Eljárás : 2017/2021(IMM)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0223/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0223/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 15/06/2017 - 7.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0266

JELENTÉS     
PDF 474kWORD 57k
13.6.2017
PE 606.036v02-00 A8-0223/2017

a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2017/2021(IMM))

Jogi Bizottság

Előadó: Sajjad Karim

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 INDOKOLÁS
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemről

(2017/2021(IMM))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Aix-en-Provence-i fellebbviteli bíróság főügyésze, Pascal Guinot által 2016. december 9-én eljuttatott és a 2017. január 19-i plenáris ülésen bejelentett, a Marine Le Pen mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,

–  miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően 2017. január 12-én és május 29-én meghallgatta Le Pen asszonyt,

–  tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló, 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió Bírósága által 1964. május 12-én, 1986. július 10-én, 2008. október 15-én és 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án és 2013. január 17-én hozott ítéletekre(1),

–  tekintettel az 1981. július 29-i törvény 23. cikke (1) bekezdésére, 29. cikke (1) bekezdésére, 30. cikkére és 31. cikke (1) bekezdésére, valamint az 1982. július 29-i törvény 93-2. és 93-3. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,

–  tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A8-0223/2017),

A.  mivel a fellebbviteli bíróság főügyésze egy állítólagos bűncselekménnyel kapcsolatos jogi eljárás okán kérte Marine Le Pen európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését;

B.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe és nem vonhatók bírósági eljárás alá;

C.  mivel a 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerint az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt az Európai Parlament tagjai saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességeket élvezik;

D.  mivel a francia alkotmány 26. cikkének (2) bekezdése szerint parlamenti képviselőt nem lehet letartóztatni súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény miatt, és nem lehet szabadságelvonással vagy a szabadság korlátozásával járó intézkedés alá vonni azon parlamenti kamara elnökségének engedélye nélkül, amelynek tagja, valamint nincs szükség ilyen engedélyre súlyos bűntett vagy más jelentős bűncselekmény elkövetésén való tettenérés, illetve jogerős ítélet esetében;

E.  mivel Marine Le Pent egy közfeladatot ellátó személlyel szemben elkövetett nyilvános rágalmazással vádolják, amely cselekedet a francia jog – nevezetesen az 1981. július 29-i törvény 23. cikke (1) bekezdése, 29. cikke (1) bekezdése, 30. cikke és 31. cikke (1) bekezdése, valamint az 1982. július 29-i törvény 93-2. és 93-3. cikke – szerint bűncselekménynek minősül;

F.  mivel 2015. július 28-án Christian ESTROSI magánvádas feljelentést tett Marine Le Pen asszonnyal szemben a nizzai vizsgálóbírók vezetőjénél egy ideiglenesen közfeladatot ellátó személlyel szemben elkövetett nyilvános rágalmazás miatt. mivel közölte, hogy 2015. május 3-án az iTÉLÉ tévécsatornán és az Europe 1 rádióban egyszerre közvetített LE GRAND RENDEZ-VOUS című műsorban Marine Le Pen az alábbi, becsületét vagy megítélését sértő állításokat vagy feltételezéseket tartalmazó kijelentéseket tette:

„Figyeljen, én azt tudom, hogy ESTROSI úr finanszírozta az UOIF-et (az Iszlám Szervezetek Franciaországi Egyesülete); hogy a közigazgatási bíróság elítélte, amiért olyan alacsony bérleti díjat állapított meg az UOIF egy mecsete számára, hogy még a bíróság is az ujjára koppintott; ez valójában tükrözi, hogy az ilyen polgármesterek miként finanszíroznak mecseteket illegális módon, ami sérti az 1905-ös törvényt”; amikor valakinek az ujját a mutyizás vallási kommunitarista lekvárosbödönjében találjuk, természetes, hogy hangosan kiabálunk és sokkoló kijelentéseket teszünk, de én nem a szavakhoz ragaszkodom, hanem a tettekhez...”; A riporter kérdésére: „Estrosi tehát a dzsihádisták bűntársa?” Le Pen asszony állítólag így válaszolt: „Segítségnyújtás, eszközök átadása, támogatás: amikor támogatjuk az iszlám fundamentalizmus berendezkedését, terjesztését, toborzását, akkor, igen, erkölcsileg részben egy kicsit bűnrészesek vagyunk.”

G.  mivel Marine Le Pent a Parlament eljárási szabályzata 9. cikkének (6) bekezdése szerint kétszer meghallgatták; mivel azonban nem élt azzal a lehetőséggel, hogy megállapításait az illetékes bizottság elé terjessze;

H.  mivel az állítólagos bűncselekmény nem áll közvetlen, illetve nyilvánvaló kapcsolatban Marine Le Pen európai parlamenti képviselői feladatainak ellátásával, és az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkének alkalmazásában az általa kinyilvánított vélemény nem minősül az európai parlamenti képviselői feladatainak ellátása során kinyilvánított véleménynek vagy leadott szavazatnak;

I.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a vádak nyilvánvalóan nem függenek össze Marine Le Pen európai parlamenti képviselői tisztségével, és mivel azok kizárólag nemzeti, illetve regionális jellegű tevékenységet érintenek, és mivel ezért a 8. cikk ehelyütt nem alkalmazható;

J.  mivel csak az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke szerinti mentességet lehet felfüggeszteni;

K.  mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke értelmében nincs ok azt feltételezni, hogy a felfüggesztési kérelmet Marine Le Pen parlamenti munkájának akadályozása, vagy a célból nyújtották be, hogy politikailag lejárassák (fumus persecutionis);

1.  úgy határoz, hogy felfüggeszti Marine Le Pen mentelmi jogát;

2.  utasítja elnökét, hogy haladéktalanul továbbítsa ezt a határozatot és az illetékes bizottság jelentését az illetékes francia hatóságnak és Marine Le Pennek.

(1)

A Bíróság 1964. május 12-i ítélete, Wagner kontra Fohrmann és Krier, 101/63, ECLI:EU:C:1964:28; a Bíróság 1986. július 10-i ítélete, Wybot kontra Faure és társai, 149/85, ECLI:EU:C:1986:310; a Törvényszék 2008. október 15-i ítélete, Mote kontra Európai Parlament, T-345/05, ECLI:EU:T:2008:440; a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C 163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23.


INDOKOLÁS

1. Előzmények

A 2017. január 19-i ülésen az elnök az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében bejelentette, hogy kézhez kapta az Aix-en-Provence-i fellebbviteli bíróság főügyésze, Pascal Guinot 2016. december 9-i levelét, amelyben Marine LE PEN mentelmi jogának felfüggesztését kéri.

Az Aix-en-Provence-i fellebbviteli bíróság főügyésze amiatt kérte ezt, mert a nizzai általános hatáskörű elsőfokú bíróság vizsgálati eljárásokért felelős alelnöke, Tallone asszony kérte a mentelmi jog felfüggesztését.

Az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az elnök a kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta.

Mivel azért kérték Marine LE PEN mentelmi jogának felfüggesztését, mert valószínűsíthető, hogy részt vett egy közfeladatot ellátó személlyel szemben elkövetett nyilvános rágalmazás bűncselekményének elkövetésében, amelyet az 1981. július 29-i törvény 23. cikkének 1. bekezdése, 29. cikkének 1. bekezdése, 30. cikke és 31. cikkének 1. bekezdése, valamint az 1982. július 29. törvény 93-2 és 93-3 cikke szankcionál.

Az 1981. július 29-i törvény 23. cikkének 1. bekezdése szerint. Bűncselekménynek vagy szabálysértésnek minősülő cselekményben bűnrészesként büntetendő az, aki nyilvános helyen vagy gyűlésen elhangzó beszéd, kiáltozás vagy fenyegetés által, vagy írott vagy nyomtatott anyagok, rajzok, metszetek, festmények, emblémák, képek vagy egyéb írást, beszédet vagy képet megjelenítő, nyilvános helyen vagy gyűlésen értékesített vagy szétosztott, eladásra kínált vagy kiállított hordozó által, vagy a nyilvánosság elé bocsátott plakátok vagy falragaszok által, illetőleg a nyilvánosság elérését lehetővé tevő bármely elektronikus kommunikációs eszköz által közvetlenül buzdította az elkövetőt vagy elkövetőket az említett cselekmény elkövetésére, amennyiben a buzdítást tett követte.”

A fenti törvény 29. cikkének 1. bekezdése szerint, Rágalmazásnak minősül minden olyan állítás vagy kijelentés, amely sérti annak a személynek a becsületét vagy jó hírét, akiről az állítás vagy a kijelentés szól. Az ilyen állítások vagy kijelentések közvetlenül vagy reprodukció útján történő közzététele büntetendő, még abban az esetben is, ha kétség formájában kerül megfogalmazásra, vagy ha nem kimondottan megnevezett személy vagy csoport ellen irányul, de a beszéd, kiáltozás vagy fenyegetés, írott vagy nyomtatott anyag, plakát vagy falragasz lehetővé teszi a személy vagy a csoport azonosítását.”; valamint a 30. cikk és a 31. cikk 1. bekezdése szerint, A bíróságok, hadsereg, haditengerészet vagy légierő, állami szervek és közhivatalok a 23. cikkben felsorolt eszközökkel történő nyilvános rágalmazása 45 000 eurós pénzbírsággal büntetendő. Ugyanígy büntetendő az ugyanezen eszközökkel szerepe vagy hivatali minősége okán a köztársasági elnök, minisztérium egy vagy több tagja, illetve bármelyik kamara egy vagy több tagja, köztisztviselő, állami hatósági képviselő vagy alkalmazott, az egyházak állam által fizetett tisztségviselője, egy ideiglenes vagy állandó állami megbízást teljesítő vagy feladatot végző állampolgár, illetve esküdt vagy tanú ellen tanúvallomása okán elkövetett nyilvános rágalmazás. Sértésnek minősül minden olyan sértő, lealacsonyító vagy szidalmazó kijelentés, amely nem tulajdonít semmilyen cselekményt a célzott személynek vagy csoportnak.”

Az 1982. július 29-i törvény 93-2. és 93-3. cikke a következőképp rendelkezik: „Minden a nyilvánosság felé elektronikus úton történő kommunikációs szolgáltatásnak van felelős szerkesztője (publikációs igazgatója). Amennyiben a felelős szerkesztő az Alkotmány 26. cikke és az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló 1965. április 8-i jegyzőkönyv 9. és 10. cikke szerinti feltételek mellett parlamenti mentelmi jogot élvez, felelős társszerkesztőt nevez ki, akit parlamenti mentelmi jogot nem élvező személyek közül – és amennyiben a kommunikációs szolgáltatást jogi személy nyújtja – az említett jogi személy formája függvényében az egyesület tagjai, igazgatótanácsi tagjai, vezetősége vagy ügyvezetői közül választ ki. A felelős társszerkesztőt attól a naptól számított egy hónapon belül ki kell nevezni, hogy a felelős szerkesztő az előző bekezdésben említett mentelmi jogot élvezi. A felelős szerkesztőnek és adott esetben a társszerkesztőnek jogait teljes mértékben élvező, nagykorú személynek kell lennie, akit semmilyen bírósági ítélet nem tiltott el polgári jogai gyakorlásától. Ettől eltérve tizenhatodik évét betöltött kiskorú személy kinevezhető önkéntes alapon alkotott publikáció felelős szerkesztőjének vagy társszerkesztőjének. A felelős szerkesztőnek vagy társszerkesztőnek kinevezett tizenhat éves kiskorú szülei a polgári törvénykönyv 1242. cikke alapján csak akkor vonhatók felelősségre, ha az illető saját polgári felelősségét terhelő cselekményt követett el a sajtószabadságról szóló, 1881. július 29-i törvényben előírt körülmények között. A felelős szerkesztőre háruló összes jogi kötelezettség érvényes a felelős társszerkesztőre is.

Amennyiben a szolgáltatást jogi személy nyújtja, a felelős szerkesztő a jogi személy formája függvényében a szerkesztőség vagy az igazgatótanács elnöke, az ügyvezető vagy a jogi képviselő. Amennyiben a szolgáltatást természetes személy nyújtja, a felelős szerkesztő maga az illető természetes személy. Amennyiben a sajtószabadságról szóló, 1881. július 29-i törvény IV. fejezetében leírt bűncselekmények egyikét a nyilvánosság felé elektronikus úton történő kommunikáció eszközével követték el, a felelős szerkesztőt, vagy a jelen törvény 93. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott esetben a felelős szerkesztőt vagy felelős társszerkesztőt fő szerzőként kell felelősségre vonni, ha a szóban forgó üzenetet előzetesen ahhoz a feltételhez kötik, hogy azt nyilvánosságra kell hozni. Ennek hiányában a szerzőt, illetve szerző hiányában a kiadót kell fő szerzőként felelősségre vonni. Amennyiben a felelős szerkesztő vagy társzerkesztő a gyanúsított, a szerzőt cinkosként kell felelősségre vonni. Cinkosként felelősségre vonható minden olyan személy, akire a büntető törvénykönyv 121. cikkének (7) bekezdése alkalmazható. Amennyiben a bűncselekmény egy internetes felhasználó által egy online kommunikációs szolgáltatáshoz intézett üzenet tartalmára vezethető vissza, a nyilvánosság rendelkezésére bocsátott, egyéni hozzászólások céljára szánt, és ekként megnevezett fórumon, a felelős szerkesztő vagy társszerkesztő nem vonható büntetőjogi felelősségre fő szerzőként, ha megállapítható, hogy az üzenetről nem volt tudomása annak közlése előtt, vagy ha az üzenet eltávolítása ügyében azonnal intézkedett, mihelyt tudomást szerzett róla.”

A főügyész által közölt információk alapján 2015. július 28-án Christian ESTROSI magánvádas feljelentést tett Marine LE PEN asszonnyal szemben a nizzai vizsgálóbírók vezetőjénél egy ideiglenesen közfeladatot ellátó személlyel szemben elkövetett nyilvános rágalmazás miatt. ESTROSI úr szerint 2015. május 3-án az iTÉLÉ tévécsatornán és az Europe 1 rádióban egyszerre közvetített LE GRAND RENDEZ-VOUS című műsorban Marine LE PEN az alábbi, becsületét vagy megítélését sértő állításokat vagy feltételezéseket tartalmazó kijelentéseket tette: „Figyeljen, én azt tudom, hogy ESTROSI úr finanszírozta az UOIF-et (az Iszlám Szervezetek Franciaországi Egyesülete); hogy a közigazgatási bíróság elítélte, amiért olyan alacsony bérleti díjat állapított meg az UOIF egy mecsete számára, hogy még a bíróság is az ujjára koppintott; ez valójában tükrözi, hogy az ilyen polgármesterek miként finanszíroznak mecseteket illegális módon, ami sérti az 1905-ös törvényt”; „Segítségnyújtás, eszközök átadása, támogatás: amikor támogatjuk az iszlám fundamentalizmus berendezkedését, terjesztését, toborzását, akkor, igen, erkölcsileg részben egy kicsit bűnrészesek vagyunk.

Két alkalommal is beidéztük LE PEN asszonyt, hogy vád alá helyezzük, de tanácsadója révén közölte, hogy európai parlamenti képviselőként képviselői mentességet élvez.

Megjegyezzük továbbá, hogy a semmítőszék ítélkezési gyakorlata (Cass. Crim., 1992. május 26.) szerint a bíróság egyetlen feladata, hogy kezdeti vizsgálatot folytasson a rágalom szerzőjét illetően, és mivel sajtóügyekben a vizsgálóbírónak nem feladata a rágalmazás tényét bizonyító bizonyítékok felkutatása vagy beszerzése. Pusztán azért van szükség LE PEN asszony képviselői mentelmi jogának felfüggesztésére, hogy az Aix-en-Provence-i fellebbviteli bíróság le tudja folytatni ezt a kezdeti vizsgálatot.

Az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az elnök a fenti kérelmet a Jogi Bizottsághoz utalta. LE PEN asszonyt a bizottság 2017. május 29-én és június 12-én az eljárási szabályzat 9. cikke (5) bekezdésének megfelelően – meghallgatta.

2. Az Európai Parlament képviselőinek mentelmi jogára vonatkozó jogszabályok és eljárás

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv (7. jegyzőkönyv) 8. és 9. cikke a következőképp rendelkezik:

8. cikk

A feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament tagjai ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem vonhatók bírósági eljárás alá.

9. cikk

Az Európai Parlament ülésszakainak ideje alatt, az Európai Parlament tagjai:

a.   saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik,

b.   a többi tagállam területén mentességet élveznek mindenfajta őrizetbe vételre és bírósági eljárásra vonatkozó intézkedés alól.

A mentesség akkor is megilleti a tagokat, amikor az Európai Parlament üléseinek helyére utaznak, illetve onnan visszatérnek.

Nem lehet hivatkozni a mentességre olyan esetben, amikor valamely tagot bűncselekmény elkövetésében tetten érnek, továbbá a mentesség nem akadályozhatja meg az Európai Parlamentet azon jogának gyakorlásában, hogy valamely tagjának mentességét felfüggessze.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata 6. cikkének (1) bekezdése és 9. cikke a következőképp rendelkezik:

6. cikk

A mentelmi jog felfüggesztése

1.   A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 7., 8. és 9. cikke és az 5. cikk (2) bekezdésében említett elvek alapján kell értékelni.

9. cikk

A mentelmi joggal kapcsolatos eljárások

1.   A tagállamok illetékes hatóságai által benyújtott, egy képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló, illetve egy jelenlegi vagy volt képviselő által benyújtott, a kiváltságok és mentességek fenntartására irányuló, az elnökhöz intézett kérelmét a Parlament plenáris ülésén jelentik be, és az illetékes bizottsághoz utalják.

2.   Az érintett képviselő vagy volt képviselő beleegyezésével a kérelmet egy másik képviselő is előterjesztheti, aki számára engedélyezni kell, hogy az érintett képviselőt vagy volt képviselőt az eljárás valamennyi szakaszában képviselje.

A képviselő vagy a volt képviselő képviseletében eljáró képviselő a bizottság határozatainak meghozatalában nem vehet részt.

3.   A bizottság a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelmeket haladéktalanul, de összetettségükre figyelemmel vizsgálja meg.

4.   A bizottság indokolt határozati javaslatot tesz, amelyben a mentelmi jog felfüggesztésére, illetve a kiváltságok és a mentességek fenntartására irányuló kérelem elfogadására vagy elutasítására tesz ajánlást. Módosítások nem fogadhatók el. Amennyiben egy javaslatot elutasítanak, az ellentétes értelmű határozat tekintendő elfogadottnak.

5.   A bizottság felkérheti az érintett hatóságot, hogy a mentelmi jog felfüggesztésével, illetve fenntartásával kapcsolatos véleménye kialakításához szükséges bármely információt vagy felvilágosítást bocsásson rendelkezésére.

6.   Az érintett képviselő lehetőséget kap a meghallgatásra, és előterjeszthet az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot.

A képviselő a meghallgatása kivételével nem vehet részt a mentelmi joga felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelemmel kapcsolatos vitán.

A képviselőt a bizottság elnöke hívja meg a meghallgatásra, a nap és az időpont megjelölésével. A képviselő lemondhat a meghallgatáshoz való jogáról.

Ha a képviselő a meghívás ellenére nem vesz részt a meghallgatáson, úgy kell tekinteni, hogy lemondott a meghallgatáshoz való jogáról, kivéve, ha az okok megjelölésével kimenti magát a javasolt napon és időpontban rendezett meghallgatáson való részvétel alól. A bizottság elnöke dönt abban a kérdésben, hogy a megjelölt okokra tekintettel elfogadja-e a kimentés iránti kérelmet; e tekintetben fellebbezésnek helye nincs.

Ha a bizottság elnöke helyt ad a kimentés iránti kérelemnek, új nap és időpont megjelölésével meghívja a képviselőt a meghallgatásra. Ha a képviselő nem tesz eleget a meghallgatásra kapott második meghívásnak, az eljárás a képviselő meghallgatása nélkül folytatódik. Kimentésre vagy meghallgatásra irányuló további kérelem nem fogadható el.

7.   Ha a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelem több vádponton alapul, minden egyes vádpont önálló határozat tárgya lehet. Kivételes esetben a bizottság jelentésében javasolhatja, hogy a mentelmi jog felfüggesztése vagy fenntartása kizárólag a büntetőeljárásra vonatkozzon, és a jogerős ítélet meghozataláig a képviselő mentesüljön bármely formájú fogva tartás, vizsgálati fogságban tartás vagy más, képviselői megbízatásának teljesítését akadályozó intézkedés alól.

8.   A bizottság az érintett hatóság hatáskörére és a kérelem elfogadhatóságára vonatkozóan indokolással alátámasztott véleményt adhat, de semmiképpen nem nyilatkozhat a képviselő bűnösségével, illetve ártatlanságával kapcsolatban, sem arról, hogy a neki tulajdonított vélemény vagy cselekedetek indokolttá tesznek-e büntetőeljárást, még abban az esetben sem, ha a kérelem vizsgálata során a tényállásról részletes tudomást szerez.

(...)

3. A javasolt határozat indokolása

A fenti tények alapján ebben az ügyben az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikkét kell alkalmazni.

E rendelkezés szerint a képviselők saját államuk területén a parlamentjük tagjaira vonatkozó mentességet élvezik. Ezzel egyidejűleg a francia alkotmány 26. cikke kimondja, hogy hivatalos feladatai ellátása során kifejtett véleménye vagy leadott szavazata miatt egyetlen parlamenti képviselő sem vonható büntetőeljárás alá, ellene nem folytatható vizsgálat, nem tartóztatható le, nem vehető őrizetbe és nem indítható vele szemben bírósági eljárás, illetve hogy egyetlen parlamenti képviselőt sem lehet a Parlament engedélye nélkül bűncselekmény miatt letartóztatni és szabadságelvonással vagy a szabadság korlátozásával járó intézkedés alá vonni.

Annak eldöntése során, hogy egy adott ügyben felfüggeszti-e egy képviselő mentelmi jogát vagy sem, az Európai Parlament saját következetes elveit alkalmazza. Ezen elvek egyike, hogy a mentelmi jogot rendszerint felfüggesztik, ha a bűncselekményre a 7. jegyzőkönyv 9. cikke irányadó, feltéve hogy nem áll fenn a fumus persecutionis esete, azaz komoly és megalapozott gyanú arra vonatkozóan, hogy az ügyet a képviselőnek szánt politikai kár okozása céljából indították el.

Nincs szó arról, hogy ebben az esetben fumus persecutionis-ról lenne szó.

Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikkét illetően az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselő valamely véleményére vonatkozzék a mentelmi jog, a képviselőnek a feladata ellátása során kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között(1).

Esetünkben egyáltalán nem arról van szó, hogy a Le Pen asszony által állítólagosan tett kijelentések az európai parlamenti képviselői feladatának ellátása során kinyilvánított, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerinti – a Bíróság értelmezésében vett – véleményét fejezték volna ki.

4. Következtetés

A fenti megfontolások alapján, továbbá az eljárási szabályzat 9. cikkének (4) bekezdése szerint a Jogi Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Parlament függessze fel Marine Le Pen parlamenti mentelmi jogát.

(1)

a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10., ECLI: EU:C:2011:543., 35. pont.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

13.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

14

1

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Joëlle Bergeron, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Laura Ferrara, Mary Honeyball, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, António Marinho e Pinto, Emil Radev, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Axel Voss, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Daniel Buda, Angel Dzhambazki, Heidi Hautala, Jens Rohde

Jogi nyilatkozat