Eljárás : 2016/0230(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0262/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0262/2017

Viták :

PV 11/09/2017 - 21
CRE 11/09/2017 - 21
PV 16/04/2018 - 20
CRE 16/04/2018 - 20

Szavazatok :

PV 13/09/2017 - 9.8
CRE 13/09/2017 - 9.8
A szavazatok indokolása
PV 17/04/2018 - 6.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0339
P8_TA(2018)0096

JELENTÉS     ***I
PDF 1358kWORD 171k
17.7.2017
PE 599.777v02-00 A8-0262/2017

a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD))

Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

Előadó: Norbert Lins

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0479),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 192. cikkének (1) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0330/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. március 22-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság jelentésére és a Fejlesztési Bizottság, az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére (A8-0262/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja, vagy helyébe másik szöveget kíván léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás     1

Rendeletre irányuló javaslat

-1 preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)   Figyelembe kell venni az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvét.

Módosítás     2

Rendeletre irányuló javaslat

-1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1a)   Figyelembe kell venni az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvét.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja.10

(3)  A Tanács az Unió nevében 2016. október 5-én erősítette meg a Párizsi Megállapodást, miután 2016. október 4-én az Európai Parlament ehhez megadta egyetértését. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba. E tekintetben a rendelet az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban meghatározott, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítésének részét képezi.10Az Uniónak továbbra is jó példával kell elöl járnia, és a Párizsi Megállapodás célkitűzése szerinti szintekre kell növelnie éghajlattal kapcsolatos erőfeszítéseit.

__________________

__________________

10 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx

10 http://www4.unfccc.int/ndcregistry/pages/Party.aspx?party=EUU

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. E cél elérése érdekében a megállapodás részes feleinek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében.

(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon, amihez az szükséges, hogy a világ a negatív kibocsátási szintek korszakába lépjen, amelynek során az erdők, a mezőgazdasági területek és a vizes élőhelyek, többek között a tőzegláp központi szerepet fognak játszani. A Párizsi Megállapodás az éghajlatváltozás fenyegetésére adott világszintű válasz erősítésére is törekszik a fenntartható fejlődéssel és a szegénység megszüntetésére irányuló törekvésekkel összhangban, többek között az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelésével, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fejlesztésével és az üvegházhatású gázok alacsony szintű kibocsátásának támogatásával, az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül. A Párizsi Megállapodásban a részes felek felismerik az élelmezésbiztonság védelmének és az éhezés felszámolásának alapvető elsődlegességét, különösen az élelmiszer-termelő rendszerek különleges kiszolgáltatottságát az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben. A Párizsi Megállapodás céljának elérése érdekében a részes feleknek fokozniuk kell az éghajlatváltozás enyhítésére és a globális felmelegedés korlátozására irányuló közös erőfeszítéseiket. A részes feleknek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében. A Párizsi Megállapodásban a részes felek azt is elismerik, hogy az alkalmazkodási fellépésnek teljesen átlátható megközelítést kell követnie, figyelembe véve az ökoszisztémákat, és annak a legjobb tudományos ismereteken kell alapulnia.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Lényeges az erdők fenntartható kezelése a fenntartható erdőgazdálkodásnak az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia folyamatának keretében kialakított elveivel összhangban. Ez a folyamat a fenntartható erdőgazdálkodást úgy határozza meg, mint az erdők és fás területek oly módon és oly mértékben megvalósuló kezelése és hasznosítása, amely fenntartja azok biológiai sokféleségét, termelékenységét, megújulási képességét, vitalitását, valamint azon képességüket, hogy jelenleg és a jövőben fontos ökológiai, gazdasági és szociális funkciót töltsenek be helyi, nemzeti és globális szinten anélkül, hogy más ökoszisztémákat károsítanának. Ez a gazdálkodás ezzel összefüggésben szükségessé teszi az erdőtelepítés szerepének elismerését is.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  A Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez szükséges negatív kibocsátási szintek elérése érdekében a földhasználattal, a földhasználat-megváltoztatással és az erdőgazdálkodással (a továbbiakban: LULUCF) kapcsolatos számviteli rendszernek átfogónak kell lennie. Mivel a LULUCF-hoz kapcsolódó elnyelés visszafordítható, azt külön pillérként kell kezelni az uniós éghajlat-politikai keretben.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i ülése szintén elismerte egyrészt azt, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében kisebb potenciállal rendelkező mezőgazdasági és földhasználati ágazatban többféle célkitűzés is van, másrészt pedig azt, hogy az Unió élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között koherenciát kell biztosítani. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet ösztönözni az élelmiszer-termelés fenntartható növelését úgy, hogy közben az ágazat – például erdőtelepítés révén – hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok megkötéséhez is, továbbá hogy amint a technikai feltételek engedik, de 2020-ig mindenképpen dolgozzon ki stratégiát, amely a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) bevonja az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásának mérséklését célzó, 2030-ig szóló keretbe.

(5)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i ülése szintén elismerte egyrészt azt, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében kisebb potenciállal rendelkező mezőgazdasági és földhasználati ágazatban többféle célkitűzés is van, másrészt pedig azt, hogy az Unió élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között koherenciát kell biztosítani. Ezen túlmenően a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban a technológiai megoldások megvalósítása hozzájárul a termelés növeléséhez és a környezeti lábnyom csökkentéséhez. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet ösztönözni az élelmiszer-termelés fenntartható növelését úgy, hogy közben az ágazat – például erdőtelepítés révén – hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok megkötéséhez is, továbbá hogy amint a technikai feltételek engedik, de 2020-ig mindenképpen dolgozzon ki stratégiát, amely a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) bevonja az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásának mérséklését célzó, 2030-ig szóló keretbe.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége.

(6)  A LULUCF-ágazat erőteljesen ki van téve az éghajlatváltozás következményeinek, és arra nagyon érzékeny. Az ágazat ugyanakkor hatalmas potenciális lehetőségekkel rendelkezik ahhoz, hogy hosszú távon éghajlati előnyöket biztosítson, és jelentősen hozzájáruljon a hosszú távú uniós és nemzetközi éghajlat-politikai célkitűzések megvalósításához. A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárul az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén. Az ágazat biológiai anyagokat is termel, amelyek bizonyos mértékben képesek a fosszilis vagy magas szén-dioxid-kibocsátású anyagoknak az erdőkből származó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású megújuló biomasszával való helyettesítésére. Az ilyen helyettesítés során figyelembe kell venni ezen anyagok teljes életciklusát a nyersanyag előállításától kezdve a feldolgozási és gyártási szakaszokig. A biogazdaság többek között az anyagok helyettesítése – például az építőiparban – és a bioenergia révén fontos szerepet játszik a fosszilis energiahordozóktól mentes gazdaságra való átállásban. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek és összhangban legyenek a Párizsi Megállapodással, alapvető fontosságú a fenntartható erdő- és erőforrásgazdálkodás és a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége. Mivel a LULUCF-ágazatot hosszú időkeretek jellemzik, a fenntartható beruházások jövőbeli biztosítása érdekében hosszú távú stratégiákra van szükség.

Módosítás     9

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az Uniónak globális vezetővé kell válnia a földhasználati ágazat fenntartható, korszerű és innovatív gyakorlataira, technikáira és ötleteire irányuló kutatások és beruházások előmozdításában és exportjában, illetve a zöld technológiák terjesztésében, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és az élelmiszer-termelés megőrzése érdekében, így mutatva példát az Unió nemzetközi partnereinek, többek között a fejlődő országoknak. Ezzel összefüggésben erősíteni kell a magánszektorbeli szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalatokkal folytatott hatékony együttműködést.

Módosítás     10

Rendeletre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatások finanszírozásának előtérbe helyezése erősítené a LULUCF-ágazat szerepét az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és az ahhoz való alkalmazkodásban. Különösen az EU 2021–2028 közötti kutatási és innovációs programjának erősítése a LULUCF-ágazatban többek között hozzájárulna a tudományos és helyi közösségek körében az ágazat teljesítményével kapcsolatos ismeretek elmélyítéséhez és terjesztéséhez, a fenntartható innováció meggyorsításához, a digitális korszakba való átmenet támogatásához, a képzés és az oktatás modernizálásához, az ágazat ellenálló képességének erősítéséhez és a biológiai sokféleség és az emberi tevékenységek nyomon követéséhez.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6c)  Az erdőkben tárolt szén-dioxid pontosabb elszámolása és az ökoszisztéma nettó szénegyensúlyának pontosabb kiszámítása érdekében fokozni kell a száradék, különösen a gazdálkodás alatt nem álló és a gazdálkodás alatt álló erdőterületeken található, felszín feletti durva fatörmelék és az elföldelt száradék szerepével kapcsolatos kutatást. Kevés bizonyíték áll rendelkezésre, de azok arra utalnak, hogy a száradék nagy széntárolót alkothat, és a területen maradó száradék többek között jelentős szerepet játszhat a biológiai sokféleség tekintetében, és azt is el kell ismerni, hogy fontos szerepet tölthet be az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló stratégiában. Ez a tény fontos, tekintettel arra, hogy az erdőgazdálkodás előnyben részesítheti például a száradék energetikai célú felszedését, és a megfelelő mérsékléssel és alkalmazkodással kapcsolatos döntésnek információkon és tudományos bizonyítékokon kell alapulnia. A 2017‒2020-as időszakra forrásokat kell elkülöníteni az említett kutatás számára.

Módosítás     12

Rendeletre irányuló javaslat

6 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6d)  Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival kapcsolatban az Unió kötelezettségeket vállalt, amelyeket csak megfelelő erdőgazdálkodással, valamint az erdőirtás elkerülését és visszafordítását és az újraerdősítés előmozdítását célzó kötelezettségvállalással lehet teljesíteni.

Módosítás     13

Rendeletre irányuló javaslat

6 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6e)  Biztosítani kell a trópusi erdőirtás holisztikus megközelítését, figyelembe véve az erdőirtás valamennyi előidéző tényezőjét, és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményére irányuló tárgyalások során a Bizottság által tett nyilatkozatban foglalt azon célkitűzést, hogy legkésőbb 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulása, és 2020-ra a jelenlegi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenjen a bruttó trópusi erdőirtás.

Módosítás     14

Rendeletre irányuló javaslat

6 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6f)  Az erdőgazdálkodást és az erdészetet felelősséggel kell végezni, hogy az valóban hozzá tudjon járulni az országok gazdasági fejlődéséhez, életképes gazdasági lehetőségeket biztosítva a mezőgazdasági termelők számára, feltéve, hogy érzékeny ökoszisztémával rendelkező területen nem történik erdőirtás, tőzeglápokra nem telepítenek ültetvényeket, az ültetvényeket a káros környezeti és társadalmi következmények minimalizálása érdekében modern agroökológiai technikákkal művelik meg, illetve tiszteletben tartják a földdel kapcsolatos jogokat, az őslakos közösségek jogait, valamint az emberi jogokat és a munkavállalók jogait.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

6 g preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6g)  A korszerű és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok jelentősen hozzájárulhatnak az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez a LULUCF-ágazatban. Elő kell mozdítani innovatív gyakorlatok kialakulását, valamint azt, hogy a földtulajdonosok korszerű gazdálkodási gyakorlatokat alkalmazzanak, mint például a precíziós mezőgazdaságot, a precíziós erdészetet és a mezőgazdasági digitalizálást. A geoinformációk és földmegfigyelés segítségével végzett nyomon követés, valamint a bevált gyakorlatok megosztása segíthet a tagállamoknak céljaik elérésében, ezért ezeket ösztönözni kell.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

6 h preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6h)  Az agroökológia elősegíti a lineáris élelmiszerrendszerekről a körforgásos rendszerekre való átállást, amelyek hasonlítanak a természetes körforgásra és csökkenthetnék az élelmiszerek és a mezőgazdaság szén- és ökológiai lábnyomát. Fontos az agroökológia és az agrárerdészet előmozdítása, tekintettel az éghajlatváltozás mérsékléséhez való hozzájárulásukra.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat11 első lépésként meghatározta az üvegházhatású gázoknak a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó elszámolási szabályokat, és ezáltal hozzájárult a LULUCF-ágazatnak az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásba való bevonását célzó szakpolitika kidolgozásához. E rendeletnek célszerű a meglévő elszámolási szabályokon alapulnia, és azokat a 2021–2030-as időszak tekintetében naprakésszé tennie és javítania. Helyénvaló megállapítani a tagállamoknak az említett elszámolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a LULUCF-ágazat összességében ne idézzen elő nettó kibocsátást. E rendelet magánfelek számára nem írhat elő elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettségeket.

(7)  Az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat11 első lépésként meghatározta az üvegházhatású gázoknak a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó elszámolási szabályokat, és ezáltal hozzájárult a LULUCF-ágazatnak az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásba való bevonását célzó szakpolitika kidolgozásához. E rendeletnek célszerű a meglévő elszámolási szabályokon alapulnia, és azokat a 2021–2030-as időszak tekintetében naprakésszé tennie és javítania. Helyénvaló minden körülmények között megállapítani a tagállamoknak az említett elszámolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a LULUCF-ágazat összességében ne idézzen elő nettó kibocsátást. E rendelet magánfelek, többek között mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók számára nem írhat elő elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettségeket, és az ilyen kötelezettségeket a tagállamoknak is kerülniük kell e rendelet végrehajtása során.

__________________

__________________

11 A Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 529/2013/EU határozata az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80. o.).

11 A Európai Parlament és a Tanács 529/2013/EU határozata (2013. május 21.) az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80. o.).

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A mezőgazdaság és a földhasználat olyan ágazat, amely közvetlen és jelentős hatással van az Unió biológiai sokféleségére és ökoszisztéma-szolgáltatásaira. Ezért az ezen ágazatokat érintő szakpolitikák fontos célkitűzése, hogy biztosítsák az Unió biológiai sokféleséget érintő célkitűzéseivel való koherenciát. Emellett más uniós szakpolitikák is léteznek, amelyek ösztönözhetik a jogszabályi előírásokon és az általános bevált gyakorlaton túlmutató, az éghajlatváltozáshoz történő valódi alkalmazkodáshoz és annak mérsékléséhez, valamint a szénelnyelők fenntartásához mint közjavak biztosításához hozzájáruló gyakorlatokat. Intézkedéseket kell tenni az erdőkben és mezőgazdasági területeken végzett átfogó és fenntartható gazdálkodásra irányuló, mérséklési és alkalmazkodási megközelítésekkel kapcsolatos tevékenységek végrehajtása és támogatása érdekében. A CO2-től eltérő kibocsátások csökkentésére irányuló elismerten korlátozott lehetőségei ellenére a mezőgazdaságnak méltányos részt kell vállalnia az éghajlatváltozás mérséklésében. Ez többek között a talaj szerves széntartalmának növelése érdekében történő jobb növénytermesztéssel valósítható meg. A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítania kell a KAP és az e rendelet közötti koherenciát.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  A vizes élőhelyek a leghatékonyabb ökoszisztémák a CO2-tárolás tekintetében. A vizes élőhelyek pusztulása az Unióban ezért nemcsak a biológiai sokféleség szempontjából probléma, hanem jelentős éghajlatvédelmi probléma is. Ezzel szemben a vizes élőhelyek védelme és helyreállítása fokozhatná a megőrzésre irányuló erőfeszítéseket és csökkenthetné az üvegházhatásúgáz-kibocsátást a LULUCF-ágazatban. Ezzel összefüggésben figyelembe kell venni az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 2006-os iránymutatásainak 2019-ben elkészülő frissítését is.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásnak (IPCC-iránymutatás) megfelelően a kibocsátás és az elnyelés pontos elszámolásának meghatározása céljából az 525/2013/EU rendelet alkalmazásában földhasználati kategóriákra és a földhasználati kategóriák közötti változásra vonatkozóan évente bejelentett értékeket helyénvaló használni, ami biztosítja az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megközelítésmódok összehangolását. A másik földhasználati kategóriára változott területeket az IPCC-iránymutatás szerinti 20 éves alapértelmezett érték lejártáig helyénvaló a szóban forgó kategóriába való átalakítás alatt lévő területnek tekinteni.

(8)  Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásnak (IPCC-iránymutatás) megfelelően a kibocsátás és az elnyelés pontos elszámolásának meghatározása céljából az 525/2013/EU rendelet alkalmazásában földhasználati kategóriákra és a földhasználati kategóriák közötti változásra vonatkozóan évente bejelentett értékeket helyénvaló használni, ami biztosítja az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megközelítésmódok összehangolását. A másik földhasználati kategóriára változott területeket az IPCC-iránymutatás szerinti 20 éves alapértelmezett érték lejártáig helyénvaló a szóban forgó kategóriába való átalakítás alatt lévő területnek tekinteni. Tekintettel arra, hogy az Unió az éghajlatváltozás elleni küzdelem élén jár, a tagállamok csak az „erdősített terület” kategória esetében – és akkor is csupán rendkívül korlátozott, az IPCC iránymutatása szerint indokolt körülmények között – térhetnek el az alapértelmezett értéktől. Az eltérés lehetősége figyelembe veszi a tagállamok eltérő természeti és ökológiai körülményeit, és így erdőterületeik eltérő jellegét.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyekkel kizárhatóak a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában az e kategóriára vonatkozó elszámolás átláthatósága és minőségének javítása érdekében létre kell hozni egy felülvizsgálati eljárást.

(9)  Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ, amelyek terén lényeges eltérések tapasztalhatók a tagállamok között. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyek segítségével kezelhetők a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai, mint például az erdőgazdálkodás megvalósíthatatlansága Horvátországban területének megszállása, a horvát függetlenségi háború, valamint a háborús és háborút követő körülmények miatt. A vonatkozó elszámolási szabályoknak rendelkezniük kell a koherenciáról és a Forest Europe (az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia) fenntartható erdőgazdálkodásra alkalmazandó követelményeiről. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában egy átlátható eljárást kell létrehozni a tagállamok számára az e kategóriára vonatkozó ellenőrizhetőség fejlesztése és az elszámolás minőségének javítása érdekében.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  A LULUCF-ágazatban a faipari termékekből eredő kibocsátások helyettesíthetik az ETS-en belüli és a közös kötelezettségvállalásban részt vevő ágazatok kibocsátásait, és e rendelet ezt kiemelheti és számításba veheti.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a C(2016) 3301 bizottsági határozottal összhangban a nemzeti erdőgazdálkodási tervek felülvizsgálata során igénybe veszi szakértői felülvizsgáló csoport közreműködését, célszerű, hogy az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira támaszkodjon, különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint kielégítő számú tagállami szakértőt válasszon ki.

(10)  A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek felülvizsgálata céljából a C(2016) 3301 bizottsági határozattal összhangban szakértői felülvizsgáló csoportot kell felállítani. A szakértői felülvizsgáló csoportnak az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira kell támaszkodnia, különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint tagjai közé kielégítő számú tagállami szakértőt kell kiválasztani. A szakértői felülvizsgáló csoportnak konzultálnia kell a 89/367/EGK tanácsi határozattal létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal, valamint az érintett felekkel és a civil társadalommal a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek felülvizsgálatáról.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása, és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatára való ösztönzés érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.

(12)  A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása a helyettesítő hatások miatt (figyelembe véve más ágazatok energia- és CO2-intenzitását, például a cementgyártás az összes CO2-kibocsátás körülbelül 8%-át teszi ki), és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatának elismerése és ösztönzése érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor, a faipari termékek energetikai célokra való felhasználása helyett. A kedvező helyettesítő hatás további előmozdítása és figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén több terméket kell bevonnia a faipari termékekre vonatkozó számítások körébe. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez.

(13)  A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. A tagállamokat a természetes bolygatással kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében bátorítani kell a megelőző intézkedésekbe, például a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokba való befektetésekre, ezáltal elkerülve az erdei szénelnyelésre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti preferenciáiktól függően választhassák meg a LULUCF-ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából megfelelő nemzeti politikáikat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az egyik földhasználati kategóriához kapcsolódó kibocsátásokat egy másik földhasználati kategóriához kapcsolódó elnyelésekkel ellentételezzék. Lehetővé kell tenni továbbá a számukra, hogy a 2021–2030-as időszak során halmozhassák a nettó elnyeléseket. A tagállamok közötti kereskedést a megfelelést segítő kiegészítő lehetőségként továbbra is célszerű fenntartani. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka gyakorlatának megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló [] rendelet szerinti túlteljesítésüket felhasználhassák annak érdekében, hogy megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségvállalásaiknak.

(14)  A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti preferenciáiktól függően választhassák meg a LULUCF-ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából megfelelő nemzeti politikáikat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az egyik földhasználati kategóriához kapcsolódó kibocsátásokat egy másik földhasználati kategóriához kapcsolódó elnyelésekkel ellentételezzék. Lehetővé kell tenni továbbá a számukra, hogy a 2021–2030-as időszak során halmozhassák a nettó elnyeléseket. A tagállamok közötti kereskedést a megfelelést segítő kiegészítő lehetőségként továbbra is célszerű fenntartani. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka gyakorlatának megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló [] rendelet szerinti túlteljesítésüket felhasználhassák annak érdekében, hogy megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségvállalásaiknak anélkül, hogy veszélyeztetnék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós célok általános vállalási szintjét. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy legfeljebb 280 millió tonna erejéig felhasználhassák a „kiirtott erdőterület”, „erdősített terület”, „gazdálkodás alatt álló szántóterület”, „gazdálkodás alatt álló gyepterület”, adott esetben „gazdálkodás alatt álló vizes élőhely”, valamint a 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves tagállami üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) [2017/...] rendelet 7. cikkének (2) bekezdése szerint elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok tárgyát képező „gazdálkodás alatt álló erdőterület” elszámolási kategóriák együtteséből származó teljes nettó elnyelést is annak érdekében, hogy eleget tegyenek a 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves tagállami üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) [2017/...] rendelet szerinti kötelezettségeiknek.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozó értékeléshez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, e rendelettel bejelentési követelményeket kell az 525/2013/EU rendeletbe belefoglalni, valamint az e rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzéseknek figyelembe kell venniük ezeket a bejelentéseket. Az 525/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A szóban forgó rendelkezéseket tovább lehet egyszerűsíteni a Bizottság munkaprogramja szerint 2016 végére előirányzott javaslat tárgyát képező, az energiaunió integrált irányításával összefüggő releváns módosítások figyelembevétele céljából.

(15)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozó értékeléshez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, e rendelettel bejelentési követelményeket kell az 525/2013/EU rendeletbe belefoglalni, valamint az e rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzéseknek figyelembe kell venniük ezeket a bejelentéseket. Az 525/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A szóban forgó rendelkezéseket tovább lehet egyszerűsíteni a Bizottság által 2016. november 30-án előterjesztett, az energiaunió irányításáról szóló rendeletre irányuló javaslat minden módosításának figyelembevétele céljából.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  Az Unió és tagállamai az UNFCCC alapján kötelesek arra, hogy – a Felek Konferenciája által jóváhagyott összehasonlítható módszerek felhasználásával – kidolgozzák, rendszeresen frissítsék, közzétegyék és a Felek Konferenciája számára jelentsék az üvegházhatású gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és elnyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti jegyzékeket. Az üvegházhatásúgáz-jegyzékek alapvető fontosságúak a dekarbonizáció kiterjesztése végrehajtásának nyomon követésében és az éghajlati jogszabályok betartásának értékelésében. A tagállamok nemzeti nyilvántartások létrehozására és kezelésére vonatkozó kötelezettségeit az energiaunió irányításáról szóló rendeletre irányuló bizottsági javaslat állapítja meg.

Módosítás 29

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az adatgyűjtés és a módszertani fejlesztés megkönnyítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a földhasználat nyilvántartása és bejelentése az egyes földterületek földrajzi nyomon követésével, a tagállami és uniós adatgyűjtési rendszereknek megfelelően történjék. Az adatgyűjtés során a lehető legjobban ki kell használni a meglévő uniós és tagállami programokat és felméréseket, többek között a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz). Az adatgazdálkodásnak, többek között a bejelentett adatok újrafelhasználását és terjesztését célzó adatmegosztásnak meg kell felelnie az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

(17)  Az adatgyűjtés és a módszertani fejlesztés megkönnyítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a földhasználat nyilvántartása és bejelentése az egyes földterületek földrajzi nyomon követésével, kifejezetten a tagállami és uniós adatgyűjtési rendszereknek megfelelően történjék. Az adatgyűjtés során a lehető legjobban ki kell használni a meglévő uniós és tagállami programokat és felméréseket, többek között a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz), különösen a Sentinel-2 révén és az európai navigációs műholdrendszereket (Galileo és EGNOS), amelyekkel támogatni lehet a földhasználat megfigyelését. Az adatgazdálkodásnak, többek között a bejelentett adatok újrafelhasználását és terjesztését célzó adatmegosztásnak meg kell felelnie az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a módszertan és a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló [] rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a módszertannak a legújabb IPCC-iránymutatások, többek között az IPCC vizes élőhelyekkel kapcsolatos nemzeti üvegházhatásúgáz-jegyzékekre vonatkozó 2013-as kiegészítő iránymutatása és az UNFCCC-iránymutatás alapján történő felülvizsgálatára, továbbá a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) .../... rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe vehetők a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményei is.

(19)  A Bizottságnak a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerint összehívandó egyeztető párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt kell közzétennie, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel. E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe vehetők a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményei is.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E rendelet nem állapít meg semmilyen elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettséget magánfelek, így többek között mezőgazdasági termelők és erdészek számára.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ez a rendelet hozzájárul ahhoz, hogy az Unió elérje a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  2026-tól kezdve gazdálkodás alatt álló vizes élőhely: a vizes élőhelynek maradó vizes élőhelyként, beépített területből és egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, valamint vizes élőhelyből átalakított beépített területként és egyéb földterületként bejelentett földhasználat.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállam úgy dönthet, hogy a vizes előhelynek maradó vizes élőhelyként, beépített területből és egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, valamint vizes élőhelyből átalakított beépített területként és egyéb földterületként bejelentett földhasználatként meghatározott gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 4. cikk szerinti kötelezettségvállalása hatálya alá vonja. Amennyiben a tagállam él ezzel a lehetőséggel, a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátásokat és elnyeléseket e rendeletnek megfelelően kell elszámolnia.

(2)  A tagállam úgy dönthet, hogy a 2021–2025-ös időszakban a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 4. cikk szerinti kötelezettségvállalása hatálya alá vonja. Amennyiben a tagállam él ezzel a lehetőséggel, a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátásokat és elnyeléseket e rendeletnek megfelelően kell elszámolnia.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  „az erdőkre vonatkozó referenciaszint” a tagállam területén a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó nettó kibocsátás vagy elnyelés becsült éves átlaga.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A 2030 utáni időszakra a tagállamok törekednek elnyelésük olyan mértékű növelésére, hogy az meghaladja a kibocsátásukat. A Bizottság javaslatot tesz a 2030 utáni célokat meghatározó keretre, amely tartalmazza ezt a megnövelt elnyelést, összhangban az Unió hosszú távú éghajlati célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodás keretében tett kötelezettségvállalásaival.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok elszámolást készítenek és vezetnek, amelyben pontosan rögzítik a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákhoz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy elszámolásuk és az e rendelet alapján szolgáltatott más adatok pontosak, teljesek, következetesek, összevethetők és átláthatók legyenek. A tagállamok pozitív előjellel (+) jelzik a kibocsátást, negatív előjellel (–) pedig az elnyelést.

(1)  A tagállamok elszámolást készítenek és vezetnek, amelyben pontosan rögzítik a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákhoz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szervei által a 2021‒2030-as időszakra vonatkozóan elfogadott jelentéstételi iránymutatásnak megfelelően. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy elszámolásuk és az e rendelet alapján szolgáltatott más adatok pontosak, teljesek, következetesek, összevethetők és átláthatók legyenek. A tagállamok pozitív előjellel (+) jelzik a kibocsátást, negatív előjellel (–) pedig az elnyelést.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok elszámolásukban minden területelszámolási kategória tekintetében rögzítik az I. melléklet B. pontjában felsorolt széntárolók szénkészletében bekövetkező változásokat. Amennyiben egy adott, a felszín feletti biomasszától és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek fairpari termékeitől eltérő széntároló nem forrás, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elszámolásukba nem foglalják bele a széntároló szénkészletében bekövetkező változásokat.

(4)  A tagállamok elszámolásukban minden területelszámolási kategória tekintetében rögzítik az I. melléklet B. pontjában felsorolt széntárolók szénkészletében bekövetkező változásokat. Amennyiben egy adott, a felszín feletti biomasszától, a gazdálkodás alatt álló erdőterületeken található száradéktól (a felszín feletti és az elföldelt száradéktól) és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek faipari termékeitől eltérő széntároló nem forrás, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elszámolásukba nem foglalják bele a széntároló szénkészletében bekövetkező változásokat.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapértelmezett érték alkalmazására vonatkozó követelménytől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szántóterületet, a gyepterületet, a vizes élőhelyet, a beépített területet és az egyéb földterületet az erdőterületté átalakított szóban forgó területre vonatkozó kategóriából az átalakítás időpontját követő 30 év lejártával teszik át az erdőterületnek maradó erdőterületre vonatkozó kategóriába.

(2)  Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapértelmezett érték alkalmazására vonatkozó követelménytől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szántóterületet, a gyepterületet, a vizes élőhelyet, a beépített területet és az egyéb földterületet az erdőterületté átalakított szóban forgó területre vonatkozó kategóriából az átalakítás időpontját követő 30 év lejártával teszik át az erdőterületnek maradó erdőterületre vonatkozó kategóriába, amennyiben ez az IPCC-iránymutatások alapján megfelelően indokolt.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A 2017‒2030-as időszakban a vizes élőhelyeken – többek között tőzeges területeken –, a Natura 2000 hálózatban és a 92/43/EGK irányelv I. mellékletében felsorolt élőhelyeken, különösen természetes és féltermészetes gyepeken, dagadólápokon, átmeneti lápokon és rétlápokon és egyéb vizes élőhelyen – többek között tőzeges területen – sorra kerülő erdőtelepítési intézkedések az alkalmazott bruttó-nettó elszámolási szabályok alapján nem szerepelhetnek a nemzeti elszámolásban. Az ilyen területek elszámolására ‒ adott esetben ‒ az erdőterületre vonatkozó kategóriához kapcsolódó elnyelés vagy kibocsátás vonatkozásában csak az 5. cikk (3) bekezdésének megfelelően gazdálkodás alatt álló erdőterületté való átalakításukat követően kerül sor.

Indokolás

A legelők és vizes élőhelyek erdősítése fokozhatja a talajban lévő szerves anyagok lebomlását, ahelyett hogy több szenet kötne meg a talajban. Az a vitatható éghajlati érv, miszerint az erdőtelepítés mindig éghajlatbarát, ezen túlmenően értékes ökoszisztémákat is fenyegethet.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalása hatálya alá vonja, döntéséről a 2021–2025-ös időszak tekintetében 2020. december 31-ig, a 2026–2030-as időszak tekintetében pedig 2025. december 31-ig értesíti a Bizottságot.

(3)  Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy a 2021–2025-ös időszakban a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalása hatálya alá vonja, döntéséről 2020. december 31-ig értesíti a Bizottságot.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.

(4)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a 2021–2025-ös időszakban a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyeket a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves tagállami kibocsátás és elnyelés ötszörösét.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Mindazonáltal a 2021–2025-ös időszakban azok a tagállamok, amelyek nem döntöttek úgy, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyeket a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, kötelesek jelentést tenni a Bizottságnak a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátásról és elnyelésről.

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják az erdőkre vonatkozó referenciaszintjük ötszörösét. Az erdőkre vonatkozó referenciaszint a tagállam területén a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó nettó kibocsátás vagy elnyelés becsült éves átlaga.

(1)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják az erdőkre vonatkozó referenciaszintjük ötszörösét.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben az (1) bekezdés szerinti számítás eredménye az erdőkre vonatkozó referenciaszinthez képest negatív, az érintett tagállam a gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó elszámolásába belefoglal a tagállam III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó kibocsátásának legfeljebb 3,5 százaléka ötszörösének megfelelő nettó összelnyelést.

(2)  Amennyiben az (1) bekezdés szerinti számítás eredménye az erdőkre vonatkozó referenciaszinthez képest negatív, az érintett tagállam a gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó elszámolásába belefoglal a tagállam III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó kibocsátásának legfeljebb 3,5 százaléka ötszörösének megfelelő nettó összelnyelést. A tagállamok a második, harmadik és negyedik albekezdésben meghatározott feltételek szerint ehhez a 3,5%-hoz hozzáadhatják a gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó elszámolásban a falemezhez, a fűrészáruhoz és a száradékhoz kapcsolódó nettó elnyelést.

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A 9. cikk b) pontjában említett falemezhez és a 9. cikk c) pontjában említett fűrészáruhoz kapcsolódó nettó elnyelés a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolás nettó elnyelésén kívül és azon felül külön elszámolható a III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó tagállami kibocsátás legfeljebb 3%-a ötszörösének megfelelő mértékig.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 1 b albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A száradék széntároló-kategóriájához kapcsolódó nettó elnyelés a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolás nettó elnyelésén kívül és azon felül külön elszámolható a III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó tagállami kibocsátás legfeljebb 3%-a ötszörösének megfelelő mértékig.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés – 1 c albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az első albekezdésben szereplő nettó elnyelések 3,5%-a és a falemezekből, fűrészárukból és száradékból származó, a gazdálkodás alatt álló erőterület elszámolásában szereplő nettó elnyelések együtt nem haladhatják meg a III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó tagállami kibocsátás 7%-ának ötszörösét.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó javasolt új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként az 1990 és 2009 közötti időszakban dokumentált erdőgazdálkodási gyakorlat és intenzitás fenntartásán alapul.

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként az 2000 és 2012 közötti időszakban dokumentált erdőgazdálkodási gyakorlat és intenzitás fenntartásán alapul. A Bizottság a 2000‒2012-es referencia-időszaktól való eltérést engedélyezhet az adott tagállam indokolással ellátott kérelme alapján, amely alátámasztja, hogy az eltérésre az adatok rendelkezésre állásával kapcsolatos okból, például az erdőnyilvántartás ütemezése miatt feltétlenül szükség van.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A második albekezdéstől eltérve Horvátország esetében az erdőkre vonatkozó referenciaszint kiszámításakor figyelembe lehet venni az ország területe egy részének 1991 és 1998 közötti megszállását, illetve a háborúnak és utóhatásainak következményeit az ország területén folytatott erdőgazdálkodási gyakorlatokra nézve, kizárva a politikák által az erdők elnyelésének alakulására gyakorolt hatást.

Módosítás     53

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervet nyilvánosságra kell hozni, és nyilvános konzultációra kell bocsátani.

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervet nyilvánosságra kell hozni, többek között az interneten történő közzététel útján, és nyilvános konzultációra kell bocsátani.

Módosítás     54

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az összhangot a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervben az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó adatok bejelentésével összefüggésben használt módszerek és adatok között. A tagállamok legkésőbb a 2021–2025-ös vagy a 2026–2030-as időszak végéig benyújtják a Bizottságnak referenciaszintjük technikai kiigazítását, ha ez szükséges a következetesség biztosításához.

(4)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az összhangot a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervben az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó adatok bejelentésével összefüggésben használt módszerek és adatok között. Az adatoknak a földhasználatra és az erdők állapotára vonatkozó legfrissebb ellenőrzött elszámolásból kell származniuk. A tagállamok legkésőbb a 2021–2025-ös vagy a 2026–2030-as időszak végéig benyújtják a Bizottságnak referenciaszintjük technikai kiigazítását, ha ez szükséges a következetesség biztosításához, valamint az annak meghatározása idején hatályban lévő fenntartható erdőgazdálkodási politika pozitív eredményeiről való beszámoláshoz.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A Bizottság felülvizsgálja a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terveket és a technikai kiigazításokat, és megvizsgálja, hogy az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszintek meghatározása milyen mértékben felel meg a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek. Amennyiben a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek való megfelelés azt szükségesség teszi, a Bizottság újraszámíthatja az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszinteket.

(5)  A C(2016) 3301 bizottsági határozottal összhangban szakértői felülvizsgáló csoportot kell felállítani a Bizottság és a tagállamok képviselőinek részvételével, az Erdészeti Állandó Bizottsággal és az erdészettel és parafával foglalkozó társadalmi párbeszédben részt vevő csoporttal konzultálva, azzal a feladattal, hogy felülvizsgálja a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terveket és a technikai kiigazításokat, és megvizsgálja, hogy az erdőkre vonatkozóan a tagállamok által meghatározott új vagy kiigazított referenciaszintek meghatározása milyen mértékben felel meg az e cikk (3) és a (4) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek. A Bizottság csak abban az esetben számíthatja újra az új vagy kiigazított referenciaszinteket, ha az e cikk (3) és a (4) bekezdésében, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveket és követelményeket nem tartották tiszteletben. A Bizottság összefoglaló jelentést állít össze és nyilvánosan elérhetővé teszi.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok minden kért adatot és információt megadnak a Bizottságnak az első albekezdésben említett felülvizsgálat és értékelés elvégzéséhez.

Módosítás    57

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. mellékletnek az (5) bekezdés alapján elvégzett felülvizsgálat alapján történő módosítása céljából, hogy a benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek és technikai kiigazítások, valamint a felülvizsgálat keretében végzett újraszámítások alapján naprakésszé tegye az erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszinteket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépéséig a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra továbbra is a II. mellékletben megállapított, erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszintek alkalmazandók.

(6)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. mellékletnek az e cikk (5) bekezdése alapján a szakértői felülvizsgáló csoport által elvégzett felülvizsgálat és értékelés alapján történő módosítása céljából, hogy a benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek és technikai kiigazítások, valamint a felülvizsgálat keretében végzett újraszámítások alapján naprakésszé tegye az erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszinteket.

 

A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok hatálybalépéséig a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra továbbra is a II. mellékletben megállapított, erdőre vonatkozó tagállami referenciaszintek alkalmazandók.

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el e rendelet módosítása céljából, amelyben az IPCC-iránymutatások alapján és a környezeti integritás biztosítása mellett naprakésszé teszi a faipari termékek kategóriát, azokat további szénmegkötő hatással rendelkező termékekkel kiegészítve, továbbá amelyben a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából naprakésszé teszi az V. mellékletben meghatározott alapértelmezett felezésiidő-értékeket.

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszak végén a tagállamok kizárhatják az erdősített területre és a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolásukból az üvegházhatású gázok természetes bolygatásból eredő, a természetes bolygatás által a 2001 és 2020 közötti időszakon belül okozott kibocsátásoknak az e cikknek és a VI. mellékletnek megfelelően számított, a statisztikailag kiugró értékeket figyelmen kívül hagyó átlagos szintjét („héttérszint”) meghaladó kibocsátását.

(1)  A 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszak végén a tagállamok kizárhatják a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolásukból az üvegházhatású gázok természetes bolygatásból eredő, a természetes bolygatás által a 2001 és 2020 közötti időszakon belül okozott kibocsátásoknak az e cikknek és a VI. mellékletnek megfelelően számított, a statisztikailag kiugró értékeket figyelmen kívül hagyó átlagos szintjét („háttérszint”) meghaladó kibocsátását.

Módosítás     60

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Az e cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmus értékelését szerepeltetni kell a 15. cikkben említett jelentésben.

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

12 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

12a. cikk

 

A Bizottság 2027-ben és 2032-ben jelentést tesz az Unióban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátások és elnyelések összesített egyenlegéről az 1990 és 2009 közötti időszak alatti kibocsátások és elnyelések átlagértékéhez viszonyítva. Amennyiben az összesített egyenleg negatív, a Bizottság javaslatot tesz a megfelelő mennyiségnek a .../... európai parlamenti és tanácsi rendelet1a szerinti tagállami kibocsátási jogosultságokból való törlésére és kompenzálására.

 

__________________

 

1a   Az Európai Parlament és a Tanács .../... rendelete (...) a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L ..., ..., ... o.).

Módosítás    62

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a 3., az 5., a 8., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

(2)  A Bizottságnak a 3., az 5., a 8., a 9., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – -1 bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság a 2018-ban az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye szerinti egyeztető párbeszéd megtartásától számított hat hónapon belül közleményt tesz közzé, amelyben értékeli, hogy az éghajlatváltozással és az energiával kapcsolatos uniós jogalkotási aktusok összhangban állnak-e a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel.

 

 

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez. A jelentésekhez a Bizottság szükség szerint jogalkotási javaslatokat is csatol.

(1)

OJ C 75, 10.3.2017, p. 103.

(2)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

Előzmények

2015 decemberében történelmi jelentőségű, jogilag kötelező erejű éghajlatvédelmi megállapodás aláírására került sor Párizsban. E megállapodás a világ 195 országára alkalmazandó, és a célja az, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szintet csak jóval kevesebb, mint 2 °C-kal haladja meg, és erőfeszítések történjenek a hőmérséklet-emelkedésnek az említett szintnél legfeljebb 1,5 °C-kal magasabb értékhatárra korlátozása érdekében.

Az éghajlatváltozás ellen nemzetközi szinten folytatott küzdelem jelentőségét még jobban kidomborította a fenntartható fejlesztésre vonatkozó, a 2030-ig terjedő időszakra szóló – hivatalosan 2016. január 1-jén hatályba lépő – menetrendben meghatározott 17 fenntartható fejlesztési cél is. Ezek az új célok egyetemlegesen alkalmazandók minden részes félre, és céljuk, hogy az elkövetkező tizenöt évben hozzájáruljanak a szegénység és az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, valamint az éghajlatváltozás következményeinek kezeléséhez.

Az Európai Tanács e nemzetközi kötelezettségvállalásokra tekintettel 2014 októberében meghatározta az EU 2030-ig megvalósítandó éghajlati és energiaügyi célkitűzéseit, amelyek konkrétan azt tartalmazták, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásait az 1990-es szinthez viszonyítva legalább 40%-kal kell csökkenteni. Ez a célkitűzés egyúttal az Európai Uniónak az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásban vállalt nemzetközi kötelezettségének teljesítését is szolgálja. A célkitűzést oly módon kell megvalósítani, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer által érintett ágazatokban az üvegházhatású gázok kibocsátásait a 2005-ös szinthez viszonyítva 43%-kal kell csökkenteni, az egyéb ágazatokban pedig – ugyancsak a 2005-ös szinthez viszonyítva – 30%-kal.

A földhasználati ágazat (LULUCF)

A „földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás” (LULUCF) a globális üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolási keretének egyik kategóriája. E kategória magában foglalja a felszíni vagy felszín alatti élő biomassza széntárolóit, a holt szerves anyagokat (a száradékfákat és az avarréteget) és a talaj szervesszén-tartalmát. A kibocsátások oka a földhasználat megváltoztatása (például az állandó legelő szántóterületté való átalakítása) és az erdőirtás. Az elnyelések tekintetében a meglévő és új erdők által felvett CO2 a legjelentősebb tényező. 2012-ben a LULUCF-ágazat mintegy 303 millió tonna CO2e elnyelését könyvelhette el az egész EU-ban(1), ami az egyéb ágazatok kibocsátásainak 9%-val egyenértékű.

A jelenlegi helyzet

A LULUCF-ágazathoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra és -elnyelésekre jelenleg – és 2020-ig – kizárólag a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi kötelezettségvállalások vonatkoznak.

A javasolt rendelet 2021-től kezdődő hatállyal az uniós éghajlat-politikai keret részeként jogi keretet hozna létre az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokra és a LULUCF-ágazat elnyeléseire vonatkozóan. A LULUCF-ágazat önálló pillér maradna, de bizonyos szálakkal kötődne a közös kötelezettségvállalási rendszerhez (az ún. rugalmassági záradék). Így az erdőtulajdonosok és mezőgazdasági termelők azon fellépései, amelyek célja az erdőkben és a talajban lekötött szén tárolása, hozzájárulna az EU éghajlatváltozási kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez.

Az uniós mezőgazdasági és erdészeti ágazat előtt álló kihívások

Az előadó véleménye szerint a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás viszonya az éghajlatváltozáshoz többdimenziós. Az EU földterületének jelenleg több, mint 42%-t borítják erdők, és ez a szén-dioxid megkötése és tárolása révén hatalmas esélyt kínál az éghajlatváltozás káros következményeinek enyhítésére. Az érem másik oldala azonban az, hogy az erdészeti ágazatnak ki kell elégítenie a növekvő keresletet a fa iránt, amit a biogazdaságban gyakran alapanyagként használnak fel. Ami a mezőgazdaságot illeti, ennek az ágazatnak pedig az élelmiszerek és takarmányok iránti növekvő keresletnek kell megfelelnie, és az éghajlatváltozás következményeinek enyhítése tekintetében a potenciális lehetőségei korlátozottak. Mind a mezőgazdasági, mind az erdészeti ágazat erőteljesen ki van téve az éghajlatváltozás következményeinek, mivel tevékenységeik közvetlenül függenek olyan éghajlati körülményektől, mint például az átlaghőmérséklet, az eső és a időjárási szélsőségek, és ki vannak téve új és változó kártevők és betegségek kockázatainak is. A Párizsi Megállapodás különösen felismerte „az élelmezésbiztonság védelmének és az éhezés felszámolásának alapvető elsődlegességét, különösen az élelmiszer-termelő rendszerek különleges kiszolgáltatottságát az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaival szemben”, és célul tűzte ki, hogy „az élelmiszer-termelés veszélyeztetése nélkül ösztönözzék az azokkal szembeni ellenálló képességet, valamint az alacsony üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó fejlesztéseket”. Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i következtetései ugyancsak előírják, hogy az élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések között koherenciát kell biztosítani.

Ez az összetett viszonyrendszer kihívásokat és elvárásokat támaszt, de egyúttal lehetőségeket is jelent a LULUCF-ágazat számára ahhoz, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kulcsszerepet töltsön be. E jelentésben az előadó hangsúlyozni kívánja a fent említett különböző vonatkozásokat.

Az elnyelések a növények és a talaj azon képességének köszönhetők, hogy a fotoszintézis folyamata során felveszik a légkörből és megkötik az üvegházhatású gázokat. Az EU területén található erdők például az EU összes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csaknem 10%-át nyelik el minden évben, és jelentős szénkészletet halmoznak fel. Ezenkívül, a fakitermelésből származó termékek az építőiparban helyettesítő alapanyagként rendkívül jó tulajdonságokkal rendelkeznek (energiaintenzív termékek helyett használhatók és szenet raktároznak), illetve energia nyerése céljával elégethető biomassza gyanánt szolgálhatnak (az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat okozó fosszilis üzemanyagokat felváltva).

Az Unióban megtalálható számos erdőtípus a földrajzi-éghajlati sokszínűséget tükrözi (tajga, havasi tűlevelű erdők stb.). Ezek eloszlása voltaképpen főként az éghajlattól, a talajtól, a tengerszint feletti magasságtól és a domborzattól függ. Ezenfelül – ellentétben a bolygó számos más területével, amelyeken az erdőirtás továbbra is súlyos probléma – az Unió erdővel borított területeinek mérete növekszik; 1990 és 2010 között mintegy 11 millió hektárral bővült, részint erdőtelepítésnek, részint pedig az erdők természetes terjeszkedésének köszönhetően, amit a fenntarthatóságra törekvő erdőgazdálkodás is elősegített. Társadalmi-gazdasági szempontból az erdők kitermelése erőforrásokat, elsősorban fát állít elő. A fát elsődlegesen – 42%-ban – energetikai célokra használják fel, míg 24%-át fűrészüzemek, 17%-át a papíripar és 12%-át a farostlemezgyártás hasznosítja. Az Unió megújulóenergia-fogyasztásának mintegy felét a fa biztosítja.

Az előadó álláspontja

Az előadó elismeri, hogy az éghajlatváltozás káros következményeinek mérséklése szempontjából az ágazatban rejlő potenciál jelentős. E lehetőségeket azonban csak akkor lehet sikeresen kihasználni, ha a 2021 és 2030 közötti időszakra megbízható és hiteles, uniós szintű elszámolás áll rendelkezésre, és ha a negatív egyenleg tilalmára vonatkozó célkitűzés és a lehetséges kreditek hasonlóképpen, szigorú következetességgel megvalósulnak. Hosszú távú célkitűzéseink teljesítése a LULUCF-ágazatban megvalósuló elnyelésektől is függ, ez azonban nem vezethet ahhoz, hogy más ágazatokban csökkenjen az ambíció szintje. E tekintetben alapvető fontosságú, hogy a LULUCF-ágazatból származó „zöld” CO2-kibocsátásokat külön kell választani a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásoktól, és erős koherenciát kell teremteni a különböző uniós szakpolitikák között. Ugyancsak fontos, hogy a szubszidiaritás elve semmilyen körülmények között sem vonható kétségbe.

Rugalmasság

Az erdőgazdálkodás és mezőgazdaság éghajlati vonatkozásokat tudatosan figyelembe vevő fellépéseinek megbecsülése, jutalmazása és ösztönzése szempontjából a LULUCF-rendelet és a közös kötelezettségvállalásról szóló rendelet között javasolt rugalmasság hasznos eszköz. Az előadó ezért úgy véli, hogy a Bizottság által javasolt 280 millió tonna nettó elnyelés mértékét nem szabad csökkenteni.

Erdőtelepítés

Tekintettel arra, hogy az Európai Unió területén fekvő erdők a növekedés és a fasűrűség tekintetében egymástól nagyban eltérők, így az erdőtelepítésre és az erdőgazdálkodásra vonatkozó megközelítések is rendkívül különbözők. Ösztönözni kell a fenntartható erdősítést, de potenciális hozzájárulását nem szabad túlbecsülni az egyéb földhasználati kategóriák jelentős hozzájárulásai fényében. Az előadó ezért támogatja, hogy az erdősítési időszak tekintetében meghatározott alapértelmezett érték 20 év legyen, legfeljebb 30 évre kiterjeszthető eltérést megengedve. Azoknak az országoknak azonban, amelyek élni kívánnak az eltérés lehetőségével, igazodniuk kell a nemzetközi eljárásokhoz és iránymutatásokhoz, és indokolással ellátott kérelmet kell előterjeszteniük. Az erdősítés még hosszabb időre történő kiterjesztését nem szabad megengedni, mert ez csökkentené az EU ambíciójának szintjét.

Az erdőkre vonatkozó referenciaszintek

A szubszidiaritás elvének maradéktalan tiszteletben tartását biztosítani kell, ezért nem szabad megengedni a Bizottságnak, hogy egyedül döntsön az erdőkre vonatkozó referenciaszintek megállapításáról. Az előadó támogatja a kiotói szabályok javítását, és háromlépcsős eljárást javasol:

1.  A tagállamok új referenciaszintet számítanak ki az erdőkre vonatkozóan, frissítve a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti második kötelezettségvállalási szakasz keretében kialakított jelenlegi értékeket (II. melléklet). A betartandó kritériumokat a IV. melléklet határozza meg.

2.  A felülvizsgálat céljaira a C(2016)3301 számú bizottsági határozatban foglalt rendelkezésekkel összhangban szakértőkből álló csoportot kell felállítani, amely a Bizottság képviselőiből és jelentős számú nemzeti szakértőből áll. A szakértői felülvizsgálatnak a jelenlegi kiotói szabályok által kialakított mederben kell folynia, és lehetővé kell tennie a konzultatív szakértői vizsgálathoz („peer review”) hasonló eljárást a tagállamok között.

3.  A Bizottság csak akkor járhat el az erdőre vonatkozó új referenciaszintek átszámolása tekintetében, ha a IV. mellékletben említett kritériumokat nem tartották tiszteletben.

Ennek a folyamatnak – ideértve a jelenlegi kiotói referenciaszintek frissítésére vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását is – 2020 végéig, azaz az e rendelet szerinti első elszámolási időszak kezdete előtt le kell zárulnia. A fent nevezett jogi aktusok elfogadását követően a tagállamoknak lehetőségük lenne arra, hogy a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kreditjeiket beépítsék a közös kötelezettségvállalásról szóló rendeletben engedélyezett, 280 millió tonna CO2e mennyiségben meghatározott rugalmasságba.

Ezen túlmenően az előadó javasolja a referencia-időszak kiigazítását, és az 1990–2009 közötti időszakról a 2000–2012 közötti időszakra való megváltoztatását. Ennek köszönhetően jobban figyelembe lehetne venni, hogy nem minden tagállam képes megbízható adatokat (leltárt) szolgáltatni erdőinek 1990-es évekbeli állapotáról. Ezen túlmenően, a 2012-ig tartó időszakot kiterjesztve a Kiotói Jegyzőkönyv legfrissebb lezárult kötelezettségvállalási időszaka is maradéktalanul beépíthető.

Az erdőgazdálkodásra vonatkozó kibocsátáskompenzációs egységek felső határa

Az előadó azt javasolja, hogy az erdőgazdálkodásra vonatkozó kibocsátáskompenzációs egységek felső határát a tagállami kibocsátások 3,5%-áról emeljék fel 7%-ra. Mivel a Bizottság földhasználati ágazatra vonatkozó javaslata az előadó által módosított formájában átfogó és hiteles elszámolást biztosít majd a „gazdálkodás alatt álló erdőterület” kategóriájában, így még a felső határ megemelése esetén is biztosítva marad a környezeti integritás, ugyanakkor a tagállamok nagyobb rugalmasságot élvezhetnek.

(1)

CO2-egyenérték (CO2e) – az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának azon mennyisége, amely 100 éves időszakot véve alapul ugyanolyan mértékben járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint egy tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátása.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (3.5.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD))

A vélemény előadója: Florent Marcellesi

RÖVID INDOKOLÁS

Fejlesztési szempontból döntő fontosságú, hogy e rendelet a lehető legambiciózusabb legyen. A Bizottság javaslatában említett 1,5 fokos célkitűzés az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) megállapításain alapszik, amelyek azt mutatják, hogy az éghajlat szempontjából érzékeny régiók, például a kis szigeteken elhelyezkedő fejlődő államok, Dél-Ázsia partvidékei és Afrika aszályra hajlamos területei veszélyes hatásokkal szembesülnek, ha a globális hőmérséklet-emelkedés túllépi ezt a szintet. Az IPCC megállapításai szerint az 1,5 fokos célkitűzés eléréséhez és a világ legszegényebbjeinek védelméhez az szükséges, hogy a földhasználat ne csupán kibocsátáskompenzációra szolgáljon, hanem „negatív kibocsátást” idézzen elő.

Ha arra van szükség, hogy a világ az erdők révén negatív kibocsátást érjen el, a globális méltányossági szempontok megkövetelik az Uniótól, hogy vezető szerepet vállaljon ezen a téren. A szegényebb országok fejlődéshez való jogának tiszteletben tartása érdekében az EU-nak a lehető legnagyobb felelősséget kell vállalnia az erdővédelem terén, amelynek globálisan kell megtörténnie, különösen abban az összefüggésben, hogy ez a rendelet lesz a világon az első kísérlet annak meghatározására, hogy a földhasználathoz kapcsolódó kibocsátások és elnyelések hogyan épüljenek be a globális szén-dioxid elszámolásba. Ekként fontos precedenst fog teremteni a világ többi része számára, és szinte biztos, hogy mintaként fogják használni a nemzetközi tárgyalások során. Amint az a Bizottság javaslatában is szerepel, a földhasználat „többféle célkitűzést” is szolgál – például az élelmiszer-termelés célját –, amelyeket mérlegelni kell szénelnyelő potenciállal szemben. Ez még fontosabb a nagy vidéki lakossággal rendelkező fejlődő országokban, akiknek túlélése a földtől függ. Ezenkívül a rendeletbe be kell illeszteni a földbirtoklási jogokkal kapcsolatos nemzetközi normákat annak biztosítása érdekében, hogy ezek a védelmi mechanizmusok bekerüljenek a földhasználatra vonatkozó nemzetközi elszámolási szabályokba. Ezek a normák még fontosabbak lesznek azokban az országokban, amelyekben a szokásjogon alapuló jogokat nem ismerik el a tételes jogban, és amelyekben a vidéki őshonos lakosságot történelmileg kiszorították a természetvédelmi projektek. A rendeletnek végezetül új földterületek erdősítése helyett a meglévők helyreállítását kell elősegítenie. Ez minimálisra csökkenti annak a veszélyét, hogy az éghajlati tevékenységek a LULUCF ágazatban elvegyék a földet az olyan fontos célokra való használat elől, mint az élelmiszer-termelés, ami még fontosabb a fejlődő országokban.

A fenti okok miatt az előadó a bizottsági javaslat következő módosításait javasolja:

•  A javaslat éghajlattal kapcsolatos törekvéseinek ambiciózusabbá tétele az alábbi intézkedések révén:

-  a LULUCF ágazat belső céljának növelése;

-  az elszámolási szabályok szigorítása;

-  a vizes élőhelyek helyreállításának ösztönzése;

-  a rendelet céljainak felülvizsgálata.

•  Ahol csak lehetséges, a rendeletnek ösztönöznie kell azokat a tevékenységeket, amelyek növelik a meglévő földhasználati módok szénelnyelő funkcióját (agroökológia vagy a gazdálkodás alatt álló szántóföldek és legelők helyreállítása révén), az új földterületek erdősítése helyett.

•  Az e rendelet végrehajtása érdekében végzett tevékenységeknek összhangban kell állniuk a földdel kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó nemzetközi normákkal.

•  Az e rendelet végrehajtása érdekében végzett tevékenységeknek összhangban kell állniuk az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos saját normáival is, amelyeknek fontos fejlesztési vonzatai vannak, mivel a bolygón az életben maradás szempontjából több milliárd ember függ az ökoszisztémák biológiai sokféleségétől.

MÓDOSÍTÁS:

A Fejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás     1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja.10

(3)  A Unió 2016. október 5-én hivatalosan ratifikálta a Párizsi Megállapodást, lehetővé téve így annak 2016. november 4-i hatálybalépését. E jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja.10Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós célok összhangban állnak az Unió és tagállamai által vállalt azon kötelezettséggel is, hogy 2030-ra elérik a nemzetközileg elfogadott fenntartható fejlesztési célokat, különösen a 13. célt, amely az éghajlatváltozás mint globális kihívás sürgős kezelésére, többek között a kibocsátáscsökkentésre és az éghajlatváltozás hatásaival szembeni reziliencia kialakítására irányul.

_________________

_________________

10 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx

10 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx

Módosítás     2

Rendeletre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A földhasználati, a földhasználat-megváltoztatási és az erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban jelentős lehetőségek rejlenek arra, hogy hozzájáruljon az Unió éghajlatváltozáshoz kapcsolódó nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez. A földgazdálkodásnak meg kell felelnie a szakpolitikai koherencia és a fenntartható fejlődés iránti igénynek, különösen a tekintetben, hogy milyen hatással van a helyi közösségekre és az élelmezésbiztonságra. E körülményeket figyelembe véve a LULUCF ágazat uniós politikájának együtt kell járnia a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciával, különös tekintettel annak környezetvédelmi és gazdasági dimenziójára, a szinergiák megerősítése és az éghajlat-változási belső politikák harmadik országokra kifejtett pozitív hatásainak biztosítása érdekében.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. E cél elérése érdekében a megállapodás részes feleinek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében.

(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon, amihez az szükséges, hogy a világ a negatív kibocsátási szintek korszakába lépjen, amelynek során az erdők központi szerepet fognak játszani. E cél elérése érdekében a megállapodás részes feleinek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében.

Indokolás

A felmelegedés 1,5 fok alatt tartásához és – hacsak a kibocsátási pályák tekintetében nem következnek be radikális változások a bejelentett nemzeti vállalásokon túlmenően – még a 2 fok alatt tartásához is meg kell találni a szén-dioxid légkörből történő eltávolításának módjait, amit „negatív kibocsátásnak” nevezünk. Az EU-ban ennek az a legegyszerűbb módja, hogy növeljük a LULUCF ágazathoz kapcsolódó elnyelést. Ezért ez a rendelet fontos pillér az EU számára a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségei végrehajtásához.

Módosítás     4

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Párizsi Megállapodásban foglalt célok teljesítéséhez szükséges negatív kibocsátás elérése érdekében a légköri széndioxid földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) révén történő elnyelését külön pillérként kell kezelni az uniós éghajlat-politika keretében.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  Ez a rendelet fontos globális precedenst teremt a földdel kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a Párizsi Megállapodás szerinti nemzeti vállalásokba való beépítésére. Ezért fontos a méltányosság, a fenntartható fejlődés elveivel és a szegénység felszámolására irányuló erőfeszítésekkel való összhang biztosítása, valamint a nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalások és az őslakosok jogainak tiszteletben tartása és támogatása a Párizsi Megállapodás előírásainak megfelelően.

Indokolás

Ez a rendelet az első kísérlet a világon arra, hogy elszámolási szabályokat határozzon meg a földhasználati ágazat számára, és beillessze azokat a nemzeti vállalásokba. Valószínűleg kiindulási pontként használható majd a földhasználat elszámolási szabályaihoz az EU-n kívül is. Következésképpen fontos, hogy a rendelet tartalmazzon olyan elveket, mint a földdel kapcsolatos jogok tiszteletben tartása és a földhasználattal kapcsolatos kibocsátások külön pillérként történő kezelése, mivel ezek valószínűleg még fontosabbak a világ déli részének országaiban, ahol a szegénység sújtotta közösségek még inkább ki vannak szolgáltatva annak a veszélynek, hogy kiszorulnak a szénelnyelési projektek miatt.

Módosítás     6

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az Uniónak globális vezetővé kell válnia a földhasználati ágazat fenntartható, korszerű és innovatív gyakorlataira, technikáira és ötleteire irányuló kutatások és beruházások előmozdításában és exportálásában, illetve a zöld technológiák terjesztésében, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és az élelmiszer-termelés megőrzése érdekében, így mutatva példát az Unió nemzetközi partnereinek, többek között a fejlődő országoknak. Ezzel összefüggésben erősíteni kell a magánszektorbeli szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalatokkal folytatott hatékony együttműködést.

Módosítás     7

Rendeletre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)  Ezt a rendeletet a Párizsi Megállapodás hatályának keretei közt kell végrehajtani, különösen azáltal, hogy figyelembe veszik annak fontosságát, hogy valamennyi ökoszisztéma épségét megőrizzék, és hogy megvédjék az erdőterületeken élő közösségek megélhetését és rezilienciáját.

Módosítás     8

Rendeletre irányuló javaslat

20 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20b)  Az éghajlatváltozás az egész világon gyökeres hatással van a közösségek fejlődésére. A Párizsi Megállapodásnak köszönhetően az Unió kötelezettségvállalásokat tett arra, hogy az éghajlatváltozás kezelésére irányuló intézkedések során tiszteletben tartja, elősegíti és figyelembe veszi saját kötelezettségeit az emberi jogok, az egészséghez való jog, az őslakos népek, a helyi közösségek, a migránsok, a gyermekek, a fogyatékossággal élők, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévők jogai tekintetében. Emellett tiszteletben tartja, elősegíti és figyelembe veszi a fejlődéshez való joggal, továbbá a nemek közötti egyenlőséggel, a nők szerepének és a nemzedékek közötti méltányosság elvének megerősítésével kapcsolatos kötelezettségeit.

Módosítás     9

Rendeletre irányuló javaslat

20 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20c)  Biztosítani kell a trópusi erdőirtás holisztikus megközelítését, figyelembe véve az erdőirtás valamennyi előidéző tényezőjét, és az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményére irányuló tárgyalások során a Bizottság által tett nyilatkozatban foglalt azon célkitűzést, hogy legkésőbb 2030-ra megálljon a Föld erdővel borított területeinek visszaszorulása, és 2020-ra a jelenlegi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenjen a bruttó trópusi erdőirtás.

Módosítás     10

Rendeletre irányuló javaslat

20 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20d)  Az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival kapcsolatban az Unió kötelezettségeket vállalt, amelyeket csak megfelelő erdőgazdálkodással, valamint az erdőirtás elkerülését és visszafordítását és az újraerdősítés előmozdítását célzó kötelezettségvállalással lehet teljesíteni.

Módosítás     11

Rendeletre irányuló javaslat

20 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20e)  Ennek a rendeletnek az UNFCCC-vel összhangban országos, a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő, részvételen alapuló és teljesen átlátható megközelítést kell követnie, figyelembe véve a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportokat, közösségeket és ökoszisztémákat. Emellett a rendeletnek a legjobb tudományos ismereteken, valamint – adott esetben – hagyományos tudáson, az őslakos népek tudásán és helyi tudásrendszereken kell alapulnia, hogy az alkalmazkodás szükség szerint beépüljön a megfelelő társadalmi-gazdasági és környezeti politikákba és fellépésekbe.

Módosítás     12

Rendeletre irányuló javaslat

20 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20f)  Az erdőgazdálkodást és az erdészetet felelősséggel kell végezni, hogy az valóban hozzá tudjon járulni az országok gazdasági fejlődéséhez, életképes gazdasági lehetőségeket biztosítva a mezőgazdasági termelők számára, feltéve, hogy érzékeny ökoszisztémával rendelkező területen nem történik erdőirtás, tőzeglápokra nem telepítenek ültetvényeket, az ültetvényeket a káros környezeti és társadalmi következmények minimalizálása érdekében modern agroökológiai technikákkal művelik meg, illetve tiszteletben tartják a földdel kapcsolatos jogokat, az őslakos közösségek jogait, valamint az emberi jogokat és a munkavállalók jogait.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ez a rendelet hozzájárul ahhoz, hogy az Unió betartsa a Párizsi Megállapodásban foglalt kötelezettségeket és célkitűzéseket.

Indokolás

A LULUCF-rendelet egyike azoknak a pilléreknek, amelyek végrehajtják a Párizsi Megállapodásban vállalt uniós kötelezettségeket. Az Unió vállalta, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 fok alá korlátozza, és hogy erőfeszítéseket tesz a hőmérséklet-emelkedés 1,5 fok alatt tartására. A Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése nagyon fontos a veszélyes hatások elkerülése érdekében az éghajlatváltozásra legérzékenyebb régiókban, ideértve a kis szigeteken elhelyezkedő fejlődő államokat, Dél-Ázsia partvidéki területeit és Afrika aszályra hajlamos régióit.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyek: vizes élőhelynek maradó vizes élőhelyként, és beépített területként, egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, valamint vizes élőhelyből átalakított beépített területként és egyéb földterületként bejelentett földhasználat.

Indokolás

A tőzeges területek és a vizes élőhelyek nagy természetvédelmi értékkel rendelkező élőhelyek, amelyek a legfontosabb szén-dioxid-tárolóknak adnak otthont az EU-ban és a Földön. E területek károsodása esetén azonban nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Annak biztosítása érdekében, hogy a rendelet megfelelő ösztönzőket biztosítson az ilyen szén-dioxid-tárolók fenntartásához és helyreállításához, kötelezővé kell tenni a vizes élőhelyekre és a tőzeges területekre vonatkozó elszámolást.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokat hozzáigazítsa a tudományos eredményekhez vagy a műszaki fejlődéshez, valamint biztosítsa e fogalommeghatározások összhangját az IPCC üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi iránymutatásában (IPCC-iránymutatás) szereplő hasonló tárgyú fogalommeghatározások esetleges módosításaival.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokat hozzáigazítsa a tudományos eredményekhez vagy a műszaki fejlődéshez, valamint biztosítsa e fogalommeghatározások összhangját az IPCC üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi iránymutatásában (IPCC-iránymutatás) és az üvegházhatást okozó gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi IPCC-iránymutatásokhoz készült, a vizes élőhelyekre vonatkozó 2013. évi kiegészítésben szereplő hasonló tárgyú fogalommeghatározások esetleges módosításaival.

Indokolás

Figyelembe kell venni az IPCC földhasználatra vonatkozó legújabb elszámolási módszertanainak mindegyikét.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamoknak törekedniük kell az elnyelés növelésére a 2021–2025 közötti és a 2026–2030 közötti időszakban. Az ezt követő időszakok esetében az e rendelettel összhangban álló elszámolás szerint minden tagállamban növekednie kell a teljes elnyelésnek, az Unió éghajlatváltozásra vonatkozó hosszú távú célkitűzéseinek és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeknek megfelelően.

Indokolás

A felmelegedés 1,5 fok alatt és jóval a 2 fok alatt tartása érdekében – a tudománynak megfelelően – eszközöket kell majd alkalmaznunk a szén-dioxid légkörből történő elnyelésére („negatív kibocsátás”). A negatív kibocsátás eléréséhez nem elegendő az, hogy a LULUCF ágazatból származó elnyelés egyszerűen egyenlő legyen a kibocsátással, hanem meg kell azt haladnia.

Módosítás     17

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok az erdősített területhez és a kiirtott erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést összkibocsátás és összelnyelés formájában elszámolják a 2012–2025-ös és a 2026–2030-as időszakok minden egyes éve vonatkozásában.

(1)  A tagállamok az erdőirtáshoz kapcsolódó kibocsátást és a földterületek erdősítéséhez kapcsolódó elnyelést összkibocsátás és összelnyelés formájában elszámolják a 2012–2025-ös és a 2026–2030-as időszakok minden egyes éve vonatkozásában.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó javasolt új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként az 1990 és 2009 közötti időszakban dokumentált erdőgazdálkodási gyakorlat és intenzitás fenntartásán alapul.

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó javasolt új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referencia-időszakot, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként az 1990 és 2009 közötti időszakban dokumentált erdőgazdálkodási gyakorlat és intenzitás fenntartásán alapul, továbbá biztosítja az energetikai célokra felhasznált biomassza és szilárd biomassza céljára felhasznált biomassza azonos arányának fenntartását.

Indokolás

A biomassza szilárd biomassza céljára történő felhasználása (hosszú élettartamú termékek) éghajlati szempontból az erőforrás jobb felhasználását jelenti, mint a biomassza közvetlenül az erdőből, energetikai célokra történő felhasználása (azonnali oxidáció). Ha a kitermelés intenzitása fennmarad, de az energetikai célra használt fa aránya növekszik, akkor ez azt jelenti, hogy több CO2 kerül a környezetbe, és azt a referenciaszinthez viszonyítva kell elszámolni.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztése, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.9.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Florent Marcellesi

30.11.2016

Vizsgálat a bizottságban

28.2.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

25.4.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

0

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Heidi Hautala, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Cristian Dan Preda, Elly Schlein, Eleftherios Synadinos, Eleni Theocharous, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Paul Rübig, Judith Sargentini

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Xabier Benito Ziluaga, Dariusz Rosati

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

20

+

ALDE

Paavo Väyrynen

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga

NI

Eleftherios Synadinos

PPE

György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Cristian Dan Preda, Dariusz Rosati, Paul Rübig, Bogdan Brunon Wenta, Željana Zovko, Anna Záborská

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Arne Lietz, Linda McAvan, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Elly Schlein

VERTS/ALE

Heidi Hautala, Judith Sargentini

0

-

 

 

2

0

ECR

Nirj Deva, Eleni Theocharous

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás


VÉLEMÉNY az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről (1.6.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

(COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD))

A vélemény előadója: Marisa Matias

RÖVID INDOKOLÁS

2015 decemberében az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 21. konferenciáján elfogadásra került a Párizsi Megállapodás. E megállapodás globális szinten mérföldkő a közös fellépés erősítése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az éghajlatváltozásnak ellenálló társadalom irányába történő globális átalakulás felgyorsítása szempontjából, és fel fogja váltani az 1997-es Kiotói Jegyzőkönyv megközelítését. Meghatározza az ahhoz szükséges politikákat, hogy 2030-ig az 1990-es évhez képest az Unión belül kötelezően legalább 40%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása. A megállapodás hosszú távú célkitűzést tartalmaz, és kimondja, hogy a földhasználat és az erdők általi hozzájárulás kritikus fontosságú az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló hosszú távú célok megvalósítása szempontjából.

E javaslat célja annak meghatározása, hogyan kerüljön sor 2021-től a földhasználatnak, a fölhasználat megváltozásának és az erdőgazdálkodásnak (a LULUCF-ágazatnak) az uniós éghajlat-politikai keretbe való beillesztésére. Addig az időpontig a (2020 végén lejáró) Kiotói Jegyzőkönyv korlátozza az EU és a tagállamok mozgásterét, mert biztosítaniuk kell, hogy az LULUCF-ágazat ne eredményezzen többletkibocsátást. Ezért az EU-ban a LULUCF-ágazatra vonatkozóan tovább kell fejleszteni az irányítást.

Az előadó üdvözli a Bizottság javaslatát. Úgy véli, hogy ez egy nagyratörő javaslat, amely támogatja egy erősebb elszámolási rendszer kialakítását, amely a tervek szerint hozzá fog járulni azon cél teljesítéséhez, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása 2030-ig 40%-kal csökkenjen.

Az előadó aggódik amiatt, hogy a Bizottság határozatlan időre szóló felhatalmazást kap a 3., az 5., a 8., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Az előadó javasolja, hogy csökkentsék 5 évre ezt az időt, összhangban a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as jelentéstételi időszakkal.

A földhasználat és az erdőgazdálkodás egyedüli helyzetben van az eredményes éghajlat-politikához való hozzájárulás tekintetében, mivel ez az ágazat nem csak kibocsát üvegházhatású gázokat, hanem meg is tud kötni szén-dioxidot a légkörből. Az erdészeti ágazat hozzájárulása és az általa kínált lehetőségek alapvető fontosságúak a körforgásos gazdaság létrehozásához.

Javaslatában az előadó a területnek az ITRE bizottság hatáskörébe tartozó fő kérdéseivel foglalkozik, többek között az alábbiakkal:

a)  az erdészeti kutatások és fejlesztések finanszírozásának növelése, tekintettel a földrajzi eltérésekre;

b)  az uniós űrprogramok, például a Copernicus Föld-megfigyelő műholdrendszer használata, amely értékes támogatást nyújt a LULUCF-tevékenységek nyomon követéséhez;

c)  élelmezésbiztonság és biológiai sokféleség;

d)  nemzetközi megállapodások és az uniós jogszabályoknak való megfelelés;

e)  a tagállami és uniós számviteli rendszerekre gyakorolt hatás;

f)  rugalmasság;

g)  hosszú élettartamú fa és a nem faalapú erdészeti termékek;

h)  az erdők referenciaszintjei.

MÓDOSÍTÁSOK

Az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás     1

Rendeletre irányuló javaslat

1 a bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,

Módosítás     2

Rendeletre irányuló javaslat

1 b bevezető hivatkozás (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,

Módosítás     3

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja.10

(3)  A Párizsi Megállapodást a Tanács – az Európai Parlament 2016. október 4-i egyetértését követően – 2016. október 5-én ratifikálta, és 2016. november 4-én lépett hatályba. E jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja.10

__________________

__________________

10 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx

10 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx

Módosítás     4

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. E cél elérése érdekében a megállapodás részes feleinek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében.

(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon, amihez a tudósok egybehangzó véleménye szerint az szükséges, hogy a világ a kibocsátáscsökkentés és a negatív kibocsátás korszakába lépjen. E cél elérése érdekében a megállapodás részes feleinek fokozniuk kell az éghajlatváltozás enyhítésére és a globális felmelegedés korlátozására irányuló közös erőfeszítéseiket. Az Uniónak továbbra is jó példával kell elöl járnia, és a Párizsi Megállapodás célkitűzésével összhangban levő szintekre kell növelnie éghajlattal kapcsolatos erőfeszítéseit. A megállapodás részes feleinek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében. A Párizsi Megállapodás hangsúlyozza a fenntartható erdőgazdálkodás szerepét az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés közti egyensúly célkitűzésének megvalósítása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása terén.

Módosítás     5

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  E rendeletnek hozzá kell járulnia az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átálláshoz és a Párizsi Megállapodásban rögzített célok eléréséhez, továbbá biztosítania kell az Unió biológiai sokféleségének és ökoszisztémáinak megfelelő védelmét, akár alkalmazkodási intézkedések révén is. Ennek érdekében biztosítani kell az uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszerrel, az erőfeszítések megosztásáról szóló határozattal, a biológiai sokféleséggel kapcsolatos és az erdészeti stratégiákkal, valamint a madárvédelmi irányelvvel és az élőhelyvédelmi irányelvvel való összhangot.

Módosítás     6

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége.

(6)  A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén, továbbá olyan tartós bioanyagok rendelkezésre bocsátásával, amelyek ideiglenes szén-dioxid-raktárként és -helyettesítőként szolgálhatnak. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége. Hosszú távon az erdő megkötött szén-dioxid-készletének fenntartására vagy növelésére irányuló fenntartható erdőgazdálkodási stratégia biztosítja a legnagyobb fenntartható mérséklést, az erdőkből származó anyagok éves szinten fenntartható hozamának előállítása mellett.

Módosítás     7

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az éghajlatváltozással foglalkozó kutatások finanszírozásának előtérbe helyezése erősítené a LULUCF-ágazat szerepét az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és az ahhoz való alkalmazkodásban. Az EU 2021–2028 közötti kutatási és innovációs programjának erősítése

a LULUCF-ágazatban többek között hozzájárulna a tudományos és helyi közösségeknek az ágazat teljesítményével kapcsolatos ismereteinek elmélyítéséhez és terjesztéséhez, meggyorsítva a fenntartható innovációt, támogatva a digitális korszakba való átmenetet, modernizálva a képzést és az oktatást, erősítve az LULUCF-ágazat ellenálló képességét és nyomon követve a biológiai sokféleséget és az emberi tevékenységeket.

Módosítás     8

Rendeletre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat11 első lépésként meghatározta az üvegházhatású gázoknak a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó elszámolási szabályokat, és ezáltal hozzájárult a LULUCF-ágazatnak az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásba való bevonását célzó szakpolitika kidolgozásához. E rendeletnek célszerű a meglévő elszámolási szabályokon alapulnia, és azokat a 2021–2030-as időszak tekintetében naprakésszé tennie és javítania. Helyénvaló megállapítani a tagállamoknak az említett elszámolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a LULUCF-ágazat összességében ne idézzen elő nettó kibocsátást. E rendelet magánfelek számára nem írhat elő elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettségeket.

(7)  Az 529/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat11 első lépésként meghatározta az üvegházhatású gázoknak a LULUCF-ágazathoz kapcsolódó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó elszámolási szabályokat, és ezáltal hozzájárult a LULUCF-ágazatnak az uniós kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásba való bevonását célzó szakpolitika kidolgozásához. E rendeletnek célszerű a meglévő elszámolási szabályokon alapulnia, és azokat a 2021–2030-as időszak tekintetében naprakésszé tennie és javítania. Helyénvaló minden körülmények között megállapítani a tagállamoknak az említett elszámolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos kötelezettségeit, valamint az annak biztosítására vonatkozó kötelezettséget, hogy a LULUCF-ágazat összességében ne idézzen elő nettó kibocsátást. E rendelet magánfelek számára nem írhat elő elszámolási vagy jelentéstételi kötelezettségeket, és az ilyen kötelezettségeket a tagállamoknak is kerülniük kell e rendelet végrehajtása során.

_________________

_________________

11 A Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 529/2013/EU határozata az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80. o.).

11 A Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 529/2013/EU határozata az üvegházhatású gázoknak a földhasználatból, a földhasználat-változtatásból és az erdőgazdálkodási tevékenységekből eredő kibocsátására és elnyelésére vonatkozó elszámolási szabályokról és az e tevékenységekhez kapcsolódó intézkedésekre vonatkozó információkról (HL L 165., 2013.6.18., 80. o.).

Indokolás

A LULUCF-ágazatra vonatkozó szabályok most először kerülnek bele jogi kötelezettségekkel együtt az uniós éghajlat-politikai keretbe. Fontos biztosítani arról a magánfeleket, hogy őket a javaslat nem fogja adminisztratív szempontból érinteni. Ezért az is fontos, hogy a tagállamok minden tőlük telhetőt tegyenek meg annak elkerülése érdekében, hogy további terhet rójanak magánfelekre.

Módosítás     9

Rendeletre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásnak (IPCC-iránymutatás) megfelelően a kibocsátás és az elnyelés pontos elszámolásának meghatározása céljából az 525/2013/EU rendelet alkalmazásában földhasználati kategóriákra és a földhasználati kategóriák közötti változásra vonatkozóan évente bejelentett értékeket helyénvaló használni, ami biztosítja az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megközelítésmódok összehangolását. A másik földhasználati kategóriára változott területeket az IPCC-iránymutatás szerinti 20 éves alapértelmezett érték lejártáig helyénvaló a szóban forgó kategóriába való átalakítás alatt lévő területnek tekinteni.

(8)  Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) által az üvegházhatású gázok kibocsátásának nemzeti jegyzékei tekintetében 2006-ban kiadott iránymutatásnak (IPCC-iránymutatás) megfelelően a kibocsátás és az elnyelés pontos elszámolásának meghatározása céljából az 525/2013/EU rendelet alkalmazásában földhasználati kategóriákra és a földhasználati kategóriák közötti változásra vonatkozóan évente bejelentett értékeket helyénvaló használni, ami biztosítja az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti megközelítésmódok összehangolását. A másik földhasználati kategóriára változott területeket az IPCC-iránymutatás szerinti 20 éves alapértelmezett érték lejártáig helyénvaló a szóban forgó kategóriába való átalakítás alatt lévő területnek tekinteni. Tekintettel azonban a tagállamok eltérő természeti és ökológiai körülményeire, és nem utolsósorban a különböző földrajzi és időjárási viszonyokra, amelyek hatással vannak a szénkészletben bekövetkező változásokra vonatkozó átmeneti időszak hosszára, engedélyezni kell az ettől az alapértelmezett értéktől való, az IPCC-iránymutatás által indokolt eltéréseket.

Módosítás     10

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyekkel kizárhatóak a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában az e kategóriára vonatkozó elszámolás átláthatósága és minőségének javítása érdekében létre kell hozni egy felülvizsgálati eljárást.

(9)  Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ, és ezeket a tagállamok közötti különbségeket tiszteletben kell tartani. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyekkel kizárhatóak a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában az e kategóriára vonatkozó elszámolás átláthatósága és minőségének javítása érdekében létre kell hozni egy felülvizsgálati eljárást.

Módosítás     11

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a C(2016) 3301 bizottsági határozottal összhangban a nemzeti erdőgazdálkodási tervek felülvizsgálata során igénybe veszi szakértői felülvizsgáló csoport közreműködését, célszerű, hogy az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira támaszkodjon, különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint kielégítő számú tagállami szakértőt válasszon ki.

(10)  Ha és amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a C(2016) 3301 bizottsági határozottal összhangban a nemzeti erdőgazdálkodási tervek felülvizsgálata során igénybe veszi szakértői felülvizsgáló csoport közreműködését, célszerű, hogy az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira támaszkodjon, különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint kielégítő számú tagállami szakértőt válasszon ki.

Módosítás     12

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A nemzetközileg elfogadott IPCC-iránymutatás szerint a biomassza elégetéséből származó kibocsátást az energiaágazatban nulla értékként lehet elszámolni azzal a feltétellel, hogy ugyanez a kibocsátás a LULUCF-ágazat esetében elszámolásra kerül. Az EU-ban a biomassza elégetéséből származó kibocsátás a 601/2012/EU rendelet 38. cikke és az 525/2013/EU rendeletben meghatározott rendelkezések alapján nulla értékként kerül elszámolásra, ezért az IPCC-iránymutatással való összhangot csak úgy lehetne biztosítani, ha e rendelet hatálya pontosan kiterjedne a szóban forgó kibocsátásokra.

(11)  A nemzetközileg elfogadott IPCC-iránymutatás szerint a biomassza elégetéséből származó kibocsátást az energiaágazatban nulla értékként lehet elszámolni azzal a feltétellel, hogy ugyanez a kibocsátás a LULUCF-ágazat esetében elszámolásra kerül. Az EU keretein belül a biomassza elégetéséből származó kibocsátás a 601/2012/EU rendelet 38. cikke és az 525/2013/EU rendeletben meghatározott rendelkezések alapján nulla értékként kerül elszámolásra, ezért az IPCC-iránymutatással való összhangot csak úgy lehetne biztosítani, ha e rendelet hatálya pontosan kiterjedne a szóban forgó kibocsátásokra. E rendelet elszámolási szabályainak nem szabad akadályozniuk a fenntartható biomassza felhasználását az energiaágazatban a LULUCF-ágazatban keletkező kibocsátás révén.

Módosítás     13

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása, és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatára való ösztönzés érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.

(12)  A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása, és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatára való ösztönzés érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor. A kedvező helyettesítő hatás további előmozdítása és figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén több terméket kell bevonnia a faipari termékekre vonatkozó számítások körébe. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.

Módosítás     14

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez.

(13)  A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Tekintve, hogy az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez, illetve ne térítse el a tagállamokat attól, hogy megelőző intézkedéseket hozzanak, ideértve a természetes bolygatás előfordulási kockázatának csökkentésére irányuló beruházásokat.

Módosítás     15

Rendeletre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Annak érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozó értékeléshez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, e rendelettel bejelentési követelményeket kell az 525/2013/EU rendeletbe belefoglalni, valamint az e rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzéseknek figyelembe kell venniük ezeket a bejelentéseket. Az 525/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A szóban forgó rendelkezéseket tovább lehet egyszerűsíteni a Bizottság munkaprogramja szerint 2016 végére előirányzott javaslat tárgyát képező, az energiaunió integrált irányításával összefüggő releváns módosítások figyelembevétele céljából.

(15)  Annak biztosítása és rögzítése érdekében, hogy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés, valamint a tagállamok kötelezettségvállalásainak teljesítésére vonatkozó értékeléshez szükséges más információk bejelentése és ellenőrzése hatékony, átlátható és költséghatékony módon legyen végrehajtható, e rendelettel bejelentési követelményeket kell az 525/2013/EU rendeletbe belefoglalni, valamint az e rendelet szerinti megfelelés-ellenőrzéseknek figyelembe kell venniük ezeket a bejelentéseket. Az 525/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A szóban forgó rendelkezéseket tovább lehet egyszerűsíteni a Bizottság munkaprogramja szerint 2016 végére előirányzott javaslat tárgyát képező, az energiaunió integrált irányításával összefüggő releváns módosítások figyelembevétele céljából.

Módosítás     16

Rendeletre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  Az Unió és tagállamai az UNFCCC alapján kötelesek arra, hogy – a Felek Konferenciája által jóváhagyott összehasonlítható módszerek felhasználásával – kidolgozzák, rendszeresen frissítsék, közzétegyék és a Felek Konferenciája számára jelentsék üvegházhatást okozó gázok emberi eredetű, forrásonkénti kibocsátásaira és elnyelőnkénti eltávolítására vonatkozó nemzeti jegyzékeket. Az üvegházhatásúgáz-jegyzékek alapvető fontosságúak a dekarbonizáció kiterjesztésének végrehajtása folytatásának engedélyezésében, és az éghajlati jogszabályok betartásának értékelésében. A tagállamok nemzeti jegyzék létrehozására és vezetésére vonatkozó kötelességét (az energiaunió irányításáról szóló, COM(2016)0759) rendelet állapítja meg.

Módosítás     17

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek – adott esetben éves munkaprogramjával összhangban – segítenie kell a Bizottság munkáját az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés éves bejelentési rendszere, a politikákra és intézkedésekre, valamint a tagállami előrejelzésekre vonatkozó információk értékelése, a tervezett további politikák és intézkedések értékelése, valamint a Bizottság által e rendelet alapján elvégzett megfelelés-ellenőrzések terén.

(16)  Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek (EEA) – adott esetben éves munkaprogramjával összhangban – segítenie kell a Bizottság munkáját az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés éves bejelentési rendszere, a politikákra és intézkedésekre, valamint a tagállami előrejelzésekre vonatkozó információk értékelése, a tervezett további politikák és intézkedések értékelése, valamint a Bizottság által e rendelet alapján elvégzett megfelelés-ellenőrzések terén.

Módosítás     18

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az adatgyűjtés és a módszertani fejlesztés megkönnyítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a földhasználat nyilvántartása és bejelentése az egyes földterületek földrajzi nyomon követésével, a tagállami és uniós adatgyűjtési rendszereknek megfelelően történjék. Az adatgyűjtés során a lehető legjobban ki kell használni a meglévő uniós és tagállami programokat és felméréseket, többek között a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz). Az adatgazdálkodásnak, többek között a bejelentett adatok újrafelhasználását és terjesztését célzó adatmegosztásnak meg kell felelnie az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

(17)  Az adatgyűjtés és a módszertani fejlesztés megkönnyítése érdekében gondoskodni kell arról, hogy a földhasználat nyilvántartása és bejelentése az egyes földterületek földrajzi nyomon követésével, kifejezetten a tagállami és uniós adatgyűjtési rendszereknek megfelelően történjék. Az adatgyűjtés során a lehető legjobban ki kell használni a meglévő uniós és tagállami programokat és felméréseket, többek között a LUCAS földhasználati és földfelszín-borítottsági összeírást, valamint az Unió Föld-megfigyelési programját (Kopernikusz), különösen a Sentinel-2 révén és az európai navigációs műholdrendszereket (Galileo és EGNOS), amelyekkel támogatni lehet a földhasználat megfigyelését. Az adatgazdálkodásnak, többek között a bejelentett adatok újrafelhasználását és terjesztését célzó adatmegosztásnak meg kell felelnie az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra kialakításáról szóló, 2007. március 14-i 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek.

Módosítás     19

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a módszertan és a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló [] rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a módszertan és a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló [] rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Módosítás     20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

E rendelet végső célja, hogy hozzájáruljon azon globális kötelezettségvállalás teljesüléséhez, amely szerint a hőmérséklet kevesebb mint 2°C-kal haladhatja meg az iparosodás előtti szintet, és további erőfeszítéseket kell tenni a felmelegedés 1,5°C-ra korlátozása érdekében.

Módosítás     21

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyek: vizes élőhelynek maradó vizes élőhelyként, beépített területből és egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, valamint vizes élőhelyből átalakított beépített területként és egyéb földterületként bejelentett földhasználat;

Módosítás     22

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállam úgy dönthet, hogy a vizes élőhelynek maradó vizes élőhelyként, beépített területből és egyéb földterületből átalakított vizes élőhelyként, valamint vizes élőhelyből átalakított beépített területként és egyéb földterületként bejelentett földhasználatként meghatározott gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 4. cikk szerinti kötelezettségvállalása hatálya alá vonja. Amennyiben a tagállam él ezzel a lehetőséggel, a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátásokat és elnyeléseket e rendeletnek megfelelően kell elszámolnia.

(2)  Azon tagállamoknak, amelyekben [a hatálybalépés időpontja]-án/-én nem létezik külön elszámolási kategória a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyekre, öt éves átmeneti időszak áll rendelkezésükre [a hatálybalépés időpontja]-tól/-től arra, hogy megbízható és átlátható adatokat gyűjtsenek az ilyen vizes élőhelyekről és létrehozzanak egy e rendeletnek megfelelő jelentéstételi rendszert. Az adatok és a jelentéstételi rendszer megfelelőségét a 12. cikkben hivatkozott megfelelőségi ellenőrzés részeként kell értékelni.

Módosítás     23

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2 a)  Az erdősített területek, a kiirtott erdőterületek és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek elszámolásaiba a tagállamok a 9. cikknek megfelelően beillesztenek egy faipari termékekhez kapcsolódó elszámolási kategóriát is.

Módosítás     24

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokat hozzáigazítsa a tudományos eredményekhez vagy a műszaki fejlődéshez, valamint biztosítsa e fogalommeghatározások összhangját az IPCC üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi iránymutatásában (IPCC-iránymutatás) szereplő hasonló tárgyú fogalommeghatározások esetleges módosításaival.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokat hozzáigazítsa a tudományos eredményekhez vagy a műszaki fejlődéshez, valamint biztosítsa e fogalommeghatározások összhangját az IPCC üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi iránymutatásában és minden vonatkozó kiegészítő IPCC-iránymutatásban (IPCC-iránymutatás) szereplő hasonló tárgyú fogalommeghatározások esetleges módosításaival.

Módosítás     25

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2021 és 2025 közötti, valamint a 2026 és 2030 közötti időszakokra vonatkozóan a 11. cikk szerinti rugalmasság figyelembevétele mellett minden tagállam gondoskodik arról, hogy a kibocsátás ne haladja meg az elnyelést, ahol kibocsátás és elnyelés alatt a tagállam területén megvalósuló, a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákba sorolható teljes kibocsátások és teljes elnyelések összegeként meghatározott és e rendelet szerint elszámolt mennyiségek értendők.

A 2021 és 2025 közötti, valamint a 2026 és 2030 közötti időszakokra vonatkozóan a tagállamok minimumszabályként gondoskodnak arról, hogy a kibocsátás ne haladja meg az elnyelést, ahol kibocsátás és elnyelés alatt a tagállam területén megvalósuló, a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákba sorolható teljes kibocsátások és teljes elnyelések összegeként meghatározott és e rendelet szerint elszámolt mennyiségek értendők.

Módosítás     26

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az Unió által a Párizsi Megállapodásban vállalt hosszú távú kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok cselekvési tervet nyújtanak be a Bizottságnak (az energiaunió irányításáról szóló, COM(2016)0759) rendeletben megállapított eljárással összhangban, amelyben meghatározzák az abszorpció növelésével, a szén-dioxid-készletekkel és a fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokkal kapcsolatos hosszú távú célkitűzéseket.

Módosítás     27

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1 a)  A nemzeti elszámolások elkészítése során a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a földhasználattal összefüggő tevékenységek összhangban legyenek a biológiai sokféleséggel és az erdőgazdálkodással kapcsolatos uniós stratégiákkal.

Módosítás     28

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapértelmezett érték alkalmazására vonatkozó követelménytől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szántóterületet, a gyepterületet, a vizes élőhelyet, a beépített területet és az egyéb földterületet az erdőterületté átalakított szóban forgó területre vonatkozó kategóriából az átalakítás időpontját követő 30 év lejártával teszik át az erdőterületnek maradó erdőterületre vonatkozó kategóriába.

(2)  Az 5. cikk (3) bekezdésében meghatározott alapértelmezett érték alkalmazására vonatkozó követelménytől eltérve a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szántóterületet, a gyepterületet, a vizes élőhelyet, a beépített területet és az egyéb földterületet az erdőterületté átalakított szóban forgó területre vonatkozó kategóriából az átalakítás időpontját követő 30 év lejártával teszik át az erdőterületnek maradó erdőterületre vonatkozó kategóriába. Minden ilyen derogációra vonatkozó döntésnek az IPCC-iránymutatásokon kell alapulnia, és a 8. cikk (5) bekezdése alapján létrehozott felülvizsgálati csoportnak kell jóváhagynia azokat.

Módosítás     29

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.

(4)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.

Módosítás     30

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok a IV. melléklet A. pontjában meghatározott feltételek alapján meghatározzák az erdőkre vonatkozó új referenciaszintet. A 2021–2025-ös időszak tekintetében 2018. december 31-ig, a 2026–2030-as időszak tekintetében pedig 2023. június 30-ig benyújtják a Bizottságnak nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervüket, amely tartalmazza az erdőkre vonatkozó új referenciaszintet.

A tagállamok a IV. melléklet A. pontjában meghatározott feltételek alapján meghatározzák az erdőkre vonatkozó új referenciaszintet. A 2021–2025-ös időszak tekintetében 2018. december 31-ig, a 2026–2030-as időszak tekintetében pedig 2023. június 30-ig benyújtják a Bizottságnak nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervüket, amely tartalmazza az erdőkre vonatkozó új referenciaszintet. A tagállamok kérésére a Bizottság iránymutatást és technikai segítségnyújtást biztosít.

Módosítás     31

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó javasolt új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként az 1990 és 2009 közötti időszakban dokumentált erdőgazdálkodási gyakorlat és intenzitás fenntartásán alapul.

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó javasolt új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként a 2021–2025-ös időszakra vonatkozóan 2017-ig, a 2026–2030-as időszakra vonatkozóan pedig 2022-ig dokumentált erdőgazdálkodási gyakorlatra alapul.

Módosítás     32

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervet nyilvánosságra kell hozni, és nyilvános konzultációra kell bocsátani.

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervet nyilvánosságra kell hozni, többek között online módon is, és nyilvános konzultációra kell bocsátani.

Módosítás     33

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az összhangot a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervben az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó adatok bejelentésével összefüggésben használt módszerek és adatok között. A tagállamok legkésőbb a 2021–2025-ös vagy a 2026–2030-as időszak végéig benyújtják a Bizottságnak referenciaszintjük technikai kiigazítását, ha ez szükséges a következetesség biztosításához.

(4)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az összhangot a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervben az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó adatok bejelentésével összefüggésben használt módszerek és adatok között. Az adatoknak a földhasználatra és az erdők állapotára vonatkozó legfrissebb ellenőrzött elszámolásból kell származniuk. A tagállamok legkésőbb a 2021–2025-ös vagy a 2026–2030-as időszak végéig benyújtják a Bizottságnak referenciaszintjük technikai kiigazítását, ha ez szükséges a következetesség biztosításához, valamint az annak meghatározása idején hatályban lévő fenntartható erdőgazdálkodási politika pozitív eredményeiről való beszámoláshoz.

Módosítás     34

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A Bizottság felülvizsgálja a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terveket és a technikai kiigazításokat, és megvizsgálja, hogy az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszintek meghatározása milyen mértékben felel meg a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek. Amennyiben a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek való megfelelés azt szükségesség teszi, a Bizottság újraszámíthatja az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszinteket.

(5)  A Bizottság és a tagállamok kiválasztott szakértőiből álló felülvizsgálati csoport felülvizsgálja a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terveket és a technikai kiigazításokat, és megvizsgálja, hogy az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszintek meghatározása milyen mértékben felel meg a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek. A tagállamok minden kért adatot és információt megadnak a felülvizsgálati csoportnak a felülvizsgálat és az értékelés elvégzéséhez. Amennyiben a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek való megfelelés azt szükségesség teszi, az érintett tagállam újraszámítja az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszinteket. Az átláthatóság fokozása érdekében a Bizottságnak össze kell állítania és nyilvánosan, többek között az interneten is elérhetővé kell tennie egy ajánlásokat is tartalmazó összefoglaló jelentést.

Módosítás     35

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. mellékletnek az (5) bekezdés alapján elvégzett felülvizsgálat alapján történő módosítása céljából, hogy a benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek és technikai kiigazítások, valamint a felülvizsgálat keretében végzett újraszámítások alapján naprakésszé tegye az erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszinteket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépéséig a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra továbbra is a II. mellékletben megállapított, erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszintek alkalmazandók.

(6)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. mellékletnek az (5) bekezdés alapján elvégzett felülvizsgálat alapján történő módosítása céljából, hogy a benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek és technikai kiigazítások, valamint a felülvizsgálat keretében végzett újraszámítások alapján naprakésszé tegye az erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszinteket. A tagállamok által a (3) bekezdés szerint benyújtott dokumentumokon alapuló első ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktust legkésőbb 2019. december 31-ig el kell fogadni. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépéséig a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra továbbra is a II. mellékletben megállapított, erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszintek alkalmazandók.

Módosítás     36

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A faipari termékekkel összefüggésben a 6. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (1) bekezdése értelmében vezetett elszámolásaikban a tagállamok az V. mellékletben meghatározott elsőrendű bomlásfüggvényt, módszereket és alapértelmezett felezésiidő-értékeket alkalmazva feltüntetik az alábbi kategóriákba tartozó faipari termékek készletében bekövetkező változásból eredő kibocsátást és elnyelést:

A tagállamok az V. mellékletben meghatározott elsőrendű bomlásfüggvényt, módszereket és alapértelmezett felezésiidő-értékeket alkalmazva számolják el az alábbi kategóriákba tartozó faipari termékek készletében bekövetkező változásból eredő kibocsátást és elnyelést:

Módosítás     37

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság 2019. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 14. cikknek megfelelően a faipari termékek készletén belüli kategóriák további, kedvező helyettesítő hatással járó termékekkel való aktualizálása érdekében, figyelembe véve a tagállamok országspecifikus alkategóriákkal kapcsolatos hozzájárulásait. Az aktualizálást az IPCC-iránymutatás alapján kell elvégezni és biztosítani kell a LULUCF-ágazatra vonatkozó uniós elszámolás környezeti integritását.

Módosítás     38

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5 a)  Az e cikkben meghatározott rugalmassági mechanizmus értékelését szerepeltetni kell a 15. cikkben hivatkozott jelentésben.

Módosítás     39

Rendeletre irányuló javaslat

12 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság a 4. cikknek való megfelelés értékelése céljából elvégzi a megfelelési jelentés teljes körű felülvizsgálatát.

(2)  A Bizottság a 4. cikknek való megfelelés értékelése céljából elvégzi a megfelelési jelentés teljes körű felülvizsgálatát és az esetleges eltéréseket megindokolja.

Módosítás     40

Rendeletre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság minden tagállam esetében területelszámolási kategóriánként nyilvántartja a kibocsátások és az elnyelések mennyiségét, és gondoskodik az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben a 11. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok alkalmazásával összefüggő ügyletek pontos elszámolásáról. A központi tisztviselő automatikus ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében letiltja a megfelelő ügyleteket. Az erre vonatkozó adatokat hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

(1)  A Bizottság minden tagállam esetében területelszámolási kategóriánként nyilvántartja a kibocsátások és az elnyelések mennyiségét, és gondoskodik az 525/2013/EU rendelet 10. cikke alapján létrehozott uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékben a 11. cikk szerinti rugalmassági mechanizmusok alkalmazásával összefüggő ügyletek pontos elszámolásáról. A központi tisztviselő automatikus és kimerítő ellenőrzést hajt végre az e rendelet alapján kezdeményezett összes ügyleten, és a szabálytalanságok megelőzése érdekében letiltja a megfelelő ügyleteket. A tagállamnak visszajelzést kell adni és jogot kell biztosítani számára a válaszolásra. A tagállamok esetleges helyesbítési kérelmeit ésszerű határidőn belül kell benyújtani. A Bizottság nyilvántartásba veszi ezen események nyomonkövethetőségét és az erre vonatkozó adatokat az internetenhozzáférhetővé teszi a nyilvánosság számára.

Módosítás     41

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a 3., az 5., a 8., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

(2)  A Bizottságnak a 3., az 5., a 8., a 9., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 évre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

Módosítás     42

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(4)  A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál és igyekszik közös álláspontot kialakítani az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

Módosítás     43

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.

A Bizottság az UNFCCC keretében 2018-ban összehívandó előmozdító párbeszéd időpontjától számított hat hónapon belül, 2024-ben, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás hosszú távú céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben javaslatokat is előterjeszthet e rendelet és céljai aktualizálása érdekében, összhangban az UNFCCC keretében összehívott előmozdító párbeszédből adódó fejleményekkel és a legújabb tudományos megállapításokkal.

Módosítás     44

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a referenciaszinteknek emellett hozzá kell járulniuk az erdei szénkészletek fenntartásához vagy növeléséhez, az erdőkből származó faanyag, rost és energia éves szinten fenntartható hozamának előállítása mellett;

Módosítás     45

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a referenciaszinteknek biztosítaniuk kell az elszámolás megbízhatóságát és hitelességét annak érdekében, hogy a biomasszához kapcsolódó kibocsátások és elnyelések megfelelően elszámolásra kerüljenek;

c)  a referenciaszinteknek biztosítaniuk kell a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó elszámolás megbízhatóságát és hitelességét annak érdekében, hogy a biomasszához kapcsolódó kibocsátások és elnyelések megfelelően elszámolásra kerüljenek;

Módosítás     46

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a referenciaszinteknek figyelembe kell venniük a faipari termékek széntárolóját is, aminek révén lehetővé válik az azonnali oxidációt feltételező forgatókönyv, valamint az elsőrendű bomlás függvénye és a felezésiidő-értékek alkalmazása közötti összehasonlítás;

törölve

Módosítás     47

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a referenciaszinteknek figyelembe kell venniük a biológiai sokféleség megőrzéséhez való hozzájárulásra és a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó célt, amint azt az uniós erdőgazdálkodási stratégia, a tagállamok nemzeti erdészeti politikái és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája meghatározza;

e)  a referenciaszinteknek figyelembe kell venniük a biológiai sokféleség megőrzéséhez való hozzájárulásra és a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó célt, amint azt az uniós erdőgazdálkodási stratégia, a tagállamok nemzeti erdészeti programjai és politikái, valamint és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos és biogazdasági stratégiája meghatározza;

Módosítás     48

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  a referenciaszinteknek meg kell erősíteniük, hogy a konstrukció nem tartalmaz közvetlenül tagállami vagy uniós politikákon alapuló feltételezéseket vagy becsléseket, illetve tagállami vagy uniós politikák vélelmezett jövőbeni változásain alapuló feltételezéseket vagy becsléseket.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztése, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.9.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Marisa Matias

5.10.2016

Vizsgálat a bizottságban

28.11.2016

22.3.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

44

13

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, Hans-Olaf Henkel, Kaja Kallas, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Michel Reimon, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Jean-Luc Schaffhauser, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Lieve Wierinck, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Soledad Cabezón Ruiz, Jude Kirton-Darling, Constanze Krehl, Barbara Kudrycka, Olle Ludvigsson, Florent Marcellesi, Marian-Jean Marinescu, Marisa Matias, Markus Pieper, Anne Sander, Pavel Telička, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Fabio Massimo Castaldo, Nicola Danti, Gabriele Preuß

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

44

+

ALDE

Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Pavel Telicka, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Evžen Tošenovský, Anneleen van Bossuyt

PPE

Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Christian Ehler, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Barbara Kudrycka, Janusz Lewandowski, Marian-Jean Marinescu, Nadine Morano, Angelika Niebler, Markus Pieper, Herbert Reul, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Anne Sander, Algirdas Saudargas, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská, Pilar del Castillo Vera

S&D

José Blanco López, Soledad Cabezón Ruiz, Adam Gierek, Theresa Griffin, Jude Kirton-Darling, Peter Kouroumbashev, Constanze Krehl, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Dan Nica, Miroslav Poche, Gabriele Preuβ, Flavio Zanonato

13

-

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

ENF

Angelo Ciocca, Jean-Luc Schaffhauser

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Jaromír Kohlícek, Paloma López Bermejo, Marisa Matias

S&D

Carlos Zorrinho

Verts/ALE

Reinhard Bütikofer, Jakop Dalunde, Florent Marcellesi, Michel Reimon, Claude Turmes

1

0

S&D

Kathleen Van Brempt

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről (1.6.2017)

a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére

a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról

(COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD))

A vélemény előadója: Elisabeth Köstinger

RÖVID INDOKOLÁS

A alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő sikeres átmenethez stabil éghajlat-politikai keret szükséges. A dekarbonizáció folyamatának elindításához és fenntartható megvalósításához minden ágazatnak megfelelő módon hozzá kell járulnia. A LULUCF-ágazat bevonása az Európai Unió éghajlatvédelmi politikájába 2021-től ezért a jövőorientált éghajlat-politika lényeges eleme.

A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazat ökológiai, gazdasági és társadalmi szerepet tölt be a társadalomban. Az európai éghajlat-politika keretében el kell ismerni a fenntartható mező- és erdőgazdálkodás többfunkciós szerepét. Az üvegházhatású gázok csökkentésére irányuló ösztönzőknek ezért összhangban kell állniuk az ellátás biztonságának garantálásával, illetve az Európa, mint a fenntartható élelmiszert és biomasszát előállító termelési központ melletti elkötelezettséggel. A mezőgazdaság és a biomassza fenntartható felhasználása nem állnak ellentétben az éghajlat-politika célkitűzéseivel, hanem a megoldás részének kell tekinteni őket.

A kiinduló helyzet méltányos megállapítása érdekében mindenesetre tekintetbe kell venni az ágazat előzetes teljesítményét. Az európai mezőgazdaság 1990 óta 24%-kal csökkentette kibocsátását.

Egyúttal központi jelentőségű a fosszilis és biogén üvegházhatású gázok közti egyértelmű kölönbségtétel. A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazat nem degradálható más kibocsátók CO2-elnyelőjének funkciójára. El kell ismerni a bioenergia, a biogazdaság és a fából készült termékek használatának helyettesítő hatását. Az éghajlat-politka célkitűzései elérésének nagyon fontos összetevője a „zöld gazdaság” növekedésének ösztönzése.

Ezért a Bizottság javaslatához fűzött módosítások közül kiemelendők az alábbiak:

1) A fenntartható mezőgazdaság éllovasait nem szabad megbüntetni.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek az elmúlt években már hoztak környezet- és éghajlatvédelmi intézkedéseket, lehetőséget kell kapniuk arra, hogy ezeket a mezőgazdaságban alkalmazott referenciaév meghatározása során tekintetbe vegyék.

2) Az erdőfelületeket és a fenntartható erdőgazdálkodást illetően jelentős különbségek mutatkoznak a tagállamok között.

Ezért kérjük, hogy a szakpolitika ne csak az erdősítési intézkedések pozitív éghajlatvédelmi hatásaira összpontosítson, hanem vegye figyelembe a fenntartható erdőgazdálkodás és biomassza-felhasználás éghajlatvédelmi lehetőségeit is.

3) Az erdőkre vonatkozó referenciaszint megállapításakor olyan rendszert kell kialakítani, amely megfelel a szubszidiaritás elvének.

Az erdőkre vonatkozó referenciaszint megállapításához használt kritériumoknak figyelembe kell venniük a biomassza fenntartható használatát, az uniós biogazdasági stratégia megvalósítását és az energiaellátás biztosítását. Ahogy már az új európai erdészeti stratégiáról szóló európai parlamenti jelentés(1) is sürgeti, az Erdészeti Állandó Bizottságot meg kell erősíteni, és a Bizottságnak konzultációt kell vele folytatnia a technikai támogatás során.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok alkalmazásának kizárólag az alap-jogiaktus nem lényeges elemeinek módosítására kell irányulnia.

MÓDOSÍTÁS:

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság felkéri a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Rendeletre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A Bizottság 2016. június 10-én javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Unió megerősítse a Párizsi Megállapodást. E jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja.10

(3)  A Tanács a Párizsi Megállapodást 2016. október 5-én ratifikálta, miután 2016. október 4-én az Európai Parlament ehhez megadta egyetértését. A Párizsi Megállapodás 2016. november 4-én lépett hatályba, és célja, hogy a felek a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartsák, és erőfeszítéseket tegyenek annak érdekében, hogy az emelkedés az iparosodást megelőző szinthez képest mindössze 1,5°C legyen, az élelmiszer-termelés és az élelmezésbiztonság veszélyeztetése nélkül. A megállapodás hangsúlyozza továbbá a fenntartható erdőgazdálkodás szerepét az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés közti egyensúly célkitűzésének elérése terén. E jogalkotási javaslat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) Titkárságának 2015. március 6-án az Unió és a tagállamok vonatkozásában bejelentett tervezett nemzeti csökkentési kötelezettségvállalásban megerősített, az Uniónak a gazdaság teljes egészére kiterjedő vállalása teljesítését szolgálja.10

__________________

__________________

10 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx

10 http://www4.unfccc.int/submissions/indc/Submission%20Pages/submissions.aspx

Indokolás

Alapvető fontosságú a szöveg frissítése a Párizsi Megállapodás ratifikálására tekintettel. A 3. preambulumbekezdést is ki kell egészíteni, utalva a Párizsi Megállapodásnak az élelmiszer-termelésről szóló 2.1b cikkére és a fenntartható erdőgazdálkodás szerepéről szóló 5. cikkére, amelyek elősegítik az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és -elnyelés közti egyensúly célkitűzésének elérését.

Módosítás    2

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. E cél elérése érdekében a megállapodás részes feleinek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat kell kidolgozniuk, közzétenniük és fenntartaniuk. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében.

(4)  A Párizsi Megállapodás egyebek mellett egy olyan hosszú távú célkitűzést is meghatároz, amelynek értelmében az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2 °C fok alatt kell tartani, és törekedni kell arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. Célja emellett az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaihoz való alkalmazkodás képességének növelése, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség fokozása és az üvegházhatású gázok alacsony szintű kibocsátásának támogatása anélkül, hogy az élelmiszer-termelés veszélybe kerülne. A Párizsi Megállapodásban meghatározott cél elérése érdekében a részes felek egymást követő nemzeti hozzájárulásokat dolgoznak ki, tesznek közzé és tartanak fenn. A Párizsi Megállapodás az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyvben meghatározott megközelítést váltja fel, amelynek alkalmazása 2020-ban megszűnik. A Párizsi Megállapodás továbbá felszólít az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése közötti egyensúly elérésére az évszázad második felében, és felkéri a részes feleket, hogy hozzanak intézkedéseket az üvegházhatású gázok nyelői és tározói, többek között az erdők megóvása és – adott esetben – továbbfejlesztése érdekében. A felek elismerik, hogy a mérséklési intézkedéseknek és az alkalmazkodási fellépéseknek teljesen átlátható megközelítést kell követniük, figyelembe véve az ökoszisztémákat, és a legjobb tudományos ismereteken kell alapulniuk.

Indokolás

A Párizsi Megállapodásról szóló preambulumbekezdés kiegészül az e megállapodás 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjára való hivatkozással annak hangsúlyozása érdekében, hogy az ágazatnak sok célkitűzésnek kell eleget tennie, és számos kihívással kell megbirkóznia.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Párizsi Megállapodásban foglalt célok teljesítéséhez szükséges negatív kibocsátás elérése érdekében az üvegházhatású gázok földhasználat, földhasználat-megváltoztatás és erdőgazdálkodás (LULUCF) révén a légkörből történő elnyelésének erőteljesnek kell lennie, és nem használható pusztán a más forrásokból származó kibocsátáscsökkentés ellentételezésére. Mivel a LULUCF-hoz kapcsolódó elnyelés visszafordítható, az nem használható a kibocsátás ellentételezésére, és azt külön pillérként kell kezelni az uniós éghajlat-politikai keretben.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i ülése szintén elismerte egyrészt azt, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében kisebb potenciállal rendelkező mezőgazdasági és földhasználati ágazatban többféle célkitűzés is van, másrészt pedig azt, hogy az Unió élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között koherenciát kell biztosítani. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet ösztönözni az élelmiszer-termelés fenntartható növelését úgy, hogy közben az ágazat – például erdőtelepítés révén – hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok megkötéséhez is, továbbá hogy amint a technikai feltételek engedik, de 2020-ig mindenképpen dolgozzon ki stratégiát, amely a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) bevonja az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásának mérséklését célzó, 2030-ig szóló keretbe.

(5)  Az Európai Tanács 2014. október 23–24-i ülése szintén elismerte egyrészt azt, hogy az éghajlatváltozás hatásainak mérséklése tekintetében kisebb potenciállal rendelkező mezőgazdasági és földhasználati ágazatban többféle célkitűzés is van, másrészt pedig azt, hogy az Unió élelmezésbiztonsággal és éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzései között koherenciát kell biztosítani. Ezen túlmenően a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban a technológiai megoldások megvalósítása hozzájárul a termelés növeléséhez és a környezeti lábnyom csökkentéséhez. Az Európai Tanács felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, miként lehet ösztönözni az élelmiszer-termelés fenntartható növelését úgy, hogy közben az ágazat – például erdőtelepítés révén – hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérsékléséhez és az üvegházhatású gázok megkötéséhez is, továbbá hogy amint a technikai feltételek engedik, de 2020-ig mindenképpen dolgozzon ki stratégiát, amely a földhasználatot, a földhasználat-megváltoztatást és az erdőgazdálkodást (LULUCF) bevonja az üvegházhatású gázok kibocsátása hatásának mérséklését célzó, 2030-ig szóló keretbe.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése révén. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége.

(6)  Az éghajlatváltozás elleni küzdelemben a kihívás a légkörbe kibocsátott CO2 jelenlegi szintjeinek csökkentése. A LULUCF-ágazat több módon is hozzájárulhat az éghajlatváltozás mérsékléséhez, különösen a kibocsátás csökkentése, valamint a nyelők és a szénkészlet megtartása és megerősítése, a fosszilis energiaforrásoknak erdei biomasszából származó megújuló energiaforrásokkal való felváltása és a fenntartható erdőgazdálkodásból származó bioanyagok elnyelőképességének, valamint a fosszilis anyagok helyettesítésére való képességének kiaknázása, ezen anyagoknak a nyersanyag-előállítástól a feldolgozási és gyártási szakaszokig terjedő teljes életciklusának figyelembevétele révén. A biogazdaság és a bioenergia ezért elengedhetetlenek a fosszilis energiahordozóktól mentes és zöld gazdaság felé vezető úton. Annak érdekében, hogy a szénmegkötés növelését célzó intézkedések hatékonyak legyenek, alapvető fontosságú a széntárolók hosszú távú stabilitása és alkalmazkodóképessége.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  A korszerű gazdálkodási gyakorlatok jelentősen hozzájárulhatnak az üveghatást okozó gázok kibocsátásainak csökkentéséhez a LULUCF ágazatban. A tagállamokat a rájuk vonatkozó célkitűzések teljesítésében olyan eszközökkel lehet segíteni, mint például innovatív gyakorlatok kidolgozásának előmozdítása, valamint a földtulajdonosok arra buzdítása, hogy alkalmazzanak korszerű gazdálkodási gyakorlatokat (a precíziós mezőgazdaságot, a precíziós erdészetet, az intelligens gazdálkodást stb.).

Indokolás

A precíziós mezőgazdaság és erdőgazdálkodás csökkentheti a kibocsátásokat azáltal, hogy optimális keretek között tartja többek között a tüzelőanyagok, a műtrágyák és a növényvédő szerek igénybevételét. Az intelligens gazdálkodás előnyös a gazdák, az erdészek és a környezet számára egyaránt.

Módosítás    7

Rendeletre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  A közös agrárpolitika intézkedései és a nemzeti politikák hatással bírnak a szántók, gyepterületek és vizes élőhelyek kibocsátási profiljára. Az ebben a rendeletben meghatározott területelszámolási kategóriák referencia-időszakát illetően a számítás során figyelembe kell venni a tagállamok által ebben az időszakban végrehajtott agro-környezetvédelmi intézkedéseket.

Indokolás

Az agro-környezetvédelmi intézkedések elismerésének fontossága abban áll, hogy a korábban lépők ne kerüljenek hátrányba.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyekkel kizárhatóak a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában az e kategóriára vonatkozó elszámolás átláthatósága és minőségének javítása érdekében létre kell hozni egy felülvizsgálati eljárást.

(9)  Az erdőterületekhez kapcsolódó kibocsátás és elnyelés különböző természeti körülményektől, az erdők korosztályszerkezetétől, valamint a múltbeli és a jelenlegi erdőgazdálkodási gyakorlattól is függ, amelyek terén lényeges eltérések tapasztalhatók a tagállamok között. A referenciaév alkalmazása nem teszi lehetővé e tényezők, valamint az azok eredményeképpen a kibocsátásra és az elnyelésre kifejtett ciklikus hatások vagy a kibocsátás és az elnyelés évenkénti ingadozásainak figyelembevételét. A vonatkozó elszámolási szabályokban ehelyett indokolt olyan referenciaszintek használatáról rendelkezni, amelyek segítségével kezelhetők a természeti és az országspecifikus tényezők hatásai, mint például az erdőgazdálkodásra való képtelenség Horvátországban területének megszállása, a horvát függetlenségi háború, valamint a háborús és háborút követő körülmények miatt. A vonatkozó elszámolási szabályoknak rendelkezniük kell a koherenciáról és a Forest Europe (az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia) fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeiről. Az UNFCCC és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti nemzetközi felülvizsgálat hiányában egy átlátható eljárást kell létrehozni az e kategóriára vonatkozó ellenőrizhetőség fejlesztése és az elszámolás minőségének javítása érdekében.

Módosítás    9

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a C(2016) 3301 bizottsági határozottal összhangban a nemzeti erdőgazdálkodási tervek felülvizsgálata során igénybe veszi szakértői felülvizsgáló csoport közreműködését, célszerű, hogy az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira támaszkodjon, különös tekintettel a nemzeti szakértők részvételére és az ajánlásokra, valamint kielégítő számú tagállami szakértőt válasszon ki.

(10)  Az erdőkre vonatkozó referenciaszint tagállamok általi megállapítására szolgáló eljárásnak átláthatónak kell lennie, és össze kell hangolni a Forest Europe (az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencia)1a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeivel. A Bizottság támogatást nyújt a tagállamok számára, az UNFCCC keretében végzett szakértői felülvizsgálatok bevált módszereire és tapasztalataira építve. Ebben az összefüggésben helyes, ha a Bizottság technikai segítségnyújtással szolgál a IV. függelékben meghatározott feltételeknek való megfelelés ellenőrzésére vonatkozóan, a 89/367/EGK tanácsi határozattal1b létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően.

 

__________________

 

Forest Europe – miniszteri konferencia az európai erdők védelmében, államközi tárgyalóbizottság, amelynek célja az európai erdőkről szóló jogilag kötelező egyezmény megkötése: http://www.foresteurope.org/.

 

A Tanács 1989. május 29-i 89/367/EGK határozata az Erdészeti Állandó Bizottság felállításáról (HL L 165., 1989.6.15., 14. o.).

Módosítás    10

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A nemzetközileg elfogadott IPCC-iránymutatás szerint a biomassza elégetéséből származó kibocsátást az energiaágazatban nulla értékként lehet elszámolni azzal a feltétellel, hogy ugyanez a kibocsátás a LULUCF-ágazat esetében elszámolásra kerül. Az EU-ban a biomassza elégetéséből származó kibocsátás a 601/2012/EU rendelet 38. cikke és az 525/2013/EU rendeletben meghatározott rendelkezések alapján nulla értékként kerül elszámolásra, ezért az IPCC-iránymutatással való összhangot csak úgy lehetne biztosítani, ha e rendelet hatálya pontosan kiterjedne a szóban forgó kibocsátásokra.

(11)  A nemzetközileg elfogadott IPCC-iránymutatás szerint a biomassza elégetéséből származó kibocsátást az energiaágazatban nulla értékként lehet elszámolni azzal a feltétellel, hogy ugyanez a kibocsátás a LULUCF-ágazat esetében elszámolásra kerül. Az Unióban a biomassza elégetéséből származó kibocsátás a 601/2012/EU rendelet 38. cikke és az 525/2013/EU rendeletben meghatározott rendelkezések alapján nulla értékként kerül elszámolásra, ezért az IPCC-iránymutatással való összhangot csak úgy lehetne biztosítani, ha e rendelet hatálya pontosan kiterjedne a szóban forgó kibocsátásokra. E rendelet bioenergiára vonatkozó elszámolási szabályainak nem szabad akadályozniuk a fenntartható biomassza felhasználását az energiaágazatban a LULUCF-ágazatban keletkező kibocsátás révén.

Indokolás

Megfelelően tekintetbe kell lenni a bioenergia kínálta lehetőséget a fosszilis tüzelőanyagok felváltására.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása, és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatára való ösztönzés érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.

(12)  A faipari termékek fenntarthatóbb felhasználásával jelentősen korlátozható az üvegházhatású gázok légkörbe való kibocsátása a helyettesítő hatások miatt (figyelembe véve más ágazatok energia- és CO2-intenzitását, például a cementgyártás az összes CO2-kibocsátás körülbelül 8%-át teszi ki), és fokozható azok légkörből való elnyelése. Az elszámolási szabályokban a tartós faipari termékek használatának elismerése, méltánylása és ösztönzése érdekében elő kell írni, hogy a tagállamok pontosan rögzítsék elszámolásukban a faipari termékek készletének változásait azok bekövetkeztekor, ily módon csökkentve más, biológiailag le nem bomló anyagok, például a műanyagok használatát. A Bizottságnak helyénvaló útmutatást nyújtania a faipari termékek elszámolásával kapcsolatos módszertani kérdésekben.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. Indokolt továbbá, hogy a rendelet korlátozott mértékben lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez.

(13)  A természetes bolygatás – például erdőtüzek, rovarkárok és betegségek, szélsőséges időjárási viszonyok és geológiai események –, amelyek a tagállamoktól függetlenül következnek be, és amelyeket a tagállamok érdemben nem befolyásolhatnak, a LULUCF-ágazatban ideiglenes jellegű üvegházhatásúgáz-kibocsátáshoz vezethetnek, illetve a korábbi elnyelési folyamatok visszafordulását eredményezhetik. Mivel az elnyelési folyamatok visszafordulását gazdálkodási (például a fakitermeléssel és a faültetéssel kapcsolatos) döntések is okozhatják, e rendeletnek gondoskodnia kell arról, hogy az elnyelés emberi beavatkozás hatására való visszafordulása mindig pontosan megjelenjen a LULUCF-ágazatra vonatkozó elszámolásokban. Indokolt továbbá, hogy a rendelet lehetőséget biztosítson a tagállamok számára ahhoz, hogy LULUCF-nyilvántartásukból kizárhassák az olyan bolygatásból eredő kibocsátást, amelyre nincs ráhatásuk. Az elszámolásból való kizárás lehetőségével azonban oly módon kell élniük a tagállamoknak, hogy az ne vezessen az elszámolt mennyiségek indokolatlan csökkentéséhez, és nem szabad eltérítenie a tagállamokat attól, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek a természetes bolygatás kockázatának csökkentésére.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti preferenciáiktól függően választhassák meg a LULUCF-ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából megfelelő nemzeti politikáikat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az egyik földhasználati kategóriához kapcsolódó kibocsátásokat egy másik földhasználati kategóriához kapcsolódó elnyelésekkel ellentételezzék. Lehetővé kell tenni továbbá a számukra, hogy a 2021–2030-as időszak során halmozhassák a nettó elnyeléseket. A tagállamok közötti kereskedést a megfelelést segítő kiegészítő lehetőségként továbbra is célszerű fenntartani. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka gyakorlatának megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló [] rendelet szerinti túlteljesítésüket felhasználhassák annak érdekében, hogy megfeleljenek az e rendelet szerinti kötelezettségvállalásaiknak.

(14)  A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy nemzeti preferenciáiktól függően választhassák meg a LULUCF-ágazatra vonatkozó kötelezettségvállalás teljesítése szempontjából megfelelő nemzeti politikáikat, beleértve azt a lehetőséget is, hogy az egyik földhasználati kategóriához kapcsolódó kibocsátásokat egy másik földhasználati kategóriához kapcsolódó elnyelésekkel ellentételezzék. Lehetővé kell tenni továbbá a számukra, hogy a 2021–2030-as időszak során halmozhassák a nettó elnyeléseket. A tagállamok közötti kereskedést a megfelelést segítő kiegészítő lehetőségként továbbra is célszerű fenntartani. A Kiotói Jegyzőkönyv második kötelezettségvállalási időszaka gyakorlatának megfelelően lehetővé kell tenni a tagállamok számára azt is, hogy a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló (EU) .../... rendelet szerinti túlteljesítésüket felhasználhassák, egyúttal biztosítva a fosszilis és a biogén üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése közti egyértelmű különbségtevést. A kiirtott erdőterületekhez, az erdősített területekhez, a gazdálkodás alatt álló erdőterületekhez, a gazdálkodás alatt álló szántóterületekhez és a gazdálkodás alatt álló gyepterületekhez kapcsolódó éves nettó elnyeléseket ezért a mezőgazdaságra kell korlátozni. Annak érdekében, hogy a vállaláselosztásról szóló rendelet szerinti kötelezettségeiknek eleget tegyenek, fontos, hogy a tagállamok e rendelet eredményeképpen akár 425 millió tonna nettó elnyelést is felhasználhassanak.

Módosítás    14

Rendeletre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a referenciaszintek naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a módszertan és a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003/87/EK irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló [] rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(18)  Annak érdekében, hogy megfelelő módon elszámolhatók legyenek az e rendeletből fakadó ügyletek, ideértve a rugalmassági mechanizmusok igénybevételével és a megfelelés nyomon követésével kapcsolatosakat is, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikke alapján jogi aktusokat fogadjon el a fogalommeghatározások, az értékek és az üvegházhatású gázokat és széntárolókat tartalmazó felsorolások technikai kiigazítására, a faipari termékek készletébe tartozó kategóriák naprakésszé tételére, az ügyletek elszámolására, valamint a módszertan és a tájékoztatási kötelezettségek felülvizsgálatára vonatkozóan, az IPCC-iránymutatásoknak az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott módosításainak figyelembe vétele érdekében. Ezeknek az intézkedéseknek figyelembe kell venniük az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék létrehozásáról szóló 389/2013/EU bizottsági rendelet rendelkezéseit. A szükséges rendelkezéseket egyetlen olyan jogi aktusba indokolt foglalni, amely a 2003. október 13-i1a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, az 525/2013/EU rendelettel, a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló ../.../EU rendelettel és az e rendelettel kapcsolatos elszámolási tárgyú rendelkezéseket egyaránt tartalmazni fogja. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során – többek között szakértői szinten – megfelelő konzultációkat folytasson, és hogy ezekre a konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak1b megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kell kézhez kapnia minden dokumentumot, és szakértőik számára biztosítani kell, hogy rendszeresen részt vehessenek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

 

________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

 

1b HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  E rendeletet 2024-től fogva ötévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe vehetők a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményei is.

(19)  A Bizottság a 2018-as előmozdító párbeszéd fényében 2019. február 28-ig beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy mennyire megfelelő e rendelet törekvésének mértéke. E rendeletet 2023-tól fogva háromévente felül kell vizsgálni, és ennek keretében értékelni kell végrehajtását. A felülvizsgálat során figyelembe vehetők a Párizsi Megállapodással kapcsolatos globális értékelés eredményei is.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  E rendelet az 525/2013/EU rendelet 7. cikke alkalmazásában bejelentett, az I. melléklet A. pontjában felsorolt üvegházhatású gázoknak a tagállamok területén a 2021-től 2030-ig tartó időszakban a következő területelszámolási kategóriákba tartozó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó:

(1)  E rendelet az 525/2013/EU rendelet 7. cikke alkalmazásában bejelentett, az I. melléklet A. pontjában felsorolt üvegházhatású gázoknak a tagállamok területén a 2021-től 2030-ig tartó időszakban a következő területelszámolási kategóriákba és egyéb elszámolási kategóriákba tartozó kibocsátására és elnyelésére alkalmazandó:

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  faipari termékek.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés – g a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ga)  Az erdőkre vonatkozó referenciaszint a tagállam területén a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó nettó kibocsátás vagy elnyelés becsült éves átlaga.

Indokolás

Az erdőkre vonatkozó referenciaszint 8. cikk (1) bekezdésében szereplő meghatározásának a 3. cikkben kell szerepelnie, a többi meghatározással együtt.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokat hozzáigazítsa a tudományos eredményekhez vagy a műszaki fejlődéshez, valamint biztosítsa e fogalommeghatározások összhangját az IPCC üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi iránymutatásában (IPCC-iránymutatás) szereplő hasonló tárgyú fogalommeghatározások esetleges módosításaival.

(2)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy az (1) bekezdésben szereplő fogalommeghatározásokat kiigazítsa, hogy biztosítsa e fogalommeghatározások összhangját az IPCC üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékeire vonatkozó 2006. évi iránymutatásában (IPCC-iránymutatás) szereplő hasonló tárgyú fogalommeghatározásoknak az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott esetleges módosításaival.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2021 és 2025 közötti, valamint a 2026 és 2030 közötti időszakokra vonatkozóan a 11. cikk szerinti rugalmasság figyelembevétele mellett minden tagállam gondoskodik arról, hogy a kibocsátás ne haladja meg az elnyelést, ahol kibocsátás és elnyelés alatt a tagállam területén megvalósuló, a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákba sorolható teljes kibocsátások és teljes elnyelések összegeként meghatározott és e rendelet szerint elszámolt mennyiségek értendők.

A 2021 és 2025 közötti, valamint a 2026 és 2030 közötti időszakokra vonatkozóan a 11. cikk szerinti rugalmasság figyelembevétele mellett minden tagállam gondoskodik arról, hogy a kibocsátás ne haladja meg az elnyelést, ahol kibocsátás és elnyelés alatt a tagállam területén megvalósuló, a 2. cikkben említett területelszámolási és egyéb kategóriákba sorolható teljes kibocsátások és teljes elnyelések összegeként meghatározott és e rendelet szerint elszámolt mennyiségek értendők.

Módosítás    21

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok elszámolást készítenek és vezetnek, amelyben pontosan rögzítik a 2. cikkben említett területelszámolási kategóriákhoz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy elszámolásuk és az e rendelet alapján szolgáltatott más adatok pontosak, teljesek, következetesek, összevethetők és átláthatók legyenek. A tagállamok pozitív előjellel (+) jelzik a kibocsátást, negatív előjellel (–) pedig az elnyelést.

(1)  A tagállamok elszámolást készítenek és vezetnek, amelyben pontosan rögzítik a 2. cikkben említett területelszámolási és egyéb kategóriákhoz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést az UNFCCC és a Párizsi Megállapodás szervei által a 2021‒2030-as időszakra vonatkozóan elfogadott jelentéstételi iránymutatásnak megfelelően. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy elszámolásuk és az e rendelet alapján szolgáltatott más adatok pontosak, teljesek, következetesek, összevethetők és átláthatók legyenek. A tagállamok pozitív előjellel (+) jelzik a kibocsátást, negatív előjellel (–) pedig az elnyelést.

Módosítás    22

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok megelőzik, hogy a kibocsátás és az elnyelés bármely része kétszer kerüljön elszámolásra, és ennek érdekében a több területelszámolási kategóriához is kapcsolódó kibocsátást, illetve elnyelést egyetlen kategóriára vonatkozóan számolják el.

(2)  A tagállamok megelőzik, hogy a kibocsátás és az elnyelés bármely része kétszer kerüljön elszámolásra, és ennek érdekében a több elszámolási kategóriához is kapcsolódó kibocsátást, illetve elnyelést egyetlen kategóriára vonatkozóan számolják el.

Indokolás

Javaslatunk szerint a faipari termékek külön jegyzékként és elszámolt kategóriaként szerepelne. Ez összhangban lenne a 2006-os IPCC-iránymutatással az UNFCCC jelentéstételi gyakorlatával. Ez az 5. cikk (1), (2) és (4) bekezdésének módosításához vezetne.

Módosítás    23

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok elszámolásukban minden területelszámolási kategória tekintetében rögzítik az I. melléklet B. pontjában felsorolt széntárolók szénkészletében bekövetkező változásokat. Amennyiben egy adott, a felszín feletti biomasszától és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek fairpari termékeitől eltérő széntároló nem forrás, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elszámolásukba nem foglalják bele a széntároló szénkészletében bekövetkező változásokat.

(4)  A tagállamok elszámolásukban minden elszámolási kategória tekintetében rögzítik az I. melléklet B. pontjában felsorolt széntárolók szénkészletében bekövetkező változásokat. Amennyiben egy adott, a felszín feletti biomasszától és a gazdálkodás alatt álló erdőterületek fairpari termékeitől eltérő széntároló nem forrás, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy elszámolásukba nem foglalják bele a széntároló szénkészletében bekövetkező változásokat.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan, hogy az tükrözze az IPCC iránymutatásában bekövetkező változásokat.

(6)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet módosítására vonatkozóan, hogy az tükrözze az IPCC iránymutatásában bekövetkező, az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szerinti szervek által elfogadott változásokat.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló szántóföldhöz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló szántóterülethez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.

(1)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló szántóföldhöz kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a referencia-időszakban vagy az UNFCCC szerint meghatározott referenciaévben a tagállam gazdálkodás alatt álló szántóterülethez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét. Az elszámolás referencia-időszakára vonatkozó választást 2018. december 31-ig közlik az Európai Bizottsággal. A tagállamok beszámíthatják a referencia-időszakban végrehajtott agro-környezetvédelmi intézkedéseket .

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló gyepterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló gyepterülethez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.

(2)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló gyepterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják az UNFCCC szerint meghatározott referencia-időszakban vagy referenciaévben a tagállam gazdálkodás alatt álló gyepterülethez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét. Az elszámolás referencia-időszakára vonatkozó választást 2018. december 31-ig közlik az Európai Bizottsággal. A tagállamok beszámíthatják a referencia-időszakban végrehajtott agro-környezetvédelmi intézkedéseket .

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Amennyiben a referencia-időszakba az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint beszámítanak az agro-környezetvédelmi intézkedések, a tagállamok többek között a következő intézkedéseket vehetik számításba:

 

-   éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések és éghajlatvédelem;

 

-   a biológiai és genetikai sokszínűség ösztönzése;

 

-   a talaj termőképességének javítása; valamint

 

-   vízvédelmi intézkedések.

Indokolás

A rendeletnek nem szabad büntetnie azokat a tagállamokat, amelyek már számos agro-környezetvédelmi intézkedést hoztak a KAP programjaival összhangban. Ezen tagállamoknak az ebben az időszakban nyújtott jó teljesítményét számításba kell venni. A referencia-időszak kibocsátásainak és elnyeléseinek kiszámítása során figyelembe kell venni a már végrehajtott agro-környezetvédelmi intézkedéseket.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják a 2005–2007-es referencia-időszakban a tagállam gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét.

(4)  Azok a tagállamok, amelyek úgy döntöttek, hogy a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyet a 2. cikknek megfelelően kötelezettségvállalásuk hatálya alá vonják, elszámolják a gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják az UNFCCC szerinti referencia-időszakban vagy a referenciaévben a tagállam gazdálkodás alatt álló vizes élőhelyhez kapcsolódó átlagos éves kibocsátásának és elnyelésének ötszörösét. Az elszámolás referencia-időszakára vonatkozó választást 2018. december 31-ig közlik az Európai Bizottsággal.

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják az erdőkre vonatkozó referenciaszintjük ötszörösét. Az erdőkre vonatkozó referenciaszint a tagállam területén a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakban a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó nettó kibocsátás vagy elnyelés becsült éves átlaga.

(1)  A tagállamok elszámolják a gazdálkodás alatt álló erdőterülethez kapcsolódó kibocsátást és elnyelést; ebből a célból kiszámolják a 2021–2025-ös és a 2026–2030-as időszakra eső kibocsátást és elnyelést, amelyből kivonják az erdőkre vonatkozó referenciaszintjük ötszörösét.

Indokolás

Az erdőkre vonatkozó referenciaszint 8. cikk (1) bekezdésében szereplő meghatározásának a 3. cikkben kell szerepelnie, a többi meghatározással együtt.

Módosítás    30

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben az (1) bekezdés szerinti számítás eredménye az erdőkre vonatkozó referenciaszinthez képest negatív, az érintett tagállam a gazdálkodás alatt álló erdőterületekre vonatkozó elszámolásába belefoglal a tagállam III. mellékletben meghatározott referenciaévre vagy referencia-időszakra vonatkozó kibocsátásának legfeljebb 3,5 százaléka ötszörösének megfelelő nettó összelnyelést.

törölve

Módosítás    31

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok a IV. melléklet A. pontjában meghatározott feltételek alapján meghatározzák az erdőkre vonatkozó új referenciaszintet. A 2021–2025-ös időszak tekintetében 2018. december 31-ig, a 2026–2030-as időszak tekintetében pedig 2023. június 30-ig benyújtják a Bizottságnak nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervüket, amely tartalmazza az erdőkre vonatkozó új referenciaszintet.

A tagállamok a IV. melléklet A. pontjában meghatározott feltételek alapján meghatározzák az erdőkre vonatkozó új referenciaszintet. A 2021–2025-ös időszak tekintetében 2018. december 31-ig, a 2026–2030-as időszak tekintetében pedig 2023. június 30-ig benyújtják a Bizottságnak nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási jelentésüket, amely tartalmazza az erdőkre vonatkozó új referenciaszintet.

Módosítás    32

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó javasolt új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely a jelenlegi, a tagállami erdőkre vonatkozóan erdőtípusonként és életkor-kategóriánként az 1990 és 2009 közötti időszakban dokumentált erdőgazdálkodási gyakorlat és intenzitás fenntartásán alapul.

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási jelentés tartalmazza a IV. melléklet B. pontjában felsorolt összes elemet, valamint az erdőkre vonatkozó javasolt új, évi CO2-egyenértékben kifejezett referenciaszintet, amely az aktív, fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatok tendenciáin alapul a rendelkezésre álló legjobb adatoknak és az elfogadott nemzeti erdészeti programjainak és politikáinak megfelelően, a biológiai sokféleség védelmének figyelembevételével, valamint a tagállamok jelenlegi fenntartható erdőgazdálkodási programjain és intézkedésein. Alapját a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek és a tagállamok által ezen a területen az erdőkre vonatkozó referenciaszint benyújtásának időpontjáig közzétett nemzeti stratégiáknak, valamint olyan hosszú távú elemzéseknek kell képezniük, amelyek a párizsi megállapodás 4. cikkének 1. pontjában meghatározott azon célkitűzésre vonatkoznak, hogy a század második felében egyensúlyt kell elérni az üvegházhatású gázok forrásokból való emberi eredetű kibocsátása és nyelők általi elnyelése között.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervet nyilvánosságra kell hozni, és nyilvános konzultációra kell bocsátani.

A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási jelentést nyilvánosságra kell hozni, és nyilvános konzultációra kell bocsátani.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az összhangot a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervben az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó adatok bejelentésével összefüggésben használt módszerek és adatok között. A tagállamok legkésőbb a 2021–2025-ös vagy a 2026–2030-as időszak végéig benyújtják a Bizottságnak referenciaszintjük technikai kiigazítását, ha ez szükséges a következetesség biztosításához.

(4)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell az összhangot a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási jelentésben az erdőkre vonatkozó referenciaszint meghatározásához, valamint a gazdálkodás alatt álló erdőterületre vonatkozó adatok bejelentésével összefüggésben használt módszerek és adatok között. A tagállamok legkésőbb a 2021–2025-ös vagy a 2026–2030-as időszak végéig benyújtják a Bizottságnak referenciaszintjük technikai kiigazítását, ha ez szükséges a következetesség biztosításához.

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A Bizottság felülvizsgálja a nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terveket és a technikai kiigazításokat, és megvizsgálja, hogy az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszintek meghatározása milyen mértékben felel meg a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek. Amennyiben a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek való megfelelés azt szükségesség teszi, a Bizottság újraszámíthatja az erdőkre vonatkozó javasolt új vagy kiigazított referenciaszinteket.

(5)  A 4. mellékletben meghatározottak szerint a Bizottság támogatja a valamely tagállam által benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási jelentések és az esetleges korrekciók és/vagy technikai kiigazítások technikai értékelését, amelynek célja annak értékelése, hogy az erdőkre vonatkozó új vagy kiigazított referenciaszintek meghatározása milyen mértékben felel meg a (3) és a (4) bekezdésben, valamint az 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott elveknek és követelményeknek. A Bizottságtechnikai ajánlásokat ad a tagállamoknak és összefoglaló jelentést állít össze.

Módosítás    36

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. mellékletnek az (5) bekezdés alapján elvégzett felülvizsgálat alapján történő módosítása céljából, hogy a benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási tervek és technikai kiigazítások, valamint a felülvizsgálat keretében végzett újraszámítások alapján naprakésszé tegye az erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszinteket. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépéséig a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra továbbra is a II. mellékletben megállapított, erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszintek alkalmazandók.

(6)  A Bizottság a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a II. mellékletnek az (5) bekezdés alapján elvégzett technikai értékelés alapján történő módosítása céljából, hogy a benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási jelentések és technikai kiigazítások, valamint a technikai értékelés keretében a tagállam által végzett újraszámítások alapján naprakésszé tegye az erdőkre vonatkozó tagállami referenciaszinteket. Amennyiben valamely tagállam nem teszi naprakésszé az erdőkre vonatkozó referenciaszintet, a 2021–2025-ös és/vagy a 2026–2030-as időszakra továbbra is a II. mellékletben megállapított, erdőkre vonatkozó érték alkalmazandó.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A faipari termékekkel összefüggésben a 6. cikk (1) bekezdése és a 8. cikk (1) bekezdése értelmében vezetett elszámolásaikban a tagállamok az V. mellékletben meghatározott elsőrendű bomlásfüggvényt, módszereket és alapértelmezett felezésiidő-értékeket alkalmazva feltüntetik az alábbi kategóriákba tartozó faipari termékek készletében bekövetkező változásból eredő kibocsátást és elnyelést:

A tagállamok az V. mellékletben meghatározott elsőrendű bomlásfüggvényt, módszereket és alapértelmezett felezésiidő-értékeket alkalmazva feltüntetik az alábbi kategóriákba tartozó faipari termékek készletében bekövetkező változásból eredő kibocsátást és elnyelést:

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok a faipari termékek készletében bekövetkező változásból eredő kibocsátást és elnyelést összkibocsátás és összelnyelés formájában elszámolják a 2012–2025-ös és a 2026–2030-as időszakok minden egyes éve vonatkozásában.

Indokolás

A faipari termékek egyértelműen emberi tevékenység eredményei, és a faipari termékeket ezért az erdősített területekhez hasonló módon lehetne elszámolni. Ez azt jelenti, hogy a szénkészletek faipari termékekhez kapcsolódó tényleges változásai szerepelnének az elszámolásban.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság a 14. cikknek megfelelően legkésőbb 2019. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, hogy naprakésszé tegye a faipari termékek készletébe tartozó kategóriákat, és azokba további termékeket, például fenntartható, innovatív, bioalapú termékeket vegyen fel, amelyek pozitív helyettesítő hatást fejtenek ki, valamint hogy naprakésszé tegye az V. mellékletben meghatározott alapértelmezett felezésiidő-értékeket.

Indokolás

A Bizottságnak a jövőbeli innovatív, fenntartható bioalapú termékek által megvalósuló széntárolás jobb elismerése érdekében további kategóriákat kell javasolnia a faipari termékek készletéhez.

Módosítás    40

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletben szereplő módszertan és információszolgáltatási követelmények felülvizsgálata érdekében, hogy azok tükrözzék az IPCC-iránymutatásban bekövetkező változásokat.

(4)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 14. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VI. mellékletben szereplő módszertan és információszolgáltatási követelmények felülvizsgálata érdekében, hogy azok tükrözzék az IPCC-iránymutatásban bekövetkező – az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott – változásokat.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Abban az esetben, ha egy tagállamban az összkibocsátás meghaladja az összelnyelést, és az érintett tagállamnak a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló [ ] rendelet alapján csökkent az éves kibocsátási jogosultsága, az érintett mennyiséget a tagállam 4. cikk szerinti kötelezettségvállalásának teljesítése szempontjából figyelembe kell venni.

(1)  Abban az esetben, ha egy tagállamban az összkibocsátás meghaladja az összelnyelést, és az érintett tagállamnak a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról szóló (EU) .../... rendelet alapján, a rugalmassági opciók egyikeként hozott saját döntése nyomán csökkent az éves kibocsátási jogosultsága, az érintett mennyiséget a tagállam 4. cikk szerinti kötelezettségvállalásának teljesítése szempontjából figyelembe kell venni.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a 3., az 5., a 8., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

(2)  A Bizottságnak a 3., az 5., a 8., a 9., a 10. és a 13. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól, [a hatálybalépés napja]-án/-én kezdődő hatállyal.

Indokolás

A cikk összhangba hozása a 9. cikkre vonatkozó módosítással.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság 2024. február 28-ig, majd azt követően ötévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és indokolt esetben jogalkotási javaslatokat is előterjeszthet.

A Bizottság a 2018-as előmozdító párbeszéd fényében 2019. február 28-ig beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy mennyire megfelelő e rendelet törekvésének mértéke. A Bizottság – azzal a céllal, hogy e rendeletet összhangban tartsa az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott vonatkozó határozatokkal – 2023. február 28-ig, majd azt követően háromévente jelentés formájában beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról, valamint arról, hogy az e rendeletben foglalt szabályozás mennyiben járult hozzá az EU átfogó 2030-as üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési céljának és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséhez, és jogalkotási javaslatokat is előterjeszt.

Módosítás    44

Rendeletre irányuló javaslat

I melléklet – B pont – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  az erdősített terület és a kiirtott erdőterület esetében:faipari termékek.

f)  mind az erdősített területről, mind a gazdálkodás alatt álló erdőterületről származó faipari termékek.

Indokolás

Javasoljuk a faipari termékek külön kategóriaként történő felvételét, a faipari termékek erdőkre vonatkozó referenciaszintből való kizárását, és ennek megfelelően el kell végeznie a szövegben a szükséges módosítást.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

II melléklet – 2 táblázat – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A faipari termékeket is figyelembe vevő, erdőkre vonatkozó referenciaszintek az egyes tagállamok esetében

Az erdőkre vonatkozó referenciaszintek az egyes tagállamok esetében

Módosítás    46

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a referenciaszinteknek biztosítaniuk kell az elszámolás megbízhatóságát és hitelességét annak érdekében, hogy a biomasszához kapcsolódó kibocsátások és elnyelések megfelelően elszámolásra kerüljenek;

c)  a referenciaszinteknek biztosítaniuk kell az elszámolás megbízhatóságát és hitelességét annak érdekében, hogy a gazdálkodás alatt álló erdőterület kibocsátásai és elnyelései megfelelően elszámolásra kerüljenek, és a kibocsásátok egyensúlyba kerüljenek az elnyelésekkel;

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a referenciaszinteknek figyelembe kell venniük a faipari termékek széntárolóját is, aminek révén lehetővé válik az azonnali oxidációt feltételező forgatókönyv, valamint az elsőrendű bomlás függvénye és a felezésiidő-értékek alkalmazása közötti összehasonlítás;

törölve

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a referenciaszinteknek figyelembe kell venniük a biológiai sokféleség megőrzéséhez való hozzájárulásra és a természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó célt, amint azt az uniós erdőgazdálkodási stratégia, a tagállamok nemzeti erdészeti politikái és az EU biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiája meghatározza;

e)  a referenciaszinteknek figyelembe kell venniük a biológiai sokféleség megőrzéséhez való hozzájárulásra és – az energiatermelésre és más fosszilis alapú anyagok helyettesítésére használt – természeti erőforrások fenntartható használatára vonatkozó célt, amint azt az uniós erdőgazdálkodási stratégia, a tagállamok nemzeti erdészeti programjai és politikái, illetve az EU biogazdasággal és biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégiái meghatározzák; Nem kell az e rendelet értelmében mennyiségi szankciókkal sújtani azt a tagállamot, amely az erdőgazdálkodásra és az erdészeti erőforrások kiaknázására vonatkozóan olyan új politikát vezetett be a közelmúltban vagy kíván bevezetni, amely a fakitermelés növekedését eredményezi, feltéve, ha ez a politika proaktív és fenntartható, és hosszú távon nem jár a tagállam erdői elnyelési képességének csökkenésével.

Módosítás    49

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – A rész – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  a referenciaszinteknek összhangban kell lenniük az üvegházhatású gázok jegyzékeivel és a releváns korábbi adatokkal, továbbá átlátható, teljes, következetes, összehasonlítható és pontos információkon kell alapulniuk. A referenciaszintek meghatározásához használt modellnek különösen alkalmasnak kell lennie az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékéből származó korábbi adatok megjelenítésére.

g)  a referenciaszinteknek összhangban kell lenniük az üvegházhatású gázok jegyzékeivel és a releváns korábbi adatokkal, továbbá átlátható, teljes, következetes, összehasonlítható és pontos információkon kell alapulniuk. Az üvegházhatású gázok jegyzékeit összhangba kell hozni az UNFCCC vagy a Párizsi Megállapodás szervei által elfogadott vonatkozó határozatokkal. A referenciaszintek meghatározásához használt modellnek különösen alkalmasnak kell lennie az üvegházhatású gázok nemzeti jegyzékéből származó korábbi adatok megjelenítésére.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – B rész – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

B.  A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv elemei

B.  A nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási jelentés elemei

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – B rész – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az e rendelet 8. cikkének megfelelően benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási terv a következő elemeket tartalmazza:

Az e rendelet 8. cikkének megfelelően benyújtott nemzeti erdőgazdálkodási elszámolási jelentés a következő elemeket tartalmazza:

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – B rész – 1 bekezdés – f pont – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  az erdőkhöz és a faipari termékekhez kapcsolódó kibocsátások és elnyelések az üvegházhatású gázok jegyzékei és a releváns korábbi adatok alapján;

(2)  az erdőkhöz kapcsolódó kibocsátások és elnyelések az üvegházhatású gázok jegyzékei és a releváns korábbi adatok alapján;

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

IV melléklet – B rész – 1 bekezdés – f pont – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  az erdők jellemzői, ezen belül a korosztályszerkezet, a növekmény, a rotációs idő és a normál ügymenet szerinti erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó egyéb információk;

(3)  az erdők jellemzői, ezen belül a korosztályszerkezet, a növekmény, a rotációs idő és az erdőgazdálkodási tevékenységre vonatkozó egyéb releváns információk;

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztése, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.9.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

AGRI

12.9.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Elisabeth Köstinger

30.8.2016

Vizsgálat a bizottságban

5.12.2016

 

 

 

Az elfogadás dátuma

30.5.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

13

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Clara Eugenia Aguilera García, Eric Andrieu, Daniel Buda, Matt Carthy, Viorica Dăncilă, Michel Dantin, Paolo De Castro, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Edouard Ferrand, Luke Ming Flanagan, Beata Gosiewska, Martin Häusling, Esther Herranz García, Jan Huitema, Peter Jahr, Ivan Jakovčić, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Zbigniew Kuźmiuk, Philippe Loiseau, Ulrike Müller, Maria Noichl, Marijana Petir, Bronis Ropė, Maria Lidia Senra Rodríguez, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Bas Belder, Franc Bogovič, Hannu Takkula

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Christofer Fjellner

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

20

+

PPE

Franc Bogovič, Daniel Buda, Michel Dantin, Albert Deß, Herbert Dorfmann, Norbert Erdős, Christofer Fjellner, Esther Herranz García, Peter Jahr, Jarosław Kalinowski, Elisabeth Köstinger, Marijana Petir

ECR

Bas Belder, Beata Gosiewska, Zbigniew Kuźmiuk

ALDE

Jan Huitema, Ulrike Müller, Hannu Takkula

ENF

Edouard Ferrand, Philippe Loiseau

13

-

S&D

Eric Andrieu, Viorica Dăncilă, Maria Noichl, Ricardo Serrão Santos, Tibor Szanyi, Marc Tarabella

ALDE

Ivan Jakovčić

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Maria Lidia Senra Rodríguez

Verts/ALE

Martin Häusling, Bronis Ropė

EFDD

John Stuart Agnew, Marco Zullo

3

0

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Paolo De Castro

GUE/NGL

Matt Carthy

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

Az erdőket és az erdőalapú ágazatot érintő új uniós erdőgazdálkodási stratégiáról szóló jelentés (2014/2223(INI)), 2015. április 7.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztése, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítása

Hivatkozások

COM(2016)0479 – C8-0330/2016 – 2016/0230(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

20.7.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.9.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

12.9.2016

ITRE

12.9.2016

TRAN

12.9.2016

AGRI

12.9.2016

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

TRAN

1.9.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Norbert Lins

28.9.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

20.3.2017

25.4.2017

 

 

Az elfogadás dátuma

11.7.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

9

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Margrete Auken, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Nessa Childers, Alberto Cirio, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Angélique Delahaye, Stefan Eck, Bas Eickhout, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Giovanni La Via, Jo Leinen, Peter Liese, Norbert Lins, Rupert Matthews, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Miroslav Mikolášik, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Julia Reid, Frédérique Ries, Michèle Rivasi, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Estefanía Torres Martínez, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Luke Ming Flanagan, Elena Gentile, Krzysztof Hetman, Ulrike Müller, James Nicholson, Christel Schaldemose, Bart Staes, Tiemo Wölken

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Siôn Simon, Derek Vaughan

Benyújtás dátuma

17.7.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

53

+

ALDE

Catherine Bearder, Gerben-Jan Gerbrandy, Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries

ECR

Arne Gericke, Julie Girling, Rupert Matthews, James Nicholson

EFDD

Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Lynn Boylan, Stefan Eck, Luke Ming Flanagan, Kateřina Konečná, Estefanía Torres Martínez

NI:

Zoltán Balczó

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Alberto Cirio, Birgit Collin-Langen, José Inácio Faria, Francesc Gambús, Jens Gieseke, Krzysztof Hetman, Peter Liese, Norbert Lins, Miroslav Mikolášik, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean

S&D

Biljana Borzan, Paul Brannen, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Elena Gentile, Jo Leinen, Susanne Melior, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Christel Schaldemose, Peter Simon, Daciana Octavia Sârbu, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Derek Vaughan,Tiemo Wölken, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE

Margrete Auken, Bas Eickhout, Benedek Jávor, Michèle Rivasi, Davor Škrlec, Bart Staes

9

-

ALDE

Anneli Jäätteenmäki, Ulrike Müller

EFDD

Julia Reid

ENF

Mireille D'Ornano, Jean-François Jalkh

PPE

Angélique Delahaye, Elisabetta Gardini, Françoise Grossetête, Giovanni La Via

6

0

ECR

Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, Jadwiga Wiśniewska

PPE

Karl-Heinz Florenz, Andrzej Grzyb

S&D

Jytte Guteland

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat