Eljárás : 2016/0207(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0261/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0261/2017

Viták :

PV 29/11/2017 - 21
CRE 29/11/2017 - 21

Szavazatok :

PV 14/09/2017 - 8.12
CRE 14/09/2017 - 8.12
PV 30/11/2017 - 8.18
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0469

JELENTÉS     ***I
PDF 942kWORD 105k
17.7.2017
PE 601.194v02-00 A8-0261/2017

a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0447 – C8-0264/2016 – 2016/0207(COD))

Külügyi Bizottság

Előadó: Arnaud Danjean

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0447 – C8-0264/2016 – 2016/0207(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0447),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére, 209. cikkének (1) bekezdésére és 212. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0264/2016),

–  tekintettel a Jogi Bizottság véleményére a javasolt jogalapról

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az eljárási szabályzat 59. és 39. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0261/2017),

1.  első olvasatban elfogadja az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítja, módosítani szándékozik vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Ezen eszköz alkalmazását szoros felügyelet alá kell vonni, és az Európai Parlamentet rendszeresen tájékoztatni kell a rendelkezései értelmében finanszírozott tevékenységekről. Megjegyzendő, hogy az eszköz időtartamának szigorú korlátot szab a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége, amely után a Bizottságnak el kell végeznie a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési tevékenységre („CBSD”) vonatkozó, az e rendeletben megállapított rendelkezések, illetve a tagállamok által a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési tevékenység finanszírozására használt releváns eszközök teljes körű, interdiszciplináris értékelését. Az értékelés magában foglalja az Unió és a tagállamai által finanszírozott, a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési tevékenység koherenciáját az Unió globális stratégiájával és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival. A biztonság és a fejlesztés összekapcsolására vonatkozó bármely jövőbeni eszköz létrehozásának az említett értékelés eredményein kell alapulnia, amelyet az érintettek széles körével folytatott átfogó, nyilvános konzultációnak kell megelőznie, és elő kell segítenie a civil együttműködést az Unió, a helyi és regionális állami vagy kormányközi struktúrák, iletve a civil szervezetek között a harmadik országoknak nyújtandó segítségnyújtás érdekében.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a. cikk

 

A 3a. cikk hatálya alá tartozó segítségnyújtás finanszírozása az Unió 2014–2020. évre szóló általános költségvetésének IV. fejezetén belüli források átcsoportosításával történik, többletforrások mozgósítása nélkül. Az átcsoportosítás során kizárt a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hozott inrézkedésekre elkülönített források használata.

 

__________________

 

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 233/2014/EU rendelete a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról.


INDOKOLÁS

A Bizottság 2016. július 5-én kiadott egy, a partner országok biztonsági és védelmi kapacitásának előmozdítását célzó jogalkotási javaslatot. A cél az, hogy az Unió saját költségvetésből finanszírozni tudja harmadik országok biztonsági erőinek képzési tevékenységéit, valamint halált nem okozó felszereléssekkel történő ellátását. Az Uniónak partnerei felé nyújtott ezen támogatása tartósan megőrizné az Unió által biztosított képzési tevékenységek hatékonyságát és a jogállamiság fejlődését.

A Bizottság kezdeményezésének célja erősíteni a biztonság és a fenntartható fejlődés közötti szoros kapcsolatot, amelyet (1)„a biztonság a fejlődés előfeltétele” (2)jegyében az Európai biztonsági stratégiában állapított meg 2003-ban, és amelyet azóta minden stratégiai, globális vagy tematikus dokumentumban kifejezetten megismételt.

Magától értetődik, hogy a biztonság és a fejlődés közötti kapcsolat olyan alapelv, amely alapul szolgál az Unió integrált megközelítéséhez a külső válságok és konfliktusok tekintetében. Amennyiben a fejlesztési politika célja a szegénység csökkentése és végleges felszámolása („a fejlesztés és a szegénység felszámolása nélkül nem lesz fenntartható béke”), világosan kitűnik, hogy a biztonsági ágazat kapacitásának a növelése alapvetően hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéseihez.

A Parlament mindig is ezt az álláspontot képviselte. Az Unió globális megközelítéséről szóló jelentésében(3) elismerését fejezi ki „a biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolat az egyik legfontosabb alapelv az EU átfogó megközelítésének alkalmazásakor” szöveg kapcsán.

Azt is meg kell jegyezni, hogy a biztonság és fejlesztés közötti kapcsolat jövőbeni irányvonalát a jelenleg felülvizsgálat alatt álló „Európai konszenzus a fejlesztési politikáról” című dokumentum egyértelműen meg fogja erősíteni.

Ez a javaslat lehetőséget teremt az Európai Unió következetes fellépésének megerősítéséhez.

Lehetővé teszi a 2016. júniusában az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által benyújtott globális kül- és biztonságpolitikai stratégia objektív célkitűzéseinek megvalósítását. A 4. számú „Elképzeléstől a cselekvésig” prioritásában hangsúlyozza annak szükségességét, hogy partnerei kapacitását meg kell erősíteni a külső válságokkal való szembenézéshez.

Ez a szükségszerűség szintén megjelenik a Parlament béketámogató műveletekről szóló állásfoglalásában(4): „A Parlament üdvözli a kapacitásépítéssel kapcsolatos közös közlemény céljait, és csatlakozik a Tanács e célok sürgős végrehajtását szorgalmazó felhívásához”.

Ez a szöveg végső soron annak a 2015. áprilisi közös közleménynek(5) a folytatásaként jelenik meg, amely hiányosságokat azonosított az Uniónak a biztonsági ágazatban a partnerek kapacitásépítésére irányuló támogatási képessége valamint a biztonsági ágazat reformja (SSR) terén. Az Unió jelenleg a törékeny helyzetű országok szükségleteinek felmérését végzi, különös tekintettel az afrikai kontinensre, valamint a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) már finanszíroz műveleteket a biztonsági ágazat reformjának (SSR) keretén belül.

E javaslat révén, az Unió betartja nemzetközi fejlesztéspolitikai kötelezettségvállalásait. Figyelembe veszi az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának (OECD-DAC) a béke és biztonság terén nyújtott hivatalos fejlesztési támogatásra (ODA) vonatkozó felülvizsgált beszámolási iránymutatását, mely világosabbá teszi a biztonsági ágazatra vonatkozó ODA-szabályokat, és továbbfejleszti azok alkalmazási körét, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendjét, valamint azon belül a békéről és az igazságszolgáltatásról szóló 16. fenntartható fejlesztési célkitűzését, mely kiemeli a biztonságért felelős nemzeti intézmények támogatásának szükségességét a törékeny helyzetű és konfliktus sújtotta országokban.

Ez a javaslat a helyi szereplők sürgető igényére és elvárására ad választ. Több mint 3 év óta történnek politikai ösztönzések anélkül, hogy ezek valójában tükröződnének a konkrét intézkedések végrehajtásában. Már 2013 decemberében az Európai Tanács már szót emel egy „Train and Equip” program mellett, amely időközben a CBSD („Capacity Building and Security Development”) kezdeményezésévé vált. 2016. decemberében a tanácsi következtetések annak szükségességét hangsúlyozzák, hogy 2017. első félévének vége előtt az Európai Bizottság jogalkotói javaslata elfogadásra kerüljön.

Ezen jogalkotói szöveg a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításában kerül megfogalmazásra. Ezért a felülvizsgálata csupán egy olyan eszközzel bővül, amely a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megvalósítását illetően a sürgős szükségletek kielégítését célzó képzések és felszerelések rövid és hosszú távon történő biztosítása érdekében lehetőséget nyújt a biztonsági szereplők egészének (beleértve a fegyveres erőket is) nyújtott támogatás meglévő hiányosságainak kiküszöbölésére.

A CBSD kezdeményezés partner országokban történő gyors megvalósítása így kiegészítené és tökéletesítené a már meglévő eszközt.

Az Európai Unió már számos olyan eszközzel rendelkezik, mely bizonyos felszerelések (járművek, rádiók,...) finanszírozása révén lehetőséget nyújt a civil biztonsági erők (rendőrség) és az igazságszolgáltatás támogatására.

Mindazonáltal, nem áll módjában a katonai erőket támogatni, jóllehet bizonyos esetekben egyedül a fegyveres erők képesek a területek stabilitását megteremteni, közreműködve a lakosság biztonságának újbóli megteremtésében, valamint a közigazgatás és az alapszolgáltatások visszaállításában.

Ily módon olyan uniós pénzeszköz hiányzik, amely a biztonságot illetően, szükség esetén, gyorsan és hatékonyan aktiválható a harmadik országbeli uniós partnerek direkt támogatásához. A felszerelési programok hatékony és összehangolt erőfeszítéseit támogató kapacitás hiányában, a képzés és tanácsadás területén a harmadik ország fegyveres erőinek javára történő pozitív eredmények folyamos elérése rendkívül nehezen valósul meg közép- és hosszútávon.

Ez a Bizottság által javasolt szükséges és sürgős támogatás lehetőséget adna a már meglévő eszköz azon hiányosságainak a kiküszöbölésére, melyek a „civil” biztonsági erők megerősítését célzó programok és más fejlesztési programok, valamint az európai elemek által nyújtható képzés és a helyi erők felszerelésének hiánya között mutatkoznak meg. Az Európai Uniónak képesnek kell lennie azon partnerországok biztonsági erőinek felszerelésére, melyeket feladatainak teljesítése keretén belül képez.

Példaképpen, egy európai támogatás lehetőséget nyújthatna a helyőrség egészségügyi infrastruktúrájának finanszírozására Maliban, ahol az EUTM Mali katonai missziója révén az Európai Unió már jelen van. A már meglévő, betegszoba jellegű egészségügyi infrastruktúrák rehabilitálásáról lenne szó, amely a létesítmények elfogadható színvonalú standard ellátási szintre történő fejlesztését célozná. Ezeket a betegszobákat alkalmassá kell tenni az alapvető egészségügyi ellátás lefolytatására, ideértve az anya- és gyermekvédelem érdekében kifejtett intézkedéseket, és az orvosi alapellátás biztosítására.

Sebesültek kezelését ellátó kórház építésében való részvétel valódi hozzáadott értéket hozna az Uniónak és hozzájárulna az európai küldetés sikeréhez.

Napjainkban ez a finanszírozási hiány befolyással van az Unió külső fellépéseiknek hitelességére, még akkor is, ha más szereplők, mint Kína, Oroszország vagy Törökország egyáltalán nem kötik támogatásukat az Unió által ösztönzött jó kormányzás alapelveihez, és egyre nagyobb mértékben megerősítik tevékenységeiket, különösen katonai területen az afrikai országokkal.

A Bizottság több lehetőséget irányzott elő ezen kezdeményezések finanszírozására. Hatáselemzésében(6) a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a biztonság és a fejlődés előmozdítása érdekében a kapacitásépítés szempontjából kezdetben a legmegfelelőbb és leghatékonyabb döntés a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz (IcSP) revíziója lenne. Ezzel a nagyon rugalmas eszközzel, földrajzi megszorítások nélkül, a tevékenységek széles körét lehet finanszírozni.

A kezdeti szerény összegű 100 millió eurós finanszírozásból lehetőség nyílna a biztonságot, a fejlődést és a gazdaságot kedvezően befolyásoló, már folyamatban lévő tevékenységek kiegészítésére. Ebben a szakaszban előreláthatóan semmilyen kihatása nem lesz a nemzeti tagállamok költségvetésére, még ha ez a költségvetés a globális biztonsági követelmények, valamint az SSR-hez kapcsolódó tevékenységek okán több beruházást is igényelhetne.

E kezdeményezés nyomon követésére a 2020 utáni többéves pénzügyi keretről (MFF) folytatott viták és a kidolgozás alatt lévő uniós külső finanszírozási eszközök félidős vizsgálata keretében 2017. decemberében kerül majd sor.

A javaslat jogi kerete világos, szigorúan meghatározott és kizárható minden kényszerű eltérés.

Gondosan definiált korlátok biztosítják a szabályozás megfelelő használatát:

•  Harmadik országok fegyveres erőinek nyújtott támogatás csak bizonyos országokra, jól meghatározott körülmények között alkalmazható, amennyiben a fegyveres erők kapacitásépítésének célját szolgálja.

•  A pénzügyi támogatás lehívásához szükséges feltételek pontosan meg vannak határozva: a támogatást az érintett ország helyzetével, valamint a harmadik állam és az Unió közötti megállapodással kell igazolni.

•  Maga a támogatás már jól körülhatárolt keretek közé van rendezve: nem fordítható rendszeres katonai kiadásokra (bérek, járadékok), nem szolgálhat halált okozó eszközök beszerzésére, mint például fegyver vagy lőszer vásárlása és nem használható fel kifejezetten harci célokat szolgáló képzésre.

Végezetül, elengedhetetlen, hogy kiemelt figyelem kövesse a pénzeszközök megfelelő előirányzását.

Másrészt, a szabályozásnak az Európai Parlament által módosított formájában, teljes mértékben meg kell felelnie a szerződések szerinti jogi követelményeknek. Amennyiben az EU fejlesztési együttműködési célkitűzései fényében szükséges, a biztonsági ágazat kapacitásépítését az EUMSZ 209. és 212. cikkei értelmében is lehet finanszírozni (például a fejlesztési együttműködés, illetve a gazdasági, pénzügyi és technikai együttműködés keretében egyaránt).

Ez a jogalap lehetővé teszi, hogy a meghatározott feltételek teljesülése esetén a fejlődő országok egészét és a törékeny helyzetű országokat az alkalmazás hatálya alá lehessen vonni. Az eszköz révén olyan országokat lehetne támogatni, mint Mali, a Közép-afrikai Köztársaság vagy Szomália, valamint más, olyan ingatag helyzetű országokat, ahol tényleges igények merülnek fel (Csád, Kamerun és a Maliban folyó terrorizmus túlkapásaival szembesülő Nigéria).

Az újonnan módosított rendelkezések ütemezését és végrehajtását illetően hangsúlyozni kell, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló uniós eszközről (IcSP) szóló 2014. évi rendelet meglévő rendelkezései fognak érvényesülni. Ez támogatási intézkedéseket és átmeneti intézkedési programokat (7. cikk), valamint tematikus stratégiai dokumentumokat és többéves indikatív programokat (8. cikk) érint. Szó van még a támogatás nyújtási kötelezettség azokra a támogatási intézkedésekre történő kiterjesztéséről - a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett-, melyek a biztonság és a fejlődés elősegítése érdekében a kapacitásépítéshez kapcsolódnak (10. cikk).

A Parlament szerepét illetően, az IcSp-re alkalmazandó rendelkezéseket ezen rendelet által módosított minden rendelkezésre is alkalmazni kell. Az előre nem tervezhető intézkedések esetén, a Bizottság a Politikai és Biztonsági Bizottság számára készült rendszeres tájékoztató feljegyzései révén tájékoztatja a Parlamentet. Programozható intézkedések esetén minden egyes többéves programozási gyakorlat előtt leellenőrzi a végrehajtási aktusok tervezeteit (stratégiai dokumentum, többéves indikatív programok és éves akcióprogramok) és a Bizottsággal, illetve az EKSZ-szel folytatott stratégiai párbeszédeket.

Az előadó úgy gondolja, hogy a Bizottság javaslata csak az első lépés egy még ambiciózusabb európai politika felé az Unió partnerországokban történő kapacitásépítésével kapcsolatban. Az Európai Bizottság javaslatának megjelenését követő mintegy egy év elteltével az Európai Parlamentnek felelősséget kell vállalnia és ezen szöveget, mely nélkülözhetetlen eszköz a harmadik országok hosszú távú stabilitásának, a jogállamiság fejlődésének és a külső uniós fellépések hatékonyságának támogatásában, késedelem nélkül el kell fogadnia.

(1)

Európai biztonsági stratégia (2003.12.8-i 15895/03. számú tanácsi dokumentum).

(2)

Példa: A Száhel-övezet fejlesztésére és biztonságára kidolgozott 2011. évi közösségi stratégia

(3)

Az Európai Parlament 2014. április 3-i állásfoglalása az átfogó uniós megközelítésről és következményeiről az Unió külső tevékenységeinek következetességére nézve (2013/2146(INI)). Elfogadott szövegek, P7_TA(2014)0286.

(4)

Az Európai Parlament 2016. június 7-i állásfoglalása a béketámogató műveletekről – Az EU szerepvállalása az ENSZ és az Afrikai Unió vonatkozásában (2015/2275(INI)). Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0249.

(5)

Az Európai Bizottság és a főképviselő közös közleménye az Európai Parlamentnek és Tanácsnak, „Kapacitásépítés a biztonság és a fejlesztés támogatása érdekében – Annak lehetővé tétele, hogy partnereink képesek legyenek megelőzni és kezelni a válságokat” 2015.4.28. JOIN(2015) 17 final.

(6)

Hatáselemzés, Kapacitásépítés a biztonság és a fejlesztés támogatása érdekében; kísérődokumentum (SWD(2016) 222 final) a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására irányuló javaslathoz.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

az eljárási szabályzat 52a. cikkének (4) bekezdése alapján a GUE/NGL képviselőcsoport részéről előterjeszti: Sabine Lösing, Miguel Urban Crespo, Javier Couso Permuy, Takis Hadjigeorgiou

A jelentés támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy kiterjessze a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközt a katonai kapacitásépítésre is. E jelentés célja kijátszani az európai uniós költségvetésből történő finanszírozásra vonatkozó jelenlegi szabályokat, amelyek kizárják a harmadik országokban a védelmi ágazat és a katonai szereplők finanszírozására irányuló tevékenységeket.

Ellenezzük a jelentést, mivel az

•  a fejlesztési támogatás katonai célokra való felhasználása mellett szól;

•  fegyveres erők kapacitásépítésének finanszírozását szorgalmazza;

•  fegyveres erők felszerelésének és kiképzésének finanszírozását sürgeti harmadik országokban;

•  a védelmi ipart és annak vállalatait lendíti fel, amire EU-s finanszírozású kapacitásépítési programok révén kerülne sor;

•  a biztonság–fejlesztés ok-okozati összefüggést mozdítja elő;

•  az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdésébe ütközik, amely tiltja az Unió költségvetésének katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő kiadásokra való fordítását.

Mi a következőket kérjük:

•  a stabilitás elősegítését szolgáló eszköz tisztán polgári célokra történő használata;

•  a fejlesztési támogatás katonai célokra való felhasználásának teljes mellőzése;

•  a szegénység felszámolása, konfliktusmegelőzés, fegyverek elterjedésének megakadályozása és leszerelés;

•  az EU költségvetését egyáltalán ne fordítsák katonai finanszírozásra, és az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdését szigorúan tartsák be.


A JOGI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A JOGALAPRÓL

Elmar Brok úr

elnök

Külügyi Bizottság

BRÜSSZEL

Tárgy:  Vélemény a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2016)447 - 2016/0207(COD)) jogalapjáról

Tisztelt Elnök Úr!

A Jogi Bizottság a koordinátorok 2016. július 11-i ülésén úgy határozott, hogy az eljárási szabályzat 39. cikke (3) bekezdésének megfelelően saját kezdeményezésére megvizsgálja a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat (COM(2016)447) jogalapját. A Fejlesztési Bizottság elnöke 2016. november 15-i levelében szintén kérte a Jogi Bizottságot, hogy az eljárási szabályzat 39. cikkének megfelelően vizsgálja meg a tárgyban szereplő jogalkotási javaslat jogalapját. A javaslat az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdésén és 212. cikkének (2) bekezdésén alapul, melyek a fejlesztési együttműködési politika végrehajtásához szükséges, valamint a fejlődő országok közé nem tartozó harmadik országokkal való gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködéssel kapcsolatos intézkedések elfogadására vonatkoznak.

Bizottságunk 2017. július 13-i ülésén megvizsgálta a kérdést.

I – Háttér

A 230/2014/EU rendelet (a továbbiakban: a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről (IcSP) szóló rendelet(1)) technikai és pénzügyi segítségnyújtásra vonatkozó intézkedéseket vezet be a válságok megelőzése és megválaszolása, valamint a stabilitás és a béke megteremtése érdekében. A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló rendelet javasolt módosításai újfajta uniós támogatást kívánnak bevezetni harmadik országok katonai szereplői kapacitásának rendkívüli körülmények között történő megerősítése céljából. A bizottsági javaslat a biztonság és a fejlesztés között vitathatatlanul meglévő szoros kapcsolatra épít, amely az állam és az egyének számára biztosítandó hatékony és elszámoltatható biztonságra irányuló átfogóbb reform részeként partnerországok biztonsági rendszereinek támogatását irányozza elő, ekképpen hozzájárulva az EU inkluzív és fenntartható fejlődéssel, államépítéssel és jogállamisággal kapcsolatos célkitűzéseihez.

A biztonság és a fejlesztés közötti kapcsolat gyakorlatban való elismerése tetten érhető a Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló 1717/2006/EK rendeletben(2), amely a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló rendelet elődje. A Stabilitási Eszköz létrehozásáról szóló rendelet fejlesztési, pénzügyi, gazdasági és technikai együttműködési intézkedések végrehajtását célozta harmadik országokkal(3), és eredetileg kiterjedt katonai megfigyelési és békefenntartói műveletekre(4) is. A vonatkozó rendelkezést – amelyet később, a rendelet Bizottság, Tanács és Parlament közötti megvitatása során töröltek – a 2a. cikk tartalmazta, és a következőképpen szól:

„katonai monitorozás és békefenntartás vagy béketámogatás (beleértve azokat, amelyeknek polgári összetevője is van), amelyeket regionális és szubregionális szervezetek, vagy más, az ENSZ támogatásával működő, államok közötti koalíciók vezetnek; intézkedéseket, amelyek célja, hogy létrehozza az ilyen szervezetek és résztvevő tagjaik arra vonatkozó képességeit, hogy az ilyen akciókkal kapcsolatosan hatékony politikai ellenőrzést tervezzenek, végrehajtsanak és biztosítsanak.”

II – A Szerződés vonatkozó cikkei

A bizottsági javaslat jogalapként az EUMSZ 5. részében („ Az Unió külső tevékenysége”) található 209. cikk (1) bekezdését nevezi meg, együtt értelmezve az EUMSZ 212. cikkének (1) bekezdésével; e cikkek az alábbiak szerint rendelkeznek (utólagos kiemelés):

Az EUMSZ 209. cikke

(az EKSz. korábbi 179. cikke)

(1) A fejlesztési együttműködési politika végrehajtására vonatkozó intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács fogadja el; ezek az intézkedések a fejlődő országokkal folytatandó többéves együttműködési programok vagy egy adott tárgykörre vonatkozó programok formáját ölthetik. [...]

Az EUMSZ 212. cikke

(az EKSz. korábbi 181a. cikke)

(2) Az (1) bekezdés végrehajtásához szükséges intézkedéseket rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg. [...]

Az EUMSZ 212. cikkének (1) bekezdése kimondja (utólagos kiemelés):

Az EUMSZ 212. cikke

(az EKSz. korábbi 181a. cikke)

(1) A Szerződések egyéb rendelkezéseinek, különösen a 208–211. cikkben foglalt rendelkezéseknek a sérelme nélkül az Unió intézkedéseket tesz az olyan harmadik országokkal való gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés terén, beleértve a – különösen a pénzügyi területen nyújtott – támogatásokat, amelyek nem tartoznak a fejlődő országok közé. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell lenniük az Unió fejlesztési politikájával, és azokat az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell végrehajtani. Az Unió és a tagállamok intézkedései kiegészítik és erősítik egymást.

Az EUMSZ 208. cikke ekképpen határozza meg a fejlesztési együttműködési intézkedések elfogadásának feltételeit (utólagos kiemelés):

Az EUMSZ 208. cikke

(az EKSz. korábbi 177. cikke)

(1) Az Unió fejlesztési együttműködésre vonatkozó politikáját az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni. Az Unió és a tagállamok fejlesztési együttműködési politikái kiegészítik és erősítik egymást.

Az Unió fejlesztési együttműködési politikája elsődleges célként a szegénység mérséklésére, idővel pedig annak felszámolására irányul. Az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit.[…]

Az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó elvekre és célkitűzésekre való utalás szükségessé teszi az EUSZ 21. cikkének figyelembevételét (utólagos kiemelés):

EUSZ 21. cikk

(1) Az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása. […]

(2) Az Unió közös politikákat és tevékenységeket határoz meg és hajt végre, és a nemzetközi kapcsolatok minden területén magas szintű együttműködés kialakításán munkálkodik annak érdekében, hogy:

a) megvédje értékeit, alapvető érdekeit, biztonságát, függetlenségét és integritását;

b) megszilárdítsa és erősítse a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogokat és a nemzetközi jog elveit;

c) összhangban az Egyesült Nemzetek Alapokmányának céljaival és elveivel, valamint a Helsinki Záróokmány elveivel és a Párizsi Charta céljaival – beleértve a külső határokhoz kapcsolódókat is –

megőrizze a békét, megelőzze a konfliktusok kialakulását, és erősítse a nemzetközi biztonságot;

d) elősegítse a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából;

e) előmozdítsa valamennyi ország bekapcsolódását a világgazdaságba, egyebek mellett a nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetése révén;

f) hozzájáruljon olyan nemzetközi intézkedések kidolgozásához, amelyek a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében a környezet minőségének és a világ természeti erőforrásaival való fenntartható gazdálkodásnak a megőrzésére és javítására irányulnak;

g) segítséget nyújtson a természeti vagy ember által okozott katasztrófákkal sújtott embercsoportoknak, országoknak vagy régióknak; valamint

h) előmozdítsa egy erősebb többoldalú együttműködésen és a világ felelős kormányzásán alapuló nemzetközi rendszer létrejöttét.

3) Az e cím és az Európai Unió működéséről szóló szerződés ötödik részének hatálya alá tartozó területeken folytatott külső tevékenységei, illetve az egyéb uniós politikák kidolgozása és végrehajtása során az Unió tiszteletben tartja az (1) bekezdésben felsorolt alapelveket, és követi a (2) bekezdésben felsorolt célokat.

Az Unió biztosítja, hogy külső tevékenységeinek különböző területei egymással, illetve az egyéb uniós politikákkal összhangban legyenek. A Tanács és a Bizottság - az Unió külügyi és biztonság- politikai főképviselőjének közreműködésével - felelősek ennek az összhangnak a biztosításáért és e célból együttműködnek egymással.

A megfelelő jogalap elemzése és meghatározása céljából relevánsnak minősül még az EUSZ 24. cikkének (1) bekezdése, amely kimondja (utólagos kiemelés):

EUSZ 24. cikk

(az EUSZ korábbi 11. cikke)

(1) Az Unió közös kül- és biztonságpolitikára vonatkozó hatásköre a külpolitika minden területére és az Unió biztonságát érintő valamennyi kérdésre kiterjed, ideértve egy közös védelempolitika fokozatos kialakítását, amely közös védelemhez vezethet.

A közös kül- és biztonságpolitika külön szabályok és eljárások hatálya alá tartozik. Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, a közös kül- és biztonságpolitikát az Európai Tanács és a Tanács egyhangúlag határozza meg és hajtja végre. Jogalkotási aktusok elfogadása kizárt. A közös kül- és biztonságpolitikát az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a tagállamok hajtják végre a Szerződésekkel összhangban. Az Európai Parlament és a Bizottság e területre vonatkozó különös szerepét a Szerződések állapítják meg. Az Európai Unió Bírósága e rendelkezésekre vonatkozóan nem rendelkezik hatáskörrel, kivéve e szerződés 40. cikke betartásának ellenőrzésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikke második bekezdésében meghatározott, bizonyos határozatok jogszerűségének felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét. [...]

Az EUSZ 40. cikke kimondja:

EUSZ 40. cikk

A közös kül- és biztonságpolitika végrehajtása nem sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 3-6. cikkében felsorolt uniós hatáskörök gyakorlására vonatkozóan a Szerződésekben az intézmények részére előírt eljárások alkalmazását és az intézmények erre vonatkozó hatásköreinek terjedelmét.

Hasonlóképpen, az e cikkekben felsorolt politikák végrehajtása nem sérti az Unió e fejezetben említett hatásköreinek gyakorlására vonatkozóan a Szerződésekben az intézmények részére előírt eljárások alkalmazását és az intézmények vonatkozó hatásköreinek terjedelmét.

III – A javasolt jogalap

A Bizottság az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdését és 212. cikkének (2) bekezdését javasolta megfelelő jogalapnak a 230/2014/EU rendelet módosításához. Mindkét rendelkezés az Unió külső tevékenységének keretében a harmadik országokkal való együttműködésről és humanitárius segítségnyújtásról szóló III. címben található, amely egyesíti az Európai Közösséget létrehozó szerződés 3. részének korábbi XX. (EKSZ 177–181. cikk) és XXI. (EKSZ 181a. cikk) címeit, lehetővé téve a Közösség (jelenleg: Unió) számára, hogy együttműködési politikai intézkedéseket hajtson végre fejlődő (EKSZ 177–188. cikk) és fejlett (EKSZ 188a. cikk) országokkal egyaránt.

Az EU külső tevékenysége terén a megfelelő jogalap kiválasztása visszatérő probléma, különösen, ami a közös biztonság- és védelempolitika fejlesztési, gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködésre vonatkozó politikákkal fennálló kapcsolatát illeti. Ez az e területeken irányadó rendelkezések közötti jelentős jogi különbségekből, valamint az uniós intézmények által a gyakorlatban kidolgozott politikák közötti szoros összefüggésből adódik. Maga a fejlesztési, gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés a hagyományos integrációs modellen alapul, amely szerint az Európai Parlament bizottsági javaslat nyomán a Bíróság joghatósága alatt a rendes jogalkotási eljárás keretében tevékenyen részt vesz a döntéshozatalban(5). Ezzel szemben a közös biztonság- és védelempolitika terén a Tanács elsősorban egyhangúlag fogad el intézkedéseket, és csupán tájékoztatja a Parlamentet, kifejezetten kizárva a Bíróság joghatóságát.(6)

A Jogi Bizottság mindezek fényében határozott úgy, hogy megvizsgálja a 230/2014/EU rendelet javasolt módosításának megfelelő jogalapját. A fejlesztési, gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködés, vagy a biztonság- és védelempolitika terén irányadó rendelkezések alapján fogadja-e el az Unió a javasolt intézkedést, amely mindkét területre kiterjed? Az erre a jogi kérdésre adott válasz a javasolt intézkedés elfogadása céljából követendő eljárás mellett meghatározza az intézkedés jogi jellemzőit és következményeit is.

IV – A Bíróság ítélkezési gyakorlata a jogalap megválasztásáról

A Bíróság a megfelelő jogalap kérdését hagyományosan alkotmányos jelentőségű kérdésnek tekinti, amely garantálja a hatáskör-átruházás elvének betartását (az EUSZ 5. cikke), és meghatározza az Unió hatáskörének jellegét és terjedelmét.(7) A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében „egy közösségi jogi aktus jogalapja megválasztásának olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma”.(8) A helytelen jogalap megválasztása tehát elegendő indok lehet a szóban forgó jogi aktus megsemmisítésére. Ebben az összefüggésben a helyes jogalap meghatározása szempontjából nem bír jelentőséggel valamely intézmény azon kívánsága, hogy aktívabban részt vegyen az adott jogi aktus elfogadásában, sem a jogi aktus elfogadásának körülményei vagy az adott jogi aktus által érintett területen egyéb tekintetben végzett munka.(9)

Ha a jogi aktus vizsgálatából az derül ki, hogy az kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik csak járulékos jellegű, a jogi aktust egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.(10) Ugyanakkor ha a jogi aktus egyszerre több olyan célkitűzést is követ vagy több olyan összetevőből áll, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz anélkül, hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne, e jogi aktust a különböző megfelelő jogalapokra kell alapítani,(11) ha a különböző jogalapokra meghatározott eljárások nem összeegyeztethetetlenek és nem veszélyeztetik az Európai Parlament jogait.(12)

V – A javasolt intézkedés célja és tartalma

A Bizottság indokolásában foglaltak szerint a javaslat „új cikket kíván beilleszteni a 230/2014/EU rendelet II. címébe, amelynek célja, hogy kiterjessze a rendkívüli körülmények között nyújtott uniós támogatást a partnerországok katonai szereplőinek kapacitásépítésére való felhasználásra, annak érdekében, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, különös tekintettel a békés és inkluzív társadalmak megvalósítására”.(13) A bizottsági javaslatot kísérő hatásvizsgálat szerint a kezdeményezés kettős célt szolgál: egyrészt az összes biztonsági szereplő, ezen belül a katonaság stabilitás, béke és közrend garantálását lehetővé tevő képességeinek előmozdítása révén biztosítani kívánja, hogy az instabil helyzetben lévő fejlődő országoknak nyújtott uniós fejlesztési támogatást ne ássa alá az instabil helyzet és a konfliktus; másrészt elő kívánja segíteni a fejlődő országok fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődését, elsődlegesen a szegénység felszámolása céljából.(14)

Ezzel összefüggésben a harmadik preambulumbekezdés kimondja, hogy a szegénység felszámolása és a fejlesztés megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció összefüggésében fontos a biztonsági szereplők támogatása, beleértve rendkívüli körülmények között a katonai szereplőket is. Emellett hangsúlyozza, hogy ezek az intézkedések a civil lakosság védelmét célozzák a konfliktusos, válságok sújtotta és törékeny területeken, elősegítve a jó kormányzást és a tényleges demokratikus ellenőrzést, valamint az emberi jogok és jogállamiság elveinek betartását. A második, negyedik és ötödik preambulumbekezdések ismételten rámutatnak a biztonság és a fenntartható fejlődés közötti szoros kapcsolatra, utalva az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2010-es fenntartható fejlesztési menetrendjére,(15) a 2013. december 19–20-i európai tanácsi következtetésekre, valamint „A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés – A partnerek felkészítése a válságmegelőzésre és -kezelésre” című közös közleményre.(16)

A javaslat értelmében a biztonsági szereplőknek nyújtott uniós támogatás – a biztonsági ágazat szélesebb körű reformjának keretében, és összhangban a fenntartható fejlődés megvalósításának átfogó célkitűzésével – rendkívüli körülmények között katonai szereplőkre is kiterjedhet (az 1. cikk (2) bekezdéséhez írt új albekezdés). A 3a. cikk első bekezdése megismétli, hogy a cél a fenntartható fejlődéshez és a stabil, békés és inkluzív társadalmak megvalósításához való hozzájárulás azáltal, hogy rendkívüli körülmények között az uniós támogatás felhasználható a partnerországok katonai szereplőinek kapacitásépítésére. A második bekezdés bemutatja, hogy az e célt szolgáló uniós támogatásnak a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési programok, beleértve a képzést, mentorálást és tanácsadást, valamint felszerelések biztosítása, infrastrukturális fejlesztések és egyéb szolgáltatások révén kell megvalósulnia. Efféle támogatás végső esetben nyújtható, amikor nem katonai szereplők igénybevételével nem biztosítható megfelelően a stabil, békés és inkluzív társadalmak megvalósítása. Ez előfordulhat a működőképes állami intézményekre, az emberi jogok védelmére és az alapvető szabadságjogokra leselkedő komoly fenyegetés esetén, vagy ha az állami intézmények már nem képesek megbirkózni ezzel a komoly fenyegetéssel; és amennyiben konszenzus áll fenn az érintett ország és a nemzetközi közösség és/vagy az Európai Unió között arról, hogy a katonai ágazat kulcsfontosságú a stabilitás, béke és fejlesztés szempontjából, különösen a válságok esetén és instabil helyzetekben. A (4) bekezdés tovább korlátozza a katonai támogatás alkalmazását, kizárva a felhasználása alól rendszeres katonai kiadások finanszírozását, fegyverek vagy lőszerek beszerzésének támogatását, valamint olyan képzés finanszírozását, amelynek kizárólagos célja a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás. Végezetül, az (5) bekezdés ismételten hangsúlyozza, hogy a katonai támogatás célja a partnerország felelősségvállalásának elősegítése, a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükséges elemek és bevált gyakorlatok kialakítása, valamint a jogállamiság és az elfogadott nemzetközi jogi elvek előmozdítása.

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló rendelet 7. cikke (1) bekezdésének, 8. cikke (1) bekezdésének és 10. cikke (1) bekezdésének egyéb kisebb módosításai az új 3a. cikkre való kereszthivatkozás bevezetését célozzák. Végezetül, a 13. cikk (1) bekezdésének módosítása a rendelet végrehajtására vonatkozó pénzügyi keretösszeg 100 000 000 EUR-val való növelését célozza.

VI – A megfelelő jogalap megvizsgálása és meghatározása

A Bizottság az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdését és 212. cikkének (2) bekezdését javasolta megfelelő jogalapnak a 230/2014/EU rendelet módosításához. Az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós társjogalkotók a rendes jogalkotási eljárásnak megfelelően a fejlesztési együttműködési politika végrehajtásához szükséges intézkedéseket fogadhatnak el, mely politikát az EUMSZ 208. cikkének (1) bekezdése értelmében az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni, a szegénység mérséklésének, idővel pedig felszámolásának elsődleges céljával. A szegénység felszámolása mint cél megjelenik az EUSZ 21. cikkének (2) bekezdésében is, amely az Unió külső tevékenységekre vonatkozó céljainak teljes köréről rendelkezik. E célkitűzés kiemelése révén az EUMSZ 208. cikkének (1) bekezdése vitathatóan azt sugallja, hogy az EUSZ 21. cikkének (2) bekezdésében rögzített egyéb célkitűzések megvalósítására törekedhetnek fejlesztési együttműködési intézkedések révén, ám kizárólag amennyiben ez utóbbiak másodlagosak.(17)

A fejlesztési és együttműködési megállapodások tekintetében az uniós fejlesztési együttműködési politika általános értelmezését a Portugália kontra Tanács ügy erősítette meg, ahol is a Bíróság úgy találta, hogy (utólagos kiemelés):(18)

„Az, ha valamely fejlesztési együttműködési megállapodásban különböző speciális tárgykörökre vonatkozó kikötések találhatók, nem módosíthatja e megállapodás minősítését, amelyet annak lényeges tárgyára tekintettel kell elvégezni, és nem a különös kikötések függvényében, feltéve hogy e kikötésekben nem szerepelnek olyan terjedelmű kötelezettségek az érintett speciális tárgykörökre vonatkozóan, hogy e kötelezettségek valójában a fejlesztési együttműködés célkitűzéseitől eltérő célkitűzéseknek minősülnek.

A C-403/05. számú Parlament kontra Bizottság ügyben a Bíróság újból megerősítette, hogy a fejlesztési együttműködés (utólagos kiemelés:(19)

nemcsak ezen országok fenntartható gazdasági és szociális fejlődésére, a világgazdaságba való harmonikus és progresszív beilleszkedésükre, valamint a szegénység elleni küzdelemre [vonatkozik], hanem a demokrácia és a jogállamiság fejlődésére és megerősítésére, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartására az Egyesült Nemzetek és más nemzetközi szervezetek keretein belül vállalt kötelezettségek betartása mellett”.

A Parlament Jogi Szolgálata által 2004-ben a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló rendelet elődjének – amely hasonló rendelkezést tartalmazott a rendkívüli helyzetekben való katonai kapacitásépítésről – jogalapjáról készített feljegyzés értelmében:(20)

„a békefenntartással és -támogatással kapcsolatos intézkedések egyértelműen úgy tekinthetők, hogy hozzájárulnak a demokrácia és a jogállamiság fejlesztésének célkitűzéséhez. Az EK-Szerződés 179. cikkének (jelenleg az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdése) és 181a. cikkének szövegezése nem zárja ki a békefenntartás támogatását a céljaik megvalósítása érdekében. A Bíróság joggyakorlata továbbá megerősítette, hogy az Unió fejlesztési politikáját tágan kell értelmezni.”(21)

2017. január 6-i feljegyzésében a Parlament Jogi Szolgálata megerősítette, hogy a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítésre irányuló intézkedésekre vonatkozó rendkívüli körülmények a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló módosított rendelet értelmében más értelmezést is megengednek, mely szerint a 3a. cikk szerinti katonai elem egyszerre esetleges és szükséges. Ezt támasztja alá az is, hogy a 3a. cikk (4) bekezdése kizárja a szigorúan katonai jellegű támogatást, amit tovább erősítene az uniós fejlesztési együttműködési politikával kifejezetten létrehozandó szorosabb kapcsolat.(22) Ahogyan a 2016/0207(COD) eljárás jogalapjáról a bizottsági szolgálatok által a Jogi Bizottság felkérésére készített 2017. február 2-i feljegyzés is megerősíti, a javaslat fejlesztési célt követ egy további szereplő – a katonaság – bevonásával korlátozott feltételek mellett, amikor is a szereplő nem katonai minőségében lép fel, hanem kizárólag polgári célokat követ.(23)

A Bizottság Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, „A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés” című, 2015. április 28-i közös közleménye(24) értelmében a biztonsági ágazat kapacitásépítése a polgári és rendőrségi erők mellett a haderőre is összpontosíthat. A 2003-as európai biztonsági stratégia szerint a biztonság a fejlődés előfeltétele, mivel a konfliktusok lerombolják az infrastruktúrát, beleértve a szociális infrastruktúrát, miközben ösztönzik a bűnözést és akadályozzák a beruházásokat és a rendes gazdasági tevékenységet.(25) Végezetül, az európai fejlesztési konszenzus értelmében az uniós fejlesztési együttműködés elsődleges célja a szegénység felszámolása a fenntartható fejlődés keretében, az utóbbi pedig magában foglalja „a jó kormányzást, az emberi jogokat, valamint a politikai, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi szempontokat”.(26) Az európai konszenzus továbbá előirányozza „valamennyi közösségi eszköz és a harmadik országokkal való együttműködési stratégiák fejlesztési támogatási [eleme megtervezésének és végrehajtásának vezérlését]” – ahol is a fejlesztési támogatási elem „az OECD Fejlesztési Segítségnyújtási Bizottság által elfogadott összes hivatalos fejlesztési támogatást (ODA) jelenti”.(27) Az ODA-ról szóló felülvizsgált irányelvek értelmében partnerországok hadereje csak akkor támogatható, amikor rendkívüli körülmények következtében a fejlesztési szolgáltatások biztosítása a jogállamiság helyreállításában szerepet vállaló katonaságon keresztül valósulhat meg. Ezzel szemben a katonai kiadásokhoz való közvetlen hozzájárulás továbbra sem támogatható.(28) Ebből következik, hogy az ODA-ról szóló felülvizsgált irányelvek nem fedik le azt a helyzetet, amikor az állami intézmények képtelenek hozzájárulni a békés és inkluzív társadalmak megvalósításához, és a javasolt rendelet lehetségesnek ítélte meg azt, hogy az ODA-n túllépve a katonaságot használja fel a fejlesztési szolgáltatások biztosítására.(29) Jogi szempontból az ODA-ról szóló irányelvek önmagukban nem korlátozzák jogilag kötelező érvénnyel az EUMSZ 208. cikkének hatókörét, és a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló rendelet a végrehajtását nem teszi függővé az ODA-tól.(30)

Ugyanakkor, amint azt a javaslatot kísérő hatásvizsgálat is megállapítja, a katonai és védelmi kapacitások nem fejlesztési együttműködési célú fejlesztése ténylegesen a közös kül- és biztonságpolitika megsértését jelentené, továbbá ellentétes lenne az EUSZ 40. cikkével, amely bevezette a „kölcsönös meg nem sértés” elvét az Unió KKBP-hez kacspolódó és attól független külső tevékenységei között(31). Hasonlóképpen, a harmadik országok haderejének elsősorban védelmi célú támogatására irányuló intézkedéseknek a KKBP alá kell tartozniuk, és azokat nem lehet nem a KKBP-be tartozó jogalappal ötvözni. Ezt megerősítette a C-263/14. számú Parlament kontra Tanács eset,

„A KKBP-re vonatkozó rendelkezés alapján elfogadott jogi aktusokat illetően a Bíróság feladata többek között az EUMSZ 275. cikk második bekezdésének első tagmondata, valamint az EUSZ 40. cikk alapján arról gondoskodni, hogy e politika végrehajtása ne sértse az EUM-Szerződés alapján az uniós hatáskörök gyakorlására vonatkozóan a Szerződésekben az intézmények részére előírt eljárások alkalmazását és az intézmények erre vonatkozó hatásköreinek terjedelmét. A valamely uniós jogi aktus megfelelő jogalapjának megválasztása alkotmányos jelentőségű, mivel a hibás jogalap alapulvétele érvényteleníthet egy ilyen aktust többek között akkor, amikor a megfelelő jogalap a ténylegesen követettől eltérő elfogadási eljárást ír elő. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében valamely uniós jogi aktus jogalapja megválasztását […] olyan objektív elemekre kell alapozni, amelyek bírósági felülvizsgálat tárgyát képezhetik, mint amilyen többek között ezen aktus célja és tartalma.”(32)

Ennek megfelelően a javasolt rendelet katonai elemére a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló rendelet célkitűzéseinek és tartalmának tágabb kontextusában kell tekinteni. E célból figyelembe kell venni a javasolt reform „végső esetben alkalmazandó” jellegét és azt, hogy szigorúan meghatározásra került az, hogy a katonai támogatásra mely esetekben lehet úgy tekinteni, mint a békés és inkluzív társadalmak megvalósítását elősegítő egyetlen hatékony megoldásra. A javaslat továbbá kizárja olyan katonai képzések uniós támogatását, amelyek kizárólagos célja a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás, csakúgy, mint a rendszeres katonai kiadások és a fegyverek vagy lőszerek beszerzésének finanszírozását, amiből arra következtethetünk, hogy a javaslat célja a polgári lakosság biztonságához és védelméhez való hozzájárulás.(33) A katonai támogatás lehetőségét tovább korlátozza az, hogy a Bizottság köteles gondoskodni az intézkedésekre vonatkozó megfelelő kockázatelemzési, ellenőrzési és értékelési eljárásokról (ugyanezen rendelkezés (6) bekezdése). Az ellenőrzés és az értékelés módozatairól a 236/2014/EU rendelet 12. és 13. cikke is rendelkezik, amely valamennyi uniós külső finanszírozási eszközre vonatkozik, beleértve a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközt.

A fentiek fényében ki lehet jelenteni, hogy a javasolt rendelet célja a fenntartható fejlődéshez és a stabil, békés és inkluzív társadalmak megvalósításához való hozzájárulás a közigazgatáson belüli jó kormányzás révén, ideértve a védelmi minisztériumokat és a haderőket – amelyek a kormányzat végrehajtó ágának szerves részét képezik –, jóllehet polgári felügyelet mellett és rendkívüli körülmények fennállása esetén, amikor a fenntartható fejlődés nem valósulhat meg kizárólag nem katonai szereplők bevonásával.

VII – Következtetés és ajánlás

A fentiek fényében, bár a Bizottság javaslata bevezet a jogállamiság és a jó kormányzás fejlesztésére és megerősítésére irányuló kötelezettségeket a hadsereg feletti megerősített polgári ellenőrzés és felügyelet révén a harmadik országokban, és így kapcsolódik a KKBP-hez és a KBVP-hez, elsődlegesen és mindenekelőtt a fejlesztési, gazdasági, pénzügyi és műszaki együttműködési politikákat célozza, előtérbe helyezve a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen, békés és inkluzív társadalmak létrejöttének elősegítését. Mivel ezek az elsődleges célkitűzések elválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz, anélkül, hogy az egyik a másikhoz képest másodlagos vagy közvetett lenne,(34) az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdése az EUMSZ 208. cikkének (2) bekezdésével együtt értelmezve a javaslat érvényes és megfelelő jogalapját képezi.

Ennek megfelelően a Jogi Bizottság a 2017. július 13-i ülésén 10 támogató szavazattal, 7 ellenszavazattal és 6 tartózkodással(35) annak ajánlása mellett határozott, hogy a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat megfelelő jogalapja az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdése és az EUMSZ 212. cikkének (2) bekezdése.

Tisztelettel:

Pavel Svoboda úr

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 230/2014/EU rendelete a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról, HL L 77., 2014.3.15., 1-10. o.

(2)

[2006] HL L 327/1.

(3)

1. cikk (1) bekezdés

(4)

COM(2004)630, „Javaslat – Tanácsi rendelet a Stabilitási Eszköz létrehozásáról” Brüsszel, 2004. szeptember 29., 15. cikk

(5)

Az EUMSZ 209. cikkének (1) bekezdése.

(6)

Az EUMSZ 24. cikkének (1) bekezdése. Az EUSZ 24. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és az EUMSZ 275. cikke.

(7)

2/00 sz. vélemény, EBHT 2001., I-9713. o., 5. pont.

(8)

Bizottság kontra Tanács (Általános preferenciális vámkedvezmények), C-45/86, EBHT 1987., 1439. o., 5. pont; Bizottság kontra Parlament és Tanács, C-411/06, EBHT 2009., I-7585. o.

(9)

Bizottság kontra Tanács, C-269/97, EBHT 2000., I-2257. o., 44. pont.

(10)

Bizottság kontra Tanács, C-137/12, EU:C:2013:675, 53. pont; Parlament kontra Tanács, C-490/10, EU:C:2012:525, 45. pont; Parlament kontra Tanács, C-155/07, EBHT 2008, I-08103. o., 34. pont.

(11)

Bizottság kontra Tanács, C-211/01, EBHT 2003., I-08913. o., 40. pont; Bizottság kontra Európai Parlament és Tanács, C-178/03, EBHT 2006., I-107. o., 43–56. pont.

(12)

Bizottság kontra Tanács (titán-dioxid), C-300/89, EBHT 1991., I-2867. o., 17–25. pont; Portugália kontra Tanács, C-268/94, EBHT 1996 p. I-6177. o.

(13)

COM(2016) 447, 2. cikk.

(14)

SWD(2016) 222, 16. cikk

(15)

Egyesült Nemzetek, A/RES/70/1. sz. határozat: a Közgyűlés által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat.

(16)

JOIN(2015) 17, 2015. április 28.

(17)

Lásd: Bizottság kontra Tanács (ECOWAS), C-91/05, EBHT 2008., I-3651. o.) 73. pont. Lásd továbbá: Bizottság kontra Tanács, C-377/12, ECLI:EU:C:2014:1903, 37. pont. P. Koutrakos, Az uniós közös biztonság- és védelempolitika(2013 OUP), 211-212. pont.

(18)

Portugál Köztársaság kontra az Európai Unió Tanácsa, C-268/94, EBHT 1996., I-6177, 39. pont.

(19)

Portugália kontra Bizottság, C-403/05, EBHT 2007., I-9045. o., 56. pont.

(20)

SJ-0746/04., 7. pont.

(21)

Lásd: Portugália kontra Tanács, C-268/94, EBHT 1996., I-6177, 37. pont.

(22)

SJ-0729/16, 10. o.

(23)

Sj.i(2017)303958, 2. o.

(24)

Lásd JOIN(2015)17.

(25)

Lásd „Biztonságos Európa egy jobb világban – Európai biztonsági stratégia” (Brüsszel, 2003. december 12.), 11–13. pont.

(26)

HL 2006 C 46/1, 5., 7. és 42. pont. Lásd továbbá: Mengozzi főtanácsnok véleménye, C-377/12, 2014., 40. pont.

(27)

HL 2006 C 46/1, 8. pont.

(28)

Lásd a 2016. február 17-i beszámolási iránymutatást és a 2016. április 8-i OECD-dokumentumot (DCD/DAC(2016)3/FINAL, 96–98. pont).

(29)

Lásd: Sj.i(2017)303958, 3. o.

(30)

SJ-0729/16, 7–8. o.

(31)

Lásd:Van Elsuwege, P., „Az EU külső tevékenysége a pillérszerkezet összeomlását követően: a körülhatárolás és a következetesség közötti új egyensúly nyomában”, Common Market Law Review, 47. szám, 2010., 1002. pont.

(32)

2016. június 14-i ítélet, Parlament kontra Tanács, C-263/14, ECLI:EU:C:2016:435, 42–43. pont.

(33)

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszközről szóló rendeletet megelőző Stabilitási Eszköz tekintetében a Parlament Jogi Szolgálata hasonló érvelést követett: SJ-0746/04., 7. pont.

(34)

Lásd: Bizottság kontra Parlament és Tanács, C-411/06, EBHT 2009., I-7585. o.

(35)

A zárószavazáson az alábbi személyek voltak jelen: Pavel Svoboda (elnök), Jean-Marie Cavada (alelnök, előadó), Mady Delvaux (alelnök), Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (alelnök), Axel Voss (alelnök), Isabella Adinolfi, Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Lynn Boylan, Daniel Buda, Angel Dzhambazki, Kostas Chrysogonos, Rosa Estaràs Ferragut, Heidi Hautala, Mary Honeyball, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Angelika Niebler, Evelyn Regner, Tiemo Wölken, Tadeusz Zwiefka.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (5.7.2017)

a Külügyi Bizottság részére

a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0447 – C8-0264/2016 – 2016/0207(COD))

A vélemény előadója: Linda McAvan

RÖVID INDOKOLÁS

E jogalkotási javaslat a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 230/2014/EU rendelet módosítása irányul, új cikk beillesztése révén, amely lehetővé teszi az Unió számára, hogy rendkívüli körülmények esetén kiterjessze támogatását a partnerországok katonai szereplőinek kapacitásépítésére, különös tekintettel a fenntartható fejlődés, valamint a békés és inkluzív társadalmak megvalósításának fő céljaira.

Az előadó támogatja a Bizottság javaslatának általános irányvonalát, ám kéri az új eszközből finanszírozott tevékenységek szoros felügyeletét, és hangsúlyozza a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési tevékenység teljes, átlátható és több tudományágat átfogó értékelésének szükségességét.

Az előadó emlékeztet, hogy az Unió fejlesztési együttműködési politikájának elsődleges célja a szegénység mérséklése és hosszú távon történő felszámolása (az EUMSZ 208. cikkének (1) bekezdése), ezért a Fejlesztési Együttműködési Eszközből és az Európai Fejlesztési Alapból származó finanszírozás nem fordítható a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési tevékenységre.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Külügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 24. cikkére, 40. cikkére és 41. cikke (2) bekezdésére,

Indokolás

A módosítás célja, a Szerződésben található, közös kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos vonatkozó cikkekre való hivatkozás.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2005-ös európai konszenzus a fejlesztési politikáról16 elismerte a biztonság és a fejlődés közötti kapcsolatot.

(1)  A 2005-ös európai konszenzus a fejlesztési politikáról elismerte a biztonság és a fejlődés közötti kapcsolatot16, kiemelve kiegészítő jellegüket, a 2011. évi változtatási program16 a pedig hangsúlyozta a fejlesztés és a biztonság közötti összefüggést.

__________________

__________________

16A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat az Európai Unió fejlesztési politikájáról: „Az európai konszenzus” ( HL C 46., 2006.2.24.).

16A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői, az Európai Parlament és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozat az Európai Unió fejlesztési politikájáról: „Az európai konszenzus” ( HL C 46., 2006.2.24.).

 

16 a „Változtatási program: az EU fejlesztéspolitikájának hathatósabbá tétele” című 2011. október 13-i bizottsági közlemény (COM(2011)637).

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  az Európai Unió fejlesztési politikájának elsődleges célként a szegénység mérséklését, hosszú távon pedig felszámolását kell kitűznie és a fejlesztéshatékonysági alapelveken kell alapulnia, ahogy az az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 208. cikkének (1) bekezdése egyértelműen kijelenti, és a fejlesztéshatékonysági alapelvekre kell épülnie; a biztonságot és a fejlesztést támogató e rendelet által megállapított jelenlegi kapacitásépítési tevékenység finanszírozásának ezért a Fejlesztési Együttműködési Eszköztől és az Európai Fejlesztési Alaptól eltérő eszközökből kell származnia, mivel e forrásokat elsősorban a szegénység mérséklésére és felszámolására kell fordítani;

Indokolás

A biztonsági eszközöket biztonsági célokra előirányzott költségvetési sorokból kell finanszírozni. A Fejlesztési Együttműködési Eszköznek és az Európai Fejlesztési Alapnak teljesítenie kell a Szerződésből fakadó kötelezettség vállalását, amely a szegénység felszámolására irányul.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

1 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Az EUMSZ 208. cikke értelmében az Unió azon politikáinak végrehajtásakor, amelyek hatással lehetnek a fejlődő országokra, figyelembe veszi a fejlesztési együttműködés célkitűzéseit; következésképp – feltételezve, hogy a fejlesztési támogatás és együttműködés biztonságnak és védelemnek való alárendelését minden körülmények között elkerülik – a külső pénzügyi eszközöket, többek között a biztonság és a béke elősegítését szolgáló eszközt is, ennek szellemében kell végrehajtani.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az ENSZ 2015. szeptemberben elfogadott, 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlesztési menetrendje kiemeli a békés és inkluzív társadalmak előmozdításának fontosságát, mind a 16. fenntartható fejlődési célként, mind más fejlesztéspolitikai eredmény elérése érdekében. A 16. fenntartható fejlesztési cél kifejezetten kéri „az érintett nemzeti intézmények megerősítését, beleértve a minden szinten történő kapacitásépítésre vonatkozó nemzetközi együttműködés révén, különösen a fejlődő országokban többek között az erőszak megakadályozása és a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem érdekében”17.

(2)  Az ENSZ 2015. szeptemberben elfogadott, 2030-ig tartó időszakra szóló fenntartható fejlesztési menetrendje fenntartható fejlesztési célokat vázol fel, amelyek közül az első a szegénység felszámolása (1. fenntartható fejlesztési cél). A 16. fenntartható fejlesztési cél kiemeli a békés és inkluzív társadalmak előmozdításának fontosságát. A 16. fenntartható fejlesztési cél kifejezetten kéri „az érintett nemzeti intézmények megerősítését, beleértve a minden szinten történő kapacitásépítésre vonatkozó nemzetközi együttműködés révén, különösen a fejlődő országokban többek között az erőszak megakadályozása és a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelem érdekében”17.

__________________

__________________

17Egyesült Nemzetek, A/RES/70/1. sz. határozat: a Közgyűlés által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat

17Egyesült Nemzetek, A/RES/70/1. sz. határozat: a Közgyűlés által 2015. szeptember 25-én elfogadott határozat

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A szegénység felszámolása és a fejlesztés megfelelő feltételeinek biztosítása érdekében a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció összefüggésében fontos a harmadik országokban a biztonsági szereplők támogatása, beleértve rendkívüli körülmények között a katonai szereplőket is. Különösen szükség van ezekre az intézkedésekre a civil lakosság védelmének biztosítása érdekében a törékeny, konfliktus és válságok sújtotta területeken. A jó kormányzás, a biztonsági rendszer – ezen belül a katonai erők – tényleges demokratikus ellenőrzése és polgári felügyelete, valamint az emberi jogok és jogállamiság elveinek betartása bármely összefüggésben a jól működő állam elengedhetetlen jellemzői, és ezeket elő kell mozdítani a harmadik országok biztonsági ágazatának szélesebb körű reformjához nyújtott támogatás révén.

(3)  A megfelelő feltételek – többek között a szegénység felszámolását fő célként kitűző fejlesztési együttműködés eredményes hasznosítására irányuló jó kormányzás – biztosítása érdekében a konfliktusmegelőzés, a válságkezelés vagy a stabilizáció összefüggésében fontos a harmadik országokban a biztonsági ágazat reformja, beleértve rendkívüli körülmények között a katonai szereplők támogatását is. Különösen szükség van ezekre az intézkedésekre a civil lakosság védelmének biztosítása érdekében a törékeny, konfliktus és válságok sújtotta területeken. A jó kormányzás, a biztonsági rendszer – ezen belül a katonai erők – tényleges demokratikus ellenőrzése és polgári felügyelete, valamint az emberi jogok és jogállamiság elveinek betartása bármely összefüggésben a jól működő állam elengedhetetlen jellemzői. Ezen eszköz alkalmazását szoros felügyelet alá kell vonni, és az Európai Parlamentet rendszeresen tájékoztatni kell a rendelkezései értelmében finanszírozott tevékenységekről. Megjegyzendő, hogy az eszköz időtartamának szigorú korlátot szab a jelenlegi többéves pénzügyi keret vége, amely után a Bizottságnak el kell végeznie a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési tevékenységre vonatkozó, az e rendeletben megállapított rendelkezések, illetve a tagállamok által a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési tevékenység finanszírozására használt releváns eszközök teljes körű, interdiszciplináris értékelését. Az értékelés magában foglalja az Unió és a tagállamai által finanszírozott, a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítési tevékenység koherenciáját az Unió globális stratégiájával és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival. A biztonság és a fejlesztés összekapcsolására vonatkozó bármely jövőbeni eszköz létrehozásának a fenti értékelés eredményein kell alapulnia, amelyet az érintettek széles körével folytatott átfogó, nyilvános konzultációnak kell megelőznie, és elő kell segítenie a civil együttműködést az Unió, a helyi és regionális állami vagy kormányközi struktúrák, iletve a civil szervezetek között a harmadik országok részére való segítségnyújtás érdekében.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 2015. május 18-i európai tanácsi következtetések arra szólítottak fel, hogy fel kell tárni a lehetőségeket az Unió biztonsági és fejlesztési fellépései közötti koherencia és koordináció fokozására, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés megvalósításának javítására, nevezetesen a pénzügyi eszközök szempontjából19. Arra is felkérést adtak, hogy ki kell dolgozni a biztonsági ágazat reformját célzó uniós szintű stratégiai keretet, amely egyesíti a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) és a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) összes egyéb releváns eszközét, a fejlesztési együttműködés területén alkalmazott eszközöket, valamint a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés területén tevékenykedő szereplőket.

(6)  A közös biztonság- és védelempolitikáról szóló, 2015. május 18-i európai tanácsi következtetések arra szólítottak fel, hogy fel kell tárni a lehetőségeket az Unió biztonsági és fejlesztési fellépései közötti koherencia és koordináció fokozására, valamint a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés megvalósításának javítására, nevezetesen a pénzügyi eszközök szempontjából19. Arra is felkérést adtak, hogy ki kell dolgozni a biztonsági ágazat reformját célzó uniós szintű stratégiai keretet, amely egyesíti a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) és a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) összes egyéb releváns eszközét, valamint a szabadság, a biztonság és a jogérvényesítés területén tevékenykedő szereplőket.

__________________

__________________

19A Külügyek Tanácsa védelmi miniszteri formációjának KBVP-ről szóló, 2015. május 18-i következtetései (8971/15 sz. dokumentum)

19A Külügyek Tanácsa védelmi miniszteri formációjának KBVP-ről szóló, 2015. május 18-i következtetései (8971/15 sz. dokumentum)

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A 2013. február 7–8-i Európai Tanács következtetései rámutattak, hogy az Unió összes külső segítségnyújtásának legalább 90%-át az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottságának meghatározása szerint hivatalos fejlesztési támogatásnak kellene tekinteni. Ezért alapvető fontosságú, hogy a felülvizsgált 230/2014/EU rendelet keretében odaítélt támogatások elosztása lehetőség szerint tükrözze ezt az arányt.

Indokolás

Jelenleg a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében megvalósuló kiadás közel 90%-a felel meg a Fejlesztési Támogatási Bizottság által meghatározott követelményeknek.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  A hivatalos fejlesztési támogatásnak nem elsődleges célja a biztonsággal kapcsolatos eszközök finanszírozása.

Indokolás

A biztonsági eszközöket biztonsági célokra előirányzott költségvetési sorokból kell finanszírozni. A Fejlesztési Együttműködési Eszköznek és az Európai Fejlesztési Alapnak teljesítenie kell a Szerződésből fakadó kötelezettség vállalását, amely a szegénység felszámolására irányul.

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6c)  Az emberi jogokra és demokráciára vonatkozó, a 2015–2019 közötti időszakra szóló cselekvési tervről szóló, 2015. július 20-i tanácsi következtetések1a és különösen azoknak „Az EU emberi jogokra és demokráciára vonatkozó cselekvési terve” című melléklete 21. pontjának c) alpontja felszólítja a Bizottságot, az EKSZ-t és a Tanácsot, hogy 2017-ig dolgozzanak ki és hajtsanak végre gondossági politikát annak biztosítására, hogy az EU által a biztonsági erőknek nyújtott támogatás megfeleljen az EU emberi jogi politikájának és hozzájáruljon annak végrehajtásához, továbbá összhangban álljon az adott esetben alkalmazandó nemzetközi emberi jogi normák és nemzetközi humanitárius jog előmozdításával, védelmével és érvényesítésével.

 

__________________

 

1a http://data.consilium.europa.eu/doc/document/ST-10897-2015-INIT/hu/pdf

Indokolás

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozásáról szóló módosított rendelet hatálybalépését megelőzően alapvető fontosságú, hogy gondossági politikát valósítsanak meg annak biztosítása érdekében, hogy az új, 3a. cikk értelmében a biztonsági erőknek nyújtott uniós támogatások összhangban álljanak az EU emberi jogi politikájával.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

6 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6d)  A közös kül- és biztonságpolitikán (KKBP) belüli lehetőségek tekintetében az európai védelmi unióról szóló, 2016. november 22-i európai parlamenti állásfoglalás 47. bekezdésében rámutat az Athéné mechanizmus lehetséges reformjára, amelynek célja a mechanizmus költségmegosztási és közös finanszírozási potenciáljának bővítése, különösen a partnerországok katonai szereplőinek kapacitásépítése tekintetében (képzés, mentorálás, tanácsadás, felszerelések rendelkezésre bocsátása, az infrastruktúra fejlesztése és egyéb szolgáltatások). Hasonló mechanizmus jött létre az uniós költségvetésen kívül az Afrikai Békekeret révén.

Indokolás

Fontos kiemelni, hogy a KKBP-n belül állnak rendelkezésre opciók a harmadik országok katonai kapacitásépítésére vonatkozó programok végrehajtására. Ezen opciók egyike lehet az ATHENA mechanizmus reformja, amelyet egy nemrégiben elfogadott európai parlamenti állásfoglalás is ösztönöz és támogat.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

230/2014/EU rendelet

1 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben az uniós támogatást a biztonsági ágazat szereplőinek nyújtják, rendkívüli körülmények esetén ez magában foglalhatja a katonai szereplőket is a 3a. cikkben foglaltak értelmében, különösen a biztonsági ágazat szélesebb körű reformfolyamatával és/vagy a harmadik országokban a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel összefüggésben, a fenntartható fejlődés megvalósításának átfogó célkitűzésével összhangban.

Amennyiben az uniós támogatást a biztonsági ágazat szereplőinek nyújtják, rendkívüli körülmények esetén ez magában foglalhatja a katonai szereplőket is a 3a. cikkben foglaltak értelmében, különösen a biztonsági ágazat szélesebb körű reformfolyamatával és/vagy a harmadik országokban a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítéssel összefüggésben, a fenntartható fejlődés célkitűzéseivel, a támogatáshatékonyság és a politikai koherencia alapelvével összhangban.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

230/2014/EU rendelet

3 a cikk – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés

A biztonsági ágazat reformjával összefüggésben megvalósuló kapacitásépítés

Indokolás

Az új, 3a. cikk összefüggésében hozott bármilyen intézkedésnek a biztonsági ágazati reformra irányuló szélesebb körű kezdeményezés részét kell képeznie, amely összhangban áll a biztonsági ágazat reformjára vonatkozó új uniós elképzeléssel és a fejlesztési együttműködési eszközök keretében hozott vonatkozó intézkedésekkel. Az ilyen intézkedéseknek a vonatkozó kormányzati struktúrák olyan reformjára kell összpontosítaniuk, amelyek erősítik a parlamenti felügyeletet, a polgári ellenőrzést, az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és a hatékonyságot. A 3a. cikk szerinti intézkedések nem válságkezelési lépéseknek, hanem egy közép- és hosszú távú strukturálisreform-politika alkotóelemeinek tekintendők.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

230/2014/EU rendelet

3a cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A támogatás kiterjedhet különösen a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, mentorálást és tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és egyéb szolgáltatások nyújtását.

(2)  A támogatás nyújtható a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési programokra, beleértve a képzést, mentorálást és tanácsadást, valamint felszerelések biztosítását, infrastrukturális fejlesztéseket és egyéb szolgáltatások nyújtását.

 

Az e cikk hatálya alá tartozó segítségnyújtás finanszírozása az Unió 2014–2020. évre szóló általános költségvetésének IV. fejezetén belüli források átcsoportosításával történik, többletforrások mozgósítása nélkül. Az átcsoportosítás során kizárt a 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet1a értelmében hozott inrézkedésekre elkülönített források használata.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2014. március 11-i 233/2014/EU rendelete a 2014–2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz létrehozásáról.

Indokolás

A Parlament kéri olyan zárt pozitív lista összeállítását, amely tartalmazza a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz keretében nyújtott támogatásra jogosult tevékenységeket, és emlékeztet arra, hogy a fejlesztési együttműködési eszköz forrásai nem használhatók fel a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítési tevékenység finanszírozására.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

230/2014/EU rendelet

3a cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az e cikk szerint támogatás csak akkor nyújtható:

(3)  Az e cikk szerint támogatás továbbra is kivételes jellegű marad, és a következő két feltétel teljesülése mellett nyújtható:

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

230/2014/EU rendelet

3 a cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  amennyiben konszenzus áll fenn az az érintett ország és a nemzetközi közösség és/vagy az Európai Unió között arról, hogy a biztonsági ágazat – és különösen a katonai ágazat, kulcsfontosságú a stabilitás, béke és fejlesztés szempontjából, különösen a válságok esetén és instabil helyzetekben.

b)  amennyiben konszenzus áll fenn az érintett ország és az Európai Unió között arról, hogy a biztonsági ágazat – ideértve az ország fegyveres erőit – kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés szempontjából elengedhetetlen feltételek megőrzésében, megteremtésében vagy helyreállításában.

Indokolás

Az elsődleges célkitűzés nem mozdulhat el a stabilitás, béke és válságkezelés irányába anélkül, hogy a politikai hangsúly ne változna.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

230/2014/EU rendelet

3 a cikk – 4 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  fegyverek vagy lőszerek beszerzése;

b)  fegyverek, alkatrészek és lőszerek vagy bármely egyéb, halálos erő kifejtésére tervezett eszköz beszerzése;

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

230/2014/EU rendelet

3 a cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottság előmozdítja a partnerország felelősségvállalását. Kialakítja a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükséges elemeket és bevált gyakorlatokat is, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi elveket.

(5)  Az e cikk szerinti intézkedések megtervezése és végrehajtása során a Bizottság és az EKSZ biztosítja a teljes komplementaritást más uniós külső támogatási eszközökkel és a konzisztenciát a külső fellépés egészével – ideértve az KKBP-t – , valamint előmozdítja a partnerország felelősségvállalását. Kialakítja a közép- és hosszú távú fenntarthatóság biztosításához szükséges elemeket és bevált gyakorlatokat is, valamint előmozdítja a jogállamiságot és az elfogadott nemzetközi jogi elveket.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

230/2014/EU rendelet

3 a cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A Bizottság megfelelő kockázatértékelési, nyomon követési és értékelési eljárásokat határoz meg az e cikk szerinti intézkedések tekintetében.

(6)  A Bizottság megfelelő kockázatértékelési, nyomon követési és értékelési eljárásokat határoz meg az e cikk szerinti intézkedések tekintetében, és ezeket az információkat haladéktalanul nyilvánosan elérhetővé teszi. Az Európai Parlamentet minden esetben közvetlenül tájékoztatni kell.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

230/2014/EU rendelet

7 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  A 7. cikk (1) bekezdésének helyébe az alábbi szöveg lép:

törölve

„(1)  A 3. cikk és a 3a. cikk szerinti uniós támogatást adott esetben rendkívüli támogatási intézkedések és átmeneti intézkedési programok révén nyújtják.”

 

Indokolás

Nem helyénvaló, hogy a katonai kapacitásépítésről szóló új, 3a. cikkel kapcsolatos döntések az ezen rendelet 3. cikkében előírt eljárások használatával szülessenek, amelyeket sürgős kivételes támogatási intézkedésekre irányuló gyorsított eljárásokhoz dolgoztak ki. A 3. cikkben foglalt eljárás nem foglalja magában az Európai Parlamentet, míg a 4. és 5. cikkben foglalt eljárások igen.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

230/2014/EU rendelet

8 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 4. és 5. cikk és adott esetben a 3a. cikk szerinti támogatás végrehajtásának általános alapjául a tematikus stratégiai dokumentumoknak kell szolgálniuk. A tematikus stratégiai dokumentumoknak keretet kell nyújtaniuk az Unió és az érintett partnerországok vagy -régiók közötti együttműködéshez.

(1)  A 4. és 5. cikk és a 3a. cikk szerinti támogatás végrehajtásának általános alapjául a tematikus stratégiai dokumentumoknak kell szolgálniuk. A tematikus stratégiai dokumentumoknak keretet kell nyújtaniuk az Unió és az érintett partnerországok vagy -régiók közötti együttműködéshez.

Indokolás

Az ezen rendelet 4. és 5. cikkében meghatározott eljárás az új, 3a. cikk esetében is helyénvaló. Ez az eljárás garantálja, hogy a Parlamentet bevonják a folyamatba, és a katonai kapacitásépítési intézkedéseket az úgynevezett hosszú távú intézkedések mintájára alakítják ki, amelyek strukturális problémákat kezelnek a biztonsági ágazat szélesebb körű reformjára irányuló erőfeszítések összefüggésében.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont

230/2014/EU rendelet

10 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)   A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e rendelet szerint elfogadott, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések, valamint a 3a. cikk hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtása összhangban legyen a nemzetközi joggal, és azon belül a nemzetközi humanitárius joggal.

(1)  A Bizottság gondoskodik arról, hogy az e rendelet szerint elfogadott, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel kapcsolatos intézkedések, valamint a 3a. cikk hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtása összhangban legyen a „ne okozz kárt” elvvel, a nemzetközi joggal, és azon belül a nemzetközi humanitárius joggal, illetve az Unió gondossági politikájával, amely annak biztosítására irányul, hogy az EU által a biztonsági erőknek nyújtott támogatás megfeleljen az EU emberi jogi politikájának és hozzájáruljon annak végrehajtásához, továbbá összhangban álljon az alkalmazandó nemzetközi emberi jogi normák és nemzetközi humanitárius jog előmozdításával, védelmével és érvényesítésével. A Bizottság erre vonatkozó értékelését haladéktalanul nyilvánosan elérhetővé teszi.

Indokolás

Külön meg kell említeni a „ne okozz kárt” elvet és az emberi jogokra vonatkozó jogszabályokat.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

230/2014/EU rendelet

13 cikk – 3 bekezés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A 13. cikk (3) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

 

„ba)   a pénzügyi keretösszeg 21 százalékpontját pedig az 5. cikkben szereplő intézkedésekre kell fordítani;

Indokolás

Ezen rendelet 13. cikke kimondja, hogy a 3. cikk szerinti intézkedések a pénzügyi keretösszeg 70%-át, míg a 4. cikk szerinti intézkedések a keretösszeg 9%-át használhatják fel. Annak biztosítása érdekében, hogy az 5. cikk szerinti intézkedések továbbra is részesüljenek a keretösszeg legalább 21%-ból, lényeges ezen szövegrész beillesztése. Ellenkező esetben fennáll a kockázata, hogy az új, 3a. cikk nem csak 100 millió eurót használ fel, hanem az 5. cikk szerinti intézkedésekre tervezett, de nem megfelelően elkülönített pénzeszközöket is.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 b pont (új)

230/2014/EU rendelet

13 cikk – 3 bekezés – b b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  A 13. cikk (3) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

 

„bb)   bb) a 3a. cikkben szereplő támogatás legfeljebb 100 000 000 EUR lehet.

Indokolás

Fontos annak biztosítása, hogy a katonai kapacitásépítésről szóló új, 3a. cikk bevezetésével ne csökkenjenek a már meglévő 3., 4. és 5. cikk tekintetében rendelkezésre álló források.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozása

Hivatkozások

COM(2016)0447 – C8-0264/2016 – 2016/0207(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

12.9.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Linda McAvan

10.2.2017

A vélemény korábbi előadója

Paavo Väyrynen

Vizsgálat a bizottságban

25.4.2017

29.5.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

3.7.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

8

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Linda McAvan, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Lola Sánchez Caldentey, Elly Schlein, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Joachim Zeller, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Frank Engel, Ádám Kósa, Judith Sargentini

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Stuart Agnew, Jean-Paul Denanot, Estefanía Torres Martínez

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

13

+

PPE

Frank Engel, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Ádám Kósa, Maurice Ponga, Cristian Dan Preda, Bogdan Brunon Wenta, Željana Zovko

S&D

Jean-Paul Denanot, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Arne Lietz, Linda McAvan, Elly Schlein

8

-

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Paavo Väyrynen

EFDD

John Stuart Agnew, Ignazio Corrao

GUE/NGL

Lola Sánchez Caldentey, Estefanía Torres Martínez

Verts/ALE

Heidi Hautala, Judith Sargentini

1

0

PPE

Joachim Zeller

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz létrehozása

Hivatkozások

COM(2016)0447 – C8-0264/2016 – 2016/0207(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

5.7.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AFET

12.9.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

12.9.2016

INTA

12.9.2016

BUDG

12.9.2016

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

INTA

31.8.2016

BUDG

31.8.2016

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Arnaud Danjean

13.12.2016

 

 

 

A jogalap vizsgálata

       A JURI véleményének dátuma

JURI

13.7.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

11.7.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

48

14

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Francisco Assis, Petras Auštrevičius, Bas Belder, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Elmar Brok, Klaus Buchner, James Carver, Fabio Massimo Castaldo, Lorenzo Cesa, Aymeric Chauprade, Javier Couso Permuy, Andi Cristea, Arnaud Danjean, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Iveta Grigule, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ryszard Antoni Legutko, Arne Lietz, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, David McAllister, Tamás Meszerics, Francisco José Millán Mon, Javier Nart, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Alojz Peterle, Tonino Picula, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, Jozo Radoš, Sofia Sakorafa, Jordi Solé, Jaromír Štětina, Charles Tannock, László Tőkés, Miguel Urbán Crespo, Ivo Vajgl, Elena Valenciano, Geoffrey Van Orden, Hilde Vautmans, Anders Primdahl Vistisen, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brando Benifei, Luis de Grandes Pascual, András Gyürk, Javi López, Marietje Schaake, Eleni Theocharous, Ernest Urtasun, Bodil Valero, Paavo Väyrynen, Marie-Christine Vergiat

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Inés Ayala Sender, Ádám Kósa

Benyújtás dátuma

17.7.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

48

+

ALDE

 

Petras Auštrevičius, Javier Nart, Jozo Radoš, Marietje Schaake, Ivo Vajgl, Hilde Vautmans

ECR

Bas Belder, Ryszard Antoni Legutko, Charles Tannock, Eleni Theocharous, Geoffrey Van Orden, Anders Primdahl Vistisen

NI

Aymeric Chauprade

PPE

Lars Adaktusson, Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Lorenzo Cesa, Arnaud Danjean, Michael Gahler, András Gyürk, Sandra Kalniete, Tunne Kelam, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Ádám Kósa, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Alojz Peterle, Julia Pitera, Cristian Dan Preda, László Tőkés, Luis de Grandes Pascual, Jaromír Štětina

S&D

Francisco Assis, Inés Ayala Sender, Brando Benifei, Victor Boştinaru, Andi Cristea, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Javi López, Andrejs Mamikins, Alex Mayer, Demetris Papadakis, Ioan Mircea Paşcu, Tonino Picula, Elena Valenciano, Boris Zala

14

-

EFDD

James Carver, Fabio Massimo Castaldo

GUE/NGL

Javier Couso Permuy, Sabine Lösing, Sofia Sakorafa, Miguel Urbán Crespo, Marie-Christine Vergiat

NI

Janusz Korwin-Mikke

Verts/ALE

Klaus Buchner, Barbara Lochbihler, Tamás Meszerics, Jordi Solé, Ernest Urtasun, Bodil Valero

4

0

ALDE

Iveta Grigule, Paavo Väyrynen

ENF

Mario Borghezio

S&D

Arne Lietz

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat