Eljárás : 2017/2028(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0246/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0246/2017

Viták :

PV 12/09/2017 - 21
CRE 12/09/2017 - 21

Szavazatok :

PV 13/09/2017 - 9.16
CRE 13/09/2017 - 9.16
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0346

JELENTÉS     
PDF 712kWORD 88k
28.6.2017
PE 601.131v02-00 A8-0246/2017

a korrupcióról és az emberi jogokról a harmadik országokban

(2017/2028(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Petras Auštrevičius

A vélemény előadója (*):Stelios Kouloglou, Fejlesztési Bizottság (*)

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a korrupcióról és az emberi jogokról a harmadik országokban

(2017/2028(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a korrupció elleni ENSZ-egyezményre (UNCAC), amely 2005. december 14-én lépett hatályba(1),

–  tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára és az ENSZ emberi jogi jogvédőkről szóló nyilatkozatára,

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára,

–  tekintettel a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára és a Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–  tekintettel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a nemzetközi kereskedelmi ügyletekben a külföldi hivatalos személyek megvesztegetése elleni küzdelemről szóló egyezményére, valamint a Tanács megvesztegetés elleni küzdelem folytatásáról szóló, 2009. évi ajánlására és a külföldi hivatalos személyeknek adott megvesztegetési összegek adóból való levonhatóságáról és egyéb kapcsolódó eszközökről szóló, 2009. évi ajánlásra(2),

–  tekintettel a 2012-ben elfogadott, az emberi jogokról és a demokráciáról szóló uniós stratégiai keretre, valamint a Külügyek Tanácsa által 2015. július 20-án elfogadott, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó cselekvési tervre (2015–2019),

–  tekintettel az Általános Ügyek Tanácsának 2008. december 8-án tartott 2914. ülésén elfogadott, az emberi jogi jogvédőkről szóló uniós iránymutatásokra(3),

–  tekintettel az ENSZ „Alakítsuk át világunkat: A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend” című, az ENSZ Közgyűlése által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozatára(4),

–  tekintettel az Európai Beruházási Bank (EBB) „Az Európai Beruházási Bank tevékenységei során a tiltott magatartás megelőzésére és az attól való visszatartásra irányuló politikája” („az EBB csalás elleni politikája”) című, 2013. november 8-án elfogadott jelentésére(5),

–  tekintettel a jogok védelmére, tiszteletben tartására és a jogorvoslatra vonatkozó ENSZ-keretrendszer végrehajtásáról rendelkező, az üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó alapelvekre(6),

–  tekintettel a Tanács üzleti és emberi jogokra vonatkozó, 2016. június 20-i következtetéseire(7),

–  tekintettel a vállalatok harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatos felelősségéről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására(8),

–  tekintettel a korrupció elleni küzdelemről és a CRIM bizottság állásfoglalásának nyomon követéséről szóló, 2016. október 25-i állásfoglalására(9),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i állásfoglalására(10),

–  tekintettel a feltételes adómegállapításokról és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb intézkedésekről szóló, 2015. november 25-i állásfoglalására(11),

–  tekintettel az adókikerülésről és az adócsalásról mint a fejlődő országok kormányzása, szociális védelme és fejlődése számára jelentett kihívásról szóló, 2015. július 8-i állásfoglalására(12),

–  tekintettel a FIFA-val kapcsolatban a közelmúltban napvilágra került magas szintű korrupciós ügyekről szóló, 2015. június 11-i állásfoglalására(13),

–  tekintettel „A szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémája: megvalósítandó intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó ajánlások” című, 2013. október 23-i állásfoglalására(14),

–  tekintettel a „Korrupció a köz- és a magánszférában: hatása az emberi jogokra a harmadik országokban” című, 2013. október 8-i állásfoglalására(15),

–  tekintettel az Európa Tanács korrupcióról szóló büntetőjogi egyezményére, az Európa Tanács korrupcióval kapcsolatos polgárjogi egyezményére, valamint a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) létrehozásáról szóló, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1998. május 5-én és 1999. május 1-jén elfogadott (98)7. és (99)5. sz. határozatra,

–  tekintettel a 2012. november 26–27-én elfogadott, a korrupcióellenes hivatalokra vonatkozó elvekről szóló dzsakartai nyilatkozatra(16),

–  tekintettel a 2013. november 22–24-én elfogadott, a korrupcióellenes hatóságok nemzetközi szövetsége hetedik éves konferenciájáról és közgyűléséről szóló Panamai Nyilatkozatra,

–  tekintettel az ENSZ Közgyűlésének az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglalkozó nemzeti intézményekre vonatkozó, 2015. december 17-én elfogadott határozatára és az Emberi Jogi Tanácsnak az emberi jogok előmozdításával és védelmével foglalkozó nemzeti intézményekre vonatkozó, 2016. szeptember 29-én elfogadott határozatára(17),

–  tekintettel az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsa tanácsadó bizottságának 2015. január 5-én elfogadott végleges jelentésére a korrupció negatív hatásáról az emberi jogok gyakorlására(18),

–  tekintettel az Afrikai Uniónak a korrupció megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló egyezményére (AUCPCC)(19),

–  tekintettel az ENSZ Globális Megállapodására, amelynek célja a stratégiák és az intézkedések összehangolása az emberi jogokra, a munkára, a környezetvédelemre és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó egyetemes elvekkel(20),

–  tekintettel a Transparency International éves Korrupcióérzékelési Indexére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság és a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság véleményére (A8-0246/2017),

A.  mivel a korrupció összetett nemzetközi jelenség, az északi és déli országokat egyaránt érinti, egyéni, kollektív, közvetlenül vagy közvetve magáncélú haszonszerzés céljából a hatalommal való visszaélésként definiálható, és komoly fenyegetést jelent a közérdekre, a társadalmi, politikai és gazdasági stabilitásra és biztonságra, mivel aláaknázza a közbizalmat és az intézmények hatékonyságát és eredményességét, valamint a demokrácia és az emberi jogok, az erkölcs, az igazságügy, a fenntartható fejlődés és a jó kormányzás értékeit;

B.  mivel a korrupció a személyek, közhivatalnokok, vagy a közszolgáltatások végrehajtásának befolyásolására irányuló, kis léptékű erőfeszítésektől a politikai, gazdasági és/vagy jogi rendszerek aláaknázására irányuló, valamint a terrorizmus támogatásának és finanszírozásának, a szélsőségesség ösztönzésének, az adóbevételek csökkentésének, valamint a szervezett bűnözői hálózatok támogatásának érdekében folytatott nagy léptékű próbálkozásokig terjedhet;

C.  mivel a korrupciót az okozza, hogy a politikai, gazdasági és igazságszolgáltatási rendszerek nem biztosítanak erőteljes, független felügyeletet és elszámoltathatóságot;

D.  mivel a korrupció csökkentése létfontosságú a gazdasági növekedéshez, a szegénység csökkentéséhez, a javak megteremtéséhez, az oktatáshoz, a jóléthez, az egészségügyhöz, az infrastruktúra fejlesztéséhez és a konfliktusok rendezéséhez, valamint az intézményekbe, a gazdasági szereplőkbe és a politikába vetett bizalom kialakításához;

E.  mivel sok országban a korrupció nemcsak a demokrácia, a jogállamiság tisztelete, a politikai szabadságjogok és a fenntartható fejlődés, valamint valamennyi polgári, politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális emberi jog érvényesítésének jelentős rendszerszintű akadályát képezi, hanem számos esetben az emberi jogok megsértéséhez vezethet; mivel a korrupció korunk emberi jogi jogsértéseinek egyik leginkább elhanyagolt oka, amely igazságtalansághoz, – többek között a pénzügyi és gazdasági erőforrásokat illető – egyenlőtlenséghez, büntetlenséghez, önkényességhez, valamint politikai és vallási szélsőségességhez és konfliktusokhoz vezet;

F.  mivel a korrupció azáltal, hogy fenyegeti a demokrácia megszilárdítását és az emberi jogok érvényesítését, továbbá az állami hatóságok gyengítése révén társadalmi zűrzavarhoz, akár erőszakhoz, valamint civil elégedetlenséghez és jelentős politikai instabilitáshoz vezethet; mivel a korrupció továbbra is a konfliktusok szisztematikusan figyelmen kívül hagyott katalizátora a fejlődő országokban, ami széles körű emberi jogi jogsértésekhez, nemzetközi humanitárius jogi jogsértésekhez és az elkövetők büntetlenségéhez vezet; mivel a korrupció rögzülése és az államhatalmi pozíciókban lévők illegális vagyongyarapodása hatalomszerzéshez és a hatalmon lévő kleptokraták állandósulásához vezetett;

G.  mivel számos országban a korrupció magas szintje alacsony emberi, társadalmi és gazdasági fejlettséghez, alacsony képzettségi szinthez, korlátozott polgári és politikai jogokhoz, valamint a politikai versengés és az online, illetve offline média szabadságának korlátozásához vagy megszüntetéséhez, és a jogállamiság területén fennálló hiányosságokhoz vezet;

H.  mivel a korrupció hatással van az emberi jogok gyakorlására, konkrét negatív hatással jár a társadalom leginkább hátrányos helyzetű, marginalizált és kiszolgáltatott csoportjaira és aránytalanul sújtja őket, köztük a nőket, gyermekeket, a fogyatékossággal élőket, az időseket, a szegényeket, a bennszülötteket vagy kisebbséghez tartozókat, akadályozva egyenlő hozzáférésüket a politikai részvételhez, a köz- és szociális programokhoz és szolgáltatásokhoz, az igazságszolgáltatáshoz, a biztonsághoz, a természeti erőforrásokhoz, beleértve a földet, a munkahelyeket, az oktatást, az egészségügyet és a lakhatást; mivel a korrupció továbbá befolyásolja az előrelépést a megkülönböztetés megszüntetése, a nemek közötti egyenlőség és a nők szerepének erősítése felé azáltal, hogy korlátozza a nők jogérvényesítő képességét; mivel a korrupció torzítja a kormányzati kiadások nagyságát és összetételét, súlyosan károsítva ezáltal az állam arra irányuló kapacitását, hogy maximális mértékben kihasználja elérhető erőforrásait a gazdasági, társadalmi és kulturális jogok , valamint a demokrácia és a jogállamiság megfelelő működésének biztosítására, és egy közös etika létrehozására;

I.  mivel az ENSZ 16. fenntartható fejlesztési célja a békéről, igazságosságról, erős intézmények kiépítéséről és a korrupció elleni küzdelemről szól; mivel a 16. fenntartható fejlesztési cél egyetemes elérése érdekében az EU-nak sürgősen és közvetlenül kell megoldania különféle kérdéseket, amelyekben a korrupció jelentős szerepet játszik az emberi jogok megsértésétől a szegénységig, éhezésig és igazságtalanságig;

J.  mivel a korrupció leküzdése összehangolt erőfeszítéseket igényel a harmadik országokban és az uniós tagállamokban mind a magas szinten elkövetett, mind a mindennapokban megnyilvánuló korrupciót kezelése terén, tekintettel, esetenként, a hatalmi struktúrák hierarchikus függőségére, jutalmazási rendszereire és klientúrarendszereire, ami gyakran összekapcsolja a legmagasabb szintű korrupciós bűncselekményeket és büntetlenséget a lakosság életét közvetlenül befolyásoló, mindennapokban megnyilvánuló korrupcióval, amely kihat az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáféréséhez;

K.  mivel a korrupció nem számolható fel a legmagasabb szintű, erőteljes politikai elkötelezettség nélkül, függetlenül a nemzeti felügyeleti és bűnüldöző szervek képességeitől, készségeitől és eltökéltségétől;

L.  mivel a korrupciónak rendkívül negatív gazdasági következményei vannak, különösen a lakosság körében növekvő szegénységre és egyenlőtlenségre, a közszolgáltatások minőségére, a biztonságra, az átfogó egészségügyi ellátáshoz és a színvonalas oktatáshoz való hozzáférésre, az infrastruktúrákhoz való hozzáférésre, az egyéni és gazdasági függetlenség társadalmi-gazdasági lehetőségeire, különösen a gazdasági növekedésre, a munkahelyteremtésre és a munkalehetőségekre, valamint a vállalkozó kedv csökkenésére és a beruházások elmaradására nézve;

M.  mivel a korrupció például évente 179 milliárd EUR és 990 milliárd EUR közötti összegbe kerül az Európai Uniónak a GDP tekintetében(21);

N.  mivel a Világbank szerint évente körülbelül 1 trillió dollárt fizetnek ki megvesztegetésre szerte a világon, és a becslések szerint ennek sokszorosát teszi ki a korrupcióból fakadó teljes gazdasági veszteség;

O.  mivel a szervezett bűnözés, amely számos országban súlyos probléma, és amely határokon átnyúló jellegű, gyakran kapcsolódik a korrupcióhoz;

P.  mivel a korrupciós cselekmények és az emberi jogi jogsértések jellemzően a hatáskörrel való visszaélést, az elszámoltathatóság hiányát, az igazságszolgáltatás akadályozását, a tisztességtelen befolyásolás alkalmazását és a megkülönböztetés különféle formáinak intézményesítését, a klientúrarendszert és a piaci mechanizmusok torzulását foglalják magukban; mivel a korrupció szoros összefüggést mutat a jogállamiság területén és a jó kormányzásban fennálló hiányosságokkal, és mivel a korrupció gyakran aláaknázza azoknak az intézményeknek és szervezeteknek a hatékonyságát, amelyeket azzal bíztak meg, hogy biztosítsák a fékeket és ellensúlyokat, valamint a demokratikus alapelvek és emberi jogok, mint a parlamentek, a bűnüldöző hatóságok, az igazságszolgáltatás és a civil társadalom tiszteletét; mivel azokban az országokban, ahol a jogállamiságot aláaknázza a korrupció, a jogi keretrendszer végrehajtását és megerősítését egyaránt hátráltatják a korrupt bírák, ügyvédek, ügyészek, rendőrök, nyomozók és auditorok;

Q.  mivel a korrupció és az emberi jogok megsértése a kormányok nem feddhetetlen magatartásához és mulasztásaihoz kapcsolódó jelenség, és mivel az állami és magánszervezetek hitelessége és legitimitása kizárólag akkor garantálható, ha azok napi működése a szigorú integritás kultúráján alapul;

R.  mivel az olyan gyakorlatok, mint a választási csalás, a politikai pártok jogellenes finanszírozása, a haveri részrehajlás vagy a pénznek a politikára gyakorolt, aránytalanul nagynak tűnő befolyása aláássák a polgárok bizalmát a politikai pártok, a választott képviselők, a választási folyamatok és a kormányok iránt, aláássák a demokratikus legitimitást és a politika iránti közbizalmat, és jelentősen gyengíthetik a polgári és politikai jogokat; mivel a nem megfelelő szabályozás és a politikai finanszírozás átláthatóságának és nyomon követésének hiánya lehetőségeket teremt a közügyek intézésébe való jogtalan beavatkozásra és azok jogtalan befolyásolására; mivel a korrupciós vádak politikai eszközként is használhatók a politikusok hírnevének rontásához;

S.  mivel az igazságszolgáltatáson belüli korrupció sérti az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség elvét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogot, amelyek jelentős szerepet töltenek be valamennyi egyéb emberi jog érvényesítésében és a büntetlenség megelőzésében; mivel a független igazságszolgáltatás és közigazgatás hiánya előmozdítja a közintézmények iránti bizalmatlanságot, ami aláaknázza a jogállamiság tiszteletét és alkalmanként erőszakot szít;

T.  mivel a korrupció nehezen mérhető, mert általában olyan illegális gyakorlatokat foglal magában, amelyeket szándékosan fedeznek – bár már kidolgozásra és végrehajtásra kerültek bizonyos, a korrupció azonosítására, nyomon követésére, mérésére és leküzdésére szolgáló mechanizmusok;

U.  mivel az új technológiák, mint a megosztott főkönyvek vagy a nyílt forráskódú vizsgálati technikák és módszerek új lehetőségeket nyújtanak a kormányzati tevékenységek átláthatóságának fokozására;

V.  mivel az emberi jogok védelmének és különösen a megkülönböztetésmentesség elvének a megerősítése a korrupció elleni küzdelem fontos eszköze; mivel a korrupció elleni, a büntetőjogon és a magánjogon keresztül zajló küzdelem elrettentő és felszámoló intézkedések megtételét jelenti; mivel az az emberi jogok, a jogállamiság és a jó kormányzás előmozdítása és megerősítése a sikeres és fenntartható antikorrupciós stratégiák alapvető elemei;

W.  mivel a büntető igazságszolgáltatáson és az emberi jogokon alapuló megközelítés közötti szinergiák megteremtése a korrupció visszaszorítása érdekében elősegítheti a korrupció kollektív és általános hatásainak kezelését, és megakadályozhatja az emberi jogoknak a korrupció közvetlen vagy közvetett következményeként bekövetkező általános romlását;

X.  mivel a nemzetközi korrupcióellenes erőfeszítéseknek folyamatosan fejlődő intézményi és jogi keretrendszere van, de a politikai akarat és erőteljes végrehajtási mechanizmusok hiánya miatt jelentős hiányosságok tapasztalhatók a végrehajtás terén; mivel a korrupcióellenes erőfeszítések emberi jogi megközelítése paradigmaváltást jelentene, és hozzájárulhatna a végrehajtás terén tapasztalható hiányosságok kezeléséhez azáltal, hogy a meglévő nemzeti, regionális és nemzetközi mechanizmusokat felhasználják az emberi jogi kötelezettségeknek való megfelelés nyomon követéséhez;

Y.  mivel az ENSZ Korrupció elleni egyezménye jelenti az egyetlen jogilag kötelező erejű egyetemes korrupcióellenes eszközt, amely öt fő területtel foglalkozik: megelőző intézkedések, bűncselekménnyé minősítés és jogalkalmazás, nemzetközi együttműködés, vagyon visszajuttatása és technikai támogatás és információcsere;

Z.  mivel a meglévő nemzetközi kötelezettségek alkalmas mechanizmusok arra, hogy megfelelő és észszerű intézkedéseket lehessen tenni a korrupció megakadályozása vagy büntetése érdekében a köz- és magánszférában, különösen a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a Szociális, Gazdasági és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és egyéb vonatkozó emberi jogi okmányok értelmében;

AA.  mivel az igazságszolgáltatás, az ombudsmanok és a nemzeti emberi jogi intézmények, valamint a civil szervezetek mind létfontosságú szerepet játszanak a korrupció leküzdésében, ugyanakkor a nemzeti és nemzetközi korrupcióellenes hivatalokkal folytatott szoros együttműködés révén jobban kiaknázhatók a bennük rejlő lehetőségek;

AB.  mivel a korrupció leküzdése érdekében intézkedéseket kell tenni az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az egyes államok büntetlenség elleni küzdelemre irányuló intézkedéseinek javítása révén, valamint olyan stratégiák és konkrét politikák kidolgozását helyezve előtérbe, amelyek nemcsak a korrupció elleni küzdelemre irányulnak, hanem e tekintetben közpolitikák kidolgozásához és kialakításához járulnak hozzá;

AC.  mivel mind a civil társadalom, mind a magánszektor meghatározó szerepet játszhat az intézményi reformalakításában az átláthatóság és az elszámoltathatóság megerősítése érdekében; mivel tanulságok vonhatók le az emberi jogi mozgalmaknak a korrupció hátrányos következményeivel kapcsolatos, a civil társadalmi tudatosság növelésére irányuló tapasztalataiból, valamint az állami intézményekkel és a magánszektorral való, a korrupcióellenes erőfeszítéseket támogató szövetségek kialakítása terén nyert tapasztalataikból;

AD.  mivel a szabad online és offline média hiánya amellett, hogy korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságának alapjogát, kedvező feltételeket teremt az átláthatatlan gyakorlatok, a korrupció és a helytelen magatartás térnyeréséhez; mivel a független, sokszínű és pluralisztikus média fontos szerepet játszik az átláthatóság és ellenőrzés biztosításában azáltal, hogy kivizsgálja és feltárja a korrupciót, és a nyilvánosság figyelmét felhívja a korrupció és az emberi jogok megsértése közötti kapcsolatra; mivel több országban – többek között a tagállamokban is – léteznek rágalmazásra vonatkozó jogszabályok, mint például a „rágalmazásnak” tekintett cselekmények bűncselekménnyé minősítése, és ezáltal valószínűleg gyengítik a szólásszabadságot és a média szabadságát, valamint eltántorítják a bejelentőket és az újságírókat a korrupt tevékenység leleplezésétől;

AE.  mivel sok civil társadalmi szervezet, többek között korrupcióellenes és emberi jogi szervezetek, szakszervezetek, oknyomozó újságírók, bloggerek és visszaélést bejelentő személyek – annak ellenére, hogy megtorló intézkedéseknek teszik ki magukat többek között a munkahelyükön, beleértve a rágalmazási, illetve becsületsértési vádakat és a személyes kockázatot– feltárják a korrupció, a csalás, a visszaélés és az emberi jogok megsértésének eseteit; mivel a megtorlás elleni védelem hiánya, a rágalmazásról és becsületsértésről szóló jogszabályok, valamint a független és megbízható vizsgálatok hiánya mind elrettentheti az egyéneket attól, hogy felemeljék szavukat; mivel az EU feladata, hogy megvédje őket, különösen nyilvános támogatás biztosításával, ideértve az emberi jogok védelmezőinek eljárásain való részvételt és azok megfigyelését is, és azáltal, hogy eszközeit, például a demokrácia és az emberi jogok európai eszközét a lehető legjobban kihasználja; mivel elengedhetetlen a meglévő jogszabályok tisztelete, és helyes végrehajtása; mivel a korrupciót feltáró személyeknek jogosultnak kell lenniük arra, hogy megőrizzék személyazonosságuk bizalmasságát, a tisztességes eljárás garanciáitól függően; mivel a visszaélést bejelentő személyeknek nemzetközi védelmet kell kapniuk az ügyészségtől;

AF.  mivel a korrupció elleni küzdelemnek olyan intézkedéseket is magában kell foglalnia, mint a szervezett bűnözés, az adóparadicsomok, a pénzmosás, az adókijátszás, az illegális tőkemozgások és az ezeket lehetővé tevő rendszerek felszámolása, mivel ezek megakadályozzák az országok fenntartható fejlődését, haladását, jólétét és elszámoltathatóságát;

AG.  mivel még számos harmadik ország nem rendelkezik kapacitással arra, hogy adóügyi információkat cseréljen az uniós országokkal, és ezért semmilyen információt nem kapnak az uniós országoktól azon állampolgáraikra vonatkozóan, akik potenciálisan elkerülik az adókat;

AH.  mivel a harmadik országoknak szánt uniós finanszírozást, ideértve a vészhelyzetekben történő finanszírozást is, megfelelően kell ellenőrizni, egyértelmű fékekkel és ellensúlyokkal, a kedvezményezett országokban annak érdekében, hogy megakadályozzák a korrupció esetlegesen felmerülő lehetőségét, feltárják a visszaéléseket és felfedjék a korrupt hivatalnokokat;

AI.  mivel a korrupció és az illegális pénzáramlások ellenőrzése politikai ügy, amelyet globálisan, világszerte és határokon átnyúlóan kell kezelni (G20, ENSZ, OECD, Világbank, IMF);

AJ.  mivel a 2017 februárjában Lausanne-ban, Svájcban tartott, a sport integritásával foglalkozó fórum (IFSI) támogatta a kormányok, a sporttal foglalkozó nemzetközi testületek és egyéb szervezetek közötti együttműködést annak érdekében, hogy felszámolják a korrupciót a sport területén;

1.  nemzeti és nemzetközi szintű közös intézkedések meghozatalára szólít fel a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében, tekintettel arra, hogy a korrupció határokon átnyúló, és mivel ösztönözni kell az országok és régiók közötti átfogó együttműködést a civil szervezetek munkája mellett a korrupció elleni küzdelem terén; felhívja a tagállamokat, hogy tevékenyen vegyenek részt a nemzetközi fórumokon, hogy az egyes régiók konkrét helyzetére szabott jó gyakorlatokról és politikákról szóló közös döntéseket vitassanak meg és hozzanak meg, tekintettel a korrupció, mint a politikai, gazdasági és társadalmi fejlődést akadályozó, mindenütt jelenlévő, összetett és ágazatokon átívelő, és a nemzetközi bűnözést – beleértve a terrorizmussal kapcsolatos tevékenységeket – támogató jelenség felszámolására;

2.  vállalja rendszeres tájékoztató jelentés készítését a korrupcióról és az emberi jogokról minden jogalkotási ciklus során;

3.  úgy véli, hogy a korrupció elleni küzdelemnek magában kell foglalnia egy partnerségi megközelítést a köz- és a magánszféra között, és figyelmeztet arra, hogy ennek elmulasztása elmélyíti a szegénységet, az egyenlőtlenségeket, a hírnevet érintő károkat, és csökkenti a külső beruházásokat, valamint aláássa a fiatalok lehetőségeit az életben, és nem szakítja meg a korrupt gyakorlatok és a terrorizmus közötti kapcsolatot;

4.  aggodalmát fejezi ki a meglévő nemzeti és nemzetközi korrupcióellenes eszközök végrehajtásának és alkalmazásának hiánya miatt – mint a korrupció elleni ENSZ-egyezmény, az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó alapelvei (a Ruggie-iránymutatás), az Európa Tanács korrupcióról szóló büntetőjogi egyezménye és az OECD vesztegetés elleni egyezménye; felhívja az aláíró országokat, hogy alkalmazzák ezeket teljes körűen annak érdekében, hogy jobban megvédjék polgáraikat; ígéretet tesz arra, hogy együttműködik a nemzetközi partnerekkel, hogy növeljék azoknak az államoknak a számát, amelyek a demokratikus folyamatok erősítése és az elszámoltatható intézmények kiépítése mellett döntenek;

5.  aggodalmát fejezi ki a korrupciós ügyeket feltáró és leleplező civil társadalmi szervezetek tagjai – ideértve a korrupcióellenes szervezeteket és emberi jogi mozgalmakat, az újságírókat, a bloggereket és visszaélést bejelentő személyeket is – által elszenvedett zaklatások, fenyegetések, megfélemlítések és megtorlások miatt; felhívja a hatóságokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést ahhoz, hogy garantálják fizikai és pszichológiai integritásukat és biztosítsák az azonnali, alapos és pártatlan vizsgálatokat annak érdekében, hogy a felelősöket bíróság elé állítsák, a nemzetközi normákkal összhangban;

6.  sürgeti a 2016-os londoni korrupcióellenes csúcstalálkozó résztvevőit, hogy teljesítsék az annak érdekében tett kötelezettségvállalásokat, hogy kezeljék a korrupció okait és foglalkozzanak az átláthatóság támogatásához szükséges módszerekkel, valamint nyújtsanak támogatást a leginkább érintettek számára;

7.  emlékeztet arra, hogy egy külpolitikai korrupcióellenes stratégia kidolgozása alapvetően fontos a korrupció és a pénzügyi bűncselekmények hathatós felszámolásához;

8.  hangsúlyozza, hogy a tagállamok kötelesek teljesíteni az emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségeiket a korrupció elleni ENSZ-egyezmény értelmében, és az egyezményhez való csatlakozásra ösztönzi a még csatlakozás előtt álló országokat; kiemeli, hogy a tagállamok feladata, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, és végső esetben reagáljanak a korrupció bármilyen negatív hatására, amely joghatóságuk alatt bekövetkezik;

9.  elismeri a politikai és gazdasági szereplők felelősségét az emberi jogok tiszteletben tartásával és a korrupció kezelésével kapcsolatban; hangsúlyozza az emberi jogi szempontok korrupcióellenes stratégiákba történő bevonásának szükségességét annak érdekében, hogy kötelező és hatékony megelőző politikákat hajtsanak végre olyan ügyekkel kapcsolatban, mint az átláthatóság, a nyilvános információkhoz való hozzáférésre, a bejelentők védelmére és a külső ellenőrzésekre vonatkozó törvények;

10.  javasolja, hogy az Unió fokozza azon nemzetközi eszközök támogatását, amelyek javítják az emberi jogokkal való visszaélések és a korrupció által leginkább érintett gazdasági ágazatok átláthatóságát,

11.  támogatja a korszerű, átlátható és hatékony politikai és jogi keretrendszerek létrehozását a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásra vonatkozóan, és úgy véli, hogy az ilyen intézkedések a korrupció elleni küzdelem hatékony fegyvereiként szolgálhatnak; erre tekintettel üdvözli a nyersanyag-kitermelő iparágak átláthatóságára irányuló kezdeményezést (EITI), és kéri az Uniót, hogy növelje az erőforrásokban gazdag országoknak nyújtott segítséget annak terén, hogy végrehajthassák azt, mint erőteljes globális eszközt a természeti erőforrásokból származó bevételek kezeléseátláthatóságának és elszámoltathatóságának támogatására; úgy véli, hogy kulcsfontosságú intézkedés volna egy hatékony jogi keretrendszer létrehozása annak biztosítása érdekében, hogy a kőolaj-, a földgáz- és a bányászati ágazat ellátási láncaiban részt vevő vállalatok és egyéb érintettek megfelelően alkalmazzák az EITI-elveket, amelyet támogatnia kell az Európai Uniónak;

12.  javasolja, hogy kezeljék és korlátozzák az Afrikából kiinduló illegális tőkeáramlásokat, és fordítsanak különös figyelmet azokra a tőkeáramlásokra, amelyek a konfliktus sújtotta területek bányáiban zajló érc- és ásványkitermelésből származnak;

13.  megjegyzi, hogy a korrupció olyan komplex jelenség, amely gazdasági, politikai, adminisztratív, társadalmi és kulturális tényezők és erőviszonyok változatos sokaságára vezethető vissza, és ezért emlékeztet, hogy a fejlesztési politikának – a korrupció elleni küzdelem erősítése mellett, a szegénység és egyenlőtlenség visszaszorítására, illetve jobb integrációra összpontosítva – az emberi jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és az állami szociális szolgáltatásokat is elő kell mozdítania a helyes kormányzás fellendítése, a társadalmi tőke kiépítése, a társadalmi befogadás és a szociális kohézió érdekében, figyelembe véve a kulturális és regionális sajátosságokat is;

14.  hangsúlyozza, hogy a korrupció megelőzésének egyik leghatékonyabb módja az állami beavatkozások és a bürokratikus közvetítés hatáskörének csökkentése, valamint az egyszerűbb szabályozások előterjesztése;

A korrupcióval és az emberi jogokkal kapcsolatos megfontolások az EU kétoldalú kapcsolataiban

15.  hangsúlyozza, hogy az uniós támogatási programok keretében finanszírozott projektek esetében tiszteletben kell tartani a helyi és demokratikus elkötelezettség elvét, hogy biztosítsák az átláthatóság minimális mértékét; hangsúlyozza, hogy az EU külső pénzügyi eszközeinek a korrupcióellenes normákra, az eredményekre összpontosító, illetve egyértelműen kitűzött, fokozatos célokat, indikátorokat, és éves eredményjelentéseket tartalmazó feltételrendszerre, valamint a partnerországok által tett kötelezettségvállalásokra kell alapulnia annak érdekében, hogy fokozzák az uniós pénzügyi támogatás felhasználását;

16.  emlékeztet arra, hogy szükséges az Unió által finanszírozott projektek állandó ellenőrzése, és felelősségre kell vonni a kedvezményezett ország hatóságait, ha az uniós finanszírozást nem megfelelő módon használják fel, továbbá hangsúlyozza annak szükségességét, hogy bevonják a helyi civil társadalmi szervezeteket és az emberi jogok védelmezőit a szerződések végrehajtásának ellenőrzésébe; hangsúlyozza továbbá annak szükségességét, hogy minden, uniós finanszírozásban részesülő vállalkozó teljes egészében hozzon nyilvánosságra minden igényelt információt, beleértve tényleges tulajdonosi és vállalati szerkezetét;

17.  javasolja, hogy az Európai Unió és egyéb nemzetközi, támogatást és hitelt nyújtó szervezetek végezzenek ellenőrzéseket a támogatásokra, hitelekre és támogatási csomagokra vonatkozóan, továbbá végezzenek szigorú átvilágítást a kedvezményezett kormányokra és szervezetekre vonatkozóan, hogy elkerüljék a „járadékok” nyújtását a kleptokratikus hatóságok és az általuk és segítőik által irányított szervezetek számára; ebben az összefüggésben úgy véli, hogy ösztönözni kell a szakértői értékeléseket is;

18.  hangsúlyozza a korrupcióellenes menetrend alapvető jelentőségét az uniós csatlakozási tárgyalások folyamata során;

19.  felszólítja az Uniót, hogy a harmadik országokkal kötött megállapodásokba az emberi jogi záradékok mellett illesszen be korrupcióellenes záradékot, amely súlyos és/vagy rendszerszintű, az emberi jogok súlyos megsértéséhez vezető korrupció esetén megköveteli a nyomon követést, a konzultációkat és végső esetben szankciók kiszabását vagy az ilyen megállapodások felfüggesztését;

20.  felszólítja az Uniót, hogy dolgozzon ki alapelveket a nagymértékű korrupció, mint bűncselekmény elleni küzdelemre vonatkozóan a nemzeti és a nemzetközi jogban, kezelje a nagymértékű korrupcióval kapcsolatos folyamatos büntetlenség eseteit a korrupcióellenes törvények erőteljesebb végrehajtása által, és hajtson végre reformokat, hogy megszüntesse a nemzeti jogi keretrendszerekben lévő rendszerszerű hiányosságokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a nagymértékű korrupció bevételei átlépjék a határokat, és elkerüljék a nemzeti pénzügyi szabályozók és adóhatóságok felügyeletét;

21.  hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani az ENSZ Korrupció elleni egyezménye (UNCAC) tényleges végrehajtásának folyamatos és strukturált nyomon követésére és értékelésére azokban az uniós tagállamokban és országokban, amelyekkel az EU megállapodást kötött vagy várhatóan megállapodást köt;

22.  kéri a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a tagállamokat, hogy a korrupció elleni küzdelem terén elért európai vívmányokra tekintettel vállaljanak vezető szerepet a nemzetközi színtéren, és az Unió partnerállamai körében mozdítsák elő a korrupció elleni küzdelmet;

23.  felszólítja az Uniót, hogy támogassa a korrupcióellenes intézkedéseket és a nyilvánosság részvételére és a nyilvános elszámoltathatóságra szolgáló hatékony mechanizmusokat – ideértve az információkhoz való hozzáférés jogát és a nyílt adat elveinek végrehajtását is – valamennyi vonatkozó, harmadik országokkal folytatott emberi jogi párbeszédben és konzultációban, és finanszírozzon olyan projekteket, amelyek célja ezen intézkedések létrehozása, végrehajtása és érvényesítése;

24.  hangsúlyozza a nyíltan hozzáférhető információkra támaszkodó vizsgálatok jelentőségét, a korrupcióellenes kutatásokra tekintettel; felszólítja az Uniót, hogy megfelelően finanszírozza azokat a szervezeteket, amelyek nyílt forráskódú vizsgálatokon és a korrupció bizonyítékainak digitális formában történő gyűjtésén dolgoznak, annak érdekében, hogy leleplezzék a korrupt hivatalnokokat és biztosítsák az elszámoltathatóságot;

25.  felszólítja az Uniót, hogy finanszírozzon a megosztott főkönyv alkalmazásokra irányuló kutatásokat, amelyek arra használhatók, hogy javítsák a kormányzati eszközök értékesítésének átláthatóságát, nyomon kövessék és ellenőrizzék az adományozói pénzeket az uniós külső támogatásokban, és segítsenek kezelni a szavazással kapcsolatos csalásokat;

26.  üdvözli a fejlesztési együttműködési eszköz és a szomszédsági programozási eszköz keretében tett kitartó erőfeszítéseket arra vonatkozóan, hogy független és hatékony korrupcióellenes intézményeket hozzanak létre és szilárdítsanak meg;

27.  felszólítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy dolgozzanak ki az emberi jogokra és a korrupció leküzdésére vonatkozó közös programozást, mindenekelőtt az átláthatóság fokozását, a büntetlenség elleni küzdelmet és a korrupcióellenes hivatalok megerősítését célzó kezdeményezéseket; úgy véli, hogy ezeknek az erőfeszítéseknek ki kell terjedniük a bizonyítottan független és pártatlan nemzeti emberi jogi intézmények korrupciós ügyekben való fellépésének támogatására is, többek között a korrupció és az emberi jogok megsértése közti kapcsolat vizsgálatára irányuló kapacitások, a korrupcióellenes ügynökségekkel való együttműködés, valamint az ügyészségnél vagy a bűnüldöző hatóságoknál való panasztétel révén; felszólítja továbbá az Uniót és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a harmadik országokkal való igazságügyi együttműködést a korrupció elleni küzdelem terén bevált gyakorlatok és hatékony eszközök cseréjének előmozdítása érdekében;

28.  felszólítja az Uniót, hogy továbbra is támogassa a harmadik országokban létesített, bizonyítottan független és pártatlan, korrupcióellenes intézményeket – mint például a büntetlenség ellen küzdő guatemalai nemzetközi bizottság (CICIG) –, valamint az információk megosztására, a legjobb gyakorlatok cseréjére és a kapacitásépítés fokozására irányuló kezdeményezéseket; sürgeti ezeket az országokat, hogy biztosítsák az intézmények számára az összes szükséges eszközt, ideértve a vizsgálati hatáskört is annak érdekében, hogy hatékonyak legyenek a munkájukban;

29.  felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy juttassanak további pénzeszközöket a civil társadalmi szervezetek tagjainak – többek között a korrupciós és az emberi jogi jogsértési ügyeket feltáró és bejelentő korrupcióellenes szervezetek és emberi jogi mozgalmak, újságírók, bloggerek és visszaélést bejelentő személyek – védelmét célzó programok életbe léptetésének és végrehajtásának elősegítése érdekében; ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok védelmezőiről, a fejlesztési támogatásokról szóló uniós iránymutatások vagy ezek végrehajtásáról szóló bármely iránymutató feljegyzés jövőbeli frissítése tartalmazzon konkrét hivatkozásokat és intézkedéseket az emberi jogok védelmének előmozdítására és a korrupció elleni küzdelemre annak érdekében, hogy könnyebb legyen a polgárok számára a korrupciógyanús esetek jelentése, a megtorlástól való félelem nélkül, valamint azon közösségek támogatása érdekében, amelyeket korrupció sújtott; üdvözli a Bizottság által nemrégiben elindított, a visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló konzultációs folyamatot; hangsúlyozza, hogy az emberi jogi kapcsolattartóknak az uniós küldöttségekben különös figyelmet kell fordítaniuk ezekre a célcsoportokra is, és szoros kapcsolatot kell tartaniuk a helyi civil társadalmi szervezetekkel és az emberi jogok védelmezőivel, biztosítva nemzetközi láthatóságukat és védelmüket, és ezáltal biztonságos csatornákat alakítva ki a visszaélések jelentéséhez is;

30.  hangsúlyozza, hogy a bizonyítottan független és pártatlan felügyeleti szerveknek, helyi bűnüldöző tisztviselőknek és ügyészeknek, valamint visszaélést bejelentő személyeknek és a konkrét esetek tanúinak egyaránt részesülniük kell az Unió segítségnyújtásából és támogatásából a helyszíni képviselet révén és azáltal, hogy meghívják őket az európai képzési programokon való részvételre; hangsúlyozza, hogy adott esetben ezt a támogatást közzé kell tenni;

31.  felszólítja az uniós küldöttségeket, hogy használják a diplomáciai lépéseket és a nyilvános diplomáciát helyi és nemzetközi szinten a korrupciós esetek és a büntetlenség leleplezésére, különösen akkor, ha azok súlyos emberi jogi jogsértésekhez vezetnek; felszólítja továbbá az uniós küldöttségeket és a tagállamok nagykövetségeit, hogy illesszenek be a korrupcióról szóló jelentéseket (legyenek azok rendszerszintű elemzések vagy konkrét esetek) az EKSZ és a tagállamok számára készült tájékoztatókba;

32.  javasolja, hogy amennyiben lehetséges, az EKSZ és az uniós küldöttségek az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos országstratégiai dokumentumokba illesszenek be a korrupció és az emberi jogok közötti kapcsolatra vonatkozó egyedi referenciamutatót, valamint hogy ez a témakör szerepeljen az EU különleges képviselőinek prioritásai között megbízatásuk gyakorlása során; nevezetesen arra kéri az Európai Uniót, hogy közvetlenül foglalkozzon a korrupcióval a programozási és országstratégiai dokumentumokban, és kapcsoljon össze minden, harmadik országokra irányuló költségvetési támogatást konkrét, az átláthatóságra és egyéb korrupcióellenes intézkedésekre irányuló reformokkal;

33.  javasolja, hogy Demokráciáért Európai Alapítvány és az Európai Unió átfogó emberi jog védelmezői mechanizmusa (protectdefenders.eu) összpontosítson speciális programokra, hogy védelmezze a korrupcióellenes aktivistákat, akik az emberi jogok érvényesítéséhez is hozzájárulnak;

34.  felszólítja az EU-t, hogy alkosson panasztételi mechanizmusokat, amelyek révén a külső fellépései által érintettek bejelenthetik az emberi jogokkal történt visszaéléseket és a korrupciós eseteket;

35.  megismétli a korábbi állásfoglalásaiban szereplő felhívását, hogy az Európai Unió a lehető legrövidebb időn belül terjessze a Tanács elé az azzal a 32 orosz állami tisztviselővel szembeni Magnyitszkij szankciós listát, akik felelősek a visszaéléseket bejelentő orosz személy, Szergej Magnyitszkij haláláért, hogy a Tanács elfogadja azt és célzott szankciókat vessen ki e tisztviselők ellen, például az Unió egészére kiterjedő vízumtilalmat és az Európai Unióban tartott pénzügyi eszközeik befagyasztását;

36.  ösztönzi az uniós tagállamokat, hogy vegyék fontolóra olyan jogszabályok elfogadását, amelyek egyértelmű kritériumokat határoznak meg, lehetővé téve az emberi jogokat sőúlyosan megsértő, vagy jelentős korrupciós cselekményekért felelős, vagy azokban részt vállaló, vagy azok megrendeléséért, ellenőrzéséért vagy más módon történő irányításáért felelős, harmadik országokban élő személyek és családtagjaik feketelistára helyezését és a velük szembeni hasonló szankciók kivetését, az ilyen korrupciós cselekményekbe beleértve a magán- és közjavak személyes előny érdekében történő kisajátítását, a kormányzati szerződésekkel kapcsolatos korrupciót vagy a természeti erőforrások kitermelését, a vesztegetést vagy a javak illegális megszerzésének előmozdítását vagy azok külföldi joghatóság területére való áthelyezését; hangsúlyozza, hogy a jegyzékbe való felvétel kritériumainak megfelelően dokumentált, egybehangzó és független forrásokon, illetve meggyőző bizonyítékokon kell alapulniuk, lehetővé téve az érintettek számára a jogorvoslati mechanizmusokat; hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy ez a lista nyilvános legyen annak érdekében, hogy beépüljön az uniós pénzmosás elleni irányelv értelmében a többek között ügyfél-átvilágítás elvégzésére kötelezett szolgáltatók által igényelt információkba(22);

37.  felszólítja az EU-t, hogy tegyen eleget a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének (az EUMSZ 208. cikke), és tevékenyen járuljon hozzá a korrupció csökkentéséhez, ugyanakkor külpolitikái révén közvetlenül és határozottan vessen véget a büntetlenségnek;

38.  felszólítja az EU-t, hogy fokozza hivatalos fejlesztési támogatásának átláthatóságát és számonkérhetőségét, hogy érdemben megfeleljen a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezésben (IATI) meghatározott standardoknak és a fejlesztési hatékonyság nemzetközileg elfogadott elveinek; felszólítja továbbá az EU-t arra is, hogy dolgozzon ki egy erős, holisztikus kockázatkezelő rendszert annak megakadályozására, hogy a kedvezményezett országokban a fejlesztési támogatások elősegítsék a korrupciót azáltal, hogy összekötik a költségvetési támogatásokat az egyértelmű, korrupcióellenes célkitűzésekkel; ezért hangsúlyozza, hogy megbízható mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek segítségével a költségvetési támogatások végrehajtása nyomon követhető;

39.  a magas szinten elkövetett korrupció felszámolása érdekében felszólítja a Bizottságot arra, hogy a költségvetési támogatás keretében figyeljen az átláthatóságra a privatizációval és a közjavakkal kapcsolatos ügyleteket érintő műveleteknél, különösképpen a földügyleteknél, és vegyen részt az OECD fejlődő országoknak szóló támogatási programjaiban az állami tulajdonban lévő vállalatok vállalatirányítására vonatkozóan;

40.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az adócsalás és adókikerülés ellen küzdő fejlődő országokat azáltal, hogy segít nekik kiegyensúlyozott, hatékony, igazságos és átlátható adórendszereket kialakítani;

41.  fenntartja, hogy az Uniónak a világ vezető adományozójaként a feltételesség olyan típusait kellene elősegítenie, ahol az uniós külső támogatások nyújtása olyan pénzügyi reformokat kívánna meg, amelyek célja az átláthatóság növelése, az adatokhoz való jobb hozzáférés és a más adományozókkal való közös megközelítések biztosítása.

42.  hangsúlyozza, hogy a korrupció súlyosan árt a kereskedelemnek és a belőle eredő hasznoknak, a gazdasági fejlődésnek, a beruházási és közbeszerzési folyamatoknak, és sürgeti a Bizottságot, hogy ezt az összefüggést vegye tekintetbe valamennyi kereskedelmi megállapodásban és azokba foglaljon bele kikényszeríthető emberi jogi és korrupcióellenes záradékokat;

43.  rámutat, hogy a kereskedelempolitika hozzájárul az EU által felvállalt, az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek – mint például a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, az alapvető jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és az egyenlőség – védelméhez és támogatásához; hangsúlyozza, hogy az Unió külső és belső politikái közötti összhang elengedhetetlen, különösen a korrupció elleni küzdelem terén; hangsúlyozza, hogy e tekintetben az európai jogalkotók különösen fontos szerepet játszanak a kereskedelmi kapcsolatok megkönnyítése során, minthogy meg kell előzniük azt, hogy ezek kiskapuként szolgáljanak a korrupciós gyakorlatokhoz;

44.  a kereskedelmi megállapodásokat a korrupcióellenes intézkedések és a jó kormányzás előmozdítására alkalmas mechanizmusoknak tekinti; üdvözli az EU kereskedelmi politikájában a korrupció leküzdésére tett intézkedéseket, például a GSP+ révén hozottakat, valamint kötelezettségvállalások beiktatását a nemzetközi korrupcióellenes egyezményeknek a kereskedelmi partnerekkel való ratifikálását illetően; megerősíti a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában megnevezett célt, hogy valamennyi jövőbeli kereskedelmi megállapodás foglaljon magába ambiciózus korrupcióellenes rendelkezéseket; felszólít rá ezenkívül, hogy ezek a megállapodások tartalmazzanak kötelezettségvállalásokat a többoldalú korrupcióellenes egyezményeknek, például az UNCAC-nak és az OECD megvesztegetés elleni egyezményének megfelelően, továbbá az átfogó megközelítés részeként horizontális rendelkezéseket, amelyeket a meglévő kereskedelmi megállapodásokba is be kell illeszteni ezek felülvizsgálata során;

45.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodások aláíró feleinek intézkedéseket kell hozniuk a magánszektor, a civil társadalmi szervezetek és a hazai tanácsadó csoportok tevékeny részvételének előmozdítása érdekében a korrupcióellenes programok, valamint a nemzetközi kereskedelmi és beruházási ügyletek hasonló záradékainak végrehajtása céljából; úgy véli, hogy megfontolandó – az uniós szintű rendszer kialakítása után – a bejelentők védelmének beillesztése a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokba;

46.  elismeri annak fontosságát, hogy egyértelmű iránymutatást és támogatást kell nyújtani a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy működésükhöz hatékony korrupcióellenes eljárásokat alakíthassanak ki, különösen a kkv-knak a kereskedelmi megállapodásokba foglalt olyan különleges intézkedések révén, amelyek segítségével felvehetik a harcot a korrupcióval; hangsúlyozza, hogy a megfelelőség tekintetében nem lézzenek egyenmegoldások; felhívja a Bizottságot, hogy vegye tekintetbe szélesebb körű támogatás nyújtását a korrupcióellenes kapacitásépítő projektekhez, így a bevált gyakorlatok megosztását és képzést annak elősegítése érdekében, hogy az államok és az üzleti szféra leküzdhessék az e téren jelentkező különféle kihívásokat;

47.  üdvözli a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának 2017. február 22-i hatálybalépését, amely megállapodás intézkedéseket ír elő a globális kereskedelemben a korrupció leküzdésére; úgy véli ugyanakkor, hogy az elfogadás alatt álló vagy reform tárgyát képező jogszabályok önmagukban nem elégségesek, és a helyzet kulcsa a végrehajtás; rámutat, hogy a jogszabályi reformot ki kell egészíteni az igazságszolgáltatási személyzet képzésével, az információkhoz való nyilvános hozzáféréssel és átláthatósági intézkedésekkel, továbbá felhívja valamennyi tagállamot, hogy e kérdésekben működjenek együtt egymással; rámutat arra, hogy a kereskedelmi megállapodások segíthetnek a korrupcióellenes politikákkal kapcsolatos belföldi reform nyomon követésében;

48.  felhívja a Bizottságot, hogy tárgyalásai során érje el, hogy valamennyi jövőbeli kereskedelmi megállapodásba kerüljenek be végrehajtható korrupció- és pénzmosásellenes intézkedések, illetve gondoskodjon a korrupcióellenes rendelkezések végrehajtásának nyomon követéséről; felhívja a tagállamokat, hogy e célból támogassák a korrupcióellenes rendelkezések felvételét a tárgyalási megbízásokba, összhangban az eléjük terjesztett megbízástervezetekben szereplő bizottsági javaslatokkal; üdvözli, hogy az EU–Mexikó megállapodás naprakésszé tételére szóló tárgyalási megbízásba beépítették a korrupcióellenes rendelkezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások fokozottabb átláthatósága révén, valamint a nagyobb mértékű szabályozási együttműködésre, a vámügyi eljárások és a globális értékláncok integritására törekvő rendelkezések beépítése révén; úgy véli, hogy a korrupció leküzdése érdekében együttműködési záradékokat kell életbe léptetni, mint például az információcsere, valamint a közigazgatási és technikai segítségnyújtás, melynek célja a bevált gyakorlatok megosztása és előmozdítása, ami hozzájárul a jogállamiság megszilárdításához és az emberi jogok tiszteletben tartásához; bátorítja a Bizottságot, hogy állapítson meg az eredmények jobb értékelésére és kimutatására alkalmas, egyértelmű és releváns feltételeket és teljesítménymutatókat;

49.  rámutat, hogy fontos folyamatos és rendszeres párbeszédet fenntartani az EU kereskedelmi partnereivel a megállapodások végrehajtásának teljes időtartama alatt annak biztosítása érdekében, hogy általában a megállapodásokat, illetve a korrupcióellenes rendelkezéseket megfelelően nyomon kövessék és végrehajtsák; tudomásul veszi a Bizottság által a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” stratégiába foglalt javaslatot – konzultációs mechanizmusok létrehozása a rendszerszintű korrupció és a rossz kormányzás eseteire –, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy megállapodás előnyeinek felfüggesztését rendszerszintű korrupció, illetve a korrupcióellenes kötelezettségvállalások vagy a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi normák nem teljesítése esetén, amilyenek az OECD egységes jelentéstételi standardjai, az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó cselekvési terve, a végső haszonhúzók központi nyilvántartása és a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásai; felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg az eredmények jobb értékelésére és kimutatására alkalmas egyértelmű és megfelelő feltételeket és teljesítménymutatókat; ezenkívül felszólítja a Bizottságot, hogy adjon határozott, arányos és gyors választ azokban az esetekben, amikor a kedvezményezett kormány nem tud megfelelően eleget tenni a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásainak; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre konzultációs mechanizmusokat a kereskedelmi partnerekkel a rendszerszintű korrupció eseteinek kezelésére, és szolgáljon szakmai tapasztalatcserével a korrupcióellenes intézkedéseket végrehajtó országok támogatása érdekében.

50.  megjegyzi, hogy a korrupció visszaszorításához lényegesek az olyan kötelező és érvényesíthető emberi jogi záradékokat tartalmazó kereskedelmi megállapodások, amelyek biztosítják azt, hogy a magánvállalatok és az állami hatóságok tiszteletben tartsák az emberi jogokat, valamint a legmagasabb társadalmi és környezetvédelmi standardokat;

A korrupciós hálózatokra és közvetítőkre irányuló Európai Uniós hírszerzés fejlesztése

51.  felszólítja az EKSZ-t, hogy vezesse a tagállamok nagykövetségei és a harmadik országokban lévő uniós küldöttségek közötti munkacsoportok létrehozását, amelyeken keresztül a diplomáciai tisztviselők elemezhetik és megoszthatják a hatalom legmagasabb szintjéhez kapcsolódó helyi korrupt hálózatok szerkezetéről és működéséről szóló információkat, és elegendő hírszerzést építenek ki ahhoz, hogy megakadályozzák az Európai Unió kleptokratikus rezsimekkel való összejátszását; úgy véli, hogy az ilyen információkat diplomáciai és biztonságos csatornákon keresztül kell az uniós intézmények felé közvetíteni; javasolja továbbá, hogy az uniós küldöttségek és a tagállamok nagykövetségei támogassák a helyi lakossággal való szoros kapcsolatot, nevezetesen a valódi és független civil társadalmi szervezetekkel, újságírókkal és az emberi jogok védelmezőivel folytatott rendszeres párbeszéd révén annak érdekében, hogy megbízható információkat gyűjtsenek a helyi korrupcióra, a kulcsfontosságú tényezőkre és a letartóztatott tisztviselőkre vonatkozóan;

52.  úgy véli, hogy a vállalatoknak szintén jelenteniük kell az uniós szerveknek, ha kenőpénzt kérnek tőlük és/vagy a harmadik országokban végzett befektetéseikhez helyi közvetítőket vagy fedőcégeket kell partnerként használniuk;

53.  hangsúlyozza, hogy az összegyűjtött információk fényében az országspecifikus iránymutatásokat meg kell osztani a civil és katonai létesítményekkel és az uniós támogató szervekkel, hogy fokozzák a tudatosságot a helyi vállalkozókkal, a magán biztonsági vállalatokkal és szolgáltatókkal kapcsolatos kockázatokra vonatkozóan, amelyek tényleges tulajdonosai kapcsolatban állhatnak emberi jogi jogsértésekkel és korrupt hálózatokkal;

Belső/külső koherencia

54.  úgy véli, hogy az Unió csak akkor válhat a korrupció elleni küzdelem hiteles és befolyásos vezérévé, ha saját határain belül megfelelően kezeli a szervezett bűnözés, a korrupció és a pénzmosás problémáját; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy a Bizottság úgy döntött, hogy nem követi nyomon a 2014-es uniós korrupcióellenes jelentését, hogy új elemzéssel szolgáljon az uniós tagállamokon belüli korrupcióról, amely szintén megerősítette volna az Unió hitelességét ahhoz, hogy külső politikáiban nagyszabású korrupcióellenes menetrendet támogasson; hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak és az egyéb uniós intézményeknek rendszeres, ambiciózus és szigorú jelentéseket és önértékelést kell készíteniük, a korrupció elleni ENSZ-egyezmény rendelkezéseivel és annak felülvizsgálati mechanizmusával összhangban, és felkéri a Bizottságot, hogy terjesszen be további politikai és jogalkotási kezdeményezéseket a korrupció elleni küzdelemre és a tagállamokon belüli nagyobb integritás és átláthatóság ösztönzésére;

55.  megjegyzi, hogy ha bármely tagállamban büntetlenné válik a korrupció, az csökkentené a közpolitika hitelességét és aláásná az EU azon képességét, hogy világszerte szorgalmazzon egy ambiciózus korrupcióellenes menetrendet; támogatja az EU tagállamai és az Európai Számvevőszék közötti szorosabb együttműködést;

56.  megismétli a tagállamokhoz intézett kérését, hogy szükség esetén módosítsák büntetőjogukat annak érdekében, hogy megállapítsák a nemzeti ügyészek és bíróságok joghatóságát arra vonatkozóan, hogy kivizsgálják és bíróság előtt tárgyalják a vesztegetéses bűncselekményeket vagy a közpénzek hűtlen kezelését, függetlenül a bűncselekmény elkövetési helyétől, amennyiben a bűncselekményből származó bevétel a kérdéses tagállamban fellelhető vagy azt ott mosták tisztára, vagy ha az egyént „szoros kapcsolat” fűzi a tagállamhoz, nevezetesen állampolgárság, lakóhely vagy a tagállamban székhellyel vagy leányvállalatokkal rendelkező társaság tényleges tulajdonlása révén;

Uniós hozzájárulás a korrupcióellenes küzdelem emberi jogokon alapuló megközelítéséhez a többoldalú fórumokon

57.  felszólítja az uniós tagállamokat, hogy az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR), az ENSZ nemzeti emberi jogi intézményeket koordináló nemzetközi bizottsága és az ENSZ szervei, különösen az Emberi Jogi Tanács (EJT) nemzeti emberi jogi intézményekre („a párizsi elvekre”) vonatkozó tapasztalatai alapján indítsanak ENSZ-szintű vitát a korrupcióellenes ügynökségek függetlenségére és megbízatására vonatkozó szabályok megerősítéséről;

58.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a korrupcióellenes ügynökségek és a nemzeti emberi jogi intézmények közötti kapcsolatokat a nemzeti emberi jogi intézményeknek a – közvetlenül vagy közvetve potenciálisan emberi jogi jogsértéseket okozó – korrupció kezelésére irányuló megbízatása alapján;

59.  emlékeztet az uniós tagállamokhoz intézett kérésére, hogy támogassák a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció és az emberi jogok kérdésével megbízott különleges ENSZ-előadó kinevezését, aki általános megbízatással rendelkezik, és akinek a feladatai közé tartozik egy célirányos terv kidolgozása, valamint az államok által hozott korrupcióellenes intézkedések időszakos értékelése; felhívja az uniós tagállamokat, hogy az EJT-tagállamok között vállaljanak vezető szerepet a támogatás mozgósítása terén, és közösen támogassák a megbízatásra irányuló határozatot;

60.  a nagyobb hatékonyság biztosítása érdekében felszólítja az ENSZ-t egy, a jogellenes pénzmozgásokra vonatkozó szabványosítási eszköz elfogadására;

61.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell a korrupcióval kapcsolatos, a polgárok részvételét célzó nemzeti és nemzetközi kommunikációs és figyelemfelkeltő kampányokat annak érdekében, hogy kiemeljék azt a tényt, hogy a korrupció negatív hatást gyakorol az emberi jogokra, és többek között társadalmi egyenlőtlenségekhez, a társadalmi igazságosság hiányához és fokozott szegénységhez vezet; arra ösztönzi az Uniót, hogy fejlesszen ki és hajtson végre a már meglévő büntető- és eljárásjogokra, valamint panasztételi mechanizmusokra vonatkozó konkrét programokat; hangsúlyozza, hogy az oktatásnak, valamint a pártatlan, független tájékoztatásnak kulcsfontosságú szerepe van a szociális készségek és az integritás elveinek elsajátításában, amelyek elősegítik a társadalom általános érdekeit, valamint társadalmi és gazdasági fejlődését;

62.  javasolja, hogy az időszakos egyetemes emberi jogi helyzetértékelésbe a korrupció felszámolásának és az átláthatóság és a legjobb gyakorlatok támogatásának módjaként be kell építeni egy olyan vizsgálatot, amely a korrupciót két szempontból értékeli: egyrészt mint az emberi jogi jogsértések okát, másrészt mint az emberi jogokkal való visszaélések és a gyenge jogállamiság következményét; hangsúlyozza, hogy a civil társadalom hozzájárulhat e folyamathoz;

63.  ösztönzi a nemzetközi elkötelezettségek elmélyítését, hogy a korrupció felszámolását az ENSZ fenntartható fejlesztési célkitűzéseinek középpontjába helyezzék, a globális szegénység elleni küzdelem mechanizmusaként;

A korrupció és az emberkereskedelem

64.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az emberkereskedelem előmozdítható a különböző szintű hatalommal felruházott szereplők, mint a rendőrség, a vámtisztviselők, a határellenőrző hatóságok és bevándorlási szolgálatok korrupciója révén, akik figyelmen kívül hagyhatják, megtűrhetik az emberkereskedelmet, részt vehetnek abban vagy szervezhetik azt;

65.  e tekintetben hangsúlyozza a korrupcióellenes fellépés, mint az átláthatóság és az elszámoltathatóság támogatásának jelentőségét a közigazgatásban, egy rendszerszintű mechanizmus bevezetésével a korrupció felszámolására és jobb koordináció biztosításával az emberkereskedelem-ellenes stratégiákban;

66.  hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő megközelítések kiemelkedő szerepének lehetőségét abban, hogy politikákat dolgozzanak ki az emberkereskedelmen belüli korrupció elleni harcra vonatkozóan;

Üzlet és emberi jogok

67.  ösztönzi valamennyi európai uniós tagállamot, hogy teljes mértékben hajtsák végre az ENSZ üzleti és emberi jogokra vonatkozó irányadó alapelveit, és az emberi jogokra vonatkozó nemzeti cselekvési terveikbe foglaljanak bele korrupcióellenes intézkedésekre irányuló konkrét kötelezettségvállalásokat (amint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv előírja), vagy dolgozzanak ki konkrét korrupcióellenes jogszabályokat;

68.  üdvözli, hogy egyes uniós tagállamok nemzeti cselekvési tervei hivatkoznak a korrupcióra, és ezek szellemében konkrét intézkedéseket javasol a korrupt gyakorlatok és a vesztegetés megelőzésére és büntetésére, amelyek emberi jogi jogsértésekhez vezethetnek; ajánlja, hogy az Európai Unió támogasson további intézkedéseket a megfelelőség, a vesztegetés- és korrupcióellenes kódexek és normák vállalatokon belüli elfogadásának és végrehajtásának támogatására, továbbá azt, hogy a közbeszerzések pályázóinak szilárd megvesztegetés- és korrupcióellenes kódexszel és jó adóügyi kormányzási elvekkel kellene rendelkezniük; véleménye szerint a közpénzekkel való visszaéléseknek, az illegális gazdagodásnak vagy a vesztegetésnek büntetendőnek kell lennie a büntetőjog konkrét, célzott szankciói által, különösen, ha azok közvetlenül a korrupciós cselekmény által okozott, emberi jogi jogsértésekhez vezetnek;

69.  üdvözli a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak nagyvállalkozások és vállalatcsoportok – többek között az emberi jogokra és a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseikkel kapcsolatos – jelentéstételi követelményei tekintetében történő közzétételéről szóló felülvizsgált számviteli irányelvet(23); arra ösztönzi a vállalatokat, hogy hozzanak nyilvánosságra minden vonatkozó információt a Bizottság által a közeljövőben közzéteendő iránymutató feljegyzésnek megfelelően;

70.  ismételten arra kér minden államot és az Európai Uniót, hogy tevékenyen és konstruktív módon vegyen részt az ENSZ transznacionális társaságokkal és egyéb üzleti vállalkozásokkal foglalkozó nyitott kormányközi munkacsoportjának folyamatos munkájában, az emberi jogok vonatkozásában, abból a célból, hogy létrehozzanak egy jogilag kötelező erejű eszközt annak érdekében, hogy megakadályozzák, kivizsgálják és orvosolják az emberi jogi jogsértéseket és jogorvoslati hozzáférést biztosítsanak, ideértve a korrupció eredményeként bekövetkező emberi jogi jogsértéseket is; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek meg mindent a kártérítésre vonatkozó polgári eljárások lehetővé tétele érdekében azokkal szemben, akik korrupciós cselekményeket követnek el, az ENSZ Korrupció elleni egyezményének 35. cikkével összhangban;

71.  felszólítja az Uniót és annak tagállamait, hogy alkalmazzák az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit;

A földszerzés és a korrupció

72.  továbbra is aggodalmát fejezi ki a nagyarányú földszerzéssel kapcsolatos helyzet, mint a vállalatok, a külföldi befektetők, a nemzeti és nemzetközi állami szereplők, a hivatalnokok és hatóságok korrupt gyakorlatainak eredménye miatt; hangsúlyozza, hogy a korrupció lehetővé teszi a nagyarányú földszerzést, gyakran kényszerkilakoltatásokkal, többek között azáltal, hogy harmadik feleknek tisztességtelen ellenőrzést ad a földre vonatkozóan, az azon a földön lakó személyek beleegyezése nélkül;

73.  kiemeli, hogy a felmérések szerint a korrupció elterjedt a földügyi igazgatásban és egyre nagyobb mértékben fertőzi meg a földügyletek összes fázisát, ami kedvezőtlen emberi jogi hatásokat eredményez, egészen a közösségek megfelelő kompenzáció nélküli erőszakos kitelepítésétől kezdve a föld védelmezőinek megöléséig(24); aggodalommal állapítja meg továbbá annak kockázatát, hogy az emberi jogok megsértése fokozódni fog az élelmiszerre, üzemanyagra és árucikkekre való növekvő igény fényében, valamint a fejlődő országokban a széles körű, földdel kapcsolatos beruházások növekedésének fényében;

74.  emlékeztet arra, hogy a pénzügyi szektornak kulcsfontosságú szerepe van a nagyarányú földszerzést lehetővé tévő, korrupt gyakorlatok megakadályozásában; megismétli, hogy a bankoknak és a pénzügyi intézményeknek „ügyfél-átvilágítási intézkedéseket” kellene alkalmazniuk a korrupcióhoz köthető pénzmosás elleni küzdelemben és annak biztosítására, hogy az általuk támogatott befektetők hatékony emberi jogi átvilágítási intézkedéseket hozzanak; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy követeljék meg a cégek harmadik országokban történő földszerzéseiről szóló adatok közzétételét, és korszerűsítsék a fejlődő országok számára nyújtott támogatásaikat, hogy biztosítsák a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatások (VGGT) hatékony megvalósítását a földügyletekben fellépő korrupció kezelésében;

Választások és a demokratikusan megválasztott testületek működése

75.  hangsúlyozza, hogy a korrupció elleni küzdelem egyik célja az kell, hogy legyen, hogy véget vessenek a demokráciát és a politikai folyamatokat torzító súlyos jogsértéseknek, és mozdítsák elő a független, pártatlan és hatékony igazságszolgáltatást; kéri a politikai pártok megerősítését szerepükben, a demokratikus képviselet és a politikai részvétel csatornáiként, a hatékony módon történő ellátásuk által; megjegyzi, hogy ebben az értelemben a politikai finanszírozás szabályozása, ideértve az adományozók és egyéb pénzügyi források azonosítását is, központi jelentőségű a demokrácia megőrzéséhez;

76.  aggodalommal állapítja meg, hogy a választási csalások, továbbá a választási folyamatokhoz és a választott képviseleti szervek és közgyűlések működéséhez köthető korrupció súlyosan aláássák a demokratikus intézményekbe vetett bizalmat, gyengítik a polgári és politikai jogokat, és akadályozzák az egyenlő és igazságos képviseletet, megkérdőjelezve ezáltal a jogállamiságot; megjegyzi a választási megfigyelési missziók pozitív szerepét a választások megfelelő lebonyolításához való hozzájárulás terén, és támogatja a választójogi reformot; támogatja a szakosodott nemzetközi szervekkel, mint az Európa Tanáccsal vagy az EBESZ-szel való további együttműködést ezen a területen;

77.  hangsúlyozza a lehető legszigorúbb etikai és átláthatósági normák fenntartásának szükségességét a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság védelméért és előmozdításáért felelős nemzetközi szervezetek és regionális közgyűlések működése terén, a világ minden táján működő intézmények és szakmák összekapcsolása által, hogy kapacitást építsenek és támogassák az integritás közös kultúráját; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy támogassák az átlátható gyakorlatokat, magatartási kódexek és speciális átláthatósági intézkedések kidolgozásával annak érdekében, hogy megelőzzenek és kivizsgáljanak bármely csalást vagy kötelességszegést;

78.  hangsúlyozza a lobbitevékenységek szigorú, a nyitottság és átláthatóság elve szerinti szabályozásának szükségességét a korrupció és az emberi jogi jogsértések kockázatának felszámolása, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi érdekcsoport egyenlő módon érje el a döntéshozókat; felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy azonosítsák be és ítéljék el a rejtett, etikátlan és illegális lobbitevékenységek valamennyi formáját; felszólítja az EU-t, hogy a tagállamokban és a harmadik országokkal fenntartott kapcsolatokban egyaránt mozdítsa elő az átlátható határozathozatalt és jogalkotási eljárásokat;

Nagy sportesemények és az ezekhez kapcsolódó emberi jogi jogsértések és korrupció

79.  továbbra is aggodalmát fejezi ki a súlyos emberi jogi jogsértések miatt, többek között a munkavállalói jogok megsértése, valamint a jelentős nemzetközi sporteseményekkel és az ehhez kapcsolódó nagyszabású infrastrukturális projektekkel kapcsolatos, magas szinten elkövetett korrupció miatt; ösztönzi a sportirányítással foglalkozó testületek, valamint a nemzetközi korrupcióellenes ügynökségek és nem kormányzati szervezetek közötti együttműködést annak érdekében, hogy a nagy sportesemények szervezői és az azok rendezési jogára pályázók átlátható és ellenőrizhető emberi jogi vállalásokat tegyenek; hangsúlyozza, hogy az említett kritériumoknak részét kellene képezniük az ilyen események rendezési jogának odaítélésére vonatkozó kritériumoknak;

80.  úgy véli, hogy a nagy, nem állami nemzetközi sportszövetségeknek erőfeszítéseket kell tenniük a korrupció elleni küzdelemben, illetve a korrupciótól való elhatárolódásban, és fokozniuk kell ezirányú fellépésüket, valamint a nem állami nemzetközi sportszövetségeknek el kell ismerniük, hogy felelősség hárul rájuk az emberi jogok tiszteletben tartása terén, és ennek okán az állami korrupcióellenes hatóságoknak komolyabb jogosultságokat kell kapniuk a nagy, nem állami nemzetközi sportszövetségek vonatkozásában a korrupciós esetek feltárásának és szankcionálásának terén;

81.  úgy véli, hogy a sportigazgatásban, a bundázásban, a közbeszerzésben, a jóváhagyási megállapodásokban, a helyszínek kiválasztásában, az illegális sportfogadásban és a doppingban a magas szintű korrupció és a szervezett bűnözés részvétele károsította a sportszervezetek hitelességét;

82.  úgy véli, hogy az integritás a sportban hozzájárulhat a globális fejlesztési menetrendhez és a jó kormányzáshoz nemzetközi szinten;

Adóparadicsomok

83.  sürgeti az adóparadicsomokkal és a pénzmosással szembeni zéró tolerancia politikájának végrehajtását, továbbá a nemzetközi átláthatósági normák növelését, és ösztönzi a mélyebb nemzetközi együttműködést az adókijátszás, a csalás, az illegális kereskedelem, a tőkeáramlások, a pénzmosás eszközeiként, valamint a korrupcióból szerzett előnyökhöz használt titokzatos fedőcégek és trösztök tulajdonosának meghatározására;

84.  határozottan támogatja a nyilvános, országonkénti jelentési normák végrehajtását Európában és a harmadik országokban, amelyek értelmében a multinacionális társaságoknak olyan jelentéseket kell benyújtaniuk, amelyek alapvető pénzügyi információkat tartalmaznak az egyes joghatóságokra vonatkozóan, amelyekben működnek, a korrupció és az adóelkerülés megakadályozása érdekében;

85.  emlékeztet az Európai Unió felelősségére a transznacionális társaságok és egyének adóelkerülése elleni küzdelemben és abban, hogy kezelje a fejlődő országokból érkező jogellenes pénzmozgások veszélyét, ami nagymértékben akadályozza arra irányuló képességüket, hogy elegendő erőforrást hasznosítsanak az emberi jogi kötelezettségeik teljesítéséhez;

86.  üdvözli az Európa által vezetett kezdeményezéseket arra vonatkozóan, hogy kidolgozzák a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információk globális cseréjét, hogy megerősítsék a közös jelentéstételi normák hatékonyságát, ami segíthet feltárni a pénzügyi visszaéléseket;

87.  ösztönzi a lopott vagyontárgyak felkutatására és jogos tulajdonosukhoz való biztonságos visszajuttatására irányuló globális együttműködést; megismétli, hogy az Európai Uniónak kötelessége a harmadik országokat segíteni abban, hogy hazatelepítsék a mi pénzügyi rendszerünkben biztonságba helyezett, illegálisan megszerzett javakat és ingatlanokat, és büntetőeljárást indítsanak az elkövetőkkel, a segítőkkel és a közvetítőkkel szemben; arra sürgeti az Uniót, hogy e lényeges kérdést prioritásként kezelje a demokratizálódás folyamatában lévő harmadik országokban, nevezetesen azáltal, hogy foglalkozik a jogi akadályokkal, valamint az együttműködésre való hajlandóság hiányával a pénzügyi központok részéről; hangsúlyozza e tekintetben annak jelentőségét, hogy elválasszák egymástól a vagyon lefoglalását az ítélettől a megkereső államban abból a célból, hogy kölcsönös jogi segítséget és büntetőeljárást nyújtsanak, ahol elegendő bizonyíték van a visszaélésre;

88.  emlékeztet, hogy a korrupció szorosan kapcsolódik olyan tevékenységekhez, mint a pénzmosás, az adócsalás és a tiltott kereskedelem; ebben a tekintetben hangsúlyozza, hogy az átláthatóságnak kellene lennie az összes korrupcióellenes stratégia sarkalatos pontjának;

89.  hangsúlyozza, hogy az Uniónak valamennyi vonatkozó nemzetközi fórumon kiemelt kérdésként elő kell mozdítania az adóparadicsomok, a banktitok és a pénzmosás elleni küzdelmet, a túlzott szakmai titoktartás megszüntetését, valamennyi multinacionális vállalkozás országonkénti nyilvános jelentéstételét, valamint a vállalatok tényleges tulajdonosainak nyilvános nyilvántartását; rámutat, hogy a legtöbb, az adóelkerülés és adókijátszás elleni küzdelemhez használt eszköz a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemhez is alkalmas;

A média szabadsága

90.  kiemeli, hogy a korrupció elleni küzdelemben és az emberi jogok megsértésének leleplezésében igen fontos a független média, az online és offline egyaránt; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a rágalmazásra vonatkozó jogszabályok harmadik országokban megnyilvánuló lehetséges negatív hatásaival és ezek ellensúlyozásával, és ismételten felhívja valamennyi tagállamot, hogy vegye fontolóra a rágalmazás dekriminalizálását, és használjon csupán polgári pereket az egyének hírnevének védelmére szolgáló eszközként; hangsúlyozza, hogy a digitális biztonság a jogvédők védelmének fontos eleme; nyomatékosan javasolja, hogy a médián belüli tulajdonviszonyok és a szponzorálás átláthatóságát nemzeti szabályozás révén biztosítsák;

91.  kéri, hogy a média szabadságának tisztelete, tekintettel fontosságára, nagyobb hangsúlyt kapjon az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban; úgy véli, hogy az Unió által a harmadik országokkal a médiareformok biztosításáról folytatott politikai párbeszédnek és együttműködésnek nyitottnak, átláthatónak és ellenőrzöttnek kell lennie; felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy a harmadik országokban indított uniós projektek többek között a médiaszabadság érvényesítését szolgálják, és azokban a civil társadalom szervezetei is részt vegyenek; felszólítja az EU-t, hogy ítélje el nyilvánosan a médiaszabadság és a civil társadalmi szervezetek tevékenységek korlátozására irányuló jogszabályok bevezetését;

92.  támogatja egy nyílt és biztonságos internet értékeit az egyének, szervezetek és kormányok által végzett korrupt gyakorlatokra vonatkozó tudatosság növelésében, és aggodalmát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy az online szabadságok korlátozására törekvők az elszámoltathatóság elkerülése érdekében cselekednek így;

93.  ragaszkodik ahhoz, hogy a közbeszerzési szerződéseknek tisztességesnek, elszámoltathatónak, nyitottnak és átláthatónak kell lenniük, hogy megelőzzék és leleplezzék az adófizetők pénzének ellopását vagy az azzal való visszaélést;

94.  hangsúlyozza, hogy az EU-nak valamennyi, harmadik országokkal folytatott párbeszédre irányuló fórumon – így a kétoldalú fórumokon is – hangsúlyoznia kell, mennyire fontos a közszférabeli információkhoz való hozzáférés jogának érvényesítése; kiemeli konkrétan, hogy normákat kell meghatározni az ilyen információkhoz való, a lehető leggyorsabb és leginkább teljes körű hozzáférés biztosítására irányulóan, mivel a hozzáférés sebessége kulcsfontosságú az emberi jogok érvényesítéséhez és a korrupció elleni küzdelemhez; felszólítja az EU-t, hogy a tagállamokban és a harmadik országokban egyaránt mozdítsa elő a közszférabeli információkhoz való hozzáférést;

95.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és az Európai Központi Banknak.

(1)

https://www.unodc.org/unodc/en/treaties/CAC/

(2)

http://www.oecd.org/daf/anti-bribery/ConvCombatBribery_ENG.pdf

(3)

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=URISERV%3Al33601

(4)

http://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E

(5)

http://www.eib.org/attachments/strategies/anti_fraud_policy_20130917_en.pdf

(6)

http://www.ohchr.org/Documents/Publications/GuidingPrinciplesBusinessHR_EN.pdf

(7)

http://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2016/06/20-fac-business-human-rights-conclusions/

(8)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0405.

(9)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0403.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0310.

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0408.

(12)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0265.

(13)

HL C 407., 2016.11.4., 81. o.

(14)

HL C 208., 2016.10.6., 89. o.

(15)

HL C 181., 2016.5.19., 2. o.

(16)

https://www.unodc.org/documents/corruption/WG-Prevention/Art_6_Preventive_anti-corruption_bodies/JAKARTA_STATEMENT_en.pdf

(17)

http://nhri.ohchr.org/EN/AboutUs/Governance/Resolutions/A.HRC.RES.33.15%20EN.pdf

(18)

http://www.ohchr.org/EN/HRBodies/HRC/RegularSessions/Session28/Documents/A_HRC_28_73_ENG.doc

(19)

http://www.eods.eu/library/AU_Convention%20on%20Combating%20Corruption_2003_EN.pdf

(20)

https://www.unglobalcompact.org/what-is-gc/mission/principles

(21)

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/STUD/2016/579319/EPRS_STU%282016%29579319_EN.pdf

(22)

HL L 141., 2015.6.5., 73. o.

(23)

HL L 330., 2014.11.15, 1. o.

(24)

Olivier De Schutter, „Korrupcióval érintett földügyletek. Korrupció a nagyarányú földügyletekben”, International Corporate Accountability Roundtable & Global Witness (2016. november). https://www.globalwitness.org/en/campaigns/land-deals/tainted-lands-corruption-large-scale-land-deals/


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (2.6.2017)

a Külügyi Bizottság részére

a korrupcióról és az emberi jogokról a harmadik országokban

(2017/2028(INI))

A vélemény előadója: Stelios Kouloglou

(*)  Társbizottsági eljárás – az eljárási szabályzat 54. cikke

JAVASLATOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi javaslatokat:

A.  mivel a korrupció egy északra és délre egyaránt jellemző globális jelenség, amely drámai módon sújtja a fejlődő országokban a legszegényebbeket a fenntartható fejlődés akadályozásával, az egyenlőtlenségek fokozásával és a hatalmon lévő elit, illetve a lakosság többsége közötti szakadék elmélyítésével; mivel a korrupció aláaknázza az emberi jogokat, a demokráciát, a demokratikus elszámoltathatóságot, a jó kormányzást, a jogállamiságot, a jogbiztonságot, akárcsak az adott országok gazdasági kapacitását, társadalmi tőkéjét, valamint az intézményeikbe vetett bizalmat;

B.  mivel az ENSZ 16. fenntartható fejlesztési célja a békéről, igazságosságról, erős intézmények kiépítéséről és a korrupció elleni küzdelemről szól; mivel a 16. fenntartható fejlesztési cél egyetemes elérése érdekében az EU-nak sürgősen és közvetlenül kell megoldania különféle kérdéseket, amelyekben a korrupció jelentős szerepet játszik az emberi jogok megsértésétől a szegénységig, éhezésig és igazságtalanságig; mivel a korrupció elleni harc szükségességének mindig elsőbbséget kell élveznie a kereskedelmi érdekek hajszolása felett;

1.  felszólítja az EU-t, hogy tegyen eleget a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvének (az EUMSZ 208. cikke), és tevékenyen járuljon hozzá a korrupció csökkentéséhez, ugyanakkor külpolitikái révén közvetlenül és határozottan vessen véget a büntetlenségnek;

2.  kiemeli, hogy a felmérések szerint a korrupció elterjedt a földügyi igazgatásban és egyre nagyobb mértékben fertőzi meg a földügyletek összes fázisát, ami kedvezőtlen emberi jogi hatásokat eredményez, egészen a közösségek megfelelő kompenzáció nélküli erőszakos kitelepítésétől kezdve a föld védelmezőinek megöléséig(1); aggodalommal állapítja meg továbbá annak kockázatát, hogy az emberi jogok megsértése fokozódni fog az élelmiszerre, üzemanyagra és árucikkekre való növekvő igény fényében, valamint a fejlődő országokban a széles körű, földdel kapcsolatos beruházások növekedésének fényében;

3.  hangsúlyozza, hogy a korrupció lehetővé teszi a nagyarányú földszerzés számos módját, mindenekelőtt abban az esetben, amikor a befektetők tisztviselőket vesztegetnek meg kedvező földbérbeadásért cserébe, vagy az adott földön élők beleegyezése nélküli beszerzések esetén, vagy abban az esetben, amikor a befektetők a gyenge jogállamiságra, illetve a korrupt jóvátételi intézkedésekre támaszkodnak, hogy megtagadják a földhasználóktól a jogorvoslathoz való hozzáférést; még egyszer sürgeti a befektetési cégeket, hogy az összes érintett közösség, többek között az őslakosok szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezésére törekedjenek, valamint sürgeti őket, hogy átvilágítási intézkedésekkel védjék az emberi jogokat, többek között azáltal, hogy felállítanak egy erős, a visszaélést jelentő személyek védelmét elősegítő rendszert, ezáltal biztosítva, hogy leányvállalataik és üzletei partnereik ne folyamodjanak korrupcióhoz;

4.  emlékeztet arra, hogy a pénzügyi szektornak kulcsfontosságú szerepe van a nagyarányú földszerzést lehetővé tévő, korrupt gyakorlatok megakadályozásában; megismétli, hogy a bankoknak és a pénzügyi intézményeknek „ügyfél-átvilágítási intézkedéseket” kellene alkalmazniuk a korrupcióhoz köthető pénzmosás elleni küzdelemben és annak biztosítására, hogy az általuk támogatott befektetők hatékony emberi jogi átvilágítási intézkedéseket hozzanak; felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy követeljék meg a cégek harmadik országokban történő földszerzéseiről szóló adatok közzétételét, és korszerűsítsék a fejlődő országok számára nyújtott támogatásaikat, hogy biztosítsák a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes iránymutatások (VGGT) hatékony megvalósítását a földügyletekben fellépő korrupció kezelésében;

5.  megjegyzi, hogy a korrupció visszaszorításához lényegesek az olyan kötelező és érvényesíthető emberi jogi záradékokat tartalmazó kereskedelmi megállapodások, amelyek biztosítják azt, hogy a magánvállalatok és az állami hatóságok tiszteletben tartsák az emberi jogokat, valamint a legmagasabb társadalmi és környezetvédelmi standardokat;

6.  megjegyzi, hogy a korrupció olyan komplex jelenség, amely gazdasági, politikai, adminisztratív, társadalmi és kulturális tényezők és erőviszonyok változatos sokaságára vezethető vissza, és ezért emlékeztet, hogy a fejlesztési politikának – a korrupció elleni küzdelem erősítése mellett, a szegénység és egyenlőtlenség visszaszorítására, illetve jobb integrációra összpontosítva – az emberi jogokat, a demokráciát, a jogállamiságot és az állami szociális szolgáltatásokat is elő kell mozdítania a helyes kormányzás fellendítése, a társadalmi tőke kiépítése, a társadalmi befogadás és a szociális kohézió érdekében, figyelembe véve a kulturális és regionális sajátosságokat is;

7.  megjegyzi, hogy az oktatás alapvető fontosságú a korrupció visszaszorításához; arra ösztönzi az Uniót, hogy fejlesszen ki és hajtson végre olyan konkrét programokat, amelyek felhívják a figyelmet a korrupcióra, annak társadalomra mért következményeire és a leküzdéséhez szükséges eszközökre, többek között a már meglévő büntető- és eljárásjogokra, valamint panasztételi mechanizmusokra; határozottan úgy véli, hogy a témával kapcsolatos oktatás és tájékoztatás mértékét belső szinten növelni kellene és külföldön is erőteljesen ösztönözni kellene, valamint azokat a hallgatóságra (vállalkozók, nagyközönség, többek között iskolás gyerekek stb.) kellene szabni;

8.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a legrelevánsabb nemzetközi egyezmények, mint az ENSZ Korrupció elleni egyezménye (UNCAC), valamint a korrupciót és a jogellenes pénzmozgások leküzdését célzó kezdeményezések a végrehajtási szakaszban nem hoznak konkrét eredményeket; emlékeztet arra, hogy egy külpolitikai korrupcióellenes stratégia kidolgozása alapvetően fontos a korrupció és a pénzügyi bűncselekmények hathatós felszámolásához;

9.  rámutat arra, hogy a korrupció leküzdése és a jogellenes pénzmozgások olyan politikai válaszok, amelyek megkövetelik a globális szintű, összehangolt fellépést (G20, OECD, ENSZ, Világbank, IMF), az átláthatóságot és a kötelező erejű szabályozásokat;

10.  felszólítja az Uniót és annak tagállamait, hogy alkalmazzák az OECD multinacionális vállalkozásokra vonatkozó irányelveit;

11.  a nagyobb hatékonyság biztosítása érdekében felszólítja az ENSZ-t egy, a jogellenes pénzmozgásokra vonatkozó szabványosítási eszköz elfogadására;

12.  felszólítja az EU-t, hogy fokozza hivatalos fejlesztési támogatásának átláthatóságát és számonkérhetőségét, hogy érdemben megfeleljen a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezésben (IATI) meghatározott standardoknak és a fejlesztési hatékonyság nemzetközileg elfogadott elveinek; felszólítja továbbá az EU-t arra is, hogy dolgozzon ki egy erős, holisztikus kockázatkezelő rendszert annak megakadályozására, hogy a kedvezményezett országokban a fejlesztési támogatások elősegítsék a korrupciót azáltal, hogy összekötik a költségvetési támogatásokat az egyértelmű, korrupcióellenes célkitűzésekkel; ezért hangsúlyozza, hogy megbízható mechanizmusokat kell kialakítani, amelyek segítségével a költségvetési támogatások végrehajtása nyomon követhető;

13.  a magas szinten elkövetett korrupció felszámolása érdekében felszólítja a Bizottságot arra, hogy a költségvetési támogatás keretében figyeljen az átláthatóságra a privatizációval és a közjavakkal kapcsolatos ügyleteket érintő műveleteknél, különösképpen a földügyleteknél, és vegyen részt az OECD fejlődő országoknak szóló támogatási programjaiban az állami tulajdonban lévő vállalatok vállalatirányítására vonatkozóan;

14.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az adócsalás és adókikerülés ellen küzdő fejlődő országokat azáltal, hogy segít nekik kiegyensúlyozott, hatékony, igazságos és átlátható adórendszereket kialakítani;

15.  emlékeztet, hogy a korrupció szorosan kapcsolódik olyan tevékenységekhez, mint a pénzmosás, az adócsalás és a tiltott kereskedelem; ebben a tekintetben hangsúlyozza, hogy az átláthatóságnak kellene lennie az összes korrupcióellenes stratégia sarkalatos pontjának; külön kihangsúlyozza, hogy fontos hatékony intézkedések – például kötelező országonkénti jelentések, illetve a vállalatok, trösztök vagy részvénytársaságok tényleges tulajdonosainak nyilvánosságra hozása – révén véget vetni az adócsalásnak és az adókerülésnek, amelyek veszélyeztetik a szociális politikák belföldi erőforrásai igénybevételét és veszélybe sodorják a növekedést és a foglalkoztatást;

16.  felszólítja az EU-t, hogy alkosson panasztételi mechanizmusokat, amelyek révén a külső fellépései által érintettek bejelenthetik az emberi jogokkal történt visszaéléseket és a korrupciós eseteket;

17.  fenntartja, hogy az Uniónak a világ vezető adományozójaként olyan kötődéseket kellene elősegítenie, ahol a külső uniós támogatások nyújtása olyan pénzügyi reformokat kívánna meg, amelyek célja az átláthatóság növelése, az adatokhoz való jobb hozzáférés és a más adományozókkal való közös megközelítések biztosítása.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

22

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Stelios Kouloglou, Arne Lietz, Linda McAvan, Vincent Peillon, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Eleni Theocharous, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Ádám Kósa, Cécile Kashetu Kyenge, Paul Rübig, Judith Sargentini

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

22

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Paavo Väyrynen

ECR

Eleni Theocharous

EFDD

Ignazio Corrao

GUE/NGL

Stelios Kouloglou, Lola Sánchez Caldentey

PPE

Agustín Díaz de Mera García Consuegra, Frank Engel, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Ádám Kósa, Paul Rübig, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Cécile Kashetu Kyenge, Arne Lietz, Linda McAvan, Vincent Peillon, Elly Schlein

VERTS/ALE

Maria Heubuch, Judith Sargentini

 

-

 

 

 

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Olivier De Schutter: ‘Tainted Lands: Corruption in Large-Scale Land Deals’ („Fondorlatos földek. Korrupció a nagyarányú földügyletekben”), megjelent az International Corporate Accountability Roundtable & Global Witness c. kiadványban (2016. november). https://www.globalwitness.org/en/campaigns/land-deals/tainted-lands-corruption-large-scale-land-deals/


VÉLEMÉNY a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság részéről (30.5.2017)

a Külügyi Bizottság részére

a korrupcióról és az emberi jogokról a harmadik országokban

(2017/2028(INI))

A vélemény előadója: Karoline Graswander-Hainz

JAVASLATOK

A Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság felhívja a Külügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet rá, hogy a korrupció veszélyezteti az emberi jogokat, az egyenlőséget, társadalmi igazságosságot, a gazdasági növekedést, a szegénység elleni küzdelmet, a fejlődést és a környezetet; hangsúlyozza, hogy súlyos árt a kereskedelemnek és a belőle eredő hasznoknak, a gazdasági fejlődésnek, a beruházási és közbeszerzési folyamatoknak, és sürgeti a Bizottságot, hogy ezt az összefüggést vegye tekintetbe valamennyi kereskedelmi megállapodásban és azokba foglaljon bele kikényszeríthető emberi jogi és korrupcióellenes záradékokat;

2.  rámutat, hogy a kereskedelempolitika hozzájárul az EU által felvállalt, az EUSZ 2. cikkében meghatározott értékek – mint például a demokrácia, a jogállamiság, valamint az emberi jogok, az alapvető jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása és az egyenlőség – védelméhez és támogatásához; hangsúlyozza, hogy az Unió külső és belső politikái közötti összhang elengedhetetlen, különösen a korrupció elleni küzdelem terén; hangsúlyozza, hogy e tekintetben az európai jogalkotók különösen fontos szerepet játszanak a kereskedelmi kapcsolatok megkönnyítése során, minthogy meg kell előzniük azt, hogy ezek kiskapuként szolgáljanak a korrupciós gyakorlatokhoz;

3.  a kereskedelmi megállapodásokat a korrupcióellenes intézkedések és a jó kormányzás előmozdítására alkalmas mechanizmusoknak tekinti; üdvözli az EU kereskedelmi politikájában a korrupció leküzdésére tett intézkedéseket, például a GSP+ révén hozottakat, valamint kötelezettségvállalások beiktatását a nemzetközi korrupcióellenes egyezményeknek a kereskedelmi partnerekkel való ratifikálását illetően; megerősíti a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” elnevezésű stratégiában megnevezett célt, hogy valamennyi jövőbeli kereskedelmi megállapodás foglaljon magába ambiciózus korrupcióellenes rendelkezéseket; felszólít rá ezenkívül, hogy ezek a megállapodások tartalmazzanak kötelezettségvállalásokat a többoldalú korrupcióellenes egyezményeknek, például az UNCAC-nak és az OECD megvesztegetés elleni egyezményének megfelelően, továbbá az átfogó megközelítés részeként horizontális rendelkezéseket, amelyeket a meglévő kereskedelmi megállapodásokba is be kell illeszteni ezek felülvizsgálata során;

4.  hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi megállapodások aláíró feleinek intézkedéseket kell hozniuk a magánszektor, a civil társadalmi szervezetek és a hazai tanácsadó csoportok tevékeny részvételének előmozdítása érdekében a korrupcióellenes programok, valamint a nemzetközi kereskedelmi és beruházási ügyletek hasonló záradékainak végrehajtása céljából; tekintettel a folyamatban levő belső uniós egyeztetésekre, üdvözli az előrehaladást a bejelentők védelmét szolgáló hatékony uniós szintű intézkedések létrehozása felé, és úgy vélekedik, hogy megfontolandó – az uniós szintű rendszer kialakítása után – a bejelentők védelmének beillesztése a jövőbeli kereskedelmi megállapodásokba;

5.  elismeri annak fontosságát, hogy egyértelmű iránymutatást és támogatást kell nyújtani a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy működésükhöz hatékony korrupcióellenes eljárásokat alakíthassanak ki, különösen a kkv-knak a kereskedelmi megállapodásokba foglalt olyan különleges intézkedések révén, amelyek segítségével felvehetik a harcot a korrupcióval; hangsúlyozza, hogy a megfelelőség tekintetében nem lézzenek egyenmegoldások; felhívja a Bizottságot, hogy vegye tekintetbe szélesebb körű támogatás nyújtását a korrupcióellenes kapacitásépítő projektekhez, így a bevált gyakorlatok megosztását és képzést annak elősegítése érdekében, hogy az államok és az üzleti szféra leküzdhessék az e téren jelentkező különféle kihívásokat;

6.  üdvözli a WTO kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló megállapodásának 2017. február 22-i hatálybalépését, amely megállapodás intézkedéseket ír elő a globális kereskedelemben a korrupció leküzdésére; úgy véli ugyanakkor, hogy az elfogadás alatt álló vagy reform tárgyát képező jogszabályok önmagukban nem elégségesek, és a helyzet kulcsa a végrehajtás; rámutat, hogy a jogszabályi reformot ki kell egészíteni az igazságszolgáltatási személyzet képzésével, az információkhoz való nyilvános hozzáféréssel és átláthatósági intézkedésekkel, továbbá felhívja valamennyi tagállamot, hogy e kérdésekben működjenek együtt egymással; rámutat arra, hogy a kereskedelmi megállapodások segíthetnek a korrupcióellenes politikákkal kapcsolatos belföldi reform nyomon követésében;

7.  felhívja a Bizottságot, hogy tárgyalásai során érje el, hogy valamennyi jövőbeli kereskedelmi megállapodásba kerüljenek be végrehajtható korrupció- és pénzmosásellenes intézkedések, illetve gondoskodjon a korrupcióellenes rendelkezések végrehajtásának nyomon követéséről; felhívja a tagállamokat, hogy e célból támogassák a korrupcióellenes rendelkezések felvételét a tárgyalási megbízásokba, összhangban az eléjük terjesztett megbízástervezetekben szereplő bizottsági javaslatokkal; üdvözli, hogy az EU–Mexikó megállapodás naprakésszé tételére szóló tárgyalási megbízásba beépítették a korrupcióellenes rendelkezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a korrupció elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket a kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó tárgyalások fokozottabb átláthatósága révén, valamint a nagyobb mértékű szabályozási együttműködésre, a vámügyi eljárások és a globális értékláncok integritására törekvő rendelkezések beépítése révén; úgy véli, hogy a korrupció leküzdése érdekében együttműködési záradékokat kell életbe léptetni, mint például az információcsere, valamint a közigazgatási és technikai segítségnyújtás, melynek célja a bevált gyakorlatok megosztása és előmozdítása, ami hozzájárul a jogállamiság megszilárdításához és az emberi jogok tiszteletben tartásához; bátorítja a Bizottságot, hogy állapítson meg az eredmények jobb értékelésére és kimutatására alkalmas, egyértelmű és releváns feltételeket és teljesítménymutatókat;

8.  rámutat, hogy fontos folyamatos és rendszeres párbeszédet fenntartani az EU kereskedelmi partnereivel a megállapodások végrehajtásának teljes időtartama alatt annak biztosítása érdekében, hogy általában a megállapodásokat, illetve a korrupcióellenes rendelkezéseket megfelelően nyomon kövessék és végrehajtsák; tudomásul veszi a Bizottság által a „Mindenki számára előnyös kereskedelem” stratégiába foglalt javaslatot – konzultációs mechanizmusok létrehozása a rendszerszintű korrupció és a rossz kormányzás eseteire –, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy megállapodás előnyeinek felfüggesztését rendszerszintű korrupció, illetve a korrupcióellenes kötelezettségvállalások vagy a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi normák nem teljesítése esetén, amilyenek az OECD egységes jelentéstételi standardjai, az OECD adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó cselekvési terve, a végső haszonhúzók központi nyilvántartása és a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásai; felhívja a Bizottságot, hogy állapítson meg az eredmények jobb értékelésére és kimutatására alkalmas egyértelmű és megfelelő feltételeket és teljesítménymutatókat; ezenkívül felszólítja a Bizottságot, hogy adjon határozott, arányos és gyors választ azokban az esetekben, amikor a kedvezményezett kormány nem tud megfelelően eleget tenni a megállapodásban foglalt kötelezettségvállalásainak; felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre konzultációs mechanizmusokat a kereskedelmi partnerekkel való rendszerszintű korrupció eseteiben, és folytasson tapasztalatcserét a korrupcióellenes intézkedéseket végrehajtó országok támogatása érdekében.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

2

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Maria Arena, Tiziana Beghin, David Campbell Bannerman, Daniel Caspary, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Karoline Graswander-Hainz, Heidi Hautala, Yannick Jadot, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Anne-Marie Mineur, Sorin Moisă, Franz Obermayr, Artis Pabriks, Franck Proust, Viviane Reding, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Marietje Schaake, Helmut Scholz, Joachim Schuster, Joachim Starbatty, Adam Szejnfeld, Hannu Takkula

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Reimer Böge, Dita Charanzová, Edouard Ferrand, Agnes Jongerius, Syed Kamall, Sajjad Karim, Seán Kelly, Fernando Ruas, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Ramon Tremosa i Balcells, Jarosław Wałęsa

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

30

+

ALDE

Dita Charanzová, Marietje Schaake, Hannu Takkula, Ramon Tremosa i Balcells

EFDD

Tiziana Beghin

GUE/NGL

Anne-Marie Mineur, Helmut Scholz

PPE

Reimer Böge, Daniel Caspary, Santiago Fisas Ayxelà, Christofer Fjellner, Seán Kelly, Artis Pabriks, Franck Proust, Viviane Reding, Fernando Ruas, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Adam Szejnfeld, Jarosław Wałęsa

S&D

Maria Arena, Karoline Graswander-Hainz, Agnes Jongerius, Bernd Lange, David Martin, Emmanuel Maurel, Sorin Moisă, Inmaculada Rodríguez-Piñero Fernández, Joachim Schuster

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Yannick Jadot

2

ENF

Edouard Ferrand, Franz Obermayr

4

0

ECR

David Campbell Bannerman, Syed Kamall, Sajjad Karim, Joachim Starbatty

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

47

3

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Petras Auštrevičius, Bas Belder, Victor Boştinaru, Elmar Brok, James Carver, Lorenzo Cesa, Georgios Epitideios, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, Alex Mayer, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Kati Piri, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jordi Solé, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, Miguel Urbán Crespo, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Reinhard Bütikofer, Luis de Grandes Pascual, María Teresa Giménez Barbat, Ana Gomes, Andrzej Grzyb, Marek Jurek, Igor Šoltes, Ernest Urtasun, Marie-Christine Vergiat

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Costas Mavrides


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

47

+

ALDE

Ilhan Kyuchyuk, Ivo Vajgl, Jozo Radoš, Javier Nart, María Teresa Giménez Barbat, Petras Auštrevičius

ECR

Anna Elżbieta Fotyga, Anders Primdahl Vistisen, Bas Belder, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Marek Jurek, Ryszard Antoni Legutko

PPE

Andrey Kovatchev, Andrzej Grzyb, Cristian Dan Preda, Dubravka Šuica, Elmar Brok, Francisco José Millán Mon, Jaromír Štětina, Julia Pitera, Lars Adaktusson, Lorenzo Cesa, Luis de Grandes Pascual, Michèle Alliot-Marie, Ramona Nicole Mănescu, Sandra Kalniete, Tunne Kelam

S&D

Alex Mayer, Ana Gomes, Andrejs Mamikins, Clare Moody, Costas Mavrides, Demetris Papadakis, Elena Valenciano, Eugen Freund, Ioan Mircea Paşcu, Kati Piri, Nikos Androulakis, Tonino Picula, Victor Boştinaru

VERTS/ALE

Barbara Lochbihler, Ernest Urtasun, Igor Šoltes, Jordi Solé, Reinhard Bütikofer, Tamás Meszerics

3

EFDD

James Carver

NI

Georgios Epitideios, Janusz Korwin-Mikke

4

0

GUE/NGL

Marie-Christine Vergiat, Miguel Urbán Crespo, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat