Eljárás : 2016/2202(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0125/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0125/2017

Viták :

PV 26/04/2017 - 19
CRE 26/04/2017 - 19

Szavazatok :

PV 27/04/2017 - 5.14

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0145

JELENTÉS     
PDF 749kWORD 77k
30.3.2017
PE 593.839v05-00 A8-0125/2017

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2016/2202(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Younous Omarjee

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2016/2202(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2016)0485 – C8-0326/2016),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2016)0386),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt(1),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(2),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásokra (05376/2017–C8-0081/2017, 05377/2017–C8-0082/2017, 05378/2017–C8-0083/2017, 05379/2017–C8-84/2017),

–  tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016)0674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016)0338 és SWD(2016)0339),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Coutonouban aláírt(3) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított partnerségi megállapodásra(4),

–  tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”)(5),

–  tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás 33. cikkére(6),

–  tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás 32. cikkére(7),

–  tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás 11. cikkére(8),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás 11. cikkére(9),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat 74. cikkére(10),

–  tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat 119. cikkére(11),

–  tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet 50. cikkére(12),

–  tekintettel a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 48. cikkére(13),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0125/2017),

1.  mentesítést ad a Bizottság számára a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-es pénzügyi évre vonatkozó elszámolásainak lezárásáról

(2016/2202(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaira, valamint bevételi és kiadási kimutatásaira (COM(2016)0485 – C8-0326/2016),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alapokkal kapcsolatos pénzügyi információkra (COM(2016)0386),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap által támogatott tevékenységekről szóló, a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésére, a Bizottság válaszaival együtt(14),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(15),

–  tekintettel az Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó műveleteinek végrehajtása tekintetében a Bizottság számára adandó mentesítésről szóló, 2017. február 21-i tanácsi ajánlásokra (05376/2017–C8-0081/2017, 05377/2017–C8-0082/2017, 05378/2017–C8-0083/2017, 05379/2017–C8-84/2017),

–  tekintettel a Bizottság által a 2014. évi mentesítés nyomon követéséről készített jelentésre (COM(2016)0674) és az ezt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumokra (SWD(2016)0338 és SWD(2016)0339),

–  tekintettel az egyrészről az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok (AKCS), másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án Coutonouban aláírt(16) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított partnerségi megállapodásra(17),

–  tekintettel az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozatra („tengerentúli társulási határozat”)(18),

–  tekintettel a negyedik AKCS–EK egyezmény második pénzügyi jegyzőkönyve keretében nyújtott közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról szóló, a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 1995. december 20-án létrejött belső megállapodás 33. cikkére(19),

–  tekintettel a 2000. június 23-án Cotonouban (Benin) aláírt, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok, illetve az Európai Közösség és tagállamai között létrejött partnerségi megállapodás pénzügyi jegyzőkönyvén alapuló közösségi támogatás finanszírozásáról és igazgatásáról, és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtott támogatás elosztásáról a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között 2000. szeptember 18-án létrejött belső megállapodás 32. cikkére(20),

–  tekintettel a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS–EK partnerségi megállapodással összhangban a 2008–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról és az EK-Szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2006. július 17-i belső megállapodás 11. cikkére(21),

–  tekintettel az Európai Unió tagállamai kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői között az AKCS-EU partnerségi megállapodással összhangban a 2014–2020 közötti időtartamra szóló többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó európai uniós támogatás finanszírozásáról, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés negyedik részének hatálya alá tartozó tengerentúli országok és területek számára nyújtandó pénzügyi támogatás elosztásáról szóló, 2013. június 24-i és 26-i belső megállapodás 11. cikkére(22),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 319. cikkére,

–  tekintettel a negyedik AKCS–EU egyezmény értelmében folytatott fejlesztési finanszírozási együttműködésre vonatkozó, 1998. június 16-i pénzügyi szabályzat 74. cikkére(23),

–  tekintettel a kilencedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó, 2003. március 27-i pénzügyi szabályzat 119. cikkére(24),

–  tekintettel a tizedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, 2008. február 18-i 215/2008/EK tanácsi rendelet 50. cikkére(25),

–  tekintettel a tizenegyedik Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló, (EU) 2015/323 tanácsi rendelet 48. cikkére(26),

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0125/2017),

1.  jóváhagyja a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolása lezárását;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek és az Európai Beruházási Banknak, továbbá gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

3. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-es pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

(2016/2202(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a nyolcadik, kilencedik és tizedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére és 94. cikke harmadik franciabekezdésére, valamint IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0125/2017),

A.  mivel az Unió afrikai, karibi és csendes-óceáni országokkal (AKCS-országok) fenntartott kapcsolatainak kereteit biztosító, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok (AKCS-országok) és az Európai Közösség és tagállamai közötti, 2000. június 23-án aláírt(27) és 2010. június 22-én Ouagadougouban (Burkina Faso) módosított(28) partnerségi megállapodás (a Cotonoui Megállapodás) fő célja a szegénység mérséklése, és végső fokon felszámolása, összhangban a fenntartható fejlődésre vonatkozóan megfogalmazott célkitűzésekkel;

B.  mivel a 2013/755/EU tanácsi határozat(29) fő célja a tengerentúli országok és területek (TOT-ok) fokozatos fejlődéséhez való hozzájárulás a TOT-ok versenyképességének fokozása és ellenálló képességének erősítése révén, csökkentve gazdasági és környezeti kiszolgáltatottságukat, valamint elősegítve az együttműködést közöttük és más partnereik között;

C.  mivel az Európai Fejlesztési Alap (EFA) az Unió legfontosabb pénzügyi eszköze az AKCS-országokkal és a TOT-okkal folytatott fejlesztési együttműködés terén;

D.  mivel az ajánlati felhívások és a szerződések odaítélése tekintetében az EFA kormányközi jellegét tükröző különböző végrehajtási módszereket alkalmaznak 79 országban, összetett szabályokkal és eljárásokkal;

E.  mivel az EFA tevékenységeit nagy kihívásokat rejtő környezetben hajtják végre, ahol vagy geopolitikai, vagy intézményi szempontból magas kockázattal kell szembenézni;

F.  mivel az EFA megfelelő végrehajtását befolyásoló külső tényezők csökkenthetik vagy megsemmisíthetik a fejlesztési erőfeszítéseket;

G.  mivel az EFA-t a tagállamok finanszírozzák és a Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) irányítja, míg egyedül a Bizottság számoltatható el az EFA mentesítéséért;

H.  mivel az Unió rendelkezik a potenciállal és súllyal ahhoz, hogy alakítsa a globális és geopolitikai kihívásokra adandó válaszokat;

I.  mivel tagállamainak történelme kötelezettségeket ró az Unióra az AKCS-országok és a TOT-ok fejlesztése tekintetében;

J.  mivel az Unió, valamint az AKCS-országok és a TOT-ok jövője összekapcsolódik földrajzi tényezők, a globalizáció és a demográfiai változások miatt;

K.  mivel a 2100-ra szóló globális népesedési előrejelzések az új migrációs áramlatok, fegyveres konfliktusok, globális felmelegedés és a számos gazdasági és szociális válság hatásaival kombinálva megkívánja az Unió azonnali figyelmét, különösen fejlesztési politikai célkitűzései keretében; mivel a fejlesztési támogatás alapvető eszköz, amelynek sokféle végrehajtási módszerét úgy kell optimalizálni, hogy e sokféle globális kihívással szembe lehessen nézni;

L.  mivel a migrációs válság nemcsak megkérdőjelezte a nemzetközi segítségnyújtási elveket és célkitűzéseket, hanem kiemelte, hogy az összes tagállamnak egységesebben és feltételek nélkül alkalmaznia kell a szolidaritás elvét;

M.  mivel a jelenlegi migrációs válság nem árnyékolhatja be a demográfiai csúcsokhoz kapcsolódó migrációs hullámok fenntarthatóságát, amelyek másféle válaszokat igényelnek;

N.  mivel az AKCS-országok és a TOT-ok felé megújított, új pénzügyi ösztönzőket és eszközöket igénylő megközelítésre van szükség;

O.  mivel friss figyelmet kell fordítani arra, hogy az AKCS-országok nagy része a fejlődő kis szigetállamok körébe tartozik; mivel a szigetek, különösen az AKCS-szigetek új nemzetközi szerepet játszanak, különösen az éghajlatváltozásról szóló nemzetközi tárgyalások eredményeképpen;

P.  mivel számos TOT található ugyanabban a régióban, mint az AKCS-országok; mivel a TOT-ok hasonló globális kihívásokkal szembesülnek, ám – az AKCS-országoktól eltérően – az európai családba tartoznak, ezért fokozott figyelmet kellene kapniuk a pénzeszközök kifizetésénél; mivel a TOT-ok igen kis mérete és a TOT-ok és az Unió közötti intézményi kapcsolat olyan sajátosságok, amelyeket figyelembe kellene venni;

Q.  mivel a Bizottság Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága és Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága 2013 szeptemberében egyetértési memorandumot írt alá annak érdekében, hogy erősítse a legkülső régiók, a TOT-ok és az AKCS-országok közötti együttműködést;

R.  mivel az Unió külső beavatkozásai nemzetközi szervezeteken keresztül zajlanak, amelyek vagy uniós alapokat kezelnek vagy az Unióval együtt finanszírozzák a projekteket, beleértve a felügyelettel és az irányítással kapcsolatos kihívásokat;

S.  mivel az uniós kötelezettségvállalás szintjét és jellegét a különböző területeken, például a demokratizálódás, az emberi jogok, a jó kormányzás, a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem terén elért mérhető eredmények alapján differenciálni kell és feltételektől függővé kell tenni, támogatást ajánlva fel a szükséges területeken a fejlődés elősegítése érdekében;

T.  mivel az AKCS-országok és a TOT-ok nagyobb felelősségvállalásának biztosításához kulcsfontosságú a rendszeres és alapos politikai párbeszéd, illetve a szakpolitikai célkitűzések kiigazításának képessége;

U.  mivel alapvető fontosságú, hogy biztosítsák az összes uniós politika és az uniós fejlesztési politikák célkitűzései közötti koherenciát;

V.  mivel alapvető fontosságú az Unió láthatóságának elősegítése és az Unió értékeinek támogatása a fejlesztési támogatás minden formájában;

W.  mivel a segítségnyújtás hatékonyságát fokozza a végrehajtási eljárások egyszerűsítése;

X.  mivel a fenntarthatóság elengedhetetlen a fejlesztési segély általános hatékonyságának növeléséhez a hatások folyamatos nyomon követése révén minden segítségnyújtási forma esetében;

Y.  mivel az uniós kormányzási támogatás a valódi kormányzási reformok végrehajtását célzó fejlesztési segély egyik kulcsfontosságú eleme;

Z.  mivel a költségvetés támogatása, miközben a változások egyik fő motorja lehet és kulcsszerepet játszik a fő fejlesztési kihívások kezelésében, jelentős támogatáskezelési kockázattal jár, és csak akkor szabad nyújtani, amennyiben átláthatóságot, elszámoltathatóságot és hatékonyságot eredményez a politikai reformok iránti bizonyított elkötelezettség mellett; mivel a költségvetési támogatás különösen a kis és elszigetelt területek, mint például az AKCS-szigetek igényeihez igazodik;

AA.  mivel az átláthatóság és az elszámoltathatóság a demokratikus ellenőrzés és a hatékony fejlesztési segély előfeltétele;

AB.  mivel az igazgatási költségek kezelését folyamatosan nyomon kell követni minden körülmények között és minden segítségnyújtási forma tekintetében;

AC.  mivel a törvénytelen pénzáramlások a fejlődő országokban súlyosbítják a szegénységet;

AD.  mivel a mentesítésért felelős hatóság megismételte az EFA uniós költségvetésbe történő bevonására irányuló felhívását az EFA és az általános fejlesztési politikák láthatóságának és demokratikus ellenőrzésének fokozása érdekében;

AE.  mivel ahhoz, hogy az uniós polgárok elköteleződjenek a fejlesztési politika mellett, maximális átláthatóság, jó irányítás és teljesítmény szükséges;

Megbízhatósági nyilatkozat

Az alapok 2015. évi pénzügyi végrehajtása

1.  megállapítja, hogy 2015-ben a kiadások négy EFA-t érintettek, nevezetesen a nyolcadik EFA-t, amely 12 480 millió eurót tett ki, a kilencedik EFA-t, ami 13 800 millió eurót, a tizedik EFA-t, 22 682 millió euróval, valamint a tizenegyedik EFA-t, amelynek összege 30 506 millió EUR volt; megállapítja, hogy a tizenegyedik EFA 29 089 millió EUR-t irányoz elő az AKCS-országok számára, valamint 364,5 millió EUR-t a TOT-ok számára, és e két összeg 1134 millió EUR-t, illetve 5 millió EUR-t foglal magában az EBB AKCS-országokra vonatkozó beruházási eszköze tekintetében; megjegyzi, hogy 1052,5 millió EUR a Bizottság az EFA-k programozására és végrehajtására vonatkozó kiadásaihoz tartozik;

2.  megállapítja, hogy e pénzeszközöket projekteken és költségvetési támogatáson keresztül használják fel az alábbi négy módon: a kifizetések 42%-a közvetlen irányítás keretében történik, ennek 24%-át költségvetési támogatáson keresztül folyósították; megállapítja, hogy a fennmaradó 58%-ot közvetett irányítás keretében folyósították, 31%-ot nemzetközi szervezeteken, 24%-ot harmadik országokon, 3%-ot pedig az uniós tagállamok szervein keresztül;

3.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a 2015. évi kiadások még mindig tartalmaznak az 1995-ben elindított nyolcadik EFA-ból származó pénzeszközöket;

4.  üdvözli a Europe Aid 2015. évi erőfeszítéseit a 2015. évi 5034 millió eurós nettó globális kötelezettségvállalások tekintetében a tizenegyedik EFA hatálybalépése miatt, amely 27 839 millió EUR-val emelte meg a kötelezettségvállalásokra fordítható forrásokat; megjegyzi, hogy a tizenegyedik EFA hatással volt a fennálló kötelezettségvállalások végrehajtásának arányára, ami 98%-ról 69,7%-ra csökkent a globális kötelezettségvállalások, valamint 91,2%-ról 63,5%-ra az egyedi kötelezettségvállalások esetében;

5.  sajnálja, hogy a kifizetési előirányzatok hiánya, amivel 2015-ben szembesült a Bizottság, nehéz költségvetési helyzethez vezetett a fejlesztési együttműködés terén, ami káros hatással volt az alapok globális teljesítményére, különösen a 483 millió EUR 2016-ra történő áthozatala és a késedelmi kamatok 1 millió EUR-ra becsült összegének kifizetése; üdvözli a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztosítsa a fejlesztési támogatás folyamatosságát a jelenlegi kifizetési hiányok hátrányos következményeinek korlátozása érdekében;

6.  tudomásul veszi a Bizottság – teljes hatáskörére vonatkozó – folyamatos erőfeszítéseit a régebbi előfinanszírozások (39% elérve, 25%-os cél mellett) és régebbi fennálló kötelezettségvállalások (reste à liquider (RAL), 46% elérve, 25%-os cél mellett) csökkentésére, illetve a nyitott lejárt szerződések számának csökkentésére, bár az EFA alatti lejárt szerződések esetében kevésbé kielégítő volt az előrelépés; ösztönzi a Bizottság szervezeti egységeit, hogy folytassák az EFA-k arányának csökkenését a lejárt szerződésekben;

A beszámoló megbízhatósága

7.  üdvözli, hogy a Számvevőszék a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös költségvetési évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentésében megállapítja, hogy a végleges éves beszámoló minden lényeges szempontból híven, valamint az EFA pénzügyi szabályzata rendelkezéseinek és a közszféra nemzetközileg elfogadott számviteli standardjainak megfelelően tükrözi az EFA-k 2015. december 31-i pénzügyi helyzetét, a tárgyévi gazdasági események eredményét, a pénzforgalmat, és a nettó eszközérték változásait;

8.  üdvözli a Bizottság arra irányuló lépéseit, hogy megoldja a 2015. évi pénzügyi kimutatásokban 2,5 millió EUR realizált kamatként feltüntetett összeget eredményező, 750 000 EUR feletti előfinanszírozási összegekre felszámított kamat, valamint a 250 000 EUR és 750 000 EUR közötti előfinanszírozási összegekre felszámított kamat visszafizettetésének kérdését; felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a 250 000 EUR alatti összegek eseteit is;

9.  sajnálja – a visszafizetési felszólítások kezelésének összefüggésében – az elköltetlen előfinanszírozásnak megfelelő 9,6 millió EUR-t kitevő, működésből származó bevételek pontatlan nyilvántartását;

10.  sajnálja, hogy a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA keretében 29,6 millió eurónyi visszafizetési felszólítást töröltek kódolási hibák, korrekciók vagy módosítások miatt; kéri a Bizottságot, hogy tegyen jelentést arról a 15,8 millió EUR-ról, amely továbbra is peres eljárás tárgyát képezi;

11.  komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egy 1 millió eurós beszedési utalványból 623 000 eurótól tekintettek el a Bizottság és az adós közötti peren kívüli egyezséget követően(30); elismeri, hogy ez megfelel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletnek („költségvetési rendelet”)(31), valamint a beszedési utalványokra vonatkozó arányossági elvnek; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az adófizetők pénze forog kockán, amelyet minden eszközzel védelmezni kell;

A beszámoló alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűsége és szabályszerűsége

12.  üdvözli, hogy a Számvevőszék véleménye szerint a 2015-ös évről szóló beszámoló alapját képező bevételek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak;

13.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék becslése szerint a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik EFA kifizetési tranzakcióit jellemző legvalószínűbb hibaarány megegyezik a 2014. évivel, azaz 3,8%, amely magasabb a 2013-as 3,4%-nál és a 2012-es 3%-nál; felhívja az EBB-t és a Bizottságot, hogy készítsenek cselekvési tervet a lényegi hibák növekvő tendenciájára vonatkozóan, és nyújtsák be azt a mentesítésért felelős hatóságnak;

14.  aggodalmát fejezi ki azonban a Számvevőszéknek a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről adott véleménye miatt, mely szerint a kifizetéseket lényegi hibák befolyásolják; aggódik a kifizetési ügyletek mintavételeinek eredményei miatt, amelyekben 140 kifizetésből 35 (25%) hibás volt; megjegyzi, hogy a belső ellenőrzési rendszerek és azok hatékonyságának ellenőrzése nem csak a Bizottság székhelyére és a kedvezményezett országokban lévő uniós képviseletekre terjed ki, hanem más szereplőkre is, például az AKCS-országok által kinevezett engedélyezésre jogosult nemzeti tisztviselőkre, ahol szintén gyakran bukkannak az ellenőrzések során hiányosságokra; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa és erősítse meg ezeket a törékeny intézményi és adminisztratív kapacitásokat;

15.  aggodalommal tölti el, hogy a 3,8%-os 2015. évi hibaarány alapját képező hibák típusai megegyeznek a 2014. évi hibatípusokkal, vagyis az igazoló dokumentumok hiánya (e hibakategória 3 692 833 millió EUR összeget érint) és a közbeszerzési szabályoknak a kedvezményezettek általi be nem tartása (e hibakategória 1 176 140 millió EUR összeget érint), e hibák a becsült hibaarány 70%-át teszik ki (míg 2014-ben 63%-át); kéri az EBB-t és a Bizottságot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket és hatékonyan javítsák a projektek finanszírozására vonatkozó, mind előzetes, mind utólagos ellenőrzéseket, hogy jelentősen csökkentsék az olyan kategóriákba tartozó hibák számát, mint például „igazoló dokumentumok hiánya” és „a közbeszerzési szabályoknak való meg nem felelés”;

16.  kifejezi továbbá tartósan fennálló aggodalmát az előzetes ellenőrzések gyengeségei miatt, mivel 28-ból 16, előzetes ellenőrzésre került végső ügyletet engedélyeztek később az előzetes ellenőrzés számszerűsíthető hibái ellenére; sajnálja, hogy a megtalált hibák többsége – az előző évekhez hasonlóan – programbecsléseket, támogatásokat és nemzetközi szervezetekkel irányított műveleteket érintett; ezért felkéri a Bizottságot, hogy fordítson nagyobb figyelmet az előzetes ellenőrzésekre az EFA végrehajtása jogszerűségének és szabályszerűségének biztosítása érdekében; elismeri, hogy a költségvetési támogatás jellege korlátozza a költségvetés-támogatás folyósítása ténybeli hibái arányának, vagyis a tranzakciók hibáknak való kitettségének értékelését;

17.  hangsúlyozza az abban a nemzeti megközelítésben rejlő kockázatot, amely a többadományozós projektekhez nyújtott bizottsági hozzájárulásokat szabályszerűségi hibáktól mentesnek nyilvánítja, amikor más adományozók hozzájárulásaival együtt kezelik és nem különítik el konkrétan meghatározható kiadási tételekre, mivel a Bizottság mindaddig feltételezi, hogy az uniós támogathatósági szabályokat betartották, amíg az egyesített összegben van annyi támogatható kiadás, ami fedezi az uniós hozzájárulás összegét;

18.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti megközelítés jelentősen korlátozza a Számvevőszék munkáját, különösen annak fényében, hogy a 2015. költségvetési évre 763 millió eurót folyósítottak költségvetési támogatásként, ami az EFA 2015. évi kiadásainak 24%-át teszi ki(32);

19.  sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsan orvosolja az előzetes ellenőrzések hiányosságait, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bizottság számára elegendő információ állt rendelkezésre információs rendszereiből, hogy megelőzze, felismerje és kijavítsa a számszerűsíthető hibákat, mielőtt a kifizetést folyósítja, azonnali pozitív hatást gyakorolt volna a becsült hibaarányra, amely 1,7 százalékponttal alacsonyabb lett volna;

20.  tudomásul veszi, hogy 89,9 millió EUR-t fizettettek vissza szabálytalanságok és hibák miatt jogosulatlan kifizetések visszatérítésére;

A biztosítási keret elemei

21.  üdvözli a váltást az általános fenntartásról a megkülönböztetett fenntartás kijelölése felé, az EFA-ra vonatkozó korábbi parlamenti állásfoglalások kérésének megfelelően, nevezetesen i) tematikus fenntartás a két magas kockázatú, függőben lévő támogatási területre közvetlen irányítás keretében (a 2015-ben kifizetett teljes összeg 18%-a) és nemzetközi szervezetekkel folytatott közvetett irányítás keretében; és ii) külön fenntartás az Afrikai Békekeret részére;

22.  tudomásul veszi a Bizottság által tett, két magasabb kockázatú területet célzó lépéseket, és felhívja a Bizottságot, hogy tegyen jelentést e lépések végrehajtásáról a Parlamentnek;

23.  kéri a Bizottságot, hogy finomítsa tovább tevékenységalapú költségvetés-tervezésének kockázatértékelését annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az ágazati biztosítás megfelelő szintjét; ebben az összefüggésben kéri, hogy értékeljék a közvetett irányítás kockázati szintjét és sérülékenységét;

24.  aggodalmát fejezi ki a közvetett igazgatás kockázatos jellege miatt, különösen a források nyomon követhetőségének hiánya esetén, amikor ezeket a Nemzetközi Együttműködési és a Fejlesztési Főigazgatóság folyósítja a helyi szereplőknek és alvállalkozóknak;

25.  úgy véli, hogy a külső ellenőrzések megállapításainak nyomon követésére szolgáló eszközök javulása pozitív eredmény; üdvözli a Bizottság által kifejlesztett új ellenőrzési alkalmazást és minőségi rácsot, és támogatja a Számvevőszék ezen új eszközök javítására irányuló ajánlását;

26.  üdvözli, hogy a fennmaradó hibaarányra vonatkozó tanulmányt négy egymást követő évben elvégezték, és az ellenőrzési, monitoring és auditálási stratégia kulcsfontosságú eszközévé vált,

27.  hangsúlyozza, hogy a fennmaradó hibaarányt úgy számítják, hogy az ellenőrző hatóságok éves hibaarányából levonják a nemzeti és uniós szinten előírt többéves pénzügyi korrekciókat;

28.  súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az éves tevékenységi jelentésben foglalt lezárt szerződések 2015. évi fennmaradó hibaarányát 2,2%-ra becsülik, ami továbbra is meghaladja a 2%-os lényegességi küszöböt, és körülbelül 174 millió eurónak felel meg, ebből 98 millió EUR vonatkozik az EFA-kra;

29.  felhívja a Bizottságot, hogy tartsa fenn magas szintű módszertani normáit a fennmaradó hibaarányra vonatkozó értékeléseiben, valamint gondosan kövesse nyomon és tartassa be a pénzügyi korrekciókat a tagállamokkal;

30.  felhívja a figyelmet arra, hogy új egyensúlyt kell teremteni az abszorpciós kapacitás, a szabályszerűség és a teljesítmény között, és hogy annak tükröződnie kell a műveletek igazgatása során;

31.  üdvözli a Bizottság Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatósága becsült ellenőrzési költségeinek a 2014-es 371 millió EUR-ról 2015-ben 293 millió EUR-ra való csökkenését, és ösztönzi a Bizottságot, hogy javítsa tovább a főigazgatóság ellenőrzésének költséghatékonyságát, biztosítva ugyanakkor, hogy a lehető legkevesebb esetben hibázzanak;

32.  kéri a Bizottságot, hogy előzetes és utólagos értékelési, menedzsment- és teljesítményértékelési eszközeibe a Bizottság „eredményorientált költségvetés” című kezdeményezésével összhangban foglalja bele az uniós külső politikáknak és fellépéseknek a kedvezményezett országok helyzetére gyakorolt hatását, amelynek elemzését a kezdeményezés célozza;

Az uniós fejlesztési együttműködés eredményorientált megközelítéséhez kapcsolódó kockázatok

33.  tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság beépítette a kockázatelemzést külső műveleteinek kezelésébe, amelyeket olyan összetett és az instabil környezetben hajt végre, melyet többfajta kockázat, a partnerországok eltérő fejlettségi szintje és kormányzási struktúrája jellemez;

34.  rámutat, hogy javítani kell a hosszú távú eredményekre (teljesítmény, eredmény és hatás) vonatkozó terminológia használatát, és rámutat annak fontosságára, hogy a különböző projektek finanszírozásáról szóló döntéseket megelőzően tényleges és fenntartható SMART-célokat kell kijelölni; hangsúlyozza, hogy külön hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a célkitűzések „realisztikusak és megvalósíthatóak” legyenek az olyan esetek elkerülése érdekében, hogy a partnerország ugyan teljesíti az eredeti célkitűzéseket, ám a fejlődést illetően nincs jelentős eredmény; megismétli, hogy a fejlesztési célok értékelése során figyelembe kell venni szociális és környezeti, valamint gazdasági szempontokat;

35.  szükségesnek tartja a költségvetési eredményekre való összpontosítástól mint egyedüli irányítási célkitűzéstől való tartózkodást, amely káros lehet a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére és az eredmények elérésére nézve; hangsúlyozza, hogy az ösztönzőkre épülő megközelítést, melyet pozitív feltételek rendszerére alapoznak – amely ösztönzőket eredményez a jól teljesítő és szigorúbb ellenőrzéseket a rosszul teljesítő kedvezményezettek számára – külön szigorú teljesítménymutatókhoz kell kapcsolni, melyek lehetővé teszik a hiányosságok és az elért eredmények értékelését célzó számszerűsíthető megközelítést;

36.  határozottan kiemeli, hogy az összes, pozitív feltételeken alapuló rendszernek kivétel nélkül meg kell felelnie az elővigyázatosság elvének;

37.  emlékeztet arra, hogy a jelentős – külső, pénzügyi és operatív – kockázati tényezők az azonosítástól a végrehajtási szakaszig történő rendszeres nyomon követése, feltérképezése és minősítése nemcsak az eredményes pénzgazdálkodást és a kiadások eredményességét, hanem az uniós intézkedések hitelességének, fenntarthatóságának és hírnevének biztosítását is szolgálja; úgy véli, hogy az előkészítő műveletek, valamint az országok kockázati profiljának kialakítása megkönnyítik a gyors kockázatcsökkentési stratégiák kidolgozását arra az esetre, ha egy partnerországban romlik a helyzet;

38.  hangsúlyozza, hogy folyamatosan ki kell igazítani az ellenőrzési környezetet és a kockázatkezelési feladatköröket ahhoz, hogy azok figyelembe vegyék a támogatási eszközök és lehetőségek új formáit, úgymint a finanszírozási források ötvözését, a vagyonkezelői alapokat és a más nemzetközi pénzügyi intézményekkel való partnerségeket, és akkor is, amikor a kedvezményezett országok különböző típusú támogatásokból részesülnek;

39.  úgy véli, hogy a partnerországok kapacitásépítésének, kormányzási struktúrájának és szerepvállalásának fejlesztése szintén nélkülözhetetlen a rendszerszintű kockázatok mérséklésének érdekében, ami lehetővé teszi, hogy a finanszírozás elérje a kívánt célokat és megfeleljen a három „E” (economy, efficiency, effectiveness –gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség) követelményének, figyelmet fordítva az ökológiára, az egyenlőségre és az etikára is; ösztönzi e tekintetben a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább a helyi könyvvizsgáló cégek és helyi szolgáltatások igénybevételének lehetőségét és kockázatait, teljes átláthatóság és elszámoltathatóság biztosítása mellett;

40.  elismeri, hogy a költségvetési rendelet lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy helyi könyvvizsgáló cégeket alkalmazzanak; azonban hangot ad komoly aggodalmának a EuropeAid menedzsmentinformációs rendszerének hiányosságai miatt a külső ellenőrzések eredményei és nyomon követése tekintetében, amint azt a Számvevőszék az EFA-ra vonatkozó 2014. évi mentesítési eljárása során megemlítette; sürgeti a Nemzetközi Együttműködés és a Fejlesztés Főigazgatóságát, hogy vezesse be az ellenőrzések megbízhatóságának értékelésére alkalmazott minőségmátrixot a kedvezményezettek által közvetlenül alkalmazott helyi könyvvizsgáló cégek által elvégzett ellenőrzések és költségvizsgálatok esetében, ahol az elégtelen minőség kockázatát magasabbnak értékelik, és az ellenőrzési és vizsgálati jelentések nem tartalmaznak elegendő információt a ténylegesen elvégzett munkáról ahhoz, hogy a jelenleg alkalmazott mátrixot hatékonyan lehessen használni;

Az EFA-támogatás hatékonyságának javítása

41.  hangsúlyozza továbbá, hogy a fejlesztési támogatás – különösen az alkalmazott eszközök, a támogatásnyújtási módszerek és az érintett pénzeszközök – hitelességének megalapozásához szükséges, hogy fel lehessen mutatni az e támogatás révén elért eredményeket, de azt is, hogy a külső politikák és az uniós fellépések közötti koherencia, valamint a fejlesztési támogatás célkitűzései, különösen a szociális fejlődésre, az emberi jogok védelmére és a környezetvédelemre irányuló célkitűzések is megvalósulnak;

42.  emlékeztet arra, hogy a támogatás hatékonysága, a partnerország fejlesztési eredmények iránti felelősségvállalása és a partnerországok irányítási kereteire való támaszkodás olyan vezérelvek, amelyeket rendszeresen finomítani kell;

43.  hangsúlyozza, hogy elengedhetetlen, hogy a projektek végrehajtásának módját hozzáigazítsák a kitűzött célokhoz minden egyes esetben és minden egyes projekt esetében; úgy véli, hogy a hatékonyság tekintetében jobb eredményt lehet elérni olyan projektek támogatása révén, amelyek igazodnak az előre meghatározott célkitűzésekhez, valamint konkrét és azonosítható eredményekhez vezetnek és a helyi közösségek fenntartható fejlődését célozzák;

44.  úgy véli, hogy az EFA-n keresztül finanszírozott infrastrukturális projektek esetében alapvető fontosságú egy független külső értékelés, amely figyelembe veszi a projektek szociális és környezeti hatását, valamint hozzáadott értékét; úgy véli, hogy a finanszírozási határozatokat megfelelő költség-haszon elemzéshez kell kapcsolni, és hogy a támogatást olyan projekteknek kell megítélni, amelyek megvalósítása nem jár hátrányos környezeti, pénzügyi vagy szociális hatással;

45.  emlékeztet arra, hogy a teljesítmény nyomon követésének és az eredmények értékelésének aláásása káros a nyilvános elszámoltathatóság céljai és a politikai döntéshozók átfogó tájékoztatása szempontjából; rámutat, hogy elengedhetetlen, hogy a Parlament világos képet kapjon az Unió fő célkitűzései megvalósulásának valós mértékéről; hangsúlyozza egy kiegyensúlyozottabb megközelítés fontosságát, amely kevesebb titoktartást és nagyobb átláthatóságot foglal magában, különösen a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések tekintetében;

46.  úgy véli, hogy a kiválasztott végrehajtási módban rejlő eredendő kockázatok értékelése alapvetően fontos az Unió pénzügyi forrásainak lekötése előtt és a várható eredmények figyelembevételekor; úgy véli, hogy a projektek sokfélesége, mind a tárgy, mind a végrehajtás tekintetében, alapvető fontosságú az EFA-támogatás eredményességének biztosítása érdekében;

47.  úgy véli, hogy az igazgatási és technikai erőforrások erőteljesebb támogatására van szükség az EFA-támogatások hatékonyságának javításához, különösen a szabályok összetettségére való tekintettel, mivel az EFA költségvetési rendelete nem önálló dokumentum és más jogi forrásokkal együtt kell alkalmazni, ami a jogbizonytalanság és a hibák jelentős kockázatát hordozza;

48.  úgy véli, hogy a pénzeszközök elosztására vonatkozó szabályok egyszerűsítésére van szükség a források jobb kihasználásának biztosítása, valamint a támogatás hatékonyságának fokozása érdekében; ösztönzi a Bizottságot, hogy kezdeményezze a pénzeszközök elosztására vonatkozó szabályok egyszerűsítését és támogassa a helyi partnereket a projektek végrehajtásában; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy az egyszerűsítés nem történhet a jelenlegi előzetes és utólagos ellenőrzések és ellensúlyok kárára, amelyek nélkülözhetetlenek az átfogó felügyelethez; hangsúlyozza, hogy már most is állandó hiányosságok állnak fenn az előzetes ellenőrzések során, és e területen az egyszerűsítést gondosan mérlegelni kell a kockázatokkal szemben; emlékezteti a Bizottságot, hogy fektessen hangsúlyt a kisebb adminisztratív terhek és a hatékony pénzügyi ellenőrzés közötti megfelelő egyensúlyra a fejlesztési források kiosztására vonatkozó szabályok egyszerűsítése mellett;

49.  kijelenti, hogy a források elosztására vonatkozó szabályok egyszerűsítése nem jelentheti azt, hogy az előirányzatokat az alap-jogiaktusok céljaitól és elveitől eltérően használják fel, és úgy véli, hogy a vagyonkezelői alap révén történő finanszírozás nem történhet az EFA és a hosszú távú uniós szakpolitikák rovására;

„Tudás, teljesítmény és eredmények” munkacsoport

50.  üdvözli az EU fejlesztési és együttműködési eredménykerete elindításával összefüggő projektek kiválasztott eredményeiről szóló első jelentést, kiegészítő lépésként a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy javítja elszámoltathatóságát és kibővíti a folyamatban lévő műveletek eredményeiről szóló jelentéstételét; különösen érdekli a szervezeti teljesítménymutatók jegyzéke, amelyek segítségével mérik és bejelentik a fejlődésre gyakorolt hatásokat, valamint a partnerországok és a Bizottság szervezeti egységei által elért eredményeket;

51.  úgy véli, hogy hasznos lenne ezt az információt rendszeresen feltüntetni a következő éves tevékenységi jelentésekben az eredményekhez való uniós hozzájárulások alakulásának követése érdekében a fejlesztési együttműködés különböző területein, mint az államháztartás irányítása, a jó kormányzás vagy a támogatásötvözési tevékenységek révén elért tőkeáttételi hatások;

Az uniós képviseletek által elért eredmények értékelése

52.  üdvözli az Unió képviseletei által elért globális eredmények elemzésében elért haladást, amely a fő teljesítménymutatók és a kitűzött célok összehasonlításából származó eredményeken alapul a belsőkontroll-rendszerek és az ellenőrzési rendszerek hatékonysága, valamint a műveletek és források 2015-ös hatékony kezelése tekintetében;

53.  nagyratörőbb ambíciókra szólít fel az EFA-források stratégiája, kezelése és elszámoltathatósága vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy ez egy lehetőség valamennyi EFA-tevékenység rezilienciájának optimalizálására a gazdasági és pénzügyi hatékonysági kritériumok megerősítése, illetve a hatékonyság és az eredményesség terén elérhető előnyök azonosítása révén, amelyeket az irányítás eredményessége tükröz; úgy véli, hogy az igényfelmérések előkészítése egy hatékony előzetes szakasz az uniós finanszírozás végleges hatékonyságának biztosításához;

54.  tudomásul veszi a külső támogatások kezeléséről szóló 86 jelentésben szereplő információk rendkívüli fontosságát ahhoz, hogy a Bizottság megbízhatósági nyilatkozatot adjon ki a külső támogatások kezeléséről, valamint a képviseletek teljesítményében tapasztalható pozitív tendenciát, mivel 2015-ben a 24 fő teljesítménymutatóból 20 megfelelt a céloknak, míg 2014-ben csak 15;

55.  sajnálja azonban, hogy a 86 képviseletből kilenc nem érte el fő teljesítménymutatóik 60%-os referenciaértékét; felhívja a Bizottság szervezeti egységeit, hogy a képviseletekre vonatkozó tendenciák elemzésének finomítása és konszolidálása érdekében szorosan kövessék nyomon azokat a képviseleteket, amelyek a közelmúltban érték el a 60%-os célt, vagy amelyek éppen csak meghaladták azt;

56.  felkéri a Bizottság szervezeti egységeit, hogy rendszeresen frissítsék a fő teljesítménymutatók, valamint a kapcsolódó értékelési módok meghatározását, és fejlesszék tovább kockázatértékelésüket, különösen a kockázati profil létrehozása révén (előzetes vagy utólagos kockázatok) az egyes képviseletek portfóliójának projektjeiben azzal a céllal, hogy már a korai szakaszban kizárólag életképes projekteket válasszanak ki; határozottan javasol egy átfogóbb előzetes kockázatértékelést, hogy csak a legéletképesebb projekteket válasszák ki;

57.  felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy tipológiát a projektek végrehajtásában előforduló akadályok és nehézségek okaira annak érdekében, hogy haladéktalanul azonosítsák a legmegfelelőbb válaszokat és korrekciós intézkedéseket;

58.  alapvető fontosságúnak tartja, hogy a képviseletek vezetői folyamatosan tudatában legyenek annak, hogy kulcsfontosságú szerepet töltenek be a megbízhatóság átfogó erősítése és a műveletek irányítása tekintetében, különösen az olyan tényezők mérlegelése kapcsán, amelyek miatt a Számvevőszék fenntartással élhet;

59.  határozottan megismétli, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) személyzetét alkalmazó uniós képviseletek elszámoltathatóságát átfogó módon meg kell erősíteni; úgy véli, hogy ezt a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések mellett kell végrehajtani, amelyeket az uniós képviseletek vezetői készítenek és írnak alá;

60.  úgy véli, hogy az uniós képviseletek vezetőit egyértelműen emlékeztetni kell feladataikra, illetve irányítási és ellenőrzési felelősségükre, és arra, hogy ne csak feladataik politikai oldalára koncentráljanak;

61.  felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen jelentést a megtett korrekciós intézkedésekről akkor, ha egy projekt három egymást követő évben „piros” minősítést kap az 5. fő teljesítménymutatóval (azaz a végrehajtás előrehaladása esetében piros jelzésű projektek százalékos aránya) és a 6. fő teljesítménymutatóval kapcsolatban (azaz az eredmények elérése esetében piros jelzésű projektek százalékos aránya) annak érdekében, hogy gyorsan újravizsgálják az eredeti programozási célkitűzéseket, a rendelkezésre álló pénzeszközöket megfelelőbb projektekre és támogatási igényekre csoportosítsák át vagy akár csak megfontolják a projekt leállítását;

62.  tudomásul veszi a projektfinanszírozás és a közvetlen költségvetés-támogatás folyósítása leállításának diplomáciai következményeit, de határozottan hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát;

63.  sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ-szel és annak szervezeteivel folytatott műveletek nyomon követésére, a régi fennálló kötelezettségvállalásokra – különösen az Európai Fejlesztési Alap (EFA) keretében – és a közös külkapcsolati információs rendszerből származó, a külső támogatások kezeléséről szóló jelentések elkészítéséhez használt adatok és értékek megbízhatóságára;

64.  hangsúlyozza, hogy a 8., a 9., a 10. és a 11. EFA összes forrása 76,88 milliárd eurót tesz ki, amelyből 41,98 milliárd EUR a kifizetések összege; rendkívül aggódik amiatt, hogy a fennálló kötelezettségvállalások összege 11,61 milliárd EUR és a 2015 végén rendelkezésre álló egyenleg 23,27 milliárd eurót tesz ki(33);

Eredményorientált monitoring

65.  felhívja a Bizottságot, hogy a döntéshozatali folyamatok során levont tanulságok figyelembevételével biztosítsa, hogy az értékelés és a politikaalkotás között érdemi kapcsolat legyen; kéri a Bizottságot, hogy jelöljön ki megfelelő irányítási kapacitás a különféle értékelési tevékenységekhez és biztosítsa a EuropeAid értékelés és az eredményorientált monitoringrendszerek megbízhatóságát;

66.  emlékeztet, hogy a Bizottság minőségbiztosítás iránti elkötelezettsége részeként külső, objektív és pártatlan visszajelzést kell nyújtani a Bizottság támogatási projektjeinek és programjainak teljesítményéről; úgy véli, hogy az értékelések eredményei olyan kulcsfontosságú elemek, melyeket hasznosítani kell a szakpolitikákban és a politikai felülvizsgálati folyamatokban, elősegítve a stratégiai politikai célkitűzések kiigazítását és a többi uniós szakpolitikával való koherencia fokozását; helyénvalónak tartja garantálni, hogy a finanszírozott projektek végső értékelése egy utólagos független elemzésen alapul;

67.   úgy véli, hogy a különböző típusú értékelések eredményeinek elemzésébe és összesítésébe való befektetés segíti a Bizottságot, hogy ne csak átfogó képet kapjon a trendekről, hanem tanulságok levonását is lehetővé tegye, ami erősíti az értékelési folyamatok hatékonyságát, és közben jobb bizonyítékot is szolgáltat a döntéshozatal és a politikaformálás terén;

68.  úgy véli, hogy a tudás valamennyi eszköz révén való megosztása kulcsfontosságú nem csak az értékelési kultúra, hanem elsősorban az eredményes teljesítménykultúra kialakítása szempontjából;

Költségvetés-támogató tevékenységek

69.  megjegyzi, hogy az 5,746 millió EUR összegű összes kifizetésből 1,26644 millió eurót (22%) fordítottak költségvetés-támogatásra 2015-ben;

70.  úgy véli, hogy a költségvetés-támogatás a fejlesztési támogatás sajátosságaihoz igazított olyan támogatási mód, amely az ország felelősségvállalásának és a támogatás hatékonyságának fokozása révén konkrét eredményeket mutat a fejlesztési politika célkitűzéseinek elérése terén; megjegyzi azonban, hogy a költségvetés-támogatás pénzkezelési kockázatokkal jár és bizonytalansághoz vezethet az eredmények és a teljesítmény tekintetében; felhívja a Bizottságot a fejlesztési támogatás helyes használatának biztosítására a költségvetés-támogatáson keresztül, különösen azáltal, hogy személyre szabott képzéseket nyújt és technikai segítségnyújtást biztosít a kedvezményezettek számára;

71.  üdvözli a Bizottság 2016. évi éves költségvetés-támogatási jelentését, amely áttekinti a 2015-ös kulcsfontosságú eredménymutatókat az uniós költségvetés-támogatásban részesülő országokban; ösztönzi a Bizottságot, hogy közelgő éves tevékenységi jelentésébe foglalja bele e jelentés eredményeit;

72.  emlékeztet a négy támogathatósági feltétel folyamatos betartására a szerződéskötés előtti szakaszban, a kitűzött célok alakulására és a jóváhagyott várható eredményekre a költségvetés-támogatás ellenőrzése során;

73.  hangsúlyozza, hogy egyértelműen ki kell mutatni a költségvetés-támogatás alkalmazásának a kívánt fejlesztési eredményekhez való hozzájárulását, és a támogatás felhasználását az államháztartási gazdálkodás és a demokratikus felügyelet és elszámoltathatóság javulásától, valamint a kedvezményezett országok nemzeti parlamentjei és polgárai számára biztosított teljes átláthatóságtól kell függővé tenni; elsődlegesnek tartja e támogatás összekötését a korrupció elleni hatékony harccal azokban az országokban, amelyek költségvetés-támogatásban részesülnek;

74.  úgy véli, hogy a kifizetésre vonatkozó teljesítménykritériumoknak alapvető tényezőknek kell lenniük a költségvetés-támogatási tevékenységek kezelése során, valamint az elmélyült politikai és szakpolitikai párbeszéd érdekében;

75.  szükségesnek tartja a politikai és szakpolitikai párbeszéd megerősítését, valamint a támogatások feltételekhez való kötésének és a logikai láncstruktúrának a szigorítását annak érdekében, hogy a kifizetéseknek az elért eredményektől, a kiválasztott célkitűzésektől és az előre meghatározott fő teljesítménymutatóktól való függővé tétele révén biztosítani lehessen a döntések és a kifizetési előfeltételek közötti koherenciát; felkéri a Bizottság szervezeti egységeit, hogy ennek megfelelően erősítsék meg jobban a felügyeleti keretet; felhívja a Bizottságot, hogy szorosan kísérje figyelemmel és rendszeresebben tegyen jelentést a teljesítményről és az eredményekről;

76.  felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyenek jelentést a 2015-ben elindított addisz-abebai adózási kezdeményezés végrehajtásáról, különösen az adókikerülés, az adókijátszás és a jogellenes pénzmozgások kezelése érdekében indított tevékenységekről; úgy véli továbbá, hogy a kormányzati hatékonyság és a közpénzekkel való gazdálkodás, a korrupció és a csalás jelentik a folyamatosan és alaposan ellenőrizendő fő kockázatokat;

A vagyonkezelői alapok és a támogatásötvözési eszközök felügyeleti dimenziójának fejlesztése

77.  elismeri a külön vagyonkezelői alapok kialakítására vonatkozó indoklást, mint a különböző érdekelt felektől származó pénzügyi forrásokat összefogó eszköz azzal a céllal, hogy növeljék a rugalmasságot és felgyorsítsák a nemzetközi problémákra, nagyobb válságokra vagy vészhelyzetekre adandó uniós választ; úgy véli ugyanakkor, hogy a kisebb léptékű, egyértelműen azonosított célkitűzésekkel, szereplőkkel és kedvezményezettekkel bíró, konkrét eredményeket hozó és hosszú távú stratégiára választ adó projektek is hatékonyan részt vehetnek az e kihívások leküzdésére tett uniós válaszokban;

78.  úgy véli, hogy bármely új fejlesztési eszköznek az EFA-val való koherenciáját és komplementaritását megfelelően figyelembe kell venni, különösen a támogatás hatása, valamint a teljes hozzájárulásokból fedezett igazgatási és adminisztratív költségek szempontjából; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az új fejlesztési eszközök mindig összhangban legyenek az Unió átfogó stratégiájával és fejlesztéspolitikai célkitűzéseivel;

79.  aggodalmát fejezi ki a vagyonkezelői alapok és a támogatásötvözési platformok sokfélesége miatt, amelyeket a tagállamok jelentős összegekkel finanszíroznak, de nem részei az uniós költségvetésnek; határozottan kiemeli az irányítás, a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság tekintetében felmerülő lehetséges problémákat; figyelmezteti a Bizottságot a fejlesztési politika célkitűzéseinek kiszervezésével és felhígításával kapcsolatos kockázatokra; felhívja az Európai Számvevőszéket, hogy segítse a kockázatok értékelését, az átláthatóság és az elszámoltathatóság átfogó javítását, valamint hasonlítsa össze a vagyonkezelői alapok által és az EFA közvetlen vagy közvetett irányítása alatt végrehajtott beruházások hatékonyságát;

80.  megjegyzi, hogy a szükséghelyzeti alapok eseti válaszintézkedés részét képezték, ami azt mutatja, hogy az EFA, az uniós költségvetés és a többéves pénzügyi keret nem rendelkezik a nagyobb válságok esetében alkalmazandó gyors és átfogó megközelítéshez szükséges erőforrásokkal és rugalmassággal; úgy véli, hogy több időre van szükség hatékonyságának bizonyításához;

81.  tudomásul veszi az „Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért” létrehozását, de sajnálatának ad hangot, amiért nem került sor a Parlamenttel való előzetes konzultációra annak ellenére, hogy a Parlamentnek a Bizottság által vállalt politikai elkötelezettség alapján fokozott felügyeleti joga van az EFA programozása tekintetében; megjegyzi, hogy a tagállamok és más adományozók (Svájc és Norvégia) által eredetileg vállalt összeg 57%-át fizették be a szükséghelyzeti alapba (vagyis 47,142 millió eurót); megjegyzi, hogy az EFA tartalékából 1,4 milliárd eurót fognak felhasználni a szükséghelyzeti alaphoz, és hogy a tagállamok által teljesített összes pénzügyi vállalás mindössze 81,492 millió eurót tesz ki (azaz az előre jelzett 1,8 milliárd EUR 4,3%-át); tudomásul veszi a Bêkou szükséghelyzeti alap által vállalt és kifizetett 34,925 millió eurót;

82.  felhívja a Bizottságot, hogy hajtson végre átfogó ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek biztosítják a politikai ellenőrzést – különösen a Parlament részéről – ezen új eszközök irányítása, igazgatása és végrehajtása terén a mentesítési eljárással összefüggésben; fontosnak tartja, hogy egyedi célkitűzésekkel, célokkal és felülvizsgálatokkal rendelkező egyedi felügyeleti stratégiákat dolgozzanak ki ezen eszközökre;

83.  rendkívül aggódik amiatt, hogy a célkitűzések nem eléggé konkrétak, illetve nincsenek kötelező érvényű mutatók és mérhető célok a vagyonkezelői alapok teljesítményének értékeléséhez; kéri, hogy erősítsék meg jobban a teljesítmény nyomon követésére vonatkozó, a tervezett fellépésekkel – többek között az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel teljes mértékben összhangban álló közép- és hosszú távú célokkal – kapcsolatos rendelkezéseket (vagy eredménymátrixokat vagy kereteket);

84.  különösen érdeklik a meglévő támogatásötvözési eszközök által elért tőkeáttételi arányokra vonatkozó információk, különös tekintettel a hozzáadott értékre és az addicionalitásra a klasszikus uniós támogatáshoz képest;

A nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kereteinek megerősítése

85.  megjegyzi, hogy a nemzetközi szervezetekkel és fejlesztési ügynökségekkel közvetett irányítás révén végrehajtott EFA-beavatkozások összege 810 millió EUR volt, ebből 347 millió EUR az ENSZ Biztonsági Tanácsa révén;

86.  elismeri a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés hozzáadott értékét bizonyos körülmények között; rámutat azonban olyan visszatérő hiányosságokra, mint a hibaarányt érintő pénzügyi hibák szintje, a jelentéstételi hiányosságok, annak problémája, hogy kinek tulajdoníthatóak az eredmények és ennek következtében az Unió mint adományozó láthatóságának hiánya, valamint annak szükségessége, hogy az eredményorientáltság és az ár-érték arány tekintetében összehangolják az elvárásokat;

87.  különösen a társfinanszírozott és a több adományozót magukban foglaló kezdeményezések esetén ösztönzi a Bizottságot vagy a nemzetközi intézményeket, hogy:

i.  becsüljék fel és tervezzék meg a projekt várható hozadékát, és azt, hogy az egyes partnerek mennyiben járulnak hozzá a végeredményhez és a szélesebb körű hatásokhoz, annak elkerülése érdekében, hogy megkérdőjeleződjön, kinek jár elismerés az eredményekért, vagyis hogy mi köszönhető az uniós támogatásnak, és mi a többi adományozó hozzájárulásának;

ii.  ötvözzék a kormányzási struktúrákat az uniós struktúrákkal, különösen kockázatkezelési módszereik javítása révén; vegyék figyelembe, hogy a források helyettesíthetőségét a pénzkezelési kockázatok magas szintje miatt szorosan nyomon kell követni;

iii.  javítsák a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés kereteinek modelljeit, különösen az irányítási költségek alaposabb ellenőrzésének biztosítása érdekében;

iv.  biztosítsanak koherenciát a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés keretében végrehajtott projektek, illetve az uniós fellépések és szakpolitikák között;

Az Afrikai Békekeret igazgatása

88.  megjegyzi, hogy az Afrikai Békekeret (APF) az az uniós pénzügyi eszköz, amelynek célja az Afrikával való együttműködés támogatása a béke és biztonság területén, és amely 2015-ben összesen 901,2 millió EUR lekötött előirányzattal és 600 millió EUR értékű szerződéssel, és a tizenegyedik EFA keretében fizetett teljes összeggel rendelkezett; tudomásul veszi, hogy az APF pénzeszközeinek közel 90%-át az Afrikai Unió Bizottságával – az Afrikai Unió végrehajtó szervével – aláírt megállapodások révén kezelik;

89.  megállapítja, hogy a Bizottság nem bízik az évek óta működő Afrikai Békekeret végrehajtásában; ezzel összefüggésben meglepőnek tartja a Bizottság javaslatát, hogy még több forrást irányítsanak az afrikai biztonsági fellépések céljára; azt is hangsúlyozza, hogy 15 éve átmeneti megoldásnak számít az Afrikai Békekeret EFA-ból történő finanszírozása; hangsúlyozza, hogy ezekben az években a fejlesztésfinanszírozás pénzügyi szempontból jelentősen hozzájárult az afrikai biztonságpolitikákhoz, miközben nem léteznek fejlesztési célú uniós biztonsági kiadások;

90.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az APF irányítását és operatív nyomon követését ellenőrző rendszer nem tudta hatékony megvédeni az EFA-t az illegális és a szabálytalan kiadásoktól és az enyhítő intézkedések végrehajtása nem volt megfelelő a feltárt intézményi hiányosságok orvoslásához; sajnálja az Afrikai Békekeret finanszírozott tevékenységeire vonatkozó nyomon követési és jelentéstételi rendszerek hiányosságait is;

91.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetési rendelet követelményeinek megfelelően elvégzett pillér-értékelések eredményeit nem vették figyelembe, nevezetesen a számviteli, közbeszerzési és átruházási eljárások meg nem felelését illetően; sajnálja, hogy a korrekciós intézkedéseket nem hajtották végre gyorsabban;

92.  felkéri a Bizottságot, hogy igazítsa ki az irányítást, a koordinációt és a részt vevő érdekelt felek (vagyis a Bizottság szervezeti egységei, az Európai Külügyi Szolgálat és az uniós képviseletek) feladatait az Afrikai Békekeret finanszírozásának nyomon követésében és a folyamatban lévő projektjeiről való jelentéstétel során;

93.  kéri a Bizottságot, hogy a korrekciós intézkedésekről, a visszafizetésekről és az APF pénzeszközeinek igazgatásában megvalósuló javulásokról megfelelő időben tegyen jelentést a Parlament számára;

Együttműködés a TOT-okkal

94.  tudomásul veszi, hogy az EFA-k elsősorban az afrikai országokra összpontosítanak, és úgy véli, hogy a TOT-okat nem kellene háttérbe szorítani a politikai célkitűzéseket illetően; felhívja a Bizottságot, hogy valósítson meg több szinergiát az Unió belső és horizontális politikái és a TOT-ok konkrét részvétele között;

95.  úgy véli, hogy figyelmet kell fordítani a támogatás teljesítményére és a fejlesztési politika hatására, de a TOT-okkal egy földrajzi területen található országokra vonatkozó más európai és nemzetközi politikákra is; felszólít, hogy fordítsanak különös figyelmet Mayotte sajátos helyzetére azon okból kifolyólag, hogy 2014-ben TOT-ból legkülső régióvá vált;

96.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a finanszírozás méltányos és egyenlő mértékű előnyöket nyújtson valamennyi TOT számára; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is támogassa a TOT-ok közigazgatási szerveit az EFA és a projektek végrehajtásában, különösen a képzés és a technikai segítségnyújtás révén;

97.  emlékeztet a TOT-ok földrajzi jellemzőire; felhívja a Bizottságot, hogy integrálja jobban a TOT-ok finanszírozására vonatkozó célzott fő teljesítménymutatókat; arra is felhívja a Bizottságot, hogy a BEST előkészítő intézkedés (a biológiai sokféleség és ökoszisztéma-szolgáltatások önkéntes rendszere az Unió legtávolabbi régióiban és tengerentúli országokban és területeken) kibővítésének részeként javasoljon egy állandó mechanizmust a biológiai sokféleség védelmére, az ökoszisztéma-szolgáltatások kidolgozására és az éghajlatváltozás hatásainak leküzdésére az EU tengerentúli országaiban és területein;

98.  újból felszólítja a Bizottságot, hogy 2020-ra a hozzon létre egy egyedi finanszírozási eszközt a TOT-ok számára, figyelembe véve különleges státuszukat és azt, hogy az európai család tagjai;Az EFA válasza a sürgető globális kihívásokra

A migráció és a fejlesztési támogatás

99.  emlékeztet arra, hogy az uniós fejlesztési politika fő célkitűzése a szegénység csökkentése, majd felszámolása, valamint, hogy az EFA révén haladás történt az AKCS-országokban és a TOT-okban; úgy véli, hogy a sikeres fejlesztési támogatás és a migrációs kérdések kapcsolódnak egymáshoz, mivel a migráció társadalmi és gazdasági sebezhetőségből eredhet, és mivel a migráció kiváltó okainak enyhítése a célzott fejlesztési támogatásra vezethető vissza;

100.  tudomásul veszi az Unió nemrégiben elfogadott globális stratégiáját a fenntartható fejlődés 2030-ig való eléréséről, ami tovább fogja erősíteni a fejlesztés és a migráció közötti kapcsolatot, illetve bevonja a migrációt és a biztonságot az új fejlesztési és együttműködési keretbe;

101.  emlékeztet a Parlament migrációval kapcsolatos átfogó megközelítésére, amely többek között a migráció kiváltó okainak kezelése révén a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolat megerősítését, valamint a migrációs válságra adott válaszokkal kapcsolatos támogatások átalakítását is magában foglaló, új szakpolitikai elegy;

102.  tudomásul veszi, hogy az Unió megerősítette a biztonsági terület reformjának támogatását; úgy véli azonban, hogy a Bizottságnak biztosítani kell, hogy az alapokat ne orientálják a biztonság előmozdítására a demokratikus reformok támogatásának ezzel párhuzamos megerősítése nélkül;

103.  úgy véli, hogy a migrációs válság kiterjedése a gyorsabb és hatékonyabb támogatásnyújtás iránti igényt váltotta ki; hasznosnak véli megfelelő ágazati kódot kidolgozni a migrációra az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottságában, hogy jobban integrálják a migrációt a fejlesztési menetrendbe és célokba, hogy megkönnyítsék a pénzeszközök kódolását és felhasználását, és hogy jobban nyomon követhetők és ellenőrizhetők legyenek a migráció kiváltó okai elleni harccal kapcsolatos külső tevékenységet célzó összegek;

104.  üdvözli, hogy egy külső beruházási terv indítását tervezik Afrikában az Európai Stratégiai Beruházási Alap mintájára a beruházások terén fennálló konkrét szűk keresztmetszetek kezelése érdekében; úgy véli, hogy ez az egyik legmegfelelőbb és leghatékonyabb eszköz a Parlament azon hosszú távú céljának eléréséhez, hogy az embereknek megfelelő lakhatási feltételeket nyújtson, és ezáltal kezelje az Afrikából kiindult, túlzott mértékű migráció kiváltó okait is;

105.  elismeri, hogy az EFA pénzeszközei hozzájárulnak a jelenlegi globális menekültügyi és migrációs válság kiváltó okainak kezeléséhez; kiemeli, hogy az EFA pénzeszközei nem használhatók fel a rendelkezésekben meghatározott olyan céloktól eltérően, mint a biztonsági ellenőrzések a határokon és a hatékony visszatérési intézkedések; felhívja a Bizottságot, hogy kötelezze el magát konstruktívan az uniós költségvetés, az EFA és a kétoldalú együttműködések közötti szinergiák megvalósítására, a migrációs válság megelőzésével kapcsolatos kérdések kezelése érdekében;

106.  felszólít az uniós külső migrációs politika és a szakpolitikai lehetőségek stratégiai értelmezésének és keretének folyamatos finomítására a kulcsszereplők bevonásával, biztosítandó az egyértelműséget és a külső migrációs mechanizmusok összehangolt és koherens igénybevételét rövid, közép-, és hosszú távon, az uniós költségvetés keretein belül vagy azon kívül;

107.  úgy véli, hogy feltétlenül össze kell hangolni a jobb eredmények szükségességét a megfelelő források rendelkezésre állásával annak biztosítása érdekében, hogy a migrációs válság által keltett jelenlegi és jövőbeni kihívásokra adott átfogó és fenntartható uniós válasz igen ambiciózus legyen; úgy véli, hogy az EU külső migrációs politikájával kapcsolatos kiadásait hatékonyabban kell végrehajtani, és hogy a kiadásoknak teljesíteniük kell a „hozzáadott érték” kritériumait annak érdekében, hogy megfelelő életkörülményeket lehessen biztosítani az emberek számára a származási országukban és más AKCS-országokban;

108.  felhív minden főbb szereplőt, hogy fontolják meg és megfelelően vegyék figyelembe a beavatkozások rugalmassága, a pénzeszközök kiegészítő jellege, szintje és hatásának szükséges növelése, valamint a lehetséges szinergiák és az uniós beavatkozás addicionalitása közötti egyensúlyt;

109.  úgy véli, hogy az is hátráltatja az alapok végrehajtásával és a felelősségi körök beazonosításával kapcsolatos parlamenti ellenőrzést – és így nehezíti a migrációval összefüggő külső fellépések támogatására ténylegesen elköltött pénzösszegek pontos felmérését –, hogy az eszközök szétaprózódtak, és céljaik nem kapcsolódnak egymáshoz; sajnálja, hogy ez a hatékonyság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság hiányához vezet; szükségesnek tartja a meglévő szakpolitikai eszközök felhasználásának új alapokra helyezését, célkitűzések világos és megújított halmazát követve, fokozva általános hatékonyságukat és láthatóságukat;

110.  ezzel összefüggésben úgy véli, hogy kellően figyelembe kell venni a támogatások megfelelő hozzárendelését a különböző, folyamatosan változó külső migrációs kérdésekhez, egyidejűleg biztosítva a kifizetett források megfelelő felügyeletét is a hűtlen kezelés és a kettős finanszírozás elkerülése érdekében, biztosítva ugyanakkor, hogy más AKCS-országok továbbra is élvezzék az EFA-ból nyújtott támogatást;

111.  úgy véli, hogy az éghajlatváltozás és annak kihívásai, a migráció és a fejlődés szorosan összekapcsolódnak; felszólít ezen összefüggés jobb megértésére a fejlesztési támogatás előirányozásában és a fejlesztési politika célkitűzéseiben; felhívja a Bizottságot és az EBB-t annak elkerülésére, hogy a migrációval kapcsolatos problémák kezelésére költött pénzeszközöket egyszerűen megnövelik anélkül, hogy figyelembe vennék az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó és az egyéb fejlesztési projekteket;

EBB-hozzájárulások

112.  megjegyzi, hogy 2015-ben 936 millió eurót különítettek el az AKCS-országokra és a TOT-okra, 15 országban és 6 regionális csoportosulásban végrehajtott projektekre;

113.  támogatja az AKCS beruházási keret átfogó céljait, azaz a helyi magánszektor támogatását, a foglalkoztatás és a helyi és regionális szinten a fenntartható fejlődésnek kedvező társadalmi-gazdasági infrastruktúrák fejlesztésének támogatását, valamint a magánszektor és a kulcsfontosságú infrastruktúrák fejlesztését az EU–Afrika Infrastrukturális Vagyonkezelői Alapban;

114.  üdvözli az EBB azon erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon egy uniós válaszhoz a kiemelten fontos nemzetközi kérdésekben, különösen az EBB AKCS migrációs csomagja és gazdasági ellenálló képességre irányuló kezdeményezése révén, az Uniót és a partnerországokat támogatva a migrációhoz hozzájáruló társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében és előrevetítve a külső beruházási tervet; megemlíti azonban, hogy az EBB tevékenységeinek megfelelő politikai és demokratikus ellenőrzése folyamatos kihívást jelent;

115.  felkéri az EBB-t, hogy tartson ki a beruházások hosszú távú hatása és a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásuk mellett és adjon annak prioritást valamennyi gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi aspektusban;

116.  ösztönzi az EBB-t, hogy támogassa tovább a helyi magánszektor, mint a fenntarthatóság kulcstényezője fejlődését, támogassa a kedvezményezettek közvetlen érdekét szolgáló szociális és gazdasági alapinfrastruktúrát, valamint új helyi és regionális partnerek keresését a mikrofinanszírozás speciális területén; felkéri az EBB-t, hogy a pénzeszközök felhasználásának jobb indoklásával növelje az addicionalitást;

117.  felkéri az EBB-t annak biztosítására, hogy a folyamatban lévő projektet folyamatosan nyomon követik, és hogy az eredeti célokat és kritériumokat ténylegesen teljesítik a projekt élettartama alatt; úgy véli, hogy az EBB-nek figyelembe kell vennie a projekt és célkitűzései lehetséges alakulását;

118.  üdvözli az EBB második, külső műveleteinek eredményeiről, illetve a hárompilléres értékelési keretrendszer (3PA) és az eredménymérési keret használatáról, a beruházási projektek várt eredményeinek előzetes értékelése céljából készített 2015-ös jelentését;

119.  úgy véli, hogy a beruházási eszköz eredményeit és teljesítményét mérő keretnek minden egyes projekt esetében mérnie kellene a fejlődésre gyakorolt hatást; kiemeli annak fontosságát, hogy ugyanazokat a globális célokat és stratégiákat kell meghatározni, mint az uniós fejlesztési politikákban; felkéri az EBB-t, hogy tevékenységeit hangolja jobban össze az Unió fejlesztéspolitikai célkitűzéseivel;

120.  felszólít az AKCS beruházási keret továbbhitelezői megállapodásainak rendszeres közzétételére, valamint az átláthatóság növelésére az igazgatótanácsi határozatok és az irányítóbizottság dokumentumai vonatkozásában;

121.  úgy véli, hogy az AKCS beruházási keretre vonatkozó ellenőrzés jó gyakorlati megoldás a Parlament és a Számvevőszék közötti együttműködés és kollaboratív ellenőrzés szempontjából; sajnálja azonban, hogy a TOT-okban végrehajtott projektekre és a számukra elkülönített pénzeszközökre nem terjed ki az ellenőrzés; sajnálja, hogy a beruházási keret nem tartozik a megbízhatósági nyilatkozat keretében végzett éves számvevőszéki ellenőrzés hatálya alá, és a Parlament mentesítési eljárásának sem képezi tárgyát;

A Cotonou utáni megállapodás felé

122.  elismeri az EFA eredményeit, ugyanakkor úgy véli, hogy új távlatokat kell megfontolni az AKCS-országok és a TOT-ok tájképében és az új fenntartható célkitűzések fejlődésében bekövetkezett változások – különösen a béke, a humanitárius segítségnyújtás, az éghajlatváltozás és annak kihívásai, a biológiai sokféleség csökkenése, valamint a migráció közötti összefüggés – figyelembevétele érdekében;

123.  üdvözli a Parlamentnek és a Tanácsnak szóló, „Megújított partnerség az afrikai, a karibi és a csendes-óceáni térség országaival” című közös közleményt, amelyet a Bizottság 2016 novemberében tett közzé, és további megbeszéléseket szorgalmaz az uniós intézmények között az EU–AKCS kapcsolatok jövőjéről;

124.  megállapítja, hogy miközben a Bizottság az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet jelentős egyszerűsítéseire tett javaslatot, az egyes EFA-kra továbbra is külön-külön saját költségvetési rendeletük vonatkozik; úgy véli, hogy egy egységes költségvetési rendelettel csökkenteni lehetne a különböző EFA-k irányításának és végrehajtásának összetettségét; továbbá hangsúlyozza, hogy a Parlament hosszú ideje kéri az EFA uniós költségvetésbe történő beemelését;

125.  úgy véli, hogy a Cotonou utáni megállapodásban további koherenciát kell biztosítani a fejlesztési célok és az Unió külső politikái között, és központi szerepet kell betölteniük az olyan tényezőknek, mint az egyenlőtlenségek elleni küzdelem és a fenntartható fejlődést szolgáló fellépések;

126.  nagy várakozással tekint a 11. EFA félidős felülvizsgálatáról szóló részletes tájékoztatás és konzultáció elé, amely felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet és a fejlesztési politikára vonatkozó új európai konszenzust, de amelynek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a globális partnerség Nairobiban tartott magas szintű fórumán megerősített fejlesztéshatékonysági elveket, különösen a kedvezményezett országok prioritásokért vállalt felelősségét;

127.  javasolja, hogy a Cotonou utáni megállapodás mutasson túl a gazdasági kérdéseken és mozdítsa elő a hatékony politikai párbeszédet; emlékeztet arra, hogy a politikai párbeszéd az egyik kulcs a támogatás teljesítményének és hatékonyságának biztosításához;

128.  úgy véli, hogy a Cotonou utáni megállapodásnak elő kell mozdítania a helyi közösségek és általában a civil társadalom megerősítését és részvételét, különösen helyi partnerségi megállapodások kialakítása révén, a projektek megfelelő helyi szintű végrehajtásának biztosítása érdekében, különösen a közvetett irányítás keretében;

129.  felszólít annak elismerésére, hogy az éghajlatváltozás és annak kihívásai, illetve a biológiai sokféleség csökkenése hatást gyakorol valamennyi fejlesztési tényezőre; úgy véli, hogy a Cotonou utáni megállapodásnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a kedvezményezett országok fenntartható fejlődésére, és különösen az energia-önellátás kérdésére;

130.  felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el és fejlessze tovább a szigeti dimenziót a fejlesztési politikában, és hozzon létre egy speciális eszközt, amely lehetővé teszi a kis fejlődő szigetállamokban a források jobb elosztását, a teljesítményt és a kiigazított ellenőrzést;

131.  javasolja a Bizottságnak, hogy készítsen előzetes értékelést és rendszeresebben tegyen jelentést a fejlesztési politikának az azonos földrajzi térségben található országokra és régiókra gyakorolt hatásáról, és tegyen lehetővé nagyobb szinergiákat az ezekben a régiókban rendelkezésre álló valamennyi alap között;

132.  megismétli, hogy a Parlament már régóta támogatja a költségvetésbe emelést a demokratikus ellenőrzés és az elszámoltathatóság növelése, valamint a hatékonyság, az átláthatóság és a láthatóság fokozása érdekében az EFA felhasználásának vonatkozásában; hangsúlyozza azt is, hogy a költségvetésbe emelés csökkentené a tranzakciós költségeket, és egyszerűsítené a jelentéstételi és számviteli követelményeket azáltal, hogy csak egy igazgatási szabályozást és döntéshozatali struktúrát kellene követni;

A Parlament állásfoglalásainak nyomon követése

133.  felhívja a Számvevőszéket, hogy következő éves jelentésébe foglalja bele a Parlament éves mentesítési jelentésében foglalt parlamenti ajánlások nyomon követésének áttekintését.

6.3.2017

VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

a nyolcadik, kilencedik, tizedik és tizenegyedik Európai Fejlesztési Alap 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről

(2016/2202(DEC))

A vélemény előadója: Paul Rübig

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  sajnálja, hogy az Európai Számvevőszéknek nem állt módjában pozitív megerősítő nyilatkozatot kiadni az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2015-ös kiadásaira vonatkozóan; rámutat, hogy a hibaarány viszonylag magas, 5,8%-os, ha kimaradnak az olyan hibára nem hajlamos kiadások, mint a költségvetési támogatás és a nemzetközi szervezeteknek szóló kifizetések; megállapítja, hogy a fenti hibaarány jóval magasabb, mint a Globális Európa uniós költségvetésből megvalósult kiadásai, és kéri a Bizottságot, hogy adjon erre magyarázatot;

2.  elvben üdvözli a friss és új alapok gyors egyesítésére és a tőkeáttételi hatásokra irányuló, a migráció alapvető okainak kezelése érdekében tett konkrét erőfeszítéseket; azonban sajnálatának ad hangot, amiért az EU Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alapjának felállításakor nem került sor a Parlamenttel való előzetes konzultációra annak ellenére, hogy a Parlamentnek a Bizottság által vállalt politikai elkötelezettség alapján fokozott felügyeleti joga van az EFA programozása tekintetében; megállapítja, hogy a Bizottság bejelentette, hogy a 11. EFA-ból összesen 1,5 milliárd EUR-t különít el a szükséghelyzeti alap számára, miközben más donorok 81,5 millió EUR-t vállaltak; sajnálatának ad hangot, amiért a Bizottság 2016. november közepére csak 47,14 millió EUR-t fizetett ki; az Afrikáért létrehozott szükséghelyzeti alap projektjeiről szóló határozatok átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozására irányuló hatékonyabb erőfeszítéseket kér, és hangsúlyozza, hogy továbbra sem áll rendelkezésre a Parlamenttel való rendszeres konzultációt szolgáló megfelelő keret, és ezzel kapcsolatban semmilyen intézkedésre nem került sor; emlékeztet arra, hogy az alap konkrét rendeltetése a destabilizáció, a kényszerű lakóhelyelhagyás és az illegális migráció kiváltó okainak kezelése a nagyobb ellenálló-képesség, a piaci lehetőségek, az esélyegyenlőség, a biztonság és a fejlődés előmozdítása révén;

3.  hangsúlyozza, hogy elsődleges fontossággal bír a nemzetközileg elfogadott és az Unió által is átvett fejlesztéshatékonysági elvek – mint például a felelősségvállalás, a feltételek nélküli támogatás, a kölcsönösen elfogadott feltételesség és a kedvezményezett országok prioritásainak való megfelelés – mentén kidolgozott hatékony uniós fejlesztéspolitika;

4.  megállapítja, hogy a Bizottság nem bízik az évek óta működő Afrikai Békekeret végrehajtásában; ezzel összefüggésben meglepőnek tartja a Bizottság javaslatát, hogy még több forrást irányítsanak az afrikai biztonsági fellépések céljára; azt is hangsúlyozza, hogy 15 éve átmeneti megoldásnak számít az Afrikai Békekeret EFA-ból történő finanszírozása; hangsúlyozza, hogy ezekben az években a fejlesztésfinanszírozás pénzügyi szempontból jelentősen hozzájárult az afrikai biztonságpolitikákhoz, miközben nem léteznek fejlesztési célú uniós biztonsági kiadások;

5.  megállapítja, hogy miközben a Bizottság az általános költségvetésre alkalmazandó költségvetési rendelet jelentős egyszerűsítéseire tett javaslatot, az egyes EFA-kra továbbra is külön-külön saját költségvetési rendeletük vonatkozik; úgy véli, hogy egy egységes költségvetési rendelettel csökkenteni lehetne a különböző EFA-k irányításának és végrehajtásának összetettségét; továbbá hangsúlyozza, hogy a Parlament hosszú ideje kéri az EFA uniós költségvetésbe történő beemelését;

6.  támogatja a költségvetési támogatás alkalmazását, de hangsúlyozza, hogy egyértelműen nyomon kell követni a kívánt fejlesztési eredményekhez való hozzájárulást, és a támogatás felhasználását az államháztartási gazdálkodás, a korrupció elleni eredményes küzdelem, a demokratikus felügyelet és elszámoltathatóság javulásától, valamint a kedvezményezett országok nemzeti parlamentjei és polgárai számára biztosított teljes átláthatóságtól kell függővé tenni;

7.  felszólítja a Bizottságot, hogy az európai szomszédságpolitika példáját követve és a többért többet elvet bevezetve építse be a fejlesztés ösztönzőkre épülő megközelítését; úgy véli, hogy belső reformjai tekintetében minél nagyobb eredményeket elérve és minél gyorsabban halad egy adott ország a demokratikus intézmények felépítése és megszilárdítása, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása irányába, annál több támogatást kell kapnia az Uniótól; úgy véli, hogy e pozitív feltételeken alapuló megközelítés és a fokozott összpontosítás a vidéken élő közösségeket szolgáló kis léptékű projektek finanszírozására valódi változást hozhat és garantálhatja, hogy az uniós adófizetők pénzét fenntarthatóbb módon költsék el;

8.  nagy várakozással tekint a 11. EFA félidős felülvizsgálatáról szóló részletes tájékoztatás és konzultáció elé, amely felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendet és a fejlesztési politikára vonatkozó új európai konszenzust, de amelynek teljes mértékben tiszteletben kell tartania a globális partnerség Nairobiban tartott magas szintű fórumán megerősített fejlesztéshatékonysági elveket, különösen a kedvezményezett országok prioritásokért vállalt felelősségét.

9.  újból felszólítja a Bizottságot, hogy 2020-ra a hozzon létre egy egyedi finanszírozási eszközt a tengerentúli országok és területek számára, figyelembe véve különleges státuszukat és azt, hogy az európai család tagjai;

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.2.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

18

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nirj Deva, Raymond Finch, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Eleftherios Synadinos, Eleni Theocharous, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Ádám Kósa, Paul Rübig

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

18

+

ECR

Nirj Deva, Eleni Theocharous

NI

Eleftherios Synadinos

PPE

Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Ádám Kósa, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Paul Rübig, Bogdan Brunon Wenta, Željana Zovko, Anna Záborská

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Elly Schlein

5

-

EFDD

Raymond Finch

GUE/NGL

Stelios Kouloglou, Lola Sánchez Caldentey

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Maria Heubuch

0

0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

23.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

3

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Jean-François Jalkh, Bogusław Liberadzki, Notis Marias, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Claudia Schmidt, Bart Staes, Hannu Takkula, Indrek Tarand, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Karin Kadenbach, Younous Omarjee, Julia Pitera, Miroslav Poche

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Ignazio Corrao, Raymond Finch, Ildikó Gáll-Pelcz, Lieve Wierinck

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

21

+

ALDE

Hannu Takkula, Lieve Wierinck

EFDD

Ignazio Corrao

GUE/NGL

Younous Omarjee, Dennis de Jong

PPE

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Ildikó Gáll-Pelcz, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Claudia Schmidt, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

S&D

Cătălin Sorin Ivan, Karin Kadenbach, Bogusław Liberadzki, Miroslav Poche, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Bart Staes, Indrek Tarand

3

-

ECR

Notis Marias

EFDD

Raymond Finch

ENF

Jean-François Jalkh

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

HL C 375., 2016.10.13., 287. o.

(2)

HL C 375., 2016.10.13., 297. o.

(3)

HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(4)

HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(5)

HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(6)

HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(7)

HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(8)

HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(9)

HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(10)

HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(11)

HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(12)

HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(13)

HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

(14)

HL C 375., 2016.10.13., 287. o.

(15)

HL C 375., 2016.10.13., 297. o.

(16)

HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(17)

HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(18)

HL L 344., 2013.12.19., 1. o.

(19)

HL L 156., 1998.5.29., 108. o.

(20)

HL L 317., 2000.12.15., 355. o.

(21)

HL L 247., 2006.9.9., 32. o.

(22)

HL L 210., 2013.8.6., 1. o.

(23)

HL L 191., 1998.7.7., 53. o.

(24)

HL L 83., 2003.4.1., 1. o.

(25)

HL L 78., 2008.3.19., 1. o.

(26)

HL L 58., 2015.3.3., 17. o.

(27)

  HL L 317., 2000.12.15., 3. o.

(28)

  HL L 287., 2010.11.4., 3. o.

(29)

Az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról szóló, 2013. november 25-i 2013/755/EU tanácsi határozat (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).

(30)

CAB D(2016) Ares 06675546. sz. közlemény

(31)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(32)

Európai Számvevőszék, 2015. évi éves jelentés

(33)

Európai Számvevőszék, 2015. évi éves jelentés, 295. oldal, 2 ábra: Az EFA forrásainak felhasználása 2015. december 31-én

Jogi nyilatkozat