Eljárás : 2016/2313(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0026/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0026/2017

Viták :

PV 14/02/2017 - 17
CRE 14/02/2017 - 17

Szavazatok :

PV 15/02/2017 - 7.10
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0037

JELENTÉS     
PDF 482kWORD 65k
6.2.2017
PE 594.188v03-00 A8-0026/2017

a Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló 2016. évi jelentéséről

(2016/2313(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Cristian Dan Preda

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a Bizottság Bosznia-Hercegovináról szóló 2016. évi jelentéséről

(2016/2313(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodásra,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről Bosznia-Hercegovina közötti stabilizációs és társulási megállapodásnak a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele céljából történő kiigazításáról szóló jegyzőkönyvre, amely 2016. július 18-án került parafálásra, majd 2016. december 15-én aláírásra,

–  tekintettel Bosznia-Hercegovina európai uniós tagságra irányuló 2016. február 15-i kérelmére,

–  tekintettel az Európai Tanács 2003. június 19–20-i ülésének a Nyugat-Balkánról szóló következtetéseire, és azoknak a „Szaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” című mellékletére,

–  tekintettel a Bosznia-Hercegovina EU-hoz való csatlakozása iránti kérelméről szóló 2016. szeptember 20-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a 2016. december 13-i uniós elnökségi következtetésekre,

–  tekintettel az EU–Bosznia-Hercegovina Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság (SAPC) Szarajevóban, 2015. november 5–6-án rendezett első ülésére és a Bosznia-Hercegovina és az EU közötti Stabilizációs és Társulási Tanács (SAC) és a Stabilizációs és Társulási Bizottság 2015. december 11-i, illetve december 17-i első üléseire,

–  tekintettel a 2016. július 4-én, Párizsban megrendezett nyugat-balkáni csúcstalálkozó elnökének záró nyilatkozatára, valamint a 2016-os párizsi csúcs számára a civil társadalmi szervezetek által megfogalmazott ajánlásokra,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos 2016. augusztus 1-jei közös nyilatkozatára Bosznia-Hercegovina hatóságainak az ország EU-hoz való csatlakozásával kapcsolatos kulcsfontosságú intézkedésekhez való hozzájárulásáról,

–  tekintettel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, valamint az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztos 2016. szeptember 17-i közös nyilatkozatára a Bosznia-Hercegovina alkotmánybírósága által a Boszniai Szerb Köztársaság napjával kapcsolatban hozott ítéletet követően,

–  tekintettel a „2016. évi közlemény az EU bővítési stratégiájáról” című, 2016. november 9-i bizottsági közleményre (COM(2016)0715) és az azt kísérő, „A Bosznia-Hercegovináról szóló 2016. évi jelentés” című bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)365),

–  tekintettel a Számvevőszék „Uniós előcsatlakozási támogatás az adminisztratív kapacitás erősítése érdekében a Nyugat-Balkánon: metaellenőrzés” című különjelentésére(1),

–  tekintettel a bosznia-hercegovinai főképviselőnek az ENSZ Biztonsági Tanácsához benyújtott 50. jelentésére(2),

–  tekintettel az ENSZ Biztonsági Tanácsának a bosznia-hercegovinai helyzetről szóló vitája során az Európai Unió Egyesült Nemzetek Szervezetébe delegált küldöttségének vezetője, João Vale de Almeida úr őexcellenciája által az Európai Unió és tagállamai nevében 2016 novemberében tett nyilatkozatra,

–  tekintettel Bosznia-Hercegovina 2015. júliusban elfogadott, a 2015–2018-as időszakra szóló reformtervére és a Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsa, illetve a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a Boszniai Szerb Köztársaság kormányai által 2016. augusztus 23-án elfogadott koordinációs mechanizmusra,

–  tekintettel az országról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0026/2017),

A.  mivel az EU továbbra is elkötelezett Bosznia-Hercegovina uniós kilátásai, területi integritása, szuverenitása és egysége iránt; mivel az uniós integráció felé vezető úton sikerült előrelépést elérni; mivel a Tanács felkérte a Bizottságot, hogy készítse el véleményét Bosznia-Hercegovina tagságra irányuló kérelméről;

B.  mivel az európai szomszédságpolitikáért és a csatlakozási tárgyalásokért felelős uniós biztos 2016. december 9-én, Szarajevóban átnyújtotta a bosznia-hercegovinai hatóságoknak a kérdőívet;

C.  mivel az autonóm kereskedelmi kedvezmény felfüggesztését a stabilizációs és társulási megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyv aláírása és ideiglenes alkalmazásának megkezdése után megszüntetik;

D.  mivel a Bosznia-Hercegovina számára a 2013–2018 közötti időszakra kialakított reformtervvel a hatóságok valamennyi szinten elismerték, hogy haladéktalanul szükség van a gazdaság rehabilitációjának és modernizálásának megkezdésére új munkahelyek teremtése és fenntartható, hatékony, szociális szempontból igazságos és stabil gazdasági növekedés elérése céljából; mivel Bosznia-Hercegovina bizonyította elkötelezettségét és készségét arra, hogy további, a fiatalok körében nagyon jelentős munkanélküliség csökkentéséhez szükséges társadalmi-gazdasági reformokat indítson;

E.  mivel a független, működőképes és stabil igazságszolgáltatás fontos a jogállamiság és az uniós csatlakozás felé való előrehaladás biztosításához;

F.  mivel továbbra is vannak kihívások a megbékélési folyamat fenntarthatóságával kapcsolatban; mivel az uniós csatlakozási folyamat előrehaladása megkönnyítheti a további megbékélést;

G.  mivel Bosznia-Hercegovina még mindig nem hajtotta végre az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által a Sejdić-Finci-, Zornić- és Pilav-ügyekben hozott ítéleteket;

H.  mivel továbbra is széles körben elterjedt a korrupció, beleértve a legmagasabb szintet is;

I.  mivel még mindig 74 000 belső menekült van, és jelentős számú Bosznia-Hercegovinából menekült személy él a szomszédos országokban, egész Európában és világszerte, ezenkívül az eltűntek száma 6808;

J.  mivel az oktatás alapvető a toleráns és befogadó társadalom megteremtése és előmozdítása, valamint az országon belüli kulturális, vallási és etnikai megértés kialakítása szempontjából;

K.  mivel Bosznia-Hercegovina aláírta az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló egyezményt (Espoo, 1991);

L.  mivel a (potenciális) tagjelölt országokat a saját érdemeik alapján ítélik meg, és mivel a szükséges reformok gyorsasága és minősége határozza meg a csatlakozási menetrendet;

1.  üdvözli, hogy a Tanács megvizsgálja Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozási kérelmét, valamint a kérdőív benyújtását, és várja a Bizottság véleményét a csatlakozási kérelem elfogadásához szükséges érdemekről; felhívja az illetékes bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy aktívan kötelezzék el magukat e folyamat mellett, és hogy minden szinten működjenek együtt és koordinálják a részvételt a Bizottság véleményezési folyamatában azáltal, hogy egységes és összefüggő keretben válaszolnak a Bizottság kérdéseire; rámutat, hogy ez az eljárás az állami szintű működőképesség bizonyítékául is szolgál majd; megismétli, hogy az uniós csatlakozási folyamat valamennyi érintett felet bevonó folyamat;

2.  értékeli és üdvözli a hármas elnökség szerepét mint a valamennyi szinten működő összes többi intézményi szereplő arra való ösztönzésének jelentős mozgatórugóját, hogy erőfeszítéseket tegyenek az ország Unióhoz való közeledésének átfogó folyamatában betöltött szerepük teljesítéséért;

3.  üdvözli a 2015–2018 közötti időszakra szóló reformterv végrehajtásának előrehaladását, és azt, hogy az ország elkötelezett további intézményi és társadalmi-gazdasági reformok folytatása mellett; emlékeztet arra, hogy a Bosznia-Hercegovina iránti megújult uniós szemléletmódot az ország nehéz társadalmi-gazdasági környezete és a polgárai körében megnyilvánuló, egyre növekvő elégedetlenség váltotta ki; megállapítja, hogy a helyzet valamennyit javult, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a reformterv összehangolt és tényleges, a cselekvési tervvel összhangban álló végrehajtására van szükség az egész országban valódi változás eléréséhez és valamennyi bosznia-hercegovinai állampolgár életének kézzelfogható javításához;

4.  a reform lendületének fenntartását kéri Bosznia-Hercegovina teljes mértékben hatékony, befogadó és működőképes, a jogállamiságon alapuló állammá való átalakítása érdekében, amely egyenlőséget és demokratikus képviseletet biztosít valamennyi államalkotó nép és az állampolgárok számára; sajnálja, hogy a reformra irányuló közös erőfeszítéseket gyakran akadályozza továbbra is a normális demokratikus fejlődést gátló, mélyen gyökerező, az integráció ellen ható tendenciák okozta etnikai és politikai megosztottság, valamint a közigazgatás további átpolitizálása; hangsúlyozza, hogy Bosznia-Hercegovina addig nem lesz sikeres uniós tagjelölt ország, amíg a megfelelő intézményi feltételek nem kerülnek kialakításra; minden politikai vezetőt arra sürget, hogy dolgozzon a szükséges változások bevezetésén, ideértve többek között a választási jogszabály szükséges reformját, figyelembe véve a korábbi állásfoglalásokban kifejtett elveket, így a föderalizmus, a decentralizáció és a legitim képviselet elvét; lényegesnek tartja, hogy fennmaradjon a konszenzus az uniós integrációval kapcsolatban és az ország összehangolt módon haladjon a jogállamiság felé, beleértve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás reformját; kiemeli azt is, hogy továbbra is a szociális és gazdasági reformokra fektetett tényleges hangsúlynak kell elsőbbséget élveznie;

5.  üdvözli az uniós ügyek koordinációs mechanizmusának létrehozásáról kötött megállapodást, melynek célja a csatlakozási folyamat működőképességének és hatékonyságának javítása, többek közt az uniós pénzügyi támogatás és az EU-val való jobb együttműködés lehetővé tétele tekintetében; felszólít a megállapodás gyors végrehajtására; hatékony együttműködést és kommunikációt kér továbbá minden kormányzati szint között és az EU-val, hogy megkönnyítsék az uniós vívmányokhoz való igazodást és azok végrehajtását, és kielégítő válaszokat nyújtsanak a Bizottság kérdéseire a véleményezési folyamat során; elfogadhatatlannak tartja, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya a Bizottságnak való közvetlen jelentéstételről szóló rendelkezések elfogadásával párhuzamos kommunikációs csatornákat próbál kialakítani; kéri az Európai Integrációs Igazgatóság szerepének növelését és képességeinek további javítását, hogy teljes körűen el tudja látni koordinációs feladatait a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtásán belül, és általában a csatlakozási folyamatban;

6.  elégedettségének ad hangot a stabilizációs és társulási megállapodás kiigazításáról szóló jegyzőkönyv aláírása miatt, amelyet 2017. február 1-jétől ideiglenesen alkalmaznak, automatikusan újból alkalmazva a 2016. január 1-jével felfüggesztett autonóm kereskedelmi kedvezményeket; várakozással tekint a jegyzőkönyv mielőbbi és gördülékeny ratifikálása elé;

7.  sajnálja, hogy a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság eljárási szabályzata még mindig nem került elfogadásra a Stabilizációs és Társulási Parlamenti Bizottság eljárási szabályzatába etnikai alapú blokkolás bevezetésére irányuló kísérletek miatt, aminek következtében Bosznia-Hercegovina maradt az egyetlen olyan csatlakozásra váró ország, ahol ezt a bizottságot nem lehetett megfelelő módon megalakítani; sürgeti a bosznia-hercegovinai parlament irányító testületeit, hogy az EU intézményi és jogi kerete követelményeinek teljesítése érdekében haladéktalanul találjanak megoldást és biztosítsák a csatlakozási folyamat tényleges parlamenti felügyeletét; emlékeztet arra, hogy a stabilizációs és társulási megállapodás megköveteli az eljárási szabályzat elfogadását, és e kötelezettség elmulasztása a stabilizációs és társulási megállapodás végrehajtása közvetlen megsértésének minősül;

8.  üdvözli a választási törvény EBESZ ODIHR ajánlásaival összhangban álló egyes javításait; megjegyzi, hogy a 2016. október 2-i helyi választások általában szabályosan zajlottak; sajnálja, hogy a politikai vezetők közötti folytatódó véleménykülönbségek miatt a mostari polgárok hat év elteltével még mindig nem gyakorolhatják a helyi képviselőik megválasztásával kapcsolatos demokratikus jogukat; sürgeti az Alkotmánybíróság ítéletének mielőbbi végrehajtását Mostarban a választási törvény és a városi alapokmány módosításával; határozottan elítéli a Stolacban történt, választási tisztviselők elleni brutális erőszakot, és felszólítja az illetékes hatóságokat, hogy a jogállamiság tiszteletben tartásával oldják meg a helyzetet, többek között minden erőszakos cselekedet és választási szabálytalanság kivizsgálásával, valamint büntetőjogi szankciókkal sújtva az elkövetőket; tudomásul veszi, hogy a bosznia-hercegovinai Központi Választási Bizottság megsemmisítette a stolaci választás eredményét, és felszólít arra, hogy az újabb választásokat a demokratikus normáknak megfelelően, békésen és a tolerancia légkörében folytassák le;

9.  sajnálja, hogy a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatban kinyilvánított politikai elkötelezettség nem járt kézzelfogható eredményekkel; kiemeli, hogy a legmagasabb szintű esetek nincsenek nyilvántartva, és a rendszerszintű (például a politikai pártok finanszírozásával, a közbeszerzéssel, az összeférhetetlenségekkel és a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos) korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kerete gyenge és nem megfelelő; elismeri a korrupcióellenes cselekvési tervek elfogadása és a korrupció megelőzésével foglalkozó szervek létrehozása terén elért előrelépést a különböző kormányzati szinteken, és e határozatok következetes és mielőbbi végrehajtására szólít fel; aggodalommal jegyzi meg, hogy a széttöredezettség és az ügynökségek közötti gyenge együttműködés akadályozza a korrupcióellenes intézkedések hatékonyságát; nagyobb mértékű szakosodásra szólít fel a rendőrségen és az igazságszolgáltatáson belül a megfelelő koordinációs csatornák révén; hangsúlyozza, hogy nyilvántartást kell vezetni a politikai pártok és a választási kampány finanszírozásának hatékony ellenőrzéséről, az átfogóbb értelemben vett állami szektor tekintetében átlátható foglalkoztatási eljárásokat kell kidolgozni, továbbá a közbeszerzés területén fel kell számolni a korrupciót;

10.  hangsúlyozza, hogy a 2013-as népszámlálás eredményei fontos alapot jelentenek ahhoz, hogy kielégítő választ lehessen adni a Bizottság kérdőívére, és jelentősek a hatékony társadalmi-gazdasági tervezés szempontjából is; üdvözli a nemzetközi ellenőrzési művelet végső értékelését, amely arra a következtetésre jutott, hogy a bosznia-hercegovinai népszámlálást összességében a nemzetközi normáknak megfelelően végezték; sajnálja, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság nem hajlandó legitimként elismerni a népszámlálás eredményeit, és hogy a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságai saját eredményeket tettek közzé, amelyek eltérnek a Bosznia-Hercegovinai Statisztikai Ügynökség által megerősítettektől; sürgeti a Boszniai Szerb Köztársaság hatóságait, hogy vizsgálják felül megközelítésüket; felszólítja a bosznia-hercegovinai statisztikai ügynökségeket, hogy e területen hajtsanak végre jelentős előrelépést, és statisztikáikat és módszertanukat igazítsák hozzá az Eurostat normáihoz;

11.  emlékeztet arra, hogy az integrációs folyamat gerince bármely, uniós tagságra törekvő ország esetében a szakszerű, eredményes és érdemeken alapuló közigazgatás; aggódik a közigazgatás folytatódó széttöredezettsége és átpolitizáltsága miatt, ami akadályozza az intézményi és jogalkotási reformokat, és nehézkessé és költségessé teszi a közszolgáltatások nyújtását az állampolgárok számára; sürgősen összehangoltabb megközelítést kér a politikák kialakításával és összehangolásával kapcsolatban a kormányzat minden szintje között, valamint a közigazgatás és az állami szektor politikamentesítését, jobb középtávú tervezést és az államháztartási gazdálkodással kapcsolatos egyértelmű stratégiát;

12.  megismétli amiatti aggályát, hogy a jogi rendszer továbbra is négy különböző részre van széttöredezve; hangsúlyozza, hogy haladéktalanul orvosolni kell az igazságszolgáltatási rendszer minden fennmaradó hiányosságát, erősíteni kell a bírói hatékonyságot és függetlenséget, többek között az igazságszolgáltatás politikamentesítése révén, küzdeni kell az igazságszolgáltatásban tapasztalható korrupció ellen, és megfelelő eljárásokat kell bevezetni a bírósági határozatok végrehajtására; sürgeti az igazságügyi ágazat 2014–2018 közötti reformjának végrehajtására vonatkozó cselekvési terv gyors elfogadását; a gyermekek védelmével és a gyermekek igazságszolgáltatáshoz való tényleges hozzáférésével kapcsolatos jogszabályok maradéktalan végrehajtására szólít fel; üdvözli az ingyenes állami jogsegélyről szóló törvény elfogadását, és azt, hogy a Bírói és Ügyészi Főtanács iránymutatásokat vezetett be az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozóan, valamint feddhetetlenségi terveket és fegyelmi intézkedéseket fogalmazott meg;

13.  felszólít az igazságszolgáltatás általános hatékonyságának növelésére, az új bírák és ügyészek kiválasztási eljárása tekintetében az átláthatóság és az objektivitás fokozására, valamint az igazságszolgáltatásban az elszámoltathatóságot és a feddhetetlenséget biztosító mechanizmusok megerősítésére; kiemeli, hogy meg kell erősíteni az összeférhetetlenségek megelőzését szolgáló mechanizmusokat és átláthatóságot biztosító mechanizmusokat kell kialakítani az igazságszolgáltatáson belül a pénzügyi beszámolók és a vagyonnyilatkozatok vonatkozásában; megjegyzi az igazságszolgáltatásról folytatott strukturált párbeszéd fontos szerepét a bosznia-hercegovinai igazságszolgáltatás hiányosságainak kezelése terén; olyan jogalkotási megoldásra szólít fel, amely lehetővé teszi Bosznia-Hercegovina egész területén az ügykezelés hatékonyságának nyomon követését;

14.  sajnálja, hogy az alkotmánybíróság számos határozatát nem hajtják végre, többek között a mostari polgárok azon alapvető demokratikus jogának tiszteletben tartásával kapcsolatos határozatot sem, hogy szavazhassanak a helyi választásokon; kéri e határozatok mielőbbi végrehajtását; kiemeli különösen a Boszniai Szerb Köztársaság napjáról szóló alkotmánybírósági határozatot, amelyet a 2016. szeptember 25-én tartott népszavazás során is szavazásra bocsátottak; véleménye szerint ez a daytoni békemegállapodás súlyos megsértése és az igazságszolgáltatás és a jogállamiság elleni támadás; hangsúlyozza, hogy egyoldalú kezdeményezések helyett párbeszédre van szükség; hangsúlyozza, hogy a fejlődés súlyos akadályát jelentik a nacionalista és populista retorika és fellépések, és hogy a jogállamiság és az ország alkotmányos keretének tiszteletben tartása kiemelt jelentőségű az uniós csatlakozás útján való előrehaladás tekintetében, Bosznia-Hercegovina békéjének és stabilitásának megőrzése érdekében;

15.  határozottan elítéli a Boszniai Szerb Köztársaságban még mindig hatályos, közrendről szóló törvényt, amely aláássa a gyülekezési szabadság, az egyesülési szabadság és a médiaszabadság alapvető demokratikus jogait, továbbá a Boszniai Szerb Köztársaság halálbüntetésről szóló rendelkezését; sürgeti az információhoz való hozzáférés szabadságáról szóló jogszabály maradéktalan végrehajtását; sürgeti a hatóságokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre az Európa Tanács számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét az informatikai rendszereken keresztül elkövetett rasszista és idegengyűlölő cselekmények bűncselekménnyé nyilvánítása vonatkozásában;

16.  valamennyi oldal vezetőit sürgeti, hogy tartózkodjanak a megosztó, nacionalista és szeparatista retorikától, amely polarizálja a társadalmat, valamint az olyan fellépésektől, amelyek kihívást jelentenek az ország kohéziója, szuverenitása és integritása szempontjából; ehelyett sürgeti, hogy kezdjenek komoly reformokat, melyek javítják Bosznia-Hercegovina valamennyi polgárának társadalmi-gazdasági helyzetét, demokratikus, befogadó és működőképes államot hoznak létre és közelebb viszik az országot az EU-hoz;

17.  hangsúlyozza azon közelmúltbeli alkotmánybírósági határozat jelentőségét, amely az államalkotói státusz elvéről, valamint arról szól, hogy az ország három államalkotó népe egyenlően jogosult a Bosznia-Hercegovinai Föderáció Parlamentjének Népházába legitim és arányos képviselet alapján saját legitim politikai képviselőit megválasztani;

18.  tudomásul veszi a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszékkel (ICTY) háborús bűncselekmények ügyében folytatott kielégítő együttműködést, és nagyobb regionális együttműködést ösztönöz a háborús bűncselekmények eseteinek feldolgozása terén; aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos ügyek feldolgozásakor eltérő jogi normákat alkalmaznak; üdvözli, hogy a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos hazai ügyek terén tapasztalható elmaradást kezelik, és hogy további előrelépés történt a nemi erőszakkal járó háborús bűncselekmények sikeres üldözése terén; üdvözli az uniós küldöttség és Bosznia-Hercegovina pénzügyminisztériuma között a bosznia-hercegovinai ügyészségek és bíróságok háborús bűncselekmények feldolgozásával kapcsolatos tevékenységeinek támogatásáról aláírt megállapodást;

19.  határozottan elítéli a Boszniai Szerb Köztársaság nemzetgyűlésének 2016. októberi határozatát, amelyben nagyrabecsülését fejezte ki a Boszniai Szerb Köztársaság háborús bűnök miatt elítélt korábbi vezetői felé; sürgősen kéri a háborús bűncselekmények áldozatainak tiszteletben tartását és a megbékélés előmozdítását; Bosznia-Hercegovina valamennyi politikai vezetőjét és intézményét emlékezteti, hogy az igazság és a megbékélés, valamint az igazságszolgáltatási rendszer politikai célokra történő felhasználásának elkerülése érdekében az ő felelősségük objektíven értékelni a háborús eseményeket;

20. elismerését fejezi ki a nemi erőszakot is magában foglaló háborús bűnök bírósági eljárás alá vonása tekintetében tapasztalt előrelépés miatt, és sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy fokozzák tovább a konfliktushoz kapcsolódó nemi erőszak áldozatainak igazságszolgáltatáshoz való hozzáférését, többek közt ingyenes jogsegély biztosítása, a pszichoszociális és egészségügyi szolgáltatások erősítése, valamint nagyobb kártérítés és nyomon követés révén; garanciát kér arra, hogy az áldozatok kártérítéshez való jogát következetesen elismerik;

21.  tudomásul veszi, hogy történt némi előrelépés a boszniai háború következtében lakóhelyüket elhagyni kényszerülő menekültekkel és a belső menekültekkel kapcsolatban ingatlanjaik újbóli tulajdonba vétele és az azok elfoglalásához való joguk, valamint a házak újjáépítése tekintetében; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy könnyítsék meg fenntartható visszatérésüket, az egészségügyi ellátáshoz, a foglalkoztatáshoz, a szociális védelemhez és az oktatáshoz való hozzáférésüket, és fordítsanak nagyobb figyelmet az olyan ingatlanok után nyújtott kártérítésre, amelyeket nem lehet visszaszolgáltatni;

22.  aggódik amiatt, hogy továbbra is magas a háború következtében eltűnt személyek száma; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy kiemeltebben foglalkozzanak megoldatlan sorsuk kérdésével, többek között a két országrész közötti együttműködés fokozásával; hangsúlyozza, hogy e kérdés megoldása kiemelkedő fontosságú a régióbeli megbékélés és stabilitás szempontjából;

23.  aggodalmát fejezi ki a bosznia-hercegovinai egészségügyi rendszer állapota miatt, amely az országban a korrupciónak egyik legjobban kitett rendszer; felhívja a hatóságokat, hogy ügyeljenek a megkülönböztetés megakadályozására az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás terén;

24.  tudomásul veszi, hogy történt némi előrelépés a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatban; aggódik azonban a szervezett bűnözés kezelésére vonatkozó következetes megközelítés hiánya miatt, amelynek az az oka, hogy a különböző bűnüldöző szervek számos cselekvési tervvel rendelkeznek különböző szinteken; kiemeli, hogy tovább kell erősíteni az intézmények közötti együttműködés keretét; üdvözli a közös vizsgálatokat, de összehangoltabb műveleteket és az információcsere javítását kéri; kéri a bűnüldöző szervek képességeinek javítását, többek között a terrorizmusellenes küzdelem terén; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy tegyenek intézkedéseket a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem érdekében, és javítsák a pénzügyi vizsgálatok lefolytatásával kapcsolatos képességeket; üdvözli a működési és stratégiai együttműködési megállapodás aláírását az Europollal a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem céljából, többek között információcsere és közösen megtervezett működési tevékenységek révén; ösztönzi együttműködési megállapodás megkötését az Eurojusttal is;

25.  hangsúlyozza, hogy javítani kell az embercsempészet elleni küzdelmet; felhívja a Bosznia-Hercegovinai Föderációt, hogy haladéktalanul hajtson végre változtatásokat a büntető törvénykönyvben, amelyek az áldozatokat tekintve 80%-os arányban nőket és lányokat érintő embercsempészet valamennyi formájának betiltását eredményeznék;

26.  kéri a migrációval kapcsolatos adatok összegyűjtési, megosztási és elemzési mechanizmusainak erősítését, mert a statisztika azt mutatja, hogy Bosznia-Hercegovinába egyre több ember érkezik a magas migrációs kockázatú országokból; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy minden menedékjogot kérő vagy az ország területén áthaladó menekültet és migránst kezeljenek a nemzetközi és uniós joggal összhangban, valamint fejlesszék tovább a menekültügy és a menedékjog szabályozási keretét, fokozzák az intézményközi koordinációt és alakítsák ki a szükséges kapacitásokat; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a migrációval kapcsolatos kérdésekben a nyugat-balkáni országokkal megkezdett munkát, hogy biztosítsa az európai és nemzetközi normák betartását;

27.  megjegyzi, hogy az országban tapasztalható ellentétek a társadalmi-gazdasági helyzet romlásával együtt különösen a fiatalok körében növelik a radikalizmus terjedésének veszélyét; sürgeti a radikalizálódás elleni fellépésre irányuló erőfeszítések fokozását, és további intézkedéseket a külföldi harcosok, valamint a további radikalizálódásra szánt, nyomon követhetetlen pénzek csatornáinak azonosítására, illetve beáramlásuk megakadályozására és megzavarására, többek között szoros együttműködésben a tagállamok és a térségben található országok illetékes szolgálataival, valamint a megfelelő jogszabályok végrehajtásával; jobb együttműködést kér a biztonsági és titkosszolgálatok és a rendőrség között; ösztönzi a gyűlölet-bűncselekmények, valamint a szélsőséges ideológiák közösségi média általi terjesztése eseteinek határozott megoldását és szankcionálását; kéri deradikalizációs és a fiatalok radikalizálódását megakadályozó programok mielőbbi bevezetését a civil társadalommal együttműködésben átfogó emberi jogi oktatás révén a radikalizációval kapcsolatos beszámolók megcáfolásának és a gyermekek és a fiatalok körében a szociális kohézió kialakításának elősegítése érdekében; e tekintetben ösztönzi a fiatalok részvételét a demokratikus politikai folyamatban; sürgeti az illetékes hatóságokat, hogy harcoljanak a vallási szélsőségesség ellen; aggodalommal állapítja meg radikalizált közösségek létezését szerte az országban, és kiemeli a vallási vezetők, a tanárok és általában az oktatási rendszer fontos szerepét ebben a tekintetben; továbbá hangsúlyozza, hogy eszközöket kell biztosítani a társadalmi beilleszkedéséhez és rehabilitációhoz, valamint a deradikalizációs eszközök fejlesztéséhez és bővítéséhez;

28.  tudomásul veszi a biztonság- és védelempolitikai parlamenti vegyes bizottságnak a bosznia-hercegovinai fegyveres erők feletti demokratikus ellenőrzés biztosításába való aktív bevonását; aggodalommal jegyzi meg, hogy jelentős mennyiségű, nyilvántartásba nem vett és jogszerűtlenül tartott fegyver és lőszer halmozódott fel a lakosság körében, és sürgeti e fegyverek teljes megsemmisítését; ugyanígy aggodalmát fejezi ki a fegyveres erők ellenőrzése alatt álló, nem megfelelően tárolt fegyverek és lőszerek terjedelmes készletei miatt; hangsúlyozza a fegyverkereskedelem elleni küzdelem fontosságát, és e célból az EU és Bosznia-Hercegovina közötti együttműködés fokozását kéri; átfogó megközelítést sürget az ország 2019-ig történő aknamentesítésével kapcsolatban fennmaradó kihívások kezelésére;

29.  lényegesnek tartja a nyilvánosság részvételét a döntéshozatalban és a polgárok – így a fiatalok – hatékonyabb bevonását az uniós csatlakozási folyamatba; megismétli a civil társadalmi szervezetekkel közös, átlátható és befogadó nyilvános konzultációs mechanizmusokra irányuló, minden kormányzati szinten végrehajtandó, valamint a civil társadalmi szervezeteknek juttatott közfinanszírozás elosztása tekintetében átlátható és megkülönböztetésmentes eljárások bevezetésére irányuló kérését; megállapítja, hogy a civil társadalom széttöredezett, intézményi és pénzügyi szempontból gyenge, ami hatással van fenntarthatóságára és függetlenségére; további uniós támogatást, jobb együttműködési mechanizmusokat kér a kormányzati és civil társadalmi szervezetek között, beleértve egy stratégiai együttműködési keret kialakítását, valamint a civil társadalmi szervezetek konkrétabb bevonását az uniós csatlakozási folyamatba; elítéli az ismétlődő elkenő kampányokat és a civil társadalmi szervezetek képviselői és az emberi jogi aktivisták elleni erőszakos támadásokat;

30.  hangsúlyozza, hogy jelentősen javítani kell az emberi jogok megfigyelésével kapcsolatos stratégiai, jogi, intézményi és politikai kereteket; az egész országra kiterjedő stratégia elfogadását kéri az emberi jogokról és a megkülönböztetésmentességről, valamint további intézkedéseket a Bosznia-Hercegovina által aláírt nemzetközi emberi jogi eszközök hatékony végrehajtásának biztosítására; felszólít a bosznia-hercegovinai ombudsman intézményének reformjáról szóló törvény gyors elfogadására; kéri a nemzetközi koordinációs bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak betartását a törvény elfogadásakor; aggódik amiatt, hogy az ombudsmani hivatal nem működik megfelelően főleg a kielégítő emberi erőforrások hiánya és súlyos pénzügyi korlátok miatt; felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat szövetségi szinten és a Boszniai Szerb Köztársaságban, hogy segítsék elő az emberi jogi ombudsman munkáját;

31.  aggódik a fogyatékossággal élő személyekkel szemben a foglalkoztatás, az oktatás és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén továbbra is tapasztalható megkülönböztetés miatt; kéri a fogyatékossággal élő személyek jogaira vonatkozó egységes nemzeti cselekvési terv elfogadását; átfogó és összehangolt stratégia kialakítását kéri a roma közösség társadalmi befogadásával és képviseletével kapcsolatban; a szociális segélyek jobb elosztását kéri a legkiszolgáltatottabb népességcsoportok elérése érdekében; üdvözli, hogy egyes kormányok és parlamentek megkezdték az LMBTI-személyek jogainak megvitatását, és külön intézkedések kidolgozását védelmükre; kéri az LMBTI-csoportok biztonságának és gyülekezési jogának biztosítását; üdvözli a bosznia-hercegovinai megkülönböztetésellenes törvény megváltoztatását és annak kiterjesztését az életkor, a fogyatékosság, a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való megkülönböztetés tilalmára; felszólít a törvény megfelelő végrehajtására; üdvözli a gyűlölet-bűncselekmények tilalmának bevezetését a Bosznia-hercegovinai Föderáció büntető törvénykönyvének módosításakor; ösztönzi a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos képzések tantervekbe és a rendőrtisztviselők, ügyészek és bírák képzési programjaiba való belefoglalását, valamint kéri a rendőri és igazságügyi szervek közötti együttműködés javítását a gyűlölet-bűncselekmények üldözése terén; ismét nyomatékosan kéri a Boszniai Szerb Köztársaság alkotmányából a halálbüntetésre vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezését;

32. erőfeszítéseket kér a gyermekvédelmi rendszerek további erősítésére a gyermekekkel szembeni erőszak, bántalmazás, elhanyagolásuk és kizsákmányolásuk megelőzése és kezelése érdekében; javasolja a megelőzésre, illetve a gyermekek védelme terén a közösségek és a kormány közötti együttműködés további javítására szolgáló források növelését; kéri a gyermekekkel kapcsolatos, 2015–18 közötti időszakra szóló bosznia-hercegovinai cselekvési terv végrehajtását;

33.  megjegyzi, hogy a kisebbségek védelmére szolgáló jogi keret nagyrészt létezik és összhangban van az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményével; üdvözli a bosznia-hercegovinai nemzeti kisebbségek szövetségi tanácsának újbóli működését; aggódik amiatt, hogy az állam és az országrészek közötti együttműködés folyamatos elmaradása miatt a meglévő törvények nem kerülnek végrehajtásra, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos állami szintű stratégiai program még nem került elfogadásra; sajnálja, hogy a nemzeti kisebbségek jelenléte és részvétele a politikai és nyilvános vitákban és a médiában továbbra is alacsony szintű;

34.  további erőfeszítéseket kér a nemek közötti egyenlőség előmozdítására és a nők politikai és közéletben, illetve munkaerőpiacon való részvételének növelésére, társadalmi-gazdasági helyzetük javítására és általában a nők jogainak erősítésére; megjegyzi, hogy a nők és a férfiak közötti egyenjogúságot előíró jogi rendelkezések nagyrészt léteznek, de végrehajtásuk továbbra sem hatékony; aggodalommal állapítja meg, hogy még mindig tapasztalható az anyasággal kapcsolatos megkülönböztetés a foglalkoztatás terén, és hogy az országrészek és a megyék nem rendelkeznek összehangolt jogszabályokkal az anyasági és szülői szabadság tekintetében; kiemeli továbbá, hogy a tartósan munkanélküli személyek és a kiszolgáltatott csoportok, mint például a fogyatékossággal élő személyek támogatását célzó, hatályos aktív munkaerőpiaci intézkedések nem kerülnek ténylegesen végrehajtásra; hangsúlyozza, hogy növelni kell a lányok, különösen a roma közösségből származók körében az általános és középiskolát elvégzők arányát;

35.  kiemeli a nemi alapú erőszak megelőzéséről és az azzal szembeni védelemről szóló jogszabályok hatékony végrehajtásának fontosságát a Bosznia-Hercegovina által aláírt és megerősített, a családon belüli erőszak megelőzésével és az azzal szembeni védelemmel foglalkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban; üdvözli, hogy az illetékes hatóságok elkötelezettek az Európa Tanács nők elleni erőszak és családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való fellépésről szóló isztambuli egyezményének végrehajtása mellett; felszólít a jogszabályok és a közpolitikák isztambuli egyezménnyel való összhangba hozására; felszólít az erőszak női túlélőinek tájékoztatására a támogatás és segítség rendelkezésre álló formáiról, és válságközpontok felállítására a megerőszakolás és a szexuális erőszak egyéb formái áldozatául esők számára; aggódik a nemi alapú erőszak módszeres nyilvántartásának hiánya miatt;

36.  sajnálja, hogy Bosznia-Hercegovina még mindig megsérti az emberi jogok európai egyezményét azzal, hogy nem hajtja végre az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) által a Sejdić-Finci-, Zornić- és Pilav-ügyekben hozott ítéleteket; határozottan sürgeti, hogy e tekintetben történjen előrelépés az ország uniós kilátásainak előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az említett ítéletek végrehajtása hozzájárulna egy jól működő demokratikus társadalom megteremtéséhez, amelyben mindenki egyenlő jogokat élvez; megismétli, hogy ezen ítéletek végrehajtásának elmaradása nyílt megkülönböztetést tesz lehetővé a bosznia-hercegovinai állampolgárok között, és összeegyeztethetetlen az uniós értékekkel;

37.  aggódik az újságírókra gyakorolt politikai nyomás és megfélemlítésük esetei, beleértve a fizikai és szóbeli támadásokat, amelyeket többek között magas rangú tisztviselők vagy korábbi tisztviselők követnek el, továbbá a média tulajdonosi szerkezete terén az átláthatóság hiánya miatt; aggódik a polgári rágalmazási perek eszközének a bíráló hangon szóló médiaorgánumok és újságírók elleni használata miatt is; hangsúlyozza, hogy ki kell vizsgálni az újságírók elleni támadásokat, és biztosítani kell azok megfelelő bírósági nyomon követését; felszólítja a hatóságokat, hogy egyértelműen ítéljenek el az újságírók és a sajtóorgánumok elleni minden támadást, és biztosítsák az ilyen esetek teljes körű kivizsgálását és a felelősök igazságszolgáltatás elé állítását; kéri a további szükséges intézkedések megtételét a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság és az online és offline információhoz való szabad hozzáférés teljes tiszteletben tartásának biztosítására; felhívja a bosznia-hercegovinai hatóságokat, hogy hozzanak sürgős intézkedéseket a közszolgálati média összeomlástól való megmentésére; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy biztosítsák a három állami közszolgálati műsorszóró társaság függetlenségét és pénzügyi stabilitását, valamint a Hírközlési Felügyeleti Hatóság politikai, működési és pénzügyi függetlenségét és átláthatóságát; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy hozzanak intézkedéseket a médiapluralizmus garantálása és a Bosznia-Hercegovina minden hivatalos nyelvén való műsorsugárzás biztosítása érdekében; kéri a digitális műsorszórásra való átállás befejezését és egy széles sávú stratégia kidolgozását;

38.  továbbra is aggódik az oktatási rendszer változatlanul fennálló széttöredezettsége, a szegregáció, a rendszer hatékonyságának hiánya és összetettsége miatt; az egész országra kiterjedő közös alaptantervek elfogadását kéri, amelyek hozzájárulnak a kohézióhoz az országban; jobb koordinációt kér az oktatásirányítás különböző szintjei között egy befogadó és megkülönböztetésmentes oktatási rendszer előmozdítása és a kulturális, vallási és etnikai különbségeket áthidaló együttműködés elősegítése érdekében; felhívja a hatóságokat, hogy mozdítsák elő a tolerancia, a párbeszéd és a különböző etnikai csoportok közötti kultúraközi megértés elveit; konkrét intézkedések elfogadását sürgeti az oktatási rendszer hatékonyságának javítására és a szegregáló gyakorlatok megszüntetésére, Bosznia-Hercegovina minden hivatalos nyelvén egyenlő oktatási lehetőségekhez való jog biztosítása mellett; továbbra is aggódik az oktatásból és képzésből kimaradók magas aránya és a roma tanulók középiskolából való kimaradásának tartósan magas aránya miatt; sajnálja a „két iskola egy tető alatt” kérdésének, az egynemzetiségű iskoláknak és az iskolai szegregáció és megkülönböztetés egyéb formáinak kezelése és megoldása terén tapasztalható lassú előrelépést;

39.  üdvözli a munkaügyi jogszabályok korszerűsítésére, az üzleti környezet javítására és a pénzügyi ágazat hiányosságainak kezelésére irányuló intézkedéseket a reformterv keretein belül; üdvözli a bejelentett foglalkoztatás növekedését, valamint a gazdaságpolitika összehangolásának erősítésére tett intézkedéseket is; üdvözli az IMF-fel kötött, kibővített hiteleszközre vonatkozó 3 éves programot, amely várhatóan tovább fogja javítani az üzleti környezetet, csökkenteni fogja a kormány méretét és meg fogja védeni a pénzügyi ágazatot; továbbra is sajnálja egy egységes közös gazdasági térség hiányát, ami akadályozza az üzleti környezetet, a közvetlen külföldi befektetéseket és a kkv-kat; kéri e kérdések kezelését harmonizált és összehangolt, az egész országra kiterjedő ipari és a kkv-kal kapcsolatos politikák révén; kéri az illetékes hatóságokat, hogy sürgősen dolgozzanak ki összehangolt intézkedéseket a jogállamiság erősítése, a szerződések végrehajtásával kapcsolatos eljárások egyszerűsítése és a gazdaságban fellelhető korrupció elleni küzdelem céljából;

40.  üdvözli a munkanélküliség enyhe csökkenését; továbbra is aggódik azonban amiatt, hogy a munkanélküliség nagyrészt változatlanul strukturális jellegű és hogy a fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség aránya továbbra is magas, ami azt eredményezi, hogy az elitelvándorlás mértéke nagyon magas; ösztönzi Bosznia-Hercegovinát, hogy tevékenyen vegyen részt a fiataloknak a régióban tervezett programokban, mint például a nyugat-balkáni fiatalok pozitív ütemterve vagy a regionális ifjúsági együttműködési iroda (RYCO) keretében; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy erősítsék tovább a meglévő törvényeket és vezessenek be aktív munkaerőpiaci politikákat, amelyek különösen a fiatalokat, a nőket, a kiszolgáltatott csoportokat, köztük a romákat, és a tartós munkanélkülieket célozzák meg, valamint erősítik a foglalkoztatási szolgálatok képességeit;

41.  sajnálja, hogy a munkajogi törvényeket mindkét országrészben sürgősségi eljárással fogadták el a szociális partnerekkel folytatott megfelelő párbeszéd nélkül; megállapítja, hogy a munkavállalói és szakszervezeti jogok továbbra is korlátozottak, és hangsúlyozza, hogy e törvényeket országszerte javítani és harmonizálni kell; és emlékeztet arra, hogy Bosznia-Hercegovina számos ILO-egyezményt aláírt, amelyek többek között elismerik a társadalmi párbeszéd alapelvét és a szociális partnerekkel folytatott együttműködés jelentőségét; hangsúlyozza, hogy az egészségi és biztonsági törvényeket országszerte javítani és harmonizálni kell; hangsúlyozza azt is, hogy a széttöredezett szociális védelmi rendszereket át kell alakítani és harmonizálni kell a társadalmi kohézió előmozdítása és a legkiszolgáltatottabbak szociális védelmének biztosítása érdekében;

42. megjegyzi, hogy történt némi előrelépés a környezetvédelmi politikák és jogszabályok további összehangolásában; jelentős erőfeszítéseket kér a meglévő jogszabályok megfelelő és módszeres végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az egész országra kiterjedő stratégiát kell elfogadni a környezetvédelmi jogszabályok közelítésére, javítani kell a jogi keretet és erősíteni kell az igazgatási és nyomonkövetési képességeket; rámutat, hogy a környezeti információkhoz való hozzáférést és a nyilvánosságnak a döntéshozatali folyamatokban való részvételét szabályozó jogszabályokat összhangba kell hozni az uniós jogszabályokkal; az uniós vívmányoknak való megfelelést sürget a természetvédelem területén; hangsúlyozza, hogy a vízerőművek és az ezekkel kapcsolatos projektek tervezésének és építésének meg kell felelnie a nemzetközi és az uniós környezetvédelmi jogszabályoknak; sürgeti, hogy vízerőművekkel kapcsolatos projektek ne valósuljanak meg védett természeti környezetben, illetve ne legyenek károsak a természetre nézve; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a nyilvánosság részvételét és a civil társadalommal folytatott konzultációt a jelentős projekteknél; aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy nem történt előrelépés a Bosanski Brod-i finomító működése által okozott túlzott, határokon átterjedő környezetszennyezés problémájának megoldása terén;

43.  hangsúlyozza, hogy a szomszédos országokkal folytatott, jóváhagyott kiemelt uniós villamosenergia- és gázszállítási és összeköttetési projektek az egész országra kiterjedő energiastratégiáról szóló politikai megállapodás hiánya miatt elakadtak; ezzel kapcsolatban sürgeti az egész országra kiterjedő energiastratégia és a gázra vonatkozó jogi keret elfogadását a harmadik energiacsomaggal összhangban, hogy meg lehessen szüntetni az Európai Energiaközösség szankcióit; sürgeti a földgázról szóló törvény elfogadását az ellátás biztonságának növelése céljából; sürgeti a hatóságokat, hogy biztosítsák az energiaügy és az éghajlatváltozás területén az uniós és nemzetközi normáknak és a politikai céloknak való megfelelést;

44. megállapítja, hogy az ország infrastrukturális hiányosságokkal küzd, és támogatja a Bosznia-Hercegovina és a szomszédos országok közötti közlekedési összeköttetéseket javító infrastrukturális projektekbe való beruházások folytatását; ösztönzi Bosznia-Hercegovina teljes körű bevonását az EU hálózatfejlesztési ütemtervének megvalósításába; üdvözli az egész országra kiterjedő, a 2015 és 2030 közötti időszakra szóló közlekedési keretstratégia és cselekvési terv 2016. júliusi elfogadását; hangsúlyozza, hogy ez lehetővé tenné, hogy Bosznia-Hercegovina az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA II) kérjen finanszírozást; felhívja a hatóságokat, hogy hozzák összhangba a közlekedésre vonatkozó jogi keretet a megfelelő uniós jogszabályokkal, hozzanak létre működőképes közlekedési láncokat, szüntessék meg a szűk keresztmetszeteket az Vc. folyosón, valamint tartsák be a közbeszerzési szabályokat és az átláthatóság elvét a pályázók kiválasztásánál a visszaélések és a korrupció megelőzése érdekében;

45.  üdvözli Bosznia-Hercegovina folyamatosan konstruktív és proaktív szerepét a kétoldalú és regionális együttműködés előmozdításában; további erőfeszítéseket kér a még lezáratlan – többek között a Szerbiával és Horvátországgal közös határ kijelölését érintő – kétoldalú kérdések, valamint a határokon átterjedő szennyezés eseteinek megoldása érdekében; elismerően nyilatkozik arról, hogy Bosznia-Hercegovina 62%-ról 77%-ra tovább növelte a vonatkozó uniós nyilatkozatoknak és határozatoknak való megfelelésének arányát a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) területén; sajnálja a bosznia-hercegovinai hatóságok azon döntését, hogy nem támogatják az Oroszországgal szemben a Krím félsziget jogszerűtlen annektálását követően elfogadott korlátozó intézkedéseket; emlékezteti Bosznia-Hercegovinát arra, hogy egységes külpolitikára van szükség, és a külpolitika összehangolása az uniós tagság lényeges része; fontosnak tartja Bosznia-Hercegovina külpolitikájának az EU külpolitikájával való összehangolását, valamint azt, hogy az EU továbbra is tevékenyen részt vegyen a béke és biztonság fenntartásában Bosznia-Hercegovinában; üdvözli az Althaia művelet folytatódó jelenlétét az országban, amely elsősorban kapacitásbővítésre és képzésre irányul, ám szükség esetén továbbra is képes hozzájárulni a bosznia-hercegovinai hatóságok katonai elrettentési képességéhez is; üdvözli továbbá, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2016. novemberben további egy évvel meghosszabbította az EUFOR megbízatását;

46.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az alelnöknek/főképviselőnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, Bosznia-Hercegovina Elnökségének, Bosznia-Hercegovina Minisztertanácsának, Bosznia-Hercegovina Parlamentjének és a Bosznia-Hercegovinai Föderáció, a Boszniai Szerb Köztársaság, illetve a Brčkói Körzet kormányainak és parlamentjeinek, valamint a 10 megye önkormányzatának.

(1)

Számvevőszék, 2016. évi 21. sz. különjelentés

(2)

S/2016/911.


ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma

31.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

45

11

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Amjad Bashir, Bas Belder, Goffredo Maria Bettini, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Elmar Brok, Klaus Buchner, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Tunne Kelam, Afzal Khan, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, Alex Mayer, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jacek Saryusz-Wolski, Alyn Smith, Jordi Solé, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, László Tőkés, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Hilde Vautmans

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Angel Dzhambazki, Mike Hookem, Othmar Karas, Antonio López-Istúriz White, Norica Nicolai, Urmas Paet, Soraya Post, György Schöpflin, Igor Šoltes, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Raymond Finch, Jasenko Selimovic

Jogi nyilatkozat