Eljárás : 2016/0107(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0227/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0227/2017

Viták :

PV 04/07/2017 - 3
CRE 04/07/2017 - 3

Szavazatok :

PV 04/07/2017 - 6.10
CRE 04/07/2017 - 6.10
A szavazatok indokolása
PV 27/03/2019 - 18.10

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0284
P8_TA(2019)0309

JELENTÉS     ***I
PDF 953kWORD 139k
21.6.2017
PE 597.646v03-00 A8-0227/2017

a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Jogi Bizottság

Előadók: Hugues Bayet, Evelyn Regner

(Közös bizottsági ülésekkel lefolytatott eljárás – az eljárási szabályzat 55. cikke)

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0198),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 50. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0146/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az ír parlament és a svéd parlament által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, amelyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel a Jogi Bizottságnak a javasolt jogalapra vonatkozó véleményére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. szeptember 21-i véleményére(1),

–  tekintettel az OECD adóalap-erózióról és nyereségátcsoportosításról (BEPS) szóló cselekvési tervére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság által az eljárási szabályzat 55. cikke alapján folytatott közös tanácskozásokra,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0227/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítja, vagy lényegesen módosítani kívánja kívánja, vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  Az adófizetők és különösen valamennyi vállalkozás adózási egyenlősége az egységes piac elengedhetetlen feltétele. Az egységes piac megfelelő működéséhez létfontosságú a nemzeti adórendszerek végrehajtásának összehangolt és harmonizált megközelítése, amely hozzájárul az adókikerülés és a nyereségátcsoportosítás megelőzéséhez.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

-1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1a)  Az adókikerülés és az adókijátszás, valamint a nyereségátcsoportosítási rendszerek megfosztották a kormányokat és az embereket többek között az oktatási és az egészségügyi közszolgáltatásokhoz és az állami szociális szolgáltatásokhoz való egyetemes és ingyenes hozzáférés biztosításához szükséges forrásoktól, valamint megfosztották a tagállamokat ama lehetőségtől, hogy megfizethető árú lakásokat és közösségi közlekedési szolgáltatásokat biztosíthassanak, illetve ki tudják építeni a társadalmi fejlődéshez és a gazdasági növekedéshez nélkülözhetetlen alapvető infrastruktúrát. Röviden, ezek a rendszerek a gazdasági, társadalmi és területi igazságtalanság, egyenlőtlenség és széttartás tényezőivé váltak.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

-1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1b)  Egy méltányos és hatékony társaságiadó-rendszer reagál a progresszív és méltányos globális adópolitika sürgető szükségességére, előmozdítja a javak újraelosztását és fellép az egyenlőtlenségekkel szemben.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az elmúlt években a társaságiadó-kikerülés jelentette kihívás számottevő mértékben növekedett, és fontos problémává vált az Unióban csakúgy, mint világszinten. 2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, hogy sürgős szükség van az adókikerülés elleni küzdelem fokozására globálisan és az Unióban egyaránt. „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje”16 és „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet”17 című közleményében az Európai Bizottság prioritásként jelölte meg egy olyan rendszerre való átállást, ahol ugyanabban az országban kell befizetni a társasági adót, ahol a nyereséget megtermelik. A Bizottság emellett a méltányosság és az adózási átláthatóság iránti társadalmi igényekre való reagálást is prioritásként azonosította.

(1)  Az átláthatóság nélkülözhetetlen az egységes piac zökkenőmentes működéséhez. Az elmúlt években a társaságiadó-kikerülés jelentette kihívás számottevő mértékben növekedett, és fontos problémává vált az Unióban csakúgy, mint világszinten. 2014. december 18-i következtetéseiben az Európai Tanács megállapította, hogy sürgős szükség van az adókikerülés elleni küzdelem fokozására globálisan és az Unióban egyaránt. „A Bizottság 2016. évi munkaprogramja – Lejárt a szokványos megoldások ideje”16 és „A Bizottság 2015. évi munkaprogramja – Új kezdet”17 című közleményében az Európai Bizottság prioritásként jelölte meg egy olyan rendszerre való átállást, ahol ugyanabban az országban kell befizetni a társasági adót, ahol a nyereséget megtermelik. A Bizottság emellett az európai polgárok átláthatóság és a más országok számára referenciamodellként szolgáló fellépés iránti igényére való reagálást is prioritásként azonosította. Fontos, hogy az átláthatóság figyelembe vegye a versenytársak közötti kölcsönösséget.

__________________

__________________

16 COM(2015) 610 final, 2015. október 27.

16 COM(2015) 610 final, 2015. október 27.

17 COM(2014) 910 final, 2014. december 16.

17 COM(2014) 910 final, 2014. december 16.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  „A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése” című 2015. december 16-i állásfoglalásában18 az Európai Parlament megállapította, hogy a nagyobb átláthatóság a társasági adózás területén javíthatja az adóbehajtást, hatékonyabbá teheti az adóhatóságok munkáját, és alapvető a közvélemény adórendszerekbe és a közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez.

(2)  „A társaságiadó-politikák Európai Unión belüli átláthatóvá tétele, összehangolása és közelítése” című 2015. december 16-i állásfoglalásában18 az Európai Parlament megállapította, hogy a nagyobb átláthatóság, együttműködés és konvergencia az uniós társasági adópolitika területén javíthatja az adóbehajtást, hatékonyabbá teheti az adóhatóságok munkáját, támogatja a döntéshozókat a jelenlegi adórendszernek a jövőbeli jogszabályok kidolgozása céljából történő értékelése során, alapvető a közvélemény adórendszerekbe és a közigazgatásba vetett bizalmának növeléséhez, továbbá javíthatja a beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatalt a vállalkozások pontosabb kockázati profilja alapján.

__________________

__________________

18 2015/2010(INL).

18 2015/2010(INL).

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az országonkénti nyilvános jelentéstétel hatékony és megfelelő eszközként szolgál ahhoz, hogy növelni lehessen az átláthatóságot a multinacionális vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatban, és hogy a nyilvánosság értékelhesse e tevékenységeknek a reálgazdaságra gyakorolt hatását. Emellett javítani fogja a részvényesek képességét a vállalkozások által vállalt kockázatok helytálló értékelésére, pontos információkra alapuló beruházási stratégiákat eredményez, és fejleszti a döntéshozók képességét a nemzeti jogszabályok hatékonyságának és hatásának elemzésére.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Az országonkénti jelentéstétel kedvezően hat a munkavállalók tájékoztatáshoz és a velük folytatott konzultációhoz való, a 2002/14/EK irányelvben foglalt jogára is, a vállalkozások tevékenységeivel kapcsolatos ismeretek bővítésének köszönhetően pedig a vállalkozásokon belüli élénk párbeszéd minőségére.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Egy világszinten méltányos és korszerű nemzetközi adórendszer kialakítása érdekében a G20-ak 2015 novemberében elfogadták az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, amely egyértelmű nemzetközi megoldásokat kíván kínálni a kormányzatok számára a meglévő szabályok azon hiányosságainak és következetlenségeinek orvoslása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalati profit alacsony adóterhet alkalmazó vagy adómentességet kínáló olyan adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, ahol esetleg a vállalat nem is végez értékteremtő tevékenységet. A BEPS 13. fellépése bizalmas alapon, a nemzeti adóhatóságok számára benyújtandó országonkénti jelentéstételt vezet be egyes multinacionális vállalkozások vonatkozásában. 2016. január 27-én a Bizottság elfogadta az adókikerülés elleni csomagot. A csomag egyik célja a BEPS 13. fellépésének uniós jogba való átültetése a 2011/16/EU tanácsi irányelv20 módosításával.

(4)  Egy világszinten méltányos és korszerű nemzetközi adórendszer kialakítása érdekében a G20-ak 2015 novemberében elfogadták az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással (BEPS) kapcsolatos cselekvési tervét, amely egyértelmű nemzetközi megoldásokat kíván kínálni a kormányzatok számára a meglévő szabályok azon hiányosságainak és következetlenségeinek orvoslása érdekében, amelyek lehetővé teszik a vállalati profit alacsony adóterhet alkalmazó vagy adómentességet kínáló olyan adójogrendszerekbe való átcsoportosítását, ahol esetleg a vállalat nem is végez értékteremtő tevékenységet. A BEPS kezdeményezés nem tett eleget a G20 csoport pénzügyminiszterei által Szentpétervárott, 2013 szeptemberében tett ígéretnek, amelyben azok kijelentették, hogy „a nyereséget a nyereség alapjául szolgáló gazdasági tevékenységek végzése és az értékteremtés helyén kell megadóztatni”.19a Mivel a BEPS folyamat nem volt képes elérni eredeti célkitűzéseit, még hangsúlyosabbá vált, hogy valamennyi multinacionális vállalkozás esetében szigorúbb országonkénti jelentéstételt alkalmazzanak. A BEPS 13. fellépése bizalmas alapon, a nemzeti adóhatóságok számára benyújtandó országonkénti jelentéstételt vezet be egyes multinacionális vállalkozások vonatkozásában. 2016 . január 27-én a Bizottság elfogadta az adókikerülés elleni csomagot. A csomag egyik célja a BEPS 13. fellépésének uniós jogba való átültetése a 2011/16/EU tanácsi irányelv20 módosításával. A nyereségnek az értékteremtés helyén történő megadóztatása mindenesetre az országonkénti jelentéstétel nyilvános jelentéstételre alapuló, átfogóbb megközelítését teszi szükségessé.

__________________

__________________

 

19a A G20-ak vezetőinek 2013. szeptember 5–6-i szentpétervári csúcstalálkozójukat követően tett nyilatkozata, 12. o.

20 A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

20 A Tanács 2011. február 15-i 2011/16/EU irányelve az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Nemzetközi Számviteli Standardok Testületének (IASB) az országonkénti nyilvános jelentéstételi követelmény bevezetésének a megkönnyítése érdekében naprakésszé kell tennie a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat (IFRS) és a nemzetközi számviteli standardokat (IAS).

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  A 2013/36/EU irányelv már bevezette az Európai Unióban az országonkénti adatszolgáltatást a bankszektorban, a 2013/34/EU irányelv pedig a nyersanyag-kitermelő és a fakitermelő iparágban.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

4 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c)  Az Unió azzal, hogy elsőként vezette be az országonkénti nyilvános jelentéstételt, bizonyította, hogy az adókikerülés elleni küzdelemben vezető szerepet kíván betölteni a világban.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

4 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4d)  Mivel az adókijátszás, az adókikerülés és az agresszív adótervezés elleni küzdelem csak nemzetközi szintű közös fellépéssel lehet sikeres, elengedhetetlenül fontos, hogy az Unió – megőrizve globális vezető szerepét e küzdelemben – összehangolja fellépéseit a nemzetközi szereplőkkel, például az OECD keretében. Az egyoldalú fellépéseknek – legyenek bármilyen ambiciózusak is – nincs valódi esélyük a sikerre, emellett kockáztatják az európai vállalkozások versenyképességét, és rontják az Unió befektetési környezetét.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

4 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4e)  A pénzügyi jelentéstétel fokozottabb átláthatósága mindenki számára előnyös helyzetet teremt, ugyanis hatékonyabbá teszi az adóhatóságokat, fokozottabban bevonja a civil társadalmat, a munkavállalók több tájékoztatáshoz jutnak és a befektetők kevésbé tartózkodnak a kockázatvállalástól. Emellett a vállalkozások jobb kapcsolatba kerülhetnek az említett érdekelt felekkel, ami – az egyértelműbb kockázati profilnak és a jobb hírnévnek köszönhetően – növeli a stabilitást, és megkönnyíti a finanszírozáshoz jutást.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése lényeges eleme a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség előírásával valósítható meg, amely attól függetlenül vonatkozik a vállalkozásokra, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalata hol telepedett le.

(5)  Az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése – a nemzeti adóhatóságok felé történő országonkénti jelentéstételnek köszönhető fokozottabb átláthatóság mellett – lényeges eleme a vállalati elszámoltathatóság elősegítésének, a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés közzétételére vonatkozó olyan kötelezettség előírásával valósítható meg, amely attól függetlenül vonatkozik a vállalkozásokra, hogy a multinacionális csoport legfelső szintű anyavállalata hol telepedett le. A nyilvánosság általi ellenőrzésre ugyanakkor az uniós befektetési környezet vagy az uniós vállalkozások, különösen az ezen irányelv meghatározása szerinti kkv-k és az (EU) 2015/1017 rendelet1a meghatározása szerinti közepes piaci tőkeértékű vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell, hogy sor kerüljön, amely vállalkozásokat ki kell zárni az ezen irányelvben meghatározott jelentéstételi kötelezettség alól.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2015. június 25-i (EU) 2013/1017 rendelete az Európai Stratégiai Beruházási Alapról, az Európai Beruházási Tanácsadó Platformról és a Beruházási Projektek Európai Portáljáról, valamint az 1291/2013/EU és az 1316/2013/EU rendelet módosításáról – az Európai Stratégiai Beruházási Alap (HL L 182., 2015.7.1., 19. o.).

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A Bizottság szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) a vállalkozásokat a társadalmi hatásuk tekintetében terhelő felelősség. A CSR-t a vállalkozásoknak kell kezdeményeznie. Az állami hatóságok – az önkéntes szakpolitikai intézkedések észszerű ötvözete és szükség esetén kiegészítő szabályozás útján – támogató szerepet játszhatnak. A vállalkozások a társadalmi felelősségvállalásnak jogkövetéssel vagy a társadalmi, környezeti, etikai, fogyasztói vagy emberi jogi szempontoknak az üzleti stratégiájukban és műveleteikben történő érvényesítésével tehetnek eleget.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Azon csoportok esetében, amelyek csupán leányvállalatok vagy fióktelepek útján végeznek tevékenységet az Unióban, a leányvállalatoknak és a fióktelepeknek közzé és hozzáférhetővé kell tenniük a legfelső szintű anyavállalat jelentését. Az arányosság és a hatékonyság érdekében azonban a közzé- és hozzáférhetővé tételi kötelezettséget az Unióban letelepedett közepes vagy nagy méretű leányvállalatokra, vagy a tagállamokban nyitott hasonló méretű fióktelepekre kell korlátozni. A 2013/34/EU irányelv hatályát ezért ennek megfelelően ki kell terjeszteni az Unión kívül letelepedett vállalkozások által a tagállamokban nyitott fióktelepekre.

(6)  A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban és azon kívül gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Az Unióban letelepedett vállalatcsoportoknak meg kell felelniük a jó adóügyi kormányzásra vonatkozó uniós elveknek. A multinacionális vállalkozások globális szinten működnek, és vállalati magatartásuk jelentős hatást fejt ki a fejlődő országokban. Amennyiben ezek állampolgárai hozzáférhetnek az országonkénti információkhoz, ez lehetővé teszi, hogy ezen országok polgárai és adóhatóságai ellenőrizhessék, értékelhessék és/vagy elszámoltathassák az említett vállalkozásokat. Az Unió – azzal, hogy a multinacionális vállalkozás tevékenységi helyei szerinti minden egyes adójogrendszerben nyilvánosságra hozza az adatokat – növelheti fejlesztéspolitikája koherenciáját, és korlátozhatja az adókikerülési rendszerek lehetőségét azokban az országokban, ahol a hazai erőforrások mozgósítását az uniós fejlesztéspolitika kulcselemeként határozták meg.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek ki kell terjednie a vállalkozás összes tevékenységére vagy egy legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport minden kapcsolódó vállalkozásának összes tevékenységére. Az információkat a BEPS 13. fellépése vonatkozásában meghatározott előírásoknak megfelelően kell megadni, és azoknak a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzéshez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak érdekében, hogy a közzététel ne járjon aránytalan kockázattal vagy hátránnyal. A jelentésben röviden ismertetni kell a tevékenységek jellegét is. Az ismertetés alapulhat az OECD „Transfer Pricing Guidelines on Documentation” című dokumentuma V. fejezete III. mellékletének 2. táblázatában szereplő osztályozáson. A jelentésben áttekintő jelleggel ismertetni kell az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti esetleges jelentős csoportszintű eltérés okait, figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit.

(8)  A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek ki kell terjednie a vállalkozás összes tevékenységére vagy egy legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport minden kapcsolódó vállalkozásának összes tevékenységére. Az információknak figyelembe kell venniük a BEPS 13. fellépése vonatkozásában meghatározott előírásokat, és azoknak a nyilvánosság általi hatékony ellenőrzéshez szükséges mértékre kell korlátozódniuk annak érdekében, hogy a közzététel ne járjon aránytalan kockázattal vagy hátránnyal az érintett vállalkozások versenyképessége szempontjából, és tartalma ne legyen félreérthető. A jelentésben röviden ismertetni kell a tevékenységek jellegét is. Az ismertetés alapulhat az OECD „Transfer Pricing Guidelines on Documentation” című dokumentuma V. fejezete III. mellékletének 2. táblázatában szereplő osztályozáson. A jelentésben áttekintő jelleggel ismertetni kell többek között az esedékes adók és a megfizetett adók összege közötti esetleges jelentős csoportszintű eltérés okait, figyelembe véve az előző pénzügyi évek megfelelő összegeit.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az adatokat tagállamok szerinti bontásban kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes tagállamok jólétéhez. Emellett a különös kihívásokat jelentő adójogrendszerek vonatkozásában a multinacionális vállalkozások gazdasági egységeire vonatkozó információkat ugyancsak magas szintű részletességgel kell megjeleníteni. Az adatokat minden egyéb harmadik országbeli gazdasági egység vonatkozásában aggregált formában kell megadni.

(9)  Az adatokat jogrendszerek szerinti bontásban, a vállalkozások versenyképességének sérelme nélkül kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az Unión belül és kívül egyaránt a működési helyük szerinti államok jólétéhez. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések csak akkor értelmezhetők és használhatók érdemben, ha az információkat adójogrendszerekre lebontva mutatják be.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A meg nem felelés eseteinek közzététele céljából a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek ellenőriznie kell, hogy az a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészült-e, és közzétételre került-e ezen irányelv követelményeinek megfelelően a vonatkozó vállalkozás vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján.

(11)  A meg nem felelés eseteinek közzététele céljából a jog szerinti könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek ellenőriznie kell, hogy az a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészült-e, közzétételre került-e ezen irányelv követelményeinek megfelelően a vonatkozó vállalkozás vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, és hogy az ezen irányelvben előírt határidőn belül nyilvánosságra hozott információk megfelelnek-e a vállalkozás auditált pénzügyi adatainak.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)   A vállalkozások és a fióktelepek társaságiadó-információkkal kapcsolatos jelentéstételéhez kötődő és a 2013/34/EU irányelv 51. cikke alapján tagállami szankciókat eredményező jogsértéseit az Európai Bizottság által kezelt nyilvános jegyzékben szerepeltetni kell. A szankciók között közigazgatási bírságoknak vagy a nyilvános ajánlati felhívásokból és az uniós strukturális alapokból származó finanszírozás odaítéléséből való kizárásnak kell szerepelnie.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Azon adójogrendszerek azonosítása céljából, amelyek tekintetében magas szinten részletezett adatokat kell közölni, fel kell hatalmazni a Bizottságot arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen adójogrendszerek közös uniós listájának megállapításra vonatkozóan. Ezt a listát az eredményes adóztatás külügyi stratégiájáról szóló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett bizottsági közlemény (COM(2016) 24 final) 1. melléklete alapján azonosított egyes kritériumok alapján kell összeállítani. E tekintetben különösen fontos, hogy a Bizottság megfelelő, többek között szakértői szintű konzultációkat folytasson az előkészítés során, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által jóváhagyott, hivatalos aláírásra váró intézményközi megállapodás elveinek megfelelően kerüljön sor. Ennek megfelelően a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak minden dokumentumot a tagállami szakértőkkel egy időben kell megkapnia, és szakértőiknek következetesen lehetőséget kell biztosítani a Bizottság szakértői csoportjainak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó ülésein való részvételre.

törölve

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)   Annak érdekében, hogy a 2013/34/EU irányelv 48b. cikke (1), (3), (4) és (6) bekezdésének, valamint a 48c. cikke (5) bekezdésének végrehajtása egységes feltételek mellett történjen, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket is kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a megfelelően kell gyakorolni.

 

________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ellenben az az irányelv hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(14)  Mivel ezen irányelv célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ellenben az az irányelv hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Ezért indokolt az uniós fellépés ahhoz, hogy agresszív adótervezés vagy a transzferárak megállapítására vonatkozó megállapodások esetén kezeljék a határokon átnyúló dimenziót. E kezdeményezés az érdekelt felek azzal kapcsolatosan megfogalmazott aggályaira ad választ, hogy szükség van az egységes piac torzulásainak kezelésére, az uniós versenyképességének veszélyeztetése nélkül. Ez nem vezethet be indokolatlan adminisztratív terheket a vállalkozások számára, nem okozhat új adókonfliktusokat és nem járhat a kettős adóztatás kockázatával. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket, legalábbis a nagyobb átláthatóságra vonatkozóan.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és szem előtt tartja különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.

(15)  Összességében ezen irányelv keretében a közzétett adatok mennyisége arányos a nyilvános átláthatóság és a nyilvános kontroll növelésének céljaival. Ezért úgy tekinthető, hogy ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapelveket.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának24 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok benyújtását indokoltnak tekinti.

(16)  A tagállamok és a Bizottság magyarázó dokumentumokról szóló 2011. szeptember 28-i együttes politikai nyilatkozatának24 megfelelően a tagállamok vállalták, hogy indokolt esetben az átültető intézkedéseikről szóló értesítéshez az irányelv egyes elemei és az azt átültető nemzeti jogi eszközök megfelelő részei közötti kapcsolatot magyarázó egy vagy több dokumentumot mellékelnek, például egy összehasonlító táblázat formájában. Ezen irányelv tekintetében a jogalkotó az ilyen dokumentumok benyújtását indokoltnak tekinti, hogy elérjék ezen irányelv céljait és hogy elkerüljék az esetleges hiányosságokat és ellentmondásokat az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai szerinti alkalmazása során.

__________________

__________________

HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

HL C 369., 2011.12.17., 14. o.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező legfelső szintű anyavállalatok, valamint a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozások számára, hogy évente készítsenek és tegyenek közzé társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést.

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált árbevétellel rendelkező legfelső szintű anyavállalatok, valamint a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozások számára, hogy évente készítsenek és ingyenesen tegyenek nyilvánosan hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a vállalkozás honlapján nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesenközzétenni, és közzététele napján legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.

 

A tagállamok nem alkalmazzák az e bekezdésben meghatározott szabályokat, amennyiben az érintett vállalkozások kizárólag egyetlen tagállam területén vannak bejegyezve.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti középvállalkozások és nagyvállalkozások kategóriájába tartozó azon leányvállalatok számára, amelyek 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat ellenőrzése alá tartoznak, hogy évente tegyék közzé a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információit tartalmazó jelentését.

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó azon leányvállalatok számára, amelyek a pénzügyi év mérlege szerint 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat ellenőrzése alá tartoznak, hogy évente tegyék közzé a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információit tartalmazó jelentését.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok előírják a területükön valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás által nyitott fióktelepek számára, hogy évente tegyék közzé az e cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését.

A tagállamok előírják a területükön valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó vállalkozás által nyitott fióktelepek számára, hogy évente tegyék nyilvánosan és ingyenesen hozzáférhetővé az e bekezdés a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információkat tartalmazó jelentését.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a fióktelep vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell közzétenni és a fióktelep vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 5 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a fióktelepet nyitó vállalkozás 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás;

a)  a fióktelepet nyitó vállalkozás mérlege szerint 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 750 000 000 EUR-t elérő vagy azt meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás;

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 5 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (3) bekezdésben említett, a középvállalkozások vagy a nagyvállalkozások kategóriájába tartozó leányvállalata.

b)  az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (3) bekezdésben említett, a középvállalkozások vagy a nagyvállalkozások kategóriájába tartozó leányvállalata, amelyre már vonatkozik jelentéstételi kötelezettség.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48b cikk – 7 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)   Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, az (1), (3) és (5) bekezdésben megállapított összegeknek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget e fejezet hatálybalépésének napjától az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A (1) bekezdésben említett információknak ki kell terjedniük a következőkre:

(2)  A (1) bekezdésben említett információkat egységes formanyomtatványban kell benyújtani, és ki kell terjedniük a következőkre, adójogrendszerek szerinti lebontásban:

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a tevékenységek jellegének rövid ismertetése;

a) a legfelső szintű anyavállalkozások megnevezése és adott esetben az összes leányvállalat felsorolása, a tevékenységeik jellegének rövid ismertetése és a földrajzi elhelyezkedésük megadása;

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 2 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az alkalmazottak száma;

b) az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a készpénzen vagy a készpénznek minősülő eszközökön kívüli befektetett eszközök;

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 2 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevételt is beleértve;

c)  a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből és a nem kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevétel megkülönböztetését is beleértve;

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 2 bekezdés – g a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  jegyzett tőke;

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 2 bekezdés – g b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gb)  a vállalkozások, leányvállalatok vagy fióktelepek – szabadalmi adókedvezmény vagy ezzel egyenértékű rendszer alapján – kedvezményes adójogi bánásmódban részesülnek-e.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jelentésben minden egyes tagállam vonatkozásában külön kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállamban több adójogrendszer működik, az információkat tagállami szinten kell összevonni.

A jelentésben minden egyes tagállam vonatkozásában külön kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállamban több adójogrendszer működik, az információkat adójogrendszerek szerinti lebontásban kell megadni.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jelentésben ugyancsak külön kell feltüntetni az e cikk (2) bekezdésében említett információkat minden egyes olyan adójogrendszer vonatkozásában, amely a megelőző pénzügyi év végén szerepelt az egyes adójogrendszerek 48g. cikknek megfelelően összeállított közös uniós listáján, kivéve, ha a jelentés a 48e. cikkben említett felelősségre is figyelemmel kifejezetten megerősíti, hogy a csoport ilyen adójogrendszer jogának hatálya alá tartozó kapcsolódó vállalkozásai nem bonyolítanak közvetlenül ügyleteket ugyanazon csoport valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó vállalkozással.

A jelentésben ugyancsak külön kell feltüntetni az e cikk (2) bekezdésében említett információkat minden egyes Unión kívüli adójogrendszer vonatkozásában.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jelentésben minden egyéb adójogrendszer vonatkozásában aggregált formában kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat.

törölve

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 3 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A bizalmas üzleti adatok védelme és a tisztességes verseny biztosítása érdekében a tagállamok engedélyezhetik a 48c. cikkben felsorolt egy vagy több információ elhagyását egy vagy több adójogrendszerben végzett tevékenységet illetően, amennyiben ezek közzététele –jellegükből adódóan – súlyosan veszélyeztetné a 48b. cikk (1) és (3) bekezdésében érintett azon vállalkozások üzleti helyzetét, amelyre vonatkoznak. E kihagyás nem akadályozza a vállalkozás adózási helyzetének tisztességes és kiegyensúlyozott megértését. A kihagyásra hivatkozni kell a jelentésben, amelyet indokolással és az érintett adójoghatóságra való hivatkozással kell kísérni.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 3 b albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok a kihagyást az illetékes nemzeti hatóság előzetes engedélyéhez kötik. A vállalkozás minden évben új engedélyt kér az illetékes hatóságtól, amely a helyzet új felmérése alapján határoz erről. Amennyiben a kihagyott információ már nem felel meg a (3a) albekezdésben meghatározott követelménynek, azt haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 3 c albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok értesítik a Bizottságot az ilyen ideiglenes eltérés megadásáról, és bizalmasan továbbítják számára az elhagyott információkat, valamint a megadott eltérés részletes indokolását. A Bizottság minden évben közzéteszi honlapján a tagállamoktól kapott értesítéseket és a (3a) albekezdéssel összhangban nyújtott indokolásokat.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 3 d albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság meggyőződik arról, hogy a (3a) albekezdésben megállapított követelményt kellőképpen betartják, és figyelemmel kíséri a nemzeti hatóságok által engedélyezett ideiglenes eltérés alkalmazását.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 3 e albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben a Bizottság a (3c) albekezdés értelmében kapott információk értékelésének elvégzése után megállapítja, hogy a (3a) albekezdésben meghatározott követelmény nem teljesül, az érintett vállalkozásnak haladéktalanul nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie az információkat.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 3 bekezdés – 3 f albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján iránymutatásokat fogad el annak érdekében, hogy segítse a tagállamokat azon esetek meghatározásában, amelyekben az információ közzététele súlyosan veszélyezteti az ebben érintett vállalkozások üzleti helyzetét.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48c cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A társaságiadó-információkat legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén közzé és hozzáférhetővé kell tenni a honlapon.

(5)  A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell ingyenesen közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Ugyanezen a napon a vállalkozásnak be kell nyújtania e jelentést az Európai Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48e cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a 48b. cikk (1) bekezdésében említett legfelső szintű anyavállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően valósul meg.

(1)  A harmadik fél iránti felelősségérzet és a megfelelő irányítás biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a 48b. cikk (1) bekezdésében említett legfelső szintű anyavállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően valósul meg.

Indokolás

A módosítás szükséges és megfelelő ahhoz, hogy biztosítsa a normatív összhangot a jelen javaslat 10. preambulumbekezdésével.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48g. cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

48g. cikk

törölve

Egyes adójogrendszerek közös uniós listája

 

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egyes adójogrendszerek közös uniós listájának összeállításával kapcsolatban. A listát azon adójogrendszerek értékelése alapján kell összeállítani, amelyek nem felelnek meg a következő kritériumoknak:

 

(1)   átláthatóság és információcsere, ideértve a kérésre történő információcserét és a számlainformációk automatikus cseréjét;

 

(2)   méltányos adóverseny;

 

(3)   a G20-ak és/vagy az OECD standardjai;

 

(4)   egyéb releváns standardok, köztük a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által kialakított nemzetközi standardok.

 

A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a listát, és adott esetben új körülmények figyelembevétele érdekében módosítja azt.

 

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48i cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság jelentést készít a 48a–48f. cikkekben meghatározott beszámolási kötelezettség teljesítéséről és hatásáról. A jelentésben értékeli, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések megfelelő és arányos eredményeket hoznak-e, figyelembe véve az átláthatóság megfelelő szintje és a versenyképes vállalkozási környezet iránti igényt.

A Bizottság jelentést készít a 48a–48f. cikkekben meghatározott beszámolási kötelezettség teljesítéséről és hatásáról. A jelentésben értékeli, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentések megfelelő és arányos eredményeket hoznak-e, továbbá költség-haszon elemzést végez a konszolidált nettó árbevétel küszöbének olyan szint alá történő csökkentéséről, amely alatt a vállalkozások és a fióktelepek kötelesek társaságiadó-információikat benyújtani. A jelentés emellett értékeli további kiegészítő intézkedések meghozatalának szükségességét, figyelembe véve az átláthatóság megfelelő szintje és a versenyképes vállalkozási és magánberuházási környezet megőrzése és biztosítása iránti igényt.

Módosítás     55

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

2013/34/EU irányelv

48i a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„48ia. cikk

 

Ezen irányelv elfogadása után legkésőbb négy évvel és a helyzet OECD-szintű figyelembevétele mellett a Bizottság felülvizsgálja és értékeli e fejezet rendelkezéseit, és arról jelentést készít, különösen az alábbiak tekintetében:

 

-   a társaságiadó-információkról való beszámolási kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek, különös tekintettel arra, hogy helyénvaló lenne-e kiterjeszteni e fejezet alkalmazási körét a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott nagyvállalatokra és az ezen irányelv 3. cikkének (7) bekezdésében meghatározott nagy vállalkozáscsoportokra;

 

-   a társaságiadó-információkról való beszámoló tartalma a 48c. cikknek megfelelően;

 

-   a 48c. cikk (3) bekezdésének (3a)-(3f) albekezdésében szereplő ideiglenes eltérés.

 

A Bizottság a jelentését adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.”

Módosítás     56

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 b pont (új)

2013/34/EU irányelv

48i b cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„48ib. cikk

 

A jelentés egységes formája

 

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 48b. cikk (1), (3), (4) és (6), valamint a 48c. cikk (5) bekezdésében említett egységes formanyomtatványt. E végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.”

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – b pont

2013/34/EU irányelv

49 cikk – 3 a bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3a)  Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló [dátum]-i intézményközi megállapodásban meghatározott elveknek megfelelően konzultációt folytat az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(3a)  Felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i* intézményközi megállapodásban meghatározott elveknek megfelelően konzultációt folytat az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel és különösképpen figyelembe veszi a szerződésekbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt előírásokat.

 

________________

 

* Intézményközi megállapodás az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1–14. o.).

Indokolás

Figyelembe kell venni a szerződésekbe és az Európai Unió Alapjogi Chartájába foglalt előírásokat.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)

2013/34/EU irányelv

51 cikk – 1 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az 51. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

A tagállamok szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

 

A tagállamok legalább igazgatási intézkedéseket és szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére.

 

A tagállamok legkésőbb [a nemzeti jogba való átültetés időpontjáig] értesítik ezekről a rendelkezésekről a Bizottságot, és haladéktalanul bejelentenek valamennyi későbbi, ezeket érintő módosítást.

 

A Bizottság legkésőbb [ezen irányelv hatályba lépése után három évvel]-ig országonkénti listát állít össze az ezen irányelvvel összhangban az egyes tagállamok által hozott intézkedésekről és szankciókról.”

(1)

  HL C 487., 2016.12.28., 62. o.


INDOKOLÁS

A vállalatok adózással kapcsolatos adataira vonatkozó országonkénti nyilvános jelentéstétel a nemzetközi adókikerülés és adókijátszás, illetve a különböző adórendszerek közötti negatív verseny elleni küzdelem kulcsfontosságú eleme. Az irányelv kínálta előnyök ugyanakkor ennél sokkal messzebbre mutatnak. A növekvő mobilitásra, valamint a globális és európai szintű gazdasági tevékenységekre tekintettel a közzététellel járó átláthatóság az erős vállalatirányítás elengedhetetlen feltétele, illetve a vállalati társadalmi felelősségvállalás fokozásának eszköze.

A polgárok jelenleg még annak megállításához sem tudják felhasználni a vállalatok által közzétett pénzügyi beszámolókat, hogy az adójogrendszerükben működnek-e multinacionális vállalatok. Mivel a multinacionális vállalatok egyre összetettebbekké és gyakran sajnos egyre kevésbé átláthatóvá válnak, ez a probléma csak tovább súlyosbodik. A legtöbb ország nemzetközi számviteli standardokat alkalmaz. Ezért az országonkénti nyilvános jelentéstétel költséghatékony módszert kínál ahhoz, hogy változás következzen be a nemzetközi vállalatok átláthatósága terén, amely társadalmaink – köztük a polgárok, a részvényesek, az adóhatóságok, a beruházók, a közgazdászok – javára fog válni, és eszközt kínál számukra a kormányzatok és a multinacionális vállalatok elszámoltatásához.

Az előadók szerint az irányelv – az adózással és a vállalatok elszámoltatásával kapcsolatos célkitűzéseken túlmenően – ahhoz is eszközt biztosít, hogy megerősödjön a munkavállalók tájékoztatáshoz és konzultációhoz való joga. A nyilvános jelentéstétel megerősíti a párbeszédet és előmozdítja a kölcsönös bizalmat a vállalatokon belül, mivel célt és megbízható adatokat biztosít a vállalatok helyzetéről, fokozva az összes érdekelt fél, köztük a munkavállalók kiigazítási igényeket illető tudatosságát. Emellett a munkavállalók részévételét is elősegíti a vállalat működésében és jövőjében, fokozva a versenyképességet.

Az Európai Parlament hosszú ideje szorgalmazza az országonkénti nyilvános jelentéstételt. Már 2011-ben elfogadott egy állásfoglalást az országonkénti nyilvános jelentéstételről, és megállapította, hogy a pénzügyi beszámolás minősége kulcsfontosságú az adókijátszás elleni eredményes küzdelemhez, és az hasonlóan előnyös lenne valamennyi ágazatban a befektetők számára, ezáltal globális szinten hozzájárulva a jó kormányzáshoz. Az országonkénti nyilvános jelentéstétel 2011-ben a nem pénzügyi beszámolóról szóló irányelv keretében is napirendre került. Amikor a részvényesi jogok reformjának előadója, Sergio Cofferati az országonkénti nyilvános jelentéstételnek a számviteli irányelvbe való bevezetését szorgalmazta, a Bizottság végre úgy határozott, hogy a számviteli irányelvet módosító jogi aktus formájában konkrét javaslatot nyújt be az ügyben. A számviteli irányelvet módosító eme jogi aktus kulcsfontosságú szerepet játszhat a vállalati jelentéstétel terén.

Az előadók javasolják a vállalatok által nyújtandó információ átláthatóságának fokozását, és az alábbi lényeges módosításokat javasolják a Bizottság szövegéhez:

•  A jogalkotás minőségének javítása fényében el kell kerülni új vállalatkategóriák és -csoportok bevezetését. A számviteli irányelv ezzel kapcsolatos módosítását a számviteli irányelv logikájához kell igazítani. A mikro-, kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok küszöbértékeit már régóta meghatározták. Ennek fogalma az 1978-as negyedik társasági jogi irányelvre vezethető vissza. Egy újabb küszöbérték bevezetése iránti igényeket a Bizottság mostanáig nem tudta kielégítően megindokolni. Mivel a kkv-k nem rendelkeznek forrásokkal ahhoz, hogy a nyereség mesterséges átcsoportosítása érdekében postafiókcéges struktúrákba ruházzanak be, a multinacionális vállalatokhoz képest jelentős versenyhátrányba kerülnek. Az egészségesen működő egységes piac biztosítása érdekében méltányos, hatékony, átlátható, növekedésbarát és egységes társaságiadó-rendszert kell kialakítani, amely azon az elven alapul, hogy a nyereséget abban az országban kell megadóztatni, ahol arra szert tettek. Ennélfogva új közzétételi követelményeknek kell alávetni a 3. cikk (7) fejezetében meghatározott nagy vállalkozáscsoportokat, valamint a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott nagyvállalatokat.

•  Az előadók véleménye szerint nem lenne megfelelő az irányelv hatályát az uniós tagállamokra és adóparadicsomokra vonatkozó információkra korlátozni, és ezért – még ha elvileg az adóparadicsomok egyértelmű kritériumok alapján kialakított uniós feketelistájának ötletét sem vetik el –, javasolják, hogy a multinacionális vállalatok minden olyan joghatóságra lebontva nyújtsanak tájékoztatást, amelyekben tevékenykednek, az Európai Unión kívüli területeket is beleértve. Ezen információk nyilvános közzététele nem tekinthető a nem együttműködő joghatóságok elleni szankciónak, sokkal inkább előfeltétele a jól működő egységes piacon működő joghatóságoknak.

•  A nyilvános ellenőrzés és a vállalatok globális átláthatóságának fokozása érdekében az előadók úgy vélik, hogy a multinacionális vállalatoknak közzé kell tenniük minden olyan országra vonatkozó információt, amelyekben tevékenykednek, hogy az adót ott fizessék be, ahol a nyereségre ténylegesen szert tettek. Az előadók a fejlesztési szempontú uniós szakpolitikai koherenciával összhangban szorgalmazzák a nem összesített adatok közzétételét, mivel annak célja az adózási megfelelés, valamint a fejlődő országok hathatós támogatása abban, hogy hozzáférjenek az adóbevételeikhez.

•  Az előadók alapvetően fontosnak tartják, hogy a közzététel formája lehetővé tegye az adatok összehasonlítását, ennélfogva az irányelv hatálya alá tartozó valamennyi vállalatra vonatkozóan javasolják a jelentéstételi dokumentumok formátumának egységesítését.

Az előadók végezetül szeretnék kiemelni, hogy az egységes piac megfelelő működéséhez fontos a vállalati jelentéstételi rendszer összehangolt és harmonizált megközelítéssel történő végrehajtása. Ezzel összefüggésben az előadók még egyszer szeretnék hangsúlyozni, hogy a multinacionális vállalatok tevékenységeinek nagyobb átláthatósága kulcsfontosságú ahhoz, hogy fel lehessen számolni a különböző mechanizmusokkal, például postafiókcégekkel, szabadalmi adókedvezményekkel és transzferárazással működtetett nyereségátcsoportosítást, illetve az adózási gyakorlatok egyes jogrendszerek közötti – túlságosan gyakran a polgárok, különösen az adófizetők, alkalmazottak és kkv-k kárára alkalmazott – egészségtelen versenyt.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 52a. cikkének (4) bekezdése alapján, Bernard Monot és Gilles Lebreton részéről

Az országonkénti jelentéstételt kezdetektől fogva támogattuk, mivel az az agresszív adótervezés és az adócsalás elleni küzdelem részét képezi. Ezért támogattuk a két TAXE-jelentést, amelyek az adómegállapításokra vonatkozó információk automatikus cseréjét, a hibrid struktúrákat alkalmazó adókikerülési módszerek elleni fellépést és az automatikus információcseréről szóló négy megállapodást (Svájccal, San Marinóval, Liechtensteinnel, Monacóval) irták elő.

Az országonkénti jelentéstétel szükséges eszköz. Úgy véljük azonban, hogy nyilvánosságra hozataluk indokolatlan versenyhátrányba hoznák az európai vállalkozásokat. Megtörténhet például, hogy egy az EU-ban székhellyel nem rendelkező kínai versenytárs bizalmas pénzügyi és üzleti adatokhoz férne hozzá.

A szövegben javasolt eltérések igen korlátozottak és véleményünk szerint elégtelenek, különösen, ha a harmadik országokra vonatkozó adatokat lebontva kell ismertetni.

Azokban a helyzetekben támogatjuk az adatok adóhatóságok közötti automatikus cseréjét, amikor egy vállalat nem ott fizet adót, ahol a tevékenységét folytatja. Ilyen esetekben az adóhatóság adóellenőrzéseket végezhetne, abból a célból, hogy behajtsa a jogszerűtlenül máshol befizetett adóalapot.


A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Pavel Svoboda

elnök

Jogi Bizottság

BRÜSSZEL

Roberto Gualtieri

elnök

Gazdasági és Monetáris Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:  Vélemény a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló bizottsági javaslat (COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD)) jogalapjáról

Tisztelt Elnök Úr!

2017. január 10-én a Jogi Bizottság saját kezdeményezésére úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 39. cikkének (3) bekezdése alapján véleményt nyilvánít arról, hogy a Bizottság által javasolt jogalap, nevezetesen az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése képezi-e a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat megfelelő jogalapját, vagy a javaslatot más jogalapra, például az EUMSZ 115. cikkére kellett volna-e alapítani.

I. Előzmények

2016. április 12-én a Bizottság elfogadta a 2013/34/EU irányelv („számviteli irányelv”) módosítására irányuló javaslatot(1). A javaslat az évente 750 millió eurót meghaladó összbevétellel rendelkező uniós és nem uniós multinacionális vállalatcsoportok számára előírja, hogy éves jelentést készítsenek és tegyenek közzé nyereségadójukról.

A javaslathoz csatolt indokolás szerint az egészségesen működő egységes piac azt kívánja, hogy a vállalkozások abban az országban adózzanak, ahol a nyereségre szert tesznek. Az agresszív adótervezés jelensége ellentétes ezzel az alapelvvel. A Bizottság úgy véli, hogy a nyilvánosság általi ellenőrzés elősegítheti az ezen gyakorlat ellen folytatott küzdelmet. A Bizottság továbbá kijelenti, hogy a javaslat kiegészíti a vállalkozások jelenlegi pénzügyi beszámolási követelményeit, miközben ezeket a pénzügyi kimutatások vonatkozásában nem érinti.

II. A Szerződés vonatkozó cikkei

A Bizottság által javasolt jogalap az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése. Az EUMSZ 50. cikke (1) bekezdésének és 50. cikk (2) bekezdése g) pontjának a szövege a következő:

50 cikk

(az EKSz. korábbi 44. cikke)

(1) Az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően irányelveket bocsát ki a letelepedési szabadság valamely meghatározott tevékenység tekintetében történő megvalósítása érdekében.

(2) Az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság a fenti rendelkezésekben számára megállapított feladatokat különösen azáltal látja el, hogy:

(...)

g) a szükséges mértékben összehangolja azokat a biztosítékokat, amelyeket a tagállamok az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságoktól a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából megkövetelnek, annak érdekében, hogy az ilyen biztosítékokat egyenértékűvé tegyék az Unión belül; (...)

Az EUMSZ 115. cikkének szövege a következő:

115 cikk

(az EKSz. korábbi 94. cikke)

A 114. cikk sérelme nélkül a Tanács az Európai Parlamenttel, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően, különleges jogalkotási eljárás keretében, egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy

működését.

III. Ítélkezési gyakorlat a jogalapról

A jogalap megválasztása azért lényeges, mert az Unió alkotmányos értelemben a hatáskör-átruházás elvén alapul, és intézményei kizárólag a Szerződések által rájuk ruházott felhatalmazással összhangban járhatnak el(2). A jogalap kiválasztása tehát nem szabad mérlegelésen alapul.

A Bíróság jogalap megválasztásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatából kirajzolódnak bizonyos alapelvek. Először is, a jogalapból eredő tárgyi hatásköri és eljárásjogi jogkövetkezmények szempontjából a megfelelő jogalap megválasztása alkotmányos jelentőségű(3). Másodszor, egy uniós jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma.(4). Nincs jelentősége sem valamely intézmény azon szándékának, hogy fokozottabban vegyen részt az adott aktus elfogadásában, sem a valamely más jogcímen azon a tevékenységi területen kifejtett munkának, amelybe az aktus tartozik, sem az aktus elfogadása hátterének.(5)

A helytelen jogalap megválasztása tehát elegendő indok lehet a szóban forgó jogi aktus megsemmisítésére

(6).

IV. A javasolt rendelet célja és tartalma

A javaslat preambulumbekezdéseiből egyértelműen kitűnik, hogy a javaslat célja a társasági adózás átláthatóságának és nyilvánosság általi ellenőrzésének javítása és a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása azáltal, hogy bizonyos vállalkozások számára nyereségadójuk vonatkozásában közzétételi követelményeket ír elő.

A javaslat (12) preambulumbekezdése kimondja, hogy az irányelv az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából a beszámolók közzététele tekintetében a vállalkozásokra rótt kötelezettségekre vonatkozó meglévő jogi keret kiigazítása révén kívánja megvalósítani célját, a társasági adózással kapcsolatos átláthatóság és nyilvános ellenőrzés megerősítését.

Az (5) preambulumbekezdés értelmében az Unióban tevékenységet végző multinacionális vállalkozások társasági adózásának nyilvánosság általi ellenőrzése lényeges eleme a vállalati társadalmi felelősségvállalás további előmozdításának, az adózáson keresztül a jóléthez való hozzájárulásnak, a méltányosabb uniós adóverseny jobban informált felek között zajló nyilvános vitán keresztül történő kialakításának és a nemzeti adórendszerek méltányosságába vetett bizalom helyreállításának. A nyilvánosság általi ellenőrzés társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés révén valósítható meg.

A (9) preambulumbekezdés ismerteti, hogy a jelentésben foglalt információkat tagállamok szerinti bontásban kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes tagállamok jólétéhez.

A (10) preambulumbekezdés ismerteti a javasolt irányelvben megállapított, az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjaira vonatkozó, a harmadik felekkel szembeni felelősség megerősítése és a megfelelő kormányzás érdekében létrehozott felelősségi rendszert.

A (11) preambulumbekezdés előírja a könyvvizsgálók és könyvvizsgáló cégek számára annak ellenőrzését, hogy a jelentés elkészült-e, és közzétételre került-e a javasolt irányelv követelményeinek megfelelően, a meg nem felelés esetei közzétételének biztosítása céljából.

A javasolt irányelv mindenekelőtt előírja a nagyvállalatok és fióktelepek számára, hogy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készítsenek, amely országonkénti bontásban tartalmaz általános információkat, és amelyet egy nyilvántartásban és a vállalat honlapján közzé kell tenni. A javaslat tartalma megerősíti az átláthatóság, a nyilvánosság általi ellenőrzés és a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdításának szándékát.

A fenti cél megvalósítása érdekében a Bizottság új fejezet (10a. fejezet) beillesztését javasolja a számviteli irányelvbe. Előírja a 750 000 000 eurót meghaladó konszolidált árbevétellel rendelkező összes uniós vállalkozás, nem uniós vállalkozás esetén pedig az EU-ban működő fióktelepek számára, hogy minden évben társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készítsenek (48b. cikk).

A jelentésbe foglalandó információk a következőkre terjednek ki: a tevékenységek jellege, az alkalmazottak száma, nettó árbevétel (a harmadik felekkel és egy csoporton belül a vállalkozások között lebonyolított ügyletekből származó árbevételt is beleértve), adózás előtti eredmény, a folyó év nyeresége után esedékes társasági adó, az év folyamán már megfizetett társasági adó és a felhalmozott nyereség (48c. cikk (2) bekezdés).

Az információkat országonkénti bontásban kell bemutatni, minden olyan tagállam vonatkozásában, amelyben a vállalkozás tevékenységet folytat, továbbá az egyes adójogrendszerek szerinti bontásban, amelyek szerepelnek az „Egyes adójogrendszerek közös uniós listáján,” a világ többi része vonatkozásában pedig aggregált alapon (48c. cikk (3) bekezdés és 48g. cikk).

A jelentést cégnyilvántartásban kell közzétenni, és a vállalkozás honlapján legalább öt egymást követő éven át hozzáférhetővé kell tenni (48d. cikk).

V. A megfelelő jogalap meghatározása

Az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése jogalapot teremt a jogalkotó számára ahhoz, hogy rendes jogalkotási eljárás keretében irányelveket fogadjon el a letelepedési szabadság valamely meghatározott tevékenység tekintetében történő megvalósítása érdekében. Az EUMSZ 50. cikkének (2) bekezdése nem kimerítő listát tartalmaz azokról az esetekről, amelyekben ez a jogalap alkalmazandó. Jelen esetben az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja tűnik idevágónak, mivel az rögzíti, hogy a jogalkotó azáltal látja el a letelepedés szabadságával kapcsolatos feladatait, hogy „a szükséges mértékben összehangolja azokat a biztosítékokat, amelyeket a tagállamok az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságoktól a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából megkövetelnek, annak érdekében, hogy az ilyen biztosítékokat egyenértékűvé tegyék az Unión belül.”

E jogalap alapján számos társasági jogi irányelv került elfogadásra a tagok és harmadik személyek védelmének biztosítása céljából(7), többek között közzétételi, illetve kifejezetten nyilvános közzétételi követelményeket(8) is meghatározva.

Hasonlóképpen, ahogyan e feljegyzés IV. részében kifejtésre került, e javaslat célja és tartalma elsősorban az Unióban tevékenykedő multinacionális vállalkozások társasági adózása nyilvánosság általi ellenőrzésének javítása azáltal, hogy a vállalkozások számára bizonyos éves árbevételi küszöb elérését követően előírja, hogy éves jelentésben számoljanak be nyereségadójukról, és ezt tegyék közzé.

Konkrétabban, a (12) preambulumbekezdés szerint a javaslat „az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja értelmében a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából a beszámolók közzététele vonatkozásában a vállalkozásokra rótt kötelezettségekről szóló meglévő jogi keretek kiigazítása révén kívánja megvalósítani célját, a társasági adózással kapcsolatos átláthatóság és nyilvános ellenőrzés megerősítését”.

A javasolt irányelv szerint tehát kapcsolat áll fenn a céljául kitűzött átláthatóság és nyilvánosság általi ellenőrzés, valamint a „tagok és harmadik személyek” érdeke (azaz az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja alapján elfogadandó biztosítékok kedvezményezettjei) között. Mindebből az következik, hogy i. a „tagok és harmadik felek” fogalma kiterjed a nyilvánosságra, tehát nem csak azokra vonatkozik, akik szerződéses vagy előszerződéses viszonyban állnak a vállalkozással, vagy akikre a vállalkozás tevékenysége közvetlen hatást gyakorol, és hogy ii. a javaslat valóban az érintett „tagok és harmadik személyek” érdekeit szolgálja. Ezáltal a javasolt irányelv teljes mértékben összhangban áll a 2013/34/EU irányelvben már rögzített közzétételi követelményekkel.

A fenitek fényében ezért meg kell vizsgálni, hogy i. az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontjában szereplő „tagok és harmadik személyek” fogalma kiterjedhet-e a nyilvánosságra, és hogy ii. a javaslat ténylegesen védelmezi-e az ilyen értelemben vett tagok és harmadik személyek érdekeit

Ami az első kérdést illeti, megállapítható, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja szerinti „harmadik személyek” fogalma nem korlátozódik a vállalkozással közvetlen szerződéses vagy előszerződéses viszonyban álló személyekre, hanem kiterjed többek között a kérdéses vállalkozások vagy cégek versenytársaira is, tágabb értelemben pedig a nyilvánosságra.

A Bíróság Verband deutscher Daihatsu-Händler ügyben hozott ítélete értelmében – amelyre a (12) preambulumbekezdés közvetlenül utal – a „harmadik személyek” megnevezést tágan kell értelmezni:

„Az EUMSZ 50. cikk (2) bekezdése g) pontjának [szövege] is említi a harmadik személyek érdekeinek védelmét, anélkül, hogy a fogalom körébe tartozó bármely kategóriát megkülönböztetne vagy kizárna” (utólagos kiemelés).(9)

A Bíróság hozzátette, hogy a szó szerinti értelmezést erősíti meg a letelepedés szabadságát akadályozó korlátok eltörlésének célkitűzése, amelynek megvalósítását a Szerződés „széles körben” átruházta.(10)

Nevezett ítéletében a Bíróság kimondta, hogy az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja megfelelő jogalap minden olyan harmadik személy javára való további információszolgáltatás előírására, akik nem ismerik vagy nem ismerhetik kellő mértékben a társaság számviteli és pénzügyi helyzetét.(11)

Az Axel Springer ügyben a Bíróság kimondta, hogy „a rendelkezés által meghatározott „harmadik személyek” fogalma minden harmadik személyre utal”.

(12)

A Texdata Software GmbH ügyben hozott ítéletében a Bíróság elismerte, hogy nem létezik olyan követelmény, amely a „tagok” védelmével szemben kiegészítőnek vagy járulékosnak tekintené a „harmadik személyek” védelmét. Tehát az EUMSZ 50. cikk (2) bekezdés g) pontjának hatálya olyan közzétételi rendelkezésekre is kiterjed, amelyek „alapvetően azok tájékoztatására irányulnak, akik nem ismerik vagy nem ismerhetik kellő mértékben a társaság számviteli és pénzügyi helyzetét”. (13)

Ami azt a kérdést illeti, hogy a javaslat ténylegesen védelmezi-e a nyilvánosság érdekeit, emlékeztetni kell először is arra, hogy a nyilvánosság javát szolgálja, ha a vállalkozások megfelelnek az adótörvényeknek, és elkerülik a jogtalan nyereségátcsoportosítást, mivel a lakosság jóléte és biztonsága jórészt adókból finanszírozott közpolitikák segítségével valósul meg.

Másodszor, a társaságiadó-információk minden tagállamban való nyilvános hozzáférhetősége elősegíti az adótörvényeknek való megfelelés nyilvánosság általi ellenőrzését és a megfelelő adószintekről (adóalap és -kulcs) folytatott társadalmi és politikai vitát, többek között az adókulcsok különböző uniós adójogrendszerek közötti összehasonlítása során. Ennélfogva feltehetően eltántorítja a márkanevük részeként a hírnevüktől is függő nagyvállalatokat attól, hogy megszegjék vagy más módon megkerüljék az adótörvényeket.

A nyilvánosság számára ekképpen biztosított védelem kimeríti az 50. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerinti „érdekek” fogalmát is, melyet a Bíróság – hasonlóképpen a „harmadik személyek” esetében követett logikához – tágan értelmez. A fogalom például a vállalkozás üzleti működésével vagy tevékenységével kapcsolatban nem követeli meg, hogy az harmadik személy bármely jogát vagy konkrét érdekét közvetlenül érintse(14)

Következetes javaslatnak tűnik tehát az, hogy a nyilvánosság érdekeit is védenék azzal, hogy hozzáférhetővé teszik számukra a nagyvállalatok társaságiadó-információit a tagállamokban, összhangban az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontjával.

Következésképpen megállapítandó, hogy a javaslat célja és tartalma megfelel az EUMSZ 50. cikke (1) bekezdésének azáltal, hogy a tagok és a harmadik személyek érdekeinek védelme érdekében a társaságiadó-információk közzététele tekintetében a vállalkozások és fióktelepek számára előírt követelmények vonatkozásában biztosítja a meglévő jogi keretrendszer összhangját. Ezt a következtetést nem ássa alá az, hogy az adóhatóságok számára közvetett előnnyel jár ez az átláthatósági követelmény. Az EUMSZ 114. cikkének (2) bekezdésével ellentétben az EUMSZ 50. és azt követő cikkei ugyanis nem tartalmaznak az adóügyi rendelkezések alóli kivételt.

Továbbá, az EUMSZ 50. cikke (2) bekezdésének g) pontja fényében a Szerződés nem tartalmaz az 50. cikk (1) bekezdésénél speciálisabb jogalapot. Konkrétabban, az általános belső piaci harmonizáció EUMSZ 114. és 115. cikkeiben előírt rendszere kifejezetten alá van rendelve más alkalmazandó jogalapoknak, ezért itt nem alkalmazható, függetlenül attól, hogy az EUMSZ 114. cikkének (2) bekezdése, amely a kivételekre vonatkozik, egyébként megengedné az EUMSZ 115. cikkének alkalmazását (az EUMSZ 115. cikke a „114. cikk sérelme nélkül” alkalmazandó, ez utóbbi pedig akkor, „ha a Szerződések másként nem rendelkeznek”). (15)

Az EUMSZ 50. cikke (1) bekezdésének jogalapként való rendelkezésre állása kizárja az EUMSZ 114. és 115. cikkeit, a teljesség kedvéért azonban helyénvalónak tűnik a javaslat EUMSZ 115. cikkének fényében való rövid elemzése. Az EUMSZ 115. cikke felhatalmazza a Tanácsot, hogy irányelveket fogadjon el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a belső piac megteremtését vagy működését. Az EUMSZ 114. cikkével ellentétben nem tartalmaz kivételeket az adózásra vonatkozó rendelkezések tekintetében. Következesképpen jogalapként alkalmazható a közvetlen adóztatás terére vonatkozó jogalkotási aktusok esetében(16), feltéve, hogy a harmonizálandó nemzeti jogszabályok közvetlen hatást gyakorolnak a belső piacra, és ezáltal szükségessé teszik a harmonizációt.

Jóllehet ez a javaslat politikailag kapcsolódik a 2011/16/EU irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, a Tanács által 2016. május 25-én elfogadott (EU) 2016/881 tanácsi irányelvhez(17), a két jogszabály célja és tartalma különböző. Az (EU) 2016/881 irányelv az EUMSZ 113. és 114. cikkein alapul. Egyértelmű, hogy célja a tagállamok adóhatóságai közötti együttműködés javítása. Bizonyos követelményeket ró a tagállamokra, ezáltal koordinálva az illetékes hatóságok közötti információátadást. (18) Ezenfelül előírja az uniós adóhatóságok számára 12 meghatározott információ cseréjét, melyek némelyike bizalmas üzleti információt tartalmaz. Ezzel ellentétben a Bizottság jelenlegi javaslatának célja nem az adóhatóságok közötti igazgatási együttműködés javítása, hanem a társasági adózás átláthatóságának és nyilvánosság általi ellenőrzésének javítása, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása azáltal, hogy bizonyos vállalkozások esetében közzétételi követelményeket ír elő. A fizetett adó összegén kívül az országonkénti nyilvános jelentéstétel azt is megköveteli a multinacionális vállalkozásoktól, hogy hat további információt közzétegyenek annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes tagállamok jólétéhez.

VI. Következtetés

A fenti elemzés fényében a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat megfelelő jogalapját az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése képezi.

2017. január 12-i ülésén a Jogi Bizottság 10 szavazattal, egy tartózkodás mellett tehát úgy határozott(19), hogy a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat megfelelő jogalapját az EUMSZ 50. cikkének (1) bekezdése képezi.

Kérem, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem.

Pavel Svoboda

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 2013/34/EU irányelve a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(2)

2001. december 6-i 2/00. sz. vélemény, Cartagena Jegyzőkönyv, EU:C:2001:664, 3. pont; 2009. november 30-i 1/08. sz. vélemény, Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről, EU:C:2009:739, 110. pont.

(3)

2001. december 6-i 2/00. sz. vélemény, Cartagena Jegyzőkönyv, EU:C:2001:664, 5. pont; 2009. november 30-i 1/08. sz. vélemény, Általános Egyezmény a Szolgáltatások Kereskedelméről, EU:C:2009:739, 110. pont.

(4)

Lásd többek között az alábbiakat: 1999. február 25-i Európai Parlament kontra Tanács ítélet, C-164/97 és C-165/97 egyesített ügyek, EU:C:1999:99, 16. pont; 2001. január 30-i Spanyolország kontra Tanács ítélet, C-36/98, EU:C:2001:64, 59. pont; 2002. december 12-i Bizottság kontra Tanács ítélet, C-281/01, EU:C:2002:761, 33–49. pont; 2004. április 29-i Bizottság kontra Tanács ítélet, C-338/01, EU:C:2004:253, 55. pont;

(5)

Lásd: 2000. április 4-i Bizottság kontra Tanács ítélet, C-269/97, EU:C:2000:183, 44. pont.

(6)

2001. december 6-i 2/00 vélemény, Cartagena Jegyzőkönyv, EU:C:2001:664, 5. pont.

(7)

Lásd különösen a hatodik, a tizenegyedik és a tizenkettedik társasági jogi irányelveket: 82/891/EGK (HL L 378, 1982. 12.31., 47. o.), 89/666/EGK (HL L 395, 1989.12.30., 36. o.) illetve 89/667/EGK irányelv (HL L 395, 1989.12.30., 40. o.); a 2006/43/EK irányelv az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról (HL L 157, 2006.6.9., 87. o.); a 2007/36/EK irányelv az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban (HL L 184., 2007.7.14., 17. o.); a 2011/35/EU irányelv a részvénytársaságok egyesüléséről (HL L 110., 2011.4.29., 1. o.); a 2012/30/EK irányelv a részvénytársaságok tőkekövetelményeivel kapcsolatos biztosítékok összehangolásáról (HL L 315., 2012.11.14., 74. o.);

(8)

a 2009/101/EK irányelv az egész Közösségre kiterjedő egységes biztosítékok kialakítása érdekében a tagállamok által a társasági tagok és harmadik személyek érdekei védelmében a Szerződés 48. cikkének második bekezdése szerinti társaságoknak előírt biztosítékok összehangolásáról (HL L 258., 2009.10.1., 11. o.).

(9)

1997. december 4-iVerband deutscher Daihatsu-Händler kontra Daihatsu Deutschland GmbH ítélet,C-97/96, EU:C:1997:581, 19. pont.

(10)

Ugyanott, 21. pont.

(11)

Ugyanott, 20. pont.

(12)

2004. szeptember 23-i Axel Springer AG végzés, , C-435/02 és C-103/03 egyesített ügyek, EU:C:2004:552, 34. pont.

(13)

2013. április 26-i Texdata Software GmbH ítélet, C-418/11, EU:C:2013:588, 54. pont.

(14)

Axel Springer AG, supra, 35. pont.

(15)

Lásd a 2004. április 4-i Bizottság kontra Tanács ítéletet, C-338/01, EU:C:2004:253, 59–60. pont.

(16)

A közvetett adózás tekintetében az EUMSZ 113. cikke a speciálisabb jogalap.

(17)

HL L 146., 2016.3.6., 8. o.

(18)

E tekintetben lásd a 2007. szeptember 27-i Twoh International ítéletet, C-184/05, EU:C:2007:550, 31. pont.

(19)

A zárószavazáson az alábbi személyek voltak jelen: Joëlle Bergeron, Daniel Buda, Jean-Marie Cavada (előadó), Sergio Gaetano Cofferati, Therese Comodini Cachia, Angel Dzhambazki, Heidi Hautala, Constance Le Grip, Gilles Lebreton, Evelyn Regner, Tadeusz Zwiefka .


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (28.4.2017)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság és a Jogi Bizottság részére

a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD))

A vélemény előadója: Elly Schlein

RÖVID INDOKOLÁS

Az Európai Parlament régóta kéri az országonkénti jelentéstételt a nemzetközi adókijátszás és adókikerülés elleni hatékony küzdelem kulcsfontosságú eszközeként. Az átláthatóság lényeges elem; a megfelelő adóügyi információknak a multinacionális vállalatok által való nyilvánosságra hozatala megváltoztathatja a helyzetet, és nemcsak Európában. A társasági adóból származó bevételek a fejlődő országok állami bevételeinek jelentős részét képezik, ami azt jelenti, hogy ezeket az országokat különösen érinti a társasági adó kikerülése. Az Afrikai Unió jogszerűtlen pénzáramlásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoportjának megállapításai szerint például az afrikai földrész évente több mint 50 millió dollárt veszít e kifelé irányuló jogszerűtlen pénzáramlások miatt.

A Bizottság jelenlegi javaslata azonban nem elegendő a multinacionális vállalatok számára a világ legszegényebb országainak némelyikében az adók elkerülését lehetővé tevő homályosság fátylának teljes fellebbentéséhez. A csak az EU-n belüli országonkénti jelentéstételi kötelezettség, miközben az összes harmadik országból összesített adatokat kell nyilvánosságra hozni, a javaslatot a célnak nem megfelelővé és haszontalanná teszi a fejlődő országok számára, hiszen nem tudnának országspecifikus információhoz jutni. Amellett, hogy nem tudja hatékonyan kezelni az adókikerülést, a jelenlegi javaslat éles ellentétben áll a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia iránti uniós kötelezettségvállalással.

Az előadó szorgalmazza nem összesített adatok közzétételét minden olyan harmadik országból, ahol multinacionális vállalatok működnek, hatékonyan segítve a fejlődő országokat az adókikerülés elleni küzdelmükben és a megfelelő állami bevételek növelésében. Továbbá a jelentéstétel által érintett vállalatok számára alacsonyabb küszöb meghatározása több adatot szolgáltatna a multinacionális vállalatok tevékenységéről, és egyes fontos közzéteendő elemeket (például az eszközöket és az értékesítéseket) is be kellene vonni, hogy tiszta képet kapjunk a vállalatok világszintű teljesítményéről.

A panamai dokumentumokkal kapcsolatos botrány egyértelműen megmutatja, hogy az adókijátszás és az adókikerülés világszintű problémát jelent, amelyet csak világszintű válasszal lehet kezelni, és hogy a kezelésére irányuló bátortalan kísérletek kudarcra vannak ítélve. Csak a méltányos adózás iránti erős elkötelezettség és az uniós politikák közötti koherencia révén lehet hatékonyan küzdeni az Európán belüli és világszintű szegénység és egyenlőtlenségek ellen.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot és a Jogi Bizottságot mint illetékes bizottságokat, hogy vegyék figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás     1

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. Azon csoportok esetében, amelyek csupán leányvállalatok vagy fióktelepek útján végeznek tevékenységet az Unióban, a leányvállalatoknak és a fióktelepeknek közzé és hozzáférhetővé kell tenniük a legfelső szintű anyavállalat jelentését. Az arányosság és a hatékonyság érdekében azonban a közzé- és hozzáférhetővé tételi kötelezettséget az Unióban letelepedett közepes vagy nagy méretű leányvállalatokra, vagy a tagállamokban nyitott hasonló méretű fióktelepekre kell korlátozni. A 2013/34/EU irányelv hatályát ezért ennek megfelelően ki kell terjeszteni az Unión kívül letelepedett vállalkozások által a tagállamokban nyitott fióktelepekre.

(6)  A nyilvánosság számára biztosítani kell az Unióban és azon kívül gazdasági egységeket működtető csoportok összes tevékenysége ellenőrzésének lehetőségét. A multinacionális vállalkozások globális szinten működnek, és vállalati magatartásuk jelentős hatást fejt ki a fejlődő országokban, amelyeket különösen érint a társasági adó elkerülése. A minden egyes ország és adójogrendszer tekintetében országonként lebontott nyilvános tartalmas jelentéstétel alapvetően fontos ahhoz, hogy ezen országok állampolgárai, hatóságai és jogalkotói hatékonyan nyomon tudják követni e vállalatok tevékenységét és kezelni tudják az adókikerülést. Az információk nyilvánosságra hozatalával az Unió növelné fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáját, és korlátozná a lehetséges adókikerülési rendszereket azokban az országokban, ahol a hazai erőforrások mozgósítása az Unió fejlesztési politikájának kulcsfontosságú alkotórészeként és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendben foglalt célok elérésének nélkülözhetetlen eszközeként került azonosításra.

Módosítás     2

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia biztosításához az Uniónak hatékonyan el kell köteleznie magát az adóügyekben az átláthatóság növelése mellett a harmadik nemzetközi fejlesztésfinanszírozási konferencia addisz-abebai cselekvési programja keretében a fejlesztési finanszírozás növelésére irányuló erőfeszítései részeként.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az adatokat tagállamok szerinti bontásban kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes tagállamok jólétéhez. Emellett a különös kihívásokat jelentő adójogrendszerek vonatkozásában a multinacionális vállalkozások gazdasági egységeire vonatkozó információkat ugyancsak magas szintű részletességgel kell megjeleníteni. Az adatokat minden egyéb harmadik országbeli gazdasági egység vonatkozásában aggregált formában kell megadni.

(9)  Az adatokat a működési helyük szerinti, mind az Unión belüli, mind azon kívüli államokban adójogrendszerek szerinti bontásban kell közzétenni annak érdekében, hogy a polgárok pontosabban tájékozódhassanak afelől, hogyan járulnak hozzá a multinacionális vállalkozások az egyes államok jólétéhez.

Módosítás     4

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az adóhatóságokon belül megfelelő szintű emberi, technikai és pénzügyi erőforrások álljanak rendelkezésre az automatikus információcserére, az adatok feldolgozására, valamint az adócsalás és az adókikerülés elleni küzdelemre. A fejlett országok kormányainak kötelezettséget kell vállalniuk a fejlődő országokkal folytatott automatikus információcserére a szükséges kétoldalú cserekapcsolatok kialakítása révén.

Módosítás     5

Irányelvre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9b)  Annak érdekében, hogy segítséget nyújtsanak a fejlődő országoknak adóhatóságaik képességeinek javításához, a tagállamoknak segíteniük kell ezen országokat a szakismeretek és a bevált gyakorlatok megosztásával.

Módosítás     6

Irányelvre irányuló javaslat

9 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9c)  A fejlődő országok kapacitásbővítésének támogatásakor külön hangsúlyt kell helyezni a hatékony online platformra irányuló megoldásokra, amelyek elkerülik a bürokratikus akadályokat, különösen a kis- és középvállalkozások esetében.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 b cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező legfelső szintű anyavállalatok, valamint a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozások számára, hogy évente készítsenek és tegyenek közzé társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést.

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a 3. cikk (7) bekezdésében meghatározott legfelső szintű nagy vállalkozáscsoportok anyavállalatai, valamint a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a 3. cikk (4) bekezdésében meghatározott nem kapcsolódó nagyvállalatok számára, hogy évente készítsenek és tegyenek közzé társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 b cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a vállalkozás honlapján nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell közzétenni, és közzététele napján legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzététele napján a vállalkozásnak be kell nyújtania a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 b cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a 3. cikk (3) és (4) bekezdése szerinti középvállalkozások és nagyvállalkozások kategóriájába tartozó azon leányvállalatok számára, amelyek 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat ellenőrzése alá tartoznak, hogy évente tegyék közzé a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információit tartalmazó jelentését.

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó azon leányvállalatok számára, amelyek 40 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat ellenőrzése alá tartoznak, hogy évente tegyék közzé a legfelső szintű anyavállalat társaságiadó-információit tartalmazó jelentését.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 b cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell közzétenni és a leányvállalat vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzététele napján a vállalkozásnak be kell nyújtania a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 b cikk – 4 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a fióktelep vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell nyilvánosan hozzáférhetővé tenni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban kell közzétenni és a fióktelep vagy egy kapcsolódó vállalkozás honlapján, közzététele napján kell legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzététele napján a vállalkozásnak be kell nyújtania a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 b cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)   A tagállamok a (4) bekezdésben meghatározott szabályokat csak azon fióktelepek esetében alkalmazzák, amelyek vonatkozásában teljesülnek a következő feltételek:

(5)   A tagállamok (4) bekezdésben meghatározott szabályokat csak azon fióktelepek esetében alkalmazzák, amelyeknél a fióktelepet nyitó vállalkozás 40 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 40 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás;

a)  a fióktelepet nyitó vállalkozás 750 000 000 EUR-t meghaladó konszolidált nettó árbevétellel rendelkező és valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá nem tartozó legfelső szintű anyavállalat által ellenőrzött csoport kapcsolódó vállalkozása vagy 750 000 000 EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkező nem kapcsolódó vállalkozás;

 

b)   az a) pontban említett legfelső szintű anyavállalatnak nincs a (3) bekezdésben említett, a középvállalkozások vagy a nagyvállalkozások kategóriájába tartozó leányvállalata.

 

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a tevékenységek jellegének rövid ismertetése;

a)  név vagy nevek, a tevékenységek jellegének rövid ismertetése és a földrajzi hely;

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az alkalmazottak száma;

b)  az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  az eszközérték és ezen eszközök karbantartásának éves költsége;

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – b b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)  eladások és vásárlások;

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – b c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bc)  a beruházások értéke adójogrendszerek szerinti lebontásban;

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevételt is beleértve;

c)  a nettó árbevétel, a kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből és a nem kapcsolt felekkel lebonyolított ügyletekből származó árbevétel lebontását is beleértve;

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – f a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  jegyzett tőke;

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – f b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fb)  a készpénzen vagy a készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközök;

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – g a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  kapott állami támogatások;

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – g b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gb)  az egyes adójogrendszerekben – az Unión belül és kívül egyaránt – működő leányvállalatok listája;

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 2 bekezdés – g c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

gc)  a 41. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint a kormányok számára teljesített összes befizetés éves alapon.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jelentésben minden egyes tagállam vonatkozásában külön kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállamban több adójogrendszer működik, az információkat tagállami szinten kell összevonni.

A jelentésben minden egyes tagállam vonatkozásában külön kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállamban több adójogrendszer működik, az információkat adójogrendszerek szerinti lebontásban kell megadni.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jelentésben ugyancsak külön kell feltüntetni az e cikk (2) bekezdésében említett információkat minden egyes olyan adójogrendszer vonatkozásában, amely a megelőző pénzügyi év végén szerepelt az egyes adójogrendszerek 48g. cikknek megfelelően összeállított közös uniós listáján, kivéve, ha a jelentés a 48e. cikkben említett felelősségre is figyelemmel kifejezetten megerősíti, hogy a csoport ilyen adójogrendszer jogának hatálya alá tartozó kapcsolódó vállalkozásai nem bonyolítanak közvetlenül ügyleteket ugyanazon csoport valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó vállalkozással.

A jelentésben ugyancsak külön kell feltüntetni a (2) bekezdésben említett információkat minden egyes Unión kívüli adójogrendszer vonatkozásában.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A jelentésben minden egyéb adójogrendszer vonatkozásában aggregált formában kell bemutatni a (2) bekezdésben említett információkat.

törölve

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 c cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A társaságiadó-információkat legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén közzé és hozzáférhetővé kell tenni a honlapon.

(5)  A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést legalább az Unió egyik hivatalos nyelvén, nyílt adatformátumban elérhető, egységes formanyomtatványban közzé és hozzáférhetővé kell tenni a honlapon. A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzététele napján a vállalkozásnak be kell nyújtania a Bizottság által kezelt nyilvántartásba is.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 e cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 48b. cikke (3) bekezdésében említett leányvállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai, valamint az ezen irányelv 48b. cikke (4) bekezdésében említett fióktelepek esetében a 89/666/EGK irányelv 13. cikkében az adatközlésre vonatkozóan meghatározott formai követelmények teljesítéséért felelős személy(ek) a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele – legjobb tudásuk és képességeik alapján – a 48b., 48c. és 48d. cikk szerint valósul meg.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelv 48b. cikke (3) bekezdésében említett leányvállalatok ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai, valamint az ezen irányelv 48b. cikke (4) bekezdésében említett fióktelepek esetében a 89/666/EGK irányelv 13. cikkében az adatközlésre vonatkozóan meghatározott formai követelmények teljesítéséért felelős személy(ek) a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés összeállítása, közzé- és hozzáférhetővé tétele a 48b., 48c. és 48d. cikk szerint valósul meg.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2013/34/EU irányelv

48 g a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

48ga. cikk

 

A jelentés egységes formája

 

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 48b. cikk (1), (3) és (4), valamint a 48c. cikk (5) bekezdésében említett egységes formanyomtatványt. E végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL A VÉLEMÉNY ELŐADÓJA HOZZÁJÁRULÁSOKAT KAPOTT

A következő felsorolás tisztán önkéntes alapon, a vélemény előadójának kizárólagos felelősségi körében készült. Az előadó az alábbi szervezetektől vagy személyektől kapott hozzájárulásokat a vélemény elkészítése során:

Szervezet és/vagy személy

Oxfam

Eurodad

ActionAid

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele

Hivatkozások

COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD)

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

28.4.2016

JURI

28.4.2016

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

28.4.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Elly Schlein

16.9.2016

55. cikk – Közös bizottsági eljárás

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

19.1.2017

Vizsgálat a bizottságban

21.3.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

25.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Cristian Dan Preda, Elly Schlein, Eleftherios Synadinos, Eleni Theocharous, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Paul Rübig, Judith Sargentini

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Xabier Benito Ziluaga, Dariusz Rosati

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

21

+

ALDE Group

Paavo Väyrynen

ECR Group

Nirj Deva, Eleni Theocharous

GUE/NGL Group

Xabier Benito Ziluaga

PPE Group

György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Cristian Dan Preda,Dariusz Rosati, Paul Rübig, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Željana Zovko,

S&D Group

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Elly Schlein

Verts/ALE Group

Heidi Hautala, Judith Sargentini

1

-

NI

Eleftherios Synadinos

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele

Hivatkozások

COM(2016)0198 – C8-0146/2016 – 2016/0107(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

12.4.2016

 

 

 

Illetékes bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

28.4.2016

JURI

28.4.2016

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

28.4.2016

DEVE

28.4.2016

INTA

28.4.2016

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

AFET

30.5.2017

INTA

23.5.2016

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Hugues Bayet

15.6.2016

Evelyn Regner

15.6.2016

 

 

55. cikk – Közös bizottsági eljárás

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

       

19.1.2017

A jogalap vizsgálata

       A JURI véleményének dátuma

JURI

12.1.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

27.2.2017

3.5.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

12.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

38

9

36

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Max Andersson, Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Joëlle Bergeron, Udo Bullmann, Jean-Marie Cavada, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Rosa Estaràs Ferragut, Markus Ferber, Jonás Fernández, Laura Ferrara, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Mary Honeyball, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Philippe Lamberts, Werner Langen, Gilles Lebreton, Sander Loones, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Bernard Monot, Luigi Morgano, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Emil Radev, Evelyn Regner, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Pavel Svoboda, József Szájer, Paul Tang, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Cora van Nieuwenhuizen, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Axel Voss, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Enrique Calvet Chambon, Matt Carthy, David Coburn, Manuel dos Santos, Pascal Durand, Ashley Fox, Heidi Hautala, Ramón Jáuregui Atondo, Victor Negrescu, Virginie Rozière, Andreas Schwab, Tibor Szanyi, Lieve Wierinck, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Martina Anderson, Dominique Bilde, Ana Gomes, Kateřina Konečná, Merja Kyllönen, Liadh Ní Riada, Elly Schlein, Kay Swinburne, Adam Szejnfeld, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Bogdan Brunon Wenta, Željana Zovko

Benyújtás dátuma

21.6.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

38

+

PPE

 

ECR

ALDE

EFDD

Burkhard Balz, Rosa Estaràs Ferragut, Markus Ferber, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Alain Lamassoure, Werner Langen, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Emil Radev, Dariusz Rosati, Andreas Schwab, Theodor Dumitru Stolojan, Pavel Svoboda, Adam Szejnfeld, József Szájer, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Tom Vandenkendelaere, Axel Voss, Bogdan Brunon Wenta, Željana Zovko, Esther de Lange

Ashley Fox, Sajjad Karim, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Kay Swinburne, Kosma Zlotowski

Enrique Calvet Chambon, Jean-Marie Cavada, Thierry Cornillet, Petr Ježek, António Marinho e Pinto, Lieve Wierinck

Joëlle Bergeron

9

-

GUE/NGL

EFDD

Martina Anderson, Matt Carthy, Kateřina Konečná, Merja Kyllönen, Liadh Ní Riada, Miguel Viegas

David Coburn, Laura Ferrara, Marco Valli

36

0

S&D

 

ECR

ALDE

VERTS/ALE

ENF

Hugues Bayet, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Ana Gomes, Roberto Gualtieri, Mary Honeyball, Cătălin Sorin Ivan, Ramón Jáuregui Atondo, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Olle Ludvigsson, Luigi Morgano, Victor Negrescu, Evelyn Regner, Virginie Rozière, Elly Schlein, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Tibor Szanyi, Paul Tang, Manuel dos Santos, Jakob von Weizsäcker

Sander Loones, Pirkko Ruohonen-Lerner

Cora van Nieuwenhuizen

Max Andersson, Pascal Durand, Sven Giegold, Heidi Hautala, Philippe Lamberts, Ernest Urtasun

Gerolf Annemans, Dominique Bilde, Gilles Lebreton, Bernard Monot, Marco Zanni

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat