JELENTÉS az európai űrstratégiáról

5.7.2017 - (2016/2325(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság
Előadó: Constanze Krehl

Eljárás : 2016/2325(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0250/2017
Előterjesztett szövegek :
A8-0250/2017
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai űrstratégiáról

(2016/2325(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4. cikkére, valamint XIX. címének 189. cikkére,

  tekintettel az „Űrstratégia Európa számára” című, 2016. október 26-i bizottsági közleményre (COM(2016)0705),

–  tekintettel az „Európai Unió űripari politikája” című, 2013. február 28-i bizottsági közleményre (COM(2013)0108),

–  tekintettel „Az Európai Uniónak a polgárok szolgálatában álló űrstratégiája felé” című, 2011. április 4-i bizottsági közleményre (COM(2011)0152),

–  tekintettel a Bizottság „Az összekapcsoltság a versenyképes digitális egységes piac szolgálatában: Úton a gigabitalapú európai információs társadalom felé” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0587) és a közleményt kísérő szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0300),

–  tekintettel a Bizottság „5G Európa számára: cselekvési terv” című, 2016. szeptember 14-i közleményére (COM(2016)0588) és a közleményt kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumra (SWD(2016)0306),

–  tekintettel az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló 2016. szeptember 14-i bizottsági javaslatra (COM(2016)0590),

–  tekintettel a „Cselekvési terv a globális navigációs műholdrendszer (GNSS) alkalmazásairól” című, 2010 június 14-i bizottsági közleményre (COM(2010)0308),

–  tekintettel a Párizsi Megállapodásra, az 1/CP.21 határozatra és az UNFCCC feleinek 21. konferenciájára (COP 21), valamint a feleknek a Kiotói Jegyzőkönyv feleinek találkozójaként szolgáló, 2015. november 30. és december 11. között Párizsban (Franciaország) megrendezett 11. konferenciájára (CMP 11),

–  tekintettel a Kopernikusz-program létrehozásáról és a 911/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 377/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[1],,

–  tekintettel az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről, valamint a 876/2002/EK tanácsi rendelet és a 683/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i (EU) 1285/2013 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[2],

  tekintettel az űrmegfigyelést és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követését támogató keret létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 541/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozatra[3];

–  tekintettel az Európai GNSS Ügynökség létrehozásáról szóló 912/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. április 16-i 512/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[4],

–  tekintettel a vonatkozó tanácsi következtetésekre és az automatizált és összekapcsolt vezetésre vonatkozó, 2016. április 14-i amszterdami miniszteri nyilatkozatra,

–  tekintettel az űrpolitikáról szóló 2016. júniusi hágai kiáltványra (The Hague Manifesto),

–  tekintettel az Európa űrpolitikájának közös jövőképéről és céljairól az Európai Unió és az Európai Űrügynökség által tett és a Bizottság és az Ügynökség által 2016. október 26-án aláírt együttes nyilatkozatra,

–  tekintettel az európai biztonság és védelem céljait szolgáló világűrbeli képességekről szóló, 2016. június 8-i állásfoglalására[5],

  tekintettel az űrpiac felvevőképességéről szóló, 2016. június 8-i állásfoglalására[6],

–  tekintettel az Európai Unió űripari politikájáról – az űrágazatban rejlő gazdasági növekedési potenciál kibontakoztatásáról szóló, 2013. december 10-i állásfoglalására[7],

–  tekintettel a polgárok szolgálatában álló európai uniós űrstratégiáról szóló, 2012. január 19-i állásfoglalására[8],

–  tekintettel a globális navigációs műholdrendszerek közlekedési alkalmazásairól – a rövid és középtávú uniós politikáról szóló, 2011. június 7-i állásfoglalására[9],

–  tekintettel az űrpaic felvevőképességéről szóló, 2016 januárjában készült tanulmányra[10],

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Külügyi Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, valamint a Halászati Bizottság véleményére (A8- 0250/2017),

A.  mivel az űrkutatás számos előnnyel jár a társadalom számára, és versenyképesebb gazdaságot biztosíthat Európának azáltal, hogy új termékek és szolgáltatások kifejlesztését ösztönzi, illetve támogatja a mezőgazdaságot, az erdőgazdálkodást, a halászatot és a tengeri közlekedést; mivel a műholdas technológia segítségével jobb hozzáférés biztosítható a kommunikációs technológiákhoz, a valós idejű információcserét lehetővé tevő, nagy felbontású Föld-megfigyelési rendszerek alakíthatók ki, gyorsan lehet reagálni a természeti katasztrófákra, és hatékonyabb határőrizeti és biztonsági ellenőrzések vezethetők be;

B.  mivel az űrtechnológiák, az űrre vonatkozó adatok és az űrrel kapcsolatos szolgáltatások számos uniós közpolitikát és kulcsfontosságú politikai prioritást támogathatnak, például fellendíthetik a digitális egységes piacot, ösztönözhetik az európai gazdaságot és kezelhetik az éghajlatváltozást;

C.  mivel a világűr az európai polgárok számára nem költség, hanem befektetés, és mivel egy nagyra törő űrstratégia biztosíthatja az Unió önállóságát és helyzetét a világűr stratégiai területén, ugyanakkor fellendíti a növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést a világűrrel kapcsolatos gyártásban, műveletekben és a downstream szolgáltatásokban;

D.  mivel az Európai Parlament és a Tanács 2007-es politikai döntései eredményeképpen az európai műholdas navigációs programok, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) és a Galileo számára költségvetést biztosítottak, és megállapodás született a programok irányítási struktúrájáról;

1.  üdvözli a Bizottságnak az európai űrstratégiáról szóló közleményét és támogatja a Bizottság maradéktalan elkötelezettségét az űr gazdasági és társadalmi hasznainak maximális kiaknázása, az űrtechnológiák és -alkalmazások közpolitikák támogatása céljából történő használatának fokozása, a globális szinten versenyképes és innovatív európai űrágazat ösztönzése, Európa űrágazati önállóságának megszilárdítása és Európa mint globális szereplő szerepének, valamint a nemzetközi űrügyi együttműködés erősítése mellett;

2.  emlékezteti a Bizottságot, hogy elengedhetetlen az uniós űrügyi programok folytonosságának biztosítása és a Galileo és a Kopernikusz programok jövőbeli fejlődésének átgondolása, különösen annak érdekében, hogy pozitív és kiszámítható beruházási környezet jöjjön létre a kapcsolódó ágazatban; véleménye szerint ez csak akkor valósulhat meg, ha hosszú távon garantált az űrpolitikához kapcsolódó kiemelt programok és a kapcsolódó adatinfrastruktúra állami finanszírozása, elismerve ugyanakkor azt is, hogy szükség van a magánszféra jelentős mértékű bevonására;

3.  felhívja a figyelmet a tagállamok, az Európai Űrügynökség (ESA) és a Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Európai Szervezete (EUMETSAT) által az űrkutatás terén új technológiákkal, felfedező missziókkal, Föld-megfigyelő és meteorológiai képességekkel elért eredményekre;

4.  véleménye szerint szükség van a Galileo és Kopernikusz programok értékelésére, még mielőtt a Bizottság ismertetné a következő többéves pénzügyi keret részét képező új jogalkotási javaslatait; úgy véli, hogy ennek az értékelésnek többek között ki kell terjednie az Európai GNSS Ügynökség (GSA) jövőbeli szerepére a Galileóban és esetleges szerepére a Kopernikuszban, arra, hogy miképpen egyszerűsíthető a GSA kapcsolata az ESA-val, valamint az ügynökség alapvető és átruházott feladatai között jelenleg fennálló eltérésre; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy a GSA még mielőtt új feladatokat ruháznának rá, megfelelő kapacitással rendelkezzen új feladatok elvégzéséhez;

5.  hangsúlyozza, hogy az értékelés eredményét figyelembe kell venni az EU és az ESA közötti kapcsolatokról folytatott jövőbeli megbeszélések során is, tekintetbe véve a 2016. október 26-án aláírt együttes EU–ESA-nyilatkozatot; felhívja a Bizottságot, hogy az ESA-val együttműködésben tanulmányozza azokat a különböző lehetőségeket, amelyekkel az európai űripar irányításának bonyolult intézményi rendszere egyszerűsíthető lenne, javítva a felelősségi körök kijelölését a fokozottabb eredményesség és költséghatékonyság érdekében;

6.  hangsúlyozza, hogy a GSA számára megfelelő személyzetet kell biztosítani annak érdekében, hogy biztosított legyen az európai GNSS-programok zökkenőmentes működése és kiaknázása; kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a GSA-nak juttatott források megfelelőségét, figyelemmel annak jelenlegi és jövőbeli feladataira; úgy véli, hogy a személyzeti politikát és eljárást a 2013. december 2-i intézményközi megállapodásnak megfelelően az ügynökségre ruházott új feladatok fényében kell kiigazítani;

7.  hangsúlyozza ezenkívül, hogy a jelenlegi és jövőbeli kihívások megválaszolása érdekében a következő uniós költségvetésbe a jelenleginél nagyobb űrügyi költségvetést kell beépíteni, amely (az űr- és földi szegmensektől kezdve a Föld-megfigyelésen át a navigációig és a kommunikációig) az egész értékláncot támogatja, és erre a többéves pénzügyi keret közelgő felülvizsgálatakor kell sort keríteni; ismételten hangsúlyozza, hogy a kapcsolódó piacok sikeres fejlődése elsősorban a Galileo és a Kopernikusz programok időben történő végrehajtásától és folyamatos fejlődésétől függ, és e programok megfelelő finanszírozását kiemelten kell kezelni; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó költségvetési döntések meghozatala során meg kell őrizni és tovább kell fejleszteni az uniós űrprogramok európai hozzáadott értékét és egyedi hozzájárulását;

8.  felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az uniós űrprogramok közötti szinergiák kihasználásával fokozzák a hatékonyságot és a költséghatékonyságot; úgy véli továbbá, hogy a szinergiahatások elérése érdekében intenzívebbé kell tenni az uniós űrpolitikában részt vevő uniós ügynökségek közötti információmegosztást; rámutat arra, hogy a tevékenységi körök egyre közelítenek egymáshoz; felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen közzé éves jelentést az uniós ügynökségek közötti együttműködés jellegéről és mértékéről;

9.  hangsúlyozza, hogy fontos azonosítani és kezelni az űrkutatáson alapuló termékek és szolgáltatások területén a belső piac működése előtt álló valamennyi akadályt;

Maximalizálni az űr által nyújtott előnyöket a társadalom és az uniós gazdaság számára

10.  kiemeli, hogy az űrprogramok és azok szolgáltatásai kulcsfontosságú eszközök lesznek az olyan szakpolitikai területeken, mint az energiaügy, az éghajlat-politika, a környezetvédelem, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat, a közlekedés, az idegenforgalom, a digitális piac és a mobiltávközlés, a regionális politika és a helyi tervezés; úgy véli, hogy komoly lehetőségek nyílnak olyan kihívások kezelésére, mint például a migráció, a határigazgatás és a fenntartható fejlődés; kiemeli az európai űrstratégia fontosságát az átfogó uniós tengerpolitika terén; megállapítja, hogy a távérzékelő szatellitek vagy távérzékelési rendszerek kereskedelmi használata jelentős előnyöket hozott a társadalom számára;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel az EGNOS, a Galileo és a Kopernikusz programok hiánytalan gazdasági kihasználását azzal, hogy a piaci felvevőképességhez igazított célokat tűz ki; javítja a Kopernikusz adataihoz való hozzáférést és azok feldolgozását annak érdekében, hogy a vállalatok – különösen a kkv-k és az induló vállalkozások – űrbéli adatokra épített alkalmazásokat fejleszthessenek ki; biztosítja más digitális szolgáltatások – mint például az intelligens közlekedési rendszerek, az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer, a folyami információs szolgáltatás,a SafeSeaNet, valamint a hagyományos navigációs rendszerek – jobb integrálását, továbbá kibővíti az űrmegoldásokban rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy a műholdas navigáció és a Föld-megfigyelési adatok és szolgáltatások jelentős előnyökkel járnak az állampolgárok és a gazdasági szervezetek számára;

12.  üdvözli a Bizottság arra irányuló tevékenységét, hogy felhőalapú platformokat szerezzen be a Föld-megfigyelési adatok számára annak biztosítása érdekében, hogy Európa gazdasági szempontból teljes mértékben kiaknázhassa saját vezető űrprogramjait, és fenntartható felhasználói hozzáférést és kompetenciaépítést tudjon létrehozni; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel munkáját ezen a területen, hogy az első adatplatformok 2018-ra működőképessé váljanak; úgy véli, hogy az e platformokra irányuló pályázatoknak magánszereplők számára is nyitva kell állniuk;

13.  felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a Kopernikusz megbízott szervezeteinek működését, különösen pályázati eljárásaik egyszerűsítése és észszerűsítése érdekében, megkönnyítendő a kkv-k számára a pályázást;

14.  hangsúlyozza a „világűrbiztos” jogalkotás szükségességét, és megismétli az űrpiac felvevőképességéről szóló, fent említett állásfoglalásában szereplő azon kérését, hogy mielőtt a Bizottság új jogalkotási és nem jogalkotási javaslatokat nyújtana be, végezze el az űrprogramok módszeres ellenőrzését; felszólítja a Bizottságot, hogy távolítsa el az űrtechnológia közszektor általi használata előtt álló akadályokat, például az új és a létező európai jogszabályok betartásának ellenőrzése során; úgy véli, hogy az űrtechnológia alkalmazása révén, valamint az olyan példákra építve, mint az e-segélyhívás (e-Call) és a digitális tachográf, a közrend jelentős mértékben javítható; felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében például a Föld-megfigyelési program által szolgáltatott adatok és szolgáltatások megvásárlásával ösztönözzék az űrtechnológia európai, tagállami, regionális és helyi hatóságok általi alkalmazását;

15.  kiemeli a világűr deorbitáció révén történő megtisztításával és az űrfelszerelések innovatív anyagaival foglalkozó kísérleti projektet, amelyet az űrágazattal kapcsolatos leendő közös technológiai kezdeményezés megvalósíthatóságának és hatékonyságának tesztelésére terveztek; elismeri, hogy a megfelelő források (magán- és közforrások egyaránt) alapvető fontosságúak az európai űrágazat fenntarthatósága és versenyképessége biztosításának szempontjából, valamint az Uniónak az űrben globális játékosként betöltött nagyobb szerepe érdekében;

16.  úgy véli, hogy az éghajlatváltozás kezelése terén a Kopernikusz hozzájárulását tovább kell fejleszteni; felhívja a Bizottságot, hogy minél előbb hozza létre az Kopernikuszra alapozott képességeket az üvegházhatású gázok, köztük a CO2 kibocsátásának nyomon követésére – melyeket jelenleg a Horizont 2020 keretében fejlesztenek[11] –, a COP21 megállapodásban rögzített szükségletek kezelése céljából, és tegye lehetővé ezek hatékony végrehajtását; támogatja a szén-dioxid és a metán nyomon követésére szolgáló jövőbeli műholdak kifejlesztését;

17.  üdvözli a Galileo kezdeti szolgáltatásairól szóló, 2016. december 15-i nyilatkozatot; hangsúlyozza, hogy a Galileo jelének széles körű felhasználása előfeltétele annak, hogy létrejöjjön az űralapú alkalmazások és szolgáltatások erős kapcsolódó piaca, továbbá hogy megfelelő – többek között adott esetben szabályozási – intézkedésekre is szükség van ahhoz, hogy megvalósuljon az EU-ban árusított eszközökre vonatkozó szabvány teljes kompatibilitása a Galileóval és az EGNOS-szal, és hogy ösztönözzék a Galileo- és EGNOS-kompatibilis eszközök terjedését a globális piacon; felkéri továbbá a Bizottságot, hogy fontolja meg olyan intézkedések meghozatalát, amelyek megerősítik az európai GNSS downstream ágazat versenyképességét;

18.  felhívja a Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a kritikus infrastruktúrák GNSS alapú óraművei készen álljanak a Galileo és az EGNOS alkalmazására, mert ez biztonsági szempontból rendkívül fontos;

19.  hangsúlyozza a műholdak azon képességét, hogy megszakításmentes, nagyon magas szintű konnektivitást tudnak biztosítani, különösen távoli területek és a legkülső régiók számára, ami lényegi fontosságú a digitális szakadék felszámolása, a nagysebességű hálózatok fejlesztése és a dolgok internetének bővítése, azaz az általuk elérhető szolgáltatások – például önvezető autók, az intelligens járműflotta-kezelés és teherszállítás-irányítás, az e-kormányzás, az e-oktatás és az e-egészségügyi alkalmazások – szempontjából; hangsúlyozza a földi és űralapú technológiák egymást kiegészítő jellegét a nagyon nagy kapacitású hálózatok megvalósítása terén; ragaszkodik ahhoz, hogy ezt ismerje el a Bizottság, és megfelelően vegye figyelembe a műholdak ezen a területen tett hozzájárulását; hangsúlyozza továbbá, hogy az említett műholdas szolgáltatások működéséhez szükség van megfelelő frekvenciasávok tartalékolására; felhív ennek megoldására a távközlési hálózatokkal kapcsolatban folyó jelenlegi jogalkotási munka során, valamint a K+F-be történő megfelelő beruházások révén; úgy véli továbbá, hogy az európai űrstratégiát a Bizottság digitális stratégiáinak összehangolásával és a tagállamok és az ipar támogatásával kell végrehajtani a műholdas kommunikáció hatékony és keresletvezérelt kihasználása, az egész Európára kiterjedő, mindenütt jelenlévő kapcsolat előmozdítása érdekében;

20.  hangsúlyozza az európai strukturális és beruházási alapok jelentős szerepét a kapcsolódó űrágazati piacok – leginkább közbeszerzések útján történő – ösztönzésében, valamint a jelentős űrágazattal még nem rendelkező országok bevonásában, és megjegyzi, hogy ezzel a kérdéssel a kohéziós politika jövőjéről folytatott tárgyalásokon kell foglalkozni; támogatja a növekvő űripari kapacitásokkal rendelkező tagállamok és régiók segítését célzó kapacitásépítési intézkedések bevezetését; hangsúlyozza, hogy a regionális dimenzió alapvető fontosságú abban, hogy az űrtechnológia előnyei eljussanak a polgárokhoz, valamint azt, hogy a helyi és regionális hatóságok bevonása szinergiákat teremthet az intelligens szakosodási stratégiákkal és az uniós városfejlesztési menetrenddel; ezért támogatja a regionális és helyi hatóságok fokozott bevonását az EU eredményes űrpolitikájába, beleértve a legkülső régiókat, ideértve a tengerentúli országokat és területeket is; hangsúlyozza, hogy a Régiók Bizottságának a Kopernikusz felhasználói fóruma tagjának kellene lennie annak érdekében, hogy a regionális és helyi szereplők jelentőségükhöz mérten képviselve legyenek a Kopernikusz által szolgáltatott adatok felhasználóiként;

21.  hangsúlyozza, hogy a Galileóhoz vagy a Kopernikuszhoz kapcsolódó projektek esetében az olyan felhasználók, mint a kkv-k, illetve a helyi és regionális hatóságok még mindig nem tudnak eleget a finanszírozási lehetőségekről – beleértve a Európai Beruházási Bank által nyújtottakat is –, és hogy az e lehetőségeket feltáró információk célba juttatásán haladéktalanul javítani kell;

22.  elismeri az űrtechnológiák és a két kiemelt uniós űrprogram szerepét a szárazföldi, tengeri, légi és űrközlekedés intelligensebbé, biztonságosabbá, megbízhatóbbá, fenntarthatóbbá és a jövő stratégiai ágazataiba – például a vezető nélküli és a hálózatba kapcsolt gépjárművek, valamint a pilóta nélküli légi járművek ágazatába – történő integráltabbá tételében; úgy véli, hogy az űrstratégia hozzájárulhat a biztonságos és zavartalan összekapcsolhatóság, a stabilabb helymeghatározás, az intermodalitás és az átjárhatóság mint új közlekedési szükségletek kielégítéséhez; arra sarkallja a Bizottságot, hogy az átláhatóság biztosítása érdekében a közlekedés szereplőit vonja be az űrágazattal folytatott párbeszédbe annak megkönnyítése végett, hogy az európai űrtechnológia megjelenhessék a közlekedési piacon, javítva az uniós közlekedési szolgáltatások versenyképességét az európai és globális piacon; kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak kellő figyelmet az űrturizmus fejlődésére;

23.  felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa az EGNOS eljárásai szerinti leszállások bevezetését a kisebb repülőtereken, de a nagyobbakon is; megismétli, hogy az EGNOS pénzügyi előnyök, valamint nagyobb mértékű pontosság, ellenálló képesség és biztonság garantálásával tudna hozzájárulni az olyan, a biztonság szempontjából kritikus alkalmazások használatához, mint a repülőgépek leszállási alkalmazásai, és megismétli, hogy fontos az EGNOS lefedettségének Délkelet- és Kelet-Európára való prioritásként kezelt, ezt követően Afrikára és a Közel-Keletre való kiterjesztése; úgy véli, hogy a Galileo központi szerepet tölthet be a légiforgalmi irányítás terén, amely alapvető fontosságú a radaralapú légtérellenőrzésről a műholdalapú légtérellenőrzésre történő átállás terén;

24.  hangsúlyozza továbbá az űralapú automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzési adatközléssel (ADS-B) felszerelt repülőgépek jelentőségét, valamint azt, hogy az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell az ADS-B alkalmazását a repülőgépek pontos és megbízható valós idejű nyomon követése és az üzemanyag terén elérendő megtakarítás érdekében;

25.  hangsúlyozza az uniós űrprogramok fontosságát a tengerrel és tengerészettel kapcsolatos kérdések, a halászati tevékenységek és általában a kék gazdaság szempontjából, például: a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat kezelése; az óceánok és a halállományok állapotának és egészségének kutatása és értékelése; a halgazdaságok termelékenységének támogatása; a tengerkutatás elősegítése; és a kutatási és mentési szolgáltatások, valamint a fedélzeti orvosi berendezések műholdas kapcsolatának biztosítása terén; e tekintetben rámutat arra, hogy szükség van a világűrbe telepített óceánmegfigyelési kapacitásokra, valalmint a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz szolgáltatások közötti jó koordinációra;

A globálisan is versenyképes és innovatív európai űrágazat támogatása

26.  hangsúlyozza, hogy az űrágazat sikere és versenyképessége, továbbá az áttörést jelentő technológiák kifejlesztése nagyban függ a kutatástól és az innovációtól; szorgalmazza a 9. keretprogramban a világűrre vonatkozó költségvetési sor növelését és kibővítését; a hatékonyság biztosítása és a párhuzamosságok elkerülése érdekében hangsúlyozza az EU, az ESA és a tagállamok közötti hiánytalan együttműködés jelentőségét, különösen azokon a területeken, ahol számos szereplő nyújt kutatási finanszírozást; úgy véli, hogy a kutatást és az innovációt kell az űrtechnológiák széles köre tekintetében ösztönözni és finanszírozni; sürgeti a Bizottságot, hogy a Horizont 2020 programon és a jövőbeli keretprogramokon belül egyaránt terjessze ki a kkv-eszköz alkalmazását az űrtechnológián alapuló termékekben és szolgáltatásokban rejlő üzleti lehetőségek fokozására;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy a közbeszerzések során gondoskodjon az uniós vállalatokkal szembeni tisztességes bánásmódról harmadik országok vállalataihoz képest, különös figyelemmel azokra az árakra, amelyeket a vállalatok más ügyfeleikkel világszerte fizettetnek, annak biztosítására törekedve, hogy a szabályok nem kerülnek megszegésre és a piaci szereplők között tisztességes gyakorlatok érvényesülnek, az egyenlő feltételek biztosítása érdekében; rámutat arra, hogy az európai űriparnak egyre inkább kiélezett nemzetközi versennyel kell szembenéznie; üdvözli az innovatív közbeszerzési rendszerek használatának megerősítésére vonatkozó bizottsági javaslatot;

28.  hangsúlyozza az európai ipari bázis megerősítésének és az Unió stratégiai autonómiája biztosításának fontosságát a beszerzési források diverzifikálása és a számos uniós szolgáltató teljesítményének leghatékonyabb kihasználása révén; ezért úgy véli, hogy kiegyensúlyozottan elő kell mozdítani az iparág bevonását valamennyi szinten kiegyensúlyozott módon elő kell mozdítani, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az európai űrágazatot a teljes értéklánc mentén; úgy véli, hogy a űrklaszterek hasznos szerepet tölthetnek be az űripari stratégiában;

29.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa az ágazat forradalmasítását és a költségek csökkentését eredményező, új űrhajózási és technológiai üzleti modellek uniós szintű fejlesztését (például azon európai technológiákét, amelyek kisebb műholdak – így többször használatos ballonok vagy hordozóeszközök – világűrbe való kijutását teszik lehetővé);

30.  kéri a Bizottságot, hogy annak érdekében, hogy az űrágazati vállalkozások számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, vegye figyelembe a kkv-k helyzetét és szükségleteit az űrágazati infrastruktúrákra és szolgáltatásokra vonatkozó közbeszerzési szerződések időtartamának meghatározásakor;

31.  hangsúlyozza, hogy erőteljesebb beruházásokra van szükség az európai polgárok űrügyi oktatása és képzése terén a digitális társadalomba való átmenet idején létrejövő űrágazati lehetőségek maradéktalan kiaknázása végett; hangsúlyozza az űrpolitikának a jövőbeni nemzedékek inspirálása és az európai identitás érzésének kialakítása terén elért eredményeit; ezért hangsúlyozza, hogy olyan összehangolt megközelítés folytatására és kiterjesztésére van szükség, amely arra ösztönözheti a fiatalokat, hogy szakmai pályafutásukat az űrtudomány és -technológia terén folytassák;

32.  hangsúlyozza, hogy az európai űripar kapacitása fejlesztésének alapvető és legfontosabb eszköze az ESA fakultatív programokban való részvétel, melyeknek keretében európai vállalatok és az egyetemek, ill. kutatóintézetek részt vesznek az űrmissziók és rendszerek számára készülő csúcstechnológiák előkészítésében; éppen az ilyen programokban való részvétel nyitja meg számukra az utat az e területen való vállalkozásra, esetleg a komoly technológiailag és tudásilag igényes tudományos projektekhez való hozzáféréshez, ami pozitív hatást gyakorolhat a közlekedési ágazatra;

Európa autonómiájának megerősítése a világűr biztonságos környezetben történő elérése és használata terén

33.  emlékeztet rá, hogy az EU űrprogramjai polgári jellegűek, és megerősíti elkötelezettségét a világűr katonai célú felhasználásának tilalma mellett; elismeri ugyanakkor az űrágazat stratégiai jelentőségét Európa számára, továbbá azt, hogy javítani szükséges a szinergiákat a polgári és a biztonsági-védelmi aspektusok között, és a világűrbéli képességeket egyeztetni kell a biztonsági és védelmi szükségletekkel, figyelembe véve a geopolitikai környezetet és a közös biztonság- és védelempolitikát; úgy véli, hogy a Bizottságnak elemeznie kellene az európai űrprogramok és a 2016 novemberében javasolt európai védelmi cselekvési terv közti szinergiákat az átfogó összhang biztosítása érdekében ezen a stratégiai területen;

34.  felhívja a Bizottságot, hogy egyesítse az Európai Unió és a tagállamok ipari szereplői által támasztott keresletet az űrhöz való független, költséghatékony és megbízható hozzáférés biztosítása érdekében az Ariane és Vega európai hordozórakéták, illetve azok jövőbeni továbbfejlesztett változatainak felhasználása révén; úgy véli, hogy ez stratégiailag rendkívüli jelentőségű vészhelyzeti és válságkezelési feladatkörök és egy ellenállóképes európai biztonság- és védelmi politika szempontjából;

35.  támogatja a Bizottság célkitűzését az európai felbocsátási infrastruktúra létesítményeinek támogatására szolgáló különböző módok elemzésére, amennyiben ez szükséges az európai szakpolitikai célkitűzések elérése és szükségletek kielégítése érdekében az autonómia, biztonság és versenyképesség vonatkozásában; ezért hangsúlyozza a Kourou-i (Francia Guyana) európai űrrepülőtér stratégiai jelentőségét, valamint azt, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni annak, hogy mindez a terület számára, ahol a repülőtér található, gazdasági és társadalmi előnyökkel járjon;

36.  emlékeztet arra, hogy az űrhöz való független hozzáférés fogalma nem különíthető el az űrrendszerek tervezésére, fejlesztésére, elindítására, működtetésére és kiaknázására szolgáló önálló európai képességtől;

37.  megállapítja, hogy nem áttekinthető sem az európai hordozórakéta-program (Ariane 6 és Vega C) 3–4 éven túli folytatása, sem ezen program pénzügyi helyzete; aggodalmát fejezi ki a közép- és hosszú távú felbocsátási program hiányával kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy az európai hordozórakétákra vonatkozóan dolgozzon ki a következő 20 évre szólóan munkaprogramot;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az alternatív indító-technológiák kifejlesztését és a környezettudatos tervezés elveinek alkalmazását valamennyi indítóeszköz és űrágazati képesség tekintetében;

39.  úgy véli, hogy a műholdas rendszerek következő generációjában tovább kell fejleszteni a Galileo infrastruktúrájának biztonságát, ideértve a földi szegmenst, a Galileo és a Kopernikusz kettős felhasználású kapacitását, valamint a pontosság és a titkosítás javítását; emlékeztet arra, hogy a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásai, amelyek csak a kormányok által engedélyezett felhasználók számára elérhetők, a jövőben fontos szerepet játszhatnának a felmerülő veszélyek kezelésében, különösen válság esetén;

40.  felhívja a figyelmet az űrbe telepített infrstruktúrák állami vagy nem állami szereplők esetleges beavatkozásával vagy támadásával szembeni kiszolgáltatottságára, és számos más kockázatra, például az űrszeméttel vagy a más műholdakkal való ütközés kockázatára; ismételten hangsúlyozza a kulcsfontosságú infrastruktúra és kommunikáció biztosításának, valamint az ellenállóképes technológiák kifejlesztésének fontosságát; elismeri az űr és az űrbe telepített technológiák növekvő jelentőségét a kettős felhasználás szempontjából, különösen a kommunikáció, a hírszerzés, a megfigyelés, a felderítés, a katasztrófákra reagálás és a fegyverzetellenőrzés terén, továbbá hangsúlyozza a világűrbeli képességek létfontosságú szerepét a terrorizmus elleni küzdelemben; ösztönzi továbbá a beruházásokat az új világűrbeli képességek és technológia fejlődésének felgyorsítása érdekében; úgy véli, hogy szükség van az űrben felmerülő veszélyek kezelésére szolgáló kapacitások erősítésére, ami viszont erősítené az európai űripari ágazat azon képességét, hogy reagálni tudjon a változó piacokra, szereplőkre és technológiákra;

41.  felhívja a Bizottságot, hogy az űrszemét jelentette kockázatokat mérsékelje a jelenlegi űrmegfigyelő és nyomon követő (SST) szolgáltatások bővítésével, célul kitűzve egy olyan független rendszer kiépítését szolgáló programot, amely képes az európai űr-infrastruktúra tekintetében az űrszemét jelentette fenyegetés felismerésére, valamint intézkedések meghozatalára az összeütközések elkerülése és hosszú távon az űrszemét aktív eltávolítása érdekében; támogatja az EU SST hatókörének bővítésére irányuló tervet, hogy lehetővé váljon az űrbe telepített időjárás-előrejelzés, és javasolja, hogy a hatókörbe ezenkívül vonják be a Föld-közeli tárgyakat is, hogy ellensúlyozzák a Föld ezekkel való ütközése esetén fennálló katasztrófa kockázatát; hangsúlyozza, hogy építeni kell az ezeken a területeken már meglévő – ideértve az ESA-nál rendelkezésre álló – kapacitásokra és szakértelemre, és azokat ki kell bővíteni; ismét hangsúlyozza, hogy a lehető legtöbb nyílt adatot kell szolgáltatni a kutatás és az innováció támogatása érdekében;

42.  emlékeztet az űrprogramok kiberbiztonságának növekvő fontosságára, és megállapítja, hogy ez a probléma különösen súlyos, tekintettel arra, hogy gazdaságunk jelentős része a világűrrel kapcsolatos szolgáltatásokra van utalva; felhívja a Bizottságot az EU űrágazati képességeit fenyegető kockázatok mérséklésére az űrrel kapcsolatos infrastruktúra kibertámadásokkal szembeni védelmét szolgáló megfelelő intézkedések – adott esetben a titkosítás alkalmazása – révén; kéri továbbá a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden érintett ügynökség rendelkezzen vészhelyzeti tervvel az esetleges kibertámadások esetére;

43.  úgy véli, hogy a tervezett Govsatcom kezdeményezés ígéretes intézkedés az európai intézményi szereplők számára nyújtott biztonságos, hatékony és költséghatékony – a felhasználói igényeket a területek széles skáláján kielégítő – szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításának szempontjából, ugyanakkor ösztönzi a növekedést, a versenyképességet és az innovációt az egész európai műholdas távközlési ágazatban; felhívja a Bizottságot, hogy – amennyiben a hatásvizsgálat eredménye kellően pozitív – a tervezett Govsatcom kezdeményezést költséghatékony módon alakítsa ki, és az tartalmazhassa a kapacitások összevonását és megosztását vagy a tanúsított kereskedelmi távközlési műholdak szolgáltatásainak megvásárlását is, továbbá gondoskodjon arról, hogy a kezdeményezés jelentős hozzáadott értéket hozzon létre és ne járjon a meglévő struktúrák megkettőzésével;

44.  hangsúlyozza egy átfogó európai űrpolitika fontosságát, amelynek célja a közös kül- és biztonságpolitika kiterjesztéséhez való hatékony hozzájárulás azáltal, hogy az érintett intézményeket független tájékoztatással látja el, például a valós idejű helyzetismeret terén;

Európa globális szerepének megerősítése és a nemzetközi együttműködés elősegítése

45.  felhívja a Bizottságot, hogy népszerűsítse az EU űrágazati képességeit és űripari lehetőségeit külkapcsolatai valamennyi szóba jövő aspektusát tekintve;

46.  úgy véli, hogy a békés és biztonságos űrbéli környezet biztosításához szükség van a nemzetközi partnerekkel közösen vállalt elkötelezettségre a felelős magatartás és a fenntarthatóság normáinak elfogadtatása érdekében, különösen a világűr felderítése tekintetében, és felhívja a Bizottságot, hogy e téren működjön szorosan együtt az EKSZ-szel és a tagállamokkal;

47.  rámutat, hogy szükség van az űrbéli forgalom és az űrszemét kezelésének nemzetközi összehangolására, mert az az ún. „óriáskonstellációk” tervezett telepítése és a Föld-közeli keringési pályák zsúfoltsága miatt növekedni fog, lévén hogy folytatódik a műholdfelbocsátás költségeinek csökkenése;

48.  kéri a Bizottságot, hogy kövesse nyomon a magánszektorban jelentkező célkitűzéseket az űrbányászathoz hasonló területeken, és vizsgálja meg, hogy ezek milyen hatást gyakorolhatnak a jelenlegi jogi keretre, és különösen a világűrről szóló szerződésre; úgy véli, hogy a szerződés alapelveit fenn kell tartani, és el kell kerülni, hogy meginduljon a versenyfutás a világűr kiaknázható erőforrásaiért; sürgeti a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki összehangolt európai megközelítést, és kéri a Bizottságot, hogy vállaljon vezető szerepet a konszenzus kialakításában; elismeri, hogy a világűr az emberiség közös öröksége;

49.  erőteljesen üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy gazdaságdiplomáciai úton kíván új üzleti lehetőségeket feltárni az európai űripar számára; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak, az ESA-nak és adott esetben a tagállami hatóságoknak – egyénileg vagy az ESA révén –, illetve az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséghez (EASA) hasonló testületeknek támogatniuk kell harmadik országbeli piacokon az európai szereplőket; ajánlja, hogy az összehangolt támogatásra vonatkozó terveket előre dolgozzák ki;

A hatékony megvalósítás biztosítása

50.  hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek tevékeny szerepet kell játszania az uniós űrpolitika alakításában, és be kell vonni a Bizottság, a Tanács, az EKSZ és az ESA által a világűrrel kapcsolatos ügyekben folytatott valamennyi véleménycserébe;

51.  hangsúlyozza, hogy az űrágazati beruházásokhoz fontos a demokratikus támogatás; felhívja a Bizottságot jól felépített és átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására arról, milyen haszonnal járnak az űrtechnológiák a polgárok és a vállalkozások számára; sürgeti a Bizottságot, hogy e stratégiát az alábbi három pillérre építse, amelyek mindegyike lényeges célcsoportot szólít meg; a) a közvélemény tájékoztatása az űrágazati beruházások szükségességéről; b) a kkv-k és a vállalkozók tájékoztatása a kiemelt uniós űrprogramok kínálta lehetőségekről; c) az űrtudomány integrálása az oktatásba a szakemberhiány megszüntetése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy mihamarabb nyújtson be a Parlament számára egy menetrendet a fenti kommunikációs stratégia kialakításáról;

52.  felhívja a Bizottságot, hogy dolgozza ki a stratégiában javasolt intézkedések végrehajtásának ütemtervét, nyújtson be rendszeresen jelentést a végrehajtásról, szükség esetén tegyen javaslatot jogalkotásra és dolgozza ki a szükséges további konkrét és kézzelfogható fellépést a stratégiában megjelölt célok időben történő elérése érdekében;

53.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek és az Európai Űrügynökségnek.

VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről (31.5.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai űrstratégiáról
(2016/2325(INI))

A vélemény előadója: Van Orden

JAVASLATOK

A Külügyi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  elismeri az űr és az az űrbe telepített technológiák növekvő jelentőségét a biztonsági és védelmi műveletek, különösen a kommunikáció, a hírszerzés, a megfigyelés és a felderítés terén, beleértve a határőrizet és tengerfelügyelet, katasztrófákra reagálás és fegyverzetellenőrzés, valamint a kereskedelmi és polgári műveletek területét, továbbá hangsúlyozza a világűrbeli képességek létfontosságú szerepét a terrorizmus elleni küzdelemben; ösztönzi továbbá a beruházásokat az új világűrbeli képességek és technológia fejlődésének felgyorsítása érdekében;

2.  felhívja a figyelmet a globális biztonság, infrastruktúra és az űrbe telepített kommunikációs technológiák kiszolgáltatottságára állami vagy nem állami szereplők beavatkozásával vagy támadásával, kibertámadásokkal és támadó űrfegyverekre irányuló kutatásokkal, valamint az űrszeméttel vagy a műholdakkal való ütközéssel szemben; megismétli a kulcsfontosságú infrastruktúra és kommunikáció biztosításának és az ellenállóképes technológiák fejlesztésének, továbbá a világűrről szóló 1967-es megállapodásnak az 1960-as évek óta végbement technológiai fejlődés figyelembevételét célzó felülvizsgálatának fontosságát;

3.  figyelmeztet a támadó űrfegyverekre irányuló kutatásokra, amelyeket olyan országok folytatnak, mint Oroszország, Észak-Korea és Irán, valamint azokra a kockázatokra, amelyet ezek a létfontosságú infrastruktúrára és kommunikációra, illetve az űrbe telepített jelenlegi és tervezett rendszerekre nézve jelentenek;

4.  emlékeztet arra, hogy az európai biztonság, védelem és stabilitás fenntartása és megerősítése érdekében fontos, hogy megelőzzék az érzékeny űrtechnológia olyan országokba irányuló exportját, amelyek a regionális vagy a globális biztonságot és stabilitást fenyegetik; támogatja a felbocsátási képességekbe – például a Vega C-be és az Ariane 6-ba – való beruházásokat és azok fejlesztését annak érdekében, hogy az európai országok önálló és megbízható hozzáféréssel rendelkezzenek az űrhöz;

5.  felhívja az Uniót, hogy tegyen szert nagyobb autonómiára az űrrel kapcsolatos területeken; úgy véli e tekintetben, hogy az EU Oroszországgal folytatott együttműködése – például a Galileo és a Kopernikusz műholdak felbocsátása terén – veszélyeztetheti az űrbe telepített érzékeny rendszerek biztonságát;

6.  ösztönzi az űrtechnológiák, -eszközök és -képességek védőintézkedéseibe való beruházásokat mind az Unió által támogatott programok, mind az űrmegfigyelés és a Föld körüli pályán haladó objektumok nyomon követése (SST) tekintetében;

7.  úgy véli, hogy az európai országok és a főbb baráti űrhatalmak – így az Amerikai Egyesült Államok, India és Japán – között már fennálló kétoldalú kapcsolatokat adott esetben fel kell használni a közös biztonsági és védelmi érdekek megerősítése, valamint az űrben felmerülő veszélyek észlelésére, elhárítására és azokra való reagálásra irányuló létfontosságú képességek bővítése és megerősítése érdekében, célul kitűzve az űrrel kapcsolatos politika javítását, ami javítaná az európai űrágazatnak a változó piacokra, szereplőkre és technológiákra való válaszadási képességét, és a világűrbeli tevékenységekhez kapcsolódó szerződéseknek és egyezményeknek való megfelelés elősegítését;

8.  ösztönzi az uniós tagállamok Egyesült Nemzetekben kifejtett erőfeszítéseinek megújítását annak érdekében, hogy megállapodásra jussanak az űrtevékenységekre vonatkozóan javasolt magatartási kódexszel kapcsolatban, amely nemzetközi elveket állapítana meg a felelős, átlátható, békés űrbeli magatartásra nézve, végső soron fokozott biztonságot és fenntarthatóságot, valamint az űrbeli fegyverkezés megelőzését érve el; kiemeli, hogy mindezt annak hangsúlyozásával kell elérni, hogy az űrbeli tevékenységeket magas szintű körültekintéssel, kellő gondossággal és megfelelő átláthatósággal kell végezni, azzal a céllal, hogy a szereplők között bizalom épüljön ki, tekintettel az űrbeli tevékenységek gyors növekedésére az elmúlt években, aminek következtében immár 70 ország rendelkezik saját műholdakkal és kilenc ország van Föld körüli pályára állítási képesség birtokában;

9.  elismeri, hogy a világűrbeli képességek kutatásába és fejlesztésébe tett beruházások igen magas gazdasági megtérüléssel, valamint az űrprogramokban, illetve a polgári és a védelmi vonatkozások között kettős felhasználású szinergiákkal járnak; ösztönzi az uniós tagállamok űrbiztonsági célkitűzéseinek megfelelő, kettős felhasználású rendszerek fejlesztését, és kiemeli a békés űrbeli viselkedés előmozdításának szükségességét; megjegyzi továbbá, hogy egyes tagállamok már működtetnek kettős felhasználású rendszereket, amelyek támogatják a polgári és a kormányzati/katonai műveleteket egyaránt, és felhívja a figyelmet arra, hogy a kettős felhasználású rendszerek ki vannak téve a hackertámadások kockázatának; ösztönzi az ágazatot és az üzemeltetőket, hogy fektessenek hangsúlyt arra, hogy magas fokú biztonságot nyújtó rendszereket hozzanak létre, amelyek egyértelműen elválasztják a nyilvános és nem nyilvános felhasználást;

10.  elismeri, hogy a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásai és a Kopernikusz kivételével a polgári és katonai űrképességek fejlesztésére irányuló felelősség továbbra is nemzeti szinten marad; megjegyzi, hogy az Európai Unió biztonsági és védelmi célkitűzéseit a kormányközi Európai Űrügynökség és az Európai Védelmi Ügynökség közötti igazgatási megállapodás részben megvalósítja.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

6

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Nikos Androulakis, Petras Auštrevičius, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Anna Elżbieta Fotyga, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Janusz Korwin-Mikke, Eduard Kukan, Ilhan Kyuchyuk, Ryszard Antoni Legutko, Sabine Lösing, Ulrike Lunacek, Andrejs Mamikins, Ramona Nicole Mănescu, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Alojz Peterle, Tonino Picula, Kati Piri, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Jordi Solé, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica, Charles Tannock, Miguel Urbán Crespo, Ivo Vajgl, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Laima Liucija Andrikienė, Angel Dzhambazki, Neena Gill, Ana Gomes, Marek Jurek, Antonio López-Istúriz White, David Martin, Norica Nicolai, Soraya Post, Marietje Schaake, Jean-Luc Schaffhauser, Igor Šoltes, Bodil Valero, Marie-Christine Vergiat

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Vladimir Urutchev

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

54

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Iveta Grigule, Ilhan Kyuchyuk, Javier Nart, Norica Nicolai, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Ivo Vajgl

ECR

Angel Dzhambazki, Anna Elżbieta Fotyga, Marek Jurek, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

PPE

Michèle Alliot-Marie, Laima Liucija Andrikienė, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Sandra Kalniete, Manolis Kefalogiannis, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Ramona Nicole Mănescu, Alojz Peterle, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Vladimir Urutchev, Jaromír Štětina, Dubravka Šuica

S&D

Nikos Androulakis, Victor Boştinaru, Andi Cristea, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Neena Gill, Ana Gomes, Andrejs Mamikins, David Martin, Pier Antonio Panzeri, Demetris Papadakis, Tonino Picula, Kati Piri, Soraya Post, Boris Zala

VERTS/ALE

Klaus Buchner, Ulrike Lunacek, Tamás Meszerics, Jordi Solé, Bodil Valero, Igor Šoltes

6

-

ENF

Jean-Luc Schaffhauser

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Miguel Urbán Crespo, Marie-Christine Vergiat

NI

Georgios Epitideios

3

0

EFDD

James Carver

ENF

Mario Borghezio

NI

Janusz Korwin-Mikke

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (9.6.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai űrstratégiáról
(2016/2325(INI))

A vélemény előadója: Evelyne Gebhardt

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a Bizottság „Űrstratégia Európa számára” című közleményében rámutat arra, hogy az európai űripar egyre inkább a globális értéklánc része lett, és olyan innovatív termékeket és szolgáltatásokat fejleszt ki különösen a dolgok internete termékei területén, amelyek az űriparon kívül tevékenykedő vállalkozások számára is fokozott relevanciával bírnak, illetve a fogyasztók számára hasznossá tehetők;

B.  mivel a világűr az európai polgárok számára nem költség, hanem befektetés, és egy nagyra törő uniós űrstratégia biztosíthatja Európa önállóságát és helyzetét a világűr stratégiai területén, ugyanakkor fellendíti a növekedést, a versenyképességet és a munkahelyteremtést a világűrrel kapcsolatos gyártásban, műveletekben és a downstream szolgáltatásokban;

1.  felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze az űrágazat versenyképességét és innovációját olyan képleteken keresztül, amelyek nem csak a strukturális és beruházási alapokra támaszkodnak, hanem a magánszektorra is, azokon a területeken, ahol jelentős a magánszektor szerepvállalása; hangsúlyozza, hogy támogatni kell a nagyra törő kutatást a világűr területén, olyan nagylelkű és előretekintő megközelítés révén, amely figyelembe veszi, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások hosszú távú garantálása létfontosságú annak érdekében, hogy pozitív beruházási környezet jöjjön létre a kapcsolódó ágazatban elengedhetetlen a kedvező befektetési környezet, továbbá megtalálja a módját, hogy mind pénzügyi és nem pénzügyi támogatást nyújtson az iparral kapcsolatos és az alkalmazott tudomány területén végzett kutatásnak és az alapvető űrkutatásnak, amelynek közvetlen hatása van az alkalmazott technológiára, valamint magasan képzett munkavállalókkal – és így a legfontosabb innovációs tényezővel – látja el az ágazatot;

2.  felhívja a Bizottságot, hogy elemezze a világűrrel kapcsolatos piac működését az indítóeszközök és a világűrrel kapcsolatos eszközök ágazatában, illetve az ezeket használó szolgáltatások terén egyaránt; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a keret megfelelő legyen egy olyan versenyképes megközelítéshez, amely ösztönzi az európai beszállítókat más piacok elérésére;

3.  hangsúlyozza, hogy az űrtechnológiával kapcsolatos állami kutatás eredményeinek a társadalom szélesebb rétegei általi használatában benne rejlik annak lehetősége, hogy versenyképes és átfogó megoldásokat kínáljon kulcsfontosságú uniós politikai prioritások számára, elősegítve ezáltal a kínált politikai megoldások összefogását és koherensebbé tételét, különösen az olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, az erőforrások fenntartható kezelése, a migráció, a határellenőrzés, az Unió távoli régióiban élő emberek összekapcsolása, és a folyamatos kapcsolat szükségessége a jövőbeli 5G-hálózatokon belül;

4.  felhívja a Bizottságot, biztosítson megfelelő finanszírozást és határozzon meg életképes intézkedéseket és célokat annak érdekében, hogy az EGNOS, Galileo és Kopernikusz programok meghonosodhassanak a piacon, és támogassa az űradatokban és a downstream szolgáltatásokban rejlő lehetőségeket kiaknázó alkalmazások kifejlesztését, annak érdekében, hogy előmozdítsa ezen ágazat integrált és egységes piacának létrehozását, különösen mivel űrmegoldásokban rejlő potenciál még nincsen teljesen kiaknázva, továbbá az űrágazatot uniós és tagállami szinten jobban be kell ágyazni a többi szakpolitikába és gazdasági területbe; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az űrtechnológia használata potenciálisan fellendítheti a növekedést és a munkahelyteremtést;

5.  felhívja a Bizottságot, hogy támogassa az alternatív indító-technológiák kifejlesztését és a környezettudatos tervezés elveinek alkalmazását valamennyi indítóeszköz és űrágazati képesség tekintetében;

6.  megjegyzi, hogy valamennyi űrrendszer információs technológiákon alapul, amelyek egyre inkább ki voltak téve olyan illetéktelen szoftver-hozzáféréseknek, amelyek komolyan veszélyeztethetik az adatok – köztük a műholdképek, a földrajzi helymeghatározásra vonatkozó információk és a műholdas kommunikáció – megbízhatóságát;

7.  felhívja ezért a Bizottságot, hogy működjön együtt az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével – illetve azokkal a tagállamokkal, amelyek egyszerre az 1967-es Világűregyezmény és a kapcsolódó, világűr-kártérítési egyezmény aláírói is – a világűrben tanúsított felelősségteljes viselkedés nemzetközi elveinek előmozdítása érdekében, amely annak elismerésén alapul, hogy a világűr az emberiség közös örökségének részét képezi, és hogy az Egyesült Nemzetek keretében és más nemzetközi fórumokon törekedjen a Világűregyezmény és a Hold-egyezmény egyetemes elfogadtatására;

8.  hangsúlyozza, hogy sürgősen meg kell szüntetni a világűr-kártérítési egyezmény 2. cikkében szereplő kiskaput, és gondoskodni kell arról, hogy közvetlenül felelőssé lehessen tenni azokat az országokat, amelyek az űrrendszerek ellen intézett számítógépes támadásokat eltűrik, finanszírozzák, bátorítják vagy ösztönzik; hangsúlyozza, hogy azokat az országokat, amelyek nem tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, a Világűregyezmény VI. cikke alapján közvetlenül felelősnek kell tekinteni;

9.  felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a magas szintű titkosítás széles körű alkalmazását az űreszközökben és a földi létesítményekben, és hozzanak meg minden intézkedést a kommunikáció biztonságának és az infrastruktúra ellenálló képességének biztosítása érdekében;

10.  megállapítja, hogy a távérzékelő szatellitek vagy távérzékelési rendszerek kereskedelmi használata a mindennapi élet részévé vált, és jelentős előnyöket hozott a társadalom számára;

11.  hangsúlyozza, hogy gondoskodni kell arról, hogy a távérzékelő rendszerek kereskedelmi forgalomba hozatala előnyöket biztosítson a fogyasztók és a vállalkozások – különösen a kkv-k – számára az Európai Unióban; hangsúlyozza továbbá, hogy tekintettel arra, hogy biztosítani kell a belső piac megfelelő működését és elő kell mozdítani az űrtevékenységek védelmét, biztonságát, és gazdasági fejlődését, szükség van egységes szabályok bevezetésére annak megakadályozása érdekében, hogy az eltérő szabályok torzítsák a versenyt a belső piacon, vagy aránytalan biztonsági fenyegetéseket hozzanak létre; kéri, hogy hozzanak létre egy egységes szabályokkal rendelkező jogi keretet, amely lehetővé teszi, hogy a távérzékelő rendszereken keresztül szerzett adatok elérhetők legyenek a belső piacon olyan eljárásokban való újrafelhasználás céljából, amelyek többletértéket teremtenek, továbbá lehetővé teszi ezen adatok illetéktelen hozzáférés elleni védelmét.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

8.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

2

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Dita Charanzová, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Sergio Gutiérrez Prieto, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Jiří Pospíšil, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Pascal Arimont, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Kaja Kallas, Julia Reda, Marc Tarabella, Lambert van Nistelrooij, Sabine Verheyen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Georges Bach, Peter Jahr, Markus Pieper

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

29

+

ALDE

ECR

ENF

PPE

 

S&D

 

VERTS/ALE

Dita Charanzová, Kaja Kallas, Morten Løkkegaard

Daniel Dalton, Anneleen Van Bossuyt

Mylène Troszczynski

Pascal Arimont, Georges Bach, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Peter Jahr, Antonio López-Istúriz White, Jiří Pospíšil, Ivan Štefanec, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Lambert van Nistelrooij

Lucy Anderson, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sergio Gutiérrez Prieto, Liisa Jaakonsaari, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Marc Tarabella

Julia Reda, Igor Šoltes

2

-

PPE

Markus Pieper, Sabine Verheyen

1

0

EFDD

Robert Jarosław Iwaszkiewicz

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (2.6.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai űrstratégiáról
(2016/2325(INI))

A vélemény előadója: Gesine Meissner

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  elismeri az űrtechnológiák szerepét a szárazföldi, tengeri, légi és űrközlekedés intelligensebbé, biztonságosabbá, megbízhatóbbá, fenntarthatóbbá és integráltabbá tételében; üdvözli a Bizottság közleményét, és úgy véli, hogy az hozzájárul a biztonságos és zavartalan összekapcsolhatóság, a stabilabb helymeghatározás, az intermodalitás és az interoperabilitás mint új közlekedési szükségletek kielégítéséhez;

2.  emlékeztet rá, hogy a világűr és a világűr elérése mindenekelőtt szállítóeszköz kérdése (műholdak, hordozóeszközök, rakéták); elismeri, hogy az űrtechnológiák és szolgáltatások (műholdas adatok, helymeghatározás) stratégiai jelentőségűek számos gazdasági szektor, mint például a szállítás, a távközlés, a mezőgazdaság és a honvédelem számára;

3.  hangsúlyozza a közlekedési ágazatban rejlő magas potenciált a felemelkedő, innovatív üzleti lehetőségek szempontjából a függő ágazatok számára többek között a biztonság, a környezeti hatékonyság, az adattovábbítás, a navigációs szolgáltatások és a közlekedésszervezés tekintetében; kiemeli, hogy a vállalkozások az adatokhoz való hozzáférésre és az egyetemek, tudósok, a köz- és a magánszféra közötti együttműködésre támaszkodnak;

4.  emlékeztet a képzés és a szakmai készségfejlesztés fontosságára annak érdekében, hogy az EU valóban független és autonóm űrágazattal rendelkezhessen; kéri a Bizottságot, hogy – a Horizont 2020 kezdeményezésen és a jövőbeni kutatási és fejlesztési programokon keresztül – továbbra is támogassa azokat a fellépéseket, amelyek előmozdítják az oktatást, a képzést és az űrbeli tevékenységek terén elért eredmények terjesztését;

5.  hangsúlyozza, hogy az európai űripar kapacitása fejlesztésének alapvető és legfontosabb eszköze az ESA fakultatív programokban való részvétel, melyeknek keretében európai vállalatok és az egyetemek, ill. kutatóintézetek részt vesznek az űrmissziók és rendszerek számára készülő csúcstechnológiák előkészítésében; éppen az ilyen programokban való részvétel nyitja meg számukra az utat az e területen való vállalkozásra, esetleg a komoly technológiailag és tudásilag igényes tudományos projektekhez való hozzáféréshez, ami pozitív hatást gyakorolhat a közlekedési ágazatra;

6.  elismeri az EU Galileo és EGNOS elnevezésű űrprogramjaiban rejlő lehetőségeket, valamint azt, hogy elő kell mozdítani a Galileo/EGNOS adatainak felhasználását, és piaci lehetőségeket kell teremteni a meglévő jogszabályok átvilágításával és esetleges átdolgozásával, valamint az űrprogramok összeegyeztethetőségének módszeres ellenőrzésével;

7.  kéri a Bizottságot, hogy támogassa az ágazat forradalmasítását és a költségek csökkentését eredményező, új űrhajózási és technológiai üzleti modellek uniós szintű fejlesztését (például azon európai technológiákét, amelyek kisebb műholdak – így többször használatos ballonok vagy hordozóeszközök – világűrbe való kijutását teszik lehetővé);

8.  megállapítja, hogy az EU közlekedési ágazata – különösen a közlekedésszervezés, a nyomon követő rendszerek és a műholdas megfigyelés tekintetében – függ az űrtechnológiától és annak a mindenkori pontos helymeghatározást lehetővé tevő képességétől; hangsúlyozza az olyan technológiák használata révén megvalósítható pontosabb és precízebb műholdas nyomon követés és helymeghatározás előnyeit, mint a SESAR a légi közlekedési ágazatban és a GNSS a tengerhajózási ágazatban;

9.  kiemeli a Galileo kormányzati ellenőrzésű szolgáltatásainak (PRS) jelentőségét az uniós tagállamok kormányzati hatóságainak közbiztonsági és segélynyújtó szolgáltatásokkal való támogatásában, különösen válságos helyzetekben;

10.  ismételten felhívja a figyelmet az olyan programok sikerére, mint az e-segélyhívás (e-Call) és a digitális tachográf, a GNSS-alapú helymeghatározás alkalmazását kötelezővé tevő rendeleteket követően, továbbá meggyőződése, hogy az űrstratégiának köszönhetően javulni fog a közúti közlekedés biztonsága; megállapítja, hogy a műholdas adatok nagyban segíthetik az önvezető autózást;

11.  támogatja a Bizottság Govsatcom kezdeményezését a megbízható, biztonságos és költséghatékony műholdas kommunikációs szolgáltatások biztosítása érdekében mind az európai, mind a tagállami intézmények és infrastruktúrák számára; hangsúlyozza e kezdeményezés fontosságát a közlekedés, különösen a sarkvidéki tengeri szállítás, a légiforgalmi szolgáltatások és a pilóta nélküli légi járművek ellenőrzése és irányítása szempontjából;

12.  véleménye szerint a stratégiának az űrtechnológiai szolgáltatásokhoz és adatokhoz való független és biztonságos hozzáférést, valamint harmadik országoktól való önállósulást kell eredményeznie; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a nemzetközi partnerségek jelentik a siker egyik kulcsát az európai ipar számára, és a többi globális stratégiai partnerrel való együttműködés segíthet elkerülni a párhuzamosságokat vagy átfedéseket a kutatás és fejlesztés terén, és ezáltal hozzájárulhat hatékonyabb beruházások megvalósításához; felhívja ennek okán a Bizottságot és a tagállamokat, hogy – együtt nem tagállami ügynökségekkel és szervezetekkel – működtessenek nemzetközi együttműködési programokat a hazai eredetű európai űrtechnológia terjesztése és világpiaci versenyképessége érdekében, az ágazatra vonatkozó önálló gazdaságdiplomáciai stratégia kidolgozása és végrehajtása révén;

13.  felhívja a Bizottságot, hogy gyors ütemben hajtsa végre az űrstratégiát annak érdekében, hogy a közlekedési ágazat késlekedés nélkül részesülhessen a jobb minőségű tengerfelügyelet, multimodalitás, utazási élmény, csomagtovábbítás, polgári célú drónhasználat és az önvezető autózás előnyeiből, továbbá – megfelelő figyelemmel a magánélet és az adatok védelmére – javuljon a biztonság; úgy véli, hogy a Galileo és az EGNOS program nagyban hozzájárulhat az uniós közlekedési jogszabályok megfelelő érvényesítéséhez; meggyőződése, hogy a műholdas navigációs rendszereket még kiterjedtebben kell integrálni más olyan digitális szolgáltatásokba, mint például az intelligens közlekedési rendszerek (ITS), az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS), a folyami információs szolgáltatás (RIS), a SafeSeaNet, valamint a hagyományos navigációs rendszerek;

14.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy konkrét – többek között szabályozási – intézkedéseket hozzon a Galileo piaci bevezetése érdekében, ösztönözve teljes mértékben kompatibilis és interoperábilis európai eszközök (például lapkakészletek és vevőkészülékek) kifejlesztését, és hangsúlyozza, hogy ezeknek az intézkedéseknek valamennyi (légi, közúti, vasúti, tengeri és belvízi) közlekedési módra ki kell terjedniük;

15.  úgy véli, hogy az európai űrhajózás megoldásainak a közlekedésben történő alkalmazása érdekében olyan szabályozási rendelkezések szükségesek, melyek bizonyos közlekedési infrastruktúrák vevőkészülékei és a Galileo közötti kompatibilitás biztosítását garantálják, különösen a jövő stratégiai ágazataiban, mint a vezető nélküli és a hálózatba kapcsolt gépjárművek vagy a pilóta nélküli légi járművek;

16.  úgy véli, hogy a műholdas rendszerek következő generációjához tovább kell fejleszteni a Galileo infrastruktúrájának biztonságosságát;

17.  hangsúlyozza, hogy az EGNOS által biztosított pontosság és integritás elengedhetetlen a légi, tengeri, vasúti és közúti navigáció számára; hangsúlyozza annak elsődlegességét, hogy a teljes uniós lefedettség megvalósításához az EGNOS-t kiterjesszék Európa délkeleti és keleti részére, a továbbiakban pedig Afrikára és a Közel-Keletre;

18.  megismétli, hogy az EGNOS pénzügyi előnyök, valamint nagyobb mértékű pontosság, ellenálló képesség és biztonság garantálásával tudna hozzájárulni az olyan, a biztonság szempontjából kritikus alkalmazások használatához, mint a repülőgépek leszállási alkalmazásai, valamint a repülési útvonalak követéséhez, a járattörlések és a zaj csökkentéséhez; felkéri ezért a Bizottságot, hogy biztosítsa az EGNOS végrehajtását valamennyi európai repülőtéren;

19.  hangsúlyozza a Kopernikusz program jelentőségét a közlekedés- és utasbiztonság szempontjából, különösen a hajóirányítási rendszerek, a városi közlekedési hálózatok fejlesztése és a légszennyezés nyomon követése terén; egyetért a Bizottsággal abban, hogy még jobban meg kell könnyíteni és elő kell mozdítani a Kopernikusz program adatainak felhasználását, és kéri a Bizottságot, hogy folytassa a program infrastruktúrájának kiterjesztését;

20.  véleménye szerint tovább kell fejleszteni a Galileo és a Kopernikusz kettős felhasználást lehetővé tévő képességét, illetve nagyobb pontosságra és jobb titkosításra van szükség;

21.  emlékeztet rá, hogy mindenképpen fel kell gyorsítani a légiforgalmi irányítás átállását a jelenlegi radaralapú légtérellenőrzésről a műholdalapú légtérellenőrzésre, mivel a valós idejű légtérellenőrzést csak a Föld 30%-án lehet biztosítani, és úgy véli, hogy az Európai Globális Navigációs Műholdrendszer (GNSS) technológiája kulcsszerepet játszhat az átmenetben;

22.  hangsúlyozza továbbá az űralapú automatikus berendezésfüggő légtérellenőrzési adatközléssel (ADS-B) felszerelt repülőgépek jelentőségét, valamint azt, hogy az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell az ADS-B alkalmazását a repülőgépek pontos és megbízható valós idejű nyomon követése és az üzemanyag terén elérendő megtakarítás érdekében;

23.  hangsúlyozza az európai űrinfrastruktúra védelmének fontosságát, és ezért támogatja az űrmegfigyelő és nyomon követő (SST) szolgáltatások bevezetését, teljes működőképes alapon; hangsúlyozza a megfelelő felmérések, illetve általában az űrszennyezés és különösen az űrszemét megelőzésének vagy csökkentésének kiemelt jelentőségét; hangsúlyozza e tekintetben a világűr deorbitáció révén történő megtisztításával és az űrfelszerelések innovatív anyagaival foglalkozó kísérleti projekt jelentőségét a Föld körüli pályán keringő űrszemét növekedésének korlátozásában és abban, hogy innováció révén hosszú távon fenntartható helyettesítő megoldásokat találjunk az űrtörmelékre; megismétli, hogy e kísérleti projekt egy olyan, az űrágazattal kapcsolatos leendő közös technológiai kezdeményezés megvalósíthatóságának és hatékonyságának tesztelésére irányul, amelynek célja beruházások bevonzása;

24.  megállapítja, hogy nem áttekinthető sem az európai hordozórakéta-program (Ariane 6 és Vega C) 3-4 éven túli folytatása, sem ezen program pénzügyi helyzete; aggodalmát fejezi ki a közép- és hosszú távú felbocsátási program hiányával kapcsolatban; sürgeti a Bizottságot, hogy az európai hordozórakétákra vonatkozóan dolgozzon ki a következő 20 évre szólóan munkaprogramot;

25.  hangsúlyozza, hogy az európai űripar egyenlőtlen és egyre kiélezettebb nemzetközi konkurenciával néz szembe harmadik országok európai szereplők számára elzárva maradó és így őket előnytelen helyzetbe hozó intézményi piacain;

26.  úgy véli, hogy ebben a beigazolódott kontextusban, melyet az intézményi piacok nyitására irányuló viszonosság hiánya jellemez a kiemelt stratégiai szerepet játszó műholdfelbocsátási ágazatban, az európai műholdfelbocsátási programok érdekében az EU-nak is – partnereivel együtt – preferenciát kell biztosítania az intézményi piacain az európai hordozórakéták számára;

27.  támogatja a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az űrhöz való független, költséghatékony és megbízható hozzáférés érdekében összesítsék az európai intézményi ügyfelek erre vonatkozó keresletét; határozottan javasolja, hogy a Bizottság váljon az európai hordozórakéta-ágazat egyik legfőbb intézményi ügyfelévé, és vizsgálja meg, hogy milyen eszközökkel lehet támogatni az európai hordozórakéta-ágazatot annak érdekében, hogy az uniós űrágazat megállja a helyét a más globális szereplőkkel folytatott versenyben;

28.  kéri a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a szinergiákat a Galileo és a Kopernikusz Kopernikusz, vagy adott esetben más űrtevékenységek között, azok költséghatékony végrehajtása érdekében (például az Európai GNSS Ügynökség (GSA) meglévő szakértelmének kihasználásával), és hogy maximalizálja az előnyöket az európai gazdaság számára; kéri, hogy a Bizottság intelligens finanszírozás (pl. az ESBA) útján ösztönözze a közlekedéssel kapcsolatos űrágazati tevékenységekbe való beruházásokat, és gondoskodjon arról, hogy a következő többéves pénzügyi keret biztosítson megfelelő finanszírozást; felszólítja a Bizottságot, hogy a következő, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a kilencedik keretprogram és az európai GNSS-programok költségvetésein belül tartsa fenn a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint a downstream és upstream GNSS-alkalmazások és a Föld-megfigyelési tevékenységek támogatására szánt finanszírozást;

29.  felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze és támogassa a kkv-k és az induló vállalkozások nagyobb mértékű részvételét az űrtevékenységekben és az űrrel kapcsolatos kutatásban; arra sarkallja a Bizottságot, hogy a közlekedés szereplőit vonja be az űrágazattal folytatott párbeszédbe annak megkönnyítése végett, hogy az űrtechnológia megjelenhessék a közlekedési piacon, és biztosított legyen az átláthatóság. felszólítja a Bizottságot, hogy tegye hozzáférhetővé az európai közlekedési ágazat érdekelt felei számára a közlekedéssel összefüggő tudományos űrkutatást és adatokat az új innovatív technológiák szélesebb körű használatának előmozdítása érdekében, ily módon javítva a közlekedési szolgáltatások versenyképességét az európai és globális piacokon;

30.  kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak kellő figyelmet az űrturizmus erősödő fejlődésére.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

40

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Andor Deli, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Bruno Gollnisch, Tania González Peñas, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Jens Nilsson, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, David-Maria Sassoli, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Keith Taylor, Pavel Telička, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Kateřina Konečná, Peter Kouroumbashev, Patricija Šulin, Evžen Tošenovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Barbara Kudrycka, Maria Noichl, Flavio Zanonato

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

40

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Gesine Meissner, Dominique Riquet, Pavel Telička

ECR

Jacqueline Foster, Evžen Tošenovský, Kosma Złotowski

EFDD

Daniela Aiuto

ENF

Georg Mayer

GUE/NGL

Tania González Peñas, Kateřina Konečná, Merja Kyllönen

PPE

Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Dieter-Lebrecht Koch, Barbara Kudrycka, Marian-Jean Marinescu, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Wim van de Camp, Patricija Šulin

S&D

Lucy Anderson, Inés Ayala Sender, Ismail Ertug, Peter Kouroumbashev, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Jens Nilsson, Maria Noichl, Christine Revault D’Allonnes Bonnefoy, David-Maria Sassoli, Flavio Zanonato, Janusz Zemke, Claudia Țapardel

Verts/ALE

Michael Cramer, Jakop Dalunde, Keith Taylor

1

-

EFDD

Jill Seymour

1

0

NI

Bruno Gollnisch

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

VÉLEMÉNY a Halászati Bizottság részéről (27.4.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az európai űrstratégiáról
(2016/2325(INI))

A vélemény előadója: Ricardo Serrão Santos

JAVASLATOK

A Halászati Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel az 1998-as „bavenói nyilatkozat” létrehozta a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési programot azzal a céllal, hogy meghatározza Európa globális megfigyelési szerepét a környezetvédelem és a biztonság területén; mivel 2012 óta ezt a kezdeményezést Kopernikusz programnak nevezik;

B.  mivel az Európai Parlament és a Tanács 2007-es politikai döntései eredményeképpen az európai műholdas navigációs programok, az európai geostacionárius navigációs lefedési szolgáltatás (EGNOS) és a Galileo számára költségvetést biztosítottak, és megállapodás született a programok irányítási struktúrájáról;

C.  mivel a Galileo a nehéz helyzetben lévő hajók űrbeli felkutatási rendszere és a műholdas keresés és mentés (COSPAS-SARSAT) kutatási és mentési műholdas rendszer része lesz;

D.  mivel a halászat magas kockázatú munka, ahol mindig történhetnek balesetek, és a halászok élete általában azon múlik, hogy minél gyorsabban orvosi ellátásban részesülhessenek;

E.  mivel az állományok és a tengeri környezet jobb elemzése érdekében több és gyorsabb adatra van szükség;

1.  üdvözli az európai űrstratégiát, amely igen fontos a tengerrel és tengerészettel kapcsolatos kérdések és a halászati tevékenységek szempontjából, és amely nagy lehetőségeket rejt magában a tengereken zajló emberi tevékenységeknek és a tengeri környezet megőrzésének fejlesztése tekintetében;

2.  elismeri az európai űrstratégia fontosságát a közigazgatási szervek és más érdekelt felek koordinált fellépése szempontjából;

3.  felhívja a figyelmet arra, hogy nem említik a légi és tengeri területek közötti kapcsolatot, amint azt az „óceán” és a „tengeri” szavak hiánya mutatja;

4.  elismeri, hogy az űrtechnológiák, -adatok és űralapú szolgáltatások „már most is számos közpolitikához és gazdasági ágazathoz hozzájárulnak”, többek között a halászati tevékenységek ellenőrzéséhez, a hajózási útvonalak előrejelzéséhez és felügyeletéhez, az olajkiömlések és más szennyeződések észrevételéhez és nyomon követéséhez, valamint a tengeri kutatási-mentési műveletekhez, az illegális halászat és a kalóztevékenységek észleléséhez;

5.  elismeri, hogy ha lehetővé teszik a közigazgatási hatóságok számára, hogy állandóbb és reakcióképes űralapú óceánmegfigyelési kapacitásokat vehessenek igénybe, ezáltal gyorsabban tudjanak reagálni és jelentős megtakarításokat érhessenek el fellépéseik célzottabbá tételével, különösen a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemben;

6.  kiemeli a legújabb technológia használatának fontosságát, és ösztönzi új rendszerek fejlesztését a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászat hatékonyabb megfigyelése és az ellene való eredményesebb küzdelem érdekében;

7.  hangsúlyozza a Galileo és az EGNOS fontosságát a tengeri biztonság és navigáció megerősítése szempontjából más nemzetközi rendszerek javításában és Európa technológiai önállóságához való hozzájárulásban játszott szerepük révén;

8.  emlékezteti a Bizottságot a Galileo és az EGNOS, valamint a kapcsolódó Kopernikusz-szolgáltatások közötti, biztonság szempontjából is történő jobb koordináció fontosságára;

9.  elismeri a biztonságos műholdas kommunikációs rendszerek fejlesztésének szükségességét az európai tengeri közösség meglévő és jövőbeli igényeinek kielégítése érdekében, beleértve a távirányítású légijármű-rendszereken alapuló tengeri megfigyelést, amely erősen függ a műholdas kommunikációtól;

10.  üdvözli a Bizottság állami műholdas kommunikációra vonatkozó kezdeményezését (GOVSATCOM);

11.  hangsúlyozza a Kopernikusz fontosságát a halászatok számára alapvető fontosságú éghajlat és időjárás, az óceán természeti biológiai folyamatai és az erőszakos emberi beavatkozások teljes megértése szempontjából;

12.  üdvözli a Kopernikusz tengeri szolgáltatása, az „óceánok állapotáról szóló jelentés” közelmúltbeli elindítását, amely több mint 25 intézményből 80 európai tudományos szakértő erőfeszítésének eredménye, és előrelépés a világ óceánjai és az európai tengerek állapotára és egészségére vonatkozó rendszeres évi jelentéstétel létrehozásának irányába;

13.  hangsúlyozza, hogy a különböző iparágak, különféle kormányzati szervek, nemzetközi szervezetek, helyi tervezők és magánfelhasználók számára könnyen hozzáférhetővé kell tenni a képi adatokat, többek között az óceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó diagramokat a halászatok számára, valamint a tengeri környezetre vonatkozó adatokat; hangsúlyozza, hogy a Mercator Ocean által nyújtott Kopernikusz tengeri környezeti felügyeleti rendszernek, valamint a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központja által nyújtott Kopernikusz légkörmegfigyelési rendszernek és Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatnak minden releváns európai nyelven elérhető, speciális eszközökkel kell rendelkezniük az európai halászok számára;

14.  hangsúlyozza, hogy jelentősen meg kell erősíteni az oktatási és képzési eszközöket, amelyek lehetővé teszik az űrhöz kapcsolódó eszközök előnyeinek teljes kiaknázását;

15.  úgy véli, hogy az űrtechnológiák fejlesztése a jövőben lehetővé teszi a halállományok hatékonyabb kutatását és értékelését;

16.  úgy véli, hogy az európai űrstratégiának nagyobb ambíciót kell tanúsítania az éghajlatváltozás és annak a tengeri környezetre gyakorolt hatása tekintetében;

17.  elismeri a Kopernikusz adatközvetítés és a Kopernikusz Akadémia hálózatok fontosságát az érintett szereplők szerepvállalásának támogatásában, amelyek képviselik a regionális felhasználók szempontjait és növelik a Kopernikusz adat- és szolgáltatásfelvétele támogatásának elérésére irányuló erőfeszítéseket;

18.  elismeri, hogy a gyorsabb és pontosabb adatszolgáltatás növeli a haltenyésztők termelékenységét a káros algavirágzás figyelemmel kísérésének köszönhetően;

19.  elismeri annak fontosságát, hogy a jövőbeni tudományos tevékenységek jobban integrálják az űrtechnológiai képességeket az egyéb globális és társadalmi kihívásokat érintő szakpolitikai területekbe;

20.  egyetért azzal, hogy a Galileo, az EGNOS és a Kopernikusz lehetőségei még nincsenek teljesen feltérképezve, és elismeri az űrstratégia szempontjából az állami és a magánszektor közötti szövetségben rejlő potenciált;

21.  hangsúlyozza, hogy az űrtechnológia és annak földi komponensei nagyobb költségvetést igényelnek, és alapvető fontosságú, hogy az uniós költségvetésből továbbra is biztosítsák a szükséges forrásokat ezen ágazat számára;

22.  hangsúlyozza, hogy az uniós űripar több mint 200 000 szakembernek biztosít munkát, legalább 46 milliárd eurós hozzáadott értéket teremt, és hozzájárul a gazdasági-társadalmi innovációhoz, valamint a halászati feltáráshoz és a kék gazdasághoz;

23.  ösztönzi a műholdas adatok központi beszerzését és e tekintetben egy erre a célra kijelölt központi beszerzési rendszer létrehozását az adatcsere ösztönzése és a méretgazdaságosság megvalósítása ösztönzésének érdekében; bevált gyakorlatnak tartja az adatok Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség általi beszerzését a különböző uniós ügynökségek, többek között az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal számára;

24.  megállapítja, hogy a Bizottság javasolja „űrmegoldások alkalmazását (...) ösztönözni”, különösen technikai segítség nyújtásával az űrmegoldások közbeszerzésének innovatív módon és határokon átnyúlóan történő lebonyolításához;

25.  hangsúlyozza, hogy fontos a kutatási és mentési képességek folyamatos javítása, és ezért ösztönzi a Galileo műhold további beépítését az ilyen típusú rendszerekbe;

26.  úgy véli, hogy a meglévő és a jövőbeli képességek megszilárdítása egy valódi európai űralapú tengeri megfigyelési rendszerben – amely számos intézményi felhasználó előnyére szolgál és amelynek szolgáltatásait kereskedelmi kivitelre lehetne bocsátani – iskolapéldája lehetne a Bizottság innovatív törekvéseinek az űrágazatban;

27.  támogatja a nagysebességű megbízható műholdas kapcsolat fejlesztését az orvosi felszerelések tekintetében, mind a hajók, mind a kutatási-mentési csapatok részére, amelyeknek képesnek kell lenniük a kórházakkal való kommunikációra, orvosi adatokat küldése és fogadása révén annak érdekében, hogy minél hamarabb eldönthessék, mik legyenek a következő lépések;

28.  emlékeztet arra, hogy a legkülső régiók és a tengerentúli országok és területek különleges dimenziót és földrajzi lehetőségeket kínálnak Európának, lehetőséget teremtve indítóállomások, ellenőrző létesítmények és terepkutatási rendszerek fejlesztésére az egész világon; sajnálja, hogy a legkülső régiókat és a tengerentúli országokat és területeket nem említik e stratégiában;

29.  hangsúlyozza, hogy az űr állami használata, többek között a megfigyelés prioritásainak európai kezdeményezések – például a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv – jogalkotási szükségleteihez kell kapcsolódniuk;

30.  elismeri, hogy az űrinfrastruktúrák és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások által kínált lehetőségek hatékonyan hozzájárulhatnak a nemzetközi óceánpolitikai irányítás célkitűzéseihez, például a COP21-megállapodás végrehajtásához és az éghajlatváltozás óceánokra, tengerpartokra és ökoszisztémákra gyakorolt hatásának enyhítéséhez, a tengeri hulladék elleni küzdelemhez vagy a tengeri területrendezési ütemterv világszinten történő előmozdításához;

31.  emlékeztet a különböző uniós ügynökségek, többek között az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal igényei kielégítésének fontosságára, és hangsúlyozza, hogy ezen intézmények is hozzájárulnak az európai űrstratégia célkitűzéseinek megvalósításához; ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Unió ügynökségeinek, különösen az az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségnek, Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak és az Európai Határ- és Parti Őrségnek együtt kell működniük és meg kell osztaniuk a műholdas információkat;

32.  felszólítja az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalt, hogy teljes mértékben használja ki megerősített hatásköreit olyan megfigyelési és kommunikációs szolgáltatások nyújtására, amelyek a legkorszerűbb technológiát, különösen az űralapú infrastruktúrákat alkalmazzák, a migránsokat hozó hajók észlelésére és a tengeri katasztrófák megelőzésére;

33.  hangsúlyozza a műholdas alkalmazásokban rejlő lehetőségeket a halászati ellenőrzés javítása és a tengeri környezet megóvásának segítése tekintetében;

34.  emlékeztet arra, hogy a magánszektor egyik fő eszköze az űrfelfedezés tekintetében szabadalmak és tulajdonosi információk fejlesztése, amit az európai űrstratégia kidolgozása során hangsúlyozni kell;

35.  emlékeztet arra, hogy a technológiai és ipari fejlesztés az európai űrstratégia fő eszközei, és úgy véli, ezeket nem használják ki teljes mértékben a stratégiában;

36.  hangsúlyozza, hogy a küszöbön álló, 2021 utáni időszakra szóló kilencedik keretprogram célkitűzései között szerepeltetni kell az EU űrstratégiájának, halászati és kék növekedésre vonatkozó politikájának beépítését, valamint az erre szakosodott tudásintézetek bevonását e területekre;

37.  figyelmeztet az új technológiák gyors fejlődésére, amely a fokozott szakértelemre, kognitív programozásra és neurális rendszerekre támaszkodik, amelyek közül az európai űrstratégia egyet sem említ;

38.  úgy véli, hogy az európai űrstratégia csak a közeljövőre terjed ki, és hiányzik belőle a – többek között az intelligens halászati gazdálkodás érdekét szolgáló – lehetséges új, jövőbe tekintő és mozgósító projektekre irányuló ambíció.

39.  úgy véli, hogy Európának a világ egyik vezetőjévé kell válni a kék űrtechnológiák terén az alábbiak további bevezetésével, alkalmazásával és javításával:

  –  a Kopernikusz, amely fontos a tengeri életmentés és az áradások tekintetében,

  –  a Galileo, Európa egész világra kiterjedő műholdas navigációs rendszere,

  –  az EGNOS, egy európai növelt pontosságú globális helymeghatározó rendszer, amely már most is navigációs szolgáltatásokat biztosít a felhasználók számára a tengeren az emberi életek biztonságával kapcsolatban;

  –  műholdas adatok alkalmazásával irányított „kék” drónok, amelyeket – a Satnav-díj 2015-ös győztese nyomán – tengeri mentési műveletek során lehet bevetni a partok mentén és az Unió szárazföldi vizein.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

25.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

16

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, Richard Corbett, Linnéa Engström, Sylvie Goddyn, Carlos Iturgaiz, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Norica Nicolai, Ulrike Rodust, Remo Sernagiotto, Ricardo Serrão Santos, Isabelle Thomas, Ruža Tomašić, Peter van Dalen

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jens Gieseke, Verónica Lope Fontagné

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Stuart Agnew

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

16

+

ALDE Group

António Marinho e Pinto

ENF Group

Sylvie Goddyn

PPE Group

Alain Cadec, Jens Gieseke, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, Verónica Lope Fontagné, Gabriel Mato, Jarosław Wałęsa

S&D Group

Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Richard Corbett, Ulrike Rodust, Ricardo Serrão Santos

Verts/ALE Group

Marco Affronte, Linnéa Engström

1

-

EFDD Group

John Stuart Agnew

3

0

ECR Group

Remo Sernagiotto, Ruža Tomašić, Peter van Dalen

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

21.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

54

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pilar Ayuso, Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Christian Ehler, Fredrick Federley, Francesc Gambús, Adam Gierek, Theresa Griffin, Françoise Grossetête, András Gyürk, Rebecca Harms, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Constanze Krehl, Miapetra Kumpula-Natri, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Olle Ludvigsson, Florent Marcellesi, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Dan Nica, Angelika Niebler, Aldo Patriciello, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Davor Škrlec, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Lieve Wierinck, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

54

+

ALDE Group

Fredrick Federley, Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Hans-Olaf Henkel, Zdzisław Krasnodębski, Evžen Tošenovský

EFDD Group

David Borrelli, Dario Tamburrano

ENF Group

Angelo Ciocca

GUE/NGL Group

Jaromír Kohlíček

PPE Group

Pilar Ayuso, Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Cristian-Silviu Buşoi, Christian Ehler, Francesc Gambús, Françoise Grossetête, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Angelika Niebler, Aldo Patriciello, Herbert Reul, Paul Rübig, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen

S&D Group

José Blanco López, Adam Gierek, Theresa Griffin, Eva Kaili, Peter Kouroumbashev, Constanze Krehl, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Csaba Molnár, Dan Nica, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

Verts/ALE Group

Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Florent Marcellesi, Michel Reimon, Davor Škrlec

1

-

GUE/NGL Group

Paloma López Bermejo

1

0

GUE/NGL Group

Xabier Benito Ziluaga

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik