Eljárás : 2016/0231(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0208/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0208/2017

Viták :

PV 13/06/2017 - 3
CRE 13/06/2017 - 3
PV 16/04/2018 - 20
CRE 16/04/2018 - 20

Szavazatok :

PV 14/06/2017 - 8.1
CRE 14/06/2017 - 8.1
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2018 - 6.6
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0256
P8_TA(2018)0097

JELENTÉS     ***I
PDF 1334kWORD 165k
6.6.2017
PE 592.423v03-00 A8-0208/2017

a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Gerben-Jan Gerbrandy

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0482),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0331/2016),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottsága 2017. március 22-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0208/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítja, vagy lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

Cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében foganatosítandó éghajlatpolitikai fellépésről, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet („a Párizsi Megállapodás végrehajtásáról szóló éghajlatpolitikai rendelet”) módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

Indokolás

A rendelet tartalmát jobban kifejezésre juttató új cím.

Módosítás  2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,

Módosítás3

Rendeletre irányuló javaslat

1 b bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az EU által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését is szolgálja. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.

(3)  A Tanács a Párizsi Megállapodást 2016. október 5-én ratifikálta, miután 2016. október 4-én az Európai Parlament ehhez megadta egyetértését. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, és célja, 2. cikke értelmében, hogy az éghajlatváltozás fenyegetésére adott globális választ megerősítse a fenntartható fejlődés keretein belül és a szegénység megszüntetésére tett erőfeszítések összefüggésében, többek között: a) a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2ºC alatt tartva az iparosodás előtti szinthez képest, egyúttal arra törekedve, hogy a hőmérsékletemelkedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklet feletti 1,5°C mértékre korlátozódjon, felismerve, hogy ez jelentősen csökkentené az éghajlatváltozás kockázatait és hatásait; b) az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésével, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésével és az üvegházhatású gázok alacsony szintű kibocsátásának ösztönzésével, az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül; c) a források áramlásának az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentésére és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlesztésre irányuló célokhoz való hozzáigazításával.”

 

A Párizsi Megállapodás továbbá előírja, hogy a részes feleknek fel kell lépniük az üvegházhatású gázok nyelői és tározói megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében, ideértve az erdőket is.

 

E jogalkotási javaslat az EU által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését is szolgálja. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik.

(4)  A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos zöld beruházási rendszereknek tehát, amelyek az alacsonyabb jövedelmű tagállamokban pénzügyi támogatást nyújtanak a kibocsátáscsökkentési projektekhez, ugyancsak meg kell szűnniük.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Környezetvédelmi Tanács 2009. október 21-i ülése támogatta azt az uniós célkitűzést, hogy – az Éghajlat-változási Kormányközi Testület véleménye szerint a fejlett országok mint csoport részéről szükséges kibocsátáscsökkentésekkel összefüggésben – az Unió 2050-ig az 1990. évi szinthez képest 80–95%-kal csökkenti a kibocsátásait.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tiszta energiára való áttéréshez szükség van a beruházók magatartásának megváltozására, továbbá olyan ösztönzőkre, amelyek a teljes szakpolitikai spektrumra kierjednek. Annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, az Unió kiemelten törekszik a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió létrehozására. Ennek eléréséhez szükséges az ambiciózus éghajlat-politikai fellépés e rendeleten keresztül megvalósuló folytatása, mint ahogy az is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában16 felvázolt más vonatkozásokban is előrehaladás történjen az energiaunió létrehozásában.

(5)  A tiszta energiára és a biogazdaságra való áttéréshez a teljes szakpolitikai spektrumban szükség van a beruházók magatartásának megváltozására, továbbá a kisebb tőkével rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a kisgazdaságok számára üzleti modelljeik átalakítására irányuló ösztönzőkre. Az Unió kiemelten törekszik a stabil és alkalmazkodóképes, az energiahatékonyságot prioritásként kezelő energiaunió létrehozására, amelynek célja, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, valamint hogy szigorú fenntarthatósági és kibocsátáscsökkentési politikákat alkalmazzon a fosszilis erőforrásokat helyettesítő bioalapú erőforrások használata érdekében. Ennek eléréséhez szükséges az ambiciózus éghajlat-politikai fellépés e rendeleten keresztül megvalósuló folytatása, mint ahogy az is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában16 felvázolt más vonatkozásokban is előrehaladás történjen az energiaunió létrehozásában.

__________________

__________________

16 COM(2015)80

16 COM(2015)0080

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat19 éves kötelező nemzeti határértékeken alapuló megközelítésmódját a 2021-től 2030-ig tartó időszakban is indokolt megtartani oly módon, hogy a csökkentési pálya minden tagállam esetében 2020-ban a 2016-tól 2018-ig tartó időszak éves átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátásával induljon, és 2030-ban az adott tagállamhoz rendelt határértékkel végződjön. Azon tagállamok esetében, amelyeknek a 406/2009/EK határozat szerinti határértéke pozitív, és a 2013/162/EU és a 2013/634/EU határozat szerint a 2017-től 2020-ig tartó időszakban nő az éves kibocsátási jogosultsága, indokolt a 2021. évi kibocsátási jogosultságot úgy kiigazítani, hogy az tükrözze a tárgyidőszak nagyobb kibocsátási képességét. Az Európai Tanács megállapította, hogy az Unión belüli közös erőfeszítések költséghatékonyságának biztosítása és az egy főre jutó kibocsátás terén 2030-ig elérendő konvergencia érdekében nagymértékben fokozni kell a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok meglévő rugalmassági mechanizmusainak hozzáférhetőségét és igénybevételét.

(9)  A 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat19 éves kötelező nemzeti határértékeken alapuló megközelítésmódját a 2021-től 2030-ig tartó időszakban is indokolt megtartani oly módon, hogy a csökkentési pálya minden tagállam esetében 2018-ban a 2016-tól 2018-ig tartó időszak éves átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátásával vagy a 2020. évi éves kibocsátási jogosultság értékével induljon, és 2030-ban az adott tagállamhoz rendelt határértékkel végződjön. A korai fellépés jutalmazása és az alacsonyabb beruházási kapacitással rendelkező tagállamok támogatása érdekében az uniós átlag alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállamok, amelyek a 2013–2020 közötti időszakban alacsonyabb kibocsátásokat mutatnak fel, mint a 2013–2020 közötti időszakra vonatkozó, a 406/2009/EK irányelv szerinti éves kibocsátási jogosultságuk, bizonyos feltételek mellett további kibocsátási egységeket kérjenek a tartalékból. Azon tagállamok esetében, amelyeknek a 406/2009/EK határozat szerinti határértéke pozitív, és a 2013/162/EU és a 2013/634/EU határozat szerint a 2017-től 2020-ig tartó időszakban nő az éves kibocsátási jogosultsága, indokolt a 2021. évi kibocsátási jogosultságot kiegészítőleg úgy kiigazítani, hogy az tükrözze a tárgyidőszak nagyobb kibocsátási képességét. Az Európai Tanács megállapította, hogy az Unión belüli közös erőfeszítések költséghatékonyságának biztosítása és az egy főre jutó kibocsátás terén 2030-ig elérendő konvergencia érdekében nagymértékben fokozni kell a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok meglévő rugalmassági mechanizmusainak hozzáférhetőségét és igénybevételét.

_________________

_________________

19 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

19 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  Annak érdekében, hogy az Uniót a karbonszegény gazdasághoz vezető pályára állítsa, ez a rendelet hosszú távú kibocsátáscsökentési pályát ír elő az e rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátások 2031-től való csökkentése céljából. A rendelet továbbá hozzájárul a Párizsi Megállapodás azon célkitűzésének eléréséhez, hogy az évszázad második felében az üvegházhatású gázok emberi eredetű forrásokból való kibocsátásai és a nyelők általi eltávolításai között egyensúly alakuljon ki.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  Az (EU) 2015/18141a európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott piaci stabilizációs tartalék teljes mértékű hatékonyságának megőrzése érdekében a kibocsátási egységek az e rendeletben rögzített rugalmasság igénybevétele következtében való, az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben nyilvántartott kibocsátási egységek mennyiségének csökkentését követő törlése nem tekinthető kibocsátási egységek a 2003/87/EK irányelv értelmében vett törlésének, amikor az (EU) 2015/1814 határozat értelmében meghatározzák az adott évben a szóban forgó határozat szerint forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát.

 

____________________________

 

1a  Az Európai Parlament és a Tanács 2015. október 6-i 2015/1814/EU határozata az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról (HL L 264., 2015.10.9., 1. o.).

Módosítás     11

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Több olyan uniós intézkedés is létezik, amely segíti a tagállamokat az éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és alapvető szerepet fog játszani az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátás szükséges mértékű csökkentésében. Ezek közé tartoznak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását, az épületek energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrásból előállított energiát, az energiahatékonyságot általában és a körforgásos gazdaságot szabályozó jogi aktusok csakúgy, mint az éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra igénybe vehető uniós finanszírozási eszközök.

(11)  Több olyan uniós intézkedés is létezik, amely segíti a tagállamokat az éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és alapvető szerepet fog játszani az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátás szükséges mértékű csökkentésében. Ezek közé tartoznak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását, az épületek energiahatékonyságának javítását, a megújuló energiaforrásból előállított energia növelését, az energiahatékonyság fokozását és a körforgásos gazdaság előmozdítását szabályozó jogi aktusok csakúgy, mint az éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra igénybe vehető uniós finanszírozási eszközök.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  E kibocsátáscsökkentés elérése érdekében és a mezőgazdasági ágazat szerepének maximalizálására törekedve a tagállamoknak támogatniuk kell a legnagyobb potenciállal rendelkező innovatív enyhítési intézkedéseket, ideértve az alábbiakat: szántóföldek átalakítása állandó gyepterületté; a mezőgazdasági földterületeken lévő sövények, pufferzónák és fák kezelése; új agrárerdészeti és fásítási rendszerek; a fakivágás és az erdőirtás megelőzése; csekély műveléssel járó vagy művelés nélküli direktvetés és a talajborítás/köztes kultúrák és haszonnövény-maradványok szántóföldi felhasználása; szén-dioxid-terhelési vizsgálat és talaj-/tápanyagkezelési tervek; fokozott nitrogénhatékonyság és a nitrifikáció megakadályozása; vizes élőhelyek/tőzeglápok helyreállítása és megőrzése; valamint az alacsonyabb kibocsátás érdekében kifinomultabb állattenyésztési, takarmányozási és állománykezelési módszerek.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b)  E rendelet – többek között a rugalmassági mechanizmusok révén is – ösztönzi az éghajlatra és az energiára vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban álló kibocsátáscsökkentéseket az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatok vonatkozásában, így az energiahatékonyság terén is. Mivel az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 75%-a az energiával függ össze, az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása és az energiamegtakarítás fontos szerepet játszik majd az ilyen kibocsátások csökkentésében. A nagyra törő energiahatékonysági politikák ezért nemcsak a fosszilis üzemanyagok behozatala tekintetében megvalósítandó megtakarítások kulcsát jelentik, hanem elősegítik az energiatakarékos technológiák egyre elterjedtebb alkalmazását az épületekben, az iparban és a közlekedésben, megerősítik a gazdasági versenyképességet, helyi szinten munkahelyeket teremtenek, valamint javítják az egészségügyi körülményeket és csökkentik az energiaszegénységet. A rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban hozott intézkedések idővel megtérülnek, hiszen költséghatékony módon segítik a tagállamokat az e rendelet keretében számukra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok teljesítésében. Fontos tehát, hogy e rendelet nemzeti ágazati politikáikba történő átültetése során a tagállamok az egyes ágazatban különös figyelmet szenteljenek az energiahatékonyság javítása tekintetében kínálkozó egyedi és különböző potenciális lehetőségekre.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

11 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11c)  A közlekedési szektor nem csupán az egyik fő üvegházhatásúgáz-kibocsátó ágazat, hanem 1990 óta az egyik leggyorsabban növekvő szektor is az energiafogyasztás terén. Ezért fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok további erőfeszítéseket tegyenek az energiahatékonyság javítása, a fenntartható közlekedési módokra való gyors átállás előmozdítása, valamint az ágazat nagyfokú karbonfüggőségének csökkentése érdekében. Az energiaszerkezetnek a közlekedési ágazatban az alacsony kibocsátású energia, például fenntartható bioüzemanyagok és elektromos járművek előmozdítása révén történő dekarbonizációja a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban hozzájárul a széndioxidkibocsátás-csökkentési célhoz. Ez elősegíthető az ágazat számára egyértelmű és hosszú távú keret biztosításával, amely biztonságot teremt, és amelyre beruházások alapozhatók.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

11 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11d)  Az energia- és ágazati szakpolitikák által az uniós és tagállami, éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásokra gyakorolt hatást közös, számszerűsítő módszerekkel kell értékelni, hogy hatásuk átlátható és ellenőrizhető legyen.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  [A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről] szóló [...] rendelet meghatározza a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések elszámolásának szabályait. Miközben e rendelet környezeti hatásait, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért csökkentések mértékét befolyásolja a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével legfeljebb megegyező mennyiségnek az [...] rendelet alapján történő figyelembevétele, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a kötelezettségeik teljesítése szempontjából szükség esetén az említett összelnyeléseknek megfelelő, legfeljebb 280 millió tonna nagyságú, a tagállamok között a III. mellékletben található értékeknek megfelelően szétosztott maximális mennyiség erejéig rugalmassági mechanizmust vegyenek igénybe. Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszintek naprakésszé tételére, a Bizottságot a 7. cikkel összefüggésben fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az említett cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusba beépítik a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulását. E jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottságnak a rendelkezésre álló adatok – és különösen az előrejelzések szerinti és a tényleges betakarított mennyiségek egymásnak való megfelelése – alapján értékelnie kell a gazdálkodás alatt álló erdőterületek figyelembevételének megbízhatóságát. Emellett e rendelet keretében azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű éves kibocsátásjogosultsági egységet önkéntesen töröljenek annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget az [...] rendeletnek való megfelelés értékelése szempontjából figyelembe lehessen venni.

(12)  [A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről] szóló [...] rendelet meghatározza a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések elszámolásának szabályait. Miközben e rendelet környezeti hatásait, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért csökkentések mértékét befolyásolja a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez, a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez és adott esetben a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekhez kapcsolódó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével legfeljebb megegyező mennyiségnek az [...] rendelet alapján történő figyelembevétele, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a kötelezettségeik teljesítése szempontjából szükség esetén az említett összelnyeléseknek megfelelő, legfeljebb 190 millió tonna nagyságú, a tagállamok között a III. mellékletben található értékeknek megfelelően szétosztott maximális mennyiség erejéig rugalmassági mechanizmust vegyenek igénybe. Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszintek naprakésszé tételére, a Bizottságot a 7. cikkel összefüggésben fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az említett cikkben meghatározott 190 millió tonna maximális mennyiségre vonatkozó rugalmassági mechanizmusba beépítik a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória kiegyensúlyozott hozzájárulását. E jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottságnak a rendelkezésre álló adatok – és különösen az előrejelzések szerinti és a tényleges betakarított mennyiségek egymásnak való megfelelése – alapján értékelnie kell a gazdálkodás alatt álló erdőterületek figyelembevételének megbízhatóságát. Emellett e rendelet keretében azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű éves kibocsátásjogosultsági egységet önkéntesen töröljenek annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget az [...] rendeletnek való megfelelés értékelése szempontjából figyelembe lehessen venni.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  A mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó összetett uniós célkitűzések – köztük az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás, a levegőminőség, a biológiai sokszínűség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és a vidéki gazdaságok támogatása – kölcsönösen koherens módon történő elérése az uniós intézkedésekkel támogatott beruházások és ösztönzők – például a KAP – megváltoztatását teszi majd szükségessé. Alapvetően fontos, hogy e rendelet figyelembe vegye az uniós erdőgazdálkodási stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulásra irányuló célt annak érdekében, hogy előmozdítsa az uniós biogazdaság versenyképes és fenntartható faellátását, a tagállamok nemzeti erdészeti politikáit és az Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiáját, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós stratégiát.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

Recital 13

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tagállamok éves kibocsátási jogosultságának teljesítésére vonatkozó ellenőrzések elvégzéséhez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, az e rendelettel kapcsolatos éves bejelentési és értékelési követelményeket az 525/2013/EU rendelet érintett cikkeibe kell beépíteni, ami a rendelet módosítását igényli. A rendelet módosításának azt is biztosítania kell, hogy a tagállamok által a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények értékelése továbbra is évenként, az uniós szakpolitikákban és intézkedésekben elért eredmények, valamint a tagállamoktól származó információk figyelembevételével történjen. Az értékelés keretében minden második évben azt is indokolt megvizsgálni, hogy az Unió milyen mértékben jutott közelebb a csökkentési kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, a tagállamok pedig kötelezettségeik teljesítéséhez. A levonásokat azonban csak ötévenként indokolt figyelembe venni annak érdekében, hogy az [...] rendeletnek megfelelően a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó potenciális hozzájárulások is beszámíthatók legyenek. Mindez nem érinti a Bizottság azon feladatát, hogy biztosítsa az e rendeletből fakadó tagállami kötelezettségek teljesítését, mint ahogy a Bizottságnak azt a jogkörét sem, hogy ebből a célból kötelezettségszegési eljárásokat indítson.

(13)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tagállamok éves kibocsátási jogosultságának teljesítésére vonatkozó ellenőrzések elvégzéséhez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, az e rendelettel kapcsolatos éves bejelentési és értékelési követelményeket az 525/2013/EU rendelet érintett cikkeibe kell beépíteni, ami a rendelet módosítását igényli. A rendelet módosításának azt is biztosítania kell, hogy a tagállamok által a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények értékelése továbbra is évenként, az uniós szakpolitikákban és intézkedésekben elért eredmények, valamint a tagállamoktól származó információk figyelembevételével történjen. Az értékelés keretében minden második évben azt is indokolt megvizsgálni, hogy az Unió milyen mértékben jutott közelebb a csökkentési kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, a tagállamok pedig kötelezettségeik teljesítéséhez. Kétévente teljes megfelelőségi ellenőrzést kell végrehajtani. A kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó, a(z) [...] rendeletnek megfelelő potenciális hozzájárulás alkalmazását a szóban forgó rendeletben megállapított időközönként kell fontolóra venni. Mindez nem érinti a Bizottság azon feladatát, hogy biztosítsa az e rendeletből fakadó tagállami kötelezettségek teljesítését, mint ahogy a Bizottságnak azt a jogkörét sem, hogy ebből a célból kötelezettségszegési eljárásokat indítson.

Módosítás     19

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  Tekintettel arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatok az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak több mint a felét adják, a kibocsátáscsökkentésre irányuló politikák ezen ágazatokban nagy jelentőséggel bírnak az Unió által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából. Ezért az e rendelet értelmében végzett ellenőrzésnek, jelentéstételnek és nyomonkövetési eljárásoknak teljes mértékben átláthatóknak kell lenniük. A tagállamoknak és a Bizottságnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenniük az e rendelet betartására vonatkozó információkat, valamint biztosítaniuk kell az érdekelt felek és a nyilvánosság megfelelő bevonását a rendelet felülvizsgálatának folyamatába. A Bizottságot arra is ösztönzik, hogy hozzon létre hatékony és átlátható rendszert a bevezetett rugalmassági mechanizmusok eredményeinek ellenőrzésére.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az összes kibocsátáscsökkentés általános értelemben vett költséghatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok éves kibocsátási jogosultságuk egy részét átadják másik tagállamnak. Ezek az átadások kölcsönösen megfelelő módszerekkel, például árverések útján, ügynökként eljáró piaci közvetítők igénybevételével vagy kétoldalú megállapodások megkötésével hajthatók végre, és gondoskodni kell velük összefüggésben az ügyletek átláthatóságáról.

(14)  Az összes kibocsátáscsökkentés általános értelemben vett költséghatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok éves kibocsátási jogosultságuk egy részét tartalékba helyezzék vagy kölcsönvegyék. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok éves kibocsátási jogosultságuk egy részét átadják másik tagállamnak. Ezek az átadások kölcsönösen megfelelő módszerekkel, például árverések útján, ügynökként eljáró piaci közvetítők igénybevételével vagy kétoldalú megállapodások megkötésével hajthatók végre, és gondoskodni kell velük összefüggésben az ügyletek átláthatóságáról.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja, hogy támogassa a fenntartható fejlődést, és segítse Európa környezeti állapotának jelentős mértékű mérhető javulását azáltal, hogy a döntéshozók, a közintézmények és a nyilvánosság számára aktuális, célzott, releváns és megbízható információkat nyújt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek – éves munkaprogramjával összhangban – segítenie kell a Bizottság munkáját.

(15)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja, hogy támogassa a fenntartható fejlődést, és segítse Európa környezeti állapotának jelentős mértékű mérhető javulását azáltal, hogy a döntéshozók, a közintézmények és a nyilvánosság számára aktuális, célzott, releváns és megbízható információkat nyújt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek – éves munkaprogramjával összhangban – segítenie kell a Bizottság munkáját és közvetlenül és hatékonyan hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás jelentette kihívások kezeléséhez.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Annak érdekében, hogy a tagállamok éves kibocsátási határértékeit szabályozó 4. cikk végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási jogkört kell ruházni. Ezt a jogkört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek21 megfelelően kell gyakorolni.

(17)  A Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján fel kell hatalmazni arra, hogy e rendelet kiegészítéseképpen jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza a tagállamokra vonatkozó éves kibocsátási jogosultságokat.

_________________

 

21 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

 

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is.

(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is.

 

A Párizsi Megállapodás teljesítése érdekében szükséges, hogy az Unió fokozatosan egyre nagyobb erőfeszítéseket tegyen, és ötévente olyan hozzájárulásokat terjesszen elő, amelyek a lehető legambiciózusabb törekvését tükrözik.

 

A felülvizsgálat során ezért figyelembe kell venni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak az 1990-es adatokhoz képest 2050-ig 80–95%-kal történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzést, valamint a Párizsi Megállapodás azon célkitűzését, hogy a különböző forrásokból származó, emberi eredetű kibocsátások és az üvegházhatást okozó gázok nyelők általi eltávolítása egyensúlyba kerüljön az évszázad második felében. Ezt a rendelkezésre álló legjobb tudományos eredményekre és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előkészítő jelentésére kell alapozni.

 

A tagállamok által 2031-től teljesítendő kibocsátás-csökkentések felülvizsgálata során figyelembe kell venni a méltányosság és a költséghatékonyság elvét.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a tagállamok által megteendő minimális hozzájárulásokkal összefüggő kötelezettségeket, valamint az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásának és a minimális hozzájárulások megtételében a tagállamok által elért eredmények értékelésének szabályait állapítja meg.

Ez a rendelet a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a tagállamok által megteendő minimális hozzájárulásokkal összefüggő kötelezettségeket, valamint az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásának és a minimális hozzájárulások megtételében a tagállamok által elért eredmények értékelésének szabályait állapítja meg. Megköveteli, hogy a tagállamok csökkentsék a 2. cikkben említett üvegházhatásúgáz-kibocsátásaikat azon uniós célkitűzés teljesítése érdekében, amely szerint 2030-ig a 2005-ös szinthez képest méltányos és költséghatékony módon legalább 30% csökkentést kell elérni.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E rendelet általános célja átmenet biztosítása a karbonszegény gazdaságra történő átálláshoz olyan kiszámítható, hosszú távú ütemterv bevezetése révén, amelynek célja az üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak 2050-ig az 1990-es szinthez képest 80 és 95% közé eső mértében való csökkentése.

Módosítás     27

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  E rendelet alkalmazásában az IPPC szerinti „1.A.3.A polgári repülés” forráskategóriából származó szén-dioxid-kibocsátást nullának kell tekinteni.

(3)  E rendelet alkalmazásában a 2003/87/EK irányelv hatálya alá tartozó, az IPPC szerinti „1.A.3.A polgári repülés” forráskategóriából származó szén-dioxid-kibocsátást nullának kell tekinteni.

Módosítás     28

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Ez a rendelet az IPCC „1.A.3.D. navigáció” forráskategóriájába tartozó szén-dioxid-kibocsátásokra vonatkozik, amelyek nem esnek a 2003/87/EK irányelv hatálya alá.

Indokolás

A szállításból származó kibocsátásoknak csak akkor szabad e rendelet hatálya alá esniük, ha a kibocsátáskereskedelmi rendszer tárgyát képezik.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. cikk

4. cikk

A 2021-től 2030-ig tartó időszak éves kibocsátásszintjei

A 2021-től 2030-ig tartó időszak éves kibocsátásszintjei

(1)  A 2030. évben az üvegházhatásúgáz-kibocsátását minden tagállam legalább a (3) bekezdés alapján meghatározott 2005. évi kibocsátásának az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott százalékkal módosított értékére korlátozza.

(1)  A 2030. évben az üvegházhatásúgáz-kibocsátását minden tagállam legalább a (3) bekezdés alapján meghatározott 2005. évi kibocsátásának az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott százalékkal módosított értékére korlátozza.

(2)  Az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokra és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti kiigazításra is tekintettel, valamint a 406/2009/EK határozat 7. cikkének alkalmazása miatti levonások figyelembevételével minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2021-től 2029-ig tartó időszak minden egyes évében legfeljebb az egyfelől a (3) bekezdés alapján meghatározott 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlaga által 2020-ra, másfelől az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott határérték által 2030-ra kijelölt két értékre illeszkedő lineáris pálya által kijelölt mennyiségnek feleljen meg.

(2)  Az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokra és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti kiigazításra is tekintettel, valamint a 406/2009/EK határozat 7. cikkének alkalmazása miatti levonások figyelembevételével minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2021-től 2029-ig tartó időszak minden egyes évében legfeljebb vagy a (3) bekezdés alapján meghatározott 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlaga által 2018-ra megadott értékkel, vagy a 406/2009/EK rendelet 3. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke értelmében 2020-ra meghatározott éves kibocsátási jogosultsággal – a kettő közül az alacsonyabbat alkalmazva – induló, és az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott határérték által 2030-ra kijelölt értékkel záruló lineáris pálya által kijelölt mennyiségnek feleljen meg.

(3)  A Bizottság végrehajtási aktus elfogadásával megállapítja az (1) és a (2) bekezdésben a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási jogosultságok tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett értékét. A végrehajtási aktus céljára a Bizottság átfogó módon áttekinti a 2005. évre és a 2016–2018. időszakra vonatkozóan a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 7. cikke alapján bejelentett legfrissebb nemzeti jegyzékadatokat.

(3)  A Bizottság a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az (1) és a (2) bekezdésben a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási jogosultságok tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett értékét. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok céljára a Bizottság átfogó módon áttekinti a 2005. évre és a 2016–2018. időszakra vonatkozóan a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 7. cikke alapján bejelentett legfrissebb nemzeti jegyzékadatokat.

(4)  A Bizottság a végrehajtási aktusban a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése alapján bejelentett százalékok figyelembevételével megállapítja továbbá a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok 9. cikk szerinti megfelelése érdekében figyelembe vehető mennyiségeket. Ha az összes tagállam mennyiségének összege nagyobb 100 milliónál, minden egyes tagállam mennyiségét arányos módon csökkenteni kell úgy, hogy a kiadódó összeg ennél az értéknél ne legyen nagyobb.

(4)  A Bizottság e felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése alapján bejelentett százalékok figyelembevételével megállapítja továbbá a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok 9. cikk szerinti megfelelése érdekében figyelembe vehető mennyiségeket. Ha az összes tagállam mennyiségének összege nagyobb 100 milliónál, minden egyes tagállam mennyiségét arányos módon csökkenteni kell úgy, hogy a kiadódó összeg ennél az értéknél ne legyen nagyobb.

(5)  A végrehajtási aktust a 13. cikkben meghatározott vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni.

 

Indokolás

Átszövegezés a felhatalmazáson alapuló jogi aktusra.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. cikk

 

Hosszú távú kibocsátáscsökkentési pálya 2031-től

 

Amennyiben a 14. cikk (2) bekezdésében említett első felülvizsgálat (vagy az azt követő bármely felülvizsgálat) során más döntés nem születik, úgy a 2031 és 2050 közötti időszakban minden tagállam minden évben folyamatosan csökkenti az e rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatású gázok kibocsátását. Minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2031 és 2050 közötti időszakban egyetlen évben sem haladja meg a lineáris pálya szerint meghatározott szintet, amely a 2030-ra meghatározott éves kibocsátási jogosultságától indul és az időszak végén, 2050-ben az adott tagállamban 2005-ben mért szinthez képest 80%-kal alacsonyabb szinten zárul.

 

A Bizottság a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben megállapítja az (2) és a (2) bekezdésben a 2031-től 2050-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozó éves kibocsátási jogosultságok „tonna szén-dioxid-egyenértékben” kifejezett értékét.

Indokolás

Átszövegezés a felhatalmazáson alapuló jogi aktusra.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

5. cikk

5. cikk

Az éves határértékek teljesítése szempontjából figyelembe vehető rugalmassági mechanizmusok

Az éves határértékek teljesítése szempontjából figyelembe vehető rugalmassági mechanizmusok

(1)  A tagállamok élhetnek az e cikk (2)–(6) bekezdésében, valamint a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokkal.

(1)  A tagállamok élhetnek az e cikk (2)–(6) bekezdésében, valamint a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokkal.

(2)  A 2021-től 2029-ig tartó időszak éveiben a tagállam a következő évi éves kibocsátási jogosultságából legfeljebb 5%-nak megfelelő mennyiséget kölcsön vehet.

(2)  A 2021-től 2025-ig tartó időszak éveiben bármely tagállam a következő évi éves kibocsátási jogosultságából legfeljebb 10%-nak megfelelő mennyiséget kölcsön vehet. A 2026-tól 2029-ig tartó időszak éveiben a tagállam a következő évi éves kibocsátási jogosultságából legfeljebb 5%-nak megfelelő mennyiséget kölcsön vehet.

(3)  Az a tagállam, amelynek egy adott évi üvegházhatásúgáz-kibocsátása – az e cikk és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – kisebb az adott évi éves kibocsátási jogosultságánál, éves kibocsátási jogosultságának e fennmaradó részét átviheti a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire.

(3)  Az a tagállam, amelynek egy adott évi üvegházhatásúgáz-kibocsátása – az e cikk és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – kisebb az adott évi éves kibocsátási jogosultságánál, a 2021 és 2025 közötti időszakban, 2025-ig bármely évben átviheti éves kibocsátási jogosultságának fennmaradó részét a következő év(ek)re, de legfeljebb éves kibocsátási jogosultsága 10%-ának erejéig. A 2021 és 2025 közötti időszakban, 2030-ig bármely tagállam átviheti éves kibocsátási jogosultságának fennmaradó részét a következő év(ek)re, de legfeljebb éves kibocsátási jogosultsága 5%-ának erejéig.

(4)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának legfeljebb 5%-át átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.

(4)  A 2021 és 2025 közötti időszakban bármely tagállam átruházhatja az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának legfeljebb 5%-át, a 2026 és 2030 közötti időszakban pedig legfeljebb 10%-át más tagállamokra. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.

(5)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának az üvegházhatásúgáz-kibocsátása felett – a (2)(4) bekezdés és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – fennmaradó részét átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.

(5)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának az üvegházhatásúgáz-kibocsátása felett – a 6. cikk (2–4) bekezdései szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – fennmaradó részét átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.

 

(5a)  Olyan tagállam, amelynek kibocsátásai a tervezett átruházás időpontjában már túllépik éves kibocsátási jogosultságát, e jogosultság semmilyen részét sem ruházhatja át.

(6)  A tagállamok a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából mennyiségi korlátozás nélkül – de a többszöri elszámolás kizárásával – felhasználhatják a 2003/87/EK irányelv 24a. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott, projektekből származó kereteket.

(6)  A tagállamok a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából mennyiségi korlátozás nélkül – de a többszöri elszámolás kizárásával – felhasználhatják a 2003/87/EK irányelv 24a. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott, projektekből származó kereteket. A tagállamok ilyen projektekhez ösztönzést nyújthatnak magán–magán és állami–magán partnerségek számára.

Módosítás     32

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az ebben a cikkben és a II. mellékletben meghatározott rugalmassági intézkedéshez való hozzáférés attól függ, hogy az érintett tagállamok vállalnak-e intézkedéseket más ágazatokban, amelyekben eddig elégtelen eredményeket értek el. A Bizottság a 12. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával egészíti ki ezt az irányelvet, amelyben 2019. december 31-ig meghatározza az ilyen intézkedések és ágazatok listáját.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Legfeljebb 280 millió darab, a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó elnyelés további felhasználása

Legfeljebb 190 millió darab nettó elnyelés további felhasználása a földhasználati, a földhasználat-megváltoztatási és az erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület” és „gazdálkodás alatt álló gyepterület” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:

(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál – beleértve az 5. cikk (3) bekezdése szerint tárolt kibocsátási jogosultságokat is –, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, „gazdálkodás alatt álló gyepterület”, adott esetben a „gazdálkodás alatt álló vizes élőhely”, valamint a (2) bekezdés szerint elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tárgyát képező „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:

 

-a)  a tagállam 2019. január 1-ig cselekvési tervet terjeszt a Bizottság elé, amelyben ismerteti az éghajlati szempontból hatékony mezőgazdasági termelésre, a földhasználati és az erdőgazdálkodási ágazatokra vonatkozó intézkedéseket (közöttük az uniós finanszírozás felhasználását is, amennyiben erre sor kerül), és kimutatja, hogy ezek az intézkedések mennyiben járulnak hozzá az üvegházhatásúgáz-kibocsátások e rendelet keretében történő csökkentéséhez és a(z) [...LULUCF...] rendelet 4. cikkében foglalt követelmények meghaladásához a 2021 és 2030 közötti időszak vonatkozásában;

a) a 2021-től 2030-ig tartó időszak összes éve vonatkozásában figyelembe vett mennyiségek összege nem nagyobb a tagállam vonatkozásában a III. mellékletben megadott értéknél;

a) a 2021-től 2030-ig tartó időszak összes éve vonatkozásában figyelembe vett mennyiségek összege nem nagyobb a tagállam vonatkozásában a III. mellékletben megadott értéknél;

b) a mennyiség a(z) [...LULUCF...] rendelet 4. cikke alapján a tagállam által teljesítendő követelményekhez képest többletet képez;

b) a mennyiség a(z) [...LULUCF...] rendelet 4. cikke alapján a tagállam által teljesítendő követelményekhez képest a [...] [LULUCF] rendelet 12. cikkében előírt ötéves időszak folyamán;

c) a tagállam a(z) [...LULUCF...] rendelet alapján nem vett át több nettó elnyelést más tagállamoktól, mint amennyit átadott; és

c) a tagállam a(z) [...LULUCF...] rendelet alapján nem vett át több nettó elnyelést más tagállamoktól, mint amennyit átadott; és

d) a tagállam teljesítette a(z) [...LULUCF...] rendelet követelményeit.

d) a tagállam teljesítette a(z) [...LULUCF...] rendelet követelményeit.

 

A Bizottság véleményt adhat ki a tagállamok által a (-a) pontnak megfelelően benyújtott cselekvési tervekről.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszinteknek a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján történő naprakésszé tételére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulásának figyelembevétele érdekében e cikk 12. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása útján módosítsa e cikk (1) bekezdését.

(2)  Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszinteknek a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján történő naprakésszé tételére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória kiegyensúlyozott hozzájárulásának figyelembevétele érdekében e cikk 12. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása útján módosítsa e cikk (1) bekezdését. és a III. mellékletben foglalt elszámolási kategóriákat, nem lépve túl az e rendelet 7. cikke alapján rendelkezésre álló 190 millió euró teljes összeget.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2027. és a 2032. évben ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál:

(1)  A Bizottság kétévente ellenőrzi, hogy a tagállamok megfelelnek-e e rendeletnek. Ha a 2027. és a 2032. évben ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, akkor a következő intézkedések alkalmazandók:

a)  a 11. cikk alapján elfogadott intézkedésekkel összhangban a tagállam rákövetkező évi kibocsátásértékét meg kell növelni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban többletként jelentkező, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett mennyiség 1,08-szorosával; és

a)  a 11. cikk alapján elfogadott intézkedésekkel összhangban a tagállam rákövetkező évi kibocsátásértékét meg kell növelni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásban többletként jelentkező, tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett mennyiség 1,08-szorosával; és

b)  mindaddig, amíg nem teljesíti e rendelet követelményeit, a tagállam ideiglenesen nem adhatja át éves kibocsátási jogosultságának egyetlen részét sem másik tagállamnak. Ennek a tilalomnak a központi tisztviselő a 11. cikkben említett kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben érvényt szerez.

b)  mindaddig, amíg nem teljesíti e rendelet követelményeit, a tagállam ideiglenesen nem adhatja át éves kibocsátási jogosultságának egyetlen részét sem másik tagállamnak. Ennek a tilalomnak a központi tisztviselő a 11. cikkben említett kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben érvényt szerez.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. cikk

 

A korai fellépés tartaléka

 

(1)  A 2020 előtti korai fellépés beszámítása érdekében valamely tagállam kérésére az éves kibocsátási jogosultságok legfeljebb 70 millió tonna összesített mennyisége figyelembe veendő a 2026 és 2030 közötti időszakban az e rendelet 9. cikke szerinti utolsó megfelelőségi ellenőrzés céljaira azzal a feltétellel, hogy:

 

a)  az adott tagállamnak a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (2) bekezdésével és 10 cikkével összhangban meghatározott összes éves jogosultsága meghaladja a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó összes ellenőrzött üvegházhatásúgáz-kibocsátását;

 

b)  az adott tagállam egy főre eső GDP-je 2013-ban piaci az EU átlaga alatt van;

 

c)  az adott tagállam a lehető legnagyobb mértékben felhasználta a 6. és 7. cikkekben említett rugalmassági eszközöket a II. és III. mellékletben előírt szintek elérésére;

 

d)  az adott tagállam a lehető legnagyobb mértékben felhasználta az 5. cikk (2) és (3) bekezdésében említett rugalmassági eszközöket, és nem ruházott át másik tagállamra kibocsátási jogosultságokat az 5. cikk (4) és (5) bekezdése szerint; és

 

e)  az Európai Unió teljesíti a rá vonatkozó, az 1. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzést.

 

(2)  Az (1) bekezdésben említett teljes összegből valamely tagállam esetében a megfelelőség szempontjából figyelembe vehető legmagasabb összeget részarányosan kell megállapítani, egyrészt a tagállam 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozó összes éves kibocsátási jogosultságai és a tagállam ugyanerre az időszakra vonatkozó összes ellenőrzött üvegházhatásúgáz-kibocsátása közötti különbség, másrészt a 2013 és 2020 közötti időszakban az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumot teljesítő összes tagállam éves kibocsátási jogosultságai és az e tagállamok ugyanerre az időszakra vonatkozó összes ellenőrzött üvegházhatásúgáz-kibocsátása közötti különbség alapján.

 

Az éves kibocsátási jogosultságok és az ellenőrzött üvegházhatásúgáz-kibocsátások meghatározása a (3) bekezdésben foglaltak szerint történik.

 

(3)  A Bizottság a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyekben minden tagállamra vonatkozóan tonna szén-dioxid-egyenértékben megállapítja a legmagasabb részarányokat. A Bizottság e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok céljára a 406/2009/EK határozat 3. cikkének (2) bekezdésével és 10. cikkével összhangban meghatározott éves kibocsátási jogosultságokat és a 2013 és 2020 közötti időszakra vonatkozóan a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet alapján bejelentett felülvizsgált jegyzékadatokat használja fel.

Indokolás

Előfordulhat, hogy a Bizottság által a jogosultságok kiosztására vonatkozóan javasolt szabályok nem ismerik el kellőképpen egyes tagállamok 2020 előtt foganatosított korai fellépését. Különösen érinti ez azon tagállamokat, amelyek egy főre eső GDP-je alacsonyabb az uniós átlagnál, ami azt tükrözi, hogy beruházási kapacitásaik szerényebbek. A korai fellépés tekintetében javasolt tartalék jutalmazza a korai fellépést, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kiegészítő jogosultságokat használhassanak fel a megfelelés ellenőrzése során, amennyiben más rugalmassá eszközök nem bizonyulnak elégségesnek. A valamely tagállam rendelkezésére bocsátható kiegészítő jogosultságok relatív összegét annak függvényében kell meghatározni, hogy az adott tagállam mennyiben teljesítette túl a rá vonatkozó 2020-as célkitűzést.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az e rendelet IV. mellékletben felsorolt tagállamok 2021. évi kibocsátási jogosultságát meg kell növelni az ugyanott megadott mennyiséggel.

(2)  Az e rendelet IV. mellékletben felsorolt tagállamok 2021. évi kibocsátási jogosultságát meg kell növelni az ugyanezen mellékletben foglalt mennyiséggel, amely az összes tagállamra kiterjedően 39,14 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket képvisel.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék

Európai nyilvántartás

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását, ideértve az éves kibocsátási jogosultságokat, az e rendelet 4–7. cikkében foglalt rugalmassági mechanizmusok igénybevételét, az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelést és az e rendelet 10. cikke értelmében a tárgyi hatályban bekövetkező változásokat is. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a szükséges esetekben letiltja a megfelelő ügyleteket. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(1)  A Bizottság az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását. A Bizottság e célból a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el különösen az éves kibocsátási jogosultságok, az e rendelet 4–7. cikkében foglalt rugalmassági mechanizmusok, a 9. cikke szerinti megfelelés és a tárgyi hatályban bekövetkező változások tekintetében. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a szükséges esetekben letiltja a megfelelő ügyleteket. Az európai nyilvántartási rendszer átláthatóan működik, és tartalmaz minden lényeges információt a kibocsátási egységek tagállamok közötti átruházásáról. Az erre vonatkozó adatokat egy erre a célra létrehozott, a Bizottság által működtetett weboldalon keresztül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

Indokolás

A kibocsátási jogosultságok tagállamok közötti átadásával kapcsolatos átláthatóság javítása és technikai kiigazítás.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az (1) bekezdés végrehajtása érdekében e rendelet 12. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el.

törölve

Indokolás

Technikai kiigazítás, a felhatalmazáson alapuló jogi aktus ugyanis a 11. cikk (1) bekezdésébe épül be.

Módosítás     42

Rendeletre irányuló javaslat

11 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11a. cikk

 

Az uniós finanszírozás éghajlatra gyakorolt hatásai

 

A Bizottság átfogó ágazatközi tanulmányt készít az uniós költségvetésből vagy más módon az uniós jognak megfelelően, az éghajlatváltozás mérséklése érdekében nyújtott finanszírozás hatásairól.

 

A Bizottság 2019. január 1-ig jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tanulmány megállapításairól, amelyet szükség esetén olyan jogalkotási javaslatok kísérnek azzal a céllal, hogy felfüggesszenek az Unió szén-dioxid-kibocsátáscsökkentési célkitűzéseivel vagy szakpolitikáival nem összeegyeztethető uniós finanszírozást. A jelentés részét képezi a kötelező előzetes éghajlati összeegyeztethetőségi vizsgálatra irányuló javaslat is, amely 2020. január 1-től kezdődően minden új uniós beruházásra alkalmazandó, és tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy az eredményeket hozzáférhető és átlátható módon tegyék közzé.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében és 11. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, e rendelet hatálybalépésekor kezdődő hatállyal.

(2)  A Bizottságnak az e rendelet 4 cikkének (3) bekezdésében, 4a. cikkében, 6. cikkének (3a) bekezdésében, 7. cikkének (2) bekezdésében, valamint 9a. és 11. cikkeiben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása a(z) … [az e rendelet hatálybalépésének napja]-tól számított ötéves időszakra érvényes. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt nem ellenzi a meghosszabbítást, úgy az további ötéves időtartamra hallgatólagosan meghosszabbodik.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A 7. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk szerinti felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács a 4. cikk (3) bekezdésében, a 4a. cikkben, a 6. cikk (3a) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésében, valamint a 9a. és a 11. cikkekben említett felhatalmazást bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A 7. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  A 4. cikk (3) bekezdése, a 4a. cikk, a 6. cikk (3a) bekezdése, a 7. cikk (2) bekezdése, valamint a 9a. és a 11. cikkek értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13. cikk

törölve

Bizottsági eljárás

 

(1)   A Bizottság munkáját az 525/2013/EU rendelettel létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében bizottságnak minősül.

 

(2)   E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

 

Indokolás

A végrehajtási jogi aktusok törléséhez kapcsolódik.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1)  A Bizottság a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó fakultatív párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt tesz közzé, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. A közleménynek különösen meg kell vizsgálnia, hogy az e rendeletben előírt kötelezettségek megfelelők-e a fent nevezett célok elérése szempontjából, továbbá hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok – közöttük az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó rendelkezések –, illetve a mezőgazdasággal és a közlekedéssel kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e az EU üvegházhatásúgáz-csökkentési kötelezettségvállalásával.

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.

(2)  A Bizottság 2024. február 28-ig, majd a Párizsi Megállapodás végrehajtásának 2023-as első globális értékelését és a későbbi globális értékelésektől számított hat hónapos időszakokon belül jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez. A jelentést indokolt esetben a tagállamok minumum-hozzájárulásainak növelésére vonatkozó jogalkotási javaslatok is kísérhetik.

 

A tagállamok által 2031-től teljesítendő kibocsátás-csökkentések felülvizsgálata során figyelembe kell venni a méltányosság és a költséghatékonyság elvét.

 

A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a Párizsi Megállapodás célkitűzéseinek elérése tekintetében az Unió és harmadik országok elért haladást, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való hosszú távú átállást támogató magántőke felkutatásában és fenntartásában elért eredményeket.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

15 a cikk (új)

2015/1814/EU határozat

1 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

15a. cikk

 

Az (EU) 2015/1814 határozat módosítása

 

A (KKBP) 2015/1814 határozat 1. cikkének (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„(4)  A Bizottság az adott évben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes számát a következő év május 15-ig teszi közzé.   Az adott évben forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes száma a 2008. január 1-je óta eltelt időszakban kiutalt kibocsátási egységek összesített száma, beleértve a szóban forgó időszakban a 2003/87/EK irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében kiutalt kibocsátási egységek számát és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények által az adott év december 31-ig a kibocsátások tekintetében nemzetközi jóváírás igénybevételére vonatkozóan gyakorolt jogokat, valamint levonva az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó létesítmények 2008. január 1. és az adott év december 31. közötti ellenőrzött kibocsátásának tonnában kifejezett összesített mennyiségét, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 217/...* rendelete 6. cikkének (1) bekezdése értelmében törölt kibocsátási egységektől eltérő, a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése értelmében törölt kibocsátási egységek számát, valamint a tartalékban található kibocsátási egységek számát. Nem kell figyelembe venni a 2005-től 2007-ig bezárólag tartó hároméves időszakban bekövetkezett kibocsátásokat és a szóban forgó kibocsátások tekintetében kiutalt kibocsátási egységeket. Az első közzétételre 2017. május 15-ig kerül sor.

 

______________

 

*  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/... rendelete a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L ..., ..., ... o.)..”

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet

 

Maximális mennyiségek szén-dioxid-egyenértékben kifejezve (millió tonna)

Belgium

3,8

Bulgária

4,1

Cseh Köztársaság

2,6

Dánia

14,6

Németország

22,3

Észtország

0,9

Írország

26,8

Görögország

6,7

Spanyolország

29,1

Franciaország

58,2

Horvátország

0,9

Olaszország

11,5

Ciprus

0,6

Lettország

3,1

Litvánia

6,5

Luxembourg

0,25

Magyarország

2,1

Málta

0,03

Hollandia

13,4

Ausztria

2,5

Lengyelország

21,7

Portugália

5,2

Románia

13,2

Szlovénia

1,3

Szlovákia

1,2

Finnország

4,5

Svédország

4,9

Egyesült Királyság

17,8

Összesen legfeljebb:

280

 

Módosítás

 

Maximális mennyiségek szén-dioxid-egyenértékben kifejezve (millió tonna)

Belgium

2,6

Bulgária

2,8

Cseh Köztársaság

1,8

Dánia

9,9

Németország

15,2

Észtország

0,6

Írország

18,2

Görögország

4,6

Spanyolország

19,8

Franciaország

39,5

Horvátország

0,6

Olaszország

7,8

Ciprus

0,4

Lettország

2,1

Litvánia

4,4

Luxembourg

0,2

Magyarország

1,4

Málta

0

Hollandia

9,1

Ausztria

1,7

Lengyelország

14,8

Portugália

3,5

Románia

8,9

Szlovénia

0,9

Szlovákia

0,8

Finnország

3,1

Svédország

3,4

Egyesült Királyság

12,1

Összesen legfeljebb:

190

(1)

HL C 75., 2017.3.10., 103–108. o.

(2)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

Az Európai Bizottság közös kötelezettségvállalási rendeletre, illetve a Párizsi Megállapodás végrehajtásáról szóló éghajlatpolitikai rendeletre irányuló javaslatának hatálya az uniós üvegházhatásúgáz-kibocsátások mintegy 60%-ára terjed ki. E rendelet kiterjed minden olyan ágazatra, amely nem esik az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá, többek között a közlekedésre, a hulladékgazdálkodásra, az épített környezetre és a mezőgazdaságra is.

A Bizottság javaslata üdvözlendő első lépés, amelynek célja, hogy az érintett ágazatokban a 2005-ös szintekhez képest 2030-ra 30%-os legyen a kibocsátáscsökkentés. Ugyanakkor számos módosításra van szükség a hosszú távú kiszámíthatóság jobb előmozdítása, az egyéb politikákkal – különösen az uniós energiahatékonysági célkitűzéssel – való összhang biztosítása, valamint a megfelelő rugalmasság megteremtése és a tagállamok közötti szolidaritás kialakítása érdekében.

Hosszú távú kiszámíthatóság

A világ a karbonszegény gazdaság felé vezető útra lépett, és a tavaly elfogadott Párizsi Megállapodás e folyamatot visszafordíthatatlanná teszi. A Párizsi Megállapodás azt a célt tűzte ki, hogy a globális hőmérséklet-növekedés két Celsius fok alatt maradjon, és erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ez az arány még az 1,5%-ot se haladja meg. E célkitűzésekkel összhangban a Párizsi Megállapodás azt is előírja, hogy az évszázad második felében megvalósítandó a ténylegesen nulla kibocsátás. Az EU ezen kívül 2009-ben elfogadta azt a célkitűzést, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátásait 2050-ig 80% és 95% közé eső értékben csökkenti.

E kötelezettségvállalások ellenére azonban a Bizottság rendeletre irányuló javaslata mindössze az EU 2030-ra megvalósítandó célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. Hosszú távú pálya hiányában a karbonszegény közlekedési infrastruktúrába, épületekbe stb. eszközölt beruházások leállhatnak, ami az eszközök elértéktelenedéséhez vezetne és hosszú távon jelentősen megnövelné az éghajlatpolitikai fellépés összköltségeit. A hosszú távú kiszámíthatóság biztosítása érdekében a módosított javaslat új cikkel egészül ki, olyan hosszú távú pályát írva elő, amelynek végpontjáig, 2050-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátást legalább 80%-kal kell csökkenteni.

Ezen kívül, a gazdaság valamennyi ágazatának szénmenetesítésével kapcsolatos jelentős kihívásokra tekintettel szigorúbb kibocsátáscsökkentési pályát kell biztosítani a 2021 és 2030 közötti időszakra azon jelenlegi európai törekvés alapján, hogy a kibocsátásokat el kell választani a gazdasági növekedéstől.

Energiahatékonyság

Az Európai Parlament mindig az energiahatékonysággal kapcsolatos uniós törekvések magasabb szintre emelésének következetes bajnoka volt. Az energiahatékonyság nemcsak éghajlatváltozási előnyökkel jár, hanem csökkenti az energia költségeit, munkahelyeket termet és fokozza az energiaellátás biztonságát.

A Bizottság e rendeletre irányuló javaslatát 2016 júliusában tette közzé, azaz még azelőtt, hogy elkészült az Európai Bizottság úgynevezett „téli csomagja” (2016 novemberében), amely az Európai Tanács által 2014 októberében elfogadott 27%-os célkitűzéshez képest valamivel magasabb szintű, 30%-os energiahatékonysági célkitűzést tartalmazott.

Az Európai Bizottság hatásvizsgálata szerint 30%-os energiahatékonysági célkitűzés mellett 79 millió tonna mennyiségű LULUCF kibocsátási egységre van szükség ahhoz, hogy az erőfeszítések megosztásával kapcsolatos célkitűzéseket a tagállamok teljesíthessék. Ezt szem előtt tartva annak érdekében, hogy e rendelet következetes ösztönzést adjon az energiahatékonyság javítását célzó intézkedésekhez, valamint biztosítsa, hogy az egész EU-ra vonatkozó célkitűzés ne veszítsen erejéből, a 7. cikkben említett LULUCF rugalmassági mechanizmus alacsonyabb szinten (a javasolt 280 millió helyett 190 millió kibocsátási egységre) került kiigazításra.

LULUCF

A 7. cikkben említett LULUCF rugalmassági mechanizmus a megfelelőség biztosításához szükséges költségeket csökkenteni kívánó számos tagállam számára fontos eszköz. Ezen túlmenően, a rugalmassági mechanizmus bizonyos tagállamokban kiegészítő segítséget adhat ahhoz, hogy a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazat is hozzájáruljon az éghajlatpolitikai fellépéshez. Biztosítani kell azonban, hogy a LULUCF kibocsátási egységek valóban biztosítsák a kiegészítő és állandó elnyeléseket.

A mezőgazdaság támogatására szolgáló meglévő uniós finanszírozási pénzügyi eszközöket javítani kell. Az Európai Számvevőszék a közelmúltban megállapította, hogy a közös agárpolitika alkalmazása tekintetében „nem történt jelentős előrelépés a éghajlatpolitikai fellépések irányába, és az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések finanszírozására szolgáló potenciális lehetőségek sincsenek maradéktalanul kihasználva”.

A javaslat ezért módosítások tárgyát képezte annak biztosítása érdekében, hogy a LULUCF rugalmassági eszköz hasznosan hozzájáruljon az éghajlatváltozás hatásainak kezeléséhez, és a tagállamok ösztönzést kapjanak a mezőgazdaságban felhasználható sokféle uniós finanszírozási eszköz igénybe vételéhez.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (23.3.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD))

Előadó: Benedek Jávor

MÓDOSÍTÁS:

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás  1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 b bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az EU által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését is szolgálja. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.

(3)  A Párizsi Megállapodás – amelyet az EU is aláírt – 2016. november 4-én lépett hatályba. E jogalkotási javaslat az EU által a Párizsi Megállapodásban vállalt azon kötelezettség teljesítését is szolgálja, hogy az éghajlatváltozás jelentette fenyegetésre adott globális választ megerősítse azáltal, hogy a globális hőmérséklet növekedését az iparosodás előtti szintet jóval kevesebb mint 2°C-kal meghaladó szinten tartja, valamint hogy további erőfeszítéseket tesz a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5°C-kal magasabb értékhatárra korlátozása érdekében, egyszersmind csökkentve a hazai üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, fenntartva és  gyarapítva az üvegházhatású gázok nyelőit és tározóit, és továbbra is biztosítva az élelmezésbiztonságot. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette. A Párizsi Megállapodással összhangban a tagállamok 2030 után is csökkentik az e rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatású gázok kibocsátásait, következetesen igazodva a Bizottság 2011. december 15-i közleményében szereplő, a 2050-ig tartó időszakra érvényes uniós energiaügyi ütemtervhez, oly módon, hogy 2050-ig megvalósuljon az a célkitűzés, amely szerint az üvegházhatású gázok kibocsátása az egész Unióban az 1990-es szinthez viszonyítva 80% és 95% közé eső mértékben csökken.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tiszta energiára való áttéréshez szükség van a beruházók magatartásának megváltozására, továbbá olyan ösztönzőkre, amelyek a teljes szakpolitikai spektrumra kierjednek. Annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, az Unió kiemelten törekszik a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió létrehozására. Ennek eléréséhez szükséges az ambiciózus éghajlat-politikai fellépés e rendeleten keresztül megvalósuló folytatása, mint ahogy az is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában felvázolt más vonatkozásokban is előrehaladás történjen az energiaunió létrehozásában16.

(5)  A tiszta energiára való áttéréshez szükség van a beruházók magatartásának megváltozására, továbbá olyan ösztönzőkre, amelyek a teljes szakpolitikai spektrumra kierjednek, az energiafogyasztás csökkentésével és optimalizálásával kezdve. Annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, az Unió kiemelten törekszik a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió létrehozására. Ennek eléréséhez szükséges az ambiciózus éghajlat-politikai fellépés e rendeleten keresztül megvalósuló folytatása, mint ahogy az is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában felvázolt más vonatkozásokban is előrehaladás történjen az energiaunió létrehozásában16.

__________________

__________________

16 COM(2015) 80.

16 COM(2015) 80.

Indokolás

A legrövidebb és leghatékonyabb amortizációs időszakkal, valamint a legalacsonyabb végrehajtási költséggel az energiamegtakarítási intézkedések járnak.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat19 éves kötelező nemzeti határértékeken alapuló megközelítésmódját a 2021-től 2030-ig tartó időszakban is indokolt megtartani oly módon, hogy a csökkentési pálya minden tagállam esetében 2020-ban a 2016-tól 2018-ig tartó időszak éves átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátásával induljon, és 2030-ban az adott tagállamhoz rendelt határértékkel végződjön. Azon tagállamok esetében, amelyeknek a 406/2009/EK határozat szerinti határértéke pozitív, és a 2013/162/EU és a 2013/634/EU határozat szerint a 2017-től 2020-ig tartó időszakban nő az éves kibocsátási jogosultsága, indokolt a 2021. évi kibocsátási jogosultságot úgy kiigazítani, hogy az tükrözze a tárgyidőszak nagyobb kibocsátási képességét. Az Európai Tanács megállapította, hogy az Unión belüli közös erőfeszítések költséghatékonyságának biztosítása és az egy főre jutó kibocsátás terén 2030-ig elérendő konvergencia érdekében nagymértékben fokozni kell a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok meglévő rugalmassági mechanizmusainak hozzáférhetőségét és igénybevételét.

(9)  A 406/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat19 éves kötelező nemzeti határértékeken alapuló megközelítésmódját a 2021-től 2030-ig tartó időszakban is indokolt megtartani oly módon, hogy a csökkentési pálya minden tagállam esetében 2020-ban a 2016-tól 2018-ig tartó időszak éves átlagos üvegházhatásúgáz-kibocsátásával induljon, a 406/2009/EK határozatban megállapított, 2020-ig megvalósítandó célkitűzéseket használja felső küszöbértékként, és 2030-ban az adott tagállamhoz rendelt határértékkel végződjön (mindig az alacsonyabb érték alkalmazandó). Az Európai Tanács megállapította, hogy az Unión belüli közös erőfeszítések költséghatékonyságának biztosítása és az egy főre jutó kibocsátás terén 2030-ig elérendő konvergencia érdekében nagymértékben fokozni kell a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok meglévő rugalmassági mechanizmusainak hozzáférhetőségét és igénybevételét.

__________________

__________________

19Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

19Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 406/2009/EK határozata az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről (HL L 140., 2009.6.5., 136. o.).

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  E rendelet ösztönzi az éghajlatra és az energiára vonatkozó egyéb uniós jogi aktusokkal összhangban álló kibocsátáscsökkentéseket. Mivel az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 75%-a az energiával függ össze, az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása és az energiamegtakarítás fontos szerepet játszik majd az ilyen kibocsátások csökkentésében. A nagyra törő energiahatékonysági politikák ezért nemcsak a fosszilis üzemanyagok behozatala tekintetében megvalósítandó megtakarítások kulcsát jelentik, hanem elősegítik az energiatakarékos technológiák egyre elterjedtebb alkalmazását az épületekben, az iparban és a közlekedésben, megerősítik a gazdasági versenyképességet, helyi szinten munkahelyeket teremtenek, valamint javítják az egészségügyi körülményeket és csökkentik az energiaszegénységet. A rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban hozott intézkedések idővel megtérülnek, hiszen költséghatékony módon segítik a tagállamokat az e rendelet keretében számukra kitűzött kibocsátáscsökkentési célok teljesítésében. Fontos tehát, hogy e rendelet nemzeti ágazati politikáikba történő átültetése során a tagállamok az egyes ágazatban különös figyelmet szenteljenek az energiahatékonyság javítása tekintetében kínálkozó egyedi és különböző potenciális lehetőségekre.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b)  A mezőgazdasági ágazat kibocsátásainak csökkentése érdekében a tagállamoknak olyan fellépéseket kell beépíteniük kibocsátáscsökkentési ütemterveikbe, amelyek célja az ágazat éghajlatváltozás-mérséklési képességének javítása és a közös agrárpolitika (KAP) keretében rendelkezésre álló finanszírozási eszközök kihasználásának fokozása a fenntartható gyakorlatok ágazatbeli előmozdítása érdekében. Az Európai Bizottság a 14. cikkel összhangban értékelni fogja a CO2-kibocsátástól eltérő mezőgazdasági kibocsátások költséghatékony csökkentése tekintetében elért aktuális eredményeket, azokról jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és adott esetben javaslatokat terjeszt elő a „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, a „gazdálkodás alatt álló gyepterület” és a „gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyek” elszámolási kategóriákban elérhető nettó elnyelések összegének megváltoztatása tekintetében.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  [A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről] szóló [...] rendelet meghatározza a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések elszámolásának szabályait. Miközben e rendelet környezeti hatásait, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért csökkentések mértékét befolyásolja a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével legfeljebb megegyező mennyiségnek az [...] rendelet alapján történő figyelembevétele, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a kötelezettségeik teljesítése szempontjából szükség esetén az említett összelnyeléseknek megfelelő, legfeljebb 280 millió tonna nagyságú, a tagállamok között a III. mellékletben található értékeknek megfelelően szétosztott maximális mennyiség erejéig rugalmassági mechanizmust vegyenek igénybe. Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszintek naprakésszé tételére, a Bizottságot a 7. cikkel összefüggésben fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az említett cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusba beépítik a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulását. E jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottságnak a rendelkezésre álló adatok – és különösen az előrejelzések szerinti és a tényleges betakarított mennyiségek egymásnak való megfelelése – alapján értékelnie kell a gazdálkodás alatt álló erdőterületek figyelembevételének megbízhatóságát. Emellett e rendelet keretében azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű éves kibocsátásjogosultsági egységet önkéntesen töröljenek annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget az [...] rendeletnek való megfelelés értékelése szempontjából figyelembe lehessen venni.

(12)  [A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről] szóló [...] rendelet meghatározza a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések elszámolásának szabályait. Miközben e rendelet környezeti hatásait, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért csökkentések mértékét befolyásolja a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez, a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez és a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekhez kapcsolódó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével legfeljebb megegyező mennyiségnek az [...] rendelet alapján történő figyelembevétele, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a kötelezettségeik teljesítése szempontjából szükség esetén az említett összelnyeléseknek megfelelő, legfeljebb 280 millió tonna nagyságú, a tagállamok között a III. mellékletben található értékeknek megfelelően szétosztott maximális mennyiség erejéig rugalmassági mechanizmust vegyenek igénybe. Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszintek naprakésszé tételére, a Bizottságot a 7. cikkel összefüggésben fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az említett cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusba beépítik a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulását. E jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottságnak a rendelkezésre álló adatok – és különösen az előrejelzések szerinti és a tényleges betakarított mennyiségek egymásnak való megfelelése – alapján értékelnie kell a gazdálkodás alatt álló erdőterületek figyelembevételének megbízhatóságát. Az értékelés azonban a 280 millió nettó elnyelés teljes összegét nem érintheti. Emellett általánosan lehetővé kell tenni e rendelet keretében, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű éves kibocsátásjogosultsági egységet önkéntesen töröljenek annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget az [...] rendeletnek való megfelelés értékelése szempontjából figyelembe lehessen venni.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tagállamok éves kibocsátási jogosultságának teljesítésére vonatkozó ellenőrzések elvégzéséhez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, az e rendelettel kapcsolatos éves bejelentési és értékelési követelményeket az 525/2013/EU rendelet érintett cikkeibe kell beépíteni, ami a rendelet módosítását igényli. A rendelet módosításának azt is biztosítania kell, hogy a tagállamok által a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények értékelése továbbra is évenként, az uniós szakpolitikákban és intézkedésekben elért eredmények, valamint a tagállamoktól származó információk figyelembevételével történjen. Az értékelés keretében minden második évben azt is indokolt megvizsgálni, hogy az Unió milyen mértékben jutott közelebb a csökkentési kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, a tagállamok pedig kötelezettségeik teljesítéséhez. A levonásokat azonban csak ötévenként indokolt figyelembe venni annak érdekében, hogy az [...] rendeletnek megfelelően a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó potenciális hozzájárulások is beszámíthatók legyenek. Mindez nem érinti a Bizottság azon feladatát, hogy biztosítsa az e rendeletből fakadó tagállami kötelezettségek teljesítését, mint ahogy a Bizottságnak azt a jogkörét sem, hogy ebből a célból kötelezettségszegési eljárásokat indítson.

(13)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tagállamok éves kibocsátási jogosultságának teljesítésére vonatkozó ellenőrzések elvégzéséhez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, az e rendelettel kapcsolatos éves bejelentési és értékelési követelményeket az 525/2013/EU rendelet érintett cikkeibe kell beépíteni, ami a rendelet módosítását igényli. A rendelet módosításának azt is biztosítania kell, hogy a tagállamok által a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények értékelése továbbra is évenként, az uniós szakpolitikákban és intézkedésekben elért eredmények, valamint a tagállamoktól származó információk figyelembevételével történjen. Az értékelés keretében minden második évben azt is indokolt megvizsgálni, hogy az Unió milyen mértékben jutott közelebb a csökkentési kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, a tagállamok pedig kötelezettségeik teljesítéséhez. A levonásokat az e rendeletben biztosított valamennyi rugalmassági lehetőség (közöttük a [...] [LULUCF] rendeletben rendelkezésre bocsátott rugalmassági eszközből esetlegesen származó hozzájárulás) beszámítását követően, éves időszakonként kell figyelembe venni, és a [...] [LULUCF] rendeletben előírt beszámolási kötelezettséggel összhangban rendszeres időközönként ellenőrzés alá kell vetni. Mindez nem érinti a Bizottság azon feladatát, hogy biztosítsa az e rendeletből fakadó tagállami kötelezettségek teljesítését, mint ahogy a Bizottságnak azt a jogkörét sem, hogy a megfelelés elmulasztása esetében e célból kötelezettségszegési eljárásokat indítson.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  Tekintettel arra, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatok az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak több mint a feléért felelősek, a kibocsátások ezen ágazatokban való csökkentését célzó politikák és intézkedések végrehajtásának jelentős hatása lesz majd a környezetre. Ezért biztosítani kell az átláthatóságot a tagállamok által az e rendelet szerint rájuk háruló célkitűzések teljesítése érdekében tett erőfeszítésekkel kapcsolatos ellenőrzés, jelentéstétel és nyomon követés tekintetében, különösen akkor, ha a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló egyezménnyel (az Aarhusi Egyezménnyel) és a 2001/42/EK irányelvvel összhangban fokozott rugalmasság alkalmazandó. Fontos tehát, hogy a tagállamok és a Bizottság konzultáljon az érintett szereplőkkel és a nyilvánossággal, és megfelelő időben tényleges lehetőségeket kell biztosítani a számukra ahhoz, hogy részt vegyenek a nemzeti jelentések és a korrekciós cselekvési tervek előkészítésében, biztosítva megfelelő bevonásukat az e rendeletre vonatkozó felülvizsgálati folyamatban is.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az összes kibocsátáscsökkentés általános értelemben vett költséghatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok éves kibocsátási jogosultságuk egy részét átadják másik tagállamnak. Ezek az átadások kölcsönösen megfelelő módszerekkel, például árverések útján, ügynökként eljáró piaci közvetítők igénybevételével vagy kétoldalú megállapodások megkötésével hajthatók végre, és gondoskodni kell velük összefüggésben az ügyletek átláthatóságáról.

(14)  Az összes kibocsátáscsökkentés általános értelemben vett költséghatékonyságának növelése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok éves kibocsátási jogosultságuk egy részét átadják másik tagállamnak. Ezek az átadások kölcsönösen megfelelő módszerekkel, például árverések útján, ügynökként eljáró piaci közvetítők igénybevételével vagy kétoldalú megállapodások megkötésével hajthatók végre, és gondoskodni kell velük összefüggésben az ügyletek átláthatóságáról. Fontos, hogy az ilyen átadásokból származó bevételt épületfelújítási projektekre is fel lehessen használni, főként az energiahatékonyságról szóló irányelvvel [...] összhangban, az energiaszegénység által érintett, alacsony jövedelmű háztartások és a szociális bérlakások tekintetében.

Indokolás

Az átadásokból befolyt jövedelmek, amelyeket kiegészítenek más uniós pénzügyi eszközök is, jelentősen előmozdíthatják az épületfelújítási befektetéseket. A módosítás célja ezenkívül az energiahatékonyságról szóló irányelvjavaslat (COM(2016)0761) 7. cikkével való összekapcsolás, amely előírja a tagállamok számára, hogy energiahatékonysági intézkedéseik kialakítása során fordítsanak külön figyelmet az energiaszegénység által érintett, alacsony jövedelmű háztartásokra és a szociális bérlakásokra.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja, hogy támogassa a fenntartható fejlődést, és segítse Európa környezeti állapotának jelentős mértékű mérhető javulását azáltal, hogy a döntéshozók, a közintézmények és a nyilvánosság számára aktuális, célzott, releváns és megbízható információkat nyújt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek – éves munkaprogramjával összhangban – segítenie kell a Bizottság munkáját.

(15)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség célja, hogy támogassa a fenntartható fejlődést, és segítse Európa környezeti állapotának jelentős mértékű mérhető javulását azáltal, hogy a döntéshozók, a közintézmények és a nyilvánosság számára aktuális, célzott, releváns és megbízható információkat nyújt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek – éves munkaprogramjával összhangban – segítenie kell a Bizottság munkáját, és közvetlenül és hatékonyan hozzá kell járulnia az éghajlatváltozás jelentette kihívások kezeléséhez.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is.

(20)  A Bizottság az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNCFFF) szerinti támogató párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül, 2018-ban, 2024-ben, majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli e rendelet általános működését. A jelentésnek ki kell térnie az egyes tagállamok helyzetének változásaira, ismertetnie kell a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit, továbbá adott esetben az e rendelet és a benne kitűzött célok frissítésére vonatkozó jogalkotási javaslatokat is tartalmaznia kell az UNFCCC szerinti támogató párbeszéd hatására bekövetkező fejleményekkel, valamint az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb tudományos megállapításaival összhangban.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)  Ha valamely tagállam az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében kilép az Unióból, akkor a Bizottságnak külön felülvizsgálatot kell tartania azzal a céllal, hogy figyelembe vegye e kilépés gazdasági következményeit, valamint megállapítsa, hogy miként biztosítható az e rendelet szerinti környezeti integritás a Párizsi Megállapodás keretében az EU által vállalt kötelezettségekkel összhangban.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – -1 bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E rendelet végső célja, hogy hozzájáruljon az Unió és a tagállamok által az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményében és a Párizsi Megállapodásban vállalt azon kötelezettségvállalás teljesítéséhez, miszerint csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése az iparosodás előtti szintet jóval kevesebb mint 2 °C-kal haladja meg, és további erőfeszítéseket tesznek a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5°C-kal magasabb értékhatárra korlátozása érdekében.

Módosítás  16

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez a rendelet a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a tagállamok által megteendő minimális hozzájárulásokkal összefüggő kötelezettségeket, valamint az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásának és a minimális hozzájárulások megtételében a tagállamok által elért eredmények értékelésének szabályait állapítja meg.

Ez a rendelet előírja, hogy a tagállamok teljesítsék az 1. cikkben előírt kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket annak érdekében, hogy a 2. cikkben említett üvegházhatásúgáz-kibocsátásaikat a 2005. évi kibocsátásaikhoz mérten 2030-ig kollektíven legalább 30% százalékkal csökkentsék. E rendelet a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a tagállamok által megteendő minimális hozzájárulásokkal összefüggő kötelezettségeket, valamint az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásának és a minimális hozzájárulások megtételében a tagállamok által elért eredmények értékelésének szabályait állapítja meg.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez a rendelet az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC) szerinti „energia”, „ipari eljárások és termékfelhasználás”, „mezőgazdaság” és „hulladék” kategóriákban keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátásra alkalmazandó, ahogyan azokat az 525/2013/EU rendelet meghatározza, de nem alkalmazandó a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó kibocsátásra.

(1)  Ez a rendelet az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC) szerinti „energia”, „ipari eljárások és termékfelhasználás”, „mezőgazdaság” és „hulladék” kategóriákban keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátásra alkalmazandó, ahogyan azokat az 525/2013/EU rendelet meghatározza, de nem alkalmazandó a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó kibocsátásra. E rendelet alkalmazásában a bioenergia szén-dioxid-semlegesnek tekintendő.

Indokolás

A szén-dioxid-semlegesség összhangban áll az IPCC módszertanával és az UNFCCC jelentéstételi gyakorlatával. Azokat az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat, amelyeket a földhasználati ágazatban már figyelembe vettek, az energiaágazatban nem szabad még egyszer beszámítani.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokra és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti kiigazításra is tekintettel, valamint a 406/2009/EK határozat 7. cikkének alkalmazása miatti levonások figyelembevételével minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2021-től 2029-ig tartó időszak minden egyes évében legfeljebb az egyfelől a (3) bekezdés alapján meghatározott 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlaga által 2020-ra, másfelől az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott határérték által 2030-ra kijelölt két értékre illeszkedő lineáris pálya által kijelölt mennyiségnek feleljen meg.

(2)  Az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokra és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti kiigazításra is tekintettel, valamint a 406/2009/EK határozat 7. cikkének alkalmazása miatti levonások figyelembevételével minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2021-től 2029-ig tartó időszak minden egyes évében legfeljebb az egyfelől a (3) bekezdés alapján meghatározott 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlaga által 2020-ra, másfelől az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott határérték által 2030-ra kijelölt két értékre illeszkedő lineáris pálya által kijelölt mennyiségnek feleljen meg – a 406//2009/EK határozatban a kibocsátási jogosultság tekintetében 2020-ra vonatkozóan megszabott, a Bizottság 2013/634/EU végrehajtási határozatában frissített célértékeket használva legmagasabb korlátként (mindig az alacsonyabb érték alkalmazandó).

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság végrehajtási aktus elfogadásával megállapítja az (1) és a (2) bekezdésben a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási jogosultságok tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett értékét. A végrehajtási aktus céljára a Bizottság átfogó módon áttekinti a 2005. évre és a 2016–2018. időszakra vonatkozóan a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 7. cikke alapján bejelentett legfrissebb nemzeti jegyzékadatokat.

(3)  A Bizottság a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával megállapítja az (1) és a (2) bekezdésben a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási jogosultságok tonna szén-dioxid-egyenértékben kifejezett értékét. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus céljára a Bizottság átfogó módon áttekinti a 2005. évre és a 2016–2018. időszakra vonatkozóan a tagállamok által az 525/2013/EU rendelet 7. cikke alapján bejelentett legfrissebb nemzeti jegyzékadatokat.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság a végrehajtási aktusban a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése alapján bejelentett százalékok figyelembevételével megállapítja továbbá a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok 9. cikk szerinti megfelelése érdekében figyelembe vehető mennyiségeket. Ha az összes tagállam mennyiségének összege nagyobb 100 milliónál, minden egyes tagállam mennyiségét arányos módon csökkenteni kell úgy, hogy a kiadódó összeg ennél az értéknél ne legyen nagyobb.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése alapján bejelentett százalékok figyelembevételével megállapítja továbbá a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok 9. cikk szerinti megfelelése érdekében figyelembe vehető mennyiségeket. Ha az összes tagállam mennyiségének összege nagyobb 50 milliónál, minden egyes tagállam mennyiségét arányos módon csökkenteni kell úgy, hogy a kiadódó összeg ennél az értéknél ne legyen nagyobb.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A 2021-től 2029-ig tartó időszak éveiben a tagállam a következő évi éves kibocsátási jogosultságából legfeljebb 5%-nak megfelelő mennyiséget kölcsön vehet.

(2)  A 2021-től 2029-ig tartó időszak éveiben a tagállam a következő évi éves kibocsátási jogosultságából legfeljebb 10%-nak megfelelő mennyiséget kölcsön vehet.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  E rendelet II. melléklete felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének a) pontja értelmében vett, az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben nyilvántartott kibocsátási egységek közül legfeljebb 100 millió darab törlését az e rendelet szerinti megfelelés szempontjából együttesen figyelembe vehetik.

(1)  E rendelet II. melléklete felsorolja azokat a tagállamokat, amelyek a 2003/87/EK irányelv 3. cikkének a) pontja értelmében vett, az európai uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben nyilvántartott kibocsátási egységek közül legfeljebb 50 millió darab törlését az e rendelet szerinti megfelelés szempontjából együttesen figyelembe vehetik, amennyiben ez nem gyakorol káros hatásokat az uniós szintű kibocsátáscsökkentési rendszer környezeti integritására..

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállam kérésére a 2003/87/EK irányelv 20. cikke alapján kijelölt központi tisztviselő (a továbbiakban: központi tisztviselő) a 4. cikk (4) bekezdésében említett mennyiséget figyelembe veszi az adott tagállamnak a 9. cikk szerinti megfelelése szempontjából. A 4. cikk (4) bekezdése alapján meghatározott kibocsátásiegység-mennyiség egytizedét – a 2003/87/EK irányelv 12. cikkének (4) bekezdése alapján – a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes éve vonatkozásában törölni kell.

(3)  A tagállam kérésére a 2003/87/EK irányelv 20. cikke alapján kijelölt központi tisztviselő (a továbbiakban: központi tisztviselő) a 4. cikk (4) bekezdésében említett mennyiséget figyelembe veszi az adott tagállamnak a 9. cikk szerinti megfelelése szempontjából. A 4. cikk (4) bekezdése alapján meghatározott kibocsátásiegység-mennyiség egytizedét – a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes éve vonatkozásában törölni kell. A piaci stabilizációs tartalék feltöltését nem szabad torzítani, ezért az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek Unión belüli kereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat 1. cikkének (4) bekezdése a forgalomban lévő kibocsátási egységek teljes mennyiségének megállapításakor az e bekezdés szerint törölt kibocsátásiegység-mennyiséget nem veszi tekintetbe.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Legfeljebb 280 millió darab, a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó elnyelés további felhasználása

Legfeljebb 280 millió darab, a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez, a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez és a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekhez kapcsolódó nettó elnyelés további felhasználása

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület” és „gazdálkodás alatt álló gyepterület” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:

(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, gazdálkodás alatt álló gyepterület” és „gazdálkodás alatt álló vizes élőhely” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 pont – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)  a tagállam 2019. június 30-ig, majd ezután ötévente cselekvési tervet nyújtott be a Bizottsághoz, amely rögzíti mindazon fellépéseket és pénzügyi intézkedéseket, amelyeket a tagállam bevezet majd annak biztosítása érdekében, hogy a [... ] [LULUCF] rendelet 4. cikkében előírt mennyiségeket meghaladó nettó elnyelések a 9. cikk (2) bekezdésében meghatározott ötéves időszakok folyamán fennmaradjanak; e cselekvési tervnek többek között foglalkoznia kell az éghajlatváltozás mérséklését célzó uniós finanszírozási eszközök felhasználásával is;

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszinteknek a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján történő naprakésszé tételére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulásának figyelembevétele érdekében e cikk 12. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása útján módosítsa e cikk (1) bekezdését.

(2)  Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszinteknek a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján történő naprakésszé tételére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulásának figyelembevétele érdekében e cikk 12. cikkével összhangban a(z) [...LULUCF...] rendelet 2024-ben tartandó felülvizsgálatát megelőzően felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása útján módosítsa e cikk (1) bekezdését, ez azonban nem érintheti a nettó elnyelés e cikk szerinti teljes összegét (280 millió).

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2027. és a 2032. évben ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál:

(1)  Ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál:

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását, ideértve az éves kibocsátási jogosultságokat, az e rendelet 4–7. cikkében foglalt rugalmassági mechanizmusok igénybevételét, az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelést és az e rendelet 10. cikke értelmében a tárgyi hatályban bekövetkező változásokat is. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a szükséges esetekben letiltja a megfelelő ügyleteket. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(1)  A Bizottság az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását. A Bizottság e célból a 12. cikkel összhangban az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az éves kibocsátási jogosultságok, az e rendelet 4–7. cikkében foglalt rugalmassági mechanizmusok, a 9. cikke szerinti megfelelés és a tárgyi hatályban bekövetkező változások tekintetében. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a szükséges esetekben letiltja a megfelelő ügyleteket. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében és 11. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, e rendelet hatálybalépésekor kezdődő hatállyal.

(2)  A Bizottságnak az e rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében, 7. cikkének (2) bekezdésében és 11. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, e rendelet hatálybalépésekor kezdődő hatállyal.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel és az Európai Parlamenttel.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13 cikk

törölve

Bizottsági eljárás

 

(1)  A Bizottság munkáját az 525/2013/EU rendelettel létrehozott Éghajlatváltozási Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében bizottságnak minősül.

 

(2)  E bekezdésre való hivatkozás esetén a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

 

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.

A Bizottság a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) szerinti fakultatív párbeszéd végétől számított hat hónapon belül és 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet működéséről, valamint arról, hogy mennyiben járul hozzá az EU 2030-ig, 2040-ig és 2050-ig megvalósítandó átfogó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértékeinek teljesítéséhez, valamint a Párizsi Megállapodásban az éghajlatváltozás mérséklése tekintetében megfogalmazott célkitűzések megvalósításához, tekintetbe véve az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb tudományos megállapításait, és ha e rendeletet az Unió éghajlatpolitikai fellépésének javítása érdekében a nevezett globális értékelés fényében esetleg frissíteni kell. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Abban az esetben, ha e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően egy tagállam az EUSZ 50. cikkének megfelelően kilép az Unióból, a Bizottság legkésőbb a kilépési megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül – vagy ha ez nem lehetséges, akkor három évvel az EUSZ 50. cikkének (2) bekezdésében említett értesítés után –, majd ezt követően minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szóban forgó kilépésnek az egyes tagállamokra gyakorolt gazdasági következményeiről, valamint arról, hogy miként biztosítható az e rendelet szerinti környezeti integritás a Párizsi Megállapodás keretében az EU által vállalt kötelezettségekkel összhangban, a Bizottság továbbá indokolt esetben javaslatokat is előterjeszt.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – 5 a pont (új)

525/2013/EU rendelet

21 cikk – 3 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(5a)  A 21. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

(3)   A Bizottság minden év október 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben összefoglalja az (1) és (2) bekezdésben előírt értékelések eredményeit.”

(3)   A Bizottság minden év október 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben összefoglalja az (1), (2) és (2a) bekezdésben előírt értékelések eredményeit.”

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.9.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Benedek Jávor

19.10.2016

Vizsgálat a bizottságban

28.11.2016

12.1.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

22.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

28

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nikolay Barekov, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Cristian-Silviu Buşoi, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Pilar del Castillo Vera, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Françoise Grossetête, András Gyürk, Rebecca Harms, Eva Kaili, Kaja Kallas, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mario Borghezio, Soledad Cabezón Ruiz, Jens Geier, Benedek Jávor, Olle Ludvigsson, Piernicola Pedicini, Sofia Sakorafa, Anne Sander, Maria Spyraki, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Isabella Adinolfi, Arndt Kohn, Maria Noichl, Pavel Poc

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

35

+

ALDE

Fredrick Federley, Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Lieve Wierinck

EFDD

Isabella Adinolfi, Piernicola Pedicini, Dario Tamburrano, Marco Zullo

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Paloma López Bermejo, Sofia Sakorafa, Neoklis Sylikiotis

S&D

José Blanco LópezSoledad Cabezón Ruiz, Jens Geier, Adam Gierek, Eva Kaili, Arndt Kohn, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Dan Nica, Maria Noichl, Pavel Poc, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Reinhard Bütikofer, Rebecca Harms, Benedek Jávor, Michel Reimon, Claude Turmes

28

-

ECR

Nikolay Barekov, Edward Czesak, Ashley Fox, Zdzisław Krasnodębski, Evžen Tošenovský

ENF

Mario Borghezio, Angelo Ciocca, Jean-Luc Schaffhauser

PPE

Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Cristian-Silviu Buşoi, Françoise Grossetête, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Janusz Lewandowski, Nadine Morano, Angelika Niebler, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Maria Spyraki, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (27.3.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD))

A vélemény előadója: Merja Kyllönen

RÖVID INDOKOLÁS

Az uniós szén-dioxid-kibocsátás negyede a közlekedésből származik. A közlekedésből származó kibocsátás csökkentésének szükségességéről a ’90-es évek óta folyik a vita, közben a célkitűzések a gazdasági trendektől függően változtak. Jóllehet a vita folytatódik, Európában a közlekedésből származó üvegázhatásúgáz-kibocsátás tisztán nőtt: 2014-ben 20%-kal volt magasabb, mint 1990-ben.

A közlekedésből származó kibocsátás általános növekedése főként a közúti és légi közlekedés növekedésének tulajdonítható, mivel a vasúti és vízi közlekedésből származó kibocsátás 1990 óta csökkent. A közlekedésből származó kibocsátás 44%-át magángépjárművek adják, a teherfuvarozás és a buszforgalom részaránya 18% körüli. A közös kötelezettségvállalásról szóló, kidolgozás alatt álló rendelet a teljes közlekedési ágazatra vonatkozik, a nemzetközi hajózás és a légi közlekedés kivételével.

A rendeletre irányuló javaslat szerint a 2030-ra kitűzött kibocsátáscsökkentési célérték mellett a tagállamoknak éves kibocsátáscsökkentési célértékeket is teljesíteniük kell majd. A tagállamok számára kötelező lesz betartani éves kibocsátási kvótájukat, valamint kibocsátásukat lineárisan csökkenteni. A javaslat szerint a 2021 és 2030 közötti kibocsátáscsökkentési pálya kiindulópontja a 2020. év, meghatározásához pedig a 2016–2018-as időszak átlagos kibocsátási adatait veszik majd alapul. Az előadó fontosnak tartja, hogy az időszak legelejétől kezdve erős kibocsátáscsökkentési ösztönzőket hozzanak létre minden ország számára, ezért azt javasolja, hogy a 2020. évnek megfelelő kezdőszintet vizsgálják felül. Az előadó hangsúlyozza, hogy a kibocsátások következetes csökkentésére van szükség hosszú távon, ti. a 2050-ben végződő időszakban is.

A Bizottság rendeletre irányuló javaslatába rugalmassági elemeket is felvett, melyek célja annak biztosítása, hogy a kibocsátáscsökkentési intézkedéseket a legköltséghatékonyabb módon végezzék. Mindazonáltal a bizottsági javaslatban szereplő rugalmassági mechanizmusokat és a kiszámításuk alapjául szolgáló elemeket bizonytalanság övezi, ami veszélyezteti az uniós éghajlat-politika végrehajtását és az általános végeredményt. A javasolt rugalmassági mechanizmusok olyan helyzetet idézhetnek elő, amelyben az Unió elmaradhat az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye keretében létrejött Párizsi Megállapodásban rögzített kibocsátáscsökkentési céljainak teljesítésétől még akkor is, ha a tagállamok teljesítik a közös kötelezettségvállalásról szóló határozatban számukra kitűzött célokat. Másfelől a bizottsági javaslat elfogadhatósága néhány tagállam számára kifejezetten ezektől a rugalmassági elemektől függ. Azonban együttesen véve számos rugalmassági intézkedés – melyek közül néhány átfedi egymást – olyan helyzetet eredményezhet, amelyben a közös kötelezettségvállalás körébe tartozó ágazatokból származó uniós kibocsátások ténylegesen jóval kisebb mértékben csökkennek, mint a 30%-os célkitűzés. Az előadó úgy véli, hogy a javasolt rugalmassági mechanizmusok közül erős érvek szólnak az ágazatok közötti átadások és a kibocsátáskereskedelmi és a közös kötelezettségvállalási ágazatok közötti átadások (az úgynevezett „egyszeri rugalmassági mechanizmus”) mellett, valamint a LULUCF rugalmassági mechanizmus mellett, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kihasználják a LULUCF eltávolítási egységeknek (elnyelés) a javaslatban rögzített felső határát annak érdekében, hogy a közös kötelezettségvállalási ágazatban megfeleljenek kibocsátáscsökkentési kötelezettségeiknek.

Az előadó érti a bizottsági javaslat adminisztratív terhek csökkentésére irányuló törekvését, de úgy látja, hogy a javasolt ötéves időszakok helyett évenként kell ellenőrizni, hogy az egyes tagállamok miként haladnak a kibocsátáscsökkentési célok teljesítésével. A végrehajtás és hatékonyság biztosítása érdekében az előadó kívánatosnak tartja, hogy a Bizottság rendelkezzen olyan eszközökkel is, amelyekkel szankciókat szabhat ki azokra a tagállamokra, amelyek nem teljesítik kibocsátáscsökkentési céljkitűzéseiket.

A közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet szerint a kibocsátáscsökkentés eléréséhez használt módszerekről a tagállamok dönthetnek. A közös kötelezettségvállalásról szóló rendeletre irányuló javaslattal összefüggésben a Bizottság „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” című, 2016 júliusában közzétett közleményében ismertette elképzeléseit a közlekedésből származó kibocsátások csökkentését szolgáló intézkedésekről. A bizottsági közleményt számos jogalkotási javaslatnak – többek között a teherfuvarozásból származó kibocsátásokról szóló rendeletre irányulónak – kell követnie a keret létrehozása érdekében. Az uniós éghajlat-politika sikerre vitele azonban jórészt a tagállami és helyi szakpolitikákon és döntéseken múlik; a konurbációk ebben különösen nagy szerepet játszhatnak, mivel a városi közlekedésből származik a közlekedésből származó európai szén-dioxid-kibocsátás 23%-a. A közös kötelezettségvállalásról szóló rendeletre irányuló javaslat alapján a közlekedésből származó kibocsátás csökkentése szempontjából azokon a tagállamokon lesz a legnagyobb nyomás, amelyeknek kibocsátáscsökkentési célkitűzéseik összeségükben is magasak.

Az előadó egyetért azzal a döntéssel, miszerint a közlekedésből származó kibocsátás csökkentésére alkalmazott módszereket a tagállami döntéshozókra kell bízni. Azonban úgy véli, hogy problémát okoz az, hogy az Unió a várospolitika terén nem rendelkezik hatáskörrel, és reméli, hogy az Unió nagyobb koordináló szerepet fog betölteni a városi közlekedéspolitika bevált gyakorlatainak terjesztésében. Az előadó azt is megállapítja, hogy különböző támogatási eszközeinek köszönhetően az Unió sok támogatást képes juttatni, és úgy véli, hogy a közlekedés esetében alapvetően fontos, hogy a különböző programokból támogatásokat juttassanak, az eszközöket pedig felhasználják olyan projektekre, melyek (rövid távon) előmozdítják az alacsony kibocsátású, majd (közép és hosszú távon) a kibocsátásmentes közlekedési rendszereket.

Európa közös közlekedéspolitikája hosszú ideig azon alapult, hogy a kibocsátáscsökkentési célkitűzéseket elsősorban a jármű- és üzemanyag-technológiai előrelépések segítségével teljesítsék. Azonban a gépjárműiparban a közelmúltban napvilágra került bizonytalanságok megkérdőjelezik az ipar valódi kibocsátáscsökkentés melleti elkötelezettségét. Az alacsony kibocsátású, illetve kibocsátásmentes mobilitásra való átállást hátráltatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való erős függőség, a közelmúltban pedig az alacsony olajárak lelassították ezt az átállást. Az előadó meggyőződése, hogy a kibocsátáscsökkentési célok elérésének leghatékonyabb módja olyan átfogó intézkedéscsomag bevezetése lenne, amely egyszerre vonatkozik az földhasználat észszerű tervezésére, a tömegközlekedésre, a gyalogos és kerékpáros közlekedés előmozdítását célzó politikákra, a jármű-, hajtómű- és üzemanyag-technológiák fejlesztésének teljes kihasználására, az információs és digitális szolgáltatások bevezetésére, valamint a mobilitással kapcsolatos döntések irányítására szolgáló áreszközök használatára.

A digitalizálás és az új digitális szolgáltatások új mobilitási szolgáltatástípusok megjelenését tették lehetővé, amelyek szélesebb körben alkalmazva csökkenthetik a saját gépkocsi birtoklására és használatára való igényt, így jelentős kibocsátáscsökkentési potenciált hozhatnak létre. Ezért kívánatos, hogy ezek a szolgáltatások teret nyerjenek a városi és a városok közötti közlekedésben egyaránt. Ezek a szolgáltatások kényelmes közlekedést kínálnak, egyben kiszámíthatóvá és átláthatóvá teszik a mobilitás teljes költségét. Úgy tűnik, hogy a közlekedés automatizálása is a vártnál gyorsabban zajlik. Az előadó mindkét előrelépést pozitívnak tartja, ám megjegyzi, hogy mind az uniós, mind a tagállami jogalkotóknak gondosan ellenőrizniük kell, hogy az említett téren bekövetkező fejlődés milyen hatással van a közlekedésből származő kibocsátásra. Biztosítani kell, hogy a változások olyan mobilitási szokásokat eredményezzenek, amelyek kevésbé károsítják az éghajlatot és a környezetet.

A közlekedés az európai polgárok számára az egyik legfontosabb mindennapi szolgáltatás, a hatékony, pontos és költséghatékony logisztika pedig alapvetően fontos az európai integrációhoz és a belső piac működéséhez. Mivel a közlekedési és logisztikai ágazatban előírt kibocsátáscsökkentési célkitűzések e közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet eredményeképpen meglehetősen nagyratörőek lesznek, az előadó aggályosnak tartja, hogy a kibocsátáscsökkentés miatt a közlekedési iparra és általában az európai iparra háruló költségekről még nem készült becslés. Szükség van továbbá hiteles költség-haszon számításra ahhoz is, hogy a tagállamok döntést hozzanak a kibocsátáscsökkentési kötelezettségek különböző szektorok közötti megosztásáról, a Bizottságnak pedig ilyen eszközök biztosításával támogatnia kell a tagállamokat.

MÓDOSÍTÁSOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az EU által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését is szolgálja. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.

(3)  Az Európai Parlament 2016. október 5-i jóváhagyását követően az Európai Tanács 2016. november 4-én ratifikálta a Párizsi Megállapodást, amely ugyanezen a napon hatályba lépett. A Párizsi Megállapodás célja, hogy a felek a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartsák, és erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5°C legyen. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos, a Párizsi Megállapodás keretében tett vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.

Módosítás     2

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  Egyes tagállamok jelentős erőfeszítéseket tettek, ez a rugalmasság pedig tükrözi a tagállamok azon közös szándékát, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás éves csökkentéséhez való hozzájárulás érdekében tett erőfeszítés megosztása igazságos és ambiciózus legyen a COP21 alkalmával Párizsban vállalt kötelezettségek tiszteletben tartása érdekében.

Módosítás     3

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Több olyan uniós intézkedés is létezik, amely segíti a tagállamokat az éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és alapvető szerepet fog játszani az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátás szükséges mértékű csökkentésében. Ezek közé tartoznak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását, az épületek energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrásból előállított energiát, az energiahatékonyságot általában és a körforgásos gazdaságot szabályozó jogi aktusok csakúgy, mint az éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra igénybe vehető uniós finanszírozási eszközök.

(11)  Több olyan uniós intézkedés is létezik, amely segíti a tagállamokat az éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és alapvető szerepet fog játszani az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátás szükséges mértékű csökkentésében. Ezek közé tartoznak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását, az energiahatékonyság, többek között az épületek energiahatékonyságának javítását, a megújuló energiaforrásból előállított energiát, az energiahatékonyságot általában és a körforgásos gazdaság előmozdítását szabályozó jogi aktusok csakúgy, mint az éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra igénybe vehető uniós finanszírozási eszközök.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  Az üvegházhatásúgáz-kibocsátások több mint 75%-a az energiával függ össze. Ezért fontos, hogy valamennyi, az energiahatékonyság költséghatékony javítására, ezáltal pedig az energiaigény csökkentésére irányuló intézkedést előresoroljunk és előmozdítsunk, továbbá az ágazatközi éghajlat-politikai fellépések részévé tegyenek;

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b)  A közlekedési szektor nem csupán az egyik fő üvegházhatásúgáz-kibocsátó ágazat, hanem 1990 óta az egyik leggyorsabban növekvő szektor is az energiafogyasztás terén. Ezért fontos, hogy a Bizottság és a tagállamok további erőfeszítéseket tegyenek az energiahatékonyság javítása, a fenntartható közlekedési módokra való gyors átállás előmozdítása, valamint az ágazat nagyfokú karbonfüggőségének csökkentése érdekében. Az energiaszerkezetnek a közlekedési ágazataban az alacsony kibocsátású energia, például fenntartható bioüzemanyagok és elektromos járművek előmozdítása révén történő dekarbonizációja a Párizsi Megállapodás céljaival összhangban hozzájárul a széndioxidkibocsátás-csökkentési célhoz. Ez elősegíthető az ágazat számára egyértelmű és hosszú távú keret biztosításával, amely biztonságot teremt, és amelyre beruházások alapozhatók.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

11 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11c)  A hatékonyabb „éghajlati unió” megvalósítása érdekében e rendeletnek – az éghajlatra és energiaügyre vonatkozó egyéb uniós jogi aktusokkal összhangban – ösztönzőket kell nyújtania a kibocsátáscsökkentéshez. alapvetően fontos, hogy az Unió és tagállamai biztosítsák, hogy egymást kölcsönösen erősítő politikákat folytassanak a vonatkozó ágazatokban (pl. éghajlat, energiaügy és egyéb ágazati szakpolitikák) a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra történő sikeres átállás érdekében. Az energia- és ágazati szakpolitikák által az uniós és tagállami, éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásokra gyakorolt hatást közös, számszerűsítő módszerekkel kell értékelni, hogy hatásuk átlátható és ellenőrizhető legyen.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Annak érdekében, hogy a tagállamok éves kibocsátási határértékeit szabályozó 4. cikk végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási jogkört kell ruházni. Ezt a jogkört a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően kell gyakorolni21.

(17)  Annak érdekében, hogy a tagállamok éves kibocsátási határértékeit szabályozó 4. cikk végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a 2021-től 2030-ig tartó időszak minden egyes évére vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási jogosultságokra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

_________________

 

21Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

 

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a)  Saját kibocsátásainak csökkentésére irányuló erőfeszítések mellett – összhangban a globális éghajlatra gyakorolt pozitív hatása („szénkéznyoma”) növelésének céljával – fontos, hogy az Unió harmadik országokkal közösen fontolóra vegye a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politika keretében közös projektek végrehajtása révén megvalósítható éghajlat-politikai megoldásokat, figyelembe véve, hogy a Párizsi Megállapodás új nemzetközi együttműködési mechanizmust irányoz elő az éghajlatváltozás elleni küzdelemre.

Módosítás     9

Rendeletre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a)  A Párizsi Megállapodás 4. és 14. cikkének teljesítése érdekében szükséges, hogy az Unió fokozatosan egyre nagyobb erőfeszítéseket tegyen, és ötévente hozzájárulást terjesszen elő, amely a lehető legambiciózusabb törekvését tükrözi. Ezért e rendelet felülvizsgálati záradékot tartalmaz, amely arra szolgál, hogy új célokat határozzanak meg az Unió kötelezettségvállalásainak fokozására. Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós célokat a Párizsi Megállapodás globális értékelési mechanizmusának megfelelően igazítsák ki, alapvetően fontos, hogy a felülvizsgálat átfogó legyen, és figyelembe vegye a legjobb elérhető tudományos eredményeket.

Indokolás

A rendeletnek határozott felülvizsgálati záradékot kell tartalmaznia, amelynek alapján ötévente úgy igazítják ki az EU éghajlati célkitűzéseit, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásoknak. Ezt szem előtt tartva a felülvizsgálati záradéknak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség független előkészítő jelentésén kell alapulnia.

Módosítás     10

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is.

(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását, és mindkettő a LULUCF megfelelési ciklusával és a Párizsi Megállapodás nemzetközi ciklusával összhangban kell elvégezni. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is. Ennek fényében minden ilyen felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie annak lehetséges gazdasági következményeit, ha valamely tagállam az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke értelmében kilép az Unióból.

Módosítás     11

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)  Annak biztosítása érdekében, hogy a Párizsi Megállapodással összhangban átfogó és egyre erősebb rendszer jöjjön létre, és hogy figyelembe vegyék az Európai Környezetvédelmi Ügynökség azzal kapcsolatban szerzett tapasztalatát, hogy miként kell előmozdítani az európai környezeti információk felvételét a nemzetközi ellenőrzési programokba, és miként kell átfogóan értékelni a környezet állapotát Európában, a felülvizsgálati záradéknak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség független előkészítő jelentésén kell alapulnia.

Indokolás

A rendeletnek határozott felülvizsgálati záradékot kell tartalmaznia, amelynek alapján ötévente úgy igazítják ki az EU éghajlati célkitűzéseit, hogy azok megfeleljenek a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásoknak. Ezt szem előtt tartva a felülvizsgálati záradéknak az Európai Környezetvédelmi Ügynökség független előkészítő jelentésén kell alapulnia.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez a rendelet a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalás teljesítése érdekében a tagállamok által megteendő minimális hozzájárulásokkal összefüggő kötelezettségeket, valamint az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásának és a minimális hozzájárulások megtételében a tagállamok által elért eredmények értékelésének szabályait állapítja meg.

(1)  Ez a rendelet előírja, hogy a tagállamok a 2. cikkben említett üvegházhatásúgáz-kibocsátásaikat a 2005. évi kibocsátásaikhoz mérten 2030-ig kollektíven legalább 30% százalékkal csökkentsék. Ez a rendelet a 2021-től 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, a Párizsi Megállapodás keretében tett tagállami és uniós üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési kötelezettségvállalások teljesítése érdekében a tagállamok által megteendő minimális hozzájárulásokkal összefüggő kötelezettségeket, valamint az éves kibocsátási jogosultságok meghatározásának és a minimális hozzájárulások megtételében a tagállamok által elért eredmények értékelésének szabályait állapítja meg.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  E rendelet végső célja, hogy teljesüljön az Unió és a tagállamok által az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményében és a Párizsi Megállapodásban vállalt azon kötelezettségvállalása, miszerint csökkentik az üvegházhatásúgáz-kibocsátást annak érdekében, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedése az iparosodás előtti szintet jóval kevesebb mint 2 °C-kal haladja meg, és további erőfeszítéseket tesznek a hőmérséklet-emelkedésnek az iparosodás előtti szinthez képest legfeljebb 1,5°C-kal magasabb értékhatárra korlátozása érdekében. E cél elérése érdekében a tagállamoknak 2030 után is tovább kell csökkenteniük az a rendelet hatálya alá tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást, évente és egyenletes mértékben, a század második felében elérve a nettó nulla kibocsátási szintet.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokra és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti kiigazításra is tekintettel, valamint a 406/2009/EK határozat 7. cikkének alkalmazása miatti levonások figyelembevételével minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2021-től 2029-ig tartó időszak minden egyes évében legfeljebb az egyfelől a (3) bekezdés alapján meghatározott 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlaga által 2020-ra, másfelől az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott határérték által 2030-ra kijelölt két értékre illeszkedő lineáris pálya által kijelölt mennyiségnek feleljen meg.

(2)  Az 5., a 6. és a 7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusokra és a 10. cikk (2) bekezdése szerinti kiigazításra is tekintettel, valamint a 406/2009/EK határozat 7. cikkének alkalmazása miatti levonások figyelembevételével minden tagállam biztosítja, hogy üvegházhatásúgáz-kibocsátása a 2021-től 2029-ig tartó időszak minden egyes évében legfeljebb az egyfelől a (3) bekezdés alapján meghatározott 2016., 2017. és 2018. évi üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak átlaga által 2020-ra, másfelől az e rendelet I. mellékletében az adott tagállam vonatkozásában megadott határérték által 2030-ra kijelölt két értékre illeszkedő lineáris pálya által kijelölt mennyiségnek feleljen meg – a 306//2009/EK határozatban 2020-ra vonatkozóan megszabott célértékeket használva legmagasabb korlátként.

Módosítás     15

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság a végrehajtási aktusban a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése alapján bejelentett százalékok figyelembevételével megállapítja továbbá a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok 9. cikk szerinti megfelelése érdekében figyelembe vehető mennyiségeket. Ha az összes tagállam mennyiségének összege nagyobb 100 milliónál, minden egyes tagállam mennyiségét arányos módon csökkenteni kell úgy, hogy a kiadódó összeg ennél az értéknél ne legyen nagyobb.

(4)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a tagállamok által a 6. cikk (2) bekezdése alapján bejelentett százalékok figyelembevételével megállapítja továbbá a 2021-től 2030-ig tartó időszakban az egyes tagállamok 9. cikk szerinti megfelelése érdekében figyelembe vehető mennyiségeket. Ha az összes tagállam mennyiségének összege nagyobb 100 milliónál, minden egyes tagállam mennyiségét arányos módon csökkenteni kell úgy, hogy a kiadódó összeg ennél az értéknél ne legyen nagyobb.

Módosítás     16

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A végrehajtási aktust a 13. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

törölve

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az a tagállam, amelynek egy adott évi üvegházhatásúgáz-kibocsátása – az e cikk és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – kisebb az adott évi éves kibocsátási jogosultságánál, éves kibocsátási jogosultságának e fennmaradó részét átviheti a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire.

(3)  Az a tagállam, amelynek egy adott évi üvegházhatásúgáz-kibocsátása – az e cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – kisebb az adott évi éves kibocsátási jogosultságánál, éves kibocsátási jogosultságának e fennmaradó részét átviheti a 2029-ig tartó időszak későbbi éveire. Ezt a többletet 2029-ig részben vagy teljesen fel lehet használni bármelyik későbbi évben, azonban nem szabad túllépni az éves kibocsátási jogosultság 5%-át.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának legfeljebb 5 %-át átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.

4.  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának legfeljebb 5 %-át átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja. Ezeket az átadásokat szerepeltetni kell a 11. cikk szerinti európai nyilvántartásban.

Módosítás     19

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának az üvegházhatásúgáz-kibocsátása felett – a (2)–(4) bekezdés és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – fennmaradó részét átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja.

(5)  A tagállam az adott évre vonatkozó éves kibocsátási jogosultságának az üvegházhatásúgáz-kibocsátása felett – a (2)–(4) bekezdés és a 6. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok igénybevételének figyelembevételével – fennmaradó részét átadhatja másik tagállamnak. Az átvevő tagállam ezt a mennyiséget a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából akár az adott évre, akár a 2030-ig tartó időszak későbbi éveire felhasználhatja. Ezeket az átadásokat szerepeltetni kell a 11. cikk szerinti európai nyilvántartásban.

Indokolás

A kibocsátási jogosultságok tagállamok közötti átadásával kapcsolatos átláthatóság javítása.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából mennyiségi korlátozás nélkül – de a többszöri elszámolás kizárásával – felhasználhatják a 2003/87/EK irányelv 24a. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott, projektekből származó kereteket.

(6)  A tagállamok a 9. cikk szerinti megfelelés szempontjából mennyiségi korlátozás nélkül – de a többszöri elszámolás kizárásával – felhasználhatják a 2003/87/EK irányelv 24a. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott, projektekből származó kereteket. A tagállamok ösztönzik a magánszektor részvételét az ilyen projektekben.

Indokolás

A tőkeáttételi hatás fokozása érdekében a kibocsátáscsökkentési projektekben a magánszektor számára is biztosítani kell a részvétel lehetőségét. A kibocsátáskereskedelmi irányelv 24a. cikke biztosítja, hogy a projekt végrehajtásáért, valamint a kétszeres beszámítás elkerüléséért továbbra is a projektgazda szerepét ellátó tagállam viselje a felelősséget.

Módosítás     21

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Legfeljebb 280 millió darab, a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó elnyelés további felhasználása

Legfeljebb 280 millió darab, a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületekhez és a fakitermelésből származó termékekhez kapcsolódó nettó elnyelés további felhasználása

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület” és „gazdálkodás alatt álló gyepterület” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:

(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, „gazdálkodás alatt álló gyepterület”, „gazdálkodás alatt álló erdőterület” és a „fakitermelésből származó termék” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:

 

(E módosítás a teljes szövegre vonatkozik.)

Módosítás     23

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés– a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  azokat az intézkedéseket, amelyeket – a belföldi szakpolitikai eszköztár igénybevételével és az uniós fellépés végrehajtásával – végre kíván hajtani annak érdekében, hogy a 4. cikk alapján fennálló kötelezettségeit teljesítse;

a)  azokat az intézkedéseket, amelyeket – a belföldi szakpolitikai eszköztár igénybevételével és az uniós fellépés végrehajtásával – végre kíván hajtani annak érdekében, hogy a 4. cikk alapján fennálló kötelezettségeit teljesítse, anélkül, hogy negatív hatással lenne a polgárok életére;

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2027. és a 2032. évben ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál:

(1)  2020-tól a Bizottság kétévente értékeli, hogy a tagállamok által elért haladás elégséges-e ahhoz, hogy eleget tegyenek az e rendelet szerinti kötelezettségeiknek. Ha egy tagállam kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál:

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék

Európai nyilvántartás

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását, ideértve az éves kibocsátási jogosultságokat, az e rendelet 4–7. cikkében foglalt rugalmassági mechanizmusok igénybevételét, az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelést és az e rendelet 10. cikke értelmében a tárgyi hatályban bekövetkező változásokat is. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a szükséges esetekben letiltja a megfelelő ügyleteket. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(1)  A Bizottság az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék segítségével biztosítja az e rendeletből fakadó ügyletek pontos elszámolását, ideértve az éves kibocsátási jogosultságokat, az e rendelet 4–7. cikkében foglalt rugalmassági mechanizmusok igénybevételét, az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelést és az e rendelet 10. cikke értelmében a tárgyi hatályban bekövetkező változásokat is. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében a szükséges esetekben letiltja a megfelelő ügyleteket. Az európai nyilvántartási rendszer átláthatóan működik, és tartalmaz minden lényeges információt a kibocsátási egységek tagállamok közötti átadásáról. Az erre vonatkozó adatokat egy erre a célra létrehozott, a Bizottság által működtetett weboldalon keresztül hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

Indokolás

A kibocsátási jogosultságok tagállamok közötti átadásával kapcsolatos átláthatóság javítása.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.

A Bizottság 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó – a részes felek által a globális hosszú távú cél előmozdítása érdekében tett kollektív erőfeszítéseket felmérő – támogató párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül, továbbá a 2023-ban, majd azt követően esedékes egyes globális értékelésektől számított hat hónapon belül jelentést tesz az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy mennyiben járult hozzá az EU 2030-as átfogó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célkizűzésének teljesítéséhez, továbbá értékeli e rendelet hozzájárulását az 1. cikkben rögzített hosszú távú kibocsátáscsökkentési célok megvalósulásához. A Bizottság az Unió éghajlat-politikai fellépésének javítása céljából és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség független jelentése alapján értékeli azt is, hogy szükséges-e ezt a rendeletet módosítani, vagy más jogalkotási javaslatokat előterjeszteni, vagy mindkettőt megtenni a Párizsi Megállapodás 3., 4. és 14. cikke értelmében az Unió által tett kötelezettségvállalások teljesítése érdekében.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A Párizsi Megállapodásban rögzített egyes globális értékeléseket követően a tagállamok önkéntesen lemondhatnak éves kibocsátási jogosultságuk egy részéről. A tagállam értesíti a Bizottságot azon szándékáról, hogy lemond éves kibocsátási jogosultságának egy részéről, a Bizottság pedig ezt az információt közzéteszi internetes oldalán.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.9.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Merja Kyllönen

28.9.2016

Vizsgálat a bizottságban

25.1.2017

28.2.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

22.3.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

8

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Peter Lundgren, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Markus Pieper, Gabriele Preuß, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, István Ujhelyi, Wim van de Camp, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Hugues Bayet, Mark Demesmaeker, Bas Eickhout, Markus Ferber, Maria Grapini, Franck Proust, Patricija Šulin, Matthijs van Miltenburg

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Herbert Dorfmann

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

32

+

ALDE

Gesine Meissner, Dominique Riquet, Pavel Telička, Matthijs van Miltenburg

GUE/NGL

Tania González Peñas, Merja Kyllönen

PPE

Georges Bach, Deirdre Clune, Herbert Dorfmann, Markus Ferber, Dieter-Lebrecht Koch, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Cláudia Monteiro de Aguiar, Markus Pieper, Franck Proust, Massimiliano Salini, Patricija Šulin, Elissavet Vozemberg-Vrionidi, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp

S&D

Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Hugues Bayet, Ismail Ertug, Maria Grapini, Miltiadis Kyrkos, Jens Nilsson, Gabriele Preuß, Christine Revault D'Allonnes Bonnefoy, Claudia Țapardel, István Ujhelyi, Janusz Zemke

8

-

ECR

Mark Demesmaeker, Jacqueline Foster, Roberts Zīle

 

EFDD

Peter Lundgren, Jill Seymour

Verts/ALE

Michael Cramer, Bas Eickhout, Keith Taylor

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (4.5.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0482 – C8-0331/2017 – 2016/0231(COD))

A vélemény előadója: Nicola Caputo

RÖVID INDOKOLÁS

Az előadó álláspontja

A mezőgazdasági ágazat világszinten az Európai Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10%-áért felelős. Az utóbbi években az állatállomány jelentős csökkenése, a műtrágyák hatékonyabb alkalmazása és a trágya megfelelőbb kezelése hozzájárult az Unióból származó kibocsátás csökkentéséhez, amely 1990 és 2012 között 24%-ot tett ki.

2016-ban a KAP költségvetéséből 16,3 milliárd eurót különítettek el a fenntartható és éghajlatbarát mezőgazdaság számára, ami azt jelzi, hogy az európai mezőgazdasági ágazatban jelentős gyorsulás megy végbe egy olyan körforgásos gazdaságra való átállás terén, amely karbonszegény, az éghajlatváltozással szemben ellenállóképes, és arra irányul, hogy a környezeti teljesítmény további javításának valamennyi lehetőségét kihasználja.

Az éghajlatváltozásról szóló új globális megállapodás alapját képező, alulról felfelé építkező megközelítés alapján ugyanakkor – legalábbis az első időszakban – nem valószínű, hogy a jelenleg folyamatban lévő szakpolitikai intézkedések mellett az ÜHG-kibocsátás csökkenése elegendő lesz ahhoz, hogy az Európai Unió teljesítse az 1990-hez képest 2030-ig vállalt 40%-os csökkentést, és főként ahhoz, hogy 2005-höz képest 30%-kal mérséklődjön a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok ÜHG-kibocsátása.

Ezért alapvetően fontos a szóban forgó rendeletre irányuló javaslat, amely a Párizsi Megállapodásról szóló bizottsági értékelés nyomán készült, és amely nemzeti kibocsátási célokat állapít meg a kibocsátások erőteljesebb csökkentésére irányuló jövőbeli politikák ösztönzése céljából.

A szóban forgó javaslatban mindazonáltal hat problémás pontot ki kell emelni:

1) A LULUCF-ágazat tevékenységeit nem csupán rugalmassági mechanizmusként, hanem teljes mértékben figyelembe kell venni a közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet hatálya alá tartozó többi ágazathoz hasonlóan. A jelenleg figyelmen kívül hagyott agrárerdészet – többek között az erdőgazdálkodás – teljes mértékű figyelembevétele biztosítaná a nem megfelelő energiapolitikákból eredő esetleges kibocsátások elismerését, amelyek ronthatják az agrárerdészeti ökoszisztémák megkötő képességét. A közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet hatálybalépése előtt rendelkezésre álló idő elegendő ahhoz, hogy szigorú és megbízható elszámolási kritériumokat dolgozzanak ki annak érdekében, hogy az ágazat egészét – többek között az erdőgazdálkodást is – teljes mértékben figyelembe lehessen venni.

2) Ami a kibocsátási egységek felhasználásának lehetőségét illeti, annak hatályát ki kell terjeszteni, és rögzíteni kell 425 millió tonna, a LULUCF-ágazatból szármató nettó elnyelés további felhasználását, amint az a LULUCF-rendeletre irányuló javaslathoz kapcsolódó bizottsági hatásvizsgálatban foglalt harmadik opcióban szerepel. E javaslat összhangban áll a Párizsi megállapodás rendelkezéseivel, amelyek elismerik a LULUCF-ágazatnak a kibocsátás-visszafogó potenciáljából eredő jelentőségét. Ez a megközelítés emellett összhangban van az Európai Tanács 2014. októberi iránymutatásával, amely alátámasztja, hogy a mezőgazdasági ágazat kisebb kibocsátás-visszafogó potenciállal rendelkezik, valamint hogy meg kell vizsgálni a kibocsátás-visszafogásban és az üvegházhatású gázok megkötésével kapcsolatban – különösen a LULUCF-tevékenységek révén – az ágazatban rejlő lehetőségek optimális kihasználásának legjobb módjait.

3) A közös kötelezettségvállalásról szóló rendeletre irányuló javaslat éves kibocsátási célokat állapít meg a tagállamok számára a 2021 és 2030 közötti időszakra anélkül, hogy javaslatokat tenne a kibocsátás-visszafogás azon eszközeire, amelyek hozzá tudnak járulni a csökkentési cél eléréséhez, különösen a mezőgazdasági ágazatban, ahol ugyanakkor ösztönözni kell a kibocsátáscsökkentés bevált gyakorlatait. Elsősorban a mezőgazdaságon belüli innovációt kell elősegíteni olyan „zöld” technológiák bevezetésével, amelyek védik a talajt, és csökkentik a mezőgazdasági ágazat kibocsátásait. E célból a precíziós mezőgazdaságra jellemző gyakorlatok mellett elő kell mozdítani különösen a konzervatív mezőgazdasági gyakorlatokat.

4) A nyomonkövetési és ellenőrzési tevékenységet illetően az ötévenkénti helyett évenkénti megfelelőségi ellenőrzést javaslunk. Az ötévenkénti megfelelőségi ellenőrzés a kiigazító intézkedések alkalmazására vonatkozó mozgástér korlátozását és az esetleges szankciók hatékonyságának komoly hiányát jelentené (meg nem felelés esetén például először csak 2027-ben lennének alkalmazhatók). Az évenkénti ellenőrzések egyúttal a kibocsátási egységek kereskedelmét is elősegítenék, mivel a tagállamok viszonylag rövid idő alatt pontosabban tudnák, adott helyzetben mit adhatnak el.

5) Meg kell jegyezni, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának az alap-jogiaktus nem lényeges elemeinek módosítására kell irányulnia. Emellett javasoljuk a Bizottságnak, hogy ne éljen vissza a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal, és hangsúlyozzuk, hogy ezen aktusok előkészítő szakaszában a Parlamentnek is részt kell vennie.

6) A rendeletre irányuló javaslat semmilyen módon nem utal a Brexitre. Jelenleg a szóban forgó javaslatban foglalt táblázatok mind a 28 tagállamra vonatkoznak, és az I. melléklet táblázatában az Egyesült Királyság -37%-os kibocsátáscsökkentési céllal szerepel. Úgy véljük, hogy a Bizottságnak kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a Lisszaboni Szerződés Unióból való kilépésről szóló 50. cikkének aktiválása után kiigazítja az adatokat és célokat.

MÓDOSÍTÁS:

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Európai Tanács 2014. októberi következtetései azt irányozzák elő, hogy ezt a célt az Uniónak együttesen, a lehető legnagyobb mértékben költséghatékony módon kell teljesítenie, továbbá hogy ennek érdekében a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó és annak hatálya alá nem tartozó gazdasági ágazatokban 2030-ra 2005-höz képest 43%, illetve 30% csökkentést kell elérni, és az ehhez szükséges erőfeszítéseken az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) arányában kell osztozni. E kibocsátáscsökkentés elérésében valamennyi gazdasági ágazatnak és valamennyi tagállamnak részt kell vennie oly módon, hogy a méltányosság és a szolidaritás szempontjai kiegyensúlyozottan érvényesüljenek, és ezzel összefüggésben az uniós átlag feletti egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok csoportján belüli nemzeti célokat úgy kell kitűzni, hogy – relatív értelemben – méltányos és kiegyensúlyozott módon jelenjen meg bennük a költséghatékonyság iránti igény. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén kitűzendő céloknak segíteniük kell a hatékonyság és az innováció ügyét az európai gazdaságon belül, és különösen az épületek, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés területén kell – annyiban, amennyiben ezek a területek e rendelet hatálya alá tartoznak – javulást előidézniük.

(2)  Az Európai Tanács 2014. októberi következtetései azt irányozzák elő, hogy ezt a célt az Uniónak együttesen, a lehető legnagyobb mértékben költséghatékony módon kell teljesítenie, továbbá hogy ennek érdekében a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó és annak hatálya alá nem tartozó gazdasági ágazatokban 2030-ra 2005-höz képest 43%, illetve 30% csökkentést kell elérni, és az ehhez szükséges erőfeszítéseken az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) arányában kell osztozni. E kibocsátáscsökkentés elérésében valamennyi gazdasági ágazatnak és valamennyi tagállamnak részt kell vennie oly módon, hogy a méltányosság és a szolidaritás szempontjai kiegyensúlyozottan érvényesüljenek, és ezzel összefüggésben az uniós átlag feletti egy főre jutó GDP-vel rendelkező országok csoportján belüli nemzeti célokat úgy kell kitűzni, hogy – relatív értelemben – méltányos és kiegyensúlyozott módon jelenjen meg bennük a költséghatékonyság iránti igény. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén kitűzendő céloknak segíteniük kell a hatékonyság és az innováció ügyét az európai gazdaságon belül, és különösen az erdőgazdálkodás, az épületek, a mezőgazdaság, a hulladékgazdálkodás és a közlekedés területén kell – annyiban, amennyiben ezek a területek e rendelet hatálya alá tartoznak – javulást előidézniük.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  E kibocsátáscsökkentés elérése érdekében és a mezőgazdasági ágazat szerepének maximalizálására törekedve a tagállamoknak támogatniuk kell a legnagyobb potenciállal rendelkező innovatív enyhítési intézkedéseket, ideértve az alábbiakat: szántóföldek átalakítása állandó gyepterületté; a mezőgazdasági földterületeken lévő sövények, pufferzónák és fák kezelése; új agrárerdészeti és fásítási rendszerek; a fakivágás és az erdőirtás megelőzése; csekély műveléssel járó vagy művelés nélküli direktvetés és a talajborítás/köztes kultúrák és haszonnövény-maradványok szántóföldi felhasználása; szén-dioxid-terhelési vizsgálat és talaj-/tápanyagkezelési tervek; fokozott nitrogénhatékonyság és a nitrifikáció megakadályozása; vizes élőhelyek/tőzeglápok helyreállítása és megőrzése; valamint az alacsonyabb kibocsátás érdekében kifinomultabb állattenyésztési, takarmányozási és állománykezelési módszerek.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  A Tanács a Párizsi Megállapodást 2016. október 5-én ratifikálta, miután 2016. október 4-én az Európai Parlament ehhez megadta egyetértését. A 2016. november 4-én hatályba lépett Párizsi Megállapodás célja, hogy a felek a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartsák, és erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az emelkedés mindössze 1,5 °C legyen, és azt jelenti, hogy e célok elérése érdekében fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatokat kell elfogadni, amelyek szinergiákat hoznak létre a biológiai sokféleséggel, illetve a környezet- és az éghajlatvédelemmel kapcsolatos célok között.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az EU által a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítését is szolgálja. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.

(3)  A mezőgazdasági ágazat hozzájárulása alapvető prioritás az Unió éghajlatváltozás okozta jövőbeli kihívásokhoz való alkalmazkodási képességének javítása szempontjából, és e rendelet a Párizsi Megállapodásban foglalt uniós kötelezettségvállalás végrehajtásának részét képezi az éghajlatváltozással kapcsolatos politika és a fenntartható, hatékony és ellenállóképes élelmiszer-termelés biztosítására irányuló élelmezésbiztonsági célkitűzések közötti következetesség tekintetében, elismerve, hogy az élelmiszer-termelési rendszerek különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben. Az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos vállalását az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti hozzájárulás is megerősítette.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tiszta energiára való áttéréshez szükség van a beruházók magatartásának megváltozására, továbbá olyan ösztönzőkre, amelyek a teljes szakpolitikai spektrumra kierjednek. Annak érdekében, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, az Unió kiemelten törekszik a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió létrehozására. Ennek eléréséhez szükséges az ambiciózus éghajlat-politikai fellépés e rendeleten keresztül megvalósuló folytatása, mint ahogy az is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában16 felvázolt más vonatkozásokban is előrehaladás történjen az energiaunió létrehozásában.

(5)  A tiszta energiára és a biogazdaságra való áttéréshez a teljes szakpolitikai spektrumban szükség van a beruházók magatartásának megváltozására, továbbá a kisebb tőkével rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a kisgazdaságok számára üzleti modelljeik átalakítására irányuló ösztönzőkre. Az Unió kiemelten törekszik a stabil és alkalmazkodóképes, az energiahatékonyságot prioritásként kezelő energiaunió létrehozására, amelynek célja, hogy biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia álljon a polgárok rendelkezésére, valamint hogy szigorú fenntarthatósági és kibocsátáscsökkentési politikákat alkalmazzon a fosszilis erőforrásokat helyettesítő bioalapú erőforrások használata érdekében. Ennek eléréséhez szükséges az ambiciózus éghajlat-politikai fellépés e rendeleten keresztül megvalósuló folytatása, mint ahogy az is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiájában16 felvázolt más vonatkozásokban is előrehaladás történjen az energiaunió létrehozásában.

__________________

__________________

16 COM(2015) 80.

16 COM(2015) 80.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Több olyan uniós intézkedés is létezik, amely segíti a tagállamokat az éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és alapvető szerepet fog játszani az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátás szükséges mértékű csökkentésében. Ezek közé tartoznak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását, az épületek energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrásból előállított energiát, az energiahatékonyságot általában és a körforgásos gazdaságot szabályozó jogi aktusok csakúgy, mint az éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra igénybe vehető uniós finanszírozási eszközök.

(11)  Több olyan uniós intézkedés is létezik, amely segíti a tagállamokat az éghajlatváltozással összefüggő kötelezettségvállalásaik teljesítésében, és alapvető szerepet fog játszani az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokból származó kibocsátás szükséges mértékű csökkentésében. Ezek közé tartoznak a fluortartalmú üvegházhatású gázokat, a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátását, az épületek energiahatékonyságát, a megújuló energiaforrásból előállított energiát, az energianövényeket, az energiahatékonyságot általában és a körforgásos gazdaságot szabályozó jogi aktusok csakúgy, mint az éghajlatváltozással összefüggő beruházásokra igénybe vehető uniós finanszírozási eszközök, többek között a közös agrárpolitika (KAP) hatálya alá tartozó valamennyi eszköz, valamint a KAP egyik fontos céljaként a fenntartható, magas biodiverzitású és alacsony kibocsátású élelmiszer- és gazdálkodási rendszerre irányuló átmenet finanszírozása.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  Mivel a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat egyedi adottságokkal rendelkezik az üvegházhatást okozó gázkibocsátás lekötésére, de kevesebb potenciállal a csökkentési intézkedések terén, jobban meg kellene ismerni az Unión belüli egyéni mezőgazdasági üzemek és kijelölt erdőterületek éghajlatváltozás mérséklésére való képességét az éghajlatváltozás elleni küzdelem szempontjából hatékony mezőgazdasági termelők vagy – különösen az egyéni mezőgazdasági üzemekben vagy az erdős területeken alkalmazott – javított erdőgazdálkodási gyakorlatok lehetséges ösztönzőinek megerősítése érdekében.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b)  Ezen intézkedéseknek ösztönözniük kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését a legjobb gyakorlatok jutalmazása által és annak révén, hogy a mezőgazdasági termelőket támogatják az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló különleges intézkedések kialakításában és integrációjában, valamint a termelés hatékonyságának általános javításában. A vidékfejlesztési politika (második pillér) keretében 99,6 milliárd eurót irányoztak elő különböző tevékenységekre, többek között az erőforrás-hatékonyság előmozdítására, valamint a karbonszegény és az éghajlatváltozással szemben ellenállóképes gazdaságra történő átállás támogatására a mezőgazdasági, az élelmiszeripari és az erdészeti ágazatban. A tagállamoknak ösztönözniük kell az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás előmozdítására irányuló magatartást.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  [A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről] szóló [...] rendelet meghatározza a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések elszámolásának szabályait. Miközben e rendelet környezeti hatásait, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért csökkentések mértékét befolyásolja a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével legfeljebb megegyező mennyiségnek az [...] rendelet alapján történő figyelembevétele, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a kötelezettségeik teljesítése szempontjából szükség esetén az említett összelnyeléseknek megfelelő, legfeljebb 280 millió tonna nagyságú, a tagállamok között a III. mellékletben található értékeknek megfelelően szétosztott maximális mennyiség erejéig rugalmassági mechanizmust vegyenek igénybe. Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszintek naprakésszé tételére, a Bizottságot a 7. cikkel összefüggésben fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján olyan jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az említett cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusba beépítik a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulását. E jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottságnak a rendelkezésre álló adatok – és különösen az előrejelzések szerinti és a tényleges betakarított mennyiségek egymásnak való megfelelése – alapján értékelnie kell a gazdálkodás alatt álló erdőterületek figyelembevételének megbízhatóságát. Emellett e rendelet keretében azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű éves kibocsátásjogosultsági egységet önkéntesen töröljenek annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget az [...] rendeletnek való megfelelés értékelése szempontjából figyelembe lehessen venni.

(12)  [A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről] szóló [...] rendelet meghatározza a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátások és -elnyelések elszámolásának szabályait. Miközben e rendelet környezeti hatásait, azaz az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért csökkentések mértékét befolyásolja a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló erdőterületekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével legfeljebb megegyező mennyiségnek az [...] rendelet alapján történő figyelembevétele, lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a kötelezettségeik teljesítése szempontjából szükség esetén az említett összelnyeléseknek megfelelő, legfeljebb 425 millió tonna nagyságú, a tagállamok között a III. mellékletben található értékeknek megfelelően szétosztott maximális mennyiség erejéig rugalmassági mechanizmust vegyenek igénybe. Tekintettel arra, hogy az ágazatnak az éghajlatváltozás következményeinek mérséklése tekintetében korlátozottak a potenciális lehetőségei, a mezőgazdaságnak mindenekelőtt és főként az e rendelet szerint engedélyezett nettó elnyelések előnyeit kell élveznie, ezáltal egyszersmind egyértelmű különbséget téve a LULUCF és a mezőgazdasági ágazatból származó „zöld” biogén üvegházhatású gázok kibocsátása és a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó kibocsátások között. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia továbbá a LULUCF-rendelkezésekből fakadó földtulajdon-változásokat annak biztosítása érdekében, hogy a földhasználat megváltoztatására irányuló politikák ne ösztönözzék a nagyarányú földszerzéseket. Emellett e rendelet keretében azt is lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok meghatározott mennyiségű éves kibocsátásjogosultsági egységet önkéntesen töröljenek annak érdekében, hogy ezt a mennyiséget az [...] rendeletnek való megfelelés értékelése szempontjából figyelembe lehessen venni.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  A mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó összetett uniós célkitűzések – köztük az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése és az azokhoz való alkalmazkodás, a levegőminőség, a biológiai sokszínűség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és a vidéki gazdaságok támogatása – kölcsönösen koherens módon történő elérése az uniós intézkedésekkel támogatott beruházások és ösztönzők – például a KAP – megváltoztatását teszi majd szükségessé. E rendeletnek – többek között a rugalmassági mechanizmusok révén is – ösztönöznie kell az éghajlatra és az energiára vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban álló kibocsátáscsökkentéseket, például az energiahatékonyság terén. Alapvetően fontos, hogy e rendelet figyelembe vegye az uniós erdőgazdálkodási stratégia célkitűzéseihez való hozzájárulásra irányuló célt annak érdekében, hogy előmozdítsa az uniós biogazdaság versenyképes és fenntartható faellátását, a tagállamok nemzeti erdészeti politikáit és az Unió biogazdasági stratégiáját, valamint a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós stratégiát.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tagállamok éves kibocsátási jogosultságának teljesítésére vonatkozó ellenőrzések elvégzéséhez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, az e rendelettel kapcsolatos éves bejelentési és értékelési követelményeket az 525/2013/EU rendelet érintett cikkeibe kell beépíteni, ami a rendelet módosítását igényli. A rendelet módosításának azt is biztosítania kell, hogy a tagállamok által a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények értékelése továbbra is évenként, az uniós szakpolitikákban és intézkedésekben elért eredmények, valamint a tagállamoktól származó információk figyelembevételével történjen. Az értékelés keretében minden második évben azt is indokolt megvizsgálni, hogy az Unió milyen mértékben jutott közelebb a csökkentési kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, a tagállamok pedig kötelezettségeik teljesítéséhez. A levonásokat azonban csak ötévenként indokolt figyelembe venni annak érdekében, hogy az [...] rendeletnek megfelelően a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó potenciális hozzájárulások is beszámíthatók legyenek. Mindez nem érinti a Bizottság azon feladatát, hogy biztosítsa az e rendeletből fakadó tagállami kötelezettségek teljesítését, mint ahogy a Bizottságnak azt a jogkörét sem, hogy ebből a célból kötelezettségszegési eljárásokat indítson.

(13)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a tagállamok éves kibocsátási jogosultságának teljesítésére vonatkozó ellenőrzések elvégzéséhez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, az e rendelettel kapcsolatos éves bejelentési és értékelési követelményeket az 525/2013/EU rendelet érintett cikkeibe kell beépíteni, ami a rendelet módosítását igényli. A rendelet módosításának azt is biztosítania kell, hogy a tagállamok által a kibocsátáscsökkentés terén elért eredmények értékelése továbbra is évenként, az uniós szakpolitikákban és intézkedésekben elért eredmények, valamint a tagállamoktól származó információk figyelembevételével történjen. Az értékelés keretében minden második évben azt is indokolt megvizsgálni, hogy az Unió milyen mértékben jutott közelebb a csökkentési kötelezettségvállalásának teljesítéséhez, a tagállamok pedig kötelezettségeik teljesítéséhez. A levonásokat azonban csak ötévenként indokolt figyelembe venni annak érdekében, hogy az [...] rendeletnek megfelelően a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló erdőterületekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó potenciális hozzájárulások is beszámíthatók legyenek. Mindez nem érinti a Bizottság azon feladatát, hogy biztosítsa az e rendeletből fakadó tagállami kötelezettségek teljesítését, mint ahogy a Bizottságnak azt a jogkörét sem, hogy ebből a célból kötelezettségszegési eljárásokat indítson.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is.

(20)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében átfogóan értékelni kell végrehajtását és a tagállamok követelményeknek való megfelelését. A felülvizsgálatnak elő kell segítenie annak a biztosítását, hogy a tagállamok jó úton haladjanak az üvegházhatású gázok hosszú távú kibocsátáscsökkentésére irányuló céljaik elérésében, és azt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség előkészítő jelentésére kell alapozni, figyelembe véve az üvegházhatásúgáz-kibocsátásoknak az 1990-es adatokhoz képest 2050-ig 80–95%-kal történő csökkentésére irányuló uniós célkitűzést, valamint a Párizsi Megállapodásban kitűzött célt, amely szerint az évszázad második felében az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül megvalósítandó a ténylegesen nulla kibocsátás, valamint hogy meg kell vizsgálni a kibocsátás-visszafogásban és az üvegházhatású gázok megkötésével kapcsolatban – különösen a LULUCF-tevékenységek révén – az ágazatban rejlő lehetőségek optimális kihasználásának legjobb módjait. A Bizottságnak és az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek figyelembe kell vennie az egyes tagállamok helyzetének változásait, valamint a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményeit is, valamint azt a célt, amely szerint az évszázad második felében az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül megvalósítandó a ténylegesen nulla kibocsátás, összhangban az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetéseivel, amelyek alátámasztják, hogy a mezőgazdasági ágazat korlátozott kibocsátás-visszafogó potenciállal rendelkezik és többfunkciós jellegű.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez a rendelet az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC) szerinti „energia”, „ipari eljárások és termékfelhasználás”, „mezőgazdaság” és „hulladék” kategóriákban keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátásra alkalmazandó, ahogyan azokat az 525/2013/EU rendelet meghatározza, de nem alkalmazandó a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó kibocsátásra.

(1)  Ez a rendelet az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPPC) szerinti „energia”, „ipari eljárások és termékfelhasználás”, „mezőgazdaság” és „hulladék” kategóriákban keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátásra alkalmazandó, ahogyan azokat az 525/2013/EU rendelet meghatározza, de nem alkalmazandó a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységekből származó kibocsátásra. A biomasszára vonatkozó zéró kibocsátási tényező kizárólag a hulladékokból és maradékanyagokból előállított bioenergiára vonatkozik.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

4 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. cikk

 

Az üvegházhatású gázokra vonatkozó hosszú távú kibocsátáscsökkentési célok

 

A Bizottság 2026-ig értékeli az Unió üvegházhatású gázok hosszú távú kibocsátáscsökkentésére irányuló céljai felé való előrehaladást, illetve azt, hogy a tagállamok mennyire képesek megfelelni egyéni kötelezettségvállalásaiknak, figyelembe véve a Párizsi Megállapodással kapcsolatos első, 2023-ban végzendő globális értékelés eredményeit is. A Bizottság az értékelésből származó információkat felhasználva biztosítja, hogy a tagállamok jó úton haladjanak a kibocsátásoknak az 1990-hez képest 2050-ig 80%-kal való csökkentése felé, a nemzetközi kötelezettségekre is figyelemmel.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A rugalmassági mechanizmusok növelése és ezzel párhuzamosan a mezőgazdaságban meglévő korlátozott enyhítési lehetőségek kiaknázása mellett – a környezeti integritás javítása érdekében – az ebben a rendeletben meghatározott új rugalmassági mechanizmushoz való hozzáférés attól függ, hogy az érintett tagállamok vállalnak-e enyhítő intézkedéseket más ágazatokban, amelyekben eddig elégtelen eredményeket értek el. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, 2020-ig összeállítva a vonatkozó intézkedések és az érintett ágazatok listáját.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  Az ebben a cikkben és a II. mellékletben meghatározott rugalmassági intézkedéshez való hozzáférés attól függ, hogy az érintett tagállamok vállalnak-e intézkedéseket más ágazatokban, amelyekben eddig elégtelen eredményeket értek el. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 12. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából, 2019. december 31-ig összeállítva a vonatkozó intézkedések és az érintett ágazatok listáját.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Legfeljebb 280 millió darab, a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó elnyelés további felhasználása

Legfeljebb 425 millió darab, a kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló erdőterületekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó nettó elnyelés további felhasználása

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület” és „gazdálkodás alatt álló gyepterület” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:

1.  Annyiban, amennyiben a tagállam kibocsátása egy adott évben nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál, illetve az 5. cikk (3) bekezdése szerint tárolt kibocsátási jogosultságoknál, a(z) [...LULUCF...] rendelet 2. cikkében meghatározott „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló erdőterület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület” és „gazdálkodás alatt álló gyepterület” elszámolási kategóriák együtteséhez tartozó nettó összelnyelések és nettó összkibocsátások összegével megegyező mennyiség a tagállamnak az e rendelet 9. cikke szerinti megfelelése szempontjából figyelembe vehető, ha:

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Arra az esetre, ha a(z) [...LULUCF...] rendelet 8. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az erdőkre vonatkozó referenciaszinteknek a nemzeti erdőgazdálkodási tervek alapján történő naprakésszé tételére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategória hozzájárulásának figyelembevétele érdekében e cikk 12. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása útján módosítsa e cikk (1) bekezdését.

törölve

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  azokat az intézkedéseket, amelyeket – a belföldi szakpolitikai eszköztár igénybevételével és az uniós fellépés végrehajtásával – végre kíván hajtani annak érdekében, hogy a 4. cikk alapján fennálló kötelezettségeit teljesítse;

a)  azokat az intézkedéseket, amelyek tiszteletben tartják a mezőgazdaság kisebb kibocsátás-visszafogó potenciálját és az élelmezésbiztonságot, és amelyeket – a belföldi szakpolitikai eszköztár igénybevételével és az uniós fellépés végrehajtásával – végre kíván hajtani annak érdekében, hogy a 4. cikk alapján fennálló kötelezettségeit teljesítse;

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2027. és a 2032. évben ha egy tagállam felülvizsgált üvegházhatásúgáz-kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál:

(1)  Ha egy tagállam kibocsátása az időszak bármely évében – e cikk (2) bekezdésének, valamint az 5–7. cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmusok alkalmazása után – nagyobb az éves kibocsátási jogosultságánál:

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  mindaddig, amíg nem teljesíti e rendelet követelményeit, a tagállam ideiglenesen nem adhatja át éves kibocsátási jogosultságának egyetlen részét sem másik tagállamnak. Ennek a tilalomnak a központi tisztviselő a 11. cikkben említett kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben érvényt szerez.

b)  mindaddig, amíg nem teljesíti e rendelet követelményeit, a tagállam nem adhatja át éves kibocsátási jogosultságának egyetlen részét sem másik tagállamnak. Ennek a tilalomnak a központi tisztviselő a 11. cikkben említett kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben érvényt szerez.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak az e rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében és 11. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, e rendelet hatálybalépésekor kezdődő hatállyal.

(2)  A Bizottságnak az e rendelet 6. cikkének (3a) és (3b) bekezdésében és 11. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, e rendelet hatálybalépésekor kezdődő hatállyal.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A 7. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk szerinti felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  A 6. cikk (3a) és (3b) bekezdése és a 11. cikk szerinti felhatalmazást az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat Az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A 7. cikk (2) bekezdése és a 11. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  A 6. cikk (3a) és (3b) bekezdése és a 11. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd a Párizsi Megállapodás végrehajtásának 2023-as első globális értékelését és a későbbi globális értékeléseket követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, más jogalkotási aktusokkal való összhangjáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet. A jelentésben fel kell tüntetni az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való hosszú távú átállást támogató magántőke felkutatásában és fenntartásában elért eredményeket. A jelentéshez költség-haszon elemzést, valamint az éghajlatváltozás-mérséklési intézkedések által az Unió környezetvédelmi és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzéseire gyakorolt hatás értékelését is csatolni kell. Tartalmaznia kell egy, a tagállami kibocsátáscsökkentési célok kiosztására vonatkozó értékelést, amely az egy főre jutó GDP helyett költséghatékony és innovatív kibocsátáscsökkentési stratégiákon alapul. Emellett a Bizottság adott esetben jogalkotási javaslatokat nyújt be a 2030 utáni időszakra vonatkozó kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket illetően.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A KIIRTOTT ERDŐTERÜLETEKHEZ, AZ ERDŐSÍTETT TERÜLETEKHEZ, A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ SZÁNTÓTERÜLETEKHEZ ÉS A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ GYEPTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ NETTÓ ÖSSZELNYELÉS, AMELYET A TAGÁLLAMOK A 7. CIKKNEK MEGFELELŐEN A 2021–2030 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A MEGFELELÉS SZEMPONTJÁBÓL FIGYELEMBE VEHETNEK

A KIIRTOTT ERDŐTERÜLETEKHEZ, AZ ERDŐSÍTETT TERÜLETEKHEZ, A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ SZÁNTÓTERÜLETEKHEZ, A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ ERDŐTERÜLETEKHEZ ÉS A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ GYEPTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ NETTÓ ÖSSZELNYELÉS, AMELYET A TAGÁLLAMOK A 7. CIKKNEK MEGFELELŐEN A 2021–2030 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A MEGFELELÉS SZEMPONTJÁBÓL FIGYELEMBE VEHETNEK

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

III melléklet – táblázat

 

Maximális mennyiségek szén-dioxid-egyenértékben kifejezve (millió tonna)

Belgium

3,8

Bulgária

4,1

Cseh Köztársaság

2,6

Dánia

14,6

Németország

22,3

Észtország

0,9

Írország

26,8

Görögország

6,7

Spanyolország

29,1

Franciaország

58,2

Horvátország

0,9

Olaszország

11,5

Ciprus

0,6

Lettország

3,1

Litvánia

6,5

Luxemburg

0,25

Magyarország

2,1

Málta

0,03

Hollandia

13,4

Ausztria

2,5

Lengyelország

21,7

Portugália

5,2

Románia

13,2

Szlovénia

1,3

Szlovákia

1,2

Finnország

4,5

Svédország

4,9

Egyesült Királyság

17,8

Összesen legfeljebb:

280

 

Módosítás

III. melléklet

A KIIRTOTT ERDŐTERÜLETEKHEZ, AZ ERDŐSÍTETT TERÜLETEKHEZ, A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ ERDŐTERÜLETEKHEZ, A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ SZÁNTÓTERÜLETEKHEZ ÉS A GAZDÁLKODÁS ALATT ÁLLÓ GYEPTERÜLETEKHEZ KAPCSOLÓDÓ NETTÓ ÖSSZELNYELÉS, AMELYET A TAGÁLLAMOK A 7. CIKKNEK MEGFELELŐEN A 2021–2030 KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN A MEGFELELÉS SZEMPONTJÁBÓL FIGYELEMBE VEHETNEK

 

Maximális mennyiségek szén-dioxid-egyenértékben kifejezve (millió tonna)

Belgium

5,7

Bulgária

6,2

Cseh Köztársaság

4,0

Dánia

22,2

Németország

33,9

Észtország

1,3

Írország

40,7

Görögország

10,2

Spanyolország

44,2

Franciaország

88,4

Horvátország

1,4

Olaszország

17,4

Ciprus

0,9

Lettország

4,8

Litvánia

9,9

Luxemburg

0,4

Magyarország

3,2

Málta

0,3

Hollandia

20,0

Ausztria

3,8

Lengyelország

33,0

Portugália

7,9

Románia

20,0

Szlovénia

1,9

Szlovákia

1,9

Finnország

6,9

Svédország

7,5

Egyesült Királyság

27,0

Összesen legfeljebb:

425

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.9.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Nicola Caputo

30.8.2016

Vizsgálat a bizottságban

5.12.2016

 

 

 

Az elfogadás dátuma

3.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

35

7

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Richard Ashworth, José Bové, Daniel Buda, Nicola Caputo, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Jean-Paul Denanot, Albert Deß, Diane Dodds, Jørn Dohrmann, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Anja Hazekamp, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Mairead McGuinness, Nuno Melo, Ulrike Müller, James Nicholson, Maria Noichl, Marijana Petir, Laurenţiu Rebega, Jens Rohde, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Czesław Adam Siekierski, Tibor Szanyi, Marc Tarabella

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Stefan Eck

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

James Carver

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

35

+

ALDE

Jan Huitema, Ivan Jakovčić, Ulrike Müller, Jens Rohde

ECR

Richard Ashworth, Jørn Dohrmann, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk, James Nicholson

ENF

Laurenţiu Rebega

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan

Független képviselők

Diane Dodds

PPE

Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Esther Herranz García, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Mairead McGuinness, Nuno Melo, Marijana Petir, Czesław Adam Siekierski

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Nicola Caputo, Paolo De Castro, Jean-Paul Denanot, Viorica Dăncilă, Maria Noichl, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella

7

-

EFDD

James Carver

GUE/NGL

Stefan Eck, Anja Hazekamp, Maria Lidia Senra Rodríguez

Verts/ALE

José Bové, Martin Häusling, Bronis Ropė

2

0

ENF

Edouard Ferrand, Philippe Loiseau

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározása, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2016)0482 – C8-0331/2016 – 2016/0231(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

20.7.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.9.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

12.9.2016

ITRE

12.9.2016

TRAN

12.9.2016

REGI

12.9.2016

 

AGRI

12.9.2016

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

DEVE

7.9.2016

REGI

8.9.2016

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Gerben-Jan Gerbrandy

19.9.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

24.1.2017

27.2.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

42

4

20

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Benedek Jávor, Josu Juaristi Abaunz, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Frédérique Ries, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Estefanía Torres Martínez, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jørn Dohrmann, Eleonora Evi, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Merja Kyllönen, Stefano Maullu, James Nicholson, Christel Schaldemose

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Pál Csáky, Siôn Simon

Benyújtás dátuma

6.6.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

42

+

ALDE

Catherine Bearder, Gerben-Jan Gerbrandy, Anneli Jäätteenmäki, Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries, Nils Torvalds

ECR

Mark Demesmaeker, Jørn Dohrmann*, Arne Gericke, Julie Girling, James Nicholson

EFDD

Eleonora Evi

GUE/NGL

Stefan Eck, Josu Juaristi Abaunz, Kateřina Konečná, Merja Kyllönen, Estefanía Torres Martínez

NI

Zoltán Balczó

PPE

Karl-Heinz Florenz

S&D

Simona Bonafè, Biljana Borzan, Paul Brannen, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Siôn Simon, Daciana Octavia Sârbu, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Damiano Zoffoli

Verts/ALE

Marco Affronte, Margrete Auken, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Davor Škrlec

4

-

ECR

Urszula Krupa, Jadwiga Wiśniewska

ENF

Mireille D’Ornano

EFDD

Robert Jarosław Iwaszkiewicz

20

0

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin-Langen, Pál Csáky, Angélique Delahaye, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Stefano Maullu, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean

* Correction of vote: Jørn Dohrmann had intended to abstain

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat