JELENTÉS a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervről

20.10.2017 - (2017/2066(INI))

Gazdasági és Monetáris Bizottság
Előadó: Olle Ludvigsson

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervről

(2017/2066(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az egységes piaci lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló, 2007. április 30-i bizottsági zöld könyvre (COM(2007)0226),

–  tekintettel a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 87/102/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. április 23-i 2008/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelv)[1];

–  tekintettel a gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (gépjármű-biztosítási irányelv)[2],

–  tekintettel a Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre[3],

–  tekintettel a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések integrált európai piacának megteremtéséről szóló, 2012. január 11-i bizottsági zöld könyvre (COM(2011)0941),

–  tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak az összehasonlító weboldalakkal kapcsolatos követendő gyakorlatokról szóló, 2014-es jelentésére,

–  tekintettel az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság európai intézményekhez intézett, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények közös kockázatértékelési és átláthatósági keretrendszeréről szóló, 2016. áprilisi véleményére,

–  tekintettel a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (jelzáloghitel-irányelv)[4],

–  tekintettel a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre[5],

–  tekintettel a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre[6],

–  tekintettel a fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak összehasonlíthatóságáról, a fizetésiszámla-váltásról és az alapszintű fizetési számla nyitásáról, illetve használatáról szóló, 2014. július 23-i 2014/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (a fizetési számlákról szóló irányelv)[7],

–  tekintettel az európai felügyeleti hatóságok (EFH-k) és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének (PFER) működéséről szóló, 2014. augusztus 8-i bizottsági jelentésére (COM(2014)0509),

–  tekintettel a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/751 európai parlamenti és tanácsi rendeletre[8],

–  tekintettel a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelvre[9],

–  tekintettel a biztosítási értékesítésről szóló 2016. január 20-i (EU) 2016/97 európai parlamenti és tanácsi irányelvre (átdolgozás) (a biztosítási értékesítésről szóló irányelv)[10],

–  tekintettel a Bizottság „A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról: Jobb termékek, bővebb választék és több lehetőség a fogyasztók és a vállalkozások számára” című 2015. december 10-i zöld könyvére (COM(2015)0630),

–  tekintettel az Európai Bankhatóság 2016. március 21-i válaszára a Bizottság által a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról közzétett zöld könyvre,

–  tekintettel a 2016. júliusi, a pénzügyi termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó 446. számú Eurobarométer tematikus felmérésre;

–  tekintettel a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvre vonatkozó 2016. november 22-i állásfoglalására[11],

–  tekintettel a Better Finance 2016. évi, „Nyugdíj-előtakarékosság: tényleges jövedelmezőség” című jelentésére,

–  tekintettel a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére tett hatásáról szóló 2017. május 17-i állásfoglalására[12],

–  tekintettel a 2017. március 21-i, az európai felügyeleti hatóságokról szóló európai bizottsági konzultációs dokumentumra,

–  tekintettel a Bizottság 2017. március 23-i, „A lakossági pénzügyi szolgáltatásokról: Jobb termékek, bővebb választék” című cselekvési tervére (COM(2017)0139),

–  tekintettel az Egyesült Királyság Pénzügyi Magatartási Hatósága 2017. júniusi vagyonkezelői piaci tanulmányára;

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (EUMSZ) csatolt, a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére és a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság véleményére (A8-0326/2017),

A.  mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások uniós piaca továbbra is fejletlen és nagymértékben széttagolt, bár e téren jelenleg több tagállamban is folyik az intézkedések kidolgozása; mivel sürgős és hatékony fellépésre van szükség a végfelhasználók érdekét szolgáló innováció elősegítése érdekében, amely egyúttal lehetővé teszi a lakossági pénzügyi szolgáltatások uniós piacában rejlő potenciál teljes mértékű kiaknázását, valamint fokozná a versenyképességet, alacsonyabb árakat eredményezne, továbbá fokozná a termékek választékát és sokszínűségét;

B.  mivel céltudatosan továbbra is a nemzeti határok lebontására és a lakossági pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációt akadályozó jelenlegi irányzatok megfékezésére kell törekedni; felkéri a Bizottságot és a Tanácsot, hogy legyen ambiciózusabb a tőkepiaci unió keretében történő határokon átnyúló lakossági befektetések területén, nem csupán a könnyebb problémákat kezelve, hanem felszámolva az említett piacot gátló jelentősebb akadályokat is, ideértve a nyelvi akadályokat, a csalásokkal vagy bűncselekményekkel kapcsolatos aggályokat, az adóügyi következményekkel kapcsolatos bizonytalanságot, az értékpapírok és a társasági jog kapcsán fennálló különbségeket, a jogorvoslati és fizetésképtelenségi eljárások kevéssé ismert voltát és a fogyasztóvédelmi keretekbe vetett bizalom hiányát;

C.  mivel a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piaca csak úgy képzelhető el, ha valódi többletértéket jelent a fogyasztó és a pénzügyi szolgáltató számára a valódi verseny és a fogyasztóvédelem biztosítása révén, nevezetesen a gazdasági életben való részvételhez szükséges, valamint a kiszolgáltatott fogyasztókat célzó termékekkel kapcsolatban;

D.  mivel a 446. számú Eurobarométer tematikus felmérés arra a következtetésre jut, hogy ha pénzügyi termékekről vagy szolgáltatásokról van szó, az európaiak továbbra is nagyrészt saját országukban vásárolnak, és gyakran nem is adnak hangot olyan igénynek vagy kívánságnak, hogy ezekhez a szolgáltatásokhoz külföldön is hozzáférjenek, bár néhány tényleges akadály is megakadályozza őket ebben; mivel még a saját tagállamon belül is az emberek csak egy kis hányada keresi a vonzóbb ajánlatokat és vált szolgáltatót; mivel a (határokon átnyúló) verseny ebből eredő hiánya akadályozhatja, hogy a fogyasztók és a kisbefektetők az általuk vásárolt pénzügyi termékekre és szolgáltatásokra vonatkozóan a legkedvezőbb ajánlatot kapják;

E.  mivel a pénzügyi technológia (FinTech) fogalmának meghatározását a Parlament 2017. május 17-i állásfoglalása tartalmazza, amely kimondja, hogy a pénzügyi technológián az új technológiák által lehetővé vált vagy azok által biztosított pénzügyi műveleteket értjük, ami a teljes pénzügyi ágazatot annak minden elemében – a bankoktól kezdve a biztosítókon és nyugdíjalapokon át a befektetési tanácsadásig, pénzügyi szolgáltatásokig és a piaci infrastruktúrákig – érinti; mivel a technológiák lakossági pénzügyi szolgáltatások nyújtására való alkalmazása potenciálisan segíthet a belső piac előtt álló bizonyos akadályok leküzdésében és az ágazat műveleti hatékonyságának növelésében; mivel a digitalizáció önmagában nem elegendő ezen akadályok felszámolásához; mivel a határokon átnyúló lakossági pénzügyi szolgáltatások szorosabb integrációja, valamint az e piac által kínált lehetőségekre vonatkozó jobb információ segíthet a tájékozott kereslet növelésében, ami növeli az e terület minőségi szabványaival kapcsolatos elvárásokat;

1.  megjegyzi, hogy a Bizottságnak a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervében szerepel pár olyan probléma, amelyeket a Parlament lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről szóló jelentésében felvetett, törekedve a lakossági pénzügyi szolgáltatások valóban technológiaalapú egységes piacának megteremtésére, egyúttal védve a fogyasztókat, ösztönözve a versenyt, biztosítva az adatok védelmét, csökkentve az árakat és fellépve az adókijátszás, adókikerülés, adócsalás és a pénzmosás ellen; úgy véli azonban, hogy a cselekvési terv nem kellően ambiciózus azon célkitűzés tekintetében, hogy olyan szabályozási környezet alakuljon ki, amely átláthatóságot, növekedést és innovációt eredményez, biztosítva az üzleti vállalkozások és a fogyasztók által a lakossági pénzügyi termékekbe vetett bizalmat; megjegyzi, hogy folyamatosan magasak és átláthatatlanok a magánnyugdíjakkal, befektetési alapokkal és egyéb, a lakossági befektetők számára a tényleges hozamot jelentősen csökkentő lakossági termékekkel kapcsolatos díjak és jutalékok; mindazonáltal osztja a Bizottság azon nézetét, miszerint az elmúlt években a pénzügyi szolgáltatások területén kidolgozott jogalkotási aktusok – többek között a MIFID2 és az IDD – átültetését és végrehajtását folytatni kell és azoknak elsőbbséget kell biztosítani, egyúttal szükség esetén új jogalkotási kezdeményezéseket kell benyújtani;

2.  üdvözli az új pénzügyi szolgáltatások és intézmények fejlődését, amelyek hozzájárulnak a pénzügyi piacokon folyó versenyhez és új lehetőségeket teremtenek a fogyasztók számára; megjegyzi azonban, hogy 2016-ban Európában a pénzügyi technológiával kapcsolatos finanszírozás – az Egyesült Államokhoz (12,8 milliárd USD) és Kínához (8,6 milliárd USD) képest – csak 2,2 milliárd USD-t tett ki, ami azt mutatja, hogy a technológiai fejlesztéseket illetően gyors szemléletváltásra és megfelelő szabályozási válaszra van sürgősen szükség annak érdekében, hogy Európa vezető innovációs piaccá váljon; hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piaca, ahol biztosított a fogyasztóvédelem magas szintje, valamint az újonnan belépők azonos versenyfeltételei, az innovatív pénzügyi szolgáltatások központjaként vonzóvá fogja tenni az Uniót, és a fogyasztók számára több és jobb választási lehetőséget fog kínálni, alacsonyabb díjakért; hangsúlyozza, hogy ugyan az új technológiák szabályozási kihívásokat jelentenek, jelentős innovációs lehetőséget is kínálnak, amely a végfelhasználók javára válik, és emellett ösztönzik a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is;

3.  létfontosságúnak tartja annak biztosítását, hogy a pénzügyi szolgáltatások valamennyi típusát – ideértve többek között folyószámlák és takarékszámlák nyitását, bankkártyák kiadását, fogyasztási hiteleket, jelzáloghiteleket, biztosításokat, állampapírokat – határokon átnyúló módon is nyújtani lehessen;

4.  a lakossági pénzügyi szolgáltatások belső piacának elveivel ellentétesnek tartja annak előírását, hogy a fogyasztónak abban a tagállamban, ahol a pénzügyi terméket – ideértve az állampapírokat is – kínálják, lakóhellyel kell rendelkeznie, vagy az említett tagállam által kiállított nemzeti személyazonosító okmányt kell birtokolnia;

5.  úgy véli, hogy hasznos lenne az állampapírok lakossági befektetők általi megvásárlásának elősegítése;

6.  úgy véli, hogy amint az a 2017. február 14-i, az uniós versenypolitikáról szóló éves jelentésről szóló állásfoglalásának 135. cikkében[13] is szerepel, a folyószámláknak és a takarékbetét-számláknak nem szabad a felhasználó által fizetendő díjakat keletkeztetnie, kivéve, ha azok konkrét szolgáltatásokhoz kapcsolódnak;

7.  hangsúlyozza, hogy az ATM-eken keresztül történő készpénzhez való hozzáférés alapvető szolgáltatás, amelyet diszkriminációs és visszaélésszerű gyakorlatoktól mentesen kell biztosítani, és ezért nem vethetők ki rá túlzott költségek;

8.  emlékezteti a Bizottságot, hogy továbbra is gyakorlat a bankkártyahasználat megszüntetése amennyiben a tulajdonos egy másik tagállamba költözik, és felszólít, hogy hozzanak intézkedéseket ezen a területen, többek között a nemzeti hatóságok figyelmeztetése révén;

9.  üdvözli, hogy a cselekvési terv számos fontos kérdést próbál rendezni, és egyes területeken a Bizottság számára egyértelmű ütemtervet felállítva konkrét cselekvést irányoz elő;

10.  úgy véli, hogy a Bizottságnak proaktívabb szerepet kell játszania a tőkepiaci unió felhasználása tekintetében, szorosan bevonva a Parlamentet a Párizsi Megállapodás végrehajtásának részeként a fenntartható és felelős beruházások növekvő piacának támogatásába, a fenntartható beruházások előmozdítása révén azáltal, hogy a jegyzett társaságok és pénzügyi közvetítők hatékony és egységes környezeti, társadalmi és irányítási információkat nyújtanak, valamint hogy ezeket a kritériumokat megfelelően fontolóra veszik befektetéskezelő rendszerekben és a közzétételi előírásokban; továbbá sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumokon alapuló „hitelminősítési szolgáltatásokat” és a zöld kötvények piacának egységes keretét a vonatkozó bizottsági tanulmányra és a zöld finanszírozással foglalkozó G20-csoport munkájára építve; kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatot az uniós megtakarítási számla létrehozásáról annak érdekében, hogy Európában lehetővé tegye a hosszú távú finanszírozást és támogassa az ökológiai átmenetet;

11.  hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az alapvető pénzügyi központok dinamikus piacokat biztosítsanak a lakossági szolgáltatások számára;

12.  úgy véli, hogy a fogyasztóvédelem és az átláthatóság magas szintje kulcsfontosságú a lakossági pénzügyi szolgáltatások egységes piacának kifejlesztéséhez; ragaszkodik különösen ahhoz, hogy az alapvető fizetési számláról szóló irányelv, illetve egyéb szükséges intézkedések, például pénzügyi oktatási szakpolitikák révén biztosítani kell a kiszolgáltatott fogyasztók védelmét; úgy véli, hogy minden tagállamban meg kell erősíteni , megfelelően végre kell hajtani – és szükség esetén közöttük harmonizálni kell – az uniós és nemzeti pénzügyi fogyasztóvédelmi jogszabályokat;

13.  felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy érvényesüljön az „azonos szolgáltatás, azonos kockázat, azonos szabály és azonos felügyelet” elve, hogy ne torzuljon a piaci verseny, különösen új piaci szereplők megjelenésével; hangsúlyozza, hogy a szabályoknak nem szabad gátolniuk az innovációt; sürgeti a Bizottságot, hogy tisztázza a közérdekkel kapcsolatos rendelkezések alkalmazását, amelyeket jelenleg a tagállamok arra használhatnak, hogy megakadályozzák az új termékek piacukra való belépését, valamint hatalmazza fel az európai felügyeleti hatóságokat, hogy aktív közvetítőként lépjenek fel a tagállamok között, ha az említett rendelkezések alkalmazásával kapcsolatban ellentmondó értelmezések állnak fenn;

14.  hangsúlyozza, hogy a lakossági pénzügyi szolgáltatások európai piacának mind a kínálati, mind a keresleti oldalról előnyösnek kell lennie a kkv-k számára; megjegyzi, hogy a kínálati oldal tekintetében ez azt jelenti, hogy javítani kell a kkv-k finanszírozási forrásokhoz való hozzáférését, a keresleti oldalon pedig lehetővé kell tenni a kkv-k számára, hogy könnyebben férjenek hozzá a határokon átnyúló piacokhoz; hangsúlyozza, hogy a fokozódó piaci versenynek nem szabad hátrányos helyzetbe hoznia azokat a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó kkv-kat, amelyek helyi alapon működnek;

15.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai pénzügyi felügyeletek (az EBH, az ESMA és az EIOPA) megfelelő forrásokkal és felhatalmazással rendelkezzenek annak érdekében, a fogyasztók védelme érdekében teljes körűen elláthassák szabályozási és felügyeleti feladataikat.

16.  sürgeti a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a lakossági pénzügyi termékekre vonatkozó 29. rendszer bevezetésének lehetőségét; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az egységes alapértelmezett opciók harmonizált jogi kerete létrehozásának lehetőségét a leggyakrabban használt uniós pénzügyi termékek számára, az alapszintű bankszámlákhoz és a páneurópai magánnyugdíj-biztosítási termékhez (PEPP) kapcsolódó modell alapján;

intézkedés – Az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyletek díjainak csökkentése

17.  emlékeztet arra, hogy a határokon átnyúló, euróövezeten kívüli fizetések díjai továbbra is magasak; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsan tegyen javaslatot a Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosítására annak érdekében, hogy csökkentsék a határokon átnyúló ügyletek díjait valamennyi tagállamban; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs közös európai online banki fizetési eszköz, például egy Unió-szerte működő, európai tulajdonú hitelkártya vagy betéti kártya;

intézkedés – A valutaátváltás átláthatósága

18.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szabályozás végrehajtása kulcsfontosságú a „dinamikus átváltás” átláthatósága hiányának kezelése érdekében; rámutat, hogy a 2015/2366/EU irányelv előírja a kereskedők az irányú kötelezettségét, hogy egyértelműen kiemeljék és ismertessék a fogyasztók számára a dinamikus átváltás végleges költségét, azokban az esetekben is, amikor a fogyasztók valutaváltással járó ATM-készpénzfelvételt végeznek; hangsúlyozza azonban, hogy a fogyasztóknak meg kell adni a lehetőséget a legjobb árfolyam kiválasztásához, és tudatni kell velük a további díjakat és költségeket a tranzakciók, a külföldi kifizetések, az ATM-készpénzfelvételek vonatkozásában, többek között a dinamikus valutaváltás esetében is; felkéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a szolgáltatók a költségek és díjak PSD2 keretében előírt közzététele részeként tegyenek közzé minden költségként felszámolt árfolyam felárat, és hogy a különféle pénzügyi szolgáltatók által kínált árfolyamokat átlátható módon mutassák be; megjegyzi, hogy a fogyasztók pénzügyi kultúrájának fejlesztése alapvető e cél eléréséhez; javasolja, hogy uniós szinten végezzenek próbavásárlásokat annak érdekében, hogy felmérjék a határokon átnyúló hozzáféréssel kapcsolatos korlátozásokat, a szolgáltatások minőségét, az uniós jog betartását, valamint hogy a nyilvánosság számára beszámoljanak ezekről, továbbá hogy figyelemmel kísérjék a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fejleményeket;

intézkedés – A termékváltás megkönnyítése

19.  sajnálja, hogy a legtöbb banki és nem életbiztosítási termék esetében a szolgáltatóváltás mértéke alacsony a fogyasztóknál, ami akadályozza a határokon átnyúló lakossági piacokra való belépést, és ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy tegye könnyebbé a fogyasztók számára, hogy az EU egész területén kedvezőbb lakossági pénzügyi szolgáltatásokra válthassanak és pénzügyi szerződéseket felmondhassanak annak érdekében, hogy a kölcsönök és egyéb pénzügyi termékek határokon átnyúlóan legyenek hozzáférhetőek; kiemeli, hogy nagy lehetőség rejlik a határokon átnyúló biztosítási termékek, mint például a gépjármű-biztosítás nyújtásában; megjegyzi, hogy a szerződéskötés szabadságának elve lehetővé teszi a pénzügyi intézmények számára annak eldöntését, hogy kivel kössenek szerződést; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el a rablóhitelezés és a gyorskölcsönök ellenőrzésének fontosságát, amelyek a magas kamatlábak miatt a kiszolgáltatott fogyasztók és kkv-k kihasználását eredményezték;

20.  helyesli a Bizottság törekvését a fizetési számlákról szóló irányelv eredményeinek felhasználására annak érdekében, hogy könnyebb legyen pénzügyi szolgáltatót és terméket váltani; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen be célzottan a pénzügyi ágazatra irányuló, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetését célzó jogalkotási kezdeményezéseket annak érdekében, hogy a fogyasztók könnyebben átválthassanak más tagállamokban kínált, kedvezőbb lakossági pénzügyi szolgáltatásokra; megállapítja, hogy ennek elérése érdekében kulcsfontosságú lesz a megfelelő tájékoztatás és fogyasztóvédelem;

intézkedés – Minőségi összehasonlító honlapok

21.  hangsúlyozza egy jól felépített és könnyen használható, az európai lakossági pénzügyi piacok valamennyi részére kiterjedő uniós összehasonlító portál hasznosságát; ösztönzi a Bizottságot, hogy ezt szem előtt tartva tekintse át a tagállamokban már működő, meglévő független portálok összességét; hangsúlyozza, hogy az összehasonlító eszközöknek pontosaknak és a fogyasztók számára lényegeseknek kell lenniük, és nem csak a termékek árára, hanem azok minőségére is összpontosítaniuk kell, figyelembe véve más kritériumokat is, mint például a fiókhálózatok rendelkezésre állását, a személyes kapcsolattartást és az üzleti gyakorlatok fenntarthatóságát, továbbá szem előtt kell tartaniuk, hogy csak a hasonló termékeket lehet egymással összevetni; rámutat, hogy a fogyasztói félreértések elkerülése érdekében a termékeket csak hasonló termékekkel szabad összehasonlítani;

22.  sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítson elő olyan eszközöket, mint például az egyablakos ügyintézés, amelyek fokozni fogják a versenyt és támogatni fogják a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó cégeket;

intézkedés – Jobb gépjármű-biztosítás

23.  úgy véli, hogy a gépjármű-biztosítási irányelv Bizottság által végzett REFIT-felülvizsgálatát követően alapvető fontosságú az irányelv módosítása annak biztosításához, hogy a közlekedési balesetek áldozatai kártérítésben részesüljenek, valamint a kármentességi díjkedvezmények határokon átnyúló hordozhatóságának és elismerésének megkönnyítése érdekében, továbbá hogy a Bíróság ítéletei fényében minél hamarabb felül kell vizsgálni a gépjármű-biztosítási irányelv hatályát a kármentességi díjkedvezmények el nem ismerése problémájának orvoslása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az irányelv alkalmazandó legyen azokra a körülményekre, amelyekre a társjogalkotók szándéka szerint azt alkalmazni kell;

intézkedés – Az autókölcsönzési díjak átláthatósága

24.  felszólítja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy szükségesek-e további kezdeményezések a biztosításokat fogalmazó autókölcsönző cégek vonatkozásában a tagállamok összes autókölcsönző cégére érvényes átlátható árképzés biztosítása érdekében;

intézkedés – A fogyasztói hitelek egységes piacának elmélyítése

25.  hangsúlyozza, hogy prioritássá kell tenni a fogyasztók túlzott eladósodottságának kezelését, amennyiben a Bizottság fel kívánja tárni a hitelekhez való határokon átnyúló hozzáférés megkönnyítésének módjait; intézkedésre szólít fel azzal kapcsolatban, hogy miként lehet összehangolni az adóssági helyzetre vonatkozó információkat az uniós jogszabályok teljes körű betartásával – beleértve az adatvédelmi és a fogyasztóvédelmi jogszabályokat – olyan módon, hogy az egyes hitelezők tudják, hogy az ügyfél mennyire van eladósodva, mielőtt számára még több hitelt nyújtanának, ami hatékonyabb piacot eredményezne, ahol a hitelezők versenyezhetnek egymással; e célból felszólít arra, hogy végezzenek átfogó értékelést a fogyasztók túlzott eladósodottságának okait illetően; rámutat, hogy a pénzügyi oktatás eredményes módja a túlzott eladósodás kockázatának kitett fogyasztók védelmének; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a pénzügyi oktatást és támogassa a különböző érdekelt felek együttműködését ezen a fontos területen; emlékeztet – a fogyasztói adatok vagy nagy adathalmazok pénzintézetek általi fokozottabb felhasználásával összefüggésben – az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezéseire, amelyek garantálják az érintettnek azt a jogot, hogy magyarázatot kapjon az automatizált folyamatok során hozott döntésre, és hogy megtámadhassa ezt a döntést; hangsúlyozza, hogy garantálni kell a helytelen adatok megváltoztatásának lehetőségét, és azt, hogy csak ellenőrizhető és releváns adatokat lehessen felhasználni; felszólítja az összes érdekelt felet, hogy fokozzák az e jogok érvényesítésének biztosítása érdekében tett erőfeszítéseiket; úgy véli, hogy a személyes adatok felhasználásába való beleegyezésnek dinamikusnak kell lennie, és hogy az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy megváltoztathassák és kiigazíthassák beleegyezésüket;

intézkedés – Tisztességes fogyasztóvédelmi szabályok

26.  kéri a Bizottságtól annak gondos elemzését, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi szabályozások és gyakorlatok nem minősülnek-e a határokon átnyúló beruházással szembeni tisztességtelen korlátozásoknak, valamint hogy a kialakult belső piaci jogszabályokkal és ítélkezési gyakorlattal összhangban indokolják-e őket közérdeken alapuló nyomós okok, továbbá hogy szükségesek és arányosak-e az elérendő célok tekintetében; hangsúlyozza, hogy a vonatkozó európai fogyasztóvédelmi szabályok gyakran szándékosan hagynak bizonyos mozgásteret a nemzeti átültetés számára, hogy lehetővé tegyék az uniós jog meglévő nemzeti jogszabályokba való beillesztését; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a nemzeti korlátozások megszüntetését nem szabad olyan módon elérni, hogy annak következtében csökkenjen a fogyasztóvédelem szinte, valamint hogy a fogyasztóvédelemnek a jogszabályok kidolgozása tekintetében továbbra is útmutatást nyújtó prioritásnak kell maradnia; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a lakossági pénzügyi termékek és szolgáltatások nyújtói által az uniós jogszabályok miatt végzett papírmunka nagy részét a jog valójában nem írja elő szigorúan, és kevés, vagy semmilyen gyakorlati haszna nincs a fogyasztók számára, miközben olyan terhet jelent, amely szükségtelenül magasabb költségeket eredményezhet a fogyasztók számára; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az ilyen dokumentációt és azt úgy észszerűsítse, hogy közben ne áldozza fel annak fogyasztóvédelmi előnyeit; hangsúlyozza, hogy a releváns és átfogó információkhoz való hozzáférés alapvető fontosságú ahhoz, hogy a fogyasztók tájékozott pénzügyi döntéseket hozhassanak; megjegyzi azonban, hogy az információ minősége a legfontosabb, nem pedig a mennyisége; hangsúlyozza, hogy a lehető leghatékonyabban össze kell hangolni a fogyasztók tájékoztatása kapcsán a különféle uniós jogi aktusokban rögzített előírásokat; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a kettős vagy ellentmondásos közzétételi követelményeket, hogy ne alakuljon ki felesleges bürokrácia, ne legyenek felesleges költségek, és ne zavarják össze az ügyfeleket;

27.  felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra egy gyűjtőjogszabály bevezetését azzal a céllal, hogy a jelenlegi, a MiFID-, IDD-, ABAK- stb. irányelveket magában foglaló, egymástól elszigetelt részekből álló „összetoldozott” rendszer helyett egy szilárd, következetes és átlátható fogyasztóvédelmi keretrendszert hozzon létre, megszüntetve a pénzügyi szolgáltatók számára a rendszer felesleges bonyolultságát, ideértve a tagállamok közötti felügyeleti konvergenciát is; felhívja a Bizottságot, hogy mozdítsa elő az ágazati jogszabályokban az európai felügyeleti hatóságok fogyasztóvédelemmel kapcsolatos megbízatásának kiterjedtebb alkalmazását, valamint hogy ezt vegye figyelembe az európai felügyeleti hatóságok finanszírozásának és irányításának küszöbön álló felülvizsgálatakor; felhívja a Bizottságot, hogy bízza meg az európai felügyeleti hatóságokat azzal, hogy irányítsák az üzletvitellel kapcsolatos felügyeleti gyakorlatok tagállamok közötti összehangolására irányuló munkát;

28.  üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy kampányt kíván rendezni a FIT-NET hálózat ismertségének növelése érdekében, amely hálózat segítséget nyújt a fogyasztóknak, hogy anélkül érvényesíthessék jogaikat, hogy bírósághoz kellene fordulniuk, mivel illetékes alternatív vitarendezési fórumot keres számukra; úgy véli, hogy a FIN-NET hálózatnak tovább kell javítania lefedettségét, pontosítania kell szerepét, valamint fejlesztenie kell honlapját;

intézkedés – A hitelképesség-vizsgálatok javítása

29.  felkéri a Bizottságot, hogy a túlzott eladósodottság növekedése kockázatának hatékonyabb mérséklése érdekében az egész Európára kiterjedő online hitelezés elősegítése során tegyen javaslatot harmonizált, határokon átnyúló hitelképesség-vizsgálati standardokra és elvekre, kellően figyelembe véve a jelzáloghitel-irányelv és a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló irányelv végrehajtásáról közzétett jelentések következtetéseit;

intézkedés – Pénzügyi technológia a lakossági pénzügyi szolgáltatások terén

30.  elismeri a fogyasztók azon jogát, hogy a fizetések kezdeményezéséhez szoftvereket használjanak, valamint hogy saját magukra vonatkozóan információkat osszanak meg;

31.  támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy a pénzügyi technológiára vonatkozóan átfogó cselekvési tervet terjeszt elő a tőkepiaci unióval és a digitális egységes piaccal kapcsolatos stratégiái keretében, hozzájárulva a pénzügyi szolgáltatások hatékony és jól működő, integrált, technológián alapuló egységes piacához, amely minden európai végfelhasználó számára előnyökkel szolgál, egyúttal biztosítja az egyenlő feltételeket; támogatja a pénzügyi technológiával foglalkozó munkacsoport Bizottság általi létrehozását; rámutat, hogy a pénzügyi technológiára szakosodott vállalkozások fejlődéséből származó új helyzet miatt számos megfelelő új biztosítékot kell kialakítani, ilyenek többek között a fogyasztók új termékekre vonatkozó oktatása, vagy a pénzmosás elleni, valamint a pénzügyi technológiai hitelezési platformok tőkeáttételére vonatkozó szabályok;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére tett hatásáról szóló állásfoglalását és támogassa a fogyasztóvédelmet, a biztonságot, az innovációt, a tisztességes versenyt, és biztosítsa, hogy az „egyforma szolgáltatás, egyforma kockázat, egyforma szabályok, egyforma felügyelet” elve minden társaságra vonatkozzon, függetlenül azok ágazatától vagy elhelyezkedésétől; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológián (FinTech) az új technológiák által lehetővé vált vagy azok által biztosított pénzügyi műveleteket értjük, ami a teljes pénzügyi ágazatot annak minden elemében – a bankoktól kezdve a biztosítókon és nyugdíjalapokon át a befektetési tanácsadásig, pénzügyi szolgáltatásokig és a piaci infrastruktúrákig – érinti ;

33.  sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre olyan környezetet, amely ösztönzi az innovatív megoldásokat; megállapítja, hogy az olyan innovatív vállalatok, mint például a pénzügyi technológiákra szakosodott vállalatok biztosítják a hatékony lakossági pénzügyi szolgáltatási piac létrehozásához szükséges versenyt;

34.  kiemeli, hogy a pénzügyi technológia gyűjtőnév alatt megjelenő különböző új pénzügyi intézmények ugyanolyan felelősséggel tartoznak a fogyasztókkal és a pénzügyi stabilitással szemben, mint a hasonló profilú hagyományos intézmények és szolgáltatások;

intézkedés – digitális személyazonosság-ellenőrzés

35.  hangsúlyozza, hogy az elektronikus aláírásban és az elektronikus személyazonosításban lehetőségek rejlenek a tranzakciók megkönnyítése tekintetében, és felszólítja a Bizottságot, hogy építsen az eIDAS-rendelet munkájára; hangsúlyozza, hogy tekintettel kell lenni azokra a személyekre, akik nem képesek vagy nem hajlandók elektronikus aláírást vagy elektronikus személyazonosítás használni; támogatja az elektronikus személyazonosítás határokon átnyúló interoperabilitását a pénzügyi szolgáltatási ágazatban, és felszólít az egyenlő versenyfeltételek biztosítására a tagállamokban (és esetlegesen az EGT-országokban és Svájcban); kéri továbbá, hogy a Bizottság sürgősen értékelje az elektronikus azonosítási technikákkal kapcsolatos jelenlegi szabályozási akadályokat, és hangsúlyozza, hogy bármely kezdeményezésnek technológiai szempontból semlegesnek kell lennie;

36.  ismét hangsúlyozza annak szükségességét, hogy a Bizottság azonosítsa és megszüntesse a pénzügyi szolgáltatások páneurópai elektronikus aláírási rendszerek útján történő igénybevételének jogszabályi akadályait, elősegítve az egész Unióra kiterjedő, határokon átnyúló digitális vevőfogadást anélkül, hogy ez kihatna a meglévő rendszerek biztonsági szintjére vagy megfelelési képességükre a negyedik pénzmosási irányelv követelményeinek vonatkozásában;

intézkedés – Pénzügyi szolgáltatások online értékesítése

37.  hangsúlyozza, hogy a jelenlegi uniós jogi keretet hozzá kell igazítani a digitális valósághoz, a távolsági online értékesítéssel kapcsolatos fogyasztóvédelmi kockázatok csökkentése érdekében, új lehetőségeket teremtve az európai induló, illetve pénzügyi technológiára szakosodott vállalkozásoknak; rámutat a pénzügyi termékeknek álcázott online szerencsejátékokkal, azaz a bináris opciókkal kapcsolatos fogyasztói kockázatokra; úgy véli, hogy erős és harmonizált európai felügyeletre van szükség a fogyasztók védelme és a szabályozási joghézagok elkerülése érdekében; hangsúlyozza, hogy az európai fogyasztóvédelmi előírások attól függetlenül alkalmazandók, hogy az értékesítésre hagyományos módon vagy korszerű értékesítési csatornákon keresztül kerül sor;

38.  hangsúlyozza a kiberbiztonság fontosságát, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ezzel nem foglalkozik a cselekvési tervben, felszólítja ezért a Bizottságot, hogy munkacsoportja tevékenysége részeként foglalkozzon ezzel;

39.  hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a nélkülözhetetlen közérdekű szolgáltatást nyújtó lakossági bankokat, amelyek különösen előnyösek a kkv-k és az idős és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára, akik kisebb valószínűséggel veszik igénybe az internetes bankolást és előnyben részesítik a személyes kapcsolattartást; elismeri, hogy a fiókbezárások helyi szinten gyengíthetik a pénzügyi infrastruktúrát és a helyi közösségekre nézve különösen károsak lehetnek;

40.  megjegyzi, hogy a fogyasztói adatok vagy nagy adathalmazok pénzintézetek által történő fokozottabb felhasználása előnyökkel járhat a fogyasztók számára, például a kockázatok és a tőke hatékonyabb elosztásán alapuló, személyre szabottabb, szegmentált és olcsóbb ajánlatok kidolgozásához vezethet; aggodalmát fejezi ki másrészről a dinamikus árképzés fejlesztése és amiatt, hogy ez a fogyasztók számára potenciálisan kedvezőtlenebb lehet a hitelezési és a biztosítási ágazatban az ajánlatok összehasonlíthatóságát, és így a hatékony versenyt, valamint a közös kockázatviselést és a kockázatmegosztást illetően is;

°

°  °

41.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.

• [1]  HL L 133., 2008.5.22., 66. o.
• [2]  HL L 263., 2009.10.7., 11. o.
• [3]  HL L 266., 2009.10.9., 11. o.
• [4]  HL L 60., 2014.2.28., 34. o.
• [5]  HL L 173., 2014.6.12., 349. o.
• [6]  HL L 257., 2014.8.28., 73. o.
• [7]  HL L 257., 2014.8.28., 214. o.
• [8]  HL L 123., 2015.5.19., 1. o.
• [9]  HL L 337., 2015.12.23., 35. o.
• [10]  HL L 26., 2016.2.2., 19. o.
• [11]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0434.
• [12]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0211.
• [13]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0027.

INDOKOLÁS

Az Önök előadója úgy véli, hogy a Bizottság épp a megfelelő időpontban nyújtotta be a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervét. A konkrét cselekvés ugyanis alapvető fontosságú a jelenlegi megbízatás időszakának fennmaradó éveiben annak érdekében, hogy további lépésekre kerüljön sor a lakossági pénzügyi szolgáltatások valóban technológiaalapú egységes piaca felé.

A lakossági pénzügyi szolgáltatások digitalizációja egyre gyorsabb ütemű változásokat fog előidézni a fogyasztói magatartás és a pénzügyi piacok területén. Ezért a jogalkotásnak sokkal gyorsabban kell reagálnia a határon átnyúló akadályok elmozdítása érdekében, a fogyasztók számára kedvező verseny fokozásával, amely révén jobb termékekhez jutnak alacsonyabb áron, egyúttal erősítve a fogyasztók jogait. Az új jogszabályokat gondosan meg kell vizsgálni a jogalkotási ciklus végső szakaszaiban, annak biztosítása érdekében, hogy a 2. szintű intézkedések megfelelőek és helyénvalóak legyenek. A nemzeti végrehajtás folyamatos és szoros nyomon követése kulcsfontosságú a kitűzött szakpolitikai célok eléréséhez. A Bizottság cselekvési tervéről általában elmondható, hogy dinamikusan közelíti meg a pénzügyi szolgáltatások terén szükséges szakpolitikai döntéshozatalt.

Ám a Bizottság válasz nélkül hagyott számos aggodalmat, amelyet az Európai Parlamentnek a lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvre vonatkozó állásfoglalása vetett fel. Például nem szolgál koherens megoldással azon zavaró gyakorlatokat illetően, amelyekkel a fogyasztók valutaváltással járó ATM-készpénzfelvétel során szembesülnek, beleértve azt, hogy a fogyasztó a gyakorlatban teljes mértékben értse és irányítsa a helyzetet. Ezen túlmenően a digitális piacon történő fizetéssel kapcsolatos valutaváltás érdemi kezelése is elmaradt. A bankkártyák használatának megszüntetése, amennyiben a birtokosuk egy másik tagállamba költözik, olyan meggyökerezett gyakorlat, amely sürgős fellépést igényel az Unión belüli határon átnyúló mobilitás megkönnyítése érdekében.

Ezen túlmenően a célzottan a pénzügyi ágazatra irányuló, az indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetését célzó jogalkotási kezdeményezések alapvető fontosságúak ahhoz, hogy a fogyasztók könnyebben átválthassanak más tagállamokban kínált, kedvezőbb lakossági szolgáltatásokra. Nem szabad alábecsülni azt, hogy mennyire nehéz növelni a fogyasztók termékváltás iránti hajlandóságát a lakossági pénzügyi szolgáltatások piacán. A fogyasztók még egy tagállamon belül is nagymértékben „hűségesek” helyi bankjukhoz vagy biztosítójukhoz. Azonban növelni kell a versenyt a belső piacon az innováció, valamint a jobb és kedvezőbb árú pénzügyi termékek ösztönzése érdekében.

Ebben a tekintetben a Bizottságnak fel kell gyorsítania törekvését a digitális azonosítási technikák kölcsönös elismerésének és interoperabilitásának előmozdítására, a meglévő rendszerek biztonsági szintjének és a pénzmosás elleni uniós keretrendszer követelményeinek teljes körű teljesítésére való képességük veszélyeztetése nélkül. A Bizottságnak és a tagállamoknak körültekintően végre kell hajtaniuk az az eIDAS-rendeletet és a pénzmosás elleni új jogszabályokat, egyúttal azonosítva és elmozdítva azokat az akadályokat, amelyek megnehezítik a pénzügyi szolgáltatások elektronikus aláírás révén történő igénybevételére szolgáló rendszerek alkalmazását, lehetővé téve ezáltal az egész Unióra kiterjedő, határon átnyúló digitális belépést;

A következő évek hosszú távú kihívása a pénzügyi kirekesztés felszámolásának biztosítása. A fizetési számlákról szóló irányelv garantálja a legalapvetőbb pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, amely minden fogyasztó számára biztosítja a jogot egy alapvető fizetési számlához. Ez a jó irányba tett ambiciózus lépés, ám az elkövetkező években ennél bizonyosan több a tennivaló. Az adókijátszás, adókikerülés és adócsalás elleni következetesebb küzdelem alapvető fontosságú lesz az inkluzív növekedés eléréséhez az összes tagállamban.

A pénzügyi szolgáltatások területén az egyenlő feltételek megteremtésének és fenntartásának kell lennie a fő célkitűzések egyikének, a semlegesség biztosítása érdekében az üzleti modellek és technológiák tekintetében egy gyorsan fejlődő piacon. Ezért a robusztus és élénk belső piac megteremtése a lakossági pénzügyi szolgáltatások területén olyan jelentős célkitűzés, amely érdekében érdemes fáradozni. Ez egy olyan terület, amelyen siker esetén az európai fellépés valódi változást hozhat az emberek életébe.

VÉLEMÉNY a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság részéről (2017.9.28.)

a Gazdasági és Monetáris Bizottság részére

a lakossági pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervről
(2017/2066(INI))

A vélemény előadója: Josef Weidenholzer

JAVASLATOK

A Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság felkéri a Gazdasági és Monetáris Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  üdvözli a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó cselekvési tervet, és azt, hogy a terv a Parlament lakossági pénzügyi szolgáltatásokról szóló zöld könyvről szóló jelentésében felvetett számos fontos kérdést és kezdeményezést helyez a középpontjába, továbbá üdvözli a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) véleményét, például a határokon átnyúló ügyletek díjaival, az autókölcsönzés, a gépjármű-biztosítás és az eIDAS árazásával, valamint az átláthatóság fokozásával és a pénzügyi eszközök és szolgáltatások uniós szinten történő összehasonlíthatóságával kapcsolatosan kialakított véleményt; hangsúlyozza, hogy a digitalizálás és az innováció megváltoztatta a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat új pénzügyi termékek, üzleti modellek és szereplők, mint például új pénzügyi technológiára szakosodott vállalkozások (Fintechs) megjelenésével; úgy véli, hogy ezek a fejlemények javítják a fogyasztók választási lehetőségeit, támogatják az új belépőket és az innovációt, valamint növelik a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások elterjedését az e szolgáltatások iránti fogyasztói bizalom megerősítése révén;

2.  üdvözli, hogy a cselekvési terv számos fontos kérdést próbál rendezni, és egyes területeken a Bizottság számára egyértelmű ütemtervet felállítva konkrét cselekvést irányoz elő;

3.  úgy véli, hogy a tőkepiaci unió kiteljesítése elő fogja segíteni a határokon átnyúló pénzügyi termékek és szolgáltatások valódi egységes piacának az egész Európai Unióban történő kialakulását;

4.  egyetért a Bizottsággal abban, hogy átfogó jogi keret önmagában nem elégséges, és a hatékony végrehajtás kulcsfontosságú; megállapítja, hogy a végrehajtás, és különösen a válság utáni jogszabályok végrehajtása – amelynek hatása csak néhány év múlva lesz látható – fontos lépés számos javasolt intézkedés szempontjából;

5.  megjegyzi, hogy a cselekvési tervnek a lakossági pénzügyi szolgáltatások hosszabb távú jövőképének részét kell képeznie, hogy minden érdekelt fél, köztük a fogyasztók és a pénzügyi piac számára biztosítva legyen az átláthatóság és a biztonság;

6.  hangsúlyozza, hogy a fogyasztóknak a külföldön bonyolított tranzakciók vagy kifizetések esetében meg kell adni a lehetőséget a legmegfelelőbb megoldás kiválasztásához, és azt, hogy tudomásuk legyen az ezzel kapcsolatos díjakról és költségekről, többek között a dinamikus átváltás esetében is; kéri, hogy a Bizottság állapítsa meg és kövesse nyomon a nem átlátható gyakorlatokat, amelyeket teljesen be kellene tiltani az Unióban, szükség esetén írja elő, hogy a tranzakció értékét helyi valutában és a fogyasztó hazai valutájában is tegyék a tranzakció során láthatóvá, továbbá azt, hogy a különböző pénzügyi szolgáltatók által kínált árfolyamokat is átlátható módon, az összes díj mindkét valutában történő feltüntetésével jelenítsék meg, továbbá tüntessenek fel egy nem üzleti szereplő által meghatározott semleges referencia-kamatlábat, hogy a fogyasztók könnyen azonosíthassák, hogy a tranzakció milyen valós költséggel fog járni;

7.  üdvözli a nemzeti kereskedelmi akadályok felülvizsgálatát és csökkentését, de óva int attól, hogy ez alacsonyabb fogyasztóvédelmi normákhoz vezessen, vagy ösztönözze a tisztességtelen versenyt, illetve hogy a fogyasztókat veszélybe sodorja, és úgy véli, hogy a pénzügyi stabilitásnak meg kell maradnia; hangsúlyozza, hogy a fogyasztóvédelem és a fogyasztói bizalom magas szintje kulcsfontosságú a lakossági pénzügyi szolgáltatások valódi egységes piaca tekintetében; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy ellenőrzi a meglévő uniós jogszabályok megfelelőségét, és felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a lakossági pénzügyi termékek hordozhatóságát;

8.  ismételten hangoztatja azon nézetét, hogy az online összehasonlító eszközök javíthatják a különböző pénzügyi eszközök összehasonlíthatóságát, és segíthetik a fogyasztókat abban, hogy megalapozott döntést hozzanak, például a fogyasztói szervezetek és a digitális megoldások általi teljesítményértékelés tekintetében, amennyiben az összehasonlító eszközök semlegesek, befogadóak és magukban foglalják a vonatkozó pénzügyi érdekekkel és esetleges összeférhetetlenségekkel kapcsolatos teljes körű tájékoztatást; úgy véli, hogy az összehasonlító eszközöknek nemcsak a termékek árát, hanem azok minőségét is figyelembe kell venniük, szem előtt tartva azt, hogy a joghatóságokon átnyúlóan csak a hasonló termékeket/szolgáltatásokat lehet összehasonlítani; kéri a Bizottságot, hogy működjön együtt az érdekelt felekkel a pénzügyi szolgáltatásokat összehasonlító weboldalak minőségének és megbízhatóságának fokozása érdekében, és vegye fontolóra az érdekelt felek „Az összehasonlító eszközök alapelvei” című kezdeményezésének – ideértve az önkéntes tanúsítási rendszereket – elindításának és elfogadásának ellenőrzését, továbbá értékelje, hogy szükség van-e kötelező hitelesítésre;

9.  felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a pénzügyi technológiáról (FinTech) – a technológiának a pénzügyi szektor jövőjére tett hatásáról szóló állásfoglalását[1] és támogassa a fogyasztóvédelmet, a biztonságot, az innovációt, a tisztességes versenyt, és biztosítsa, hogy az „egyforma szolgáltatás, egyforma kockázat, egyforma szabályok, egyforma felügyelet" elve minden társaságra vonatkozzon, függetlenül azok ágazatától vagy elhelyezkedésétől; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi technológián (FinTech) az új technológiák által lehetővé vált vagy azok által biztosított pénzügyi műveleteket értjük, ami a teljes pénzügyi ágazatot annak minden elemében – a bankoktól kezdve a biztosítókon és nyugdíjalapokon át a befektetési tanácsadásig, pénzügyi szolgáltatásokig és a piaci infrastruktúrákig – érinti ;

10.  emlékeztet arra, hogy a határokon átnyúló, euróövezeten kívüli fizetések díjai továbbra is magasak; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy gyorsan tegyen javaslatot a Közösségben történő, határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. szeptember 16-i 924/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[2] módosítására annak érdekében, hogy csökkentsék a határokon átnyúló ügyletek díjait valamennyi tagállamban; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nincs közös európai online bankifizetési rendszer, például egy Unió-szerte működő, európai tulajdonú hitelkártya vagy betétikártya;

11.  felhívja a Bizottságot olyan tisztességes versenyt biztosító környezet kialakítására, amely ösztönzi az innovációt, annak kipróbálásához szabályozói rugalmasságot kínál, miközben magas szintű fogyasztóvédelmet és biztonságot biztosít;

12.  hangsúlyozza, hogy az elektronikus aláírásban és az elektronikus személyazonosításban lehetőségek rejlenek a tranzakciók megkönnyítése tekintetében, és felszólítja a Bizottságot, hogy építsen az eIDAS-rendelet munkájára; hangsúlyozza, hogy tekintettel kell lenni azokra a személyekre, akik nem képesek vagy nem hajlandók elektronikus aláírást vagy elektronikus személyazonosítás használni; támogatja az elektronikus személyazonosítás határokon átnyúló interoperabilitását a pénzügyi szolgáltatási ágazatban, és felszólít az egyenlő versenyfeltételek biztosítására a tagállamokban (és esetlegesen az EGT-országokban és Svájcban); kéri továbbá, hogy a Bizottság sürgősen értékelje az elektronikus azonosítási technikákkal kapcsolatos jelenlegi szabályozási akadályokat, és hangsúlyozza, hogy bármely kezdeményezésnek technológiai szempontból semlegesnek kell lennie;

13.  hangsúlyozza a kiberbiztonság fontosságát, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság ezzel nem foglalkozik a cselekvési tervben, felszólítja ezért a Bizottságot, hogy munkacsoportja tevékenysége részeként foglalkozzon ezzel;

14.  hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a nélkülözhetetlen közérdekű szolgáltatást nyújtó lakossági bankokat, amelyek különösen előnyösek a kkv-k, az idős és a kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók számára, akik kisebb valószínűséggel veszik igénybe az internetes bankolást és előnyben részesítik a személyes kapcsolattartást; elismeri, hogy a fiókbezárások helyi szinten gyengíthetik a pénzügyi infrastruktúrát és a helyi közösségekre nézve különösen károsak lehetnek;

15.  sajnálja, hogy a legtöbb banki és nem életbiztosítási termék esetében a szolgáltatóváltás mértéke alacsony a fogyasztóknál, ami akadályozza a határokon átnyúló lakossági piacokra való belépést, és ezért ösztönzi a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a fogyasztók számára, hogy az EU egész területén kedvezőbb lakossági pénzügyi szolgáltatásokra válthassanak és pénzügyi szerződéseket felmondhassanak annak érdekében, hogy a kölcsönök és egyéb pénzügyi termékek határokon átnyúlóan legyenek hozzáférhetőek; kiemeli, hogy nagy lehetőség rejlik a határokon átnyúló biztosítási termékek, mint például a gépjármű-biztosítás nyújtásában; megjegyzi, hogy a szerződéskötés szabadságának elve lehetővé teszi a pénzügyi intézmények számára annak eldöntését, hogy kivel kössenek szerződést; e tekintetben sürgeti a Bizottságot, hogy ismerje el a rablóhitelezés és a gyorskölcsönök ellenőrzésének fontosságát, amelyek a magas kamatlábak miatt a kiszolgáltatott fogyasztók és kkv-k kihasználását eredményezték;

16.  elismeri, hogy a határokon átnyúló kölcsönök előfeltétele az, hogy reálisan és pontosan fel lehessen mérni a másik országban lakó fogyasztóknak nyújtott kölcsönnel járó pénzügyi kockázatokat; felszólítja a Bizottságot, hogy a pénzügyi szektorral karöltve összehasonlítható kritériumokat és szabványokat dolgozzon ki a hitelképesség-vizsgálatokra, és a helyileg kialakított hitelképesség-vizsgálatokat tegye a tagállamok között összehasonlíthatóvá annak érdekében, hogy lehetővé tegyék és megkönnyítsék a határokon átnyúló kölcsönöket;

17.  a pontosabb és személyre szabottabb hitelképesség-vizsgálatok terén hangsúlyozza az adathalmazokban rejlő lehetőséget; hangsúlyozza, hogy az adatvédelem és a magánélet védelmének jelentőségét a hitelképesség-vizsgálatok ilyen módon történő létrehozása során; hangsúlyozza, hogy a negatív hitelminősítés nem alapulhat pusztán az ilyen adatok hiányán, és a hitelképesség-vizsgálatok hagyományos módon történő kialakítására van szükség azokban az esetekben, amikor nincs elegendő adathalmaz;

18.  sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy az európai pénzügyi felügyeletek (az EBH, az ESMA és az EIOPA) megfelelő forrásokkal rendelkezzenek, és hogy a fogyasztók védelme érdekében teljes körűen elláthassák szabályozási és felügyeleti feladataikat.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	28.9.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	32 3 2
A zárószavazáson jelen lévő tagok	John Stuart Agnew, Pascal Arimont, Dita Charanzová, Carlos Coelho, Sergio Gaetano Cofferati, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Jiří Maštálka, Eva Maydell, Marlene Mizzi, Nosheena Mobarik, Jiří Pospíšil, Marcus Pretzell, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Igor Šoltes, Ivan Štefanec, Catherine Stihler, Mihai Ţurcanu, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Lucy Anderson, Edward Czesak, Kaja Kallas, Adam Szejnfeld, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Vladimir Urutchev

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

32	+
ALDE ECR PPE   S&D   Verts/ALE	Dita Charanzová, Kaja Kallas, Matthijs van Miltenburg Edward Czesak, Daniel Dalton, Nosheena Mobarik, Anneleen Van Bossuyt Pascal Arimont, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Philippe Juvin, Antonio López-Istúriz White, Eva Maydell, Jiri Pospísil, Ivan Stefanec, Adam Szejnfeld, Mihai Turcanu, Vladimir Urutchev, Lambert van Nistelrooij   Lucy Anderson, Sergio Gaetano Cofferati, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Marlene Mizzi, Virginie Rozière, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler   Pascal Durand, Igor Soltes

3	-
EFDD ENF GUE	John Stuart Agnew Marcus Pretzell Jiří Maštálka

2	0
EFDD	Robert Iwasekiewicz, Marco Zullo

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

• [1]  Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0211.
• [2]  HL L 266., 2009.10.9., 11. o.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma	10.10.2017
A zárószavazás eredménye	+: –: 0:	46 8 0
A zárószavazáson jelen lévő tagok	Burkhard Balz, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Thierry Cornillet, Esther de Lange, Fabio De Masi, Markus Ferber, Jonás Fernández, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Petr Ježek, Barbara Kappel, Wajid Khan, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Sander Loones, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Marisa Matias, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Bernard Monot, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Sirpa Pietikäinen, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Alfred Sant, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Theodor Dumitru Stolojan, Kay Swinburne, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Miguel Viegas, Jakob von Weizsäcker, Lieve Wierinck, Marco Zanni
A zárószavazáson jelen lévő póttagok	Alain Cadec, David Coburn, Andrea Cozzolino, Ashley Fox, Doru-Claudian Frunzulică, Sophia in ‘t Veld, Thomas Mann, Luigi Morgano, Michel Reimon, Lieve Wierinck
A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)	Judith Sargentini

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

46	+
ALDE	Thierry Cornillet, Petr Ježek, Lieve Wierinck, Sophia in 't Veld
ECR	Ashley Fox, Sander Loones, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Kay Swinburne
PPE	Burkhard Balz, Alain Cadec, Markus Ferber, Brian Hayes, Gunnar Hökmark, Danuta Maria Hübner, Georgios Kyrtsos, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Fulvio Martusciello, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Anne Sander, Theodor Dumitru Stolojan, Tom Vandenkendelaere, Esther de Lange
S&D	Pervenche Berès, Udo Bullmann, Andrea Cozzolino, Jonás Fernández, Doru-Claudian Frunzulică, Neena Gill, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Wajid Khan, Olle Ludvigsson, Costas Mavrides, Luigi Morgano, Alfred Sant, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Jakob von Weizsäcker
Verts/ALE	Michel Reimon, Judith Sargentini, Molly Scott Cato

8	-
EFDD	David Coburn, Marco Valli
ENF	Barbara Kappel, Bernard Monot, Marco Zanni
GUE/NGL	Fabio De Masi, Marisa Matias, Miguel Viegas

0	0

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik