nem teszi lehetővé.”

Az előadó szeretné hangsúlyozni, hogy az Európai Parlament az egyetlen közvetlenül megválasztott uniós intézmény, amely jelenleg körülbelül 508 millió lakost képvisel, így uniós társjogalkotói szerepet kell kapnia, amikor egy olyan program elfogadásáról van szó, amelyet kifejezetten azzal a céllal hoztak létre, hogy elősegítse az állampolgárok aktívabb részvételét, és segítsen felkelteni az érdeklődésüket az Európai Unió, valamint annak múltja és sokfélesége iránt, hogy jobban megérthessék azt. Az előadó meggyőződése, hogy az Európai Unió veszíthet hitelességéből a közvélemény szemében, ha egy ilyen egyedülálló finanszírozási programmal valóban arra törekszik, hogy megszólítsa a polgárait, ugyanakkor nem vonja be teljes mértékben a Parlamentet a jogalkotási folyamatba(12). Ezért sürgeti az Európai Bizottságot, hogy a program következő időszakára találjon olyan megfelelő jogalapot, amely lehetővé teszi az Európai Parlament teljes értékű részvételét az elfogadási és végrehajtási folyamatban.

(1)

A jelentés ezen részében szereplő tényszerű információk nagy része az Európai Parlament Kutatószolgálata által 2016 júliusában közzétett „Európai végrehajtási értékelésen” (PE581.418) alapul.

(2)

1904/2006/EK határozat a 2007–2013-as időszakra az aktív európai polgárságot támogató „Európa a polgárokért” nevű program létrehozásáról (HL L 387/32, 2006.12.27.)

(3)

Európai Bizottság, A 2007 és 2013-as időszakra szóló „Európa a polgárokért” program végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági jelentés, COM(2015)0652, 2015.12.16.

(4)

A Tanács 2014. április 14-i 390/2014/EU rendelete a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról (HL L 115/3, 2014.4.17.).

(5)

Lásd az EACEA-nak az EaP programmal kapcsolatos honlapját: http://eacea.ec.europa.eu/europe-for-citizens_en.

(6)

Lásd az EaP program útmutatóját (2014-től hatályos változat); https://eacea.ec.europa.eu/sites/eacea-site/files/documents/comm2013003670000en.pdf.

(7)

Coffey International és Deloitte, A 2007–2013-as időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program utólagos értékelése – Végleges jelentés az Európai Bizottság számára, 2015. szeptember.

(8)

Lásd az Európai Parlament Kutatószolgálatának európai végrehajtási értékelését.

(9)

Lásd az Európai Parlamentnek a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jóváhagyási eljárásának kedvező kimenetelét elősegítő 2012. október 23-i állásfoglalását, P7_TA(2012)0360.

(10)

Az Európai Parlament 2012. december 12-i jelentése a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (előadó: Takkula úr), A7-0424/2012.

(11)

Az Európai Parlament 2012. december 12-i jelentése a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (előadó: Takkula úr), A7-0424/2012.

(12)

Európai végrehajtási értékelés, Európai Parlament Kutatószolgálata.


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló, 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról

(2015/2329(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az EUSZ 10. és 11. cikkére, amelyek szerint „minden polgárnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen az Unió demokratikus életében”, és „az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák”, továbbá „az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn”,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek (EUMSZ) a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,

  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló, 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendeletre(1),

–  tekintettel az EU alapvető értékeinek előmozdítása során a kultúrák közötti párbeszéd, a kulturális sokszínűség és az oktatás által játszott szerepről szóló, 2016. január 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről szóló, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett bizottsági jelentésre (COM(2015)0652),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére, valamint a szabályzat XVII. melléklete 1. cikke (1)(e) pontjára, továbbá 3. mellékletére,

–  tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint az Alkotmányügyi Bizottság véleményére (A8-0017/2017),

A.   mivel az „Európa a polgárokért” program egy egyedülálló és rendkívül szimbolikus program, amely a civil társadalomban folyó vita meghallgatásának gyakorlatáról szól, ösztönzi az európai projektről, annak történelméről és az azt előmozdító mozgalmakról és eszmékről való kritikus gondolkodást, segíti az uniós döntéshozatali folyamat jobb ismeretét és javítja az uniós szintű polgári és demokratikus részvétel feltételeit;

B.   mivel az „Európa a polgárokért” program célja, hogy megerősítse az európai polgárság és hovatartozás érzését, erősítse a szolidaritást, a kölcsönös toleranciát és tiszteletet, hozzájáruljon az Európai Unió, eredete és fejlődése, értékei, intézményei és kompetenciái jobb megértéséhez, és előmozdítsa az uniós polgárok közti aktív párbeszédet; mivel a program körébe tartozó tevékenységek a polgárság területéhez tartozó informális, egész életen át tartó oktatás részeként tekinthetők;

C.  mivel az „Európa a polgárokért” program vonatkozásában meghirdetett „polgáronként egy euró” kampány célja, hogy erőteljes szimbolikus üzenetet küldjön az európai polgárok hangjának meghallgatásáról;

D.   mivel az euroszkepticizmus jelenleg tapasztalható erősödése – amelyet az is alátámaszt, hogy európaellenes erők kétséget támasztanak az európai projekt létjogosultságát illetően, és amely nemrég a Brexit melletti szavazatok győzelmében csúcsosodott ki – kiemeli az ilyen típusú programok jelentőségét, és megerősíti annak szükségességét, hogy előmozdítsuk a közös európai identitásérzés kialakulását, elgondolkodjunk az Európai Unió hitelvesztésének okain, bátorítsuk a civil szerepvállalást, érdemi vitát kezdeményezzünk az európai értékekről – melynek ki kell terjednie az egész civil társadalomra és magukra az intézményekre – és indítsunk az uniós intézmények működéséről szóló oktatási kampányt, az EU-hoz tartozással járó lehetőségek hangsúlyozása mellett;

E.  mivel egy ország uniós csatlakozását megelőzően alapos, az adott országban mindenre kiterjedő felkészülésre van szükség a történelmi kérdések, a múlttal való megbékélés és a polgárok társadalmi életben való tevékeny részvételének biztosítása vonatkozásában;

F.  mivel az EUSZ 11. cikkével összhangban az uniós intézmények kötelesek lehetőséget adni a polgároknak és az őket képviselő egyesületeknek, hogy nyilvánosan eszmét cseréljenek az Unió működésének összes területén; mivel ez a rendelkezés azt is tartalmazza, hogy az uniós intézmények kötelesek nyitott, átlátható és rendszeres párbeszédet folytatni a civil társadalommal, a Bizottság pedig köteles széles körű konzultációt folytatni valamennyi érdekelt féllel;

G.  mivel az EUMSZ 20. cikke meghatározza, mi az uniós polgárság alapstátusza, és részletezi az ehhez kapcsolódó jogokat, és mivel annak, hogy az állampolgárok teljes mértékben élvezhessék ezeket a jogokat, fontos előfeltétele, hogy a polgárok jobban ismerjék az Európai Uniót és értékeit;

H.  mivel az aktív polgárság, a polgárok oktatása és a kultúrák közötti párbeszéd kulcsfontosságúak ahhoz, hogy nyílt, inkluzív és ellenálló társadalmakat építsünk;

I.  mivel a jelenlegi program az EUMSZ 352. cikkén alapul, amely a Parlamentnek kizárólag állásfoglalási jogot biztosított az egyetértési eljárásban, és amelyet a Parlament hevesen ellenzett, amikor a Bizottság benyújtotta a javaslatot, mivel ez határozottan ellentmond a program demokratikus természetének;

J.  mivel a Bizottság által végzett utólagos értékelése igazolta a program céljainak relevanciáját, és azt, hogy mivel a program elkülönül más programoktól hatókörét, céljait, tevékenységeit és célcsoportjait illetően, olyan kezdeményezéseket tett lehetővé, amelyek más módon nem kaptak volna anyagi támogatást;

K.  mivel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló tárgyalások költségvetési megszorításokat eredményeztek, és így az „Európa a polgárokért” program pénzügyi kerete is körülbelül 29,5 millió euróval csökkent, és mivel a programra elkülönített 185,47 millió eurós pénzügyi keret a többéves pénzügyi keretnek mindössze 0,0171%-át teszi ki;

L.  mivel megfigyelték, hogy a tagállamok hajlamosak kivonni magukat e projektek társfinanszírozása alól, és hogy a helyi önkormányzatok nehéz helyzetben találják magukat, amikor magas társfinanszírozási arányú európai projektekről van szó;

M.  mivel a pénzügyi keret csökkenése következtében a 2014-ben finanszírozható projektek száma közel 25%-kal kevesebb volt az előző programhoz képest;

N.  mivel a nem formális és informális tanulás, az önkéntesség, a sport, a művészetek és a kultúra számos lehetőséget nyújtanak az állampolgári nevelésre és az aktív polgárságra;

O.  mivel az átfedések megszüntetése és a program hatásának erősítése érdekében további szinergiákra van szükség egyéb programokkal és jobb kommunikációra a többi főigazgatósággal;

P.  mivel a meglévő nemzetközi testvérvárosi kapcsolatok (testvérvárosi program – városokat tömörítő hálózatok) bizonyított értéket képviselnek, mivel erősítik a polgárok közötti kölcsönös megértést és előmozdítják a barátságot és az együttműködést;

Fő következtetések

1.  hangsúlyozza, hogy az egyetlen, teljes mértékben az európai állampolgárságnak szentelt program, vagyis az „Európa a polgárokért” program finanszírozására rendelkezésre álló teljes keret (185,47 millió euró) eltörpül az egyéb oktatási és kulturális programok költségvetéséhez képest (pl. Kreatív Európa, 1,46 milliárd euró; Erasmus+, 14,7 milliárd euró), aminek eredményeképpen a pályázók csalódni fognak elvárásaikban;

2.  üdvözli, hogy a jelek szerint az új finanszírozási ciklus első két évében az „Európa a polgárokért” program – amelynek célja az uniós intézmények és az európai polgárok közti távolság megszüntetése – jól működik, egyre növekvő számú kérelmezővel, magas minőségű projektekkel és a projektek megfelelő végrehajtásával;

3.  elismeri, hogy a program sikeres végrehajtásának fő akadálya a pénzügyi juttatások elégtelensége, és sajnálatát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a program költségvetését a 2014–2020-ra szóló többéves pénzügyi keret alapján 13,7%-kal csökkentették, ami a finanszírozható programok számának jelentős visszaeséséhez vezet, és azt jelenti, hogy nem lehet eleget tenni az egyre növekvő igényeknek, ami frusztrációt kelt az értékes projektekkel pályázó jelöltek körében;

4.  megjegyzi, hogy a költségvetési megszorítások miatt a finanszírozható projektek teljes száma túl kicsi ahhoz, hogy a program elérhesse ambiciózus céljait, és hogy 2015-ben az európai emlékezettel és a civil társadalommal foglalkozó projekteknek mindössze 6%-át lehetett finanszírozni, ami nagyon kevés a Kreatív Európa program eredményeihez képest, ugyanerre az évre vonatkozóan (19,64% a Kultúra és 45,6% a MEDIA esetében); jelzi, hogy az „Európa a polgárokért” program e két programterületének finanszírozását a program ambícióival összhangban jelentősen növelni kellene;

5.  elismeri az egész Unióra kiterjedő testvérváros-projektek sikerét, és kéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék az önkormányzatok közötti programot és könnyítsék meg az együttműködést;

6.  üdvözli, hogy a Bizottság elindította az „Európa a polgárokért” program hírlevelét és a finanszírozott projektekkel kapcsolatos adatbázist;

7.  felhívja a figyelmet arra, hogy az „Európa a polgárokért” program nemzeti kapcsolattartó pontjainak fontos szerepük van az információk terjesztésében és abban, hogy támogatást és útmutatást nyújtsanak a potenciális jelentkezőknek (különösen azoknak, akik első alkalommal pályáznak a célországokból), valamint a helyi és regionális kormányzatok európai és országos szövetségeinek és civil társadalmi szervezeteknek;

8.  üdvözli a program által képviselt multidiszciplináris megközelítést, az átlátható és egyszerű pályázati űrlapot és jelentéstételi követelményeket, valamint a konkrét tevékenységekre fordított kiemelt figyelmet;

9.  üdvözli, hogy a program két programterületére – „Európai emlékezet” és „Demokratikus szerepvállalás és polgári részvétel” – meghatározott prioritások, amelyeket korábban évente módosítottak, innentől fogva többéves hatályúak, és a program egész hátralévő időszakára (2016–2020) érvényesek maradnak;

10.  elismeri, hogy a program hatása arányait tekintve magas, amit az is mutat, hogy a becslések szerint 2015-ben a kiválasztott 408 projektben 1 100 000 fő vett részt; úgy véli, hogy a pályázatok magas száma – 2014-ben 2 087, 2015-ben pedig 2 791 – és a projektek minősége a program iránti nagyfokú érdeklődésről és arról tanúskodik, hogy több emberi és pénzügyi erőforrást kell a programnak szentelni ahhoz, hogy növelni lehessen a támogatott projektek számát;

Ajánlások

A végrehajtás jogi szempontjai

11.   javasolja, hogy az „Európa a polgárokért” program következő kiadását úgy fogadják el, hogy annak jogalapja lehetővé tegye a Parlament számára, hogy társjogalkotóként vegyen részt a program elfogadásában, a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően, a Tanáccsal egyenrangú félként; bátorítja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra, milyen lehetséges megoldások vannak e cél elérésére;

A végrehajtás pénzügyi szempontja

12.  véleménye szerint minőségi projekteket utasítottak vissza az „Európa a polgárokért” program megfelelő finanszírozásának hiánya miatt, például az európai emlékezettel és a civil társadalommal foglalkozó projekteket (6%-os sikerességi arány a Kreatív Európa program Kultúra és MEDIA területeinek 19,64%-os, illetve 45,6%-os sikerességi arányával szemben); tekintettel arra a meghatározó szerepre, amelyet e program a polgároknak az Unió demokratikus életében való részvétele előfeltételeként tölt be, úgy véli, hogy ahhoz, hogy a finanszírozott projektek aránya elérje a célul kitűzött magasabb értéket, jelentősen növelni kellene a jelenlegi költségvetést; ezért felszólítja a Bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a következő többéves pénzügyi keret kialakításánál fontolják meg egy körülbelül 500 millió eurós teljes költségvetés biztosítását az „Európa a polgárokért” program számára, ami polgáronként csak 1 eurót jelent;

13.  elismeri az európai polgári kezdeményezés és az „Európa a polgárokért program” (EaP) arra vonatkozó közös célját és a köztük lévő lehetséges szinergiákat, hogy lehetővé tegyék a polgárok számára az uniós politikák kialakításában való közvetlen részvételt; ennek ellenére annak biztosítására szólítja fel a Bizottságot, hogy az európai polgári kezdeményezést ne az EaP korlátozott költségvetéséből finanszírozzák, ahogyan az jelenleg történik, és sürgeti a tagállamokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet mindkét program pénzügyi támogatásában;

14.  megjegyzi, hogy az átalányösszegeken alapuló rendszernek figyelembe kellene vennie az Európai Unión belüli árkülönbségeket, az egyes tagállamokra jellemző megélhetési költségeknek megfelelően; javasolja a rendszer újragondolását és az előfinanszírozás csökkentését a finanszírozott projektek fenntarthatóságának biztosítása, továbbá annak érdekében, hogy jobb támogatást lehessen biztosítani a helyi közigazgatási intézmények és a távolabbi szervezetek együttműködéséhez, különösen a korlátozott pénzügyi kapacitással rendelkező kisebb szervezetek és a speciális igényű résztvevők bevonásának elősegítése érdekében;

15.  kéri a Bizottságot és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (EACEA), hogy rendszeresen mérjék fel, milyen hatást gyakoroltak különböző költségvetési intézkedések a pályázókra és a lehetséges sikeres pályázókra; kéri különösen annak értékelését, hogy az előfinanszírozás arányának 2015. évi csökkentése (projektek esetében 50%-ról 40%-ra, illetve a működési támogatások és a nemzeti kapcsolattartó pontok esetében 80%-ról 50%-ra), amit a kifizetési előirányzatok rendkívül alacsony szintje tett szükségessé, továbbá a társfinanszírozás szükségessége, valamint az, hogy egyforma feltételek kerültek alkalmazásra, függetlenül a tényleges megélhetési költségektől és a földrajzi távolságtól, hátrányos helyzetbe hozott-e/ hoz-e bizonyos típusú szervezeteket és bizonyos tagállamokat; kéri továbbá olyan további stratégiák kidolgozását, amelyek a polgárokhoz közelebb hozzák az európai intézményeket, továbbá hatékonyabban tájékoztatják a polgárokat a különböző uniós szakpolitikákról;

16.  megjegyzi, hogy egy további paramétert kell bevezetni az átalányösszegeken alapuló rendszerbe, hogy a speciális szükségletű személyek igényeit hatékonyabban lehessen kielégíteni, hiszen sokkal több személyzetre, és gyakran kiegészítő intézkedésekre – és ezek magasabb költségekkel járnak – van szükség ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára lehetővé tegyék a részvételt;

17.  hangsúlyozza, hogy a működési támogatások függetlenséget garantálnak a kedvezményezettek számára (pl. szakértői csoportok), és lehetőséget nyújtanak a hosszú távú tervezésre a jövőképpel összefüggő tevékenységek megvalósítása és a szakmai tapasztalat gazdagítása érdekében; javasolja, hogy konkrét kritériumok, jelzőszámok és éves jelentés segítségével kövessék nyomon, hogy hol tartanak a kitűzött cél felé vezető úton, és hogy biztosítsák, hogy ezek a finanszírozási programok ne vezessenek ahhoz, hogy a kedvezményezett a Bizottságtól függjön;

18.  felhívja a Bizottságot és az EACEA-t, hogy nyilvánosan számoljon el a „Horizontális fellépés – Valorizáció – Projekteredmények elemzése, terjesztése és felhasználása” című harmadik programterület keretében felmerült kiadásokkal;

19.   kéri a Bizottságot és az EACEA-t, hogy a 2017. december 31-ig elkészítendő időközi értékelő jelentésébe foglalja bele a program pénzügyi és költségvetési végrehajtásának alapos értékelését, és vonja le a következtetéseket az értékelésből a program jövőbeni céljainak újbóli meghatározása és költségvetési követelményeinek kiigazítása érdekében a következő többéves pénzügyi keretben;

Koordinációs és kommunikációs szempontok

20.  felszólítja a Bizottságot, hogy gyűjtse össze az összes hasznos információt (a program útmutatója, prioritások, ajánlattételi felhívások, jelenleg zajló és lezárult projektek, eredmények és tanulságok, hírlevél) az „Európa a polgárokért” programmal, valamint az összes, az európai polgárság témájához kapcsolódó programmal, intézkedéssel, támogatással és strukturális finanszírozással (pl. európai polgári kezdeményezés és európai önkéntes szolgálat) kapcsolatban egy egyedi, felhasználóbarát kommunikációs portálon (mindent egy helyen biztosító online platform), amely a fogyatékossággal élő személyek számára is elérhető; javasolja, hogy ez a platform alkalmazható legyen a kedvezményezettek elérhetőségi adatait tartalmazó nyilvántartásra, és tegye lehetővé a projektek leírásának elérését és más országbeli partnerek megkeresését;

21.  hangsúlyozza, hogy az elutasított pályázatokra kielégítő választ kell adni, közölve az elutasítás okait, különösen ha a pályázatot benyújtó szervezet magyarázatot kér; javasolja annak megfontolását, hogy amennyiben lehetséges, azonosítsák az elutasított hasonló pályázatokból adódó prioritási kérdéseket;

22.  rámutat, hogy az „Európa a polgárokért” program egyes célkitűzései hasonlóak az európai polgári kezdeményezés célkitűzéseihez, illetve kiegészítik azokat, különösen az a törekvés, hogy bevonják a polgárokat az Unió tevékenységébe; úgy véli ezért, hogy következetes kommunikációs stratégiával támogatott közös megközelítés alkalmazására kell törekedni a polgárok szerepvállalására és a részvételi demokráciára vonatkozó uniós politikák kialakítása terén annak érdekében, hogy az Európai Bizottság európai polgárságra vonatkozó minden programját összekapcsolják, esetleg a közvetlen tapasztalatoknak és a helyi szint bevonásának előmozdítása és erősítése révén;

23.  kiemeli, hogy el kell készíteni a lehetséges partnerek nyitott jegyzékét minden tagállamban, hogy megkönnyítsék partnerségek kialakítását azok között, akik hozzá akarnak férni az „Európa a polgárokért” programhoz;

24.  javasolja továbbá egy online platform létrehozását a polgári szerepvállalás területén működő és a programból részesülő fő szervezetek számára, annak érdekében, hogy a projektek befejezésekor összegyűjtsék a bevált gyakorlatokat, erősítsék a kapacitásokat és növeljék a láthatóságot;

25.   felszólítja a Bizottságot, hogy növelje a program ismertségét és jobban tudatosítsa a nyilvánosságban annak célkitűzéseit azáltal, hogy az érdeklődést felkeltő kommunikációs stratégiát folytat az európai polgársággal kapcsolatban – a közösségi hálózatok, rádiós és televíziós reklámok és óriásplakátok segítségével –, a nemzeti kapcsolattartó pontok aktív részvétele révén megerősíti a programban való helyi szerepvállalást, rendszeresen frissíti a tartalmakat, és megpróbál új közönséget – különösen fiatalokat, fogyatékossággal élő, illetve kiszolgáltatott személyeket – megszólítani a részt vevő országokban, főleg azokban, ahol a részvétel aránya alacsonyabb;

26.  úgy véli, hogy e programnak népszerűsítenie kell az Európai Unióban már létező közvetlen részvételi csatornákat is, mint például az európai polgári kezdeményezést, a polgári fórumokat és a nyilvános konzultációkat annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a közvetlen részvétel uniós intézményi kereten belüli lehetőségeire;

27.  sürgeti azon részt vevő országokat, amelyek még nem jelöltek ki nemzeti kapcsolattartó pontot, hogy ezt mielőbb tegyék meg; javasolja az említett országok, a tagállamok és a Bizottság közötti koordináció és szinergia erősítését;

28.   elismeri, hogy a legnagyobb kihívás a jelenlegi ambiciózus célkitűzések elérése a rendelkezésre álló korlátozott mértékű finanszírozás mellett; hangsúlyozza a tagállamok, régiók és helyi önkormányzatok fontosságát a program hatékonyságának és népszerűségének növelésében, többek között a nemzeti kapcsolattartó pontokban rejlő lehetőségek maximalizálásával annak révén, hogy lehetővé teszik számukra a hasonló projektekkel, például az Erasmus +-szal és a Kreatív Európával foglalkozó szervezetekkel való tapasztalatcserét; ösztönzi az EACEA-t, hogy ahol csak lehetséges, mozdítsa elő és növelje az uniós programokkal – mint a Kreatív Európa, az Erasmus+ és az Európai Szociális Alap – alkotott szinergiákat a hatások javítása érdekében;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy még nagyobb mértékben fokozza az adminisztráció egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseit, tekintettel arra, hogy különösen a kis méretű szervezeteknek esetenként nehéz megfelelniük a formai követelményeknek, és bürokratikus okokból nem szabad őket hátrányosan megkülönböztetni;

30.  javasolja, hogy a kommunikációra elkülönített keretet ne az Unió prioritásainak intézményi kommunikációja finanszírozására használják, mint ahogy az a jelenlegi program 12. cikkében szerepel, hanem arra, hogy magát a programot népszerűsítsék a részt vevő országokban, különösen ott, ahol alacsonyabb a részvételi arány;

A program súlypontja és céljai

31.  a program következő kiadására nézve azt javasolja, hogy a prioritások meghatározásánál tegyék hivatalossá a több évet átfogó megközelítést, és hogy növeljék a szinergiát a programterületek és a program alkotóelemei között; hangsúlyozza, hogy a program struktúrájában eszközölt változtatásokat olyan módon hajtsák végre, hogy megakadályozzák a végfelhasználók összezavarásának, és ezzel a program hatása csökkentésének lehetőségét;

32.  üdvözli, hogy az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a polgárokra és a társadalmi szempontokra, ami lehetővé teszi, hogy az uniós intézmények közvetlen párbeszédet folytassanak a civil társadalommal; a program prioritásait illetően hangsúlyozza azon projektek fontosságát, amelyek középpontjában Európa aktuális kihívásai, valamint olyan kérdések állnak, mint a sokféleség, a migráció, a menekültek, a radikalizálódás megelőzése, a társadalmi beilleszkedés növelése, a kultúrák közötti párbeszéd, a finanszírozási problémák kezelése és a közös európai kulturális örökség azonosítása; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a program prioritásai és az európai polgársággal kapcsolatos politikák, illetve az európai polgárok mindennapi élete közötti kapcsolatokat;

33.  úgy véli, hogy a programnak a résztvevők szélesebb körét kell elérnie, garantálnia kell a különleges szükségletekkel rendelkező emberek részvételét, elő kell mozdítania a marginalizált és jogfosztott emberek – többek között a migránsok, a menekültek és a menedékkérők – részvételét;

34.  úgy véli, hogy a programnak adott esetben olyan meglévő és sikeres alulról építkező kezdeményezésekre kell építenie, mint a testvérvárosi program;

35.  hangsúlyozza, hogy – az „Európai emlékezet” programterületen belül – nagy szükség van egy európai identitás kialakítására, amely a múlt mellett a jövő felé is irányul, plurális, kultúraközi, a migrációs hullámok és a világ egyéb részeiről érkező hatások felé nyitott, és amelynek célja az európai értékeken és az európai világi és szellemi örökségen alapuló közös integráció elérése; hangsúlyozza, hogy fontos arról gondoskodni, hogy a történelem ne megosztó eszköz, hanem lehetőség legyen napjaink kihívásainak a kifinomult értelmezés és kidolgozott, célzott nevelési programok révén történő megválaszolásához; kiemeli az idősebb és fiatalabb generációk közötti tapasztalatcserét lehetővé tevő, generációk közötti projektek ösztönzésének fontosságát;

36.  hangsúlyozza, hogy ösztönözni kell az olyan projekteket, amelyek a polgárokkal folytatott vita többdimenziós megközelítéssel, új stílusban bevezetett új formátumait képviselik;

37.  javasolja, hogy a Bizottság évente adjon ki egy olyan összefoglaló jelentést, amely tartalmazza azokat az európai projekt javítására irányuló fő javaslatokat, amelyeket az „Európa a polgárokért” program által finanszírozott projektek résztvevői hangoztatnak;

38.  hangsúlyozza, hogy a programot gazdagítani kell a polgároknak a demokratikus folyamatban és az uniós döntéshozásban való részvételével kapcsolatos javaslatokkal oly módon, amely hozzájárul ahhoz, hogy a polgárok képesek legyenek érvényesíteni a jogaikat, például a digitális demokrácia megvalósítása révén; ennek megvalósítása érdekében felszólítja az Uniót és a tagállamokat, hogy fellépéseket és politikákat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy növeljék az átadható, kritikus és kreatív gondolkodás készségeit, polgáraik digitális jártasságát és médiaműveltségét, a befogadást és a nyitottságot – különösen a gyermekekét és fiatalokét –, hogy ezáltal képesek legyenek tájékozott döntéseket hozni, és pozitívan hozzájárulni a demokratikus folyamatokhoz;

39.  rámutat, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó országok részvétele a programban jobb kölcsönös megértést és közelebbi együttműködést eredményez; javasolja, hogy tegyék nemzetközibbé a programot, nevezetesen hívják meg az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és az Európai Gazdasági Térség (EGT) összes tagországát, a csatlakozásra váró és a tagjelölt országokat, hogy a projektekre való pályázatokban működjenek együtt az uniós tagállamokkal, valamint nagyobb együttműködésre szólít fel az uniós, a keleti és a déli partnerség országaiban és a potenciális tagjelölt országokban működő nem kormányzati szervezetek között annak érdekében, hogy az EU közelebb kerüljön a polgárokhoz; javasolja az Európai Unión belüli és a szomszédos országokban működő szervezetek közötti, az európai értékekkel kapcsolatos együttműködés elősegítését;

40.  hangsúlyozza, hogy szükség van a testvérvárosi program fejlesztésére, és összpontosítani kell arra, hogy a rendszert miként lehetne jobban kihasználni, továbbá annak előmozdítására és eredményeire, többek között a pénzügyi erőforrások megfelelő elkülönítésére;

°

°  °

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

HL L 115., 2014.4.17., 3. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0005.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (9.12.2016)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló, 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról

(2015/2329(INI))

A vélemény előadója: Lefteris Christoforou

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  üdvözli, hogy a jelek szerint az új finanszírozási ciklus első két évében az Európa a polgárokért program – amelynek célja az uniós intézmények és az európai polgárok közti távolság megszüntetése – jól működik, egyre növekvő számú kérelmezővel, magas minőségű projektekkel és a projektek megfelelő végrehajtásával;

2.  kiemeli az ilyen típusú programok jelentőségét egy állandó válságoktól sújtott időszakban, mikor az Európa-ellenes erők folyamatosan kétséget támasztanak az európai projekt létjogosultságát illetően;

3.   üdvözli a program struktúrájának egyszerűsítését, például a prioritások több évre történő meghatározása révén, amely összességében könnyebbé tette az érdeklődő polgárok és szervezetek számára a pályázatok benyújtását, valamint üdvözli új pénzügyi megoldások, például az átalányösszegekre épülő rendszer alkalmazását, amelyek csökkentették a kedvezményezettekre háruló adminisztratív terhet;

4.  kéri a Bizottságot és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (EACEA), hogy rendszeresen mérjék fel, milyen hatást gyakoroltak különböző költségvetési intézkedések a pályázókra és a lehetséges sikeres pályázókra; kéri különösen annak újbóli értékelését, hogy az előfinanszírozás arányának 2015. évi csökkentése (projektek esetében 50%-ról 40%-ra, illetve a működési támogatások és a nemzeti kapcsolattartó pontok esetében 80%-ról 50%-ra), amit a kifizetési előirányzatok rendkívül alacsony szintje tett szükségessé, továbbá a társfinanszírozás szükségessége, valamint az, hogy egyforma feltételek kerültek alkalmazásra, függetlenül a tényleges megélhetési költségektől és a földrajzi távolságtól, hátrányos helyzetbe hozott-e, hoz-e bizonyos típusú szervezeteket és bizonyos tagállamokat; kéri továbbá olyan további stratégiák kidolgozását, amelyek az európai polgárokhoz közelebb hozzák az európai intézményeket, továbbá hatékonyabban tájékoztatják a polgárokat a különböző uniós szakpolitikákról;

5.  elismeri, hogy a legnagyobb kihívás a jelenlegi ambiciózus célkitűzések elérése a rendelkezésre álló korlátozott mértékű finanszírozás mellett; ezért ösztönzi a nemzeti kapcsolattartó pontokat és az EACEA-t, hogy a helyi és regionális hatóságokkal közösen és velük társulva, ahol csak lehetséges, segítsék elő és támogassák a szinergiákat az uniós programokkal – mint a Kreatív Európa, az Erasmus+ és az Európai Szociális Alap – a költségmegtakarítás és a lehető legnagyobb hatás elérése érdekében;

6.   kéri a Bizottságot és az EACEA-t, hogy a 2017. december 31-ig elkészítendő időközi értékelő jelentésébe foglalja bele a program pénzügyi és költségvetési végrehajtásának alapos értékelését, és vonja le a következtetéseket az értékelésből a program jövőbeni céljainak újbóli meghatározása és költségvetési követelményeinek kiigazítása érdekében a következő többéves pénzügyi keretben;

7.  hangsúlyozza a működési támogatások megtartásának fontosságát, a szervezeteknek és kedvezményezetteknek nyújtott strukturális támogatás fenntartása érdekében, lehetővé téve számukra a hosszú távú tervezést;

8.  felhívja a Bizottságot, az EACEA-t, a nemzeti kapcsolattartó pontokat és helyi és regionális partnerhatóságaikat, továbbá a programok kedvezményezettjeit, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a program láthatóságának növelése és a kommunikáció bővítése érdekében, a leghatékonyabban használva fel az elérhető pénzügyi forrásokat, a program nagyobb ismertsége, valamint a részt vevő országok polgárainak hatékonyabb megszólítása céljával, többek közt a kommunikáció javítása, a közösségi média fokozottabb használata és olyan témák felvetése révén, amelyek manapság sok polgárt foglalkoztatnak, mint a munkahelyek, a növekedés és a migráció;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

8.12.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

5

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Richard Ashworth, Jean-Paul Denanot, Gérard Deprez, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Ingeborg Gräßle, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Clare Moody, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Monika Vana, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bill Etheridge, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Nils Torvalds, Derek Vaughan

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Clara Eugenia Aguilera García, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Edouard Ferrand, Valentinas Mazuronis


VÉLEMÉNY az Alkotmányügyi Bizottság részéről (9.11.2016)

a Kulturális és Oktatási Bizottság részére

a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó „Európa a polgárokért” program létrehozásáról szóló, 2014. április 14-i 390/2014/EU tanácsi rendelet végrehajtásáról

(2015/2329(INI))

A vélemény előadója: Kazimierz Michał Ujazdowski

JAVASLATOK

Az Alkotmányügyi Bizottság felkéri a Kulturális és Oktatási Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  melegen üdvözli az „Európa a polgárokért” program keretében 2015-ben benyújtott pályázatokat és a projektek minőségét; megjegyzi azonban, hogy 2015-ben az európai emlékezettel és a civil társadalommal foglalkozó projekteknek mindössze 6%-át lehetett finanszírozni, ami jelzi, hogy e két programterület finanszírozását jelentősen növelni kellene; javasolja, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 11. cikkével összhangban, amely a részvételi demokrácia fontos dimenzióját vezeti be, az elkövetkező években növeljék a részvételt reklámkampányokkal és egy olyan alapvető, felhasználóbarát kommunikációs portál elfogadásával mind az európai, mind a hazai média számára, amely világos információkat közöl a program prioritásairól és elérhetőségéről és tájékoztatja az európai polgárokat az „Európa a polgárokért” program létezéséről, arra ösztönözve őket, hogy mérlegeljék a program előnyeit és hajlandóak legyen nagyobb szerepvállalásra; javasolja, hogy tegyék lehetővé a pályázók számára elektronikus részvételi eszközök alkalmazását;

2.  újból felszólít arra, hogy helyezzenek nagyobb hangsúlyt a program prioritásainak és céljainak meghatározására; javasolja, hogy az „Európa a polgárokért” program következő kiadása olyan jogalappal rendelkezzen, amely lehetővé teszi az Európai Parlament számára, hogy társjogalkotóként, a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően, a Tanáccsal egyenrangú félként teljes szerepet vállaljon a jogalkotási folyamatban és részt vegyen a program prioritásainak meghatározásában; javasolja, hogy egyszerűsítsék tovább a program nyelvezetét, hogy minél szélesebb körben hozzáférhető legyen;

3.  hangsúlyozza, hogy az „Európa a polgárokért” programnak hozzá kell járulnia a polgárok Unióval, annak történelmével és sokszínűségével kapcsolatos ismereteinek növeléséhez, és az uniós szintű polgári és demokratikus részvétel feltételeinek javításával elő kell mozdítania az európai polgárságot; a programnak ezenfelül fel kell hívnia a figyelmet az emlékezet, a közös történelem, az értékek és az Unió azon céljának fontosságára, hogy előmozdítsa a békét és általában biztosítsa az Európai Unió történelmének és eredetének szélesebb körű megismerését, beleértve a két világháború következményeit; hangsúlyozza, hogy ösztönöznie kell az uniós szintű demokratikus és polgári részvételt az uniós döntéshozatali folyamatokkal kapcsolatos polgári ismeretek bővítése, valamint a társadalmi szerepvállalás és önkéntesség uniós szintű lehetőségeinek előmozdítása révén; ez elérhető például figyelemfelkeltő kampányok szervezésével a vita, mérlegelés és hálózatfejlesztés ösztönzése érdekében;

4.  hangsúlyozza a tagállamok, régiók és helyi önkormányzatok fontosságát a program hatékonyságának és népszerűségének növelésében, többek között nagyobb szerep vállalásával a program prioritásainak meghatározása terén és a nemzeti kapcsolattartó pontokban rejlő lehetőségek maximalizálásával annak révén, hogy lehetővé teszik számukra a hasonló projektekkel, például az Erasmusszal és a Kreatív Európával foglalkozó szervezetekkel való közös munkát és tapasztalatcserét; felhív ezenkívül az Európai Parlament nagyobb szerepvállalására, például a programok ellenőrzése éves nyilvános értékelésének formájában a Kulturális Bizottság keretében;

5.  elismeri az egész Unióra kiterjedő testvérváros-projektek sikerét, és kéri a tagállamokat, hogy ösztönözzék az önkormányzatok közötti programot és könnyítsék meg az együttműködést;

6.  hangsúlyozza, hogy az elutasított pályázatokra kielégítő választ kell adni, közölni az elutasítás okait, különösen ha a pályázatot benyújtó szervezet magyarázatot kér; javasolja annak megfontolását, hogy amennyiben lehetséges, azonosítsák az elutasított hasonló pályázatokból adódó prioritási kérdéseket;

7.  rámutat, hogy az „Európa a polgárokért” program egyes célkitűzései hasonlóak az európai polgári kezdeményezés célkitűzéseihez, illetve kiegészítik azokat, különösen az a törekvés, hogy bevonják a polgárokat az Unió tevékenységébe; úgy véli ezért, hogy törekedni kell közös megközelítés létrehozására a polgárok szerepvállalására és a részvételi demokráciára vonatkozó uniós politikák kialakítása terén, melyet következetes kommunikációs stratégia támogat, annak érdekében, hogy az Európai Bizottság európai polgárságra vonatkozó minden programját összekapcsolják, esetleg a közvetlen tapasztalatoknak és a helyi szint bevonásának értékelése és erősítése révén;

8.  kiemeli, hogy el kell készíteni a lehetséges partnerek nyitott jegyzékét minden tagállamban, hogy megkönnyítsék partnerségek kialakítását azok között, akik hozzá akarnak férni az „Európa a polgárokért” programhoz;

9.  felszólít a program alkalmazásának folyamán fellépő nyelvi akadályok megszüntetésére, és hangsúlyozza, hogy annak ellenére, hogy az Unió törekszik az információk valamennyi uniós nyelven történő közzétételére, az információk többsége angolul, franciául és németül érhető el;

10.  rámutat, hogy az EU-hoz csatlakozni kívánó országok részvétele a programban jobb kölcsönös megértést és közelebbi együttműködést eredményez; javasolja, hogy tegyék nemzetközibbé a programot, nevezetesen hívják meg az EFTA/EGT összes tagországát, a csatlakozó és a tagjelölt országokat, hogy a projektekre való pályázatokban működjenek együtt az uniós tagállamokkal, valamint nagyobb együttműködésre szólít fel az uniós és a keleti partnerség országaiban vagy más, az EU-hoz csatlakozni kívánó országokban működő nem kormányzati szervezetek között;

11.  úgy véli, hogy e programnak népszerűsítenie kell az Európai Unióban már létező közvetlen részvételi csatornákat is, mint például az európai polgári kezdeményezést, a polgári fórumokat és a nyilvános konzultációkat annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a közvetlen részvétel uniós intézményi kereten belüli lehetőségeire;

12.  hangsúlyozza, hogy mielőtt egy ország uniós csatlakozására sor kerül, alapos, az adott országban mindenre kiterjedő felkészülésre van szükség a történelmi kérdések, a múlttal való megbékélés és a polgárok társadalmi életben való tevékeny részvételének biztosítása vonatkozásában;

13.  a növekvő euroszkeptikusságra tekintettel felszólít a programhoz való hozzáférés eljárásainak egyszerűsítésére, valamint a támogatás növelésére jobb eredmények elérése érdekében;

14.  hangsúlyozza, hogy a szociális hálózatokban és a közösségi médiában jelentős potenciál rejlik, és felszólít arra, hogy használják fel ezeket jobban az EU értékeinek és történelmének népszerűsítésére az „Európa a polgárokért” program keretében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

8.11.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Mercedes Bresso, Richard Corbett, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Diane James, Ramón Jáuregui Atondo, Constance Le Grip, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, György Schöpflin, Barbara Spinelli, Claudia Țapardel, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Max Andersson, Gerolf Annemans, Ashley Fox, Charles Goerens, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jérôme Lavrilleux, Helmut Scholz

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Pilar Ayuso, Gabriel Mato, Wim van de Camp


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

24.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

24

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Angel Dzhambazki, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Luigi Morgano, Momchil Nekov, John Procter, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Therese Comodini Cachia, Sylvie Guillaume, Emma McClarkin

Jogi nyilatkozat