Eljárás : 2016/0381(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0314/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0314/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 17/04/2018 - 6.8

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0099

JELENTÉS     ***I
PDF 1259kWORD 162k
18.10.2017
PE 603.067v02-00 A8-0314/2017

az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0765 – C8-0499/2016 – 2016/0381(COD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Bendt Bendtsen

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0765 – C8-0499/2016 – 2016/0381(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0765),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0499/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a holland felsőház és a holland alsóház által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett, indokolással ellátott véleményekre,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. április 26-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Bizottságának 2017. július 13-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0314/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40%-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27%-kal), a legalább 27%-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30%-ra), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében.

(1)  Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer, valamint az emberi egészség magas szintű védelme iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2050-ig 80–95%-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése [a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló] (EU) .../2018 irányelvnek [COD (2016)0382] megfelelően, az energiamegtakarítás az (EU) .../2018 irányelvvel módosított 2012/27/EU irányelvnek megfelelően [COD 2016/0376], valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség, a megfizethetőség és a fenntarthatóság javítása tekintetében.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez.

(6)  Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki. E cél elérése érdekében döntő fontosságú, hogy a meglévő épületállomány, amely az összes uniós CO2 kb. 36%-át bocsátja ki, 2050-re rendkívül energiahatékony és dekarbonizált legyen, és megközelítse a nulla energiaigénynek megfelelő szabványt. A tagállamoknak törekedniük kell az energiaellátás dekarbonizálása és a végső energiafogyasztás csökkentése közötti költséghatékony egyensúlyra. E célból a tagállamoknak és a beruházóknak a szakpolitikáikat és beruházási döntéseiket befolyásoló olyan egyértelmű elképzeléssel kell rendelkezniük, amely a rövid távú (2030), középtávú (2040) és hosszú távú (2050) célok elérése érdekében jól meghatározott nemzeti energiahatékonysági mérföldköveket és intézkedéseket tartalmaz.

__________________

12 Közlemény – „2050-ig szóló energiaügyi ütemterv”, (COM(2011) 0885).

 

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek 21. Konferenciáját követő, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásnak tükröződnie kell az Uniónak az épületállománya dekarbonizálására irányuló erőfeszítéseiben. Figyelembe véve, hogy az Unió végfelhasználói energiájának majdnem 50%-a fűtésre és hűtésre megy el, és ennek 80%-át épületekben használják fel, az Unió energia- és éghajlat-politikai céljainak teljesítése nagymértékben függ az épületállomány felújítása érdekében tett uniós erőfeszítésektől, amelyek során az Uniónak elsőbbséget kell biztosítania az energiahatékonyság és az energiamegtakarítás számára, teljes körűen alkalmazva az „energiahatékonyság az első” elvet, valamint biztosítania kell a megújuló energiaforrások hatékony felhasználását.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik.

(7)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkednek, továbbá e rendelkezéseket frissíteni kell a rendkívül energiahatékony és dekarbonizált épületállományra vonatkozó ambíciók pontosítása érdekében. A hosszú távú felújítási stratégiák és az általuk ösztönzött felújítások fel fogják lendíteni a növekedést és a versenyképességet a helyi, nem kiszervezhető munkahelyek létrehozása révén, valamint energiahatékony, egészséges és biztonságos épületeket biztosítanak a polgárok számára.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Az uniós éghajlati és energetikai célok költséghatékony teljesítésének és az épületek költséghatékony felújításának megkönnyítése érdekében a hosszú távú nemzeti felújítási stratégiákba bele kell foglalni az egészség és a beltéri klimatikus környezet javítására irányuló megfontolásokat, többek között azáltal, hogy a felújítást összekötik az azbesztmentesítéssel és más káros anyagok eltávolításával, hogy megakadályozzák a káros anyagok illegális eltávolítását, és elősegítik a hatályos jogi aktusoknak, például a 2009/148/EK irányelvnek1a és az (EU) 2016/2284 irányelvnek1b való megfelelést.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

 

1b Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyezőanyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  A rendkívül energiahatékony és dekarbonizált épületállomány kialakítása érdekében és annak biztosítása céljából, hogy a hosszú távú felújítási stratégiák – különösen a mélyfelújítások növekedése révén – meghozzák a szükséges eredményeket, a tagállamoknak egyértelmű iránymutatásokat kell adniuk, és mérhető, célzott intézkedéseket kell kidolgozniuk többek között a nemzeti épületállomány legrosszabbul teljesítő szegmensei, az energiaszegénységben élő fogyasztók, a szociális lakások és az olyan háztartások számára, amelyek egymásnak ellentmondó ösztönzők miatti dilemmákkal szembesülnek, egyúttal figyelembe kell venniük a megfizethetőséget. A tagállamoknak a nemzeti bérlakásállomány esetében szükséges fejlesztések további támogatása érdekében meg kell fontolniuk olyan követelmények bevezetését vagy folytatólagos alkalmazását, amelyek a bérleményekre vonatkozóan bizonyos energiahatékonysági szintet írnak elő az energetikai tanúsítványoknak megfelelően.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

7 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7c)  Figyelembe véve a Bizottság hatásvizsgálatát, amely szerint az energiahatékonyságra vonatkozó uniós ambíciók költséghatékony teljesítése érdekében átlagosan 3%-os ütemben kell végezni a felújításokat, alapvető fontosságú, hogy a tagállamok meghatározzák a várható eredményeket és hozzájárulásukat a [X%-os] átfogó energiahatékonysági cél(ok) 2030-ig történő eléréséhez az (EU) .../2018 irányelvvel módosított 2012/27/EU irányelvnek megfelelően [COD 2016/0376], figyelembe véve, hogy az energiatakarékosság terén minden 1%-os növekedés 2,6%-kal csökkenti a gázbehozatalt, és ezáltal tevékenyen hozzájárul az Unió energetikai függetlenségéhez.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

7 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7d)  A meglévő épületállomány alapos felújítására irányuló nagyra törő célok több millió munkahelyet hoznak létre az Unióban, különösen a kis- és középvállalkozásokban. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak hosszú távú nemzeti felújítási stratégiáikat egyértelműen össze kell kapcsolniuk az építőipari és az energiahatékonysági ágazati készségfejlesztés és oktatás előmozdítására irányuló megfelelő kezdeményezésekkel.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjeit össze kell hangolni egymással és közös célok szolgálatába kell állítani őket. Az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az intelligens megoldások befogadására képes épületekről. Az építőipar digitalizálása érdekében célzott ösztönzőkre van szükség az intelligens megoldások befogadására képes rendszerek és a digitális megoldások előmozdítására az épített környezetben.

(8)   A digitális egységes piac és az energiaunió menetrendjeit össze kell hangolni egymással és közös célok szolgálatába kell állítani őket. Az energiarendszer digitalizálása gyors változásokat hoz az energiaágazatban, legyen szó a megújuló energiáknak az intelligens energiahálózatokba történő bekapcsolásáról vagy az intelligens megoldások befogadására képes épületekről. Mindez további energiamegtakarítási lehetőségeket kínál azáltal, hogy pontosabb információkkal látja el a fogyasztókat fogyasztási szerkezetükre vonatkozóan, valamint lehetővé teszi a rendszer üzemeltetője számára, hogy jobban kezelje a hálózatot. Az építőipar digitalizálása és az intelligens városok rendszerszerű fejlesztésének előmozdítása érdekében célzott ösztönzőkre van szükség a megfelelő és az intelligens megoldások befogadására képes rendszerek és a digitális megoldások előmozdítására az épített környezetben, mindeközben figyelembe véve a digitálisan kevésbé aktív fogyasztókat. A fenti ösztönzőknek tekintetbe kell venniük az Unió hálózati összekapcsoltságra vonatkozó céljait és az intelligens otthonok és a megfelelően összekapcsolt közösségek esetében nélkülözhetetlen nagy kapacitású kommunikációs hálózatok kiépítésére irányuló ambícióit, továbbá biztosítaniuk kell, hogy az ilyen hálózatok kialakítását ne akadályozzák a hálózati kapcsolódást kedvezőtlenül befolyásoló építészeti megoldások.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Ezen irányelv technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottság részére felhatalmazást kell adni jogi aktusok elfogadására, hogy az irányelv kiegészüljön az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató meghatározásával és alkalmazásának lehetővé tételével. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató felhasználható az épület azon képességének méréséhez, hogy mennyiben alkalmaz IKT és elektronikus rendszereket működésének optimalizálása és a hálózattal való interakció céljából. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató fel fogja hívni az épülettulajdonosok és a lakók figyelmét az épületgépészeti rendszerek automatizálásában és elektronikus felügyeletében rejlő értékekre, és növelni fogja a lakók bizalmát abban, hogy ezek az új kiterjesztett funkciók tényleges megtakarítást jelentenek.

(9)  Ezen irányelv technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően a Bizottság részére felhatalmazást kell adni jogi aktusok elfogadására, hogy az irányelv kiegészüljön az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató meghatározásával és alkalmazásának lehetővé tételével az ezen irányelvben foglalt módszerrel összhangban. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató összhangban áll az energetikai tanúsítványokkal és felhasználható az épület azon képességének méréséhez, hogy mennyiben alkalmaz IKT és elektronikus rendszereket működésének, teljesítményének, valamint beltéri komfortszintjének optimalizálása és a hálózattal való interakció céljából. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató fel fogja hívni az épülettulajdonosok és a lakók figyelmét az épületgépészeti rendszerek automatizálásában és elektronikus felügyeletében rejlő értékekre, és növelni fogja a lakók bizalmát abban, hogy ezek az új kiterjesztett funkciók tényleges megtakarítást jelentenek.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az innováció és a technológiai újítások szintén lehetővé teszik, hogy az épületek hozzájárulhatnak a gazdaság általános dekarbonizációjához. Az épületek például színterei lehetnek az elektromos járművek intelligens töltéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésének, és – ha a tagállamok is úgy döntenek – alapul szolgálhatnak a gépjármű-akkumulátorok áramforrásként való használatához is. E célból az épületgépészeti rendszerek fogalmának meghatározását ki kell bővíteni.

(10)  Az innováció és a technológiai újítások szintén lehetővé teszik, hogy az épületek hozzájárulhatnak a gazdaság, többek között a közlekedési ágazat általános dekarbonizációjához. Az épületek például fellendíthetik az elektromos járművek intelligens töltéséhez szükséges infrastruktúra kiépítését, és – ha a tagállamok is úgy döntenek – alapul szolgálhatnak a gépjármű-akkumulátorok áramforrásként való használatához is. E célból az épületgépészeti rendszerek fogalmának meghatározását ki kell bővíteni.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  Az előzetes kábelezés vagy csövezés megfelelő feltételeket teremt a töltőállomások gyors kiépítéséhez, ha és ahol szükség van rájuk. A tagállamoknak ezért gondoskodniuk kell az elektromos mobilitás kiegyensúlyozott és költséghatékony fejlesztéséről. Különösen ahol a villamosenergia-infrastruktúrát érintő nagyobb felújítás zajlik, sort kell keríteni a megfelelő előzetes kábelezésre vagy csövezésre, hogy a 2014/94/EU irányelvnek megfelelően a parkolókban telepítendő töltőállomások kialakításához elegendő kábel, cső és villamos energia álljon rendelkezésre.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b)  A dekarbonizált épületállomány 2050-ig való megvalósítására vonatkozó világos jövőkép nagy ambíciót követel. Ha az energiafelhasználás közelebb kerül a nullához, az épületek teljes életciklusán belül nőni fog az előállításhoz szükséges energia részarányának a jelentősége. A dekarbonizált épületállományra vonatkozó jövőképnek magában kell foglalnia az épületek megépítése során felhasznált beépített energiát. A fából való építkezés ezért kedvező az éghajlat szempontjából.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

10 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10c)  Ösztönözni kell a történelmi épületek és helyszínek energiahatékonyságának optimalizálására szolgáló új megoldások kutatását és kipróbálását, a kulturális örökség egyidejű védelme és megőrzése mellett.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

10 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10d)  A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az innováció és az új technológiák fokozott beruházásokat tesznek szükségessé az oktatás és e technológiák sikeres bevezetéséhez szükséges készségek fejlesztése terén.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

10 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10e)  Ez az irányelv aligha képes előzetesen megítélni az elektromos közlekedés, az épületek és az intelligens rendszerek területén végbemenő fejlődést és innovációt. Ezért az egész irányelvben a technológiasemlegesség elvének kell érvényesülnie.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

10 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10f)  A természetes megoldások, így például a jól megtervezett közterületi vegetáció, az épületek számára szigetelést és árnyékolást biztosító zöld tetők és falak a fűtési és hűtési igény korlátozása révén csökkentik az energiaigényt és javítják az épületek energiahatékonyságát.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

10 g preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10g)  Az elektromos közlekedési infrastruktúrákra vonatkozó, ezen irányelvben foglalt előírásoknak a tagállamokban a holisztikus stratégiai várostervezés részét kell képezniük, amely elősegíti az alternatív, biztonságos és fenntartható közlekedési módokat, valamint a villamosenergia-infrastruktúra koherens megközelítését alkalmazza azáltal, hogy többek között célorientált parkolási infrastruktúrát biztosít az elektromos kerékpárok és a csökkent mozgásképességű személyek számára.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A hatásvizsgálat két olyan meglévő rendelkezéscsoportot azonosított, amelyek célját a jelenleg alkalmazottnál hatékonyabb módon is el lehetne érni. Először is, az arra vonatkozó a kötelezettség, hogy bármilyen kivitelezés megkezdése előtt megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek tekintetében, felesleges teherré vált. Másodszor, a fűtési rendszerekre és a légkondicionáló rendszerekre vonatkozó rendelkezések az értékelés szerint nem biztosították elég hatékony módon e technikai rendszerek kezdeti és üzemközi teljesítményét. Ma már nem tekinthetők kielégítőnek az olyan, nagyon rövid megtérülési határidejű, olcsó műszaki megoldások, mint a fűtési rendszer hidraulikus kiegyensúlyozása vagy a hőszabályozó szelepek beszerelése/cseréje. A vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések módosultak a jobb vizsgálati eredmények biztosítása érdekében.

(11)  A hatásvizsgálat olyan meglévő rendelkezéseket azonosított, amelyek célját a jelenleg alkalmazottnál hatékonyabb módon is el lehetne érni. A fűtési rendszerekre és a légkondicionáló rendszerekre vonatkozó rendelkezések az értékelés szerint nem biztosították elég hatékony módon e technikai rendszerek kezdeti és üzemközi teljesítményét. Továbbá ma nem szentelnek kellő figyelmet az olyan, nagyon rövid megtérülési határidejű, olcsó műszaki megoldásoknak, mint a fűtési rendszer hidraulikus kiegyensúlyozása vagy a hőszabályozó szelepek beszerelése/cseréje, és ezeket alaposabban meg kell vizsgálni többek között olyan megoldásokként, amelyek az energiaszegénységben élő fogyasztókat segítik. A vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések módosultak a jobb vizsgálati eredmények biztosítása érdekében.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

11 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  Az új épületeknél a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy még a kivitelezés kezdete előtt figyelmet kapjon a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontú megvalósíthatósága. E rendszerek közé kell tartozniuk a megújuló forrásból vagy hulladékhőből származó energián alapuló, decentralizált energiaellátási rendszereknek; kapcsolt energiatermelésnek; a táv- vagy tömbfűtési és -hűtési rendszereknek és a hőszivattyúknak;

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

11 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11b)  A 2009-es WHO-iránymutatások szerint a beltéri levegőminőséget illetően jobb teljesítményt nyújtó épületek magasabb komfortszintet és jóllétet biztosítanak lakóik számára, továbbá javítják az egészséget. A hőhidak, a nem megfelelő szigetelés és a nem tervezett légjáratok a levegő harmatpontja alatti felületi hőmérsékleteket és nyirkosságot eredményezhetnek. Ezért elengedhetetlen az épület – ezen belül a teraszok, az ablakok, a tetők, a falak, az ajtók és a padló – teljes és homogén szigetelésének biztosítása.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Elsősorban a nagyobb létesítmények esetében az épületgépészeti rendszerek automatizálása és elektronikus felügyelete bizonyult a vizsgálatokat hatékonyan helyettesítő módszernek. Az ilyen berendezések beszerelését a vizsgálatok legköltséghatékonyabb alternatívájának kell tekinteni a nagy méretű nem lakáscélú épületekben és társasházakban; a kellő méret kevesebb mint három év alatt megtérülést tesz lehetővé. Az alternatív intézkedések választásának jelenlegi lehetősége ezért törlésre kerül. Kisebb létesítmények esetében a rendszer teljesítményének a beszerelők általi dokumentációja és ezeknek az információknak az energiahatékonysági tanúsítványok adatbázisaiba való bevitele segíteni fogja az épületgépészeti rendszerek tekintetében meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzését, és meg fogja erősíteni az energiahatékonysági tanúsítványok szerepét. Ezenkívül a meglévő rendszeres biztonsági vizsgálatok és programozott karbantartási munkák továbbra is lehetőséget kínálnak az energiahatékonyság növelését célzó közvetlen tanácsadásra.

(12)  Az épületgépészeti rendszerek automatizálásában, létesítménykezelésében és elektronikus felügyeletében mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára komoly lehetőségek rejlenek a költséghatékony és jelentős energiamegtakarítások biztosítása tekintetében. Elsősorban a nagyobb létesítmények esetében az épületgépészeti rendszerek automatizálása és elektronikus felügyelete hatékonynak bizonyult, és egyes esetekben a vizsgálatok helyébe léphet a nagy méretű nem lakáscélú épületekben és társasházakban, amelyek esetében a kellő méret kevesebb mint három év alatt megtérülést tesz lehetővé, mivel ezzel lehetővé válik a szolgáltatott információ alapján történő beavatkozás, ami ezáltal idővel energiamegtakarításokat biztosít. Az alternatív intézkedések választásának jelenlegi lehetősége ezért törlésre kerül, ugyanakkor lehetővé kell tenni, hogy az olyan műszaki rendszerek, amelyekre egyértelműen kiterjed valamely energetikai szolgáltató vállalkozás programja, mentesülhessenek a vizsgálati kötelezettség alól. A vizsgálatok megkettőzésének elkerülése érdekében azokat a berendezéseket, amelyeket közüzemi szolgáltató vagy hálózatüzemeltető üzemeltet, és amelyeket a rendszer szintjén vizsgálatoknak vetnek alá, mentesíteni kell e követelmény alól. Kisebb létesítmények esetében a rendszer teljesítményének a beszerelők általi dokumentációja és ezeknek az információknak az energiahatékonysági tanúsítványok adatbázisaiba való bevitele segíteni fogja az épületgépészeti rendszerek tekintetében meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzését, és meg fogja erősíteni az energiahatékonysági tanúsítványok szerepét. Ezenkívül a meglévő rendszeres biztonsági vizsgálatok és programozott karbantartási munkák továbbra is lehetőséget kínálnak az energiahatékonyság növelését célzó közvetlen tanácsadásra.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a meglévő épületek energiahatékonyságot érintő korszerűsítései is hozzájáruljanak az egészséges beltéri környezethez, többek között az azbeszt és más káros anyagok eltávolítása révén, valamint más problémák, például a penészgombák elkerülésével, továbbá az épületek alapvető biztonsági, különösen tűz- és földrengésbiztonsági struktúráinak védelmével.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b)  Fontos annak biztosítása, hogy az épületek energiahatékonyságának javítását célzó intézkedések ne csak a külső térelhatárolókra összpontosuljanak, hanem az épületben lévő összes elemre és műszaki rendszerre kiterjedjenek.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Épületfelújítás esetén az energiahatékonysággal összefüggő pénzügyi intézkedések legoptimálisabb kihasználása érdekében ezen intézkedéseket össze kell kötni a felújítás mértékével, amely a felújítás előtt és után kiadott energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításával állapítható meg.

(13)  Épületfelújítás esetén az energiahatékonysággal összefüggő állami pénzügyi intézkedések legoptimálisabb kihasználása érdekében ezen intézkedéseket össze kell kötni a felújítás mértékével, és elő kell mozdítani a holisztikus épületfelújítást, mivel ez a legjobb módja a magas szintű energiahatékonyság és a jobb beltéri komfortszint biztosításának. E felújításokat – amennyiben a felújítás hatóköre alapján arányos – a felújítás előtt és után kiadott energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításával vagy hasonló megfelelő és arányos dokumentációs módszerekkel kell kiértékelni.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A hosszú távú nemzeti felújítási stratégiáikban központi szerepet kell adni a pénzügyi mechanizmusoknak és ösztönzőknek, amelyeket a tagállamoknak tevékenyen támogatniuk kell, többek között előmozdítva a jelzáloghitelek esetében az energiahatékonysági előírásokat az olyan épületfelújításokra vonatkozóan, amelyek esetében tanúsítvány igazolja, hogy az energiahatékonyság javítása a cél, támogatva a hatóságok energiahatékony épületállományba történő beruházásait, tisztázva például a közberuházásokra vonatkozó számviteli standardokat, valamint a fogyasztók számára hozzáférhető és átlátható tanácsadói eszközöket biztosítva az energiahatékony épületfelújítás finanszírozásának lehetőségeiről .

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13b)  Az energiahatékony új épületek, valamint az épületállományon belül az energiahatékonysági intézkedések finanszírozására szolgáló mechanizmusoknak magán, köz-magán és közforrásokból kell származniuk. A magánberuházások esetében csökkenteni kell az épületállomány korszerűsítésébe eszközölt beruházások kockázatát. A köz-magán társulásokat különösen a középületek energiahatékonysági intézkedései esetében kell mérlegelni, hogy csökkentsék a kisebb és pénzügyileg gyengébb városok, régiók és tagállamok pénzügyi terhét. A tagállamoknak továbbá állami pénzügyi támogatással is ösztönözniük kell az energiahatékonysági intézkedéseket a szociális lakhatás és a leggyengébb piaci résztvevők lakhatása terén, amelyhez uniós alapokat is fel lehetne használni.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

13 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13c)  Amennyiben az energiahatékonysági tanúsítvány tanúsítja, hogy javult az épület energiahatékonysága, lehetővé kell tenni a tanúsítási költségek beszámítását az érintett tagállam által biztosított ösztönzőbe.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Ha jó minőségű adatok állnak rendelkezésre, a finanszírozáshoz is könnyebb hozzájutni. Ezért a 250 m²-t meghaladó teljes hasznos alapterületű középületek esetében kötelezővé kell tenni a tényleges energiafogyasztás nyilvánosságra hozatalát.

(14)  Ha jó minőségű adatok állnak rendelkezésre, a finanszírozáshoz is könnyebb hozzájutni. Ezért az állam, a régió vagy az önkormányzat tulajdonában lévő, vagy magántulajdonban lévő, de közösségi használatú, 250 m²-t meghaladó teljes hasznos alapterületű középületek esetében kötelezővé kell tenni a tényleges energiafogyasztás nyilvánosságra hozatalát.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az energiahatékonysági tanúsítványok jelenlegi független ellenőrzési rendszereit meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a tanúsítványok jó minőségűek legyenek; a tanúsítványok felhasználhatók megfelelőségi ellenőrzések elvégzésére és a regionális/nemzeti épületállományokkal kapcsolatos statisztikák összeállítására. Az épületállományról jó minőségű adatokra van szükség, és ezek részben nyilvántartások és adatbázisok segítségével generálhatók, amelyeknek az energiahatékonysági tanúsítások tekintetében történő kialakítása és kezelése szinte valamennyi tagállamban folyamatban van.

(15)  Az energiahatékonysági tanúsítványok jelenlegi független ellenőrzési rendszereit meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a tanúsítványok jó minőségűek legyenek; a tanúsítványok felhasználhatók megfelelőségi ellenőrzések elvégzésére és a helyi/regionális/nemzeti épületállományokkal kapcsolatos harmonizált statisztikák összeállítására. Az épületállományról jó minőségű adatokra van szükség, és ezek részben nyilvántartások és adatbázisok segítségével generálhatók, amelyeknek az energiahatékonysági tanúsítások tekintetében történő kialakítása és kezelése szinte valamennyi tagállamban folyamatban van.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakpolitika céljainak teljesüléséhez javítani kellene az épületek energiahatékonysági tanúsítványainak átláthatóságát a mind a tanúsítással, mind az energiahatékonysági minimumkövetelményekkel összefüggő számításokhoz szükséges valamennyi paraméter következetes meghatározásának és alkalmazásának biztosításával. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk például annak biztosítására, hogy a beszerelt, kicserélt vagy felújított épületgépészeti rendszerek hatékonysága dokumentálva legyen az épület tanúsításának és megfelelőségi ellenőrzésének céljából.

(16)  Az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakpolitika céljainak teljesüléséhez javítani kellene az épületek energiahatékonysági tanúsítványainak átláthatóságát a mind a tanúsítással, mind az energiahatékonysági minimumkövetelményekkel összefüggő számításokhoz szükséges valamennyi paraméter következetes meghatározásának és alkalmazásának biztosításával. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk például annak biztosítására, hogy a beszerelt, kicserélt vagy felújított épületgépészeti rendszerek hatékonysága dokumentálva legyen az épület tanúsításának és megfelelőségi ellenőrzésének céljából. Az energetikai tanúsítványok jól működő rendszerének biztosítása érdekében a Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásának felülvizsgálatakor értékelnie kell az energetikai tanúsítványok további harmonizációját.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  Ezen irányelv felülvizsgálatára kedvező hatást gyakorolna az immár véglegesített CEN EPBD szabványok tagállamok körében való elismerése, előmozdítása és alkalmazása.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A közel nulla energiaigényű épületekről szóló, 2016. július 29-i (EU) 2016/1318 bizottsági ajánlás bemutatja, hogyan biztosíthatja az irányelv végrehajtása szimultán módon az épületállomány átalakítását és a fenntarthatóbb energiaellátásra való áttérést, ami megint csak előmozdítja a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos stratégia megvalósítását. A megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében az épületek energiahatékonysága kiszámításának általános keretét aktualizálni kell az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által a Bizottságtól kapott M/480. számú megbízás alapján kidolgozott munka figyelembevételével.

(17)  A közel nulla energiaigényű épületekről szóló, 2016. július 29-i (EU) 2016/1318 bizottsági ajánlás bemutatja, hogyan biztosíthatja az irányelv végrehajtása szimultán módon az épületállomány átalakítását és a fenntarthatóbb energiaellátásra való áttérést, ami megint csak előmozdítja a fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos stratégia megvalósítását. A megfelelő végrehajtás biztosítása érdekében az épületek energiahatékonysága kiszámításának általános keretét aktualizálni kell az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) által a Bizottságtól kapott M/480. számú megbízás alapján kidolgozott munka figyelembevételével. Az épületek energiahatékonyságának kiszámítását az optimális energiahatékonyság célját követve kell elvégezni az „energiahatékonyság az első” elvének megfelelően, és a tagállamoknak ezt a primerenergia-fogyasztásra vonatkozó, kWh/(m²/év) képlet szerinti számszerű mutatót ki kell egészíteniük egy további, az egész épület átfogó energiaszükségletére vonatkozó számszerű mutatóval.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Ezen irányelv célkitűzéseit, nevezetesen az épületek szokásos használatával összefüggő energiaszükségletet kielégítő energiamennyiség csökkentését, a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani. Hatékonyabban biztosítja ezen irányelv céljainak elérését az uniós szintű fellépés, amely mögött következetesség, közös cél, egyetértés és politikai szándék húzódik. Az Unió ezért intézkedéseket fogad el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az ugyancsak az említett cikkben említett arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(19)  Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen az épületek szokásos használatával összefüggő energiaszükségletet kielégítő energiamennyiség csökkentését, a tagállamok önmagukban nem tudják kielégítően megvalósítani, ezzel szemben a közös cél, egyetértés és politikai szándék koherenciája biztosításának szükségessége miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben említett arányossági elvvel összhangban az irányelv nem lépi túl a szóban forgó célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket. Ezen irányelv az EUMSZ 194. cikkének (2) bekezdésével összhangban teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti sajátosságait és különbözőségeit, valamint hatásköreit. Emellett ezen irányelv célja, hogy lehetővé tegye a bevált gyakorlatok cseréjét a rendkívül energiahatékony uniós épületállományra való átállás megkönnyítése érdekében.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – -1 pont (új)

2010/31/EU irányelv

1 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(-1)  Az 1. cikk (3) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

 

„A tagállamok az épületek általános energiahatékonyságára vonatkozó minimumkövetelményeket egy-egy épület helyett teljes lakókörzetekre is alkalmazhatják, lehetővé téve a lakókörzetek energia- és mobilitási rendszereinek integrált megközelítését egy holisztikus felújítási program keretében, feltéve hogy minden egyes épület eléri az általános energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményt.”

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  „épületgépészeti rendszer”: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, háztartási célú melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és -szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésére, helyszíni infrastruktúra-alapú elektromobilitására szolgáló műszaki berendezések, vagy az ilyen rendszerek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is;

(3)  „épületgépészeti rendszer”: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, beltéri levegőminőségének kezelésére, háztartási célú melegvíz-ellátására, beépített beltéri és kültéri világítási rendszereire, árnyékolóira, felvonóira és mozgólépcsőire, épületautomatizálására és -szabályozására, az épülettel kapcsolatos adatok átvitelére és tárolására, helyszíni villamosenergia-termelésére és -tárolására, helyszíni infrastruktúra-alapú elektromobilitására szolgáló műszaki berendezések, vagy az ilyen rendszerek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is;

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

2010/31/EK irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.  a 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„(3a)  »beavatkozási pont«: az a megfelelő pillanat az épület életciklusában, amikor – például gazdaságossági, költséghatékonysági vagy állagromlás-megelőzési okokból – esedékessé válik az energiamegtakarítást célzó felújítás;”

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 3 b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1b.  a 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„(3b)  »épületfelújítási útlevél«: minőségi kritériumokon alapuló, energetikai audit eredményeképpen készült, hosszú távra szóló ütemterv, amely rögzíti az adott épület energiahatékonyságának javítását szolgáló fontos intézkedéseket és felújításokat;”

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 c pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 3 c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1c.  a 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„(3c)   »épületautomatizálási és -szabályozási rendszer«: olyan rendszer, amely magában foglalja az üzemeltetés, emberi beavatkozás és irányítás céljára szolgáló automatikus vezérlést végző valamennyi terméket, szoftvert és mérnöki szolgáltatást – beleértve a blokkoló, ellenőrző, optimalizáló berendezéseket – az épületgépészeti rendszerek energiahatékony, gazdaságos és biztonságos működésének elérése érdekében.”

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 d pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 3 d pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1d.  a 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„(3d)  »passzív elem«: a külső térelhatárolók elemei vagy egyéb olyan elemek, amelyek a fűtéshez, hűtéshez, világításhoz és szellőztetéshez felhasznált energia csökkentését célzó passzív technikák részét képezik és így javítják a hő- és vizuális komfortot;”

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 e pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 17 pont

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

1e.  a 2. cikk 17. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

(17)  „effektív névleges teljesítmény” a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek; 18.

(17)  „effektív névleges teljesítmény” a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek, ahol;

 

a)  »teljes terhelés«: az épületgépészeti rendszer helyiségfűtés, helyiséghűtés, szellőztetés és háztartási célú melegvíz-ellátás céljára szolgáló maximális kapacitási igénye; továbbá

 

b)  »részterhelés«: a teljes terhelési kapacitás egy része, amely az átlagos működési feltételeknek felel meg;”

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 f pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 19 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1f.  a 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„(19a)  »dekarbonizált épületállomány«: olyan közel nulla energiaigényű épületállomány, amely adottságaihoz képest a lehető legnagyobb mértékben energiahatékony;”

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az (1) bekezdés az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv16 4. cikkét tartalmazza az utolsó albekezdés kivételével;

a)  a cikk a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

 

„(1)   A tagállamok hosszú távú stratégiát dolgoznak ki a magán- és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú nemzeti épületállomány 2050-ig megvalósuló, nagy energiahatékonyságú és dekarbonizált épületállománnyá való átalakítására vonatkozóan. A stratégia magában foglalja a 2050-re szóló célok eléréséhez szükséges felújításokat elősegítő beruházások mozgósítását. E stratégia a következőkre terjed ki:

 

a)  a nemzeti épületállomány, ezen belül a megfelelő épülettipológiák áttekintése, adott esetben statisztikai mintavétel alapján;

 

b)  az épülettípusnak és az éghajlati övezetnek megfelelő technológiasemleges felújításokat ösztönző költséghatékony megközelítések és intézkedések meghatározása, figyelembe véve az épületek életciklusán belül azokat a releváns pontokat, amikor a beavatkozás szükségessé válik;

 

c)  olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekkel ösztönözhetők az épületek költséghatékony mélyfelújításai, ideértve a szakaszos mélyfelújításokat és a fűtési és hűtési szükséglet dekarbonizációját, például épületfelújítási útlevelekkel kapcsolatos rendszer bevezetése révén;

 

d) célzott, alacsony költségű energiahatékonysági intézkedéseket és felújításokat támogató szakpolitikák és fellépések;

 

e)  szakpolitikák és intézkedések, amelyek a nemzeti épületállomány legrosszabbul teljesítő szegmenseire, az energiaszegény háztartásokra és az egymásnak ellentmondó ösztönzők miatti dilemmákkal szembesülő háztartásokra, valamint a felújítás elvégzését illetően kihívásokkal szembesülő társasházakra irányulnak, egyúttal figyelembe veszik a megfizethetőséget;

 

f)  valamennyi középületre, köztük a szociális lakásokra is irányuló szakpolitikák és intézkedések;

 

g)  szakpolitikák és intézkedések, amelyek célja az intelligens és jól összekapcsolt épületekre és közösségekre való technológiai átállás és a nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítésének felgyorsítása;

 

h)  az építőipari és az energiahatékonysági ágazati készségek és oktatás, valamint az intelligens technológiák és a passzív elemek oktatásának előmozdítására irányuló nemzeti kezdeményezések áttekintése;

 

i)  a magánszemélyek, az építőipar, a közintézmények, köztük az önkormányzatok, lakásszövetkezetek, valamint a pénzügyi intézmények beruházással kapcsolatos döntéseit megalapozó előretekintő perspektíva kialakítása;

 

j)  a várható energiamegtakarítás és a további – például az egészséggel, a biztonsággal és a levegőminőséggel kapcsolatos – előnyök bizonyítékokon alapuló becslése;

 

A tagállamok hosszú távú felújítási stratégiáinak kidolgozását és végrehajtását az érdekelt felek állandó strukturált platformjai támogatják, köztük a helyi és regionális közösségek képviselői, a szociális párbeszéd képviselői, beleértve a munkáltatókat, a munkavállalókat, a kkv-kat és az építőipart, továbbá a kisebbségek képviselőit.

 

 

__________________

 

16 HL L 315., 2012.11.14., 13. o.

 

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdésben említett hosszú távú felújítási stratégiájukban a tagállamok egyértelmű mérföldköveket és intézkedéseket tartalmazó ütemtervet határoznak meg annak érdekében, hogy elérjék a nemzeti épületállományuk 2050-ig történő dekarbonizációjára vonatkozó hosszú távú célt, valamint a 2030-ig teljesítendő egyedi célkitűzéseket.

Az (1) bekezdésben említett hosszú távú felújítási stratégiáikban a tagállamok egyértelmű mérföldköveket és fellépéseket tartalmazó ütemtervet határoznak meg annak érdekében, hogy elérjék a rendkívül energiahatékony és dekarbonizált nemzeti épületállomány biztosítására vonatkozó, 2050-ig teljesítendő hosszú távú célt, valamint a 2030-ig és 2040-ig teljesítendő egyedi célkitűzéseket és kidolgozzák az elért eredmények mérésére alkalmas mutatókat.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok hosszú távú felújítási stratégiáikban meghatározzák, hogy egyedi célkitűzéseik hogyan járulnak hozzá a [X%-os] uniós energiahatékonysági cél(ok) 2030-as teljesítéséhez az (EU) .../2018 irányelvvel módosított 2012/27/EU irányelvnek megfelelően [COD 2016/0376] és azzal az uniós céllal összhangban, amely szerint 2050-re legalább 80–95 %-kal kell csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hosszú távú felújítási stratégiának ezenkívül elő kell mozdítania az energiaszegénység mérséklését.

A hosszú távú felújítási stratégiáknak ezenkívül tartalmazniuk kell azokat a szükséges fellépéseket, amelyek hozzájárulnak az energiaszegénység mérsékléséhez, miközben előmozdítják a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások egyenlő hozzáférését az energiahatékony felújítást lehetővé tevő finanszírozási eszközökhöz.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) bekezdés d) pontjában említett, beruházásokra vonatkozó iránymutatásokhoz a tagállamok mechanizmusokat rendelnek, amelyekkel:

(3)  Az (1) bekezdésben említett beruházási döntések meghozatalához és megalapozásához a tagállamok olyan mechanizmusokat rendelnek vagy tartanak fenn, amelyek lehetővé teszik:

a)  összevonhatók projektek, megkönnyítve a beruházó számára az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett felújítások finanszírozását;

a)  projekteknek többek között a beruházási platformok általi összevonását, megkönnyítve a beruházó számára az (1) bekezdésben említett felújítások finanszírozását;

b)  csökkenthető a beruházók és a magánszektor számára az energiahatékonysággal összefüggő tevékenységek kockázata; továbbá

b)  a beruházók és a magánszektor számára az energiahatékonysággal összefüggő tevékenységek tekintetében észlelt kockázat csökkentését például úgy, hogy a tőkekövetelményekben a tanúsítvánnyal igazolt energiahatékonysági felújítások fedezeti tényezőjére alacsonyabb kockázati súlyozás vonatkozik;

c)  felhasználható a közfinanszírozás további magánbefektetői források bevonására vagy a piac nem megfelelő működésének kezelésére.”

c)   a közfinanszírozás további magánbefektetői források bevonására történő felhasználását, többek között az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezés keretében, vagy a piac nem megfelelő működésének kezelésére történő felhasználását;

 

ca)  a közintézmények beruházásai holisztikus megközelítésének támogatását, összhangban az Eurostat ESA 2010 keretében nyújtott jelenlegi útmutatásával és magyarázataival, az energiahatékony középület-állományba történő beruházásokra vonatkozó iránymutatással és a számviteli szabályok értelmezésére vonatkozó magyarázattal;

 

cb)  a projektfejlesztési támogatás előmozdítását, valamint a kis- és középvállalkozások csoportokba és konzorciumokba történő összevonását, hogy lehetővé tegyék számukra, hogy megoldáscsomagokat kínáljanak potenciális ügyfeleiknek; továbbá

 

cc)  hozzáférhető és átlátható tanácsadói eszközök létrehozását, például egyablakos ügyintézés az ügyfelek számára, az energiahatékony felújításokról szóló tájékoztatást nyújtó energetikai tanácsadó szolgáltatások, valamint tájékoztatás az energiahatékony épületfelújítás esetén rendelkezésre álló pénzügyi eszközökről.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottság az energiahatékonysági felújításokat célzó állami és magán finanszírozási rendszerekkel, valamint a kisebb energetikai felújításra irányuló projektek összevonásával kapcsolatos bevált gyakorlatok összegyűjtése és terjesztése alapján ajánlásokat készít a tagállamok számára. A Bizottság emellett ajánlásokat intéz a tagállamokhoz a felújításokra vonatkozó, fogyasztói szempontú pénzügyi ösztönzőkkel kapcsolatban is, figyelembe véve a tagállamok között a költséghatékonyság terén meglévő eltéréseket;

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  A hosszú távú felújítási stratégia tervezetének Bizottsághoz való benyújtása előtt minden egyes tagállam legalább három hónapig tartó nyilvános konzultációt folytat valamennyi jelentős érdekelt fél bevonásával. Az egyes tagállamok hosszú távú felújítási stratégiájuk mellékleteként közzéteszik a nyilvános konzultáció összefoglalóját.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c)  Integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai eredményjelentése részeként [az energiaunió irányításáról szóló ...-i ... európai parlamenti és tanácsi rendelet (2016/0375(COD))] [19. cikkének a) pontja] szerinti jelentéstételi kötelezettségének megfelelően minden egyes tagállam részletesen beszámol hosszú távú felújítási stratégiája végrehajtásáról és ezen belül a tervezett szakpolitikákról és fellépésekről.”

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az (1) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

a)  az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

 

„Az új épületek esetében a tagállamoknak gondoskodnak arról, hogy még a kivitelezés kezdete előtt figyelembe vegyék a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek – amennyiben rendelkezésre állnak – műszaki, környezetvédelmi és gazdasági megvalósíthatóságát.”

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2010/31/EU irányelv

7 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  a 7. cikk ötödik albekezdését el kell hagyni;

4.  a 7. cikk ötödik bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„A tagállamok a jelentős felújítás előtt álló épületekkel kapcsolatban gondoskodnak a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek figyelembevételéről – amennyiben ez műszakilag, funkcionálisan és gazdaságilag megvalósítható –, valamint a tűzbiztonságnak és az egészséges beltéri légállapot ösztönzésének kellő mértékű figyelembevételéről.”

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az (1) bekezdésben a harmadik albekezdést el kell hagyni;

a)  az (1) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„A tagállamok előírják, hogy az új épületeket olyan önszabályozó készülékekkel kell felszerelni, amelyek minden egyes szobában szabályozzák a szobahőmérsékletet. Meglévő épületekben a hőfejlesztők cseréjekor kell előírni a szobahőmérséklet egyedi szabályozását lehetővé tevő önszabályozó készülékek telepítését.”

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tíznél több parkolóhellyel rendelkező új építésű nem lakáscélú épületek és nagyobb felújítás alá vont nem lakáscélú meglévő épületek esetében legalább minden tizedik parkolóhelyet fel kell szerelni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelv17 értelmében vett olyan töltőponttal, amely az árjelzéseknek megfelelően képes a töltés megkezdésére és leállítására. Ez a követelmény 2025 január 1-jétől minden olyan új építésű nem lakóépületre alkalmazandó, amely tíznél több parkolóhellyel rendelkezik.

(2)  A tagállamok előírják, hogy a tíznél több parkolóhellyel rendelkező új építésű nem lakáscélú épületek és az épület vagy a parkoló elektromos infrastruktúráit magában foglaló nagyobb felújítás alá vont nem lakáscélú meglévő épületek esetében legalább egy parkolóhelyet fel kell szerelni töltőponttal, és hogy minden tizedik parkolóhelyen el kell végezni a megfelelő előzetes kábelezést vagy csövezést annak érdekében, hogy lehetővé váljon a 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti töltőpont telepítése.

 

(2a)   A tagállamok előírják, hogy 2025 január 1-jéig minden tíznél több parkolóhellyel rendelkező nem lakáscélú középület és kereskedelmi épület esetében minimális számú töltőpontot kell telepíteni.

 

(2b)  A tagállamok a (2) bekezdés rendelkezéseit az új építésű vagy az épület vagy a parkoló elektromos infrastruktúráját magában foglaló nagyobb felújítás alá vont, tíznél több parkolóhellyel rendelkező vegyes felhasználású épületekre is alkalmazzák.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az előző albekezdésben említett követelményeket nem határozzák meg vagy nem alkalmazzák a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás melléklete I. címének értelmében vett kis- és középvállalkozások tulajdonában vagy használatában lévő épületekre.

(2c) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a (2) bekezdésben említett követelményeket nem határozzák meg vagy nem alkalmazzák a 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás melléklete I. címének értelmében vett kis- és középvállalkozások tulajdonában vagy használatában lévő épületekre.

__________________

__________________

17 HL L 307., 2014.10.28., 1. o.

 

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tíznél több parkolóhellyel rendelkező új építésű nem lakáscélú épületekben és nagyobb felújítás alá vont nem lakáscélú épületekben minden parkolóhely esetében el legyen végezve az elektromos járművek részére alkalmas töltőpont kialakítását lehetővé tevő előzetes kábelezés.

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tíznél több parkolóhellyel rendelkező új építésű lakáscélú épületekben és az épület vagy az épület melletti vagy az épületen belüli parkolók elektromos infrastruktúráit magában foglaló nagyobb felújítás alá vont lakáscélú épületekben el legyen végezve az elektromos járművek részére alkalmas töltőpont kialakítását lehetővé tevő megfelelő előzetes kábelezés vagy csövezés.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a (2) és (3) bekezdésben említett követelményeket nem határozzák meg vagy nem alkalmazzák a 2014/94/EU irányelv által már szabályozott középületekre.;

(4)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a (2) és (3) bekezdésben említett követelményeket nem határozzák meg vagy nem alkalmazzák a középületekre, feltéve, hogy ezeket a 2014/94/EU irányelvet átültető intézkedések révén már hasonló követelmények szabályozzák.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 4 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a magánszervezetek által működtetett nyilvános parkolókra az (2) és a (3) bekezdésben foglalt követelmények vonatkozzanak.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 4 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  A tagállamok a szabályozási akadályokat elhárítva gondoskodnak arról, hogy rendelkezésre álljanak a tulajdonosokra és a bérlőkre vonatkozó egyszerűsített engedélyezési és jóváhagyási eljárások annak érdekében, hogy lehetővé tegyék töltőpontok telepítését a meglévő lakáscélú és nem lakáscélú épületekben.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 4 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c)  Az elektromos közlekedési infrastruktúrára vonatkozó követelményeken túl a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy szükség van az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájára az épületekben és külön erre szolgáló infrastruktúrák telepítésére – például elektromos közlekedési folyosók révén –, valamint a környezetbarát vagy zöld mobilitásra, a multimodalitásra és a településtervezésre vonatkozó egységes szakpolitikákra.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy épületgépészeti rendszer telepítésekor, cseréjekor vagy korszerűsítésekor a teljes megváltozott rendszer általános energiahatékonysága értékelésre és dokumentálásra kerüljön, és a dokumentációt továbbítsák az épület tulajdonosának úgy, hogy a dokumentáció az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint az energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása céljából mindenkor rendelkezésre álljon. A tagállamok biztosítják, hogy ezek az információk szerepeljenek a 18. cikk (3) bekezdése szerinti, energiahatékonysági tanúsítványokkal kapcsolatos nemzeti adatbázisban.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy épületgépészeti rendszer telepítésekor, cseréjekor vagy korszerűsítésekor a teljes megváltozott rendszer általános energiahatékonysága teljes és részleges terhelés mellett egyaránt értékelésre kerüljön, és adott esetben a beltéri levegőminőségre gyakorolt hatását is értékeljék. Az eredményeket dokumentálni kell, a dokumentációt pedig továbbítják az épület tulajdonosának úgy, hogy a dokumentáció az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint az energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása céljából mindenkor rendelkezésre álljon. A tagállamok biztosítják, hogy ezek az információk szerepeljenek a 18. cikk (3) bekezdése szerinti, energiahatékonysági tanúsítványokkal kapcsolatos nemzeti adatbázisban.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az irányelvet kiegészítik „az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató” fogalmával, valamint azon feltételek megadásával, amelyek mellett az intelligens megoldásokra vonatkozó mutatót a leendő bérlők vagy vásárlók részére kiegészítő információként meg kell adni.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az érintett érdekelt felekkel folytatott konzultációt követően és az Ia. mellékletben foglalt tervezéssel és módszertannal összhangban a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azzal a céllal, hogy kiegészítse az irányelvet „az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató” fogalmának meghatározásával. A fogalommeghatározás információt tartalmaz arról, hogy miként lehetne egy próbaszakaszt követően bevezetni a mutatót, hogyan kapcsolódna az a 11. cikkben említett energiahatékonysági tanúsítványokhoz, és hogyan lehetne azt a leendő befektetők, bérlők, vásárlók és piaci szereplők részére kiegészítő és érdemi információként megadni.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutatónak le kell fednie a rugalmassági jellemzőket és mindazon kiterjesztett funkciókat és képességeket, amelyek az összekapcsoltabb beépített intelligens eszközöknek a hagyományos épületgépészeti rendszerekbe való integrációjából fakadnak. Ezek a jellemzők arra szolgálnak, hogy növeljék a lakóknak és magának az épületnek a képességét arra, hogy reagáljanak a kényelmi és üzemi követelményekre, részt vegyenek a felhasználóoldali válaszadásban és hozzájáruljanak a különböző energiarendszereknek, valamint azon távinfrastruktúráknak az optimális, zökkenőmentes és biztonságos működéséhez, amelyekkel az épület össze van kapcsolva.

Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutatónak le kell fednie a fokozott energiamegtakarításokat, az összehasonlító teljesítményértékelést és a rugalmassági jellemzőket és mindazon kiterjesztett funkciókat és képességeket, amelyek az összekapcsoltabb beépített intelligens eszközöknek a hagyományos épületgépészeti rendszerekbe való integrációjából fakadnak. Ezek a jellemzők arra szolgálnak, hogy növeljék a lakóknak és magának az épületnek a képességét arra, hogy reagáljanak a kényelmi és üzemi követelményekre – különösen részterhelés mellett, az energiafogyasztás kiigazítása révén –, részt vegyenek a felhasználóoldali válaszadásban és hozzájáruljanak a különböző energiarendszereknek – ezen belül a megújuló forrásból a helyszínen előállított energiáknak –, valamint azon távinfrastruktúráknak az optimális, hatékony, zökkenőmentes és biztonságos működéséhez, amelyekkel az épület össze van kapcsolva.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

10 cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok az épületek felújítására vonatkozó, az energiahatékonyság javítását célzó pénzügyi intézkedéseket összekapcsolják az ilyen felújítás révén elért energiamegtakarításokkal. A megtakarítások mértékét a felújítás előtt és után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításával kell megállapítani.

(6)  A tagállamok az épületek felújítására vonatkozó, az energiahatékonyság javítását célzó pénzügyi intézkedéseket összekapcsolják az ilyen felújítás révén elért energiamegtakarításokkal. A megtakarítások mértékét – amennyiben azok a felújítás mértékével arányosak – energetikai audittal, a felújítás előtt és után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításával vagy az épületek energiamegtakarításainak kiszámítását szolgáló standard értékek alkalmazásával, illetve hasonló releváns, átlátható dokumentációs módszerekkel kell megállapítani.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

10 cikk – 6 a bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6a)  Amennyiben a tagállamok adatbázist hoznak létre az energiahatékonysági tanúsítványok nyilvántartására, az adatbázisban nyomonkövethetőnek kell lennie az érintett épületek energiafogyasztásának, függetlenül azok méretétől és kategóriájától. Az adatbázisnak tartalmaznia kell a gyakran látogatott, 250 m²-t meghaladó teljes hasznos alapterületű középületek tényleges energiafogyasztását, és ezt az adatot rendszeresen frissíteni kell.

(6a)  Amennyiben a tagállamok adatbázist hoznak létre vagy egy meglévő adatbázist használnak az energiahatékonysági tanúsítványok nyilvántartására, az adatbázisban nyomon követhetőnek kell lennie az érintett épületek energiafogyasztásának, függetlenül azok méretétől és kategóriájától. Az adatbázisnak tartalmaznia kell a közszférabeli szervezetek tulajdonában, kezelésében és használatában lévő, 250 m²-t meghaladó teljes hasznos alapterületű épületek energiafogyasztását, és ezt az adatot rendszeresen frissíteni kell.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

10 cikk – 6 b bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6b)  Az uniós adatvédelmi követelményeknek megfelelő csoportosított és anonimizált adatokat statisztikai és kutatási célból kérésre legalább az állami hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.”;

(6b)  Az uniós adatvédelmi követelményeknek megfelelő csoportosított és anonimizált adatokat statisztikai és kutatási célból kérésre legalább az állami hatóságok rendelkezésére kell bocsátani, a teljes adathalmazt pedig elérhetővé kell tenni az épület tulajdonosa számára.;

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A több mint 250 MWh teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek, valamint a 100kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű központi épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az épületek fűtésére használt rendszerek – például a hőfejlesztő berendezés, az ellenőrzési rendszer és a keringető szivattyú(k) – hozzáférhető részeinek rendszeres vizsgálatára. Az említett vizsgálat magában foglalja a kazán hatékonyságának és az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A kazán méretezésének értékelését nem kell megismételni mindaddig, amíg a fűtési rendszerben vagy az épületre vonatkozó fűtési követelmények tekintetében időközben nem történik változás.;

(1)  A több mint 250 MWh teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek, valamint a 70kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű helyiségfűtési és háztartási vízmelegítési célokat szolgáló rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az épületek fűtésére használt rendszerek – például a hőfejlesztő berendezés, az ellenőrzési rendszer és a keringető szivattyú(k) – hozzáférhető részeinek rendszeres vizsgálatára. Az említett vizsgálat magában foglalja a hőfejlesztő berendezés teljes és részterhelés melletti hatékonyságának és az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A hőfejlesztő berendezés méretezésének értékelését nem kell megismételni mindaddig, amíg a fűtési rendszerben vagy az épületre vonatkozó fűtési követelmények tekintetében időközben nem történik változás.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdés alternatívájaként a tagállamok követelményeket határozhatnak meg annak biztosítására, hogy a több mint 250 MWh/év teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek fel legyenek szerelve épületautomatizálási és -szabályozási rendszerekkel. A rendszereknek alkalmasaknak kell lenniük a következőkre:

(2)  A tagállamok előírják, hogy a több mint 250 MWh/év teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek 2023-ra fel legyenek szerelve épületautomatizálási és -szabályozási rendszerekkel. A rendszereknek alkalmasaknak kell lenniük a következőkre:

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzése, elemzése és kiigazítása;

a)  az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzése, naplózása, elemzése és kiigazítása annak érdekében, hogy teljes terhelés és részterhelés mellett lehetővé tegye az optimális energiahatékonyságot;

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) bekezdés alternatívájaként a tagállamok követelményeket határozhatnak meg annak biztosítására, hogy a 100kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű központi épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek fel legyenek szerelve a következőkkel:

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy a 70kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű helyiségfűtési és háztartási vízmelegítési célokat szolgáló épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek fel legyenek szerelve a következőkkel:

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 3 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  folyamatos elektronikus monitoring, amely méri a rendszer hatékonyságát és tájékoztatja az épület tulajdonosát vagy kezelőjét, ha a hatékonyság jelentősen csökkent és ha szükség van a rendszer karbantartására, valamint

a)  folyamatos elektronikus monitoringfunkció, amely méri a rendszer hatékonyságát és tájékoztatja az épület tulajdonosát vagy kezelőjét, ha a hatékonyság jelentősen csökkent és ha szükség van a rendszer karbantartására, valamint

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  hatékony ellenőrző funkciók az energiatermelési, -elosztási és felhasználási optimum elérése érdekében.”;

b)  hatékony ellenőrző funkciók az energiatermelési, -elosztási, -tárolási és felhasználási optimum elérése érdekében teljes terhelés és részterhelés mellett, a hidronikus kiegyensúlyozást is belelértve.”;

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelő épületek mentesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények alól.

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 3 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  Mentesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények alól azok az épületgépészeti rendszerek, amelyek kifejezetten valamely meghatározott energiahatékonysági kritérium vagy meghatározott szintű energiahatékonyság-növekedésről szóló szerződéses megállapodás – például a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontjának meghatározása szerinti energiahatékonyság-alapú szerződés – hatálya alá tartoznak, vagy amelyeket közüzemi vagy hálózatüzemeltető üzemeltet, és ezért a rendszeroldali teljesítménymérési intézkedések hatálya alá tartoznak.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A több mint 250 MWh teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek, valamint a 100kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű központi épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a légkondicionáló rendszerek hozzáférhető részeinek rendszeres vizsgálatára. A helyszíni vizsgálat magában foglalja a légkondicionáló rendszer hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A méretezés értékelését nem kell megismételni mindaddig, amíg a légkondicionáló rendszerben vagy az épület hűtési követelményeit illetően nem történik időközben változás.

(1)  A több mint 250 MWh teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek, valamint a 12kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű légkondicionálásra és szellőzésre szolgáló épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a légkondicionáló és szellőzőrendszerek hozzáférhető részeinek rendszeres vizsgálatára. A helyszíni vizsgálat magában foglalja a légkondicionáló és a szellőzőrendszer teljes terhelés és részterhelés melletti hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A méretezés értékelését nem kell megismételni mindaddig, amíg a légkondicionáló vagy szellőzőrendszerben vagy az épületre vonatkozó hűtési követelmények tekintetében nem történik időközben változás.;

 

A tagállamok a légkondicionáló rendszerek típusától és effektív névleges teljesítményétől függően különböző vizsgálati gyakoriságokat határozhatnak meg, figyelembe véve ugyanakkor a légkondicionáló rendszerek helyszíni vizsgálatának költségeit és a vizsgálat nyomán esetlegesen keletkező becsült energiaköltség-megtakarítást is.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdés alternatívájaként a tagállamok követelményeket határozhatnak meg annak biztosítására, hogy a több mint 250 MWh/év teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek fel legyenek szerelve épületautomatizálási és -szabályozási rendszerekkel. A rendszereknek alkalmasaknak kell lenniük a következőkre:

(2)  A tagállamok előírják, hogy a több mint 250 MWh/év teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek 2023-ra fel legyenek szerelve épületautomatizálási és -szabályozási rendszerekkel. A rendszereknek alkalmasaknak kell lenniük a következőkre:

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzése, elemzése és kiigazítása;

a)  az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzése, elemzése, naplózása és kiigazítása annak érdekében, hogy teljes terhelés és részterhelés mellett lehetővé tegye az optimális energiahatékonyságot;

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) bekezdés alternatívájaként a tagállamok követelményeket határozhatnak meg annak biztosítására, hogy a 100kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű központi épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek fel legyenek szerelve a következőkkel:

(3)  A tagállamok előírhatják, hogy a légkondicionálás vagy a szellőzés tekintetében 12kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek fel legyenek szerelve a következőkkel:

a)  folyamatos elektronikus monitoring, amely méri a rendszer hatékonyságát és tájékoztatja az épület tulajdonosát vagy kezelőjét, ha a hatékonyság jelentősen csökkent és ha szükség van a rendszer karbantartására, valamint

a)  folyamatos elektronikus monitoringfunkció, amely méri a rendszer hatékonyságát és tájékoztatja az épület tulajdonosát vagy kezelőjét, ha a hatékonyság jelentősen csökkent és ha szükség van a rendszer karbantartására, valamint

b)  hatékony ellenőrző funkciók az energiatermelési, -elosztási és felhasználási optimum elérése érdekében.

b)  hatékony ellenőrző funkciók az energiatermelési, -elosztási, -tárolási és felhasználási optimum elérése érdekében teljes terhelés és részterhelés mellett, a hidronikus kiegyensúlyozást is belelértve.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A (2) vagy (3) bekezdésnek megfelelő épületek mentesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények alól.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 3 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  Mentesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények alól azok az épületgépészeti rendszerek, amelyek kifejezetten valamely meghatározott energiahatékonysági kritérium vagy meghatározott szintű energiahatékonyság-növekedésről szóló szerződéses megállapodás – például a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 27. pontjának meghatározása szerinti energiahatékonyság-alapú szerződés – hatálya alá tartoznak, vagy amelyeket közüzemi vagy hálózatüzemeltető üzemeltet, és ezért a rendszeroldali teljesítménymérési intézkedések hatálya alá tartoznak.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9.  a 19. cikkben „2017” helyébe „2028” lép;

9.  a 19. cikkben „2017” helyébe „2024” lép;

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

2010/31/EU irányelv

19 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a.  a 19. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„A Bizottság mindenekelőtt a 11. cikkel összhangban megvizsgálja az energiahatékonysági tanúsítványok további harmonizálásának szükségességét.”

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 9 b pont (új)

2010/31/EU irányelv

19 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9b.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„19a. cikk

 

A Bizottság 2020-ig megvalósíthatósági tanulmányt készít, amelyben tisztázza az épületfelújítási útlevél – esetlegesen az energiahatékonysági tanúsítványok ajánlásokat tartalmazó szakaszának részeként történő – bevezetésének lehetőségeit és menetrendjét annak érdekében, hogy hosszú távú, lépésenkénti felújítási ütemtervet lehessen kínálni egy adott épületre vonatkozóan.”

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 10 pont

2010/31/EU irányelv

20 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok az épületek tulajdonosait vagy bérlőit tájékoztatják különösen az energiahatékonysági tanúsítványokról, ezek rendeltetéséről és céljáról, az épület energiahatékonysága javításának költséghatékony módjairól, és adott esetben az épület energiahatékonyságának javítására rendelkezésre álló pénzügyi eszközökről.

A tagállamok az épületek tulajdonosait, kezelőit vagy bérlőit független, hozzáférhető és átlátható tanácsadói eszközökön, például egyablakos ügyintézésen keresztül tájékoztatják különösen az épület energiahatékonysága javítását szolgáló költséghatékony intézkedésekről – többek között felújítási tanácsadás révén –, az energiahatékonysági tanúsítványokról, ezek rendeltetéséről és céljáról, a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok fenntarthatóbb alternatívákkal való helyettesítéséről és adott esetben az épület energiahatékonyságának javítására rendelkezésre álló pénzügyi eszközökről.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

I melléklet – 1 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„1.  Egy épület energiahatékonysági teljesítménye a helyiségeinek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási meleg vízzel való ellátásához, szellőztetéséhez és megvilágításához szükséges szokásos energiaigényét tükrözi.

„1.  Egy épület energiahatékonysági teljesítménye átlátható módon tükrözi a helyiségeinek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási meleg vízzel való ellátásához, szellőztetéséhez és megvilágításához és egyéb épületgépészeti rendszereihez szükséges szokásos energiaigényét.

Egy épület energiahatékonyságát a primer energiahasználat kWh/m²/év egységben kifejezett számszerű mutatójával kell jellemezni, mely mind az energiahatékonysági tanúsítás céljából, mind pedig az energiahatékonysági minimumkövetelmények szempontjából egységesítésre került. Az energiahatékonyságnak és az annak meghatározásához használt módszernek mindenképpen átláthatónak és az innovációra nyitottnak kell lennie.

Egy épület energiahatékonyságát a primer energiahasználat kWh/m²/év egységben kifejezett számszerű mutatójával kell jellemezni, mely mind az energiahatékonysági tanúsítás céljából, mind pedig az energiahatékonysági minimumkövetelmények szempontjából egységesítésre került. A meghatározásához használt módszernek mindenképpen átláthatónak és az innovációra nyitottnak kell lennie.

A tagállamoknak az Európai Bizottság által az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) adott M/480. sz. megbízás értelmében kidolgozott, kapcsolódó európai szabványok nemzeti mellékletekre vonatkozó kerete alapján kell ismertetniük nemzeti számítási módszerüket.;

A tagállamoknak az Európai Bizottság által az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) adott M/480. sz. megbízás értelmében kidolgozott, kapcsolódó európai szabványok nemzeti mellékletekre vonatkozó keretében foglalt terminológiát és fogalommeghatározásokat figyelembe véve kell ismertetniük nemzeti számítási módszerüket.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – b pont

2010/31/EU irányelv

I melléklet – 2 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„2.   A helyiségek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási célú meleg vízzel való ellátásához és megfelelő szellőztetéséhez szükséges energia mennyiségét úgy kell kiszámítani, hogy az biztosítsa a tagállamok által meghatározott minimális egészségügyi és kényelmi szintet.

„2.  A helyiségek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási célú meleg vízzel való ellátásához, világításához és szellőztetéséhez és egyéb épületgépészeti rendszereihez szükséges energia mennyiségét úgy kell kiszámítani, hogy az maximálisan biztosítsa a tagállamok által nemzeti vagy regionális szinten meghatározott egészségügyi, beltéri levegőminőségi és kényelmi szintet. Különösen az épület egyetlen belső felületének hőmérséklete sem csökkenhet a harmatponti hőmérséklet alá.

A primerenergia kiszámítását az energiahordozónkénti primerenergia-tényezőkre kell alapozni, amelyek nemzeti vagy regionális, éves súlyozott átlagokon vagy ennél pontosabb, az egyes központi energiaellátási rendszerekből származó adatokon alapulhatnak.

A primerenergia kiszámítását az energiahordozónkénti primerenergia-tényezőkre kell alapozni, amelyek nemzeti vagy regionális, éves, valamint emellett lehetőség szerint szezonális vagy havi súlyozott átlagokon vagy ennél pontosabb, az egyes központi energiaellátási rendszerekből származó adatokon alapulhatnak.

A primerenergia-tényezőkből levonandó a megújuló energiák energiahordozókon belül aránya, így a számítás azonos módon veszi figyelembe: a) a megújuló forrásból helyben előállított energiát (az egyéni mérőóra után, vagyis ami nem számít biztosítottnak), és b) az energiahordozón keresztül biztosított, megújuló forrásból származó energiát.”;

A tagállamok számításai elsőként az energiaszükségleteket vizsgálják, majd azonos módon veszik figyelembe a következőket: a) a megújuló forrásból helyben előállított és felhasznált energiát (az egyéni mérőóra után, vagyis ami nem számít biztosítottnak), és b) az energiahordozón keresztül biztosított, megújuló forrásból származó energiát.

 

A primerenergia-tényezők alkalmazásának biztosítania kell az épület optimális energiahatékonyságának megvalósítását, ezáltal támogatva a 9. cikk előírásainak nemzeti végrehajtását.”

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

2010/31/EU irányelv

I a melléklet (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.  A szöveg a következő melléklettel egészül ki:

 

„Ia. MELLÉKLET

 

Közös általános módszertani keret az épületekre vonatkozó, a 8. cikk (6) bekezdésében említett intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató meghatározásához

 

1.  A Bizottság meghatározza az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató értékének kiszámítására vonatkozó közös általános módszertani keretet, amely mutató azt fejezi ki, hogy egy épület vagy önálló rendeltetési egység milyen mértékben képes a működését egyrészt a használói és másrészt a hálózat szükségleteihez igazítani úgy, hogy közben javítja energiahatékonyságát és általános teljesítményét.

 

A mutató számos jellemzőt vesz figyelembe, többek között az intelligens mérőberendezéseket, az épületautomatizálási és -szabályozási rendszereket, az intelligens termosztátokat, a beépített háztartási készülékeket, az elektromos járművek töltőállomásait, az energiatárolást és részletes funkcióit és e jellemzők interoperabilitását. E hatásokat meg kell vizsgálni az energiahatékonyság és a teljesítményszint, valamint az adott épületben vagy önálló rendeltetési egységben lehetővé tett rugalmasság, beltéri klimatikus körülmények és kényelem tekintetében elért potenciális előnyök szempontjából.

 

2.  Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutatót az épületet és annak épületgépészeti rendszereit érintő három kulcsfontosságú funkciónak megfelelően kell meghatározni és kiszámítani:

 

a)  az épület magas szintű teljesítményének és működésének hatékony fenntartására való képesség az energiaigény mérséklése és a megújuló forrásból származó energia (villamos energia és hőenergia) fokozottabb felhasználása révén, beleértve az épület képességét saját igényének szabályozására vagy a helyszíni energiatermelésre saját erőforrásainak átcsoportosításával;

 

b)  a működésnek a használó szükségleteihez való hozzáigazítására való képesség magas színvonalú beltéri egészségügyi és klimatikus körülmények biztosításával, megfelelő figyelmet fordítva a felhasználóbarát kijelzők elérhetőségére és a távvezérelhetőségre, valamint a beltéri levegőminőség és az energiahasználat jelentésére; továbbá

 

c)  az épület általános villamosenergia-igényének rugalmassága, az aktív és passzív, valamint az implicit és explicit felhasználóoldali válaszban való részvétel lehetővé tételére való képességét is beleértve, amely abban mérhető, hogy az épület terhelésének mekkora része irányítható át bármely adott időpontban (kW csúcsteljesítményben kifejezve), valamint az a kWh-ban kifejezett kapacitás, amely ebből a rugalmasságból – a kivételt és a bevitelt is beleszámolva – átvihető a hálózatba.

 

Ez lehetővé tenné és támogatná a fogyasztók aktív részvételét a villamosenergia-ellátási piacon a 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel* összhangban.

 

A módszertani keretnek figyelembe kell vennie az európai szabványokat, különösen az M/480. sz. megbízás értelmében kidolgozottakat.

 

3.  A módszertani keret biztosítja az intelligens mérőberendezések, épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek, beépített háztartási készülékek, épületen belüli intelligens termosztátok, beltérilevegőminőség-érzékelők és szellőzőberendezések teljes körű interoperabilitását, és előmozdítja az összehasonlító teljesítményértékelés és az európai szabványok, köztük az intelligens készülékekre vonatkozó referencia-ontológia használatát. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató figyelembe veszi és értéket rendel a harmadik felek rendszerei – például a villamosenergia- és a távfűtési hálózathoz, az elektromos járművek infrastruktúrájához és a felhasználóoldali választ biztosító szolgáltatókhoz hasonló infrastruktúrák – felé való nyitottsághoz annak érdekében, hogy biztosítsa a kompatibilitást a kommunikáció, a rendszerirányítás és a megfelelő adat- vagy jeltovábbítás területén.

 

4.  A módszertani keret kiterjed az épületen belüli vagy az épület határain túli azon adatkezelési folyamatra, amely az épületből, illetve annak felhasználóitól vagy használóitól származó, illetve általuk kapott adatokat tartalmazhat. Ennek a folyamatnak olyan protokollokon kell alapulnia, amelyek lehetővé teszik a hitelesített és titkosított üzenetváltást a használó és az épületen belüli megfelelő termékek vagy eszközök között. A személyes adatok, például a gyakori és távoli mérésből, almérésből származó adatok, illetve az intelligens energiahálózatok üzemeltetői által feldolgozott adatok feldolgozása során különösen biztosítani kell a használó tulajdonjoga, az adatvédelem, a magánélet és a biztonság alapelveit. Ez a közös módszertani keret kiterjed a valós idejű adatokra és a felhőalapú megoldásokból származó, energiával kapcsolatos adatokra, és a vonatkozó uniós adatvédelmi és a magánélet védelméről szóló jogszabályokkal összhangban biztosítja az adatok, az intelligens mérőállások és az adatkommunikáció biztonságát, a végső felhasználók magánéletének védelmét, valamint a kiberbiztonság szempontjából elérhető legjobb technológiákat.

 

5.  A módszertani keret figyelembe veszi a meglévő távközlési hálózatok, különösen a nagy sebességű technológia fogadására alkalmas, épületen belüli fizikai infrastruktúra – például az önkéntes „széles sávra alkalmas” címke –, valamint a többlakásos épületekben található hozzáférési pontok 2014/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv** 8. cikke szerinti meglétének pozitív hatását.

 

6.  A módszertani keret meghatározza az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató legmegfelelőbb formátumát vagy vizuális megjelenítését, amely egyszerű, átlátható és könnyen érthető a fogyasztók, a tulajdonosok, a befektetők és a felhasználóoldali válaszok piaca szereplői számára. Az épület energiahatékonyságához fűződő bizonyított kapcsolat fennállása esetén a mutató kiegészíti az energiahatékonysági tanúsítványt.

 

__________________

 

*   Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról (HL L 211., 2009.8.14., 55. o.).

 

**   Az Európai Parlament és a Tanács 2014/61/EU irányelve (2014. május 15.) a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről (HL L 155., 2014.5.23., 1. o.).”

(1)

  HL C 246., 2017.7.28., 48. o.

(2)

  HL C 342., 2017.10.12., 119. o.


INDOKOLÁS

Az Unió épületállománya Európa végső energiaigényének tekintélyes részét fogyasztja el, elsősorban fosszilis tüzelőanyagok formájában. A jobban teljesítő épületállomány jelentős potenciált jelent Európa energiabiztonságának javítása és energiaimportjának csökkentése, az európai energiafogyasztók energiaszámláinak mérséklése, az egészségesebb életkörülmények, valamint a növekedés és a foglalkoztatás növelése terén, elsősorban a kkv-k számára.

A COP21 megállapodás keretében tett nemzetközi kötelezettségvállalásaink teljesítéséhez és az Unió dekarbonizációra és energiahatékonyságra vonatkozó saját célkitűzéseinek költséghatékony eléréséhez a kibocsátáskereskedelmi rendszeren kívüli ágazatokban – például az épületek és a közlekedés ágazatában – is ki kell aknázni a bennük rejlő potenciált. Ezért az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelvnek ambiciózusnak és jövőbiztosnak kell lennie, hogy biztosítsa az európai épületállomány magas fokú energiahatékonyságát és dekarbonizációját.

A tagállamok hosszú távú tervezésének és fellépéseinek megerősítése

Az épületállomány szükséges felújítása biztosításának egyik kulcselemét a hosszú távú nemzeti felújítási stratégiák alkotják, amelyek az irányítási rendelet nemzeti éghajlati és energetikai terveiben találhatók.

Az előadó a szükséges – különösen a meglévő épületállományra vonatkozó – felújítások megvalósítása érdekében javasolja a hosszú távú nemzeti felújítási stratégiák tartalmára vonatkozó követelmények megerősítését. A tagállamoknak a szubszidiaritás elvének kellő figyelembe vétele mellett átfogó és ambiciózus felújítási stratégiákról kell gondoskodniuk, konkrét intézkedések megfogalmazásával a leggyengébben teljesítő épületállományok célba vétele, az ellentétes érdekek feloldása, az épületek életciklusán belüli megfelelő indítási pontok vizsgálata, a közpénzből finanszírozott beruházások jogszabályi számviteli korlátainak megoldása, valamint az energetikai felújítások céljaira rendelkezésre álló pénzügyi eszközökre vonatkozó információk fogyasztókhoz való eljuttatása céljából.

Arányos elektromos közlekedési követelmények

A Bizottság javaslata arra kívánja felhasználni az irányelv felülvizsgálatát, hogy további lépésekkel járuljon hozzá a közlekedés dekarbonizálásához azáltal, hogy az épületeket körülvevő infrastruktúrát az elektromos mobilitási infrastruktúra bevezetésének elősegítésére használja fel.

Az előadó azt javasolja, hogy az arányos költségszint biztosítása érdekében az irányelv előírásai vagy az előzetes kábelezésre vagy a csővezetékek előzetes kialakítására összpontosítsanak, és a követelmények kizárólag a kapcsolódó felújításokra – azaz az elektromos infrastruktúrára vagy a parkolóra – összpontosítsanak, nehogy veszélyeztessék a felújításra vonatkozó ösztönzőket. Emellett az előadó a hatóságok megfelelő hozzájárulásának biztosítása érdekében megerősíti a középületekre és a magánszereplők által működtetett nyilvános parkolókra vonatkozó követelményeket.

A felújításra vonatkozó minőségi jogalkotás és megfelelő ösztönzők

A Bizottság eredeti javaslata számos olyan felvetést tartalmaz, amely a hatályos irányelv korszerűsítésére irányul annak érdekében, hogy csökkentse az adminisztratív terheket a felújítás során, és jobb feltételeket biztosítson az energetikai célú felújítások számára.

Az előadó e javaslatra épít az energetikai célú felújítások elvégzésére vonatkozó minőségi jogalkotás és megfelelő ösztönzők biztosítása érdekében. Ilyen felvetés többek között a javaslat épületautomatizálás használatára vonatkozó elemeinek megerősítése, önmagában vett értékének pontos meghatározása és a vizsgálatok alternatívájaként, az egyszerűsítés érdekében való használatának tisztázása céljából. Az előadó emellett körvonalazza a Bizottság intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató kidolgozása céljából történő felhatalmazásának konkrét feltételeit, hatókörét és célját is. Az előadó javasolja továbbá a felújítások révén elért energiamegtakarítások dokumentálására vonatkozó előírások pontosítását is annak érdekében, hogy alternatív és megfelelően biztonságos dokumentálási lehetőségek bevezetésével biztosítható legyen az arányosság elvének érvényesülése, és ne kerüljenek veszélybe a felújítások elvégzését elősegítő ösztönzők.

Pontos kép az épületek energiateljesítményéről

A Bizottság javaslata szerint a primerenergia-tényezőből le kell vonni és azonos módon kell kezelni a helyben és a nem helyben előállított megújuló forrásból származó energiát. A primerenergia-tényezőt az épületek energiahatékonyságának kiszámítására használják.

Az előadó szerint meg kell tartani a helyben és a nem helyben előállított megújuló forrásból származó energia azonos módon való kezelésére vonatkozó utalást, de törli a kötelező levonásra vonatkozó utalást, miután ez veszélyezteti a pontos kép kialakítását az épületek tényleges energiafogyasztásával és energiateljesítményével kapcsolatban. Ez alááshatja az energiahatékonyság javítására irányuló ösztönzőket. A primerenergia-tényezővel kapcsolatos minden más kérdést továbbra is az energiahatékonysági irányelv, valamint a megújulóenergia-irányelv szabályoz.


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA, AMELYEKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT

Szervezet

European Building Automation and Controls Association, EU.bac

Velux

Danish Energy Association

Rockwool

DG Energy

Veolia

Schöck

DONG Energy

Estonian Energy Ministry

Buildings Performance Institute Europe, BPIE

AFCO Worldwide

European Heat Pump Association, EHPA

KREAB

EUFORES

Confederation of Danish Industries, DI

Active House Alliance

European Alliance to Save Energy, EU-ASE

EUROPEAN RENEWABLE ENERGIES FEDERATION asbl

Schneider Electric

EpiCenter

EON

Danish District Heating Association, DANVA

Electric Underfloor Heating Alliance

ENEL SPA

Confederation of Danish Enterprises

Novozymes

Euroheat & Power

UNION FRANCAISE DE L’ELECTRICITE

Bosch

AmCham EU

The Danish Construction Association

Danish Ministry for Climate and Energy

Eco Council Denmark

Smart Energy Demand Coalition EU

WWF

Danish Association of Construction Clients, DACC

Local Government Denmark

European Historic Houses Association

International Union of Property Owners

Director General of the European Property Federation

Council of European Municipalities and Regions

Orgalime

CEZ group

Eni

European Environmental Bureau (EEB)

Climate Action Network Europe

European Energy Forum

HydrogenEurope

GD4S coalition

Eurelectric

SolarPowerEurope

WindEurope

FireSafeEurope

VOEWG

Swedish PermRep

Green Building Council Denmark

Confederation of Norwegian Enterprise

REHVA

ENGIE

Statoil

E.on

Fleishman Hillard

GRDF

Saint Gobain

PlasticsEurope

European Construction Industry Federation

Grace Public Affairs

Smart Energy Demand Coalition

European Forum for Manufacturing

British Chamber of Commerce in Belgium

Council of Gas Detection and Environmental Monitoring (CoGDEM)

European Facility Management Coalition

EuroCommerce

EDSO for Smart Grids

EnerginetDK

EnergyCoalition

Danfoss

Grundfoss

EnergiWatch

Cembreau

EDF

Dalkia

Enel

BDEW  - German Association of Energy and Water Industries

EPEE

European Builders Confederation (EBC)

Eurima

EuroAce - European Alliance of Companies for Energy Efficiency in Buildings

FIEC - European Construction Industry Federation

Tesla

CoGen

European Federation of Building and Woodworkers

European Aluminium

Fédération du Commerce et de la Distribution

Knauf Insulation

The European Chemical Industry Council, CEFIC

CableEurope

BASF

ABB

Norsk Hydro ASA

CEMEX

Association of North German Chambers of Commerce and Industry

European Engineering Industries Association

International Energy Agency

European Copper Institute

BDR Thermea

EC Power A/S

Platform for Eletro-Mobility

European Solar Thermal Industry Federation (ESTIF) 

German Federation of Companies in the Gas and Water Industry (figawa)

Glass for Europe

Shell

GreenEnergyOptions, GEO

SustainSolutions

European Mortgage Federation

European Construction Industry Federation

Siemens

Vattenfall

EUnited

HSSE

Dow

Renault Group

Transport & Environment

Bellona

Austrian Federal Economic Chamber (WKÖ)

Vestas

Housing Europe

Danish Social Housing Federation

Dutch Social Housing Federation

French Social Housing Federation

German Social Housing Federation

European Union of House builders and Developers

BEUC

World Green Building Council (WorldGBC)

Snam S.p.A.

BDI/BDA The German Business Representation

European Federation of Intelligent Energy Efficiency Services

German Retail Federation

Architects' Council of Europe - Conseil des Architectes d’Europe

Swedish Petroleum and Biofuel Institute

AFEP

Cercle de l'Industrie

ES-SO European  Solar Shading Organization

E3G - Third Generation Environmentalism

European Economic and Social Committee

European Heating Industry (EHI)

Federal Chamber of German Architects

European Federation of National Organisations Working with the Homeless

NALCO Water

Avisa Partners

LightingEurope AISBL

BMW Group

Ecofys

Danske Arkitektvirksomheder

United Technologies Corporation UTC

EU association for engineering building services and installers

European Geothermal Energy Council

AEBIOM

EuroFuel

Rud-Pedersen

Client Earth


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (19.9.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU irányelv módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0765 – C8-0499/2016 – 2016/0381(COD))

A vélemény előadója: Anneli Jäätteenmäki

RÖVID INDOKOLÁS

A Bizottság javaslatának célja az európai épületállomány energiahatékonyságának növelése és az EU éghajlat-politikai céljainak előmozdítása. A választott módszer a jelenleg hatályos irányelv végrehajtásának erősítése és olyan rendelkezések előterjesztése, amelyek túllépnek a jelenlegi helyzeten. A javaslat vezérelvként – helyesen – az energiahatékonyságot teszi első helyre.

Tekintettel az európai épületek alacsony évenkénti felújítási rátájára (tagállamtól függően kb. 0,4–1,2%) és az uniós jogszabályok, a nemzeti építési szabályzatok, építési gyakorlatok, a gazdasági trendek és az épületállomány tulajdonosi szerkezete közötti bonyolult kölcsönhatásokra az épületek még mindig hatalmas kihasználatlan energiamegtakarítási potenciált rejtenek magukban. A jelenlegi tendenciák fényében a helyzet az elkövetkezendő években sem változik meg gyökeresen.

További intézkedések nélkül sor kerül majd az energiahatékonysági felújításokra, ha azok gazdasági szempontból észszerűek lesznek, és megfelelő ösztönzők hatnak az energiahatékonysági célok elérése irányába.

Fontos, hogy a tagállamok ismerjék saját épületállományukat, így segítséget nyújtsanak a különböző szereplőknek a felújítások költséghatékonyságon alapuló priorizálására. Ezt ösztönzi a hosszú távú felújítási stratégiákról szóló 2. cikkhez benyújtott módosítás.

Jelenleg sürgős szükség van olyan széles körben rendelkezésre álló finanszírozási termékekre, amelyek magukban foglalnák és támogatnák az energiahatékonysági felújítások pozitív szempontjait, például a magasabb eszközértéket és a használók egészségesebb életkörülményeit. Bátorítani kell a Bizottság finanszírozást lehetővé tevő erőfeszítéseit, például az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezést.

Az előadó hangsúlyozni kíván két jelentős kérdést: az egészséges épületek kérdését és a Bizottság elektromos közlekedésről szóló javaslatát.

Először is, nem lehet eléggé hangsúlyozni az egészséges épületek fontosságát. Az egészséges épület oly módon van megtervezve, hogy kielégítse használói szükségleteit, és módosítható legyen a jövőbeli szükségletek kielégítése érdekében. Tartós, javítható és újrafeldolgozható, nem toxikus anyagokból épült. Az energiát hatékonyan használja fel, és esetleg képes lehet annak előállítására is, elegendő természetes fénnyel van ellátva, a jó beltéri levegőminőség és hőmérséklet fenntartása érdekében szellőzése és fűtése megfelelő.

Napjainkban a legtöbben idejük legnagyobb részét zárt térben töltik. Becslések szerint több tízmillió európai polgár szenved a rossz minőségű beltéri levegőtől, gyakran a túlzott nedvesség miatt, ami serkenti a gombák szaporodását, és egyúttal szerkezeti károkat is okozhat az épületekben.

Az érintett épületek köre a magántulajdonú lakóépületektől a középületekig terjed. Az épületek építésének és karbantartásának módja óriási hatással van a közegészségre és a teljes népesség jólétére.

Az energiaszegénység és az energetikai szempontból nem hatékony házak között szoros az összefüggés. Ha a lakótelepeken a finanszírozás hiánya miatt halogatják a szükséges felújításokat, az életkörülmények további romlását kockáztatják, és emellett csökkentik az épületállomány értékét is.

Az előadó szerint a második jelentős kérdés a 8. cikkben található javaslat, amely az elektromos közlekedésről szól.

A javaslat minden tíznél több parkolóhellyel rendelkező új építésű nem lakáscélú épületre és nagyobb felújítás alá vont nem lakáscélú meglévő épületre vonatkozik. A javaslat az újonnan épített és a jelentős felújítás alá vont lakóépületekre is kiterjed. Az első kategória esetében a parkolóhelyek legalább 10%-át töltőponttal kell felszerelni. A második kategória esetében minden parkolóhelynél el kell végezni az előzetes kábelezést.

Az előadó véleménye szerint a töltési infrastruktúrára vonatkozó kötelezettségeket tartalmazó bizottsági javaslat aláássa mind a magán-, mind a közpénzek hatékony felhasználását.

A töltési technológia gyors ütemben fejlődik. Számos tagállamban születtek már intézkedések a töltési infrastruktúra kiépítésére. A töltőpontok bekerülési költsége csökken. A magántársaságok és a közüzemi vállalatok már rendelkeznek megvalósítható üzleti esettanulmányokkal az elektromos járművek töltőhálózatának kiépítésére és árazására.

A szükséges infrastruktúra mind a lakáscélú, mind a nem lakáscélú új épületek esetében a kezdetektől fogva beépíthető a tervezési folyamatba. Ezért helyénvaló az új épületek jövőbiztossá tétele a kábelezés révén. Ez elegendő rugalmasságot biztosítana a kábelezés méretezése szempontjából, és biztosítaná, hogy a szükséges töltési infrastruktúra könnyen kiépíthető legyen, amint szükségessé válik.

A meglévő nem lakáscélú épületek esetében a kötelezettséget lazítani kell, hogy csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyeknél a felújítás az épület elektromos infrastruktúráját érinti. Ez elősegítené a tényleges energiahatékonysági javulások magasabb megtérülését.

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40 %-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27 %-kal), a legalább 27 %-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten 30%-ra10), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása tekintetében.

(1)  Az Unió elkötelezett a fenntartható, versenyképes, biztonságos és dekarbonizált energiarendszer, valamint az emberi egészség magas szintű védelme iránt. Az energiaunió és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keret ambiciózus uniós kötelezettségvállalásokat tartalmaz az üvegházhatást okozó gázkibocsátás további csökkentése (2030-ig legalább 40%-kal az 1990. évi szinthez képest), a megújulóenergia-fogyasztás arányának növelése (legalább 27%-kal), a legalább 27%-os energiamegtakarítás (mely arányt felül kell vizsgálni abból szempontból, hogy módosítható-e uniós szinten legalább 30%-ra10), valamint az európai energiabiztonság, versenyképesség és fenntarthatóság javítása, továbbá az energiaszegénység csökkentése érdekében a megfizethető energiához való hozzáférés előmozdítása tekintetében.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A Bizottság több olyan projektet finanszírozott, amelyek regionális együttműködés keretében építenek ki tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat, amelyek Unió-szerte megoszthatók ezen irányelv végrehajtásának javítása érdekében. Ilyen projekt például a MARIE és az azt kiegészítő SHERPA, valamint az ELIH-MED és a PROFORBIOMED.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az épületek energiahatékonyságának javítása csökkenti a fűtőanyagok, különösen a szilárd fűtőanyagok iránti keresletet, és ennélfogva a szennyezőanyagok csökkentett mértékű kibocsátásával hozzájárulnak a levegőminőség javításához, valamint a levegőminőségre vonatkozó uniós politika (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a meghatározott célkitűzéseinek költséghatékony eléréséhez. Ezért az energiahatékonysági politikát a levegőminőségre vonatkozó politika egyik elemének kell tekinteni, különösen azokban a tagállamokban, ahol a levegőszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó uniós korlátok megvalósítása problémás, és az energiahatékonyság elősegítheti e célkitűzések megvalósítását.

 

_________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (OJ L 344, 17.12.2016, p. 1-31).

Indokolás

A lakossági ágazat a lakások fűtésére használt szilárd tüzelőanyagok elégetéséből keletkező füstből származó szennyezőanyagok – például a BaP, a PM2,5 és a PM10 – kibocsátásának jelentős részéért felelős Európában. Ezek a szennyezőanyagok növelik a halandóságot, a morbiditást és a kórházi ellátás szükségességét, különösen amiatt, hogy a mért kibocsátási értékek gyakran jelentősen meghaladják az uniós levegőminőségi jogszabályokban előírt határértékeket.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Az energiaszegénység mintegy50 millió háztartást sújt az Unióban. Energiaszegénységnek tekintendő, ha egy háztartás nem képes arra, hogy az alapszintű kényelem és egészség garantálásához megfelelő szintű energiaellátást biztosítson, és ennek együttes oka az alacsony jövedelem, a magas energiaárak és a lakóépületek gyenge minősége és rossz teljesítménye. Az épületfelújítások aránya jelenleg nem elégséges, és az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelműek tulajdonában lévő vagy általuk lakott épületeket a legnehezebb elérni.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

5 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Az Unió épületállományának a COP 21 (Párizsi Megállapodás) céljaival összhangban 2050-re „közel nulla energiaigényű” épületekből kell állnia. Az épületfelújítások mértéke jelenleg nem elégséges, és az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelműek tulajdonában lévő vagy általuk lakott épületeket a legnehezebb elérni.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki12. E cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak olyan mérföldkövekre van szükségük, amelyek mentén haladva megvalósulhat az épületek 2050-ig történő dekarbonizációja. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket kell meghatározniuk a középtávú (2030) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez.

(6)  Az Unió elkötelezett aziránt, hogy 2050-re biztonságos, versenyképes és dekarbonizált energiarendszert alakítson ki12. A Párizsi Megállapodásra tekintettel és e cél elérése érdekében a tagállamoknak és a beruházóknak nagyra törő célkitűzésekre, egyértelmű mérföldkövekre és intézkedésekre van szükségük annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon az épületek dekarbonizációja, és hogy az épületek általános energiahatékonysága oly mértékben nőjön, hogy 2040-ig eleget tehessenek a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabványnak. A dekarbonzált épületállomány 2050-ig történő eléréséhez a tagállamoknak köztes lépéseket és ütemtervet kell meghatározniuk a középtávú (2030 és 2040) és hosszú távú (2050) célok eléréséhez és a meglévő épületállomány felújításának serkentésére, mivel az épületfelújítások mértéke jelenleg nem elégséges.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az épületállomány dekarbonizálására vonatkozó célkitűzések 2050-ig történő eléréséhez, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentéséhez és a karbonszegény gazdaságra való átállás előmozdításához holisztikus megközelítést kell követni az energiahatékony épületek fogalmának meghatározása során. Az új épületek építésének és a meglévő épületek felújításának olyan épületek létrehozását kell céloznia, amelyek megfelelnek a használók szükségleteinek és módosíthatók a jövőbeli szükségletek kielégítése érdekében, amelyek tartós, javítható és újrafeldolgozható, toxikus anyagoktól mentes anyagokból épültek, amelyek hatékonyan használják fel az energiát, és képesek lehetnek energiatermelésre, amelyek elegendő természetes fénnyel vannak ellátva, maradéktalanul megfelelnek a biztonsági (többek között a tűzvédelmi) előírásoknak, és amelyeknek szellőzése és fűtése megfelelő az egészséges beltéri levegőminőség fenntartása érdekében.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

6 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6b)  A Párizsi Megállapodásnak tükröződnie kell az Unió arra irányuló erőfeszítéseiben, hogy csökkentse épületállományának CO2-kibocsátásait, figyelembe véve, hogy az Unió teljes energiaszükségletének közel 50%-a fűtésre és hűtésre megy el, ennek pedig 80%-át az épületekben használják fel. Következésképpen az uniós energia- és éghajlat-politikai célokat azáltal kell elérni, hogy legkésőbb 2050-ig az ellátást közel 100%-ban a megújuló energiákra állítják át, ami csak úgy érhető el, ha az energiafogyasztás csökken, és ha teljes mértékben alkalmazzuk az „energiahatékonyság elsődlegességének” elvét, mivel az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése a legköltséghatékonyabban energiahatékonysági intézkedésekkel érhető el.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

6 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6c)  Miután a 2050-es épített környezet akár 90 %-a már létezik, ambiciózusabb erőfeszítésekre van szükség a felújítási arány felgyorsításához és a meglévő épületállomány dekarbonizációjához. Mivel 30 év viszonylag rövid idő a meglévő épületállomány felújítására, végső soron a most lefektetett ösztönzők és normák határozzák meg, hogy az Unió eléri-e hosszú távú éghajlat- és energiapolitikai céljait.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkedik.

(7)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben13 előírt hosszú távú felújítási stratégiákra vonatkozó rendelkezéseket át kell emelni a 2010/31/EU irányelvbe, amelyhez koherensebben illeszkednek, és ahol tagállami terveket kiterjesztik a közel nulla energiaigényű épületállomány 2050-re történő elérésére. E hosszú távú célkitűzés meg kell tartani, de azokat 2030-ig és 2040-ig megvalósítandó kötelező erejű mérföldkövekkel kell kiegészíteni. A hosszú távú felújítási stratégiák és az általuk ösztönzött felújítási munkálatok a munkahelyek létrehozása révén hozzá fognak járulni a növekedés fellendítéséhez, valamint a tiszta és megfizethető energia biztosításához a fogyasztók számára. A tagállamoknak hosszú távú nemzeti felújítási stratégiáiban központi szerepet kell adniuk a finanszírozási mechanizmusoknak és a pénzügyi ösztönzőknek, és tevékenyen támogatniuk kell ezeket. A hosszú távú felújítási stratégiáknak továbbá tartalmazniuk kell a fogyasztóknak szóló szakértői támogatás és tanácsadás előmozdítására és a szakemberek képzésére irányuló stratégiát is.

_________________

_________________

13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

13 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  Az építőipar önmagában közvetlenül 18 millió munkahelyet tart fenn az Unióban, és az uniós GDP 9%-át állítja elő. Az épületiparban foganatosítandó energiahatékonysági intézkedéseknek a meglévő épületállomány alapos, fokozatos felújítására irányuló nagyra törő célja az ágazat korszerűsítésének felgyorsítását és a kapcsolódó foglalkoztatás fellendítését eredményezheti, és az Unióban munkahelyek millióit hozhatja létre, különösen mikro-, is- és középvállalkozások formájában. A tagállamok hosszú távú felújítási stratégiáinak kidolgozásához szükséges költségoptimalizálási számításoknak, valamint a minimális teljesítménykritériumokra vonatkozó döntéseknek kellően figyelembe kell venniük az energiahatékonysági intézkedések járulékos előnyeinek gazdasági értékét, ideértve a munkahelyteremtést, az eszközértéket, a behozataltól való függőség csökkenését, az egészséget, valamint a beltéri és kültéri levegő minőségét is, az uniós költségoptimalizálási számítási módszertanra irányuló iránymutatások részét képező harmonizált referenciaértékek révén.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  Az Unió épületállománya a magasabb szintű energiahatékonyság érdekében végzett korszerűsítéssel egyúttal összetettebbé is válik. Egyre nagyobb szükség van a különböző szakemberek közötti helyszíni együttműködésre. A megfelelő szakmai készségek alapvető szerepet játszanak e lehetőségek kiaknázásában és épületállományunk javításában. A rendszerszintű gondolkodás ösztönzését az oktatási rendszertől kell kezdeni, és folytatni az építési szakemberek teljes életpályáján keresztül. Ezzel összefüggésben a tagállamoknak egyértelműen össze kell kapcsolniuk hosszú távú nemzeti felújítási stratégiáikat az építőiparban és az energiahatékonysági ágazatban dolgozó technikusok és szakemberek oktatásának, egész életen át tartó tanulásának, valamint készségeinek előmozdítására, valamint a közösségek, csoportok és kisvállalkozások energiával, energiahatékonysági intézkedésekkel és épületfelújítással kapcsolatos tájékoztatására irányuló megfelelő kezdeményezésekkel.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

7 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7c)  A nemzeti felújítási stratégiáknak meg kell határozniuk a várható eredményeket, valamint az összesített energiahatékonysági cél rövid távú (2030), középtávú (2040) és hosszú távú (2050) eléréséhez való hozzájárulást.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Ezen irányelv technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottság részére felhatalmazást kell adni jogi aktusok elfogadására, hogy az irányelv kiegészüljön az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató meghatározásával és alkalmazásának lehetővé tételével. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató felhasználható az épület azon képességének méréséhez, hogy mennyiben alkalmaz IKT és elektronikus rendszereket működésének optimalizálása és a hálózattal való interakció céljából. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató fel fogja hívni az épülettulajdonosok és a lakók figyelmét az épületgépészeti rendszerek automatizálásában és elektronikus felügyeletében rejlő értékekre, és növelni fogja a lakók bizalmát abban, hogy ezek az új kiterjesztett funkciók tényleges megtakarítást jelentenek.

(9)  Ezen irányelv technikai haladáshoz való hozzáigazítása érdekében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően a Bizottság részére felhatalmazást kell adni jogi aktusok elfogadására, hogy az irányelv kiegészüljön az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató meghatározásával és alkalmazásának lehetővé tételével. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató felhasználható az épület azon képességének méréséhez, hogy mennyiben alkalmaz IKT és elektronikus rendszereket működésének, különösen energiaellátásának és -felhasználásának (például víz és levegő) optimalizálása és a hálózattal való interakció céljából. Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutató fel fogja hívni az épülettulajdonosok és a lakók figyelmét az épületgépészeti rendszerek automatizálásában és elektronikus felügyeletében rejlő értékekre, és növelni fogja a lakók bizalmát abban, hogy ezek az új kiterjesztett funkciók tényleges megtakarítást jelentenek.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az innováció és a technológiai újítások szintén lehetővé teszik, hogy az épületek hozzájárulhatnak a gazdaság általános dekarbonizációjához. Az épületek például színterei lehetnek az elektromos járművek intelligens töltéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztésének, és – ha a tagállamok is úgy döntenek – alapul szolgálhatnak a gépjármű-akkumulátorok áramforrásként való használatához is. E célból az épületgépészeti rendszerek fogalmának meghatározását ki kell bővíteni.

(10)  Az innováció és a technológiai újítások szintén lehetővé teszik, hogy az épületek hozzájárulhatnak a gazdaság általános dekarbonizációjához. Az épületek például fellendíthetik az elektromos járművek intelligens töltéséhez szükséges infrastruktúra fejlesztését, és emellett – ha a tagállamok is úgy döntenek – alapul szolgálhatnak a gépjármű-akkumulátorok áramforrásként való használatához is. Az energiahatékonysági célkitűzés elérése érdekében az épületekben a víz is szolgálhat energiaforrásként. A hővisszanyerő készülékek például lehetővé teszik a szennyvíz hőtermelésre történő felhasználását. Az általános szénmentesítés érdekében az épületgépészeti rendszerek fogalmának meghatározását ki kell bővíteni.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  A víz számos épülettechnikai rendszer, például a fűtési és hűtési rendszerek alapvető eleme, és háztartási célokra is használatos. A víz szállításához szükséges szivattyú és nyomás alatt álló rendszerek ellátása sok energiát emészt fel. Ezen kívül, a vízszivárgás az Unióban a teljes vízfogyasztás 24%-át teszi ki, ami energia- és vízveszteséghez vezet. Az új és felújított épületekben a vízfelhasználás hatékonyabb kezelése és csökkentése tehát hozzájárulna az erőforrások észszerű felhasználására irányuló célkitűzés megvalósításához.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b)  Az épületek energiahatékonyságának további javítására irányuló intézkedéseknek figyelembe kellene venniük az új épületek számára előírt, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó 2012-es uniós referenciaértékeket, valamint a teljes mértékben közel nulla energiaigényű épületállomány 2050-re történő elérésére irányuló követelményt, és ezzel összefüggésben tekintetbe kellene venniük még az éghajlati és helyi viszonyokat és a beltéri légállapotot, az egészségvédelmi és biztonsági (többek között tűzvédelmi) előírásokat, a beltéri és kültéri levegőminőséget és a költséghatékonyságot, ideértve az energiához nem kapcsolódó előnyöket is.

Indokolás

Az (EU) 2016/1318 bizottsági ajánlásban meghatározott, közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó uniós referenciaérték iránymutatást ad az energiahatékonysági előírások javítása terén lemaradó tagállamok számára.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

10 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10c)  Az alternatív, biztonságos és fenntartható közlekedési eszközök, például a kerékpárok használatának előmozdítása szintén hozzájárul a gazdaság általános dekarbonizációjához, és azt a tagállamoknak az uniós épületállomány felújítási arányának növelését célzó hosszú távú stratégiák elemévé kellene tenniük.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

10 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10d)  A tagállamoknak a nagyobb épületfelújítások esetében ösztönzők rendelkezésre bocsátásával kell támogatniuk az alacsony széntartalmú természetes építőanyagok használatát, valamint a zöld háztetők alkalmazását, ezek ugyanis rendkívül alkalmasak a levegőminőség javítására, az éghajlati feltételek romlásának kezelésére, különösen a városi területeken, valamint az épületek általános energiahatékonyságának javítására.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A hatásvizsgálat két olyan meglévő rendelkezéscsoportot azonosított, amelyek célját a jelenleg alkalmazottnál hatékonyabb módon is el lehetne érni. Először is, az arra vonatkozó a kötelezettség, hogy bármilyen kivitelezés megkezdése előtt megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek tekintetében, felesleges teherré vált. Másodszor, a fűtési rendszerekre és a légkondicionáló rendszerekre vonatkozó rendelkezések az értékelés szerint nem biztosították elég hatékony módon e technikai rendszerek kezdeti és üzemközi teljesítményét. Ma már nem tekinthetők kielégítőnek az olyan, nagyon rövid megtérülési határidejű, olcsó műszaki megoldások, mint a fűtési rendszer hidraulikus kiegyensúlyozása vagy a hőszabályozó szelepek beszerelése/cseréje. A vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések módosultak a jobb vizsgálati eredmények biztosítása érdekében.

(11)  A hatásvizsgálat két olyan meglévő rendelkezéscsoportot azonosított, amelyek célját a jelenleg alkalmazottnál hatékonyabb módon is el lehetne érni. Először is, az arra vonatkozó a kötelezettség, hogy bármilyen kivitelezés megkezdése előtt megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek tekintetében, felesleges teherré vált. Másodszor, a fűtési rendszerekre és a légkondicionáló rendszerekre vonatkozó rendelkezések az értékelés szerint nem biztosították elég hatékony módon e technikai rendszerek kezdeti és üzemközi teljesítményét. Az olyan, nagyon rövid megtérülési határidejű, olcsó műszaki megoldásokra, mint a fűtési rendszer hidraulikus kiegyensúlyozására vagy a hőszabályozó szelepek beszerelésére/cseréjre napjainkban nem szentelnek kellő figyelmet, pedig ezeket teljes mértékben ki kellene használni, többek között az energiaszegénységben élő fogyasztók támogatásának egyik módjaként. A vizsgálatokra vonatkozó rendelkezések módosultak a jobb vizsgálati eredmények biztosítása érdekében. A nagyobb eredeti energiahatékonyság elérése érdekében figyelembe kell venni az olyan tényezőket is, mint az épület korábbi tervei és elhelyezkedése, ami később megtakarításokhoz vezet az egyéb javítások, például a szerelvények, a külső szerkezet és a világítás tekintetében. A rendszerek szükség szerinti optimalizálásához szükséges valós idejű adatok megszerzéséhez ellenőrző rendszereket is ki kell alakítani.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Elsősorban a nagyobb létesítmények esetében az épületgépészeti rendszerek automatizálása és elektronikus felügyelete bizonyult a vizsgálatokat hatékonyan helyettesítő módszernek. Az ilyen berendezések beszerelését a vizsgálatok legköltséghatékonyabb alternatívájának kell tekinteni a nagy méretű nem lakáscélú épületekben és társasházakban; a kellő méret kevesebb mint három év alatt megtérülést tesz lehetővé. Az alternatív intézkedések választásának jelenlegi lehetősége ezért törlésre kerül. Kisebb létesítmények esetében a rendszer teljesítményének a beszerelők általi dokumentációja és ezeknek az információknak az energiahatékonysági tanúsítványok adatbázisaiba való bevitele segíteni fogja az épületgépészeti rendszerek tekintetében meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzését, és meg fogja erősíteni az energiahatékonysági tanúsítványok szerepét. Ezenkívül a meglévő rendszeres biztonsági vizsgálatok és programozott karbantartási munkák továbbra is lehetőséget kínálnak az energiahatékonyság növelését célzó közvetlen tanácsadásra.

(12)  Elsősorban a nagyobb létesítmények esetében az épületgépészeti rendszerek automatizálása és elektronikus felügyelete bizonyult a vizsgálatokat és a karbantartást hatékonyan helyettesítő módszernek. Az ilyen berendezések beszerelését a vizsgálatok legköltséghatékonyabb alternatívájának kell tekinteni a nagy méretű nem lakáscélú épületekben és társasházakban; a kellő méret kevesebb mint három év alatt megtérülést tesz lehetővé. Az alternatív intézkedések választásának jelenlegi lehetősége ezért törlésre kerül. Kisebb létesítmények esetében a rendszer teljesítményének a beszerelők általi dokumentációja és ezeknek az információknak az energiahatékonysági tanúsítványok adatbázisaiba való bevitele segíteni fogja az épületgépészeti rendszerek tekintetében meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzését, és meg fogja erősíteni az energiahatékonysági tanúsítványok szerepét. Ezenkívül a meglévő rendszeres biztonsági vizsgálatok és programozott karbantartási munkák továbbra is lehetőséget kínálnak az energiahatékonyság növelését célzó közvetlen tanácsadásra.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  Az épülettechnikai rendszerek telepítésének a berendezésekkel (új technológiákkal, intelligens berendezésekkel), valamint a működésüket és kölcsönhatásaikat irányító rendszerekhez kell kapcsolódniuk. Ez vonatkozik különösen az épületeken belüli energiaátvitelére és a víz és a levegő hatékony kezelését végző rendszerekre.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b)  A szakaszos mélyfelújítások, épülettechnikai rendszerek és épületautomatizálási és -szabályozási rendszerek szintén lehetőséget biztosítanak a költségmegtakarításra, viszonylag rövid megtérülési idővel, lehetővé téve hosszabb idő alatt további megtakarítások elérését, melyeket a felújítás következő szakaszában újra be lehet fektetni.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Épületfelújítás esetén az energiahatékonysággal összefüggő pénzügyi intézkedések legoptimálisabb kihasználása érdekében ezen intézkedéseket össze kell kötni a felújítás mértékével, amely a felújítás előtt és után kiadott energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításával állapítható meg.

(13)  Az épületfelújításban rejlő lehetőségek optimális kihasználásának biztosítása érdekében az energiahatékonysággal kapcsolatos állami és magán pénzügyi intézkedéseket egyaránt össze kell kötni a felújítás mértékével, és az épületfelújításokra vonatkozóan holisztikus megközelítést kell előmozdítani annak biztosítása érdekében, hogy minden rész és műszaki rendszer, többek között a karbantartás is magas szintű energiahatékonyságot eredményezzen és javítsa a beltéri környezet minőségét, kedvező hatást gyakorolva az egészségre, a jóllétre, a komfortszintre és a termelékenységre. Az ilyen felújításokat a felújítás előtt és után kiadott energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításával vagy egyéb átlátható és arányos módszerrel kell értékelni.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A világos mérföldköveket és intézkedéseket tartalmazó, hosszú távú felújítási stratégiák serkentik a magánszektorból származó energiahatékonysági beruházásokat. A hosszú távú befektetéseket tovább kell serkenteni, elősegítve hozzáférésüket olyan refinanszírozási portfoliókhoz, amelyek eszközei energiahatékonysági felújítási jellemzőkkel rendelkeznek.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13b)  A felújítások ösztönzése érdekében a tanúsítvánnyal igazoltan az energiahatékonyság javítását célzó épületfelújtások esetében a jelzáloghitelekre vonatkozó energiahatékonysági előírások bevezetése révén elő kell mozdítani a hosszú távú magánfinanszírozást és a kockázatcsökkentő eszközöket. A tőkekövetelmények tekintetében alacsonyabb kockázati súlyt kellene elismerni az energiahatékonysággal kapcsolatos jelzálogot biztosító intézményeknél. A követelményeknek tükrözniük kellene az energiahatékonyság potenciális kockázatenyhítő hatásait, és azokat felül kellene vizsgálni a kockázatcsökkentésre vonatkozó adatok jelentette előnyök fényében, és adott esetben az energiahatékonysággal kapcsolatos jelzálog biztosítékaként fontolóra lehetne venni alacsonyabb tőkekövetelményt;

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

13 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13c)  E tekintetben az egyes lakások kisléptékű energiahatékonysági fellépései jelentősek maradnak. Ezek a fellépések gyakran hasznosak az energiaszegénység enyhítése tekintetében.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

13 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13d)  Amennyiben az új energiahatékonysági bizonyítvány bizonyítja az épület energiahatékonyságának javulását, költségei belefoglalhatók a tagállam által nyújtott ösztönzőbe.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Ha jó minőségű adatok állnak rendelkezésre, a finanszírozáshoz is könnyebb hozzájutni. Ezért a 250 m²-t meghaladó teljes hasznos alapterületű középületek esetében kötelezővé kell tenni a tényleges energiafogyasztás nyilvánosságra hozatalát.

(14)  Ha ambiciózus és stabil hosszú távú keret van érvényben, és ha jó minőségű adatok állnak rendelkezésre, akkor finanszírozáshoz is könnyebb hozzájutni. Ezen adatok között szerepelnek az energiahatékonysági tanúsítványok, a karbantartások és ellenőrzések adatai és az energiahatékonysági adatbázisok is. A középületeknek, közöttük a közigazgatási szervek tulajdonában, kezelésében és használatában lévő épületeknek – akár tagállam, régió vagy önkormányzat tulajdonában lévő, vagy magántulajdonban lévő, de közösségi használatúak – a szerepükhöz méltóan példát kell mutatniuk azzal, hogy a 2012/27/EU irányelv rendelkezéseivel összhangban közel nulla energiaigényű épületté válnak, és közzéteszik aktuális energiafogyasztásukat.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  Az energiahatékonysági tanúsítványok jelenlegi független ellenőrzési rendszereit meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a tanúsítványok jó minőségűek legyenek; a tanúsítványok felhasználhatók megfelelőségi ellenőrzések elvégzésére és a regionális/nemzeti épületállományokkal kapcsolatos statisztikák összeállítására. Az épületállományról jó minőségű adatokra van szükség, és ezek részben nyilvántartások és adatbázisok segítségével generálhatók, amelyeknek az energiahatékonysági tanúsítások tekintetében történő kialakítása és kezelése szinte valamennyi tagállamban folyamatban van.

(15)  Az energiahatékonysági tanúsítványok jelenlegi független ellenőrzési rendszereit meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a tanúsítványok jó minőségűek legyenek; a tanúsítványok felhasználhatók megfelelőségi ellenőrzések elvégzésére és a helyi, regionális és nemzeti épületállományokkal kapcsolatos harmonizált statisztikák összeállítására. Az épületállományról jó minőségű adatokra van szükség, és ezek részben nyilvántartások és adatbázisok segítségével generálhatók, amelyeknek az energiahatékonysági tanúsítások tekintetében történő kialakítása és kezelése szinte valamennyi tagállamban folyamatban van.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakpolitika céljainak teljesüléséhez javítani kellene az épületek energiahatékonysági tanúsítványainak átláthatóságát a mind a tanúsítással, mind az energiahatékonysági minimumkövetelményekkel összefüggő számításokhoz szükséges valamennyi paraméter következetes meghatározásának és alkalmazásának biztosításával. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk például annak biztosítására, hogy a beszerelt, kicserélt vagy felújított épületgépészeti rendszerek hatékonysága dokumentálva legyen az épület tanúsításának és megfelelőségi ellenőrzésének céljából.

(16)  A 2030-ra legalább 40 %-os, kötelező uniós energiahatékonysági célkitűzés részeként az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos szakpolitika céljainak teljesüléséhez javítani kellene az épületek energiahatékonysági tanúsítványainak átláthatóságát a mind a tanúsítással, mind az energiahatékonysági minimumkövetelményekkel összefüggő számításokhoz szükséges valamennyi paraméter következetes meghatározásának és alkalmazásának biztosításával. A tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk például annak biztosítására, hogy a beszerelt, kicserélt vagy felújított épületgépészeti rendszerek hatékonysága dokumentálva legyen az épület tanúsításának és megfelelőségi ellenőrzésének céljából.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy az épületekre és az épületelemekre ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határozzanak meg, amennyiben az ilyen intézkedések összhangban vannak az uniós joggal. Ezen irányelv és a 2012/27/EK irányelv céljaival összhangban áll, hogy az említett követelmények bizonyos körülmények között korlátozhatják más alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály hatálya alá tartozó termékek beszerelését vagy használatát, feltéve, hogy ezek a követelmények nem jelentenek indokolatlan piaci akadályt.

(18)  Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem akadályozhatják meg a tagállamokat abban, hogy az épületekre és az épületelemekre ambiciózusabb energiahatékonysági és beltéri levegőminőségi követelményeket határozzanak meg, amennyiben az ilyen intézkedések összhangban vannak az uniós joggal. Ezen irányelv és a 2012/27/EK irányelv céljaival összhangban áll, hogy az említett követelmények bizonyos körülmények között korlátozhatják más alkalmazandó uniós harmonizációs jogszabály hatálya alá tartozó termékek beszerelését vagy használatát, feltéve, hogy ezek a követelmények nem jelentenek indokolatlan piaci akadályt.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

18 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18a)  A tagállamoknak az épület külső térelhatárolója valamely átlátszó vagy áttetsző épületelemének energiahatékonysági számításait az energiaegyenlegre kell alapozniuk, ami azt jelenti, hogy figyelembe veszik az energiaveszteségeket és a passzív napsugárzásból származó energianyereséget is.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

18 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18b)  A városok, a regionális és helyi önkormányzatok máris példát mutatnak azzal, hogy energiahatékonysági intézkedéseket, épületfelújítási programokat hajtanak végre, és támogatják a saját termelést. Az olyan szervek, mint a Polgármesterek Szövetsége, az intelligens városok és közösségek vagy a 100 %-ban megújuló energiát használó közösségek tagjaik fellépése révén hozzájárulnak az energiahatékonyság növeléséhez, és lehetővé teszik az energiarendszer átalakításával kapcsolatosan leginkább bevált gyakorlatok megosztását. A lakókörzetek szintjén megvalósuló projektek különösen jó példái annak, hogy az épületek funkcióját a helyi energiarendszerbe, a helyi mobilitási tervbe és általában az ökoszisztémába beágyazottan kell szemlélni.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

18 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18c)  Fontos többszintű kormányzási stratégiákat és makroregionális együttműködést kiépíteni az Unió éghajlati sokszínűségével és az éghajlatváltozás által a különböző régióknak jelentett kihívásokkal összhangban.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

18 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(18d)  Ezen irányelvnek kiegészítő eszköznek kell lennie az energiaunió és az Unió új energetikai kormányzása keretében az energiaszegénység kezelésére. Ezért arra bátorítja az Uniót, hogy adjon egyértelmű, közös meghatározást az energiaszegénység fogalmára, és felszólít a már meglévő tanulmányok fontolóra vételére, hogy mielőbb lehetséges meghatározást sikerüljön találni.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 3 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3.  „épületgépészeti rendszer”: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, szellőztetésére, háztartási célú melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és -szabályozására, helyszíni villamosenergia-termelésére, helyszíni infrastruktúra-alapú elektromobilitására szolgáló műszaki berendezések, vagy az ilyen rendszerek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is;”;

3.  „épületgépészeti rendszer”: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésére, helyiséghűtésére, beltéri levegőminőségére, szellőztetésére, vízrendszerére, háztartási célú melegvíz-ellátására, beépített világítására, épületautomatizálására és -szabályozására, ezen belül az energiagazdálkodásra, helyszíni villamosenergia-termelésére, helyszíni infrastruktúra-alapú elektromobilitására szolgáló műszaki berendezések, vagy az ilyen rendszerek kombinációi, ideértve a megújuló energiaforrásokat használó rendszereket is;

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 3 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.  A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„3a.  »dekarbonizált épületállomány«: nagy energiahatékonyságú épületállomány, amelyet felújítás révén legalább közel nulla energiaigényű szintre hoztak, és amelynek esetében a fennmaradó energiaszükségleteket megújuló energiaforrásokból fedezik;

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 cikk – 19 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1b.  A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„19a.  »beavatkozási pont«: az a megfelelő pillanat az épület életciklusában, amikor – például költséghatékonysági vagy állagromlás-megelőzési okokból – esedékessé válik az energiamegtakarítást célzó felújítás;”

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az (1) bekezdés az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv16 4. cikkét tartalmazza az utolsó albekezdés kivételével;

a)  a cikk a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

 

„(1)   A tagállamok hosszú távú stratégiát dolgoznak ki a magán és köztulajdonban lévő lakó- és kereskedelmi célú épületek nemzeti állományának felújításába történő beruházások ösztönzésére, bátorítást és iránymutatást adva ahhoz, hogy az épületállomány 2050-ig magas energiahatékonyságú, dekarbonzált épületállománnyá alakuljon át. E stratégia a következőket foglalja magában:

 

a)  a nemzeti épületállomány áttekintése adott esetben statisztikai mintavétel alapján;

 

b)  az épülettípusnak és az éghajlati övezetnek megfelelő felújításokra vonatkozó költséghatékony megközelítések meghatározása, figyelembe véve az adott épületek életciklusán belüli beavatkozási pontokat;

 

c)  olyan szakpolitikák és intézkedések, amelyekkel ösztönözhetők a költséghatékony mélyfelújítások, ideértve a szakaszos mélyfelújításokat is;

 

d)  a magánszemélyek, az építőipar és a pénzügyi intézmények beruházásaira vonatkozó iránymutatások tekintetében előretekintő perspektíva kialakítása;

 

e)  a várható energiamegtakarítás és a további előnyök bizonyítható becslése;

 

f)  a felújítást kiegészítő és/vagy alternatív intézkedések, például az energiahatékonysági szerződés kötése, független és könnyen hozzáférhető energiaügyi tanácsadási szolgáltatások, a fogyasztói magatartás javítását célzó intézkedések vagy hatékony távfűtési és távhűtési rendszerekhez való kapcsolódás>

 

g)  számszerűsíthető célkitűzéseket tartalmazó szakpolitikák és intézkedések, amelyek a nemzeti épületállomány legrosszabbul teljesítő szegmenseire, az energiaszegény háztartásokra irányulnak, akik a felújítással kapcsolatban egymásnak ellentmondó ösztönzők miatti dilemmákkal szembesülnek;

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a a pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(1a)  A tagállamok az épületek kora, típusa és energiaellátása alapján feltérképezik a meglévő épületállományukat, hogy a nemzeti energiarendszer figyelembevétele mellett kidolgozzák a felújítási igények kötelező erejű mérföldköveit és intézkedéseit.

 

A tagállamok figyelemmel kísérik a mérföldkövek teljesítésének alakulását. Ennek tanulságait legkésőbb minden harmadik évben hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára, illetve a stratégia aktualizálását a Bizottságnak is be kell nyújtani.

 

A tagállamok legalább három hónappal a stratégia Bizottsághoz történő benyújtását megelőzően nyilvános konzultációt tartanak a hosszú távú felújítási stratégiáról. A nyilvános konzultáció eredményét a stratégia mellékleteként teszik közzé.”

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a b pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 1 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ab)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(1b)  A hosszú távú felújítási stratégiákat nemzeti cselekvési terveknek kell kísérniük. A tagállamok nemzeti cselekvési terveket fogadnak el, amelyek meghatározzák a hosszú távú felújítási stratégiák keretében meghatározott célok elérése érdekében tett előrehaladás végrehajtására, értékelésére és nyomon követésére vonatkozó intézkedéseket. A nyilvánosság részt vesz a nemzeti cselekvési tervek elkészítésében, az egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK irányelv követelményeivel összhangban.”

Indokolás

A nemzeti épületállományra vonatkozó hosszú távú felújítási stratégiákban meghatározott dekarbonizációs célok elérésének, nyomon követésének és értékelésének intézkedéseit egyértelműen meg kell határozni a nemzeti szinten kidolgozott cselekvési tervekben. A nemzeti cselekvési tervek elkészítése és elfogadása során biztosítani kell a nyilvánosság részvételét.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – a c pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 1 c bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ac)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(1c)  A tagállamok meghatározzák, hogy egyedi mérföldköveik hogyan járulnak hozzá a 30 %-os uniós energiahatékonysági cél 2030-as teljesítéséhez a 2012/27/EU irányelvvel és az energiaunió 2009/28/EU irányelv szerinti megújulóenergia-célokkal, valamint a azon célkitűzésével összhangban, amely szerint 2050-re legalább 80 %-kal kell csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

\\ipolbrusnvf01\ENVI\docep\AM\1133161EN.docx

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdésben említett hosszú távú felújítási stratégiájukban a tagállamok egyértelmű mérföldköveket és intézkedéseket tartalmazó ütemtervet határoznak meg annak érdekében, hogy elérjék a nemzeti épületállományuk 2050-ig történő dekarbonizációjára vonatkozó hosszú távú célt, valamint a 2030-ig teljesítendő egyedi célkitűzéseket.

Az (1) bekezdésben említett hosszú távú felújítási stratégiájukban a tagállamok egyértelmű mérföldköveket, cselekvéseket és intézkedéseket tartalmazó ütemtervet határoznak meg annak érdekében, hogy lényegesen javítsák az energiahatékonyságot, és elérjék a dekarbonizált nemzeti épületállományra vonatkozó, 2050-ig teljesítendő hosszú távú célt, valamint a 2030-ig és 2040-ig teljesítendő mérföldkövek tekintetében megállapított egyedi célkitűzéseket.

 

E mérföldkövek meghatározásakor a tagállamok pontosítják, hogy azok miként járulnak hozzá a 2030-ra kitűzött 80%-os uniós energiahatékonysági cél eléréséhez azzal az uniós céllal összhangban, amely szerint 2050-re 80% és 95% közé eső mértékben kell csökkenteni az üvegházhatásúgáz-kibocsátásokat.

 

A hosszú távú felújítási stratégiának ezenkívül olyan egyedi intézkedéseket és finanszírozási eszközöket kell meghatároznia, amelyek csökkentik az energiakeresletet és hozzájárulnak az energiaszegénység mérsékléséhez.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 2 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hosszú távú felújítási stratégiának ezenkívül elő kell mozdítania az energiaszegénység mérséklését.

A hosszú távú felújítási stratégiának ezenkívül elő kell mozdítania az energiaszegénység mérséklését, valamint világos mérföldkövek mellett meg kell határoznia az ütemtervet és a szociális lakásállomány felújítására irányuló intézkedéseket. Az egészséges beltéri légállapot biztosítása érdekében a tagállamoknak fel kell térképezniük az épületfelújítások egészséget és komfortot érintő, nem várt és nemkívánatos mellékhatásait, és megoldást kell találniuk ezekre.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A hosszú távú stratégia emellett ösztönzi az intelligens technológiák építőiparban való alkalmazását, és magában foglalja az intelligens és a kapcsolódó technológiák épületekben való telepítéséhez szükséges készségeke és oktatásra irányuló kezdeményezéseket, valamint az olyan politikákat és intézkedéseket, amelyek felgyorsítják az intelligens és összekapcsolt épületek megvalósításához vezető átmenetet.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  összevonhatók projektek, megkönnyítve a beruházó számára az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett felújítások finanszírozását;

a)  a projektfejlesztők támogatása az energetikai felújítási projektek előkészítés, végrehajtása és nyomon követése során, valamint mechanizmusok a projektek összevonására, megkönnyítve a beruházó számára az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett felújítások finanszírozását;

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  csökkenthető a beruházók és a magánszektor számára az energiahatékonysággal összefüggő tevékenységek kockázata; valamint

b)  csökkenthető a beruházók és a magánszektor számára az energiahatékonysággal összefüggő tevékenységek kockázata, például az energetikai felújítással kapcsolatos teljesítmény kölcsönszintű adatainak közzététele támogatásával, az energiahatékonyságot az ingatlan megnövekedett értékéhez kötő értékelési keret kialakításával, az energetikai felújítással kapcsolatos eszközök portfólióinak refinanszírozásával; valamint

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  független és könnyen hozzáférhető energetikai tanácsadási szolgáltatások, valamint hozzáférhető és átlátható tanácsadási eszközök rendelkezésre bocsátása, például a fogyasztók számára kapcsolattartó pontok kínálása, amelyek tájékoztatást nyújtanak az épületfelújítások finanszírozásának szerkezetéről és eredetéről és támogatják a felhasználókat az épületek energiahatékonyságának javítása érdekében tett lépései, többek között a mélyfelújítások vagy szakaszos mélyfelújítások, az anyagok és technológiák megválasztása, valamint az energiahatékonysági eredmények nyomon követése során;

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 bekezdés – b b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

bb)  a kkv-k összevonásának megkönnyítése, hogy képesek legyenek kész megoldásokat kínálni a potenciális megrendelők számára; valamint

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  olyan többszintű kormányzás kialakítása, amely felölel minden régiót és – adott esetben – a helyi önkormányzatokat, a MARIE, SHERPA, ELIH-MED és PROFORBIOMED projektek keretében kialakított épületek energiahatékonyságával kapcsolatos tapasztalatokkal együtt.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont – b a pont (új)

2010/31/EU irányelv

2 a cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(3a)  A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 23. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy a hosszú távú stratégiára vonatkozó további kritériumokkal egészítse ki e cikket.”

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

2010/31/EU irányelv

4 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

2a.  A 4. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

a)  különleges építészeti vagy történeti értékük miatt, egy kijelölt környezet részeként hivatalosan védett épületek, amelyeknél az energiahatékonyságra vonatkozó bizonyos minimumkövetelmények teljesítése elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná jellegzetességüket vagy megjelenésüket;

„a)  különleges építészeti vagy történeti értékük miatt vagy egy kijelölt környezet részeként hivatalosan védett épületek, vagy természetes anyagokból, a hagyományok tiszteletben tartásával, kézi erővel, éves szinten jelentéktelen számban épült1a, nem védett lakóépületek, amelyeknél az energiahatékonyságra vonatkozó bizonyos minimumkövetelmények teljesítése elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná jellegzetességüket, egyedi jellegüket vagy megjelenésüket;

 

_________________

 

1a Ez a szám nem haladhatja meg az adott tagállamban évente indult építőipari projektek számának egy ezred részét.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

6 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az (1) bekezdés második albekezdését el kell hagyni;

a)  az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

 

„A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabvány előírásai szerint racionalizálva a tagállamok biztosítják – a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv1a 15. cikkének (8) bekezdésével és az energiahatékonyságról szóló irányelv 14. cikkével összhangban –, hogy még a kivitelezés megkezdése előtt az olyan nagy hatékonyságú alternatív rendszerek, mint a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek, a kapcsolt energiatermelés, a megújuló energiaforrásokon alapuló táv- vagy tömbfűtési rendszerek, valamint a 2009/28/EK irányelv VII melléklete szerinti nagy hatásfokú hőszivattyúk műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontú megvalósíthatóságát megvizsgálják.”

 

_________________

 

* megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelvre (átdolgozás), COM(2016)0767/2’

Indokolás

A tagállamok közigazgatási terheinek csökkentése érdekében, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 15. cikke (8) bekezdésének és az energiahatékonyságról szóló irányelv 14. cikkének való megfelelés lehetővé tétele mellett, a nagy energiahatékonyságú alternatív rendszerek megvalósíthatósági értékelésére vonatkozó rendelkezéseket racionalizálni kell. Megjegyzendő, hogy ez az előírás csökkenti a bezáródási hatásnak és az eszközök elértéktelenedésének a kockázatát, mindeközben szem előtt tartandó, hogy az üzembe helyezett készülékek átlagos élettartama jellemzően több mint 25 év.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 a pont (új)

2010/31/EU irányelv

7 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a.  A 7. cikk az első bekezdés után a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az energiahatékonyságot érintő fejlesztések az egészséges és kényelmes beltéri környezethez is hozzájáruljanak.”

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2010/31/EU irányelv

7 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

4.  a 7. cikk ötödik albekezdését el kell hagyni;

4.  a 7. cikk ötödik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„A közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabvány előírásai szerint racionalizálva a tagállamok biztosítják – a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv1a 15. cikkének (8) bekezdésével és az energiahatékonyságról szóló irányelv 14. cikkével összhangban –, hogy még a kivitelezés megkezdése előtt az olyan nagy hatékonyságú alternatív rendszerek, mint a megújuló energiaforrásokon alapuló decentralizált energiaellátási rendszerek, a kapcsolt energiatermelés, a megújuló energiaforrásokon alapuló táv- vagy tömbfűtési rendszerek, valamint a 2009/28/EK irányelv VII melléklete szerinti nagy hatásfokú hőszivattyúk műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontú megvalósíthatóságát megvizsgálják.”

 

_________________

 

* megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelvre (átdolgozás), COM(2016)0767/2’

Indokolás

A tagállamok közigazgatási terheinek csökkentése érdekében, a megújuló energiaforrásokról szóló irányelv 15. cikke (8) bekezdésének és az energiahatékonyságról szóló irányelv 14. cikkének való megfelelés lehetővé tétele mellett, a nagy energiahatékonyságú alternatív rendszerek megvalósíthatósági értékelésére vonatkozó rendelkezéseket racionalizálni kell. Megjegyzendő, hogy ez az előírás csökkenti a bezáródási hatásnak és az eszközök elértéktelenedésének a kockázatát, mindeközben szem előtt tartandó, hogy az üzembe helyezett készülékek átlagos élettartama jellemzően több mint 25 év.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az (1) bekezdésben a harmadik albekezdést el kell hagyni;

a)  az (1) bekezdés harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

 

„A tagállamok előírják az újonnan telepített vagy cserélt fűtési rendszerek hidronikus kiegyensúlyozását, és ösztönzőket bocsátanak rendelkezésre a meglévő fűtési rendszerek hidronikus kiegyensúlyozásához. A tagállamok a hidronikus kiegyensúlyozást akkor is előírják, amikor meglévő épületben cserélnek hőfejlesztőt, kivéve ha a rendszert már kiegyensúlyozták.

 

A tagállamok előírják, hogy az új épületeket fel kell szerelni olyan önszabályozó készülékekkel, amelyek minden egyes szobában szabályozzák a szobahőmérsékletet. Meglévő épületekben a hőfejlesztők cseréjekor kell telepíteni a szobahőmérséklet egyedi szabályozását lehetővé tevő önszabályozó készülékeket.

Indokolás

A hidronikus beszabályozásnak köszönhetően megelőzhető, hogy a hőszivattyútól távol elhelyezett fűtőtestek ne kapjanak elégséges forróvíz-ellátást, miközben a szivattyúhoz közel elhelyezett fűtőtestek túlságos forróvíz-betáplálásban részesülnek. A hidronikus beszabályozás állandó hőszinteket és optimális energiafelhasználást biztosít. A helyiségek hőmérsékletét szabályozó készülékek, valamint a hidronikus kiegyensúlyozás az épületekben az energiamegtakarítás rendkívül költséghatékony eszközei. Egyes tagállamokban a termosztatikus radiátorszelepek 1978 óta szabvány tartozékok, más tagállamokban azonban az egyszerű radiátorszelepek használata jellemző. A fennmaradt egyszerű radiátorszelepek kicserélése az EU által 2020-ra kitűzött energiacsökkentési célkitűzés megvalósításához 4%-kal járulna hozzá. Az egyszerű radiátorszelepek egyetlen épületben történő kicserélése átlagosan 13% és 19% közé eső mértékben csökkenti a fűtéshez szükséges energiaigényt. Az ezen intézkedésekbe eszközölt befektetések megtérülési ideje mindössze néhány hónap.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont – bevezető rész

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

b)  az (2) bekezdés vége a következő albekezdéssel egészül ki:

 

(A módosítás célja a 2010/31/EU irányelv 8. cikke (2) bekezdésének megőrzése).

(A villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelvvel (átdolgozás) és különösen 18., 19–22. cikkével és III. mellékletével összhangban.)

Indokolás

A pontos intelligens fogyasztásmérők mindkettőre alkalmasak: lehetővé teszik a fogyasztói részvételt és a fogyasztói tudatosság révén hozzájárulnak az épületek energiamegtakarításához. Következésképp az intelligens fogyasztásmérésre vonatkozó rendelkezéseket el kell hagyni az irányelvből. A tagállamok továbbra is ösztönözzék az intelligens mérési rendszerek bevezetését a villamos energiáról szóló felülvizsgált irányelvvel összhangban, amikor épület kivitelezésére vagy nagyobb felújítására kerül sor, mivel ez is lehetővé teszi a költséghatékonyabb alkalmazást.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tíznél több parkolóhellyel rendelkező új építésű nem lakáscélú épületek és nagyobb felújítás alá vont nem lakáscélú meglévő épületek esetében legalább minden tizedik parkolóhelyet fel kell szerelni az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelv értelmében vett olyan töltőponttal, amely az árjelzéseknek megfelelően képes a töltés megkezdésére és leállítására. Ez a követelmény 2025. január 1-jétől minden olyan új építésű nem lakóépületre alkalmazandó, amely tíznél több parkolóhellyel rendelkezik.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az épületen belül vagy közvetlenül az épület mellett tíznél több parkolóhellyel rendelkező új építésű nem lakáscélú épületekben és a tíznél több parkolóhellyel rendelkező meglévő nem lakáscélú épületekben az épület vagy a parkolóhelyek elektromos infrastruktúráját érintő jelentős felújítások esetében legalább minden harmadik parkolóhelyet ellássanak olyan megfelelő előzetes kábelezéssel vagy védőcsövezéssel, amely lehetővé teszi az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU irányelv szerinti töltőpont felszerelését, és a 2014/94/EU irányelv értelmében felszerelt töltőpontok közül legalább egynek képesnek kell lennie dinamikusan reagálni az árjelzésekre, minden töltőponttal rendelkező parkolóhelyen legalább 7 kW teljesítménnyel. Ez a követelmény 2025. január 1-jétől minden olyan új építésű nem lakóépületre alkalmazandó, amely tíznél több parkolóhellyel rendelkezik.

_________________

_________________

17 HL L 307., 2014.10.28., 1. o.

17 HL L 307., 2014.10.28., 1. o.

Indokolás

A szükséges elektromos infrastruktúra a nem lakáscélú új épületek esetében a kezdetektől fogva beépíthető a tervezési folyamatba. Ezért helyénvaló az új épületek jövőbiztossá tétele az előzetes kábelezés és védőcsövezés megvalósítása révén. A meglévő nem lakáscélú épületek esetében a kötelezettséget lazítani kell, hogy csak azokra az esetekre vonatkozzon, amelyeknél a felújítás a parkolóterületet és az épület elektromos infrastruktúráját érinti. A parkolóterületeken szimbolikus töltőpontokat kell telepíteni.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tíznél több parkolóhellyel rendelkező új építésű nem lakáscélú épületekben és nagyobb felújítás alá vont nem lakáscélú épületekben minden parkolóhely esetében el legyen végezve az elektromos járművek részére alkalmas töltőpont kialakítását lehetővé tevő előzetes kábelezés.

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az épületen belül vagy közvetlenül az épület mellett tíznél több parkolóhellyel rendelkező új, lakáscélú épületekben és nagyobb felújítás alá vont lakáscélú épületekben, amennyiben a felújítás kiterjed a parkoló elektromos infrastruktúrájára, úgy minden egyes parkolóhelyre kiterjedően, a rendelkezésre álló legkorszerűbb technológia alkalmazásával el legyen végezve az elektromos járművek részére alkalmas töltőpont kialakítását lehetővé tevő megfelelő előzetes kábelezés vagy védőcsövezés.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 5 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy épületgépészeti rendszer telepítésekor, cseréjekor vagy korszerűsítésekor a teljes megváltozott rendszer általános energiahatékonysága értékelésre és dokumentálásra kerüljön, és a dokumentációt továbbítsák az épület tulajdonosának úgy, hogy a dokumentáció az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint az energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása céljából mindenkor rendelkezésre álljon. A tagállamok biztosítják, hogy ezek az információk szerepeljenek a 18. cikk (3) bekezdése szerinti, energiahatékonysági tanúsítványokkal kapcsolatos nemzeti adatbázisban.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy épületgépészeti rendszer telepítésekor, cseréjekor vagy korszerűsítésekor a teljes megváltozott rendszer általános energiahatékonysága és – adott esetben – a beltéri levegőminősége értékelésre és dokumentálásra kerüljön, és a dokumentációt továbbítsák az épület tulajdonosának úgy, hogy a dokumentáció az (1) bekezdésben meghatározott minimumkövetelményeknek való megfelelés ellenőrzése, valamint az energiahatékonysági tanúsítványok kiállítása céljából mindenkor rendelkezésre álljon. A tagállamok biztosítják, hogy ezek az információk szerepeljenek a 18. cikk (3) bekezdése szerinti, energiahatékonysági tanúsítványokkal kapcsolatos nemzeti adatbázisban.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont

2010/31/EU irányelv

8 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutatónak le kell fednie a rugalmassági jellemzőket és mindazon kiterjesztett funkciókat és képességeket, amelyek az összekapcsoltabb beépített intelligens eszközöknek a hagyományos épületgépészeti rendszerekbe való integrációjából fakadnak. Ezek a jellemzők arra szolgálnak, hogy növeljék a lakóknak és magának az épületnek a képességét arra, hogy reagáljanak a kényelmi és üzemi követelményekre, részt vegyenek a felhasználóoldali válaszadásban és hozzájáruljanak a különböző energiarendszereknek, valamint azon távinfrastruktúráknak az optimális, zökkenőmentes és biztonságos működéséhez, amelyekkel az épület össze van kapcsolva.”;

Az intelligens megoldásokkal kapcsolatos mutatónak le kell fednie a rugalmassági jellemzőket és mindazon kiterjesztett funkciókat és képességeket, amelyek az összekapcsoltabb beépített intelligens eszközöknek a hagyományos épületgépészeti rendszerekbe való integrációjából fakadnak. Ezek a jellemzők arra szolgálnak, hogy növeljék a lakóknak és magának az épületnek a képességét arra, hogy reagáljanak a beltéri levegőminőséggel és hővel összefüggő kényelmi és üzemi követelményekre, részt vegyenek a felhasználóoldali válaszadásban és hozzájáruljanak a különböző energiarendszereknek, valamint azon távinfrastruktúráknak az optimális, zökkenőmentes, egészséges és biztonságos működéséhez, amelyekkel az épület össze van kapcsolva.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

10 cikk – 6 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok az épületek felújítására vonatkozó, az energiahatékonyság javítását célzó pénzügyi intézkedéseket összekapcsolják az ilyen felújítás révén elért energiamegtakarításokkal. A megtakarítások mértékét a felújítás előtt és után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításával kell megállapítani.

(6)  A tagállamok az épületek felújítására vonatkozó, az energiahatékonyság javítását célzó pénzügyi intézkedéseket összekapcsolják az ilyen felújítás révén elért energiamegtakarításokkal és egyéb, nem energetikai természetű előnyökkel, mint amilyen például a beltéri levegő minőségének javulása. A megtakarítások és javulások mértékét a felújítás előtt és után kiállított energiahatékonysági tanúsítványok összehasonlításával kell megállapítani, vagy pedig egy olyan másik, releváns, átlátható és arányos módszer eredményeinek összehasonlításával, amelyből kiderül az energiahatékonyság növekedése és egyéb, nem energetikai természetű előnyök, mint amilyen például a beltéri levegő minőségének javulása, és amely érdemi információt szolgáltat az épületek energiahatékonyságának javítását célzó beruházások magán- és állami finanszírozásának támogatásához; E tanúsítványokat digitális formában is készíteni kell, lehetőséget nyújtva arra, hogy tartalmazzák a releváns információt az épület javításainak modellezése és tervezése érdekében; Amennyiben az új energiahatékonysági bizonyítvány bizonyítja az épület energiahatékonyságának javulását, költségei belefoglalhatók a tagállam által nyújtott ösztönzőbe.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

10 cikk – 6 a bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6a)  Amennyiben a tagállamok adatbázist hoznak létre az energiahatékonysági tanúsítványok nyilvántartására, az adatbázisban nyomonkövethetőnek kell lennie az érintett épületek energiafogyasztásának, függetlenül azok méretétől és kategóriájától. Az adatbázisnak tartalmaznia kell a gyakran látogatott, 250 m²-t meghaladó teljes hasznos alapterületű középületek tényleges energiafogyasztását, és ezt az adatot rendszeresen frissíteni kell.

(6a)  Amennyiben a tagállamok adatbázist hoznak létre az energiahatékonysági tanúsítványok nyilvántartására, az adatbázisban nyomonkövethetőnek kell lennie az érintett épületek energiafogyasztásának, függetlenül azok méretétől és kategóriájától. Az adatbázisnak tartalmaznia kell a 250m2-t meghaladó teljes hasznos alapterületű középületek és a gyakran látogatott, 250 m²-t meghaladó teljes hasznos alapterületű épületek tényleges energiafogyasztását, és ezt az adatot rendszeresen frissíteni kell.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 a pont (új)

2010/31/EU irányelv

11 cikk – 9 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

6a.  A 11. cikk az alábbi bekezdéssel egészül ki:

 

„(9a) A Bizottság felméri az energetikai tanúsítványok a 11. cikk megfelelő további harmonizálásának igényét és figyelembe veszi nemzeti mintaalapú rendszerek bevezetésének megvalósíthatóságát, hogy ez utóbbiak kövessék nyomon azokat.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A több mint 250 MWh teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek, valamint a 100kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű központi épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az épületek fűtésére használt rendszerek – például a hőfejlesztő berendezés, az ellenőrzési rendszer és a keringető szivattyú(k) – hozzáférhető részeinek rendszeres vizsgálatára. Az említett vizsgálat magában foglalja a kazán hatékonyságának és az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A kazán méretezésének értékelését nem kell megismételni mindaddig, amíg a fűtési rendszerben vagy az épületre vonatkozó fűtési követelmények tekintetében időközben nem történik változás.

(1)  A több mint 250 MWh teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek, valamint a 100kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű hőfejlesztő berendezéssel rendelkező lakáscélú épületek esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hőfejlesztő berendezés hozzáférhető részeinek rendszeres vizsgálatára. Az említett vizsgálat magában foglalja a hőfejlesztő berendezés hatékonyságának és a hőfejlesztő berendezés az épület fűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését, valamint annak felmérését, hogy mennyire hatékony minden egyes helyiségben a hőmérséklet külön ellenőrzése, illetve a fűtési rendszer hidronikus kiegyensúlyozása. A hőfejlesztő berendezés méretezésének és a hidronikus kiegyensúlyozásnak az értékelését nem kell megismételni mindaddig, amíg a fűtési rendszerben vagy az épületre vonatkozó fűtési követelmények tekintetében időközben nem történik változás.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EK irányelv

14 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzése, elemzése és kiigazítása;

a)  az energiafelhasználás, valamint a szellőzés és/vagy a jó beltéri levegőminőséggel kapcsolatos egyéb elemek folyamatos ellenőrzése, elemzése és kiigazítása;

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  hatékony ellenőrző funkciók az energiatermelési, -elosztási és felhasználási optimum elérése érdekében.”;

b)  hatékony ellenőrző funkciók az energiatermelési, -elosztási, -tárolási és felhasználási optimum elérése érdekében, ideértve az egyes szobák hőmérsékletét és a dinamikus hidraulikus kiegyensúlyozást célzó funkciókat.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamok az (1) bekezdéstől függetlenül intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a felhasználók megfelelő tanácsot kapjanak a hőfejlesztő berendezések kicserélésére, a fűtési rendszer egyéb módosításaira vagy a hőfejlesztő berendezés hatékonyságának és megfelelő méretének értékelését szolgáló alternatív megoldásokra vonatkozóan. E megközelítés összesített hatásának egyenértékűnek kell lennie az (1) bekezdés szerinti intézkedésekből eredő hatással;

Indokolás

Egyes tagállamok már bevezettek egyenértékű intézkedéseket, így olyan tanácsadási rendszereket, amelyek sikeresen növelték a fűtési rendszerek energiahatékonyságát. E rugalmasság és alternatív intézkedések lehetőségét meg kellene hagyni a tagállamok számára.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

14 cikk – 3 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  Mentesülnek az (1) bekezdés hatálya alól azok az épületgépészeti rendszerek, amelyek esetében egyértelmű, hogy olyan meghatározott szintű energiahatékonyság-növekedésről szóló szerződéses megállapodás vagy más meghatározott energiahatékonysági kritérium hatálya alá tartoznak, mint például a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének (27) bekezdésében foglalt, energiahatékonyságra vonatkozó szerződés.

Indokolás

Növelni kell az energiahatékonyságra vonatkozó szerződések szerepét az épületek energiahatékonyságának növelése terén, mivel ezek holisztikus megközelítést kínálnak a felújítások, többek közt a finanszírozás, az építési munkálatok és az energiagazdálkodás végrehajtása tekintetében. Az energiahatékonyságra vonatkozó szerződések megkötésével az épület tulajdonosa egyben egy energiahatékonysági vállalattal is szerződést köt az energiahatékonysági intézkedések végrehajtására vonatkozóan. Az ellenőrzések és auditok a szerződés részét képezik.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A több mint 250 MWh teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek, valamint a 100kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű központi épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a légkondicionáló rendszerek hozzáférhető részeinek rendszeres vizsgálatára. A helyszíni vizsgálat magában foglalja a légkondicionáló rendszer hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A méretezés értékelését nem kell megismételni mindaddig, amíg a légkondicionáló rendszerben vagy az épületre vonatkozó hűtési követelmények tekintetében nem történik időközben változás.

(1)  A több mint 250 MWh teljes primerenergia-felhasználású nem lakáscélú épületek, valamint a 100kW-nál nagyobb mért effektív névleges teljesítményű központi épületgépészeti rendszerekkel rendelkező lakáscélú épületek esetében a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a légkondicionáló rendszerek hozzáférhető részeinek rendszeres vizsgálatára, illetve azok karbantartási szükségleteinek nyomon követésére. A helyszíni vizsgálat magában foglalja a légkondicionáló rendszer hatékonyságának, valamint az épület hűtési követelményeihez viszonyított méretezésének értékelését. A méretezés értékelését nem kell megismételni mindaddig, amíg a légkondicionáló rendszerben vagy az épületre vonatkozó hűtési követelmények tekintetében nem történik időközben változás.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EK irányelv

15 cikk – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az energiafelhasználás folyamatos ellenőrzése, elemzése és kiigazítása;

a)  az energiafelhasználás, valamint a szellőzés és/vagy a jó beltéri levegőminőséggel kapcsolatos egyéb elemek folyamatos ellenőrzése, elemzése és kiigazítása;

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 3 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  hatékony ellenőrző funkciók az energiatermelési, -elosztási és felhasználási optimum elérése érdekében.”;

b)  hatékony ellenőrző funkciók az energiatermelési, -elosztási, tárolási és felhasználási optimum elérése érdekében;

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A tagállamok az (1) bekezdéstől függetlenül intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a felhasználók megfelelő tanácsot kapjanak a légkondicionáló rendszer kicserélésére, egyéb módosításaira, valamint a rendszer hatékonyságának és megfelelő méretének értékelését célzó megoldásokra vonatkozóan. E megközelítés összesített hatásának egyenértékűnek kell lennie az (1) bekezdésben meghatározottak hatásával.

Indokolás

Egyes tagállamok számára biztosítani kell, hogy rugalmasan választhassanak az ellenőrzéssel egyenértékű intézkedéseket, így tanácsadási rendszereket. E rugalmasság és alternatív intézkedések lehetőségét meg kellene hagyni a tagállamok számára.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

15 cikk – 3 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  Mentesülnek az (1) bekezdés hatálya alól azok az épületgépészeti rendszerek, amelyek esetében egyértelmű, hogy olyan meghatározott szintű energiahatékonyság-növekedésről szóló szerződéses megállapodás vagy más meghatározott energiahatékonysági kritérium hatálya alá tartoznak, mint például a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének (27) bekezdésében foglalt, energiahatékonyságra vonatkozó szerződés.

Indokolás

Növelni kell az energiahatékonyságra vonatkozó szerződések szerepét az épületek energiahatékonyságának növelése terén, mivel ezek holisztikus megközelítést kínálnak a felújítások, többek közt a finanszírozás, az építési munkálatok és az energiagazdálkodás végrehajtása tekintetében. Az energiahatékonyságra vonatkozó szerződések megkötésével az épület tulajdonosa egyben egy energiahatékonysági vállalattal is szerződést köt az energiahatékonysági intézkedések végrehajtására vonatkozóan. Az ellenőrzések és auditok a szerződés részét képezik.

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 9 pont

2010/31/EU irányelv

19 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9.  a 19. cikkben „2017” helyébe „2028” lép;

9.  A 19. cikk helyébe a következő szöveg lép:

 

„19. cikk

 

Felülvizsgálat

 

A Bizottság – a 26. cikk által létrehozott bizottság segítségével – 2024. január 1-jéig értékeli ezt az irányelvet az alkalmazása során szerzett tapasztalatok és az elért haladás fényében, és adott esetben jogalkotási javaslatokat tesz.

 

A Bizottság 2020 végéig hatásértékelést készít az irányelv hatályának lehetséges kiterjesztéséről – tekintettel arra, hogy az irányelv felülvizsgálatára várhatóan 2024-ban kerül sor –, az épületek felépítéséhez és építési elemeikhez szükséges összevont energiafelhasználás figyelembevételének előírása érdekében.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont

2010/31/EU irányelv

23 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak az 5., a 8. és a 22. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [date of the entry into force…]-án/-én kezdődő hatállyal.

(2)  A Bizottságnak az 5., a 8. és a 22. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 5 évre szól [date of entry into force of the Directive]-án/-én kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

I melléklet – 1 pont – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Egy épület energiahatékonysági teljesítménye a helyiségeinek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási meleg vízzel való ellátásához, szellőztetéséhez és megvilágításához szükséges szokásos energiaigényét tükrözi.

Egy épület energiahatékonysági teljesítményét a helyiségeinek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási meleg vízzel való ellátásához, szellőztetéséhez és megvilágításához szükséges becsült vagy tényleges energiaigény alapján kell meghatározni és az a helyiségeinek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási meleg vízzel való ellátásához, szellőztetéséhez és megvilágításához szükséges szokásos energiaigényét tükrözi.

Indokolás

Der Text aus dem aktuellen Anhang I der Richtlinie 2010/31/EU wurde wieder eingeführt. Um die Gesamtenergieeffizienz eines Gebäudes zu bestimmen, ist es nicht ausreichend einzig den Primärenergiebedarf zu evaluieren. Zuerst sollte die Energiemenge berechnet werden, die gebraucht wird, um den typischen Energieverbrauch eines Gebäudes zu decken. Dieser Endenergieverbrauch und der Primärenergiebedarf eines Gebäudes sollten zur Bewertung der Gesamtenergieeffizienz verwendet werden. Die Primärenergie beschreibt vielmehr die Qualität der verwendeten Energie als die Menge der Energie, die zur Deckung des Energiebedarfs eines Gebäudes nötig ist.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – a pont

2010/31/EU irányelv

I melléklet – 1 pont – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamoknak az Európai Bizottság által az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) adott M/480. sz. megbízás értelmében kidolgozott, kapcsolódó európai szabványok nemzeti mellékletekre vonatkozó kerete alapján kell ismertetniük nemzeti számítási módszerüket.”;

A Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) általi hivatalos szavazás útján való jóváhagyást követő két éven belül a tagállamoknak végre kell hajtaniuk és alkalmazniuk kell az EPB előírásokat a nemzeti számítási módszerben az Európai Bizottság által a CEN-nek adott M/480. sz. megbízás értelmében kidolgozott, kapcsolódó európai szabványok nemzeti mellékletekre vonatkozó kerete alapján.

Indokolás

Az innováció felgyorsítására és az energiamegtakarításokra vonatkozó uniós megközelítés a belső piac széttöredezettségének elhárítása érdekében elkerülhetetlenül szükséges. A nemzeti szabványügyi testületek által a közelmúltban elfogadott EPB-szabványok lehetővé teszik, hogy az épületek energiahatékonyságát az Unióban mindenütt egyazon módszerekkel számítsák ki. E módszertan a legfrissebb adatokra épül, és támogatja a piacot a leghatékonyabb fűtési technológiákra történő áttérésben. A két éves átmeneti időszak lehetővé teszi a tervezők és építészek számára ezen EPB-szabványok tesztelését, és adott esetben bármely fennmaradó következetlenség megoldását.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

I melléklet – 2 pont – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A helyiségek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási célú meleg vízzel való ellátásához és megfelelő szellőztetéséhez szükséges energia mennyiségét úgy kell kiszámítani, hogy az biztosítsa a tagállamok által meghatározott minimális egészségügyi és kényelmi szintet.

A helyiségek fűtéséhez, hűtéséhez, háztartási célú meleg vízzel való ellátásához és megfelelő szellőztetéséhez szükséges energia beérkező és primer energiában kifejezett mennyiségét ki kell számítani a tagállamok által az egészségügyi, beltéri levegőminőségi és kényelmi szintekre vonatkozóan megállapított előírások szigorítása érdekében. Különös figyelmet kell fordítani annak elkerülésére, hogy az épület bármely belső felületének hőmérséklete a harmatpont hőmérséklete alá csökkenjen, illetve a túlmelegedés elkerülésére.

Indokolás

A túlmelegedés hasonlóan fontos probléma, amely az épület felhasználóinak egészségét és kényelmét, valamint az épületek energiahatékonyságát is érinti.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – b pont (új)

2010/31/EU irányelv

I melléklet – 2 pont – 3 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok biztosítják, hogy a helyben található különböző megújuló energiahordozókra és átalakítási technológiákra vonatkozó számítási módszerek és primerenergia-tényezők megfelelően tükrözzék az adott energiahordozó jellemzőit a teljes energiarendszer tekintetében, különös tekintettel a helyben átalakított és fogyasztott energiahordozó lehetséges alternatív felhasználására, valamint a helyben előállított energia más helyszínen való felhasználásában rejlő exportlehetőségekre.

Indokolás

A helyszínen termelt megújuló energiaforrások különböző fajtái különböző sajátosságokkal is rendelkeznek, többek között létezhetnek alternatív felhasználásaik, különböző módon kapcsolódnak az általános energiarendszerhez stb. Ezért az energiahatékonyság meghatározásának céljaira használt primerenergia-együtthatókat az alábbi két nagy csoport szerint meg kell egymástól különböztetni: 1) helyben előállított és nem exportálható megújuló energiát (környezeti hőenergiát) használó átalakítási technológiák, illetve helyben előállított és exportálható megújuló energiát (mikroszelet) használó átalakítási technológiák, 2) nem helyben előállított megújuló energiát (pelletkazánhoz való pelletet) használó átalakítási technológiák.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 bekezdés – 1 pont – c a pont (új)

2010/31/EU irányelv

I melléklet – 5 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a szöveg a következő ponttal egészül ki:

 

„(5a) Az épület külső térelhatárolói valamely átlátszó vagy áttetsző épületelemének energiahatékonysági számításainak elvégzésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük annak energiamérlegét, azaz az energiaveszteségeket és a passzív napsugárzásból származó energianyereséget is, a 3., 4. és 5. pontokban foglalt releváns aspektusokkal kombinálva.

Indokolás

A tagállamok eddig nem kaptak iránymutatást az épület külső térelhatárolóit alkotó épületelemek energiahatékonyságának kiszámítását illetően. A közös számítási módok javíthatják az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az épületek energiahatékonysága

Hivatkozások

COM(2016)0765 – C8-0499/2016 – 2016/0381(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

12.12.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.12.2016

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Anneli Jäätteenmäki

20.2.2017

Vizsgálat a bizottságban

29.5.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

7.9.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

53

0

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Stefan Eck, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Arne Gericke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Urszula Krupa, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Nicola Caputo, Jørn Dohrmann, Elena Gentile, Jan Huitema, Merja Kyllönen, Stefano Maullu, Mairead McGuinness, Keith Taylor, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Bendt Bendtsen, Norbert Erdős, Jill Evans, György Hölvényi, Barbara Lochbihler, Olle Ludvigsson, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

53

+

ALDE

Catherine Bearder, Anneli Jäätteenmäki, Valentinas Mazuronis, Frédérique Ries, Nils Torvalds

ECR

Jørn Dohrmann, Arne Gericke, Julie Girling, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, Jadwiga Wiśniewska

EFDD

Piernicola Pedicini

ENF

Mireille D'Ornano, Sylvie Goddyn, Jean-François Jalkh

GUE/NGL

Lynn Boylan, Stefan Eck, Merja Kyllönen

PPE

Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Birgit Collin-Langen, Norbert Erdős, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, György Hölvényi, Peter Liese, Norbert Lins, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Stefano Maullu, Mairead McGuinness, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean

S&D

Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nicola Caputo, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Elena Gentile, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Olle Ludvigsson, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Damiano Zoffoli, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Benedek Jávor

0

-

 

 

6

0

ALDE

Jan Huitema

VERTS/ALE

Marco Affronte, Jill Evans, Barbara Lochbihler, Davor Škrlec, Keith Taylor

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az épületek energiahatékonysága

Hivatkozások

COM(2016)0765 – C8-0499/2016 – 2016/0381(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

30.11.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

12.12.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.12.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Bendt Bendtsen

25.1.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

28.2.2017

29.5.2017

10.7.2017

 

Az elfogadás dátuma

11.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

51

1

11

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Christian Ehler, Fredrick Federley, Ashley Fox, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Rebecca Harms, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Nadine Morano, Dan Nica, Angelika Niebler, Aldo Patriciello, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Carolina Punset, Michel Reimon, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Mario Borghezio, Rosa D’Amato, Jude Kirton-Darling, Olle Ludvigsson, Florent Marcellesi, Luděk Niedermayer

Benyújtás dátuma

23.10.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

51

+

ALDE

Fredrick Federley, Kaja Kallas, Angelika Mlinar, Morten Helveg Petersen, Carolina Punset, Lieve Wierinck

GUE/NHL

Jaromír Kohlíček, Paloma López Bermejo, Neoklis Sylikiotis, Xabier Benito Ziluaga

PPE

Bendt Bendtsen, Jerzy Buzek, Cristian-Silviu Buşoi, Christian Ehler, András Gyürk, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Janusz Lewandowski, Nadine Morano, Angelika Niebler, Luděk Niedermayer, Aldo Patriciello, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Anna Záborská

S&D

José Blanco López, Adam Gierek, Theresa Griffin, Eva Kaili, Jude Kirton-Darling, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Olle Ludvigsson, Edouard Martin, Dan Nica, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Jakop Dalunde, Rebecca Harms, Florent Marcellesi, Michel Reimon, Claude Turmes

1

-

EFDD

Jonathan Bullock

11

0

ECR

Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Zdzisław Krasnodębski, Evžen Tošenovský

EFDD

David Borrelli, Rosa D'Amato, Dario Tamburrano

ENF

Mario Borghezio, Christelle Lechevalier

PPE

Hermann Winkler

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat