JELENTÉS A Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

28.2.2017 - (2016/2295(IMM))

Jogi Bizottság
Előadó: Laura Ferrara

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

A Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2016/2295(IMM))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, Jean-Jacques URVOAS, a francia igazságügy-minisztérium pecsétőre által a Marine Le Pen ellen erőszakos iszlamista felvételeknek a Twitter-fiókján keresztüli terjesztése miatt a Nanterre-i Elsőfokú Bíróságon folyó vizsgálati eljárás keretében, 2016. október 5-én benyújtott kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően Marine Le Pen képviseletében meghallgatta Jean-François Jalkhot,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre[1],

–  tekintettel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0047/2017),

A.  mivel a francia igazságügyi hatóságok Marine Le Pen európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Front (FN) elnökének mentelmi jogának felfüggesztését kérték egy amiatt indított eljárás keretében, hogy 2015. december 16-án a Twitter-fiókján keresztül a Dáis terrorista csoport három foglyának kivégzését megjelenítő, erőszakos felvételeket terjesztett a „Na, EZ a Dáis!” megjegyzés kíséretében az RMC rádióhálózaton elhangzott interjút követően, amelyben az FN térnyerését a Dáis terrorista csoport tevékenységével állították párhuzamba;

B.  mivel az Európai Parlamentben alkalmazott joggyakorlatból kitűnik, hogy a parlamenti képviselő mentelmi jogát abban az esetben lehet felfüggeszteni, ha a vitatott kijelentések és/vagy képek nem állnak közvetlen összefüggésben azon képviselő parlamenti feladatainak ellátásával, aki ellen az eljárás indult, és ha azok nem az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke és a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikke értelmében vett feladatainak ellátása során kifejtett véleményének vagy leadott szavazatának minősülnek;

C.  mivel továbbá az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

D.  mivel az emberi méltóság megsértésére alkalmas, erőszakos képek terjesztése a francia büntető törvénykönyv 227-24., 227-29. és 227-31. cikke szerint minősülő és büntetendő bűncselekmény;

E.  mivel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvet) átültető, „a digitális gazdaságba vetett bizalomért” című, 2004. június 21-i 2004-575. sz. törvény 6-1. cikke az információs társadalmi szolgáltatások nyújtóinak tevékenységeire, nem pedig az egyéni tevékenységekre vonatkozik;

F.  mivel ugyan a Marine Le Pen által közzétett felvételek a Google keresőmotor révén mindenki számára hozzáférhetőek, és azokat kezdeti megosztásukat követően az interneten széles körben átvették, erőszakos jellegük miatt továbbra is alkalmasak az emberi méltóság megsértésére;

G.  mivel James Foley fogoly családja 2015. december 17-én, vagyis az igazságügyi hatóság beavatkozását követően kérte a három fénykép törlését, és Marine Le Pen e kérés nyomán törölte a James Foleyt ábrázoló egyetlen fényképet;

H.  mivel a Marine Le Pen elleni igazságügyi eljárás időzítése illeszkedik a sajtóra és egyéb hírközlési eszközökre vonatkozó sajátos időrendbe, és mivel ezért nem indokolt a fumus persecutionis esetére gyanakodni, azaz olyan helyzetre, amelyben nyomok vagy gyanújelek alapján az adott személlyel szemben zaklatási szándék vélelmezhető;

I.  mivel a Francia Köztársaság alkotmányának 26. cikke úgy rendelkezik, hogy büntetőügyekben a Parlament képviselői nem tartóztathatók le és nem vonhatók semmilyen más, a szabadságot megvonó vagy korlátozó intézkedés alá a Parlament engedélye nélkül;

J.  mivel az Európai Parlament nem foglalhat állást a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást;

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Marine Le Pen mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését a Francia Köztársaság illetékes hatóságának és Marine Le Pennek.

• [1] A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63. sz. ügy, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85. sz. ügy, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05. sz. ügy, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07. és C-201/07. sz. ügy, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06. sz. ügy, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10. sz. ügy, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11. és T-347/11. sz. ügy, ECLI:EU:T:2013:23.

INDOKOLÁS

I.  ÉRDEMI RÉSZ

A 2016. október 24-i plenáris ülésen az elnök az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentette, hogy 2016. október 6-án kézhez vette Jean-Jacques Urvoas, a francia igazságügy-minisztérium pecsétőrének levelét, amelyben kéri Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztését. Az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta.

A Marine Le Pen elleni vizsgálati eljárást a francia igazságügyi hatóságok azt követően indították, hogy 2015. december 16-án Marine Le Pen Twitter-fiókján keresztül a Dáis terrorista csoport három foglyának kivégzését megjelenítő, az emberi méltóság megsértésére alkalmas, erőszakos felvételeket terjesztettek. A három – ki nem takart – felvételen James Foley lefejezett amerikai fogoly, Moaz Al-Kazabeh, egy ketrecben élve megégetett jordániai pilóta és Fadi Ammar Zidan, egy páncélkocsi lánctalpai alatt élve összezúzott szíriai katona volt látható. A felvételekhez Marine Le Pen az alábbi megjegyzést fűzte: „Na, EZ a Dáis!” Megállapítást nyert, hogy e közzétételre az ugyanaznap Jean-Jacques Bourdin által Gilles Kepel politológussal az RMC rádióadón készített interjút követően kerül sor, amelyben a Nemzeti Front előretörése és a Dáis tevékenysége között párhuzamot húztak. Marine Le Pen a vitatott felvételek megosztása előtt ezért az alábbi megjegyzést tette közzé: „A Jean-Jacques Bourdin által ma reggel a Dáis és az FN között húzott párhuzam elfogadhatatlan. Undorító állításait vissza kell vonnia.”

Miután a nanterre-i köztársasági ügyész értesült ezen állításokról, kérte Az Információs és Kommunikációs Technológia Használatával Kapcsolatos Bűnözés Elleni Küzdelem Központi Hivatala (OCLCTIC) által folytatott vizsgálat lezárását és továbbutalását a párizsi Személy Elleni Erőszakos Bűncselekmények Osztályának (BRDP) megkeresése céljából.

Másnap, 2015. december 17-én James Foley fogoly családja kérte a három fénykép törlését. Marine Le Pen csak a James Foleyt ábrázoló felvételt törölte, közölve, hogy „Nem tudtam, hogy James Foley képéről van szó. A Google-on keresztül bárki hozzáférhet. Ma reggel tudtam meg, hogy a családja kérte, hogy töröljem. Természetesen azonnal töröltem.”

2016. január 5-án Marine Le Pent meghallgatásra beidézték a BRDP hivatalába. 2016. január 4-én David Dassa-Le Deist, Marine Le Pen ügyvédje tájékoztatta a nyomozókat, hogy ügyfele nem jelenik meg az idézésen, és kizárólag „szükség esetén és megfelelő formában egy bíró kérdéseire válaszol”.

2016. január 21-én a köztársaság főügyésze, Catherine Denis előzetes vizsgálatot indított az emberi méltóság megsértésére alkalmas, erőszakos képek terjesztése mint a francia büntető törvénykönyv 227-24., 227-29. és 227-31. cikke szerint minősülő és büntetendő bűncselekmény miatt.

Marine Le Pent 2016. március 31-én első személyes meghallgatásra idézték be, 2016. április 29-én 10.30 órára. David Dassa-Le Deist 2016. április 28-i levelében tájékoztatta a törvényszéket, hogy Marine Le Pen másnap nem jelenik meg a meghallgatáson, és az általa európai parlamenti képviselőként élvezett mentelmi jogra, illetve arra hivatkozott, hogy az ügy véleménynyilvánítási szabadságát kérdőjelezi meg. Hozzátette: „Biztosítom, hogy nem az Ön joghatóságát vonom kétségbe, hanem az ügyészség intézkedését, amelynek célja, hogy egy igen fontos kérdésben veszélyeztesse egy francia parlamenti képviselő véleménynyilvánítási szabadságát.”

2016. augusztus 30-án a vizsgálati eljárásokért felelős alelnök, Carole Bochter továbbította a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság vezető ügyészének a Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, a Nanterre-i Elsőfokú Bíróság által megfogalmazott kérelmet.

A vezető ügyész, Marc Robert 2016. szeptember 7-én a Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló eredeti kérelmet továbbította a francia igazságügy-minisztérium pecsétőrének, Jean-Jacques Urvoasnak.

A pecsétőr, Jean-Jacques Urvoas 2016. október 5-én megküldte az Európai Parlament elnökének, Martin Schulznak a Versailles-i Fellebbviteli Bíróság vezető ügyészének a Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet a neki felrótt cselekedetekkel kapcsolatos kihallgatás lefolytatása érdekében.

II.  JOGI RENDELKEZÉSEK

a)  Az uniós jog alkalmazandó rendelkezései

Az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv

„8. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

9. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a) saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b) a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.”

Az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány

„6.2. cikk

Az Európai Parlament tagjait megilletik az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv szerint részükre biztosított előjogok és mentességek.”

A Bíróság 2011. szeptember 6-i ítéletének megállapításai, C-163/10. sz. Patriciello-ügy;

„Az EU‑, az EUM‑ és az ESZAK‑Szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikkét akként kell értelmezni, hogy az európai parlamenti képviselő által az Európai Parlamenten kívül tett olyan nyilatkozat, amelynek következtében az e képviselő származása szerinti tagállamban hamis vád bűncselekménye miatt büntetőeljárás indult, csak akkor minősül a parlamenti képviselői feladatok ellátása során kifejtett, az e rendelkezés szerinti mentelmi jog hatálya alá tartozó véleménynek, ha e nyilatkozat olyan szubjektív értékelésnek számít, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatot mutat az ilyen feladatok ellátásával. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy e feltételek az alapügyben teljesülnek‑e.”

b)  A francia jog rendelkezései

A Francia Köztársaság alkotmánya

„26. cikk

A feladata ellátása során kifejtett véleménye vagy leadott szavazata miatt a parlament tagja ellen nem folytatható jogi eljárás, vizsgálat, nem tartóztatható le, nem vehető őrizetbe és nem ítélhető el.

Nem lehet parlamenti képviselőt letartóztatni súlyos bűntett vagy más bűncselekmény miatt, és nem lehet őrizetbe venni vagy őrizet jellegű intézkedés alá vonni azon közgyűlés elnökségének engedélye nélkül, amelynek tagja. Nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűntett vagy tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében.

A parlamenti képviselővel szembeni fogva tartást, szabadságelvonó vagy szabadságkorlátozó intézkedéseket, illetve a képviselő elleni eljárást fel kell függeszteni az ülésszak idejére, amennyiben azon nemzetgyűlés, amelynek tagja, azt kéri.

Az érintett közgyűlés automatikusan további üléseket szervez, hogy szükség esetén lehetővé váljon az előbbi bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása.”

A francia büntető törvénykönyv

„227-24. cikk

Az erőszakos jellegű, terrorizmusra felbujtó, pornográf, az emberi méltóságot súlyosan sértő vagy a kiskorúakat testi épségüket súlyosan veszélyeztető játékokra felbujtó üzenetek előállítása, továbbítása, bármely módon és bármely formátumban történő terjesztése, illetve az ilyen üzenetekkel való kereskedés három év szabadságvesztéssel és 75 000 eurós bírsággal büntetendő, amennyiben ez az üzenet kiskorúak által látható vagy észlelhető.

Amennyiben az e cikkben meghatározott bűncselekményt nyomtatott sajtón vagy audiovizuális médiaorgánumon keresztül vagy nyilvános online kommunikáció útján követik el, az azokért felelős személyek meghatározásakor az e területeket szabályozó törvények egyedi rendelkezéseit kell alkalmazni.”

„227-29. cikk

Az e fejezetben meghatározott bűncselekményeket elkövető természetes személyekre az alábbi kiegészítő büntetések is kiszabhatók:

1. a polgári, politikai és családi jogok gyakorlásától való megfosztás a 131-26. cikkben meghatározottak szerint;

2. a vezetői engedély legfeljebb öt évre történő felfüggesztése, amely a hivatásos tevékenységen kívüli gépjárművezetésre korlátozható;

3. a vezetői engedély végleges bevonása, az új vezetői engedély kiadásának kérelmezésére vonatkozó, legfeljebb öt évre szóló tilalommal;

4. a Köztársaság területének elhagyására vonatkozó, legfeljebb öt évre szóló tilalom;

5. a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált vagy arra szánt dolog vagy a bűncselekmény elkövetése eredményének elkobzása;

6. a kiskorúakkal befolyási viszonyban álló hivatás vagy önkéntes tevékenység gyakorlásától való végleges vagy legfeljebb tíz évre szóló ideiglenes eltiltás;

7. a szülői felelősségről szóló tanfolyam kötelező elvégzése a 131-35-1. cikkben meghatározottak szerint;

8. A 227-2. és a 227-26. cikkben meghatározott bűntettek esetében a 131-27. cikkben foglaltak szerinti eltiltás közhivatal betöltésétől vagy azon hivatás vagy szociális tevékenység gyakorlásától, amelynek körében vagy amelynek gyakorlásához kapcsolódóan az adott személy a bűncselekményt elkövette, illetve kereskedelmi vagy ipari szakma gyakorlásától, kereskedelmi vagy ipari vállalkozás vagy kereskedelmi társaság vezetésétől, igazgatásától, irányításától vagy bármilyen közvetlen vagy közvetett ellenőrzésétől saját maga vagy mások nevében. A tevékenységek gyakorlására vonatkozó tilalmakat halmozottan is ki lehet szabni.”

„227-31. cikk

A 227-22–227-27. cikkekben meghatározott bűncselekmények elkövetői esetében bírói felügyeletet is el lehet rendelni a 131-36-1–131-36-13. cikkekben foglaltak szerint.”

„A digitális gazdaságba vetett bizalomért” című, 2004. június 21-i 2004-575. sz. törvény

„1. cikk, (IV) bekezdés

A hírközlés szabadságáról szóló, 1986. szeptember 30-i 86/1067. törvény 1. cikke értelmében a nyilvánosságnak szánt elektronikus hírközlés szabad.

E szabadság gyakorlását csak annyiban szabad korlátozni, amennyiben az egyrészről az emberi méltóság tiszteletben tartása, mások szabadsága és vagyona, valamint a különböző gondolkodásmódok és vélemények pluralista kifejezése, másrészről a közrend megőrzése, a nemzeti védelmi szükségletek, a közszolgálat követelményei, a hírközlési eszközökre jellemző technikai korlátok, valamint az audiovizuális szolgáltatások számára nélkülözhetetlen audiovizuális előállítás fejlesztése érdekében szükséges.

Nyilvános elektronikus hírközlésnek minősül a nyilvánosságnak vagy egyes csoportjainak elektronikus hírközlés útján rendelkezésére bocsátott jel, jelzés, írás, kép, hang vagy bármely más, nem magánjellegű közlésnek szánt üzenet.

Nyilvános online hírközlésnek minősül digitális adatoknak egyéni kérés alapján történő, nem magánjellegű közlésnek szánt továbbítása elektronikus hírközlés útján, amennyiben a küldő és a címzett között kölcsönös információcserét tesz lehetővé.

Elektronikus levélnek minősül minden olyan, nyilvános hírközlő hálózaton küldött szöveges, hangalapú vagy képi üzenet, amely a hálózatban vagy a címzett végberendezésében addig tárolható, amíg a címzett át nem veszi.”

„6-1. cikk

Amennyiben azt a büntető törvénykönyv 421-2-5. cikke szerinti, a terrorista cselekményekre való felbujtás elleni vagy e cselekmények igazolása vagy ugyanazon törvénykönyv 227-23. cikke szerinti, kiskorúakat ábrázoló képek vagy felvételek terjesztése elleni küzdelem indokolttá teszi, a közigazgatási hatóság az e törvény 6. cikkének (III) bekezdésében említett bármely személyt vagy 6. cikke (I) bekezdésének 2. pontjában említett személyeket felszólíthatja a 421-2-5. és a 227-23. cikkel ellentétes tartalmak eltávolítására. Erről egyidejűleg tájékoztatnia kell az e törvény 6. cikke (I) bekezdésének 1. pontjában említett személyeket.

Amennyiben e tartalmakat huszonnégy órán belül nem távolítják el, a közigazgatási hatóság értesítheti az ugyanazon (I) bekezdésben említett személyeket a nyilvános hírközlési szolgáltatók azon elektronikus címeinek jegyzékéről, amelyek megsértik a 421-2-5. és 227-23. cikket. E személyeknek haladéktalanul meg kell akadályozniuk e címek elérését. Amennyiben azonban az ugyanazon 6. cikk (III) bekezdésében említett személy nem bocsátja rendelkezésre a (III) bekezdésben említett információkat, a közigazgatási hatóság anélkül is intézkedhet az ezen albekezdés első mondatában meghatározott értesítés megküldéséről, hogy az e cikk első albekezdésének első mondatában meghatározott feltételek szerint előzetesen kérné a tartalmak eltávolítását.

A közigazgatási hatóságnak az eltávolításra irányuló kérelmeket és az első, illetve a második albekezdésben említett jegyzéket egy olyan képesített személynek kell megküldenie, akit a Francia Adatvédelmi Hatóság tagjai közül az utóbbi hatóságon belüli hivatali idejére kijelölt. E személy nem lehet az informatikáról és az adatvédelemről szóló 1978. január 6-i 78-17. törvény 13. cikke (I) bekezdésének 1. pontjában említett személyek egyike. A képesített személy megbizonyosodik az eltávolításra irányuló kérelem szabályszerűségéről és a jegyzék összeállításának, aktualizálásának, közlésének és felhasználásának feltételeiről. Amennyiben szabálytalanságot állapít meg, bármikor ajánlást intézhet a közigazgatási hatósághoz annak elhárítására. Amennyiben a közigazgatási hatóság ezen ajánlásnak nem tesz eleget, a képesített személy akár kereset, akár ideiglenes intézkedés iránti kérelem formájában az illetékes közigazgatási bírósághoz fordulhat.

A közigazgatási hatóság azon elektronikus címekről, amelyek tartalma ellentétes a büntető törvénykönyv 421-2-5. és 227-23. cikkével, a keresőmotorokat vagy címjegyzékeket is értesítheti, amelyeknek minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a nyilvános online hírközlési szolgáltatásra való hivatkozások működésképtelenné tételére. Az e cikk harmadik albekezdésében említett eljárás alkalmazandó.

Az ugyanazon harmadik albekezdésben említett képesített személynek évente tevékenységi jelentést kell készítenie tevékenységének működési feltételeiről és eredményeiről, részletezve különösen az eltávolításra irányuló kérelmek számát, az eltávolított tartalmak számát, az eltávolítás indokait és a közigazgatási hatóságnak adott ajánlások számát. E jelentést a kormánynak és a parlamentnek kell benyújtani.

E cikk részletes végrehajtási rendelkezéseit rendeletben kell meghatározni, különös tekintettel az üzemeltetők kötelezettségeiből eredő indokolt többletköltségek megtérítésére.

Az e cikkben meghatározott kötelezettségek elmulasztását az e törvény 6. cikke (VI) bekezdésének 1. pontjában meghatározott büntetésekkel kell sújtani.”

III.  MEGFONTOLÁSOK/INDOKOLÁS

A francia büntető törvénykönyv 227-24., 227-29. és 227-31. cikke értelmében, amely cikkek az emberi méltóság megsértésére alkalmas, erőszakos felvételek terjesztését mint bűncselekményt határozzák meg, a francia igazságügyi hatóságok Marine Le Pen európai parlamenti képviselő és az FN elnöke mentelmi jogának felfüggesztését kérték, miután 2015. december 16-án a Twitter-fiókján keresztül a Dáis terrorista csoport három foglyának kivégzését megjelenítő, erőszakos felvételeket osztott meg a „Na, EZ a Dáis!” megjegyzés kíséretében az RMC rádióhálózaton elhangzott interjút követően, amelyben az FN térnyerését a Dáis terrorista csoport tevékenységével állították párhuzamba.

Először is, ugyan a fent említett felvételek a Google keresőmotor révén mindenki számára hozzáférhetőek, és azokat kezdeti megosztásukat követően az interneten széles körben átvették, kétségtelen, hogy erőszakos jellegük miatt továbbra is alkalmasak az emberi méltóság megsértésére, és ezért közzétételük büntetőjogi eljárást von maga után.

Emellett „a digitális gazdaságba vetett bizalomért” című, 2004. június 21-i 2004-575. sz. törvény 6-1. cikke, amely előírja, hogy az információs társadalmi szolgáltatások nyújtói ellen indítandó büntetőeljárás alól kivételt képez az az eset, ha az erőszakos felvételeket az illetékes hatóság törlést előíró értesítésétől számított huszonnégy órán belül törlik, kizárólag az információs társadalmi szolgáltatások nyújtóinak tevékenységeire, nem pedig – mint jelen esetben – az egyéni/magánjellegű tevékenységekre vonatkozik. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy Marine Le Pen kizárólag a James Foley fogoly kivégzését ábrázoló fényképet törölte, a másik kettőt nem.

Végezetül mivel a Marine Le Pen elleni igazságügyi eljárás időzítése illeszkedik a sajtóra és egyéb hírközlési eszközökre vonatkozó sajátos időrendbe, nem indokolt a fumus persecutionis esetére gyanakodni, azaz olyan helyzetre, amelyben nyomok vagy gyanújelek alapján az adott személlyel szemben zaklatási szándék vélelmezhető.

IV.  KÖVETKEZTETÉSEK

A fenti megfontolások alapján és az eljárási szabályzat 9. cikke értelmében a képviselő mentelmi jogának felfüggesztése mellett és ellen szóló érvek vizsgálata után a Jogi Bizottság azt ajánlja, hogy Európai Parlament függessze fel Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogát.

ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYEAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Az elfogadás dátuma	28.2.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	18 3 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Therese Comodini Cachia, Mady Delvaux, Laura Ferrara, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Emil Radev, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Heidi Hautala, Virginie Rozière, Tiemo Wölken