Eljárás : 2016/0238(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0263/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0263/2017

Viták :

PV 13/09/2017 - 20
CRE 13/09/2017 - 20
PV 28/05/2018 - 23
CRE 28/05/2018 - 23

Szavazatok :

PV 14/09/2017 - 8.11
CRE 14/09/2017 - 8.11
PV 29/05/2018 - 7.9
CRE 29/05/2018 - 7.9
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0357
P8_TA(2018)0212

JELENTÉS     ***I
PDF 921kWORD 125k
18.7.2017
PE 594.033v02-00 A8-0263/2017

az Európai Parlament és a Tanács rendeletre irányuló javaslatáról az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint a 676/2007/EK tanácsi rendelet és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2016)0493 – C8-0336/2016 – 2016/0238(COD))

Halászati Bizottság

Előadó: Ulrike Rodust

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az Európai Parlament és a Tanács rendeletre irányuló javaslatáról az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint a 676/2007/EK tanácsi rendelet és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(COM(2016)0493 – C8-0336/2016 – 2016/0238(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0493),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 43. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0336/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Egyesült Királyság kormányának 2017. március 29-i hivatalos értesítésére az Európai Unióból való kilépésre irányuló szándékáról az EUSZ 50. cikke alapján,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. december 14-i véleményére(1),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Halászati Bizottság jelentésére (A8-0263/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, javaslatát lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás     1

Rendeletre irányuló javaslat

1 cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Javaslat

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint a 676/2007/EK tanácsi rendelet és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

az északi-tengeri tengerfenéken élő bizonyos állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv létrehozásáról, valamint a 676/2007/EK tanácsi rendelet és az 1342/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

Módosítás     2

Rendeletre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést és ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.

(4)  A közös halászati politika célja többek között annak biztosítása, hogy a halászati és az akvakultúra-tevékenységek környezetvédelmi szempontból hosszú távon fenntarthatóak legyenek, valamint hogy a halászati gazdálkodás vonatkozásában elővigyázatossági megközelítést alkalmazzanak annak biztosítása érdekében, hogy a halászott fajok állománya az MFH-t eredményező szintre álljon vissza és afelett maradjon, valamint ökoszisztéma-alapú megközelítést alkalmazzanak.

Módosítás    3

Rendeletre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A tengerek élő biológiai erőforrásai kiaknázásának tekintetében az 1380/2013/EU rendelet kifejezetten előírja, hogy arra kell törekedni, hogy az helyreállítsa és olyan szinten tartsa a halászott fajok állományát, amely meghaladja az MFH-t előállítani képes szintet. Ezért összhangban a rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével a vonatkozó kiaknázási szintet– amennyiben lehetséges – 2015-ig el kell érni, és legkésőbb 2020-ig fokozatosan az összes halállomány esetében meg kell valósítani, és ezután fenn kell tartani.

Módosítás    4

Rendeletre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A közös halászati politika céljainak elérése érdekében számos védelmi intézkedést kell elfogadni adott esetben a megfelelő kombinációban, mint például többéves tervek, technikai intézkedések, halászati lehetőségek rögzítése és allokációja.

(5)  A közös halászati politika céljainak elérése érdekében számos védelmi intézkedést kell elfogadni adott esetben a megfelelő kombinációban, mint például többéves tervek, technikai intézkedések, halászati lehetőségek rögzítése és allokációja a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeknek teljes mértékben megfelelő módon.

Módosítás    5

Rendeletre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulnia, és célkitűzéseket, egyértelmű időkeretbe foglalt mennyiségi célokat, védelmi referenciapontokat, valamint biztosítékokat kell tartalmaznia.

(6)  Az 1380/2013/EU rendelet 9. és 10. cikkében foglaltaknak megfelelően a többéves terveknek tudományos, műszaki és gazdasági szakvéleményeken kell alapulnia, és célkitűzéseket, egyértelmű időkeretbe foglalt mennyiségi célokat, védelmi referenciapontokat, célkitűzéseket, biztosítékokat, az állományok megőrzésére irányuló célokat, és a nem szándékos fogások lehetőség szerinti elkerülése és csökkentése vonatkozásában a rendelet 15. cikkében meghatározott célkitűzések elérésére irányuló műszaki intézkedéseket kell tartalmaznia.

Módosítás    6

Rendeletre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Ezenkívül az 1380/2013/EU rendelet 8. cikkének (3) bekezdésével összhangban a Bizottságot egy többéves terv keretében fel kell hatalmazni arra, hogy halállomány-helyreállítási területeket hozzon létre.

Indokolás

A közös halászati politikáról szóló alaprendelet 8. cikkének (3) bekezdésére – amelynek értelmében a Bizottság egy többéves terv keretében felhatalmazást kaphat arra, hogy ilyen biológiailag érzékeny, védett területeket alakítson ki – való hivatkozás hiányzik a Bizottság javaslatából.

Módosítás     7

Rendeletre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  Egyes közös érdekű állományokat harmadik országok is kiaknáznak, ezért nagyon fontos, hogy az Unió tárgyalásokba kezdjen ezen harmadik országokkal annak biztosítása érdekében, hogy az említett állományokkal fenntartható módon gazdálkodjanak. Formális megállapodás hiányában az Uniónak a hatáskörén belül mindent meg kell tennie közös megállapodás kialakítása érdekében ezen állományok halászatáról, a fenntartható gazdálkodás elősegítése érdekében, amely keretében az Unió piaci szereplői számára egyenlő feltételeket kell biztosítani, végrehajtani és előmozdítani.

Módosítás    8

Rendeletre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  E terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az MFH eléréséhez és fenntartásához az érintett állományokra vonatkozóan, ezáltal hozzájárulva a fogási határértékek alá eső tengerfenéken élő állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettségek végrehajtásához, valamint a halgazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének alkalmazásához.

(10)  A terv célja, hogy hozzájáruljon a közös halászati politika célkitűzéseinek eléréséhez, különösen az e rendelet hatálya alá tartozó állományok olyan biomassza-szint felett való helyreállítására és tartására vonatkozóan, amely képes biztosítani az MFH-t, ezáltal hozzájárulva a fogási határértékek alá eső tengerfenéken élő állományokra vonatkozó kirakodási kötelezettségek végrehajtásához és a közös halászati politika társadalmi-gazdasági szempontjainak végrehajtásához és megvalósításához, valamint a halgazdálkodás ökoszisztéma-alapú megközelítésének alkalmazásához azáltal, hogy minimálisra csökkenti a halászati tevékenységeknek az ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásait.

Módosítás     9

Rendeletre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  A tervnek hozzá kell járulnia a 2008/56/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvben meghatározott jó környezeti állapothoz, valamint az élőhelyek és fajok kedvező védettségi állapotának eléréséhez a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek1a és a 92/43/EK tanácsi irányelvnek1b megfelelően.

 

_____________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o.).

 

1b A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).

Módosítás     10

Rendeletre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket a többéves tervekben meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani.

(11)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a halászati lehetőségeket az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célértékeknek megfelelően kell megállapítani, valamint meg kell felelniük a többéves tervekben meghatározott céloknak, időkereteknek és rátáknak.

Módosítás    11

Rendeletre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  Az 1380/2013/EU rendelet 33. cikkének (1) bekezdésének megfelelően, a harmadik országokkal közösen kiaknázott állományokkal lehetőleg a fenti rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti célkitűzésekkel összhangban álló közös megállapodás keretében kell gazdálkodni. Ezen túlmenően az 1380/2013/EU rendelet 1. és 2. cikkében meghatározott célkitűzéseknek, valamint a rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározásoknak érvényesnek kell lenniük a fenti megállapodásokra.

Módosítás    12

Rendeletre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Ahol a célértékek nem állnak rendelkezésre az MFH vonatkozásában, az elővigyázatosság elvét kell alkalmazni.

(14)  Ahol a célértékek nem állnak rendelkezésre a maximális fenntartható hozam vonatkozásában, a többéves tervnek az elővigyázatosság elvén alapuló intézkedéseket kell tartalmaznia a halászati gazdálkodásra vonatkozóan, az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 8. pontjának megfelelően. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell az adott állománynak a maximális fenntartható hozamot biztosító szint kiaknázási arányaival legalább összehasonlítható szintű védelmét, az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

Indokolás

A többéves tervekben szereplő intézkedéseknek a közös halászati politikáról szóló alaprendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban biztosítaniuk kell az adott állományoknak legalább a maximális fenntartható hozamot biztosító szinttel összehasonlítható szintű védelmét.

Módosítás    13

Rendeletre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  A szabadidős halászat jelentős hatással lehet a halászati erőforrásokra. A tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a szabadidős halászatról, az adatgyűjtésre vonatkozó jogi követelményeknek megfelelően. Amennyiben a szabadidős halászat jelentős negatív hatást gyakorol az erőforrásokra, a tervnek lehetőséget kell biztosítania konkrét, az arányosság elvével összhangban álló gazdálkodási intézkedések meghozására. A szabadidős halászatra vonatkozó bármely uniós szintű gazdálkodási és technikai intézkedésnek arányosnak kell lennie a kitűzött célokkal.

Módosítás     14

Rendeletre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A norvég homár funkcionális egységekre vonatkozóan, ahol ezek rendelkezésre állnak, helyénvaló a következő trigger abundancia szintek használata: minimum abundancia, (Abundance buffer) amely megfelel a Bbuffer referenciapontnak, amelyet az Északi-Tengeri Tanácsadó Testület határozott meg az északi-tengeri homárra vonatkozó hosszú távú gazdálkodási tervben42 és a határ abundancia (Abundancelimit) , amely megfelel az abundancia MSY Btrigger értékének (ekvivalens a Blim értékkel) az ICES által meghatározott módon7.

(16)  A norvég homár funkcionális egységekre vonatkozóan, ahol ezek rendelkezésre állnak, helyénvaló az ICES (Nemzetközi Tengerkutatási Tanács) által javasolt következő minimum abundancia (Abundancebuffer) és határ abundancia (Abundancelimit) trigger abundancia szintek használata:

_________________

 

42 Hosszú távú gazdálkodási terv az északi-tengeri homár vonatkozásában

 

Indokolás

Jogalkotási szövegben nem helyes a Tanácsadó Testület tanácsára utalni.

Módosítás    15

Rendeletre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha az állomány mérete e szint alá esik. Az elővigyázatossági intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászati lehetőség csökkentését és egyedi védelmi intézkedéseket, ha a tudományos szakvélemény esetén helyzetjavító intézkedésre van szükség. Ezeket az intézkedéseket ki kell egészíteni minden egyéb intézkedéssel a megfelelő esetben, mint például az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedések vagy az 1380/2013/EU rendelet 13. cikke szerinti tagállami intézkedések.

(17)  Megfelelő elővigyázatossági intézkedéseket kell előírni arra az esetre, ha az állomány mérete e szint alá esik. Az elővigyázatossági intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a halászati lehetőség csökkentését és egyedi védelmi intézkedéseket, ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény esetén helyzetjavító intézkedésre van szükség. Ezeket az intézkedéseket ki kell egészíteni minden egyéb intézkedéssel a megfelelő esetben, mint például az 1380/2013/EU rendelet 12. cikke szerinti bizottsági intézkedések vagy az 1380/2013/EU rendelet 13. cikke szerinti tagállami intézkedések.

Módosítás    16

Rendeletre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Helyénvaló a norvég homárra vonatkozó TAC szintnek a IIa és IV ICES zónákban való olyan beállítása, amely megfelel a mindegyik funkcionális egység számára meghatározott fogási határ, valamint a nevezett TAC területen belüli funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegével. Ez azonban nem zárja ki a konkrét funkcionális egységek védelmét célzó intézkedések elfogadását.

(19)  Lehetőleg valamennyi funkcionális egység tekintetében a norvég homárra vonatkozó egyedi TAC-szintet kell meghatározni. A szóban forgó funkcionális egységek védelmére vonatkozóan adott esetben külön intézkedéseket kell hozni.

Indokolás

A különálló funkcionális egységek tekintetében meghatározott közös TAC-szint nem biztosítja, hogy egyik funkcionális egységben sem halásszák túl a norvég homárt. Habár az ICES évek óta javasolja, hogy az egyes funkcionális egységekre külön TAC-szinteket határozzanak meg, ezeken a területeken az egész területre vonatkozó TAC-szint kerül megállapításra.

Módosítás    17

Rendeletre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek egyéb gazdálkodási intézkedéseket is elő kell írnia.

(20)  Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében foglalt kirakodási kötelezettség teljesítése érdekében a tervnek egyéb védelmi intézkedéseket – különösen a visszadobás gyakorlatának a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények figyelembevételével történő fokozatos felszámolását, illetve a halászat által az ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásoknak a minimalizálását célzó intézkedéseket is elő kell írnia, amelyeket adott esetben az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkével összhangban pontosabban meg kell határozni.

Indokolás

A közös halászati politikáról szóló alaprendelet 10. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti módosítások.

Módosítás    18

Rendeletre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  A tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan indokolt megállapítani egy olyan küszöbértéket, amely felett az adott halászhajó az 1224/2009/EK rendelet 43. cikke alapján köteles egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kirakodni. A tagállamoknak ezenkívül az említett kikötők vagy parthoz közeli helyek kijelölésekor a rendelet 43. cikkének (5) bekezdésében foglalt kritériumokat oly módon kell alkalmazniuk, hogy biztosítsák az e rendelet hatálya alá tartozó állományok hatékony ellenőrzését.

(25)  A tengerfenéken élő állományokra vonatkozóan indokolt megállapítani egy olyan küszöbértéket, amely felett az adott halászhajó az 1224/2009/EK rendelet 43. cikke alapján köteles egy kijelölt kikötőben vagy egy parthoz közeli helyen kirakodni. A tagállamoknak ezenkívül az ilyen kikötők vagy parthoz közeli helyek kijelölésekor a rendelet 43. cikkének (5) bekezdésében foglalt kritériumokat oly módon kell alkalmazniuk, hogy biztosítsák az e rendelet hatálya alá tartozó fogások kirakodásának hatékony ellenőrzését.

Indokolás

A balti-tengeri többéves tervről szóló rendelet (28) preambulumbekezdésének megszövegezése szerinti kiigazítás.

Módosítás    19

Rendeletre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság időszakosan értékelje a rendelet alkalmazásának megfelelőségét és hatékonyságát. Ezeket az értékeléseket a terv tudományos tanácsadás alapján való rendszeres értékelését követve, és azok alapján kell végezni: a tervet ötévente kell értékelni. Ez az időszak lehetővé teszi a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint regionális intézkedések elfogadását, végrehajtását, illetve az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások szemléltetését. Ez a tudományos testületek által is megkövetelt minimálisan szükséges időszak.

(26)  Az 1380/2013/EU rendelet 10. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezni kell arról, hogy a Bizottság időszakosan értékelje a rendelet alkalmazásának megfelelőségét és hatékonyságát. Ezeket az értékeléseket a terv rendelkezésre álló legjobb tudományos tanácsadás alapján való rendszeres értékelését követve, és azok alapján kell végezni: A tervet [e rendelet hatálybalépésének időpontját követő három év letelte]-ig, majd ezt követően ötévente kell kiértékelni. Ez az időszak lehetővé teszi a kirakodási kötelezettség teljes körű végrehajtását, valamint regionális intézkedések elfogadását, végrehajtását, illetve az állományokra és a halászatra gyakorolt hatások szemléltetését. Ez a tudományos testületek által is megkövetelt minimálisan szükséges időszak.

Módosítás    20

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: terv) határoz meg az uniós vizek IIa, IIIa és IV ICES zónáinak („Északi-tenger”) a tengerfenéken élő állományaira, valamint az ezen állományokat kiaknázó halászatokra vonatkozóan.

(1)  Ez a rendelet többéves tervet (a továbbiakban: terv) határoz meg az uniós vizek IIa, IIIa és IV ICES zónáinak (a továbbiakban az „Északi-tenger” kifejezés e három területre vonatkozik) a tengerfenéken élő állományaira, valamint az ezen állományokat kiaknázó halászatokra – a szabadidős halászatot is beleértve – vonatkozóan.

Módosítás     21

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az 1. bekezdéstől eltérve a 4., 5., 6. és 8. cikk alkalmazandó az 1–4. csoportba tartozó állományok területeire a 2. cikkben meghatározott módon.

törölve

Indokolás

Ez a módosítás része egy kevésbé összetett 2 csoportos rendszer kialakítását célzó módosításcsoport része.

Módosítás     22

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)   Amennyiben tudományos szakvélemény vagy az érintett tagállam kérése alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2. cikkben említett listát ki kell igazítani, a Bizottság javaslatot nyújthat be e lista módosítására vonatkozóan.

Módosítás     23

Rendeletre irányuló javaslat

1 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Ez a rendelet részletes szabályokat állapít meg továbbá a kirakodási kötelezettség végrehajtásának az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (1) bekezdésében meghatározott minden, az e cikk (1) bekezdésében már meghatározott állományoktól eltérő faj vonatkozásában.

Módosítás    24

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

1.  „Tengerfenéken élő állományok” azok a tőkehal és lepényhal fajok, valamint a norvég homár, amelyek a vízoszlop mélyén vagy annak közelében élnek.

1.  „tengerfenéken élő állományok”: azok a tőkehal- és lepényhal-fajok, porcoshalak, norvég homár (Nephrops Norvegicus) és a norvég garnéla (Pandalus borealis), amelyek a vízoszlop alján vagy annak közelében élnek.

Módosítás    25

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.  „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény”: olyan, az ICES vagy HTMGB által megvizsgált tudományos szakvélemény, amely az elérhető legfrissebb adatokon alapul, és teljesíti az 1380/2013/EU rendeletben, különösen annak 25. cikkében foglalt követelményeket.

Módosítás    26

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1b.  „FMSY-tartomány”: az ICES által kiszámított olyan értéktartomány, amely hosszú távon a maximális fenntartható hozamhoz képest legfeljebb 5 %-os hozamcsökkenést eredményez. A tartomány felső határát oly módon csökkentették, hogy annak a valószínűsége, hogy az állomány a Blim érték alá esik, legfeljebb 5 %. Ez a felső határérték megfelel továbbá az ICES „irányadó szabályának”, amely szerint amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája nem éri el a szaporodóképes állomány biomassza-referenciapontjának legalacsonyabb szintjét (a továbbiakban: MSY Btrigger), az F-et olyan értékre kell csökkenteni, amely nem haladja meg azt a felső határt, amely az FMSY pontértékének, valamint a TAC évében a szaporodóképes állomány biomasszájának a szorzata, osztva az MSY Btrigger értékével.

Indokolás

A preambulumbekezdésen kívül az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra vonatkozó többéves terv rendelkező részében is egyértelműen hivatkozni kell az ICES „irányadó szabályára”.

Módosítás    27

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 1 c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1c.  „MSY F alsó” és „MSY F felső” az FMSY tartomány legalacsonyabb és legmagasabb értékét jelenti.

Indokolás

Ezt a fogalommeghatározást a balti-tengeri többéves tervről szóló rendeletből vettük át, és az előadó által módosított I. mellékletben említésre kerülő elképzelést vezet be.

Módosítás    28

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2.  „1. csoport”: az alábbiak szerinti azon tengerfenéken élő állományok, amelyekre vonatkozóan e terv célértékeket, mint például FMSY tartományokat és biomasszához kapcsolódó biztosítékokat határoz meg:

2.  „1. csoport”: az alábbiak szerinti azon tengerfenéken élő állományok, amelyekre vonatkozóan e terv az I. és II. mellékletben felsorolt célértékeket, mint például FMSY tartományokat és biomasszához kapcsolódó biztosítékokat határoz meg,:

a)  közönséges tőkehal (Gadus morhua) a IV. alterületen valamint a VIId és a IIIa Nyugat körzetben (Északi-tenger, Keleti-csatorna, Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri tőkehal;

a)  közönséges tőkehal (Gadus morhua) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a VIId (La Manche csatorna keleti része) és a IIIa Nyugat körzetben (Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIId és IIIa Nyugat körzetben;

b)  foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) a IV. alterületen, valamint a VIa és a IIIa nyugati körzetben (Északi-tenger, Skóciától nyugatra, Skagerrak) a továbbiakban foltos tőkehal;

b)  foltos tőkehal (Melanogrammus aeglefinus) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a VIa (Skóciától nyugatra) és a IIIa nyugati körzetben (Skagerrak), a továbbiakban foltos tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIa és IIIa Nyugat körzetben;

c)  sima lepényhal (Pleuronectes platessa) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a IIIa részlegben (Skagerrak), a továbbiakban északi-tengeri sima lepényhal;

c)   sima lepényhal (Pleuronectes platessa) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a IIIa körzetben (Skagerrak), a továbbiakban sima lepényhal a IV. alterületen és a IIIa körzetben;

d)  fekete tőkehal (Pollachius virens) a IV. és VI. alterületen és a IIIa körzetben (Északi-tenger, Rockall és Skóciától nyugatra, Skagerrak és Kattegat), a továbbiakban, fekete tőkehal;

d)  fekete tőkehal (Pollachius virens) a IV. (Északi-tenger) és VI. alterületen (Skóciától nyugatra és Rockall) és a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat), a továbbiakban fekete tőkehal a IV. és VI. alterületen, valamint a IIIa körzetben;

e)  közönséges nyelvhal (Solea solea) a IV. alterületen (Északi-tenger), a továbbiakban északi-tengeri közönséges nyelvhal;

e)  közönséges nyelvhal (Solea solea) a IV. alterületen (Északi-tenger), a továbbiakban közönséges nyelvhal a IV. alterületen;

f)  közönséges nyelvhal (Solea solea) a IIIa körzetben és a 22-24. alkörzetben (Skagerrak és Kattegat, Balti-tenger nyugati része), a továbbiakban kattegati nyelvhal;

f)  közönséges nyelvhal (Solea solea) a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat) és a 2224. alkörzetben (Balti-tenger nyugati része), a továbbiakban közönséges nyelvhal a IIIa körzetben és a 22–24. alkörzetben;

g)  vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a IV. alterületen valamint a VIId körzetben (Északi-tenger, La Manche csatorna keleti része), a továbbiakban északi-tengeri vékonybajszú tőkehal. „2. csoport”:

g)  vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a IV. alterületen (Északi-tenger), valamint a VIId körzetben (La Manche csatorna keleti része), a továbbiakban vékonybajszú tőkehal a IV. alterületen és a VIId körzetben;

 

ga)  ördöghal (Lophius piscatorius) a IIIa körzetben (Skagerrak és Kattegat) és a IV (Északi-tenger) és VI alterületen (Skóciától nyugatra és Rockall);

 

gb)  norvég garnéla (Pandalus borealis) a IVa körzet keleti részén és a IIIa körzetben;

 

a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet 18. cikke, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében e pont első bekezdésének és e rendelet I. és II. mellékletének alapján az 1. csoportba tartozó állományok listájának módosítására vonatkozóan, a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeknek megfelelően.

 

(* A melléklet kiegészítése)

Módosítás    29

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  „2. csoport”: a norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységei (FU), amelyekre vonatkozóan az olyan célértékek, mint az FMSY tartományok és az abundanciával kapcsolatos biztosítékok megállapítására sor került a jelen tervben, amely a következőkből áll:

3.  „2. csoport”: a norvég homár (Nephrops norvegicus) funkcionális egységei (FU), amelyekre vonatkozóan az olyan célértékek, mint az FMSY tartományok és az abundanciával kapcsolatos biztosítékok megállapítására sor került a jelen tervben, az I. és II. mellékletben foglaltak szerint, amely a következőkből áll:

Módosítás     30

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 7 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7.  „6. csoport”: olyan tiltott fajok, amelyekre halászati tilalom vonatkozik, és amelyeket ilyen módon azonosítottak egy az Északi-tengerre vonatkozó közös halászati politika területén elfogadtott uniós jogi aktusban.

törölve

Indokolás

A technikai intézkedésekről szóló rendeletre irányuló javaslat (18. cikk) és az 1380/2013/EU rendelet (12. és 13. cikk) már lehetővé teszik az e fajok érdekében hozott intézkedéseket.

Módosítás     31

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

8.  „7. csoport”: olyan tengerfenéken élő állományok, amelyekre vonatkozóan a célértékeket, mint például az FMSY tartományokat és a biomasszához kapcsolódó biztosítékokat a jelen rendelettől eltérő uniós jogszabályokban határozzák meg.

törölve

Módosítás     32

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a.  Az érintett halállományok csak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján módosíthatók.

Módosítás    33

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10.  Az „MSY Btrigger” a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapontja, amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva helyreállítsák az állományokat a hosszú távú MFH előállítására képes szint fölé.

10.  Az „MSY Btrigger” a szaporodóképes állomány biomasszájának referenciapontja, amely alatt egyedi és megfelelő gazdálkodási intézkedéseket kell foganatosítani annak érdekében, hogy a kiaknázási arányok a természetes változatossággal kombinálva helyreállítsák az állományokat a hosszú távú maximális fenntartható hozam előállítására képes szint fölé.

Módosítás    34

Rendeletre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – 10 a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

10a.  „hobbihorgászat”: a tengeri élővilág biológiai erőforrásainak szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

Módosítás    35

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tervnek hozzá kell járulnia közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a halászati gazdálkodás elővigyázatossági megközelítésének alkalmazásával, és annak biztosítására törekedve, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása során a halászott fajok állományait visszaállítsák a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szint fölé, és tartsák is fenn ezt a szintet.

(1)  A tervnek hozzá kell járulnia a közös halászati politika 1380/2013/EU rendelet 2. cikkében felsorolt célkitűzéseinek eléréséhez, különösen a halászati gazdálkodás 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti elővigyázatossági megközelítésének alkalmazásával, valamint hozzá kell járulnia a halászati tevékenységektől függők megfelelő életszínvonalának biztosításához, tekintettel a társadalmi-gazdasági szempontokra, és annak biztosítására törekedve, hogy az élő tengeri biológiai erőforrások kiaknázása során a halászott fajok állományait visszaállítsák a maximális fenntartható hozamot biztosítani képes szint fölé, és tartsák is fenn ezt a szintet. A maximális fenntartható hozam elérését lehetővé tevő kiaknázási szintet az e rendelet hatálya alá tartozó összes halállomány esetében a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2020-ig fokozatosan, minden körülmények között meg kell valósítani, és ezt követően fenn kell tartani. Azon a halállományoknak, amelyek tekintetében nem állnak rendelkezésre tudományos szakvélemények és adatok, az 1380/2013/EU rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében meghatározott olyan célértékeket kell teljesíteniük, amelyek biztosítják az adott állományoknak legalább a maximális fenntartható hozamot biztosító szinttel összehasonlítható szintű védelmét.

Indokolás

A közös halászati politikáról szóló alaprendelet célértékeinek és ütemtervének az állományok valamennyi csoportjára egyformán vonatkoznia kell.

Módosítás     36

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tervnek elő kell segítenie az 1380/2013/EU rendelet 2. cikke (5) bekezdésében szereplő társadalmi-gazdasági célok elérését, különösen azok életszínvonalának fenntartását, akik a halászati tevékenységektől függenek, megőrizve a halászati és akvakultúra-termékek hatékony és átlátható belső piacát, és egyenlő feltételeket tartva fenn az Unióban forgalmazott halászati és akvakultúra-termékek számára.

Indokolás

A társadalmi-gazdasági szempontoknak és a közös halászati politika társadalmi-gazdasági célkitűzéseinek mindig a többéves terv részét kell képezniük, amely nem hagyhatja azokat figyelmen kívül.

Módosítás    37

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. Összhangban kell állnia az uniós környezetvédelmi jogszabályokkal, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéssel.

(3)  A tervnek a halászati gazdálkodásra az ökoszisztéma-alapú megközelítést kell alkalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémára – kiváltképp a veszélyeztetett élőhelyekre és védett fajokra, többek között a tengeri emlősökre és tengeri madarakra – gyakorolt kedvezőtlen hatásai minimálisak legyenek. A terv kiegészíti az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 9. pontjában meghatározott, a halászati gazdálkodásra vonatkozó ökoszisztéma-alapú megközelítést, valamint az uniós környezetvédelmi jogszabályokat, különösen a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérésére irányuló, a 2008/56/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében rögzített célkitűzéseket, illetve a 2009/147/EK és 92/43/EGK irányelvekben foglalt célkitűzéseket és követelményeket, és konzisztens azokkal. A tervnek továbbá intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyek a negatív társadalmi-gazdasági következmények enyhítésére irányulnak, és lehetővé teszik az ágazat szereplői számára, hogy hosszú távon nagyobb gazdasági láthatóságra tegyenek szert.

Módosítás    38

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  a tervnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az 1380/2013/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdésének megfelelően a harmadik országokkal közösen kiaknázott állományokkal az 1380/2013/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése szerinti célkitűzésekkel összhangban gazdálkodjanak, valamint hogy a halászati lehetőségek együttesen ne haladják meg az I. mellékletben meghatározott értéktartományokat.

Módosítás    39

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  A tervnek tekintetbe kell vennie az Unió harmadik országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatait. A harmadik országokkal kötött jövőbeni kétoldalú megállapodásoknak tekintetbe kell venniük a tervet.

Módosítás     40

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítéséhez való hozzájárulásra, arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.

b)  a 2008/56/EK irányelv I. mellékletében található egyéb vonatkozó mutatók teljesítése, arányosan a halászat teljesítésükben betöltött szerepével.

Módosítás    41

Rendeletre irányuló javaslat

3 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A terv keretében hozott intézkedéseket az e rendelet 2. cikkének 1a) pontja szerint rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel összhangban kell végrehajtani. A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményt az ICES-nek vagy a HTMGB-nek meg kell vizsgálnia azon időpontig, amelyet az e rendelet 4., 5., 6., illetve 18. cikke, valamint az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke szerinti intézkedések vonatkozásában a Bizottság javasol.

Módosítás    42

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A halászati mortalitás célértékét az 1. és 2. csoport állományainak vonatkozásában a lehető leghamarabb, és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni, és azt követően az I. mellékletben meghatározott tartományokban fenn kell tartani.

(1)  A halászati mortalitás célértékét az 1. és 2. csoport állományainak vonatkozásában a lehető leghamarabb, és fokozatosan, egyre növekvő alapon 2020-ig el kell érni, és azt követően az I. mellékletben meghatározott tartományokban és a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek megfelelő módon fenn kell tartani.

Módosítás    43

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban a halászati lehetőségeknek meg kell felelniük a jelen rendelet I. mellékletének A. oszlopában meghatározott halászati mortalitási tartományok célértékeinek.

(2)  Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével és 17. cikkével összhangban a halászati lehetőségeket a tervben megállapított célkitűzésekkel és célértékekkel, valamint a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleménnyel összhangban kell meghatározni és meg kell felelniük a jelen rendelet I. mellékletének A. oszlopában meghatározott halászati mortalitási tartományok célértékeinek.

Módosítás     44

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az 1. és 2. Bekezdéstől eltérve a halászati lehetőségek rögzíthetők olyan szinteken, amelyek a halászati mortalitás alacsonyabb szintjeinek felelnek meg, mint az I. melléklet A. oszlopában szereplő értékek.

(3)  Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a halászati lehetőségeket az I. mellékletben meghatározott halászati mortalitási szinteknél alacsonyabb szinten is lehet rögzíteni.

Módosítás    45

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  ha vegyes halászat esetén tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

a)  ha vegyes halászat esetén a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján szükség van rá a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez;

Módosítás     46

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  A felső tartományban történő halászatra vonatkozó döntéseket a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleménnyel kell alátámasztani, az 1380/2013/EU rendelet 3. cikke c) pontjának megfelelően. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikke szerinti, az I. melléklet B oszlopán alapuló halászati lehetőségekre vonatkozó döntések elfogadása előtt legalább négy héttel részletes tudományos szakvéleményt kell nyilvánosan közzétenni.

Módosítás    47

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  ha a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt tudományos szakvélemények vagy bizonyítékok alapján az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez szükség van rá; vagy

b)  ha a fajon belüli vagy fajok közötti dinamikák miatt a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján az állomány komoly károsodásának elkerüléséhez szükség van rá; vagy vagy

Módosítás    48

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy azok biztosítsák, hogy a szaporodóképes állomány biomasszájának szintje kevesebb mint 5%-os valószínűséggel csökkenjen a II. melléklet B. oszlopában meghatározott szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont határértéke (Blim) alá.

Indokolás

A balti-tengeri többéves tervről szóló rendelet 4. cikke (7) bekezdésének mintájára.

Módosítás     49

Rendeletre irányuló javaslat

4 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  Amennyiben a Bizottság a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények alapján úgy ítéli meg, hogy a halászati mortalitás I. mellékletben meghatározott tartományai már nem felelnek meg a terv célkitűzéseinek, sürgősen javaslatot nyújthat be az említett tartományok módosítása céljából.

Indokolás

A balti-tengeri gazdálkodási terv egy rendelkezésének beemelése.

Módosítás    50

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 3. és 4. csoportokban lévő állományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a maximális fenntartható hozammal kapcsolatos tudományos szakvéleményekkel.

(1)  A 3. és 4. csoportokban lévő állományokra vonatkozó halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a maximális fenntartható hozammal kapcsolatosan rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekkel.

Módosítás    51

Rendeletre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ha nem áll rendelkezésre tudományos szakvélemény a maximális fenntartható hozammal összeegyeztethető halászati mortalitási arányra vonatkozóan, a halászati lehetőségeknek összhangban kell lenniük a tudományos szakvéleményekkel annak biztosítása érdekében, hogy az állományok fenntarthatósága összhangban álljon az elővigyázatosság elvével.

(2)  Ha nem áll rendelkezésre tudományos szakvélemény és adat a maximális fenntartható hozammal összeegyeztethető halászati mortalitási arányra vonatkozóan, a halászati lehetőségeket és intézkedéseket az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti, a halászati gazdálkodásra vonatkozó elővigyázatossági megközelítés értelmében és az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt célkitűzésekkel összhangban kell meghatározni.

Indokolás

Fontos hangsúlyozni azt, hogy a közös halászati politikáról szóló alaprendelet szerinti elővigyázatossági megközelítés alkalmazandó, hogy az érintett állományok a közös halászati politikáról szóló alaprendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban a maximális fenntartható hozamra vonatkozóan legalább összehasonlítható szintű védelemben részesüljenek.

Módosítás    52

Rendeletre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 5. csoportba tartozó állományokat az elővigyázatosság elvén alapulva kell kezelni a tudományos szakvéleményekkel összhangban.

Az 5. csoportba tartozó állományokat az 1380/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 8. pontja szerinti, a halászati gazdálkodásra vonatkozó elővigyázatosság elvén alapulva és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleménnyel, valamint e rendelet 3. cikkének (1) és (3) bekezdésében foglalt célkitűzésekkel összhangban kell kezelni. A megfelelő tudományos adatok hiánya nem indokolhatja a tengerek biológiai erőforrásai megőrzését célzó irányítási intézkedések elhalasztását vagy elmaradását.

Módosítás    53

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amikor a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy egy adott évre vonatkozóan az 1. csoportban lévő állományok szaporodóképes biomasszája az MSY Btrigger érték alatt, vagy a 2. csoportban lévő funkcionális egységek bármelyikének abundanciája a II. melléklet A. oszlopában szereplő Abundancebuffer érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést foganatosítani kell az illető állomány vagy funkcionális egység gyors visszatérésének biztosítására, hogy meghaladják azon szinteket, amelyek képesek a maximális fenntartható hozam biztosítására. Konkrétan, a 4. cikk (2) bekezdésétől eltérően, a halászati lehetőséget olyan szintekre kell beállítani, amelyek összeegyeztethetők a halászati mortalitással, figyelembe véve a biomassza vagy az abundancia csökkenését, amely az I. melléklet A. oszlopban meghatározott tartomány alá csökken.

(1)  Amikor a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy egy adott évre vonatkozóan az 1. csoportban lévő állományok szaporodóképes biomasszája az MSY Btrigger érték alatt, vagy a 2. csoportban lévő funkcionális egységek bármelyikének abundanciája a II. melléklet A. oszlopában szereplő Abundancebuffer érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést foganatosítani kell az illető állomány vagy funkcionális egység gyors visszatérésének biztosítására, hogy meghaladják azon szinteket, amelyek képesek a maximális fenntartható hozam biztosítására. Konkrétan, a 4. cikk (2) bekezdésétől eltérően, a halászati lehetőséget olyan szintekre kell beállítani, amelyek összeegyeztethetők a halászati mortalitással, figyelembe véve a biomassza vagy az abundancia csökkenését, amely a biomassza csökkenéséhez viszonyítva és az ICES „irányadó szabályának” megfelelően az I. melléklet A. oszlopban meghatározott tartomány alá csökken. E tekintetben a 2. cikk 1b) pontjában említett ICES „irányadó szabályokat” kell alkalmazni.

Indokolás

Mivel az ICES „irányadó szabályai”szolgálnak a javasolt értéktartományok kiszámításának alapjául, ezért azokat az alkalmazás feltételéül kell szabni.

Módosítás    54

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  (2)  Amikor a tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy bármely érintett állomány szaporodóképes biomasszája a Blim érték alatt van, vagy a norvég homár bármely funkcionális egységének abundanciája a II. melléklet B. oszlopában szereplő Abundancebuffer érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell foganatosítani az illető állomány vagy funkcionális egység gyors visszatérésének biztosítására, hogy meghaladják azon szinteket, amelyek képesek a maximális fenntartható hozam biztosítására. A 4. cikk (2) és (4) bekezdésétől való eltérés révén az említett korrekciós intézkedéseknek konkrétan magukban kell foglalniuk az érintett állomány halászatának felfüggesztését, és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.

(2)  Amikor a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy bármely érintett állomány szaporodóképes biomasszája a Blim érték alatt van, vagy a norvég homár bármely funkcionális egységének abundanciája a II. melléklet B. oszlopában szereplő Abundancebuffer érték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell foganatosítani az illető állomány vagy funkcionális egység gyors visszatérésének biztosítására, hogy meghaladják azon szinteket, amelyek képesek a maximális fenntartható hozam biztosítására. A 4. cikk (2) és (4) bekezdésétől való eltérés révén az említett korrekciós intézkedéseknek konkrétan magukban kell foglalniuk az érintett állomány halászatának felfüggesztését, és a halászati lehetőségek megfelelő csökkentését.

Módosítás    55

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Amikor a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy egy adott évre vonatkozóan az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány szaporodóképes biomasszája az MSY Btrigger érték alatt van, minden megfelelő korrekciós intézkedést meg kell hozni annak érdekében, hogy a szóban forgó állomány gyorsan visszatérjen a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé, és a halászati mortalitás a biomassza csökkenéséhez viszonyítva és az ICES „irányadó szabályának” megfelelően lineárisan csökkenjen. E tekintetben a 2. cikk (1) bekezdésének 1b) pontjában említett ICES „irányadó szabályokat” kell alkalmazni.

Indokolás

A 3., 4., 5. és 7. csoport esetében is lehetővé kell tenni technikai intézkedésekre alapuló olyan biztonsági mechanizmusokat, mint a halászati mortalitás csökkentése, vagy a kifogott mennyiség csökkentésére irányuló egyéb korrekciós intézkedések.

Módosítás    56

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Amikor a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények azt jelzik, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamely állomány szaporodóképes biomasszája a Blim vagy egy ennek megfelelő határérték alatt van, további korrekciós intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a szóban forgó állomány gyorsan visszatérjen a maximális fenntartható hozamot biztosító szint fölé. Ezek a korrekciós intézkedések különösen a halászati lehetőségek arányos csökkentésére és az állomány célzott halászatának felfüggesztésére terjedhetnek ki.

Indokolás

A 3., 4., 5. és 7. csoport esetében is lehetővé kell tenni technikai intézkedésekre alapuló olyan biztonsági mechanizmusokat, mint a célzott halászat felfüggesztése, vagy a kifogott mennyiség csökkentésére irányuló egyéb korrekciós intézkedések.

Módosítás     57

Rendeletre irányuló javaslat

8 cikk – 2 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2c)  Az e cikkben említett korrekciós intézkedések az alábbiakat foglalhatják magukban:

 

a)   az 1380/2013/EU rendelet 12. és 13. cikkével összhangban hozott sürgősségi intézkedések;

 

b)   az e rendelet 11. és 11a. cikkével összhangban meghozott intézkedések.

 

Az e cikkben említett intézkedéseket a helyzet jellegével, súlyosságával, időtartamával és ismételődésével összhangban kell kiválasztani, amennyiben a szaporodóképes állomány biomasszája az (1) bekezdésben említett szintek alatt van.

Indokolás

A balti-tengeri gazdálkodási terv egy rendelkezésének beemelése.

Módosítás    58

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 3–7. csoportra vonatkozó különleges védelmi intézkedések

Különleges védelmi intézkedések

Módosítás    59

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ha a tudományos szakvélemények szerint korrekciós intézkedésekre van szükség a 3–7. csoportba tartozó bármelyik tengerfenéken élő állomány védelme érdekében, vagy ha az 1. csoportba tartozó bármelyik állomány szaporodóképes biomasszája, illetve a 2. csoportba tartozó bármelyik funkcionális egység abundanciája egy adott évre vonatkozóan a jelen rendelet II. mellékletének A. oszlopában szereplő védelmi referenciapontok alatt van, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megfelelő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jelen rendelet 18. cikke, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében a következőkre vonatkozóan:

Ha a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények szerint korrekciós intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi állománnyal az e rendelet 3. cikke szerinti célkitűzésekkel összhangban gazdálkodjanak, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy megfelelő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a jelen rendelet 18. cikke, valamint az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke értelmében a következőkre vonatkozóan:

Indokolás

A módosítás célja a balti-tengeri többéves tervről szóló rendelet 6. cikke (1) bekezdésének megszövegezésével való összhang kialakítása, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására irányuló lehetőségek biztosítása érdekében, amelyek révén az e rendelet 3. cikkében foglalt célkitűzéseknek megfelelően biztosítani lehet az állományvédelmet, csökkenteni lehet a nem szándékos fogásokat, és minimalizálni lehet a halászati tevékenységeknek a tengeri ökoszisztémákra gyakorolt kedvezőtlen hatásait.

Módosítás    60

Rendeletre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a halászeszközök jellemzői, különösen a szembőség, a horogméret, a eszköz felépítése, a fonalvastagság, az eszközök mérete vagy a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében alkalmazott szelekciós eszközök használata;

a)  a halászeszközök jellemzőinek és műszaki előírásainak meghatározása, különösen a szembőség, a horogméret, az eszköz felépítése, a fonalvastagság, az eszközök mérete vagy a szelektivitás biztosítása vagy javítása érdekében alkalmazott szelekciós eszközök használata, kiváltképp a 6. csoportot érintő nem szándékos fogások csökkentésére;

Indokolás

A közös halászati politikáról szóló alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének b) pontjában foglalt előírásokra tekintettel.

Módosítás    61

Rendeletre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. cikk

 

Ívóhelyek és halállomány-helyreállítási területek kijelölése

 

A tagállamok legkésőbb 2020-ig ívóhelyeket és területeket jelölnek ki, amelyek tekintetében egyértelmű bizonyíték van arra, hogy ott magas koncentrációban találhatók a minimális védelmi referenciaméretet el nem érő halak és az ívóhelyek, és e rendelet 12. cikkének (2) bekezdésének megfelelően közös ajánlásokat készítenek az e rendelet hatálya alá tartozó állományok számára halállomány-helyreállítási területek kijelölésére.

Indokolás

A cikk megfelel a közös halászati politikáról szóló alaprendelet 8. cikkében foglalt előírásoknak.

Módosítás     62

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Teljes kifogható mennyiség

Halászati lehetőségek

Módosítás    63

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok számára rendelkezésre álló halászati lehetőségek kiosztása során a tagállamok az 1380/2013/EU rendelet 17. cikke szerinti objektív és átlátható kritériumokat vesznek figyelembe.

Módosítás    64

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  A harmadik országokkal megosztott állományokkal való közös gazdálkodás során a tagállamoknak lehetőségük nyílik arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 33. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően halászati lehetőségeket cseréljenek.

Indokolás

A határokon átnyúló állományok esetében halászati lehetőségek harmadik országokkal való cseréje fontos eszköz a rendelkezésre álló halászati lehetőségek optimális kiaknázásának biztosításához.

Módosítás    65

Rendeletre irányuló javaslat

10 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A 8. cikk sérelme nélkül a norvég homár állományára vonatkozó TAC értéknek a IIa és IV ICES zónákban meg kell egyeznie a funkcionális egységek fogási korlátozásainak és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek összegével.

(2)  A norvég homár állományára vonatkozóan a IIa és IV ICES zónákban az egyes funkcionális egységek esetében fogási korlátozásokat és a funkcionális egységeken kívüli statisztikai négyszögek esetében közös TAC-értéket kell meghatározni.

Indokolás

A norvég homár abundanciája az egyes funkcionális egységekben igen eltérő lehet. Amennyiben a TAC-értéket a funkcionális egységeken belüli és kívüli állományok összegeként adjuk meg, néhány funkcionális egységben túlzott mértékű halászatot, míg más funkcionális egységekben a halászati lehetőségek kihasználatlanságát eredményezhet.

Módosítás    66

Rendeletre irányuló javaslat

10 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

10a. cikk

 

A hobbihorgászat hatása

 

(1)  A szabadidős halászat fogásaira vonatkozó minden rendelkezésre álló adatot meg kell vizsgálni az általa a szabályozott fajok állományaira gyakorolt valószínűsíthető hatás értékelése érdekében.

 

(2)  A Tanács mérlegeli az első bekezdés által előírt értékelést. Azon állományok esetében, amelyek esetében jelentősnek ítéli a szabadidős halászatot, a Tanács a halászati lehetőségek meghatározása során figyelembe veszi a szabadidős halászat fogásait, többek között a következők révén:

 

a)  tekintetbe véve a szabadidős halászat – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján – becsült fogásainak, valamint a kereskedelmi halászati lehetőségek – a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény alapján – becsült fogásainak összegét, amely a halászati mortalitás célértékének megfelelő teljes fogást adja;

 

b)  korlátozásokat vetve ki a szabadidős halászatra, többek között a napi legnagyobb kifogható mennyiségre és a halászati tilalmi időszakra vonatkozóan; vagy

 

c)  egyéb megfelelőnek ítélt eszköz révén.

Módosítás     67

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az 1–7. csoport kirakodási kötelezettségeivel kapcsolatos rendelkezések

A kirakodási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések

Módosítás     68

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  mentesítés a kirakodási kötelezettség alkalmazása alól azon fajokra vonatkozóan, amelyek esetében a tudományos bizonyítékok szerint magas a túlélési arány, figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a kirakodási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében; és

a)  mentesítés a kirakodási kötelezettség alkalmazása alól azon fajokra vonatkozóan, amelyek esetében a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény szerint magas a túlélési arány, figyelembe véve a halászeszközök, a halászati gyakorlatok és az ökoszisztéma jellemzőit, a kirakodási kötelezettség teljesítésének megkönnyítése érdekében; és

Módosítás     69

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a fogások dokumentálására vonatkozó konkrét rendelkezések, mindenekelőtt a kirakodási kötelezettség teljesítésének nyomon követése céljából; és

c)  a fogások dokumentálására vonatkozó konkrét rendelkezések, mindenekelőtt a nyomon követés és ellenőrzés céljából, annak érdekében, hogy a kirakodási kötelezettség teljes körű teljesítésének biztosítása révén biztosítsák az egyenlő versenyfeltételeket; és

Módosítás    70

Rendeletre irányuló javaslat

11 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az e cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések hozzájárulnak az e rendelet 3. cikkében felsorolt célkitűzések – különösen a növendék halak és az ívó halak védelmének – megvalósításához.

Módosítás     71

Rendeletre irányuló javaslat

11 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11a. cikk

 

Technikai intézkedések

 

(1)   A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy e rendelet 18. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következő technikai intézkedésekre vonatkozóan:

 

a)   a halászeszközök jellemzőire vonatkozó előírások és a halászeszközök használatára irányadó szabályok a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;

 

b)   a halászeszközök módosítására vagy az azokhoz tartozó további eszközökre vonatkozó előírások a szelektivitás biztosítása vagy javítása, a nem szándékos fogások csökkentése vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében;

 

c)   meghatározott halászeszközök használatára és halászati tevékenységekre vonatkozó korlátozás vagy tilalom meghatározott területeken vagy időszakokban, az ívó halak, a minimális állományvédelmi referenciaméretet el nem érő vagy nem célzott halfajok védelme vagy az ökoszisztémára gyakorolt negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében; és

 

d)   minimális állományvédelmi referenciaméretek meghatározása az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi állomány tekintetében, a növendék tengeri élőlények védelme céljából.

 

(2)   Az e cikk (1) bekezdésében említett intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a 3. cikkben meghatározott célkitűzések eléréséhez.

Indokolás

A balti-tengeri gazdálkodási terv 8. cikkének beemelése. A bizottsági javaslat a technikai intézkedések kérdését kizárólag az állomány megőrzésére irányuló intézkedések fogalmához köti. Ez a megközelítés túlságosan szűk. Egy külön fejezetet kell kialakítani, amely lehetővé teszi általánosabb technikai intézkedések bevezetését.

Módosítás     72

Rendeletre irányuló javaslat

14 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikk (1) bekezdésében szereplő előzetes értesítési kötelezettség mellett, a nyolctól tizenkét méterig terjedő teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokainak értesíteniük kell a parti tagállamot legalább egy órával a kikötőbe érkezés becsült ideje előtt az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke (1) bekezdésének (a)–(f) pontjában felsorolt információkról, ha legalább az alábbi halmennyiségeket tartják a fedélzeten:

törölve

a)  1. csoport: 1000 kg; és/vagy

 

b)  2. és 4. csoport: 500 kg; és/vagy

 

c)  3. csoport: 1000 kg; és/vagy

 

d)  7. csoport: 1000 kg.

 

Indokolás

Tekintettel arra a javasolt csoportok nagy számához kapcsolódó adminisztrációs nehézségekre, javasoljuk az ellenőrzésről szóló rendelet rendelkezéseinek megtartását a jobb szabályozás elvével, valamint a Parlament által a halászati ellenőrzések harmonizációjáról szóló saját kezdeményezésű jelentésében megfogalmazott ajánlásokkal összhangban.

Módosítás     73

Rendeletre irányuló javaslat

15 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15. cikk

törölve

Az 1–7. csoportra vonatkozó naplózási követelmények

 

Az 1224/2009/EK rendelet 14. cikk (1) bekezdésétől való eltérés révén, a legalább nyolc méteres teljes hosszúságú uniós halászhajók tengerfenéken élő állományok halászatával foglalkozó parancsnokainak naplót kell vezetniük a tevékenységeikről a nevezett rendelet 14. cikke szerint.

 

Indokolás

E rendelkezésnek nincs helye egy irányítási tervben, és az ellenőrzési rendelet felülvizsgálatát követően szélesebb körű megbeszélések tárgyát kell képeznie.

Módosítás    74

Rendeletre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Legalább öt évvel e rendelet hatálybalépése után, valamint azt követően ötévente, a Bizottságnak gondoskodnia kell a terv azon állományokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről, amelyekre a rendelet vonatkozik, valamint a nevezett állományokat kiaknázó halászatokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről. Az említett értékelések eredményeit a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

Legalább három évvel e rendelet hatálybalépése után, valamint azt követően ötévente a Bizottságnak gondoskodnia kell a terv azon állományokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről, amelyekre a rendelet vonatkozik, valamint a nevezett állományokat kiaknázó halászatokra gyakorolt hatásának kiértékeléséről, valamint arról, milyen mértékben teljesültek e rendelet célkitűzései, köztük a halállományok helyreállítása és a maximális hozam biztosítására képes szint feletti szinten tartása, és a jó környezeti állapot felé tett előrelépés. Az említett értékelések eredményeit a Bizottság benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A Bizottság, amennyiben ez szükséges, egy korábbi időpontban is nyújthat be jelentést.

 

A Bizottság évente jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet célkitűzéseinek eléréséről és a vizekben található halállományok helyzetéről, valamint az e rendelet hatálya alá tartozó állományokról, az uniós vizeken, valamint egyes nem uniós vizeken az éves halászati lehetőségeket rögzítő rendelet elfogadását követően a lehető leghamarabb. A jelentést mellékelni kell az 1380/2013/EU rendelet 50. cikkében említett éves jelentéshez.

 

E jelentés az alábbiakat tartalmazza:

 

(1)   átfogó tudományos vélemény, amely alapján a halászati lehetőségeket megállapították; és

 

(2)   tudományos igazolás, amely kimutatja, hogy a meghatározott halászati lehetőségek összhangban állnak e rendelet rendelkezéseivel, különösen a halászati mortalitás célértékeivel

Módosítás    75

Rendeletre irányuló javaslat

18 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

18a. cikk

 

Az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatás

 

A terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetési intézkedések az 508/2014/EU rendelet 33. cikke (1) bekezdése a) és c) pontjának alkalmazásában úgy tekintendők, mint a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetéséhez szükséges intézkedések.

(Ennek a cikknek a X. fejezetben kellett volna szerepelni.)

Indokolás

A módosítás célja a balti-tengeri többéves tervről szóló rendeletnek az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatásról ((EU) 508/2014 rendelet) szóló 17. cikkében foglalt rendelkezés kiegészítése a terv célkitűzéseinek elérése érdekében elfogadott ideiglenes szüneteltetés esetén.

Módosítás    76

Rendeletre irányuló javaslat

1 melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

I. melléklet

I. melléklet

Halászati mortalitás célértéke

Halászati mortalitás célértéke

1. 1. csoport

1. 1. csoport

ÁLLOMÁNY

A maximális fenntartható hozam elérésével összhangban lévő halászati mortalitás célértéke (FMSY)

ÁLLOMÁNY

A maximális fenntartható hozam elérésével összhangban lévő halászati mortalitás célértékei (FMSY)

 

A. oszlop

B. oszlop

 

A. oszlop

B. oszlop

 

A táblázatban feltüntetett értékek az ICES különleges kérelemre („EU kérés az ICES irányában a megfelelő FMSY tartományok iránt, különböző északi-tengeri és balti-tengeri állományok vonatkozásában”) adott legújabb szakvéleményéből származnak

Északi-tengeri tőkehal

0,22 – 0,33

0,33 – 0,49

Tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIId és a IIIa nyugati körzetben

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Foltos tőkehal

0,25 – 0,37

0,37 – 0,52

Foltos tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIa és a IIIa nyugati körzetben

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Északi-tengeri sima lepényhal

0,13 – 0,19

0,19 – 0,27

Sima lepényhal a IV. alterületen és a IIIa körzetben

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Fekete tőkehal

0,20 – 0,32

0,32 – 0,43

Fekete tőkehal a IV. és VI. alterületen, valamint a IIIa körzetben

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Északi-tengeri közönséges nyelvhal

0,11 – 0,20

0,20 – 0,37

Közönséges nyelvhal a IV. alterületen

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Kattegati közönséges nyelvhal

0,19 – 0,22

0,22 – 0,26

Közönséges nyelvhal a IIIa körzetben és a 22–24. alkörzetben

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Északi-tengeri vékonybajszú tőkehal

Nincs meghatározva

Nincs meghatározva

Vékonybajszú tőkehal a IV. alterületen és a VIId körzetben

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

 

 

 

Ördöghal a IIIa körzetben és a IV és VI alterületen

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

 

 

 

Norvég garnéla a IVa körzet keleti részén és a IIIa körzetben

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

2. 2. csoport

2. 2. csoport

Norvég homár funkcionális egység (FU)

A maximális fenntartható hozam elérésével összhangban lévő halászati mortalitás célértéke (FMSY) (mint fogási arány)

Norvég homár funkcionális egység (FU)

A maximális fenntartható hozam elérésével összhangban lévő halászati mortalitás célértékei (FMSY) (mint fogási arány)

 

A. oszlop

B. oszlop

 

A. oszlop

B. oszlop

 

A táblázatban feltüntetett értékek az ICES különleges kérelemre („EU kérés az ICES irányában a megfelelő FMSY tartományok iránt, különböző északi-tengeri és balti-tengeri állományok vonatkozásában”) adott legújabb szakvéleményéből származnak

IIIa FU 3 és 4 alkörzet

0,056 – 0,079

0,079 – 0,079

IIIa FU 3 és 4 alkörzet

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Farn Deeps FU 6

0,07 – 0,081

0,081 – 0,081

Farn Deeps FU 6

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Fladen Ground FU 7

0,066 – 0,075

0,075 – 0,075

Fladen Ground FU 7

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Firth of Forth FU 8

0,106 – 0,163

0,163 – 0,163

Firth of Forth FU 8

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Moray Firth FU 9

0,091 – 0,118

0,118 – 0,118

Moray Firth FU 9

FMSY alsó - FMSY

FMSY - FMSY felső

Indokolás

Az értéktartományok kiszámítási elvének meghatározása lehetővé teszi, hogy azok rugalmasan a legfrissebb és a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményekhez igazodjanak. Amennyiben az értéktartományokat számokban fejezik ki – mint az Európai Bizottság javaslatában –, akkor azokat az aktuális tudományos szakvéleményekkel összhangban kell meghatározni, és kizárólag rendes jogalkotási eljárás keretében igazítható ki. Ezenfelül az állománynevek ICES-területeken, -alterületeken és -körzeteken alapuló meghatározása egyértelműbb és pontosabb.

Módosítás    77

Rendeletre irányuló javaslat

2 melléklet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

II. melléklet

II. melléklet

Védelmi referenciapontok

Védelmi referenciapontok

(a 7. cikkben említettek szerint)

(a 7. cikkben említettek szerint)

1. 1. csoport

1. 1. csoport

ÁLLOMÁNY

Minimális szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont (tonnában kifejezve) (MSY Btrigger)

A biomassza-határérték referenciapontja (tonnában kifejezve) (Blim)

ÁLLOMÁNY

Minimális szaporodóképes állomány biomasszájára vonatkozó referenciapont (tonnában kifejezve) (MSY Btrigger)

A biomassza-határérték referenciapontja (tonnában kifejezve) (Blim)

 

 

A. oszlop

B. oszlop

Északi-tengeri tőkehal

165 000

118 000

Tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIId és a IIIa nyugati körzetben

165 000

118 000

Foltos tőkehal

88 000

63 000

Foltos tőkehal a IV. alterületen, valamint a VIa és a IIIa nyugati körzetben

88 000

63 000

Északi-tengeri sima lepényhal

230 000

160 000

Sima lepényhal a IV. alterületen és a IIIa körzetben

230 000

160 000

Fekete tőkehal

200 000

106 000

Fekete tőkehal a IV. és VI. alterületen, valamint a IIIa körzetben

150 000

106 000

Északi-tengeri közönséges nyelvhal

37 000

26 300

Közönséges nyelvhal a IV. alterületen

37 000

26 300

Kattegati közönséges nyelvhal

2 600

1 850

Közönséges nyelvhal a IIIa körzetben és a 22–24. alkörzetben

2 600

1 850

Északi-tengeri vékonybajszú tőkehal

Nincs meghatározva

Nincs meghatározva

Vékonybajszú tőkehal a IV. alterületen és a VIId körzetben

Nincs meghatározva

Nincs meghatározva

 

 

 

Ördöghal a IIIa körzetben és a IV és VI alterületen

Nincs meghatározva

Nincs meghatározva

 

 

 

Norvég garnéla a IVa körzet keleti részén és a IIIa körzetben

Nincs meghatározva

Nincs meghatározva

2. 2. csoport

2. 2. csoport

Norvég homár funkcionális egység (FU)

Minimális abundancia referenciapontja (millióban) (Abundancebuffer)

Az abundancia-határérték referenciapontja (millióban) (Abundancebuffer)

Norvég homár funkcionális egység (FU)

Minimális abundancia referenciapontja (millióban) (Abundancebuffer)

Az abundancia-határérték referenciapontja (millióban) (Abundancebuffer)

 

 

A. oszlop

B. oszlop

IIIa FU 3 és 4 alkörzet

NA

NA

IIIa FU 3 és 4 alkörzet

NA

NA

Farn Deeps FU 6

999

858

Farn Deeps FU 6

999

858

Fladen Ground FU 7

3 583

2 767

Fladen Ground FU 7

3 583

2 767

Firth of Forth FU 8

362

292

Firth of Forth FU 8

362

292

Moray Firth FU 9

262

262

Moray Firth FU 9

262

262

Indokolás

A II. melléklet A. és B. oszlopához való kapcsolódás egyértelműsége érdekében ezen oszlopokat is egyértelműen úgy kell elnevezni. Ezenfelül az állománynevek ICES-területeken, -alterületeken és -körzeteken alapuló meghatározása egyértelműbb és pontosabb.

Módosítás    78

Rendeletre irányuló javaslat

II a melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

IIa. melléklet

 

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

 

a)  csillagrája (Amblyraja radiata);

 

b)  a következő fűrészesrája-félék:

 

i.  késfogú fűrészesrája (Anoxypristis cuspidata);

 

ii.  törpe fűrészesrája (Pristis clavata);

 

iii.  nagy fűrészesrája (Pristis pectinata);

 

iv.  közönséges fűrészhal (Pristis pristis);

 

v.  zöld fűrészesrája (Pristis zijsron);

 

c)  óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias);

 

d)  sima rája (Dipturus batis) mindkét fajtája (Dipturus cf. flossada und Dipturus cf. intermedia);

 

e)  sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus) az ICES IV. alterületen és az ICES IIIa körzetben található uniós vizekben;

 

f)  Alfréd-ördögrája (Manta alfredi);

 

g)  atlanti ördögrája (Manta birostris);

 

h)  a következő rájafélék:

 

i.  ördögrája (Mobula mobular)

 

ii.  guineai kis ördögrája (Mobula rochebrunei);

 

iii.  tüskésfarkú ördögrája (Mobula japanica);

 

iv.  sima ördögrája (Mobula thurstoni);

 

v.  törpe ördögrája (Mobula eregoodootenkee);

 

vi.  Munk ördögrájája (Mobula munkiana);

 

vii.  chilei ördögrája (Mobula tarapacana);

 

viii.  rövidúszójú ördögrája (Mobula kuhlii);

 

ix.  kis ördögrája (Mobula hypostoma);

 

i.  tüskés rája (Raja clavata) az ICES IIIa. körzetben található uniós vizekben;

 

j)  hegedűrája-félék (Rhinobatidae);

 

k)  angyalrája (Squatina squatina);

 

l)  lazac (Salmo salar) és tengeri pisztráng (Salmo trutta) az ICES II. és IV. (uniós vizek) alterületen található tagállami alapvonalaktól számított hat tengeri mérföldes sávon kívüli vizeken bármilyen vontatott hálóval folytatott halászat során;

 

m)  ikrás nőstény languszta (Palinuridae spp.) és ikrás nőstény homár (Homarus gammarus), kivéve közvetlen állománypótlás vagy áttelepítés céljából;

Indokolás

A halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő védelméről szóló rendeletre irányuló javaslat (COM(2016)134) az I. mellékletében felsorolja a tilalom hatálya alá tartozó fajokat. Mivel erről a javaslatról jelenleg is folyik az egyeztetés, az előadó úgy véli, hogy helyénvaló az e rendelet 2. cikkének (7) bekezdésében meghatározott „tiltott fajok” pontosabb meghatározása. Ezért a halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő védelméről szóló rendeletre irányuló javaslatban szereplő, e rendelet hatálya alá tartozó tilalmakat át kell venni.

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.


INDOKOLÁS

1. A Bizottság javaslatának háttere

Az alaprendelet szerint a többéves tervek alapvető fontosságúak a tengerek biológiai erőforrásainak többéves, fenntartható kiaknázása szempontjából, és e tervek alapgondolata az, hogy kezelje a különböző halászatok egyedi jellemzőit.

A többéves tervek a visszadobási tervek alapjául szolgálnak, amelyek konkretizálják a kirakodási kötelezettséget bizonyos állományok és halászatok tekintetében, valamint lehetőséget nyújtanak a kivételekre.

A balti-tengeri többéves terv az első olyan többéves terv, amelyet az alaprendelettel összhangban fogadtak el. Ez mintának tekinthető a többi tengeri terület többéves terve számára, amelyeknek figyelembe kell venniük a különféle halászatok (területek) sajátosságait.

Az e többéves tervre (a továbbiakban: északi-tengeri terv) vonatkozó bizottsági javaslat alapjául szolgáló hatástanulmány a következő célkitűzéseket fogalmazza meg (31. o.):

  az alulhalászás („underfishing”) csökkentése az F(MSY)-tartományok révén

  az elővigyázatossági megközelítés biztonsági mechanizmusai

  a kirakodási kötelezettség alkalmazásának elősegítése

  a regionalizáció megvalósítási kerete

A bizottsági javaslat kizárólag tengerfenéken élő állományokra vonatkozik, mivel ezek kiaknázása nagymértékben eltér a nyílt tengeri és ipari állományok kiaknázásától.

2. A javaslat tartalma

Szerkezet és hatókör

A Bizottság alapvetően a balti-tengeri többéves terv szerkezetét vette át. Néhány szövegrészt módosítottak vagy elhagytak.

A javaslat az északi-tengeri tengerfenéki állományokra vonatkozó vegyes halászati gazdálkodásokra összpontosít. Nem említi a halállományok közötti biológiai kölcsönhatásokat, mivel a tudomány még nem képes ezt megfelelően modellezni. A vegyes halászatokban megjelenhet az elfojtó fajok jelensége.

Ennek fényében illeszti be az értéktartományok elképzelését a Bizottság a javaslatába. Ezen értéktartományoknak bizonyos rugalmasságot kell biztosítaniuk az elfojtó fajok okozta probléma tekintetében.

A Bizottság a tengerfenéken élő állományt hét csoportra osztja. Ez a felosztás bizonyos kritériumok – többek között a rendelkezésre álló teljes kifogható mennyiség (a továbbiakban: TAC) – alapján történik.

A Bizottság bevezette az Abundance(buffer) elképzelését, amelyet az északi-tengeri regionális tanácsadó testület dolgozott ki. Ez az elképzelés jobban fenntartható, mint a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) által kidolgozott Abundance(limit).

Egységesség és mechanizmusok

A tudományos tanácsadás és állományszámítás általában az úgynevezett ICES-területekre vonatkozik, amelyek biológiai ismeretekre és felismerésekre alapulnak és idővel az állományok dinamikájához igazodnak, ugyanakkor a TAC-szintek meghatározása a gazdálkodási egységeken alapul, amelyek az ICES-területekkel ellentétben statikusak. Ebből következően az állomány- és gazdálkodási egységek között eltérés tapasztalható.

A Bizottság által választott csoportfelosztásnál figyelembe kell venni, hogy a 3. csoportba tartozó bizonyos állományok az 1. csoport referenciaméreteivel rendelkeznek. Mivel ezen állományok túlnyomórészt az Atlanti-óceán északi részén találhatók, a jövőbeli többéves tervek referenciaméreteinek ki kell terjedniük az Atlanti-óceán északnyugati részére. Ez azt jelenti, hogy ezek az állományok az északi-tengeri terv 7. csoportjába esnek.

A 7. csoport mögött az az alapgondolat áll, hogy további területekre vonatkozóan is készülnek többéves tervek, amelyek az FMSY-tartományokkal bíró állományokat – amennyiben meg kívánjuk tartani a szerkezetet – az 1. csoportban tartalmazzák.

A bizottsági javaslatban a vékonybajszú tőkehal az 1. csoportban található. Az ICES által az értéktartományokra vonatkozóan különleges kérelemre adott szakvéleménye egyelőre nem tartalmaz a vékonybajszú tőkehalra vonatkozó értéktartományokat, így ezeket az I. melléklet nem határozza meg. A Bizottság szerint a vékonybajszú tőkehalat az 1. csoportba illesztik be, mivel az értéktartományokra vonatkozó információk a közeljövőben várhatóak. Az ICES-szakvéleményének következő változata azonban már a foltos tőkehal tekintetében a legfrissebb adatokat fogja tartalmazni.

Az előadót úgy tájékoztatták, hogy a 3. és a 6. csoport valamennyi rájafélét felöleli. A 3. csoport magában foglalja még a kattegati tőkehalat.

Az előadó az általa előterjesztett módosításokkal megpróbált egységességet és egyértelműséget teremteni a területek elnevezése terén. Ezért igazította ki a bevezetett „Északi-tenger” nomenklatúrát. Világossá tette, hogy az ICES IIIa körzet a Skagerrakra és a Kattegatra is kiterjed, a IIIa Nyugat körzet kizárólag a Skagerrakra vonatkozik.

Az Atlanti-óceán és az Északi-tenger esetében a TAC-értékeket a IIa övezet uniós vizeire is meg kell állapítani. A bizottsági javaslat ezt a területet az 1. cikkben, valamint a 2. cikk csoportmeghatározásai között sem említi. Az előadó úgy véli, hogy ez a terület nem kerül be az ICES állományszámításba.

Az 1. és a 2. csoport kizárólag rendes jogalkotási eljárás keretében módosítható, ugyanez vonatkozik e csoportok I. mellékletben előirányzott értéktartományaira is. Ezzel szemben a 3. csoportba további állományok is besorolhatóak, amennyiben a Tanács ezekre TAC-szintet állapít meg. Ebben az esetben az 5. csoport állománya csökkenni fog. Ennek ellenkezője történhet, amennyiben a Tanács a TAC-szint emeléséről határoz. Ebben az esetben a 3. csoport állománya az 5. csoportba csúszik át.

A balti-tengeri többéves terv a járulékosam kifogott fajok esetében hozandó intézkedések tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat ír elő, addig a Bizottság a bizottsági javaslat értelmében az Északi-tenger vonatkozásában különféle csoportok és számos faj esetében különleges védelmi intézkedéseket (9. cikk) hozhat.

3. Az előadó álláspontja

Bizonyos kérdések tisztázása, a hatályos rendelkezésekhez (többek között az alaprendelet és a balti-tengeri többéves terv) való igazítás, valamint a legfrissebb tudományos ismeretek figyelembe vételére irányuló rugalmasság érdekében az előadó módosításokat hajtott végre a javaslaton.

Vegyes halászatok, értéktartományok és rugalmasság

Már a balti-tengeri többéves terv is vezet be értéktartományokat. Ezért az előadó úgy döntött, hogy átveszi a balti-tengeri többéves terv értéktartományokkal kapcsolatos megközelítését, mindenekelőtt az Északi-tengerben folyó vegyes halászatra és az elfojtó fajok okozta problémára tekintettel.

Az értéktartományok bizonyos rugalmasságot biztosítanak a TAC-szintek meghatározásánál. Az alaprendelet további rugalmassági mechanizmusokat állapít meg. Idetartozik az is, hogy a tagállamok a kvótaelosztás során szem előtt tartják a fogási összetételt. Az előadó e tekintetben megerősíti a Bizottságot. Azon a véleményen van, hogy a kvótacsere lehetőségét és a szelekciós eszközök használatának fokozását elsősorban a kvóták alacsony kihasználtságának elkerülésére kell használni. A Bizottság szerint a tagállamok egyelőre nem élnek a fajok közötti rugalmasság lehetőségével. Itt további potenciál áll rendelkezésre az elfojtó fajok okozta probléma mérséklésére. Ezenfelül az alaprendelet 33. cikkének (2) bekezdése megemlíti többek között a halászati lehetőségek harmadik országokkal való cseréjének lehetőségét a harmadik országokkal megosztott állományok fenntartható kiaknázása céljából.

Az ICES értéktartományai felső határának kiszámítása az ICES úgynevezett „irányadó szabályán” alapul. Ez konkrét mechanizmusokat foglal magában arra az esetre, ha az állomány egy adott küszöbérték alá csökken. A felső határérték használata kizárólag akkor indokolt, ha az ICES „irányadó szabályát” betartják. Ezért az előadó e tekintetben pontosítja a rendelkező részt.

A közös halászati politika keretében folyó jogalkotásnak a rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvéleményeken kell alapulnia. Idetartozik az is, hogy a jogalkotásnak olyan rugalmasságot kell biztosítania, amely lehetővé teszi az új tudományos ismeretekre való reagálást. Ezért az előadó a mellékletekben konkrét számok helyett alapelvet állapít meg.

A rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemények

Már a balti-tengeri többéves terv tárgyalása során vita tárgyát képezte a „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény” kérdése. Az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezménye ezt a kifejezést a 119. cikk (1) bekezdésének a) pontjában használja, míg az alaprendelet például a 3. cikk c) pontjában említi. A kifejezésnek nincs fogalommeghatározása. A jelenlegi gyakorlat az, hogy a jogszabályok szövegét az ICES szakvéleményeire alapozzák.

A 2017. évi balti-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozó tárgyalások összefüggésében különösen egyértelművé vált, hogy tisztázni kell, hogy mi értendő a „rendelkezésre álló legjobb tudományos szakvélemény” alatt. Ezért az előadó bevezet egy fogalommeghatározást, amely magában foglalja azt, hogy a tudományos szaktanácsot az alkalmazás előtt nyilvánosságra kell hozni és arról szakvéleményt kell kiadni.

A Brexit és Norvégia

vnek megfelelő munkaalapot kell biztosítania a harmadik országokkal a jövőben folytatandó közös gazdálkodáshoz. Ebben a tekintetben az alaprendelet 33. cikkében foglalt lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben ki kell használni. Ezért sürgősen szükség van az északi-tengeri terv kidolgozására.

Egyéb kérdések

A bizottsági javaslatban szereplő 6. csoport a tiltott fajok felsorolására irányul, amit az (EU) 2017/127 tanácsi rendelet 12. cikke meg is valósít. Az előadó azt javasolja, hogy itt kevésbé rugalmas jegyzékre történjen hivatkozás. Ahogy ezt a Bizottság is megvalósította a halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő védelméről szóló rendeletre irányuló aktuális javaslatában. Egy ilyen jegyzék ugyanakkor kizárná, hogy nulla TAC-értékkel rendelkező állományok ebbe a csoportba kerüljenek.

A hatástanulmányt akkor készítették, amikor az északi-tengeri tengerfenéken élő fajokra vonatkozó első visszadobási terv hatályba lépett. A Bizottság szerint a visszadobási tervvel kapcsolatos egyéves tapasztalat semmiféle hatással sem lenne a hatástanulmány alapfelvetéseire. Az előadó a végrehajtás szóban forgó értékelését figyelembe veszi az e tervre irányuló további munka során.

A többéves terv által a regionalizáció és felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kialakított rugalmasság nem vezethet ahhoz, hogy az Európai Parlament ne tudja érvényesíteni felügyeleti szerepét.

A balti-tengeri többéves terv a halászati tevékenységek ideiglenes szüneteltetéséhez az Európai Tengerügyi és Halászati Alapból nyújtott támogatásról rendelkezik, amennyiben ezeket a terv célkitűzéseinek elérése érdekében fogadták el. Az előadó ezt a rendelkezést változtatás nélkül átvette.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az északi-tengeri tengerfenéken élő állományokra és a halászatukra vonatkozó többéves terv

Hivatkozások

COM(2016)0493 – C8-0336/2016 – 2016/0238(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

3.8.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

PECH

12.9.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

12.9.2016

BUDG

12.9.2016

ENVI

12.9.2016

REGI

12.9.2016

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

DEVE

18.8.2016

BUDG

31.8.2016

ENVI

31.8.2016

REGI

8.9.2016

Előadók

       A kijelölés dátuma

Ulrike Rodust

15.9.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

11.10.2016

9.11.2016

25.1.2017

22.3.2017

 

30.5.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

12.7.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

4

7

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Alain Cadec, David Coburn, Richard Corbett, Sylvie Goddyn, Mike Hookem, Ian Hudghton, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, António Marinho e Pinto, Gabriel Mato, Norica Nicolai, Ulrike Rodust, Annie Schreijer-Pierik, Isabelle Thomas, Peter van Dalen, Jarosław Wałęsa

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

José Blanco López, Ole Christensen, John Flack, Jens Gieseke, Julie Girling, Anja Hazekamp, Czesław Hoc, Maria Lidia Senra Rodríguez

Benyújtás dátuma

18.7.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

13

+

ALDE

António Marinho e Pinto, Norica Nicolai

ECR

John Flack, Julie Girling, Peter van Dalen

ENF

Sylvie Goddyn

PPE

Alain Cadec

S&D

Clara Eugenia Aguilera García, Renata Briano, Ole Christensen, Richard Corbett, Ulrike Rodust, Isabelle Thomas

4

-

GUE/NGL

Anja Hazekamp

Verts/ALE

Marco Affronte, Ian Hudghton, Keith Taylor

7

0

GUE/NGL

Maria Lidia Senra Rodríguez

PPE

Jens Gieseke, Carlos Iturgaiz, Werner Kuhn, Gabriel Mato, Annie Schreijer-Pierik, Jarosław Wałęsa

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat