Eljárás : 2016/2152(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0153/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0153/2017

Viták :

PV 26/04/2017 - 19
CRE 26/04/2017 - 19

Szavazatok :

PV 27/04/2017 - 5.15

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0146

JELENTÉS     
PDF 739kWORD 85k
4.4.2017
PE 593.979v02-00 A8-0153/2017

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

(2016/2152(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Dennis de Jong

PR_DEC_EP

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz – Európai Parlament

(2016/2152(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2016)0475 – C8-0270/2016)(2),

–  tekintettel a 2015. évi költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre (I. szakasz – Európai Parlament)(3),

–  tekintettel a belső ellenőr 2015-ös pénzügyi évről szóló éves jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2015-ös pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti megbízhatósági nyilatkozatára(5),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzatról szóló, 2014. június 16-i elnökségi határozatra(7), és különösen annak 22. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0153/2017),

A.  mivel az elnök 2016. július 4-én elfogadta a Parlament 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolását;

B.   mivel a főtitkár mint felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult főtisztviselő 2016. június 24-én megalapozott bizonyossággal igazolta, hogy a Parlament költségvetéséhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használták fel, és hogy az életbe léptetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciát nyújtanak az alapul szolgáló ügyletek jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

C.  mivel a Számvevőszék a 2015-ös igazgatási és egyéb kiadásokra vonatkozó külön értékelésében kijelentette, hogy nem állapított meg súlyos hiányosságokat a vizsgálata tárgyát képező, az intézmények és szervek 966/2012/EU, Euratom rendeletben előírt éves tevékenységi jelentései és a belső ellenőrzési rendszerei tekintetében;

D.  mivel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 166. cikkének (1) bekezdése szerint minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek;

1.  mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2015-ös pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételéről (L sorozat).

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz – Európai Parlament

(2016/2152(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2015-ös pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz – Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0153/2017),

A.  mivel az Európai Parlament (a továbbiakban: a „Parlament”) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy megalapozott bizonyosságra tett szert arra nézve, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad a Parlament pénzügyi helyzetéről, és hogy nincs tudomása olyan ügyekről, amelyek miatt fenntartását kellett volna kifejeznie;

B.  mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság kérdőívet küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott válaszokat a Költségvetési Ellenőrző Bizottság a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta;

C.  mivel az ellenőrzés – különösen az éves mentesítési eljárás formájában gyakorolt ellenőrzés – elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a Parlament politikai vezetőségét és igazgatását az uniós polgárok elszámoltathassák; mivel a közpénzek kezelése terén mindig lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében; mivel a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvének és az emberi erőforrások megfelelő irányításának a költségvetés végrehajtása során alapvető tényezőknek kell lenniük;

A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodásának áttekintése

1.  megjegyzi, hogy a Parlament hivatalos felügyeleti rendszere a költségvetési és pénzgazdálkodás terén a következő négy fő elemből áll:

a)  a végleges elszámolás igazolása a Parlament számvitelért felelős tisztviselője által;

b)  a belső ellenőr éves jelentése és véleménye a belső ellenőrzési rendszerről;

c)  az uniós intézmények, közöttük a Parlament igazgatási és egyéb kiadásaira vonatkozóan a külső ellenőr, a Számvevőszék által végzett értékelés; valamint

d)  a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által előkészített mentesítési eljárás, amelynek eredményeképpen a Parlament megadja elnöke számára a költségvetés végrehajtásáról szóló mentesítésre vonatkozó határozatát.

2.  megjegyzi, hogy a belső ellenőr éves jelentése különellenőrzések alapján tett megállapításokat tartalmaz; célja a költségvetési és pénzügyi igazgatás javítása, de nem az, hogy önmagában átfogó képet nyújtson a Parlament költségvetési és pénzgazdálkodásáról; megjegyzi, hogy ehhez hasonlóan a Számvevőszék jelentésében a Parlament ügyletei csupán kis ellenőrzési mintát (mindössze 16 tranzakciót) képviselnek;

3.  megérti, hogy az igazgatási kiadások tekintetében általában tapasztalt alacsony hibaarány lehet az oka annak, hogy a Számvevőszék viszonylag kevés figyelmet szentelt a Parlament ügyleteinek;

4.  rámutat azonban, hogy a tekintélyvesztés kockázata még figyelemreméltóan alacsony hibaszázalék esetén is viszonylag magas, tekintettel arra, hogy az ilyen pénzügyi és költségvetési hibák negatív hatást gyakorolhatnak az intézmény hitelességére nézve;

5.  hozzáteszi, hogy a jelenlegi időkben, amikor általánossá vált a teljesítményalapú költségvetés-tervezés szükségességét hirdető felfogás, már nem elégedhetünk meg a szabálytalanságok feltárásával, hanem intézkedéseket kell foganatosítani a kézzelfogható teljesítmény és eredmények mérése érdekében is, és hogy ez is különösen fontos a Parlament esetében, mivel az eredmények hiánya közvetlen hatást gyakorol az intézmény jó hírnevére;

6.  megjegyzi, hogy ennek fényében a Parlament, és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a mentesítési eljárás keretében végzett munka különleges jelentőséggel bír, mivel lehetőséget kínál a Parlament igazgatásának elszámolásaival kapcsolatos alaposabb ellenőrzésre;

A Parlament elszámolása

7.  megállapítja, hogy a Parlament 2015-ben összesen 1 794 929  112 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami az uniós intézmények 2015. évi igazgatási kiadásaira elkülönített többéves pénzügyi keret(8) V. fejezetének 19,78%-át tette ki, ami összességében 2,2%-os növekedést jelentett a 2014. évi költségvetéshez képest (1 755 631 742 EUR);

8.  tudomásul veszi, hogy a könyvelésben 2015. december 31-én bevételként szereplő összeg 176 367 724 EUR (2014: 174 436 852 EUR), ebből 27 988 590 EUR címzett bevétel (2014: 26 979 032 EUR);

9.  rámutat, hogy a kötelezettségvállalások 71%-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások); megjegyzi, hogy ez azt jelenti, hogy a Parlament kiadásaira a folyamatosság magas szintje jellemző, nagyrészt a képviselők és az alkalmazottak javadalmazásához kapcsolódóan, amelyet a személyzeti szabályzatnak és egyéb szerződéses kötelezettségeknek megfelelően kiigazítottak;

10.  tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a) Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2015-ös előirányzatok:

1 794 929 112

a 2014-es pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:

-

a 2014-es pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

277 911 825

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2015-ben:

27 988 590

címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2014-ből:

106 077 150

Összesen:

2 206 906 677

b) Az előirányzatok felhasználása a 2015-ös pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 176 992 756

végrehajtott kifizetések:

1 770 807 099

automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:

392 379 176

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

-

törölt előirányzatok:

43 720 402

c) Költségvetési bevételek (EUR)

2015-ben beérkezett:

176 367 724

d) 2015. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 511 058 599

11.  tudomásul veszi, hogy 2015-ben a Parlament költségvetésébe bejegyzett előirányzatok 99,1 %-át kötötték le 0,9 %-os törlési arány mellett, és a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni;

12.  felhívja a figyelmet arra, hogy a törölt előirányzatok teljes összege 41 422 684 EUR volt, a törlések nagy részére a fizetések és az épületekkel kapcsolatos kiadások tekintetében került sor;

13.  megjegyzi, hogy a maradványösszeg-átcsoportosítás 71 000 000 eurót tett ki, ami az előzetes előirányzati fejezetekből és egyéb forrásokból átcsoportosított végleges előirányzatok 4 %-át teszi ki, így segítve a Konrad Adenauer épület éves lízingdíjának finanszírozását; nyomatékosan kéri, hogy a Parlament ingatlanpolitikáját kellő egyértelműséggel határozzák meg a költségvetési stratégia keretén belül; véleménye szerint a maradványösszegek átcsoportosításának szintje rendkívül magas; meggyőződése, hogy hatékony költségvetési gazdálkodással a maradványösszegek átcsoportosítását a lehető legkisebbre kell csökkenteni; kéri ezzel kapcsolatban a Számvevőszéket, hogy készítsen jelentést a Parlament ingatlanpolitikájáról;

A Számvevőszék által a 2015. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

14.  tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint, ugyanakkor hét számszerűsített hiba alapján a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a becsült hibaarány 0,6% (emelkedés a 2014-es 0,5%-ról);

15.  komoly aggodalmának ad hangot a Számvevőszék azon megállapítása miatt, hogy a valamennyi uniós intézményre vonatkozóan megvizsgált 151 ügylet közül 22 (14,6%) esetében észleltek hibát; megjegyzi azonban, hogy e 22 ügylet közül csak hét hiba esetén került sor számszerűsítésre és lett ezáltal pénzügyi következménye, így a becsült hibaszint 0,6%;

16.  tudomásul veszi továbbá a Számvevőszék 2015-re vonatkozó éves jelentésében az Európai Parlamenttel kapcsolatban tett konkrét megállapításokat; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a 2014-ben teljesített kiadások engedélyezésének és elszámolásának ellenőrzése során; e hiányosságok a Parlament vizsgált, egy vagy több képviselőcsoportra kiterjedő 16 ügylete közül csak egyet érintettek, és 2015-ben elszámolásra kerültek;

17.  tudomásul veszi a Számvevőszékkel folytatott egyeztetési eljárás során adott parlamenti válaszokat; kéri a Számvevőszéket, hogy továbbra is tájékoztassa az illetékes bizottságot a jobb iránymutatás biztosítására, valamint a képviselőcsoportok részére elkülönített költségvetési előirányzatokra vonatkozó jelenlegi ellenőrzési keret felülvizsgálatára vonatkozó ajánlásának végrehajtásáról;

A belső ellenőr éves jelentése

18.  megállapítja, hogy 2016. január 30-án, az illetékes bizottság és a belső ellenőr közös, nyitott ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, és elmondta, hogy 2015-ben az alábbi tárgyakban fogadott el jelentéseket:

–  a belső ellenőrzési jelentésekből fakadó, még lezáratlan fellépések nyomon követése;

–  a többnyelvűségre vonatkozó magatartási kódex;

–  IT: működési hatékonyság és teljesítménymérés;

–  pénzügyi irányítási rendszer (FMS);

–  adósságbehajtási eljárás;

–  üzletmenet-folytonossági tervezés;

–  IT: adatközpont leltár és külső szakértelem bevonásával kapcsolatos ügyek;

19.  tudomásul veszi és támogatja a belső ellenőr véleményét, amely szerint az alább teendőkre van szükség:

–  indokolással ellátott javaslat készítése, amelynek célja, hogy frissítse a többnyelvűségre vonatkozó magatartási kódexet a tolmácsolási szolgáltatások tekintetében, és amely a háromoldalú egyeztetésekkel kapcsolatos ülések tervezésére alkalmazandó egyedi rendelkezéseket tartalmaz;

–  a tolmácsolással kísért ülésekre alkalmazandó szabályozási keret javítása, beleértve a következőket: a jelenlegi szabálycsomagok jobb összehangolása; intézkedések az igényeknek a hét folyamán történő egyenletesebb beosztása, illetve a nem eléggé kihasznált idősávok azonosítása és kitöltése érdekében; hangsúlyozza, hogy csökkenteni kell az utolsó pillanatban törölt ülések számát, mivel ezek következményeként jelentős mértékben fordul elő a források helytelen elosztása;

–  érdemleges kritériumok és tájékoztató jellegű küszöbértékek meghatározása a jogi eljárások megindítása és a tartozás elengedése, valamint ezeknek a felhatalmazás által engedélyezésre jogosult vezető tisztviselőhöz jóváhagyásra történő benyújtása tekintetében;

–  megfelelő igazgatás és politika kialakítása (ideértve az intézményi és gyakorlati útmutatást) az üzletmenet-folytonossági irányítás tekintetében;

20.  tudomásul veszi, hogy 2015 végén, a nyomon követési ellenőrzéseket követően a belső ellenőrzési keret felülvizsgálatából négy – mindegyik mérsékelt kockázatú – fellépés maradt lezáratlan, amelyek közül az egyik határidejét a Parlament új pénzügyi irányítási rendszerére tekintettel 2017-re halasztották; felkéri a belső ellenőrt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot az ezen intézkedésekkel kapcsolatban elért haladásról;

21.  kéri a belső ellenőrt, hogy éves jelentésében figyelmét jobban összpontosítsa a hiányosságokkal és/vagy szabálytalanságokkal kapcsolatos vonatkozásokra, és vezessen be eljárásokat a teljesítmény és az eredmények mérése érdekében; kéri továbbá, hogy a belső ellenőr készítsen jelentést a megbízatásának ellátása során azonosított problémákkal kapcsolatos nyomon követésről, fejleményekről és megoldásokról;

A 2014. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

22.  tudomásul veszi a 2014. évi mentesítési állásfoglalásra a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által 2016. október 20-án adott írásbeli válaszokat, valamint a Parlament 2014. évi mentesítési állásfoglalásával kapcsolatos különböző kérdésekről és kérésekről szóló főtitkári beszámolót, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét; sajnálja ugyanakkor, hogy számos pályázat esetében nem került sor nyomon követésre, és erre sem magyarázatot, sem indokolást nem szolgáltattak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gyakrabban nyíljon lehetőség a főtitkárral való párbeszédre a Költségvetési Ellenőrző Bizottságon belül a Parlament költségvetését és annak végrehajtását érintő kérdésekben;

23.  megjegyzi, hogy következetlenség volt megfigyelhető a Parlament mentesítésére vonatkozó jelentéstervezet előterjesztésének időpontja és a Parlament főtitkárához intézhető kiegészítő kérdések lehetséges előterjesztésének időpontja között; kéri a főtitkárt, hogy a módosításokra vonatkozó határidőt megelőzően, és szükség esetén a bizottságban tartandó szavazás előtt adjon választ a kiegészítő kérdésekre;

A Parlament 2015-ös pénzügyi évre vonatkozó mentesítése

24.  tudomásul veszi a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság között – a Számvevőszék tagja és a belső ellenőr jelenlétében – 2017. január 30-án folytatott eszmecserét;

25.  elégedettségét fejezi ki a Parlament igazgatásának azon kötelezettségvállalásával kapcsolatban, hogy folyamatosan és hatékony módon javítja a Parlament szolgálatainak összteljesítményét, ugyanakkor úgy véli, hogy bizonyos esetekben túl hosszadalmas a változások gyakorlatba történő átültetése;

26.  megjegyzi, hogy az Európai Parlament évente minden polgárnak 3,60 eurójába kerül, így más parlamenti rendszerekkel összevetve semmilyen szégyenkeznivalója nincsen, már csak azért sem, mert kiadásainak egyharmada olyan döntő tényezők (a többnyelvűség és a munkahelyek száma) következménye, amelyek felett a Parlamentnek magának korlátozott a befolyása, és amelyek ebben a formában más parlamentekre nem érvényesek;

27.  megjegyzi azonban, hogy a különböző főigazgatóságokon a teljesítményalapú költségvetés-tervezésre fordított figyelem változó, jól működik például a Pénzügyi Főigazgatóságon (DG FINS), az igazgatás más területein azonban még mindig kezdeti szakaszában jár; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy egyértelmű és mérhető célkitűzések kerüljenek meghatározásra, és ezek az igazgatási rendszerben mindenütt álljanak átvilágítás alatt;

28.  tudomásul veszi a főtitkár válaszát az ePetition alkalmazás hozzáférhetőségéről a képviselők és a nyilvánosság számára, valamint a Jogi Szolgálat jelentését; kéri a főtitkárt, hogy számoljon be a Jogi Szolgálat ajánlásainak nyomon követésére irányuló intézkedésekről;

29.  üdvözli, hogy az igazgatás komoly figyelmet szentel a fenntarthatóságnak, különösen a közbeszerzési eljárások keretében; megjegyzi mindazonáltal, hogy a közbeszerzésről szóló új irányelv(9) hatálybalépésével lehetővé vált a szociális és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szempontok súlyának növelése a legalacsonyabb ár feltételével szemben;

30.  felhívja a főtitkárt, hogy terjesszen elő cselekvési tervet arra vonatkozóan, miként kell alkalmazni a fenntarthatósági kritériumokat a Parlament közbeszerzési eljárásai során, és hogy e szempontból értékelje a zöld közbeszerzés mint eszköz szerepét;

31.  elismeri, hogy a Számvevőszék szerint a Parlament több helyszínre való széttagolódása miatt keletkező költségek elérik az évi 114 millió eurót, és tudomásul veszi a 2013-as Fox-Häfner-jelentés megállapításait, miszerint a Parlament személyzeti szabályzatának hatálya alá tartozó állomány által teljesített valamennyi kiküldetés 78%-a a parlamenti székhelyek földrajzi elkülönülésének közvetlen következménye; emlékeztet arra, hogy becslések szerint ezen elkülönülés környezeti hatása jelentős, ugyanis 11 000 és 19 000 tonna közötti mennyiségű CO2 kibocsátását jelenti; felhívja az Elnökséget, hogy kérje fel a főtitkárt ütemterv haladéktalan kidolgozására a Parlament egyetlen székhelyének kialakítása tekintetében; ismételten felhívja a Parlamentet és a Tanácsot, hogy hosszú távú megtakarítások érdekében foglalkozzanak a Parlament több korábbi állásfoglalásában megfogalmazott, az egyetlen székhely megteremtésére vonatkozó ütemterv szükségességével; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság kilépése és a jelenleg az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező uniós ügynökségek áttelepítése kitűnő lehetőséget ad több kérdés egyidejű megoldására; felhívja azonban a figyelmet az EUMSZ 341. cikkére, amely előírja, hogy az uniós intézmények székhelyeit a tagállamok kormányainak közös egyetértése alapján kell meghatározni, valamint az EUSZ-hoz és az EUMSZ-hez csatolt 6. jegyzőkönyvre, amely előírja, hogy a Parlament székhelye Strasbourgban van; emlékeztet rá, hogy az „egyetlen székhely” megoldáshoz szerződésmódosításra van szükség;

32.  emlékeztet az igazgatás által a Parlament 2013. évi mentesítésére vonatkozó kérdőív 75. kérdésére adott válaszra, azaz arra, hogy úgy határozott, „szakít a tartós kiküldetések gyakorlatával..., ... ami jelentős megtakarításokhoz vezet majd”, úgy véli azonban, hogy ennek homlokegyenest ellentmond az a tény, hogy a személyi állomány 13 tagja jelenleg tartós kiküldetésen van; véleménye szerint a személyi állomány valamely tagjának tartós – külföldi munkavégzési támogatás és napidíjak folyósítását is maga után vonó – kiküldetése olyan helyszínre, ahol a szóban forgó személy már eleve ott lakik és dolgozik, az adófizetők pénzének helytelen felhasználása, és ellentétes a személyzeti szabályzattal; ragaszkodik ahhoz, hogy tisztázzák minden tartós kiküldetés körülményeit, és hozzák nyilvánosságra azok indoklását és költségeit;

33.  emlékeztet arra, hogy az Unió minden tisztviselőjének és egyéb alkalmazottjának (még a kabinetekben dolgozóknak is) kizárólag az Unió érdekeit szem előtt tartva kell végezniük feladataikat, a személyzeti szabályzatban lefektetett szabályoknak megfelelően; rámutat, hogy az Unió tisztviselőit az adófizetők pénzéből fizetik, amely nem arra való, hogy olyan sajtómunkatársat vagy egyéb alkalmazottat finanszírozzon, akiket az elnök bármely nemzeti politikai érdekének előmozdításával bíznak meg; felhívja az Elnökséget, hogy a Parlament szabályaiban rögzítsen egyértelmű rendelkezéseket;

34.  tudomásul veszi az elnök 2015. október 21-i határozatát, amellyel arra tett kísérletet, hogy a Parlamenten belül vezetői álláshelyek betöltésére kerüljön sor szabályos eljárások, és különösen pályázati felhívás lefolytatása nélkül; megjegyzi, hogy ez a határozat „nem felel meg a szabályoknak” (ezt a választ adta az igazgatás a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második kérdőíve kapcsán); ragaszkodik az elnök határozatának hivatalos visszavonásához;

35.  megjegyzi, hogy 2015. december 15-én az elnök a hivatalosan járó kabineti juttatásokon kívül és azok felső határát meghaladóan, a döntést saját hatáskörébe vonva nem-maximált speciális juttatást osztott ki kabinetjének munkatársai között, jóllehet a személyzeti szabályzat nem tartalmaz semmilyen rendelkezést ilyen speciális juttatás tekintetében; ismét felveti a kérdést e hatáskör gyakorlásának jogszerűségét, valamint a speciális juttatás érvényességét illetően; kéri annak megfontolását, hogy a szóban forgó határozatot nem kellene-e visszavonni;

A látogatócsoportok részére nyújtott támogatások kezelése

36.  tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2016. október 24-én elfogadta a támogatott látogatócsoportoknak fizetett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó felülvizsgált szabályokat;

37.  üdvözli, hogy ez jelentős mértékben csökkenti a készpénzfizetést és bevezeti a kötelező elektronikus átutalásokat, ezáltal csökkentve a lopással és a Parlament hírnevének csorbulásával kapcsolatos kockázatokat, miközben továbbra is jelentős rugalmasságot biztosít; támogatja az Elnökség azon szándékát, hogy a végrehajtás után egy évvel értékeli majd a felülvizsgált rendszert; sajnálatát fejezi azonban ki amiatt, hogy parlamenti asszisztenseket lehet kijelölni arra, hogy kifizetéseket a saját személyes számlájukon fogadjanak, és igazolják a képviselőcsoport kiadásait; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez szükségtelen jogi és pénzügyi felelősséget ró akkreditált parlamenti asszisztensekre, és potenciális kockázatnak teszi ki őket; nyomatékosan felhívja az Elnökséget, hogy ezt a kérdést prioritással vizsgálja felül;

38.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament megadta a mentesítést elnöke számára a Parlament költségvetésének a 2014-es költségvetési évre vonatkozó végrehajtása tekintetében, és az utolsó pillanatban jelentős bekezdéseket törölt, amelyek további kérdéseket vetettek fel az elnök politikai tevékenységeivel, valamint a 2014-es európai parlamenti választások során tanúsított pénzügyi magatartásával kapcsolatban;

Átláthatósági nyilvántartás és összeférhetetlenség

39.  üdvözli a média és a nagyközönség erősödő figyelmét a Parlament és igazgatása iránt; megjegyzi, hogy egyes újságírók szerint nehéz az általuk keresett konkrét információk megszerzése; rámutat, hogy az intézmény legitimitása szempontjából alapvető fontosságú a Parlament és igazgatása átláthatósága, és javítani kell az információhoz való hozzáférést, egyidejűleg tiszteletben tartva a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat;

40.  felszólítja az Elnökséget, hogy a Parlament weboldalán géppel olvasható formátumban tegye közzé a hozzá a főtitkár által benyújtott releváns dokumentumokat, kivéve, ha az azokban foglalt információk jellege miatt ez nem lehetséges, például a személyes adatok védelmére tekintettel;

41.  hangsúlyozza, hogy átláthatóbbá és elérhetőbbé kell tenni a Parlament belső döntéshozó szerveinek munkáját, különös tekintettel az Elnökségre; felszólít arra, hogy az elnökségi napirendeket időben tegyék közzé az intraneten, az ülések jegyzőkönyveit pedig sokkal hamarabb tegyék közzé; megjegyzi, hogy nem szükséges megvárni, míg az összes nyelvi fordítás elkészül;

42.  felkéri a főtitkárt, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Elnökségnek, kiemelve az Elnökség valamennyi fellépésre irányuló kérelmét és határozatát; felhívja a főtitkárt, hogy alakítson ki olyan cselekvési tervet és időrendet, amely lehetővé teszi az Elnökség számára, hogy nyomon kövesse és/vagy válaszoljon a Parlament mentesítési állásfoglalásaiban szereplő ajánlásokra és az eredményeket foglalja bele éves nyomon követési dokumentumába; felkéri a főtitkárt, hogy az Elnökségnek benyújtott minden jelentős költségvetési hatással járó projektről időben tegyen jelentést a Költségvetési és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak;

43.  úgy véli, hogy az európai parlamenti képviselők számára lehetővé kell tenni a Parlament weboldalának felhasználását arra, hogy a választókörzetük számára a lehető legnagyobb átláthatóságot biztosítsák, és ezért arra kéri a főtitkárt, hogy dolgozzon ki olyan rendszert, amelyben a képviselők közzétehetik az érdekcsoportok képviselőivel folytatott találkozóik részleteit; és nyomatékosan felhívja a főtitkárt, hogy további késedelem nélkül tegye ezt lehetővé, amint azt a Parlament már a 2014. évi mentesítésről szóló állásfoglalásában is igényelte;

44.  megismétli a Parlamentnek az általános költségtérítésről a 2014. évi mentesítésről szóló parlamenti állásfoglalás 36–39. pontjában megfogalmazott álláspontját; megjegyzi, hogy azok az európai parlamenti képviselők, akik erre igényt tartanak, már kérhetik az audithoz kapcsolódó költségek megtérítését az általános költségtérítés keretében; felkéri az Elnökséget, hogy vizsgálja meg, hogy lehet-e költséghatékony megoldásokat találni a képviselők kiadásainak a Parlament igazgatása általi ellenőrzésére, ahelyett, hogy külső ellenőrökre kelljen hagyatkozni;

45.  megállapítja, hogy a képviselők közül sokan nem tudnak arról, hogy az általános költségtérítésből fennmaradó összegeket vissza lehet fizetni; felkéri a főtitkárt, hogy kezelje prioritásként ezen információ terjesztését; sürgeti a képviselőket, hogy megbízatásuk lejártával fizessék vissza a fennmaradó összegeket;

46.  hasonlóképpen felszólítja a főtitkárt, hogy azon képviselők számára, akik szeretnék saját honlapjukon közzétenni a számukra a Parlament által folyósított egyéb juttatás részleteit, biztosítsa a megfelelő, könnyen újrafeldolgozható adatokat;

47.  felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az ez iránt érdeklődő képviselőcsoportoknak nyújtson hasonló támogatást;

48.  megállapítja, hogy a Parlament honlapján számos dokumentum elérhető az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok elismerésére vonatkozó határozattal kapcsolatosan, a számukra juttatott végleges finanszírozási összegek részleteivel együtt; kéri a Parlamentet, hogy kérje fel a Bizottságot az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló rendelet(10) felülvizsgálatára irányuló javaslat benyújtására, amely a visszaélések megelőzése érdekében többek között szigorúbb követelményeket fogalmazna meg az európai politikai alapítványok létrehozásával kapcsolatban;

49.  üdvözli, hogy külön formanyomtatványt vezettek be, amelyen az előadók feltüntethetik, hogy milyen érdekképviselők befolyásolták jelentéseiket („jogalkotási lábnyom”);

50.  ismételten felszólítja a Parlament igazgatását egy jelentés készítésére arról, hogy az érdekképviselők és egyéb külső szervezetek hogyan használják a Parlament épületeit;

51.  aggodalommal tölti el, hogy a képviselők jelenlegi magatartási kódexét esetleg tovább kell javítani az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, különös figyelmet fordítva az alábbiakra:

–  a képviselők fizetett mellékállásai;

–  volt képviselők európai intézményeket célzó lobbitevékenységei olyan időszakban, amely alatt átmeneti juttatásra jogosultak;

–  a képviselők érdekeltségi nyilatkozatainak nyilvántartásba vétele;

–  a tanácsadó bizottság összetétele és hatásköre.

Kommunikációs Főigazgatóság

52.  üdvözli a Parlament kommunikációs tevékenységének teljesítményét mérő mutatók kidolgozását, és felkéri a főtitkárt, hogy a Parlament 2016-os tevékenységeiről szóló jelentésében szenteljen külön szakaszt a kommunikáció terén alkalmazott ezen új, teljesítményalapú megközelítés hatékonyságának;

53.  elégedetlenségének ad hangot a Parlament jelenlegi kommunikációs stratégiájával kapcsolatban; úgy véli, hogy komoly problémák vannak a jelenlegi stratégia hatékonyságával és koherenciájával, és különösen az erre fordított támogatás összegével, és kéri a Parlament szolgálatait, hogy olyan kommunikációs stratégiát dolgozzanak ki, amely eredményesen és gazdaságosan szolgálja az intézmény érdekeit;

54.  támogatja az újságírók és a Parlament tevékenységei iránt érdeklődő polgárok látogatásainak megkönnyítését célzó különböző programokat;

55.  e tekintetben megismétli a 2014. évi mentesítésben szereplő felhívását, melyben megállapították, hogy a Parlament weboldala továbbra sem túl felhasználóbarát, nehéz rajta navigálni, és nem tart lépést a legújabb technológiai fejlődéssel, aminek eredményeként nehéz gyorsan megtalálni a releváns információkat; arra is rámutattak, hogy – tekintettel az európai polgárokkal folytatott kommunikáció jelentőségére – a weboldal nem járult hozzá a Parlament imázsának a szélesebb nyilvánosság körében való javításához;

56.  felszólítja a Kommunikációs Főigazgatóságot, hogy vezessen be hatékonyabb és felhasználóbarátabb weboldalt, amely hatékonyabb keresőmotort használ, és amely kedvezőbb képet alakít ki a szélesebb nyilvánosság körében a Parlamentről és közvetlenebbül válaszol a polgárok igényeire és érdeklődésére; megállapítja, hogy a jelentős források ráfordítása ellenére csak középszerű eredményeket sikerült elérni;

57.  aggodalmának ad hangot a Parlament kommunikációs stratégiájának hatékonyságát illetően; e tekintetben felhív a jelenlegi stratégia átfogó felülvizsgálatára, és külön felszólít aktívabb megközelítésre azon polgárokat illetően, akiket nem érdekelnek különösebben a Parlament tevékenységei, sőt, esetleg akár szkeptikusan viszonyulnak az intézmény működéséhez; felkéri a főtitkárt olyan új stratégia kidolgozására, amelynek célja ezen utóbbi polgárok fokozottabb megszólítása is, megkönnyítve az információhoz való hozzáférést, megfelelően kezelve a Parlamenttel szemben kialakult alaptalan előítéleteket, elkerülve egyúttal a szükségtelen és költséges reklámkampányokat;

58.  kiemeli, hogy szükség van a Parlament tájékoztatási irodái küldetésének korszerűsítésére az új kommunikációs technológiák és minták alkalmazásának optimalizálása és az irodáknak a polgárokhoz való földrajzi közelség adta kivételes helyzetéből adódó előnyök kihasználása céljából, a „helyi szintre” vitt tevékenységek, például a képviselők és a civil társadalom részvételével folytatott viták rendezése további erősítése érdekében, az emberek meghallgatása és a velük való kapcsolatfelvétel céljából; hangsúlyozza, hogy az online vitáknak és az említett rendezvények által kiváltott médiafigyelemnek hozzá kell járulnia a polgárok bevonásának további erősítéséhez; rámutat arra, hogy a tagállamokban működő tájékoztatási irodák épületekkel és személyzettel összefüggő költségei aránytalanul magasak az ezen irodák kulcsfeladataira fordított összegekhez képest; felszólítja a főtitkárt, hogy 2017 végéig terjessze a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elé a brüsszeli és strasbourgi tájékoztatási irodák részletes tevékenységi és pénzügyi jelentését, különös hangsúlyt fektetve az azok által teremtett hozzáadott értékre;

59.  aggodalmát fejezi ki a Parlament egyes tagállamokbeli tájékoztatási irodáira vonatkozó írásbeli választ igénylő kérdésekre adott válaszok miatt, mivel az esetek többségében tényleges működési költségeik töredékét teszik ki az irodák tényleges céljaival és feladataival kapcsolatos költségek, a források nagy részét ugyanis irodabérleti díjakra, valamint a személyzet fizetésére és utazási költségeire fordítják;

60.  felkéri a főtitkárt, hogy javítsa a különböző főigazgatóságok közötti belső kommunikációt annak érdekében, hogy például olyan fontos új eszközök kifejlesztése, mint a „jogalkotási vonat” szélesebb körben ismertté váljon a belső és külső közönség számára egyaránt;

LUX díj

61.  üdvözli a CONT bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság számára tartott előadást arról a felmérésről – és annak megállapításairól –, amelyet a 2013-as mentesítési eljárásban megfogalmazott kérésnek megfelelően annak meghatározása érdekében végeztek, hogy a tagállamokban ismert-e a LUX díj, és ha igen, miként vélekednek róla az emberek;

62.  emlékeztet arra, hogy a közvéleménykutatás főként arra vonatkozott, hogy az európai parlamenti képviselők és a filmkészítők körében mennyire ismert a LUX filmdíj célja, vagyis az, hogy szemléltesse a polgárok számára a Parlament elkötelezettségét a konszenzus tárgyát képező értékek, például az emberi jogok és a szolidaritás, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség mellett;

63.  megállapítja, hogy a feltett kérdésekre az európai parlamenti képviselők csupán alacsony hányada, 18%-a adott választ, azaz valamennyi képviselőcsoportból és tagállamból összesen 137 képviselő, és hogy a képviselők körében 90%-nál magasabb az ismertségi arány, a LUX filmdíj célját az EP-képviselők 75%-a értette meg, és több mint 80%-uknak pozitív a képe a LUX filmdíjról;

64.  nincs meggyőződve azon módszer helyességéről, hogy európai parlamenti képviselők jelölik ki a pályázókat és ők választják ki a díj nyertesét is, ezért felkéri az Elnökséget, hogy készítsen jelentést az elérni kívánt eredményeket biztosító alternatív modellekről, támogatva például a filmkészítők saját szervezetei által indított hasonló kezdeményezéseket;

65.  megjegyzi, hogy az elmúlt években nőtt ugyan a nézők száma, de az Unió egészében 43 000 néző még mindig igen kevés, ezért a Lux filmdíj létjogosultsága megkérdőjelezhető;

Az Európai Történelem Háza

66.  sajnálatát fejezi ki az Európai Történelem Házának eredetileg 2016 márciusára tervezett megnyitásával kapcsolatos sorozatos késedelmek miatt, a megnyitást ugyanis előbb 2016 szeptemberére, majd novemberére halasztották, majd végül 2017. május 6-ra ütemezték át;

67.  aggodalmának ad hangot az ideiglenes kiállítások természetéről jelenleg folyamatban lévő vitákkal kapcsolatban; felteszi a kérdést, hogy az Európai Történelem Házában tartott kiállítások tartalmát nem valamely múzeum illetékes szerveire kellene-e bízni;

68.  örömmel állapítja meg, hogy a becslések szerint az Európai Történelem Háza évente több mint 250 000 látogatót fogad majd; rámutat, hogy az éves működési költségek előzetesen becsült összege 13,3 millió euró; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magas működési költségekhez képest arányosan kevés a látogató, szem előtt tartva, hogy 2015-ben a Parlament 326 080 látogatót fogadott és működési költségei csupán 4,3 millió eurót tettek ki;

69.  felhívja az Elnökséget, hogy fontolják meg az Európai Történelem Háza igazgatásának hozzáigazítását egy intézményközibb megközelítéshez, feltárva a többi uniós intézménnyel, különösen a Bizottsággal és a Tanáccsal való további együttműködés lehetőségét;

70.  üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy évi 800 000 euróval járul hozzá az Európai Történelem Háza működési költségeihez; úgy véli ugyanakkor, hogy a Bizottságnak a becsült éves működési költségek sokkal nagyobb hányadával kellene hozzájárulnia a finanszírozáshoz;

Személyzeti Főigazgatóság (DG PERS)

71.  nyugtázza, hogy 2015. december 31-én összesen 5 391 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott a Főtitkárságon (96-tal több, mint 2014. december 31-én), és összesen 771 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott a képviselőcsoportoknál (26-tal több, mint 2014. december 31-én); a DG PERS a szerződéses alkalmazottakkal együtt 9 402 alkalmazottat foglalkoztatott (467-tel többet, mint 2014. december 31-én);

72.  tudomásul veszi, hogy 2015. január 1-jén a Parlament létszámtervéből 47 álláshelyet töröltek, a személyzeti szabályzat 2014. évi felülvizsgálatával és a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel összhangban, így a teljes létszámterv 6 739 álláshely, ebből 5 723 (84,9%) a Főtitkárság és 1 016 (15,1%) a képviselőcsoportok számára; 2015. december 31-én a Főtitkárság álláshelyeinek 4,9%-a volt betöltetlen, míg ez az arány 2014 végén 9,6% volt;

73.  üdvözli, hogy a főigazgatók körében a 2014. évi 18,2% / 81,8%-ról 2015-ben 33,3% / 66,7%-ra javult a nemek közötti egyensúly, megjegyzi ugyanakkor, hogy az igazgatók körében a nemek közötti egyensúly a 2014. évi 34% / 66%-ról 31,1% / 68,9%-ra romlott 2015-ben; megjegyzi, hogy az osztályvezetők körében a nemi egyensúly tovább javult, a 2014. év végi 30% / 70%-ról 2015 végére 31,2% / 66,8%-ra nőtt; hangsúlyozza, hogy ezért továbbra is fennáll az egyensúlyhiány a vezető beosztások terén, és hogy továbbra is rendkívül fontos az ezekre az álláshelyekre vonatkozó esélyegyenlőségi program;

74.  meglepetését fejezi ki amiatt, hogy a Parlament vezető beosztású tisztviselők kinevezését segítő tanácsadó bizottsága kizárólag felsővezetőkből áll, és felkéri a főtitkárt, hogy a bizottságban kapjon helyet egy szakszervezeti képviselő is;

75.  hangsúlyozza, hogy a földrajzi egyensúlynak – nevezetesen egy adott tagállam állampolgárai által betöltött álláshelyek száma és ezen tagállam lakosságának mérete közötti kapcsolatnak – továbbra is az erőforrás-gazdálkodás fontos elemének kell lennie, különösen az Unióhoz 2004 óta csatlakozott tagállamok vonatkozásában; üdvözli, hogy a Parlament személyzetének összetétele immár kiegyenlített az Unióhoz 2004-ben vagy azt követően csatlakozott tagállamokból származó tisztviselők tekintetében; rámutat azonban arra, hogy ezek a tagállamok az Unió lakosságán belüli 21%-os részarányukhoz képest még mindig csak a személyzet 3%-át képviselik a „magasabb besorolású tisztviselők” (AD12–16) szintjén a három munkahelyszínen, és e tekintetben további előrelépésre van szükség;

76.  elismeri, hogy bizonyos tevékenységek – például az étkezdék üzemeltetése és a takarítás – esetében a Parlament előnyben részesítette a kiszervezést, és ennek következtében egyes főigazgatóságok esetében a parlamenti épületekben tartózkodó külső személyzet akár meg is haladhatja a tisztviselők számát;

77.  megállapítja azonban, hogy az ilyen kiszervezési döntések nem adnak magyarázatot a külső személyzet minden tagjának alkalmazására, többek között az Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóságon (DG ITEC) nehéz indokolni a külső alkalmazottak és a tisztviselők arányát;

78.  úgy véli, a külső személyzet nem használható fel arra, hogy ellensúlyozza a személyzeti szabályzat 2014. évi felülvizsgálata és a jelenlegi többéves pénzügyi keret kapcsán elfogadott létszámleépítést;

79.  tudomásul veszi a főtitkár válaszait a Parlament által kötött külső szerződések feltételeivel kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy az igazgatásnak gondosan és rendszeresen gondoskodnia kell a Parlament épületeiben dolgozó teljes külső személyzetre – többek között az étkezdék személyzetére, a takarító és karbantartó személyzetre stb. – alkalmazandó foglalkoztatási, biztonsági és jóléti jogszabályok szolgáltatók általi szigorú betartásáról; felhívja a Parlamentet, hogy vezessen be rendszeres riasztási és nyomon követési mechanizmusokat a hanyagság, visszaélés vagy jogsértés bármilyen elszigetelt vagy rendszeres eseteinek megelőzése és észlelése céljából, amely lehetővé teszi az azonnali fellépést;

80.  tudomásul veszi, hogy jelenleg folyamatban vannak azok az eljárások, amelyeknek az a célja, hogy a biztonsági őrök szolgálatát, illetve a gépjárművezetők szolgálatát maradéktalanul házon belül lássák el; felhívja a főtitkárt, számoljon be a CONT bizottság előtt arról, hogy milyen tanulságokat vontak le ezen eljárásokból, és azok eredményeképpen milyen megtakarításokat sikerült elérni;

81.  aggodalommal állapítja meg, hogy azokon a heteken, amikor a képviselők máshol dolgoznak – például választókerületi heteken vagy a strasbourgi plenáris ülések ideje alatt –, az étkeztetési személyzetet nem a szerződésükben szereplő óráknak megfelelően fizetik ki, és jelentős számban csökkentett munkaidőre osztják be őket, ami befolyásolja foglalkoztatásukat és keresetüket; felhívja a főtitkárt, hogy az étkeztetési szolgáltatóval folytatott tárgyalások során találjon olyan megoldást, amely a munkavállalók számára rendszeres munkaórákat és kifizetéseket biztosít minden héten;

82.  megjegyzi, hogy 2015 végén a Parlamentnél 1 813 akkreditált parlamenti asszisztens dolgozott az egy évvel korábbi 1 686-hoz képest; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet az akkreditált parlamenti asszisztensek és a helyi asszisztensek jogaira, mivel ezen asszisztensek szerződései közvetlenül kapcsolódnak az általuk támogatott európai parlamenti képviselők mandátumához, szem előtt tartva, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek a személyzet olyan tagjai, akik a Parlamenttel kötött munkaszerződéssel rendelkeznek, míg a helyi asszisztensekre különböző nemzeti jogszabályok vonatkoznak;

83.  sajnálja, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensekre irányadó rendelkezések alkalmazásáról szóló értékelő jelentést nem terjesztették 2016 végéig a CONT bizottság elé a 2014-es mentesítési eljárás során kért módon, és a jelentést még mindig nem nyújtották be;

84.  rámutat arra, hogy zaklatási vagy visszaélés bejelentésére vonatkozó ügyek esetén az akkreditált parlamenti asszisztensek különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, mivel szerződésük az európai parlamenti képviselő és asszisztense közötti kölcsönös bizalmon alapul; ha ez a bizalom hiányzik, az már önmagában is a szerződés megszüntetésének oka lehet; ezen túlmenően, ha egy képviselőnek le kell mondania, mert hírneve valamely bűncselekmény vagy egyéb jogsértés miatt csorbul, ez általában azt is jelenti, hogy valamennyi asszisztense szerződését felbontják; felszólít ezért arra, hogy a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében azonnal erősítsék meg az akkreditált parlamenti asszisztensek zaklatással foglalkozó tanácsadó bizottságbeli képviseletét, ahogy azt már korábban is kérte a 2013. és a 2014. évi mentesítéssel összefüggésben; felhívja az Elnökséget, hogy rendeljen megfelelő pénzeszközöket a panaszos akkreditált parlamenti asszisztensek utazási és ellátási költségeinek fedezésére, akik gyakran nem rendelkeznek a szükséges eszközökkel ahhoz, hogy Brüsszelbe utazzanak, és személyesen adják elő az ügyüket a zaklatási ügyekkel foglalkozó bizottság előtt; felszólít továbbá a pénzügyi kompenzációs intézkedések lehetőségének megvizsgálására az akkreditált parlamenti asszisztensek számára a személyzeti szabályzat következő felülvizsgálata során az akkreditált parlamenti asszisztensekkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása és különös kiszolgáltatottságuk elismerése érdekében a zaklatással vagy a visszaélések bejelentésével kapcsolatos ügyekben;

85.  üdvözli az igazgatás azon szándékát, hogy elindítsa az akkreditált parlamenti asszisztensek által a strasbourgi kiküldetésekért kapott átalányjuttatásának – amely jelentősen alacsonyabb a határozatlan időre szóló szerződéssel rendelkező tisztviselők juttatásánál – kiigazítására irányuló folyamatot; hangsúlyozza, hogy e kiigazításnak átlátható számítási módszeren kell alapulnia, és hogy közvetlen összefüggést kell mutatnia a határozatlan időre kinevezett tisztviselőknek járó juttatások és lakhatási támogatások felső határai felfelé irányuló módosításával; hangsúlyozza továbbá, hogy be kell vezetni a juttatások automatikus indexálását is azok jövőbeli felülvizsgálata céljából;

86.  helyteleníti, hogy az Elnökség nem reagált a Parlament által a 2013. és 2014. évi mentesítési állásfoglalásban megfogalmazott azon kérésre, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensekre is a személyzet többi tagjának járó napidíjak legyenek alkalmazandók; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy 2009 óta nem kerültek kiigazításra a jelenlegi kiküldetési visszatérítési felső határértékek az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkozóan, és hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek és egyéb alkalmazottak közötti eltérés tovább növekedett legalább 40%-ra azt követően, hogy bevezették a Tanács által 2016. szeptember 9-én elfogadott új felső határértékeket, és 2016. szeptember 10-től a mai napig csak tisztviselőkre alkalmazták azokat; kéri ezért az Elnökséget, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket ennek az egyenlőtlenségnek az orvoslására;

87.  mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az akkreditált parlamenti asszisztens munkaviszonya képviselőjének halála vagy lemondása esetén a vonatkozó naptári hónap végén megszűnik; hangsúlyozza, hogy ez azt is jelentheti, hogy amennyiben a képviselő hivatali ideje véletlenül az adott hónap utolsó napján járna le, az akkreditált parlamenti asszisztens egynapos felmondási idővel sem rendelkezne; szorgalmazza ezen elfogadhatatlan helyzet megoldását a személyzeti szabályzatok következő felülvizsgálata során a felmondási időszakok naptári hónapok helyett inkább meghatározott időtartamokhoz – például négy hét – kötésével; felszólítja továbbá az Elnökséget, hogy mielőbb vezessen be olyan ideiglenes intézkedéseket, amelyek az ilyen jogi felülvizsgálat megtörténtéig átmeneti megoldást jelenthetnek erre a problémára;

88.  aggodalmát fejezi ki azon állítólagos gyakorlat miatt, hogy képviselők jogellenesen arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy kiküldetési megbízás, kiküldetési költségtérítés vagy egyszerűen utazási költségtérítés nélkül vállaljanak kiküldetéseket, elsősorban Strasbourgba; véleménye szerint az efféle gyakorlat teret hagy a visszaélésekre: amennyiben az akkreditált parlamenti asszisztenseknek kiküldetési megbízás nélkül utaznak, úgy nemcsak saját forrásaikból kell fizetniük költségeiket, hanem munkahelyi biztosítás sem fedezi őket; felszólítja az Elnökséget a személyzeti szabályzatok megfelelő végrehajtásának biztosítására és a szabályokat megsértő képviselők megbüntetéséről;

89.  megállapítja, hogy a gyakornokok Brüsszelben és Luxemburgban 0,50 EUR, Strasbourgban pedig 0,80 EUR kedvezményt kapnak valamennyi önkiszolgáló étteremben a főétkezések árából; úgy véli azonban, hogy figyelembe véve a gyakornokok fizetésének átlagos szintjét, valamint az utóbbi két évben tapasztalható magas árakat, ezek a kedvezmények nem elegendőek ahhoz, hogy akár csak minimális hatást gyakoroljanak pénzügyi helyzetükre; felhívja a főtitkárt, hogy biztosítson keresetükkel arányos árengedményeket a gyakornokok számára;

90.  felhívja az Elnökséget, hogy gondoskodjon azon akkreditált parlamenti asszisztensek szociális és nyugdíjjogosultságainak garantálásáról, akik megszakítás nélkül dolgoztak legalább két jogalkotási cikluson keresztül. e tekintetben felkéri az adminisztrációt, hogy állítson össze egy javaslatot, amely figyelembe veszi azt a határozatot, hogy 2014-ben előrehozott választásokat tartsanak, és a felvételi eljárásban töltött időt, amikor kiszámítják a személyzeti szabályzatban előírt 10 éves szolgálati időszakot;

91.  felhívja az Elnökök Értekezletét, hogy vizsgálja felül annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek teljesülése mellett elkísérhessék a képviselőket a Parlament hivatalos küldöttségei és kiküldetései keretében, amint azt több képviselő is kérte;

92.  kéri a főtitkárt és az Elnökséget, hogy vizsgálják meg és oldják meg az akkreditált parlamenti asszisztensekkel kapcsolatos, főként a legutóbbi ciklusváltás során felmerült problémákat (például a szerződések késedelmes aláírása, a szerződések megszakítása, az európai választások előrehozatala), amelyek komoly következményekkel járhatnak az akkreditált parlamenti asszisztensek jövőbeli munkajogára; kéri, vonják be az akkreditált parlamenti asszisztensek képviselőit a megoldások keresésébe;

93.  megállapítja, hogy 2015-ben a szolgálati viszony 154 esetben szűnt meg: 126 esetben nyugdíjba vonulás, 13 esetben egészségkárosodás, 9 esetben lemondás, 6 esetben pedig elhalálozás miatt; felkéri a főtitkárt, hogy szigorúan érvényesítse a személyzeti szabályzat 16. cikkének (4) bekezdését, amely a parlamenti hivatali megbízatás lejárta utáni esetleges összeférhetetlenségekről szól, különösen lemondások esetében, mivel meglepő, hogy eddig még nem tettek közzé potenciális összeférhetetlenségi esetet;

94.  aggodalommal jegyzi meg, hogy nem került sor a személyzetre vonatkozó egyedi intézkedésekre, ha valamely tagállam úgy dönt, hogy kilép az Unióból; elismeri, hogy ez a kérdés az összes európai intézményt érinti, ugyanakkor felkéri a főtitkárt, hogy folytasson párbeszédet a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a „Brexit” esetén a brit alkalmazottak ne váljanak áldozattá, és maradéktalanul megőrizhessék személyzeti szabályzatbeli, szerződéses és szerzett jogaikat;

95.  a képzések hatékonyabb megszervezésére szólít fel, hogy azok jobban alkalmazkodjanak az akkreditált parlamenti asszisztensek speciális igényeihez; az adminisztrációnak figyelembe kellene vennie a Parlament és képviselők tevékenységének ütemezését és személyre szabott menetrendeket és egyedi témákat kellene meghatároznia;

96.  rámutat arra, hogy a Parlament személyzetének 43 %-a úgy véli, hogy a távmunka kedvezően hatna munkahelyi elégedettségükre; hangsúlyozza, hogy a Parlament az egyetlen intézmény, amely nem vezetett be távmunkás rendszert és rugalmas munkaidőt, miközben mindkettő már sok éve működik a legtöbb más intézményben, beleértve a Bizottságot is, és bizonyítottan eredményes a nagyobb termelékenység és az alkalmazottak jobb életminősége szempontjából; megjegyzi, hogy a Parlament tavaly októberben bevezette az alkalmi távmunkát; kéri a főtitkárt, hogy készítsen jelentést e szolgáltatás bevezetésérők minden érintett szolgálat számára, beleértve a képviselőket és asszisztenseiket is; felszólít arra is, hogy a rugalmas munkaidő a lehető leghamarabb váljon részévé a Parlament munkavégzési gyakorlatának;

97.  felhívja a Parlamentet, hogy módosítsa a képviselők és a képviselőcsoportok által felkínált szakmai gyakorlatokra vonatkozó szabályait, hogy javuljon a gyakornokok helyzete a Parlamentben, beleértve a méltó bérezést, a korlátozott idejű gyakornokoskodás meghatározását és a tanulmányi szerződést is;

DG FINS

A Parlament által odaítélt szerződések

98.  elégedetten veszi tudomásul, hogy a Parlament honlapján minden évben közzéteszi az 15 000 eurónál nagyobb értékű szerződést elnyert vállalkozóinak teljes jegyzékét, és hogy a lista tartalmazza a vállalkozók nevét és címét, a szerződés típusát, tárgyát, időtartamát és értékét, a választott beszerzési eljárás típusát és a vonatkozó főigazgatóságot;

99.  rámutat, hogy ez a lista túlmutat az uniós költségvetési rendeletben meghatározott átláthatósági követelményeken; minden uniós intézményt arra ösztönöz, hogy teljes körűen tegye elérhetővé a közbeszerzést elnyerő összes vállalkozókra és szerződésekre vonatkozó információt, beleértve a korlátozott eljárások keretében vagy közvetlenül odaítélt szerződéseket;

100.  támogatja a Számvevőszék arra vonatkozó következtetését, hogy az uniós intézményeknek a közbeszerzési tevékenységük tényleges átláthatósága és eredményes utólagos monitoringja érdekében a közbeszerzési szerződéseikre vonatkozó egységes nyilvános adatbázist kell létrehozniuk;

101.  rámutat, hogy korábbi felhívásai ellenére a Parlament utazási irodája által kínált szolgáltatások még mindig nem megfelelőek, mivel árai viszonylag magasak és nem volt képes megállapodni a jelentősebb légitársaságokkal annak érdekében, hogy jobb árakat kínáljanak, és rugalmasabbak legyenek az utazások szervezése során;

102.  felhívja az irodát, hogy aktívan törekedjen alacsonyabb árakra, bármelyik légitársaságról van is szó; kéri, hogy az ügynökség vezessen be visszajelzési eljárást (felhasználói elégedettségi felmérések), hogy meg tudja határozni azokat a területeket, ahol további fejlődésre lenne szükség;

Önkéntes nyugdíjalap

103.  megjegyzi, hogy az önkéntes nyugdíjalap 2015 végén 276,8 millió euróra növelte a becsült biztosításmatematikai hiányát; megjegyzi továbbá, hogy 2015 végén a figyelembe veendő nettó eszközök összege 155,5 millió euró, míg a biztosításmatematikai kötelezettségeké 432,3 millió euró;

104.  emlékeztet arra, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg, de megjegyzi, hogy 2015-ben az önkéntes nyugdíjalapból kifizetett összeg 15,8 millió euró volt;

105.  rámutat arra, hogy ez aggályokat vet fel az alap esetleges kimerülése tekintetében, és hogy a Parlament szavatolja a nyugdíjjogosultságok kifizetését, ha és amennyiben az alap nem tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait;

106.  ismét felhívja az elnökséget, hogy a lehető leghamarabb értékelje a nyugdíjalap jelenlegi helyzetét;

107.  emlékeztet a tavalyi mentesítési jelentés (P8_TA-PROV(2016)0150) 112. bekezdésére, amely felszólít a nyugdíjalap jelenlegi helyzetének értékelésére; sajnálja, hogy eddig még nem készült ilyen értékelés;

108.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága 2013-ban érvényesnek ítélte azt a határozatot, amely szerint az alap tagjainak nyugdíjkorhatára a tőke korai felélésének megelőzése és a korhatár új képviselői statútumhoz való hozzáigazítása érdekében 60-ról 63 évre emelkedik;

109.  úgy véli, hogy mivel a nemzeti nyugdíjalapoknak rendszerint szigorú előírásoknak kell megfelelniük és nem járhatnak semmiféle biztosításmatematikai hiánnyal, és jelenleg az önkéntes nyugdíjalap biztosításmatematikai hiánya biztosításmatematikai kötelezettségeinek 64%-át teszi ki, felszólítja a főtitkárt, hogy nyújtson be az Elnökségnek egy átfogó cselekvési tervet az alap idő előtti kimerülésének elkerülése érdekében;

Egyéb kérdések

110.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament a kifizetéseiért és elszámolásaiért felelős pénzügyi intézmények kiválasztása során egyáltalán nem fordít figyelmet ezen intézmények vállalati társadalmi felelősségvállalási politikáira, és felkéri a főtitkárt, hogy gondoskodjon arról, hogy a jövőben a Parlament elsősorban azon pénzügyi intézményekkel működjön együtt, amelyek befektetési politikája a fenntarthatóságra és a vállalati társadalmi felelősségvállalás más vonatkozásaira összpontosít;

111.  hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek 2015-ben átlagosan 106,25 millió eurója volt különböző bankszámlákon úgy, hogy nem hozott kamatjövedelmet; felkéri a főtitkárt annak megvizsgálására, hogy szükség van-e ilyen magas összegű likvid tőkére, valamint felhívja arra, hogy e tekintetben javítson a pénzgazdálkodáson, és ha lehetséges, akkor találja meg az ilyen betétekből származó jövedelmek gyarapításának módjait;

DG ITEC

112.  elégedett a DG ITEC 2014–2019 közötti időszakra vonatkozó stratégiai irányvonalaival; úgy véli, hogy számos változtatást hajtanak végre a képviselők és a személyzet elektronikus munkakörnyezetében, azonban e változtatások következményei – többek között az új lehetőségek – viszonylag kevéssé ismertek, és főként a DG ITEC-en belül fejlesztik ki őket; felszólít a DG ITEC és a DG COMM szorosabb együttműködésére a számos végrehajtott vagy hamarosan végrehajtandó újításra vonatkozó belső és külső kommunikáció javítása érdekében;

113.  tudomásul veszi a DG ITEC arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a Google keresőmotorján javítsa a Parlament weboldalaira történő mutatásokat; úgy véli ugyanakkor, hogy a Parlament weboldalán található keresőmotorral való keresésnek érdemi eredményekhez kellene vezetnie, amely segítené a felhasználókat, hogy a weboldal portálja révén könnyen eljussanak a releváns oldalakra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez a keresőmotor jelenleg nem működik megfelelően, és felkéri a főtitkárt, hogy e régóta fennálló problémára mielőbb találjon megoldást;

114.  aggodalommal állapítja meg, hogy annak ellenére, hogy a DG ITEC évente összesen több mint 35 millió eurót fordít új hardverek beszerzésére, nincs a környezeti és társadalmi szempontból fenntartható közbeszerzésre vonatkozó egyértelmű politika, és felkéri a főtitkárt, hogy e tekintetben dolgozzon ki cselekvési tervet annak biztosítására, hogy a jövőben minden hardverre vonatkozó közbeszerzés részét képezzék a környezetvédelmi és szociális kiválasztási szempontok;

115.  kéri, hogy a DG ITEC a Parlament minden weboldalát tegye a hordozható eszközök számára hozzáférhetővé, mivel – jóllehet a Parlament és a szakbizottságok oldalainak látogató közül igen sokan iPad-et vagy mobiltelefont használnak – a jelenlegi felhasználói felületeket nem lehet a hordozható eszközökkel kompatibilisnek tekinteni; javasolja intézkedések bevezetését a weboldalak hordozható eszközök számára történő hozzáférhetőségének kézzelfogható és észszerű időn belül megvalósítandó javítása érdekében;

116.  fontosnak tartja a képviselők megbízatása szempontjából, hogy a nyomtatók irodáikban maradjanak; rámutat, hogy az olcsó generikus nyomtatópatronok veszélyes szintű részecskekibocsátással járhatnak, ami károsíthatja az egészséget; ezért olyan intézkedések megtételére szólítja fel a DG ITEC-et és az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóságot (DG INLO), amelyek környezetbarát nyomatók beszerzését ösztönzik és biztosítják az eredeti patronok kizárólagos használatát;

117.  tudomásul veszi, hogy az Elnökség 2015. szeptember 7-én elfogadta az információs és kommunikációs technológiai rendszerbiztonsági politikát („IKT-biztonságpolitika”); hangsúlyozza, hogy tekintettel a jelenlegi globális körülményekre, sürgősen szükség van egy sokkal szilárdabb, a kiberbiztonsággal kapcsolatos kockázatok kezelését teljes mértékben figyelembe vevő IKT-biztonságpolitika végrehajtására; üdvözli ezzel összefüggésben a parlamenti kiberbiztonsági tisztviselő kinevezését;

118.  megismétli a 2014. évi mentesítésről szóló állásfoglalásban szereplő azon felhívását, hogy hozzanak létre sürgősségi gyors riasztórendszert, amely lehetővé teszi a DG ITEC számára, hogy a Biztonsági és Védelmi Főigazgatósággal (DG SAFE) együttműködve gyors sms vagy e-mail üzeneteket küldjön azon képviselőknek és a személyzet azon tagjainak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy elérhetőségi adataik szerepeljenek a sürgősségi helyzetekben alkalmazandó kommunikációs listán;

119.  elismerésének ad hangot amiatt, hogy a DG ITEC a Parlament összes épületében elérhetővé tette a wifit; megjegyzi azonban, hogy a wifi a strasbourgi ülésteremben megbízhatatlan, különösen, amikor szavazások és kiemelt viták során sok képviselő egyidejűleg használja a rendszert; felhívja a főtitkárt, hogy e tekintetben tegye meg a szükséges intézkedéseket;

Uniós Belső Politikák Főigazgatósága

120. üdvözli, hogy a parlamentközi küldöttségek egyes nyilvános üléseit már webstreaming révén közvetítik; kéri a főtitkárt, hogy folytassa e szolgáltatás fejlesztését és bővítését, a küldöttségek honlapjainak tartalmával együtt;

DG INLO

121.  megjegyzi, hogy a 2010-re vonatkozó középtávú ingatlanstratégia jelenleg felülvizsgálat alatt áll; kéri a stratégia hosszabb távú perspektívát nyújtó kiterjesztését, valamint hogy készüljön a Brexit valószínűsíthető következményeivel foglalkozó tanulmány;

122.  üdvözli, hogy 2019-től kezdve nőni fog a képviselők és asszisztenseik összesített irodaterülete Strasbourgban; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy amíg nem találnak megoldást a Parlament egyetlen munkahelyszínének megvalósítására, biztosítsa az asszisztensenkénti minimális négyzetméternyi helyet a munkakörülményekkel kapcsolatos hatályos szabályokkal összhangban, mivel jelenleg a Parlament e kérdésben képviselt álláspontja sebezhető, mert szándékosan szemben áll a minimális irodaterületre vonatkozó szabályokkal;

123.  mélyen sajnálja a képviselők és asszisztenseik brüsszeli irodáiban levő bútorok cseréjére vonatkozó döntést, és felszólít annak azonnali leállítására; megjegyzi, hogy a legtöbb bútor tökéletesen ellátja funkcióját és elfogadhatóan néz ki, ezért egyáltalán nincs szükség lecserélésükre; úgy véli, hogy néhány képviselő visszajelzése – ellentétben egy általános felméréssel – önmagában nem jelent elegendő indokot a változtatásra, és az adminisztráció ízléssel, divattal és a divatjamúlt stílussal kapcsolatos érvei is elfogadhatatlanok; egyes bútordarabokat csak akkor kell lecserélni, ha azok egyértelműen megrongálódtak, veszélyesek vagy jelentős egészségügyi kockázatot jelentenek a munkahelyen valamilyen egyedi vagy általános okból (például ergonomikusabb irodai székek kifejlesztése); a pénzügyi nehézségeket okozó jelenlegi gazdasági válság idején az ilyen külsőségekkel kapcsolatos megfontolások súlyosan ronthatják a Parlament és a képviselők hitelességét a polgárok és a közvélemény szemében;

124.  elismeri, hogy az Elnökség 2013. évi és 2015. évi határozataival összhangban az új étkeztetési szerződések nem rendelkezik közvetlen támogatásról a Parlament költségvetéséből; aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy 2015-ben bizonyos szolgáltatásokat a piaci áraknál magasabbért kínáltak; ebben a vonatkozásban a kávéfelszolgálást említi az ülések ideje alatt; megjegyzi, hogy az árakat 2016 augusztusában felülvizsgálták;

125.  mélyen sajnálja, hogy önkényes, szubjektív és aránytalan kritériumokat alkalmaztak a sofőrök felvétele és e szolgálat biztonsági okokból történő 2016-ban megkezdett internalizálása során; sajnálja, hogy az eljárás során nem vették figyelembe a sofőrök által az azon évek során szerzett készségeket és tapasztalatokat, amikor közvetlen kapcsolatban álltak a képviselőkkel, valamint a köztük kialakult bizalmi viszonyt, és azt, hogy így munkanélkülivé válnak, sokan közülük már olyan korban, amikor nehezen találnak munkát;

Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság (DG INTE)

126.  aggodalmát fejezi ki a DG INTE és a tolmácsok képviselői között 2014 januárjában kezdődött, problematikus szociális párbeszéd miatt, amelyben mindmáig nem született megállapodásra; felkéri a főtitkárt, hogy kezdeményezze az érintett felek közötti közvetítést az álláspontok kölcsönös megértésének javítása és annak érdekében, hogy minden fél számára elfogadható megoldást találjanak;

127.  elégedett a DG INTE modernizációs folyamata terén már elért haladással, különös tekintettel a tolmácsok javuló rendelkezésre állásával, a tolmácsok által tolmácsolással töltött órák számának mérsékelt növekedésével és a tolmácsolási munkateher jobb eloszlásával; megjegyzi, hogy a statisztikákhoz szolgáló számítási módszer egyértelműbbé vált, és hogy az éves szabadságot és a betegszabadságot immár nem veszik figyelembe a tolmácsfülkében tolmácsolással töltött átlagos óraszám kiszámításakor;

128.  tájékoztatást kér a főtitkártól a 2014. évi költségvetés mentesítéséről szóló állásfoglalás elfogadása óta annak érdekében tett intézkedésekről, hogy a Parlament konferenciaszervezési tevékenységének áramvonalasabbá tétele révén nagyobb erőforrás-hatékonyságot érjenek el és hatékonyabban szervezzék az üléseket;

DG SAFE

129.  üdvözli a Parlament épületeiben és épületei körül a biztonság növelésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket; elismeri, hogy a parlamenti biztonság annak a kényes egyensúlynak a fenntartását jelenti, amelynek értelmében egyrészről számos, a biztonság elérésére irányuló intézkedést hoznak, másrészt viszont ezzel egy túlzottan a biztonságra összpontosító rendszert alakítanak ki, ami lassítja a Parlament működését; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy tovább kell javítani az épületek biztonságát, és felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az alkalmazottakat megfelelően kiképezzék feladatuk szakszerű ellátására, többek között vészhelyzetekben is;

130.  felhívja a főtitkárt, hogy a belga, francia és luxemburgi hatóságokkal folytatott együttműködés mellett biztosítsa az aktív együttműködést a többi intézménnyel is;

131.  felhívja a DG ITEC-et és a DG SAFE-t, hogy erősítsék hacker-ellenes tevékenységüket, tekintettel a kibertámadások elmúlt hónapokban megnövekedett veszélyére;

Környezetbarát Parlament

132.  emlékeztet arra, hogy az Elnökség a Parlamentben 2004. április 19-én elindította a környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS) nevű projektet; megjegyzi, hogy az Elnökség 2016-ban elfogadott egy felülvizsgált környezetvédelmi politikát, amely fenntartja és megerősíti a Parlament környezeti teljesítmény folyamatos javítása iránti elkötelezettségét;

133.  üdvözli, hogy létrehoztak egy intézményközi helpdesket a zöld közbeszerzések vonatkozásában, amelyet immár maradéktalanul végre kell hajtani, egyértelmű célokat megállapítva e területen, és fokozni kell zöld közbeszerzésekkel kapcsolatos belső tájékoztatási, ösztönző és irányítási erőfeszítéseket; hangsúlyozza továbbá, hogy az alvállalkozó szolgáltatóknak is eleget kell tenniük e szabályoknak; sajnálja, hogy a Parlament sok műanyagpalackot, -poharat, -dobozt és -csomagolást használ;

134.  szem előtt tartja a Parlament kötelezettségvállalását, amely szerint hogy 2020-ig 2006-hoz képest 30%-kal csökkenti az egy TME-re eső CO2-kibocsátást; elismerését fejezi ki, hogy 2006 és 2015 között a mutató mintegy 24,3%-kal csökkent;

135.  ezért rendkívül fontosnak tekinti, hogy a Parlament új, nagyobb kihívásokat jelentő, mennyiségi célokat tűzzön ki magának, és hogy azokat a felelős szolgálatoknak rendszeresen mérniük kell; megjegyzi ezzel kapcsolatban, hogy az Elnökség 2015-ben úgy határozott, hogy a Parlament szén-dioxid-kibocsátásának teljes mennyiségét ellentételezi, beleértve a képviselők repülőútjait származási országuk, illetve a Parlament munkahelyei között;

136.  emlékezteti a Parlamentet kötelezettségvállalására az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelvvel kapcsolatban, amely előírja, hogy vállalja, „hogy az alkalmazandó költségvetési és közbeszerzési szabályok sérelme nélkül a tulajdonukban és használatukban lévő épületekre vonatkozóan betartják ugyanazokat az előírásokat, mint amelyek” az irányelv „5. és 6. cikke alapján a tagállamok központi kormányzatainak épületeire vonatkoznak”, mivel épületeik a figyelem központjában állnak, és mivel azok energiahatékonysága tekintetében vezető szerepet kell játszania; hangsúlyozza, hogy sürgősen eleget kell tenni e nyilatkozatnak, többek között saját hitelességének megőrzése miatt is az épületek energetikai teljesítményéről és az energiahatékonyságról szóló irányelvek folyamatban levő felülvizsgálata során;

137.  kéri az Elnökséget, hogy tanulmányozzon egy ösztönző rendszert, amely támogatja a hatékony közlekedést az otthon és a munkahely közötti ingázás terén;

138.  üdvözli a Parlament arra irányuló kezdeményezését, hogy végrehajtson egy átfogó politikát az élelmiszer-hulladék mennyiségnek csökkentésére; felhívja a Parlamentet annak biztosítására, hogy aktívan megelőzzék az élelmiszer-pazarlást valamennyi étkeztetési szolgáltatónál a Parlament minden épületében; felhívja a Parlamentet, hogy javítsa arra vonatkozó gyakorlatát, hogy az eladatlan élelmiszereket jótékony célra eladományozza;

139.  elfogadja, hogy egy hatékony ülésterem-foglalási rendszer és ingatlankezelési nyilvántartás jelentős potenciált hordozhat magában a Parlament költségei és környezetvédelmi erőfeszítései vonatkozásában, és felhívja a főtitkárt, hogy alkalmazza ezt a megközelítést;

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

140.  tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2015-ben a következőképpen használták fel:

Képviselő-csoport

2015

2014**

Éves előirány-zatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasz-nálási szintje

A követ-kező idő-szakra átvitt összegek

Éves előirány-zatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirány-zatok felhasz-nálási szintje

A követ-kező idő-szakra átvitt össze-gek (2011)

PPE

17 440

10 198

17 101

98,06 %

8 720

19 919

7 908

17 796

89,34 %

9 960

S&D

15 256

5 748

15 379

100,81 %

5 625

15 619

4 653

14 850

95,07 %

5 422

ECR

5 959

1 614

5 065

84,99 %

2 509

5 014

1 060

4 476

105,43 %

1 598

ALDE

5 692

2 517

5 865

103,03 %

2 344

6 214

1 774

5 491

88,35 %

2 498

GUE/NGL

4 305

1 256

3 832

89,02 %

1 729

3 527

417

2 689

76,62 %

1 255

Verts/ALE

4 153

1 293

3 890

93,67 %

1 556

4 292

1 389

4 396

88,41 %

1 287

EFDD

3 843

1 643

3 629

94,45 %

1 856

3 231

1 142

2 708

88,83 %

1 615

ENF

1 587

0

827

52,09 %

760

 

 

 

 

 

Független képviselők

1 627

533

1 001

61,51 %

214

1 991

441

1 281

64,32 %

533

Összesen

59 860

24 803

56 588

94,53 %

25 312

59 807

18 784

53 687

89,76 %

24 168

*   valamennyi összeg ezer euróban

**   A 2014 májusában tartott parlamenti választások miatt a 2014-es év két külön pénzügyi évből állt. A táblázatban szereplő, 2014-re vonatkozó számadatok az összevont összegekre vonatkoznak.

141.  emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék éves jelentésében azt javasolta, hogy a Parlament „vizsgálja felül a képviselőcsoportok számára elkülönített költségvetési előirányzatok végrehajtására vonatkozó jelenlegi ellenőrzési keretét, és emellett nyújtson jobb iránymutatást a kiadások jóváhagyására és pénzügyi rendezésére vonatkozó kontrollokra és a kapcsolódó közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabálygyűjtemények alkalmazásának megerősített figyelemmel kísérése keretében”;

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

142.  tudomásul veszi, hogy 2015-ben a 4 0 2. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel(11):

Párt

Rövidítés

Saját források

EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség

Európai Néppárt

PPE

1 926

8 053

12 241

85 %

363

Európai Szocialisták Pártja

PES

1 246

5 828

8 024

85 %

40

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért

ALDE

561

2 093

2 789

85 %

90

Európai Zöldek Pártja

EGP

480

1 666

2 245

85 %

83

Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége

AECR

395

1 952

2 401

85 %

8

Európai Baloldal Pártja

EL

372

1 484

2 044

85 %

71

Európai Demokrata Párt

EDP/PDE

120

457

577

85 %

0

EUDemokraták

EUD

55

292

370

85 %

3

Európai Szabad Szövetség

EFA

127

636

845

85 %

0

Európai Keresztény politikai Mozgalom

ECPM

87

461

560

85 %

4

Európai Szövetség a Szabadságért

EAF

94

494

588

85 %

7

Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége

AENM

53

292

399

85 %

0

Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért

MENF

161

401

562

85%

0

Nemzetek és Szabadság Európája

ADDE

250

821

1.070

85 %

-403

Mozgalom a

Szabad

és Demokratikus Európáért

MELD

91

44

226

85 %

-208

Összesen

 

6 017

24 974

34 943

85 %

59

(*)  valamennyi összeg ezer euróban

 

 

143.  tudomásul veszi, hogy 2015-ben a 4 0 3. költségvetési tétel előirányzatait a következőképpen használták fel(12):

Alapítvány

Rövidítés

Kapcsolódó párt

Saját források*

EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogat-ható kiadások százaléká-ban (max. 85%)

Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja

WMCES

PPE

949

4 725

5 674

85 %

Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa

FEPS

PES

847

3 848

4 695

85 %

Európai Liberális Fórum

ELF

ALDE

183

880

1 063

85 %

Zöld Európai Alapítvány

GEF

EGP

163

914

1 077

85 %

Európa Átalakítása

TE

EL

159

847

1 066

85 %

Európai Demokraták Intézete

IED

PDE

47

284

331

85 %

Maurits Coppieters Központ

CMC

EFA

57

241

298

85 %

Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért

ND

AECR

323

1 100

1 423

85 %

 

 

 

 

 

 

 

Európai Alapítvány a Szabadságért

EFF

EAF

47

268

315

85 %

Az Európai Államközi Együttműködés Szervezete

OEIC

EUD

33

132

165

85 %

Európai Keresztény Politikai Alapítvány

CPFE

ECPM

51

267

318

85 %

Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért

FELD

MELD

50

248

298

85 %

Közvetlen Demokráciáért Európában Intézet

IDDE

ADDE

144

673

817

85 %

Európai Identitások és Hagyományok

Európai Innovációs és Technológiai Intézet

AENM

32

169

201

85 %

Összesen

 

 

3 085

14 596

17 681

85 %

(*)  valamennyi összeg ezer euróban

 

 

 

 

 

 

144.  aggodalommal jegyzi meg, hogy bizonyos pártok és alapítványok (Szövetség a Közvetlen Demokráciáért Európában, Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért, Kezdeményezés a Közvetlen Demokráciáért Európában, Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért) esetében súlyos szabálytalanságokat tártak fel a nemzeti pártok tiltott – közvetlen vagy közvetett – finanszírozása és az adományok terén;

145.  aggodalmát fejezi ki a Parlamentet e szabálytalanságok következtében érő reputációs kockázat miatt, és meg van győződve arról, hogy gyors és eredményes intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben megelőzzék és kezeljék a hasonló szabálytalanságokat;

146.  tudatában van annak, hogy az új rendeletek, nevezetesen az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(13), valamint az 1142/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet(14) a 2018-as pénzügyi évtől kezdődően hatással lesznek majd az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok finanszírozására, elismeri emellett az európai politikai pártokért és az európai politikai alapítványokért felelős, újonnan létrehozott hatóság fontos szerepét, valamint az Elnökség folyamatban lévő megbeszéléseit a főtitkár azon javaslataival kapcsolatban, amelyek a fent említett rendeletek által nem megoldott számos kérdés kezelésére vonatkoznak; felhívja a Parlament belső ellenőrét, hogy az új rendelet hatályba lépését követően mihamarabb készítsen egy új ellenőrzési jelentést az európai politikai pártok és alapítványok finanszírozásáról;

147.  úgy véli, hogy meg kellene vizsgálni, hogy a külső és belső ellenőrzések jelenlegi rendszere meg tudja-e megelőzni a súlyos szabálytalanságokat; tudomásul veszi az EY külső könyvvizsgáló nyilatkozatait, amelyek értelmében az EY ellenőrzéseinek célja, hogy kellő bizonyosságot szerezzenek arról, hogy az éves beszámolókban nem fordulnak elő lényeges hibás állítások, és hogy a gazdálkodó egység eleget tett a szabályoknak és rendelkezéseknek, továbbá, hogy az ellenőrzések keretében teszteléssel megvizsgálták a véleményüket alátámasztó bizonyítékokat; ugyanakkor megjegyzi, hogy az ellenőrzések nem terjednek ki az esetleges hamis nyilatkozatok és dokumentumok vizsgálatára, ezért csak némileg korlátozott betekintést lehet nyerni a vizsgált pénzügyi tevékenységekbe;

148.  megjegyzi, hogy a DG FINS nem rendelkezik az európai politikai pártok és alapítványok beszámolóinak ellenőrzéséért felelős emberi erőforrással (2 teljes munkaidős egyenérték); határozott véleménye, hogy tekintettel a hírnevet fenyegető magas kockázatra, több erőforrást lehetne fordítani erre a tevékenységre;

149.  felhívja az Elnökséget, hogy amennyiben a titkosítási elvek lehetővé teszik, könnyítse meg az európai politikai pártok és alapítványok zárójelentéseiben hivatkozott dokumentumokhoz és különösen a beszámolókhoz és a végrehajtott ellenőrzésekhez való hozzáférést;

150.  kéri az újonnan létrehozott hatóságot, hogy tevékenysége megkezdése után egy évvel, azaz 2017-ben nyújtson be előrehaladási jelentést a Parlamentnek; és felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy a hatóság rendelkezésére álljon a feladatai teljesítéséhez szükséges valamennyi erőforrás;

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

23

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Jean-François Jalkh, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Notis Marias, Georgi Pirinski, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Hannu Takkula, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gerben-Jan Gerbrandy, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Julia Pitera, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Raymond Finch, Jens Geier, Piernicola Pedicini, Janusz Zemke

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

23

+

ALDE

Martina Dlabajová, Gerben-Jan Gerbrandy, Hannu Takkula

ECR

Monica Macovei

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Dennis de Jong

PPE

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Julia Pitera, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Patricija Šulin, Joachim Zeller

S&D

Inés Ayala Sender, Jens Geier, Cătălin Sorin Ivan, Karin Kadenbach, Bogusław Liberadzki, Georgi Pirinski, Derek Vaughan, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Benedek Jávor, Bart Staes

5

-

ECR

Notis Marias

EFDD

Raymond Finch, Piernicola Pedicini

ENF

Jean-François Jalkh

PPE

José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

HL L 69., 2015.3.13.

(2)

HL C 380., 2016.10.14., 1. o.

(3)

HL C 354., 2016.9.27., 1. o.

(4)

HL C 375., 2016.10.13., 1. o.

(5)

HL C 375., 2016.10.13., 10. o.

(6)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)

PE 422.541/Bur.

(8)

A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

(9)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(10)

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 1141/2014/EU, Euratom (2014. október 22.) európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 317., 2014.11.4., 1. o.

(11)

  Megjegyzések:

  valamennyi összeg ezer euróban

  Megjegyzés (1): a megelőző évből a költségvetési rendelet 126. cikkének 6) bekezdésével összhangban áthozott bevételek teljes összege;

(12)

  Megjegyzések:

  valamennyi összeg ezer euróban

(13)

Az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok jogállásáról és finanszírozásáról szóló, 2014. október 22-i, 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 317., 2014.11.4., 1. o.

(14)

A 966/2012/EU, Euratom rendeletnek az európai parlamenti pártok finanszírozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. október 22-i 1142/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, HL L 317., 2014.11.4., 28. o.

Jogi nyilatkozat