Eljárás : 2016/0221(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0120/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0120/2017

Viták :

PV 13/09/2017 - 18
CRE 13/09/2017 - 18

Szavazatok :

PV 14/09/2017 - 8.10

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0356

JELENTÉS     ***I
PDF 645kWORD 92k
30.3.2017
PE 595.680v02-00 A8-0120/2017

az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0461 – C8-0320/2016 – 2016/0221(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Sirpa Pietikäinen

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0461 – C8-0320/2016 – 2016/0221(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0461),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. cikkére és 294. cikke (2) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0320/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0120/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítja, vagy lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(2)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

2016/0221(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az európai kockázatitőke-alapokról szóló 345/2013/EU rendelet és az európai szociális vállalkozási alapokról szóló 346/2013/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére(3),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére(4),

rendes jogalkotási eljárás keretében(5),

mivel:

(1)  A 345/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(6) és a 346/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(7) egységes követelményeket és feltételeket ír elő a kollektív befektetési vállalkozások azon kezelői számára, akik az Unióban az „EuVECA” vagy „ESZVA” megnevezést kívánják használni a minősített kockázatitőke-alapok és a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazására. A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet szabályokat állapít meg mindenekelőtt a minősített befektetés, a minősített portfólióvállalkozás és az elfogadható befektetők irányítására vonatkozóan. A 345/2013/EU rendeletnek és a 346/2013/EU rendeletnek megfelelően csak azok az alapkezelők használhatják az „EuVECA” és „ESZVA” címkéket, amelyek kezelésében álló eszközök nem haladják meg a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv(8) 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott küszöbértéket.

(2)  Az európai beruházási tervről szóló 2014. november 16-i közlemény(9) átfogó stratégiát határoz meg a finanszírozási eszközök hiányának kezelésére, ami korlátozza Európa növekedési potenciálját és azt, hogy állampolgárai számára munkahelyeket teremtsen. Célja, hogy közpénzek felhasználásával és a befektetési környezet jogi keretének javításával mozgósítsa a magánbefektetést.

(3)  A tőkepiaci unióról szóló 2015. szeptember 30-i közlemény(10) a beruházási terv fontos eleme. Célja, hogy a valódi egységes tőkepiac létrehozásával csökkentse a pénzügyi piacok széttagoltságát és növelje a vállalkozások által az Unión belülről és kívülről bevonható forrásokat. A közlemény meghatározza, hogy a 345/2013/EU rendeletet és a 346/2013/EU rendeletet módosítani kell annak érdekében, hogy a keretrendszerek a lehető legjobban tudják támogatni a kkv-kba való befektetést.

(4)  A minősített kockázatitőke-alapok és a minősített szociális vállalkozási alapok piacát meg kell nyitni a méretgazdaságossági előnyök növelése, a tranzakciós és műveleti költségek csökkentése, a verseny javítása és a befektetőknek nyújtott kínálat megerősítése érdekében. A leendő alapkezelők körének kiszélesítése hozzájárul a szóban forgó piac megnyitásához. E befektetést igénylő vállalkozásoknak előnyük származhat abból, hogy kockázati befektetési források szélesebb és változatosabb köréből származó finanszírozáshoz férhetnek hozzá. A 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet hatályát ezért ki kell terjeszteni azáltal, hogy lehetővé válik az „EuVECA” és „ESZVA” címkék használata a 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedéllyel rendelkező kollektív befektetési vállalkozások kezelői számára.

(5)  A magas szintű befektetővédelem megőrzése érdekében az említett alapkezelőknek továbbra is a 2011/61/EU irányelv rendelkezéseinek hatálya alá kell tartozniuk, miközben meg kell felelniük a 345/2013/EU rendelet vagy a 346/2013/EU rendelet bizonyos rendelkezéseinek, nevezetesen a finanszírozható befektetéseket, a célzott befektetőket és a tájékoztatási követelményeket érintő előírásoknak.

(5a)  A nem szakmai befektetők által fizetendő 100 000 EUR összegű minimális belépési díj küszöbét az EuVECA alapokba történő befektetések vonatkozásában meg kell tartani. A kockázatitőke-alapok – hosszú távú és illikvid jellegük miatt – nem megfelelőek közvetlenül az e rendelet 6. cikkében meghatározottakon kívüli egyéb lakossági befektetők számára, még a befektetővédelmi szabályok megerősítése esetén sem. Ugyanakkor a 345/2013/EU rendelet következő felülvizsgálatával összefüggésben a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy előnyös lenne-e további önkéntes lehetőséget létrehozni a lakossági befektetők számára a 345/2013/EU rendelet szerinti feeder alap alkalmazásával a befektetői bázisukat bővíteni kívánó EuVECA alapok esetében. A Bizottságnak azt is meg kell vizsgálnia, hogy a viszonylag magas küszöb csökkentése kedvező lehet-e, különösen mivel ez a küszöb az említett alapokba történő további befektetés potenciális akadályának tekinthető, valamint hogy helyénvaló lenne-e kiterjeszteni a szociális vállalkozási címkét bizonyos jelentős társadalmi hatású közösségi finanszírozási és mikrofinanszírozási szervezetekre. Habár a kockázati tőke továbbra is egy rendkívül kockázatos befektetési forma, emlékeztetni kell arra, hogy a fogyasztók egyre több hasonlóan kockázatos, szabályozatlan befektetési formához férhetnek hozzá. Az ilyen befektetési formák, például a közösségi finanszírozás, jelenleg kívül esnek a szabályozás körén, míg az EuVECA rendszere szabályozott és felügyelt.

(5b)  Az ESZVA alapok esetében a 100 000 EUR küszöböt mindenképpen 50 000 EUR-ra kell csökkenteni. Ez fokozná a finanszírozáshoz való hozzáférést különösen a kisebb és társadalmilag elkötelezett cégek számára, amelyek kevésbé hitelképesek, mivel nyereségüket visszaforgatják projektjeikbe, és ilyen módon nem teljesítik a banki tőkekövetelmények tekintetében a minimális megtérülési követelményt. Ez lehetővé tenné azt is, hogy bővítsék a nem szakmai befektetők befektetési lehetőségeinek skáláját, és hogy az ilyen befektetők támogathassák a kedvező társadalmi hatást kifejtő cégeket.

(6)  Annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az „EuVECA” és „ESZVA” címkék minden egyes új használatáról tudjanak, a 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedéllyel rendelkező kollektív befektetési vállalkozásoknak nyilvántartásba kell vetetniük minden olyan minősített kockázatitőke-alapot vagy minősített szociális vállalkozói alapot, amelyet kezelni és forgalmazni kívánnak. Ennek biztosítania kell, hogy az említett kezelők fenntarthassák üzleti modelljeiket azáltal, hogy kezelni tudják a más tagállamokban letelepedett kollektív befektetési vállalkozásokat, miközben tovább bővítik az álaluk kínált termékek körét.

(7)  Ki kell terjeszteni azon elfogadható vállalkozások körét, amelyekbe a minősített kockázatitőke-alapok befektethetnek, hogy tovább lehessen növelni a tőkekínálatot a vállalkozások számára. A minősített portfólióvállalkozás fogalmát ezért ki kell terjeszteni a legfeljebb 499 alkalmazottat foglalkoztató vállalkozásokra (közepes piaci tőkeértékű kisebb vállalatok), valamint a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kis-és középvállalkozásokra. Az új befektetési lehetőségeknek lehetővé kell tenniük, hogy a növekedési szakaszban lévő azon vállalkozások, amelyek már hozzájutnak más finanszírozási forrásokhoz, például a kkv-tőkefinanszírozási piacokhoz, részesülhessenek a minősített kockázatitőke-alapokból származó tőkéből, amely így hozzájárulhat a kkv-tőkefinanszírozási piac fejlődéséhez.

(7a)  A keret vonzóbbá tétele és a szociális vállalkozások tőkeellátásának további növelése érdekében – a kedvező társadalmi hatás fogalmának kibővítése révén – növelni kell az olyan elfogadható vállalkozások körét, amelyekbe a minősített szociális vállalkozási alapok befektethetnek. A kedvező társadalmi hatás jelenlegi, részletes leírása a minősített portfólióvállalkozás fogalommeghatározása alapján nehezen számszerűsíthető, és ezért úgy az alapok, mint a szabályozók számára nehezen értelmezhető, alkalmazható vagy felügyelhető. Ráadásul különböző uniós összefüggésekben eltér a kedvező társadalmi hatás meghatározása, ami további bonyodalmakat okoz a szociális vállalkozási alapok szabályozási helyzetében, és megnehezíti például az intézményi befektetők részvételét az ESZVA alapokban.

(8)  A minősített kockázatitőke-alapok számára lehetővé kell tenni, hogy hosszú távon részt vegyenek a nem jegyzett kkv-k, nem jegyzett közepes piaci tőkeértékű kisebb cégek és a kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyzett kkv-k finanszírozási létráján is, hogy tovább tudják erősíteni azon potenciáljukat, hogy profitáljanak a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokból. Ezért lehetővé kell tenni az első befektetést követő kiegészítő (follow-on) befektetést.

(9)  A nyilvántartásba-vételi eljárásoknak egyszerűnek és költséghatékonynak kell lenniük. Ezért valamely kezelő a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet szerinti nyilvántartásba vételének meg kell felelnie a 2011/61/EU irányelvben említett nyilvántartásba vétel céljának is. Helyénvaló, hogy a 345/2013/EU rendelet vagy a 346/2013/EU rendelet szerinti nyilvántartásba vételről szóló határozat és a nyilvántartásba vétel elmulasztása adott esetben bírósági felülvizsgálat hatálya alá tartozzon.

(10)  A minősített kockázatitőke-alapok kezelőire a fogadó tagállam által kiszabott díjak és egyéb illetékek hozzájárulnak a szabályozási eltérésekhez, és ezek olykor jelentős akadályokat képeznek a határokon átnyúló tevékenységekkel szemben. Az ilyen díjak korlátozzák a tőke uniós határokon keresztül történő szabad mozgását, és ezáltal veszélyeztetik a belső piac elveit. Ezért hangsúlyozni kell és egyértelművé kell tenni, hogy a fogadó tagállamra vonatkozó azon tilalom, miszerint a minősített kockázatitőke-alapok és a minősített szociális vállalkozói alapok területén történő forgalmazásával összefüggésben nem írhat elő követelményeket vagy adminisztrációs eljárásokat, kiterjed arra is, hogy nem vethet ki díjakat és más illetékeket az említett alapok kezelőire, amennyiben nem kell felügyeleti feladatokat ellátnia.

(10a)  A jogi és felügyeleti keretrendszereknek alapvető szerepet kell játszaniuk a túlzott kockázatvállalás és a pénzügyi piacok instabilitásának elkerülése terén, valamint az elmélyített európai tőkepiaci unión belül elő kell mozdítaniuk a határokon átnyúló műveleteket; ezért erős uniós szintű felügyeletre és ezen belül is megfelelő makroprudenciális eszközökre van szükség. A tőkepiaci unióra irányuló program 2017-es félidős felülvizsgálatára tekintettel az Unióban javítani kell a felügyeleti konvergenciát a bankszektornak az egységes felügyeleti mechanizmus keretrendszerével kapcsolatos tapasztalata alapján.

(11)  A 345/2013/EU és a 346/2013/EU rendelet ▌értelmében a 2011/61/EU irányelv értelmében nem engedélyezett, minősített kockázatitőke-alapok és minősített szociális vállalkozási alapok kezelői mindig kötelesek elegendő saját forrással rendelkezni. A minősített kockázatitőke-alapok és a minősített szociális vállalkozói alapok kezelőire vonatkozó megfelelő és arányos tőkekövetelmény kialakítása érdekében a szavatolótőke-követelménynek az említett két alapstruktúra esetében kumulatív kritériumokon kell alapulnia, valamint jelentős mértékben alacsonyabbnak és kevésbé bonyolultnak kell lennie a 2011/61/EU irányelv 9. cikkében meghatározott összegekhez képest, hogy figyelembe lehessen venni az említett alapok sajátosságait, jellegét és kis méretét, továbbá hogy tiszteletben lehessen tartani az arányosság elvét. Az ezen alapkezelőkre vonatkozó követelmények Unió-szerte egységes értelmezésének biztosítása érdekében e rendeletben rendelkezni kell a minimális tőkekövetelmények és a szavatolótőke alkalmazásáról.

(12)  Mivel ez a rendelet lehetővé teszi az „EuVECA” és „ESZVA” címkék használatát a 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedéllyel rendelkező kollektív befektetési vállalkozások kezelői számára, az EÉPH által a 345/2013/EU rendelet és a 346/2013/EU rendelet alapján fenntartott központi adatbázisban szerepelnie kell az említett kezelők által kezelt és forgalmazott minősített kockázatitőke-alapokra és a minősített szociális vállalkozási alapokra vonatkozó információknak.

(12a)  A Bizottság tőkepiaci unióval kapcsolatos munkája során a forgalmazás fogalommeghatározásának megfelelőségét, továbbá ennek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságok általi eltérő értelmezését és meghatározását jelölték meg a határon átnyúló beruházások jelentős akadályaként. A minősített kockázatitőke-alapok és a minősített szociális vállalkozói alapok hatékony, határon átnyúló forgalmazásának elősegítése, továbbá az EuVECA és az ESZVA alapok sajátosságainak és tőkebevonási folyamatainak figyelembevétele érdekében az alapra vonatkozó, de a jegyzési dokumentumokat nem tartalmazó dokumentumtervezetek olyan időpontban történő terjesztését, amikor nincs lehetőség jegyzésre, nem lehet forgalmazásnak tekinteni. A forgalmazást úgy kell tekinteni, hogy az csak akkor kezdődik, amikor az alapra vonatkozó végleges, törvényes dokumentumok szövege a továbbiakban nem változtatható.

(12b)  A Bizottságnak a 2011/61/EU irányelv 69. cikke szerinti felülvizsgálattal párhuzamosan elemeznie kell, hogy helyénvaló-e az alapkezelői útlevél bevezetése a minősített kockázatitőke-alapok és a minősített szociális vállalkozási alapok kezelői esetében, valamint hogy a kockázati tőke vonatkozásában megfelelő-e a forgalmazás fogalommeghatározása. A Bizottságnak a felülvizsgálatot követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(13)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen az „EuVECA” és az „ESZVA” címkék használatának erősítése révén a minősített kockázatitőke-alapok és a minősített szociális vállalkozási alapok további erősítését, a tagállamok nem tudják megvalósítani, és ezért hatóköre és hatásai miatt az uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az arányosság elvének megfelelően, az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke (4) bekezdésével összhangban e rendelet nem haladja meg a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

(13a)  Ez a rendelet nem érinti az állami támogatási szabályok minősített kockázatitőke-alapokra történő alkalmazását. Ezek az alapok a kkv-kba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítására irányuló állami támogatás eszközei lehetnek olyan módon, hogy például ezek vonatkozásában a magánbefektetők az állami befektetőkhöz képest kedvezőbb bánásmódban részesülnek, amennyiben a támogatás összeegyeztethető az állami támogatási szabályokkal és különösen a 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 21. cikkével.

(14)  A 345/2013/EU rendeletet és a 346/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 345/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.  A 2. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  E rendelet 5. és 6. cikke, a 13. cikk (1) bekezdésének c) és i) pontja, valamint 14a. cikke a 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedéllyel rendelkező, minősített kockázatitőke-portfóliót kezelő, és az említett alapok Unióban történő forgalmazása során az „EuVECA” megnevezést használni kívánó kollektív befektetési vállalkozások kezelőire alkalmazandó.”

2.  A 3. cikk a következőképpen módosul:

a)  A k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„k)  „letelepedés szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben valamely minősített kockázatitőke-alap kezelője bejegyzett székhellyel rendelkezik;”

b)  a d) pont i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.  amely a minősített kockázatitőke-alap által a vállalkozásba eszközölt első befektetés idején megfelel a következő feltételek egyikének:

—  a vállalkozást nem vezették be a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv* 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacon vagy a 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedésre, és alkalmazottainak létszáma legfeljebb 499 fő;

—  a vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kis- és középvállalkozás, amelyet az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyeznek.”

c)  az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)  „hatáskörrel rendelkező hatóság”:

i.  az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett kezelőre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett hatáskörrel rendelkező hatóság;

ii.  az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett kezelőre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett hatáskörrel rendelkező hatóság;

iii.  a minősített kockázatitőke-alapokra vonatkozóan azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben a minősített kockázatitőke-alap bejegyzett székhellyel vagy központi irodával rendelkezik;”

_______________________________________________________________

*  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. május 15-i 2014/65/EU irányelve a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

2a.  A 7. cikk f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

  „f) tisztességesen kezeli a befektetőket. Ez nem zárja ki az állami befektetőkkel szemben tanúsítotthoz képest kedvezőbb bánásmód alkalmazását a magánbefektetőkkel szemben amennyiben az összeegyeztethető az állami támogatási szabályokkal és különösen a 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 21. cikkével;”

3.  ▌A 10. cikk helyébe a következő szöveg lép: ▌

„10. cikk

(1)  A minősített kockázatitőkealap-kezelőknek mindenkor rendelkezniük kell elegendő saját forrással, valamint az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezeléséhez szükséges, megfelelő és kielégítő emberi és technikai erőforrással.

(2)  A belső és külső kezelésű minősített kockázatitőke-alapoknak egyaránt 30 000 EUR indulótőkével kell rendelkezniük.

(2a)  A szavatolótőke összege minden esetben legalább az ugyanezen kezelőnél az előző évben felmerült általános költségek egynyolcada. Amennyiben a vállalkozás üzleti tevékenységében lényeges változás következett be az előző évhez képest, a hatáskörrel rendelkező hatóságok módosíthatják ezt a követelményt. Amenniyben a minősített kockázatitőkealap-kezelő még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, a követelmény az üzleti tervében szereplő várható általános költségek összegének negyede, feltéve, hogy a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nem kéri az alapkezelőtől ennek a tervnek a módosítását.

(2b)  Amennyiben a minősített kockázatitőke-alapok értéke meghaladja a 300 000 000 EUR-t, az alapok kezelőjének a szavotolótőke összegét ki kell egészítenie azon összeg 0,015%-ával, amellyel a minősített kockázatitőke-alapok teljes értéke meghaladja a 300 000 000 eurós értékhatárt.

(2c)  Szavatolótőkét kell befektetni a likvid eszközökbe vagy azokba az eszközökbe, amelyek rövid idő alatt könnyedén készpénzzé alakíthatók. A szavatolótőke nem tartalmazhat spekulatív pozíciókat.”

(2d)  A minősített kockázatitőke-alapok kezelői azonban – amennyiben a minősített kockázatitőke-alapokat [a módosított rendelet hatálybalépésének napja] előtt kezelik – továbbra is kezelhetik ezen alapokat azok futamideje alatt anélkül, hogy eleget kellene tenniük a 10. cikk (2b) bekezdésében foglalt követelményeknek. Ezek a kezelők biztosítják, hogy bármikor igazolni tudják a működés folytonosságának fenntartásához szükséges saját források elégséges voltát.”

3a.  A 13. cikk (1) bekezdés c) pont iv. alpont helyébe a következő szöveg lép:

  iv) az általa eszközölni kívánt, nem minősített befektetéseket, ideértve az ilyen befektetések kiválasztását alátámasztó kritériumokat és iránymutatásokat is;”

4.  ▌A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

– A bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  Azon minősített kockázatitőkealap-kezelők, amelyek az „EuVECA” megnevezést kívánják használni minősített kockázatitőke-alapjaik forgalmazása során, tájékoztatják e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az EÉPH-t, és közlik velük az alábbi információkat:”

– Az e) pontot el kell hagyni.

b)   A (2) bekezdés a következőképpen módosul:

  – A bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatósága csak akkor veszi nyilvántartásba a minősített kockázatitőkealap-kezelőt, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:”

– A d) pontot el kell hagyni;

c)  a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)  A letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága legkésőbb az (1) bekezdésben említett valamennyi szükséges információ benyújtását követő két hónappal tájékoztatja az (1) bekezdésben említett kezelőket, hogy megtörtént-e valamely minősített kockázatitőke-alap kezelőjeként való nyilvántartásba vételük.

(3b)  Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételnek minősül.

(3c)  E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a hatáskörrel rendelkező hatóságok és az EÉPH részére nyújtandó információk és a (2) bekezdésben foglalt feltételek meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3d)  E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információnyújtáshoz szükséges egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3e)  Az EÉPH koordinációs és felügyeleti szerepet tölt be annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az e cikkben meghatározott nyilvántartásba vételei eljárással kapcsolatban egységes megközelítést alkalmazzanak. Az EÉPH e célból ellenőrzi a hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvántartásba-vételi folyamatait.

Az EÉPH felhatalmazást kap arra, hogy az arányosság elvének betartása mellett a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett, nyilvántartásba-vételi folyamatuk megváltoztatására irányuló egyedi határozatokat hozzon abban az esetben, ha világos és bizonyítható indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartásba vételi folyamata nem felel meg az e rendeletben foglalt nyilvántartási követelményeknek vagy az e cikk (3c) és a (3d) bekezdésében említett szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardoknak.”

5.  A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„14a. cikk

(1)  A 2011/61/EU irányelv 6. cikke szerinti engedéllyel rendelkező kollektív befektetési vállalkozások kezelői kérelmezik azon minősített kockázatitőke-alap nyilvántartásba vételét, amelyre az „EuVECA” megnevezést használni kívánják.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kezelők tájékoztatják e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságát és az EÉPH-t, és közlik velük az alábbi információkat:

a)  a minősített kockázatitőke-alap alapszabálya vagy létesítő okirata;

b)  a letétkezelő azonosító adatai;

c)  a 14. cikk (1) bekezdésében említett információk.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában az e rendelet II. fejezete szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk az 5. és a 6. cikknek, valamint a 13. cikk (1) bekezdése c) és i) pontjának való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkoznak.

(2a)  A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatást kér az alapkezelő vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságtól azzal kapcsolatban, hogy az alapkezelőnek az ABA-k kezelésére szóló engedélye kiterjed-e a minősített kockázatitőke-alapra, valamint teljesülnek-e az 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételek. Amennyiben a minősített kockázatitőke-alap eltérő tagállamban telepedett le, mint annak kezelője, a minősített kockázatitőke-alap letelepedés szerinti tagállamának illetékes hatósága ellátja a kezelő letelepedés szerinti tagállamának illetékes hatóságát az alapra vonatkozó szükséges információval, és információt kér e hatóságtól annak értékelése és megerősítése érdekében, hogy a kezelőnek az ABA-k kezelésére szóló engedélye kiterjed-e valamely minősített kockázatitőke-alapra, valamint teljesülnek-e a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételek. A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság felvilágosítást és tájékoztatást kérhet a kezelő vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságtól az első alkbekezdésben említett dokumentációval kapcsolatban. A kezelő vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül válaszol.

(2b)  A 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedéllyel rendelkező kollektív befektetési vállalkozások kezelői nem kötelesek benyújtani azokat az információkat és dokumentumokat, amelyeket az alapkezelő társaság már benyújtott a 2011/61/EU irányelv szerinti engedély kérelmezésekor, amennyiben e dokumentumokat és információkat naprakészen tartják.

(3)  A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságnak minden alapot minősített kockázatitőke-alapként kell nyilvántartásba vennie, amennyiben az alapkezelő teljesíti a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(4)  A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb a kezelők által a (2) bekezdésben említett valamennyi szükséges információ benyújtását követő húsz napon belül tájékoztatja a (1) bekezdésben említett kezelőket, hogy megtörtént-e az említett alap minősített kockázatitőke-alapként való nyilvántartásba vétele.

(5)  A minősített kockázatitőke-alapok (1), (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétele az Unió teljes területén érvényes, és lehetővé teszi az egész Unióban az említett alapok „EuVECA” megnevezéssel történő forgalmazását.

(5a)  E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) bekezdésben említett információnyújtáshoz szükséges egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5b)  Az EÉPH koordinációs és felügyeleti szerepet tölt be annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az e cikkben meghatározott nyilvántartásba vételei eljárással kapcsolatban egységes megközelítést alkalmazzanak.

Az EÉPH felhatalmazást kap arra, hogy az arányosság elvének betartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett, nyilvántartásba-vételi folyamatuk megváltoztatására irányuló ajánlásokat hozzon abban az esetben, ha világos és bizonyítható indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartásba vételi folyamata nem felel meg az e cikk (5a) bekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak.”

14b. cikk

A 14. cikkben említett kezelők és a 14a. cikkben említett alapok nyilvántartásba vételének elutasítását indokolni kell, közölni kell az ugyanazon cikkekben említett kezelőkkel és azok ellen bírósági jogorvoslatnak van helye. Bírósági jogorvoslatnak akkor is helye van, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásától számított két hónapos időtartamon belül arról nem hoznak döntést.”

5a.  A 15. cikk bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:

„A minősített kockázatitőke-alapkezelők kötelesek tájékoztatni a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az EÉPH-t, amennyiben:”

6.  ▌A 16. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„16. cikk

(1)  A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a minősített kockázatitőkealap-kezelő nyilvántartásba vétele vagy onnét való törlése, új minősített kockázatitőke-alap hozzáadása vagy törléseilletve olyan új tagállam hozzáadása vagy törlése után, amelyben a minősített kockázatitőkealap-kezelő minősített kockázatitőke-alapokat kíván forgalmazni, erről haladéktalanul értesíti ▌az EÉPH-t.

Az EÉPH a letelepedés szerinti és fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által elérhető központi adatbázist tart fenn az értesítési eljárás és az előírt információcsere elősegítése céljából.

(2)  A fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a minősített kockázatitőkealap-kezelővel szemben nem írhatnak elő semmilyen követelményt vagy adminisztratív eljárást a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazásával kapcsolatban, továbbá nem köthetik a forgalmazást előzetes jóváhagyáshoz.

Az első albekezdés általános érvényének sérelme nélkül az említett albekezdésben említett követelmények vagy adminisztratív eljárások magukban foglalják a díjakat és egyéb illetékeket is.”

(3)  E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH az (1) bekezdésben említett információnyújtáshoz és információcseréhez szükséges egységes formanyomtatványokat, mintadokumentumokat és eljárásokat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki.”

(4)  Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2014. február 16-ig benyújtja a Bizottsághoz.

(5)  A Bizottság hatáskört kap az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében meghatározott eljárás keretében történő elfogadására.”

7.  A 17. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„17. cikk

Az EÉPH az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhető központi adatbázist tart fenn, amely tartalmazza az „EuVECA” megnevezést használó valamennyi minősített kockázatitőkealap-kezelőt, és valamennyi minősített kockázatitőke-alapot, amelyre a megnevezést használják, valamint azon országokat, amelyekben ezen alapokat forgalmazzák.”;

7a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„17a. cikk

(1) Az EÉPH honlapján közzéteszi azoknak a harmadik országoknak a jegyzékét, amelyek a (2) bekezdésnek megfelelően kapott információk alapján teljesítik a 3. cikk d) pontja iv. alpontjának második franciabekezdésében foglalt alkalmazandó követelményeket.

(2) A 3. cikk d) pontja iv. alpontja második franciabekezdésének alkalmazásában a tagállamok az adóügyi kérdésekre vonatkozó információk hatékony cseréjének biztosítása érdekében tájékoztatják az EÉPH-t az általuk harmadik országokkal aláírt megállapodásokról.”

7b.  A 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az EÉPH felügyeleti szerepet tölt be annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban egységes megközelítést alkalmazzanak.”

8.  A 20. cikk (2) bekezdésében szereplő „2015. május 16.” időpont helyébe a [e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap] időpont lép”;

9.  A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

– a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)  használja az „EuVECA” megnevezést, azonban nem került nyilvántartásba vételre a 14. cikkel összhangban, vagy a minősített kockázatitőke-alap nem került nyilvántartásba vételre a 14a. cikkel összhangban;”

– az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)  a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok vagy más szabálytalan, a 14. vagy a 14a. cikket sértő eszközök révén érte el;”

b)  a (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)  intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelő folyamatosan megfeleljen az 5. és a 6. cikknek, a 7. cikk a) és b) pontjának, valamint a 12–14a. cikknek;”

ba)  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  Egy vagy több minősített kockázatitőke-alapnak az „EuVECA” megnevezés alatti forgalmazásának joga a hatáskörrel rendelkező hatóság (2) bekezdés b) pontja szerinti határozatának vagy az EÉPH (4a) bekezdés szerinti ajánlásának időpontjától kezdve azonnali hatállyal megszűnik.”

bb)  A következő bekezdéssel egészül ki:

„4a. A letelepedés szerinti és a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai haladéktalanul tájékoztatják az EÉPH-t arról, ha véleményük szerint egy minősített kockázatitőkealap-kezelő a 21. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjában foglalt jogsértések bármelyikét elkövette.

Az EÉPH az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének értelmében hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett ajánlásokat hoz arra vonatkozóan, hogy meghozzák az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedéseket vagy tartózkodjanak azok meghozatalától, illetve saját maga meghozza az e cikk (2) bekezdésében említett megfelelő intézkedéseket, ha világos és bizonyítható indokok alapján úgy ítéli meg, hogy ilyen intézkedésekre van szükség a befektetők védelme, a pénzügyi stabilitás vagy a piac integritása szempontjából.”

10.  ▌A 26. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  Az a) pontban szereplő „2017. július 22.” időpont helyébe a [e rendelet hatálybalépésétől számított 48 hónap] időpont lép”.

b)  A szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az Európai Bizottság a 2011/61/EU irányelv 69. cikke szerinti felülvizsgálattal párhuzamosan értékeli a következőket:

helyes-e az alapkezelői útlevél bevezetése a minősített kockázatitőkealap-kezelők számára;

a kockázati tőke vonatkozásában a forgalmazás fogalommeghatározásának megfelelősége, valamint e fogalommeghatározás és az eltérő nemzeti értelmezések kockázatitőke-alapok működésére és életképességére, illetve az EuVECA alapok határon átnyúló forgalmazására gyakorolt hatása.

A Bizottság a felülvizsgálatot követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

2. cikk

A 346/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.   A 2. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)  E rendelet 5., 6. és 10. cikke, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontja, valamint 15a. cikke a 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedéllyel rendelkező, minősített szociális vállalkozási alap portfóliókat kezelő, és az említett alapok Unióban történő forgalmazása során az »ESZVA« megnevezést használni kívánó kollektív befektetési vállalkozások kezelőire alkalmazandó.”

2.   A 3. cikk (1) bekezdés a következőképpen módosul:

-a)  A d pont ii. alpont első franciabekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„–  társadalmi megtérülést létrehozó szolgáltatásokat vagy árukat nyújt,”

a)  A k) pont helyébe a következő szöveg lép:

„letelepedés szerinti tagállam”: az a tagállam, amelyben valamely minősített szociális vállalkozási alap kezelője bejegyzett székhellyel rendelkezik;”

b)  az m) pont helyébe a következő szöveg lép:

„m)  „hatáskörrel rendelkező hatóság”:

iii.  az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett kezelőre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett hatáskörrel rendelkező hatóság;

ii.  az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett kezelőre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett hatáskörrel rendelkező hatóság;

iii.  a minősített szociális vállalkozási alapokra vonatkozóan azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap bejegyzett székhellyel vagy központi irodával rendelkezik;”

2a.  A 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) legalább 50 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; és”

3.  ▌A 11. cikk ▌helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

(1)  A minősített szociális vállalkozási alapkezelőknek mindenkor rendelkezniük kell elegendő saját forrással, valamint a minősített szociális vállalkozási alapok megfelelő kezeléséhez szükséges, megfelelő és kielégítő emberi és technikai erőforrással.

(2)   A belső és külső kezelésű minősített szociális vállalkozási alapoknak egyaránt 30 000 EUR induló tőkével kell rendelkezniük.

(2a)  A saját tőke összege minden esetben legalább az ugyanezen kezelőnél az előző évben felmerült általános költségek egynyolcada. Amennyiben a vállalkozás üzleti tevékenységében lényeges változás következett be az előző évhez képest, a hatáskörrel rendelkező hatóságok módosíthatják ezt a követelményt. Ha a minősített szociális vállalkozási alap kezelője még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, a követelmény az üzleti tervében szereplő várható általános költségek összegének nyolcada, feltéve, hogy a kezelő letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nem kéri ennek a tervnek a módosítását.

(2b)  Amennyiben a minősített szociális vállalkozási alapok értéke meghaladja a 300 000 000 EUR-t, az alapok kezelőjének a szavotolótőke összegét ki kell egészítenie azon összeg 0,015%-ával, amellyel a minősített szociális vállalkozási alapok teljes értéke meghaladja a 300 000 000 eurós értékhatárt.

(2c)  A saját tőkét likvid eszközökbe vagy olyan eszközökbe kell fektetni, amelyek rövid idő alatt könnyen készpénzre válthatók.” A saját tőke nem tartalmazhat spekulatív pozíciókat.”

3a.  A 13. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  Az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

  tájékoztatás az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a minősített portfólióbefektetésektől eltérő eszközökbe történő befektetések jellegéről, értékéről és céljáról.”

b)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:

  „ea) annak ismertetése, hogy hogyan veszik figyelembe a minősített szociális vállalkozási alap befektetési megközelítésében a környezeti és éghajlati tényezőket, valamint különösen az azon eszközöknek való kitettségére vonatkozó információk, amelyek értékét kedvezőtlenül befolyásolhatják az uniós éghajlat-politikai célok eléréséhez szükséges jogszabályok;

3b.  A 14. cikk (1) bekezdése c) pont iv alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

  „(iv) az általa eszközölni kívánt, nem minősített befektetéseket, ideértve az ilyen befektetések kiválasztását alátámasztó kritériumokat és iránymutatásokat is;”

4.  ▌A 15. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

– a bevezető rész helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  Azok a minősített szociális vállalkozási alapkezelők, amelyek az «ESZVA» megnevezéssel kívánják forgalmazni minősített szociális vállalkozási alapjaikat, tájékoztatják e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az EÉPH-t, és közlik velük az alábbi adatokat:”

– az e) pontot el kell hagyni.

b)  A (2) bekezdésben a d) pontot el kell hagyni.

c)  A cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a) A letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága legkésőbb az (1) bekezdésben említett valamennyi szükséges információ benyújtását követő két hónappal tájékoztatja a (1) bekezdésben említett kezelőket, hogy megtörtént-e valamely minősített szociális vállalkozási alap kezelőjeként való nyilvántartásba vételük.

(3b)   Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételnek minősül.

(3c) E cikk következetes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a hatáskörrel rendelkező hatóságok és az EÉPH részére nyújtandó információk és a (2) bekezdésben foglalt feltételek meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3d)   E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (1) bekezdésben említett információnyújtáshoz szükséges egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(3e) Az EÉPH koordinációs és felügyeleti szerepet tölt be annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az e cikkben meghatározott nyilvántartásba-vételi folyamattal kapcsolatban egységes megközelítést alkalmazzanak. Az EÉPH e célból ellenőrzi a hatáskörrel rendelkező hatóságok nyilvántartásba-vételi folyamatait.

Az EÉPH felhatalmazást kap arra, hogy az arányosság elvének betartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett, nyilvántartásba-vételi folyamatuk megváltoztatására irányuló ajánlásokat hozzon abban az esetben, ha világos és bizonyítható indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartásba-vételi folyamata nem felel meg az e rendeletben foglalt nyilvántartási követelményeknek vagy a (3c) és a (3d) bekezdésben említett szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardoknak.”

5.  A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„15a. cikk

(1)  A 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedéllyel rendelkező kollektív befektetési vállalkozások kezelői kérelmezik azon minősített szociális vállalkozási alap nyilvántartásba vételét, amelyre az „ESZVA” megnevezést használni kívánják.

(2)  Az (1) bekezdésben említett kezelők tájékoztatják e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az EÉPH-t, és közlik velük az alábbi információkat:

a)  a minősített szociális vállalkozási alap alapszabálya vagy létesítő okirata;

b)  a letétkezelő azonosító adatai;

c)  a 15. cikk (1) bekezdésében említett információk.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában az e rendelet II. fejezete szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk az 5., 6. és a 10. cikkel, valamint a 13. cikk (2) bekezdésével, valamint a 14. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjával való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkoznak.

(2a)  A minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatást kér a kezelő vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságtól azzal kapcsolatban, hogy a kezelőnek az ABA-k kezelésére szóló engedélye kiterjed-e a minősített szociális vállalkozási alapokra, valamint teljesülnek-e az 15. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételek. A kezelő vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság a minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságának megkeresésére annak kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül válaszol.

(2b)  A 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedéllyel rendelkező kollektív befektetési vállalkozások kezelői nem kötelesek benyújtani azokat az információkat és dokumentumokat, amelyeket az alapkezelő társaság már benyújtott a 2011/61/EU irányelv szerinti engedély kérelmezésekor, amennyiben e dokumentumok és információk továbbra is naprakészek.

(3)  A minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságnak minden alapot minősített szociális vállalkozási alapként kell nyilvántartásba vennie, amennyiben az alapkezelő teljesíti a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(4)  A minősített szociális vállalkozási alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb a kezelők által a (2) bekezdésben említett valamennyi szükséges információ benyújtását követő húsz napon belül tájékoztatja az (1) bekezdésben említett kezelőket, hogy megtörtént-e az említett alap minősített szociális vállalkozási alapként való nyilvántartásba vétele.

(5)  A minősített szociális vállalkozási alap (1), (2) és (3) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétele az Unió teljes területén érvényes, és lehetővé teszi az egész Unióban az említett alapok „ESZVA” megnevezéssel történő forgalmazását.

(5a)  E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki a (2) bekezdésben említett információnyújtáshoz szükséges egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások meghatározása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(5b)  Az EÉPH koordinációs és felügyeleti szerepet tölt be annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az e cikkben meghatározott nyilvántartásba-vételi folyamattal kapcsolatban egységes megközelítést alkalmazzanak.

Az EÉPH felhatalmazást kap arra, hogy az arányosság elvének betartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett, nyilvántartásba-vételi folyamatuk megváltoztatására irányuló ajánlásokat hozzon abban az esetben, ha világos és bizonyítható indokok alapján úgy ítéli meg, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóság nyilvántartásba-vételi folyamata nem felel meg az e cikk (5a) bekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak.”

15b. cikk

A 15. cikkben említett kezelők és a 15a. cikkben említett alapok nyilvántartásba vételének elutasítását indokolni kell, közölni kell az ugyanazon cikkekben említett kezelőkkel és azok ellen bírósági jogorvoslatnak van helye. Bírósági jogorvoslatnak akkor is helye van, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásától számított két hónapos időtartamon belül arról nem hoznak döntést.”;

5a.  A 16. cikk bevezető részének helyébe a következő szöveg lép:

  „A minősített szociális vállalkozási alapkezelők kötelesek tájékoztatni a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát és az EÉPH-t, amennyiben:”

6.   A 17. cikk (1), (2) és (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)  A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a minősített szociális vállalkozási alap kezelőjének nyilvántartásba vétele, új minősített szociális vállalkozási alap hozzáadása, a minősített szociális vállalkozási alaphoz új letelepedési hely rendelése vagy olyan új tagállam hozzáadása után, amelyben a minősített szociális vállalkozási alap kezelője minősített szociális vállalkozási alapokat kíván forgalmazni, erről a 15. és 16a. cikkek értelmében haladéktalanul értesíti a fogadó tagállamokat és az EÉPH-t.

Az EÉPH a letelepedés szerinti és fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai által elérhető központi adatbázist tart fenn az értesítési eljárások és az előírt információcsere elősegítése céljából.

(2)  A fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a minősített szociális vállalkozási alapkezelővel szemben nem írhatnak elő semmilyen követelményt vagy adminisztratív eljárást a minősített szociális vállalkozási alapok forgalmazásával kapcsolatban, továbbá nem köthetik a forgalmazást előzetes jóváhagyáshoz.

Az első albekezdés általános érvényének sérelme nélkül az említett albekezdésben említett követelmények vagy adminisztratív eljárások magukban foglalják a díjakat és egyéb illetékeket is.

(3) E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EÉPH az (1) bekezdésben említett információnyújtáshoz és információcseréhez szükséges egységes formanyomtatványokat, mintadokumentumokat és eljárásokat meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezetet dolgozhat ki.”

7.  A 18. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„18. cikk

Az EÉPH az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhető központi adatbázist tart fenn, amely tartalmazza a minősített szociális vállalkozási alapok »ESZVA« megnevezést használó kezelőit, és valamennyi minősített szociális vállalkozási alapot, amelyre a megnevezést használják, valamint azon országokat, amelyekben ezen alapokat forgalmazzák.”;

7a.  A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

  „Az EÉPH felügyeleti szerepet tölt be annak biztosítása érdekében, hogy a hatáskörrel rendelkező hatóságok az (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti és vizsgálati hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban egységes megközelítést alkalmazzanak.”

8.  A 21. cikk (2) bekezdésében szereplő „2015. május 16.” időpont helyébe a [e rendelet hatálybalépésétől számított 24 hónap] időpont lép”;

9.  A 22. cikk a következőképpen módosul:

a)  Az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

– a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)  használja az „ESZVA” megnevezést, azonban nem került nyilvántartásba vételre a 15. cikkel összhangban, vagy a minősített szociális vállalkozási alap nem került nyilvántartásba vételre a 15a cikkel összhangban;”

– az e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)  a nyilvántartásba vételt hamis nyilatkozatok vagy más szabálytalan, a 15. vagy a 15a. cikket sértő eszközök révén érte el;”

aa)  Az (aa) pont a következő bekezdéssel egészül ki:

(1a)  A letelepedés szerinti és a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai haladéktalanul tájékoztatják az EÉPH-t arról, ha véleményük szerint egy minősített szociális vállalkozási alap kezelője a 22. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjában foglalt jogsértések bármelyikét elkövette.”

b)  A (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)  intézkedik arról, hogy a minősített szociális vállalkozási alapkezelő megfeleljen az 5. és 6. cikknek, a 7. cikk a) és b) pontjának, valamint a 13–15a. cikknek;”

ba)  A (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

(4)  A minősített szociális vállalkozási alapoknak az Unióban „ESZVA” megnevezés alatti forgalmazására vonatkozó joga azonnali hatállyal megszűnik a hatáskörrel rendelkező hatóság (2) bekezdés b) pontja szerinti döntésének vagy az EÉPH (4a) bekezdés szerinti ajánlásának napján.”

bb)  A bb) pont következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A letelepedés szerinti és a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai haladéktalanul tájékoztatják az EÉPH-t arról, ha véleményük szerint egy minősített szociális vállalkozási alap kezelője a 21. cikk (1) bekezdésének a)–i) pontjában foglalt jogsértések bármelyikét elkövette.”

Az EÉPH az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően hatáskörrel rendelkező hatóságoknak címzett ajánlásokat hoz arra vonatkozóan, hogy meghozzák a (2) bekezdésében említett intézkedéseket vagy tartózkodjanak azok meghozatalától, illetve saját maga meghozza az e cikk (2) bekezdésében említett megfelelő intézkedéseket, ha világos és bizonyítható indokok alapján úgy ítéli meg, hogy ilyen intézkedésekre van szükség a befektetők védelme, a pénzügyi stabilitás vagy a piac integritása szempontjából.”

10.   ▌A 27. cikk (2) bekezdése a következőképpen módosul:

a)  A 26. cikk (2) bekezdésének a) pontjában szereplő „2017. július 22.” időpont helyébe a [e rendelet hatálybalépésétől számított 48 hónap] időpont lép”.

b)  a szöveg a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az Európai Bizottság a 2011/61/EU irányelv 69. cikke szerinti felülvizsgálattal párhuzamosan értékeli a következőket:

a) helyes-e az alapkezelői útlevél bevezetése a minősített szociális vállalkozási alapkezelők számára;

b) a kockázati tőke vonatkozásában a forgalmazás fogalommeghatározásának megfelelősége, valamint e fogalommeghatározásnak és az eltérő nemzeti értelmezéseknek a szociális vállalkozási alapok működésére és életképességére, illetve az ESZVA alapok határon átnyúló forgalmazására gyakorolt hatása.”

A Bizottság a felülvizsgálatot követően – adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

Az Európai Parlament részéről  A Tanács részéről

az elnök  az elnök

(1)

HL C 75., 2017.3.10., 48. o.

(2)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(3)

  HL C […], […], […] o..

(4)

  HL C , , o..

(5)

  Az Európai Parlament …-i álláspontja (............) és a Tanács …-i határozata.

(6)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 345/2013/EU rendelete az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1. o.).

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. április 17-i 346/2013/EU rendelete az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18. o.).

(8)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. június 8-i 2011/61/EU irányelve az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1. o.).

(9)

  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak: Európai beruházási terv (COM(2014)0903).

(10)

  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Cselekvési terv a tőkepiaci unió megteremtésére (COM(2015)0468).


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az európai kockázatitőke-alapok és az európai szociális vállalkozási alapok

Hivatkozások

COM(2016)0461 – C8-0320/2016 – 2016/0221(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

13.7.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

12.9.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

12.9.2016

IMCO

12.9.2016

JURI

12.9.2016

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

26.9.2016

IMCO

26.9.2016

JURI

5.9.2016

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Sirpa Pietikäinen

12.7.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

8.12.2016

12.1.2017

27.2.2017

 

Az elfogadás dátuma

22.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

44

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Neena Gill, Sylvie Goulard, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Pirkko Ruohonen-Lerner, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Paul Tang, Ernest Urtasun, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Enrique Calvet Chambon, David Coburn, Syed Kamall, Jan Keller, Paloma López Bermejo, Thomas Mann, Siegfried Mureşan, Lieve Wierinck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Krzysztof Hetman, Agnes Jongerius, Tatjana Ždanoka

Benyújtás dátuma

2017.3.30.


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

44

+

ALDE

Enrique Calvet Chambon, Sylvie Goulard, Lieve Wierinck, Cora van Nieuwenhuizen

ECR

Syed Kamall, Sander Loones, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Kay Swinburne

PPE

Burkhard Balz, Markus Ferber, Brian Hayes, Krzysztof Hetman, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Ivana Maletić, Thomas Mann, Gabriel Mato, Siegfried Mureşan, Sirpa Pietikäinen, Theodor Dumitru Stolojan, Tom Vandenkendelaere, Esther de Lange

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Neena Gill, Cătălin Sorin Ivan, Agnes Jongerius, Jan Keller, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

Verts/ALE

Sven Giegold, Ernest Urtasun, Tatjana Ždanoka

4

-

EFDD

David Coburn

ENF

Marco Zanni

GUE/NGL

Paloma López Bermejo, Miguel Viegas

1

0

GUE/NGL

Dimitrios Papadimoulis

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat