Eljárás : 2016/2307(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0037/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0037/2017

Viták :

PV 14/02/2017 - 18
CRE 14/02/2017 - 18

Szavazatok :

PV 15/02/2017 - 7.12
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0039

JELENTÉS     
PDF 585kWORD 80k
10.2.2017
PE 594.175v02-00 A8-0037/2017

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

(2016/2307(INI))

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Előadó: Yana Toom

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

(2016/2307(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9., 145., 148., 152., 153. és 174. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 349. cikkére, amely a legkülső régiók különleges helyzetével foglalkozik,

–  tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodásra,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak IV. címére („Szolidaritás”),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel a társadalombiztosítás minimális normáiról szóló, 102. sz. ILO-egyezményre és az ILO szociális védelmi minimumról szóló 202. ajánlására,

–  tekintettel a felülvizsgált Európai Szociális Chartára,

–  tekintettel az 1. fenntartható fejlesztési célra – a szegénység minden formájának felszámolása mindenhol –, és különösen annak 3. célkitűzésére, azaz a megfelelő szociális védelmi rendszerek és intézkedések nemzeti szintű bevezetésére mindenki számára, beleértve a védelmi minimumokat is, valamint 2030-ig a szegény és sebezhető népesség alapvető biztosításának megvalósítását,

–  tekintettel a Bizottság „Befektetés a gyermekekbe: a hátrányok körének megtörése” című, 2013. február 20-i közleményére (COM(2016)0778),

–  tekintettel a „2017. évi éves növekedési jelentés” című 2016. november 16-i bizottsági közleményre (COM(2016)0725),

–  tekintettel az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó, 2016. november 16-i bizottsági ajánlásra (COM(2016)0726),

–  tekintettel a Bizottság 2016. november 16-i, „A növekedésbarát euróövezeti költségvetési irányvonal felé” című közleményére (COM(2016)0727),

–  tekintettel a Bizottság „A riasztási mechanizmus keretében készült 2017. évi jelentés” című, 2016. november 16-i jelentésére (COM(2016)0728),

–  tekintettel a Bizottság és a Tanács közös foglalkoztatási jelentésének a 2017. évi éves növekedési jelentésről szóló bizottsági közleményt kísérő, 2016. november 16-i tervezetére (COM(2016)0729),

–  tekintettel a Bizottság „2017. évi költségvetésiterv-javaslatok: Átfogó értékelés” című, 2016. november 16-i közleményre (COM(2016)0730),

–  tekintettel a Bizottság „Európa ismét beruház: Az európai beruházási terv mérlege és a következő lépések” című, 2016. június 1-jei közleményére (COM(2016)0359),

–  tekintettel a Bizottság „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című, 2016. november 22-i közleményére (COM(2016)0733),

–  tekintettel a Bizottság „Az európai beruházások megerősítése a munkahelyteremtés és a növekedés érdekében: Az Európai Stratégiai Beruházási Alap második fázisa és az új külső beruházási terv felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0581),

–  tekintettel a Bizottság „Az ifjúsági garancia és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – az első három év” című, 2016. október 4-i közleményére (COM(2016)0646),

–  tekintettel a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendelet módosításáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0604),

–  tekintettel a Bizottság „A 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret félidős értékelése/felülvizsgálata – Eredményközpontú uniós költségvetés” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0603),

–  tekintettel a Bizottság „ Új európai készségfejlesztési program – Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért” című, 2016. június 10-i közleményére (COM(2016)0381),

–  tekintettel a Bizottság „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i közleményére (COM(2016)0356),

–  tekintettel a Bizottság 2016. március 8-i közleményére a szociális jogok európai pillérével kapcsolatos konzultáció elindításáról (COM(2016)0127) és annak mellékleteire,

–  tekintettel a strukturálisreform-támogató program 2017–2020-as időszakra vonatkozó létrehozásáról, valamint az 1303/2013/EU és az 1305/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2015. november 26-i bizottsági javaslatra (COM(2015)0701),

–  tekintettel a Bizottság „Lépések a gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé” című, 2015. október 21-i közleményére (COM(2015)0600),

–  tekintettel a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2016. február 15-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0071) és a Parlament erről szóló, 2016. szeptember 15-i álláspontjára(1),

–  tekintettel a Bizottság „A Stabilitási és Növekedési Paktum hatályos szabályai által biztosított rugalmasság legjobb kihasználása” című, 2015. január 13-i közleményére (COM(2015)0012),

–  tekintettel a Bizottság „Európai beruházási terv” című, 2014. november 26-i közleményére (COM(2014)0903),

–  tekintettel a Bizottság „A gazdasági és monetáris unió szociális dimenziójának megerősítése” című, 2013. október 2-i közleményére (COM(2013)0690),

–  tekintettel a Bizottság „Szociális beruházás a növekedés és a kohézió érdekében, többek között a 2014–2020-as időszakra szóló Európai Szociális Alapon keresztül” című, 2013. február 20-i közleményére (COM(2013)0083),

–  tekintettel a Bizottság „Út a munkahelyteremtő fellendülés felé” című, 2012. április 18-i közleményére (COM(2012)0173),

–   tekintettel a Bizottság „A »Több lehetőséget a fiataloknak« kezdeményezés” című, 2011. december 20-i közleményére (COM(2011)0933),

–  tekintettel a Bizottság „ A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja – A szociális és területi kohézió európai keretrendszere” című, 2010. december 16-i közleményére (COM(2010)0758) és a Parlament arra vonatkozó, 2011. november 15-i állásfoglalására(2),

–   tekintettel a Bizottság „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i közleményére (COM(2010)2020),

–  tekintettel a munkaerőpiacról kiszorultak aktív befogadásának elősegítéséről szóló, 2008. október 3-i 2008/867/EK bizottsági ajánlásra,

–  tekintettel az öt elnök „A gazdasági és monetáris unió kiteljesítése” című, 2015. június 22-i jelentésére,

–  tekintettel az európai gazdasági és társadalmi fejlődés alapvető tényezőjének számító szociális gazdaság előmozdításáról szóló tanácsi következtetésekre (13414/2015),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2016. év prioritásainak végrehajtása” című, 2016. október 26-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a „Menekültek: társadalmi befogadás és munkaerőpiaci integráció” című, 2016. július 5-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2016. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai ” című, 2016. február 25-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2015. év prioritásainak végrehajtásáról szóló 2015. szeptember 24-i állásfoglalására,

–  tekintettel „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2015. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című, 2015. március 11-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a be nem jelentett munkavégzés megakadályozására, valamint az ilyen típusú munkavégzéstől való elrettentésre irányuló együttműködés erősítését célzó európai platform létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról szóló 2016. február 2-i jogalkotási állásfoglalására(7),

–  tekintettel „Az egyenlőtlenségek csökkentése, különös tekintettel a gyermekszegénységre” című, 2015. november 24-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a kohéziós politikáról és az Európa 2020 stratégia felülvizsgálatáról szóló, 2015. október 28-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a Tanácshoz intézett, O-000121/2015 – B8-1102/2015 számú, szóbeli választ igénylő kérdésre és ezzel kapcsolatosan a tartósan munkanélküli személyek munkaerőpiaci integrációjáról szóló tanácsi ajánlásról szóló, 2015. október 29-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel „A 21. század versenyképes uniós munkaerőpiacának létrehozása: a készségek és képesítések hozzáigazítása a kereslethez és a munkalehetőségekhez a válságból való kilábalás egyik módjaként” című, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel „A szociális vállalkozás és a szociális innováció a munkanélküliség leküzdésében” című, 2015. szeptember 10-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásairól szóló, 2014. november 25-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel a fiatalok foglalkoztatásáról szóló, 2014. július 17-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a „Hogyan járulhat hozzá az Európai Unió egy olyan környezet megteremtéséhez, amely kedvez a vállalatok, vállalkozások és induló vállalkozások általi munkahelyteremtésnek?” című, 2014. április 15-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel a szociális gazdaságról szóló, 2009. február 19-i állásfoglalására(16),

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottságnak az Európai Unió bevezető jelentéséhez kapcsolódó záró megjegyzéseire (2015. szeptember),

–  tekintettel az Európai Számvevőszék „Uniós ifjúsági garancia: az első lépések megtörténtek, de kockázatok várhatók a végrehajtás során” című 3/2015. sz. különjelentésére(17),

–  tekintettel a „Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában – negyedéves áttekintés, 2016. ősz” című, 2016. október 11-én kiadott dokumentumra,

–  tekintettel az európai munkakörülményekről szóló, 2010. és 2015. évi ötödik és hatodik felmérésre(18),

–  tekintettel a „Foglalkoztatási kilátások 2016” című, 2016. július 7-i OECD-dokumentumra,

–  tekintettel a jövedelmi egyenlőtlenség trendjeiről és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról szóló, 2014. december 9-i OECD-munkadokumentumra,

–  tekintettel a szociális védelemmel foglalkozó bizottság „Megfelelő szociális védelem a hosszú távú gondozási igények kielégítésére az elöregedő társadalomban” című, 2014. október 10-i jelentésére,

–  tekintettel a Bizottságnak a dolgozó szülők előtt álló, a munka és a családi élet összeegyeztetése terén jelentkező kihívásokkal foglalkozó ütemtervére és konzultációjára,

–  tekintettel a Portugáliának és Spanyolországnak folyósított források felfüggesztéséről folytatott strukturált párbeszéd keretében október 3-án és november 8-án tartott ülésekre,

–  tekintettel a nemzeti parlamentek képviselőivel a 2017-es európai szemeszter prioritásairól folytatott tárgyalásokra,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére és a Költségvetési Bizottság, valamint a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményeire (A8-0037/2017),

A.  mivel az EU-ban 2013 második fele óta lassan csökken a munkanélküliség, 2013 óta 8 millió új állás jött létre, és 2016 szeptemberében a munkanélküliségi ráta 8,6%-os volt, ami 2009 óta a legalacsonyabb szint; mivel azonban a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok aránya továbbra is magas, és a 15–29 év közötti korosztály 14,8%-át teszik ki(19)(20); mivel a munkanélküliség összesített szinten csökken, néhány tagállamban sajnálatos módon még mindig nagyon magas; mivel a Bizottság szerint az aktív keresők körében tapasztalható szegénység aránya továbbra is magas;

B.  mivel a foglalkoztatási ráta általában alacsonyabb a nők körében, és mivel 2015-ben a 20 és 64 év közötti férfiak foglalkoztatási rátája 75,9% volt az EU-28-ban, szemben a nők 64,3%-os rátájával; mivel a nemek közötti szakadék még mindig jelentős a munkavállalás terén, és továbbra is ez képezi a nemek közötti egyenlőség elérésének egyik fő akadályát, valamint sürgős erőfeszítések szükségesek a férfiak és nők foglalkoztatási rátája közötti különbség csökkentésére;

C.  mivel, amennyiben a jelenlegi trendet megfelelő közpolitikákkal erősítik meg, elérhetővé válik az Európa 2020 stratégia 75%-os foglalkoztatási célkitűzése;

D.  mivel az ifjúsági munkanélküliségi ráta 18,6% az EU-ban és 21,0% az euróövezetben; mivel a munkanélküli fiatalok száma eléri a 4,2 milliót, ebből az euróövezeten belül pedig a 2,9 millió eurót; mivel az ifjúsági munkanélküliség szintje továbbra is jóval meghaladja a 2008-as legalacsonyabb szintet, ami felhívja a figyelmet arra, hogy az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés tagállami végrehajtását és teljes körű kihasználását prioritásnak kell tekinteni; mivel sajnálatos módon a fiatalok foglalkoztatását továbbra is a néha a szegénységi küszöb alatti alacsony bérek, a fizetéssel nem járó szakmai gyakorlatok, a jó minőségű képzés hiánya, valamint a munkahelyi jogok hiánya jellemzik;

E.  mivel a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok a becslések szerint évente 153 milliárd euróba kerülnek az EU-nak (a GDP 1,21%-a) ellátások, elmaradt bevételek és adók formájában, míg az ifjúsági garanciarendszerek létrehozásának éves teljes becsült költsége az euróövezetben 21 milliárd euró lenne, azaz a GDP 0,22%-a;

F.  mivel a 2015-ben regisztrált nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok száma tovább fog csökkenni; mivel a 15 és 24 év közötti korosztályban 6,6 millió fiatal még mindig ilyen helyzetben van, ami e korcsoport 12%-át teszi ki;

G.  mivel a munkaerőpiaci szabályozási keretek kidolgozása és végrehajtása, az oktatási és képzési rendszerek és az aktív munkaerőpiaci politika vonatkozásában az ifjúsági munkanélküliség kezeléséért elsősorban a tagállamok felelősek;

H.  mivel a fogyatékossággal élő emberek továbbra is jelentős mértékben ki vannak rekesztve a munkaerőpiacról, és e téren nagyon kevés előrelépés történt az elmúlt évtizedben, részben amiatt, hogy nem ruháztak be a megfelelő támogatási eszközökbe; hangsúlyozza, hogy ez gyakran szegénységhez és társadalmi kirekesztéshez vezet, és ezért negatív hatást gyakorol az Európa 2020 stratégia célkitűzésére;

I.   mivel a munkaerőpiac strukturális kihívásai, mint például az alacsony részvétel és a strukturális munkaerőhiány számos tagállamban továbbra is probléma;

J.  mivel a tartós (egy évnél hosszabban tartó) munkanélküliség aránya évi 0,7%-kal csökkent 2016 első negyedévéig, ami a gazdaságilag aktív népesség 4,2%-át teszi ki; mivel a rendkívül tartós (két évnél hosszabb) munkanélküliség aránya a gazdaságilag aktív népesség 2,6%-ára csökkent; mivel ennek ellenére a tartósan munkanélküliek száma továbbra is magas, mintegy 10 millió fő; mivel a tartós munkanélküliség különösen a fiatalabb és az idősebb álláskeresők számára jelent problémát, ugyanis a 15 és 24 év közöttiek 30%-a, és az 55 és 64 év közöttiek 64%-a több mint egy éve keres állást; mivel sok inaktív idősebb munkavállaló nem szerepel a munkanélküliségi statisztikákban; mivel a munkanélküliség szintje és annak társadalmi következményei eltérőek az európai országokban, és mivel alapvető fontos a sajátos mikrogazdasági körülmények figyelembe vétele;

K.  mivel az Európa 2020 stratégia célkitűzése szerint 2020-ig 20 millióval kell csökkenteni a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát; mivel a célkitűzés teljesítése még várat magára, és ezért több erőfeszítésre van szükség; mivel 2015-ben 119 millió volt a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek száma, mintegy 3,5 millió fővel kevesebb, mint 2014-ben; mivel 2012-ben 32,2 millió fogyatékossággal élő személy volt ilyen helyzetben; mivel 2013-ban az EU-28 területén 26,5 millió gyermeket fenyegetett a szegénység vagy társadalmi kirekesztés veszélye; mivel az egyenlőtlenség magas szintje csökkenti a gazdaság teljesítményét és a fenntartható növekedés potenciálját;

L.  mivel a tartós munkanélküliek támogatása döntő fontosságú, ellenkező esetben ez a helyzet önbizalmukra, jólétükre és jövőbeli fejlődésükre lesz kihatással, a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának teszi ki őket és veszélyezteti a nemzeti szociális biztonsági rendszerek fenntarthatóságát, továbbá az európai szociális modellt is;

M.  mivel a szociális párbeszéd gyengülése negatív hatást gyakorol a munkavállalói jogokra, az uniós polgárok vásárlóerejére és a növekedésre;

N.  mivel számos pozitív fejleményre került sor az EU-ban, ami az uniós gazdaság ellenálló képességét és fellendülését jelzi;

O.  mivel a szociális gazdaság – az Unióban több mint 14,5 millió embert foglalkoztató 2 millió vállalkozás – fontos ágazat, amely hozzájárul Európa ellenálló képességhez és a gazdasági fellendüléséhez;

P.  mivel a tagállamok többségében a növekedés továbbra is alacsony, és az EU 2016-ra vonatkozó növekedési rátája még vissza is esett, és 2%-on stabilizálódott olyan pozitív átmeneti szempontok ellenére, mint az alacsony olajárak, az alacsony hitelkamatok és a nem konvencionális monetáris politikák, ami arra utal, hogy az EU többet tud tenni a gazdasági és társadalmi fellendülés érdekében, hogy azt középtávon fenntarthatóbbá tegye;

Q.  mivel, amint ezt a Bizottság is megállapította(21), a tagállamokon belül és a tagállamok között továbbra is foglalkoztatási és szociális különbségek tapasztalhatóak, és a társadalmi fejlemények is a további eltérések irányába mutatnak az Unión belül, akadályozva a növekedést, a foglalkoztatást és a kohéziót; mivel azok a társadalmak, amelyeket az egyenlőség és a humántőkébe való beruházás magas szintje jellemez, jobban teljesítenek a növekedés és a rugalmas foglalkoztatás szempontjából;

R.  mivel a be nem jelentett munkavégzés még mindig előfordul, amelynek súlyos költségvetési vonzatai vannak, és amely adóbevétel-kieséshez és a társadalombiztosítási járulékok elmaradásához vezet, továbbá hátrányosan befolyásolja a foglalkoztatást, a termelékenységet, a munka minőségét és a készségek fejlesztését;

S.  mivel a legkülső régiók sajátosságaik miatt óriási nehézségekkel szembesülnek, amelyek korlátozzák növekedési és fejlődési potenciáljukat; mivel ezekben a régiókban a munkanélküliség, az ifjúsági munkanélküliség és a tartós munkanélküliség szintje az egyik legmagasabb az EU-ban, és sok esetben meghaladja a 30%-ot;

T.  mivel az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) már 69 projektet hagyott jóvá 18 országban és 56 műveletet írt alá, ami várhatóan több mint 22 milliárd eurónyi beruházást és mintegy 71 000 kkv bevonását eredményezi;

U.  mivel sok tagállamban a munkaképes korú és a gazdaságilag aktív népesség folyamatosan csökken; mivel a nők munkaerőpiaci részvétele lehetőséget kínál e tagállamoknak a kérdés kezelésére és a gazdaságilag aktív népesség megerősítésére az EU-ban; mivel a migránsok, menekültek és menedékkérők folyamatos érkezése is segíthet a gazdaságilag aktív népesség megerősítésében;

V.  mivel az EU demográfiai kihívásokkal szembesül, amelyek nem csak az idősödő népességgel és a születési ráta csökkenésével vannak összefüggésben, hanem más elemeket is – például az elnéptelenedést – is magukban foglalnak;

W  mivel a nemek közötti bérszakadék jelenleg 16%-os, a nemek közötti nyugdíjszakadék pedig 38%-os, ami miatt a nők az életkoruk emelkedésével jobban ki vannak téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának;

X.  mivel a társadalombiztosítási rendszerek biztosítása és irányítása a tagállamok hatáskörébe tartozik, amit az Unió ugyan koordinál, de nem harmonizál;

Y.  mivel a nők várható egészséges élettartama a 2010-es 62,6 évről 2013-ban 61,5 évre csökkent, majd 2014-ben kismértékben növekedett, míg a férfiak esetében a 61,4 éves értéken stagnált;

1.  üdvözli, hogy a 2017. évi éves növekedési jelentés a még inkluzívabb növekedés előremozdításának eszközeként a társadalmi méltányosság biztosításának jelentőségére helyezi a hangsúlyt, továbbá a jó minőségű és inkluzív munkahelyteremtésre, a készségek javítására és a versenyképesség, innováció és termelékenység megerősítésének szükségességére; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a munkaerőpiaci reformokkal kapcsolatos országspecifikus ajánlások is hangsúlyozzák az aktív munkaerőpiaci politikák fontosságát és előmozdítják a munkavállalók jogait és védelmét;

2.  üdvözli az európai szemeszter folyamatának gazdasági és szociális dimenziója közötti egyensúly megteremtésére tett előrelépést, így a Bizottság teljesítette a Parlament néhány kérését; hangsúlyozza azonban, hogy több erőfeszítésre lenne szükség a politikai láthatóság és a kulcsfontosságú foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblája hatásainak javítása érdekében; üdvözli a Bizottság az európai statisztikai programról (2013–17) szóló 99/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására irányuló azon javaslatát, hogy hosszabbítsák meg azt a 2018–2020-as időszakra, többek között kiterjesztve olyan új szociális mutatókra, amelyek a makrogazdasági adatok alakulásával összefüggő foglalkoztatási és szociális adatokat is magukban foglalják, hogy az elemzés átfogó képet nyújtson a különböző szakpolitikai döntések összekapcsolódásáról és hatásáról; hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatási mutatóknak a gazdasági mutatókkal egyenértékűnek kell lenniük, lehetővé téve, hogy hatásukra az érintett tagállamokban mélyreható elemzéseket végezzenek és korrekciós intézkedéseket hozzanak;

3.  kiemeli, hogy az európai szemeszter ciklusából még mindig hiányzik a gyermekközpontú megközelítés, amelynek része a gyermek jogai, valamint a gyermekszegénység elleni küzdelem és a gyermekjóléti célkitűzések valamennyi szakpolitikai területen – többek között a költségvetési döntéshozatalban – történő általános érvényesítése melletti elköteleződés; hangsúlyozza, hogy a hátrányos helyzet spiráljának megtöréséhez egyértelmű célkitűzésekkel és célokkal rendelkező stratégiai megközelítésre van szükség;

4.  olyan programokra szólít fel, amelyek a korai gyermekkorba történő beruházási és a gyermekszegénység elleni integrált európai terv keretében támogatást és lehetőségeket biztosítanak, beleértve egy gyermekgarancia létrehozását is, amelynek célja a gyermekek érdekében tett beruházásokra vonatkozó bizottsági ajánlás teljes körű megvalósítása, amely biztosítaná, hogy Európában a szegénység által fenyegetett összes gyermek (beleértve a menekülteket) ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz férjen hozzá;

5.  támogatja „a beruházás, a strukturális reformok és a felelősségteljes államháztartás alkotta bűvös háromszögről” kialakított bizottsági koncepciót; figyelmeztet arra, hogy néhány tagállamban késnek a strukturális reformok; figyelmeztet arra, hogy a hiánykritériumokat néhány tagállamban néha rendszeresen megsértik;

6.  hangsúlyozza, hogy a társadalmi fejlődésbe történő beruházás hozzájárul a gazdasági fejlődéshez és a konvergenciához; tudomásul veszi az OECD(22) és az IMF(23) közelmúltban elkészített tanulmányait, amelyek kihangsúlyozzák, hogy az európai társadalmi egyenlőtlenségek akadályozzák a gazdasági fellendülést; a szegénység és a növekvő egyenlőtlenség leküzdése érdekében komolyabb erőfeszítéseket sürget, adott esetben a szociális infrastruktúrába irányuló több befektetést, és azok támogatását, akiket a megszorító intézkedések a legkeményebben sújtottak; felszólítja a Bizottságot, hogy országspecifikus ajánlásaiban helyezzen különös hangsúlyt az egyenlőtlenségek leküzdésére;

7.  felszólítja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy javítsa a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó átfogó célkitűzéssel kapcsolatos stratégiát; a nemek közötti egyenlőség jobb érvényesítésére támogatja az európai szemeszter összefüggésében a Bizottság nemek közötti egyenlőségre vonatkozó éves jelentéseit; felszólítja a tagállamokat, hogy nemzeti reformprogramjaikba és stabilitási és konvergenciaprogramjaikba építsék be a nemi dimenziót és a nők és férfiak közötti egyenlőség elvét olyan célok és intézkedések kitűzése révén, amelyek a nemek közötti tartós különbségekkel foglalkoznak; felszólítja a Bizottságot, hogy továbbra is fogalmazzon meg országspecifikus ajánlásokat a gyermekgondozási szolgáltatások és a tartós ápolás-gondozás javítása tekintetében, amelyek pozitív hatással lehetnek a nők munkaerőpiaci részvételére; megismétli a Bizottsághoz és a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy adott esetben nemek szerint bontott adatokat használjanak fel az európai szemeszter nyomon követési folyamatában; javasolja, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetét szorosabban vonják be az európai szemeszterbe;

8.  rámutat arra, hogy néhány tagállamban túl magas az állami és magánadósságok szintje, ami akadályozza a beruházásokat, a gazdasági növekedést és a foglalkoztatást;

9.   úgy véli, hogy a foglalkoztatási és szociális mutatók eredménytáblájának adattartalma hasznos, de nem elégséges az Unióban kialakult foglalkoztatási és szociális helyzet értékeléséhez; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egészítsék ki az eredménytáblát a foglalkoztatás minőségére és a szegénységre vonatkozó adatokkal, külön hangsúlyt helyezve a többdimenziós gyermekszegénységre;

10.  felszólítja a Bizottságot, hogy a foglalkoztatás- és szociálpolitika figyelembevételével határozza meg és számszerűsítse a társadalmi méltányossággal kapcsolatos elképzelését, amelyet a 2016. évi éves növekedési jelentés és az európai szemeszter révén kíván elérni;

11.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel valamennyi olyan program végrehajtását, amely fellendítheti a tisztességes, minőségi, hosszú távú munkahelyek létrehozását a népesség valamennyi csoportja, különösen a fiatalok számára; hangsúlyozza, hogy az uniós munkanélküliség enyhe csökkenése ellenére a fiatalok körében továbbra is 18,6%-os a munkanélküliség; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a programirányító hatóságok proaktívabb nyomon követését;

12.  hangsúlyozza, hogy az ifjúsági garancia végrehajtását nemzeti, regionális és helyi szinten meg kell erősíteni, és legalább 2020-ig a szociális partnerek és a megerősített állami foglalkoztatási szolgálatok aktív részvételével meg kell hosszabbítani, továbbá kiemeli az iskolából a munkába való átmenet fontosságát; sürgeti a Bizottságot, hogy végezzen hatástanulmányokat, amelyek pontosan meghatározzák, hogy eddig milyen eredményeket értek el és milyen további intézkedések szükségesek, amelyek figyelembe veszik a Számvevőszék rég várt ellenőrzését és a bevált gyakorlatok cseréjét, az összes érintett szereplőt egy asztalhoz ültető munkaértekezletek megszervezését és amelyek célja, hogy hatékonyabbá tegyék ezt az eszközt; rámutat arra, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ifjúsági garancia teljesen nyitva álljon többek között a kiszolgáltatott és a fogyatékossággal élő személyek előtt is; hangsúlyozza, hogy ez nem minden tagállamban van így, és felszólítja a tagállamokat, hogy a lehető leghamarabb orvosolják ezt a helyzetet, mivel az ellentétes az ENSZ fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményével; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy az ifjúsági garancia eljusson azokhoz a fiatalokhoz, akiknek többféle kirekesztéssel és rendkívüli szegénységgel kell szembenézniük; rámutat arra, hogy különös figyelmet kell fordítani a fiatal nőkre és lányokra, akik nemi vonatkozású akadályokkal szembesülhetnek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy megfelelő mértékben finanszírozzák az ifjúsági garanciát annak biztosítása érdekében, hogy azt megfelelően hajtsák végre minden tagállamban és hogy a még fiatalabbaknak is segítséget nyújtson;

13.  tudomásul veszi, hogy 500 millió eurót fogadtak el a 2017-es ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatokra; hangsúlyozza, hogy ez az összeg nem elegendő, ezért ezt növelni és biztosítani kell a jelenlegi többéves pénzügyi keretben; ugyanakkor megállapítja, hogy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben megállapodásra kell jutni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megfelelő kiegészítő finanszírozásáról a jelenlegi többéves pénzügyi keret fennmaradó időszakának fedezése érdekében;

14.   kiemeli a fiatalok foglalkoztatása terén a kulturális és a kreatív iparágakban rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a kulturális és a kreatív iparágak további támogatása és az azokba irányuló beruházások jelentős mértékben hozzájárulhatnak a növekedéshez, az innovációhoz és a foglalkoztatáshoz; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében vizsgálja meg az összes kulturális és kreatív ágazat – ideértve a nem kormányzati szervezeteket és kisebb egyesületeket is – által kínált különleges lehetőségeket;

15.  hangsúlyozza, hogy ha a közoktatási rendszerekbe nem fektetnek be elegendő forrást, úgy az alááshatja Európa versenyképességét és az európai munkaerő foglalkoztathatóságát; hangsúlyozza, hogy az egyenlőtlenség csökkentése és a fiatalkorban történő társadalmi integráció érdekében a lehető legkorábbi életciklusban meg kell kezdeni az emberekbe való beruházást; hangsúlyozza azt is, hogy az iskolában már a legfiatalabb életkortól kezdve küzdeni kell a sztereotípiákkal szemben, az oktatás valamennyi szintjén előmozdítva a nemek közötti egyenlőséget;

16.  felszólítja a tagállamokat, hogy vezessenek be a szociális védelmi rendszerek és jövedelemtámogatási rendszerek inkluzívabb formáinak végrehajtására és nyomon követésére szolgáló szakpolitikai intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy ezek a rendszerek tisztességes életszínvonalat kínáljanak a munkanélküliek és a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőknek, továbbá hogy hozzáférést biztosítsanak az oktatáshoz és képzéshez, valamint nyújtsanak lehetőségeket a munkaerőpiacra való belépésre;

17.  üdvözli a foglalkoztatási arány növekedését; megjegyzi azonban, hogy a tagállamokban a foglalkoztatási ráta növekedése sajnos összekapcsolódott az atipikus és nem formális foglalkoztatási formákkal, beleértve a nulla órás szerződéseket is; hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatás fenntartható és minőségi voltát kiemelt kérdésként kell kezelni; mélyen aggasztja, hogy a magas munkanélküliség továbbra is fennáll, elsősorban azokban az országokban, amelyeket még mindig sújt a válság; elismeri az aktív keresők szegénységének jelenségét, ami a romló bérek és munkakörülmények következménye, és amellyel foglalkozni kell a foglalkoztatási és a szociális védelmi intézkedések keretében; ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket és maradjanak nyitottak az új megoldásokra és megközelítésekre az Európa 2020 stratégia 75%-os foglalkoztatási célkitűzésének elérése érdekében, többek között hangsúlyt helyezve az olyan csoportokra, amelyeknek a legalacsonyabb a munkaerőpiaci részvétele, például a nőkre, az idősebb munkavállalókra, az alacsony képzettségű munkavállalókra és a fogyatékossággal élő személyekre; felszólítja a tagállamokat, hogy bővítsék az egész életen át tartó tanulásra és az eredményes továbbképzésre vonatkozó kínálatukat;

18.  úgy véli, hogy a migráció fontos szerepet játszhat a hatékony közkiadásokkal támogatott oktatási rendszerekben is, tekintettel a jó minőségű, fenntartható szociális és környezetvédelmi beruházásokra a munkavállalók munkaerőpiaci integrálása és a munkanélküliség csökkentése érdekében;

19.  elismeri, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a munkaerőpiacon; ezért felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alakítsanak ki proaktív szakpolitikákat és eszközöljenek megfelelő befektetéseket, amelyek arra irányulnak és úgy lettek megtervezve, hogy előmozdítsák a nők munkaerőpiaci részvételét; hangsúlyozza, hogy a nők munkaerőpiaci részvételének növeléséhez elengedhetetlen a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly; e tekintetben rámutat arra, hogy a rugalmas munkafeltételek – például a távmunka, a rugalmas munkaidő és a csökkentett munkaidő –a Bizottság szerint fontos szerepet játszhatnak; egyetért a Bizottság azon nézetével, hogy a fizetett szülési, apasági és szülői szabadság biztosítása a tagállamokban fokozza a nők munkaerőpiaci részvételét; arra is felszólítja a tagállamokat, hogy állapítsanak meg a nők és férfiak fenntartható és minőségi foglalkoztatásának támogatására irányuló szakpolitikákat, akik családi és gondozási szabadságukat követően lépnek a munkaerőpiacra, térnek oda vissza, vagy szeretnének ott maradni és előrelépni; sajnálkozását fejezi ki a foglalkoztatási ráta, a nemek közötti bér- és nyugdíjszakadék terén a nemek között meglévő egyenlőtlenségek miatt; olyan szakpolitikák kialakítását szorgalmazza, amelyek bátorítják és támogatják a nőket a vállalkozói karrier építésében, elősegítik a finanszírozási és üzleti lehetőségekhez való hozzáférésüket és testre szabott képzést kínálnak;

20.  elismeri azonban, hogy a foglalkoztatási támogatásnak és az aktív munkaerőpiaci részvételt javító intézkedéseknek egy átfogóbb, a társadalmi kirekesztés és szegénység leküzdését célzó, a jogokat középpontba helyező megközelítés részét kell képezniük, amely figyelembe veszi a gyermekeket, a családokat és azok sajátos szükségleteit;

21.  felszólítja a tagállamokat, hogy cseréljék ki egymás között bevált gyakorlataikat, és vizsgálják meg az alkalmazkodóképes és rugalmas munkaerőpiac kialakításának új innovatív módjait, hogy eleget tegyenek a globális gazdaság kihívásainak, miközben minden munkavállaló számára magas szintű munkaügyi normákat biztosítanak;

22.  üdvözli a tagállamoknak címzett emlékeztetőt, hogy a jóléti rendszereket erős szociális normákban kell rögzíteni, és hogy a munka és a magánélet egyensúlyának előmozdítása és a megkülönböztetéssel szembeni fellépés nem csak a társadalmi igazságossághoz járul hozzá, hanem a növekedéshez is; hangsúlyozza, hogy a szülők munkaerőpiaci reintegrációját olyan feltételek megteremtésével kell támogatni, amelyek lehetővé teszik a jó minőségű és inkluzív foglalkoztatást és munkakörnyezetet, lehetővé téve a szülők számára, hogy egyensúlyt teremtsenek munkájuk és szülői szerepük között;

23.  elismeri, hogy a munkahelyteremtés mellett a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú tényezője, hogy a tartósan munkanélkülieket személyre szabott intézkedések, különösen aktív foglalkoztatási politikák révén integrálják a minőségi foglalkoztatásba, feltéve, hogy megfelelő mennyiségű tisztességes munka áll rendelkezésre; rámutat, hogy hangsúlyt kell fektetni a tisztességes munkahelyek megteremtésére irányuló jobb intézkedésekre; hangsúlyozza, hogy a munkaerőpiactól legtávolabb lévők integrálásának kettős kedvező hatása van, egyrészt a magánszemélyre nézve, másrészt pedig a szociális biztonsági rendszerek stabilizálása és a gazdaság támogatása tekintetében; úgy véli, hogy figyelembe kell venni e polgárok szociális helyzetét és sajátos igényeiket, valamint európai szinten szorosabban figyelemmel kell követni a politikák nemzeti szintű végrehajtását;

24.  kiemeli a nem formális és informális tanulási környezetben megszerzett készségek és kompetenciák, a készségek érvényesítésének és tanúsításának, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférésnek a jelentőségét, továbbá a 2020-ra vonatkozó oktatási és a képzési stratégiai keretrendszer kötelezettségvállalásainak és referenciaértékeinek fontosságát; felszólítja a tagállamokat, hogy építsék ki a nem formális és informális kompetenciák elismerési rendszerét; ezért felszólítja a tagállamokat, hogy hajtsanak végre olyan politikákat, amelyek nem csupán a jó minőségű, inkluzív oktatáshoz és képzéshez való hozzáférést garantálják megfizethető költség mellett, de az egész életen át tartó tanulás kereteire vonatkozó megközelítés bevezetését, amely egy rugalmas oktatási pálya felé mutat, hogy előmozdítsa az egyenlőséget és a társadalmi kohéziót, és mindenki számára lehetővé tegye a foglalkoztatási lehetőségeket;

25.  szorgalmazza, hogy hozzanak létre és fejlesszenek partnerségeket a munkáltatók, a szociális partnerek, az állami és magán foglalkoztatási szolgálatok, az állami hatóságok, a szociális szolgálatok és az oktatási és képzési intézmények között annak érdekében, hogy rendelkezésre bocsássák a munkaerőpiaci igényekre való jobb reagáláshoz szükséges eszközöket, és megakadályozzák a tartós munkanélküliséget; emlékeztet arra, hogy elengedhetetlen az olyan személyre és egyéni igényekre szabott nyomon követés, amely képes hatékony válaszokat adni a tartós munkanélküliek számára;

26.  sajnálja a közberuházások továbbra is alacsony arányát, mivel az ilyen beruházások a munkahelyteremtés fontos elindítói lehetnek; hangsúlyozza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) nem fejlesztett ki elégséges beruházásokat a szociális infrastruktúra terén, ez pedig egy elmulasztott lehetőség, amelyet sürgősen kezelni kell;

27.  olyan új szakpolitikai intézkedéseket szorgalmaz, amelyek előmozdítják a kollektív tárgyalásokat és azt, hogy e tárgyalások érvényességi területe a lehető legtöbb munkavállalóra kiterjedjen, miközben arra is törekednek, hogy a szociális partnerek bevonásával tisztességes szinten rögzített minimálbérek formájában jobb bérminimumot érjenek el, mindezt azzal a céllal, hogy véget vessenek a negatív bérversenynek, támogassák az összkeresletet és a gazdasági fellendülést, csökkentsék a bérek egyenlőtlenségét, és leküzdjék az aktív keresők szegénységét;

28.  felhívja a tagállamokat annak biztosítására, hogy az ideiglenes vagy részmunkaidős szerződéssel dolgozó vagy önfoglalkoztató emberek egyforma bánásmódban részesüljenek – beleértve a felmondást és a fizetést is –, megfelelő szociális védelemmel rendelkezzenek, hozzáférjenek a képzésekhez, és adottak legyenek a szakmai előmenetelükhöz szükséges keretfeltételek; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a részmunkaidős és a határozott idejű munkaszerződésekre vonatkozó keretmegállapodásokat, és hatékonyan érvényesítsék a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelvet;

29.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyék meg a menekültek letelepedéséhez és integrálásához szükséges megfelelő intézkedéseket, valamint biztosítsák, hogy a közszolgáltatások elegendő forrással rendelkezzenek, és gondoskodjanak a menekültek integrálásához szükséges követelmények korai előrejelzéséről;

30.   sajnálja, hogy a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya továbbra is magas; rámutat, hogy az egyenlőtlenség és a szegénység magas szintje hátrányosan érinti a szociális kohéziót, miközben gátolja a társadalmi és politikai stabilitást; sajnálja, hogy az e helyzet hatékony kezelésére szolgáló politikákban nincs meg a szükséges ambíció ahhoz, hogy kellő gazdasági emelőhatást fejtsenek ki; kéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az Európa 2020 stratégia céljainak elérésére szolgáló intézkedéseiket annak érdekében, hogy 20 millióval csökkentsék a szegénységben élő személyek számát; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adjanak prioritást az egyenlőtlenség csökkentésének; kéri a nem kormányzati szervezetek, szegénység ellen küzdő szervezetek és a szegénységben élő embereket tömörítő szervezetek munkájának jobb támogatását és elismerését, ösztönözve részvételüket a bevált gyakorlatok cseréjében;

31.  aggodalmának ad hangot az etnikai kisebbségek, különösen a roma közösség alacsony munkaerőpiaci részvétele miatt; kéri a 2000/78/EK irányelv megfelelő végrehajtását; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az erre szakosodott nem kormányzati szervezetek szerepét a munkaerőpiaci részvételük előmozdításában, és az önmagát ismétlő szegénység körének megtörése érdekében nem csak a gyerekek iskolai beiratkozását kell támogatni, hanem el kell kerülni a korai iskolaelhagyást is;

32.  fontosnak tartja a beruházási szakadék csökkentését is a fenntartható növekedés megteremtése érdekében amellett, hogy nem kockáztatják a tagállamok gazdasági és szociális fenntarthatóságát; e tekintetben hangsúlyozza az államháztartási konszolidáció garantálását, ami elengedhetetlen az EU-t jellemző európai szociális modell további biztosításához;

33.  sajnálja, hogy a Bizottság legfrissebb ajánlásai figyelmen kívül hagyták a Parlament kérését, hogy erősítsék meg az EUMSZ 349. cikkének alkalmazását, mégpedig az aszimmetriákat csökkentő, valamint az uniós társadalmi kohéziót maximalizáló differenciált intézkedések és programok elfogadásával; ezzel összefüggésben sürgeti a tagállamokat konkrét beruházási programok létrehozására azokra az alrégióikra vonatkozóan, amelyekben a munkanélküliségi ráta meghaladja a 30%-ot; megismétli a Bizottsághoz intézett felszólítását, hogy támogassa a tagállamokat és az európai régiókat, különösen a legkülső régiókat a többéves pénzügyi keret szerinti beruházási programok megtervezésében és finanszírozásában;

34.  elismeri az európai munkaerőpiacon továbbra is fennálló törékeny helyzetet, ahol egyrészről nem képesek megoldani a még mindig magas munkanélküliségi ráta problémáját, másrészt pedig a vállalatok képzett és megfelelő munkaerő utáni kereslete jellemző; felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamok szintjén mozdítsa elő a kormányok, vállalkozások, köztük a szociális gazdaság vállalkozásai, az oktatási intézmények, az egyéni szükségletekre szabott támogatási szolgáltatások, a civil társadalom és a szociális partnerek közötti együttműködés formáit a bevált gyakorlatok cseréje alapján, és a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek a strukturális munkaerőhiány elleni küzdelmet célzó átalakítása érdekében, a munkaerőpiaci igények teljesítése céljából;

35.  hangsúlyozza, hogy az oktatás alapvető jog, amelyet minden gyermek számára garantálni kell, valamint az oktatás megerősítése és a korai iskolaelhagyás csökkentése érdekében foglalkozni kell az oktatás elérhetőségének és minőségének egyenlőtlenségeivel; kiemeli, hogy a készségek és képesítések hozzáigazítása a kereslethez és a munkalehetőségekhez támogatja a versenyképes uniós munkaerőpiac létrehozását; úgy véli, hogy az egyéni igényekre szóló és az egyéni készségek értékelését és bővítését középpontba helyező útmutatásnak és tanácsadásnak az oktatási és a készségekre vonatkozó politikák alapvető részét kell képeznie már korai szakasztól kezdve mindenki oktatása során; felszólítja a tagállamokat, hogy az oktatást és képzést Unió-szerte igazítsák jobban hozzá a munkaerőpiaci igényekhez, kiemeli a tagállamokban tapasztalható különböző foglalkoztatási helyzetek értékelésének fontosságát, hogy biztosítsák azok sajátosságait és jellegzetességeit;

36.  elismeri, hogy az új technológiai fejlemények és az európai ipar digitalizálása jelentős kihívások elé állítja az EU-t; hangsúlyozza, hogy az EU és a tagállamok termelési modelljeit, amelyeket oktatási modelljeik támogatnak, a nagy termelékenységű, különösen az ikt-hez és a digitalizáláshoz kapcsolódó ágazatok felé kell irányítani, hogy javítsák az EU globális versenyképességét;

37.  hangsúlyozza, hogy a digitális készségekbe, a programozásba és a STEM-tárgyakba (a természettudományokba, a technológiába, a mérnöki tudományokba és a matematikába) való elégtelen és nem megfelelően célzott oktatási beruházások alááshatják Európa versenyképességét, a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását és az európai munkaerő foglalkoztathatóságát; úgy véli, hogy a készségek és képesítések kereslethez való jobb hozzáigazítása és a képesítések kölcsönös elismerése jótékony hatással lesz az európai munkaerőpiacon tapasztalható készséghiány, strukturális munkaerőhiány és a munkakeresők, különösen a fiatalok közötti szakadék áthidalása szempontjából; felszólítja a tagállamokat, hogy kezeljék prioritásként a digitális készségek, programozás és a munkáltatók által igen keresett készségek átfogó oktatását mindenki számára, fenntartva ugyanakkor a hagyományos oktatás magas színvonalát, és a készségfejlesztés és átképzés összefüggésében – amely nem korlátozódhat a felhasználói szempontú tudásra – vegyék figyelembe a digitális gazdaság felé történő elmozdulást;

38.  megállapítja, hogy számos tagállamban fokozott erőfeszítésre van szükség a munkaerő oktatásához, többek közt a felnőttoktatás és a szakképzési lehetőségek terén; kiemeli az egész életen át tartó tanulás fontosságát – többek között az idősebb munkavállalók esetében is –, hogy a kompetenciákat hozzáigazítsák a munkaerőpiac igényeihez; szorgalmazza a STEM-tárgyak fokozottabb népszerűsítését a nők és lányok körében, hogy kezeljék a meglévő oktatási sztereotípiákat, és fellépjenek a nemek között a foglalkoztatás, a bérek és a nyugdíjak között tartósan fennálló különbségek ellen;

39.  elismeri az új technológiákban rejlő értéket és a digitális ismeretek fontosságát az emberek magánéletében és sikeres munkaerőpiaci integrálódásuk szempontjából; ezért javasolja a tagállamoknak, hogy fokozzák a jobb ikt-infrastruktúrába és az oktatási intézmények összekapcsolásába irányuló beruházásaikat, és alakítsanak ki hatékony stratégiákat az ikt-ban rejlő lehetőségek kihasználására a felnőttek informális tanulásának támogatása, valamint formális és nem formális oktatási lehetőségeik javítása érdekében;

40.  üdvözli az Erasmus+ hozzájárulását a mobilitás és a kulturális csereprogramok elősegítéséhez EU-szerte és a harmadik országok viszonylatában; felszólít a készségek és képesítések átláthatóságának, mobilitásának és elismerésének javítását célzó uniós eszközök fokozottabb támogatására és alkalmazására a tanulással és munkavégzéssel kapcsolatos mobilitás elősegítése érdekében; megerősíti, hogy hozzáférést kell biztosítani a mobilitási lehetőségekhez a szakképzés terén a hátrányos helyzetű fiatalok és a megkülönböztetés különböző formáinak kitett emberek számára;

41.  üdvözli a Párizsi Megállapodás által biztosított új szakpolitikai és beruházási keretet, amely hozzájárul az új foglalkoztatási lehetőségek létrehozásához a karbonszegény és alacsony szén-dioxid-kibocsátású ágazatokban;

42.  felszólítja a Bizottságot, hogy helyezzen hangsúlyt azoknak a fizikai és digitális akadályoknak a mérséklésére, amelyekkel a fogyatékossággal élő emberek még mindig szembesülnek a tagállamokban;

43.  üdvözli, hogy a jó minőségű szolgáltatásokhoz való hozzáférés javításával összefüggésben kifejezetten megemlítik a gyermekgondozást, a lakhatást, az egészségügyi ellátást és az oktatást; rámutat azonban arra, hogy a hangsúly még mindig a munkaerőpiaci mobilitás előtt álló akadályok megszüntetésén, és nem a megfizethetőségen van;

44.  emlékeztet arra, hogy a munkavállalók szabad mozgása a Szerződés egyik alapelve; üdvözli, hogy a 2017. évi éves növekedési jelentés a még inkluzívabb növekedés előremozdításának eszközeként a társadalmi méltányosságnak a tagállamok különböző intézményei közötti tisztességes együttműködés révén történő biztosításának jelentőségére helyezi a hangsúlyt; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást a munkaügyi felügyelőségek vagy más illetékes szervek számára, valamint hogy javítsák a határokon átnyúló együttműködést a felügyeleti szervek között, valamint fejlesszék az információk és adatok elektronikus cseréjét annak érdekében, hogy javítsák a szociális csalás és a be nem jelentett munka leküzdésére és megelőzésére szolgáló ellenőrzések hatékonyságát;

45.    hangsúlyozza, hogy szükség van arra, hogy az állami és magánberuházások, az egyenlőtlenségeket csökkentő, társadalmilag és gazdaságilag kiegyensúlyozott strukturális reformok, a jó minőségű és fenntartható foglalkoztatás, a fenntartható növekedés, a szociális beruházások és a felelős költségvetési konszolidáció előmozdításával fellendítsék a belföldi keresletet, és ezzel megerősítsék a nagyobb kohézió és felfelé irányuló szociális konvergencia felé mutató kedvező pályát a vállalkozások és a közszolgálatok számára; hangsúlyozza a humán tőkébe való befektetés közös stratégiaként játszott fontos szerepét; hangsúlyozza azt is, hogy az Unió gazdaságpolitikájának újra a szociális piacgazdaságot kell előtérbe helyeznie;

46.    felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a digitális munkavállalók számára ugyanolyan jogokat és ugyanolyan szintű szociális védelmet biztosítsanak, mint az érintett ágazat azonos típusú munkavállalóinak;

47.    megállapítja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások, amelyek Európában a vállalkozások összességének több mint 90%-át teszik ki és amelyek az európai gazdaság motorjai, valamint az egészségügyi és szociális szolgálatok és a szolidaritásalapú vállalkozások ténylegesen hozzájárulnak a fenntartható és inkluzív fejlődéshez és a minőségi munkahelyek megteremtéséhez; felhívja mind a Bizottságot, mind a tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeire a politikai döntéshozatali folyamat során, a „gondolkozz először kicsiben” elvvel összhangban a teljes jogalkotási folyamat során alkalmazva a kkv-tesztet, valamint mozdítsák elő a mikrovállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatások jelenlegi formáit, például a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programját (EaSI); kiemelten fontosnak tartja az ilyen vállalatokra háruló adminisztratív teher csökkentését és a szükségtelen jogszabályok megszüntetését a szociális és munkaügyi jogok veszélyeztetése nélkül; hangsúlyozza, hogy második esélyt kell adni azoknak a vállalkozóknak, akik az első próbálkozás során nem csalárd módon, és a munkavállalók jogainak tiszteletben tartása mellett kudarcot vallottak;

48.    hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások olyan növekvő területet jelentenek, amely fellendítheti a gazdaságot, a nélkülözés, a társadalmi kirekesztés és más társadalmi problémák egyidejű enyhítése mellett; ezért úgy véli, hogy a szociális szempontokat fokozottabban figyelembe vevő, befogadóbb és fenntarthatóbb gazdaság megvalósítása érdekében a vállalkozásoktatásnak a szociális dimenziót is magában kell foglalnia, és olyan témákkal is foglalkoznia kell, mint a tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozások és az alternatív üzleti modellek, például a szövetkezetek;

49.    sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy tárják fel annak módjait, hogy miként növelhetik a termelékenységet a humántőkébe való beruházással, figyelembe véve azt, hogy a leginkább kompetens, megfelelően integrált és elégedett munkavállalók jobban eleget tudnak tenni a vállalkozások és szolgálatok igényeinek és kihívásainak;

50.    ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összpontosítsanak az önálló vállalkozók jogállására, hogy biztosítsák számukra a megfelelő szociális védelmet a betegség, a balesetek, a munkanélküliségi biztosítás és a nyugdíjak tekintetében;

51.    emlékeztet annak fontosságára, hogy megvalósítsák a vállalkozói készségek valódi kultúráját, amely már a korai évektől kezdve ösztönzi a fiatalokat; felszólítja ezért a tagállamokat, hogy oktatási és képzési programjaikat igazítsák hozzá ehhez az elvhez; figyelmezteti a tagállamokat annak fontosságára, hogy ösztönözzék a vállalkozói készségeket, különösen adózási szabályok végrehajtásán és az adminisztratív terhek csökkentésén keresztül; felszólítja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal szorosan együttműködve tegyen intézkedéseket annak érdekében, hogy jobb tájékoztatást nyújtsanak minden olyan európai alapról és programról, amely képes ösztönözni a vállalkozói készségeket, a befektetéseket és a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférést, mint amilyen az Erasmus a fiatal vállalkozók számára;

52.    hangsúlyozza az uniós költségvetés nemzeti költségvetésekre gyakorolt multiplikátorhatását; hangsúlyozza, hogy az Unió költségvetése kiegészítő szerepet tölt be a 2017-es éves növekedési jelentésben foglalt szociálpolitikák keretében kitűzött uniós célok elérésében, melyek arra irányulnak, hogy több és jobb munkahelyet hozzanak létre az Unió egészében;

53.    aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a jelenlegi programozási időszakban késedelmek vannak az operatív programok végrehajtásában; megállapítja, hogy 2016 szeptemberéig az illetékes nemzeti hatóságok mindössze 65%-ának kijelölésére került sor, és felhívja a tagállamokat, hogy használják fel aktívabban az európai strukturális és beruházási alapokat és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést a foglalkoztatási és szociális prioritások kezelésére és az olyan országspecifikus ajánlások végrehajtásának támogatására, amelyek konkrétan és inkluzív módon foglalkoznak a szociális és foglalkoztatási ügyekkel; ugyanakkor egyben azt is hangsúlyozza, hogy ezeket az alapokat nem csak az országspecifikus ajánlások végrehajtására kell felhasználni, mivel ez esetlegesen más fontos beruházási területek kihagyásához vezet; rámutat arra, hogy további erőfeszítéseket kell tenni – különösen a horizontális és ágazati pénzügyi szabályok terén – az eljárások egyszerűsítése és a civil társadalom előtt a forrásokhoz való hozzáférés során fellépő akadályok megszüntetése érdekében;

54.    megjegyzi, hogy az Unióban és az euróövezetben továbbra is szerény mértékű a gazdasági növekedés; hangsúlyozza, hogy beruházásra van szükség a kutatás, az innováció és az oktatás területén; megállapítja, hogy a 2017-es uniós költségvetés 21 312,2 millió eurót kitevő kötelezettségvállalási előirányzatot biztosít a versenyképesség, a növekedés és a munkahelyteremtés számára olyan programokon keresztül, mint a Horizont 2020, a COSME és az Erasmus+;

55.    kiemeli, hogy az olyan európai alapok és programok, mint az Erasmus fiatal vállalkozóknak, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES), a vállalkozások versenyképességét és a kis- és középvállalkozásokat segítő program (COSME), a foglalkoztatás és a szociális innováció európai uniós programja (EaSI) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) mind képesek lehetnek elősegíteni a finanszírozáshoz való hozzáférést, a beruházás ösztönzését és így a vállalkozói készséget; emlékeztet a partnerségi elv, a kiegészítő jelleg elve, az alulról felfelé irányuló megközelítés, valamint a megfelelő forrásbiztosítás jelentőségére, valamint az alapok kedvezményezettjeinek jelentéstételi és adatgyűjtési kötelezettségei közötti megfelelő egyensúly fontosságára; felszólítja a Bizottságot, hogy az eredményesség javítása érdekében gondoskodjon az uniós pénzalapok felhasználásának szigorú nyomon követéséről; felszólítja a Bizottságot, hogy adjon ki országspecifikus ajánlásokat az uniós alapok olyan célú felhasználásáról, hogy nemzeti szinten szociális és aktív munkaerőpiaci intézkedéseket hajtsanak végre, és növeljék azok érvényességi területét és hatékonyságát;

56.     üdvözli a költségvetési tervezeten felüli további 500 millió euró elkülönítését 2017-ben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre és 200 millió euró biztosítását a kulcsfontosságú növekedési és munkahelyteremtési kezdeményezések beindítására; emlékeztet, hogy jobban kell felhasználni az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, sporthoz és az ifjúsághoz kapcsolódóan rendelkezésre álló alapokat és kezdeményezéseket, és szükség esetén növelni kell az e szektorokba irányuló befektetéseket, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiával közvetlen kapcsolatban álló tematikus területekre, például a korai iskolaelhagyás, a magasabb szintű oktatás, az ifjúsági foglalkoztatás, a szakoktatás és -képzés, az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás vonatkozásában, hogy ki lehessen alakítani az ellenálló képességet és csökkenteni lehessen a munkanélküliséget, elsősorban a fiatalok és a legkiszolgáltatottabb csoportok körében, meg lehessen előzni a radikalizálódást és biztosítani lehessen a hosszú távú társadalmi befogadást;

57.    üdvözli a Bizottság javaslatát, hogy kiterjeszti az ESBA-t, és 2022-ig kétszeresére, 630 milliárd euróra emeli annak összegét, miközben javítja a földrajzi és ágazati lefedettséget; megjegyzi, hogy az ESBA eddig nem volt különösebben sikeres sem a tagállamok és az Unión belüli régióik közti szociális és gazdasági konvergencia javításában, sem a szociális infrastruktúrák támogatásában; emlékeztet arra, hogy a legtöbb projektet Nyugat-Európa gazdaságilag egészségesebb régióiban hagyták jóvá, ezzel elmélyítve a tagállamok közötti beruházási szakadékot, és erősítve az európai egyensúlyhiányt; felkéri a Bizottságot, hogy segítsen a gyengébb régióknak a pályázati eljárásban, de ne módosítsa azt az alapvető előfeltételt, hogy a projekteket kizárólag a minőség alapján kell kiválasztani; sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a szociális vállalkozásokat és a kkv-kat az ESBA-hoz való hozzáférésben; felhívja a Bizottságot és az Európai Beruházási Bankot, hogy tegyenek további proaktív lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA-hoz való hozzáférés céljából minden tagállamot és ágazatot megfelelően elérjenek, különös tekintettel azokra, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemhez; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az adminisztratív képességeket, például az Európai Beruházási Tanácsadó Platformot; sajnálja, hogy nem állnak rendelkezésre adatok az ESBA beruházásainak eredményeként várhatóan létrejövő munkahelyekről; felhívja a Bizottságot, hogy kövesse figyelemmel és ellenőrizze az ESBA keretében történő beruházásokat és mérje azok gazdasági és szociális hatását, továbbá biztosítsa, hogy az ESBA nem kettőzi meg a meglévő pénzügyi programokat, illetve nem váltja fel a közvetlen állami kiadásokat; megismétli felhívását, hogy be kell fektetni a humán és szociális tőkébe, például az egészségügyi ellátásba, a gyermekgondozásba és a megfizethető lakhatásba;

58.    rámutat arra, hogy a legkülső régiók számos strukturális korláttal szembesülnek, amelyek fennállása és egymásba kapcsolódása jelentősen visszafogja a fejlődésüket; felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az EUMSZ 349. cikkének alkalmazását;

59.    hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak határozottabban el kell kötelezniük magukat az EUMSZ 174. cikkének alkalmazása mellett; hangsúlyozza, hogy a nagyobb területi kohézió nagyobb gazdasági és társadalmi kohéziót eredményez, ezért stratégiai beruházások, különösen a széles sávú hálózatok fejlesztését kéri az érintett régiókban a versenyképesség növelése, az ipari hálózat és a területi felépítés javítása, és végső soron a lakosság támogatása érdekében;

60.    felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonja be az összes kormányzati szintet és érdekelt felet a beruházások akadályainak azonosításába, középpontba helyezve a leginkább rászoruló régiókat és ágazatokat, valamint azt, hogy megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre az állami és a magán finanszírozás összekapcsolására;

61.    a demográfiai csökkenés és a népesség megoszlása elleni harcra irányuló politikák kezdeményezését kéri a Bizottságtól; hangsúlyozza, hogy az EU kohéziós politikájának egyik legfőbb prioritása a demográfiai hanyatlással szembenéző régiók iránti figyelem kell legyen;

62.    felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy az európai polgárok elöregedésére és annak a növekvő informális és formális gondozási igényekre kifejtett hatására való tekintettel a következő évtizedekben be kell fektetni az állami egészségtámogatásba és betegségmegelőzésbe, miközben biztosítani és javítani kell a szociális védelmi rendszerek fenntarthatóságát, biztonságát, megfelelőségét és hatékonyságát, és jó minőségű szociális szolgáltatásokat kell nyújtani; arra ösztönzi ezért a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki stratégiákat e rendszerek és szolgáltatások megfelelő finanszírozásának, személyzeti ellátottságának és fejlesztésének biztosítására, és terjesszék ki a szociális biztonsági rendszerek érvényességi területét a társadalom és az egyének javára; sürgeti a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket különösen a következőkre: – a magasabb foglalkoztatási ráta ösztönzése minden korosztályban;

– a nemi szegregáció és a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében végzett munka;

– a munkaerőpiac hozzáigazítása az idősebb munkavállalókhoz idősbarát munkakörülmények megteremtésével, hogy lehetővé tegyék számukra, hogy a kötelező nyugdíjkorhatárig dolgozzanak;

– a nemi sztereotípiák elleni küzdelem a munkaerőpiacon;

– életcikluson alapuló preventív megközelítés biztosítása a munkahelyi egészségvédelem és biztonság terén;

– a munka és a magánélet közötti egyensúly előtérbe helyezése olyan személyeknél, akiknek gondozási kötelezettségeik vannak, mégpedig megfelelő gondozási és szabadságolási rendszereken, valamint az informális gondozók támogatásán keresztül;

– a munkáltatók, különösen a kkv-k támogatása és tájékoztatása arról, hogy miként lehet javítani a munkakörnyezetet annak érdekében, hogy a munkavállalók minden életkorban aktívak maradjanak;

– az állami foglalkoztatási szolgálatok támogatása, hogy valódi támogatást tudjanak nyújtani az idősebb álláskeresőknek;

– az egész életen át tartó tanulásba történő befektetés és annak népszerűsítése a munkavállalók körében minden életkorban, mind a munkahelyen, mind pedig azon kívül, és a készségek érvényesítési és tanúsítási rendszerének kidolgozása;

– segítségnyújtás az idősebb munkavállalók számára, hogy hosszabb ideig maradjanak aktívak, és felkészüljenek a nyugdíjazásra a munkavállalók által szorgalmazott rugalmas munkafeltételeken keresztül, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy a munka és a nyugdíjazás közötti átmeneti időszakban csökkentsék a munkaidejüket;

63.    hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a lakásárak alakulása mellett nyomon kell követnie a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség terén végbemenő fejleményeket is a tagállamokban; sürgős fellépést kér a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség számos tagállamban megfigyelhető növekvő szintjének kezelése érdekében; aggodalmának ad hangot a bankok mérlegében kimutatott nemteljesítő hitelek nagy volumenének lehetséges szociális következményei miatt, különös tekintettel a Bizottság azon kijelentésére, hogy ösztönözni kell e hitelek nem banki szakosodott intézmények részére történő értékesítését, ami kilakoltatási hullámhoz vezethet; arra bátorítja a tagállamokat, a Bizottságot és az EBB-t, hogy használják fel az ESBA-t a szociális infrastruktúrákba történő szociális beruházásokra, annak a céllal is, hogy érvényesítsék a megfelelő és megfizethető lakhatáshoz való, mindenkit megillető jogot;

64.    aggodalommal jegyzi meg, hogy néhány tagállamban a bérek nem elégségesek a tisztességes élet biztosításához, és emiatt a munkavállalók „dolgozó szegényekké” válnak, a munkanélkülieket pedig ez visszatartja a munkaerőpiacra való visszatéréstől; e tekintetben támogatja a kollektív tárgyalások fellendítését;

65.    arra ösztönzi a tagállamokat, hogy hajtsák végre a menekültek, valamint az etnikai kisebbségekhez tartozó vagy bevándorló származású emberek társadalmi integrációjához szükséges intézkedéseket;

66.    üdvözli, hogy a 2017. évi éves növekedési jelentésben hangsúlyt fektettek az adó- és szociális ellátórendszer reformjának előmozdítására, melynek célja, hogy javítsa a munkavállalás ösztönzőit és hogy megérje dolgozni, mivel az adórendszerek hozzájárulhatnak a jövedelmek közötti egyenlőtlenségek és a szegénység elleni küzdelemhez, globális szinten pedig növelik a versenyképességet; felszólítja a tagállamokat, hogy az adóterheket a munkáról fokozatosan helyezzék át más jövedelemforrásokra;

67.    szorgalmazza, hogy az egészségügyi és tartós ápolási-gondozási rendszerek reformjai a betegségmegelőzés és az egészségtámogatás fejlesztésére, a jó minőségű, egyetemesen hozzáférhető egészségügyi szolgáltatások fenntartására, valamint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén az egyenlőtlenségek csökkentésére összpontosítsanak;

68.    kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy közösen számolják fel a munkavállalói mobilitás akadályait, ezzel biztosítva, hogy az Unióban a mozgó munkavállalók ugyanolyan bánásmódban részesüljenek, mint a nem mozgó munkavállalók;

69.    felszólítja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel folytatott szoros együttműködés keretében növeljék az aktív és fenntartható munkaerőpiaci politikák hatókörét, eredményességét és hatékonyságát; üdvözli, hogy a 2017-es éves növekedési jelentés – figyelembe véve a hosszú távon pozitív gazdasági és társadalmi hatásokat – nagyobb erőfeszítéseket kér a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci integrációjának támogatására irányuló intézkedések terén, különös tekintettel a fogyatékossággal élő személyekre;

70.    felszólítja a tagállamokat, hogy saját országspecifikus ajánlásaik alapján állapítsanak meg ambiciózus szociális normákat nemzeti hatáskörüknek megfelelően és pénzügyi és költségvetési helyzetük szerint, mégpedig úgy, hogy – ahol nem létezik ilyen – megfelelő minimumjövedelem-rendszereket vezetnek be a teljes élettartam alatt, valamint megszüntetik a minimumjövedelem-rendszerek közötti különbségeket, amelyek amiatt jöttek létre, hogy azok érvényességi területe nem elég nagy, illetve nem vezették be őket;

71.    üdvözli a Bizottság kezdeményezését a szociális jogok európai pillérének létrehozásával kapcsolatos konzultáció megindítására; úgy véli, hogy e kezdeményezésnek képesnek kell lennie a rugalmasabb készségek és kompetenciák fejlesztésének, az egész életen át tartó tanulásra irányuló fellépéseknek és a minőségi foglalkoztatás tevékeny támogatásának a beindítására;

72.    megismétli a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság által a Gazdasági és Monetáris Bizottság által készített legutóbbi véleményben a Bizottsághoz intézett kérést, hogy vegye fontolóra egy, a szociális egyenlőtlenségek kezelésére irányuló eljárás bevezetését az országspecifikus ajánlások tervezésénél a szociális normák romlásának irányába mutató verseny megakadályozása érdekében, a szociális és foglalkozási mutatók makrogazdasági felügyeleten belüli hatékony használatára építve;

73.    felszólítja a tagállamokat, hogy fektessenek nagyobb hangsúlyt a szegénység önmagát ismétlő körének megtörésére és az egyenlőség előmozdítására; felszólítja a Bizottságot, hogy fogalmazzon meg határozottabb ajánlásokat a tagállamoknak a társadalmi integrációval és a szociális védelemmel kapcsolatban, a munkaerőn túl figyelmet fordítva a különösen a gyermekeket érintő befektetésekre;

74.   üdvözli a szociális partnerek, a nemzeti parlamentek és más érintett civil társadalmi felek bevonását az európai szemeszter folyamatába; megismétli, hogy a társadalmi párbeszéd és a civil társadalommal folytatott párbeszéd a kulcs a mindenki javára szolgáló fenntartható változások eléréséhez, és elengedhetetlen az európai és nemzeti politikák hatékonyságának és megfelelőségének javításához, és ezért ezt a párbeszédet a szemeszter valamennyi szakaszában folytatni kell; hangsúlyozza, hogy a hasznos időzítés, a dokumentumokhoz való hozzáférés és a tárgyalófelekkel a megfelelő szinten folytatott párbeszéd biztosításával hatékonyabbá kell tenni a részvételt;

75.    emlékeztet arra, hogy több alkalommal is kérte egy olyan napirend elfogadását, amelyben megerősítik és a Tanács döntése előtt figyelembe veszik a Parlament álláspontját; kéri továbbá, hogy sajátos hatásköreit figyelembe véve a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot kezeljék egyenrangúan a Gazdasági és Monetáris Bizottsággal, amikor az európai szemeszter különböző szakaszaiban arra kérik fel az Európai Parlamentet, hogy nyilvánítson véleményt;

76.    úgy véli, hogy össze kell hívni az Európai Unió Szociális Konvencióját, amelyben a szociális partnerek, a nemzeti kormányzatok és parlamentek, valamint az EU-intézmények képviselői a nyilvánosság bevonásával folytatnak eszmecserét az európai szociális modell jövőjéről és kialakításáról;

77.    ismételten kéri, hogy erősítsék meg az EPSCO Tanács szerepét az európai szemeszterben;

78.   utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0355.

(2)

HL C 153. E, 2013.5.31., 57. o.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0416.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0297.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0059.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0068.

(7)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0033.

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0401.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0384.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0389.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0321.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0320.

(13)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0060.

(14)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2014)0010.

(15)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0394.

(16)

Elfogadott szövegek, P6_TA (2009)0062.

(17)

http://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR15_03/SR15_03_HU.pdf

(18)

http://www.eurofound.europa.eu/european-working-conditions-surveys-ewcs

 

(19)

https://www.eurofound.europa.eu/young-people-and-neets-1

(20)

Lásd az Eurofound jelentését a fiatalok munkanélküliségéről.

(21)

A 2016. évi közös foglalkoztatási jelentés, 2. o.

(22)

Az OECD 2015. évi jelentése: „Egy csónakban evezünk: Miért kedvez mindenkinek a kisebb mértékű egyenlőtlenség?”

(23)

Az IMF jelentése: IMF-jelentés: „A jövedelmi egyenlőtlenségek okai és következményei: globális áttekintés”, 2015. június.


VÉLEMÉNY a Költségvetési Bizottság részéről (25.1.2017)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

(2016/2307(INI))

A vélemény előadója(*): Liadh Ní Riada

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Költségvetési Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  hangsúlyozza, hogy az Unió költségvetése kiegészítő szerepet tölt be a 2017-es éves növekedési jelentésben foglalt szociálpolitikák keretében kitűzött uniós célok elérésében, melyek arra irányulnak, hogy több és jobb munkahelyet hozzanak létre az Unió egészében; megjegyzi, hogy a 187 foglalkoztatási program közül többnek késik a végrehajtása, és hogy 2016 szeptemberéig az illetékes nemzeti hatóságok mindössze 65%-ának kijelölésére került sor;

2.  felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy gyorsítsák fel valamennyi olyan program végrehajtását, amely fellendítheti a tisztességes, minőségi, hosszú távú munkahelyek létrehozását a népesség valamennyi csoportja, különösen a fiatalok számára; hangsúlyozza, hogy az uniós munkanélküliség enyhe csökkenése ellenére továbbra is 18,6%-os az ifjúsági munkanélküliség; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a programirányító hatóságok proaktívabb nyomon követését;

3.  megjegyzi, hogy az Unióban és az euróövezetben továbbra is szerény mértékű a gazdasági növekedés; hangsúlyozza, hogy beruházásra van szükség a kutatás, az innováció és az oktatás területén; megállapítja, hogy a 2017-es uniós költségvetés 21 312,2 millió eurót kitevő kötelezettségvállalási előirányzatot biztosít a versenyképesség, a növekedés és a munkahelyteremtés számára olyan programokon keresztül, mint a Horizont 2020, a COSME és az Erasmus+;

4.  megjegyzi, hogy 500 millió eurót fogadtak el a 2017-es ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre vonatkozó kötelezettségvállalási előirányzatokra; hangsúlyozza, hogy ez az összeg nem elegendő, ezért ezt növelni és biztosítani kell a jelenlegi többéves pénzügyi keretben; ugyanakkor megállapítja, hogy a félidős felülvizsgálattal összefüggésben megállapodásra kell jutni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megfelelő kiegészítő finanszírozásáról a jelenlegi többéves pénzügyi keret fennmaradó időszakának fedezése érdekében;

5.  hangsúlyozza az uniós költségvetés nemzeti költségvetésekre gyakorolt multiplikátorhatását; sürgeti a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a programok végrehajtását az Unió foglalkoztatás növelését célzó stratégiájával összhangban, és hozzanak intézkedéseket a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentésére; hangsúlyozza, hogy ezért elsősorban a tagállamok felelősek; hangsúlyozza továbbá, hogy az Eurostat szerint az Unióban 122,3 millió ember él a szegénységi küszöb szintjén vagy az alatti szinten, és hogy e helyzet kezelése politikai prioritás;

6.  tudomásul veszi a horizontális és ágazati pénzügyi szabályok egyszerűsítésére irányuló bizottsági javaslatot (COM(2016)0605); tudomásul veszi az arra irányuló javaslatot is, hogy az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap révén 2017 végét követően is támogassák a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat a magas ifjúsági munkanélküliség által jellemzett régiókban;

7.  tudomásul veszi a Bizottság az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) időtartamának meghosszabbítására irányuló javaslatát (COM(2016)0597); tudomásul veszi, hogy az ESBA célja, hogy a beruházások mobilizálása révén munkahelyeket teremtsen és kezelje az ifjúsági munkanélküliség problémáját;

8.  hangsúlyozza, hogy az uniós támogatási eszközök – mint például az ESBA – szerkezetét összhangba kell hozni azzal a céllal, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások növelése révén javítani kell az uniós tagállamok és régiók társadalmi-gazdasági konvergenciáját; megjegyzi, hogy az ilyen beruházások növelésére különösen nagy szükség van az Unió lemaradó régióiban, ahol egyes esetekben az elmúlt évtizedben semmilyen növekedés nem volt tapasztalható; felhívja az Európai Beruházási Alapot (EBA), hogy javasoljon és hajtson végre a kkv-keret által előírt új termékeket annak érdekében, hogy felgyorsítsa az EBA megbízatásának az InnovFin, a COSME és az RCR programokban történő végrehajtását, az Európai Stratégiai Beruházási Alapra vonatkozó rendelettel összhangban, különös tekintettel a kkv-k sajáttőke-termékeire, valamint az innovatív kkv-knak és a közepes piaci tőkeértékű kisebb cégeknek nyújtott, kockázatosabb hitelekre vonatkozó, felső határ nélküli garanciákra; felszólít továbbá arra, hogy a foglalkoztatással és társadalmi innovációval kapcsolatos uniós program mozdítsa elő a kiszolgáltatott csoportok, valamint a mikro- és szociális vállalkozások mikrofinanszírozáshoz jutását; felhívja az EBB-t, hogy a szinergiák előmozdítása és hatékony stratégiák kialakítása érdekében kezelje prioritásként az ESBA és az EBA támogatására jogosult projekteket.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

25.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jean Arthuis, Reimer Böge, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Esteban González Pons, Ingeborg Gräßle, Iris Hoffmann, Monika Hohlmeier, Vladimír Maňka, Victor Negrescu, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jean-Paul Denanot, Andrey Novakov, Marco Valli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Paul Brannen, Ulrike Lunacek


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (26.1.2017)

a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részére

a gazdaságpolitikai koordináció európai szemeszteréről: a 2017. évi éves növekedési jelentés foglalkoztatási és szociális vonatkozásai

(2016/2307(INI))

A vélemény előadója: Julie Ward

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felkéri a Foglalkoztatási és Szociális Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  úgy véli, hogy az európai szemesztert az Európa 2020 stratégia intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló célkitűzéseihez kell igazítani, nagyobb figyelmet fordítva a szociális, oktatási és foglalkoztatási célokra, és megfelelően elismerve a kultúra hozzájárulását az úgynevezett „szociális AAA” minősítés eléréséhez az egyének és a társadalmak fejlődése és jóléte érdekében;

2.  felszólít egy nagyra törő szegénység elleni európai stratégia melletti politikai elköteleződés megújítására, és az Európa 2020 stratégia szegénységgel kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítésére irányuló új kötelezettségvállalásra; sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki részletes szegénység elleni nemzeti stratégiai terveket, és a Bizottságot, hogy hangsúlyozza a szegénység csökkentését az európai szemeszter keretében;

3.  megismétli, hogy az állami szektor kiadásainak csökkentését célzó makrogazdasági politikák és strukturális reformok aránytalanul sújtják a legkiszolgáltatottabb rétegeket, gátolják a gazdasági növekedést, és súlyosbítják a szegénységet és a társadalmi kirekesztést; különösen sajnálja, hogy az európai szemeszter által erőltetett politikák az oktatási és kulturális kiadások súlyos csökkentéséhez vezettek azokban az országokban, amelyekben az oktatás és az egész életen át tartó tanulás kulcsfontosságú szerepet játszik a válságból való kilábalásban; emlékeztet, hogy a közkiadások alulfinanszírozása és visszavágása az oktatás területén rontja az oktatási rendszerek minőségét, ami a tőkekivonással kombinálva hatással van a hosszú távú munkanélküliségre; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a fenntartható és inkluzív növekedés érdekében makroökonómiai megközelítésükben helyezzenek nagyobb hangsúlyt az állami szektorba irányuló szociális beruházások ösztönzésére;

4.  felhívja ennek kapcsán a Bizottságot a Stabilitási és Növekedési Paktumban szereplő rugalmassági záradék használatára, lehetővé téve a tagállamok számára a kulturális és ifjúságpolitikába, az oktatásba, a képzésbe és a kutatásba, valamint az innovációba való beruházások növelését;

5.  üdvözli a Bizottság kezdeményezését a szociális jogok európai pillérének létrehozásával kapcsolatos konzultáció megindítására; úgy véli, hogy e kezdeményezés képes kell legyen a rugalmasabb készségek és kompetenciák fejlesztésének, az egész életen át tartó tanulásra irányuló fellépéseknek és a minőségi foglalkoztatás tevékeny támogatásának a beindítására;

6.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a legtöbb új munkahely rossz minőségű, alacsony fizetéssel és bizonytalan körülményekkel jár, és így nem képes jelentős mértékben ösztönözni a fogyasztást és a belső keresletet;

7.  hangsúlyozza a megújuló energiaforrásokban, a nagyobb erőforrás-hatékonyság felkutatásában és az energiahatékonyságban rejlő hatalmas innovációs és foglalkoztatási lehetőséget; felszólítja a Bizottságot, hogy építsen be az európai szemeszterbe egy külön energetikai és környezetvédelmi stratégiát, szem előtt tartva az oktatás és a foglalkoztatás területét is;

8.  kiemeli a fiatalok foglalkoztatása terén a kulturális és a kreatív iparágakban rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a kulturális és a kreatív iparágak további támogatása és az azokba irányuló beruházások jelentős mértékben hozzájárulhatnak a növekedéshez, az innovációhoz és a foglalkoztatáshoz; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy például az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében vizsgálja meg a nem kormányzati szervezetekből és kisebb egyesületekből álló kulturális és kreatív ágazat egésze által kínált különleges lehetőségeket;

9.  sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen testre szabott iránymutatásokat és nyújtson támogatást valamennyi uniós tagállamnak az oktatásra és képzésre vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtására irányuló erőfeszítéseikhez, és a strukturális reformok jobb végrehajtásához az oktatás, a képzési rendszerek és az ifjúságpolitika terén, beleértve a bevált gyakorlatok cseréjét, kölcsönös tanulást, a technikai segítségnyújtást és a pénzügyi támogatást is, és erősítve az EU és a tagállamok közötti jobb interakciót;

10.  üdvözli a magasabb szintű oktatási célkitűzések elérése terén elért haladást, azonban aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok nem egyformán részesülnek ezekből az eredményekből, és az oktatás területén nő a szociális szakadék; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a jó minőségű, befogadó oktatáshoz és képzéshez való jogot, fektessenek be a legkiszolgáltatottabb diákok és a hátrányos helyzetű személyek elérésébe és támogatásába, beleértve a fogyatékossággal élő tanulókat, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat és a bevándorló háttérrel rendelkező fiatalokat és gyermekeket is, és biztosítsák rendszerszintű részvételüket a rendes oktatásban; felszólít továbbá egy új készségfejlesztési program kidolgozására, az emberi erőforrások erősítésére, az inkluzív munkaerőpiac támogatására és az Unióban egyre nagyobb mértéket öltő társadalmi egyenlőtlenségek kezelésére olyan átadható és transzdiszciplináris készségekre összpontosítva, mint a szociális, az interkulturális, a kreatív, a vállalkozói, a kritikus gondolkodási és a digitális készségek, szem előtt tartva a digitális kihívásokat és a munkaerőpiac változására való megfelelő felkészülést;

11.  emlékeztet arra, hogy az iskolarendszeren kívüli és az informális tanulás kulcsfontosságú szerepet játszhat a fiatalok foglalkoztathatóságához fontos készségek – például vállalkozói készség, problémamegoldás, alkalmazkodóképesség, irányítói készség, kapacitásépítés – kialakításában és fenntartásában, különösen a marginalizált csoportokban;

12.  felhívja a tagállamokat, hogy folytassák a nem hivatalos és informális tanulás tanúsítási mechanizmusainak fejlesztését, hogy teljesíteni tudják a 2017-re kitűzött célt, és több ember számára valósággá tegyék az egész életen át tartó tanulást, hozzájárulva ezzel a szegénység, a társadalmi kirekesztettség és a munkanélküliség csökkentéséhez, és lehetőséget biztosítva az emberek számára az önfejlesztésre;

13.  hangsúlyozza, hogy sürgős fellépésre van szükség a készségek kereslete és kínálata közötti jelenlegi eltérés felszámolása érdekében; ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák az oktatási intézmények – beleértve a szakképzési intézményeket is – és a kutatási ágazat, az üzleti élet és az érintett szociális partnerek közötti együttműködést az oktatási és képzési rendszerek modernizálása, a képesítések kínálata és kereslete közötti eltérés kezelése, a rugalmas tanulási pályák biztosítása és ösztönzése, valamint a megszerzett készségek és képesítések jobb elismerésének biztosítása érdekében, különös tekintettel a szakképzésre, a gyakornoki rendszerekre, az egész életen át tartó tanulásra és a felnőttképzésre, hogy fenntartható munkaerőpiac és befogadó társadalom alakulhasson ki és meg lehessen előzni a radikalizálódást;

14.  rámutat, hogy általában véve a munkaerőpiaci politikáknak, és konkrétan a munkaerő-kereslet és a szakképzettségek szakképzési politikákban való összehangolásának azt kell céloznia, hogy minőségi és biztos munkahelyeket hozzanak létre, illetve támogassanak, az ILO tisztességes munkára vonatkozó menetrendjével összhangban; megjegyzi, hogy e politikáknak hozzá kell járulniuk a bizonytalan foglalkoztatás, a nullaórás szerződések és a fizetéssel nem járó szakmai gyakorlatok jelensége elleni küzdelemhez;

15.  elismeri az új technológiákban rejlő értéket és a digitális ismeretek fontosságát az emberek magánéletében és sikeres munkaerőpiaci integrálódásuk szempontjából, ezért javasolja a tagállamoknak, hogy fokozzák a jobb IKT-infrastruktúrába és az oktatási intézmények összekapcsolásába irányuló beruházásaikat, és alakítsanak ki hatékony stratégiákat az IKT-ban rejlő lehetőségek kihasználására a felnőttek informális tanulásának támogatása és hivatalos és nem hivatalos oktatási lehetőségeik javítása érdekében;

16.  üdvözli a költségvetési tervezeten felüli további 500 millió euró elkülönítését 2017-ben az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre és 200 millió euró biztosítását a kulcsfontosságú növekedési és munkahelyteremtési kezdeményezések beindítására; emlékeztet, hogy jobban kell felhasználni az oktatáshoz, képzéshez, kultúrához, sporthoz és az ifjúsághoz kapcsolódóan rendelkezésre álló alapokat és kezdeményezéseket, és szükség esetén növelni kell az e szektorokba irányuló befektetéseket, különös tekintettel az Európa 2020 stratégiával közvetlen kapcsolatban álló tematikus területekre, például a korai iskolaelhagyás, a magasabb szintű oktatás, az ifjúsági foglalkoztatás, a szakoktatás és -képzés, az egész életen át tartó tanulás és a mobilitás vonatkozásában, hogy ki lehessen alakítani az ellenállóképességet és csökkenteni lehessen a munkanélküliséget, elsősorban a fiatalok és a legkiszolgáltatottabb csoportok körében, meg lehessen előzni a radikalizálódást és biztosítani lehessen a hosszú távú társadalmi befogadást;

17.  olyan programokra szólít fel, amelyek egy korai gyermekkorba történő beruházási és a gyermekszegénység elleni integrált európai terv keretében támogatást és lehetőségeket biztosítanak, beleértve egy gyermekgarancia esetleges létrehozását is, amelynek célja a gyermekek érdekében tett beruházásokra vonatkozó bizottsági ajánlás teljes körű megvalósítása, annak biztosítása érdekében, hogy az EU-ban a szegénységgel fenyegetett összes gyermek (beleértve a menekülteket) hozzáférjen ingyenes egészségügyi ellátáshoz, ingyenes oktatáshoz, ingyenes gondozáshoz, tisztességes lakhatáshoz és megfelelő táplálkozáshoz; felszólít az ifjúsági garancia megfelelő és gyors végrehajtására, többek között jobb nyomon követés és kommunikáció, valamint megfelelő finanszírozási előirányzat biztosítása révén is, biztosítva az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében létrehozott programok által kínált képzések és állások hozzáadott értékét és minőségét, összhangban az ILO tisztes munka programjával;

18.  úgy véli, hogy a migráció fontos szerepet játszhat a hatékony közkiadásokkal támogatott oktatási rendszerekben is, tekintettel a jó minőségű, fenntartható szociális és környezetvédelmi beruházásokra a munkavállalók munkaerőpiaci integrálása és a munkanélküliség csökkentése érdekében;

19.  hangsúlyozza, hogy a szociális partnerekkel konzultálva és a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően további fellépésre van szükség a munkaerőpiacok összességében befogadóbbá tételéhez;

20.  üdvözli az Erasmus+ hozzájárulását a mobilitás és a kulturális csereprogramok elősegítéséhez szerte az EU-ban és a harmadik országok viszonylatában; felszólít a készségek és képesítések átláthatóságának, mobilitásának és elismerésének javítását célzó uniós eszközök fokozottabb támogatására és alkalmazására a tanulással és munkavégzéssel kapcsolatos mobilitás elősegítése érdekében; megerősíti, hogy hozzáférést kell biztosítani a mobilitási lehetőségekhez a szakképzés terén a hátrányos helyzetű fiatalok és a megkülönböztetés különböző formáinak kitett emberek számára;

21.  hangsúlyozza, hogy a szociális vállalkozások olyan növekvő területet jelentenek, amely fellendítheti a gazdaságot, a nélkülözés, a társadalmi kirekesztés és más társadalmi problémák egyidejű enyhítése mellett; ezért úgy véli, hogy a szociális szempontokat fokozottabban figyelembe vevő, befogadóbb és fenntarthatóbb gazdaság megvalósítása érdekében a vállalkozásoktatásnak a szociális dimenziót is magában kell foglalnia, és olyan témákkal is foglalkoznia kell, mint a tisztességes kereskedelem, a szociális vállalkozások és az alternatív üzleti modellek, például a szövetkezetek;

22.  emlékeztet, hogy az európai szemeszter folyamatának nyitottabbnak, átláthatóbbnak és demokratikusabbnak kell lennie; felhívja a Bizottságot, hogy a civil társadalom részvétele minőségének javítása érdekében dolgozzon ki az érintettek párbeszédére vonatkozó iránymutatásokat, az e-demokrácia által kínált újabb eszközök felhasználásával.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ZÁRÓSZAVAZÁSÁNAK EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

24.1.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

4

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Angel Dzhambazki, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Luigi Morgano, Momchil Nekov, John Procter, Michaela Šojdrová, Yana Toom, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Julie Ward, Bogdan Brunon Wenta, Theodoros Zagorakis, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Therese Comodini Cachia


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

6.2.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

5

18

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Brando Benifei, Enrique Calvet Chambon, Lampros Fountoulis, Marian Harkin, Rina Ronja Kari, Ádám Kósa, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Thomas Mann, Anthea McIntyre, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Robert Rochefort, Maria João Rodrigues, Anne Sander, Sven Schulze, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Renate Weber, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Georges Bach, Mircea Diaconu, Sergio Gutiérrez Prieto, Krzysztof Hetman, Dieter-Lebrecht Koch, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Alex Mayer, Csaba Sógor, Helga Stevens, Neoklis Sylikiotis, Flavio Zanonato

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clara Eugenia Aguilera García, Jakop Dalunde, Ulrike Rodust, Marc Tarabella, Miguel Viegas, Daniele Viotti


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

23

+

ALDE

EPP

Green/EFA

Enrique Calvet Chambon, Mircea Diaconu, Marian Harkin, Robert Rochefort, Yana Toom, Renate Weber

Georges Bach, Kryzysztof Hetman, Dieter-Lebrecht Koch; Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Veronica Lopz Fontagné, Thomas Mann, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Csaba Sogor, Romana Tomc

Jakop Dalunde, Jean Lambert

5

-

GUE/NGL

NI

Rina Ronja Kari, Paloma Lopez Bermejo, Neoklis Sylikiotis, Miguel Viegas

Lampros Fountoulis

18

0

ECR

S&D

 

Anthea McIntyre, Helga Stevens, Ulrike Trebesius, Jana Zitnanska

Clara Eugenia Aguilera Garcia, Maria Arena, Brando Benifei, Sergio Gutierrez Prieto, Javi López, Edouard Martin, Alex Mayer, Maria João Rodrigues, Ulrike Rodust, Jutta Steinruck, Marc Tarabella, Marita Ulvskog, Daniele Viotti, Flavio Zanonato

Jogi nyilatkozat