Eljárás : 2017/2003(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0195/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0195/2017

Viták :

PV 14/06/2017 - 20
CRE 14/06/2017 - 20

Szavazatok :

PV 15/06/2017 - 7.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0271

JELENTÉS     
PDF 899kWORD 101k
11.5.2017
PE 595.759v02-00 A8-0195/2017

a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről

(2016/0000(INI))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Nicola Danti

A vélemény előadója (*):

Joachim Schuster, Foglalkoztatási és Szociális Bizottság

Dario Tamburrano, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT
 VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről

(2016/0000(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A digitális egységes piaci intézkedéscsomag megvalósítása felé” című, 2016. január 19-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel az egységes piacra vonatkozó stratégiáról szóló,2016. május 26-i állásfoglalására(2),

–  – tekintettel „a fuvarozással foglalkozó kisvállalkozások új lehetőségeiről, ideértve az együttműködésre épülő üzleti modelleket” című 2016. november 24-i állásfoglalására1a(3),

–  – tekintettel a magas szintű versenyképességi és növekedési munkacsoport 2016. szeptember 12-i ülésére és az elnökség vitaanyagára(4);

–  tekintettel „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című, 2016. június 2-i bizottsági közleményre (COM(2016)0356),

–  tekintettel az „Online platformok és a digitális egységes piac – Lehetőség és kihívás Európa számára” című, 2016. május 25-i bizottsági közleményre (COM(2016)0288),

–  tekintettel „Az egységes piac továbbfejlesztése: a polgárok és vállalkozások lehetőségeinek bővítése” című, 2015. október 28-i bizottsági közleményre (COM(2015)0550),

–  tekintettel az „Európai digitális egységes piaci stratégia” című, 2015. május 6-i bizottsági közleményére (COM(2015)0192),

–  tekintettel a 2016. szeptember 29-i Versenyképességi Tanácsra és annak kimenetelére,

–  tekintettel a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre(5),

–  tekintettel a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv)(6),

–  having regard to A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a félrevezető reklámról szóló 84/450/EGK tanácsi irányelv, valamint a 84/450/EGK, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet („a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv”)(7),

–  tekintettel az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. november 25-i 2009/136/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (fogyasztói jogokról szóló irányelv)(8),

–  tekintettel a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv végrehajtására vonatkozó iránymutatásról szóló 2016. május 25-i bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0163),

–  tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (általános adatvédelmi rendelet)(9),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának a „Közösségi gazdaság és online platformok: a városok és régiók közös álláspontja” című, 2016. december 7-i véleményére(10),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a közösségi gazdaságról szóló 2016. december 15-i véleményére(11),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére, valamint Foglalkoztatási és Szociális Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményeire (A8-0195/2017),

A.  mivel a közösségi gazdaság jelentősen növekedett az elmúlt években a felhasználók, tranzakciók és bevételek tekintetében, ami átformálta a termékek és szolgáltatások nyújtásának módját és számos területen kihívás elé állította a piacon jelen lévő gazdasági modelleket;

B.  mivel az Európai Unió állampolgárai szempontjából a közösségi gazdálkodás társadalmilag hasznos;

C.  mivel a kis- és középvállalkozások (kkv-k) az európai gazdaság fő motorjai, 2014-es adatok alapján a pénzügyi ágazaton kívül a vállalkozások 99,8%-át képviselik, és a munkahelyek kétharmadát biztosítják;

D.  mivel az Unióban működő vállalkozások csupán 1,7%-a használja ki teljes mértékben a korszerű digitális technológiákat, ezzel szemben 41%-uk egyáltalán nem használja azokat; mivel valamennyi ágazat digitalizációja kulcsfontosságú az uniós versenyképesség fenntartása és fejlesztése szempontjából;

E.  mivel a Bizottság közelmúltban elkészített jelentése szerint az európai fogyasztók 17%-a vette igénybe a közösségi gazdaság által nyújtott szolgáltatásokat, és 52%-uk tudott a kínált szolgáltatásokról(12);

F.  mivel nincsenek hivatalos statisztikák a közösségi gazdaságban foglalkoztatottak számáról;

G.  mivel a közösségi gazdaság a fiatalok, a migránsok, a részmunkaidőben dolgozók és az idősebb polgárok számára lehetőségeket kínál a munkaerőpiachoz való hozzáférésre;

H.  mivel a közösségi gazdasági modellek elősegíthetik a nők munkaerő-piaci és gazdasági részvételének fokozását, mivel lehetőséget kínál a rugalmas vállalkozási és foglalkoztatási formákra;

I.  mivel bár a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről szóló című bizottsági közlemény jó kiindulópontja lehet ezen ágazat előmozdításának és szabályozásának, az ezen területre vonatkozó elemzésekbe és ajánlásokba be kell vonni a nemek közötti egyenlőség szempontját és azoknak tükrözniük kell a vonatkozó megkülönböztetésellenes jogszabályok rendelkezéseit;

J.  mivel a társadalmi igazságosság és védelem előmozdítása – az Európai Unióról szóló Szerződés 3. cikkében és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikkében rögzítettek szerint – az uniós belső piac célkitűzései közé tartozik;

Általános szempontok

1.  üdvözli a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendet és hangsúlyozza, hogy ezt a közösségi gazdaságra vonatkozó kiegyensúlyozott, átfogóbb és nagyratörőbb uniós stratégia felé vezető első lépésnek kell tekinteni;

2.  úgy véli, hogy a közösségi gazdaság – felelősségteljesen fejlesztve –számottevő lehetőséget teremt a polgárok és a fogyasztók számára, akik profitálhatnak a megnövekedett versenyből, a személyre szabott szolgáltatásokból és az alacsonyabb árakból; kiemeli, hogy az ágazat növekedését a fogyasztók határozzák meg, ami nagyobb fogyasztói szerepvállalást tesz lehetővé;

3.  hangsúlyozza, hogy lehetővé kell tenni a növekedést a vállalkozások számára a határokon átnyúló fejlődést hátráltató akadályok, párhuzamosságok és széttöredezettség megszüntetése révén;

4.  ösztönzi a tagállamokat, hogy biztosítsák a jogi egyértelműséget, és ne tekintsék a közösségi gazdaságot a hagyományos gazdaságra irányuló fenyegetésnek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a közösségi gazdaságot ne korlátozó, hanem elősegítő és előmozdító módon szabályozzák;

5.  egyetért azzal, hogy a közösségi gazdaság új és érdekes vállalkozási lehetőségeket, munkahelyeket teremthet és gazdasági növekedést idézhet elő, valamint gyakran hozzájárul egy nem csupán hatékonyabb, de társadalmilag és környezetileg is fenntarthatóbb gazdasági rendszerhez, ekképp lehetővé teszi az egyébként nem kellően kihasznált erőforrások és eszközök jobb elosztását, valamint hozzájárul a körforgásos gazdaságba való átmenethez;

6.  elismeri ugyanakkor, hogy a közösségi gazdaság jelentős hatást gyakorolhat a régóta fennálló szabályozott üzleti modellekre számos stratégiai jelentőségű ágazatban, mint például a szállítás, szállás, vendéglátóipar, szolgáltatások, kiskereskedelem és pénzügyek; megérti a hasonló gazdasági szereplőkre vonatkozó különböző jogi mércék alkalmazásához kapcsolódó kihívásokat; meggyőződése, hogy a közösségi gazdaság megerősíti a fogyasztók pozícióját, új munkalehetőségeket kínál és erősítheti az adózási fegyelmet, hangsúlyozza ugyanakkor a magas szintű fogyasztóvédelem, valamint a munkavállalói jogok és az adófizetési kötelezettségek teljes tiszteletben tartása biztosításának fontosságát; elismeri, hogy a közösségi gazdaság hatással van a városi és a vidéki környezetre egyaránt;

7.  rámutat, hogy a vállalkozók, a fogyasztók és a hatóságok nincsenek tisztában azzal, hogy bizonyos területeken hogyan alkalmazzák a jelenlegi szabályokat, ezért foglalkozni kell a szabályozást érintő szürke zónákkal, továbbá aggodalmának ad hangot az egységes piac szétaprózódása miatt; tisztában van azzal, hogy nem megfelelő irányítás mellett ezek a változások az egyéni jogok gyakorlására és a fogyasztók védelmére vonatkozó szabályok és korlátozások tekintetében jogbizonytalanságot eredményezhetnek; meggyőződése, hogy a szabályozást hozzá kell igazítani a digitális kor támasztotta elvárásokhoz, és rendkívül aggasztja az a negatív hatás, amelyet a közösségi gazdaságban részt vevő európai induló innovatív vállalkozásokkal és a nonprofit szervezetekkel kapcsolatos jogi szabályozás bizonytalansága és a szabályok összetettsége fejt ki;

8.  úgy véli, hogy – adott esetben – egy dinamikus és átlátható jogi környezet kialakítása a közösségi gazdaság Unión belüli virágzásának és fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele;

Közösségi gazdaság az Unióban

9.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságra nem csak mint árukat és szolgáltatásokat kínáló új üzleti modellek gyűjteményére, hanem mint a társadalom és a gazdaság közötti integráció új formájára kell tekinteni, ahol a szolgáltatások a társadalmi kapcsolatok keretébe helyezett gazdasági viszonyokat és új közösségi és üzleti formákat létrehozó, egymástól nagyon eltérő kapcsolatokon alapulnak;

10.  megállapítja, hogy a közösségi gazdaság Európában néhány sajátossággal bír, ami a főleg kis- és középvállalkozásokból és mikrovállalkozásokból álló európai üzleti szerkezetet is tükrözi; hangsúlyozza, hogy olyan üzleti környezetet kell biztosítani, ahol az együttműködési platformok növekedni tudnak és magas szinten versenyképesek a globális piacon;

11.  megjegyzi, hogy az európai vállalkozók láthatóan nyitottak a szociális célú együttműködési platformok létrehozására, és elismeri, hogy egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az együttműködésen alapuló közösségi gazdaság iránt;

12.  hangsúlyozza a bármilyen nemű hátrányos megkülönböztetés oly módon történő megelőzésének fontosságát, hogy a közösségi szolgáltatásokhoz hatékony és egyenlő hozzáférést biztosítanak;

13.  úgy véli, hogy a közösségi gazdaság keretében nyilvánosan hirdetett és nyereség céljából kínált szolgáltatások a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvének az árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint azok értékesítése, illetve nyújtása tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2004/113/EK tanácsi irányelv hatálya alá tartoznak, és ezért összhangban kell állniuk a nők és férfiak közötti egyenlő bánásmód elvével;

Uniós szabályozói keret: a közösségi gazdaság résztvevői, fogyasztók, együttműködési platformok

14.  elismeri, hogy miközben a közösségi gazdaság bizonyos területeit szabályozzák, többek között nemzeti és helyi szinten, más területek a szabályozás szempontjából szürke zónába esnek, mivel nem minden esetben egyértelmű, mely uniós szabályok alkalmazandók, így a nemzeti, regionális és helyi szabályozás miatt jelentős különbségek tapasztalhatóak a tagállamok között és az ítélkezési gyakorlatban, ami az egységes piac szétdarabolódásának veszélyével járhat;

15.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy felszámolja a jelenlegi széttöredezettséget, ugyanakkor sajnálkozásának ad hangot amiatt, hogy a vonatkozó közleményben nem derül fény a létező uniós jogszabályoknak a különböző együttműködési gazdasági modellekre való alkalmazhatóságára; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak meg kell erősíteniük a meglévő jogszabályok végrehajtását, és felhívja a Bizottságot, hogy olyan végrehajtási keretet célozzon meg, amely támogatja a tagállamokat különösen a szolgáltatási irányelvvel és a fogyasztóvédelmi joganyaggal kapcsolatos törekvéseikben; felhívja a Bizottságot, hogy a jogszabályok helytelen vagy nem megfelelő végrehajtásának megállapítása esetén vegye igénybe az e téren rendelkezésre álló eszközöket, ideértve a kötelezettségszegési eljárásokat is;

16.  hangsúlyozza, hogy az együttműködési platformok és szolgáltatók számára a szerződésekben és a másodlagos jogban foglaltak szerint szükségszerű, indokolt és arányos, továbbá egyszerű és világos piacra jutási követelményeket kell biztosítani; kiemeli, hogy ezek megállapítását attól kell függővé tenni, hogy a szolgáltatást szakember vagy magánember kínálja, enyhébb jogi követelményeket kiróva így a közösségi szolgáltatókra, biztosítva a minőségi szabványokat és a magas szintű fogyasztóvédelmet, valamint figyelembe véve az ágazati különbségeket;

17.  elismeri annak szükségességét, hogy a digitális platformokhoz és a közösségi gazdasághoz kapcsolódó hagyományos és új szereplők, valamint szolgáltatások vállalkozásbarát környezetben, egészséges verseny és a jogszabályi változások átláthatósága mellett fejlődjenek; egyetért azzal, hogy a piacrajutási és egyéb követelményeknek a szolgáltatási irányelv összefüggésében való értékelése során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a közösségi gazdaság üzleti modelljeinek sajátosságait;

18.  arra biztatja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve nyújtson további útmutatást, melyben a hivatásszerű és közösségi szolgáltatók megkülönböztetésére vonatkozó hatékony kritériumokat állapít meg, ami elengedhetetlen a közösségi gazdaság tisztességes fejlődéséhez; rámutat, hogy ezeknek az útmutatásoknak jogbiztonságot és tiszta helyzetet kell teremteniük, és többek között figyelembe kell venniük a tagállamok eltérő jogszabályait és gazdasági helyzetét, például az eltérő jövedelemszintet, az ágazat jellemzőit, a mikro- és kisvállalkozások helyzetét, valamint a tevékenység haszonszerzési célját; úgy véli, hogy az uniós szintű általános alapelvek és kritériumok, illetve a nemzeti szintű határértékek megállapítása előremutató lehet, és kéri a Bizottságot, hogy készítsen erre vonatkozó tanulmányt;

19.  felhívja a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a határértékek meghatározása a mikro- és kisvállalkozások, valamint a közösségi szolgáltatások közti egyenlőtlenség kialakulásának veszélyével járhat; úgy véli, hogy határozottan ajánlott kiegyenlített feltételeket biztosítani a szolgáltatók hasonló típusai számára; felszólít ezért a felesleges szabályozási terhek és piacra jutási követelmények eltávolítására valamennyi üzleti szereplő vonatkozásában, különösen a mikro- és kisvállalkozások esetében, mivel ezek hátráltatják az innovációt;

20.  üdvözli az Európai Bizottságnak a fogyasztóvédelmi jog megfelelőségének biztosítására és a jogszabályok megkerülése céljából a közösségi gazdasággal való visszaélés megelőzésére irányuló kezdeményezését; úgy véli, hogy a fogyasztók magas szintű és hatékony védelmet kell élvezzenek attól függetlenül, hogy a szolgáltatást professzionális vagy közösségi szolgáltató kínálja, különösen kiemeli annak jelentőségét, hogy biztosítsák a fogyasztók védelmét a magánszemélyek közötti ügyletekben, elismeri ugyanakkor, hogy a védelem egyes formáit önszabályozás révén is meg tudják valósítani;

21.  felhívja az alkalmi szolgáltatókat, hogy a professzionális szolgáltatókhoz hasonló módon tegyenek intézkedéseket a fogyasztóvédelmi szabályok teljes körű alkalmazásának és folyamatos tiszteletben tartásának biztosítására;

22.  megjegyzi, hogy a fogyasztóknak hozzáférést kellene biztosítani olyan információkhoz, melyekből megtudhatják, hogy a szolgáltatások más felhasználóinak recenzióit nem befolyásolták-e a szolgáltatók, például fizetett reklámokkal;

23.  szükségesnek tartja a nagyobb egyértelműséget a fogyasztóvédelem területén vitás kérdések esetén, és felszólítja az együttműködési platformokat, hogy hozzanak létre hatékony panasztételi eljárási és vitarendezési rendszereket, megkönnyítve ezáltal a fogyasztók számára jogaik gyakorlását;

24.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaság alapját nagyban a jó hírnév képezi, és hangsúlyozza, hogy e tekintetben alapvető fontosságú az átláthatóság; meggyőződése, hogy sok esetben a közösségi gazdaság megerősíti a fogyasztók pozícióját, és lehetővé teszi a számukra, hogy a technológia támogatásával aktív szerepet vállaljanak; hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságban még mindig szükség van a fogyasztók védelmére vonatkozó szabályokra, különösen azokban a helyzetekben, ahol gazdasági szereplők által uralt a piac, aszimmetrikus az információcsere és nincs választási vagy versenylehetőség; kiemeli annak fontosságát, hogy minden egyes ügyletre vonatkozó jogi szabályozásról és az ebből következő jogokról és jogi kötelezettségekről megfelelő tájékoztatást biztosítsanak a fogyasztók számára;

25.  felszólítja a Bizottságot, hogy mielőbb egyértelműsítse az együttműködési platformok felelősségi rendszerét felelősségteljes magatartásuk fokozása, az átláthatóság, a nagyobb jogbiztonság biztosítása és ezáltal a felhasználói bizalom növelése érdekében; elismeri, hogy bizonytalanság van a téren, hogy egy platform alapul szolgáló szolgáltatást nyújt vagy csupán az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv szerinti információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújt; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy szolgáljon további iránymutatással erre vonatkozóan, és vizsgálja meg, hogy a szabályozási keret hatékonyabbá tétele érdekében szükség van-e további intézkedésekre; arra ösztönzi ugyanakkor az együttműködési platformokat, hogy e tekintetben hozzanak önkéntes intézkedéseket;

26.  felszólítja a Bizottságot, hogy újra vizsgálja meg az uniós jogszabályokat a közösségi vállalkozásokra vonatkozó szabályok kapcsán felmerülő bizonytalanságok eloszlatása és a nagyobb jogbiztonság érdekében és mérje fel, szükség van-e új vagy módosított szabályokra, különösen az aktív közvetítők, illetve a rájuk vonatkozó tájékoztatási és átláthatósági követelmények, a szerződésszegés és felelősségvállalás kérdésében;

27.  úgy véli, bármely új szabályozási keretnek a platformok önirányító képességét és kölcsönös felülvizsgálati mechanizmusait kell segítenie, mivel ezek hatékonynak bizonyultak és figyelembe veszik a fogyasztók közösségi szolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségét; meggyőződése, hogy maguk az együttműködési platformok aktív szerepet tudnak vállalni egy ilyen új szabályozási környezetben azáltal, hogy helyesbítik az aszimmetrikus információkat, különösen a felhasználók bizalmának erősítését célzó digitális ellenőrző mechanizmusok révén; megjegyzi ugyanakkor, hogy az önirányító képesség megléte nem helyettesíti az olyan szabályozás szükségességét, mint a szolgáltatásokról és az elektronikus kereskedelemről szóló irányelvek, az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok és egyéb lehetséges szabályok;

28.  meggyőződése ezért, hogy a digitális bizalomépítő mechanizmusok, mint a felülvizsgálatok és visszajelzések, kulcsfontosságú részét alkotják a közösségi gazdaságnak; üdvözli az együttműködési platformok minden arra irányuló erőfeszítését és kezdeményezését, hogy elkerüljék a torzulásokat, és amelyek célja a minősítő és felülvizsgálati mechanizmusok megbízhatóságának és átláthatóságának fokozása megbízható reputációs kritériumok felállítása, garanciák vagy biztosítások bevezetése, közösségi szolgáltatók és a termelő-fogyasztók személyazonosságának ellenőrzése, valamint biztonságosabb és átláthatóbb fizetési rendszerek kidolgozása révén; úgy véli, hogy az olyan új technológiai fejlesztések, mint például a kétirányú minősítő mechanizmusok, a felülvizsgálatok független ellenőrzése és a tanúsítási rendszerek önkéntes elfogadása követendő példa lehet a visszaélések, manipulációk, a csalás és hamis visszajelzések elkerülésére; ösztönzi a közösségi platformokat, hogy hasznosítsák a bevált gyakorlatok tanulságait, valamint hívják fel a figyelmet felhasználóik jogi kötelezettségeire;

29.  hangsúlyozza azon módszerek pontos meghatározásának fontosságát, amelyek segítségével az algoritmusokon alapuló automatikus döntéshozatali rendszerek működnek, az algoritmusok tisztességes és átlátható volta biztosítása érdekében; arra kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezt a kérdést az uniós versenyjog tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal, a magánszférával és az érintett szabályozókkal együttműködve határozzon meg hatékony kritériumokat az algoritmusok elszámoltathatóságának elvére vonatkozóan az információalapú együttműködési platformok számára;

30.  hangsúlyozza, hogy értékelni kell a nagy adathalmazoknak a társadalom különböző szegmenseire gyakorolt lehetséges hatását, meg kell előzni hátrányos megkülönböztetést és meg kell vizsgálni a nagy adathalmazoknak a magánélethez való jogra gyakorolt lehetséges káros hatását; emlékeztet arra, hogy az EU az általános adatvédelmi rendeletben már kidolgozta az adatvédelem átfogó keretrendszerét, ezért felhívja az együttműködési platformokat, hogy ne hanyagolják el az adatvédelem kérdését, és átlátható módon tájékoztassák a szolgáltatásnyújtókat és a felhasználókat az összegyűjtött személyi adatokról és az adatkezelés módjáról;

31.  elismeri, hogy az uniós vívmányok számos szabálya már most is alkalmazható a közösségi gazdaságra; felhívja a Bizottságot, hogy az egységes piac további széttagolódásának megelőzése érdekében vizsgálja meg, hogy a jobb szabályozási elvekkel és a tagállamok tapasztalataival összhangban szükség van-e egy uniós szabályozási keret továbbfejlesztésére; meggyőződése, hogy ezt a keretet adott esetben harmonizálni kell, továbbá e keretnek rugalmasnak, technológiai szempontból semlegesnek és időtállónak kell lennie az esetleg szükséges szektor-specifikus szabályozások mellett általános elvek és speciális szabályok kombinációjából kell állnia;

32.  hangsúlyozza a következetes jogszabályok jelentőségét annak biztosításában, hogy a belső piac mindenki számára megfelelően működjön, és felhívja a Bizottságot, hogy őrizze meg a munkavállalók és fogyasztók jogaira vonatkozó hatályos szabályozást és jogszabályokat, mielőtt új jogszabályokat vezet be, amelyek széttagolhatják a belső piacot;

Verseny és adózási fegyelem

33.  üdvözli, hogy a közösségi gazdaság fellendülése fokozta a versenyt, és rákényszerítette a meglévő szolgáltatókat, hogy a fogyasztók valódi igényeit tartsák szem előtt; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy biztosítson egyenlő versenyfeltételeket a hasonló szolgáltatásokat kínáló együttműködési platformok között, illetve az együttműködési platformok és a hagyományos vállalkozások között; hangsúlyozza az együttműködésen alapuló vállalkozások, különösen az induló vállalkozások megjelenését és térnyerését akadályozó tényezők azonosításának és kezelésének fontosságát; ebben a kontextusban kiemeli az adatok szabad áramlásának, hordozhatóságának és interoperabilitásának szükségességét, mivel ezek megkönnyítik a platformok közti váltást és megelőzik a szolgáltatóhoz való kötöttséget, amely jellemzők kulcsfontosságúak a nyílt és tisztességes verseny biztosításához és az együttműködési platformok felhasználói aktív részvételének elősegítéséhez, ugyanakkor figyelembe kell venni az összes piaci szereplő érdekét és a felhasználói, illetve a személyes adatok védelmét;

34.  üdvözli, hogy az online platformok révén könnyebben nyomon követhetővé váltak a gazdasági ügyletek, ami elősegíti az adójogszabályok betartását és végrehajtását, azonban aggodalmát fejezi ki az ágazatban eddig felmerült nehézségek miatt; hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságot soha nem szabad az adókötelezettségek elkerülésének egyik módjaként használni; hangsúlyozza továbbá, hogy az adózási fegyelem és az adóbehajtás terén sürgető szükség van az illetékes hatóságok és az együttműködési platformok együttműködésére; elismeri, hogy ezen kérdéseket néhány tagállamban orvosolták és tudomásul veszi az e területen a köz- és magánszféra között sikeresen megvalósult együttműködést; felkéri a Bizottságot, hogy segítse elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását, az illetékes hatóságok és érdekeltek bevonásával, dolgozzon ki az adójogszabályok betartását és végrehajtását elősegítő hatékony és innovatív megoldásokat többek között a határokon átnyúló adócsalások kockázatának kiszűrése érdekében; felkéri az együttműködési platformokat, hogy e téren vállaljanak aktív szerepet; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tisztázzák és egyezzenek meg abban, hogy a közösségi gazdaságban részt vevő különböző gazdasági szereplőknek adózási információkhoz kapcsolódó kötelezettségeik keretein belül mely információkat kell az adóhatóságok rendelkezésére kell bocsátaniuk;

35.  egyetért azzal, hogy funkcionálisan hasonló adózási követelményeket kell alkalmazni akár a hagyományos, akár a közösségi gazdaságban hasonló szolgáltatásokat kínáló vállalkozások esetében, és meggyőződése, hogy az adót ott kell megfizetni, ahol a nyereségre szert tesznek, és ahol nem kizárólag költség-hozzájárulásról van szó, ugyanakkor tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás elvét, és meg kell felelni a nemzeti és helyi adózási jogszabályoknak;

A munkaerőpiacra és a munkavállalók jogaira gyakorolt hatás

36.  hangsúlyozza, hogy a digitális forradalom jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiacra, és hogy a közösségi gazdaság terén kibontakozó tendenciák a társadalom átfogó digitalizációján belüli jelenleg tapasztalható trend részei;

37.  megjegyzi ugyanakkor, hogy a közösségi gazdaság új lehetőségeket és új, rugalmas, a munkába való visszatérést célzó útvonalakat kínál valamennyi felhasználó számára, különösen az önálló vállalkozók, a munkanélküliek, a jelenleg a munkaerőpiactól eltávolodott vagy olyan személyek számára, akik egyébként nem tudnának részt venni a munkaerőpiacon, így elősegítheti a munkaerőpiacra való belépést, különösen a fiatalok és perifériára szorult csoportok számára; ugyanakkor rámutat, hogy bizonyos körülmények között ez a fejlemény bizonytalan foglalkoztatottsági helyzetet is eredményezhet; hangsúlyozza, hogy a munkavállalóknak egyrészt munkaerőpiaci rugalmasságra, másrészt gazdasági és szociális biztonságára van szüksége, a tagállamokban kialakult szokásokkal és hagyományokkal összhangban;

38.  kiemeli a munkavállalói jogok – mindenekelőtt a munkavállalók szervezkedésre, kollektív fellépésre és kollektív szerződések tárgyalására vonatkozó jogai – nemzeti joggal és gyakorlattal összhangban történő védelmének fontosságát a közösségi szolgáltatásokban, emlékeztet arra, hogy a közösségi gazdaságban dolgozó munkavállalók vagy foglalkoztatottak, vagy önálló vállalkozók a tényleges viszonyok alapján, és ennek megfelelően kell besorolni őket; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül biztosítsák a tisztességes munkakörülményeket és a megfelelő jogi és szociális védelmet a közösségi gazdaságban dolgozó valamennyi munkavállalónak, jogállásuktól függetlenül;

39.  hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani az alapvető jogokat és a megfelelő szociális védelmet a növekvő számú önálló vállalkozók számára, akik kulcsfontosságú szerepet töltenek be a közösségi gazdaságban, ideértve a szervezett fellépéshez és –többek között a javadalmazásukra vonatkozó – kollektív tárgyaláshoz való jogot is;

40.  ösztönzi a tagállamokat, hogy ismerjék fel, hogy a közösségi gazdaság zavarokat is okozni fog, ezért néhány ágazat esetében dolgozzanak ki a szakképzést és az újbóli elhelyezkedés esélyének javítását támogató abszorpciós intézkedéseket;

41.  kiemeli annak fontosságát, hogy biztosítani kell a közösségi platform munkavállalói számára a digitális piaci értéküket jelentő minősítések és felülvizsgálatok hordozhatóságát, valamint garantálni kell a minősítések és felülvizsgálatok különféle platformok közötti átvihetőségét és összegyűjtését, miközben tiszteletben kell tartani az adatvédelemre és az egyéb érintett felek adatvédelmére vonatkozó szabályozást; tudomásul veszi, hogy a munkavégzés online értékelése tisztességtelen és önkényes gyakorlatokra nyújthat lehetőséget, amelyek kihatnak a közösségi platformok keretében munkát vállalók munkafeltételeire és javadalmazására, továbbá a munkaszerzési képességükre; úgy véli, hogy a minősítési és felülvizsgálati mechanizmusokat átlátható módon kell kialakítani, továbbá – a tagállamok jogszabályaival és gyakorlatával összhangban – megfelelő szinten tájékoztatni kell a munkavállalókat, illetve egyeztetni kell velük az ilyen mechanizmusok kidolgozásához használt általános kritériumokról;

42.  hangsúlyozza a naprakész készségek jelentőségét a munkavégzés változó világában, illetve annak biztosítását hogy valamennyi munkavállaló megfelelő, a digitális társadalom és gazdaság által megkívánt megfelelő készségekkel rendelkezhessen; ösztönzi a Bizottságot, a tagállamokat és a közösségi gazdasági vállalkozásokat, hogy valamennyi munkavállaló számára tegyék elérhetővé az egész életen át tartó képzést és digitális készségfejlesztést; úgy véli, hogy igény van – legfőképp a mikro- és kisvállalkozások részéről – az egész életen át tartó tanulásra és képzésre irányuló állami és magánberuházásokra és finanszírozási lehetőségekre;

43.  hangsúlyozza a távmunka és a rugalmas munkavégzési megoldások fontosságát a közösségi gazdaság szempontjából, és ennek kapcsán javasolja e munkavégzési formák egyenlővé tételét a hagyományos munkavégzéssel;

44.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelv (2008/104/EK) egyes online platformokra való alkalmazhatóságát; úgy véli, hogy számos közvetítéssel foglalkozó online platform szerkezetileg a munkaerő-kölcsönző ügynökségekhez hasonlít (a kölcsönmunkaerő/platform keretében dolgozó munkavállaló, a munkaerő-kölcsönző ügynökség/online platform, valamint a kölcsönvevő vállalkozás/ügyfél között létrejött háromoldalú szerződéses jogviszony tekintetében);

45.  felhívja a nemzeti állami foglalkoztatási szolgálatokat és az EURES-hálózatot, hogy nyújtsanak jobb tájékoztatást a közösségi gazdaság által kínált lehetőségekről;

46.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy kellően tájékoztassák a platformok keretében munkát vállalókat a munka- és foglalkoztatási feltételekről és a munkavállalói jogokról, valamint a platformokkal és a felhasználókkal fenntartott munkakapcsolatról; úgy véli, hogy a platformoknak proaktív szerepet kell játszaniuk a felhasználók és a munkavállalók tájékoztatása terén a alkalmazandó szabályozási keretről, tekintettel a jogi követelményeknek való megfelelésre;

47.  felhívja a figyelmet a közösségi gazdaság által a foglalkoztatás világában okozott változásra vonatkozó adatok hiányára; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy többek között a szociális partnerekkel együttműködve gyűjtsenek megbízhatóbb és átfogóbb adatokat erre vonatkozóan, és arra ösztönzi a tagállamokat, hogy jelöljenek ki egy nemzeti illetékes hatóságot, amelyik felelős a közösségi gazdaság munkaerőpiacán felmerülő tendenciák ellenőrzéséért és értékeléséért; ebben a tekintetben hangsúlyozza a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát a tagállamok közt; kiemeli, hogy szorosan nyomon kell követni a munkaerőpiacot és a közösségi gazdaság munkakörülményeit a jogszerűtlenségek elleni küzdelem érdekében;

A közösségi gazdaság helyi dimenziója

48.  megjegyzi, hogy egyre több helyi hatóság és önkormányzat vesz részt már jelenleg is a közösségi gazdaság szabályozásában és fejlesztésében, és az együttműködési gyakorlatokra mint saját politikájuk tárgyára és mint a közösségi irányítás és a részvételi demokrácia új formáinak szervezőelvére tekintenek;

49.  megjegyzi, hogy a nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak kellő mozgásterük van ahhoz, hogy az adott helyzethez igazodó intézkedéseket vezessenek be annak érdekében, hogy az uniós jogszabályokkal teljes mértékben összhangban álló, arányos intézkedések révén foglalkozhassanak az egyértelműen meghatározható, közérdekhez kapcsolódó célkitűzésekkel; felszólítja ezért a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat a politikai döntéshozatalban és az uniós jognak megfelelő szabályok bevezetésében;

50.  megjegyzi, hogy az első lépéseket a városok tették meg, ahol a körülmények, mint a népsűrűség és a fizikai közelség elősegítik az együttműködési gyakorlatok alkalmazását, ezáltal áthelyezve a hangsúlyt az intelligens városokról a megosztásalapú városokra, és elősegítve a polgárok számára élhetőbb infrastruktúrákra való áttérést; arról is meg van győződve, hogy a közösségi gazdaság számottevő lehetőséget teremthet a belső perifériák, a vidéki térségek és a hátrányos helyzetű területek számára, valamint új és inkluzív fejlesztési formákat alakíthat ki, kedvező társadalmi-gazdasági hatást fejthet ki, továbbá támogatja a perifériára szorult közösségeket az idegenforgalmi ágazatnak nyújtott közvetett előnyök révén;

A közösségi gazdaság előmozdítása

51.  hangsúlyozza a megfelelő kompetenciák, készségek és képzés szükségességét annak érdekében, hogy a lehető legtöbb személy játszhasson aktív szerepet a közösségi gazdaságban, és kibontakozhasson a benne rejlő lehetőség;

52.  kiemeli, hogy az információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik az innovatív ötletek gyors és hatékony kibontakozását a közösségi gazdaságokban, miközben összekötik a résztvevőket – a felhasználókat és szolgáltatókat egyaránt – és elősegítik azok nagyobb szerepvállalását, megkönnyítve számukra a piachoz való hozzáférést és a piaci részvételt, hozzáférhetővé téve a távoli és vidéki területeket;

53.  felhívja a Bizottságot, hogy tevékenyen ösztönözze a köz- és magánszféra közötti együttműködést, különösen az elektronikus személyazonosító igazolványok bevezetésére tekintettel, hogy növelje a fogyasztók és a szolgáltatók bizalmát az online ügyletek iránt, az elektronikus személyazonosító igazolványok kölcsönös elismerésére vonatkozó uniós keretre alapozva, valamint orvosolja a közösségi gazdaság növekedésének útjában álló egyéb aktuális korlátok– többek között a határokon átnyúló biztosítási szolgáltatások előtti akadályok – problémáját;

54.  rámutat, hogy az 5G bevezetése hogyan fogja alapjaiban véve átalakítani gazdaságaink működésének logikáját azáltal, hogy a szolgáltatásokat változatosabbá és hozzáférhetőbbé teszi; e tekintetben hangsúlyozza, hogy fontos létrehozni egy versenypiaci környezetet az innovatív vállalkozások számára, amelyek sikere végeredményben meg fogja határozni gazdaságaink erejét;

55.  megjegyzi, hogy a közösségi gazdaság egyre fontosabb az energiaágazatban, mivel lehetővé teszi a fogyasztók és a termelők – egyének és közösségek – számára, hogy hatékonyan részt vegyenek a megújulóenergia-ciklus számos decentralizált szakaszában, többek között az önellátó előállításban és felhasználásban, a tárolásban és az elosztásban, összhangban az Európai Unió éghajlatváltozási és energetikai célkitűzéseivel;

56.  rámutat, hogy a közösségi gazdaságok különösen olyan közösségekben prosperálnak, amelyekben erősek a tudás- és oktatásmegosztó modellek, ezáltal ösztönzik és megerősítik a nyílt innováció kultúráját; hangsúlyozza a koherens szakpolitikák kidolgozásának és a széles sávú és ultraszéles sávú szolgáltatások kiépítésének jelentőségét, mivel azok a közösségi gazdaságban rejlő lehetőségek kibontakoztatásának és a közösségi modell nyújtotta előnyök kiaknázásának előfeltételei; emlékeztet ezért arra, hogy az EU valamennyi polgára számára lehetővé kell tenni a megfelelő hálózati hozzáférést, különösen a kisebb népsűrűségű, távoli vagy vidéki területeken, ahol egyelőre nem áll rendelkezésre kielégítő internetkapcsolat;

57.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaság fejlődéséhez és bővüléséhez támogatásra van szükség, és nyitottnak kell maradnia a kutatás, az innováció és az új technológiák előtt a beruházások vonzása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós jogszabályok és szakpolitikák időtállóak legyenek, különös tekintettel a nem kizárólagos, kísérlet-alapú terek létrehozására, ösztönözve a digitális összeköttetést és jártasságot, támogatva az európai vállalkozókat és induló vállalkozásokat, ösztönözve az ipar 4.0 terjedését, innovációs csomópontok, klaszterek és inkubátorok létrehozását, emellett fejlesztve a hagyományos üzleti modellekkel való együttélés szinergiáit;

58.  hangsúlyozza, hogy a szállítási ágazat helyzete a közösségi gazdaságon belül és kívül egyaránt összetett; megjegyzi, hogy ez az ágazat erősen szabályozott; megjegyzi, hogy a közösségi gazdasági modellek lehetőséget kínálnak a közlekedési rendszer hatékonyságának és fenntartható fejlődésének jelentős javítására (többek között az egybefüggő, multimodális jegyfoglalást és utazást egyetlen út keretében lehetővé tévő közösségi gazdasági alkalmazások révén), biztonságának és védelmének megerősítésére, valamint a távoli területek hozzáférhetőbbé tételére és a forgalmi torlódások nem kívánt külső hatásainak csökkentésére;

59.  felhívja az érintett hatóságokat, hogy segítsék elő a közösségi közlekedési szolgáltatások és a hagyományos közlekedési rendszer kölcsönösen előnyös párhuzamos működését; felkéri a Bizottságot, hogy az új közlekedési technológiákkal (összekapcsolt járművek, autonóm járművek, integrált digitális jegykiadás, intelligens közlekedési rendszerek) kapcsolatos munkájába vonja be a közösségi gazdaságot is, tekintettel az azok közötti jelentős kölcsönhatásokra és természetes szinergiákra;

60.  hangsúlyozza, hogy jogbiztonságot kell teremteni a platformok és felhasználóik részére annak biztosítása érdekében, hogy az Unió közlekedési ágazatában fejlődhessen a közösségi gazdaság; megjegyzi, hogy a közlekedési ágazatban fontos egyértelmű különbséget tenni egyfelől i) az autómegosztás és a vezető által saját célból indított meglévő utazás esetében alkalmazott költségmegosztás, valamint másfelől ii) a szabályozott közúti személyszállítási szolgáltatások között;

61.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság becslései szerint a közösségi szálláshely-szolgáltatás a létrejött kereskedelmi forgalom alapján a közösségi gazdaság legnagyobb ágazatát jelenti, ugyanakkor a platformbevételek alapján a közösségi személyszállítás a legnagyobb;

62.  kiemeli, hogy a turisztikai ágazatban a lakásmegosztás az erőforrások és az egyébként kihasználatlan helyiségek kiváló hasznosítását jelenti, különösen az olyan területeken, amelyek hagyományosan nem húznak hasznot az idegenforgalomból;

63.  e tekintetben elítéli, hogy néhány hatóság olyan szabályokat vezetett be, amelyekkel korlátozni kívánják a közösségi gazdaságon keresztül kínált turisztikai szálláshelyek számát;

64.  felhívja a figyelmet a nehézségekre, melyekkel az európai együttműködési platformoknak kell szembenézniük a kockázati tőkéhez való hozzáférés és fejlesztési stratégiáik során, és amelyeket a hazai piacok kis mérete és széttöredezettsége, valamint a határokon átnyúló beruházások kritikus hiánya tovább súlyosbít; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a meglévő pénzügyi eszközöket a közösségi vállalkozásokba való beruházás érdekében, valamint – különösen az induló vállalkozások, illetve a kis- és középvállalkozások számára – ösztönözzék a finanszírozáshoz jutást megkönnyítő kezdeményezéseket;

65.  hangsúlyozza, hogy az együttműködésen alapuló finanszírozási rendszerek (például a közösségi finanszírozás) egy hatékony finanszírozási ökoszisztéma részeként fontos kiegészítői a hagyományos finanszírozási csatornáknak;

66.  megjegyzi, hogy a kkv-k által nyújtott szolgáltatások nem minden esetben igazodnak megfelelő mértékben a fogyatékossággal élők és az idősek szükségleteihez; felszólít arra, hogy az ilyen szolgáltatók támogatását célzó eszközök és programok vegyék figyelembe a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit;

67.  felkéri a Bizottságot, hogy mozdítsa elő és segítse a közösségi gazdaságban tevékenységet folytató európai vállalkozók megfelelő finanszírozási tételekhez való hozzáférését, a Horizont 2020 kutatási és innovációs program keretében is;

68.  tudomásul veszi az olyan innovatív technológiák és digitális eszközök pénzügyi ágazatban is tapasztalható gyors fejlődését és növekvő elterjedését, mint a blokklánc (blockchain) és az elosztott főkönyvi technológia; kiemeli, hogy ezen decentralizált technológiák alkalmazása a közösségi gazdaságban lehetővé teheti a közösségi szolgáltatók közötti hatékony ügyleteket és kapcsolatokat, ami független piacok vagy hálózatok kialakulásához vezet, és a jövőben átveszi a közvetítői szerepet, amelyet jelenleg a közösségi platformok töltenek be;

69.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0009.

(2)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0237.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0455.

(4)

http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-11834-2016-INIT/en/pdf

(5)

HL L 376., 2006.12.27., 36. o.

(6)

HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

(7)

HL L 149., 2005.6.11, 22. o.

(8)

HL L 337., 2009.12.18., 11. o.

(9)

HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(10)

ECON-VI/016.

(11)

INT/793 EESC-2016-3545-00-00-AC-TRA.

(12)

438-as számú 2016. márciusi Eurobarométer gyorsfelmérése: „A közösségi platformok használata”.


INDOKOLÁS

1. Közösségi gazdaság: általános áttekintés

A közösségi gazdaság fogalma tevékenységek széles körét foglalja magában, amelyek számos, együttműködésre épülő üzleti modellből származnak, ideértve a nonprofit modelleket is; az üzleti modellek az áruk vagy a szolgáltatások világszerte történő cseréjét lehetővé tévő együttműködési platformoktól kezdve egészen a helyi közösségeknek szolgáltatásokat nyújtó, együttműködésen alapuló kis- és középvállalkozásokig (kkv-k) terjednek.

Az utóbbi években a közösségi gazdaság gyors növekedésen ment keresztül a felhasználók és a tranzakciók számát, illetve a bevétel nagyságát tekintve, és ennek eredményeképp számos területen átformálta a termékek és szolgáltatások nyújtásának módját. A 2014-es év elején főleg a következő hat tevékenységi kört érintették e változások: áruk/kiskereskedelem, szolgáltatások, terület/szállásbérlés, élelmiszerek, fuvarozás és pénzügy. a e területek száma majdnem megháromszorozódott: a közösségi gazdaság új ágazatokra is kiterjedt (például az egészségügyre, a tanulásra, a logisztikára, az önkormányzatokra, az űrkutatásra, az olyan közszolgáltatásokra, mint az energia stb.) vagy új tevékenységi körök létrejöttét eredményezte (például a kreátorok új mozgalmának megjelenését az áruszektorban).

E gyorsan terjedő jelenség leírására számos, gyakran szinonimaként használt fogalom létezik: megosztásalapú gazdaság, kölcsönösségen alapuló gazdaság, igényalapú on-demand gazdaság, megosztásalapú platformok piaca, „gig gazdaság”, együttműködésen alapuló fogyasztás, részvételre épülő kapitalizmus (stb.). Ezek a definíciók egyrészt a fogalom saját dinamikáját, másrészt a jelenleg körülötte zajló politikai és tudományos vita nagyságát és intenzitását tükrözik.

A közösségi gazdaságnak már számos definíciója létezik. Az Oxford szótár a közösségi gazdaságot a következőképp határozza meg: „olyan gazdasági rendszer, amelyben az eszközöket és a szolgáltatásokat a magánszemélyek vagy ingyen, vagy bizonyos díjért cserébe, jellemzően az interneten keresztül megosztják egymás között”.(1)A Bizottság közleményében úgy utal rá, mint „olyan üzleti modellek(re), amelyeken belül a tevékenységek folytatását olyan online platformok könnyítik meg, amelyek nyitott piacot teremtenek a gyakran magánszemélyek által biztosított áruk vagy szolgáltatások ideiglenes felhasználóinak”, kihangsúlyozva ugyanakkor azt, hogy a közösségi gazdaságban zajló tranzakciók gyakran nem járnak a tulajdonjog átruházásával, és azokat akár nyereségorientált vagy nonprofit formában is elvégezhetik.

A közösségi gazdaságon és annak üzleti modelljein belül általában három fő szereplőt azonosítanak:

i. szolgáltatók – magánszemélyek, akik lehetnek szakemberek vagy olyan „résztvevők –„peerek”, akik alkalmanként különféle szolgáltatásokat (eszközöket, készségeket, időt ingyen vagy adott díjért cserébe) ajánlanak fel;

ii. ezen szolgáltatások felhasználói, és

iii. együttműködési platformok, amelyek a keresleti és kínálati oldalt valós időben összekötik és lehetővé teszik a tranzakciókat.

2. A Bizottság válasza

2016-ban a Bizottság kiadta „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című közleményét, amellyel a közösségi gazdaságban részt vevő különböző szereplők jogait és kötelezettségeit érintő bizonytalanság körüli aggályokat kívánta megoldani, és a jelenségre egy uniós perspektívából megfogalmazott választ szeretett volna kínálni. A közlemény célja az, hogy nem kötelező érvényű iránymutatást nyújtson arról, hogyan alkalmazandók a közösségi gazdasági modellekre a meglévő uniós jogszabályok. Ezen kívül a piaci szereplők és a közigazgatási szervek által tapasztalt nehézségeket is vizsgálja, amelyek a következő öt kulcsfontosságú kategóriába sorolhatók: 1.) piacra jutási követelmények; 2.) felelősségi szabályok; 3.) a felhasználók védelme; 4.) önfoglalkoztatók és a közösségi gazdaságban dolgozók; 5.) adózás.

3. A közösségi gazdasággal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

3.1. Lehetőségek és előnyök

A közösségi gazdaság jelentős lehetőségeket teremthet a fogyasztóknak, a vállalkozóknak és a polgároknak, valamint új munkahelyeket, növekedést és bevételi forrásokat eredményezhet.

Becslések szerint 2015-ben az Európai Unióban a közösségi gazdaság öt kulcsfontosságú területén működő együttműködési platformok 3,6 milliárd eurós jövedelmet termeltek(2). A közösségi gazdaságban nagy potenciál rejlik, mivel évente több mint 25%-kal nő(3), és – elméletileg – az a gazdasági nyereség, amely a források közösségi gazdasághoz köthető jobb kiaknázásának köszönhető, elérheti az 572 milliárd eurót(4). A statisztikákat azonban némi óvatossággal kell kezelni, mivel növekvő gazdasági fontossága ellenére a közösségi gazdaság értékének kiszámítása továbbra is nehéz. Ez egyrészt az adatgyűjtés hiányának, másrészt pedig annak is köszönhető, hogy nincs elfogadott módszer a közösségi gazdaság társadalomra, környezetre és gazdaságra tett többszörös hatásának mérésére.

A közösségi gazdaság iránt tanúsított igen jelentős fogyasztói támogatást és érdeklődést több felmérés kimutatta(5). A résztvevőket számos érv és ok buzdítja arra, hogy csatlakozzanak ehhez az új üzleti modellhez, például az ezzel járó pénzügyi, minőségi és tapasztalati előnyök, valamint a pozitív szociális vagy társadalmi hatások. Az Eurobarométer szerint a fogyasztók 42%-a sokkal kényelmesebbnek találja a közösségi gazdaságban nyújtott szolgáltatásokat, és 33%-uk nagyra értékeli azt, hogy ezek olcsóbbak, sőt, akár ingyenesek is(6).

3.2. A legnagyobb kihívások és kockázatok

Ugyanakkor arról sem feledkezhetünk meg, hogy a közösségi gazdaság üzleti modelljei több hagyományos vállalkozásra és azok régóta fennálló termelési és fogyasztási modelljeire is jelentős hatással vannak. Az elmúlt évek során e jelenség gyors és szabályozatlan növekedése számos kihívást és potenciális kockázatot hozott magával, amelyeket figyelembe kell venni és át kell gondolni.

Először is, rengeteg kérdés merült fel a fogyasztói jogokkal és a fogyasztóvédelmi rendszer kényes területeivel kapcsolatban, amelyek az adatvédelmet, az átláthatóságot és a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatást, az együttműködési platformok felelősségi rendszereit, az algoritmusok korrektségét és a diszkrimináció lehetséges formáit érintik. Fennáll a minimális előírások csökkenésének veszélye, különösen a peer-to-peer (P2P) tranzakciók esetében, ha ezek ütköznek a szakemberek által nyújtott hasonló szolgáltatásokra vonatkozó meglévő előírásokkal. Továbbá, az együttműködési platformok bizonyos ágazatokban történő gyors terjedése a tisztességtelen verseny kockázatát hozta magával az új monopóliumok és a szolgáltatóhoz való kötöttség létrehozásán keresztül. Mindez a gazdasági ügyletek jobb nyomon követhetősége ellenére az adójogszabályok betartása és végrehajtása terén is komoly nehézségeket okozott.

Végül, de nem utolsósorban, a folyamatosan zajló digitális forradalom során létrehozott közösségi gazdasági modellek nagy hatással vannak nemcsak a munkaerőpiacra, hanem az együttműködési platformok és a munkavállalók közötti foglalkoztatási viszonyokra is, azzal a konkrét veszéllyel fenyegetve, hogy aláássák tisztességes munkakörülményeket, a minimális jogi normákat és a megfelelő szociális védelmet.

3.3. Szabályozási keret:

A szabályozási kerettel kapcsolatban két fontos kérdés merül fel: 1.) az uniós vívmányok mely rendelkezései alkalmazhatók a közösségi gazdaságra; 2) képesek-e a létező uniós szabályok a szükséges egyértelműséget, védelmet és nagyobb szerepvállalást biztosítani a közösségi gazdaság különböző szereplőinek.

A közösségi gazdasági modellek összetettebbek és változatosabbak, és a decentralizációnak, a professzionalizálódás csökkenésének és az új gazdasági szereplők, résztvevők/termelő-fogyasztók részvételének megváltozott aránya jellemzi őket. Továbbá a professzionális szolgáltatót/kereskedőt és a fogyasztót elválasztó egyértelmű határvonalak zavarossá váltak a többoldalú kapcsolatok miatt: amelyekben a fogyasztó szolgáltatóként is részt vesz egyrészt a fogyasztók közötti (P2P), másrészt a fogyasztók és üzleti vállalkozások közötti ügyletekben.

Mivel a hatályos uniós jogi keretet azért hozták létre, hogy szabályozza a hagyományos vállalkozásokat és védje a fogyasztók mint az üzleti tranzakciókban részt vevő gyengébb felek jogait, így ezen a téren nehézségek merülnek fel. A közösségi gazdaság szereplőinek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban felbukkanó kérdések pedig bizonytalan környezetet teremtenek. E bizonytalanság számos tényezőből ered: az alkalmazandó uniós keretszabályokból, a közösségi gazdaság különböző szereplőire vonatkozó szabályozási kötelezettségéből, a fogyasztói jogokból, a munkavállalók jogállásából és az adórendszerből, csak hogy a legfontosabbakat említsük.

3.4. Az egységes piac szétaprózódásának kockázata

A közösségi gazdaság nemcsak a tagállamok, hanem a regionális és helyi hatóságok és azok joghatósága, valamint az Európai Unió Bírósága részéről is szabályozási válaszlépéseket váltott ki(7). A válaszok és reakciók még akár ugyanazon az országon belül is nagyon eltérőek, és azokat a megközelítési stratégiákat tükrözik, amelyekkel a tagállamok a közösségi gazdasági modell kihívásait kívánják megoldani.

Néhány tagállamban külön intézkedéseket hoznak és olyan kritériumokat alakítanak ki, amelyek a résztvevőket kevésbé szigorú jogi követelményeknek teszik ki; néhány esetben különbséget tesznek a szakmai és nem szakmai szolgáltatásnyújtás között azáltal, hogy küszöböt szabnak meg a résztvevők közösségi gazdaságból származó jövedelmének és alacsonyabb adókulcsokat alkalmaznak(8). Más országokban a nemzeti hatóságok éppen azt fontolgatják, hogy az együttműködési platformok számára szigorúbb tájékoztatási kötelezettségeket vezessenek-e be(9).

Meg kell jegyezni, hogy a városok az elsők között reagáltak a közösségi gazdaságra, mivel a városi körülmények – amilyen a népsűrűség és a fizikai közelség – elősegítették az együttműködési módszerek átvételének gyorsabb terjedését, különösen az olyan ágazatokban, mint a szállás és a közlekedés(10). Néhány esetben a helyi hatóságok és az együttműködési platformok közötti jó együttműködés olyan bevált gyakorlatok kialakulásához vezetett, mint a termelő-fogyasztók számára történő szakmai továbbképzés biztosítása, új biztosítási rendszerek létrehozása vagy a felhasználók szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy milyen lehetséges pénzügyi és jogi kötelezettségekre számíthatnak(11).

Ezek, illetve más intézkedések, amelyeket néhány tagállamban, regionális hatóságnál vagy városban hajtottak végre, esetenként az együttműködési platformok aktív közreműködésével, számos olyan bevált gyakorlatra szolgálnak példával, amelyeket az Európai Unióban is használhatnának. Mindazonáltal az ilyen egyedi, nem egységes intézkedések számos korlátozással járnak, és akadályokat állítanak egyrészt a növekedni és terjeszkedni kívánó uniós közösségi gazdaságok, másrészt a fogyasztók elé is, végső soron pedig aláássák a közösségi gazdasággal járó bizonyos előnyöket és az egységes piac szétaprózódásával fenyegetnek.

3. Az előadó legfontosabb prioritásai

Az előadó felismeri, milyen fontos lehetőségeket és előnyöket tartogat a közösségi gazdaság a társadalom és a gazdaság számára; ugyanakkor tudatában van a fent említett esetleges kihívásoknak is, és különösen aggódik az egységes piac szétaprózódásának lehetséges kockázata miatt, amely egészen addig fenn fog állni, míg a közösségi gazdaság nagy részét nem szabályozzák.

Ezért úgy látja, hogy mindenekelőtt egy horizontális, általános alapelvek és specifikus szabályok kombinációjából álló európai keretrendszer kidolgozására van szükség, amely utat nyithatna a homogén és dinamikus uniós versenyfeltételek megteremtéséhez és kiküszöbölhetné a munkavállalók szempontjából negatív hatásokat, a hagyományos ágazatok és az együttműködési platformok közötti tisztességtelen verseny kockázatát és az adókikerülést.

Ugyanennyire égető annak szükségessége is, hogy meghatározzák a közösségi gazdaság kulcsszereplőinek jellemzőit és kötelezettségeit, különös tekintettel a következőkre:

- milyen egyértelmű különbségek választják el a résztvevőket a szakmabeliektől;

- milyen jellemzői, kötelezettségei és felelősségei vannak az együttműködési platformoknak;

- hogyan lehet biztosítani a fogyasztók magas szintű védelmét a P2P és a tranzakciók terén.

Végezetül az előadó egy uniós közösségi gazdasági modell további előmozdítását szorgalmazza pénzügyi eszközökön és a továbbképzésekbe történő befektetéseken keresztül. Úgy véli, hogy a közösségi gazdaság tisztességes és jól szabályozott fejlődése jelentős lehetőségeket biztosíthatna a társadalom minden rétege számára, és elősegíthetné az uniós gazdaság inkluzívabb és fenntarthatóbb fejlődését.

(1)

Lásd: https://en.oxforddictionaries.com/definition/sharing_economy

(2)

A közösségi gazdaság. A PWC által 2013. szeptember 12-én végzett esettanulmány.

(3)

Ibidem (PWC(2013).

(4)

Az európai fellépés hiánya a közösségi gazdaságban. Az Európai Parlament Kutatószolgálata, 2016.

(5)

A BEUC 2015. júliusi felmérése szerint a fogyasztók 70%-a már legalább egyszer részt vett a közösségi gazdaságban, és a válaszadók 60-80%-a – ebből 32% egyszerre termelő és fogyasztó is – nagyon elégedett a tapasztalataival.

(6)

számú Eurobarométer gyorsfelmérés, 2016. június, EK.

(7)

EUB, C-434/15. sz. ügy, EUB, C-526/15. sz. ügy.

(8)

Belgiumban úgy próbálják meg kezelni a helyzetet azon résztvevők esetében, akik alkalmanként ajánlják fel szolgáltatásaikat, hogy az 5000 euróig terjedő egyéb bevételekre egy speciális, csupán 10%-os adókulcsot vetnek ki, Olaszországban arról tárgyalnak, hogy bevezessenek-e egy 10 000 eurós küszöböt a közösségi gazdaságban folytatott nem szakmai tevékenységből származó jövedelemre, míg az Egyesült Királyság nemrég jelentett be 2000 fontos adókedvezményt a tulajdonosi és kereskedési jövedelmekre.

(9)

FR: Loi n° 2016-1321 du 7 octobre 2016 pour une République numérique (A 2016. október 7-i, 2016-1321 sz. jogszabály a digitális köztársaságért).

(10)

Németország és Belgium jó példa erre: míg Berlinben és Brüsszelben szigorú regisztrációs követelményeket írnak elő a szállásszolgáltató platformoknak, addig Hamburgban és a flamand régióban eltérő megközelítést alkalmaznak, amely kevesebb regisztrációs követelményt tartalmaz.

(11)

Az észt helyi hatóságok egy telekocsiplatformmal közösen kísérleti projektet hajtanak végre, hogy egy kényelmesebb adóbevallási alkalmazást fejlesszenek ki különböző üzleti modellek számára, amelyek internetes megoldásokon alapszanak.


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT

A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, az előadó kizárólagos felelősségi körében készült. A felsorolás nem teljes körű. Az előadó és/vagy annak hivatala az IMCO bizottsági szavazásig az alábbi szervezetektől kapott észrevételeket:

Szervezet

AHTOP - Association française pour un hébergement et un tourisme professionnel

Airbnb

Altroconsumo

Bed & Breakfast Association

BEUC – az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet

Blablacar

Bruegel Intézet

CEMR – Európai Települések és Régiók Tanácsa

Charlie 24

CNA - Confederazione Nazionale dell`artigianato e della Piccola Impresa

Collaboriamo

Régiók Bizottsága

Confcommercio

Cooperatives Europe

Dán szakszervezeti konföderáció

EFCI – Európai Takarítóipari Szövetség

Enterprise Holdings

Enterprise Rent-A-Car

Észtország EU melletti állandó képviselője

ETUC – Európai Szakszervezetek Szövetsége

EUCOLAB

Eurocities

European Business Service Alliance (EBSA)

European Holiday Home Association

European Hotel Forum

Flintglobal

Franciaország EU melletti állandó képviselője

Heetch

HomeAway

Hotrec

IRU – Nemzetközi Taxi Fórum

Olaszország EU melletti állandó képviselője

Ouishare

Szlovákia EU melletti állandó képviselője

Uber

Uni Global Union

Unionen

Volta

Wethic

Zurich Insurance


VÉLEMÉNY a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság részéről (27.3.2017)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről

(INI))

A vélemény előadója: Joachim Schuster

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Foglalkoztatási és Szociális Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

A.  mivel a Bizottság „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című 2016. június 6-i közleményében (COM(2016)0356) hangsúlyozza a platformgazdaság növekvő jelentőségét, illetve annak a gazdaságpolitikára és a foglalkoztatáspolitikára – többek közt a növekedésre és a munkahelyteremtésre – gyakorolt hatását, és politikai ajánlásokat fogalmaz meg a tagállamok számára; mivel a fenti közlemény útmutatást nyújt az alkalmazandó uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy a munkavállalók, vállalatok, tagállamok és a társadalom egésze kihasználhassák a platformgazdaság előnyeit;

B.  mivel a társadalmi igazságosság és védelem előmozdítása – az EUSZ 3. cikkében és az EUMSZ 9. cikkében rögzítettek szerint – az uniós belső piac célkitűzései;

C.  mivel az Unióban növekszik az önfoglalkoztatási ráta (2006: 3,7%, 2016: 5,6%) és a másodállást vállaló munkavállalók aránya (2002: 3,6%, 2016: 4,2%); mivel nem állnak rendelkezésre foglalkoztatási adatok a platformgazdaság vonatkozásában; mivel a Bizottságnak és a tagállamoknak hatékonyabban kell foglalkozniuk a platformgazdaság társadalmi szempontjaival, mégpedig az ezen új gazdasági formához kapcsolódó társadalmi kihívások legyőzése érdekében részletes elemzéssel és adatokkal kell szolgálniuk az új foglalkoztatási formákról, nyomon kell követniük a kialakulóban lévő szabályozási környezetet és ösztönözniük kell a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjét;

D.  mivel számos platform szervere és székhelye az Európai Unión kívül található, és ezáltal kivonja magát az európai szabályozás hatálya alól;

E.  mivel a Parlamentnek a szociális jogok európai pilléréről szóló, 2016. december 20-i jelentése hangsúlyozza az összes foglalkoztatási típusra kiterjedő, megfelelő, tagállami szintű szociális védelem nyújtásához szükséges eszközök biztosításának fontosságát – függetlenül attól, hogy hagyományos vagy nem hagyományos munkaviszonyról, illetve önfoglalkoztatásról van-e szó(1);

F.  mivel a bizottsági közlemény kiindulópont a platformgazdaság kiegyensúlyozott fejlődéséhez, tekintettel e gazdasági forma gyors fejlődésére és az ahhoz kapcsolódó szabályozási hézagokra és bizonytalanságokra, amelyek továbbra is megoldásra várnak, mint például a platformalapú gazdaság bizonytalan foglalkoztatási formái;

G.  mivel a közösségi gazdaságon belüli munkavégzés formái között különbséget lehet tenni aszerint, hogy behívás alapján történő munkavégzés keretében, a valós világban nyújtott szolgáltatásról, vagy a „munkaerő tömeges kiajánlása” útján, kizárólag az interneten keresztül nyújtott virtuális szolgáltatásról van szó;

H.  mivel a közösségi gazdaság olyan eltérő modellekből áll, mint például a crowdfunding (közösségi finanszírozás), a termékek cseréje, a szomszédi segítségnyújtás, az önellátó csoportok és a termékek megosztott használata, és ezért nem csupán digitális, hanem közösségi környezetben is kialakulhat, gyakran nem nyereségorientált alapon; mivel nemcsak globális, hanem lokális szinten is gyakorolják, és nem kizárólag a gazdasági kontextusra korlátozódik, hanem a szociális, környezetvédelmi és hozzáférhetőségi aspektusokra is hangsúlyt fektet;

I.  mivel a platformgazdaság számos lehetőséget kínál a növekedésre és a munkahelyteremtésre, többek között a munkaerőpiacról kiszoruló személyek számára nyújt könnyebb belépést, vagy azok számára, akik rugalmas időbeosztással keresnek új foglalkoztatási formákat; mivel új, innovatív szolgáltatásokat képes nyújtani; mivel a platformgazdaságnak jó munkafeltételeket, továbbá társadalombiztosítási hozzájárulást kell biztosítania, valamint meg kell valósítania a (behívás alapján történő) munkavégzés és a magánélet összeegyeztetését;

J.  mivel a nagy sebességű, széles sávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a platformgazdaságban való részvételhez, és a széles sávú hozzáférés hiánya bizonyos társadalmi csoportoknak – például a hátrányos helyzetű vagy vidéki térségekben, illetve a legkülső régiókban élőknek – az új lehetőségek kínálta előnyökből való kizárásához vezethet;

K.  mivel a platformokat használó egyéneket és szolgáltatókat megfelelőbben kell tájékoztatni a rájuk vonatkozó jogi követelményekről, különösen a foglalkozási viszonyukkal kapcsolatos jogaik és kötelezettségeik tekintetében;

L.  mivel nincsenek hivatalos statisztikák a platformgazdaságban foglalkoztatottak számáról;

  Bevezetés

1.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak a vonatkozó jogi rendelkezések egyértelműsítése révén kell támogatnia a platformgazdaság fejlődését, és azt társadalmilag igazságos, kiegyensúlyozott és fenntartható módon kell alakítania; azt ajánlja, hogy a munkavállalók védelmét az új foglalkoztatási formák, köztük a platformgazdaság esetében a foglalkoztatási és szociális szakpolitikák mellett más szakpolitikákban is érvényesítsék;

2.  tudomásul veszi a platformgazdaságra vonatkozó számos nemzeti és helyi szabályozói kezdeményezést(2); ennek kapcsán rámutat, hogy a platformgazdaság növekedése és az ezzel kapcsolatos szakpolitikai reakciók feltárják az olyan szerződéses munka- és tevékenységtípusok fejlődésével összefüggő lehetőségeket és kihívásokat, amelyek nem sorolhatók be könnyűszerrel az alárendelt és független munkavégzés hagyományos kategóriáiba;

3.  megjegyzi, hogy az online platformokon alapuló digitális gazdaság fogalmára nincs általánosan elfogadott meghatározás („platformgazdaság”, „közösségi gazdaság”, „megosztásalapú gazdaság” stb.); rámutat, hogy látszólag a „platformgazdaság” kifejezés írja le a legobjektívebben ezt a fogalmat, és a következetes szóhasználat biztosítására kéri Bizottságot;

4.  hangsúlyozza az egyértelmű különbségtétel szükségességét „kereskedelmi” és „nem kereskedelmi” platformok között, valamint a nem szakmai jellegű, magánszemélyek közötti, költségmegosztás céljával végzett tevékenységek, illetve a javakat és szolgáltatásokat hivatásszerűen kínálók között; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki ágazatspecifikus meghatározásokat és küszöbértékeket, együttműködve a főbb érintettekkel; hangsúlyozza, hogy fontos elismerni a platformgazdaságban díjazás ellenében végzett azon szakmai tevékenységeket, amelyek a használt kifejezésektől függetlenül („hakni”, „feladat”, „fuvar” stb.) a „munkavégzés” kategóriájába esnek;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a meglévő uniós szabályok alkalmazhatóságát a digitális munkaerőpiacra, és biztosítsa e szabályok megfelelő végrehajtását és betartását; felhívja a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel és más főbb érintettekkel együtt proaktívan és az előrelátás logikája alapján értékeljék a jelenlegi jogszabályok reformjának szükségességét, beleértve a szociális biztonsági rendszereket, hogy lépést lehessen tartani a technológiai fejlődéssel, egyúttal biztosítva a munkavállalók védelmét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy koordinálják szociális biztonsági rendszereiket a juttatások hordozhatósága és a biztosítási idő összeszámítása érdekében, összhangban az uniós és a nemzeti jogszabályokkal; ösztönzi a szociális partnereket, hogy szükség esetén frissítsék a kollektív szerződéseket annak érdekében, hogy a meglévő munkahelyi védelmi normák a digitális munka világában is fennmaradhassanak;

6.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Unióban kialakuló online platformgazdaság társadalmi és környezeti szempontból fenntartható legyen, tartsa tiszteletben a munkavállalói jogokat, és megfeleljen a platformok részéről nyújtott minőségre vonatkozó minimális garanciáknak;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy a szociális partnerek részvételével alakítsa ki a felülvizsgálat és nyomon követés megfelelő módjait a platformgazdaságra vonatkozóan;

8.  kiemeli, hogy a közösségi gazdaság eddig főként a városi térségekben virágzott; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket a digitális szakadék áthidalása érdekében, és mindenki számára megkülönböztetéstől mentesen garantálják a hozzáférést; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a széles sávú szolgáltatások vidéki térségekben való kiépítésének jelentőségét, hogy minden régió és népesség számára elérhetővé váljanak a platformgazdaság lehetőségeiből fakadó előnyök, különösen a foglalkoztatás tekintetében; felhívja a tagállamokat, hogy a pénzügyi és emberi erőforrások megerősítésével tegyék lehetővé a hátrányos helyzetűek számára az alapvető digitális készségek megszerzését;

  Munkaviszony

9.  kijelenti, hogy a platformgazdaságban munkát vállalók a tényleges viszonyok alapján vagy foglalkoztatottként, vagy önfoglalkoztatóként sorolhatók be; kiemeli, hogy a tagállamoknak a platformgazdaságon belül végzett minden munkát ennek megfelelően kell besorolniuk; hangsúlyozza a fenti egyértelműsítés szükségességét, amelynek célja a színlelt önfoglalkoztatás megelőzése és az összes munkavállaló szociális és munkavállalói jogai védelmének biztosítása, amely független foglalkoztatottként vagy önfoglalkoztatóként való hivatalos besorolásuktól;

10.  tudomásul veszi a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről szóló bizottsági közleményt, amely többek között a digitális munkaerőpiac munkaviszonyainak jellemzésére vonatkozó útmutatással szolgál; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata a „munkavállaló” fogalmát az uniós jog alkalmazása céljából bizonyos kritériumok – így az alárendeltségi viszony, a javadalmazás megléte és a munka jellege – által jellemzett foglalkoztatási viszony alapján határozta meg(3); felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt a tagállamokkal annak tisztázása során, mi minősül online platformok által közvetített „munkaviszonynak” a munkaviszony meghatározására vonatkozó 198. sz. ILO-ajánlás figyelembevételével;

11.  hangsúlyozza, hogy minden munkavállalónak megfelelő védelmet és biztonságot kell élveznie a munkafeltételek, a bérek, a szociális védelem, valamint az egészség és biztonság terén, továbbá mindenkor garantálni kell a színvonalas foglalkoztatásukat, függetlenül attól, hogy a platformon keresztül végzik a munkát vagy sem;

12.  megismétli felhívását a szociális jogok európai pillérének létrehozására a mindenkire – a platformok keretében munkát vállalókat is beleértve – kiterjedő tisztességes munkakörülmények biztosítása érdekében; hangsúlyozza a szociális partnerek és egyéb érintettek bevonásának szükségességét a fenti folyamatba; hangsúlyozza, hogy szükséges biztosítani, hogy mindenki, aki a platformok keretében dolgozik, ugyanolyan szociális és munkavállalói jogokkal, egészség- és biztonságvédelemmel, továbbá az egész életen át tartó tanuláshoz való ugyanolyan hozzáféréssel rendelkezzen, mint a hagyományos gazdaság munkavállalói, összhangban a nemzeti joggal és gyakorlattal, egyúttal ösztönözve az innovációt, előmozdítva a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítva;

13.  megjegyzi, hogy szakmai szintű díjazást és garantált, megbízható fizetési határidőket kell biztosítani a platformcégeknél dolgozó önálló foglalkoztatottak és szakemberek számára;

14.  hangsúlyozza a távmunka és a rugalmas munkavégzési megoldások fontosságát a közösségi gazdaság szempontjából, és ennek kapcsán javasolja e munkavégzési formák egyenlővé tételét a hagyományos munkavégzéssel;

  Kollektív tárgyalás és versenyjog

15.  hangsúlyozza, hogy az egyesülési szabadság és a szervezett fellépés – ideértve a kollektív tárgyalást – alapvető jogok, amelyeknek minden munkavállalóra vonatkozniuk kell, akár foglalkoztatottak, akár önfoglalkoztatók; hangsúlyozza, hogy azoknak az önfoglalkoztatóknak, akik jogilag az egyfős vállalkozás kategóriába tartoznak, jogukban kell állnia a szabad társulásnak annak érdekében, hogy ne tekintsék őket kartellnek; ebben az összefüggésben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy értékeljék és szükség esetén igazítsák ki az európai és nemzeti versenyjogot; kéri a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat és a szociális partnereket abban, hogy növeljék a kollektív tárgyalások érvényességi területét, összhangban a nemzeti joggal és gyakorlattal, továbbá a platformgazdaságban munkát vállalók szerepvállalását;

  Egyenlő versenyfeltételek

16.  hangsúlyozza, hogy a hatékonyság tekintetében az online platformok által a hagyományos gazdasággal szemben kínált lehetséges előnyöknek tisztességtelen versenyen kell alapulniuk, nem pedig bérdömpingen ; hangsúlyozza, tekintettel az egyenlő feltételek kialakítására a platformgazdaság szereplői és a hagyományos vállalkozások, különösen a kkv-k között, hogy a platformgazdaságnak, minden más gazdasági ághoz hasonlóan, fizetnie kell az adókat és a társadalombiztosítási járulékokat, és meg kell felelnie a foglalkoztatási és szociális jogszabályoknak; hangsúlyozza, hogy a vonatkozó szakpolitikákat adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani;

17.  felhívja a Bizottságot, hogy tegyen közzé iránymutatásokat azzal kapcsolatban, hogy az uniós jog miként alkalmazandó a platformok különféle típusú üzleti modelljeire, annak érdekében, hogy szükség esetén orvosolni lehessen a foglalkoztatás és a társadalombiztosítás terén fennálló szabályozási hiányosságokat; úgy véli, hogy a platformgazdaság magas átláthatósági potenciálja lehetővé teszi a jó nyomon követhetőséget, összhangban a meglévő jogszabályok érvényesítésének céljával; kéri a tagállamokat megfelelő munkaügyi ellenőrzések végzésére az online platformokra vonatkozóan, valamint szankciók kiszabására a szabályok megszegése esetén, különösen a munka- és foglalkoztatási feltételeket, valamint a képesítésre vonatkozó követelményeket illetően; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak különös figyelmet a be nem jelentett munka és a színlelt önfoglalkoztatás problémáira ebben az ágazatban, és tűzzék a platformgazdaságot a be nem jelentett munka elleni küzdelemmel foglalkozó európai platform napirendjére; kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő forrást az ellenőrzések végzésére;

18.  emlékeztet rá, hogy minden platform működtetőjének az uniós és a nemzeti jogszabályok szigorú betartása mellett kell folytatnia tevékenységét; kéri dömpingellenes intézkedések bevezetését a tisztességes verseny biztosítása érdekében a tagállamokban és a harmadik országokban székhellyel rendelkező platformok között; hangsúlyozza a hatékony szabályok szükségességét a harmadik országokban székhellyel rendelkező, az Unióban szolgáltatást nyújtó vagy termékeket árusító online platformok általi adókikerülés kezelése érdekében;

19.  hangsúlyozza, hogy jobban kell kezelni a platformgazdaság szociális dimenzióját; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy összhangban az uniós adatvédelmi jogszabályokkal és a szociális partnerekkel együttműködve gyűjtsenek megbízhatóbb és átfogóbb adatokat a platformgazdaság munkaköreiről, szakmai profiljairól, munka- és foglalkoztatási feltételeiről, beleértve a jövedelemre, a készségekre, képesítésekre és tevékenységekre vonatkozó információkat; hasznosnak véli, ha a fenti adatok többek között a platformok keretében munkát vállalókkal készített interjúkon és a platformok által gyűjtött információn is alapulnak; kéri a platformok keretében végzett munkára vonatkozó részletes elemzés készítését, tekintettel a jelenlegi munkaügyi és szociális jogszabályok módosítására, amennyiben ez szükségesnek mutatkozik; ebben a tekintetben hangsúlyozza a bevált gyakorlatok cseréjének fontosságát a tagállamok közt;

20.  felhívja a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az önálló vállalkozók megfelelő szociális biztonságáról, akik a digitális munkaerőpiac kulcsszereplői; felhívja a tagállamokat a meglévő szociális védelmi rendszerek átültetésére, és szükség esetén új védelmi mechanizmusok kiépítésére, valamint megfelelő szociális biztonsági lefedettség, megkülönböztetésmentesség és a nemek közti egyenlőség biztosítására a platformok keretében munkát vállalók számára, tekintettel a munkavégzés és a karrier digitalizáció által alakított sajátos mintáira, valamint felhív a bevált gyakorlatok cseréjére európai szinten;

21.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló irányelv egyes online platformokra való alkalmazhatóságát; úgy véli, hogy számos közvetítéssel foglalkozó online platform szerkezetileg a munkaerő-kölcsönző ügynökségekhez hasonlít (a kölcsönmunkaerő/platform keretében dolgozó munkavállaló, a munkaerő-kölcsönző ügynökség/online platform, valamint a kölcsönvevő vállalkozás/ügyfél között létrejött háromoldalú szerződéses jogviszony tekintetében);

22.  felhívja a nemzeti állami foglalkoztatási szolgálatokat és az EURES-hálózatot, hogy nyújtsanak jobb tájékoztatást a közösségi gazdaság által kínált lehetőségekről;

23.  elismeri, hogy a platformgazdaságot társadalmi célokra is lehet alkalmazni; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a platformgazdaságon – különös tekintettel a korporatív modell alapján szerveződő platformokra – belül mozdítsa elő a szociális gazdasági modelleket és az ezzel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét, mivel a szociális vállalkozások bizonyítottan ellenállóbbak gazdasági válság idején;

  Képzettségi követelmények

24.  hangsúlyozza a digitális kompetenciák alapvető fontosságát ahhoz, hogy lépést lehessen tartani az élet minden területén zajló digitalizációval; felhívja a tagállamokat, hogy igazítsák oktatási és képzési rendszerüket a digitális munkaerő-piachoz, összekötve az oktatás világát a munka világával, beleértve a vállalkozói készség előmozdítását; rámutat, hogy a tevékenység- és készségprofilok összetettebbé válásával, különösen az informatikai és kommunikációs technológiai (ikt) szakértelmet illetően, oktatási és továbbképzési, valamint egész életen át tartó tanulás iránti új igények keletkeznek a digitális jártasság előmozdítása és a jelenleg fennálló nemek és nemzedékek közötti szakadékok leküzdése érdekében;

25.  hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy a szociális partnerek és a különböző oktatási és képzési intézmények bevonásával erősebb szinergiákat hozzanak létre annak érdekében, hogy frissítsék az oktatási és képzési anyagokat és képzési stratégiákat dolgozzanak ki; ösztönzi a tagállamokat, hogy a digitális képzéseket már az általános iskolától kezdve építsék be iskolai tantervekbe; kitart amellett, hogy a szakképzés és az egész életen át tartó tanulás terén állami beruházásokra van szükség annak biztosításához, hogy az uniós munkaerő a digitális kor által megkívánt megfelelő készségek birtokába kerüljön; hangsúlyozza, hogy az oktatásnak és képzésnek valamennyi munkavállaló számára elérhetőnek kell lennie; úgy véli, hogy igény van – legfőképp a mikro- és kisvállalkozások részéről – az egész életen át tartó tanulás és képzés új finanszírozási lehetőségeire;

  A platformok működtetőire vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek és átláthatósági követelmények

26.  kéri standardok bevezetését az átláthatóságra, valamint a platformok működtetőinek nyilvánosságra hozatali követelményeire vonatkozóan az adófizetés, a szociális biztonsági hozzájárulások, valamint a munkavégzés platformokon történő értékelésének ellenőrzése, illetve annak biztosítása érdekében, hogy minden lényeges információ a nemzeti hatóságok rendelkezésére álljon; úgy véli, hogy az adókikerülés és a be nem jelentett munkavégzés elleni küzdelem elősegítése érdekében a tagállamoknak meg kell könnyíteniük a platformok keretében munkát vállalók számára, hogy a platformon végzett munkájuk tekintetében egyszerűsített adóbevallás formájában tegyenek eleget önbevallási kötelezettségeiknek, valamint együtt kell működniük az online platformokkal, hogy adatokat szolgáltassanak a nyilvántartott elektronikus tranzakciókról;

27.  tudomásul veszi a felhasználók által az online platformokon generált adatok koncentrációját és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a digitális egységes piac megfelelő működését, és vezessenek be megfelelő biztosítékokat a felhasználók és munkavállalók adatainak védelme, valamint az adatgyűjtés tekintetében;

28.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztók magas szintű és hatékony védelmet kell élvezzenek attól függetlenül, hogy a szolgáltatást professzionális vagy közösségi szolgáltató kínálja; különösen kiemeli annak jelentőségét, hogy biztosítsák a fogyasztók védelmét a magánszemélyek közötti ügyletekben, valamint megoldásokat keressenek a biztonság javítására;

29.  hangsúlyozza, hogy a platformgazdaságok gazdasági modellje a felhasználók – különösen az online értékelésekbe vetett – bizalmán alapul; emlékeztet arra, hogy a platformok keretében munkát vállalók értékelése a digitális piaci értéküket jelenti a felhasználók számára; ezért hangsúlyozza, hogy a platformoknak az online fogyasztói értékelések hitelesítésére szolgáló eszközöket kell kidolgozniuk a szolgáltatások minőségére vonatkozó információ átláthatósága és megbízhatósága érdekében; ezért kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel közösen segítsék elő az értékelések átvitelét és felhalmozhatóságát az azonos szolgáltatással foglalkozó platformok között;

30.  tudomásul veszi, hogy a munkavégzés online értékelése tisztességtelen gyakorlatokra nyújthat lehetőséget, amelyek kihatnak a platformok keretében munkát vállalók munkafeltételeire és javadalmazására, továbbá a munkaszerzési képességükre; aggódik amiatt, hogy a negatív felhasználói értékelések – amelyek nem feltétlenül tükrözik a munka minőségét és amelyeket nem lehet felülbírálni – egy adott száma nyomán a platformok ügyfélfiókokat szüntetnek meg vagy keresési találatokat minősítenek vissza; úgy véli, hogy a platformok saját fejlesztésű értékelési rendszereit a munkavállalókkal és képviselőikkel közösen kellene létrehozni; felhívja a platformokat, hogy a minősítési pontszámokból eredő ilyen intézkedések megtétele előtt értesítsék a platform keretében munkát vállalókat és biztosítsanak vitarendezési eljárást számukra; rámutat, hogy a platformok keretében munkát vállalóknak jogukban kell álljon a megalapozatlan értékelések eltávolítása; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködésben biztosítsanak lehetőséget az online platformok munkavállalók és felhasználók általi értékelésére;

31.  felhívja a Bizottságot és tagállamokat, hogy hozzanak határozott lépéseket az európai és nemzeti jogszabályokba ütköző megkülönböztető és átláthatatlan algoritmusok és szoftverek online platformok általi kifejlesztésének vagy alkalmazásának tilalmára, és ennek megfelelően hozzanak létre ellenőrzési rendszereket;

32.  szükségesnek véli olyan lépések tételét, amelyek lehetővé teszik a tagállamok kormányai számára, hogy a közérdekre tekintettel korlátozásokat vezessenek be a platformok tevékenységi körére vonatkozóan;

33.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a szociális partnereket, hogy kellően tájékoztassák a platformok keretében munkát vállalókat a munka- és foglalkoztatási feltételekről és a munkavállalói jogokról, valamint a platformokkal és a felhasználókkal fenntartott munkakapcsolatról; úgy véli, hogy a platformoknak proaktív szerepet kell játszaniuk a felhasználók és a munkavállalók tájékoztatása terén a alkalmazandó szabályozási keretről, tekintettel a jogi követelményeknek való megfelelésre;

  Egészség és biztonság

34.  megjegyzi, hogy a platformgazdaság új lehetőségeket kínál a jövedelem kiegészítésére, továbbá a fiatalok (különösen az alkalmi munkát, valamint a munka tanulmányok folytatásával való összeegyeztetésére szolgáló rugalmas foglalkoztatási formákat keresők) foglalkoztatására, a munka és a magánélet jobb összeegyeztethetőségére, valamint az alulfoglalkoztatottság és munkanélküliség csökkentésére, továbbá a közösségi munkavégzésre; ugyanakkor rámutat, hogy bizonyos körülmények között ez a fejlemény bizonytalan foglalkoztatottsági helyzetet is eredményezhet; hangsúlyozza, hogy a rugalmas foglalkoztatást meglévő egészségügyi és biztonsági előírásoknak, valamint szociális védelmi intézkedéseknek kell szabályozniuk a hosszú távú társadalmi és pénzügyi hatások elkerülése érdekében, továbbá ki kell zárnia a lehetséges kockázatokat, így a munkavállalók túlterhelését és a teljesítménnyel nem arányos fizetési szintek alkalmazását; ezért hangsúlyozza egyrészt a munkaerő-piaci rugalmasság, másrészt a gazdasági és szociális biztonság munkavállalók számára való biztosításának szükségességét; hangsúlyozza, hogy a költségcsökkentés nem áshatja alá a munkakörülményeket vagy a foglalkoztatási normákat;

35.  felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a digitalizációnak a munkavállalók jóllétére és a munka és a magánélet közötti egyensúlyra gyakorolt hatásairól, valamint társadalmi és környezeti következményeiről; hangsúlyozza, hogy a platformgazdaságon belül végzett munkának nem szabad állandó rendelkezésre álláshoz, a hagyományos munkaidő-beosztás eltűnéséhez, illetve társadalmi elszigetelődéshez vezetnie, amelyek olyan pszichoszociális problémákat okozhatnak, mint például a teljes kimerültség vagy a depresszió; ezért javasolja, hogy maradéktalanul tartsák be az előírt pihenőidőket, és hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a munkaidőre vonatkozó megállapodásokat annak érdekében, hogy az egyes tagállamok munkajogában rögzítetteknek megfelelően határok között lehessen tartani a munkaidőt; úgy véli, hogy meg kell vizsgálni a digitalizáció munkahelyi egészségre és biztonságra gyakorolt hatását, és a meglévő egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseket szükség szerint ennek megfelelően kell átalakítani; javasolja olyan jogszabályok elfogadását a tagállamokban, amelyek szabályozzák a „kijelentkezéshez való jogot” a megállapodott munkaidőn kívüli munkavégzés tekintetében, amely a szakmai és magánélet közti megfelelő egyensúly biztosítására szolgál; hangsúlyozza, hogy e jog semmiféle negatív következménnyel nem járhat a platformok keretében munkát vállalók értékelésére;

36.  hangsúlyozza, hogy az egészségügyi és biztonsági kockázatok elkerülése érdekében a digitális gazdaság szakmai szolgáltatóinak a szolgáltatások minőségét illetően ugyanazoknak a minőségi, képesítési és készségekre vonatkozó követelményeknek kell eleget tenni, mint a hagyományos gazdaság esetében; felhívja az illetékes hatóságokat, hogy a szociális partnerekkel együttműködve dolgozzanak ki megfelelő nyomon követési és tanúsítási eljárásokat;

37.  emlékeztet arra, hogy az ilyen munkahelyekre jellemző rugalmasság, volatilitás és instabilitás a munkavállalókra hárítja át a piaci kockázatot, és más munkahelyekhez képest nagyobb társadalmi egyenlőtlenséget és pszichológiai halálozási arányt okoz; hangsúlyozza, hogy az iparág olyan akadályok miatt nem teremt elegendő munkahelyet a munkanélküliek, a legkirekesztettebb társadalmi csoportok és a vidék számára, mint a digitális szakadék vagy a technológiai kompetenciák hiánya.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

1

8

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Enrique Calvet Chambon, David Casa, Ole Christensen, Marian Harkin, Jan Keller, Ádám Kósa, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Javi López, Thomas Mann, Anthea McIntyre, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Robert Rochefort, Maria João Rodrigues, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Jutta Steinruck, Romana Tomc, Yana Toom, Marita Ulvskog, Renate Weber, Tatjana Ždanoka, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Maria Arena, Georges Bach, Krzysztof Hetman, Marju Lauristin, Edouard Martin, Alex Mayer, Joachim Schuster, Jasenko Selimovic, Michaela Šojdrová

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

38

+

ALDE

ECR

EPP

S&D

Green/EFA

Enrique Calvet Chambon, Marian Harkin, Robert Rochefort, Jasenko Selimovic, Yana Toom, Renate Weber

Anthea McIntyre, Jana Žitňanská

Georges Bach, David Casa, Krzysztof Hetman, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Thomas Mann, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Claude Rolin, Anne Sander, Sven Schulze, Michaela Šojdrová, Romana Tomc

Maria Arena, Ole Christensen, Jan Keller, Marju Lauristin, Javi López, Edouard Martin, Alex Mayer, Emilian Pavel, Georgi Pirinski, Maria João Rodrigues, Joachim Schuster, Jutta Steinruck, Marita Ulvskog

 

Jean Lambert, Terry Reintke, Tatjana Ždanoka

1

-

NI

Lampros Fountoulis

8

0

ENF

GUE/NGL

Mara Bizzotto, Dominique Martin, Joëlle Mélin

Tania González Peñas, Rina Ronja Kari, Patrick Le Hyaric, João Pimenta Lopes, Neoklis Sylikiotis

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellenszavazat

0  :  tartózkodik

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0010.

(2)

See: Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért (Eurofund), Európai Munkakörülmények Megfigyelőközpontja (EurWork): „Digitalizáció és a munka világa: az Uber esetéből Európa-szerte levonható tanulságok”, 2016

(3)

See: lásd az Európai Bíróság C 596/12. sz. ítéletének 17. bekezdését és az Európai Bíróság C 232/09. sz. ítéletének 39. bekezdését


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (24.3.2017)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről

(2016/0000(INI))

A vélemény előadója (*): Dario Tamburrano

JAVASLATOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  üdvözli a Bizottság „A közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrend” című közleményét, amely elismeri, hogy a közösségi gazdaság innovatív lehetőségeket kínál új szolgáltatások nyújtására a polgárok számára, támogatja a vállalkozói készséget és munkahelyeket teremt; elismeri, hogy valamennyi közösségi gazdaság az ember együttműködő magatartásában gyökerezik, a személyes kapcsolatokon, a közösségen és a bizalmon alapul, és kialakulásukat támogatják a társadalmi-gazdasági változások is, többek közt a birtoklás szükségessége helyett a használat szükségessége és az eszközök megosztásának modellje felé való elmozdulás; elismeri, hogy jelenleg a közösségi gazdaságok széles spektrumot fednek le az adományalapútól a piacorientált gazdasági modellekig, és függetlenül attól, hogy mennyire különbözőek vagy válnak különbözővé, a forrásmegosztás, a polgárok aktív részvétele és szerepvállalásának növekedése, a közösség által elfogadott innováció, valamint kulcsfontosságú eszközként az információs és kommunikációs technológiák (IKT) intenzív használata jellemzi őket;

2.  tekintettel a közösségi gazdaságok sokoldalú jellegére, rámutat a nyereségorientált és a nonprofit (beleértve a költségmegosztást is) modellek közti különbségtevés szükségességére, mivel a résztvevőikre – akár felhasználók, akár szolgáltatók – különböző jogi követelményeknek kell vonatkozniuk;

3.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaság számos lehetőséget kínál az európai piacon megvalósuló beruházásokhoz és jóléthez, többek közt munkahelyet azok számára, akik kiszorultak a munkaerőpiacról, így például a munkanélküliek, a fiatalok, a tanulók, a nők és az idősek számára; e tekintetben rámutat az atipikus foglalkoztatási formák lehetőségére, beleértve a színlelt önfoglalkoztatást, amelyet fel kell tárni a vonatkozó munkaügyi és adózási normák méltányos alkalmazásának biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaság ösztönzi a vállalkozói készséget; hangsúlyozza, hogy szükséges a képzési politikákat ezekhez az új típusú vállalkozásokhoz igazítani;

4.  kiemeli, hogy az információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik az innovatív ötletek gyors és hatékony kibontakozását a közösségi gazdaságokban, miközben összekötik a résztvevőket – a felhasználókat és szolgáltatókat egyaránt – és elősegítik azok nagyobb szerepvállalását, megkönnyítve számukra a piachoz való hozzáférést és a piaci részvételt, hozzáférhetővé téve a távoli és vidéki területeket, mérsékelve ezáltal a közvetítés iránti igényt, csökkentik a közvetlen és az általános költségeket, bőséges információt közvetítenek és megerősítik a partnerek közötti bizalmat;

5.  elismeri a felhasználók által létrehozott adatokban, szolgáltatásokban és kreatív tartalmakban rejlő lehetőségeket az európai vállalkozások számára, egyúttal rámutat annak lehetséges kockázatára, hogy ezek kisszámú transznacionális digitális platformon összpontosuljanak, amelyek új közvetítőkként léphetnek fel, ami magában hordja a piac torzulásának kockázatát és akadályozza a helyi kezdeményezések fejlődését a közösségi gazdaságban; ezért felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje, milyen megfelelő eszközökkel lehetne megakadályozni az olyan piaci erőfölénnyel való visszaélést, amely kihathat az Unió digitális piacára;

6.  úgy véli, hogy egy adott platform közösségi platformnak tekinthetősége érdekében meghatározó jelentősége van annak, hogy a javak és szolgáltatások cseréje elsősorban egyenlő partnerek között menjen végbe; ezzel kapcsolatban óva int az olyan platformok elterjedésétől, amelyek a „közösségi gazdaság” címkéje alatt nem pusztán szolgáltatásközvetítőkként, hanem sokkal inkább tényleges szolgáltatókként tevékenykednek;

7.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságok bizalmon alapulnak, különösen online észrevételeken, értékeléseken, reputációs rendszereken vagy egyéb olyan mechanizmusokon, amelyek visszatartó hatással bírnak a résztvevők káros magatartására, csökkentik az információs aszimmetriát és hozzájárulnak a szolgáltatások jobb minőségéhez és átláthatóságához; azonban felhívja a figyelmet arra, hogy meg kell előzni azt, hogy e mechanizmusok indokolatlan akadályokat állítsanak a platformokra belépő vagy azokat elhagyó résztvevők elé, továbbá arra, hogy az önszabályozás, a minőségi védjegyeket is beleértve, magában nem biztos, hogy elegendő a biztonság eléréséhez és a szolgáltatás minőségi standardjainak érvényesüléséhez; ösztönzi ebben a tekintetben a Bizottságot, hogy teremtsen egyenlő versenyfeltételeket az együttműködési platformok között a következők révén:

a) folytassa munkáját a szabad adatáramlás, a piaci platformok közötti átjárhatóság biztosítása és az adathordozhatóság ösztönzése terén;

b) javasoljon módszereket az online fogyasztói vélemények hitelesítésére;

c) biztosítsa, hogy a platformok: i) átfogó információt nyújtsanak a szabályozási keretről, amelynek a szolgáltatóknak meg kell felelniük és ii) proaktívabb szerepet játsszanak annak ellenőrzésében, hogy a szolgáltatók megfelelnek-e a jogi követelményeknek;

8.  hangsúlyozza, hogy az eszközök megosztása optimalizálja azok használatát, pozitív környezeti és társadalmi-gazdasági externáliák bőségét szabadítja fel, ezáltal erőforrás-hatékonyabbá téve iparágakat és szolgáltatásokat, csökkenti a piacra lépés kezdeti költségeit és közösségalapú lehetőségeket teremt, amelyek hasznosak a vállalkozások számára és segítik a közösségi gazdaságban részt vevő állampolgárokat; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az Unió fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó célkitűzéseivel összhangban elő kell mozdítani az eszközök megosztását;

9.  rámutat, hogy az 5G bevezetése hogyan fogja alapjaiban véve átalakítani gazdaságaink működésének logikáját azáltal, hogy a szolgáltatásokat változatosabbá és hozzáférhetőbbé teszi; e tekintetben hangsúlyozza, hogy fontos létrehozni egy versenypiaci környezetet az innovatív vállalkozások számára, amelyek sikere végeredményben meg fogja határozni gazdaságaink erejét;

10.  kiemeli a közösségi gazdaság potenciális hozzájárulását az Európai Unió gazdasági fenntarthatóságához a fenntartható mezőgazdaság, az erőforrás-hatékonyság, az éghajlatváltozás elleni küzdelem vagy a körforgásos gazdaság kiépítése területein kitűzött átfogó célok elérése terén;

11.  rámutat, hogy a közösségi gazdaságok különösen olyan közösségekben prosperálnak, amelyekben erősek a tudás- és oktatásmegosztó modellek, ezáltal ösztönzik és megerősítik a nyílt innováció kultúráját, támogatják a nyílt forráskódú hardvereket és szoftvereket, valamint bővítik a közös javakból és a kreatív közvagyonból álló örökségünket; hangsúlyozza, hogy tekintettel az európai polgárok kreatív és innovatív szellemi tőkéjét ösztönző lehetőségére, a közösségi gazdaságnak nyitottnak és hozzáférhetőnek kell maradnia minden egyén számára, egyúttal méltányos javadalmazást nyújtva a kulturális és kreatív ágazatokban dolgozók és kutatók részére;

12.  megállapítja, hogy a közösségi gazdaság főleg a városi területeken terjedt el, ahol a feltételek, így például a népsűrűség és a fizikai közelség kedvez a közösségi modellek alkalmazásának; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a koherens szakpolitikák kidolgozásának és a széles sávú és ultraszéles sávú szolgáltatások kiépítésének jelentőségét, hogy minden uniós régió, különösen a ritkábban lakott, távoli vagy vidéki régiók számára elérhetővé váljanak az ilyen típusú gazdaság lehetőségeiből fakadó előnyök;

13.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a főbb érintettekkel együttműködve biztosítsa a jobb koordinációt magas standardok megvalósítása érdekében a következőkre vonatkozóan: a) a munkavállalók jogai és szociális védelme a közösségi gazdaságban; b) a közösségi gazdaságok felhasználóinak nyújtott biztonsági garanciák; c) a közösségi gazdaság fejlesztése és a hagyományos üzleti modellekkel megvalósuló együttélés szinergiái; d) a személyes adatok védelmének végrehajtása a munkavállalók magánéletének és a fogyasztói adatok bizalmasságának védelme érdekében;

14.  felhívja a Bizottságot, hogy tanulmányozza tovább a közösségi üzleti modellnek a foglalkoztatásra, a fogyasztóvédelemre, a szociális védelemre és a vonatkozó közpolitikákra, mint például a területrendezésre és az idegenforgalomra gyakorolt társadalmi és gazdasági hatását;

15.  sürgeti a Bizottságot, hogy segítse a tagállamokat abban, hogy a közösségi gazdaságok munkavállalói és egyéni vállalkozói számára megfelelő szociális védelmet biztosítsanak, egyúttal ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság tartsa tiszteletben a szociális partnerek nemzeti szintű önállóságát, a nemzeti kollektív szerződéseket és a nemzeti munkaerőpiaci hagyományokat és modelleket anélkül, hogy olyan kezdeményezéseket tenne, amelyek a kollektív szerződések tárgyalására, megkötésére és érvényesítésére, valamint – a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban lévő – kollektív intézkedések megtételére vonatkozó jogot befolyásolhatják;

16.  felhívja a Bizottságot annak további tanulmányozására, hogy milyen mértékben fedik le az egyes tagállamok szabályozási keretei és a hatályos uniós rendelkezések a közösségi gazdaságokat, annak érdekében, hogy amennyiben és ahol szükséges, egységes megközelítést lehessen kialakítani a közösségi gazdaságokra vonatkozóan uniós szinten, teljes körűen tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét; ezzel kapcsolatban rámutat a helyi szintű szabályozás terén szerzett pozitív tapasztalatokra, amelyet általánosságban az információk átláthatósága, a részvétel, a befogadás és a jó kormányzás elve vezérelt;

17.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az uniós jogszabályok és szakpolitikák időtállóak legyenek, továbbá jogi stabilitást és jogbiztonságot nyújtsanak a közösségi gazdaságok teljes potenciáljának az uniós munkavállalók, vállalkozások és polgárok számára történő felszabadítása érdekében, különös tekintettel a következőkre:

a) szükség esetén olyan ágazatspecifikus kritériumok és küszöbértékek meghatározása, amelyek egyértelműen különbséget tesznek az olyan fogalmak között, mint „munkavégzés/szolgáltatás”, „alkalmazott” és „egyéni vállalkozó”, „nem foglalkozásszerű, magánszemélyek közti (peer-to-peer) tevékenység” és „szolgáltató”, illetve „nyereségorientált” vagy „nonprofit” (a költségmegosztást is beleértve) tevékenységek;

b) egyenlő feltételek biztosítása az uniós vállalkozások és polgárok számára, különösen funkcionálisan hasonló jogi normák alkalmazása révén a hasonló gazdasági szereplők esetében a fogyasztóvédelem, a munkavállalók jogai, az adózási fegyelem és az átláthatóság terén;

c) nem kizárólagos, kísérletközpontú terek létrehozása, valamint a digitális összeköttetés és jártasság fokozása, támogatva az európai vállalkozókat, induló vállalkozásokat, és ösztönözve az ipar 4.0 terjedését, innovációs csomópontok, klaszterek és inkubátorok létrehozását; úgy véli, hogy ezt a vonatkozó jogszabályok leghatékonyabb kihasználása révén kell megvalósítani, túlszabályozás nélkül, tiszteletben tartva a tagállamok előjogait ezen a téren, ideértve a szociális partnerek függetlenségének és a nemzeti gyakorlatok tiszteletben tartását, valamint az Európai Unió Bírósága által a „munka/szolgáltatás”, a „munkavállaló” és a „szolgáltató” koncepciójára vonatkozóan adott iránymutatások betartását, emlékeztetve arra, hogy a „munkavállaló” koncepciója nemzeti hatáskörbe tartozik;

18.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságok olyan ökoszisztémák, amelyek gyors fejlődésük és bővülésük támogatását igénylik, és nyitottnak kell maradniuk a kutatás, az innováció és az új technológiák előtt a beruházások vonzása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy teljes mértékben használják ki a meglévő pénzügyi eszközöket a közösségi vállalkozásokba való beruházás érdekében, valamint – különösen az induló vállalkozások, illetve a kis- és középvállalkozások számára – ösztönözzék a finanszírozáshoz jutást megkönnyítő kezdeményezéseket az egész Unió gazdaságában, olyan különböző csatornák révén, mint a banki szolgáltatások, kockázati tőke, állami alapok és közösségi finanszírozás;

19.  hangsúlyozza, hogy a nem indokolt és nem arányos nemzeti és helyi szabályok nemcsak akadályt jelentenek az egységes piacon, ellentmondva az uniós jogszabályoknak, hanem az induló innovatív vállalkozások létesítését és növekedését is akadályozzák; következésképpen felhívja a Bizottságot, hogy proaktív módon érvényesítse az egységes piacra vonatkozó jogszabályokat;

20.  megjegyzi, hogy a közösségi gazdaság egyre fontosabb az energiaágazatban, mivel lehetővé teszi a fogyasztók és a termelők – egyének és közösségek – számára, hogy hatékonyan részt vegyenek a megújulóenergia-ciklus számos decentralizált szakaszában, többek között az önellátó előállításban és felhasználásban, a tárolásban és az elosztásban, összhangban az Európai Unió éghajlatváltozási és energetikai célkitűzéseivel;

21.  támogatja a spektrum közjóként kezelését, és ösztönzi olyan innovatív, felhasználóvezérelt kezdeményezéseknek a szabályozásba foglalását, amelyek a közösségi és megosztáson alapuló gazdaság növekedéséhez vezetnek.

22.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a közösségi gazdaság növekedését olyan intézkedésekkel, amelyek az állampolgárokat és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek csökkentésére irányulnak anélkül, hogy valamely üzleti modellt hátrányosan megkülönböztetnének egy másikhoz képest.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

22.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nikolay Barekov, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Cristian-Silviu Buşoi, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Pilar del Castillo Vera, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, András Gyürk, Rebecca Harms, Eva Kaili, Kaja Kallas, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mario Borghezio, Soledad Cabezón Ruiz, Jens Geier, Françoise Grossetête, Benedek Jávor, Constanze Krehl, Olle Ludvigsson, Sofia Sakorafa, Anne Sander, Maria Spyraki, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella Adinolfi, Arndt Kohn, Pavel Poc

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

53

+

ALDE

Fredrick Federley, Kaja Kallas, Morten Helveg Petersen, Lieve Wierinck

ECR

Nikolay Barekov, Edward Czesak, Ashley Fox, Zdzisław Krasnodębski, Evžen Tošenovský

EFDD

Isabella Adinolfi, Dario Tamburrano, Marco Zullo

EPP

Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Cristian-Silviu Buşoi, Françoise Grossetête, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Janusz Lewandowski, Angelika Niebler, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Maria Spyraki, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera

S&D

José Blanco López, Soledad Cabezón Ruiz, Jens Geier, Adam Gierek, Eva Kaili, Arndt Kohn, Peter Kouroumbashev, Constanze Krehl, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Dan Nica, Pavel Poc, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Reinhard Bütikofer, Rebecca Harms, Benedek Jávor, Michel Reimon, Claude Turmes

4

-

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Paloma López Bermejo, Sofia Sakorafa, Neoklis Sylikiotis

2

0

ENF

Mario Borghezio, Angelo Ciocca

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (11.4.2017)

a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részére

a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről

(2017/2003(INI))

A vélemény előadója: Merja Kyllönen

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  üdvözli a közösségi gazdaság megjelenését a közlekedési, turisztikai és vendéglátási szolgáltatások terén, elismerve, hogy a megfelelő, egyszerű és világos szabályozói kerettel együtt képes a következőkre:

a)  nagyobb választékot, megfizethetőbb és sokszínűbb szolgáltatásokat nyújthat a fogyasztóknak, növelve és diverzifikálva a keresleti és a kínálati oldalt egyaránt;

b)  ösztönözheti a polgárok közötti, együttműködésen alapuló cserekapcsolatok új formáinak kialakulását az Unióban, valamint a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést és a vállalkozási lehetőségeket, különösen a kis- és középvállalkozások számára Európa-szerte;

c)  kedvező hatással lehet a fogyatékkal élő személyek mobilitására, valamint a fenntartható mobilitási formák aktív támogatására;

d)  javíthatja a munkaerőpiacról hagyományosan kiszoruló személyek integrációját;

2.  elismeri a közösségi gazdaság által a gyorsan növekvő turisztikai ágazatra gyakorolt pozitív hatást, mivel bővíti az egyéni pénzkereseti lehetőségeket és a helyi gazdaságokat, és eszközöket nyújt a kereslet hatékonyabb kielégítéséhez, pl. a keresleti csúcsok idején és a távoli területeken, valamint tükrözi az utazók, különösen a kevesebb bevétellel rendelkezők különböző preferenciáit; megjegyzi, hogy magas a közösségi gazdaság turisztikai szolgáltatásaival kapcsolatos fogyasztói elégedettség szintje; úgy véli, hogy a közösségi gazdaságot teljes egészében az EU turisztikai politikájának részévé kell tenni; kiemeli, hogy ösztönözni kell a hagyományos turisztikai szálláshelyek és a közösségi gazdaság párhuzamos, kölcsönösen előnyös működését;

3.  sürgeti a Bizottságot, hogy terjesszen elő megfelelő intézkedéseket azon kihívások kezelésére, amelyek akkor merülnek fel, amikor az európai fogyasztók az Európai Unión kívüli székhelyű, nem európai kulturális és szabályozási közegben működő online platformokat használnak, különösen tekintettel az adatvédelemre, az egészségvédelemre és a biztonságra, valamint az adóügyi és foglalkoztatási jogszabályokra;

4.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság becslései szerint a közösségi szálláshely-szolgáltatás a létrejött kereskedelmi forgalom alapján a közösségi gazdaság legnagyobb ágazatát jelenti, ugyanakkor a platformbevételek alapján a közösségi személyszállítás a legnagyobb;

5.  kiemeli, hogy a turisztikai ágazatban a lakásmegosztás az erőforrások és az egyébként kihasználatlan helyiségek kiváló hasznosítását jelenti, különösen az olyan területeken, amelyek hagyományosan nem húznak hasznot az idegenforgalomból;

6.  e tekintetben elítéli, hogy néhány hatóság olyan szabályokat vezetett be, amelyekkel korlátozni kívánják a közösségi gazdaságon keresztül kínált turisztikai szálláshelyek számát;

7.  üdvözli, hogy a közösségi gazdaság lehetőséget kínál a munkaidő egyéb kötelezettségekhez igazodó, rugalmas beosztására, és ezáltal megkönnyíti a munkahelyüket elhagyó emberek számára, hogy ismét munkába álljanak;

8.  sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok eddig meglehetősen széttagolt választ adtak a közösségi gazdasági modellek fejlődésére, ami bizonytalanságot kelt, és bizonyos esetekben protekcionista intézkedéseknek nyit teret; üdvözli e tekintetben a Bizottságnak a közösségi gazdaságra vonatkozó európai menetrendről szóló közleményét és a közösségi gazdaság fogalmának meghatározására tett kísérletet, ám sajnálja, hogy az nem tesz kísérletet konkrét, harmonizált jogi keret kialakítására a közösségi gazdaság számára az Európai Unióban, és nem vizsgálja meg pontosan, hogyan kezelik a meglévő jogszabályok a közösségi gazdaság támasztotta szükségleteket; ezért emlékeztet az alapos elemzés szükségességére (beleértve a közösségi gazdaság makroökonómiai, szociális és környezeti következményeit), amelyet szükség esetén, legkésőbb 2018-ig a Bizottság arányos szabályozói lépései követnek;

9.  hangsúlyozza, hogy összhangot kell teremteni a közösségi gazdaság és a hagyományos gazdasági formák között a képzés, a szakmai képesítések, valamint az adózási és a szociálpolitikai kötelezettségek terén;

10.  sajnálja, hogy a jelenleg hatályban lévő jogszabályok, vagyis az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(1), valamint a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(2) nem kerülnek megfelelően végrehajtásra. felkéri a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a közösségi gazdaság modelljeire alkalmazott jogszabályok ne sértsék az uniós jogszabályokat és a belső piac elveit;

11.  rámutat arra, hogy a közösségi gazdaság jelentős mértékben hozzájárul a turisztikai és a közlekedési ágazat fenntarthatóságához, mivel a nem megfelelően kiaknázott eszközök használata, valamint új szolgáltatások és termékek jelentős beruházások nélküli kifejlesztése révén lehetővé teszi a meglévő erőforrások optimalizálását; rámutat továbbá, hogy elősegíti, hogy több polgár vegyen részt ezen ágazatokban, és a turizmus előnyeiből valamennyi régió, köztük a legkülső, a hegyvidéki és a vidéki régiók is részesülhessenek;

12.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaság vonatkozásában a szabályozói keretet ágazati alapon kell kialakítani, és a tevékenységek középpontjába a fogyasztót kell állítani, a szabályozói keretnek biztosítania kell a tisztességes versenyt, ösztönöznie kell az innovációt, és hozzá kell járulnia az uniós közlekedéspolitika általános fejlesztéséhez és céljainak eléréséhez, így pl. a közlekedés szén-dioxid-kibocsátása és a szennyezőanyagok, valamint a zajszennyezésének csökkentéséhez, a területi kohézióhoz, a megfizethetőséghez, az akadálymentességhez és a biztonsághoz; hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdasággal kapcsolatban a legsürgetőbb kérdések a fogyasztóvédelem, a felelősség megosztása, az adózási fegyelem, a biztosítási rendszerek, a dolgozók szociális védelme (munkavállalóké és önálló vállalkozóké egyaránt), a fogyatékossággal élők jogai és az adatvédelem, és ezért arra ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy érvényesítsék a hatályos jogszabályokat, valamint javasoljanak továbbiakat, szükség esetben megfelelő értékelés alapján; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kiigazított intézkedések alapján koordinálják a közösségi gazdasághoz kapcsolódó kezdeményezéseket és bevált gyakorlatokat az ágazat pozitív fejlődésének elősegítése érdekében Európában;

13.  elvárja a Bizottságtól, hogy adjon további útmutatást a tagállamok számára a széttöredezettség elkerülése érdekében, továbbá ösztönözze a tagállamokat a bevált gyakorlatok cseréjére és a jogszabályi terhek csökkentésére; kiemeli, hogy a közösségi gazdaság sok esetben önszabályozó intézkedéseket alkalmaz és a fogyasztók körében bizalomteremtő mechanizmusok kialakulását segíti elő; hangsúlyozza, hogy a szabályozói keretnek megfelelőnek kell lennie (figyelembe véve, hogy a szolgáltatásokat szakmai szolgáltatók vagy magánszemélyek nyújtják), és nem gátolhatja az innovációt, illetve nem gördíthet megterhelő akadályokat az uniós vállalkozói készség elé;

14.  megjegyzi, hogy a közösségi gazdaság – miután előnyei és hátrányai egyaránt vannak – kihívásokat támaszt továbbá a munkaerőpiac, a foglalkoztatási rendszerek és a vállalkozások szempontjából; sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák új munkahelyek és jó minőségű kereseti lehetőségek létrehozását a közösségi gazdaságban, különösen azokat célozva, akik hagyományosan kiszorulnak a munkaerőpiacról, továbbá biztosítva a méltányos munkafeltételeket és foglalkoztatási viszonyokat, valamint a munkavállalói jogok tiszteletben tartását; ösztönzi az összes érdekelt fél közti együttműködést és felelősségvállalást, a szabályozói beavatkozással párhuzamosan, amennyiben szükséges; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak értékelésére, hogy a közösségi gazdaságban dolgozó munkavállalók rendelkeznek-e megfelelő védelemmel a társadalombiztosítás keretében;

15.  hangsúlyozza, hogy a közösségi gazdaságok gazdasági modellje a felhasználók – különösen az online észrevételekbe vetett – bizalmán alapul; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a felhasználók megbízható és pártatlan információkhoz jussanak az együttműködési platformokon kínált szolgáltatások minőségéről;

16.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a méltányosságot és az átláthatóságot a közösségi gazdaság szereplői és a hagyományos gazdasági szereplők között, továbbá biztosítsák a fogyasztók magas szintű védelmét, különösen a biztonságot, a védelmet, az egészséget, a magánélet védelmét és a megfelelő tájékoztatást illetően;

17.  emlékeztet arra, hogy a közösségi gazdasági modellek lehetőséget kínálnak a közlekedési rendszer hatékonyságának jelentős növelésére és a meglévő kapacitások kihasználása révén a távoli területek hozzáférhetőbbé tételére, valamint a forgalom nem kívánt külső hatásainak – mint a forgalmi dugók és a légszennyezés – csökkentésére; felhívja az érintett hatóságokat, hogy segítsék elő a közösségi közlekedési szolgáltatások és a hagyományos közlekedési rendszer kölcsönösen előnyös párhuzamos működését, többek között a lokális mobilitási tervek, valamint a tájékoztató és jegykiadó rendszerek révén, továbbá, hogy kerüljék el az olyan adminisztratív rendszereket vagy jogalkotási intézkedéseket, amelyek a közösségi közlekedési szolgáltatások figyelmen kívül hagyásához vezethetnek a közlekedési tervezés és műveletek során, annak érdekében, hogy lehetővé váljon a zökkenőmentesen működő, háztól házig terjedő, teljes utazási láncok és a fenntartható mobilitás kialakítása; hangsúlyozza, hogy a közösségi közlekedési és a tömegközlekedési szolgáltatások összekapcsolása nagy lehetőségeket kínál az emberek, illetve a térségek összekapcsolása terén, különösen az eddig nehezen megközelíthető térségek elérése szempontjából;

18.  hangsúlyozza, hogy az európai közlekedési szolgáltatások szélesebb körű digitalizációjával összhangban a nagy sebességű vezeték nélküli és vezetékes összeköttetés elengedhetetlen a közösségi gazdaság további fejlődéséhez;

19.  kéri az önálló szolgáltatásnyújtás feltételeinek felülvizsgálatát a szabályozott ágazatokban, így a városi és a helyközi közúti személyszállítás ágazatában, egy olyan, a tisztességtelen versenyhelyzeteket megakadályozó, egységes szabályozási keret biztosítása érdekében, amely a szakmához való hozzáférés uniós jognak megfelelő feltételeit és a folyamatos és állandó szolgáltatásnyújtást egyaránt biztosítja;

20.  úgy véli, hogy a közösségi üzleti modellek a távoli, hegyvidéki és vidéki térségekben jelentős erőforrást jelentenek az összeköttetések fenntartható fejlesztése szempontjából, ugyanakkor ezek a térségek jellegükből adódóan nem segítik elő a közösségi gazdaság fejlődését;

21.  üdvözli, hogy a digitális forradalom a közösségi gazdasági alkalmazásokkal lehetővé tette az utasok számára az egybefüggő, multimodális jegyfoglalást és utazást egyetlen út keretében;

22.  felkéri a Bizottságot, hogy az új közlekedési technológiákkal (összekapcsolt járművek, autonóm járművek, integrált digitális jegykiadás, intelligens közlekedési rendszerek) kapcsolatos munkájába vonja be a közösségi gazdaságot is, tekintettel az azok közötti jelentős kölcsönhatásokra és természetes szinergiákra;

23.  hangsúlyozza, hogy a közlekedés területén a közösségi gazdaság jelentősen hozzájárul a biztonsághoz és a védelemhez (a felek egyértelmű azonosítása, kölcsönös értékelés, megbízható harmadik felek, az előírások ellenőrzése);

24.  emlékeztet arra, hogy a közösségi gazdaság modelljeinek sokszínűsége és a különböző ágazatokban kínált – más-más piaci jellemzőkkel bíró – termékek és szolgáltatások sokfélesége megnehezíti a tevékenységek osztályozását; hangsúlyozza azonban az egyértelmű különbségtevés szükségességét az uniós terminológiában az olyan közvetítő platformok között, amelyek nem termelnek profitot a felhasználók számára, és azok között, amelyek a (nyereségorientált) szolgáltatót hozzák kapcsolatba a vásárlóval, akár létezik munkaadó-munkavállaló kapcsolat a szolgáltató és a platform között, akár nem, elősegítendő a felek megfelelését az adózási és szociális kötelezettségeknek, továbbá a fogyasztóvédelem biztosítása érdekében; felhívja továbbá a Bizottságot a telekocsi, a közös gépkocsihasználat és a járműmegosztás szolgáltatásaival kapcsolatos terminológia egyértelmű meghatározására, megfelelő osztályozásuk biztosítása érdekében az uniós közlekedéspolitika vonatkozásában; sürgeti a Bizottságot, hogy szükség esetén terjesszen elő az uniós jogszabályok módosítására vonatkozó javaslatokat; sürgeti a Bizottságot, hogy indítson vizsgálatot a küszöbértékek szerepéről a közösségi gazdaságban, illetve a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges eljárások szabványosításának szükségességéről;

25.  felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket és folytassanak tapasztalatcserét a bevált adózási gyakorlatokról a közösségi gazdaság szolgáltatásaival kapcsolatos, a szürkegazdasághoz tartozó tevékenységek és adóelkerülés előfordulási lehetőségének csökkentése terén; hangsúlyozza a közösségi platformok kínálta lehetőséget az adózási átláthatóság javítására az elektronikus fizetési módszerek révén, továbbá ösztönzi a megfelelő, korszerű, szükségtelen terhektől mentes adófizetési megoldások kialakítását a közösségi gazdaságban; sürgeti a tagállamokat annak tisztázására, hogy mit tekintenek adóköteles és adómentes tevékenységnek, pl. a költségmegosztás tekintetében, és emlékeztet arra, hogy az adók megfizetését és a szociális védelmi kötelezettségek teljesítését annak a területnek a nemzeti jogszabályai szerint kell elvégezni, ahol a nyereség létrejön;

26.  akadálymentes hozzáférést szorgalmaz annak érdekében, hogy az idősebbek és a fogyatékossággal élők is részesülhessenek a közösségi gazdaság sokszínű kínálatából;

27.  üdvözli, hogy a közvetítő platformok új piaci dinamikát teremtettek az egymással, a meglévő piaci szereplőkkel és a korporatív struktúrákkal szembeni verseny révén, valamint a meglévő monopóliumok lebontása és újak létrejöttének megakadályozása által; elismeri azonban, hogy megfelelő és egyértelmű jogi keret nélkül fennállhat annak a kockázata, hogy a közvetítő platformok piaci erőfölényre tesznek szert, ami káros a gazdasági ökoszisztéma sokszínűségére nézve; ezért kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kísérjék figyelemmel a piaci folyamatokat, illetve azok gazdasági és szociális következményeit, kezeljék az egyértelmű piaci kudarcokat, és szükség esetén javasoljanak az európai vállalatok versenyképességének biztosítására szolgáló intézkedéseket az európai piacon, valamint teremtsenek kedvező piaci feltételeket a a mikro-, kis- és középvállalkozások számára;

28.  megjegyzi, hogy a digitalizáció és az adatok szabad áramlása jelentik a legalapvetőbb eszközt a közlekedési és turisztikai ágazatok megreformálása terén, és elismeri az adatok feletti rendelkezési jog és az azokhoz való hozzáférés jelentőségét; felkéri ezért a Bizottságot, hogy minden további késlekedés nélkül tegyen közzé ütemtervet a közpénzekből támogatott közlekedési adatok liberalizációjáról és a harmonizált szabványokról, a nagy mennyiségű adat feldolgozását igénylő innovációk és új közlekedési szolgáltatások nyújtásának fellendítése érdekében; hangsúlyozza a szabad adatáramlás, az adathordozhatóság és a piaci platformok közötti átjárhatóság biztosításának fontosságát;

29.  elismeri, hogy a közösségi platformok önszabályozó képessége szerepet játszhat az információs asszimetria által okozott problémák mérséklésében és más piaci kudarcok kiigazításában; kiemeli, hogy a közösségi gazdaság sok esetben önszabályozó intézkedéseket alkalmaz és a fogyasztók körében bizalomteremtő mechanizmusok kialakulását teszi lehetővé; kéri a Bizottságot, a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy térképezzék fel a szabad adatáramlás ösztönzésének lehetőségeit azoknak a cégeknek nyújtott lehetséges bürokratikus könnyítések révén, amelyek elegendő adatot szolgáltatnak a közpolitikai célkitűzések teljesítésének ellenőrzéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a közösségi gazdaság növekedését olyan intézkedésekkel, amelyek az állampolgárokat és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek csökkentésére irányulnak, és hozzáférést biztosítanak a finanszírozáshoz, beleértve a közösségi finanszírozást;

30.  hangsúlyozza, hogy az online közvetítők az uniós jogszabályok – köztük a fogyasztóvédelmi és versenyjogi jogszabályok – hatálya alá tartoznak, és kötelesek megfelelniük azoknak, ugyanakkor a közvetítőkre vonatkozó „biztonságos kikötő” adatvédelmi elvek alapvető fontosságúak az internet nyíltsága, az alapvető jogok, a jogbiztonság és a közlekedési ágazaton belül az innováció védelme szempontjából;

31.  támogatja a közösségi gazdaság gyors fejlesztését, és sürgeti a Bizottságot, hogy készítsen a piac dinamikáját megfigyelő és a közösségi gazdaság turisztikai és közlekedési ágazatokra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatását értékelő tanulmányokat;

32.  meggyőződése, hogy – különösen képzések révén – támogatni kell a turisztikai és a közlekedési ágazatokon belüli induló vállalkozásokat; hangsúlyozza, hogy egyedi képzésekre van szükség ahhoz, hogy a szakemberek a közösségi gazdaság modelljeihez igazodó digitális készségekre tegyenek szert, figyelembe véve az új követelményeket és a fogyasztók elvárásait;

33.  felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy lépjenek kapcsolatba a közösségi gazdaság, valamint a szolgáltatások felhasználói és nyújtói, illetve adott esetben a civil szervezetek és a szakszervezetek főbb képviselőivel az érintett felekkel folytatott párbeszéd és a hatásvizsgálati eljárások során, a közösségi gazdaság szolgáltatásai megfelelő integrációjának, illetve fejlődési lehetőségeinek biztosítása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy a Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság által a rövid távon kiadott szálláshelyekkel kapcsolatos szolgáltatások tekintetében tartott műhelytalálkozó-sorozat példáját felhasználva segítse elő a nemzeti és uniós intézmények, az iparág és a civil társadalom képviselői közötti véleménycserét, valamint a közösségi közlekedési szolgáltatások terén a bevált gyakorlatokból merítve szolgáljon iránymutatással a nemzeti szabályozásokhoz az olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a piaci hozzáférés javítása, a városi mobilitás vagy az adózás átláthatósága.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

11.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

39

7

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Tomasz Piotr Poręba, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Peter van Dalen, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Kateřina Konečná, Matthijs van Miltenburg, Henna Virkkunen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Stuart Agnew, Jiří Maštálka

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

39

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Dominique Riquet, Pavel Telička, Matthijs van Miltenburg

EFDD

Daniela Aiuto

GUE/NGL

Kateřina Konečná, Merja Kyllönen, Jiří Maštálka

PPE

Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Dieter-Lebrecht Koch, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Henna Virkkunen, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp

S&D

Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Jens Nilsson, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, David-Maria Sassoli, Claudia Țapardel, István Ujhelyi, Janusz Zemke

VERTS/ALE

Michael Cramer, Jakop Dalunde, Keith Taylor

7

-

ECR

Jacqueline Foster, Tomasz Piotr Poręba, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Peter van Dalen

EFDD

Peter Lundgren, John Stuart Agnew

0

0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellenszavazat

0  :  tartózkodik

(1)

HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

(2)

HL L 376., 2006.12.27., 36. o.


AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGI ZÁRÓSZAVAZÁS EREDMÉNYE

Az elfogadás dátuma

3.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

31

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Vicky Ford, Evelyne Gebhardt, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Eva Maydell, Marlene Mizzi, Jiří Pospíšil, Marcus Pretzell, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Edward Czesak, Roberta Metsola, Julia Reda, Lambert van Nistelrooij

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

Isabella De Monte, Angélique Delahaye


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

31

+

ECR

Edward Czesak, Daniel Dalton, Vicky Ford, Anneleen Van Bossuyt

EFDD

Marco Zullo

GUE/NGL

Dennis de Jong

PPE

Carlos Coelho, Angélique Delahaye, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Eva Maydell, Roberta Metsola, Jiří Pospíšil, Andreas Schwab, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mihai Ţurcanu, Lambert van Nistelrooij

S&D

Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Isabella De Monte, Evelyne Gebhardt, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Marlene Mizzi, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler

VERTS/ALE

Julia Reda, Igor Šoltes

1

-

ENF

Marcus Pretzell

3

0

ALDE

Dita Charanzová, Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat