Eljárás : 2016/2305(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0184/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0184/2017

Viták :

PV 31/05/2017 - 20
CRE 31/05/2017 - 20

Szavazatok :

PV 01/06/2017 - 7.3
CRE 01/06/2017 - 7.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0234

JELENTÉS     
PDF 754kWORD 98k
5.5.2017
PE 597.728v03-00 A8-0184/2017

a növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G

(2016/2305(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Michał Boni

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G

(2016/2305(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0587) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0300),

  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 9. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0588) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0306),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0590),

–  tekintettel a Bizottságnak az 1316/2013/EU és a 283/2014/EU rendeletnek az internetkapcsolat helyi közösségekben történő előmozdítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0589),

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2016. szeptember 14-i javaslatára (COM(2016)0591),

–  tekintettel a Bizottság „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i közleményére (COM(2015)0192) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2015)0100),

–  tekintettel a Bizottság „Úton a prosperáló, adatközpontú gazdaság felé” című, 2014. július 2-i közleményére (COM(2014)0442),

–  tekintettel „Az európai ipar digitalizálása, a digitális egységes piac előnyeinek teljes körű kiaknázása” című, 2016. április 19-i bizottsági közleményre (COM(2016)0180),

–  tekintettel a többéves rádióspektrum-politikai program létrehozásáról szóló, 2012. március 14-i 243/2012/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel a Bizottság „Célravezető és hatásos szabályozás program (REFIT): eredmények és következő lépések” című közleményéhez (COM(2013)0685) fűzött mellékletre,

–  tekintettel a Bizottság „Ikt-szabványosítási prioritások a digitáls egységes piac érdekében” című, 2016. április 19-i közleményére (COM(2016)0176),

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel a Bizottságnak a 470–790 MHz-es frekvenciasáv Unión belüli használatáról szóló, európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló, 2016. február 2-i javaslatára (COM(2016)0043),

–  tekintettel az Európai Tanács 2016. június 28-i következtetéseire (EUCO 26/16),

–  tekintettel a Bizottság „Megnyíló oktatás: mindenki számára elérhető innovatív oktatás és tanulás az új technológiák és a nyitott oktatási segédanyagok révén” című, 2013. szeptember 25-i közleményére (COM(2013)0654),

–  tekintettel az „Űrstratégia Európa számára” című, 2016. október 26-i bizottsági közleményre (COM(2016)0705),

–  tekintettel a munkavállalók fizikai tényezők (elektromágneses terek) által okozott kockázatoknak való expozíciójára vonatkozó egészségügyi és biztonsági minimumkövetelményekről (20. egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikke (1) bekezdésének értelmében) és a 2004/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/35/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre(3),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című bizottsági közleményre adott véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, illetve a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére (A8-0184/2017),

A.  mivel az 5G a gigabitalapú társadalom alapköve lesz, és a jövő mobiltávközlő technológiáiban a normát jelenti majd, továbbá az innováció mozgatórugója lesz, amely forradalmi változást eredményez majd a gazdaságban, és új alkalmazási eseteket, magas színvonalú szolgáltatásokat és termékeket, bevételi forrásokat és üzleti modelleket fog létrehozni, és mivel várhatóan megnöveli az ipar versenyképességét és elégedettséggel tölti el a fogyasztókat;

B.  mivel a gazdasági növekedéshez és a globális versenyképesség megőrzéséhez Európának mindenképpen vezető szerepet kell betöltenie az 5G technológiában, ehhez viszont európai szintű koordinációra és tervezésre van szükség, és mivel a lemaradással a munkahelyeket, az innovációt és a tudást tesszük kockára;

C.  mivel az 5G és az 5G-alkalmazások a nagyon nagy sebességű internetkapcsolat biztosításával új üzleti modelleket teremtenek, és ez valamennyi ágazatban – nem utolsósorban a közlekedés, az energia, a pénzügyek és az egészségügy területén – utat nyit az innováció előtt; mivel e tekintetben Európa nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon, hiszen az 5G lesz a jövőbeli növekedés és innováció motorja;

D.  mivel az 5G-hálózatok felépítése számottevően el fog térni az előző generációs hálózatokétól annak érdekében, hogy megfeleljen a nagyon nagy kapacitású hálózatoktól várt üzleti és teljesítőképességi követelményeknek, különös tekintettel a késleltetésre, a lefedettségre és a megbízhatóságra;

E.  mivel az 5G felépítésének eredményeként a mobil és a vezetékes hálózatok egyre inkább konvergálnak; mivel ezért a nagyon nagy kapacitású vezetékes hálózatok kiépítése részben kielégíti majd a végfelhasználókhoz a lehető legközelebb lévő, vezeték nélküli sűrű 5G-hálózat felhordó hálózat iránti igényeit;

F.  mivel az európai társadalom és az európai gazdaság jövője nagyban függ az 5G infrastruktúrától, amelynek hatása messze túlmutat majd a meglévő infrastruktúrán, azzal a céllal, hogy színvonalas és gyorsabb, mindenki számára megfizethető és mindenhol és mindig rendelkezésre álló kommunikációs szolgáltatást nyújtson;

G.  mivel a digitalizálás nagy iramban, globális szinten gyorsul, és egyetemes lefedettségű, magas színvonalú távközlési hálózatokba történő beruházást tesz szükségessé; mivel e tekintetben az említett igényeknek megfelelő rádióspektrumnak idejében rendelkezésre kell állnia;

H.  mivel egyre fontosabb, hogy minden polgár mobil és a vezeték nélküli internetkapcsolattal rendelkezzen, hiszen az innovatív szolgáltatásokat és alkalmazásokat nem helyhez kötve használják, és mivel ezt egy jövőorientált digitális szakpolitikának figyelembe kell vennie;

I.  mivel az 5G-hálózat bevezetése főként magánberuházások révén fog megvalósulni, és ehhez az Európai Elektronikus Hírközlési Kódexnek (EEHK) olyan szabályozási környezetet kell kialakítania, amely előmozdítja a biztonságot, a versenyt és a beruházást; mivel ehhez az adminisztratív feltételek egyszerűsítésére lesz szükség, például mikrocellák telepítésére a szigorú és kellő időben történő spektrumharmonizáció és a nagyon nagy kapacitású hálózat fejlesztése érdekében, ahogyan ezt az Európai Elektronikus Hírközlési jelenleg javasolja;

J.  mivel a közkezdeményezések – például az 5G Európában 2020-ig történő megvalósítására irányuló köz-magán társulásra (PPP) vonatkozó, 2013. évi bizottsági kezdeményezés, amely mögött 700 millió EUR közfinanszírozás áll – mellett versenypiacra van szükség, ahol jövőbiztos hozzáférés-szabályozás és spektrumkoordináció érvényesül, és ez fokozni fogja az innovációt és a szükséges infrastrukturális magánberuházásokat;

K.  mivel az 5G kiépítésének olyan más projektek kiegészítéseképpen – nem pedig a rovására – kell történnie, amelyek célja, hogy a vidéki és a legelszigeteltebb európai területeken növeljék az internetkapcsolatot;

L.  mivel az 5G és a gigabitalapú társadalom megvalósítása megköveteli a kimunkált menetrendet, az igényekhez igazodó, időtálló, régiónkénti és ágazatonkénti értékelésen alapuló, technológiasemleges megközelítést, a tagállamok közötti koordinálást, az összes érdekelt fél együttműködését és megfelelő beruházásokat annak érdekében, hogy a szükséges időkereten belül minden feltétel teljesüljön, és hogy az 5G és a gigabitalapú társadalom valamennyi uniós polgár számára elérhető legyen;

I.  5G jövőkép – a generációs váltás igénye

1.  üdvözli a Bizottság arra vonatkozó javaslatát, hogy készüljön 5G cselekvési terv, melynek célja, hogy az Unió világelsővé váljon a szabványosított 5G-hálózatok telepítésében 2020 és 2025 között, a technológiailag versenyképesebb és inkluzívabb európai gigabitalapú társadalommal kapcsolatos szélesebb körű, fejlett stratégia keretében; véleménye szerint ennek elérése érdekében alapvető fontosságú a tagállamok megfelelő koordinálása a 4G esetében tapasztalt késedelmeknek (amelyek eredményeképpen ennek a technológiának a lefedettségi szintje jelenleg 86 %, a vidéki területeken pedig csupán 36 %) az 5G elterjedése során való megelőzése érdekében;

2.  kiemeli, hogy a Bizottság szerint az 5G Európai Unióban való kiépítésére irányuló cselekvési terv „lehetőséget teremt kétmillió munkahely létrehozására”, valamint fellendítheti az európai gazdaságot, és csökkentheti a magas, különösen a fiatalokat érintő munkanélküliségi arányt;

3.  hangsúlyozza, hogy a 5G PPP jelenleg a leghaladóbb kezdeményezés a világon az 5G és az abból eredő új alkalmazások területén; úgy véli, hogy a kutatás-fejlesztési és iparfejlesztési szinergiák elősegítése előnyös, de az 5G kiépítésének társadalmi hatásaira tekintettel úgy véli, hogy az lenne igazságos, ha ehhez a PPP-hez a fogyasztók képviselői és a civil társadalom is csatlakozhatna;

4.  hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos az ambiciózus és előretekintő uniós spektrumfelosztási menetrend ahhoz, hogy Európa vezető szerepet töltsön be az 5G technológia fejlesztésében; üdvözli e tekintetben a Bizottság által az „5G Európa számára: cselekvési terv” című közleményben javasolt intézkedéseket, és ezeket az 5G sikeres uniós megvalósításához szükséges minimumkövetelményeknek tekinti;

5.  hangsúlyozza, hogy a magánberuházásokat infrastruktúra-orientált szakpolitikával és szabályozási környezettel kell támogatni, amelyek a kiszámíthatóságot és az egyértelműséget hivatottak elősegíteni, továbbá amelyek célja a verseny előmozdítása a végfelhasználók érdekében, és nem szabad a beruházásokat túlzottan ambiciózus közfinanszírozási rendszerekkel késleltetni, amelyek akadályozhatják az 5G bevezetését;

6.  hangsúlyozza a tudományos élet, a kutatóintézetek, a magánszektor és a közszektor közötti kutatási és fejlesztési együttműködés fontosságát az 5G mobiltávközléssel kapcsolatban; rámutat arra, hogy e tekintetben pozitív példa az 5G-vel kapcsolatos PPP, és ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy továbbra is vonjon be minden érintett ágazatot ebbe a folyamatba;

7.  úgy véli, hogy Európa számára hasznos a digitális gazdaság irányába történő további átalakulás, ahol a digitalizálás a szélesebb körű lefedettség, internetkapcsolat és a gyorsabb sebesség formájában valósul meg, 2020-ig a GDP teljes növekedésének 40%-át adja majd, és 13-szor gyorsabban növekszik a teljes GDP-nél;

8.  üdvözli és támogatja a gigabitalapú társadalomra vonatkozó azon középtávú célokat, hogy valamennyi európai fogyasztó legalább 100Mbps – 1 Gbps-re gyorsítható – hálózati sebességgel rendelkezzen, és ez a főbb társadalmi-gazdasági hajtóerők, például a közszolgáltatások nyújtói, az erősen digitalizált vállalkozások, főbb közlekedési csomópontok, pénzügyi intézmények és iskolák esetében hosszú távon 100 Gbps-re növekedjen; szorgalmazza a sűrű száloptikás felhordó infrastruktúra üzembe helyezésének, a beruházások ösztönzéséért és a magas színvonalú végfelhasználói tapasztalatokért folyó verseny prioritásként való kezelését; emlékeztet, hogy az Unió lemaradt a digitális menetrend hálózati kapcsolódásra vonatkozó 2020. évi célkitűzései terén, amely tekintetben különösen nyugtalanító a vidéki és távoli területek elmaradottsága;

9.  hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a lehető legtöbb uniós polgár – a távoli területeken élő polgárokat is beleértve – számára rendelkezésre álljon a gigabitalapú társadalomra jellemző összekapcsolhatóság;

10.  határozottan támogatja az 5G-hálózathoz való hozzáférés 2025-ig történő biztosítására irányuló erőfeszítéseket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) és a transzeurópai közlekedési hálózatokkal (TEN-T) összekapcsolt tömegközlekedési hálózatokon alapuló intermodális szállítási útvonalak mentén, és arra számít, hogy ezt majd mind a városi, mind a vidéki területeken, valamint a fontosabb idegenforgalmi központokban és a turisztikai látványosságok közelében az egész Unióra kiterjedő, teljes hozzáférés követi;

11.  megállapítja, hogy továbbra is fejleszteni kell a negyedik generációs mobilhálózatok/LTE lefedettségét, mivel az Európai Unió e tekintetben lemarad az USA, Dél-Korea és Japán mögött, és hogy az 5G cselekvési terv lehetőséget kell, hogy kínáljon arra, hogy a 4G bevezetésének hibáiból tanuljunk;

12.  rámutat, hogy az 5G rádiós hozzáférésnek nagyon széles frekvenciatartományban kell működőképesnek lennie, kevesebb mint 1GHz-től 100GHz-ig, ideértve a 300GHz-es maximális potenciállal rendelkező felhordó hálózatokat; megjegyzi, hogy a 3–6 GHz-es és a 6 GHz feletti frekvenciáknak rendkívül nagy adatátviteli sebességet és rendkívüli kapacitást kel nyújtaniuk a sűrűn lakott területeken; tudomásul veszi, hogy a nagy frekvenciasávot használó 5G-rendszereknek igen sűrű hálózati infrastruktúrára van szükségük, amelyek mikrocellás hozzáférésen alapulnak, ami választást követel meg az alkalmazandó spektrumsávok tekintetében, vagy pedig a spektrumsávokon való megosztozás lehetőségét teszi szükségessé;

13.  hangsúlyozza, hogy a letöltési sebességek önmagukban nem tudják kielégíteni egy olyan gigabitalapú társadalom internetkapcsolatra vonatkozó jövőbeli igényeit, amely nagyon nagy kapacitású hálózatokkal kapcsolatos infrastrukturális célt követne, minthogy ezek a hálózatok eleget tesznek a fel- és letöltési sebességekkel, a késleltetéssel és az ellenálló képességgel kapcsolatos legmagasabb szabványoknak;

14.  hangsúlyozza, hogy koherens európai spektrumstratégiára – többek között koordinált tagállami menetrendekre és ütemtervekre – van szükség az 5G jelentette kihívásoknak való megfelelés érdekében, érintve az emberi, a gépek közötti (M2M) és a dolgot internetével folytatott kommunikációt különböző szinteken, pl.: a kapcsolat sebessége, mobilitás, késleltetés, helyfüggetlenség, működési ciklus, megbízhatóság, elérhetőség stb., amely valamennyi tagállamban gördülékeny átmeneti időszakot biztosít az 5G-re történő átálláshoz;

15.  rámutat, hogy az 5G vezeték nélküli hálózatok kiterjesztéséhez szükség van a nagyon nagy kapacitású felhordó hálózatokhoz való hozzáférésre és a spektrum rendelkezésre álló, nem szomszédos részeinek – köztük a 700 Mhz-es sáv – rugalmas és hatékony felhasználására, nagyon eltérő hálózattelepítési módozatokhoz, amihez innovatív spektrumengedélyezési modelleket kell kidolgozni, és egyértelmű hangsúlyt kell helyezni az 5G számára rendelkezésre álló frekvenciasávok regionális alapon történő harmonizációjára;

16.  elismeri, hogy a hosszú távú hálózati beruházások biztosításához és a szolgáltatások jobb minőségének garantálásához spektrumengedélyezésre van szükség, amely egyenletes és megbízható spektrumhozzáférést biztosít, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az engedély nélküli frekvenciasávok tekintetében, valamint a frekvenciasávok megosztásának különféle módszerei tekintetében megfelelőbb jogi védelemre van szükség;

17.  rámutat arra, hogy a koordináció hiánya alapjaiban kockáztatja az 5G kiépítését, ugyanis a kritikus tömeg elérése kulcsfontosságú a beruházások idevonzásában és így az 5G technológia maradéktalan kiaknázásában;

18.   megállapítja, hogy az ágazati szereplők részére kiszámítható, egyenlő, a versenyt serkentő feltételeket kell biztosítani, valamint rugalmasságot, hogy megtervezhessék saját hálózatukat, valamint kiválaszthassák beruházási modelljüket és olyan technológiák kombinációját, amelyek biztosítják az 5G kiépítési célkitűzéséhez szükséges összes funkciót, mint például az FTTx-hálózatot, kábelt, műholdas technológiát, wifit, WiGIG-et, G.fast technológiát, 2G-t, masszív MIMO-t, vagy bármilyen más gyors fejlesztési technológiát, amennyiben ezek elősegítik, hogy valamennyi európai polgár kapcsolódhasson a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz; megállapítja, hogy az 5G kiépítéséhez jóval több üvegszálra és sűrűbb vezeték nélküli hálózatra van szükség;

19.  tudomásul veszi a „Hálózatfejlesztés a versenyképes digitális egységes piac érdekében” című bizottsági közleményt és a Bizottság „5G Európának” cselekvési tervét, amelyek izgalmas lehetőséget teremtenek a tagállamok számára arra, hogy a kulturális és kreatív területen működő innovátoraik, különösen a kkv-k tovább versengjenek a globális színtéren, és megmutassák vállalkozói és innovatív készségeiket;

II.  A gigabitalapú társadalom előnyeinek kiaknázása

20.  úgy véli, hogy az 5G többet jelent a mobil széles sáv fejlődésénél, és hogy a jövőbeli digitális világ fő hajtóereje, a mindenütt elérhető ultraszéles sávú infrastruktúra új generációja lesz, amely valamennyi gazdasági ágazatban (közszféra, oktatás, konvergált médiatartalom-szolgáltatás, egészségügyi ellátás, energiaügy, közművek, gyáripar, közlekedés, autóágazat, audiovizuális szolgáltatások, virtuális valóság, online játékok stb.) elősegíti majd a folyamatok átalakulását, és valamennyi polgár életét könnyebbé tevő gyors, interaktív, megbízható és nagy mértékben személyre szabott szolgáltatásokat fog nyújtani;

21.  megállapítja, hogy a 4G bevezetésében mutatkozó széttagoltság miatt, amely a tagállamok közötti jelentős különbségekben még továbbra is kézzelfogható – ahogy azt a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő 2015. évi mutató (DESI) is illusztrálja –, Európa digitális szempontból nem versenyképes az USA-hoz, Kínához, Japánhoz, Dél-Koreához és a feltörekvő gazdaságokhoz képest; e tekintetben hangsúlyozza, hogy bár Európa eredményeket mutathat fel a digitális fejlesztés területén, az előrelépés üteme lassul, és ez hosszú távon kockáztatja a szükséges beruházásokat és az európai vállalkozási környezet vonzerejét;

22.  emlékeztet arra, hogy az 5G bevezetésének fő haszonélvezői végső soron a végfelhasználók kell, hogy legyenek, az 5G technológiák bevezetésével kapcsolatos döntéseknek pedig mindenkor ezt a végső célt kell szem előtt tartania, és megfizethető, megbízható és magas színvonalú szolgáltatásokat kell kínálniuk;

23.  megállapítja, hogy a köz- és a magánszektor beruházásai az egész gazdaságban multiplikátorhatást generálnak, és az 5G teljes körű bevezetése a 28 tagállamban – közvetlenül vagy közvetve – akár 2,3 millió munkahelyet is teremthet;

24.  megállapítja, hogy az 5G technológiák európai bevezetése várhatóan a mobilgazdaságon messze túlmutató előnyökkel jár, és 2025-ig évente 141,8 milliárd EUR értékű tovagyűrűző hatást válthat ki;

25.  hangsúlyozza, hogy az 5G egész EU-ra kiterjedő gyors bevezetésének a sikere a keresletvezérelt új üzleti modellek fejlődésétől függ; hangsúlyozza, hogy rengeteg kezdeményezés kapcsolódik az 5G-re vonatkozó követelmények egyértelműsítéséhez, és ez a vertikális iparágak számára megnehezíti a folyamatban való részvételt; hangsúlyozza ezért, hogy a vertikális iparágakat aktívan és hatékonyan be kell vonni a követelményekkel kapcsolatos folyamatba;

26.  hangsúlyozza, hogy a gigabitalapú társadalom piaci szereplők által történő megteremtéséhez elengedhetetlenek a tisztességes verseny és a piaci szereplők számára biztosított egyenlő versenyfeltételek; úgy véli, hogy e tekintetben az „egyforma szolgáltatások, egyforma kockázat, egyforma szabályok” elvét kell alkalmazni;

27.  úgy véli, hogy az 5G-alkalmazásokhoz kapcsolódó innováció gyorsítása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak valamennyi érdekelt féllel együtt meg kell vizsgálniuk a fejlett kísérletek és próbapadok ösztönzésére irányuló lehetséges intézkedéseket;

28.  megjegyzi, hogy a gigabitalapú társadalomnak meg kell szüntetnie a digitális szakadékot, és javítania kell az internet-hozzáférést; megállapítja, hogy további beruházásokra van szükség a jelenlegi és jövőbeni technológiák – ezen belül a műholdas technológiák – vidéki és távoli területekre való eljuttatása érdekében; hangsúlyozza, hogy a magán- és közberuházások intelligens ötvözésére van szükség a vidéki és távoli területeken jelentkező digitális szakadék kezelése érdekében; hangsúlyozza, hogy a múltban levont tanulságokat fel kell használni a tagállamok, régiók, valamint a sűrűn lakott térségek és a távoli vidékeken élők közötti egyenlőtlenségek kezelésére, támogatva a földrajzi szempontból kiegyensúlyozott fejlődést;

29.  rámutat arra, hogy digitális szakadék nem csupán városok és vidéki térségek között áll fenn, hanem nagymértékben jelen van a tagállamok között is; e tekintetben hangsúlyozza a versenyen alapuló jogalkotási keret és kezdeményezések fontosságát, amelyek ösztönzik az infrastrukturális beruházásokat, fokozzák a piaci szereplők sokféleségét, és megerősítik az európai koordinációt;

30.  rámutat arra, hogy az 5G a hálózati társadalommal kapcsolatos jövőkép megvalósításának alapköve lesz, és növelni fogja az Európai Unióban az életvitel, a tanulás és a munka lehetőségeit, amelyek nélkül a polgárok és a vállalkozások nem aknázhatják ki maradéktalanul a digitális forradalmat;

31.  úgy ítéli meg, hogy az 5G intelligens cellák WiFi4EU-rendelettel összhangban történő bevezetésének előmozdítása hozzá fog járulni a digitális és technológiai szakadék csökkentéséhez, és fokozni fogja az 5G-szolgáltatások hozzáférhetőségét valamennyi polgár számára;

32.  hangsúlyozza, hogy Európának lépést kell tartania a hatékonyabb ikt-technológiák kínálta technológiai előrelépésekkel és lehetőségekkel, hogy támogathassa a jelenleg kevésbé fejlett régiók társadalmi-gazdasági fejlődését;

33.  hangsúlyozza, hogy az 5G technológiai mobilszabvány szolgáltatási potenciáljának maradéktalan kiaknázásához elengedhetetlen a sűrű száloptikás hálózat mint felhordó infrastruktúra;

34.  üdvözli a WiFi4EU-kezdeményezést, melynek célja az ingyenes és egyetemes internetelérés támogatása a helyi közösségekben egy uniós finanszírozású, a tagállamok által megvalósított rendszeren keresztül; rámutat arra, hogy a WiFi4EU-kezdeményezés arra irányul, hogy a pénzeszközök földrajzi szempontból kiegyensúlyozott elosztása révén előmozdítsa a régiók közötti digitális befogadást, miközben figyelmet fordít a felhasználók szolgáltatással kapcsolatos tapasztalataira; megállapítja, hogy a hozzáférési sebesség egyre nő, és mivel a többféle vezeték nélküli eszközökkel való használat is növekszik, a WLAN-technológiának meg kell felelnie a végpontok közötti összeköttetéssel kapcsolatos igényeknek; úgy véli, hogy konkrét prioritásokat tartalmazó szakpolitikai keretre van szükség azon akadályok meghaladásához, amelyeket a piac önmagában nem képes leküzdeni;

35.  kéri a Bizottságot, hogy az 5G cselekvési tervben fordítson különös figyelmet a beltéri lefedettségre, és úgy ítéli meg, hogy az 5G-alkalmazások jelentős részét otthon és az irodákban használják majd; emlékeztet a magasabb frekvenciájú hálózatok elégtelen beltéri lefedettségére; javasolja további technológiák, többek között a masszív MIMO, a beltéri ismétlők és a WiGig nagy sebességű wifialkalmazások értékelését a megfelelő beltéri lefedettség biztosítása érdekében;

36.  hangsúlyozza, hogy az 5G technológia fejlesztése alapköve az informatikai hálózati infrastruktúra mindent felölelő intelligens összekapcsolhatóság (intelligens autók, intelligens energiahálózat, intelligens városok, intelligens gyárak, intelligens kormányzás és így tovább) irányába történő átalakításának; meggyőződése, hogy az ultragyors széles sávú internet és az intelligens, hatékony hálózati jellemzők – amelyek szinte azonnali összeköttetést teremtenek az emberek között, az ember és a gép között, illetve a gépek között – át fogják alakítani a végfelhasználói kapcsolatot, amit olyan hálózati paradigmák tesznek lehetővé, mint a mesh hálózat, a hibrid hálózat, a dinamikus hálózatszeletelés és a szoftverizációs technológiák;

37.  hangsúlyozza, hogy az 5G-vel kapcsolatban kulcsfontosságú követelmény a hálózati energiafogyasztás csökkentését célzó magas energiahatékonyság; kiemeli, hogy ez elengedhetetlen a működési költségek csökkentéséhez, a vidéki és a távoli térségek hálózati kapcsolatának előmozdításához, továbbá a hálózati hozzáférés fenntartható és erőforráshatékony módon történő biztosításához;

38.  hangsúlyozza, hogy az 5G bevezetéséhez – a gigabitalapú társadalommal kapcsolatos célkitűzésekkel összhangban – szükség van a vezetékes hálózatok jelentős fejlesztésére és a mobilhálózatok sűrűségének növelésére, különösen az e-egészségügyi megoldások területén;

39.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális ágazat Európában az 5G sikerének egyik fő hajtóereje, munkahelyeket és gazdasági növekedést generál, és hogy fejlődése erőteljesen és pozitív módon befolyásolhatja az audiovizuális média értékláncát, ideértve a tartalom előállítását, innovációját és terjesztését, valamint a felhasználói környezetet is; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe ezen ágazat szükségleteit és sajátosságait, különösen a műsorszórással kapcsolatban;

40.  megjegyzi, hogy a hálózatba kötött járművek biztonságosabbak (kevesebb baleset), környezetbarátabbak (kevesebb kibocsátás), és kiszámíthatóbb utazási mintákat tesznek lehetővé; ezért támogatja egy uniós szintű cél kitűzésének gondolatát arra vonatkozóan, hogy az uniós piacon elérhető valamennyi jármű képes legyen 5G-kapcsolatra, és rendelkezzen fedélzeti intelligens közlekedési rendszerrel; határozottan támogatja az 5G-kapcsolatra képes alapállomásokkal összekapcsolt mentőautók és más vészhelyzeti járművek (rendőrautók, tűzoltóautók) kialakítására irányuló célkitűzést, hogy a beavatkozások során folyamatos és megszakítás nélküli kapcsolatot lehessen biztosítani;

41.  elismeri a megbízható és megszakítás nélküli 5G-lefedettség hasznát a közúti közlekedésbiztonság tekintetében, hiszen lehetővé teszi összekapcsolt és digitális ellenőrző eszközök, például intelligens menetíró készülékek és e-dokumentumok használatát a nehéz tehergépjárművekben;

42.  úgy véli, hogy az 5G új, megfizethető és minőségi szolgáltatásokat tesz lehetővé, új iparágakat kapcsol össze, és végső soron javítja az egyre kifinomultabb és igényesebb digitális felhasználók fogyasztói élményét; hangsúlyozza, hogy a mobileszközök energiafelhasználásának jelentős csökkentésére való képessége, valamint egész ágazatok, például az egyészségügy és a közlekedés átalakítása tekintetében meglévő potenciálja révén az 5G fontos társadalmi kihívásokra is megoldásokat kínálhat;

43.  üdvözli az európai széles sávú hálózatfinanszírozási alapot, a széles sávú infrastruktúra számára létrehozott pénzügyi forrást, amely nyitva áll a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, valamint magánbefektetők számára, és amely egy további lépés lesz ahhoz, hogy infrastrukturális beruházásokat hozzanak a gyengén ellátott, kisebb lakosságú vidéki és távoli területeken;

44.  úgy véli, hogy a digitális készségek fejlesztése és javítása döntő fontosságú, és annak az oktatásba – többek között a szakképzésbe, a vállalkozói képzésbe és a továbbképzésbe, illetve az átképzésbe – irányuló nagyarányú beruházások és valamennyi érintett érdekelt fél átfogó bevonása révén kell megvalósulnia, három fő céllal: a technológiai munkahelyek megtartása és megteremtése magasan képzett munkaerő kiképzésével, a polgárok támogatása abban, hogy maguk irányítsák digitális életüket azáltal, hogy megkapják a szükséges eszközöket, valamint a digitális írástudatlanság megszüntetése, ami a digitális szakadék és kirekesztés egyik oka;

45.  úgy véli, hogy az Uniónak az EIT Digital szervezetével partnerségben 5G-készségfejlesztési tanterveket kell létrehoznia és rendelkezésre bocsátania, hangsúlyt fektetve az induló vállalkozásokra és a kkv-kra annak érdekében, hogy ők arathassák le az 5G bevezetésének előnyeit;

46.  hangsúlyozza, hogy az 5G hálózatok fejlődése gyors technológiai változásokat mozdít majd elő, amelyek lehetővé teszik a digitális és intelligens ipar, a dolgok internete és a fejlett gyártási rendszerek maradéktalan fejlődését;

47.  hangsúlyozza, hogy az 5G fontos ahhoz, hogy Európa globális szinten vezető szerepet tölthessen be a magas színvonalú kutatási infrastruktúra biztosításában, amely Európát a kiváló kutatás központjává teheti;

III.  Szakpolitikai megközelítés

48.  üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy megerősíti az európai beruházási tervet a gigabites kapcsolat 2025-ig történő létrehozására irányuló stratégiai célok finanszírozására előirányzott pénzügyi eszközökön (ESBA, CEF) belül;

49.  hangsúlyozza, hogy a digitális egységes piaccal kapcsolatos valamennyi döntést – ideértve a spektrumfelosztást, a sávszélességi célkitűzéseket és az 5G bevezetését – a jövőbeli igényekre és arra alapozva kell kialakítani, hogy a piac várhatóan hogyan fejlődik a következő 10–15 évben; hangsúlyozza e tekintetben, hogy az 5G sikeres bevezetése a gazdasági versenyképesség kulcsa lesz, és ez csak távlatokban gondolkodó európai jogalkotás és szakpolitikai koordináció révén valósítható meg;

50.  hangsúlyozza, hogy a gigabitalapú társadalmat és az 5G-t érintő szakpolitikáknak arányosnak kell lenniük, azokat gyakran felül kell vizsgálni, és meg kell felelniük az innovációs elvnek annak érdekében, hogy az innovációra gyakorolt lehetséges hatások a hatásvizsgálat részét képezzék;

51.  felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa, tartsa fenn és fejlessze az 5G cselekvési terv és a hálózatkorszerűsítés megfelelő szintű hosszú távú finanszírozását a következő, 2020–2027 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret és különösen a következő kutatási, technológiafejlesztési és innovációs keret távlatában; hangsúlyozza a tudományos élet, a kutatóintézetek, a magánszektor és a közszektor közötti kutatási és fejlesztési együttműködés fontosságát az 5G mobiltávközléssel kapcsolatban; rámutat arra, hogy e tekintetben pozitív példa az 5G-vel kapcsolatos PPP; rámutat arra, hogy a Bizottság szerint a sávszélességre vonatkozó célkitűzések elérése a következő évtizedben 500 milliárd eurós beruházást igényel, ugyanakkor emellett becslése szerint a beruházási hiány 155 milliárd euró; úgy véli tehát, hogy kiemelt prioritást kell adni a verseny által kiváltott megfelelő mértékű beruházás biztosításának a digitális infrastruktúra kiterjesztése érdekében, mivel az alapvető feltétele annak, hogy az állampolgárok és a vállalatok az 5G fejlődésének előnyeit élvezhessék;

52.  nyomatékosan kéri valamennyi tagállamot, hogy mielőbb hajtsa végre a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv(4) rendelkezéseit e terv hatékonnyá és fenntarthatóvá tétele érdekében a megfelelő biztonsági szint biztosítása céljából;

53.  meggyőződése, hogy a gigabitalapú társadalom felé vezető legbiztosabb út a sokféle beruházási modellel (köz-magán társulás vagy társbefektetés) támogatott jövőbiztos, versenyt elősegítő és technológiasemleges megközelítés; megállapítja, hogy a társbefektetés és a közösségi beruházás más formái, valamint a nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz való hosszú távú kereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos megoldások elősegíthetik a források egyesítését, lehetővé tehetik a különböző rugalmas kereteket, és csökkenthetik a telepítési költségeket;

54.  felhívja a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az 5G cselekvési tervet a régiókban és városokban végrehajtott, következetes és kellő időben végzett fellépések révén, az ágazatokon átívelő innováció bátorítása és ehhez ösztönzők nyújtása, valamint a vállalatok közötti gazdasági együttműködési keret előmozdítása érdekében;

55.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vállaljanak vezető szerepet az ágazatközi, a nyelvi nehézségeken és a határokon átnyúló 5G-interoperabilitás előmozdítása és a magánélet védelmét biztosító, megbízható, biztonságos szolgáltatások támogatása terén, mivel általánosságban az ipar és a társadalom tevékenységei és szolgáltatásai egyre inkább a digitális infrastruktúrától függnek, továbbá a közös stratégia szerves részeként vegyék figyelembe a tagállami földrajzi körülményeket;

56.  kéri a szabványosítási erőfeszítések fokozását annak biztosítása érdekében, hogy Európa vezető szerepet játsszon az 5G hálózatok és szolgáltatások kiépítését lehetővé tevő technológiai szabványok meghatározásában; úgy véli, hogy az európai szabványügyi szerveknek különleges szerepet kell betölteniük ebben a folyamatban; megállapítja, hogy minden ágazatnak az iparág vezette eljárással ki kell dolgoznia saját szabványosítási ütemtervét, szilárdan törekedve olyan közös szabványok létrehozására, amelyek nemzetközi szabvánnyá válhatnak; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak ösztönzőket a kutatásba és fejlesztésbe, valamint az európai szabványosításba irányuló beruházások számára;

57.  hangsúlyozza, hogy az 5G lehetőségeket rejt a tartalmakhoz való hozzáférés és azok terjesztésének forradalmasítása, valamint a felhasználói élmény jelentős javítása tekintetében, ugyanakkor lehetővé teszi kulturális és kreatív tartalmak új formáinak kifejlesztését; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy hatékony intézkedésekre van szükség a kalózkodás elleni küzdelemben, valamint átfogó megközelítést kell kialakítani a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének javítására vonatkozóan annak érdekben, hogy a fogyasztók számára egyszerű csatornákat teremtsünk a legális tartalmakhoz;

58.  határozottan ösztönzi az 5G technológiákkal való fokozott kísérletezést; támogatja olyan integrált megoldások és tesztek fejlesztését, amelyeket később széles körű, ágazatközi kísérleti projektek keretében próbálnak ki a gigabitalapú társadalom szolgáltatási igényeire reagálva; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő licenciába nem adott frekvenciasávot az iparág által végrehajtott kísérletek ösztönzéséhez; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy olyan konkrét és vonzó célkitűzés megállapításának a lehetőségét, amely keretül szolgálhat a magánszektor 5G technológiákkal és termékekkel folytatott kísérleteihez;

59.  hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a Nemzetközi Nemionizáló Sugárvédelmi Bizottság WHO által hivatalosan elismert iránymutatásait, hogy elkerülhető legyen az inkonzisztencia és a széttagoltság, és hogy az európai digitális egységes piacon következetes feltételeket lehessen biztosítani a vezeték nélküli hálózatok bevezetéséhez;

60.  hangsúlyozza, hogy a gigabitalapú társadalom fejlődéséhez egyértelmű, közös uniós szabályokra van szükség, amelyek a beruházások és az innováció ösztönzése, valamint a megfizethető árak és a felhasználók választási lehetőségei megőrzése érdekében a jövőre irányulnak és előmozdítják a versenyt; hangsúlyozza, hogy az infrastruktúrán alapuló verseny lehetőséget kínál a hatékony szabályozásra, és lehetővé teszi a beruházások hosszú távú méltányos megtérülését; bátorítja a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a fizikai infrastruktúrához való hozzáféréssel kapcsolatos közigazgatási eljárásaikat;

61.  hangsúlyozza, hogy hatékony és egyszerűsített szabályok útján, a felhasználók igényeire és a szolgáltató típusától függetlenül a szolgáltatások jellemzőire összpontosítva innovációbarát környezetet kell teremteni a digitális szolgáltatások számára – különösen a nagy adathalmazok és a dolgok internete területén –, bővítve a fogyasztók választási lehetőségeit, egyúttal növelve a bizalmat és előmozdítva a digitális szolgáltatások terjedését;

62.  hangsúlyozza, hogy át kell tekinteni, és adott esetben gondosan felül kell vizsgálni a széles sávval kapcsolatos nemzeti terveket, és e terveknek az 5G valamennyi területére ki kell terjedniük, fenn kell tartaniuk a több technológián alapuló versenyalapú megközelítést, támogatniuk kell a szabályozási biztonságot, és maximalizálniuk kell az innováció és a lefedettség hatókörét, és a célok egyikeként tartalmazniuk kell a digitális szakadék áthidalását;

63.  felkéri a Bizottságot a széles sávval kapcsolatos nemzeti tervek értékelésére a hiányosságok feltárása és a további teendőkre vonatkozó országspecifikus ajánlások megfogalmazása érdekében;

64.  üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a köz- és magánszervezetek valamint a helyi és regionális hatóságok magas szintű bevonása érdekében létrehozza a széles sávú rendszerekkel foglalkozó, részvételen alapuló platformot;

65.  hangsúlyozza, hogy az internet-hozzáférés biztosítása, valamint a nagy sebességű, megbízható, kis késleltetésű és alacsony késleltetésingadozású internetkapcsolat garantálása kulcsfontosságú a digitalizálási folyamatok és az idegenforgalmi ágazat értéklánca, valamint az olyan közlekedési technológiák kifejlesztése és bevezetése szempontjából, mint a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS), a folyami információs szolgáltatások (RIS) és az európai vasúti forgalomirányítási rendszerek (ERTMS);

66.  emlékeztet arra, hogy a kkv-k számára rendkívül előnyös lenne az 5G-megoldásokhoz versenyalapú hozzáférés; felhívja a Bizottságot, hogy a cselekvési terveket úgy dolgozza ki, hogy azok elősegítsék a kkv-k és az induló vállalkozások részvételét az 5G technológiákkal folytatott kísérletekben, és biztosítsanak számukra hozzáférést az 5G széles sávú rendszerekkel foglalkozó, részvételen alapuló platformhoz;

67.  támogatja az uniós szintű kezdeményezéseket a tagállamok közötti fokozott spektrumkoordináció és a hosszú távra szóló engedélyek biztosítására, ami növelni fogja a stabilitást és a beruházások biztonságát; megjegyzi, hogy az e kérdésekkel kapcsolatos döntéseket valamennyi tagállamban egyidejűleg kell meghozni annak érdekében, hogy a transzeurópai hálózatok előmozdítására törekedve kötelező iránymutatásokat fogadjanak el a frekvenciaelosztási eljárás bizonyos feltételeire, többek között a spektrumfelosztásra, a spektrummegosztásra és a közösen szervezett árverésekre vonatkozóan; rámutat, hogy az európai uniós mobiltávközlési piacok versengő jellege döntő fontosságú az 5G-re történő generációváltás során;

68.  felhívja az Uniót, hogy a koherens uniós szakpolitika biztosítása érdekében hangolja össze az erőfeszítéseket a Nemzetközi Távközlési Egyesületen belül; hangsúlyozza, hogy az európai spektrumharmonizáció 5G-re vonatkozó, 2020 utáni igényeit a 2019. évi rádiótávközlési világkonferencia előtt véglegesíteni kell, megfelelő védelmet biztosítva a jelenleg használt, meglévő szolgáltatások számára és összhangban a 2015. évi rádiótávközlési világkonferencia határozataival;

69.  hangsúlyozza, hogy a nagyon nagy kapacitású hálózatok Európai Elektronikus Hírközlési Kódexben foglalt fogalommeghatározásának meg kell felelnie a technológiasemlegesség elvének, feltéve, hogy ezek a technológiák megfelelnek a hálózati szolgáltatások jövőbeli ipari és fogyasztói alkalmazások által igényelt minőségének;

70.  kéri, hogy a Bizottság hozzon létre éves eredményértékelést, és fogalmazzon meg ajánlásokat az 5G cselekvési tervvel kapcsolatban, továbbá tájékoztassa az Európai Parlamentet az eredményekről;

°

°  °

71.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1)

HL L 81., 2012.3.21., 7. o.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0009.

(3)

HL L 179., 2013.6.29., 1. o.

(4)

HL L 194., 2016.7.19., 1. o.


INDOKOLÁS

A gigabitalapú társadalom fejlesztésének gondolata az 5G-megoldások bevezetése által kínált lehetőségben gyökerezik. Az 5G új, nagy teljesítményű hálózatok, többek között a jó minőségű hálózatok és a nagyon nagy kapacitású hálózatok létrehozásával új fejezetet nyit a digitális világban. Az új kapcsolódási lehetőségek nyújtása révén az infrastruktúra támogató eszközzé válik.

Az 5G infrastruktúra fejlesztésének azonban vannak bizonyos feltételei. A beruházásoknak kedvező szabályozási környezet révén jogbiztonságot, átláthatóságot, egyenlőséget kell teremteni, egyszerűsíteni kell a szabályokat, mindez alapvetően fontos a jelenlegi és jövőbeli elektronikus hírközlés szempontjából. Az infrastruktúrán alapuló versenyben minden lehetséges partnernek részt kell vennie, és rugalmas, üzleti szempontból hatékony, közös beruházási modellek keretében versenyeznie a beruházásokért. A frekvenciafelosztást harmonizálni kell a döntéshozatal és a megoldások következetességének biztosítása érdekében. Ezenfelül Unió-szerte összehangolt erőfeszítéseket kell tenni a 700 MHz-es, valamint az 1 GHz és 100 GHz közötti frekvenciasávok hosszú távú elérhetőségének irányítására. Az összes uniós tagállamra vonatkozó közös kereten belül törekedni kell a szabványosítás és az interoperabilitás megvalósítására. Végezetül pedig sok vállalkozásnak kell hajlandónak lennie saját ütemtervet kidolgozni az 5G kapcsolat és kommunikációhoz szükséges technikai követelményekhez való igazodás céljából. Az 5G teljes potenciálja csak akkor valósítható meg, ha a vertikális ágazatokkal szoros partnerségek alakulnak ki. Okvetlenül meg kell tanulnunk, hogyan dolgozzunk módszeresebben az ipari eljárásokon átívelően.

Az 5G fejlesztésének van néhány alapvető mozgatórugója, például az 5G bevezetésével szerezhető gazdasági előnyök és egyéni haszon természetének megértése. Ilyen előnyök például a dolgok internetének fejlesztése, az autonóm autók, az e-egészségügy és a telemedicina növekedése (ami cserében hozzájárul az igazi paradigmaváltáshoz az egészségügyi ellátásban), teljesen új tanulási és tanítási lehetőségek a virtuális valóság eszközei használatának köszönhetően, új szórakoztatási modellek, az intelligens városok megvalósításának lehetősége és új, digitális mezőgazdasági termelési lehetőségek. Az 5G bevezetése megteremti a lehetőséget új termékek és szolgáltatások számára, melyek felhasználóbarátabbak és a lakosság igényeihez szabottak lesznek, így növekszik a fogyasztói elégedettség. A növekedés a kereslet motorja. A kereslet hosszú távon jövedelmezőbbé fogja tenni az 5G-be eszközölt beruházásokat, és szavatolni fogja a beruházások megtérülésének megfelelő szintjét.

Egyértelmű, hogy az új infrastrukturális lehetőségek, az infrastruktúra inkluzív természete és az 5G infrastruktúra iránti kereslet meg fogja változtatni a társadalmi attitűdöket, és új készségeket is szükségessé tesz majd. Ezért az 5G bevezetésének oktatással kapcsolatos vonatkozásait is számításba kell venni.

Az 5G-vel Európa előtt nagy lehetőség nyílik a távközlési ipari átalakítására. Jelenleg izgalmas fejlesztések előtti fordulóponton vagyunk. A magam részéről azt várom, hogy az Unió egésze belevág az 5G technológiára irányuló ambiciózus fejlesztésekbe, és ütemtervet dolgoz ki.

A Bizottság kimunkált menetrendet, ütemezést és konkrét javaslatokat terjesztett elő. Az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex jóváhagyását a közeljövőre tervezik. A legfontosabb azonban az, hogy valamennyi érdekelt fél részt vegyen a folyamatban. A tagállamoknak hajlandóságot kell mutatniuk a világos, közös és összehangolt döntéshozatali eljárásokban való részvételre. Kellő időben elfogadandó, széles sávval kapcsolatos nemzeti tervek nélkül nincs lehetőség a beruházások beindítására és a technológiák és megoldások fejlesztésére, különösen az száloptikás megoldások használatára az 5G-n belül. Ha az Uniónak nem sikerül aktívan és következetesen nyomást gyakorolni a rádiótávközlési világkonferencia vitáiban, akkor nehéz lesz a gigabites frekvenciákhoz való hozzáférésről kielégítő döntéseket hozni. A Bizottság, a tagállamok, a vállalkozások képviselői és a BEREC közötti együttműködés híján elszalasztjuk a frekvenciafelosztási eljárás harmonizációjának lehetőségét. Az uniós intézmények, a kormányok, valamint a helyi és regionális hatóságok közötti együttműködés nélkül nincs lehetőség az inkluzív – a nagyon nagy kapacitású, 5G hálózatokhoz való teljes hozzáférést biztosító – infrastruktúrába történő beruházásra. A közszférának, a tagállamoknak és az Uniónak az „5G cselekvési terv” finanszírozásában való, mostantól kezdődő és 2020 utáni megfelelő részvétele nélkül nehéz lesz a felsorolt célok bármelyikének megvalósítása.

Igen fontos, hogy az 5G 2025-ig megvalósuló teljes bevezetéséhez szükséges összes feltételt elemezzük és meghatározzuk.

Hasonlóképpen fontos, hogy valamennyi érdekelt fél erőfeszítéseit összehangoljuk az 5G-vel kapcsolatos célkitűzések teljesítése érdekében. Egyértelmű, hogy amennyiben az „5G cselekvési terv” minden intézkedése és fellépése sikeresen végrehajtásra kerül, ennek az európai gazdaság és az európai polgárok számos előnyét fogják élvezni.


VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (23.3.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G

(2016/2305(INI))

A vélemény előadója: Antonio López-Istúriz White

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

  hangsúlyozza, hogy e kezdeményezés az internetkapcsolatra vonatkozó azon három stratégiai célkitűzés része, amelyet a Bizottság 2025-re elérendőként határozott meg, és a digitális egységes piac megvalósításához vezető leginkluzívabb és leghatékonyabb út az, ha megteremtjük a megfelelő ökoszisztémát ahhoz, hogy az 5G technológiák időszerű kiépítésével és az egyetemes szolgáltatási kötelezettség tagállamok általi teljesítésével kifejlődjön egy erős gigabitalapú európai társadalom, ugyanis a nagy sebességű széles sávú hálózatok csökkenthetik a digitális szakadékot és előmozdíthatják az általános növekedést, különösen a vidéki területeken, biztosítva számukra az eszközöket ahhoz, hogy a városi területekkel egyező ütemben vegyenek részt a dolgok internetének (IoT) korában, amely érzékelők millióit, valamint mindenféle típusú, fejlett internetkapcsolattal rendelkező és energiahatékony eszközöket nyújt majd;

  emlékeztet arra, hogy meg kell szüntetni a vidéki és nagyvárosi területek között, a nagy- és kisvállalkozások között, a különböző társadalmi-gazdasági szinteken élő emberek, valamint a generációk között az internetkapcsolatban lévő különbségek által jelzett digitális szakadékot;

3.  kiemeli különösen, hogy az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy elszalassza azon vidéki területek összekapcsolásának lehetőségét, amelyek az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) eredményeinek fényében nagy mértékben le vannak maradva – a széles sávú internet az európai otthonok 71%-ában érhető el, de a vidéki területeken ez az arány csak 28%, míg a mobil széles sávú internet (4G és egyebek) az európai otthonok 86%-ában érhető el, de a vidéki területeken ez az arány csak 36%;

4.  hangsúlyozza, hogy egy negyedik célkitűzés hozzáadása szükséges annak érdekében, hogy ez a technológia a teljes hatását kifejtse gazdaságunkra és ne szalasszuk el a lehetőségeket; a digitális szakadék megszüntetése és az új szakadékok kialakulásának megelőzése érdekében a tagállamoknak és a Bizottságnak finanszírozási lehetőségeket kellene feltérképezniük a fő társadalmi-gazdasági mozgatórugók (iskolák, egyetemek, közigazgatási szervek) számára egy legalább 100 Mb/s letöltési és magas feltöltési sebességet alacsony késleltetéssel és megszakítás nélkül biztosító kapcsolat megvalósításának támogatásával;

5.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a tagállamokkal és az iparral közösen dolgozzon annak érdekében, hogy önkéntes alapon létrehozzák az első 5G-s hálózatok 2018 végére történő elindítására vonatkozó közös menetrendet, melyet majd a teljes körű kereskedelmi 5G-s szolgáltatások indulása követ Európában 2020 végéig;

  sajnálatosnak tartja azt a helyzetet, amely azáltal jött létre, hogy az Európai Unió lassan reagált a 4G-re a világ más régióihoz képest, amelyek vezető szerephez jutottak és jelenleg profitálnak valamennyi kapcsolódó előnyből;

7.  hangsúlyozza, hogy alapvető jelentőségű az 5G korai szakaszában való hatékony fellépés annak érdekében, hogy az európai vállalkozások, különösen az európai kkv-k versenyképessége növekedjen, mivel a világvezető pozíció e technológia megalapozásában potenciálisan jelentős előnyökkel jár az európai ipar számára;

8.  úgy véli, hogy ennek megvalósulásához szükséges egy átfogó európai stratégia, valamint az, hogy a politikák és a szabályozások kifelé tekintőek, jövőorientáltak, beruházásösztönzők és innovációbarátak legyenek egy olyan piaci alapú megközelítéssel, amely megfelelő beruházási környezetet biztosít, előmozdítva a versenyt és olyan adópolitikákkal párosulva, amelyek támogatják az 5G kiépítését, felismerve egyúttal, hogy a verseny a beruházások fő hajtóereje, amely innovációt és új szolgáltatásokat indukál, és végül a fogyasztó számára előnyt jelentő modern európai infrastruktúrát hoz létre, és hogy a hosszabb időre szóló spektrumengedélyek létfontosságúak lesznek az 5G hálózatok támogatását lehetővé tevő új infrastruktúrához szükséges beruházások biztosításához;

9.  megjegyzi, hogy a hálózati infrastruktúra kiépítése – különösen a helyi és kkv szolgáltatók számára – potenciálisan magas költségekkel jár, beleértve az adminisztrációs, tervezési, engedélyezési és adott esetben ingatlanvásárlási költségeket, és elismeri a Bizottság Wifi4EU javaslatát, amely alapján az érdekelt helyi hatóságok finanszírozási lehetőséget kapnának ingyenes wifi internetkapcsolatok biztosítására a középületekben, egészségügyi központokban, parkokban és köztereken, valamint azok környékén; úgy véli, hogy a mikrocellás hálózatok gyors és alacsony költségű telepítésének biztosítása érdekében a tagállamokon belül szükséges az 5G és a digitális politikák tervezési politikákkal való összehangolása nemzeti és helyi szinten egyaránt;

10.  hangsúlyozza a műholdas kommunikáció fontosságát a mindenütt jelenlévő és univerzális 5G hozzáférés teljesítésében, túlnyomó részt a távoli területeken, kiegészítve egy európai földfelszíni optikai hálózattal;

11.  üdvözli az európai széles sávú hálózatfinanszírozási alapot, a széles sávú infrastruktúra számára létrehozott pénzügyi forrást, amely nyitva áll a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények, valamint magánbefektetők számára, és amely egy további lépés lesz ahhoz, hogy infrastrukturális beruházásokat hozzanak a gyengén ellátott, kisebb lakosságú vidéki és távoli területeken;

12.  hangsúlyozza, hogy szükséges egyrészt a tagállamok közötti következetes európai megközelítés az 5G technológiák fejlesztése során, másrészt a több érdekeltet bevonó megközelítés alkalmazása, mivel egy életképes belső piac létrehozása az 5G termékek és szolgáltatások számára széles körű koordinációt igényel;

13.  hangsúlyozza, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EEHK) időben történő elfogadása elengedhetetlen a jogbiztonság és a kiszámíthatóság távközlési szolgáltatók számára történő biztosításához; kiemeli, hogy az EEHK-nak elő kell segítenie a(z infrastruktúrára vonatkozó) versenyt;

14.  felkéri a Bizottságot a széles sávval kapcsolatos nemzeti tervek értékelésére a hiányosságok feltárása és a további teendőkre vonatkozó országspecifikus ajánlások megfogalmazása érdekében;

15.  sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy ambiciózus és következetes 5G finanszírozási stratégiát, amely teljes mértékben kihasználja a meglévő, magánberuházásokat – beleértve a meghatározott kockázati tőkét és konzorciumokat – ösztönző programokban, mint például a Horizont 2020-ban, az ESBA-ban és a CEF-ben rejlő lehetőségeket és szinergiákat, és amely stratégia feltérképez egyéb forrásokat, úgymint a köz-magán társulásokat az ikt-szektorban (például a PPP 5G), annak érdekében, hogy támogassa az összeköttetést célzó projekteket és a technológiai kutatást, amelyek segíthetik a digitális szakadék áthidalását és az 5G cselekvési terv finanszírozásának a következő, 2020–2027 közötti többéves pénzügyi keret távlatában történő fenntartását és fejlesztését;

16.  felhívja e tekintetben az üzemeltetőket, hogy fektessenek be többet az infrastruktúrába az internetkapcsolat – különösen a fejletlenebb vidéki területeken történő – javítása és az 5G lefedettség bővítése érdekében, figyelembe véve, hogy a Bizottság becslése szerint 500 milliárd eurós beruházás szükséges e technológia kiépítéséhez és az internetkapcsolatra vonatkozó célkitűzések eléréséhez, amelyből a valószínűsíthető beruházási hiány 155 milliárd euró;

  hangsúlyozza, hogy szükséges egyrészt a tagállamok számára az Európai Unió által elfogadott szabályok alkalmazása annak érdekében, hogy az új spektrumot a 700 MHz-es sávban futó vezeték nélküli széles sávú szolgáltatások frekvenciasávján belül ki lehessen osztani, másrészt szükséges egy Európai Unió által összehangolt spektrumpolitika kialakítása, megfelelően hosszú időre szóló engedélyek kiadásával, így biztosítva a beruházás megtérülésének kiszámíthatóságát, valamint ezzel egyidejűleg egy rugalmas engedélyezési rendszer létrehozásával, amely ösztönzi a spektrummegosztást a releváns magasabb frekvenciákban és a jövőbeli alkalmazások fejlesztését;

18.  hangsúlyozza, hogy az 5G hálózat kiépítése szempontjából stratégiai fontosságú a 6 GHz alatti és feletti összes spektrumsáv harmonizációjáról szóló megegyezés, amelynek 2017 végéig meg kell születnie annak érdekében, hogy az ideiglenes spektrumsávok a 2019. évi rádiótávközlési világkonferencia (WRC-19) előtt az 5G rendelkezésére álljanak;

19.  kiemeli, hogy míg az alacsonyabb frekvenciasávok, mint például a 700 MHz-es frekvenciasáv, cellatornyonként nagyobb méretű területeket fedhetnek le, szélesebb kiterjedés elérését elősegítve a vidéki területeken, azonban ezek a sávok önmagukban nem teszik lehetővé a nagy sávszélességű alkalmazásokat, ezért támogatja a Bizottság összehangolt megközelítését mind az UHF rádiósávokban (300 MHz–3 GHz), mind az ezen kívüli sávokban történő újraelosztásra vonatkozóan;

  rámutat arra, hogy az 5G hálózatokra és az 5G-t támogató IoT-eszközökre vonatkozó nyílt és interoperábilis szabványok létrehozása kritikus jelentőségű az IoT gyors bevezetésének biztosításához, és felhív minden érdekelt felet, a köz- és magánszférában egyaránt, például a gyártókat, az üzemeltetőket, a szabályozó szerveket és a tudományos közösséget, hogy erre törekedjenek annak érdekében, hogy a jövőbeli 5G hálózatokra vonatkozó szabványokat az ipar széles körben elfogadja és végrehajtsa;

21.  úgy véli, hogy egy alulról felfelé építkező rendszert kell elősegíteni és minden ágazatnak az iparág vezette eljárásokra támaszkodva ki kell dolgoznia saját szabványosítási ütemtervét, szilárdan törekedve olyan közös szabványok létrehozására, amelyek képesek nemzetközi szabvánnyá válni;

22.  emlékeztet a nyilvánosság figyelme további felkeltésének szükségességére az internet polgárok és vállalkozások által történő használatának előnyei tekintetében, mivel az internet használata növeli a gazdasági és társadalmi lehetőségeket, és egyben a befogadást elősegítő eszköz is, amely több lehetőségeket teremt a kevésbé fejlett területek számára; emlékeztet továbbá arra is, hogy számos ágazatban az üzleti modellek számára hasznos lesz az 5G technológiához kapcsolódó átalakulás, amely növelni fogja a hatékonyságot és lehetővé fogja tenni új, magas szintű szolgáltatások létrehozását, új iparágak összekapcsolását, a távközlési szolgáltatók és a vertikális iparágak közötti együttműködés és partnerség kiépítésének támogatását és végső soron javítani fogja az egyre kifinomultabb és igényesebb digitális felhasználók fogyasztói élményét;

23.  hangsúlyozza a felhőalapú technológiák, a nagy adathalmazok és a dolgok internete által kínált, még mindig elképzelhetetlen lehetőségeket arra vonatkozóan, hogy a növekedés és munkahelyteremtés, valamint minden polgár élete javításának mozgatórugói legyenek, feltéve hogy a megbízható internetkapcsolat mindenhova eljut;

  tudatában van annak, hogy a 4G hálózatok túlságosan kis kapacitásúak az internetkapcsolatok hullámában, amelynek nyomán eszközök milliói (mint például gépek, robotok, drónok, autók, viselhető eszközök, háztartási készülékek és érzékelők) fogják elárasztani a következő néhány évben, és aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy modern digitális hálózatok, valamint jó minőségű és gyors vezetékes és mobil kapcsolathoz való hozzáférést biztosító infrastruktúra hiányában az Európai Uniót az a veszély fenyegeti, hogy lemarad más régiók mögött a beruházások vonzása és a tudás megtartása tekintetében, ami a versenyelőny elvesztését eredményezi, továbbá kéri, hogy – különösen a vidéki területeken – gyorsítsák fel a digitális hálózatok és az infrastruktúrák kiépítését;

25.  úgy véli, hogy szükséges a digitális készségek fejlesztése a kirekesztés elkerülésének, a digitális analfabetizmus, valamint a digitális szakadék bővülésének felszámolása érdekében, amit formális és nem formális oktatás útján kellene megvalósítani, azaz egyrészt az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT) partnerségben, a tagállamok bevált gyakorlatait figyelembe vevő tanterveket kellene kialakítani, másrészt a kezdeményezést ki kellene egészíteni a civil társadalomnak nyújtott támogatással, hangsúlyozva a technológiához oktatási célokból történő hozzáférés fontosságát;

26.  hangsúlyozza a gigabitalapú társadalomhoz átmenettel csatlakozó vállalkozások fontosságát; a még hatékonyabb hálózat céljából történő beruházás ösztönzése érdekében támogatja az infrastruktúra-alapú versenyre történő összpontosítást, valamint hangsúlyozza a nemzeti szabályozó hatóságok szerepét a kiépítési és a kereskedelmi indulási fázis ideje alatt történő felügyelet tekintetében;

27.  ragaszkodik ahhoz, hogy sürgősen szükséges az 5G technológia területén való kutatásokba és innovációba történő befektetés, valamint ahhoz, hogy a kutatási és innovációs eredmények gyors piacra juttatása érdekében hatékonyabb módszereket dolgozzanak ki;

28.  megerősíti azon meggyőződését, hogy sürgősen szükség van az európai szabványosításra annak érdekében, hogy az 5G technológiák széttagolódásának megelőzése révén az interoperabilitás akadálytalan maradhasson, valamint kiemeli, hogy Európának fenn kell tartania kulcsfontosságú szerepét a nemzetközi rendszerben, és hogy a minden érdekelt fél aktív bevonásával kidolgozott európai szabványokat nemzetközi szinten kell támogatni; hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy a kezdeti globális 5G szabványok elérhetősége 2019 végére biztosítva legyen annak érdekében, hogy lehetővé váljon az 5G időszerű kereskedelmi elindítása;

29.  emlékeztet a nyilvánosság figyelme további felkeltésének szükségességére az internet polgárok és vállalkozások által történő használatának előnyei tekintetében, mivel az internet használata növeli a gazdasági és társadalmi lehetőségeket, és egyben a befogadást elősegítő eszköz is, amely növekvő lehetőségeket teremt az Unió kevésbé fejlett területei számára;

30.  kiemeli, hogy a Bizottság szerint az 5G Európai Unióban való kiépítésére irányuló cselekvési terv „lehetőséget teremt kétmillió munkahely létrehozására”, valamint fellendítheti az európai gazdaságot és csökkentheti a magas, különösen a fiatalokat érintő munkanélküliségi arányt;

31.  támogatja a technológia hatásának mérésére szolgáló egyszerű gazdasági mutatók használatán történő túllépést és a teljes kép társadalmi-gazdasági mutatókkal történő kiegészítését;

32.  megjegyzi, hogy az Unió intézményeitől a tagállamokig és az európai régiókig, a magánszektortól és magánvállalatoktól a civil társadalomig – elismerve különösen a civil társadalmi szereplők meghatározott szükségleteit pénzügyi helyzetük és személyi állományuk tekintetében – valamennyi érdekelt fél fokozott bevonása szükséges egy egységes és közös, azzal az elképzeléssel alátámasztott jövőkép kialakítása érdekében, hogy a digitális technológiák és kommunikáció lehetőséget teremtenek egy jobb életre mindenki számára;

33.  javasolja, hogy a Bizottság hozzon létre éves eredményértékelést és az 5G cselekvési tervre vonatkozó ajánlásokat, továbbá tájékoztassa a Parlamentet az eredményekről;

34.  megerősíti azon meggyőződését, hogy egy erősebb, dinamikusabb belső piac csak szilárd és fenntartható növekedés, valamint megnövelt foglalkoztatás útján érhető el, és a virágzó digitális egységes piac kiteljesítése a leggyorsabb út a növekedés és új, minőségi munkahelyek megteremtéséhez.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Nicola Danti, Vicky Ford, Ildikó Gáll-Pelcz, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Marcus Pretzell, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jan Philipp Albrecht, Pascal Arimont, David Coburn, Edward Czesak, Arndt Kohn, Julia Reda, Ulrike Trebesius, Sabine Verheyen

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

32

+

ALDE

Dita Charanzová, Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic

ECR

Edward Czesak, Vicky Ford, Ulrike Trebesius, Anneleen Van Bossuyt

EFDD

Marco Zullo

ENF

Marcus Pretzell

PPE

Pascal Arimont, Carlos Coelho, Lara Comi, Anna Maria Corazza Bildt, Ildikó Gáll-Pelcz, Antonio López-Istúriz White, Jiří Pospíšil, Andreas Schwab, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Sabine Verheyen, Ivan Štefanec, Mihai Ţurcanu

S&D

Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Arndt Kohn, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler

3

-

EFDD

David Coburn, Robert Jarosław Iwaszkiewicz

ENF

Mylène Troszczynski

2

0

VERTS/ALE

Jan Philipp Albrecht, Julia Reda

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (12.4.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G

(2016/2305(INI))

A vélemény előadója: Kosma Złotowski

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a Bizottság „5G Európa számára: cselekvési terv” című közleményét, amelynek célja Európa digitális gazdaságának és versenyképességének fellendítése a digitális egységes piac kialakítása érdekében;

2.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi nemzetközi technológiai versenyben az Unió versenyképességének és prosperitásának fenntartása érdekében mindenképpen létre kell hozni egy dinamikus, gigabit alapú európai társadalmat, és fel kell szabadítani a közlekedési ágazatban rejlő innovációs és átalakulási potenciált;

3.  rámutat, hogy ahhoz, hogy az európai közlekedési ágazat versenyképes maradjon, gyorsan alkalmazkodnia kell a globalizáció, a változó mobilitási minták, a digitalizálódás és a növekvő fogyasztói elvárások jelentette kihívásokhoz; egyetért azzal, hogy az 5G-hálózatok kiépítése elengedhetetlen feltétele a közlekedési és az idegenforgalmi ágazatban a meglévő, valamint az új és innovatív üzleti modellek fejlesztésének és a gazdasági és társadalmi lehetőségek megteremtésének, mindeközben erősítve a befogadást és lehetőségeket teremtve az Unió kevésbé fejlett területei számára; ennek kapcsán emlékeztet arra, hogy a nyilvánosság figyelmét jobban fel kell hívni az internet utasok általi használatának előnyeire;

4.  hangsúlyozza, hogy a nagyon nagy kapacitású és megszakítás nélküli internetes hálózatokban, többek között a határokon átnyúló hálózatokban rejlő lehetőségek hatékony kihasználása kulcsfontosságú a közlekedési és idegenforgalmi szolgáltatások digitalizálási folyamatában, az integrált jegyértékesítés bevezetésében, illetve az innovatív személy- és áruszállítási eszközök – például az egyre nagyobb mértékben összekapcsolt és autonóm járművek vagy drónok – széles körű használata szempontjából; megjegyzi, hogy az 5G hálózatok új szórakozási modellek kialakításához és ezáltal az uniós idegenforgalmi kínálat diverzifikálásához és vonzóbbá tételéhez is hozzájárulhatnak; megjegyzi, hogy az 5G új, minőségi szolgáltatásokat fog lehetővé tenni, és a digitális felhasználók, például azok számára, akik online platformokat használnak közlekedési és idegenforgalmi szolgáltatásokkal kapcsolatban, javítani fogja az utasélményt;

5.  aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az Unió lemaradt Észak-Amerika és az ázsiai és csendes-óceáni térség egyes területei mögött az 5G-hozzáférés fejlesztése terén; aggodalmát fejezi ki továbbá amiatt, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint az Unió 28 tagállama közül egyik sem érte el a digitális menetrend célkitűzései alapján előirányzott 100%-os gyors és ultragyors lefedettséget; rámutat arra, hogy egyes tagállamokban az új generációs hozzáférés átlagos lefedettsége 25% alatt van;

6.  sajnálja, hogy a 4G jelenlegi generációja még mindig nem elég elterjedt, különösen a vidéki területeken; megjegyzi, hogy az 5G-infrastruktúra elterjesztésére irányuló bizottsági cselekvési tervnek tartalmaznia kell a múltbéli hibák elkerülését lehetővé tevő eszközöket;

7.  úgy véli, hogy az információs és kommunikációs technológiák, valamint azok fejlődési üteme óriási hatással voltak nem csak a gazdaságra, de a társadalom egészére is; úgy véli, hogy az ikt és a digitális technológiák nagy lehetőségeket kínálnak, mivel javíthatják az emberek hozzáférését az olyan közszolgáltatásokhoz, mint a közlekedés; fontosnak tartja ezért, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az e terület hatalmas iramú és elkerülhetetlen fejlődése által az egész társadalom számára támasztott kihívásokat, elsősorban a munkaszervezés, a munkajogok és az emberek biztonsága szempontjából;

8.  felhívja a tagállamokat, hogy az 5G cselekvési tervet tekintsék iránymutatásnak az Elektronikus Hírközlési Kódex kidolgozásához, elsősorban a spektrummenedzsmenttel kapcsolatos együttműködés és a hálózati infrastruktúrába való további beruházások vonatkozásában; hangsúlyozza, hogy a gigabitalapú európai társadalom kiépítése terén való bármilyen jelentős előrelépés csak akkor valósítható meg, ha valamennyi tagállamban kellően magas szintű a hálózati infrastruktúrába történő beruházás, stabil, biztonságos és megbízható digitális infrastruktúrát hozva létre valamennyi közlekedési mód számára, tekintet nélkül méretükre vagy elhelyezkedésükre; kétségei vannak afelől, hogy a kizárólag vagy elsődlegesen befektetési alapokra épülő finanszírozási modellek elegendőek-e az infrastruktúra szükséges fejlesztéséhez, illetve hozzájárulnak-e a hálózati infrastruktúra fejlesztése terén meglévő hiányosságok pótlásához, valamint a nagy kapacitású internetkapcsolatok határ menti, peremterületeken és legkülső régiókban, valamint nem városi területeken való rendelkezésre állása terén mutatkozó különbségek kiegyenlítéséhez;

9.  szorgalmazza egy nagyra törő és átfogó 5G finanszírozási stratégia elindításának fokozottabb támogatását, valamint az új beruházások ösztönzése érdekében a meglévő alapokban rejlő lehetőségek és szinergiák maradéktalan kihasználását; üdvözli az Európai Szélessávfejlesztési Alap létrehozását, és felhívja a Bizottságot, hogy a következő, 2020–2027-es többéves pénzügyi keretben biztosítsa, tartsa fenn és fejlessze tovább az 5G cselekvési terv finanszírozását;

10.  úgy véli, hogy a hálózati infrastruktúra fejlesztésének legjobb módja a tisztességes és hatékony versenykörnyezet biztosítása; megjegyzi, hogy minden rendelkezésre álló frekvenciasávot ténylegesen ki kell használni; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy támogatni lehessen egyrészt az Unió versenyképességét a globális piacon, másrészt az új innovációs lehetőségeket a közlekedés és az idegenforgalom területén, nagy jelentőséget kell tulajdonítani az 5G-PPP (köz- és magánszféra közötti partnerség) kezdeményezésnek, valamint sürgősen új magánberuházási forrásokat kell találni;

11.  szorgalmazza, hogy az uniós régiók internetelérésének homogénebbé tétele érdekében nagyobb mértékben vegyék igénybe a kohéziós politika alapjait; hangsúlyozza, hogy nem csak a kínálati, hanem a keresleti oldalon is ki kell alakítani ösztönzőket, hogy fokozni lehessen a polgárok érdeklődését az 5G iránt a közlekedési és idegenforgalmi szolgáltatások terén, és fel lehessen gyorsítani a fejlődést; egyetért azzal a kiemelt céllal, hogy a növekedés, a versenyképesség és a kohézió érdekében támogatni kell az internetelérést; elismeri a technológiasemleges megközelítés értékét, melynek révén maximalizálni lehet az innovációban, az infrastrukturális versenyben és a költségcsökkentésben rejlő lehetőségeket az újonnan megjelenő közlekedési technológiák és infrastruktúrák terén;

12.  ösztönzi a Bizottságot, hogy a gigabitalapú európai társadalom fejlesztése terén fordítson nagyobb figyelmet az adatvédelemre, a kiberbiztonságra és a számítástechnikai bűnözésre, valamint azoknak a közlekedési ágazatban megjelenő sajátosságaira; megjegyzi, hogy ezen a területen nem lehet semmilyen előrelépést elérni anélkül, hogy megfelelő jelentőséget tulajdonítanának a digitalizált közlekedési rendszereket felhasználók biztonságának, és meghatároznák e technológiák kezelésének szabályait a piaci versenyképességgel kapcsolatos viták megelőzése érdekében;

13.  ösztönzi a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az EUMSZ 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet rendelkezéseinek az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján történő kiigazítását annak érdekében, hogy elősegítse a nagy sebességű internetes hálózatok kiépítését, és hogy távoli fekvésük és a megfelelő 5G-kompatibilis hálózati infrastruktúrával kapcsolatos költségek miatt fordítson kiemelt figyelmet az EUMSZ 349. cikkében szereplő legkülső régiókra;

14.  felszólítja a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden egyes tagállam feltérképezze hálózatát, hogy az általános 5G-lefedettség megvalósításának érdekében azonosítani lehessen a digitális kirekesztettséggel küzdő területeket;

15.  javasolja, hogy a Bizottság tegyen meg minden tőle telhetőt a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elvét tiszteletben tartó, gigabitalapú európai társadalom megvalósítása érdekében;

16.  elismeri, hogy sűrű hálózati infrastruktúrára van szükség az 5G-hálózat nagy kapacitásának és alacsony késleltetési szükségleteinek biztosítása érdekében; tudomásul veszi annak előnyeit, hogy az 5G standardú új hálózati infrastruktúrák kiépítésére irányuló projekteket és terveket összekapcsolják a tagállamokon belüli közúti és vasúti útvonalak már tervezett építésével és korszerűsítésével és városi infrastrukturális projektekkel, tekintettel például az összekapcsolt és autonóm járművekben rejlő lehetőségekre a városi környezetben való mobilitás javítása terén; egyetért azzal, hogy az építési munkálatok ilyen jellegű észszerű összehangolása hozzájárul az erőforrások megtakarításához, a munkálatok megvalósíthatóságának növeléséhez és a szükséges nagysebességű infrastruktúra kiépítésének és rendelkezésre bocsátásának felgyorsításához;

17.  hangsúlyozza, hogy a sugárzást kibocsátó eszközökből többet használó, sűrűbb hálózatokat megfelelően tesztelni kell és jóvá kell hagyni, hogy ne alakulhassanak ki közegészségügyi kockázatok;

18.  elismeri, hogy az uniós városokban nagy lehetőségek rejlenek a valós idejű információkon alapuló, intelligens közlekedésszervezés, valamint a parkolási és fizetési rendszerek fejlesztésében; felhívja az üzemeltetőket, hogy fektessenek be többet az internetelérés fejlesztésébe és az 5G-lefedettség bővítésébe az Unió valamennyi városi, periférikus és vidéki területén;

19.  hangsúlyozza, hogy az 5G fejlesztésével párhuzamosan a dolgok internetének általános bevezetése nagy hatást fog gyakorolni többek között az áruszállításra és a logisztikára is, ideértve a postai tevékenységeket és általánosabban a tárgyak (levelek, csomagok) forgalmát is;

20.  megjegyzi, hogy a hálózatba kötött járművek biztonságosabbak (kevesebb baleset), környezetbarátabbak (kevesebb kibocsátás) és kiszámíthatóbb utazási mintákat tesznek lehetővé; ezért támogatja egy uniós szintű cél kitűzésének ötletét arra vonatkozóan, hogy az uniós piacon elérhető valamennyi jármű képes legyen 5G-kapcsolatra és rendelkezzen fedélzeti információs rendszerrel; határozottan támogatja az 5G-kapcsolatra képes alapállomásokkal összekapcsolt mentőautók és más vészhelyzeti járművek (rendőrautók, tűzoltóautók) kialakítására irányuló célkitűzést, hogy a beavatkozások során folyamatos és megszakítás nélküli kapcsolatot lehessen biztosítani;

21.  határozottan támogatja az 5G-hálózathoz való hozzáférés 2025-ig történő biztosítására irányuló erőfeszítéseket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel (CEF) és a transzeurópai közlekedési hálózatokkal (TEN-T) összekapcsolt tömegközlekedési hálózatokon alapuló intermodális szállítási útvonalak mentén, és arra számít, hogy ezt majd mind a városi, mind a vidéki területeken, valamint a fontosabb idegenforgalmi központokban és a turisztikai látványosságok közelében az egész Unióra kiterjedő, teljes hozzáférés követi;

22.  megállapítja, hogy az internetes technológiák és a dolgok internete fontos szerepet játszanak nemcsak a multimodális, felhasználóbarát és biztonságos infrastruktúrák és közlekedési szolgáltatások, hanem a fedélzeti segélyhívó technológiák fejlesztésében is; rámutat arra, hogy figyelembe kell venni a különféle ágazatok, például az elektronika, a távközlés, a közlekedés és az idegenforgalom valamennyi egymásra ható tényezőjét;

23.  üdvözli a Bizottság „WIFI4EU” kezdeményezését; megjegyzi, hogy a stratégiai közterületeken, például a közlekedési csomópontokban a nyilvánosan hozzáférhető és ingyenes wifi-kapcsolat lehetővé teheti valamennyi európai polgár számára, hogy egyforma mértékben hozzáférjen a digitális eszközökhöz és élvezze azok előnyeit;

24.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy álljanak elő a WiFi4EU programhoz hasonló kezdeményezésekkel, hogy társadalmi-gazdasági hátterüktől vagy életkoruktól függetlenül minden utast ösztönözzenek az új technológiák használatára, hogy fel lehessen számolni az emberek és/vagy generációk közti digitális szakadékot; hangsúlyozza, hogy e fejlesztések hozzáadott értéket biztosítanak az idegenforgalmi ágazatban, és erősítik Európa vonzerejét a vállalkozások és a látogatók számára;

25.  hangsúlyozza, hogy az internet-hozzáférés biztosítása, valamint a nagysebességű, megbízható, alacsony késleltetésű és alacsony dzsitterrel rendelkező internetkapcsolat garantálása kulcsfontosságú a digitalizálási folyamatok és az idegenforgalmi ágazat értéklánca, valamint az olyan közlekedési technológiák kifejlesztése és bevezetése szempontjából, mint a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS), a folyami információs szolgáltatások (RIS) és az európai vasúti forgalomirányítási rendszerek (ERTMS);

26.  rámutat arra, hogy a fentiekhez hasonló rendszerek fejlesztése elősegíti a mobilitás és a közlekedés digitalizálásának és automatizálásának folyamatát, ami cserébe javítja majd a biztonságot, optimalizálja az erőforrásokat, lehetővé teszi a már meglévő kapacitások jobb kihasználását, fokozza a hatékonyságot, a hozzáférhetőséget és az energiamegtakarítást, javítja a környezeti teljesítményt, és erősíti az idegenforgalmi ágazatban működő kkv-k versenyképességét; elismeri, hogy az európai iparban megfigyelhető széleskörű digitalizálási folyamattal összhangban számos vállalkozásnak mobilitással kell támogatnia átalakulási stratégiáját, jelentős lehetőséget biztosítva a közlekedési ágazatban tevékenykedő kkv-k és kezdő vállalkozások számára, és ezt a fejleményt támogatni kell;

27.  elismeri a megbízható és megszakítás nélküli 5G-lefedettség hasznát a közúti biztonság tekintetében, hiszen lehetővé teszi összekapcsolt és digitális ellenőrző eszközök, például intelligens menetíró készülékek és e-dokumentumok használatát a nehéz tehergépjárművekben.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

11.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

2

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Kateřina Konečná, Matthijs van Miltenburg

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Stuart Agnew, Jiří Maštálka

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

40

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Dominique Riquet, Pavel Telička, Matthijs van Miltenburg

ECR

Jacqueline Foster, Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Peter van Dalen

EFDD

Daniela Aiuto

PPE

Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Dieter-Lebrecht Koch, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

S&D

Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Jens Nilsson, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, David-Maria Sassoli, István Ujhelyi, Janusz Zemke, Claudia Țapardel

Verts/ALE

Michael Cramer, Jakop Dalunde, Keith Taylor

2

-

EFDD

John Stuart Agnew, Peter Lundgren

3

0

GUE/NGL

Kateřina Konečná, Merja Kyllönen, Jiří Maštálka

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (23.3.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: az európai gigabitalapú társadalom és az 5G

(2016/2305(INI))

A vélemény előadója: Andrew Lewer

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  aggodalmának ad hangot azt illetően, hogy az Unió lemaradt Észak-Amerika és az ázsiai és csendes-óceáni térség egyes területei mögött a 4G hozzáférés megvalósítása, illetve az 5G hozzáférés bevezetésének prognózisai terén; úgy véli, hogy Európának sok tennivalója van a felzárkózás terén, mivel 2015-ben az Egyesült Államok lakosságának több mint 75%-a, míg az európai lakosoknak mindössze 28%-a rendelkezett 4G-hozzáféréssel; további aggodalommal tölti el, hogy az iparági előrejelzések szerint 2022-re több mint 110 millió 5G-felhasználó lesz Észak-Amerikában, míg Nyugat-Európában csak 20 millió; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Unió 28 tagállama közül egyik sem érte el a digitális menetrend célkitűzései alapján előirányzott 100%-os gyors és ultragyors lefedettséget; kiemeli, hogy egyes tagállamokban az új generációs hozzáférés átlagos lefedettsége 25% alatt van;

2.  úgy véli, hogy az 5G többet jelent a széles sáv technológiájának fejlődésénél, mivel a mindenütt elérhető ultraszéles sávú infrastruktúra új generációja továbblépés a vezeték nélküli hozzáférést biztosító meglévő hálózatokhoz képest; megjegyzi, hogy a változások számos gazdasági ágazatban elősegíthetnék a folyamatok átalakítását, és lehetővé tennék a tetszőleges helyszínen való letelepedést, tanulmányok végzését és munkavállalást Európában; úgy véli, hogy az internetkapcsolatok javítása hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, a munkahelyteremtéshez, a (területi és szociális) kohézióhoz és a versenyképességhez Európában, egyúttal előmozdítva az esélyegyenlőséget, a nemek közti egyenlőséget, és javítja a lakosság életkörülményeit;

3.  kiemeli, hogy jelentős mennyiségű beruházás szükséges a gigabitalapú társadalom garantálásához és hangsúlyozza a kihívásokat, amelyeket ez a befektetőkkel, működtetőkkel és szolgáltatókkal szemben, továbbá a más iparágakkal való szinergiák létesítése terén támaszt; rámutat, hogy a következő évtizedben további 155 milliárd euróra lesz szükség a gigabitszintű kapcsolat megvalósításához a digitális egységes piacon; elismeri a további beruházások kiemelt jelentőségét a fogyasztói egységárak csökkentése, valamint a szolgáltatások minőségének és lefedettségi területének növelése terén; megjegyzi, hogy az iparági kutatások szerint a megabájtonkénti egységár csökkenésének több mint 90%-a a beruházásoknak köszönhető, szemben a statikust hatásokkal, mint pl. a piaci verseny; megjegyzi, hogy megabájtonkénti árral számolva az Egyesült Államok jóval olcsóbb piac a fogyasztók számára, mint Európa; úgy véli, hogy az egy fogyasztóra jutó átlagos bevétel (ARPU) félrevezető lehet, mivel nem tükrözi az egyesült államokbeli fogyasztók által használt nagyobb sebességet, nagyobb adatcsomagokat vagy korlátlan ajánlatokat;

4.  hangsúlyozza, hogy az 5G-hálózat telepítése részben a támogatások és pénzügyi eszközök révén Unió-szerte nyújtott hozzájárulásoktól függ; felkéri a tagállamokat, hogy fordítsanak különleges figyelmet azokra, az internet-hozzáférés kiszélesítésére irányuló projektekre, amelyek a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban az európai strukturális és beruházási (esb) alapok keretében valósulnak meg; megjegyzi, hogy az esb-alapok a jelenlegi programozási időszakban 21,4 milliárd euróval járulnak majd hozzá a digitális egységes piac kialakításához, ideértve a nagy sebességű széles sávú hálózatok bevezetésére szánt 6 milliárd eurót; elismeri e közpénzek jelentőségét a Bizottság céljainak elérésében, azonban úgy véli, hogy a magánszektor részéről jóval több tőkét kell majd mozgósítani ahhoz, hogy Európa a következő évtizedben további 155 milliárd eurónyi beruházást tudjon biztosítani; úgy véli, hogy az esb-alapok különösen hasznosak lehetnek a ritkán lakott térségekben, ahol a piacközpontú megoldások nem sikeresek a teljes területi lefedettség elérése terén;

5.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a tagállamok, a helyi és regionális hatóságok és egyéb érintettek képesek legyenek igénybe venni az internetkapcsolat kiépítését célzó projektek számára elérhető támogatások, alacsony kockázatú pénzügyi eszközök és köz-magán társulások összetett kínálatát; az a véleménye, hogy helyi és regionális szinten megfelelőbb együttműködésre van szükség a vezetékes hálózatok bővítéséhez és a gigabitszintű kapcsolat garantálása céljából annak érdekében, hogy a kedvezményezettek számára versenyképes ajánlatokat és vonzó árakat nyújtsanak az új befektetések ösztönzése céljából; értékesnek tartja egy olyan online erőforrás kialakítását, amely lehetővé teszi az infrastruktúrákba beruházók számára, hogy áttekintsék a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek teljes kínálatát; tudomásul veszi a szélessávfejlesztési alap létrehozását, de sürgeti az EIB-t és a Bizottságot, hogy az IT ágazatot támogató jelenlegi programok – mint a Horiozont 2020 – továbbfejlesztésére összpontosítsák erőfeszítéseiket az újak létrehozása helyett; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az esb-alapok és az ESBA, valamint az uniós finanszírozás egyéb forrásai közötti lehetséges szinergiákat;

6.  elismeri, hogy az egész távközlési iparban csökkennek a bevételek és hogy ez komoly problémát jelent a gigabitalapú társadalom megvalósítását szolgáló további beruházások szempontjából; rámutat, hogy az ügyletek finanszírozása szorosan kötődik a részvényárakhoz, és e tekintetben akkor lehet biztosítani a kölcsönöket és egyéb pénzügyi eszközöket, amikor egy beruházás hosszú távon garantált megtérülést nyújt; felhívja tovább a Bizottságot annak vizsgálatára, hogy a helyi hatóságok és egyéb szolgáltatók hogyan léphetnek be a piacra, hogy alternatív üzleti modellek keretében speciális szolgáltatásokat nyújtsanak; fontosnak tartja a meglévő beruházási programok megtérülésének biztosítását és adott esetben további ösztönző mechanizmusok létrehozását, lehetővé téve ezáltal, hogy a beruházók támogassák az 5G ágazatot;

7.  felhívja a Bizottságot arra, hogy biztosítsa és tartsa fenn az „5G cselekvési terv” megfelelő szintű finanszírozását a következő többéves pénzügyi keretben; megjegyzi, hogy a tagállamok számára nem irányoztak elő kötelező intézkedéseket az „5G cselekvési terv” célkitűzéseinek elérése érdekében; felhívja a Bizottságot a széles sávval kapcsolatos nemzeti tervek értékelésére a hiányosságok feltárása és adott esetben a további teendőkre vonatkozó országspecifikus ajánlások megfogalmazása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy a széles sávval kapcsolatos nemzeti terveik részeként dolgozzanak ki az 5G telepítésére vonatkozó nemzeti ütemterveket;

8.  felhívja a Bizottságot, hogy az új szabályozási keretrendszer kialakítása és végrehajtása során vegye figyelembe valamennyi régió sajátos földrajzi, társadalmi és gazdasági körülményeit az 5G átfogó telepítése és az összes tagállamra gyakorolt gazdasági hatásának maximalizálása érdekében; hangsúlyozza, hogy a beruházásokat megfelelő szakpolitikával és szabályozási környezettel kell támogatni, és nem szabad őket túlzottan ambiciózus közfinanszírozási programokkal késleltetni, amelyek akadályozhatják az 5G megvalósítását; megjegyzi, hogy a vállalkozásoknak nagyobb bizonyosságra van szükségük az alkalmazott technológia kapcsán, valamint biztosítani kell őket arról, hogy a társfinanszírozás folyamata tisztességes és nyílt módon zajlik;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy végezzen további elemzést az 5G-technológia iránti keresletről, mivel e területről nem készült elegendő vizsgálat, és továbbra is jelentős véleménykülönbségek övezik; megjegyzi, hogy a Bizottság e kérdéssel foglalkozó elsődleges tanulmányát egy technológiai kutató és tanácsadó szervezet készítette el; különösen kéri, hogy folytassanak kiterjedtebb konzultációt a tudományos világgal és az infrastrukturális beruházókkal, hogy megbízható képet kapjanak az 5G iránti jövőbeni keresletről; úgy véli, hogy a Bizottságnak szakirodalmi áttekintést kell készítenie és közzétennie, amely egy összegző tanulmányban összegyűjti az 5G iránti európai keresletről szóló tanulmányokat; javasolja, hogy a Bizottság dolgozzon ki az 5G cselekvési tervről szóló éves eredményértékelést, amely ajánlásokat is magában foglal, továbbá tájékoztassa a Parlamentet az eredményekről;

10.  javasolja, hogy az Európai Bizottság a gigabitalapú társadalom megvalósítására való törekvés során alkalmazza a technológiasemlegesség politikáját; úgy véli, hogy a technológiai döntéseket elsősorban a piaci szereplőkre kell hagyni annak érdekében, hogy a valós igények kerüljenek kielégítésre; továbbra is támogatja a szimmetrikus szabályozást, amely nem gátolja az új vagy kisebb vállalkozások piacra lépési képességét; felhívja a Bizottság figyelmét az átlátható versenyeljárások fontosságára az 5G technológia fejlesztésének és bevezetésének minden szintjén;

11.  úgy véli, hogy a Bizottság által 2016 szeptemberében közzétett ambiciózus célkitűzéseket nem lehet elérni a tagállamok, nemzeti szabályozó hatóságok, valamint a regionális és a helyi önkormányzatok számára biztosított nagyobb szerep és a közöttük megvalósuló együttműködés nélkül; rámutat arra, hogy az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) az új elektronikus hírközlési keretre vonatkozó véleménye kiemeli, hogy az lehetőséget nyújt az uniós szintű beavatkozás és a bürokrácia növekedésére, valamint függetlensége aláásására, ezért felhív a keret hatékony végrehajtására; megjegyzi, hogy ahhoz, hogy valamennyi uniós tagállamban összehangolt módon valósuljon meg az 5G telepítése, figyelembe kell venni az egyes országok sajátos gazdasági és földrajzi körülményeit; tudomásul veszi a BEREC-re javasolt strukturális reformokat, amelyek e szervezet saját, magas szintű véleménye szerint decentralizált uniós ügynökséggé alakíthatnák a testületet, amelyben állandó személyzet látná el a szakértői csoportok elnöki tisztségét; tudomásul veszi továbbá a BEREC véleményét a nemzeti szabályozó hatóságok korrekciós szabályozási intézkedései feletti esetleges új vétójogokról, valamint a Bizottság arra irányuló javaslatait, hogy az új kódexben kapjanak helyet olyan végrehajtási aktusok, amelyek lehetővé teszik a határokon átnyúló jogviták felülről építkező intézkedések segítségével történő rendezését; úgy véli, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok pozíciója a legmegfelelőbb a távközlési határozatok kidolgozására, végrehajtására és felülvizsgálatára; úgy véli, hogy eleddig a BEREC megfelelő szerepet töltött be az egész Európára kiterjedő harmonizáció biztosításában, továbbá úgy véli, hogy e reformok folytán fennáll a veszély, hogy ez az egyensúly felborul;

12.  ismételten rámutat arra, hogy nagyobb fokú egyszerűsítésre van szükség uniós szinten az új elektronikus hírközlési keret vonatkozásában; üdvözli a négy meglévő irányelv egységes szerkezetbe foglalását egy egységes hírközlési kódex formájában; úgy véli, hogy az egyszerűsítés és az egyértelművé tétel csak pozitívan befolyásolhatja a vállalkozások beruházási tevékenységét; üdvözli továbbá az új átláthatósági szabályokat, amelyeknek köszönhetően egy rövid dokumentum formájában a fogyasztók rendelkezésére bocsátják a legfontosabb szerződési információkat; sürgeti a tagállamokat, valamint a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy vállaljanak vezető szerepet az 5G hálózatok felelős és inkluzív bevezetésében, a fogyasztók jogainak védelme mellett;

13.  hangsúlyozza, hogy a pénzügyi segítségnyújtásnak a földrajzi szempontból kiegyensúlyozott eloszlásra kell irányulnia, figyelembe véve a gazdasági, társadalmi és területi kohézió elvét, valamint az IKT-infrastruktúra különböző fejlettségi szintjeit;

14.  hangsúlyozza, hogy az elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés alapvető fontosságú, mivel a modern kommunikációs infrastruktúra elősegíti olyan szolgáltatások és alkalmazások kifejlesztését, amelyeket az állami szektorhoz tartozó intézmények, üzleti vállalkozások és a lakosság vesznek igénybe; rámutat az egyetemi központok és a kutatóintézetek közötti együttműködésre, amelyek partnerek lehetnek az 5G hálózat fejlesztése és bevezetése terén, a lehető legnagyobb mértékben biztosítva a Horizont 2020 programmal való szinergiát; megjegyzi továbbá, hogy mivel új készségekre és az oktatás átalakítására lesz szükség, biztosítani kell az 5G fejlesztésének oktatási vonatkozásait az Európai Szociális Alap által kínált lehetőségek kiaknázása révén; ismételten hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a digitális társadalmi befogadást és az internet-hozzáférést – az idősebbek számára is –, amelyek az aktív polgári szerepvállalásnak és a társadalmi befogadásnak is fontos tényezői;

15.  üdvözli, hogy a 25 évre szóló rádiófrekvencia-használati jogok kiszámíthatóságot nyújtanak a befektetők részére, beleértve a nemrég elért politikai megállapodást a 700 MHz-es frekvenciasáv felhasználásáról a széles sávú mobilinternet céljára; felhívja a Bizottságot a harmonizációra vonatkozó megközelítésének felülvizsgálatára, mivel a vezeték nélküli széles sávú mobil szolgáltatásra alkalmas frekvenciasávok harmada még nem került kiosztásra; ösztönzi a Bizottságot, hogy az 5G-re vonatkozó harmonizált globális szabványok bevezetése céljából törekedjen nemzetközi együttműködésre; felhívja a Bizottságot, hogy igazítsa a frekvenciagazdálkodást a magas technológiai szintű környezethez; úgy véli, hogy az 5G-hálózatok egész Európában történő bevezetésében a frekvenciasáv rendelkezésre állása központi jelentőséggel bír; elismeri, hogy még mindig jelentős bizonytalanság uralkodik az ágazaton belül azon frekvenciasávokat illetően, amelyeket végül az 5G-technológiához használni fognak; megjegyzi, hogy valószínűleg jelentős lesz az 5G frekvenciasávja iránti kereslet, akárcsak jelenleg a 4G-sáv iránt, aminek következtében a beruházók költségei tovább fognak növekedni;

16.  felhívja a Bizottság figyelmét a hálózati lefedettséggel kapcsolatos kérdésekre; megjegyzi, hogy még mindig jelentős a digitális szakadék bizonyos régiók, különösen a vidéki és a városi területek között; megállapítja, hogy a vidéki területek távoli fekvésük következtében valószínűleg nem élvezik a gigabitalapú társadalom ugyanazon előnyeit, mint a városok, mivel a lefedettség nem teljes és nem megfelelően a szükségletekhez szabott; hangsúlyozza, hogy a gigabitalapú társadalom létrehozásához eltökéltségre van szükség, és elsősorban az általános 4G lefedettségre kell összpontosítani; felhív továbbá az 5G technológia fejlesztésére a vidéki területeken; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az 5G-technológia jelenleg kizárólag a sűrűn lakott területeken működőképes, ami tovább növelheti a digitális szakadékot; úgy véli, hogy a nagy teljesítményű gigabitalapú internet-hozzáférési szolgáltatások széles körű elérhetősége elengedhetetlen a városi és vidéki területek közötti digitális szakadék növekedésének megelőzéséhez, valamint a társadalmi, gazdasági és területi kohézió digitális dimenziójának előmozdításához; elismeri, hogy mivel a vidéki területeken megvalósuló beruházások jóval magasabb fejenkénti beruházást igényelnek, a vidéki területeket a lemaradás veszélye fenyegeti; megjegyzi, hogy a digitális szakadék azt jelenti, hogy míg az Unió lakosainak 58%-a vidéki, távoli és hegyvidéki területeken él, ezeknek mindössze 25%-án biztosított a 30 Mbps feletti sebességű internetkapcsolat; elismeri tehát, hogy a Bizottság arra vonatkozó célja, hogy 2025-re minden háztartásban – vidéken és a városokban egyaránt – biztosított legyen a legalább 100 Mbps letöltési sebesség, nagyon ambiciózus;

17.  emlékeztet arra, hogy számos tagállamban a vidéki és a városi területek között a széles sávú kapcsolat sebességében fennálló jelentős eltérések komoly hátrányt jelentenek a vidéki területek számára, ahol sok olyan kis- és mikrovállalkozás van, amelyek működéséhez hatékony internetkapcsolatra van szükség, és ezek az eltérések veszélyt jelentenek az ottani közösségek társadalmi, kulturális és gazdasági életére is; üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy a köz- és magánszervezetek valamint a helyi és regionális hatóságok magas szintű bevonása érdekében létrehozza a széles sávú rendszerekkel foglalkozó, részvételen alapuló platformot;

18.  megjegyzi, hogy a legkülső régiók, a peremterületek és a szigetek csupán csekély mértékben élvezik a jelenlegi szabályozás előnyeit; emlékeztet annak szükségességére, hogy különös figyelmet fordítsanak a távoli, elszigetelt, külső, vidéki és hegyvidéki térségekre, csakúgy, mint az Unió összes olyan térségére, ahol állami beavatkozásra van szükség a pénzügyi hasznot nem hozó magánbefektetések helyettesítésére; hangsúlyozza, hogy az EU valamennyi régiójának részesülnie kell a gigabitalapú társadalom előnyeiből, ami jelentős hozzájárulás lesz a regionális versenyképesség ösztönzéséhez és hozzáférést biztosít a csúcstechnológiai befektetésekhez, lehetővé teszi a közszolgáltatások javítását és üzleti lehetőséget teremt; sürgeti a Bizottságot, hogy tegye (az EUMSZ 349. cikkében meghatározott) legkülső régiókat kísérleti projektek elindításának fő helyszínévé.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Constanze Krehl, Andrew Lewer, Louis-Joseph Manscour, Martina Michels, Iskra Mihaylova, Jens Nilsson, Andrey Novakov, Mirosław Piotrowski, Stanislav Polčák, Liliana Rodrigues, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Andor Deli, Josu Juaristi Abaunz, Ivana Maletić, Julia Reid, Davor Škrlec, Damiano Zoffoli, Milan Zver

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Luigi Morgano

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

29

+

ALDE

Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg

ECR

Andrew Lewer, Mirosław Piotrowski, Ruža Tomašić

EFDD

Rosa D’Amato

PPE

Pascal Arimont, Franc Bogovič, Andor Deli, Krzysztof Hetman, Marc Joulaud, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Ramón Luis Valcárcel Siso, Milan Zver, Lambert van Nistelrooij

S&D

Andrea Cozzolino, Constanze Krehl, Louis-Joseph Manscour, Luigi Morgano, Jens Nilsson, Liliana Rodrigues, Monika Smolková, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Damiano Zoffoli

Verts/ALE

Davor Škrlec

1

-

EFDD

Julia Reid

2

0

GUE/NGL

Josu Juaristi Abaunz, Martina Michels

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről (1.3.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a növekedést, a versenyképességet és a kohéziót célzó internetkapcsolatról: a gigabitalapú európai társadalom és az 5G

(2016/2305(INI))

A vélemény előadója: Silvia Costa

JAVASLATOK

A Kulturális és Oktatási Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  tudomásul veszi a „Hálózatfejlesztés a versenyképes digitális egységes piac érdekében” című bizottsági közleményt és a Bizottság „5G Európának” cselekvési tervét, amelyek izgalmas lehetőséget teremtenek a tagállamok számára arra, hogy a kulturális és kreatív területen működő innovátoraik, különösen a kkv-k tovább versengjenek a globális színtéren, és megmutassák vállalkozói és innovatív készségeiket;

2.  üdvözli a gigabitalapú társadalomra vonatkozó azon célokat, hogy valamennyi európai fogyasztó 100Mbps, a főbb társadalmi-gazdasági hajtóerők, például iskolák, főbb közlekedési csomópontok, pénzügyi intézmények és digitálisan intenzív vállalkozások pedig a jövőben 1–100 Gbps hálózati sebességgel rendelkezzenek;

3.  üdvözli az arra irányuló ambiciózus tervet, hogy az általános és középiskolákban, egyetemeken, valamint a könyvtárakban 2025-re ultragyors internetkapcsolat épüljön ki, összhangban a szubszidiaritás és az arányosság elvével; hangsúlyozza, hogy a gyorsabb és jobb internetkapcsolat óriási lehetőségeket nyújt az oktatási módszerek javítására, a kutatás ösztönzésére és a minőségi online oktatási szolgáltatások fejlesztésére, valamint a távoktatás lehetőségeinek bővítésére; rámutat, hogy e lehetőségek javítani fogják a tanárok, a gyermekek és diákok digitális készségeit és médiaműveltségét, valamint bővebb lehetőséget nyújtanak a tagállamok számára a bevált gyakorlatok megosztására; hangsúlyozza, hogy az oktatási és képzési rendszerek kiigazítása létfontosságú az Unióban a digitális készségekkel rendelkező szakemberek iránt növekvő kereslet kielégítése szempontjából; e tekintetben felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy beruházzanak a tanárok egész életen át tartó fejlődésébe; hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a médiaműveltségnek a polgároknak az oktatás valamennyi szintjén történő javítása terén, különösen pedig a gyermekek és kiskorúak körében;

4.  úgy véli, hogy Európának biztosítania kell a képzett személyek folyamatos oktatását az új rendszerek és új alkalmazási területek vonatkozásában azáltal, hogy az Európai Innovációs és Technológiai Intézettel (EIT) partnerségben 5G-készségfejlesztési tanterveket dolgoz ki és tesz közzé;

5.  hangsúlyozza, hogy az Európai Stratégiai Beruházási Alap és annak a többi alappal való együttműködése lehetőségeket teremt különösen a közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztésére; úgy véli, hogy az erőfeszítéseket a rendszerek és megoldások tervezése terén az új digitális készségek fejlesztésére kell összpontosítani az oktatásba való beruházás fokozása révén – az iskolák digitalizálását is ideértve –, amelyek együttesen felszámolhatják a digitális szakadékot és megelőzhetik a digitális kirekesztést;

6.  úgy véli, hogy az 5G többet jelent a mobil széles sáv puszta fejlődésénél, és hogy a jövőbeli digitális világ fő hajtóereje, a mindenütt elérhető ultraszéles sávú infrastruktúra új generációja lesz, amely valamennyi gazdasági ágazatban (egészségügy, energiaügy, közművek, gyáripar, közlekedés, autóágazat, virtuális valóság stb.) elősegíti majd a folyamatok átalakulását és valamennyi polgár életében a fogyasztói piaci igények növekedését;

7.  elismeri, hogy az 5G hajtómotorja lehet az izgalmas és áttörést hozó alkalmazások és koncepciók kifejlesztésének, például a tárgyak internete esetében, amely a kulturális és kreatív iparágak számára rengeteg lehetőséget teremthet azáltal, hogy új távlatokat nyit a tartalmak és termékek széles körű terjesztése előtt;

8.  hangsúlyozza, hogy az 5G lehetőségeket rejt a tartalmakhoz való hozzáférés és azok terjesztésének forradalmasítása, valamint a felhasználói élmény jelentős javítása tekintetében, ugyanakkor lehetővé teszi kulturális és kreatív tartalmak új formáinak kifejlesztését; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy hatékony intézkedésekre van szükség a kalózkodás elleni küzdelemben, valamint átfogó megközelítést kell kialakítani a szellemi tulajdonjogok érvényesítésének javítására vonatkozóan annak érdekben, hogy a fogyasztók számára egyszerű csatornákat teremtsünk a legális tartalmakhoz;

9.  úgy véli, hogy az 5G elősegíti majd a minőségi szolgáltatások nyújtását, az új ágazatok összekapcsolását és végső soron javítja az egyre kifinomultabb és igényesebb digitális felhasználók fogyasztói élményét;

10.  hangsúlyozza, hogy az audiovizuális ágazat Európában az 5G sikerének egyik fő hajtóereje, munkahelyeket és gazdasági növekedést generál, és hogy fejlődése erőteljesen és pozitív módon befolyásolhatja az audiovizuális média értékláncát, ideértve a tartalom előállítását, innovációját és terjesztését, valamint a felhasználói környezetet is; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe ezen ágazat szükségleteit és sajátosságait, különösen a műsorszórással kapcsolatban;

11.  megjegyzi, hogy a Bizottság ideiglenes spektrumsávokat szándékozik az 5G rendelkezésére bocsátani; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a társadalmi és kulturális szempontból értékes európai audiovizuális modellhez kapcsolódóan megfelelően figyelembe kell venni a műsorszóró ágazat szükségleteit és sajátosságait;

12.  rámutat a tagállamok között a nagy sebességű internetkapcsolatok vonatkozásában meglévő tekintélyes eltérésekre, valamint arra, hogy a vidéki közösségekben és a földrajzilag távoli és elszigetelt régiókban jelenleg nem biztosított a hozzáférés a 3G és 4G hálózathoz; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell digitális lehetőségek megteremtését, valamint hogy az 5G fejlesztése jelentősen csökkentse a polgárok közötti digitális szakadékot, különösen a városi és vidéki térségek között; kéri a Bizottságot, hogy támogassa az 5G-hálózatok kiépítését, és a távoli területeken is támogassa az 5G-alapú innovációt, ahol közberuházásokra vagy közös beruházási modellekre van szükség a kapcsolat minőségének és a tartalmak sokféleségének biztosítása érdekében; ösztönzi személyre szabott ajánlatok kidolgozását a kiszolgáltatott szociális csoportok számára megfizethető alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a digitális infrastruktúra további kiépítése – különösen a ritkábban lakott területeken – elősegíti a társadalmi és kulturális integrációt, a korszerű oktatási és tájékoztatási folyamatokat és a regionális kulturális gazdaságot, előrelépéseket lehetővé téve számos területen, többek között az oktatás és a média terén;

13.  üdvözli a spektrumengedélyekben foglalt, megfelelőbben kialakított lefedettségi kötelezettségekre vonatkozó következetes megközelítés előmozdítását a vidéki internetkapcsolatok ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy az internetkapcsolatokba való magánberuházásokat nem csak a városi területek versenyképes, nagy kapacitású piacai esetében, hanem kiépítésüket a gyérebben ellátott és kevésbé nyereséges vidéki területeken is ösztönözni kell;

14.  nyomatékosan kéri valamennyi tagállamot, hogy mielőbb hajtsa végre a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv(1) rendelkezéseit e terv hatékonnyá és fenntarthatóvá tétele érdekében a megfelelő biztonsági szint biztosítása céljából;

15.  javasolja, hogy a Bizottság dolgozzon ki az 5G cselekvési tervről szóló éves eredményértékelést, amely az ajánlásokra vonatkozó jelentéstételt is magában foglal, továbbá tájékoztassa a Parlamentet az eredményekről.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBANTARTOTT ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

28.2.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dominique Bilde, Andrea Bocskor, Nikolaos Chountis, Silvia Costa, Mircea Diaconu, Jill Evans, María Teresa Giménez Barbat, Giorgos Grammatikakis, Petra Kammerevert, Andrew Lewer, Svetoslav Hristov Malinov, Curzio Maltese, Stefano Maullu, Luigi Morgano, Momchil Nekov, John Procter, Michaela Šojdrová, Helga Trüpel, Sabine Verheyen, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Milan Zver, Krystyna Łybacka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mary Honeyball, Marc Joulaud, Morten Løkkegaard, Emma McClarkin, Algirdas Saudargas, Remo Sernagiotto

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Clare Moody

(1)

HL L 194., 2016.7.19., 1. o.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Cristian-Silviu Buşoi, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Ashley Fox, Adam Gierek, Rebecca Harms, Roger Helmer, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Anna Záborská, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Amjad Bashir, Soledad Cabezón Ruiz, Isabella De Monte, Francesc Gambús, Constanze Krehl, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Gesine Meissner, Clare Moody, Michèle Rivasi, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan, Pavel Telička

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georgi Pirinski

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

53

+

ALDE

Gesine Meissner, Angelika Mlinar, Carolina Punset, Pavel Telička, Lieve Wierinck

ECR

Amjad Bashir, Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Evžen Tošenovský

EFDD

David Borrelli, Dario Tamburrano

EPP

Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Cristian-Silviu Buşoi, Christian Ehler, Francesc Gambús, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Angelika Niebler, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Theodor Dumitru Stolojan, Vladimir Urutchev, Hermann Winkler, Pilar del Castillo Vera

S&D

Soledad Cabezón Ruiz, Isabella De Monte, Adam Gierek, Eva Kaili, Jeppe Kofod, Constanze Krehl, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Clare Moody, Dan Nica, Georgi Pirinski, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Carlos Zorrinho

Greens/ALE

Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Michel Reimon, Claude Turmes

2

-

EFDD

Roger Helmer

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

4

0

GUE

Xabier Benito Ziluaga, Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat