Eljárás : 2017/0017(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0258/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0258/2017

Viták :

PV 11/09/2017 - 20
CRE 11/09/2017 - 20
PV 11/12/2017 - 18
CRE 11/12/2017 - 18

Szavazatok :

PV 13/09/2017 - 9.7
CRE 13/09/2017 - 9.7
A szavazatok indokolása
PV 12/12/2017 - 5.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0338
P8_TA(2017)0477

JELENTÉS     ***I
PDF 883kWORD 118k
14.7.2017
PE 602.955v02-00 A8-0258/2017

a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0054 – C8-0028/2017 – 2017/0017(COD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Julie Girling

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0054 – C8-0028/2017 – 2017/0017(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2017)0054),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0028/2017),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. május 31-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság véleményére (A8-0258/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A környezetvédelem az Unió előtt álló egyik legjelentősebb kihívás.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Egy jól működő, megreformált uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer és a piac stabilizálására alkalmasabb eszköztár lesznek a 40%-os kibocsátáscsökkentési cél elérését szolgáló fő uniós eszközök, amelyeket 2020-tól kezdődően egy lineáris tényező és térítésmentes kiosztás egészít majd ki. Az árverés útján értékesítendő kibocsátási egységek részarányát százalékos adatként kellene kifejezni a jogszabályban annak érdekében, hogy javuljon a beruházási döntésekkel kapcsolatos tervezési biztonság, növekedjen az átláthatóság, minimálisra csökkenjen a kibocsátásáthelyezés, továbbá egyszerűbbé és érthetőbbé váljon az egész rendszer. Ezeknek a rendelkezéseknek összhangban kell állniuk az Unió éghajlati célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival, továbbá illeszkedniük kell a 2018-as támogató párbeszédhez, a 2023-as első globális értékeléshez és az ezt követően ötévente sorra kerülő későbbi globális értékelésekhez, amelyek célja az egymást követő nemzeti hozzájárulások megalapozása.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az unió és tagállamai 1997 óta arra törekednek, hogy előmozdítsák a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodást, és 2008 óta olyan jogszabályokkal rendelkeznek, amelyek a 2005 óta működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) keresztül korlátozzák a légi közlekedésből származó éghajlatváltozási hatásokat. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében tett előrelépések előmozdítása érdekében az Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátásokra vonatkozó megfelelési kötelezettségek korlátozása érdekében két alkalommal fogadott el határidőhöz kötött eltéréseket az EU ETs-hez képest, egyenlő bánásmódot biztosítva a légijármű-üzemeltetők útvonalain azok székhelyétől függetlenül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől (EU ETS) való legutóbbi eltérés, az Európai Parlament és Tanács 421/2014/EU rendelete, 2013 és 2016 között az EGT-n belüli repülésekre korlátozta a megfelelési kötelezettségeket, és a rendszer hatályának esetleges megváltoztatását helyezte kilátásba az EGT-n kívüli repülőterekre és onnan történő tevékenységek tekintetében, 2017. január 1-jétől kezdődően – az említett rendeletben előírt felülvizsgálatot követően.

(4)  Az unió és tagállamai 1997 óta arra törekednek, hogy előmozdítsák a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodást, és 2008 óta olyan jogszabályokkal rendelkeznek, amelyek a 2005 óta működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) keresztül korlátozzák a légi közlekedésből származó éghajlatváltozási hatásokat. Az Európai Unió Bírósága 2011. december 21-i ítéletében1a úgy határozott, hogy az EGT-n kívüli légi járatok EU ETS-be való beillesztése nem sérti a nemzetközi jogot. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében tett előrelépések előmozdítása érdekében az Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátásokra vonatkozó megfelelési kötelezettségek korlátozása érdekében két alkalommal fogadott el határidőhöz kötött eltéréseket az EU ETs-hez képest, egyenlő bánásmódot biztosítva a légijármű-üzemeltetők útvonalain azok székhelyétől függetlenül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől (EU ETS) való legutóbbi eltérés, az Európai Parlament és Tanács 421/2014/EU rendelete, 2013 és 2016 között az EGT-n belüli repülésekre korlátozta a megfelelési kötelezettségeket, és a rendszer hatályának esetleges megváltoztatását helyezte kilátásba az EGT-n kívüli repülőterekre és onnan történő tevékenységek tekintetében, 2017. január 1-jétől kezdődően – az említett rendeletben előírt felülvizsgálatot követően.

 

_________________

 

1a A Bíróság 2011. december 21-i ítélete, Air Transport Association of America és társai kontra Secretary of State for Energy and Climate Change, C-366/10, ECLI:EU:C:2011:864.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A 2016 októberében az ICAO 39. közgyűlésén a 2020. évi szint feletti, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásáról elfogadott határozat fényében indokolt a meglévő eltérés meghosszabbítása, amíg a globális piaci alapú intézkedés tervezett elemei és végrehajtása terén nem születnek további eredmények. E tekintetben 2018-ra tervezik a szabványok és ajánlott gyakorlatok ICAO általi elfogadását az említett határozat kiegészítése és a globális rendszer végrehajtása érdekében. A gyakorlatba történő konkrét átültetéséhez azonban szükség lesz az ICAO részes feleinek nemzeti szintű fellépésére. Az ICAO-nak is ki kell alakítania irányítási rendszerét, beleértve a nyilvántartási rendszert is. Ebben az összefüggésben – az ICAO-rendszer végrehajtásának felülvizsgálatára is figyelemmel – indokolt meghosszabbítani a harmadik országokból érkező és oda irányuló repülésekre vonatkozó EU ETS-kötelezettségeket érintő jelenlegi eltérést, az ICAO lendületének megtartása és az ICAO-rendszer gyakorlatba történő átültetésének elősegítése érdekében. Az eltérés meghosszabbításának eredményeképp, az árverés útján értékesítendő, és – a különleges tartalék terhére is – térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek összegének meg kell felelnie a 2016. évi szintnek, és arányosnak kell lennie a leadási kötelezettség csökkentésével.

(5)  A 2016 októberében az ICAO 39. közgyűlésén a 2020. évi szint feletti, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásáról elfogadott határozat fényében az említett határozat kiegészítése és a globális rendszer végrehajtása érdekében 2018-ra tervezik a szabványok és ajánlott gyakorlatok ICAO általi elfogadását. A gyakorlatba történő konkrét átültetéséhez azonban szükség lesz az ICAO részes feleinek nemzeti szintű fellépésére. Az ICAO-nak is ki kell alakítania irányítási rendszerét, beleértve a nyilvántartási rendszert is. Ebben az összefüggésben indokolt 2021-ig meghosszabbítani a harmadik országokból érkező és oda irányuló repülésekre vonatkozó EU ETS-kötelezettségeket érintő jelenlegi eltérést, az ICAO lendületének megtartása és az ICAO-rendszer gyakorlatba történő átültetésének elősegítése érdekében. Az eltérés meghosszabbításának eredményeképp, az árverés útján értékesítendő, és – a különleges tartalék terhére is – térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek összegének meg kell felelnie a 2016. évi szintnek, és arányosnak kell lennie a leadási kötelezettség csökkentésével.

 

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A kibocsátási egységek 50%-át 2021. január 1-től árverésre kell bocsátani, és a kiosztott kibocsátási egységek teljes számára alkalmazni kell a 2003/87/EK irányelv 9. cikke szerinti lineáris csökkentési tényezőt.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

5 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b)  A kibocsátási egységek árverésre bocsátásából származó bevételeket, vagy e bevételek értékével megegyező összeget az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az Unióban és harmadik országokban – különösen a fejlődő országokban – az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, a hatások enyhítésére és az alkalmazkodásra vonatkozó, többek között a repüléstechnika, a légi közlekedés és a fenntartható, alternatív légi közlekedési üzemanyagok területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint az EU ETS igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Külön figyelmet kell fordítani azokra a tagállamokra, amelyek e bevételeket a 9. kutatási keretprogramba tartozó kutatási és innovációs programok vagy kezdeményezések társfinanszírozására fordítják. A kibocsátási egységek ezen irányelv szerinti elárverezéséből származó bevételek felhasználásának átláthatósága alapvető szerepet tölt be az uniós kötelezettségvállalások megerősítésében.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5c)  A globális piaci alapú intézkedés (GMBM) szerinti kibocsátásellentételezések csak az egyik elemét jelentik az ICAO azon nem kötelező erejű cél elérésére irányuló intézkedéscsomagjának, hogy 2020-tól megvalósuljon a szén-dioxid-semleges növekedés (CNG 2020), és ezt a repülőgépvázak és meghajtási technológiák terén tett előrelépésnek kell kísérnie. A kutatási stratégiák és programok, például a Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezés, a Galileo, a SESAR és a Horizont 2020 folyamatos finanszírozása kulcsfontosságú a műszaki innovációhoz és az üzemeltetési fejlesztésekhez annak érdekében, hogy meg lehessen haladni a CNG 2020-at és az egész ágazatra vetítve abszolút értékben csökkenteni lehessen a kibocsátást. Ezenkívül fontos, hogy azokat az uniós jogszabályokat – mint például az egységes európai égbolt –, amelyek célja az európai légtér széttöredezettségének és ennek következtében a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás növekedésének megelőzése, késedelem nélkül és maradéktalanul hajtsák végre a tagállamok.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Tekintettel arra, hogy a globális piaci alapú intézkedés kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása még várat magára, és hogy a végrehajtás az államok és a régiók saját jogszabályaitól függ, indokoltnak tűnik, hogy amint egyértelműbbé válik az ICAO által a globális piaci alapú intézkedés végrehajtására elfogadott jogi eszközök jellege és tartalma, az intézkedés bevezetése előtt felülvizsgálatra kerüljön sor, és a Bizottság jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek figyelembe kell vennie az ICAO által elfogadott szabványokat vagy egyéb eszközöket, a harmadik országok által a globális piaci alapú intézkedés – 2021-től kezdődő kibocsátásokra alkalmazandó – végrehajtása érdekében tett lépéseket, valamint az egyéb releváns nemzetközi fejleményeket (például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a szén-dioxid-piacról és -könyvelésről szóló Párizsi Megállapodás szerinti szabályok). Az említett jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy az EU ETS felülvizsgálata révén hogyan lehet ezeket az eszközöket az uniós jogba átültetni. Ennek során adott esetben figyelembe kell venni az EGT-n belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is. Az említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni egy olyan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslattal, amely biztosítja, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Unió 2030-as, az egész gazdaságra kiterjedő csökkentési kötelezettségvállalásához.

(6)  Tekintettel arra, hogy a globális piaci alapú intézkedés kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása még várat magára, és hogy a végrehajtás a részt vevő államok és régiók saját jogszabályaitól függ, a Bizottságnak rendszeresen jelentést kell tennie az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ICAO-tárgyalások haladásáról, különösen az ICAO által elfogadott releváns eszközöket, a harmadik országok által a globális piaci alapú intézkedés 2021 és 2035 közötti kibocsátásokra alkalmazandó végrehajtása érdekében tett lépéseket, az annak érdekében tett erőfeszítéseket, hogy nagyra törő és kötelező érvényű intézkedések szülessenek a légi közlekedési ágazat hosszú távú célkitűzésének elérése, vagyis a repülésből eredő szén-dioxid-kibocsátás 2005-ös szintjének 2050-ig a felére történő csökkentése céljából, valamint az egyéb releváns nemzetközi fejleményeket illetően (például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a szén-dioxid-piacról és -könyvelésről szóló Párizsi Megállapodás szerinti szabályok). Amint egyértelművé válik az ICAO-eszközök jellege és tartalma, és még az ICAO globális piaci alapú intézkedésének elindítása előtt a Bizottságnak jelentést kell benyújtania, és abban meg kell vizsgálnia, hogy az EU ETS felülvizsgálata révén hogyan lehet ezeket az eszközöket végrehajtani, valamint az uniós joggal összhangba hozni. A jelentésnek továbbá megfelelő módon figyelembe kell vennie az EGT-n belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is. Az említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni egy olyan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslattal, amely biztosítja, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Unió 2030-as, az egész gazdaságra kiterjedő csökkentési kötelezettségvállalásához.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A meglévő és a jövőbeli uniós belső éghajlati normák tiszteletben tartásának biztosítása érdekében, és a 2003/87/EK irányelv 28b. cikkében említett felülvizsgálat sérelme nélkül, a CORSIA-t az EU ETS-en keresztül kell az uniós jogban végrehajtani és azzal összhangba hozni.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  Annak ellenére, hogy az ICAO-tanácsnak még el kell fogadnia a globális piaci alapú ICAO-intézkedés technikai szabályait, fontos, hogy a szabályozó hatóságok és a légijármű-üzemeltetők mihamarabb információkat kapjanak a nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési követelményekről, valamint az ICAO-rendszer keretében megengedett kibocsátási egységekről annak érdekében, hogy könnyebben fel tudjanak készülni az ICAO-rendszer végrehajtására és a szén-dioxid-kibocsátás 2019. január 1-től történő nyomon követésére. A nyomonkövetési, jelentési és ellenőrzési követelmények szigorúságának összhangban kell lennie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 601/2012/EU bizottsági rendelet szerinti nyomon követésére és jelentésére vonatkozó követelményekkel, továbbá biztosítania kell, hogy a benyújtott kibocsátási jelentéseket a 600/2012/EU bizottsági rendeletnek megfelelően ellenőrzik.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6c)  El kell ugyan ismerni az ICAO keretében végzett technikai munka bizalmas jellegét, ugyanakkor fontos az is, hogy az ICAO tagállamai, a légijármű-üzemeltetők és a civil társadalom továbbra is részt vehessen az ICAO által a globális piaci alapú intézkedés végrehajtása érdekében végzett munkában, és hogy az ICAO valamennyi érintett féllel kapcsolatba tudjon lépni, és megfelelő időben értesíteni tudja őket az elért haladásról és a meghozott döntésekről. Ennek érdekében szükség lehet az ICAO Légiközlekedési Környezetvédelmi Bizottsága tagjaira és megfigyelőire érvényes titoktartási előírások felülvizsgálatára.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Annak érdekében, hogy egy jogalkotási aktus bizonyos nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjanak el, a Szerződés 290. cikkével összhangban indokolt átruházni a Bizottságra az ICAO keretében kidolgozás alatt lévő globális piaci alapú intézkedés céljából a légijármű-üzemeltetőkre alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések elfogadását biztosító jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(7)  Annak érdekében, hogy egy jogalkotási aktus bizonyos nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjanak el, a Szerződés 290. cikkével összhangban indokolt átruházni a Bizottságra az ICAO keretében kidolgozás alatt lévő globális piaci alapú intézkedés céljából a légijármű-üzemeltetőkre alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések elfogadását biztosító jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, különösen szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein a döntéshozatali folyamat átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Azt kell hosszú távú célul kitűzni, hogy az ICAO-rendszer második szakaszában 2024-től létrejöjjön egy egységes globális rendszer a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében, ám ha az ICAO globális piaci alapú intézkedése elégtelennek bizonyulna az Unió éghajlati célkitűzéseinek eléréséhez és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalások teljesítéséhez, akkor a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló egyéb lehetőségeket is meg kell vizsgálni.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  A légi közlekedés nitrogén-oxidok, vízpára, valamint szulfát- és koromrészecskék nagy magasságon történő kibocsátása révén is hatást gyakorol az éghajlatra. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület becslése szerint a légi közlekedés által kifejtett teljes éghajlati hatás jelenleg 2–4-szer magasabb, mint az általa korábban okozott szén-dioxid-kibocsátások jelentette hatás önmagában. A tudományos előrelépés függvényében a légi közlekedés által kifejtett valamennyi hatással a lehető legnagyobb mértékben kell foglalkozni. Ezért támogatni kell a (kondenzcsíkként is ismert) kondenzációs csíkok kialakulásával, ezek pehelyfelhővé alakulásával, továbbá a szulfát aeroszolok, a korom, a vízpára-kondenzcsíkok és a pehelyfelhők kisebb közvetlen hatásaival, valamint a hatékony enyhítő intézkedésekkel, köztük operatív és technikai intézkedésekkel kapcsolatos kutatásokat is.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  Elismert tény, hogy a légi közlekedésből származó, az éghajlatot károsító kibocsátások nem csupán a szén-dioxid tekintetében fejtenek ki hatásokat. A 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 2008-ban megbízta a Bizottságot, hogy nyújtson be megfelelő javaslatot a nitrogén-oxidok vonatkozásában. A Bizottságnak a technikai és politikai nehézségek ellenére fel kell gyorsítania az e téren végzett munkát.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2008/101/EK irányelve (2008. november 19.) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról (HL L 8., 2009.1.13., 3. o.).

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)

2003/87/EK irányelv

3 c cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1.   A 3c. cikk az alábbi (3a) bekezdéssel egészül ki:

 

„(3a)  A légijármű-üzemeltetők számára kiosztandó kibocsátási egységek teljes mennyiségének 2021-ben a 2014. január 1-től 2016. december 31-ig tartó időszakra kiosztott átlagos mennyiségnél 10%-kal alacsonyabbnak kell lennie, majd évente ugyanolyan mértékben csökkennie kell, mint az EU ETS a 9. cikk második albekezdése szerinti felső határának annak érdekében, hogy a légi közlekedési ágazatra vonatkozó határértéket 2030-ra nagyobb összhangba lehessen hozni az EU ETS többi ágazatával.

 

Az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli országokban található repülőterekre irányuló és onnan induló légi közlekedési tevékenységek esetében a 2021-től kiosztandó kibocsátási egységek mennyisége kiigazítható az ICAO 2021-től végrehajtandó, a nemzetközi légi közlekedésből származó, a 2020. évi szint feletti kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedésének figyelembevételével.”

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 a pont (új)

2003/87/EK irányelv

3 d cikk – 2 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

-1a.  A 3d. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(2)   2013. január 1-jétől kezdődően az egységek 15 %-a kerül árverésre. Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében növelhető.

(2)   2021. január 1-jétől kezdődően az egységek 50%-a kerül árverésre. Ez a százalékarány ezen irányelv általános felülvizsgálata keretében növelhető. A fennmaradó ingyenes kibocsátási egységeket szükség esetén fel kell használni annak elkerülésére, hogy 2021 és 2030 között alkalmazni kelljen a 10a. cikk (5) bekezdését.”

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 b pont (új)

2003/87/EK irányelv

3 d cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1b.   A 3d. cikk (3) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Rendeletet kell elfogadni az e cikk (1) és (2) bekezdésével vagy a 3f. cikk (8) bekezdésével összhangban nem ingyenesen kiutalandó légiközlekedési kibocsátási egységek tagállamok által történő árverésére vonatkozó részletes rendelkezések meghatározásáról. Az egyes tagállamok által árverésen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek száma arányos a tagállamnak a 14. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett és a 15. cikk szerint hitelesített, a valamennyi tagállamra vonatkozóan a referenciaévre légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátási egységekben való részesedésével. A 3c. cikk (1) bekezdésében említett időszakra 2010 a referenciaév, a 3c. cikkben említett minden ezt követő időszakra pedig az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér.”

„A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 30b. cikk szerint felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv kiegészítésére az e cikk (1) és (2) bekezdésével vagy a 3f. cikk (8) bekezdésével összhangban nem térítésmentesen kiutalandó kibocsátási egységek tagállamok által történő árverésére vonatkozó részletes rendelkezések meghatározása révén. Az egyes tagállamok által árverésen kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek száma arányos a tagállamnak a 14. cikk (3) bekezdése szerint bejelentett és a 15. cikk szerint hitelesített, a valamennyi tagállamra vonatkozóan a referenciaévre légi közlekedésnek tulajdonított összes kibocsátási egységekben való részesedésével. A 3c. cikk (1) bekezdésében említett időszakra 2010 a referenciaév, a 3c. cikkben említett minden ezt követő időszakra pedig az a naptári év, amely 24 hónappal az árveréssel érintett időszak kezdete előtt véget ér.”

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 c pont (új)

2003/87/EK irányelv

3 d cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1c.   A 3d. cikk (3) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 d pont (új)

2003/87/EK irányelv

3 d cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1d.   A 3d. cikk (4) bekezdésének 1. albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

A légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A bevételeket az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint a közösségi rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket különösen a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására kell felhasználni. ”

„Valamennyi bevételt az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint a közösségi rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására is fel lehet használni. Külön figyelmet kell fordítani azokra a tagállamokra, amelyek a bevételeket a 9. kutatási keretprogramba tartozó kutatási és innovációs programok társfinanszírozására fordítják. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az e bekezdés alapján tett lépésekről.”

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 e pont (új)

2003/87/EK irányelv

12 cikk – 3 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

-1e.  A 12. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy minden létesítmény üzemeltetője minden év április 30-ig átadjon annyi egységet – a II. fejezet szerint kiosztott egységek kivételével –, amennyi az előző naptári évben az adott létesítményből származó és a 15. cikknek megfelelően ellenőrzött teljes kibocsátása, illetve, hogy ezeket az egységeket azt követően törlik.

(3)  A tagállamok biztosítják, hogy minden létesítmény üzemeltetője minden évben legkésőbb április 30-ig átad annyi egységet, amennyi az előző naptári évben az adott létesítményből származó és a 15. cikknek megfelelően ellenőrzött teljes kibocsátása, illetve, hogy ezeket az egységeket azt követően törlik.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 f pont (új)

2003/87/EK irányelv

21 cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-1f.   A 21. cikk az alábbi (2a) bekezdéssel egészül ki:

 

„(2a)   A jelentés a 18b. cikkben említett együttműködés révén rendelkezésre bocsátott adatok felhasználásával listát tartalmaz az ezen irányelv követelményeinek hatálya alá tartozó olyan légijármű-üzemeltetőkről, amelyek nem nyitottak kibocsátásiegységforgalmi jegyzék számlát.”

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i pont

2003/87/EK irányelv

28 a cikk – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a 2013. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott, az EGT-n kívüli országokban található repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repülések valamennyi kibocsátása vonatkozásában – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi;

a)  a 2013. január 1-jétől a 2020. december 31-ig az egyes naptári években végrehajtott, az EGT-n kívüli országokban található repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repülések valamennyi kibocsátása vonatkozásában – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi;

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i pont

2003/87/EK irányelv

28 a cikk – 1 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke szerinti valamely legkülső régióban található repülőtér és az EGT valamely más régiójában található repülőtér közötti, 2013. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott repülésekből származó valamennyi kibocsátás – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.

b)  az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. cikke szerinti valamely legkülső régióban található repülőtér és az EGT valamely más régiójában található repülőtér közötti, 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig az egyes naptári években végrehajtott repülésekből származó valamennyi kibocsátás – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i a pont (új)

2003/87/EK irányelv

28 a cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia.  a szöveg egy új ponttal egészül ki:

 

ba)  az Európai Gazdasági Térségen belül található repülőterek közötti, és az a) vagy b) pontokban említett járatok valamely Európai Gazdasági Térségen belül található repülőtérre történő átirányítása miatt 2017. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott repülésekből származó valamennyi kibocsátás, amely a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont – i pont

2003/87/EK irányelv

28 a cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2017. január 1-jétől a 3d–3f. cikktől eltérve, és a 28b. cikkben említett felülvizsgálatot követő módosítások hatálybalépéséig a légijármű-üzemeltetők számára minden évben a 2016. évinek megfelelő számú kibocsátási egységet kell kiadni. 2021-től a kibocsátási egységek számára a 9. cikkben foglalt lineáris tényezőt kell alkalmazni.

2017. január 1-jétől 2020. december 31-ig a 3d–3f. cikktől eltérve, és a 28b. cikkben említett felülvizsgálatot követő módosítások hatálybalépéséig a légijármű-üzemeltetők számára minden évben a 2016. évinek megfelelő számú kibocsátási egységet kell kiadni. 2021-től a kibocsátási egységek számára a 9. cikkben foglalt lineáris tényezőt kell alkalmazni.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont – ii pont

2003/87/EK irányelv

28 a cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  a harmadik albekezdést el kell hagyni.

ii.  a harmadik albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

A 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakban folytatott tevékenység vonatkozásában a tagállamok az egyes légijármű-üzemeltetőknek kiosztott légi közlekedési kibocsátási egységek számát 2018. szeptember 1-ig közzéteszik.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – c pont

2003/87/EK irányelv

28 a cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 3d. cikk (3) bekezdésétől eltérve az egyes tagállamok által a 2013. január 1-jétől árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkenteni kell oly módon, hogy ez a mennyiség megfeleljen az adott tagállam légi közlekedésnek tulajdonított, azon repülésekből származó kibocsátásainak, amelyekre nem terjednek ki az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti eltérések.;

(4)  A 3d. cikk (3) bekezdésétől eltérve az egyes tagállamok által a 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszak vonatkozásában árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségét csökkenteni kell oly módon, hogy ez a mennyiség megfeleljen az adott tagállam légi közlekedésnek tulajdonított, azon repülésekből származó kibocsátásainak, amelyekre nem terjednek ki az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti eltérések.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d a pont (új)

2003/87/EK irányelv

28 a cikk – 8 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  a (8) bekezdést el kell hagyni.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28 b cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021-tól kezdődően a kibocsátásokra alkalmazandó globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatos ICAO-szabványokról vagy más jogi eszközökről és harmadik országok által tett intézkedésekről, valamint egyéb releváns nemzetközi fejleményekről.

(1)  A Bizottság 2019. január 1-jén, majd azt követően évente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021-től kezdődően a kibocsátásokra alkalmazandó globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatos ICAO-szabványokról és ajánlott gyakorlatokról (SARP-ok), az ICAO-tanács által a globális piaci alapú intézkedésre vonatkozóan jóváhagyott ajánlásokról vagy más jogi eszközökről és harmadik országok által tett hazai intézkedésekről, a harmadik országok által megfogalmazott fenntartások következményeiről, valamint egyéb releváns nemzetközi fejleményekről. A Bizottság ezenkívül rendszeresen tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a globális kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról és az ICAO szabványalkotási eljárásainak megfelelően az ajánlott gyakorlatokkal kapcsolatos fejleményekről. A Bizottság az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének globális értékelésével összhangban jelentést tesz az arra irányuló erőfeszítésekről, hogy a légi közlekedési ágazat azon hosszú távú célkitűzése, hogy a légi közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig a 2005-ös szint felére csökkenjen.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28 b cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy ezen irányelv felülvizsgálata révén milyen módon lehetne az említett ICAO-eszközöket az uniós jog részévé tenni. A jelentés adott esetben az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is figyelembe veszi.

(2)  A Bizottság 2020. március 1-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az említett ICAO-eszközök és opciók megfelelőségéről annak érdekében, hogy ezen irányelv felülvizsgálata révén végre lehessen hajtani az említett ICAO-eszközöket az uniós jogban. A jelentés adott esetben az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is figyelembe veszi. A jelentésnek ezenkívül meg kell vizsgálnia a globális piaci alapú intézkedés célkitűzését és általános környezeti integritását, többek között a Párizsi Megállapodás értelmében megfogalmazott célokkal kapcsolatos általános célkitűzését, a részvétel szintjét, a végrehajthatóságot, az átláthatóságot, az előírások megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, a nyilvánosság részvételének folyamatait, a kibocsátáskompenzációs egységek minőségét, a kibocsátások figyelemmel kísérését, az ezekről való jelentéstételt és a kibocsátások ellenőrzését, a nyilvántartásokat, az elszámoltathatóságot, valamint a bioüzemanyagok használatára vonatkozó szabályokat. Ezen túlmenően a jelentésnek fontolóra kell vennie, hogy felül kell-e vizsgálni a 28c. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28 b cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A 28a. cikkben említett eltérés 2020-nál tovább nem hosszabbítható meg a globális piacalapú intézkedésben részt nem vevő országokba irányuló vagy ilyen országokból induló járatok tekintetében, amennyiben az érintett ország a Kiotói Jegyzőkönyv B. mellékletében számszerűsített kötelezettségeket vállalt.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28 b cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A jelentést adott esetben ki lehet egészíteni az uniós gazdaság egészére vonatkozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó 2030-as kötelezettségvállalással összhangban lévő, a 28a. cikkben foglalt eltérések módosítására, törlésére, meghosszabbítására vagy felváltására irányuló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslatokkal.

(3)  A (2) bekezdésben említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni az uniós gazdaság egészére vonatkozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó 2030-as kötelezettségvállalással összhangban lévő, a 28a. cikkben foglalt eltérések módosítására, törlésére, meghosszabbítására vagy felváltására irányuló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslatokkal annak érdekében, hogy biztosítani lehessen az uniós éghajlati fellépések teljes körű környezeti integritását és hatékonyságát, és még CORSIA indulása előtt ki lehessen küszöbölni minden félreérthető elemet.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28 c cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság az ICAO keretében kidolgozásra kerülő globális piaci alapú intézkedés végrehajtása céljából alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket fogad el. Ezek a rendelkezések ugyanazon elveken alapulnak, mint a 14. cikk (1) bekezdésében említett rendelet, és biztosítják, hogy a benyújtott kibocsátási jelentéseket a 15. cikk szerint hitelesítsék.

(1)  A Bizottság az ICAO keretében kidolgozásra kerülő globális piaci alapú intézkedés végrehajtása céljából alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket fogad el. Ezek a rendelkezések teljes mértékben összhangban vannak a 14. cikk (1) bekezdésében említett rendelet elveivel, és biztosítják, hogy a benyújtott kibocsátási jelentéseket a 15. cikk szerint hitelesítsék.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

2003/87/EK irányelv

30 cikk – 4 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a.  A 30. cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

 

(4a)  A Bizottság legkésőbb 2020. január 1-ig naprakész elemzést mutat be a légi közlekedés nem szén-dioxiddal kapcsolatos hatásairól, amelyet adott esetben jogalkotási javaslatokkal egészít ki arról, hogy e hatásokat miként lehet a legmegfelelőbben kezelni.

(1)

HL C ... / A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

A globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 1,3%-a származik a nemzetközi légi közlekedésből. A légi forgalom következő három évtizedben várható bővülése következtében a világszintű kibocsátás 2050-ig további 300–700%-kal növekedhet, amennyiben nem teszünk intézkedéseket ennek korlátozása érdekében.

A globális piaci alapú intézkedés kialakítása egy ideje már szerepel a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) napirendjén egy olyan „intézkedéscsomag” részeként, amelynek célja, hogy mérsékelje a légi járművek kibocsátásának az éghajlatváltozásra gyakorolt hatását. Az ICAO közgyűlésének 2010. évi, 37. ülésén elfogadott egy 2020-ig elérendő, globális, nem kötelező erejű célt a szén-dioxid-semleges növekedésre vonatkozóan. Három évvel később a szervezet munkacsoportot hozott létre, hogy e célkitűzés elérése érdekében alakítson ki egy globális piaci alapú mechanizmust.

2016. október 6-án a közgyűlés 39. ülésén az ICAO elfogadta a 39-3. sz. határozatot, amely bevezette a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó globális rendszerét (CORSIA), amelynek értelmében 2021-től kezdődően a kibocsátási referenciaértékeket túllépő légijármű-üzemeltetőknek kibocsátáskompenzációs egységeket kell vásárolniuk a nemzetközi polgári légi közlekedés szén-dioxid-semlegességének elérése érdekében. A referenciaértékeket a 2019–2020-as kibocsátások átlagaként számítják majd ki. A rendszer célja, hogy kiegészítse az új technológiákat, üzemeltetési fejlesztéseket és infrastrukturális intézkedéseket annak érdekében, hogy fenntartható növekedést lehessen elérni a légi közlekedés tekintetében, valamint hogy el lehessen érni az ágazat hosszú távú, nem kötelező erejű célját, miszerint a nettó szén-dioxid-kibocsátást 2050-ig a 2005-ös szint felére kell csökkenteni. Valamennyi uniós tagállam a kezdettől fogva csatlakozni fog a rendszerhez.

Az ICAO-nak ki kell dolgoznia azokat a szabályokat, eljárásokat és végrehajtási eszközöket, amelyek lehetővé teszik, hogy a CORSIA 2021-ben hatályba lépjen, ami magában foglalja a kibocsátások figyelemmel kísérését, az ezekről való jelentéstételt és a kibocsátások ellenőrzését, a kompenzációs kritériumokat és a jogosultságokat, a kibocsátási referenciaértékeket, valamint a résztvevő államokra vonatkozó szabályozási keretet a rendszer nemzeti szintű végrehajtása érdekében. A rendszert ezt követően három szakaszban hajtják végre. A kísérleti szakasz (2021–2023) és az első szakasz (2024–2026) során 65 ország vesz majd részt benne, önkéntes alapon. A második szakaszban (2027–2035) – a minimális légi közlekedési tevékenységet folytató országok kivételével – a részvétel kötelezővé válik az országok számára. Amennyiben a rendszer eléri célkitűzéseit, 2021 és 2035 között a CORSIA értelmében ellentételezni fogják a 2020-as szint feletti, a légi közlekedésből származó kibocsátások mintegy 80%-át. Fontos megjegyezni, hogy a megállapodás előírja, hogy háromévente felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy biztosítsák az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) és a 2015-ös Párizsi Megállapodás hosszú távú éghajlati célkitűzéseivel való összhangot.

Az Európai Unió már régen elismerte a légi járművek kibocsátásának éghajlatváltozásra gyakorolt hatását. Annak érdekében, hogy a légitársaságokat hatékonyabb flotta üzemeltetésére ösztönözze, 2008-ban az Unió jogszabályt fogadott el kibocsátáskereskedelmi rendszerének (EU ETS) az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) irányuló, az EGT-ből kifelé irányuló és az EGT-n belüli járatok kibocsátásaira történő kiterjesztésére vonatkozóan. Az Európai Bíróság úgy ítélte meg, hogy ez a megközelítés összeegyeztethető a nemzetközi joggal. Számos harmadik ország és légitársaság azonban határozottan ellenezte a jogszabályt, és azzal érveltek, hogy egy regionális rendszer kisebb mértékű kereskedelemhez és pénzügyi torzulásokhoz vezetne. Ezért annak érdekében, hogy támogassa az ICAO globális piaci alapú intézkedés kialakítása iránti elkötelezettségét, az Európai Unió elfogadta, hogy 2016-ig ideiglenesen korlátozza az EU ETS hatályát az EGT-n belüli járatokra. Amennyiben nem kerülne sor az EU ETS irányelv további módosítására, ez az eltérés hatályát vesztené, és ismét az eredeti, 2008-as megfelelőségi feltételek lépnének hatályba („snap-back”).

Az Európai Bizottság 2017 februárjában válaszolt az ICAO CORSIA-megállapodására, és azt javasolta, hogy 2016-ot követően is tartsák fenn a hatályos eltérést. Egy meghatározatlan, későbbi időpontban sor fog kerülni az EU ETS további felülvizsgálatára, egy bizottsági jelentés alapján, amikor az ICAO egyértelműbben meg tudja határozni a CORSIA végrehajtásához szükséges mechanizmusok jellegét és tartalmát, valamint pontosan meg lehet határozni a harmadik országok részvételének pontos mértékét. A javaslat arra is rámutat, hogy biztosítani kell a társjogalkotók, az Európai Parlament és a Tanács közötti megállapodás mielőbbi, lehetőleg 2017 vége előtti létrejöttét, az EU ETS szerinti megfelelőségre vonatkozó jogbiztonság érdekében.

Jelentéstervezetében az előadó nagyjából egyetért a Bizottság javaslatával. Az előadó úgy véli, hogy mielőtt teljes mértékben értékelnénk az EU ETS-t a 2020 utáni időszakot illetőn, körültekintően meg kell várni a szabályokkal, eljárásokkal és azon lépésekkel kapcsolatos előrehaladást, amelyeket a CORSIA végrehajtása érdekében tesznek az ICAO tagállamai. Az előadó úgy véli azonban, hogy annak érdekében, hogy ez a felülvizsgálat biztosítsa a CORSIA-nak az Unió éghajlat-politikájába történő integrálását, fontos, hogy a jogszabályban a kulcsfontosságú mérföldkövek elérésére határidőket határozzunk meg. Először is, a jelenlegi rendelettel való összhang biztosítása érdekében ez utóbbi eltérés vonatkozásában időbeni korlátot kell szabni, és meg kell szűnnie a CORSIA 2021. január 1-i hatálybalépése előtt. Másrészt fontos 2019. január 1-jét megjelölni a Bizottság végrehajtási jelentése közzétételének időpontjaként annak érdekében, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre az ICAO-tanács ajánlásainak értékelésére. Harmadrészt annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a végrehajtási jelentés nyomán kellő időben javaslatokat nyújtson be, az előadó 2019. június 30-át javasolja határidőnek.

Mivel a végrehajtási jelentés meg fogja határozni az EU ETS-sel kapcsolatos jövőbeni jogalkotásra vonatkozó követelményeket, az előadó szerint fontos meghatározni a legfontosabb technikai elemeket és folyamatokat, valamint az értékelendő környezeti hatásokat. A jelentésnek meg kell vizsgálnia a CORSIA általános célkitűzéseit a Párizsi Megállapodás alapján tett uniós kötelezettségvállalások tekintetében. Hatékonyságának elemzése érdekében a jelentésnek meg kell vizsgálnia a harmadik országok részvételének szintjét, a nem megfelelés esetén kirótt büntetéseket, a nyilvánosság véleményének felmérésére szolgáló eljárásokat, a nyomon követés, jelentés és hitelesítés szabványait, a bioüzemanyagok használatára vonatkozó szabályokat, és objektív kritériumok alapján értékelnie kell az ellentételezésre vonatkozó rendelkezéseket. E pontok vizsgálata révén a végrehajtási jelentés lehetővé teszi a Bizottság és a társjogalkotók számára annak biztosítását, hogy az EU ETS környezetvédelmi normái ne sérüljenek.

Az előadó alapvető fontosságúnak tekinti az átláthatóság növelését az ICAO-nak a végrehajtási eredményekre vonatkozó munkája tekintetében a következő két év során. Az ICAO Légiközlekedési Környezetvédelmi Bizottsága (CAEP), amely az ICAO-tanáccsal együtt meghatározza a nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési követelmények, valamint a kibocsátáskompenzációs egységek keretét és irányítási rendelkezéseit, szigorú titoktartási kötelezettséget ró tagjaira és megfigyelőire. A döntéshozatalaival kapcsolatos dokumentumok nem férhetők hozzá nyilvánosan. Az előadót aggasztja, hogy a folyamat korlátozott átláthatósága veszélyezteti annak a tájékoztatásnak a minőségét, amely a 2020 utáni menetrendről folytatott uniós eszmecsere informálásához és az intézményi bizalomhoz szükséges. Ezért alapvető fontosságú, hogy a CAEP lehetővé tegye a Bizottság számára az Európai Bizottság és a Tanács rendszeres, érdemi tájékoztatását.

Mivel ugyanakkor az Európai Parlament és a Tanács tárgyalásokat folytat egymással az EU ETS rendszerének átfogóbb reformjáról a 2021–2030-as időszakban, továbbá az ezen javaslattal való összhang biztosítása érdekében az előadó szükségesnek tartja a légi közlekedési ágazatra vonatkozó, a Parlament által 2017. február 15-én elfogadott módosítások beemelését. E módosítások felhívnak a légi közlekedési ágazat kibocsátási egységeinek 10%-kal való csökkentésére a 2014–2016-os ágazati átlaghoz képest (összhangban más ágazatok célkitűzéseivel), az árverésre bocsátott kibocsátási egységek számának 15%-ról 50%-ra emelésére, valamint az e kibocsátási egységekből származó bevételeknek az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozására való fordítására. Ezen utolsó pont tekintetében az előadó úgy véli, hogy különleges támogatási megfontolásokra van szükség a tagállamok részéről a 9. kutatási keretprogram keretében annak érdekében, hogy ösztönözzék az árverésre bocsátott kibocsátási egységekből származó bevételek felhasználását, valamint hogy növeljék az új éghajlati technológiák kutatására, fejlesztésére és forgalomba hozatalára szánt társfinanszírozási kiadásokat.


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (21.6.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0054 – C8-0028/2017 – 2017/0017(COD))

A vélemény előadója: Werner Langen

RÖVID INDOKOLÁS

A légi közlekedés tevékenységekből származó globális szén-dioxid-kibocsátás jelentős mértékben növekszik. Annak ellenére, hogy világszerte modern, üzemanyag-takarékos és következésképp tisztább repülőgépmotorokat alkalmaznak, az egy utasra és egy kilométerre jutó szén-dioxid-kibocsátási arány magasabb az egyéb közlekedési módokhoz viszonyítva. Ezért szükség volt, és továbbra is szükség van arra, hogy a légi közlekedés esetében is a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos csökkentésére irányuló előírásokat fogadjanak el, vagy a meglévő előírásokat aktualizálják. Azt követően, hogy közel 10 éve határoztak az új gépjárművekre (személygépkocsikra) vonatkozó szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésről, 2012. január 1-én az EU integrálta a légi közlekedést a meglévő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe (EU ETS). Ez 2012-től az EGT-n belüli repülőgépjáratokat, valamint az EGT-n belül repülőterek és egy harmadik ország repülőtere között közlekedő repülőgépjáratokat érintette.

Az EU (illetve az EGT) egyoldalú bevonása a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe sokfelől tiltakozást váltott ki, és azzal a veszéllyel járt, hogy a verseny olyan torzulását okozza, amely hátrányos helyzetbe hozza az európai légi közlekedési üzemeltetőket a nemzetközi légi közlekedésben. Az EU vezető szerepe és az általa kifejtett nyomás ugyanakkor lehetővé és szükségessé tette, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) – jóllehet hosszú átmeneti időszakkal – globális és piaci alapú mechanizmust dolgozzon ki a nemzetközi légi közlekedés tekintetében.

Az ICAO jóváhagyására várva, valamint egy ilyen globális mechanizmus ICAO keretében történő kidolgozásának előmozdítása érdekében az EU (2014. április 30-tól) 2016 végéig átmenetileg az EGT-n belüli repülésekre korlátozta az EU ETS hatályát (421/2014/EU rendelet).

A szabályozás módosítása nélkül azonban a 2003/87/EK irányelv 2017-től automatikusan újra teljes hatályában (EGT-n belüli járatokra + az EGT-n belüli repülőterek és egy harmadik ország repülőtere közötti valamennyi járatra) alkalmazandó. A 421/2014/EU rendeletben foglalt eltérés határideje már 2016. december 31-én lejárt. Következésképp régóta esedékes egy nyomonkövetési szabályozás kidolgozása.

Az ICAO 2016. október 6-án tartott 39. közgyűlésén az ICAO részes felei azt a célt tűzték ki, hogy a nemzetközi légi közlekedésből világszerte származó nettó szén-dioxid-kibocsátást a 2020-as szinten stabilizálják, és 2021-től globális piaci alapú intézkedést vezessenek be.

Az ICAO ezzel kapcsolatban határozott a CORSIA (a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó rendszere) elszámolási modell megvalósításáról. E tekintetben a légi közlekedés növekedéséből fakadó közvetlen szén-dioxid-kibocsátásokat 2020-tól az egyéb helyeken elért szén-dioxid-kibocsátáscsökkentéssel kompenzálják. Ezenkívül ösztönözni kell az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának fenntartható csökkentése tekintetében független intézmények által felülvizsgált és tanúsított projekteket, amelyek az éghajlatváltozás mérséklésére irányulnak. A kibocsátás stabilizálására irányuló célok betartását elmulasztó légitársaságoknak közvetlenül vagy nyilvános platformokon keresztül kompenzációs tanúsítványt kell igényelniük. A projektek így új finanszírozási forráshoz jutnak, és a légitársaságok szén-dioxid-kibocsátása kompenzálásra kerül.

Az ICAO keretében tett nemzetközi erőfeszítések további lendületének biztosítása érdekében a Bizottság azt javasolja, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek (EU ETS) az EGT-n belüli repülőterek közötti repülésekre korlátozódó hatálya 2016 után is érvényben maradjon. A Bizottság javaslatával az ICAO munkája lendületének megtartására törekszik.

A Bizottság ezáltal szeretné, hogy a mechanizmus alkalmazásával kapcsolatban egyértelművé váljon az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló jogi eszköz jellege és tartalma és a nemzetközi részes felek szándéka, hogy így az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerre vonatkozóan további értékeléseket és adott esetben a 2020 utáni időszakra vonatkozóan felülvizsgálatokat végezhessen. Ennek célja a Párizsi Megállapodással és a 2030-ig szóló uniós célkitűzésekkel való megfelelő összhang megvalósítása.

A Bizottság úgy véli, hogy annak érdekében, hogy a légijármű-üzemeltetők számára jogbiztonságot és tiszta helyzetet lehessen teremteni, a javaslatnak mihamarabb hatályba kellene lépnie, mert különben a légijármű-üzemeltetőknek 2018. április vége előtt le kellene adniuk kibocsátási egységeiket. Az EGT-n belüli repülőterek közötti repülésekre vonatkozó jelenlegi korlátozás fenntartása nélkül az üzemeltetők kötelesek lennének 2018. április 30. előtt a harmadik országokból induló és oda tartó járatok tekintetében is kibocsátáskereskedelmi egységet felmutatni (2003/87/EK irányelv).

Az előadó támogatja az Európai Bizottság 2017/0017(COD) rendeletjavaslatában szereplő célkitűzéseket és intézkedéseket, amelyek a következők:

  a korlátozott hatályt továbbra is alkalmazni kell, tehát 2017-től az EU ETS továbbra is csak az EGT-n belüli járatokra vonatkozzon;

  az évente kevesebb mint 1000 tonna (az üvegházhatású gázok kibocsátásának 0,2%-a) szén-dioxidot kibocsátó nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetőkre vonatkozó eltérést 2020-tól 2030-ig meg kell hosszabbítani;

  a Bizottság köteles jelentést tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi eszköz végrehajtása szempontjából releváns nemzetközi fejleményekről, valamint a harmadik országok által a mechanizmus végrehajtása érdekében tett intézkedésekről;

  az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló jogi eszköz végrehajtásának előkészítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ICAO keretében kidolgozás alatt lévő globális piaci alapú intézkedés végrehajtása céljából a légijármű-üzemeltetőkre alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésének, jelentésének és ellenőrzésének biztosítása érdekében.

Az előadó azonban a bizottsági javaslat indokolásában és néhány további részében is módosítást javasol annak érdekében, hogy a végrehajtást megkönnyítse és felgyorsítsa, valamint a légijármű-üzemeltetők számára megvalósíthatóbbá tegye. Mindezek nem változtatnak azon, hogy az előadó alapvetően egyetért a javaslattal, mindössze azt a célt szolgálják, hogy a módosítási és végrehajtási javaslatok összhangban álljanak az EUMSZ 290. cikkével.

Különösen meg kell vizsgálni, hogy az ICAO jogi eszköze összeegyeztethető-e az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel, illetve hogy megvalósítható-e a két rendszer párhuzamos létezése 2021-től. Ezenkívül meg kell vizsgálni a légi közlekedési ágazatra és a szén-dioxid-kibocsátásra kifejtett hatásokat is.

MÓDOSÍTÁS:

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) feleinek 2015. november 30. és december 12. között Párizsban megrendezett 21. konferenciáján elfogadásra került egy, az éghajlatváltozásra adott határozottabb globális válaszra irányuló nemzetközi megállapodás. A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. A Párizsi Megállapodást az Európai Unió nevében az (EU) 2016/1841 tanácsi határozat jóváhagyta. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. A Párizsi Megállapodásban meghatározott cél elérése érdekében a részes felek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat dolgoznak ki, tesznek közzé és tartanak fenn.

(1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) feleinek 2015. november 30. és december 12. között Párizsban megrendezett 21. konferenciáján elfogadásra került egy, az éghajlatváltozásra adott határozottabb globális válaszra irányuló nemzetközi megállapodás. A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. A Párizsi Megállapodást az Európai Unió nevében az (EU) 2016/1841 tanácsi határozat jóváhagyta. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. A Párizsi Megállapodásban meghatározott cél elérése érdekében a részes felek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat dolgoznak ki, tesznek közzé és tartanak fenn. Noha a nemzetközi légi közlekedést kizárták a Párizsi Megállapodás hatálya alól, a kibocsátáscsökkentési célkitűzésekhez ezen ágazatnak is hozzá kell járulnia, többek között a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által bevezetendő, globális piaci alapú intézkedés révén.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió környezetvédelmi célkitűzései a Szerződés 191. cikke szerint: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; és a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és különösen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

(2)  Az Unió környezetvédelmi célkitűzései a Szerződés 191. cikke szerint: a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása; az emberi egészség védelme; és a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére és mindenekelőtt az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A környezetvédelem az Unió előtt álló egyik legjelentősebb kihívás.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az unió és tagállamai 1997 óta arra törekednek, hogy előmozdítsák a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodást, és 2008 óta olyan jogszabályokkal rendelkeznek, amelyek a 2005 óta működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) keresztül korlátozzák a légi közlekedésből származó éghajlatváltozási hatásokat. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében tett előrelépések előmozdítása érdekében az Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátásokra vonatkozó megfelelési kötelezettségek korlátozása érdekében két alkalommal fogadott el határidőhöz kötött eltéréseket az EU ETS-hez képest, egyenlő bánásmódot biztosítva a légijármű-üzemeltetők útvonalain azok székhelyétől függetlenül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől (EU ETS) való legutóbbi eltérés, az Európai Parlament és Tanács 421/2014/EU rendelete, 2013 és 2016 között az EGT-n belüli repülésekre korlátozta a megfelelési kötelezettségeket, és a rendszer hatályának esetleges megváltoztatását helyezte kilátásba az EGT-n kívüli repülőterekre és onnan történő tevékenységek tekintetében, 2017. január 1-jétől kezdődően – az említett rendeletben előírt felülvizsgálatot követően.

(4)  Az unió és tagállamai 1997 óta arra törekednek, hogy előmozdítsák a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodást, és 2008 óta olyan jogszabályokkal rendelkeznek, amelyek a 2005 óta működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) keresztül korlátozzák a légi közlekedésből származó éghajlatváltozási hatásokat. Az Európai Unió Bírósága 2011. december 21-i ítéletében1a úgy határozott, hogy az EGT-n kívüli légi járatok EU ETS-be való beillesztése nem sérti a nemzetközi jogot. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében tett előrelépések előmozdítása érdekében az Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátásokra vonatkozó megfelelési kötelezettségek korlátozása érdekében két alkalommal fogadott el határidőhöz kötött eltéréseket az EU ETS-hez képest, egyenlő bánásmódot biztosítva a légijármű-üzemeltetők útvonalain azok székhelyétől függetlenül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől (EU ETS) való legutóbbi eltérés, az Európai Parlament és Tanács 421/2014/EU rendelete, 2013 és 2016 között az EGT-n belüli repülésekre korlátozta a megfelelési kötelezettségeket, és a rendszer hatályának esetleges megváltoztatását helyezte kilátásba az EGT-n kívüli repülőterekre és onnan történő tevékenységek tekintetében, 2017. január 1-jétől kezdődően – az említett rendeletben előírt felülvizsgálatot követően.

 

1a A Bíróság 2011. december 21-i ítélete, Air Transport Association of America és társai kontra Secretary of State for Energy and Climate Change, C-366/10, ECLI:EU:C:2011:864.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Párizsi Megállapodásban rögzített célok elérése és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2030-ig megvalósítandó 40%-os csökkentése érdekében maradéktalanul végre kell hajtani az egységes európai égboltra vonatkozó rendelkezéseket. Ez lehetővé tenné a légtér széttöredezettségének elkerülését és a forgalmi áramlás optimalizálását, ezáltal pedig a kibocsátások csökkentését.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A 2016 októberében az ICAO 39. közgyűlésén a 2020. évi szint feletti, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásáról elfogadott határozat fényében indokolt a meglévő eltérés meghosszabbítása, amíg a globális piaci alapú intézkedés tervezett elemei és végrehajtása terén nem születnek további eredmények. E tekintetben 2018-ra tervezik a szabványok és ajánlott gyakorlatok ICAO általi elfogadását az említett határozat kiegészítése és a globális rendszer végrehajtása érdekében. A gyakorlatba történő konkrét átültetéséhez azonban szükség lesz az ICAO részes feleinek nemzeti szintű fellépésére. Az ICAO-nak is ki kell alakítania irányítási rendszerét, beleértve a nyilvántartási rendszert is. Ebben az összefüggésben – az ICAO-rendszer végrehajtásának felülvizsgálatára is figyelemmel – indokolt meghosszabbítani a harmadik országokból érkező és oda irányuló repülésekre vonatkozó EU ETS-kötelezettségeket érintő jelenlegi eltérést, az ICAO lendületének megtartása és az ICAO-rendszer gyakorlatba történő átültetésének elősegítése érdekében. Az eltérés meghosszabbításának eredményeképp, az árverés útján értékesítendő, és – a különleges tartalék terhére is – térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek összegének meg kell felelnie a 2016. évi szintnek, és arányosnak kell lennie a leadási kötelezettség csökkentésével.

(5)  A 2016 októberében az ICAO 39. közgyűlésén a 2020. évi szint feletti, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásáról elfogadott határozat fényében indokolt a meglévő eltérés meghosszabbítása, amíg a globális piaci alapú intézkedés tervezett elemei és végrehajtása terén nem születnek további eredmények. Az ICAO 2018-ig szabványokat és ajánlott gyakorlatokat fogad el a globális rendszer végrehajtására vonatkozóan. A gyakorlatba történő konkrét átültetéséhez azonban szükség lesz az ICAO részes feleinek nemzeti szintű fellépésére. Az ICAO-nak is ki kell alakítania irányítási rendszerét, beleértve a nyilvántartási rendszert is. Ebben az összefüggésben indokolt meghosszabbítani a harmadik országokból érkező és oda irányuló repülésekre vonatkozó EU ETS-kötelezettségeket érintő jelenlegi eltérést, az ICAO lendületének megtartása és az ICAO-rendszer gyakorlatba történő átültetésének elősegítése érdekében. Az eltérés meghosszabbításának eredményeképp, az árverés útján értékesítendő, és – a különleges tartalék terhére is – térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek összegének meg kell felelnie a 2016. évi szintnek.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Tekintettel arra, hogy a globális piaci alapú intézkedés kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása még várat magára, és hogy a végrehajtás az államok és a régiók saját jogszabályaitól függ, indokoltnak tűnik, hogy amint egyértelműbbé válik az ICAO által a globális piaci alapú intézkedés végrehajtására elfogadott jogi eszközök jellege és tartalma, az intézkedés bevezetése előtt felülvizsgálatra kerüljön sor, és a Bizottság jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek figyelembe kell vennie az ICAO által elfogadott szabványokat vagy egyéb eszközöket, a harmadik országok által a globális piaci alapú intézkedés – 2021-től kezdődő kibocsátásokra alkalmazandó – végrehajtása érdekében tett lépéseket, valamint az egyéb releváns nemzetközi fejleményeket (például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a szén-dioxid-piacról és -könyvelésről szóló Párizsi Megállapodás szerinti szabályok). Az említett jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy az EU ETS felülvizsgálata révén hogyan lehet ezeket az eszközöket az uniós jogba átültetni. Ennek során adott esetben figyelembe kell venni az EGT-n belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is. Az említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni egy olyan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslattal, amely biztosítja, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Unió 2030-as, az egész gazdaságra kiterjedő csökkentési kötelezettségvállalásához.

(6)  Tekintettel arra, hogy a globális piaci alapú intézkedés kulcsfontosságú keretfeltételeinek kidolgozása még várat magára, és hogy a végrehajtás az államok és a régiók saját jogszabályaitól függ, elengedhetetlen az ICAO-intézkedés felülvizsgálata, amint egyértelműbbé válik ezen jogi eszközök jellege és tartalma, és a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek figyelembe kell vennie az ICAO által elfogadott szabványokat vagy egyéb eszközöket, a harmadik országok által a globális piaci alapú intézkedés – 2021-től kezdődő kibocsátásokra alkalmazandó – végrehajtása érdekében tett lépéseket, valamint az egyéb releváns nemzetközi fejleményeket (például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a szén-dioxid-piacról és -könyvelésről szóló Párizsi Megállapodás szerinti szabályok). Az említett jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy hogyan lehet ezeket az eszközöket az EU ETS-sel összhangba hozni. Az említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni egy olyan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslattal, amely biztosítja, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Unió 2030-as, az egész gazdaságra kiterjedő és a lehető leggazdaságosabb és gazdasági szempontból leginkább megvalósítható csökkentési kötelezettségvállalásához.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó rendszer (CORSIA) sikere nagymértékben függ a megfelelően széles földrajzi hatálytól, a regionális rendszerek közötti átfedések elkerülésétől. Ezen feltételek teljesülése esetén a légi közlekedési ágazatban valóban egyenlő versenyfeltételek alakulhatnak ki.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  A kibocsátási egységek jövőbeli árverési eljárásaiból származó bevételt el kell különíteni a légi közlekedési ágazat kibocsátásának csökkentését célzó programok, különösképp a kutatási és fejlesztési programok számára, és mindezt a kilencedik kutatási keretprogram keretében kell megvalósítani.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Annak érdekében, hogy egy jogalkotási aktus bizonyos nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjanak el, a Szerződés 290. cikkével összhangban indokolt átruházni a Bizottságra az ICAO keretében kidolgozás alatt lévő globális piaci alapú intézkedés céljából a légijármű-üzemeltetőkre alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések elfogadását biztosító jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(7)  Annak érdekében, hogy egy jogalkotási aktus bizonyos nem alapvető elemeinek kiegészítése vagy módosítása céljából általános hatályú nem jogalkotási aktusokat fogadjanak el, a Szerződés 290. cikkével összhangban indokolt átruházni a Bizottságra az ICAO keretében kidolgozás alatt lévő globális piaci alapú intézkedés céljából a légijármű-üzemeltetőkre alkalmazandó kibocsátások megfelelő nyomon követésére, jelentésére és ellenőrzésére vonatkozó intézkedések elfogadását biztosító jogi aktusok elfogadására vonatkozó hatáskört. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, különösen szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein a döntéshozatali folyamat átláthatóbbá és hatékonyabbá tétele érdekében.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)

2003/87/EK irányelv

3d cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(-1)  A 3d. cikk (4) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

A légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A bevételeket az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint a közösségi rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket különösen a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására kell felhasználni.

„A kibocsátási egységek elárverezéséből származó bevételeket az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint a közösségi rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket különösen a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására kell felhasználni. Az árverésből származó bevételek hozzárendelése során különös figyelmet kell fordítani a jövőbeli kilencedik kutatási keretprogramra.”;

(http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32008L0101&from=HU)

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i pont

2003/87/EK irányelv

28a cikk – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a 2013. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott, az EGT-n kívüli országokban található repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repülések valamennyi kibocsátása vonatkozásában – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.

a)  a 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig az egyes naptári években végrehajtott, az EGT-n kívüli országokban található repülőterekre irányuló vagy onnan kiinduló repülések valamennyi kibocsátása vonatkozásában – ami a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – ii pont

2003/87/EK irányelv

28a cikk – 1 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  a c) pontot el kell hagyni.

ii.  a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

 

„c)   az Európai Gazdasági Térségen belül található repülőterek közötti, és az a) vagy b) pontokban említett járatok valamely Európai Gazdasági Térségen belül található repülőtérre történő átirányítása miatt 2017. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott repülésekből származó valamennyi kibocsátás, amely a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.”;

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28b cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021-tól kezdődően a kibocsátásokra alkalmazandó globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatos ICAO-szabványokról vagy más jogi eszközökről és harmadik országok által tett intézkedésekről, valamint egyéb releváns nemzetközi fejleményekről.

(1)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021-től kezdődően a kibocsátásokra alkalmazandó globális intézkedés végrehajtásával kapcsolatos ICAO-szabványokról és ajánlott gyakorlatokról, az ICAO-tanács által a globális intézkedésre vonatkozóan jóváhagyott ajánlásokról vagy más jogi eszközökről és harmadik országok által tett hazai intézkedésekről, valamint egyéb releváns nemzetközi fejleményekről. Ezeket a jelentéseket 2018. január 1-ig, 2019. január 1-ig és ezt követően rendszeresen kell benyújtani az ICAO szabványalkotási eljárásainak megfelelően.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28b cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy ezen irányelv felülvizsgálata révén milyen módon lehetne az említett ICAO-eszközöket az uniós jog részévé tenni. A jelentés adott esetben az Európai Gazdasági Térségen (EGT) belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is figyelembe veszi.

(2)  A jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy az ICAO-eszközök hogyan egyeztethetők össze az EU ETS-sel, illetve hogy hogyan valósítható meg a két rendszer párhuzamos létezése 2021-től. Ezenkívül adott esetben meg kell vizsgálni a globális piaci alapú intézkedés által a légi közlekedési ágazatra és a szén-dioxid-kibocsátásra kifejtett hatásokat is.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28b cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A jelentést adott esetben ki lehet egészíteni az uniós gazdaság egészére vonatkozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó 2030-as kötelezettségvállalással összhangban lévő, a 28a. cikkben foglalt eltérések módosítására, törlésére, meghosszabbítására vagy felváltására irányuló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslatokkal.

(3)  A jelentést ki kell egészíteni az uniós gazdaság egészére vonatkozó, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését célzó 2030-as kötelezettségvállalással összhangban lévő, a hatályos jogszabályok szükséges módosításaira irányuló, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló jogalkotási javaslatokkal.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése

Hivatkozások

COM(2017)0054 – C8-0028/2017 – 2017/0017(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

13.2.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.2.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Werner Langen

16.3.2017

Vizsgálat a bizottságban

29.5.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

21.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

51

5

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Rebecca Harms, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Csaba Molnár, Dan Nica, Angelika Niebler, Aldo Patriciello, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Algirdas Saudargas, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Lieve Wierinck, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pilar Ayuso, Francesc Gambús, Françoise Grossetête, Constanze Krehl, Werner Langen, Olle Ludvigsson, Florent Marcellesi, Anne Sander, Davor Škrlec

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

51

+

ALDE

Fredrick Federley, Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Lieve Wierinck

ECR

Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Evžen Tošenovský

EFDD

David Borrelli, Dario Tamburrano

PPE

Pilar Ayuso, Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Cristian-Silviu Buşoi, Christian Ehler, Francesc Gambús, Françoise Grossetête, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Angelika Niebler, Aldo Patriciello, Herbert Reul, Paul Rübig, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen

S&D

José Blanco López, Adam Gierek, Theresa Griffin, Eva Kaili, Peter Kouroumbashev, Constanze Krehl, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Csaba Molnár, Dan Nica, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Florent Marcellesi, Michel Reimon, Davor Škrlec

5

-

ECR

Edward Czesak, Zdzisław Krasnodębski

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo

0

0

A jelek magyarázata:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (20.6.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése céljából történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2017)0054 – C8-0028/2017 – 2017/0017(COD))

A vélemény előadója: Jacqueline Foster

RÖVID INDOKOLÁS

Korábbi adatokon alapuló háttér

Az EU 2003-ban a világon elsőként fogadott el az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmére vonatkozó jelentősebb regionális rendszert, amelyet 2005-ben indítottak el. 2008-ban az EU módosító irányelvet fogadott el, amelynek célja az volt, hogy 2012-től az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer hatályát kiterjessze a légi közlekedésből származó kibocsátásokra.

Ezt a kiterjesztést sok vita övezte, és jelentős kereskedelmi kérdéseket vetett fel az EU olyan stratégiai partnereivel, mint az USA, Kína vagy India. Ezenkívül számos jogi problémát is okozott. Sajnálatos módon, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer légi közlekedésre való kiterjesztésére tett kísérlet nagymértékben károsította az európai légi közlekedési ágazatot, azon belül is kiváltképp a repülési és űrrepülési szektort, illetve az EU és tagállamai jó hírnevét.

Végül az Európai Bizottságnak nem volt más választása, ezért 2012-ben elfogadta a felfüggesztésről szóló határozatot, amelyet 2014-ben meghosszabbítottak. Ez a határozat kulcsfontosságú szerepet töltött be a nemzetközi szintű globális megoldáshoz vezető folyamatban. 2013 októberében a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet(1) (ICAO) 38. közgyűlése egy globális megállapodás alapjául szolgáló határozatot fogadott el egy globális piaci alapú intézkedés kidolgozásáról, hogy megvalósítsák a 2020-ig elérendő úgynevezett szén-dioxid-semleges növekedésre vonatkozó célkitűzést (A38-18. sz. határozat).

A globális piaci alapú intézkedési rendszer

2016 májusában az ICAO 39. közgyűlése előtt a TRAN bizottsági küldöttség – amelynek az előadó is tagja volt – Montrealban találkozott Dr. Olumuyiwa Benard Aliuval, az ICAO-tanács elnökével, valamint Dr. Fang Liuval, az ICAO főtitkárával, hogy megbeszéléseket folytassanak a globális piaci alapú intézkedési rendszerről. Ugyancsak konstruktív párbeszéd alakult ki a legjelentősebb kanadai légi közlekedési miniszterekkel és egyéb kulcsfontosságú tisztviselőkkel Ottawában. Az előadó találkozott az USA Szövetségi Légi Közlekedési Hivatalának (FAA) és a kanadai kormánynak a magas rangú képviselőivel is.

Ezenfelül 2016 októberében a TRAN és az ENVI bizottság eseti küldöttsége ellátogatott a 39. ICAO-közgyűlésre, hogy szorosan figyelemmel kísérje a globális piaci alapú intézkedésekről folyó tárgyalásokat. Rendkívül jó kapcsolat alakult ki a közlekedési biztos és csapata, valamint az EU Tanácsának elnöksége között. A 39. közgyűlés kifejezetten konstruktív légköre hozzájárult a kemény küzdelmek árán elért és régóta várt globális szintű megállapodáshoz.

Ennek eredményeképp 2016 októberében megszületett az ICAO-közgyűlés globális piaci alapú intézkedésekről szóló (A39-3. sz.) határozata, amely az intézkedési rendszert a CORSIA(2) formájában hajtja végre. A CORSIA kulcsfontosságú elemei a következők:

•  Lépéseket kell tenni, amennyiben a nemzetközi polgári légi közlekedésből származó teljes CO2-kibocsátás éves szintje a 2020-as szint fölé emelkedik.

•  A kísérleti szakasz 2021–2023 között zajlik.

•  Az első szakasz 2024–2026 között zajlik. Ez azon államokra vonatkozik, amelyek vállalkoztak a rendszerben való részvételre.

•  A második szakasz 2027–2035 között zajlik, a mentességgel rendelkező tagállamok kivételével valamennyi tagállam részvételével.

•  2017. április 21-től 67 tagállam – amelyek a nemzetközi légi közlekedési tevékenység 87,5%-át képviselik – vállalkozott arra, hogy a kezdetektől fogva részt vesz a globális piaci alapú intézkedési rendszerben. Meg kell jegyezni, hogy amint egy ország beleegyezett a rendszerben való részvételbe, onnantól úgy tekintendő, hogy köteles megfelelni minden későbbi határozatnak.

•  Végezetül a megállapodás háromévente elvégzendő felülvizsgálatról rendelkezik, amely lehetővé teszi a CORSIA további fejlesztését.

Az Európai Bizottság és az EU-tagállamok, valamint az ICAO Légi Közlekedési Környezetvédelmi Bizottságának szakértői együttműködve dolgozzák ki a rendszer részletes technikai szabályait, hogy így biztosítsák annak hatékony és eredményes működését.

Az előadó álláspontja

Az előadó teljes mértékben egyetért a Bizottság javaslatával, és régóta azok közé tartozik, akik támogatják egy globális piaci alapú rendszer bevezetését. Meggyőződése továbbá, hogy kizárólag globális és pragmatikus megközelítéssel lehet konkrét eredményeket elérni. Ugyanakkor ha az európai kontinens nemzetközi szempontból növekedni kíván, saját érdekünk, hogy ne szabályozzuk túl a légi közlekedési ágazatot, mivel ez egyértelműen súlyos károkat okozna légitársaságaink és az európai repülési és űrrepülési ágazat számára, és a világ többi részével szemben versenyhátrányba taszítana minket.

Az egyoldalú és elszigetelt uniós fellépés rossz irányba vezetett minket. Sajnálatos módon ennek során teljesen figyelmen kívül hagyták és nem értelmezték az európai repülési és űrrepülési ágazat által elért eredményeket és a tagállamok üzemeltetési fejlesztéseit.

Ezen túlmenően az előadó hangsúlyozni kívánja, hogy továbbra sem ismerik el az európai légi közlekedési forgalom kezelésére és a forgalmi áramlás fokozására irányuló uniós szintű jogszabályokat. A TRAN bizottság teljes mértékben támogatta az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról szóló 2012. évi Foster-jelentést, amely felszólította a tagállamokat, hogy teljes mértékben hajtsák végre az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályokat, amelyek előmozdítják a közvetlen szállítás alkalmazását, és ezáltal csökkentik az elhasznált üzemanyag és a kibocsátás mennyiségét, valamint végső soron a fogyasztói jegyárakat.

Ezenkívül a Galileo-rendszer műholdas navigáció céljára való felhasználása (GNSS-(3) és Kopernikusz-rendszer), illetve az I. (1,6 milliárd EUR költségvetéssel) és a II. (több mint 4 milliárd EUR költségvetéssel) Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezés ugyancsak hozzájárult a kibocsátások csökkentéséhez. Ezen kutatási és fejlesztési projektek keretében a légi járművek és hajtóművek új generációját dolgozzák ki, és mindez annyira sikeresen történik, hogy a III. Tiszta Égbolt kezdeményezésre vonatkozóan már előrehaladott tárgyalások folynak.

Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a tagállamok, a légitársaságok, valamint a repülési és űrrepülési iparág milliárdokat ruháztak be a fenntartható alternatív üzemanyagokba, és elkötelezettek ennek jövőbeni folytatása mellett.Az erőfeszítések nettó eredményeként elmondható, hogy jelenleg az ICAO szerint egy légi jármű utaskilométerenként hozzávetőleg 80%-kal üzemanyag-takarékosabb, mint az 1960-as években.

Következtetés

Következtetésképp az előadó határozott meggyőződése, hogy fel kell hívni a figyelmet az ágazatban elért technológiai előrelépésre, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Bizottság javaslata jelenleg mindenekfelett a felfüggesztésről szóló határozat hatályban tartásának lehetővé tételére összpontosít. Ezért az előadó határozott álláspontja, hogy a Parlamentnek támogatnia kell Bulc biztost és csapatát, hogy olyan megvalósítható és konstruktív globális piaci alapú intézkedéseket dolgozhassanak ki, amelyeket valamennyi szerződött és a jövőben remélhetőleg szerződő ország támogatni tud. Amennyiben másképp teszünk, az azzal járhat, hogy e tekintetben belátható időn belül nem születik nemzetközi megoldás. Ezért saját érdekünk, hogy mi a Parlamentnél támogassuk a Bizottság felfüggesztésről szóló határozatra vonatkozó javaslatát.

MÓDOSÍTÁSOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) feleinek 2015. november 30. és december 12. között Párizsban megrendezett 21. konferenciáján elfogadásra került egy, az éghajlatváltozásra adott határozottabb globális válaszra irányuló nemzetközi megállapodás. A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. A Párizsi Megállapodást az Európai Unió nevében az (EU) 2016/1841 tanácsi határozat jóváhagyta. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. A Párizsi Megállapodásban meghatározott cél elérése érdekében a részes felek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat dolgoznak ki, tesznek közzé és tartanak fenn.

(1)  Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye (UNFCCC) feleinek 2015. november 30. és december 12. között Párizsban megrendezett 21. konferenciáján elfogadásra került egy, az éghajlatváltozásra adott határozottabb globális válaszra irányuló nemzetközi megállapodás. A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. A Párizsi Megállapodást az Európai Unió nevében az (EU) 2016/1841 tanácsi határozat jóváhagyta. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. A Párizsi Megállapodásban meghatározott cél elérése érdekében a részes felek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat dolgoznak ki, tesznek közzé és tartanak fenn, továbbá a megállapodással összhangban álló folyamatos politikai döntéshozatali szándékra van szükség a megállapodás célkitűzéseinek megvalósításához. Megjegyzendő azonban, hogy a 21. éghajlatváltozási konferencián elfogadott Párizsi Megállapodás a nemzetközi légi és tengeri közlekedési ágazatot is kizárta saját hatálya alól, és kérelmezte, hogy a légi közlekedés esetében a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) legyen a legjelentősebb szervezet, amelynek feladata a megvalósítható a globális piaci alapú intézkedési rendszer kidolgozása.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-én azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az európai uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 % saját csökkentést kell elérni. A Tanács 2015. március 6-i ülésén hivatalosan jóváhagyta, hogy ez a vállalás képezze az Unió és a tagállamok tervezett nemzeti vállalását a Párizsi Megállapodás keretében. Az Európai Tanács 2014. októberi következtetései azt irányozzák elő, hogy ezt a célt az Uniónak együttesen, a lehető legköltséghatékonyabb módon kell teljesítenie, továbbá hogy ennek érdekében az EU ETS-be tartozó ágazatokban és az EU ETS-en kívüli ágazatokban 2030-ra 2005-höz képest 43 %-os, illetve 30 %-os csökkentést kell elérni. Valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés megvalósításához.

(3)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-én azt a kötelező célt tűzte ki, hogy az európai uniós gazdaság teljes egészének üvegházhatásúgáz-kibocsátásában 2030-ig 1990-hez képest legalább 40 % saját csökkentést kell elérni. A Tanács 2015. március 6-i ülésén hivatalosan jóváhagyta, hogy ez a vállalás képezze az Unió és a tagállamok tervezett nemzeti vállalását a Párizsi Megállapodás keretében. Az Európai Tanács 2014. októberi következtetései azt irányozzák elő, hogy ezt a célt az Uniónak együttesen, a lehető legköltséghatékonyabb módon kell teljesítenie, továbbá hogy ennek érdekében az EU ETS-be tartozó ágazatokban és az EU ETS-en kívüli ágazatokban 2030-ra 2005-höz képest 43 %-os, illetve 30 %-os csökkentést kell elérni. Valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia e kibocsátáscsökkentés megvalósításához, és ennek érdekében a Bizottságnak az alacsony kibocsátású mobilitással kapcsolatos bevált gyakorlatok és levont tanulságok tagállamok közötti cseréjét lehetővé tevő platformot kell biztosítania.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az unió és tagállamai 1997 óta arra törekednek, hogy előmozdítsák a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodást, és 2008 óta olyan jogszabályokkal rendelkeznek, amelyek a 2005 óta működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) keresztül korlátozzák a légi közlekedésből származó éghajlatváltozási hatásokat. A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) keretében tett előrelépések előmozdítása érdekében az Unió az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátásokra vonatkozó megfelelési kötelezettségek korlátozása érdekében két alkalommal fogadott el határidőhöz kötött eltéréseket az EU ETS-hez képest, egyenlő bánásmódot biztosítva a légijármű-üzemeltetők útvonalain azok székhelyétől függetlenül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől (EU ETS) való legutóbbi eltérés, az Európai Parlament és Tanács 421/2014/EU rendelete, 2013 és 2016 között az EGT-n belüli repülésekre korlátozta a megfelelési kötelezettségeket, és a rendszer hatályának esetleges megváltoztatását helyezte kilátásba az EGT-n kívüli repülőterekre és onnan történő tevékenységek tekintetében, 2017. január 1-jétől kezdődően – az említett rendeletben előírt felülvizsgálatot követően.

(4)  Az unió és tagállamai 1997 óta arra törekednek, hogy előmozdítsák a légi közlekedésből származó, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló nemzetközi megállapodást, és 2008 óta olyan jogszabályokkal rendelkeznek, amelyek a 2005 óta működő uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) keresztül korlátozzák a légi közlekedésből származó éghajlatváltozási hatásokat. Ezenkívül 2004 és 2008 óta a tagállamok újfent elkötelezték magukat az egységes európai égbolt megvalósítása mellett, tekintettel a légi forgalom következő években várható fokozódására. A légiforgalmi szolgáltatás terén elérendő előrelépés érdekében a SESAR („Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatási program) végrehajtását fel kell gyorsítani, és az innovatív technológiákat támogatni kell a Tiszta Égbolt projekt keretében. A globális piaci alapú intézkedés Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) révén történő bevezetésének elő kell segítenie a légi közlekedésből származó kibocsátások terén elért további előrelépést. Ennek köszönhető, hogy eltérést engedélyeztek az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén található repülőterek közötti repülésekből származó kibocsátásokra vonatkozó megfelelési kötelezettségek vonatkozásában, egyenlő bánásmódot biztosítva a légijármű-üzemeltetők útvonalain azok székhelyétől függetlenül. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerétől (EU ETS) való legutóbbi eltérés, az Európai Parlament és Tanács 421/2014/EU rendelete, 2013 és 2016 között az EGT-n belüli repülésekre korlátozta a megfelelési kötelezettségeket, és a rendszer hatályának esetleges megváltoztatását helyezte kilátásba az EGT-n kívüli repülőterekre és onnan történő tevékenységek tekintetében, 2017. január 1-jétől kezdődően – az említett rendeletben előírt felülvizsgálatot követően.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A 2016 októberében az ICAO 39. közgyűlésén a 2020. évi szint feletti, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásáról elfogadott határozat fényében indokolt a meglévő eltérés meghosszabbítása, amíg a globális piaci alapú intézkedés tervezett elemei és végrehajtása terén nem születnek további eredmények. E tekintetben 2018-ra tervezik a szabványok és ajánlott gyakorlatok ICAO általi elfogadását az említett határozat kiegészítése és a globális rendszer végrehajtása érdekében. A gyakorlatba történő konkrét átültetéséhez azonban szükség lesz az ICAO részes feleinek nemzeti szintű fellépésére. Az ICAO-nak is ki kell alakítania irányítási rendszerét, beleértve a nyilvántartási rendszert is. Ebben az összefüggésben – az ICAO-rendszer végrehajtásának felülvizsgálatára is figyelemmel – indokolt meghosszabbítani a harmadik országokból érkező és oda irányuló repülésekre vonatkozó EU ETS-kötelezettségeket érintő jelenlegi eltérést, az ICAO lendületének megtartása és az ICAO-rendszer gyakorlatba történő átültetésének elősegítése érdekében. Az eltérés meghosszabbításának eredményeképp, az árverés útján értékesítendő, és – a különleges tartalék terhére is – térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek összegének meg kell felelnie a 2016. évi szintnek, és arányosnak kell lennie a leadási kötelezettség csökkentésével.

(5)  A 2016 októberében az ICAO 39. közgyűlésén a 2020. évi szint feletti, a nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátások ellentételezését szolgáló globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásáról elfogadott határozat fényében indokolt a meglévő eltérés meghosszabbítása, amíg a globális piaci alapú intézkedés tervezett elemei és végrehajtása terén nem születnek további eredmények. E tekintetben 2018-ra tervezik a szabványok és ajánlott gyakorlatok ICAO általi elfogadását az említett határozat kiegészítése és a globális rendszer legkésőbb 2021-ig való végrehajtása érdekében. A gyakorlatba történő konkrét átültetéséhez azonban szükség lesz az ICAO részes feleinek nemzeti szintű fellépésére. Az ICAO-nak is ki kell alakítania irányítási rendszerét, beleértve a nyilvántartási rendszert is. Ebben az összefüggésben – az ICAO-rendszer végrehajtásának felülvizsgálatára is figyelemmel – indokolt meghosszabbítani a harmadik országokból érkező és oda irányuló repülésekre vonatkozó EU ETS-kötelezettségeket érintő jelenlegi eltérést, az ICAO lendületének megtartása és az ICAO-rendszer gyakorlatba történő átültetésének elősegítése, valamint az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szerinti kötelezettségekkel való átfedések elkerülése érdekében. Az eltérés meghosszabbításának eredményeképp, az árverés útján értékesítendő, és – a különleges tartalék terhére is – térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek összegének meg kell felelnie a 2016. évi szintnek, és arányosnak kell lennie a leadási kötelezettség csökkentésével. A légi közlekedési ágazatból származó CO2-kibocsátások csökkentése érdekében az Unió továbbra is együttműködik a támogató tagállamokkal abban, hogy a légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó bevételeket olyan projektekre fordítsa, mint a SESAR, a Tiszta Égbolt és egyéb innovatív projektek.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Tekintettel arra, hogy a globális piaci alapú intézkedés kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása még várat magára, és hogy a végrehajtás az államok és a régiók saját jogszabályaitól függ, indokoltnak tűnik, hogy amint egyértelműbbé válik az ICAO által a globális piaci alapú intézkedés végrehajtására elfogadott jogi eszközök jellege és tartalma, az intézkedés bevezetése előtt felülvizsgálatra kerüljön sor, és a Bizottság jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az említett jelentésnek figyelembe kell vennie az ICAO által elfogadott szabványokat vagy egyéb eszközöket, a harmadik országok által a globális piaci alapú intézkedés – 2021-től kezdődő kibocsátásokra alkalmazandó – végrehajtása érdekében tett lépéseket, valamint az egyéb releváns nemzetközi fejleményeket (például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a szén-dioxid-piacról és -könyvelésről szóló Párizsi Megállapodás szerinti szabályok). Az említett jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy az EU ETS felülvizsgálata révén hogyan lehet ezeket az eszközöket az uniós jogba átültetni. Ennek során adott esetben figyelembe kell venni az EGT-n belüli repülésekre vonatkozó szabályokat is. Az említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni egy olyan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslattal, amely biztosítja, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Unió 2030-as, az egész gazdaságra kiterjedő csökkentési kötelezettségvállalásához.

(6)  Tekintettel arra, hogy a globális piaci alapú intézkedés kulcsfontosságú elemeinek kidolgozása még várat magára, és hogy a végrehajtás az államok és a régiók saját jogszabályaitól függ, indokoltnak tűnik, hogy amint egyértelműbbé válik az ICAO által a globális piaci alapú intézkedés végrehajtására elfogadott jogi eszközök jellege és tartalma, az intézkedés bevezetése előtt felülvizsgálatra kerüljön sor, és a Bizottság jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A rendszer sikerének biztosításához az EU-nak továbbra is támogatnia kell a tagállamokat, és megfigyelői szerepkörében szorosan együtt kell működnie az ICAO-val, hogy ösztönözze a tájékoztatás átláthatóságát és az ICAO-megállapodás terén tett előrelépést. Az említett jelentésnek figyelembe kell vennie az ICAO által elfogadott szabványokat vagy egyéb eszközöket, a harmadik országok által a globális piaci alapú intézkedés – 2021-től kezdődő kibocsátásokra alkalmazandó – végrehajtása érdekében tett lépéseket, valamint az egyéb releváns nemzetközi fejleményeket (például az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye, valamint a szén-dioxid-piacról és -könyvelésről szóló Párizsi Megállapodás szerinti szabályok). Az említett jelentésnek meg kell vizsgálnia, hogy hogyan lehet ezeket az eszközöket az uniós jogba és az EGT-n belüli repülésekre vonatkozó szabályokba átültetni. Az említett jelentést adott esetben ki kell egészíteni egy olyan, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak szóló javaslattal, amely biztosítja, hogy a légi közlekedés hozzájáruljon az Unió 2030-as, az egész gazdaságra kiterjedő csökkentési kötelezettségvállalásához. A jelentésnek ezenkívül meg kell vizsgálnia a globális piaci alapú intézkedés célkitűzését és általános környezeti integritását, többek között a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit és követelményeit.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Ugyancsak fontolóra kell venni, hogy amennyiben az ICAO elfogadja, a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó globális rendszer (CORSIA) sikere attól függ, hogy a verseny torzulásának és az elfogadhatatlan adminisztratív terhek létrejöttének megelőzése érdekében elkerülik-e az egymásnak ellentmondó vagy párhuzamos rendszerek kialakítását nemzeti és regionális szinten. Ezenkívül, az európai légtér széttöredezettségének megszüntetését és ezáltal a légi közlekedés környezeti lábnyomának csökkentését célzó egységes európai égbolt teljes végrehajtása ugyancsak hozzájárul a rendszer sikeréhez. Továbbá a CORSIA Unión belüli végrehajtása során figyelembe kell venni a háromévente elvégzett felülvizsgálatot, amely lehetővé teszi a rendszer további fejlesztését.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  Számos olyan jogalkotási aktust fogadtak el uniós szinten, amelynek célja az európai légtér széttöredezettségének megelőzése a légi forgalom áramlásának és a légtérhasználat ellenőrzésének fokozása, és ezáltal a kibocsátások csökkentése érdekében. Az Unión belül a CORSIA rendszert az ICAO úgynevezett „intézkedéscsomagja” részének kell tekinteni, csakúgy mint az egységes európai égboltra vonatkozó jogszabályok tagállamok általi teljes végrehajtását, az „Egységes európai égbolt” légiforgalmi szolgáltatási kutatást (SESAR), a GNSS-rendszer műholdas navigáció céljára való felhasználását és az olyan közös technológiai kezdeményezéseket, mint az I. és II. Tiszta Égbolt. A kibocsátási egységek jövőbeli árverési eljárásaiból származó valamennyi bevételt a fent említett kutatási és fejlesztési programok fejlesztésére, valamint olyan közös projektekre kell elkülöníteni, amelyek arra irányulnak, hogy valamennyi tagállamban létrehozhassák az alapvető interoperábilis képességek készletét, különösen azokét, amelyek segítik a közös légi navigációs infrastruktúrák javítását, a légi navigációs szolgáltatások nyújtását és a légtér használatát, ha az ATM-főterv megvalósításához elengedhetetlenek. A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a globális piaci alapú intézkedés végrehajtására irányuló, a tagállamok által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tett lépésekről, így többek között az 525/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamok által a bevételek felhasználására vonatkozóan benyújtott információkról.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Egyszerűsítésképpen és a legkisebb légijármű-üzemeltetők adminisztrációs terheinek könnyítése érdekében az évente 1 000 tonnánál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetők esetében indokolt további tíz évig – amelynek során intézkedéseket kell kidolgozni annak érdekében, hogy a jövőben valamennyi üzemeltető hozzájáruljon a kibocsátás csökkentéséhez – úgy tekinteni, hogy teljesítik a 2003/87/EK irányelv követelményeit.

(8)  Egyszerűsítésképpen és a legkisebb légijármű-üzemeltetők és a legkülső régiók adminisztrációs terheinek könnyítése érdekében az évente 1 000 tonnánál kevesebb szén-dioxidot kibocsátó nem kereskedelmi légijármű-üzemeltetők és a legkülső régiók esetében indokolt továbbra is úgy tekinteni, hogy teljesítik a 2003/87/EK irányelv követelményeit. Ismételten meg kell állapítani, hogy a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt légi közlekedési tevékenységek a)–k) pontjai a szóban forgó irányelv hatálya alá tartozó tevékenységi kategóriák vonatkozásában mentességeket biztosítanak. A 28b. cikkben foglalt felülvizsgálati javaslat részeként ezen repülések tekintetében meg kell erősíteni a kivételek folytatását.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)

2003/87/EK irányelv

3d cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  A 3d. cikk (4) bekezdése első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

A légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak. A bevételeket az Unióban és harmadik országokban bekövetkező éghajlatváltozás kezelésére, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, az EU-ban és harmadik országokban az éghajlatváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodásra, az enyhítésre és az alkalmazkodásra vonatkozó, beleértve különösen a repüléstechnika és légi közlekedés területén folyó kutatás és fejlesztés finanszírozására, az alacsony kibocsátású közlekedésen keresztüli kibocsátáscsökkentésre, valamint a közösségi rendszer igazgatási költségeinek fedezésére kell fordítani. Az árverésekből származó bevételeket különösen a globális energiahatékonysági és megújulóenergia-alaphoz történő hozzájárulások, továbbá az erdők pusztulásának elkerülése érdekében tett intézkedések finanszírozására kell felhasználni.

A légi közlekedés kibocsátási egységeinek elárverezéséből származó bevételek felhasználásáról a tagállamok határoznak, feltéve, hogy ezeket a bevételeket elkülönítik a légi közlekedési ágazatból származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló olyan kutatási és közös projektekre, mint a SESAR közös vállalkozás és a Tiszta Égbolt közös technológiai kezdeményezések, illetve bármely olyan kezdeményezésre, amelyek lehetővé teszik a GNSS széles körű elterjesztését a műholdas navigációban, valamint az interoperábilis képességek kialakítását valamennyi tagállamban, különösen azokét, amelyek fejlesztik a légi navigációs infrastruktúrákat, a légi navigációs szolgáltatások nyújtását és a légtér használatát. A kibocsátási egységek 2003/87/EK irányelv szerinti elárverezéséből származó bevétel felhasználásának átláthatósága alapvető szerepet tölt be az uniós kötelezettségvállalások megerősítésében.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – a pont – i a alpont (új)

2003/87/EK irányelv

28a cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ia.  A bekezdés a következő ba) ponttal egészül ki:

 

ba)  az Európai Gazdasági Térségen belül található repülőterek közötti, és az a) vagy b) pontokban említett járatok valamely Európai Gazdasági Térségen belül található repülőtérre történő átirányítása miatt 2017. január 1-jétől az egyes naptári években végrehajtott repülésekből származó valamennyi kibocsátás, amely a 28b. cikkben említett felülvizsgálat tárgyát képezi.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – b pont – i alpont

2003/87/EK irányelv

28a cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2017. január 1-jétől a 3d–3f. cikktől eltérve, és a 28b. cikkben említett felülvizsgálatot követő módosítások hatálybalépéséig a légijármű-üzemeltetők számára minden évben a 2016. évinek megfelelő számú kibocsátási egységet kell kiadni. 2021-től a kibocsátási egységek számára a 9. cikkben foglalt lineáris tényezőt kell alkalmazni.

2017. január 1-jétől a 3d–3f. cikktől eltérve, és a 28b. cikkben említett felülvizsgálatot követő módosítások hatálybalépéséig a légijármű-üzemeltetők számára minden évben a 2016. évinek megfelelő számú kibocsátási egységet kell kiadni.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont – d a alpont (új)

2003/87/EK irányelv

28a cikk – 8 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

da)  A 28a. cikk (8) bekezdését el kell hagyni.

(8)  A Bizottság rendszeresen, de legalább évente egyszer tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezeten (ICAO) belüli tárgyalások előrehaladásáról, valamint a piacalapú mechanizmusok harmadik országok közötti nemzetközi elfogadásának előmozdítására irányuló erőfeszítéseiről. Az ICAO közgyűlésének 2016. évi ülésszaka után a Bizottság beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak azokról a lépésekről, amelyek egy globális piacalapú intézkedésről szóló nemzetközi megállapodás 2020-tól történő végrehajtására irányulnak, amely megkülönböztetésmentesen csökkenti majd a légi közlekedésből származó üvegházhatású gázok kibocsátását, ideértve a bevételek felhasználásáról szóló azon információkat, amelyeket a tagállamok 525/2013/EU rendelet 17. cikkének megfelelően szolgáltatnak.

 

A Bizottság jelentésében megfontolás tárgyává teszi és adott esetben az említett fejleményekre reagálva javaslatot tesz arra, hogy 2017. január 1-jétől milyen körben indokolt szabályozni az EGT-n kívüli országokban található repülőterekről kiinduló vagy oda irányuló tevékenységekből származó kibocsátásokat. Emellett a Bizottság jelentésében megvizsgálja az e cikk (1)–(4) bekezdésének alkalmazásával összefüggésben felmerülő minden más kérdés megoldását szolgáló lehetőségeket is, fenntartva az azonos útvonalon működő légijármű-üzemeltetők közötti egyenlő bánásmódot.

 

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2003/87/EK irányelv

28b cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021-tól kezdődően a kibocsátásokra alkalmazandó globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatos ICAO-szabványokról vagy más jogi eszközökről és harmadik országok által tett intézkedésekről, valamint egyéb releváns nemzetközi fejleményekről.

(1)  A Bizottság rendszeresen, de legalább évente egyszer jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a 2021-től kezdődően a kibocsátásokra alkalmazandó globális piaci alapú intézkedés végrehajtásával kapcsolatos ICAO-szabványokról és ajánlott gyakorlatokról (SARP-ok), az ICAO-tanács által a globális piaci alapú intézkedésre vonatkozóan jóváhagyott ajánlásokról vagy más jogi eszközökről és harmadik országok által tett hazai intézkedésekről, valamint egyéb releváns nemzetközi fejleményekről. A Bizottságnak ezenkívül jelentést kell tennie az ICAO által az ágazat hiteles, hosszú távú céljának meghatározása érdekében tett erőfeszítésekről.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése

Hivatkozások

COM(2017)0054 – C8-0028/2017 – 2017/0017(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

13.2.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

TRAN

13.2.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Jacqueline Foster

14.3.2017

Vizsgálat a bizottságban

30.5.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

20.6.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

5

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Daniela Aiuto, Lucy Anderson, Georges Bach, Izaskun Bilbao Barandica, Deirdre Clune, Michael Cramer, Andor Deli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Georg Mayer, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Jens Nilsson, Markus Pieper, Tomasz Piotr Poręba, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Jill Seymour, Claudia Țapardel, Pavel Telička, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Bas Eickhout, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Franck Proust, Evžen Tošenovský

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Susanne Melior, Roberta Metsola

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

33

+

ALDE

Izaskun Bilbao Barandica, Gesine Meissner, Dominique Riquet, Pavel Telička

ECR

Jacqueline Foster, Tomasz Piotr Poręba, Evžen Tošenovský, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

EFDD

Daniela Aiuto, Peter Lundgren

PPE

Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Dieter-Lebrecht Koch, Marian-Jean Marinescu, Roberta Metsola, Cláudia Monteiro de Aguiar, Markus Pieper, Franck Proust, Massimiliano Salini, Claudia Schmidt, Wim van de Camp

S&D

Lucy Anderson, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Maria Grapini, Karoline Graswander-Hainz, Miltiadis Kyrkos, Susanne Melior, Jens Nilsson, Claudia Țapardel, Janusz Zemke

5

-

EFDD

Seymour Jill

GUE/NGL

Merja Kyllönen

Verts/ALE

Michael Cramer, Jakop Dalunde, Bas Eickhout

1

0

ENF

Georg Mayer

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Az ICAO az ENSZ egyik 191 szerződő országból álló ügynöksége, amely a nemzetközi légi közlekedés igazgatását végzi.

(2)

CORSIA: a nemzetközi légi közlekedés kibocsátáskompenzációra és a kibocsátás csökkentésére vonatkozó globális rendszere

(3)

2012-ben az előadó a TRAN bizottság véleményének előadója volt az európai műholdas navigációs rendszerek létrehozásáról és üzemeltetéséről szóló 1285/2013/EU rendelet tekintetében.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A légi közlekedési tevékenységekre vonatkozó hatály jelenlegi korlátozásainak folytatása és egy globális piaci alapú intézkedés 2021-től történő végrehajtásának előkészítése

Hivatkozások

COM(2017)0054 – C8-0028/2017 – 2017/0017(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

3.2.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

13.2.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.2.2017

TRAN

13.2.2017

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Julie Girling

16.3.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

11.7.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

57

3

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Norbert Lins, Rupert Matthews, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Julia Reid, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Estefanía Torres Martínez, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Luke Ming Flanagan, Elena Gentile, Krzysztof Hetman, Ulrike Müller, James Nicholson, Christel Schaldemose, Bart Staes, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Siôn Simon, Derek Vaughan

Benyújtás dátuma

17.7.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

57

+

ALDE

Catherine Bearder, Gerben-Jan Gerbrandy, Anneli Jäätteenmäki, Valentinas Mazuronis, Ulrike Müller, Frédérique Ries

ECR

Arne Gericke, Julie Girling, Rupert Matthews, James Nicholson

EFDD

Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Lynn Boylan, Stefan Eck, Luke Ming Flanagan, Kateřina Konečná, Estefanía Torres Martínez

NI

Zoltán Balczó

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin-Langen, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Andrzej Grzyb, Krzysztof Hetman, Giovanni La Via, Peter Liese, Norbert Lins, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean

S&D

Biljana Borzan, Paul Brannen, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Elena Gentile, Jytte Guteland, Jo Leinen, Susanne Melior, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Siôn Simon, Daciana Octavia Sârbu, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Derek Vaughan,Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE

Margrete Auken, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Michèle Rivasi, Davor Škrlec, Bart Staes

3

-

EFDD

Julia Reid

ENF

Mireille D'Ornano, Jean-François Jalkh

6

0

ECR

Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, Jadwiga Wiśniewska

PPE

Angélique Delahaye, Jens Gieseke, Françoise Grossetête

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat