Eljárás : 2015/2059(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0123/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0123/2017

Viták :

PV 17/05/2017 - 20
CRE 17/05/2017 - 20

Szavazatok :

PV 18/05/2017 - 11.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0225

JELENTÉS     
PDF 535kWORD 59k
10.4.2017
PE 587.531v03-00 A8-0123/2017

az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról

(2015/2059(INI))

Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

Előadó: Adam Szejnfeld

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról

(2015/2059(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti, 2010. szeptember 16-i szabadkereskedelmi megállapodásra(1),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között 2001. március 30-án létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodásra(2),

–  tekintettel „A mindenki számára előnyös kereskedelem: A felelősebb kereskedelem- és beruházáspolitika felé” című 2015. október 14-i bizottsági közleményre (COM(2015)0497)(3),

–  tekintettel az uniós kereskedelmi és beruházási politikáknak a köz- és magánszféra harmadik országokban működő kezdeményezéseire gyakorolt külső hatásáról szóló 2015. július 7-i állásfoglalására(4),

–  tekintettel az „Új európai kereskedelmi politika az Európa 2020 stratégia keretében” című 2011. szeptember 27-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az Európai Unió és tagállamai és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás kétoldalú védzáradékának végrehajtásáról szóló, 2011. május 11-i 511/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai és másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2010. szeptember 16-i 2011/265/EU tanácsi határozatra(7),

–  tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozattervezetről szóló 2011. február 17-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel az éghajlatváltozás által támasztott követelmények összefüggésében a nemzetközi kereskedelempolitikáról szóló 2010. november 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel „Az emberi jogokról, valamint a szociális és környezetvédelmi normákról a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban” című 2010. november 25-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban a vállalati társadalmi felelősségvállalásról szóló 2010. november 25-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményre,

  tekintettel a kereskedelem és beruházás új, előretekintő és innovatív jövőbeli stratégiájáról szóló 2016. július 5-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 21. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 207., 208. és 218. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság jelentésére, valamint a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság véleményére (A8-0123/2017),

A.  mivel az Európai Unió és tagállamai, valamint a Koreai Köztársaság (a továbbiakban: Korea) közötti szabadkereskedelmi megállapodás hatálybalépésének ötödik évfordulója 2016. július 1-jére esett;

B.  mivel a Bizottság új kereskedelmi stratégiája, a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” hangsúlyozza az Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak – többek között vitarendezési mechanizmusuk alkalmazása révén történő – hatékony végrehajtása biztosításának fontosságát;

C.  mivel az Unió és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás (a továbbiakban: „a megállapodás”) hivatalosan azt követően lépett hatályba, hogy azt az uniós tagállamok 2015. december 13-án ratifikálták;

D.  mivel az Unió és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás az első olyan, az Unió és egy ázsiai partner között megkötött újgenerációs szabadkereskedelmi megállapodás, amely a vámok eltörlésén kívül a nem vámjellegű akadályok megszüntetéséről is rendelkezik, ezzel új piaci hozzáférési lehetőségeket nyújtva a szolgáltatások és a beruházások számára, valamint szabályokat tartalmaz a szellemi tulajdon, a közbeszerzés és a versenypolitika terén is, és így példaként fog szolgálni a jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodások számára;

E.  mivel az Unió és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás érvényességének időtartama alatt

– az Unió kereskedelmi hiánya, amely a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban 7,6 milliárd eurót tett ki, a megállapodás érvényességének ötödik évére 2,5 milliárd eurós kereskedelmi többletbe fordult át;

– a Koreába irányuló uniós kivitel a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban 30,6 milliárd euró volt, a megállapodás érvényességének ötödik évére pedig 44,9 milliárd eurót tett ki, ami 47%-os növekedést jelent, és ebbe beletartozik az olyan termékek Koreába történő uniós kivitele is, amelyeket a megállapodás teljes mértékben (57%-os emelkedés) vagy részben (71%-os emelkedés) liberalizált, valamint a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetre vonatkozó záradék értelmében nullaszázalékos vám alá eső termékek Koreába történő uniós kivitele is, amely 25%-kal (1,9 milliárd euróra) nőtt;

– az Unióba irányuló koreai behozatal a megállapodás érvényességének ötödik évére a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakhoz képest 11%-kal, 42,3 milliárd euróra nőtt, és ebbe beletartozik az olyan termékek Unióba történő koreai behozatala is, amelyeket a megállapodás teljes mértékben (35%-os emelkedés) vagy részben (64%-os emelkedés) liberalizált, valamint a legnagyobb kedvezményben részesített nemzetre vonatkozó záradék értelmében nullaszázalékos vám alá eső termékek Unióba történő koreai behozatala is, amely 29%-kal (5,8 milliárd euróra) nőtt;

– az Unió részesedése a teljes koreai importból a megállapodás hatálybalépését megelőző 9%-ról a megállapodás érvényességének negyedik évére 13%-ra emelkedett; ugyanakkor a teljes koreai kivitelből való uniós részesedés 11%-ról alig 9%-ra esett vissza;

– a személygépjárművek Koreába irányuló uniós kivitele a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban kétmilliárd euró volt, a megállapodás érvényességének ötödik évére pedig 6,9 milliárd eurót tett ki, ami 246%-os növekedést jelent;

– a személygépjárművek Koreából az Unióba történő behozatala a megállapodás hatálybalépését megelőző 12 hónapos időszakban 2,6 milliárd euró volt, a megállapodás érvényességének ötödik évére pedig 4,5 milliárd eurót tett ki, ami 71%-os növekedést jelent;

– a szolgáltatások uniós kivitele 2014-ben 11,9 milliárd eurót tett ki, ami az előző évhez képest 11%-os növekedést jelent, és a Koreával szembeni uniós kereskedelmi többletet a szolgáltatási szektorban 2014-re hatmilliárd euróra emelte; ugyanakkor a szolgáltatások Koreából az Unióba történő behozatala hatmilliárd eurót tett ki, ami 2013-hoz képest 4%-os emelkedést jelent;

– az Unió Koreába irányuló közvetlen külföldi befektetései 2014-ben elérték a 43,7 milliárd eurót, és ezzel az Unió Korea legnagyobb befektetője lett; a Koreából az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések ezzel szemben 20,3 milliárd euróra rúgtak, ami az előző évhez képest 35%-os növekedés;

– az Unió preferencia-kihasználtsági aránya a koreai piacon 68,5%-ra emelkedett, Korea preferencia-kihasználtsági aránya pedig megközelítőleg 85%-os;

– hét különbizottság és hét munkacsoport jött létre, és párbeszéd indult a szellemi tulajdonról;

– működésbe lépett a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó bizottság, amely az Unió és Korea közötti megállapodás kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetének végrehajtására összpontosító speciális szerv;

1.  emlékeztet arra, hogy az Unió és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás egy folyamat, nem pedig egyszeri ügylet, ezért az annak keretében zajló tevékenységeket – a megállapodás rendelkezéseinek megfelelően – továbbra is időszakos elemzéseknek és értékeléseknek kell alávetni az Unió, valamint az egyes uniós tagállamok bizonyos gazdasági ágazataira gyakorolt kereskedelmi hatások tekintetében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani a megállapodás megfelelő végrehajtását, valamint rendelkezései tiszteletben tartását;

2.  üdvözli, hogy a megállapodás az Unió és Korea között folyó kereskedelem jelentős fokozódásához vezetett; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják tovább a megállapodásnak a fogyasztók jólétére, a vállalkozókra és az európai gazdaságra gyakorolt következményeit és közvetlen hatásait, és hatékonyabban tájékoztassák a nyilvánosságot ezekről a hatásokról;

3.  hangsúlyozza, hogy a megállapodás megkötése példa nélkül álló mind a megállapodás hatóköre, mind pedig a kereskedelmi akadályok lebontásának gyorsasága tekintetében, ugyanis például a megállapodás hatálybalépése után öt évvel mindkét oldalon megszüntettek gyakorlatilag minden behozatali vámot;

4.  rámutat arra, hogy az Unió és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás a többi szabadkereskedelmi, szolgáltatási és beruházási megállapodáshoz hasonlóan pozitív hatással van a megállapodás részes feleinek társadalmi-gazdasági fejlődésére, a gazdasági integrációra, a fenntartható fejlődésre, valamint az országok és állampolgáraik egymáshoz közelítésére;

5.  tudomásul veszi a civil társadalmi fórum, valamint a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó – és a szabadkereskedelmi megállapodás teljes csomagjának szerves részét képező – fejezet rendelkezéseinek megfelelően felállított belső tanácsadó csoportok erőfeszítéseit; emlékeztet arra, hogy mindkét fél – a megállapodás 13.4. cikke alapján – kötelezettséget vállalt arra, hogy jogszabályaikban és gyakorlataikban tiszteletben tartja, előmozdítja és megvalósítja az ILO-tagságukból, valamint az alapvető munkaügyi elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozatból eredő kötelezettségeikből következő elveket, nevezetesen az egyesülési szabadságot és a kollektív tárgyaláshoz való jogot; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Korea által a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetben rögzített célkitűzések tekintetében tett előrehaladás nem kielégítő, valamint hogy még mindig előfordul az egyesülési szabadság megsértése, amit többek között olyan aggasztó példák támasztanak alá, mint szakszervezeti vezetők bebörtönzése, valamint az olyan tárgyalásokba történő beavatkozás, amelyeknek a tárgyalópartnerek autonómiájába kellene tartozniuk; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy a megállapodás 13.14. cikkével összhangban kezdjen hivatalos konzultációkat a koreai kormánnyal, és ha ezek a konzultációk sikertelennek bizonyulnak, felszólítja az ugyanebben a cikkben említett szakértői testületet, hogy tegyen lépéseket, és folytassa a párbeszédet azzal kapcsolatban, hogy a koreai kormány elmulasztotta betartani egyes kötelezettségvállalásait, és konkrétan a megállapodásban rögzített kötelezettségekkel összhangban tegyen további és tartós erőfeszítéseket annak biztosítására, hogy Korea ratifikálja az általa még nem ratifikált alapvető ILO-egyezményeket;

6.  hangsúlyozza, hogy a preferenciák kihasználtsága tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak az uniós tagállamok között, annak szintje ugyanis 16%-tól egészen 92%-ig terjed; rámutat arra, hogy az érvényben lévő preferenciák fokozott kihasználása további, akár több mint 900 millió euró összegű haszonnal járhat az uniós exportőrök számára; javasolja az ebben a kereskedelmi megállapodásban és egyéb kereskedelmi megállapodásokban szereplő preferenciák kihasználásának elemzését a lehető legnagyobb mértékű kereskedelmi előny megvalósítása érdekében;

7.  elismeri, hogy a megállapodás a fokozott kétoldalú kereskedelem és az elmélyített kereskedelmi partnerség tekintetében ugyan megfelel a felek elvárásainak, a megállapodás értelmében és a Koreával folytatott párbeszéd részeként elemezni kellene, valamint a megállapodás szellemében megfelelően végre kellene hajtani, és a már létező problémák orvoslása érdekében felül kellene vizsgálni az alábbi kérdéseket:

a) a kereskedelem technikai akadályait, például a közvetlen szállításra vonatkozó rendelkezést, amely megakadályozza, hogy a vállalatok gazdasági szempontból optimalizálják konténerszállítmányaikat, a javított árukra vonatkozó rendelkezést, a vontatójárművek megállapodás hatálya alá történő bevonását, valamint – ugyanilyen súllyal – a Koreába exportált gépekre vonatkozó tanúsítványokra irányadó szabályok és eljárások kérdését;

b) az egészségügyi és növény-egészségügyi intézkedések terén fennálló akadályokat, például az uniós marhahús és sertéshús, valamint a tejtermékek kivitelét korlátozó akadályokat;

c) a szellemitulajdon-jogok kérdését, például a földrajzi megjelölések elismerését és védelmét, valamint a szerzői vagy szomszédos jogi védelem alatt álló zeneművek, hangfelvételek és előadások nyilvános előadásához fűződő kereskedelmi jogokat;

d) a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezeten belül a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeinek a koreai fél általi ratifikálását és végrehajtását;

e) a származási szabályok megfogalmazását és a preferencia-kihasználtsági arányra gyakorolt hatásukat;

f) a vámügyekkel kapcsolatos kérdéseket, ideértve a származás-ellenőrzési eljárásokat;

8.  megállapítja, hogy a közelmúltban bevezettek néhány új, nem vámjellegű akadályt, például egyes gépek, berendezések vagy járművek tekintetében korábban nem létező műszaki követelményeket írtak elő; hangsúlyozza, hogy különösen elfogadhatatlan jelenség a típusjóváhagyások egyes európai gépkocsigyártóktól történő indokolatlan megvonása; felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen kétoldalú tárgyalásokat e negatív jelenség felszámolása érdekében;

9.  rámutat arra, hogy számos kis- és középvállalkozás (kkv) nincs tisztában a megállapodás nyújtotta lehetőségekkel; felszólítja ezért a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy vizsgálják meg a kkv-k preferenciakihasználási magatartását, és tegyenek hatékony lépéseket a megállapodás által teremtett lehetőségekkel kapcsolatos ismeretek kkv-k körében történő terjesztésére;

10.  támogatja az Unió és Korea közötti kereskedelmi és beruházási kapcsolatok – különösen a megállapodás beruházásokkal foglalkozó fejezetében foglaltak – elmélyítését; reméli, hogy a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezettel kapcsolatos nehézségeket még a beruházásokkal kapcsolatos fejezetre vonatkozó tárgyalások megkezdése előtt orvosolják; támogatja, hogy a megállapodás részes felei részt vegyenek az uniós és koreai polgárok javát szolgáló további gazdasági növekedés és fejlődés előmozdításában; felszólítja a Bizottságot és a Koreai Köztársaság kormányát, hogy a beruházásokra vonatkozó fejezet megtárgyalása esetén ne használja a beruházó és az állam közötti vitarendezés (ISDS) régi módszerét, hanem inkább építsen a Bizottság által javasolt új beruházási bírósági rendszerre, és hosszú távon arra szólítja fel a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy olyan többoldalú beruházási bírósági rendszert, amely potenciálisan felváltaná a jelenlegi és jövőbeni szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő valamennyi beruházási vitarendezési mechanizmust;

11.  hangsúlyozza a multilaterális, plurilaterális és regionális nemzetközi keretben a Kereskedelmi Világszervezettel összefüggésben folytatatott nemzetközi együttműködés – mint például a környezeti termékekről szóló megállapodásra (EGA) és a szolgáltatáskereskedelmi megállapodásra (TiSA) vonatkozó tárgyalások – további erősítésének jelentőségét;

12.  hangsúlyozza, hogy az EU és Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás stratégiai értékei túlmutatnak a kereskedelem területén, mivel a megállapodás a hosszú távú elkötelezettség révén szilárd alapot teremt egy mélyebb kapcsolat számára, és hozzájárul az EU és Korea közötti stratégiai partnerség megteremtéséhez;

13.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a Koreai Köztársaság kormányának és parlamentjének.

(1)

HL L 127., 2011.5.14., 1. o.

(2)

HL L 90., 2001.3.30., 46. o.

(3)

http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2016/january/tradoc_154145.pdf

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0250.

(5)

HL C 56. E, 2013.2.26., 87. o.

(6)

HL L 145., 2011.5.31., 19. o.

(7)

HL L 127., 2011.5.14., 1. o.

(8)

HL C 188. E, 2012.6.28., 113. o.

(9)

HL C 99. E, 2012.4.3., 94. o.

(10)

HL C 99. E, 2012.4.3., 31. o.

(11)

HL C 99. E, 2012.4.3., 101. o.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0299.


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (17.6.2016)

a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részére

az Európai Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásáról

(2015/2059(INI))

A vélemény előadója: Siôn Simon

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felhívja a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az EU és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás jelentős előnyöket biztosított a két fél közötti kereskedelem számára, hozzájárult a gazdasági fejlődéshez, új vállalkozási lehetőségeket nyitott és új fenntartható munkahelyeket teremtett az Unióban és a Koreai Köztársaságban egyaránt;

B.  mivel az EU és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás új kereskedelmi lehetőségeket teremtett a gyorsan növekvő kelet-ázsiai piacon;

C.  mivel a szabadkereskedelmi megállapodás 13. fejezete értelmében a Koreai Köztársaság kötelezettséget vállalt arra, hogy jogszabályaiban és gyakorlataiban tiszteletben tartsa, előmozdítsa és megvalósítsa a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egyezményeiben rögzített alapvető nemzetközi normákat;

D.  mivel az EU és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás az első új generációs uniós szabadkereskedelmi megállapodás, mivel hatóköre szélesebb, mint a korábbi megállapodásoké, tartalmaz munkajogi kötelezettségvállalásokat és nyomon követési mechanizmust, illetve előírja a szociális partnerek és a civil társadalom bevonását;

E.  mivel a szabadkereskedelmi megállapodás 13. fejezete értelmében az EU és a Koreai Köztársaság megerősíti a felek jogát a környezetvédelem és munkavédelem saját szintjeinek meghatározására, magas szintű védelemre törekedve;

F.  mivel a jövőbeni kereskedelmi stratégiában foglaltak szerint az erős munkavállalói jogok képezik a tisztességes kereskedelempolitika egyik célját;

1.  üdvözli a Bizottság által a Koreai Köztársasággal fennálló kereskedelmi kapcsolatok terén tett lépéseket, amelyek célja a fenntartható fejlődés elősegítése, különösen a foglalkoztatás és a munkavégzés terén;

2.  aggodalmának ad hangot a szakszervezetekkel szembeni elnyomás Koreai Köztársaságban történt legutóbbi esetére vonatkozó beszámolók miatt; felszólítja a Bizottságot, hogy indítson konzultációt a koreai hatóságokkal az alapvető jogok, például az egyesülési szabadság megsértésének beszámolók szerinti eseteiről, valamint a kollektív tárgyaláshoz való jog tényleges elismerésének kudarcáról; kéri a Bizottságot, hogy a helyzetre vonatkozó értékelését hozza nyilvánosságra; úgy véli, hogy fontos előretekinteni és megvizsgálni, hogy hol lehet oly módon javítani a szabadkereskedelmi megállapodáson, hogy az mindkét felet szolgálja, az üzleti érdekeken kívül figyelembe véve a munkavállalók és a szélesebb körű nyilvánosság érdekeit is;

3.  emlékeztet arra, hogy a kereskedelem vagy a beruházások ösztönzése érdekében egyik fél sem gyengíti vagy csökkenti a jogszabályaiban biztosított munkaügyi védelmet; aggódik a munkaügyi jogszabályoknak a Koreai Köztársaság által végzett legutóbbi felülvizsgálata miatt, és ezért felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a szabályok esetleges be nem tartását, és készítsen elő megfelelő intézkedéseket arra az esetre, ha a 13. fejezetben rögzített előírásokat megszegnék;

4.  bátorítja a Koreai Köztársaságot az általa még nem ratifikált alapvető ILO-egyezmények indokolatlan késedelem nélküli ratifikálására és végrehajtására; üdvözli a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott megkülönböztetésmentességről szóló ILO-egyezmény végrehajtásában a Koreai Köztársaságot támogató, EU által finanszírozott projekt elindítását, amely fontos kezdeményezés a munkavállalók alapvető jogainak védelme terén;

5.  elismeri a belső tanácsadó csoportok szerepét a 111. sz. ILO-egyezmény végrehajtásával kapcsolatos projekt előkészítésében, és azt javasolja, hogy a belső tanácsadó csoportok a közeljövőben készítsenek elő egy hasonló projektet valamennyi alapvető ILO-egyezmény végrehajtásáról;

6.  helyteleníti, hogy az Unió és a Koreai Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodás nem tartalmaz olyan záradékot, amelynek értelmében a javított árukat vámmentesen vissza lehet hozni az adott országba; felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen találjon megoldást e problémára, amely versenyhátrányt jelent az európai vállalatok számára, munkahelyeket veszélyeztetve;

7.  kéri a Bizottságot, hogy a belső tanácsadó csoportok révén ellenőrizze a munkavállalói jogok helyzetének Koreai Köztársaságbeli alakulását, valamint a belső tanácsadó csoportok megbeszélésein elért eredményeket kapja meg, vizsgálja meg, és keressen azokkal összhangban álló megoldásokat;

8.  emlékeztet arra, hogy az Unió és a Koreai Köztársaság egyaránt elkötelezte magát a tisztességes munka előmozdítása, az egyesülési szabadság és a kollektív tárgyaláshoz való jog, a kényszer- vagy kötelező munka valamennyi formájának eltörlése, a gyermekmunka tényleges felszámolása, valamint a foglalkoztatásból és a munkavállalásból eredő hátrányos megkülönböztetés megszüntetése mellett;

9.  hangsúlyozza, hogy a munkaügyi előírások nem képezhetnek nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat, ehelyett inkább hozzá kell járulniuk a munkaadói és munkavállalói érdekek megfelelő védelmének biztosításához, emelniük kell az életszínvonalat, elő kell segíteniük a gazdasági növekedést és a stabilitást;

10.  elvárja, hogy a megállapodás felei tiszteletben tartsák a munkavállalók alapvető jogait és az alapvető nemzetközi munkaügyi normákat, betartva a szabadkereskedelmi megállapodás 13. cikkét; azt javasolja a Bizottságnak, hogy készítsen értékelést e cikk végrehajtásáról; úgy véli, hogy az európai vállalatok jelentős szerepet játszanak a jó kormányzásra és az emberi jogokra vonatkozó nemzetközi normák előmozdításában; támogatja a munkavállalók jogairól szóló záradékok beillesztését az Unió és harmadik országok közötti valamennyi releváns nemzetközi megállapodásba, többek között a munkaügyi normák tekintetében;

11.  felszólítja a Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel a megállapodásnak az európai munkaerőpiacra és egyes konkrét gazdasági ágazatokra gyakorolt uniós és tagállami szintű hatását;

12.  hangsúlyozza a Bizottság, a szociális partnerek és a civil társadalom közötti párbeszéd fontosságát a megállapodásban foglalt kötelezettségek végrehajtása érdekében.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

15.6.2016

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

3

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Guillaume Balas, Tiziana Beghin, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, David Casa, Martina Dlabajová, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Marian Harkin, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Agnieszka Kozłowska-Rajewicz, Kostadinka Kuneva, Jérôme Lavrilleux, Javi López, Morten Løkkegaard, Thomas Mann, Dominique Martin, Elisabeth Morin-Chartier, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Siôn Simon, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniela Aiuto, Georges Bach, Lynn Boylan, Eva Kaili, Eduard Kukan, Edouard Martin, Michaela Šojdrová, Neoklis Sylikiotis, Tom Vandenkendelaere, Flavio Zanonato


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

William (The Earl of) Dartmouth, Laima Liucija Andrikienė, Maria Arena, Tiziana Beghin, David Borrelli, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Salvatore Cicu, Marielle de Sarnez, Karoline Graswander-Hainz, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Godelieve Quisthoudt-Rowohl, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Tokia Saïfi, Matteo Salvini, Marietje Schaake, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula, Iuliu Winkler, Jan Zahradil

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Klaus Buchner, Agnes Jongerius, Stelios Kouloglou, Ramona Nicole Mănescu, Ramon Tremosa i Balcells, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Philippe Loiseau, Jordi Solé


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

33

+

ALDE

Schaake Marietje, Takkula Hannu, Tremosa i Balcells Ramon, de Sarnez Marielle

ECR

Campbell Bannerman David, Starbatty Joachim, Zahradil Jan

EFDD

(The Earl of) Dartmouth William, Beghin Tiziana, Borrelli David

PPE

Andrikienė Laima Liucija, Caspary Daniel, Cicu Salvatore, Mănescu Ramona Nicole, Pabriks Artis, Proust Franck, Quisthoudt-Rowohl Godelieve, Reding Viviane, Saïfi Tokia, Szejnfeld Adam, Wałęsa Jarosław, Winkler Iuliu

S&D

Arena Maria, Graswander-Hainz Karoline, Jongerius Agnes, Lange Bernd, Martin David, Maurel Emmanuel, Moisă Sorin, Rodríguez-Piñero Fernández Inmaculada, Schuster Joachim

VERTS/ALE

Buchner Klaus, Solé Jordi

4

-

ENF

Loiseau Philippe, Salvini Matteo

GUE/NGL

Kouloglou Stelios, Mineur Anne-Marie

1

0

ENF

Obermayr Franz

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat