JELENTÉS az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

29.6.2017 - (COM(2016)0551 – C8‑0345/2016 – 2016/0264(COD)) - ***I

Foglalkoztatási és Szociális Bizottság
Előadó: Meszerics Tamás


Eljárás : 2016/0264(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0247/2017
Előterjesztett szövegek :
A8-0247/2017
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0551 – C8-0345/2016 – 2016/0264(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0551),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 338. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0345/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentésére (A8-0247/2017),

(1)  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

(2)  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

(3)  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  A felelős, bizonyítékokra épülő politikák gerincét statisztikai adatok és mutatók alkotják. Az állampolgárok szükségleteire való reagálás és a felelős döntéshozatal érdekében az uniós, tagállami és regionális politikák létrehozása, elemzése és kiigazítása céljából a politikai döntéshozóknak feltétlenül rendelkezniük kell időszerű, összehasonlítható és pontos információkkal.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Európa 2020 stratégia21 és a gazdaságirányítás erősítésének kontextusában a társadalomstatisztikai mutatók fontos szerepet játszanak abban, hogy az Unió kulcsfontosságú prioritásai számára a növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés, a szegénység és a társadalmi kirekesztés csökkentése, a készségek és mobilitás erősítése, valamint a digitális gazdaság területein információ és támogatás álljon rendelkezésre. A társadalomstatisztikai mutatóknak különösen szilárd alapot kell biztosítaniuk az Unió által a prioritások kezelése céljából bevezetett szakpolitikák fejlesztésére és nyomon követésére.

(1)  Az Európa 2020 stratégia21 és a gazdaságirányítás erősítésének kontextusában a társadalomstatisztikai mutatók fontos szerepet játszanak abban, hogy az Unió kulcsfontosságú prioritásai számára az inkluzív és fenntartható növekedés elősegítése és a munkahelyteremtés, a társadalmi kohézió, a szegénység, az egyenlőtlenségek és a társadalmi kirekesztés csökkentése, a fogyatékossággal élők befogadása, a nemek közötti egyenlőség, a készségek és mobilitás erősítése, valamint a digitális gazdaság területein információ és támogatás álljon rendelkezésre. A társadalomstatisztikai mutatóknak különösen szilárd alapot kell biztosítaniuk az Unió és a tagállamok által a prioritások kezelése céljából bevezetett szakpolitikák fejlesztésére és nyomon követésére.

__________________

__________________

21 A Bizottság közleménye – Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, 2010. március 3-i COM(2010)2020.

21 A Bizottság közleménye – Európa 2020 – az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája, 2010. március 3-i COM(2010)2020.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A gazdasági és társadalmi célok helyes egyensúlya az európai szemeszteren belül, amelyet jó minőségű statisztikai adatok támasztanak alá mindkét tárgykörben, különösen fontos a gazdasági és monetáris unió fenntarthatósága és legitimitása szempontjából. Az európai szemeszteren belül ezért jobban előtérbe kerültek a szociális és foglalkoztatási célok, a szociális és foglalkoztatási kihívásokat értékelő, valamint a szakpolitikai reformokat bevált módszerek alapján elősegítő országjelentésekkel és országspecifikus ajánlásokkal együtt. E célból a társadalomstatisztikának kiemelkedő szerepe van, és alapvető fontosságú a szociális mutatók időszerűségének javítása annak érdekében, hogy kellő időben rendelkezésre álljanak a vonatkozó szakpolitikai keretek, többek között az európai szemeszter számára.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Az európai társadalomstatisztikák kialakításakor kellőképpen figyelembe kell venni az EUMSZ 10. cikkét. Ezért alapvető fontosságú biztosítani a jó minőségű, nemek és kor szerinti bontásban történő adatgyűjtést – a 74 éves kor feletti személyek esetében is – a nem- és korspecifikus kérdések azonosítása érdekében, ezáltal szilárd tényszerű alapot biztosítva a nemek közötti egyenlőség terén, valamint a nem és kor alapján történő megkülönböztetés elleni küzdelem terén elért előrelépések értékeléséhez. E tekintetben kellő figyelmet kell fordítani különösen a „Nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos statisztikák kidolgozása: gyakorlati útmutató” című referencia-kézikönyvre, melyet az ENSZ EGB nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos statisztikákra vonatkozó, statisztikusoknak szóló képzéssel foglalkozó munkacsoportja különböző szakértők közreműködésével készített1a.

 

__________________

 

1ahttp://www.unece.org/fileadmin/DAM/stats/publications/Developing_Gender_Statistics.pdf

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

1 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  A bruttó hazai termék (GDP) alapvető makrogazdasági mutató, amely az összesített gazdasági tevékenységet mutatja. Elengedhetetlen azonban, hogy a GDP-t a háztartások szempontjait érvényesítő, szilárd mutatók egészítsék ki, amelyek középpontjában az állampolgárok helyzete áll, és amelyek az anyagi életfeltételek és az egyenlőtlenségek eloszlását írják le, valamint jobban megvizsgálják az életminőség többféle dimenzióját. E rendeletnek ezért rendelkeznie kell az említett területek gazdag és folyamatosan változó statisztikáiról.

Indokolás

A politika és a média nagy figyelmet fordít a GDP-re, amely fontos mutató. A statisztikáknak azonban figyelmet kell fordítaniuk az állampolgárok életkörülményeire, az egyenlőtlenségekre, az életminőségre és a jólétre is, amint azt az EUMSZ az EU egyik célkitűzéseként meghatározza. Az állampolgárok jobb életminőségét célzó szakpolitikák támogatása céljából ezeken a területeken meg kell erősíteni az adatokat.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

1 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1d)  A „GDP-n túl” elnevezésű kezdeményezéssel1a összhangban meg kell haladni a GDP-hez hasonló gazdasági mutatókat olyan magas szintű, más szempontokat, elsősorban a haladás társadalmi szempontjait tükröző mutatók kidolgozásával, mint például az életminőség (beleértve a munka és a magánélet közötti egyensúlyt), a befogadás, a jóllét és a társadalmi kohézió, hangsúlyozva a vonatkozó adatok lebonthatóságának fontosságát, például a nemekkel kapcsolatos kérdések azonosítása érdekében.

 

__________________

 

1ahttp://ec.europa.eu/environment/beyond_gdp/background_en.html

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

1 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1e)  Az európai statisztikák fejlesztése, előállítása és terjesztése a szakmai függetlenség, pártatlanság, objektivitás, megbízhatóság és költséghatékonyság statisztikai elveinek megfelelően történik.

Indokolás

Ezek az uniós statisztikai adatok előállításának és terjesztésének legfontosabb alapelvei, a 223/2009/EK rendeletben felsoroltak szerint.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

1 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1f)  Az európai statisztikai rendszer (ESR), tehát a Bizottság (Eurostat), a nemzeti statisztikai hivatalok és a hivatalos európai statisztikák kifejlesztéséért, előállításáért, közzétételéért és terjesztéséért felelős más nemzeti hatóságok közötti partnerség célja a releváns, pártatlan, megbízható, időszerű és összehasonlítható statisztikai adatok uniós szintű biztosítása.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

1 g preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1g)  Az európai társadalomstatisztikákat az egyenlő lehetőségek alapján kell biztosítani a felhasználók összes típusa számára: politikai döntéshozók, közigazgatási szervek, kutatók, szakszervezetek, egyetemi hallgatók és a civil társadalom képviselői, a nem kormányzati szervezeteket (NGO) is ide számítva, amelyeknek ingyenesen és akadálytalanul hozzá kell férniük az adatokhoz a Bizottság (Eurostat) weboldalán található adatbázisokon keresztül. Az ESR kötelezettséget vállal a felhasználók proaktív módon történő bevonására és igényeik készséges kielégítésére.

Indokolás

Ezt az alapelvet a 223/2009/EK rendelet tartalmazza. A gyakorlatban on-line bárki hozzáférhet a Eurostat adatbázisához, amely a Eurostatnál nyilvánosan elérhető, összesített adatok teljes sorát tartalmazza. Ezeket az adatokat többdimenziós táblázatok ismertetik, különféle kiválasztási lehetőségekkel és exportálási formátummal. A kutatók szélesebb körű hozzáférési jogokkal rendelkeznek, különös tekintettel a bizalmas adatokra, a tudományos előrehaladás érdekében végzett elemzések céljából – ezt a hozzáférést az 557/2003/EK rendeletben szereplő szigorú előírások szabályozzák.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

1 h preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1h)  Az európai szemeszter keretében a gazdasági és társadalmi célok jó minőségű statisztikai adatokkal alátámasztott, megfelelő egyensúlyára van szükség, az Unió megbirkózási képességének és kohéziós céljainak javítása, valamint jóléti szintjének megőrzése érdekében.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

1 i preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1i)  E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak be kell tartaniuk Az európai statisztika gyakorlati kódexét.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Erre való tekintettel a társadalomstatisztikai mutatóknak a megkívánt kiváló minőségűeknek kell lenniük, különösen azok erőssége, időszerűsége, helytállósága, a felhasználók újabb kéréseihez való alkalmazkodóképessége, valamint összehasonlíthatósága és hatékonysága tekintetében.

(2)  Ezért kiemelkedő jelentőségű, hogy a szociális mutatók a legkiválóbb minőségűek legyenek, különösen erősségük, pontosságuk, időszerűségük, felhasználhatóságuk és hozzáférhetőségük, helytállóságuk, a felhasználók újabb kéréseihez való hozzáigazíthatóságuk, valamint összehasonlíthatóságuk, koherenciájuk és hatékonyságuk tekintetében.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A háztartások jövedelme kulcsfontosságú tényező az életszínvonal meghatározásában, és a referencia-költségvetésen alapuló megközelítés a legrészletesebb módszer a társadalom életében való megfelelő részvételhez szükséges minimális szintű erőforrások meghatározásához,, valamint az áruk és szolgáltatások szükséges kosarának meghatározásához. Amennyiben egyértelműen szükség van arra, hogy nemzetközi partnerekkel együttműködve, regionális alapon, kísérleti tanulmányok keretében javítsák a referencia-költségvetési becslésekhez szükséges adatgyűjtést és módszereket, a Bizottságnak (Eurostatnak) pénzügyi támogatást kell nyújtania ezekhez a kísérleti tanulmányokhoz.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  A jövedelmet gyakran használják a háztartások helyzetének értékelésekor. A fogyasztást, a vagyont és az adósságokat – beleértve adott esetben a devizában történő eladósodást – azonban szintén fontos mérni mind a háztartások, mind a makrogazdaság szintjén.

Indokolás

A jövedelem, a fogyasztás és a vagyon, beleértve az adósságot, a háztartások anyagi életkörülményeit jellemzik. Az adósságok, amelyeket néha külföldi pénznemben vesznek fel, a jövedelemhez képest jelentős összeget jelenthetnek a háztartások számára. Ez nem csak a háztartásokra, hanem adott esetben általánosan a gazdaságra is hatással lehet, amint azt az elmúlt időszakban több adósságválság bizonyította.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

2 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2c)  A szegénység sokrétű jelenség, amely nem csak az olyan anyagi életkörülményeket foglalja magában, mint a jövedelem, a fogyasztás, a vagyon vagy az adósság, hanem az egészséget, az oktatást, valamint a szolgáltatásokhoz való hozzáférést és azok igénybevételét is. A szegénységet ezenkívül az embereket körülvevő társadalom összefüggésében is vizsgálni kell. Ezért fontos, hogy a statisztikai adatok gazdag, megbízható, összehasonlítható és szilárd alapot nyújtsanak a különböző lehetséges felhasználókhoz igazított mutatók kidolgozásához.

Indokolás

Lehetővé kell tenni a szegénységgel kapcsolatos számos álláspont kialakítását és elemzés elvégzését, mint például a többdimenziós szegénység vagy a relatív vagy abszolút szegénység. A statisztikának alapot kell biztosítania a különféle megközelítések számára.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

2 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2d)  Fontos a fogyatékosság pontos leírása, különösen az önálló életvitel, a munkaerőpiacon történő megfelelő elhelyezkedés, valamint a társadalmi és munkaerőpiaci beilleszkedés előtti lehetséges akadályok tekintetében. Ezért fontos az érintett népesség megfelelőbb lefedésének biztosítása és az, hogy teljes körűen hozzáférhető felmérések révén teljes mértékben részt vehessenek az adatgyűjtésben.

Indokolás

A felméréseket hozzáférhetővé kell tenni a fogyatékossággal élők számára is, mert ez lehetővé teszi részvételüket.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikákat jelenleg a személyek és háztartások felméréséről, a demográfiai statisztikákról, a nép-és lakásszámlálásról szóló számos jogi aktus, valamint az elsősorban közigazgatási forrásokból gyűjtött statisztikák alapján gyűjtik. Egyes adatok üzleti felmérések eredményei. Az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás ellenére tovább kell integrálni a személyek és háztartások tekintetében végzett felméréseken alapuló statisztikai adatok gyűjtését.

(3)  A személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikákat jelenleg a személyek és háztartások felméréséről, a demográfiai statisztikákról, a nép-és lakásszámlálásról szóló számos jogi aktus, valamint az elsősorban közigazgatási forrásokból gyűjtött statisztikák alapján gyűjtik. Egyes adatok üzleti felmérések eredményei. A kutatással foglalkozó felhasználók kiemelték, hogy problémák vannak az adatok időszerűségével és minőségével, többek között összehasonlíthatóságukkal. Az utóbbi években bekövetkezett jelentős javulás ellenére tovább kell integrálni és észszerűsíteni, valamint átfogóbbá kell tenni a személyek és háztartások tekintetében végzett felméréseken alapuló statisztikai adatok gyűjtését Unió-szerte. A kutatást és politikai döntéshozatalt segítő, megbízható adatok érdekében többet kell fordítani a jó minőségű, pontosabb és átfogóbb adatok gyűjtésére ahelyett, hogy csökkentenék ezeket a ráfordításokat, mivel a megbízható adatok a felelős politikai döntéshozatal egyik előfeltételét alkotják.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A technológiai fejlődésnek köszönhetően jelentősen bővült a statisztikai célú közigazgatási források használatának lehetősége. Aktívan elő kell mozdítani a közigazgatási források használatát a társadalomstatisztikák területén, de eközben biztosítani kell e statisztikák minőségét, pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát is.

(4)  Az adatok minőségének és hatékonyságának javítása érdekében elő kell mozdítani a közigazgatási nyilvántartások lehető legnagyobb mértékű használatát. A gyors technológiai fejlődésnek köszönhetően már jelentősen bővült a statisztikai célú közigazgatási források használatának lehetősége. Továbbra is aktívan elő kell mozdítani a közigazgatási források használatát a társadalomstatisztikák területén, de eközben biztosítani kell e statisztikák minőségét, pontosságát, időszerűségét és összehasonlíthatóságát is. Szintén fenn kell tartani más, személyekhez vagy releváns témákhoz adaptált eszközöket is, amelyekhez a közigazgatási nyilvántartásokon keresztül nem lehet hozzáférni, a személyes adatok védelméhez való jog megőrzése mellett.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  2011-ben az európai statisztikai rendszer (ESR) Wiesbadenben elfogadta a háztartások és társadalomstatisztikák új koncepciós tervéről szóló memorandumát. Véleménye szerint a személyekkel és háztartásokkal kapcsolatos adatokat szolgáltató európai felméréseket ésszerűsíteni kell, és további, kevésbé gyakori mikroadat-gyűjtést kell alkalmazni az említett társadalmi alapfelmérések kiegészítésére. Emellett könnyebb hozzáférést kell biztosítani a közigazgatási adatokhoz, és nemzeti és uniós szinten egyaránt fejleszteni kell a meglévő adatforrások újbóli használatát, valamint az új adatforrásokhoz való hozzáférést.

(6)  2011-ben az európai statisztikai rendszer (ESR) Wiesbadenben elfogadta a háztartások és társadalomstatisztikák új koncepciós tervéről szóló memorandumát. Véleménye szerint a személyekkel és háztartásokkal kapcsolatos adatokat szolgáltató európai felméréseket észszerűsíteni kell, és további, kevésbé gyakori mikroadat-gyűjtést kell alkalmazni az említett társadalmi alapfelmérések kiegészítésére. Emellett könnyebb hozzáférést kell biztosítani a közigazgatási adatokhoz, felhasználóbarátabbá kell tenni az Eurostat weboldalát, és nemzeti és uniós szinten egyaránt fejleszteni kell a meglévő adatforrások újbóli használatát, valamint az új adatforrásokhoz való hozzáférést az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a megfelelően. Kiemelkedően fontos, hogy a társadalmi felmérések adaptálása és korszerűsítése során kellően figyelembe vegyék az összes érdekelt fél véleményét, ide számítva a politikai és a tudományos világ felhasználóit, az adatok előállítóit, a civil társadalmat és az érdekcsoportokat is.

 

___________

 

1a  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  E rendeletnek különösen ösztönöznie kell a Bizottság (Eurostat), a nemzeti bankok és a statisztikai tanácsadó bizottság közötti együttműködés megerősítését és megszilárdítását. A rendeletnek továbbá rendelkeznie kell a nemzeti statisztikai hivatalok fokozottabb integrációjáról, és biztosítania kell, hogy a tagállamok betartsák Az európai statisztika gyakorlati kódexét.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A fenti folyamatot fokozatosan egyszerűsíteni kell és a statisztikai jogalkotást ezen a területen korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a kiváló minőségű mutatók integráltabban, rugalmasabban és hatékonyabban jöhessenek létre. Ugyanakkor kellő figyelmet kell fordítani a felhasználók igényeire, a válaszadókra rakódó terhekre, a tagállamok erőforrásaira, az alkalmazott módszerek pontosságára, a statisztikai adatok előállításának technikai megvalósíthatóságára, arra, hogy mennyi időn belül állnak ezek az adatok rendelkezésre, valamint az eredmények megbízhatóságára.

(7)  A fenti folyamatot fokozatosan egyszerűsíteni kell és a statisztikai jogalkotást ezen a területen korszerűsíteni kell annak érdekében, hogy a minőségű szociális mutatók integráltabb, adaptálhatóbb, rugalmasabb, hatékonyabb és gyorsabb módon jöhessenek létre azért, hogy lépést lehessen tartani a társadalomban zajló változásokkal. Ugyanakkor, miközben semmiképpen sem szabad rontani a minőséget, a hatékonyságot vagy az időszerűséget, kellő figyelmet kell fordítani a felhasználók igényeire, a válaszadók szükségleteinek tiszteletben tartására, a tagállamok képességeire és erőforrásaira, az alkalmazott módszerek megbízhatóságára és pontosságára, a statisztikai adatok előállításának technikai megvalósíthatóságára, arra, hogy mennyi időn belül állnak ezek az adatok rendelkezésre, valamint az eredmények megbízhatóságára.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  Az egyéni szintű statisztikai alapú adatokról szóló jelenlegi uniós szabályozás elfogadására bizonyos, az elfogadás idején fennálló szakpolitikai szükségletekre történő válaszként került sor. A társadalmi területet azonban új és gyorsan változó viszonyok jellemzik. Új társadalmi körülmények és jelenségek alakulnak ki, ami szükségessé teszi a jelenleg hatályos jogi keret naprakésszé tételét uniós szinten. Ezért e rendeletnek gazdag statisztikai alapról kell gondoskodnia, amely megfelelően lefedi és tükrözi a jelenlegi szükségleteket, emellett lehetővé teszi olyan statisztikai adatok kifejlesztését és előállítását, amelyek megfelelnek a politikai döntéshozók, a felhasználók és általánosságban a nyilvánosság leendő igényeinek, figyelembe véve a nemzetközi szintű statisztikai összehasonlíthatóságot. A rendelet jogi felépítésének nagyfokú rugalmasságot kell biztosítania különösen a személyekkel és háztartásokkal kapcsolatos statisztikák terén való további fejlődéshez. Szintén alapvető fontosságú, hogy az adatgyűjtés lépést tartson a technológiai változásokkal.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A mintavétel alapján készülő európai statisztikai adatok referenciakeretének fokozottabb egyszerűsítése és racionalizálása érdekében, a személyekre és háztartásokra vonatkozó jelenlegi európai statisztikai adatokat egyetlen keretbe kell foglalni. Ez garantálná azt, hogy a mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikai adatok, így a munkaerőpiacról, a jövedelmekről és életkörülményekről, az egészségről, oktatásról és képzésről, valamint az információs és kommunikációs technológiák használatáról szóló adatok gyűjtését egységes, koherens és koordinált módon végezzék.

(9)  A mintavétel alapján készülő európai statisztikai adatok referenciakeretének fokozottabb egyszerűsítése és racionalizálása érdekében, a személyekre és háztartásokra vonatkozó jelenlegi európai statisztikai adatokról szóló jogi rendelkezéseket egyetlen keretbe kell foglalni. Ez garantálná azt, hogy az európai társadalomstatisztikai mintavételt, így a munkaerőről, a jövedelmekről és életkörülményekről, az időfelhasználásról, a fogyasztásról, az egészségügyi állapotról, a státuszról, az oktatásról és képzésről, az egész életen át tartó tanulásban való részvételről, valamint az információs és kommunikációs technológiák használatáról szóló adatok gyűjtését egységesebb, koherensebb és koordináltabb módon végezzék. A jobb politikai döntéshozatal céljából ennek biztosítania kell a munkanélküliséggel, különösen a fiatalok munkanélküliségével, az új foglalkoztatási tendenciákkal – különösen a digitális gazdaság összefüggésében –, a szegénységgel, beleértve a gyermekszegénységet, a társadalmi kirekesztéssel, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, az ikt-hoz való hozzáféréssel, a készségfejlesztéssel és oktatási tevékenységekben való részvétellel, a fogyasztási kiadásokkal és a vásárlóerővel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  E rendelet célkitűzéseinek megfelelően és az adatsorok és a szociális mutatók minőségének javítása érdekében a Bizottságnak el kell fogadnia a társadalomstatisztikai adatok minőségének, többek között összehasonlíthatóságának javítását célzó megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok végrehajtására vonatkozó intézkedéseket az adatgyűjtés korszerűsítése és a felhasználók új igényeinek költséghatékony és készséges kielégítése során. A tagállamoknak együtt kell működniük az említett megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok tekintetében, és a Bizottságnak módjában kell állnia, hogy pénzügyi támogatást nyújtson ezek végrehajtásához.

Indokolás

A megvalósíthatósági és egyéb kísérleti tanulmányokat a 13. cikk szerint kell végrehajtani ezen jogszabályi kereteknek a módszerek és a tartalom szempontjából történő jelentős módosítása előtt.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

9 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9b)  A munkaerő, a bevételek és az életkörülmények tárgykörében a felhasználói szükségletekhez és az új elvárásokhoz való alkalmazkodás céljából az adatok gyűjthetők eseti tárgyakban, adott időpontban, hogy az állandóan gyűjtött változókat kiegészítő változókkal egészíthessék ki, ezzel rávilágítva a munkaerőpiac, a bevételek és az életkörülmények korábban még fel nem tárt vonatkozásaira. Indokolt esetekben ezek az adatok a jelen rendeletben nem szereplő tárgykörökre is kiterjedhetnek.

Indokolás

Lásd a 4. cikket. A felmerülő szükségletekhez való alkalmazkodás céljából szükség van bizonyos mértékű adaptálhatóságra és rugalmasságra.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

9 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9c)  Az összehangolt változók legfontosabb sorát minden egyes tárgykörben gyűjteni kell, a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére álló adatok jobb kihasználása és terjesztése céljából, és különösen az adatok összevethetőségének és több szakterületet érintő elemzésének előfeltételeként. Ez hozzájárul az adatsorok elemezhetőségének növeléséhez, modellezési technikák alkalmazásával és méretgazdaságosság elérésével.

Indokolás

A legfontosabb összehangolt változók sorának beillesztése lehetővé teszi, hogy a felhasználók kidolgozzanak több területre vonatkozó felméréseket. Ez további költségek nélkül is jelentősen megnöveli az elemzési lehetőségeket.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

9 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9d)  Kísérleti tanulmányok keretében módszertani vizsgálatot kell végezni arra vonatkozóan, hogy kikre nem terjednek ki a jelen rendeletben meghatározott felmérések. E vizsgálatot javaslatoknak kell követniük a felmérésekbeli alulreprezentáltság és a felmérésekből való kimaradás – ahol lehetséges – kiigazítására és adaptálására vonatkozóan, és ez fontos anyag lenne a fenntartható fejlesztési célokhoz és a 2030-ig szóló menetrendhez.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

9 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9e)  Mivel a felmérésekben nagyon nehezen lehet adott részpopulációkat elérni, és ezek a részpopulációk időnként kiszolgáltatottabbak, mint az átfogó populáció, vagy más egyedi jellemzőik vannak, törekedni kell ezeknek a részpopulációknak a jobb lefedésére olyan módszertani vizsgálatok révén, melyek célja a felmérések hatókörének kiigazítására és adaptálására vonatkozó javaslatok kidolgozása. Eközben a tagállamoknak be kell számolniuk arról, hogy a felmérések milyen mértékben nem terjednek ki azokra a személyekre, akik nem magánháztartásokban élnek, ilyenek például az ápolási otthonokban élők vagy a hajléktalanok.

Indokolás

Az adatoknak reprezentatív mintákra kell épülniük, ám vannak nehezen elérhető részpopulációk (pl. a hajléktalanok), akik valójában nem szerepelnek a felmérésekben, és ez valószínűleg hatást gyakorol a (pl. a szegénységről) előállított statisztikai adatokra. Le kell folytatni módszertani vizsgálatokat és meg kell osztani a bevált gyakorlatokat az ESR-en belül és szélesebb körben, az ENSZ statisztikai rendszerén belül, hogy hosszú távon leküzdhessük ezeket az akadályokat.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az időfelhasználás és a fogyasztás tárgykörébe tartozó adatgyűjtéseket jelenleg sok tagállam önkéntes alapon, kölcsönösen elfogadott általános iránymutatások alapján végzi. A fenti két tárgykört korszerűsíteni kell, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az új technológiai eredmények előnyeit. A fenti két terület adatgyűjtéseit e rendelettel összhangban kell megszervezni, hogy lehetőség nyíljon és alkalmat teremtsünk a további előrelépésre a jövőben, olyan adatokat biztosítva, amelyek aktuálisabbak, helytállóbbak, és amelyeket hatékonyabban állítanak elő. Addig a tagállamoknak nem szükséges módosítaniuk jelenlegi megközelítéseiken.

(10)  Az időfelhasználás és a fogyasztás tárgykörébe tartozó uniós szintű adatgyűjtéseket jelenleg sok tagállam önkéntes alapon, megállapodás és általános iránymutatások alapján végzi. Az időmérleg-felmérésen alapuló kutatások bizonyították e felmérés alapvető fontosságát, többek között a munkamegosztásban és a gondozási feladatokban érvényesülő nemek közötti egyenlőség értékelésében. A nemek közötti egyenlőség kérdése a háztartások fogyasztásának területén is kulcsfontosságú. A nemek közötti egyenlőség mint az Unió egyik alapelve további indokot jelent az említett két adatgyűjtésnek az európai társadalomstatisztikai adatsorokba történő teljes körű belefoglalására. E két tárgykörből fontos, többcélú adatok nyerhetők az állampolgárok életét érintő uniós politikákhoz. E tárgyköröket korszerűsíteni kell, ideértve az adatgyűjtést is, hogy teljes mértékben ki lehessen használni az új technológiák előnyeit, és hogy uniós szinten teljes mértékben hozzáférhetővé váljanak annak érdekében, hogy szilárd statisztikai alapot nyújtsanak a politikai döntéshozatalhoz. A fenti két tárgykörben folytatandó adatgyűjtést e rendelettel összhangban kell megszervezni, hogy lehetőség és alkalom nyíljon a jövőbeli további előrelépésre, olyan adatokat biztosítva, amelyek időszerűbbek, összehasonlíthatóbbak, helytállóbbak, és amelyeket hatékonyabban állítanak elő. Ahol lehetséges, uniós pénzügyi támogatást kell biztosítani ezeknek az adatgyűjtéseknek a korszerűsítéséhez és végrehajtásához. Addig viszont fent lehet tartani a tagállamok jelenlegi megközelítési módjait, de adaptálni kell őket az időközben jelentkező új fejleményekhez és politikai szükségletekhez, uniós szinten is, és a jobb összehasonlíthatóság felé kell konvergálniuk.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A statisztikákat nem lehet a jövőben csupán a szakpolitikai döntéshozatal célját szolgáló számos információs forrás közül egynek tekinteni, hanem azok központi szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban. A bizonyíték-alapú döntéshozatal a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet25 értelmében a statisztikákkal szemben az általuk szolgálni kívánt céloknak megfelelő magas minőségi követelmények teljesítését írja elő.

(12)  A társadalomstatisztikák központi szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban, különös tekintettel a polgárok társadalmi-gazdasági körülményeinek, életkörülményeinek és jóllétének javítására irányuló politikák esetében a megkülönböztetésmentesség és a nemek közötti egyenlőség biztosítása révén. A statisztikákat nem lehet a jövőben csupán a szakpolitikai döntéshozatal célját szolgáló számos információs forrás közül egynek tekinteni, hanem azok központi szerepet játszanak a döntéshozatali folyamatban. A bizonyíték-alapú döntéshozatal a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet25 értelmében a statisztikákkal szemben az általuk szolgálni kívánt céloknak megfelelő, magas minőségi követelmények teljesítését írja elő. A statisztikai adatok nélkülözhetetlenek a polgárok életkörülményei és jólléte, a gazdaság és a környezet fejlődésének leírásához és felméréséhez. A megbízható adatok rendkívül fontosak, mert védőbástyát jelentenek a meghamisított és alternatív tényekkel, valamint az álhírekkel szemben.

__________________

__________________

25 Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

25 Az Európai Parlament és a Tanács 223/2009/EK rendelete (2009. március 11.) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A háztartások anyagi jólétét meghatározó három dimenzió a jövedelem, a fogyasztás és a vagyon. Fontos törekedni arra, hogy ezek a dimenziók, egyenkénti megoszlásuk, valamint a háztartások közötti együttes megoszlásuk a meglévő adatforrásokban mindenütt jobban le legyen írva, figyelembe véve azt, hogy több adatforrás létezik és törekedve együttes használatuk megerősítésére. Ezért e rendeletben szerepeltetni kell és meg kell erősíteni a fogyasztás tárgykörét, és az említett három dimenzió közötti kapcsolatokat.

Indokolás

Több olyan adatforrás létezik, amelyek egyenként leírják a jövedelem, a fogyasztás vagy a vagyon dimenzióját. Azonban szükség van rá, hogy ezeket a dimenziókat együttesen vegyék figyelembe a háztartások szintjén. Ezért a fogyasztás tárgykörét be kell illeszteni a jogszabályi keretbe, és a jövedelem, a fogyasztás és a vagyon tárgykörök közötti szinergiát fejleszteni kell a meglévő adatgyűjtések megkettőzése nélkül. (Mivel a vagyon az EKB által végzett felmérés tárgyát képezi, nem indokolt e rendelet útján szabályozni.)

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A 223/2009/EK rendelet referenciakeretet biztosít az európai statisztikákhoz és előírja, hogy a tagállamok tartsák be a rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségi jelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR-bizottság) a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban egy ESR szabványt fogadott el a minőségi jelentések szerkezetére. E rendelet alapján ennek hozzá kell járulnia a minőségi jelentések harmonizálásához.

(14)  Az eredmények jó minőségének garantálása érdekében az európai társadalomstatisztikákat átfogó és harmonizált megközelítés alapján (egységes standardokkal) kell kifejleszteni, előállítani és terjeszteni; ennek nem csupán összhangban kell állnia, hanem meg is kell haladnia a Bizottság politikai prioritásait, amelyek szintén az ESR 2020 utánra szóló távlati tervén1a alapulnak, az Unió további integrációs folyamatát erősítő szakpolitikák támogatása érdekében. E célból a 223/2009/EK rendelet referenciakeretet biztosít az európai statisztikákhoz, és előírja, hogy a tagállamok tartsák be a rendeletben meghatározott statisztikai elveket és minőségi kritériumokat. A minőségi jelentések alapvető fontosságúak az európai statisztikák vizsgálata, javítása és kommunikációja szempontjából. Az európai statisztikai rendszer bizottsága (ESR-bizottság) a 223/2009/EK rendelet 12. cikkével összhangban egy ESR-szabványt fogadott el a minőségi jelentések szerkezetére. Ezenkívül az ESR 2014-ben közzétette az európai statisztikai rendszer 2020-ig szóló távlati tervét, „Az európai statisztika jövőjének felépítése”1bcímű dokumentumot, irányadó keretként az ESR 2020-ig történő fejlesztéséhez. Mindezek alapján a tagállamoknak jelentést kell készíteniük a Bizottság (Eurostat) számára a továbbított adatok minőségéről, az adatgyűjtés módszertanának ismertetésével és a helytállóság, a pontosság, a megbízhatóság, az időszerűség és időbeli pontosság, a koherencia és összehasonlíthatóság, a hozzáférhetőség és az egyértelműség követelményeinek alkalmazásával. A Bizottságnak (Eurostat) értékelnie kell a továbbított adatok minőségét, és jelentéseket kell készítenie és közzétennie az európai statisztikák minőségéről. E rendelet alapján ennek hozzá kell járulnia a minőségi jelentések harmonizálásához.

 

__________________

 

1a http://ec.europa.eu/eurostat/documents/42577/6906243/ESS+vision+2020+brochure/4baffcaa-9469-4372-b1ea-40784ca1db62

 

1b http://ec.europa.eu/eurostat/documents/42577/6906243/ESS+vision+2020+brochure/4baffcaa-9469-4372-b1ea-40784ca1db62

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  E rendelet biztosítja a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 7. és 8. cikkében előírtak szerint. A rendelet biztosítja továbbá az egyének védelmét a személyes adatok feldolgozása tekintetében, és az európai statisztikák tekintetében meghatározza a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben lefektetett szabályokat1a.

 

___________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok, így a bizalmas adatok továbbításáról is. Az e rendelet szerint hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell a bizalmas adatok védelmét, és azt, hogy ne kerülhessen sor az adatok meg nem engedett közzététel nyilvánosságra hozatalára vagy nem statisztikai célú felhasználására az európai statisztikák előállítása és közzététele során.

(15)  A 223/2009/EK rendelet szabályokat tartalmaz a tagállamokból származó adatok, így a bizalmas adatok továbbításáról is. Az e rendelet szerint hozott intézkedéseknek biztosítaniuk kell a bizalmas adatok védelmét, és azt, hogy ne kerülhessen sor az adatok meg nem engedett nyilvánosságra hozatalára vagy nem statisztikai célú felhasználására az európai statisztikák előállítása és közzététele során, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Statisztikákra nemzeti és regionális szinten egyaránt szükség van. Az 1059/2003/EK rendelet27 értelmében a Bizottság részére a tagállamok által továbbított minden olyan statisztika esetében, amelyet területi egységek szerint bontani kell, a NUTS nómenklatúrát kell használni. Következésképpen a regionális statisztika összehasonlíthatósága érdekében a területi egységeket a NUTS nómenklatúra szerint kell meghatározni.

(16)  Megbízható statisztikákra nemzeti és regionális szinten egyaránt szükség van.Ahol jobb összehasonlíthatóságra van szükség, ott fontos, hogy az összesített adatokat az összehasonlítható regionális egységek, például a NUTS II szerint is rendelkezésére bocsássák, figyelembe véve ugyanakkor a költségeket, és megfelelő pénzügyi forrásokat biztosítva a tagállamoknak. Az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően a Bizottságnak továbbított, területi egységekre lebontott valamennyi tagállami statisztikának a NUTS-osztályozást kell használnia. Következésképpen a regionális statisztika összehasonlíthatósága érdekében a területi egységeket a NUTS nómenklatúra szerint kell meghatározni. Hosszú távon ezért erőfeszítéseket kell tenni a válaszadók földrajzi helyzete részletesebb meghatározásának elérése érdekében, a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben27a felállított infrastruktúra alapján.

__________________

__________________

27 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

27 Az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).

 

27a Az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve (2007. március 14.) az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról (HL L 108., 2007.4.25., 1. o.).

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  Annak érdekében, hogy képesek legyünk kiváló minőségű és összehasonlítható adatokat előállítani a NUTS 2 szintjén, és hogy hosszabb távon leküzdhessük a földrajzi helyzet meghatározásával kapcsolatos módszertani nehézségeket, ilyen irányú megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteni, és meg kell határozni az e rendelet, valamint a népességgel és a lakhatással kapcsolatos népszámlálások fejleményei közötti kapcsolatokat. E célra a Bizottságnak (Eurostatnak) megfelelő pénzügyi forrásokat kell nyújtania.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A gazdasági, társadalmi és műszaki változások figyelembevétele érdekében a jogi aktusok elfogadására irányuló jogkört az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a Bizottságra kell átruházni az I. mellékletben meghatározott részletes témák tekintetében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy a jelen rendelet hatálya alá tartozó adatgyűjtések vonatkozásában a IV. mellékletben meghatározott gyakorisággal összhangban nyolc éves időszakra szóló gördülő tervet fogadjon el, vagy a meglévő gördülő tervet módosítsa. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten is, és hogy ezeket a konzultációkat a jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban lefektetett elveknek megfelelően folytassa le. Különösen az egyenlő részvételt kell biztosítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében, az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egy időben kapjon meg minden dokumentumot, és szakértőik módszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(17)  A gazdasági, társadalmi és műszaki változások figyelembevétele érdekében a jogi aktusok elfogadására irányuló jogkört az Európai Unió működéséről szóló szerződés értelmében a Bizottságra kell átruházni az Ib–Ig. mellékletben meghatározott részletes témák, nevezetesen a változók száma, címe és leírása, a statisztikai népességek pontos jellemzői, a megfigyelési egységek és a válaszadók, a referencia-időszakok és időpontok, valamint a tagállamokra vonatkozó bizonyos eltérések és engedélyek tekintetében. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra is, hogy a jelen rendelet hatálya alá tartozó adatgyűjtések vonatkozásában a IV. mellékletben meghatározott gyakorisággal és az európai statisztikai programmal összhangban nyolc éves időszakra szóló gördülő tervet fogadjon el, vagy a meglévő gördülő tervet módosítsa. Kiemelten fontos, hogy a Bizottság megfelelő konzultációkat folytasson az előkészítő munka során, többek között szakértői szinten is, és hogy ezeket a konzultációkat a jobb jogalkotásról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban1a lefektetett elveknek megfelelően folytassa le. Különösen az egyenlő részvételt kell biztosítani a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében, az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egy időben kapjon meg minden dokumentumot, és szakértőik módszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

 

____________________

 

1a. HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Annak érdekében, hogy egységes feltételek biztosítsanak e rendelet végrehajtásához, a végrehajtási jogköröket a Bizottságra kell ruházni a különleges adatsorok technikai előírásai, a technikai részleteket tekintetében, ha azok több adatsorral közösek, a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti információcsere és információ-megosztás megkönnyítéséhez szükséges technikai standardok, a mintavételi keretek tekintetében, adott esetben azok minimális követelményeinek meghatározásával, a minőségi jelentések módozatai és tartalma, valamint bármilyen eltérés tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni28.

(18)  Annak érdekében, hogy egységes feltételek biztosítsanak e rendelet végrehajtásához, a végrehajtási jogköröket a Bizottságra kell ruházni a különleges adatsorok technikai előírásai, a technikai részleteket tekintetében, ha azok több adatsorral közösek, a Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti információcsere és információ-megosztás megkönnyítéséhez szükséges technikai standardok, a mintavételi keretek tekintetében, adott esetben azok minimális követelményeinek meghatározásával, a minőségi jelentések módozatai és formátuma tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek megfelelően kell gyakorolni28.

__________________

__________________

28 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

28 Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  E rendelet végrehajtása főbb szempontokból a nemzeti statisztikai rendszerekhez való alkalmazkodást követelhetné meg, ezért a Bizottság eltéréseket engedélyezhet a tagállamok részére.

(19)  E rendelet végrehajtása főbb szempontokból a nemzeti statisztikai rendszerekhez való alkalmazkodást követelhetné meg, ezért korlátozott eltéréseket kell engedélyezni a tagállamok részére. Adott esetben támogatás formájában uniós pénzügyi hozzájárulást kell nyújtani a tagállamoknak, különösen kapacitásépítési célokra, valamint a megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok támogatására, az Európai Parlament és a Tanács 966/2012 (EU, Euratom) rendeletével összhangban1a.

 

______________

 

1aAz Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Az Európai Unió és a Tanács 95/46/EK irányelvét29 és az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletét30 kell alkalmazni az e Rendelet tárgyát képező statisztikai adatokra. Különösen azokat a statisztikai adatokat kell jelentős közérdek miatt feldolgozott adatoknak tekinteni, amelyekre az uniós és nemzeti fellépések és stratégiák közegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság terén történő kialakítása és nyomon követése érdekében van szükség.

(20)  A 95/46/EK irányelvet és az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendeletét30 kell alkalmazni az e Rendelet tárgyát képező statisztikai adatokra. Különösen azokat a statisztikai adatokat kell jelentős közérdek miatt feldolgozott adatoknak tekinteni, amelyekre az uniós és nemzeti fellépések és stratégiák közegészségügy, valamint a munkahelyi egészség és biztonság terén történő kialakítása és nyomon követése érdekében van szükség, a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése szerint.

__________________

__________________

29 Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

 

30 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

30 Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)  Az EUMSZ 338. cikkének (2) bekezdésében megállapított elvekkel összhangban elkészített európai statisztikák koherenciájának és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében meg kell erősíteni a hatóságok közötti együttműködést az európai statisztikai rendszer (ESR) keretében. Az e rendeletben meghatározottakon túlmenően a többi uniós szerv, valamint a tudományos közösség is végez adatgyűjtést. Ezért a szinergiák kihasználása érdekében meg kell erősíteni az együttműködést e szereplők és az ESR-ben részt vevők között.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

20 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20b)  Kötelezővé kell tenni a személyes adatok kezelésének bejelentését a felügyeleti szervek számára, amennyiben az adatkezelési műveletek során új technológiákat alkalmaznak, illetve amelyek új fajtájúak, és amelyek esetében az adatkezelő még nem végezte el az adatvédelmi hatásvizsgálatot, vagy amelyek esetében az adatvédelmi hatásvizsgálat az első adatkezelés óta eltelt időre tekintettel vált szükségessé.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

20 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20c)  Az új adatforrásokból származó adatok – például a mobiltelefonos adatbázisokból nyert helymeghatározó adatok – felhasználása esetén az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve1a alkalmazandó.

 

_____________

 

1a  Az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 12-i 2002/58/EK irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

Indokolás

Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (HL L 201,31., 2002.7.31., 2009. o.), amelyet a 2009/136/EK irányelvvel módosítottak.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  E rendelet célját, nevezetesen a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozását egyedi szinten, mintákból gyűjtött adatok alapján a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni; ezt a célt – a harmonizáció és összehasonlítás okán – uniós szinten jobban meg tudják valósítani. Ezért az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően az Európai Unió intézkedéseket hozhat. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(21)  Mivel e rendelet célját, nevezetesen a személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozását egyedi szinten, mintákból gyűjtött adatok alapján a tagállamok nem tudják megfelelően teljesíteni, amely célt a harmonizáció, az adatminőség és az összehasonlítás miatt uniós szinten jobban meg lehet valósítani, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően intézkedéseket hozhat. Az egységes, magas színvonalú módon összegyűjtött adatok fontos hozzáadott értékről gondoskodnak a politikai döntéshozáshoz az Unió és a tagállamok szintjén. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

Indokolás

Amint korábban már említettük, a magas színvonalú és különösen jól összehasonlítható statisztikai adatok kiemelkedően fontosak a tényekre épülő politikai döntéshozáshoz.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

22 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(22)  A mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikáknak és az adatgyűjtési folyamatnak hatékonyabbá és helytállóbbá kell válniuk. Hosszú távra biztosítani kell az adatok összehasonlíthatóságát és koherenciáját. A személyekre és háztartásokra vonatkozó egyéni szintű, mintákból gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikákat jelenleg számos különálló jogi aktus szabályozza, amelyeket e rendelettel kell felváltani. Ezért hatályon kívül kell helyezni az Európai Parlament és a Tanács 557/68/EK rendeletét31 és 1177/2003/EK rendeletét32.

(22)  A mintavétel alapján készülő európai társadalomstatisztikáknak és az adatgyűjtési folyamatnak hatékonyabbá és helytállóbbá kell válniuk. Hosszú távra biztosítani kell az adatok összehasonlíthatóságát és koherenciáját. A személyekre és háztartásokra vonatkozó egyéni szintű, mintákból gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikákat jelenleg öt különálló jogi aktus szabályozza, amelyeket e rendelettel kell részben vagy egészben felváltani. A Tanács 557/68/EK rendelete31, valamint az Európai Parlament és a Tanács 1177/2003/EK rendelete32.teljes egészében e rendelet hatálya alá tartoznak, ezért azokat hatályon kívül kell helyezni. Az Európai Parlament és a Tanács 808/2004/EK32a,1338/2008/EK32b és 452/2008/EK32c rendeletei a magánszemélyeken és háztartásokon kívül egyéb statisztikai egységekre, illetve az e rendelet hatályán túlmenően további területekre és témákra is kiterjednek. Bár e rendeletek továbbra is érvényben vannak, azokat módosítani kell annak érdekében, hogy kizárják az alkalmazási körükből azokat a részeket, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó egyénekről és háztartásokról származó adatgyűjtésre vonatkoznak.

__________________

__________________

31 A Tanács 1998. március 9-i 577/98/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről (HL L 77., 1998.3.14., 3. o.).

31 A Tanács 1998. március 9-i 577/98/EK rendelete a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről (HL L 77., 1998.3.14., 3. o.).

32 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és az életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikákról (EU-SILC) (HL L 165., 2003.7.3., 1. o.).

32 Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 16-i 1177/2003/EK rendelete a jövedelmekre és az életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikákról (EU-SILC) (HL L 165., 2003.7.3., 1. o.).

 

32a Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-i 808/2004/EK rendelete az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról (HL L 143., 2004.4.30., 49. o.).

 

32b Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1338/2008/EK rendelete a népegészségre és a munkahelyi egészségre és biztonságra vonatkozó közösségi statisztikáról (HL L 354., 2008.12.31., 70. o.).

 

32c Az Európai Parlament és a Tanács 2008. április 23-i 452/2008/EK rendelete az oktatással és az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos statisztikák előállításáról és kidolgozásáról (HL L 145., 2008.6.4., 227. o.)

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1. cikk

1. cikk

Tárgy

Tárgy

(1)  E rendelet létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, e személyek és háztartások mintáiból egyedi szinten gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikák közös keretét.

(1)  E rendelet az európai statisztikai programmal összhangban létrehozza a személyekre és háztartásokra vonatkozó, e személyek és háztartások mintáiból egyedi szinten gyűjtött adatokon alapuló európai statisztikák közös keretét.

(2)  E rendelet nem alkalmazandó a 763/2008/EK rendeletben33 szereplő nép- és lakásszámlálásokra.

(2)  E rendelet nem alkalmazandó a 763/2008/EK rendeletben33 szereplő nép- és lakásszámlálásokra.

__________________

__________________

33 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.).

33 Az Európai Parlament és a Tanács 2008. július 9-i 763/2008/EK rendelete a nép- és lakásszámlálásról (HL L 218., 2008.8.13., 14. o.).

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2. cikk

2. cikk

Fogalommeghatározások

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

E rendelet alkalmazásában:

 

-a)  „mikroadatok”: nem összesített észrevételek vagy egyedi egységek mért jellemzői;

a)  „előzetesen ellenőrzött adatok vagy mikroadatok”: a tagállamok által kölcsönösen elfogadott, közös hitelesítési szabályok alapján ellenőrzött adatok vagy mikroadatok;

a)  „előzetesen ellenőrzött”: a tagállamok által kölcsönösen elfogadott, közös hitelesítési szabályok alapján ellenőrzött adatok;

b)  „tárgykör”: egy vagy több, meghatározott téma tárgyalása céljából kialakított adatsor;

b)  „tárgykör”: egy vagy több, meghatározott téma tárgyalása céljából kialakított adatsor;

c)  „megfigyelési egység”: olyan azonosítható entitás, amelyről adatok közölhetők;

c)  „megfigyelési egység”: olyan azonosítható entitás, amelyről adatok közölhetők;

d)  „téma”: a megfigyelési egységekről gyűjtendő információk tartalma. Az egyes témák több részletes témát tartalmaznak;

d)  „téma”: a megfigyelési egységekről gyűjtendő információk tartalma. Az egyes témák több részletes témát tartalmaznak;

e)  „közigazgatási nyilvántartás”: valamely nem statisztikai forrás, általában közigazgatási szerv által nem statisztika készítése céljából, hanem saját felhasználásra létrehozott adatok;

e)  „közigazgatási nyilvántartás”: valamely nem statisztikai forrás (általában – de nem mindig – egy közigazgatási szerv) által egyéb nem statisztikai célokból létrehozott adatok;

f)  „eseti tárgy”: olyan téma, amely egy adott időpontban bizonyos felhasználók különös érdeklődésére tart számot, a hagyományos adatsorokban azonban nem szerepel;

f)  „eseti tárgy”: olyan téma, amely egy adott időpontban bizonyos felhasználók különös érdeklődésére tart számot, a hagyományos adatsorokban azonban nem szerepel;

g)  „kiemelt mutató”: olyan, széles körben használt információ, amely uniós politika központi célkitűzésének nyomon követésére szolgál.

g)  „kiemelt mutató”: olyan, széles körben használt információ, amely uniós politika központi célkitűzésének nyomon követésére szolgál;

 

ga)  „metaadatok”: olyan információkat jelöl, amelyek szükségesek a statisztikai adatok használatához és értelmezéséhez, és amelyek strukturált módon leírják az adatokat azáltal, hogy definíciókat és információkat közölnek olyan témákról mint a népesség, tárgyak, változók, módszerek és minőség;

 

gb)  „minőségi jelentés”: olyan jelentés, amely információkat közöl a statisztikai termék vagy folyamat összes minőségi dimenziójáról;

 

gc)  „mintavételi keretek”: azoknak az egységeknek a felsorolása, térképe vagy más meghatározása, amelyek meghatároznak egy népességet, amelyet meg kell számlálni vagy amelyből mintát kell venni.

 

gd)   „magánháztartás”: egyedül élő személy vagy együtt élő személyek csoportja, akik ellátják magukat a létfenntartáshoz szükséges eszközökkel.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. cikk

3. cikk

Adatsorok

Adatsorok

(1)  Az 1. cikk szerinti adatgyűjtést az alábbi tárgykörök szerinti felosztásban kell végezni:

(1)  Az 1. cikk szerinti adatgyűjtést az alábbi tárgykörök szerinti felosztásban kell végezni:

a)  munkaerőpiac,

a)  munkaerő;

b)  jövedelem és életkörülmények,

b)  jövedelem és életkörülmények;

c)  egészség,

c)  egészség;

d)  oktatás és képzés,

d)  oktatás és képzés;

e)  az információs és kommunikációs technológiák használata,

e)  az információs és kommunikációs technológiák használata;

f)  időfelhasználás,

f)  időfelhasználás;

g)  fogyasztás.

g)  fogyasztás.

 

(1a)  Az adatsorok az I. mellékletnek megfelelően minden tárgykör esetében előforduló témákra vonatkoznak.

(2)  Az adatsorok az alább felsorolt és az I. mellékletben részletezett konkrét kérdések mellett olyan témákra vonatkoznak, amelyek minden tárgykör esetében előfordulnak:

(2)  Az összes tárgykör esetében előforduló témák mellett az adatsorok az Ib–Ig. mellékletnek megfelelően az egyes tárgykörökre vonatkozó egyedi témákra is kiterjednek.

a)  a személy és a háztartás jellemzői,

 

b)  munkaerő-piaci részvétel,

 

c)  a foglalkoztatás időtartama és korábbi munkatapasztalat,

 

d)  munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is,

 

e)  iskolázottság és iskolai végzettség,

 

f)  oktatásban és képzésben való részvétel,

 

g)  egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők,

 

h)  jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is,

 

i)  életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, , a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is,

 

j)  életminőség, ideértve a társadalmi részvételt, a kulturális életben való részvételt, és a jóllétet is,

 

k)  időbeosztás, valamint

 

l)  az információs társadalomban való részvétel.

 

(3)  A pontossági követelményeket és az egyes tárgykörök esetében használatos minták jellemzőit a II. illetve a III. melléklet határozza meg.

(3)  A pontossági követelményeket és az egyes tárgykörök esetében használatos minták jellemzőit a II. illetve a III. melléklet határozza meg.

 

(3a)  Az adatokat az érintett részpopuláció leírása érdekében lebontják, és azok adott esetben tükrözik az egyenlőtlenségeket. A tagállamok és a Bizottság (Eurostat) olyan adatokat is gyűjtenek, amelyek lehetővé teszik a NUTS2 szinten érvényes információk levezetését, hogy a költségek figyelembevételével lehetővé tegyék az adatok országok közötti jobb összehasonlíthatóságát.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben felsorolt részletes témák módosítása céljából annak érdekében, hogy azok tükrözzék a releváns műszaki, társadalmi és gazdasági változásokat, és kielégíthessék az új felhasználói igényeket. E felhatalmazás gyakorlásakor a Bizottság gondoskodik arról, hogy:

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el egy megvalósíthatósági tanulmány alapján az Ib–Ig. mellékletben felsorolt részletes témák módosítása céljából annak érdekében, hogy azok tükrözzék a releváns jogalkotási, műszaki, társadalmi, civil társadalmi és gazdasági változásokat, és kielégíthessék az új felhasználói igényeket, az európai statisztikai programnak is megfelelően, az adatszolgáltatókra nehezedő többletterhek elkerülése mellett.

a)  ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra vagy a válaszadókra;

 

b)  felhatalmazáson alapuló jogi aktussal az I. mellékletben felsorolt részletes témáknak tárgykörönként legfeljebb 20 százaléka legyen módosítható. Olyan tárgykörök esetében, amelyek vonatkozásában évközi vagy éves gyakorisággal gyűjtenek adatokat, ezek a módosítások a részletes témák jegyzékének legfeljebb 10 százalékát érinthetik. E százalékos határértéknek négy egymást követő évben érvényben kell maradniuk. A módosítható részletes témák számát a legközelebbi egész számra kell felkerekíteni.

Hacsak kivételes körülmények nem indokolják, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal az Ib–Ig. mellékletben felsorolt részletes témáknak tárgykörönként legfeljebb 20 százaléka módosítható. Olyan tárgykörök esetében, amelyek vonatkozásában évközi vagy éves gyakorisággal gyűjtenek adatokat, ezek a módosítások a részletes témák jegyzékének legfeljebb 10 százalékát érinthetik. E százalékos határértéknek négy egymást követő évben érvényben kell maradniuk. A módosítható részletes témák számát a legközelebbi egész számra kell felkerekíteni.

 

(Az egész rendeletben a „munkaerőpiac” kifejezés helyébe a „munkaerő” kifejezés lép)

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4. cikk

4. cikk

Több évre szóló gördülő terv

Több évre szóló gördülő terv

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el nyolc éves időszakra szóló gördülő terv kialakítása vagy kiigazítása céljából a jelen rendelet hatálya alá tartozó, a IV. mellékletben meghatározott gyakoriságú adatgyűjtések vonatkozásában. A Bizottság gondoskodik arról, hogy ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet vagy -költséget a tagállamokra vagy a válaszadókra.

(1)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 15. cikkel összhangban e rendeletnek egy nyolc éves időszakra szóló gördülő terv kialakításával vagy kiigazításával történő kiegészítése céljából, a jelen rendelet hatálya alá tartozó, a IV. mellékletben meghatározott gyakoriságú adatgyűjtések vonatkozásában, valamint az európai statisztikai programnak megfelelően.

(2)  Ez a többéves gördülő terv meghatározza az alábbiakra vonatkozó adatgyűjtések időtartamát:

(2)  Ez a többéves gördülő terv meghatározza az alábbiakra vonatkozó adatgyűjtések időtartamát:

a)  a tárgykörökhöz rendelt részletes témák,

a)  a tárgykörökhöz rendelt részletes témák,

b)  a IV. mellékletben felsorolt, munkaerőpiac, jövedelem és életkörülmények tárgykörökhöz kapcsolódóan a felhasználók által igényelt eseti témák. Kivételes és indokolt esetekben ezek az adatok kiterjedhetnek az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő részletes témákra is.

b)  a IV. mellékletben felsorolt, munkaerőpiac, jövedelem és életkörülmények tárgykörökhöz kapcsolódóan a felhasználók által igényelt eseti témák. Indokolt esetekben ezek az adatok kiterjedhetnek az Ib–Ig. mellékletben felsoroltaktól eltérő részletes témákra is.

(3)  A tervnek az (1) bekezdés szerinti kiigazításait legkésőbb az egyes adatgyűjtési időszakoknak a tervben meghatározott kezdő időpontját megelőző 24 hónappal lehet megtenni. E kiigazítások célja a terv hatékonyságának, valamint annak biztosítása, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek.

(3)  A tervnek az (1) bekezdés szerinti kiigazításait legkésőbb az egyes adatgyűjtési időszakoknak a tervben meghatározott kezdő időpontját megelőző 24 hónappal lehet megtenni. E kiigazítások célja a terv hatékonyságának, valamint annak biztosítása, hogy az megfeleljen a felhasználói igényeknek.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy az adatgyűjtések hatókörét kiterjesszék a magánháztartásokon túlra, amennyiben a továbbított adatok lehetővé teszik azoknak a megfigyelési egységeknek az azonosítását, amelyek nem tartoznak a magánháztartásokhoz, és amelyek általában az adott tagállamban tartózkodnak.

Indokolás

A tagállamoknak törekedniük kell a magánháztartásokon kívül álló polgárok bevonására. Ez fontos hosszú távú célkitűzés, mivel a statisztika javul, ha az adatgyűjtésekbe sikerül bevonni az ápolási otthonokban élő személyeket – idősek, fogyatékkal élők, krónikus betegek vagy mások – és a hajléktalanokat is.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

5 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

5a. cikk

 

Az adatsorokra vonatkozó előírások

 

A Bizottság a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendeletnek a különböző adatsorok következő részletei pontosításával történő kiegészítése céljából – több adatsornál azonos részletek esetében is –, a vonatkozó részletes témákban feltárt igények kielégítése érdekében:

 

a)  a változók száma, címe és leírása;

 

b)  a statisztikai népességek, megfigyelési egységek és a válaszadók pontos jellemzői;

 

c)  a referencia-időszakok és -időpontok;

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

6. cikk

6. cikk

Az adatsorokra vonatkozó technikai előírások

Az adatsorokra vonatkozó technikai előírások

(1)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az egyes adatsorok alább felsorolt technikai részleteit végrehajtási aktusokban határozza meg:

(1)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az egyes adatsorok alább felsorolt technikai részleteinek megadása érdekében:

a)  a változók száma és leírása;

 

b)  a statisztikai besorolások;

a)  a statisztikai besorolások;

c)  a statisztikai népességek, megfigyelési egységek és a válaszadók pontos jellemzői;

 

d)  a referencia-időszakok és -időpontok;

 

e)  a lefedett földrajzi területtel kapcsolatos követelmények, a mintajellemzők, ideértve az almintákat is, a helyszíni munka, a szerkesztés és beszámítás, a súlyozás, becslés és variancia-becsléstechnikai szempontjai;

e)  a lefedett földrajzi területtel kapcsolatos követelmények, a mintajellemzők, ideértve az almintákat is, a helyszíni munka, a szerkesztés és beszámítás, a súlyozás, becslés és variancia-becsléstechnikai szempontjai;

f)  amennyiben a munkaerő-piac tárgykörben nagy mértékben összehasonlítható foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatokra van szükség, az adatgyűjtés módszertana. Ez szükség esetén magában foglalhatja a kérdések sorrendjét és elhelyezését a kérdőívben. Ennek szükségességét megfelelően indokolni kell.

f)  az összegyűjtött adatok összehasonlíthatóságát biztosító módszertan; a munkaerő tárgykörben a foglalkoztatottsági és munkanélküliségi adatok, a bevételek és az életkörülmények tárgykörében pedig az anyagi nélkülözési adatok esetében ez kellően indokolt esetben a kérdések sorrendjét is magában foglalhatja. A mintakérdőívek nem kötelezőek, csupán ajánlottak.

(2)  Több adatsornál azonos részletek esetében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az adatsorok alább felsorolt technikai részleteit végrehajtási aktusokban határozza meg:

 

a)  a változók jegyzéke és leírásuk;

 

b)  a statisztikai besorolások;

 

c)  a statisztikai népesség és a megfigyelési egységek pontos jellemzői.

 

(3)  A munkaerő-piaci tárgykörrel kapcsolatos, havi munkanélküliségi adatsorok vonatkozásában a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a továbbítandó idősorok változóinak, hosszának, minőségi követelményeinek és részletessége mértékének leírása céljából végrehajtási aktusokat fogadjon el.

(3)  A munkaerő tárgykörrel kapcsolatos, havi munkanélküliségi adatsorok vonatkozásában a Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a továbbítandó idősorok változóinak, hosszának, minőségi követelményeinek és részletessége mértékének leírása céljából.

(4)  E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)  A (1) bekezdésben említett végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7. cikk

7. cikk

Az információtovábbításra és információcserére vonatkozó standardok

Az információtovábbításra és információcserére vonatkozó standardok

(1)  A Bizottság (Eurostat) és a tagállamok közötti információcsere és információ-megosztás megkönnyítése céljából technikai standardokat kell bevezetni, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó statisztikák minőségirányításának és folyamatai dokumentálásának támogatása érdekében.

(1)  A tagállamok és a Bizottság (Eurostat) közötti információcsere és információ-megosztás megkönnyítése céljából technikai standardokat kell bevezetni, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó statisztikák minőségirányításának és folyamatai dokumentálásának támogatása érdekében.

(2)  A technikai standardoknak ki kell terjedniük a statisztikai fogalmakra, eljárásokra és termékekre, ideértve az adatokat és metaadatokat is.

(2)  A technikai standardoknak ki kell terjedniük a statisztikai fogalmakra, eljárásokra és termékekre, ideértve az adatokat és metaadatokat is.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap az (1) bekezdés szerinti technikai standardokat megállapító végrehajtási aktusok elfogadására. E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el az (1) bekezdés szerinti technikai standardok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett értékelési eljárás keretében kell elfogadni.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8. cikk

8. cikk

Adatforrások és módszerek

Adatforrások és módszerek

(1)  A tagállamok az 1. cikk szerinti adatokat az alábbi források egyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával biztosítják, feltéve, hogy azok megfelelnek a 12. cikkben előírt minőségi követelményeknek:

(1)  A tagállamok az 1. cikk szerinti adatokat az alábbi források egyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával biztosítják, feltéve, hogy azok megfelelnek a 12. cikkben előírt minőségi követelményeknek, és az adatokat a vonatkozó adatvédelmi törvényben előírt garanciáknak megfelelően és azokra figyelemmel gyűjtik össze és dolgozzák fel:

a)  a válaszadók által közvetlenül szolgáltatott információk;

a)  a válaszadók által közvetlenül, önkéntesen, az adatszolgáltatást nyújtó személyek hozzájárulása alapján szolgáltatott információk, kivéve akkor, ha az információk közlését kifejezetten előírja az adatkezelőre vonatkozó valamely uniós vagy tagállami jogszabály, amely az érintettek jogait, szabadságait és jogos érdekeit védő megfelelő intézkedéseket is meghatározza;

b)  közigazgatási nyilvántartások és más források, módszerek vagy innovatív megközelítések, amennyiben olyan adatok előállítását teszik lehetővé, amelyek összehasonlíthatók vagy megfelelnek az e rendeletben meghatározott vonatkozó egyedi követelményekkel.

b)  közigazgatási nyilvántartások és más források, módszerek vagy innovatív megközelítések, ideszámítva a területi sokféleség felölelésére irányuló, kisebb területekre vonatkozó becslési technikákat is, amennyiben olyan adatok előállítását teszik lehetővé, amelyek összehasonlíthatók az e rendeletben meghatározott vonatkozó egyedi követelményekkel és megfelelnek azoknak, illetve az (EU) 2016/697 rendeletnek.

(2)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak (az Eurostat-nak) a felhasznált forrásokra és módszerekre vonatkozó részletes információkat.

(2)  A tagállamok megküldik a Bizottságnak (az Eurostat-nak) a felhasznált forrásokra és módszerekre vonatkozó részletes információkat és a vonatkozó adatsorokat, a 7. cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokkal összhangban.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10. cikk

10. cikk

Adattovábbítás és határidők

Adattovábbítás és határidők

(1)  Az adattovábbítási határidőket az V. melléklet határozza meg.

(1)  Az adattovábbítási határidőket az V. melléklet határozza meg.

(2)  A tagállamok minden adatsor tekintetében megküldik a Bizottságnak (az Eurostatnak) az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítót nem tartalmazó mikroadatokat.

(2)  A tagállamok minden adatsor tekintetében biztonságos átviteli rendszereken keresztül megküldik a Bizottságnak (az Eurostatnak) az előzetesen ellenőrzött, közvetlen azonosítót nem tartalmazó mikroadatokat.

(3)  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a havi munkanélküliségi statisztikák összeállításához előzetesen ellenőrzött összesített adatokat kell továbbítani.

(3)  A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a havi munkanélküliségi statisztikák összeállításához előzetesen ellenőrzött összesített adatokat kell továbbítani.

(4)  A tagállamok a jelen rendeletben meghatározott adatok gyűjtését és továbbítását 2019-ben kezdik meg.

(4)  A tagállamok a jelen rendeletben meghatározott adatok gyűjtését és továbbítását 2019-ben kezdik meg.

 

(4a)  A Bizottság (Eurostat), megfelelően indokolt esetek kivételével, a mikroadatok kézhezvételétől számított hat hónapon belül felhasználóbarát módon közzéteszi az Eurostat honlapján az összesített adatokat, amennyiben a tagállamok felétől rendelkezésre állnak adatok.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11. cikk

11. cikk

Mintavételi keretek

Mintavételi keretek

(1)  Az adatoknak a nemzeti szinten létrehozott mintavételi keretekből származó olyan reprezentatív mintákon kell alapulniuk, amelyek lehetővé teszik a személyek vagy háztartások véletlenszerű kiválasztását a kiválasztás ismert valószínűsége alapján. A mintavételi keretek kimerítően és kizárólagosan lefedik a vizsgálat tárgyát képező sokaságot. A kereteket rendszeresen frissíteni kell. A keretek tartalmazzák a mintavételi tervhez szükséges valamennyi, például a rétegződésre vonatkozó és a személyekkel vagy háztartásokkal való kapcsolatfelvételhez szükséges információt. A mintavételi keret – amennyiben az adatvédelmi szabályok ezt nem tiltják –, azokat az információkat is tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a személyeket más közigazgatási nyilvántartásokhoz hozzárendeljék.

(1)  Az adatoknak a nemzeti szinten létrehozott mintavételi keretekből származó olyan reprezentatív mintákon kell alapulniuk, amelyek lehetővé teszik a személyek vagy háztartások véletlenszerű kiválasztását a kiválasztás ismert valószínűsége alapján. A mintavételi keretek – a szokásos lefedettségi hiba mellett – kimerítően és kizárólagosan lefedik a megcélzott népességet. A kereteket rendszeresen frissíteni kell. A keretek tartalmazzák a mintavételi tervhez szükséges valamennyi, például a rétegződésre vonatkozó és a személyekkel vagy háztartásokkal való kapcsolatfelvételhez szükséges információt. A mintavételi keret – amennyiben azok szükségesek és arányosak, illetve az érintettek jogait, szabadságait és jogos érdekeit védő megfelelő intézkedéseket is meghatározó valamennyi hatályos adatvédelmi szabály ezt nem tiltja –, azokat az információkat is tartalmazza, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a személyeket más közigazgatási nyilvántartásokhoz hozzárendeljék. A mintavételi keret megfelelő garanciákat biztosít az érintettek számára.

(2)  Amennyiben ilyen keret nem áll rendelkezésre az adott tagállamban, az alábbi kritériumoknak megfelelő más mintavételi kereteket kell alkalmazni. E mintavételi keretek:

(2)  Amennyiben ilyen keret nem áll rendelkezésre az adott tagállamban, az alábbi kritériumoknak megfelelő más mintavételi kereteket kell alkalmazni. E mintavételi keretek:

a)  meghatározzák a mintavételi egységeket, amelyek lehetnek személyek, háztartások, lakások vagy lakcímek;

a)  meghatározzák a mintavételi egységeket, amelyek lehetnek személyek, háztartások, lakások vagy lakcímek;

b)  alkalmasak a kiválasztás valószínűségének biztosítására;

b)  alkalmasak a kiválasztás valószínűségének biztosítására;

 

ba)  információkat közöl a nehezen elérhető részpopulációk méretéről;

c)  rendszeresen frissítésre kerülnek.

c)  rendszeresen frissítésre kerülnek.

 

(2a)  Amennyiben az Unió céljainak eléréséhez szükséges, a Bizottság megkönnyíti a nemzeti statisztikai intézetek mintavételi kereteihez való hozzáférést a nem ESR-felmérések számára.

(3)  A Bizottság felhatalmazást kap a mintavételi keretekre vonatkozó egységes előírásokat, különösen minimumkövetelményeket meghatározó végrehajtási aktusok elfogadására. E végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a mintavételi keretekre vonatkozó egységes előírások, különösen minimumkövetelmények meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett értékelési eljárás keretében kell elfogadni.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

12. cikk

12. cikk

Minőség

Minőség

(1)  A tagállamok megteszik a továbbított adatok és metaadatok minőségének biztosításához szükséges intézkedéseket.

(1)  A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a továbbított adatok és metaadatok minősége a legmagasabb legyen.

(2)  E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(2)  E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minőségi követelményeket kell alkalmazni.

(3)  A Bizottság (Eurostat) az előírásoknak való megfelelés szempontjából értékeli a metaadatok, a továbbított adatok és a mintavételi keretek minőségét.

(3)  A Bizottság (Eurostat) az előírásoknak való megfelelés szempontjából értékeli a metaadatok, a továbbított adatok és a mintavételi keretek minőségét, és kellő figyelmet fordít arra, hogy azokat az Eurostat honlapján felhasználóbarát módon mutassa be.

(4)  E célból a tagállamok a 10. cikkben felsorolt adatok és mikroadatok tekintetében továbbítják az alábbiakat:

(4)  E célból a tagállamok a 10. cikkben felsorolt adatok és mikroadatok tekintetében továbbítják az alábbiakat:

a)  az alkalmazott módszertant, valamint azt ismertető metaadatok, hogy a jelen rendeletben meghatározottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

a)  az alkalmazott módszertant, ide számítva a 8. cikkben említett adatforrásokat és módszereket is, valamint azt ismertető metaadatok, hogy a jelen rendeletben meghatározottakhoz képest miként valósultak meg a technikai előírások;

b)  a használt mintavételi keretekre a jelen rendelet által előírt minimumkövetelmények teljesítésére vonatkozó információkat, ideértve a mintavételi keretek kialakítására és kiigazítására vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó információkat is;

b)  a használt mintavételi keretekre a jelen rendelet által előírt minimumkövetelmények teljesítésére vonatkozó információkat, ideértve a mintavételi keretek kialakítására és kiigazítására vonatkozó követelmények teljesítésére vonatkozó információkat is;

 

ba)  információk az adatgyűjtés által el nem ért részpopulációkról.

(5)  A tagállamoknak a metaadatokat és a (4) bekezdésben meghatározott információkat legkésőbb az adatok és mikroadatok továbbítására előírt határidő leteltét követő három hónapon belül továbbítaniuk kell. Ezeket a kiegészítő információkat olyan minőségi jelentések formájában kell megadni, amelyekből kitűnik, különösen, hogy a továbbított adatok és mikroadatok, valamint metaadatok és információk miként felelnek meg a minőségi követelményeknek.

(5)  A tagállamoknak a metaadatokat és a jelen cikk (4) bekezdésébenés a 11. bekezdésben meghatározott információkat legkésőbb az adatok és mikroadatok továbbítására előírt határidő leteltét követő három hónapon belül továbbítaniuk kell. Ezeket a kiegészítő információkat olyan minőségi jelentések formájában kell megadni, amelyekből kitűnik, különösen, hogy a továbbított adatok és mikroadatok, valamint metaadatok és információk miként felelnek meg a minőségi követelményeknek. A Bizottság (Eurostat) a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós és nemzeti jogszabályokkal összhangban nyilvánosságra hozza az információkat.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap olyan, a minőségi jelentések részletes szabályait és tartalmát megállapító végrehajtási aktusok elfogadására. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett értékelési eljárás keretében kell elfogadni.

(6)  A Bizottság végrehajtási aktusokat fogad el a minőségi jelentések részletes szabályainak és formátumának meghatározása céljából. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdésében említett értékelési eljárás keretében kell elfogadni.

(7)  A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot (az Eurostat-ot) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét.

(7)  A tagállamok a lehető leghamarabb értesítik a Bizottságot (az Eurostat-ot) minden olyan releváns információról vagy az e rendelet végrehajtásával kapcsolatos változásról, amely befolyásolná a továbbított adatok minőségét.

(8)  A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak.

(8)  A Bizottság (Eurostat) kérésére a tagállamok a statisztikai információk minőségének értékeléséhez szükséges minden kiegészítő tájékoztatást megadnak.

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

13. cikk

13. cikk

Megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok

Megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok

Az adatsorok javítása érdekében a Bizottság (Eurostat) szükség esetén és a tagállamok közreműködésével megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokat készít különösen a minőség javítása – az összehasonlíthatóságot is ideértve –, a fogyasztás és az időfelhasználás tárgyköre korszerűsítésének elősegítése, a felhasználói igényeknek való jobb megfelelés új módszereinek feltárása, az adatgyűjtés és az egyéb források alkalmazásának fokozottabb integrálása, valamint a tagállamok által végzett adatgyűjtés hatékonyságának növelése céljából, a technológiai fejlődés figyelembevételével.

(1)  Miközben teljesíti e rendelet célkitűzéseit, és az adatsorok és a társadalmi mutatók javítása érdekében, a Bizottság a tagállamok közreműködésével és részvételével korlátozott számú reprezentatív megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokat készít, amelyekben a technikai fejlődés figyelembevétele mellett kiértékel alternatív módszereket, különösen a következő célokból:

 

a)  az adatsorok minőségének és összehasonlíthatóságának javítása;

 

b)  az adatgyűjtések hatókörének kiterjesztése a nem magánháztartásokban élő személyekre, vagy nehezen elérhető részpopulációkra;

 

c)  olyan technikák kidolgozása, felmérése és végrehajtása, amelyek lehetővé teszik a területi sokféleség jobb lefedését a NUTS2 szintjén és helyi szinten;

 

d)  a lakóhelyüket egy másik országba áttevő polgárok nyomon követése a statisztikákban;

 

e)  új részletes témák kidolgozása és tesztelése az adatgyűjtéshez;

 

f)  hozzájárulás a fogyasztás és az időmérleg tárgykörének korszerűsítéséhez, a fogyasztás mennyiségi adatait is ide számítva;

 

g)  új módszerek feltárása és végrehajtása a felhasználói szükségletekre való reagálás javítása érdekében;

 

h)  az adatgyűjtés és az egyéb források alkalmazásának fokozottabb integrálása; valamint

 

i)  a tagállamok által végzett adatgyűjtés hatékonyságának növelése és az adatgyűjtési eszközök javítása a fogyatékossággal élő személyek teljes körű részvételének lehetővé tétele érdekében.

 

A kötelező megvalósíthatósági vagy kísérleti tanulmányok esetében a Bizottság (Eurostat) biztosítja a 14. cikkben meghatározott szabályoknak megfelelő pénzügyi támogatást

 

(2)  A Bizottság (Eurostat) adott esetben felkéri az ESR keretén kívüli európai társadalmi felméréseket készítő uniós ügynökségeket, hogy járuljanak hozzá új mutatók kidolgozásához és a IV. mellékletben említett vagy az ESR érdeklődésére a későbbiekben számot tartó témákban kísérleti adatok gyűjtéséhez.

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

13 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

13a. cikk

 

Tudományos célú hozzáférés bizalmas adatokhoz

 

A Bizottság (Eurostat) helyiségeiben tudományos célból és az 557/2013/EU bizottsági rendeletben1a megállapított feltételekkel hozzáférést biztosíthat a bizalmas adatokhoz, vagy a 3. cikkben felsorolt tárgykörökben névtelen mikroadat-sorozatokat hozhat nyilvánosságra.

 

__________________

 

1a A Bizottság 2013. június 17-i 557/2013/EU rendelete az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizalmas adatokhoz való tudományos célú hozzáférés tekintetében történő végrehajtásáról és a 831/2002/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 164., 2013.6.18., 16. o.).

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az adatsorok gyűjtésének első négy éve során társadalomstatisztikai adatgyűjtések vagy adatgyűjtési módszerek, ezen belül mintavételi keretek kidolgozása és/vagy megvalósítása;

a)  az adatsorok gyűjtésének első ciklusa során társadalomstatisztikai adatgyűjtések vagy adatgyűjtési módszerek, ezen belül mintavételi keretek kidolgozása és/vagy megvalósítása a rendeletben érintett valamennyi tárgykörben;

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  módszertanok, ezen belül a 13. cikk szerinti megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányok kidolgozása:

b)  módszertanok kidolgozása:, ezen belül részvétel a 13. cikk szerinti megvalósíthatósági és kísérleti tanulmányokban;

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 1 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  Elegendő pénzügyi és humán erőforrást kell biztosítani a nemzeti statisztikai hivatalok számára az e rendeletben vázolt további – jelenleg nem végzett – feladatok pontos céljaira. A szükséges erőforrásokat az e rendelet alakulását követve újra fogják értékelni.

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtása az Európai Parlament és a Tanács 99/2013/EU rendeletének34 7. cikke, az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete35 16. cikke (1) bekezdésének a) pontja, az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendeletének36 6. cikke, az Európai Parlament és a Tanács 1303/2013/EU rendeletének37 58. cikke, vagy az Európai Parlament és a Tanács 282/2014/EU rendeletének38 5. cikke cikkével összhangban történik.

(2)  Az uniós pénzügyi hozzájárulás nyújtása a 2014–2020-as többéves pénzügyi keretben az európai statisztikai programhoz, az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjához („EaSI”) , a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramhoz (2014–2020), az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési programhoz (2014–2020) és a strukturálisreform-támogató programhoz kapcsolódó rendeletekkel összhangban történik.

__________________

 

34 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 99/2013/EU rendelete az európai statisztikai programról (2013–2017) (HL L 39., 2013.2.9., 12. o.).

 

35 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1296/2013/EU rendelete az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikro-finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.)

 

36 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 11-i 1291/2013/EU rendelete a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

 

37 Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).

 

38 Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 282/2014/EU rendelete az egészségügyre vonatkozó harmadik uniós cselekvési program (2014–2020) létrehozásáról és az 1350/2007/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 86., 2014.03.21., 1. o.).

 

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15. cikk

15. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(1)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)  A 3. cikk (4) bekezdésében és a 4. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás határozatlan időre szól, [Közzétételi hivatal: kérjük, írják be a rendelet hatályba lépésének pontos dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal.

(2)  A 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében, az 5a. cikkben, valamint a 17. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a Bizottságnak adott felhatalmazás [Kiadóhivatal: kérjük, írják be a rendelet hatálybalépésének pontos dátumát]-tól/-től kezdődő hatállyal öt évre szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a hatáskör-átruházásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében és az 4. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott tárgykörre irányuló felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3)  Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 3. cikk (4) bekezdésében, a 4. cikk (1) bekezdésében, az 5a. cikkben, valamint a 17. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott tárgykörre irányuló felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak39 megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5)  A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)  A 3. cikk (4) bekezdésének és 4. cikk (1) bekezdésének értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(6)  A 3. cikk (4) bekezdése, a 4. cikk (1) bekezdése, az 5a. cikk és a 17. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus kizárólag akkor lép hatályba, ha az Európai Parlament, illetve a Tanács nem emelt kifogást az aktusról szóló, az Európai Parlamenthez, illetve a Tanácshoz benyújtott értesítés időpontjától számított két hónapon belül, vagy akkor, ha ezen határidő lejárta előtt az Európai Parlament és a Tanács egyaránt értesítette a Bizottságot arról, hogy nem kíván kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

__________________

 

39 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

 

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

17. cikk

17. cikk

Eltérések

Eltérések

(1)  Ha a jelen rendelet vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedések vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottság végrehajtási aktussal legfeljebb három évre szóló eltérést engedélyezhet. Eltérés csak akkor engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti kiemelt mutatókra vonatkozó tagállami adatok összehasonlíthatóságát, és nem akadályozza a szükséges, időszerű és reprezentatív európai összesítések kiszámítását.

(1)  Ha a jelen rendelet vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedések vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazása egy tagállam nemzeti statisztikai rendszerében jelentős kiigazításokat tenne szükségessé, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet – legfeljebb négy évre szóló eltérés engedélyezésére irányuló – kiegészítése céljából. Eltérés csak akkor engedélyezhető, ha a 3. bekezdésben említett felhatalmazást nem adták meg, és ha az nem veszélyezteti kiemelt mutatókra vonatkozó tagállami adatok összehasonlíthatóságát, és nem akadályozza a szükséges, időszerű és reprezentatív európai összesítések kiszámítását.

(2)  Amennyiben az eltérés annak az időszaknak a végén, amelyre azt engedélyezték, továbbra is indokolt, a Bizottság végrehajtási aktussal újabb, legfeljebb három évre szóló eltérést engedélyezhet.

(2)  Amennyiben az eltérés annak az időszaknak a végén, amelyre azt engedélyezték, továbbra is kellőképpen indokolt, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az e rendeletnek – újabb, legfeljebb egy évre szóló eltérés engedélyezésére irányuló – kiegészítése céljából.

(3)  Amennyiben valamely tagállam a szükséges adatsort a jelen rendeletben vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottaktól eltérő módszerekkel tudja csak előállítani, a Bizottság kivételesen, legfeljebb öt éves időszakra, végrehajtási aktussal engedélyezheti ilyen eltérő módszerek alkalmazását.

(3)  Amennyiben valamely tagállam a szükséges adatsort a jelen rendeletben vagy az annak alapján elfogadott végrehajtási intézkedésekben vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározottaktól eltérő módszerekkel tudja csak előállítani, és ha az 1. bekezdésben említett eltérést nem adták meg, a Bizottság kivételesen, legfeljebb öt éves időszakra, felhatalmazáson alapuló jogi aktussal engedélyezheti ilyen eltérő módszerek alkalmazását.(3)

e rendelet 15. cikk szerinti kiegészítése céljából.

(4)  Amennyiben az engedélyezés annak az időszaknak a végén, amelyre azt megadták, még mindig indokolt, a Bizottság végrehajtási aktusok révén maximum öt évre utólagos engedélyt adhat.

(4)  Amennyiben az engedélyezés annak az időszaknak a végén, amelyre azt megadták, még mindig kellőképpen indokolt, a Bizottság a 15. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadhat el az e rendeletnek – újabb, maximum két évre szóló utólagos engedély megadására irányuló – kiegészítése céljából.

(5)  Az (1) – (4) bekezdés alkalmazásában, a tagállamok az érintett jogi aktus hatályba lépésétől számított három hónapon belül vagy annak az időszaknak a vége előtt hat hónappal, amelyre az aktuális eltérést engedélyezték vagy az engedélyt megadták, megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A (3) és (4) bekezdés szerinti engedély kérésekor az érintett tagállam részletesen ismerteti az alkalmazott módszereket, és bemutatja, hogy azok összehasonlítható eredményekhez vezettek.

(5)  Az (1) – (4) bekezdés alkalmazásában, a tagállamok az érintett jogi aktus hatályba lépésétől számított három hónapon belül vagy annak az időszaknak a vége előtt hat hónappal, amelyre az aktuális eltérést engedélyezték vagy az engedélyt megadták, megfelelően indokolt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A (3) és (4) bekezdés szerinti engedély kérésekor az érintett tagállam részletesen ismerteti az alkalmazott módszereket, és bemutatja, hogy azok összehasonlítható eredményekhez vezettek.

(6)  A Bizottság ezeket a végrehajtási aktusokat a 16. cikk (2) bekezdése szerinti bizottsági eljárásnak megfelelően fogadja el.

 

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

17 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17a. cikk

 

A 808/2004/EK rendelet módosításai

 

A 808/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

 

1.  A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 

„4. cikk

 

Modulok

 

E rendelet moduljai kiterjednek az I. mellékletben meghatározott „Vállalkozások és az információs társadalom” területre.”

 

2.  A II. mellékletet el kell hagyni.

Módosítás    67

Rendeletre irányuló javaslat

17 b cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17b. cikk

 

Az 1338/2008/EK rendelet módosításai

 

Az 1338/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

 

1.  A 2. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 

„2. cikk

 

Hatály

 

A tagállamok a Bizottság (Eurostat) részére a következő területekről szolgáltatnak statisztikákat:

 

a)  egészségügyi ellátás, a II. mellékletben meghatározottak szerint;

 

b)  halálokok, a III. mellékletben meghatározottak szerint;

 

c)  munkabalesetek, a IV. mellékletben meghatározottak szerint;

 

d)  foglalkozási betegségek és egyéb, munkával kapcsolatos egészségi problémák és megbetegedések, az V. mellékletben meghatározottak szerint.”

 

2.  Az I. mellékletet el kell hagyni.

Módosítás    68

Rendeletre irányuló javaslat

17 c cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

17c. cikk

 

A 452/2008/EK rendelet módosításai

 

A 452/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

 

1.  A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 

„3. cikk

 

Területek

 

E rendelet két területen alkalmazandó a statisztikák előállítására:

 

a)  az 1. terület az oktatási és a képzési rendszerekkel kapcsolatos statisztikákat foglalja magában;

 

b)  a 2. terület az oktatással kapcsolatos egyéb statisztikákat foglalja magában, így a humántőkével, az oktatás társadalmi és gazdasági előnyeivel kapcsolatos statisztikákat, amelyekre az 1. terület és az (EU) ... rendelet [az európai statisztikák közös keretének létrehozásáról szóló rendelet, COD 2016/0264] nem terjed ki;

 

e területeken a statisztikákat a melléklettel összhangban kell előállítani.”;

 

2.  A mellékletben a „2. terület: a felnőttek egész életen át tartó tanulásban való részvétele” részt el kell hagyni.

Módosítás    69

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – Tárgykör – Minden tárgykörre

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Téma

Témák részletesen

Technikai tételek

Adatgyűjtéssel kapcsolatos információk

 

Azonosítás

 

Súlyok

 

Interjú jellemzői

 

Földrajzi elhelyezkedés

A személy és a háztartás jellemzői

Demográfia

 

Állampolgársági és migránsi háttér

 

A háztartás összetétele

Munkaerő-piaci részvétel

Fő tevékenységi státusz (önmeghatározással)

 

Az munkakör fő jellemzői

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség

Módosítás

Téma

Témák részletesen

Technikai tételek

Adatgyűjtéssel kapcsolatos információk

 

Azonosítás

 

Súlyok

 

Interjú jellemzői

 

Földrajzi elhelyezkedés

A személy és a háztartás legfontosabb jellemzői

Demográfia

 

Állampolgársági és migránsi háttér

 

A háztartás összetétele

Fogyatékosság

Fogyatékosság

Munkaerő-piaci részvétel

Fő tevékenységi státusz (önmeghatározással)

 

A munkakör fő jellemzői

iskolázottság, az iskolalátogatás folytonossága és iskolai végzettség,

Iskolai végzettség

 

Az iskolalátogatás folytonossága

A háztartás jövedelmének alapvető jellemzői

A háztartás összjövedelme

(Az I. melléklet az egyes területek szerint külön mellékletekre bomlik)

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

I a melléklet (új) – Tárgykör – Munkaerőpiac

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás jellemzői

A háztartás összetétele – részletezve

 

Az országban tartózkodás időtartama

Munkaerő-piaci részvétel

Foglalkoztatotti jogállás

 

A szerződés időtartama

 

A szerződés időtartama – másodlagos információk

 

Teljes vagy részmunkaidős jogállás - indoka

 

Eltartotti önfoglalkoztatás

 

Vezetői feladatok

 

Az intézmény mérete

 

Munkahely

 

Otthoni munka

 

Munkakeresés

 

Munkavégzési hajlandóság

 

Rendelkezésre állás

 

Másodállás

 

Más munka keresése

 

A munka és a családi élet összeegyeztethetősége

 

Munkaerőpiacon jelen lévő fiatalok

 

A migránsok és közvetlen leszármazottaik munkaerő-piaci helyzete

 

Nyugdíjazás előtt

 

Ellátási szükségletek

A foglalkoztatás időtartama és a korábbi munkatapasztalat

A munka kezdete

 

Hogyan talált állást

 

Korábbi munkatapasztalat

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is

Munkaórák száma

 

Munkaidő-beosztás

 

Munkaszervezés és munkaidő-beosztás

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel a formális és a nem formális oktatásban és képzésben (4 hetes)

 

Részvétel a formális és a nem formális oktatásban és képzésben (12 hetes)

Egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Munkahelyi balesetek és munkával kapcsolatos egyéb egészségügyi problémák

 

Európai minimális egészségmodul

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Munkából származó jövedelem

Módosítás

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás további jellemzői

A háztartás összetétele – további konkrét részletek

 

Az országban tartózkodás időtartama

Munkaerő-piaci részvétel

Foglalkoztatotti jogállás

 

A szerződés időtartama

 

A szerződés időtartama – másodlagos információk

 

Teljes vagy részmunkaidős jogállás - indoka

 

Eltartotti önfoglalkoztatás

 

Vezetői feladatok

 

Az intézmény mérete

 

Munkahely

 

Otthoni munka

 

Munkakeresés

 

Munkavégzési hajlandóság

 

Rendelkezésre állás

 

Másod- vagy harmad-, negyedállás(ok)

 

Más munka keresése

 

Alulfoglalkoztatottság

 

A munka és a családi élet összeegyeztethetősége

 

Munkaerőpiacon jelen lévő fiatalok

 

Munkaerőpiacon jelen lévő fogyatékossággal élő személyek

 

A migránsok és közvetlen leszármazottaik munkaerő-piaci helyzete

 

Nyugdíjazás előtt

 

Ellátási szükségletek és kötelezettségek

a foglalkoztatás időtartama, korábbi munkahelyek és korábbi munkatapasztalat,

A munka kezdete

 

Hogyan talált állást

 

A munka vége

 

Az életpálya folytonossága és megszakításai

 

Korábbi munkatapasztalat

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is

Munkaórák száma

 

Munkaidő-beosztás

 

Munkaszervezés és munkaidő-beosztás

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel a formális és a nem formális oktatásban és képzésben (4 hetes)

 

Részvétel a formális és a nem formális oktatásban és képzésben (12 hetes)

Egészségi állapot, fogyatékosság, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az ellátás rendelkezésre állása és használata, valamint az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Munkahelyi balesetek és munkával kapcsolatos egyéb egészségügyi problémák

 

Európai minimális egészségmodul

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Munkából származó jövedelem

 

Juttatásokból származó jövedelem

Módosítás    71

Rendeletre irányuló javaslat

I b melléklet (új) – Tárgykör – Jövedelem és életkörülmények

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás jellemzői

A háztartás összetétele – részletezve

 

Az országban tartózkodás időtartama

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

Munkaerő-piaci részvétel

A munkahely jellemzői

 

A szerződés időtartama

 

Foglalkoztatotti jogállás

 

Részletes munkaerő-piaci helyzet

 

Vezetői feladatok

A foglalkoztatás időtartama és a korábbi munkatapasztalat

Korábbi munkatapasztalat

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is

Tevékenységnaptár

 

Munkaórák száma

Egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

 

Egészségi állapot és fogyatékosság

 

Gyermekek egészségi állapota

 

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

Egészségügy

 

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (gyermekek esetében)

 

Az egészséget befolyásoló tényezők

Életminőség, ideértve a társadalmi részvételt, a kulturális életben való részvételt, és a jóllétet is

Életminőség

 

Részvétel a társadalmi és kulturális életben

 

Jóllét

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, , a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Anyagi nélkülözés

 

Gyermekek nélkülözése

 

Fő lakhatási jellemzők

 

Lakáskörülmények, beleértve a lakásnélküliséget is

 

Lakhatási költségek, beleértve a beszámított lakbért is

 

Lakókörnyezet

 

Szolgáltatások, ezen belül a gondozási szolgáltatások igénybevétele

 

Megfizethetőség

 

Kielégítetlen szükségletek és annak okai

 

Gyermekgondozás

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Munkából származó jövedelem

 

Juttatásokból származó jövedelem

 

Nyugdíjból származó jövedelem

 

Egyéb jövedelem

 

Adók és járulékok

 

Teljes jövedelem

 

Túlzott eladósodottság

 

Hátralékok

 

Vagyoni helyzet

 

A fogyasztás fő összetevői

 

A hátrányos helyzet nemzedékek közötti átöröklődése

Módosítás

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás további jellemzői

A háztartás összetétele – további konkrét részletek

 

Több generáción át, tartósan munkanélküli háztartások

 

Az országban tartózkodás időtartama

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

Munkaerő-piaci részvétel

A munkahely jellemzői

 

A szerződés időtartama

 

Foglalkoztatotti jogállás

 

Részletes munkaerő-piaci helyzet

 

Vezetői feladatok

a foglalkoztatás időtartama, korábbi munkahelyek és korábbi munkatapasztalat,

Korábbi munkatapasztalat

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is

Tevékenységnaptár

 

Munkaórák száma

Egészségi állapot, fogyatékosság, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az ellátás rendelkezésre állása és használata, valamint az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

 

Egészségi állapot és fogyatékosság

 

Gyermekek egészségi állapota

 

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

Egészségügy

 

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés (gyermekek esetében)

 

Az egészséget befolyásoló tényezők

Életminőség, ideértve a szociális, civil társadalmi, gazdasági és kulturális életben való részvételt, a befogadást és a jóllétet is

Életminőség

 

Részvétel a társadalmi és kulturális életben

 

Jóllét

 

A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelre való képessége

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, a lakókörnyezetet, az egészségi állapotot és az iskolai végzettséget, a kielégítetlen szükségleteket és a saját szükségletek felmérését, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Anyagi nélkülözés

 

Gyermekek nélkülözése

 

Fő lakhatási jellemzők

 

Lakáskörülmények, beleértve a lakásnélküliséget is

 

Lakhatási költségek, beleértve a beszámított lakbért is

 

Lakhatási költségek, beleértve a csökkentett közüzemi költségeket

 

Észszerű lakhatás biztosítása a fogyatékossággal élő személyek számára

 

Lakókörnyezet

 

Lakhatási nehézségek (beleértve a lakásbérletet is)

 

Szolgáltatások, ezen belül a gondozási szolgáltatások igénybevétele

 

Megfizethetőség

 

Kielégítetlen szükségletek és annak okai

 

A saját szükségletek felmérése

 

Gyermekgondozás

 

Gondozás

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Munkából származó jövedelem

 

Juttatásokból származó jövedelem

 

Nyugdíjból származó jövedelem

 

Egyéb jövedelem

 

Adók és járulékok, beleértve a gyermekes családoknak kínált adójóváírást

 

Teljes jövedelem – további részletek (a háztartásra és válaszadóra vonatkozóan)

 

Túlzott eladósodottság, az okokkal együtt

 

Hátralékok

 

Vagyon (az összes eszközt beleértve)

 

 

 

A fogyasztás fő összetevői

 

A hátrányos helyzet nemzedékek közötti átöröklődése

 

Az előnyök nemzedékek közötti átöröklődése

Módosítás    72

Rendeletre irányuló javaslat

I c melléklet (új) – Tárgykör – Egészség

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Téma

Témák részletesen

Egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

 

Betegségek és krónikus betegségek

 

Balesetek és sérülések

 

Fájdalom

 

Mentális egészség

 

Életfunkcióbeli korlátok

 

A személyes ellátás nehézségei

 

A háztartás ellátásának nehézségei

 

A tevékenységek végzésének átmeneti korlátai (egészségügyi problémák miatt)

 

A részvétel akadályai meghatározott élethelyzetekben

 

Egészségügyi és hosszú távú ellátás igénybevétele

 

Gyógyszerek szedése

 

Megelőző ellátás

 

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

Testmagasság és testsúly

 

Fizikai tevékenység

 

Étkezési szokások

 

Dohányzás

 

Alkoholfogyasztás

 

Társadalmi és környezeti tényezők

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem

Módosítás

Téma

Témák részletesen

Egészség: Egészségi állapot, fogyatékosság, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az ellátás rendelkezésre állása és használata, valamint az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

 

Betegségek és krónikus betegségek

 

Balesetek és sérülések

 

Fájdalom

 

Mentális egészség

 

Függőség

 

Életfunkcióbeli korlátok

 

Fogyatékosság – további konkrét részletek

 

A személyes ellátás nehézségei

 

A háztartás ellátásának nehézségei

 

Fogyatékossággal élő személyek: önálló életvitel

 

A tevékenységek végzésének átmeneti korlátai (egészségügyi problémák miatt)

 

A részvétel akadályai meghatározott élethelyzetekben

 

Egészségügyi és hosszú távú ellátás igénybevétele

 

Gyógyszerek szedése

 

Megelőző ellátás

 

Az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés

 

Testmagasság és testsúly

 

Fizikai tevékenység

 

Étkezési szokások

 

Dohányzás

 

Alkoholfogyasztás

 

Társadalmi és környezeti tényezők

 

 

Módosítás    73

Rendeletre irányuló javaslat

I d melléklet (új) – Tárgykör – Oktatás és képzés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás jellemzői

Az országban tartózkodás időtartama

A foglalkoztatás időtartama és a korábbi munkatapasztalat

A munka kezdete

Munkaerő-piaci részvétel

Az intézmény mérete

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

 

Iskolázottság

 

Saját bevallású szakismeretek

Oktatásban és képzésben való részvétel

Hozzáférés a képzési lehetőségekről szóló információkhoz és eligazításhoz (12 hónapos)

 

Részvétel a formális oktatási formákban (12 hónapos)

 

Legutóbbi részvétel formális oktatási formában – részletezve (12 hónapos)

 

IKT alkalmazása a legutóbbi formális oktatásban (12 hónapos)

 

A legutóbbi formális oktatásban való részvétel okai (12 hónapos)

 

A legutóbbi formális oktatás megfizetése és a képzési órák száma (12 hónapos)

 

A legutóbbi formális oktatás eredményei és a szerzett szakismeretek alkalmazása (12 hónapos)

 

Részvétel nem formális oktatási formákban (12 hónapos)

 

Nem formális oktatási formák – részletezve (12 hónapos időtartam)

 

IKT alkalmazása nem formális oktatási formákban (12 hónapos)

 

A nem formális oktatási formákban való részvétel okai (12 hónapos)

 

A nem formális oktatási formák megfizetése és a képzési órák száma (12 hónapos)

 

A nem formális oktatásban való részvétel eredményei és a szerzett szakismeretek (12 hónapos)

 

Az oktatásban és képzésben (12 hónapos) való részvétel akadályai

 

Informális tanulás

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem

Módosítás

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás további jellemzői

Az országban tartózkodás időtartama

a foglalkoztatás időtartama, korábbi munkahelyek és korábbi munkatapasztalat,

A munka kezdete

Munkaerő-piaci részvétel

Az intézmény mérete

Iskolázottság és iskolai végzettség

Iskolai végzettség – részletezve

 

Iskolázottság

 

Saját bevallású szakismeretek

Oktatásban és képzésben való részvétel

Hozzáférés a képzési lehetőségekről szóló információkhoz és eligazításhoz, a fogyatékossággal élő személyek számára is (12 hónapos)

 

Részvétel a formális oktatási formákban (12 hónapos)

 

Legutóbbi részvétel formális oktatási formában – részletezve (12 hónapos)

 

IKT alkalmazása a legutóbbi formális oktatásban (12 hónapos)

 

A legutóbbi formális oktatásban való részvétel okai (12 hónapos)

 

A legutóbbi formális oktatás megfizetése és a képzési órák száma (12 hónapos)

 

A legutóbbi formális oktatás eredményei és a szerzett szakismeretek alkalmazása (12 hónapos)

 

Részvétel nem formális oktatási formákban (12 hónapos)

 

Nem formális oktatási formák – részletezve (12 hónapos időtartam)

 

IKT alkalmazása nem formális oktatási formákban (12 hónapos)

 

A nem formális oktatási formákban való részvétel okai (12 hónapos)

 

A nem formális oktatási formák megfizetése és a képzési órák száma (12 hónapos)

 

A nem formális oktatásban való részvétel eredményei és a szerzett szakismeretek (12 hónapos)

 

Az oktatásban és képzésben (12 hónapos) való részvétel akadályai

 

Informális tanulás

 

A fogyatékossággal élő személyek részvétele az oktatásban és szakképzésben

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Összvagyon értéke, a jövedelmen kívül

Módosítás    74

Rendeletre irányuló javaslat

I e melléklet – Tárgykör – Az információs és kommunikációs technológiák használata

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Téma

Témák részletesen

Részvétel az információs társadalomban

Hozzáférés az IKT-hoz

 

Az IKT használata és használatának gyakorisága

 

A használat akadályai és problémái

 

A használat hatása

 

Biztonság, adatvédelem, bizalom

 

Csatlakozás az internethez bárhonnan

 

Digitális készségek

 

Internetes tevékenységek

 

e-kereskedelem

 

Interakció közigazgatási szervekkel

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem

Módosítás

Téma

Témák részletesen

Részvétel az információs társadalomban

Hozzáférés az IKT-hoz

 

Az IKT használata és használatának gyakorisága

 

A használat akadályai és problémái

 

A használat hatása

 

Biztonság, adatvédelem, bizalom

 

Csatlakozás az internethez bárhonnan

 

Digitális készségek

 

Internetes tevékenységek

 

e-kereskedelem

 

Interakció közigazgatási szervekkel

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Összvagyon értéke, a jövedelmen kívül

Módosítás    75

Rendeletre irányuló javaslat

I f melléklet (új) – Tárgykör – Időfelhasználás

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás jellemzői

A háztartás összetétele – részletezve

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Egészség: egészségi állapot és fogyatékosság, ellátás és az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, , a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Tartós fogyasztási cikkek a háztartásban

 

Gyermekgondozás

 

Beteg és idős emberek gondozása

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is

Munkaórák száma

 

Munkaidő-beosztás

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Termelés saját fogyasztásra és értékesítésre, javítások

 

Munkából származó jövedelem

 

Teljes jövedelem

Időbeosztás

Időfelhasználás, tevékenységek fajtái

 

Párhuzamos tevékenységek

 

A tevékenység helye

 

Más személyek jelenléte a tevékenység során

 

A tevékenység értékelése

Módosítás

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás további jellemzői

A háztartás összetétele – részletezve

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Egészségi állapot és fogyatékosság, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, az ellátás rendelkezésre állása és használata, valamint az egészségi állapotot meghatározó tényezők

Európai minimális egészségmodul

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, a lakókörnyezetet, az egészségi állapotot és az iskolai végzettséget illető kielégítetlen szükségleteket és a saját szükségletek felmérését, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Tartós fogyasztási cikkek a háztartásban

 

Gyermekgondozás

 

Beteg és idős emberek gondozása

Munkakörülmények, ideértve a munkaórák számát és a munkaidő-beosztást is

Munkaórák száma

 

Munkaidő-beosztás

 

 

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Termelés saját fogyasztásra és értékesítésre, javítások

 

Munkából származó jövedelem

 

törölve

Időbeosztás

Időfelhasználás, tevékenységek fajtái

 

Párhuzamos tevékenységek

 

A tevékenység helye

 

Más személyek jelenléte a tevékenység során

 

A tevékenység értékelése

Módosítás    76

Rendeletre irányuló javaslat

I g melléklet (új) – Tárgykör – Fogyasztás

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás jellemzői

A háztartás összetétele – részletezve

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, , a lakókörnyezetet és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Fő lakhatási jellemzők

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Munkaerő-piaci részvétel

A szerződés időtartama

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem

 

Adók és járulékok

 

Nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelem

 

Beszámított bérleti díj

 

Fő jövedelemforrások

 

Vagyoni helyzet

 

Adósság

 

Hátralékok

 

Fogyasztás a COICOP szerint

 

Határon átnyúló fogyasztási kiadások a COICOP szerint

 

Saját fogyasztás

Módosítás

Téma

Témák részletesen

A személy és a háztartás további jellemzői

A háztartás összetétele – további konkrét részletek

Életkörülmények, ideértve az anyagi nélkülözést, a lakhatást, a lakókörnyezetet, az egészségi állapotot és az iskolai végzettséget illető kielégítetlen szükségleteket és a saját szükségletek felmérését, és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést is

Fő lakhatási jellemzők

Oktatásban és képzésben való részvétel

Részvétel formális oktatási formákban (jelenleg)

Munkaerő-piaci részvétel

A szerződés időtartama

Jövedelem, fogyasztás és vagyoni helyzet, ideértve az adósságokat is

Teljes jövedelem – további részletek (a háztartásra és válaszadóra vonatkozóan)

 

Munkából származó jövedelem

 

Adók és járulékok

 

Nem fizetett tevékenységekből származó természetbeni jövedelem

 

Beszámított bérleti díj

 

Lakhatási költségek, beleértve a csökkentett közüzemi költségeket

 

Fő jövedelemforrások

 

Összvagyon értéke, a jövedelmen kívül

 

Vagyoni helyzet

 

Adósság

 

Hátralékok

 

Fogyasztás a COICOP szerint

 

Határon átnyúló fogyasztási kiadások a COICOP szerint

 

Saját fogyasztás

INDOKOLÁS

A megbízható és magas színvonalú statisztikai adatok a jó politikai döntéshozás gerincét alkotják. Politikai döntéshozókként jól megalapozott információkra van szükségünk a munkaerőpiaci helyzetről, az európai polgárok jövedelméről és életkörülményeiről, egészségi állapotukról, oktatási és képzettségi helyzetükről, fogyasztási szokásaikról, időmérlegükről és a technológia használatáról, hogy szilárd alapokon álló, tényekre épülő politikákat dolgozhassunk ki. Ez a statisztikai keretrendszer, amely hét háztartási felmérést egyesít, jelentős lépésnek számít ebben a tekintetben, és előkészíti az utat a társadalomstatisztikák további minőségi fejlesztései előtt. Ezért nagyon fontos, hogy együttesen kidolgozzunk egy olyan jogszabályt, amely szilárd alapokon nyugszik, a gyakorlatban működik, magas színvonalú, időszerű, összehasonlítható és megbízható adatokról gondoskodik, és adaptálható az idők során bekövetkező változó szükségletekhez.

A Parlament jelentéstervezetében megerősítettem az egyes elemeket és kidolgoztam további javaslatokat a következő célkitűzések kihangsúlyozása érdekében. Az európai statisztikáknak megbízható és összehasonlítható, magas színvonalú adatokat kell gyűjteniük, a felhasználói szükségletekhez alkalmazkodva, legyenek azok akár politikai döntéshozók, kutatók, vagy bármely más érintettek. Emellett az adatgyűjtésnek hatékonyan kell reagálnia azokra a társadalmi kihívásokra, amelyekkel az Uniónak szembe kell néznie, hogy képes legyen támogatni jól megalapozott politikai intézkedéseket.

Feltétlenül foglalkozni kell az adatok megbízhatóságának kérdésével. A háztartási felmérések a magánháztartásokban élő személyekre terjednek ki, miközben intézményekben élő vagy hajléktalan személyeket nem kérdeznek meg, ami komoly aggodalomra ad okot, különösen az egészséggel kapcsolatos adatok esetében. A tagállami statisztikai hivataloknak be kell számolniuk a jelenlegi felmérések hiányosságainak mértékéről. Hosszú távon minden szereplőnek ki kell dolgoznia alternatív módszereket a magánháztartásokon kívül élő polgárok adatgyűjtésekbe történő bevonása érdekében. A jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó felmérés felbecsülhetetlenül értékes adatokat közöl a hajléktalanokról, visszamenőleges kérdések formájában, és ezt még alaposabban ki kell dolgozni annak vizsgálatával, hogyan lehet a legjobban meghatározni a „lakhatási nehézségek” fogalmát.

Az összehasonlíthatóság és a magas színvonal érdekében a statisztikai adatok összesítési szintjének hasonlónak kell lennie. Luxemburg és Németország összehasonlításában lehetnek hiányosságok statisztikai szempontból, míg a városi és a vidéki régiók összehasonlítása lényeges kiegészítő információkkal szolgálhat. Üdvözölném, ha ez a keretrendszer lehetővé tenné az adatok összesítését a NUTS2 szintjén. A NUTS2 a meghatározás szerint hasonló méretű földrajzi egységekből álló statisztikai régió. A reform egyik legfontosabb célja az összehasonlíthatóság javítása. Ezért azt javaslom, hogy a tagállamok és az Eurostat hosszú távon törekedjen ennek megoldására.

Az ezen jogszabályi keretek között elkészített felmérések megadják a kulcsot a jövedelmekkel és a fogyasztással kapcsolatos adatokhoz, és ezek nélkülözhetetlenek, ha világosabban képet szeretnénk alkotni a háztartások jóllétéről, emellett adatokat szolgáltatnak a piacok megfelelő működésének kiértékeléséhez. Az adatok összegyűjtése és elemzése során erősebben kell összpontosítanunk olyan komplex mutatókra mint a referencia-költségvetések készítése.

Erősen támogatom a megfelelő szintű szabályozást. Az Európai Parlamentnek tevékenyen védelmeznie kell a rendelet sikerét az érvényesíthetőség és a minőség szempontjából (pl. a felmérések tartalma és hatóköre, és az eltérések), ezért ezekről az elemekről vagy magában a fő jogi aktusban, vagy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban kell dönteni. Csak tisztán technikai kérdéseket szabad végrehajtási aktusokkal szabályozni.

A pénzügyi következményeket ellensúlyozza a célzottabb, magas színvonalú politikai döntéshozási potenciál, amelyet lehetővé tesz, valamint a módszerek korai szakaszban történő kiigazításának lehetősége és az új technológiai fejlemények jobb felhasználása. Ha a statisztikai adatok létrehozása és elemzése során takarékoskodni akarunk a költségekkel, ez közvetlenül olyan társadalomhoz vezet, ahol a politikai döntéshozók és a társadalom véleményformálói már nem jól megalapozott tények, hanem vélekedések, félelmek és látszólagos tények alapján érvelnek. Folyamatosan fejlesztenünk kell adatgyűjtésünk összehasonlíthatóságát, időszerűségét, pontosságát és hatókörét. Üdvözlöm és kiemelem, hogy a Bizottság képes támogatni a tagállami statisztikai intézményeket, különösen kapacitásépítési célokból. Támogatom, hogy a keretrendszert tegyük adaptálhatóvá annak érdekében, hogy kellő mértékben kezelni tudja az új szükségleteket és fejleményeket, és ezért kísérleti tanulmányokat kell készíteni az új kihívások kezeléséhez.

A statisztika az egyik legjobb eszköz, amelyen keresztül megérthetjük a társadalom és a gazdaság aktuális állapotát, és ez a tudás a legnagyszerűbb eszköz, amellyel a politikai döntéshozók rendelkezhetnek.

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az egyedi szinten, mintavétel útján gyűjtött adatokon alapuló, személyekre és háztartásokra vonatkozó európai statisztikák közös keretének létrehozása

Hivatkozások

COM(2016)0551 – C8-0345/2016 – 2016/0264(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

24.8.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

EMPL

12.9.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

12.9.2016

ECON

12.9.2016

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

BUDG

31.8.2016

ECON

15.9.2016

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Tamás Meszerics

18.10.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

25.1.2017

28.2.2017

12.4.2017

 

Az elfogadás dátuma

21.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

41

4

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Guillaume Balas, Brando Benifei, Mara Bizzotto, Vilija Blinkevičiūtė, Enrique Calvet Chambon, Lampros Fountoulis, Elena Gentile, Marian Harkin, Czesław Hoc, Danuta Jazłowiecka, Agnes Jongerius, Rina Ronja Kari, Jan Keller, Ádám Kósa, Jean Lambert, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Javi López, Dominique Martin, Elisabeth Morin-Chartier, João Pimenta Lopes, Georgi Pirinski, Marek Plura, Terry Reintke, Sofia Ribeiro, Robert Rochefort, Anne Sander, Sven Schulze, Siôn Simon, Romana Tomc, Ulrike Trebesius, Marita Ulvskog, Jana Žitňanská

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Georges Bach, Heinz K. Becker, Lynn Boylan, Miapetra Kumpula-Natri, Paloma López Bermejo, António Marinho e Pinto, Alex Mayer, Tamás Meszerics, Michaela Šojdrová

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Xabier Benito Ziluaga, Morten Messerschmidt, Monika Smolková, Milan Zver

Benyújtás dátuma

29.6.2017

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

41

+

ALDE

ENF

PPE

Verts/ALE

GUE/NGL

S&D

Enrique Calvet Chambon, Marian Harkin, António Marinho e Pinto, Robert Rochefort

Dominique Martin

Georges Bach, Heinz K. Becker, Danuta Jazłowiecka, Ádám Kósa, Jérôme Lavrilleux, Jeroen Lenaers, Verónica Lope Fontagné, Elisabeth Morin-Chartier, Marek Plura, Sofia Ribeiro, Anne Sander, Sven Schulze, Michaela Šojdrová, Romana Tomc, Milan Zver

Jean Lambert, Tamás Meszerics, Terry Reintke

Xabier Benito Ziluaga, Lynn Boylan, Rina Ronja Kari, Paloma López Bermejo, João Pimenta Lopes

Guillaume Balas, Brando Benifei, Vilija Blinkevičiūtė, Elena Gentile, Agnes Jongerius, Jan Keller, Miapetra Kumpula-Natri, Javi López, Alex Mayer, Georgi Pirinski, Siôn Simon, Monika Smolková, Marita Ulvskog

4

-

ECR

Czesław Hoc, Morten Messerschmidt, Ulrike Trebesius, Jana Žitňanská

2

0

ENF

NI

Mara Bizzotto

Lampros Fountoulis

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik