Eljárás : 2015/2318(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0194/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0194/2017

Viták :

PV 12/06/2017 - 17
CRE 12/06/2017 - 17

Szavazatok :

PV 13/06/2017 - 5.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0246

JELENTÉS     
PDF 486kWORD 61k
10.5.2017
PE 597.439v03-00 A8-0194/2017

a hetedik kutatási program költséghatékonysága

(2015/2318(INI))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadók: Inés Ayala Sender, Martina Dlabajová

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a hetedik kutatási program költséghatékonysága

(2015/2318(INI))

Európai Parlament

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés XIX. címére,

–  tekintettel az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra(1),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(2),

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2014-ös pénzügyi évre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszék 2/2013. sz. „Biztosította a Bizottság a hetedik kutatási keretprogram hatékony végrehajtását?” című különjelentésére,

–  tekintettel az Egyesült Királyság parlamentje alsóházának tudománnyal és technológiával foglalkozó bizottsága 2016. november 16-i, „Kilépés az Európai Unióból: következmények és lehetőségek a tudomány és a kutatás számára” című jelentésére(5),

–  tekintettel 2016. április 28-i, az Európai Unió 2014-es pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, III. szakasz - Bizottság(6),

–  tekintettel eljárási szabályzatának 52. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0194/2017),

A.  mivel a 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret lezárult, de a hetedik kutatási és innovációs keretprogram (FP7) továbbra is folyamatban van;

B.  mivel a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret kutatási és innovációs projektjei a Horizont 2020 rendelet hatálya alá tartoznak(7);

C.  mivel a bizottság legjobb tudomása szerint nem létezik a hetedik keretprogramra vonatkozó átfogó költséghatékonysági elemzés;

D.  mivel – ideális esetben – a hetedik keretprogram átfogó értékelésének kellett volna megelőznie a Horizont 2020 hatályba lépését;

E.  mivel a hibaarányok és a program utólagos értékelése nem nyújt átfogó tájékoztatást annak költséghatékonyságáról;

A hetedik keretprogram (FP7)

1.  kiemeli, hogy a hetedik keretprogram 55 milliárd eurós teljes elfogadott költségvetést képvisel, a becslések szerint a teljes európai kutatási és technológiafejlesztési kiadás 3%-át, illetve a piaci finanszírozás 25%-át teszi ki; a hetedik keretprogram hétéves időszaka alatt több mint 139 000 kutatási javaslatot nyújtottak be, amelyekből kiválasztották a 25 000 legkiválóbb minőségű projektet, és ezeknek támogatást nyújtottak; a hetedik keretprogramban részt vevő 29 000 szervezet közül a fő kedvezményezettek többek között egyetemek (a hetedik keretprogram finanszírozásának 44%-a), kutatási és technológiai szervezetek (27%), nagy magánvállalatok (11%) , illetve kis- és középvállalkozások (13%) voltak, míg a közszféra (3%) és a civil társadalmi szervezetek (2%) kevésbé jelentős részt képviseltek;

2.  tudatában van annak, hogy a hetedik keretprogram kedvezményezettjei az uniós tagállamokból, társult és csatlakozásra váró országokból – mint például Svájc, Izrael, Norvégia, Izland, Liechtenstein, Törökország, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Albánia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina, a Feröer szigetek és Moldávia –, valamint nemzetközi együttműködési partnerországokból kerülnek ki;

3.  rámutat a hetedik keretprogram egy magas szintű szakértői csoport által végzett utólagos értékelésére(8), mely szerint a hetedik keretprogram sikeres volt; a magas szintű szakértői csoport különösen hangsúlyozta, hogy a hetedik keretprogram:

–  ösztönözte a tudományos kiválóságot egyéni és intézményi szinten,

–  elősegítette az úttörő kutatást a hetedik keretprogram új „IDEAS” programja révén (Európai Kutatási Tanács),

–  stratégiai módon bevonta az ipart és a kis- és középvállalkozásokat,

–  megerősítette az együttműködés új módját és a nyílt innovációs keretet,

–  megerősítette az európai kutatási térséget azáltal, hogy katalizálta az együttműködés kultúráját, és a tematikus kihívásokat kezelni képes átfogó hálózatokat épített ki,

–  kezelt néhány társadalmi kihívást a kutatás, technológia és innováció révén – a hetedik keretprogram „COOPERATION” programja,

–  ösztönözte a nemzeti kutatási és innovációs rendszerek és politikák harmonizációját,

–  ösztönözte a kutatók mobilitását Európa egészében – a hetedik keretprogram „PEOPLE” programja megteremtette a megfelelő feltételeket a kutatók nyitott munkaerőpiaca számára,

–  előmozdította az európai kutatási infrastruktúrákba való beruházást,

–  elérte, hogy a kutatások Európa területén és világszerte kritikus tömeggé álljanak össze;

4.  megállapítja, hogy a hetedik keretprogram értékelése összefüggésében az érdekelt felekkel 2015. február és május között tartott nyilvános konzultáció a következő gyengeségekre mutatott rá:

–  komoly adminisztratív teher, illetve nehézkes jogi és pénzügyi szabályok,

–  nagyarányú túljelentkezés,

–  nem elegendő összpontosítás a társadalmi hatásokra,

–  a témakörök és felhívások hatóköre túl szűk volt,

–  nem elegendő összpontosítás az ipar részvételére,

–  magas küszöbérték az újonnan érkezőknek, alacsony sikerességi arány a pályázatok (19 %) és a pályázók (22 %) tekintetében,

  gyenge kommunikáció;

5.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a biztos szerint a hetedik keretprogram 2020 előtt nem kerül teljes körű végrehajtásra és értékelésre, ami késedelmet okozhat a jövőbeli nyomon követési programokban; sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a Horizont -2020-at követő keretprogram bemutatását megelőzően tegye közzé az értékelő jelentést;

Az Európai Számvevőszék megállapításai

6.  aggodalommal hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék úgy véli, hogy a kutatási és egyéb belső politikákra vonatkozó felügyeleti és ellenőrzési rendszerek „részben hatékonyak”;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy részletesen tájékoztassa a Parlament illetékes bizottságát a 2015. évi hibák 77%-át produkáló 10 tranzakcióról és a meghozott korrekciós intézkedésekről;

8.  aggodalommal állapítja meg, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció ágazat hibaaránya a legutóbbi pénzügyi évekre vonatkozó mentesítésben mindig 5%-nál magasabb volt;

9.  megállapítja, hogy 2015-ben a Számvevőszék által ellenőrzött 150 tranzakció közül 72 tranzakció esetében (48%) észleltek hibát; a Számvevőszék az általa számszerűsített 38 hiba alapján 4,4%-ra becsülte a hibaszintet; továbbá, a számszerűsíthető hibák közül 16 esetben a Bizottság, a tagállami hatóságok vagy a független könyvvizsgálók elegendő információval rendelkeztek ahhoz, hogy a költségek elfogadása előtt megelőzzék, illetve feltárják és korrigálják a hibákat; ha mindezeket az információkat felhasználták volna a hibák korrekciójára, az e fejezetre becsült hibaarány 0,6%-al kisebb lett volna;

10.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 38 számszerűsíthető hibát tartalmazó tranzakció közül 10 esetében a Számvevőszék a vizsgált tételek több mint 20%-át meghaladó hibát észlelt; a „Versenyképesség a növekedésért és a foglalkoztatásért” 2015-ös általános becsült hibaszintjének 77%-át ez a 10 eset tette ki (9 a hetedik kutatási keretprogramból, egy a 2007–2013-as versenyképességi és innovációs programból);

11.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék által feltárt legtöbb számszerűsített hiba (38-ból 33) a kedvezményezettek által bejelentett nem támogatható személyzeti és közvetett költségek megtérítésével volt kapcsolatos, és hogy a Számvevőszék által a költségelszámolásokban talált szinte valamennyi hibát az okozta, hogy a kedvezményezettek vagy félreértelmezték a bonyolult támogathatósági szabályokat, vagy helytelenül számították ki a támogatható költségeiket, amiből azt az egyértelmű következtetést lehet levonni, hogy a szabályokat egyszerűsíteni kell;

12.  elismeri, hogy a Bizottság 2014-ben (a program végén és a korrekciók után) 3%-os fennmaradó hibaarányt számított (2,88% 2015-ben);

13.  emlékeztet a Bizottság 2012. évi és 2014. évi mentesítésében képviselt álláspontjára: „Továbbra is meggyőződése, hogy a Bizottságnak folytatnia kellene a programok részvevők számára megnyilvánuló vonzósága és az elszámoltathatóság és a pénzügyi ellenőrzés jogos szükségszerűsége közötti elfogadható egyensúlyra való törekvést; megjegyzi, hogy ezzel összefüggésben a főigazgató 2012-ben utalt arra, hogy nem működőképes egy a célból kialakított eljárás, hogy a fennmaradó hibaarányt minden esetben 2% alatt tartsák”;

14.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hibák elsődleges forrásai a helytelenül kiszámított személyzeti költségek, valamint a nem támogatható közvetlen és közvetlen költségek voltak;

15.  aggodalommal mutat rá az Európai Számvevőszék 2/2013. számú különjelentésének megállapításaira, amelyben a Számvevőszék arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság eljárásait annak biztosítására használják, hogy a támogatásokat magas színvonalú kutatásba fektessék be, a hatékonyságra azonban kevesebb figyelmet fordítanak

–  a meglévő információtechnológiai (IT) eszközök nem tették lehetővé a projektek hatékony végrehajtását, és a Bizottság nyolc szervezeti egységében több mint 2500 alkalmazottat alkalmaznak a hetedik keretprogram végrehajtására, ebből 1500-an (60%) közvetlenül az „Együttműködés” egyedi program végrehajtására vannak beosztva,

–  a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási időt tovább kell csökkenteni, valamint

–  a hetedik keretprogram pénzügyi kontrollmodellje nem veszi kellő mértékben figyelembe a hibakockázatot;

16.  tudomásul veszi a Számvevőszék következtetéseire a Bizottság által adott válaszokat, amelyek rámutatnak, hogy 4324 támogatást már aláírtak majdnem 20 000 részvevővel, a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási időt már csökkentették, és az ellenőrzési architektúrát oly módon alakították ki, hogy az utólagos ellenőrzésekre fordítsák a legnagyobb erőfeszítést;

Költséghatékonyság a hetedik keretprogramban

17.  hangsúlyozza, hogy a költséghatékonyságot a gazdaság, az eredményesség és a hatékonyság (a pénzgazdálkodás hatékonyságáról és eredményessége)(9) fényében kell mérni a politikai célkitűzések megvalósítása során;

18.  megjegyzi, hogy a kutatási keretprogramok végrehajtása több főigazgatóság, végrehajtási ügynökség, közös vállalkozás, úgynevezett 185. cikk szerinti szervezet, az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) között volt felosztva;

19.  rámutat, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (DG RTD) 3,8 milliárd euró kifizetést engedélyezett 2015-ben, ennek 67,4%-át a főigazgatóság közvetlen hatáskörében hajtották végre, 12,6%-át közös vállalkozások, 10,7%-át az EBB és az Európai Beruházási Alap (EBA), 2,4%-át pedig végrehajtási ügynökségek hajtották végre;

20.  megállapítja, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2015. évi éves tevékenységi jelentése(10) szerint az Európai Unió 44,56 milliárd euróval járult hozzá a hetedik keretprogramhoz, ennek 58%-a Németországhoz (16%), az Egyesült Királysághoz (16%), Franciaországhoz (11%), Olaszországhoz (8%) és Spanyolországhoz (7%) került;

21.  megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság létrehozott egy ellenőrzési keretet a közvetlen és közvetett támogatáskezelési folyamat különböző szakaszaiban rejlő eredendő kockázatok csökkentése céljából; ezen túlmenően a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság létrehozta a pénzügyi eszközök felügyeleti stratégiáját, amelyet az EBB és az EBA hajt végre;

22.  a 2007–2013-as időszakra vonatkozó hetedik keretprogrammal kapcsolatban megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2015 végéig befejezett és lezárt 4950 támogatási megállapodásból 3035-öt, illetve 1915 projektet, míg 1,6 milliárd euró még kifizetésre vár; a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2015-ben 826 egyenlegkifizetést tett; arra ösztönzi a Főigazgatóságot, hogy készítse el ezeket a statisztikákat az elkövetkező költségvetési években;

23.  felhívja a figyelmet különösen arra, hogy az olyan mutatók, mint a támogatások odaítéléséhez szükséges átfutási idő, a tájékoztatáshoz szükséges átfutási idő és a kifizetéshez szükséges átfutási idő pozitív tendenciát mutattak és kielégítőnek bizonyultak (93–100%-os megfelelés);

24.  megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság a hetedik keretprogram programozási időszaka alatt 1550 ellenőrzést végzett 1404 kedvezményezettet és a költségvetés 58,7%-át lefedve,

25.  megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság úgy véli, hogy 9,4 teljes munkaidős egyenértéket alkalmaztak a végrehajtási ügynökségekhez kapcsolódó tevékenységek felügyeletére és összehangolására; ez 1,26 millió eurót, a teljes adminisztratív költség 1,35%-át tette ki; továbbá, a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) és az Európai Kutatási Tanács Végrehajtó Ügynöksége (ERCEA) 1,94 milliárd eurós működési költségvetést hajtott végre, valamint a Kkv-ügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) és az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) 480,5 millió euró kifizetési előirányzatot hajtott végre 2015-ben;

26.  megjegyzi, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság költségei 1,67 millió eurót tettek ki, vagyis a közös vállalkozásoknak a tevékenységeik felügyeletéért kifizetett 479,9 millió euró 0,35%-át; megjegyzi továbbá, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság költségei 0,7 millió eurót tettek ki, vagyis a 185. cikk szerinti szervezeteknek a tevékenységeik felügyeletéért tett kifizetések 0,78%-át;

27.  hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozások és a 185. cikk szerinti szervezetek felelősek saját ellenőrzésükért, amelynek eredményeiről tájékoztatniuk kell a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságot;

28.  aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság az általános észlelt hibaarányt 4,35%-ra becsülte; ugyanakkor a főigazgatóság úgy vélte, hogy a fennmaradó hibaarány (a program végén és a korrekciók után) 2,88%;

29.  megállapítja, hogy 2016 végére a beszedésre váró összeg 68 millió euró volt, amelyből 49,7 milliót ténylegesen beszedtek;

30.  megállapítja azonban, hogy az FP7 szabályai nem voltak kellőképpen összeegyeztethetőek bizonyos általános üzleti gyakorlatokkal, hogy az ellenőrzési rendszerben jobb egyensúlyt kell teremteni a kockázat és az ellenőrzés között, hogy a kedvezményezetteknek megfelelőbb iránymutatásokat kell nyújtani a rendszer összetettségének kezeléséhez, illetve hogy a visszatérítési módszereknek hatékonyabbnak kell lenniük;

31.  aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság éves tevékenységi jelentése szerint 2015 végére még nem került lezárásra az FP7-be tartozó 1915 projekt, összesen 1,63 milliárd euró értékben, ami késleltetheti a Horizont 2020 végrehajtását;

32.  megjegyzi, hogy az Európai Unió érdeke a szinergiák kialakítása egyrészt a kutatási és innovációs ágazat, másrészt a strukturális alapok között;

33.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak a finanszírozás következetlensége és párhuzamossága elkerülése érdekében biztosítania kell, hogy az FP7 és a kutatás nemzeti finanszírozása összhangban álljon az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni az adott nemzeti sajátosságokat;

34.  hangsúlyozza a pénzügyi eszközök jelentőségét a kutatás és innováció területén; kiemeli a kutatási versenyképesség tekintetében, hogy a pénzügyi eszközök magasabb technológiai érettségi szintekhez kapcsolódó projektek esetében történő felhasználása az állami beruházás méltányos megtérülését nyújthatja; rámutat ebben az összefüggésben, hogy „a kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus (RSFF 2007–2013) hitelekkel és hibrid- vagy köztes finanszírozással javítja a K+I-projektek kockázatfinanszírozáshoz való hozzáférését. A mechanizmushoz 2007 és 2015 között nyújtott 961 millió EUR összegű uniós hozzájárulás több mint 10,22 milliárd EUR-t generált – a várt 11,31 milliárd EUR-ból – a támogatott tevékenységek számára. (...)”; megállapítja, hogy a kkv-k kockázatmegosztási eszköze (RSI) több mint 2,3 milliárd euró támogatást nyújtott, amelyhez az Unió 270 millió euróval járult hozzá(11); úgy véli, hogy ezek a számok kiemelik a vállalkozások és egyéb kedvezményezettek jelentős érdekeit a kockázatfinanszírozásban;

35.  megállapítja, hogy célzottabbá kell tenni az FP7 pénzügyi eszközeit a kutatás és innováció területén korlátozott finanszírozási lehetőségekkel rendelkező újonnan érkezők támogatásának biztosítása érdekében;

36.  megjegyzi, hogy a külső ellenőr és/vagy a Bizottság belső ellenőrzési szolgálata által javasolt némely intézkedést, nevezetesen két intézkedést a küldő szervek felügyeletére irányuló ellenőrző rendszerekkel kapcsolatban, és három intézkedést a résztvevői garanciaalappal kapcsolatban nem vettek figyelembe;

37.  javasolja az eredmények jobb kommunikációját a tagállamokban, valamint a programra vonatkozó tájékoztatási kampányok bevezetését;

Jövőbeli kilátások a Horizont 2020 keretében

38.  kiemeli, hogy 2015 végéig 198 felhívást tettek közzé tárgyévi benyújtási határidővel a Horizont 2020 keretében; a felhívásokra 78 268 javaslat érkezett, amelyből 10 658 a fő- vagy tartaléklistára került; ez 14%-os sikerességi rátát jelent, kizárólag a támogatható javaslatokat figyelembe véve; ugyanebben az időszakban 8 832 támogatási megállapodást írtak alá a kedvezményezettekkel, ebből 528 megállapodást a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság írt alá;

39.  elismeri, hogy a hetedik keretprogramban a hatodik keretprogramhoz képest 551 millió euró költségmegtakarítást sikerült elérni, és hogy a Bizottság a hetedik keretprogramhoz képest igyekezett tovább egyszerűsíteni a Horizont 2020 végrehajtását; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi szakpolitikai terület – többek között a strukturális alapok – profitáljon az egyszerűsítésből, melynek célja az európai pénzügyi támogatás kedvezményezettjeivel való egyenlő elbánás fenntartása;

40.  örömmel állapítja meg, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság igyekszik tovább csökkenteni az általános költségeket azáltal, hogy a szerződések kezelését kiszervezi végrehajtó ügynökségeknek és egyéb szervezeteknek; ebben az összefüggésben hangsúlyozza, hogy a Horizont 2020 keretében a költségvetés 55%-át végrehajtási ügynökségek fogják kezelni;

41.  hangsúlyozza, hogy a politikai szereplők nagy száma – többek között a Bizottság főigazgatóságai, a végrehajtási ügynökségek, a közös vállalkozások és a 185. cikk szerinti szervezetek – jelentős koordinációt igényel, amelyből a hatékonyság elsődleges fontosságú;

42.  tudomásul veszi az egyrészről az EIT és a Bizottság, másrészről az Európai Számvevőszék között a kifizetések jogszerűségével kapcsolatban fennálló nézetkülönbségeket; úgy véli, hogy ezt a vitát nem szabad a jóhiszeműen eljáró kedvezményezettek kárára rendezni;

43.  üdvözli, hogy a Horizont 2020 keretében:

–  a program struktúrája kevésbé összetett és lehetővé teszi a különböző részek interoperabilitását,

–  már egységes szabályok alkalmazandók,

–  már egyetlen finanszírozási arány van projektenként,

–  a közvetlen költségeket átalányban fedezik (25%),

–  csak a projektkoordinátorok pénzügyi életképességét ellenőrzik,

–  bevezették a mérhetőbb teljesítményorientált megközelítést,

–  egységes ellenőrzési stratégia vonatkozik a K+I családra,

–  egységes résztvevői portált hoztak létre a támogatások és szakértők kezelése érdekében,

–  a támogatásokat, a szakértői szerződéseket és az archiválást elektronikusan kezelik;

44.  üdvözli a Közös támogatási központ (CSC) létrehozását, amely segíteni fog a program hatékony és harmonizált végrehajtásában és koordinálásában, hét bizottsági főigazgatóság, négy végrehajtási ügynökség és hat közös vállalkozás részvételével; 2014. január 1-játől a Közös támogatási központ közös szolgáltatásokat nyújt a jogi támogatás, az utólagos ellenőrzés, az IT-rendszerek és IT-műveletek, az üzleti folyamatok, a programinformáció és adatok területén a Horizont 2020 programot végrehajtó valamennyi kutatási főigazgatóság, végrehajtási ügynökség és közös vállalkozás számára;

45.  azt javasolja, hogy növeljék a nemzeti kapcsolattartó pontok szerepét, hogy helyben minőségi technikai segítséget lehessen nyújtani; úgy véli, hogy az eredmények éves értékelése, a képzések és a hatékonyan teljesítő nemzeti kapcsolattartó pontok jutalmazása növelni fogja a Horizont 2020 program sikerességi arányát;

46.  üdvözli továbbá, hogy a Horizont 2020 keretében a kis- és középvállalkozások számára biztosított források aránya a 2014-es 19,4%-ról 2015-ben 23,4%-ra nőtt, és javasolja e tendencia proaktív ösztönzését;

47.  elfogadhatatlannak tartja, hogy a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság nem tett eleget a Parlament azon kérésének, hogy a Bizottság összes főigazgatósága tegye közzé valamennyi országspecifikus ajánlását az éves tevékenységi jelentésében;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket annak biztosítására, hogy az azonos projekten belül azonos munkát végző kutatók azonos fizetést kapjanak, és készítsen egy országok szerint lebontott listát azokról a vállalatokról, amelyek jegyezve vannak a tőzsdén és/vagy éves beszámolójukban nyereséget könyvelnek el, és amelyek a Horizont 2020 programból támogatást kapnak.

49.  elismeri, hogy a Horizont 2020 programba bevezetett új elemek tükrözik az Európai Számvevőszék megjegyzéseit is;

50.  emlékeztet arra, hogy előkészítés alatt áll egy kilencedik kutatási keretprogram; kiemeli annak fontosságát, hogy a program kialakításakor biztosítani kell a Horizont 2020 bevált gyakorlatainak felhasználását; szorgalmazza az innováció nagyobb mértékű támogatását, ami gazdaságilag hatékonyabb az üzleti ágazat számára, valamint a különböző alprogramok költségvetései közötti nagyobb rugalmasságra ösztönöz a „kiválónak” minősített programok finanszírozási hiányának elkerülése végett;

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének hatásai a hetedik keretprogramra

51.  tisztelettel veszi tudomásul az Egyesült Királyság állampolgárainak 2016. június 23-i szavazását, amely során kifejezték az Európai Unióból való kilépésre irányuló politikai akaratukat;

52.  üdvözli az Egyesült Királyság parlamentje alsóházának arra irányuló munkáját, hogy értékelje ennek a szavazásnak a tudomány és a kutatás területére gyakorolt hatásait(12), továbbá, hogy törekszik az európai versenyképességre gyakorolt negatív hatást minimális szinten tartani;

53.  rámutat, hogy az egyesült királyságbeli székhelyű szervezetek 1,27 milliárd euró támogatást kaptak 2014-ben, ami a teljes összeg 15%-a, és 1,18 milliárd euró támogatást 2015-ben, ami a teljes összeg 15,9%-a – a tagállamok által kapott támogatások közül abban az évben ez volt a legnagyobb arány(13);

Következtetések

54.  arra a következtetésre jut, hogy a Bizottság általában véve hatékonyan kezelte a hetedik keretprogram költségét; megállapítja, hogy a késedelmek és a végrehajtás ismétlődő hibaaránya ellenére a program a hatékonyságát is javította;

55.  üdvözli, hogy figyelembe vették a Számvevőszék aggályait;

56.  felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a Horizont 2020 keretében bevezetett korszerűsítéseket – például a közvetett költségek elszámolására alkalmazott átalányokat, az egységes ellenőrzési stratégiát, az egységes résztvevői portált stb. – hasonló módon alkalmazzák egyéb szakpolitikai területeken, például a strukturális alapok esetében is; hangsúlyozza, hogy a támogatások valamennyi kedvezményezettjének tisztességes és egyenlő elbánásban kell részesülnie;

57.  felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket azon célkitűzés elérésére, mely szerint a GDP-jük 3%-át kutatásra és fejlesztésre költik; úgy véli, hogy ez fellendítené a kiválóságot és az innovációt; felszólítja tehát a Bizottságot, hogy a Polgármesterek Szövetségének már meglévő dinamikájára építve vizsgálja meg egy tudományos szövetség létrehozásának lehetőségét helyi, regionális és nemzeti szinten;

58.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy értékelési jelentésében mindkét ügynökség –a REA és az ERCEA – rámutat, hogy tovább lehetne javítani a Bizottság és a végrehajtási ügynökségek közötti visszajelzési hurkokat és kommunikációt;

°

°  °

59.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Számvevőszéknek, valamint a Bizottságnak.

(1)

  HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(2)

  HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(3)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(4)

  HL C 373., 2015.11.10., 1. o.

(5)

  http://www.parliament.uk/business/committees/committees-a-z/commons-select/science-and-technology-committee/inquiries/parliament-2015/leaving-the-eu-inquiry-16-17/publications/

(6)

  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0147.

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(8)

  Commitment and Coherence, ex-post evaluation of the 7th EU Framework Programme (Elkötelezettség és koherencia – a hetedik uniós keretprogram utólagos értékelése), 2015. november https://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/fp7_final_evaluation_expert_group_report.pdf

(9)

  A költségvetési rendelet 7. fejezete

(10)

  http://ec.europa.eu/atwork/synthesis/aar/doc/rtd_aar_2015.pdf, 33. o.

(11)

  COM(2016)0675, 18. és 19. o.

(12)

  http://www.parliament.uk/business/committees/committees-a-z/commons-select/science-and-technology-committee/inquiries/parliament-2015/leaving-the-eu-inquiry-16-17/publications/

(13)

  A Horizont 2020 2015. évi monitoringjelentése, 21. o. és következő oldalak.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

3.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Cătălin Sorin Ivan, Arndt Kohn, Monica Macovei, Georgi Pirinski, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Bart Staes, Hannu Takkula, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Karin Kadenbach, Andrey Novakov, Julia Pitera, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Lefteris Christoforou, Alfred Sant


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

22

+

ALDE

ECR

EFDD

GUE/NGL

PPE

S&D

Verts/ALE

Nedzhmi Ali, Martina Dlabajová, Hannu Takkula

Monica Macovei

Marco Valli

Luke Ming Flanagan

Lefteris Christoforou, Andrey Novakov, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Tomáš Zdechovský, Patricija Šulin

Inés Ayala Sender, Cătălin Sorin Ivan, Karin Kadenbach, Arndt Kohn, Georgi Pirinski, Alfred Sant, Derek Vaughan

Bart Staes, Indrek Tarand

0

-

 

 

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat