Eljárás : 2017/2126(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0328/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0328/2017

Viták :

PV 15/11/2017 - 20
CRE 15/11/2017 - 20

Szavazatok :

PV 16/11/2017 - 7.8
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0449

JELENTÉS     
PDF 409kWORD 63k
23.10.2017
PE 604.708v03-00 A8-0328/2017

az európai ombudsman 2016. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről

(2017/2126(INI))

Petíciós Bizottság

Előadó: Marlene Mizzi

PR_INI_AnnOmbud

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az európai ombudsman 2016. évi tevékenységéről szóló éves jelentésről

(2017/2126(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az európai ombudsman 2016. évi tevékenységéről szóló éves jelentésre,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 15. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 24. és 228. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 42. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikkére,

–  tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–  tekintettel az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezésekről és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262/ESZAK, EK, Euratom európai parlamenti határozatra(1),

–  tekintettel a helyes hivatali magatartás európai kódexére, annak az Európai Parlament által 2001. szeptember 6-án elfogadott formájában(2),

–  tekintettel az Európai Parlament és az európai ombudsman között 2006. március 15-én kötött együttműködési keretmegállapodásra, amely 2006. április 1-jén lépett hatályba,

–  tekintettel az európai ombudsman tevékenységéről szóló korábbi állásfoglalásaira,

–  tekintettel eljárási szabályzata 220. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel a Petíciós Bizottság jelentésére (A8-0328/2017),

A.  mivel az európai ombudsman 2016. évi tevékenységeire vonatkozó éves jelentést 2017. május 17-én hivatalosan is benyújtották az Európai Parlamenthez, és mivel az ombudsman, Emily O’Reilly jelentését 2017. május 30-án Brüsszelben ismertette a Petíciós Bizottság előtt,

B.  mivel az EUMSZ 24. és 228. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok átvételére;

C.  mivel az EUMSZ 15. cikke kimondja, hogy „a jó kormányzás előmozdítása és a civil társadalom részvételének biztosítása céljából az Unió intézményei, szervei és hivatalai munkájuk során a nyitottság elvének lehető legnagyobb mértékű tiszteletben tartásával járnak el”, továbbá „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy jogosult az Unió intézményeinek, szerveinek és hivatalainak dokumentumaihoz hozzáférni”; mivel a polgárok jogainak és alapvető szabadságainak védelme szempontjából kulcsfontosságú az uniós közigazgatás által az uniós polgároknak kínált szolgáltatások minősége, valamint igényeik és aggodalmaik cselekvő figyelembevétele;

D.  mivel az Alapjogi Charta 41. cikke kimondja, hogy „mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék”,

E.  mivel az Alapjogi Charta 43. cikke kimondja, hogy „bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén”;

F.  mivel az európai ombudsman számára a fő prioritást annak biztosítása jelenti, hogy a polgárok jogait maradéktalanul tiszteletben tartsák, a megfelelő ügyintézéshez való jog pedig feleljen meg az uniós intézményektől, szervektől és hivataloktól elvárt legszigorúbb követelményeknek;

G.  mivel 2016-ban 15 797 polgár fordult az ombudsmanhoz segítségért, akik közül 12 646 fő részére az ombudsman honlapján található interaktív útmutató segítségével nyújtottak tanácsot, míg a fennmaradó kérelmek közül 1271 kérelmet tájékoztatás céljából máshová továbbítottak, 1880 kérelmet pedig az ombudsman panaszként kezelt;

H.  mivel az ombudsman által 2016-ban feldolgozott 1880 panasz közül 711 tartozott az ombudsman megbízatása körébe és 1169 esett azon kívül;

I.  mivel az ombudsman 2016-ban 245 vizsgálatot indított (ezekből 235 alapult panaszon és 10 volt hivatalból indított vizsgálat) és 291 vizsgálatot zárt le (ebből 278 panasz alapján és 13 hivatalból indított vizsgálatot); mivel a vizsgálatok többsége a Bizottságot érintette (58,8%), nyomában az uniós ügynökségekkel (12,3%), az Európai Parlamenttel (6,5%), az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) (5,7%), az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) (4,5%), az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) (0,8%) és az egyéb intézményekkel (11,4%);

J.  mivel az ombudsmanhoz évente számos panasz érkezik be magánszemélyektől és szervezetektől az uniós igazgatás miatt, és mivel az ombudsman által 2016-ban lezárt vizsgálatok által leginkább érintett három probléma a következő volt: az átláthatóság és az információkhoz, illetve az iratokhoz való nyilvános hozzáférés (29,6%); az uniós személyzeti ügyek megfelelő kezelése (28,2%); valamint a szolgáltatási kultúra (25,1%); mivel ezeken túl a problémák között szerepel még a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos mérlegelési jogkör megfelelő gyakorlása, az uniós támogatásokkal és szerződésekkel kapcsolatos hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, valamint az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartása; mivel ezen kérdések fontossága kiemeli, hogy perdöntő szerep hárul az ombudsmanra annak biztosításában, hogy a döntéshozatali folyamatok és az igazgatás uniós szinten teljes mértékben átláthatóak és pártatlanok legyenek az állampolgárok jogainak hatékony érvényesítése érdekében;

K.  mivel 2016-ban végzett stratégiai munkája keretében az ombudsmani hivatal 5 stratégiai vizsgálatot zárt le és 4 újat nyitott meg, többek között a különleges tanácsadók összeférhetetlenségének lehetséges eseteivel és a kémiai vizsgálatok késedelmeivel kapcsolatban, továbbá 10 új stratégiai kezdeményezést indított el;

L.  mivel az ombudsman széles körű stratégiai vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan nevezi ki különleges tanácsadóit, és miként ellenőrzi, hogy nincsenek-e összeférhetetlenségi helyzetben, hiszen gyakran egyidejűleg dolgoznak magánszektorbeli ügyfeleknek és az EU-nak;

M.  mivel az ombudsman vizsgálta az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsi tagokra vonatkozó magatartási kódexét, megjegyezve, hogy az nem ír elő a testület tagjainak nyilatkozattételi kötelezettséget pénzügyi vagy egyéb érdekeltségeikről;

N.  mivel a pénzügyi válság gazdasági és szociális válságot is magával hozott, és ezzel aláásta az európai intézmények hitelességét;

O.  mivel az ombudsman megállapította, hogy hivatali visszásságnak tekintendő az, amikor a 2009–2014-es Bizottság nem foglalkozott egy korábbi biztos ügyével, aki megszegte a biztosok magatartási kódexét, továbbá nem vizsgálta ki megfelelően, hogy a szóban forgó biztos magánszektorbeli munkaszerződése összeegyeztethető volt-e az EU-Szerződésben foglalt kötelezettségeivel; mivel a korábbi biztosok – ideértve a Bizottság elnökét – megbízatásukat követő tevékenységeivel kapcsolatos hivatali visszásságok fokozzák a polgárok Bizottsággal szembeni bizalmatlanságát;

P.  mivel az ombudsman együttműködik más nemzetközi szervezetekkel is, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével, és hivatala a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (CPRD) végrehajtására létrehozott uniós keret részét képezi, amelynek feladata az egyezmény uniós intézmények szintjén történő végrehajtásának védelme, előmozdítása és ellenőrzése;

Q.  mivel az európai uniós polgársággal kapcsolatban végzett 2016. márciusi Eurobarométer gyorsfelmérés szerint 10-ből 9 uniós polgár (87%) tudta magáról, hogy uniós polgár és ismerte azon jogát, hogy panasszal fordulhat az Európai Parlamenthez, a Bizottsághoz vagy az ombudsmanhoz;

1.  jóváhagyja az európai ombudsman által előterjesztett 2016. évre vonatkozó éves jelentést, és elismerését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelentés világosan és könnyen olvasható módon mutatja be az ombudsman 2016-ban végzett munkájával kapcsolatos legfontosabb tényeket és adatokat;

2.  gratulál Emily O’Reilly kiváló munkájához az ombudsman által nyújtott szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása terén, valamint a Parlamenttel – különösen a Petíciós Bizottsággal – és más uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal való konstruktív együttműködéséért és pozitív szerepvállalásáért;

3.  elismeri a stratégiai vizsgálatok és kezdeményezések szerepét, és támogatja, hogy az ombudsman az európai polgárok számára közérdekű, stratégiai jelentőségű témákban saját kezdeményezésére ilyen stratégiai vizsgálatokat és kezdeményezéseket indít; elismerését fejezi ki az ombudsman arra irányuló erőfeszítései iránt, hogy a stratégiai munkája jobb kihasználása érdekében lehetővé teszi, hogy a hasonló tartalmú panaszok alapján indult ügyeket együtt kezeljék;

4.  üdvözli az ombudsman elkötelezettségét az iránt, hogy az uniós polgárok igényeire és aggodalmaira gyors és hatékony választ adjon, és támogatja a 2016-ban bevezetett új munkamódszereket és egyszerűsített ügykezelési eljárást, amelyek nagyobb rugalmasságot és hatékonyságot tesznek lehetővé, és ezáltal több polgárra nézve járnak nagyobb hatással;

5.  egyetért azzal, hogy az EU-t érő jelenlegi példátlan kihívások, például a munkanélküliség, a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, a migrációs válság és a brexit minden uniós intézményt, szervet, hivatalt és ügynökséget, köztük az ombudsmant is arra ösztönöz, hogy fokozottabb és elszántabb munkájukkal európai szinten biztosítsák a legmagasabb fokú társadalmi igazságosságot, elszámoltathatóságot és átláthatóságot;

6.  hangsúlyozza, hogy fokozni kell a társadalmi párbeszédet;

7.  hangsúlyozza, hogy a polgárok és az intézmények közötti bizalom kiemelkedő jelentőséggel bír a jelenlegi gazdasági környezetben;

8.  megállapítja, hogy az ombudsman hivatala által kiadott határozatok és/vagy ajánlások végrehajtási aránya a valaha volt második legmagasabb szintet érte el; javasolja az ombudsmannak, hogy továbbra is legyen éber, tárja fel az ajánlások be nem tartásának okait, és tájékoztassa az Európai Parlamentet arról, ha az uniós igazgatás ismétlődő jelleggel elmulasztja az ajánlásoknak való megfelelést;

9.  megállapítja, hogy 2016-ban csökkent az ombudsman európai intézményeket érintő vizsgálatainak száma (2016-ban 245 vizsgálat, 2015-ben 261 vizsgálat); sürgeti az uniós intézményeket, szerveket, hivatalokat és ügynökségeket, hogy reagáljanak ésszerű időn belül az ombudsman kritikai észrevételeire, és hajtsák végre nagyobb arányban az ombudsman ajánlásait és/vagy határozatait;

10.  megállapítja, hogy 2016-ban az ombudsman által kezelt ügyek többsége 12 hónapon belül lezárult, a lezáráshoz szükséges idő átlagosan 10 hónap volt, és csak a vizsgálatok 30%-a húzódott el 12 hónapnál hosszabb időre; sürgeti az ombudsmant, hogy javítsa tovább munkamódszereit, és – munkája hatékonyságának veszélyeztetése nélkül – rövidítse le a panaszkezelési időt, különösen a 12 hónapnál régebb óta húzódó ügyekben;

11.  megállapítja, hogy az esetek legnagyobb hányadát ismét az átláthatósággal, különösen a döntéshozatali folyamat és a lobbitevékenységek átláthatóságával és az uniós dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos vizsgálatok tették ki, ezeket követték az egyéb – az alapvető jogok megsértésével, etikai kérdésekkel és az uniós szerződésekkel és támogatásokkal kapcsolatos – ügyekben felmerülő problémák;

12.  hangsúlyozza az átláthatóság, a megfelelő ügyintézés és az intézményi fékek és ellensúlyok alapvető szerepét az uniós intézmények munkájában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ombudsmannál kezdeményezett vizsgálatok több mint 20%-a az átláthatósággal és az információkhoz és a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos, és hogy hosszú évek elmúltával még mindig ez az európai polgárok által kifogásolt legfontosabb probléma; felhívja az uniós intézményeket, hogy proaktívan tegyék közzé az információkat és dokumentumokat az átláthatóság növelése és a hivatali visszásságok csökkentése érdekében;

13.  meggyőződése, hogy a teljes átláthatóságot és az uniós intézmények dokumentumaihoz való teljes körű hozzáférést kellene főszabálynak tekinteni; emlékeztet az Európai Unió Bíróságának (EUB) ítélkezési gyakorlatára, amely szerint a polgároknak joguk van az uniós intézmények, testületek és egyéb szervek dokumentumaihoz való nyilvános hozzáféréshez, és hogy az esetleges eltérések vagy kivételek mérlegelésekor minden esetben szem előtt kell tartani az átláthatóság és a demokrácia elveit mint a demokratikus jogok gyakorlásának előfeltételeit; úgy véli, hogy felül kell vizsgálni a 1049/2001/EK rendeletet annak érdekében, hogy az európai ombudsman könnyebben ellenőrizni tudja, hogy az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság biztosítja-e a dokumentumaikhoz való hozzáférést;

14.  felkéri a Bizottságot, hogy javítsa az átláthatóságot és a dokumentumokhoz és információkhoz való hozzáférést, különös tekintettel a beérkezett petíciókkal kapcsolatos EU Pilot eljárásokra, valamint a már lezárt EU Pilot és kötelezettségszegési eljárásokra; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság rendszeresen egyeztessen a Parlamenttel az ügyek alakulásáról; bátorítja az ombudsmant, hogy folytassa stratégiai vizsgálatát a kötelezettségszegési panaszok Bizottság általi, EU Pilot eljárás keretében történő kezelésének átláthatóságával kapcsolatban, és sürgeti az ombudsmant, hogy 2017-ben is eltökélten és éberen folytassa e kérdés kivizsgálását;

15.  elismerését fejezi ki az ombudsmannak, hogy határozott szándéka elérni a legmagasabb szintű átláthatóságot az uniós döntéshozatali folyamatban; hangsúlyozza, hogy ellenőrizni kell az ombudsman a háromoldalú egyeztetések átláthatóságára vonatkozó ajánlásainak végrehajtását; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyék közzé a háromoldalú egyeztetések során hozott döntésekkel kapcsolatos lényeges információkat; megismétli továbbá, hogy biztosítani kell a kereskedelmi megállapodások és tárgyalások teljes körű átláthatóságát, és felhívja az ombudsmant, hogy továbbra is folyamatosan kísérje figyelemmel a tárgyalások átláthatóságát valamennyi uniós kereskedelmi megállapodásra irányuló, harmadik országgal folytatott tárgyalás során, figyelemmel arra is, hogy ez ne ássa alá az EU tárgyalási pozícióját;

16.  ismételten hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a minden uniós intézmény részéről biztosított legyen az EU és az Egyesült Királyság közötti, ez utóbbinak az Unióból való kilépéséről folytatott tárgyalások teljes átláthatósága, anélkül, hogy ezzel veszélyeztetnék a felek tárgyalási pozícióját; felhívja az ombudsmant, hogy ellenőrizze az átláthatóság megvalósulását a kilépési tárgyalások során;

17.  nagyobb átláthatóságot kér az uniós gazdasági és pénzügyi döntéshozatalban, különösen az Európai Központi Bank által végzett bankfelügyelet terén; támogatja továbbá az ombudsman ajánlásait, amelyek célja az Európai Beruházási Bank és az eurócsoport átláthatóságának növelése és belső etikai szabályaik megerősítése, elismerve ugyanakkor a közelmúltban ez irányban tett erőfeszítéseit, és azt, hogy az 1049/2001/EK rendelet az eurócsoportra nem alkalmazandó, mivel az nem a Szerződések értelmében vett intézmény vagy szerv; felszólít az ombudsman által kiadott, az Európai Beruházási Bank panasztételi mechanizmusának felülvizsgálatára vonatkozó ajánlások végrehajtására, és hangsúlyozza a független panasztételi mechanizmus fontosságát; felkéri az európai ombudsmant, hogy játsszon aktívabb szerepet abban, hogy az Európai Beruházási Bank panasztételi mechanizmusa továbbra is hiteles és hatékony maradjon, és az operatív függetlenség, az átláthatóság, a hozzáférhetőség, a határidők betartása és a megfelelő források biztosítása elvének tiszteletben tartása mellett működjön;

18.  teljes mértékű támogatását fejezi ki az ombudsman legfőbb céljával kapcsolatban, amely az elszámoltathatóság és átláthatóság európai szintű struktúrái és intézményei megerősítésének, és az európai demokrácia minősége javításának elősegítése;

19.  tudomásul veszi, hogy az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg a biztosok magatartási kódexe kapcsán; hangsúlyozza a magas szintű morális és etikai követelmények fontosságát az uniós igazgatásban, és tudomásul veszi a Bizottság azon döntését, hogy a visszavonulást követő várakozási időszakot a korábbi biztosok esetében két évre, a Bizottság korábbi elnökei tekintetében pedig három évre meghosszabbította, ugyanakkor határozottan úgy véli, hogy szigorúbb etikai szabályokat kell alkalmazni valamennyi uniós intézményen belül, úgy az EU politikusai mint annak személyzete vonatkozásában, a tisztességes és körültekintő magatartásra vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartása, valamint a magánszektortól való teljes függetlenségük biztosítása érdekében; felszólítja a Bizottságot, hogy garantálja a korábbi biztosok által a hivatali idejüket követően betöltött állások proaktív közzétételét és teljes átláthatóságát; támogatja az ombudsman ajánlásait a kódex további felülvizsgálatára, a Szerződésben foglalt kötelezettségekkel összhangban, egyértelműbb és könnyebben végrehajtható szabályok bevezetése révén, amelyek eseti alapon végzett értékeléssel biztosítják a hitelességet, a pártatlanságot és az összeférhetetlenség kiküszöbölését; arra ösztönzi az ombudsmant, hogy továbbra is kövesse nyomon és értékelje a Bizottság eseti etikai bizottságának függetlenségét;

20.  tudomásul veszi a Bizottságnak az ombudsman ajánlásaira tett válaszlépéseit az úgynevezett „forgóajtó-jelenségre” vonatkozó uniós személyzeti szabályok végrehajtásával kapcsolatban, és érdeklődve várja az új szabályok gyakorlati működésének ellenőrző értékelésére irányuló ombudsmani vizsgálatot;

21.  felhívja az ombudsmant, hogy folytassa a „forgóajtó-ügyben” érintett összes tisztviselő nevének kellő időben történő közzétételét, valamint az üggyel kapcsolatos információk teljes átláthatóságát biztosító munkáját;

22.   támogatja az ombudsman arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy javítsa az uniós lobbitevékenységek átláthatóságát, és felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben tegyen eleget az ombudsman javaslatainak az EU átláthatósági nyilvántartásának javításával kapcsolatban, az átláthatósági rendszer kötelező központi elemévé téve azt minden uniós intézmény és hivatal számára; hangsúlyozza, hogy e célból egyértelmű intézkedéseket kell hozni, és koherens és hatékony ütemtervet kell kidolgozni; hangsúlyozza a fokozottabb átláthatóság fontosságát, beleértve a finanszírozással, az érdekcsoportokkal és a pénzügyi érdekeltségekkel kapcsolatos információk átláthatóságát;

23.  üdvözli az ombudsman stratégiai vizsgálatát arról, hogy a Bizottság miként értékeli különleges tanácsadóinak összeférhetetlenségét; felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben hajtsa végre az ombudsman ajánlásait a különleges tanácsadók kinevezési eljárásával, a kinevezésük előtti és utáni esetleges összeférhetetlenség értékelésével, valamint a dokumentumokkal és ülésekkel kapcsolatos információk nyilvánosság általi hozzáférhetőségével kapcsolatban;

24.  támogatja az ombudsmannak a Bizottság szakértői csoportjait érintő stratégiai vizsgálatát; sürgeti az ombudsmant, hogy biztosítsa, hogy a Bizottság új szabályaiban javuljon az összeférhetetlenségek kezelése és valamennyi érdekelt fél – többek között a társadalmi érdekcsoportok – kiegyensúlyozott és egyenlő képviselete –, többek között azáltal is, hogy minden szakértőt jegyzékbe vesznek az EU átláthatósági nyilvántartásában;

25.  tudomásul veszi a Bizottság álláspontját a dohánylobbistákkal tartott találkozóinak átláthatóságát és az Egészségügyi Főigazgatóság által végrehajtott átláthatósági intézkedéseket illetően; ismét felhívja a Bizottságot, hogy változtassa meg gyakorlatát és munkáját tegye teljes mértékben átláthatóvá azáltal, hogy a lobbistákkal vagy jogi képviselőikkel való találkozóiról az interneten közzétesz minden adatot, valamint az említett találkozók jegyzőkönyveit, összhangban a dohányzás visszaszorításáról szóló ENSZ-keretegyezmény (FCTC) szerinti kötelezettségeivel;

26.  üdvözli az ombudsmannak a köztisztviselők lobbistákkal való kapcsolattartására vonatkozó gyakorlati ajánlásait; sürgeti az ombudsmant, hogy képzések, szemináriumok és kapcsolódó támogató intézkedések révén gondoskodjon ezen ajánlások ismertségének növeléséről a személyzet tagjai körében valamennyi uniós intézményben, és felszólítja az összes uniós intézményt, hogy hajtsák végre az ombudsman helyes hivatali magatartására vonatkozó kódexét és az ENSZ dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye szerinti átláthatósági intézkedéseket;

27.  elismerését fejezi ki a Tanács előkészítő szerveinek dokumentumaihoz való hozzáférésre irányuló stratégiai ombudsmani vizsgálat kapcsán, amely kiterjedt a Tanács bizottságainak, munkacsoportjainak és az Állandó Képviselők Bizottságának (COREPER) az uniós jogalkotási aktusok tervezeteinek megvitatása során készült dokumentumaira; ösztönzi az ombudsmant, hogy kérje fel a Tanácsot az érdekelt felekkel folytatott találkozók és az elfogadott határozatok átláthatóságának javítására, és tartsa be a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó követelményeket, megfelelő időben és késedelem nélkül biztosítva a szóban forgó hozzáférést;

28.  elismerését fejezi ki az ombudsman általános közérdekű ügyeket – pl. az alapvető jogokat, a gyógyszerbiztonságot és -hatékonyságot, a környezet- és egészségvédelmet, valamint a környezeti kockázatokkal szembeni védelmet – érintő munkája kapcsán; felhívja az ombudsmant, hogy kövesse nyomon az Európai Vegyianyag-ügynökségnek tett, az új kozmetikai termékek piaci regisztrációjakor alkalmazandó, állatkísérletektől visszatartó intézkedések bevezetésére vonatkozó ajánlásait, valamint az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalnak (EPSO) tett, a vis maior elvének alkalmazására és az EPSO versenyvizsgák átláthatóságára vonatkozó ajánlásait;

29.  támogatja az ombudsman szerepét abban, hogy proaktív és átlátható politika alakuljon ki az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elvégzett klinikai vizsgálatokkal kapcsolatban, és különösen támogatja az ombudsman ajánlásait a Crohn-betegség kezelésére szolgáló Humira jóváhagyására vonatkozóan, amely a világ egyik legnagyobb mennyiségben értékesített gyógyszere; ösztönzi az ombudsmant, hogy kísérje továbbra is figyelemmel az EMA-t annak biztosítása érdekében, hogy az ügynökség az átláthatóság és a klinikai vizsgálatokra vonatkozó információkhoz való hozzáférés tekintetében megfeleljen a legszigorúbb normáknak, amelyek a közérdeket szolgálják és értékkel bírnak az orvosok, a betegek és a kutatók számára;

30.  üdvözli a fogyatékossággal élő személyek által benyújtott panaszok nyomán indult ombudsmani vizsgálatokat, és ösztönzi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez kapcsolódó uniós keretrendszer aktív résztvevőjeként folytatott munkáját, valamint az európai fogyatékosságügyi stratégia végrehajtásában való közreműködését; megerősíti, hogy mindenre kiterjedően támogatja az egyezmény teljes körű uniós szintű végrehajtását;

31.  felhívja az ombudsmant annak biztosítására, hogy a Bizottság vegye figyelembe az európai polgári kezdeményezés intézményének jövőbeli felülvizsgálatára vonatkozó javaslatait és ajánlásait, annak érdekében, hogy az európai polgári kezdeményezéshez szükséges eljárások és feltételek valóban egyértelműek, egyszerűek, könnyen alkalmazhatóak és arányosak legyenek;

32.  felhívja az ombudsmant annak biztosítására, hogy a Bizottság segítse elő az európai polgári kezdeményezésekkel kapcsolatos jogi tanácsadást szolgáló infrastruktúra létrehozását, továbbá egy olyan jogi keret létrehozását, amely védi az európai polgári kezdeményezésben részt vevő feleket;

33.  emlékeztet arra, hogy a visszaélést bejelentő személyek döntő fontosságú szereplők a hivatali visszásságokkal kapcsolatos esetek felfedésében, és támogatja a visszaélések eredményes bejelentését ösztönző és a visszaélést bejelentő személyek megtorlástól való védelmét javító intézkedéseiket, és felszólítja az ombudsmant, hogy folytassa az uniós intézményekben újonnan életbe lépett, a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályok végrehajtásának ellenőrzését; szorgalmazza lépések megtételét az uniós intézmények visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályaira irányuló, 2015-ben végzett ombudsmani vizsgálat nyomán; üdvözli az ombudsman e területen kidolgozott saját szabályait, és arra ösztönzi a többi európai intézményt, hogy iránymutatásként használják őket; ismét felhív egy visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló horizontális uniós jogszabály elfogadására, amely megfelelő csatornákat és eljárásokat alakít ki a hivatali visszásságok valamennyi formájának bejelentésére, illetve minden szinten megfelelő garanciákat és jogi biztosítékokat nyújt az érintett személyeknek;

34.  üdvözli az ombudsman kezdeményezését, hogy azonosítsa az uniós közigazgatásban bevált gyakorlatokat, és arra az ombudsman által adományozott, a megfelelő ügyintézésért járó díj révén jobban felhívja a nyilvánosság figyelmét;

35.  arra bátorítja az ombudsmant, hogy folytassa az együttműködést a nemzeti ombudsmanokkal az Ombudsmanok Európai Hálózatán keresztül; támogatja az Ombudsmanok Európai Hálózata éves konferenciája megrendezésének gondolatát, amely 2016-ban Brüsszelben került első ízben megrendezésre, továbbá üdvözli a Bizottság elkötelezettségét a hálózattal való hatékonyabb együttműködés iránt;

36.  nyitott arra a kezdeményezésre, hogy az Ombudsmanok Európai Hálózata a jövőben évente konferenciát tartson a Parlament épületében, tekintettel a Petíciós Bizottság és az európai ombudsman közötti közvetlen kapcsolatra;

37.  emlékeztet arra, hogy az Ombudsmanok Európai Hálózata fontos szerepet játszhat az uniós polgárok jogainak védelmében az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépéséről folytatott tárgyalások során;

38.  elismerését fejezi ki az ombudsmannak az egyes nemzeti ombudsmanokkal, illetve a civil társadalom és a vállalkozói szervezetek képviselőivel tartott találkozóival kapcsolatban; sürgeti e tekintetben az ombudsmant, hogy minden tagállamban tartson ugyanilyen találkozókat, hogy még jobban felhívja a figyelmet arra, mit tehet az európai ombudsman hivatala az európai polgárok és vállalkozások érdekében;

39.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint ombudsmanjainak vagy ennek megfelelő intézményeinek.

(1)

HL L 113., 1994.5.4., 15. o.

(2)

HL L 72. E, 2002.3.21., 331. o.


INDOKOLÁS

Az európai ombudsman 2016. évi tevékenységéről szóló éves jelentést hivatalosan 2017. május 17-én nyújtották be Antonio Tajani elnökhöz. Emily O’Reilly, az európai ombudsman a jelentését a Petíciós Bizottság előtt 2017. május 30-én Brüsszelben ismertette.

Az európai ombudsman megbízatásának jogalapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 24. és 228. cikke képezi. Az európai polgároknak az EUMSZ 24. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikke értelmében joguk van ahhoz, hogy az európai ombudsmanhoz panasszal forduljanak. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével az ombudsman hatásköre kibővült, így abba most már a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) – a közös biztonság- és védelempolitikát (KBVP) is beleértve – keretében előforduló lehetséges hivatali visszásságok is beletartoznak.

Az ombudsman az Európai Parlament és az Európai Bizottság jóváhagyásával a következőképpen határozta meg a hivatali visszásság fogalmát: „Hivatali visszásság abban az esetben történik, ha egy közjogi szerv nem a rá vonatkozó kötelező szabálynak vagy elvnek megfelelően jár el.” Az intézmények szempontjából ez magában foglalja a jogállamiság, a megfelelő ügyintézés alapelveinek és az alapvető jogoknak a tiszteletben tartását. Az Alapjogi Charta is az uniós polgárok egyik alapvető jogaként rögzíti a megfelelő ügyintézéshez való jogot (41. cikk), és a Charta kötelező az uniós intézmények igazgatására nézve.

Az előadó nagyra értékeli az ombudsman éves jelentésének olvasóbarát formátumát – hasonlóan az előző, 2015-ös jelentéséhez – és azt, hogy a jelentés a kulcsfontosságú kérdésekkel foglalkozik és arra összpontosít, hogy részletes információkat szolgáltasson az ombudsman 2016-ban végzett tevékenységéről és munkájáról. A jelentés világos és egyszerű infografikák segítségével mutatja be körülbelül ugyanazokat a témákat, mint tavaly.

Az ombudsman 2016-ban 15 797 polgárnak nyújtott segítséget, és 12 646 személy kapott tanácsot az ombudsman honlapján található interaktív útmutató révén, továbbá a fennmaradó kérelmek közül 1880-at kezeltek panaszként és az európai ombudsman szolgálatai 1271 tájékoztatáskérésre válaszoltak.

Az ombudsman által 2016-ban feldolgozott 1880 panasz közül 711 tartozott az ombudsman megbízatása körébe, illetve 1169 esett azon kívül. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok száma rekordszinten alacsony volt (1169) annak köszönhetően, hogy az ombudsman munkájáról a honlapján található interaktív útmutató segítségével hatékony módon nyújtottak tájékoztatást. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok közül 470-et (57,5%) továbbítottak az ombudsmani hálózat tagjainak, ezen belül 429-et nemzeti vagy regionális ombudsmanoknak és 41-et a Petíciós Bizottságnak. Más panaszok a Bizottsághoz (116 darab, az áttett panaszok 14,2%-a) vagy más intézményhez vagy szervhez (407, 49,8%) kerültek továbbításra.

Az előző évhez képest a panaszok száma 2016-ban némileg csökkent (2015-ben 17033 polgár és 2077 panasz). A panaszokkal kapcsolatban a következő intézkedésekre került sor: 816 esetben (43,4%) adtak tanácsot vagy a került át a panasz egy másik panaszkivizsgáló testülethez; 788 esetben (41,9%) a panaszost arról értesítették, hogy ügyében további tanáccsal nem tudnak szolgálni; és 235 esetben (12,5%) vizsgálat indult.

Az ombudsman 2016-ban 245 vizsgálatot indított – ezekből 235 alapult panaszon és 10 volt hivatalból indított vizsgálat –, és 291 vizsgálatot zárt le (ebből 278 panasz alapján és 13 hivatalból indult vizsgálatot). A 291 lezárt vizsgálatból 148 esetben (50,9%) született megoldás vagy azt az intézmény rendezte, 89 esetben (30,6%) nem állapítottak meg hivatali visszásságot, 52 esetben (17,9%) a további vizsgálat nem volt indokolt, 20 esetben pedig (6,9%) hivatali visszásságot állapítottak meg.

Az előadó üdvözli, hogy 2016-ban csökkent az európai ombudsman európai intézményeket érintő vizsgálatainak száma (2016-ban 245 vizsgálat, 2015-ben 261 vizsgálat). Az előadó véleménye szerint azonban az uniós intézményeknek, szerveknek és hivataloknak továbbra is ésszerű időn belül válaszolniuk és reagálniuk kell az ombudsman kritikai észrevételeire és még nagyobb arányban kell megfelelniük az ombudsman ajánlásainak és/vagy határozatainak.

A panaszok számának országok szerinti megoszlását illetően Spanyolország továbbra is az első helyen áll 308 panasszal, majd Lengyelország (163), Belgium (150) és az Egyesült Királyság (145) következik. Továbbra is fennáll az a jelenség hogy az egy adott tagállamból érkezett panaszok száma nem arányos a megindult vizsgálatok számával. Például az ombudsman által előterjesztett jelentés 2016. évi jelentés szerint a 150 Belgiumból érkezett panaszt érintően 50 vizsgálatot indítottak, míg csak 28 vizsgálat indult a Spanyolországból érkezett 308 panasz tekintetében.

A jelentésben az előadó hangsúlyozza továbbá az átláthatósággal kapcsolatos kérdések és az információhoz és a dokumentumokhoz való hozzáférés jelentőségét is, minthogy ez képezi az ombudsmanhoz benyújtott kérelmek első számú tárgyát (29,6%), amit az EU személyzeti ügyeinek helyes kezelésével kapcsolatos kérdések (28,2%) és a szolgáltatási kultúrával kapcsolatos kérdések (25,1%) követnek. Ezek mellett a kérdések között szerepel még például a kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos mérlegelési jogkör megfelelő gyakorlása, az uniós támogatásokkal és szerződésekkel kapcsolatos hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, az eljárási és az alapvető jogok tiszteletben tartása.

Az új, egyszerűsített ügykezelési eljárás keretében a hasonló tartalmú panaszok stratégiai vizsgálat keretében együttesen is kezelhetők, ilyen vizsgálatból 2016-ban 4 indult és 5 zárult le. A 2016-ban indult stratégiai vizsgálatok témái között szerepel a Bizottság különleges tanácsadói összeférhetetlenségének értékelése, a Bizottság Pilot programja, a növényvédő szerek engedélyezése az európai piacon, és a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok engedélyezése iránti 20 kérelemmel kapcsolatos késedelmek.

Az ombudsman a referenciaévben 10 stratégiai kezdeményezést is elindított az úgynevezett forgóajtó-jelenséggel, az EU és az USA közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségi tárgyalások átláthatatlanságával, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) végrehajtásával, a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap, az eurócsoport és az EBB átláthatóságával kapcsolatban, a Bizottság internetes oldalainak a fogyatékossággal élő személyek általi hozzáférhetőségével és az EKB felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárásának átláthatóságával kapcsolatban. Az előadó támogatja az ombudsman 2016. évben végzett stratégiai munkáját, amely az előadó véleménye szerint a közérdeket szolgálta azzal, hogy segítette az uniós intézményeket szolgáltatásaik minőségének javításában.

A hivatali visszásságot megállapító vizsgálatok közül 9 esetben (45%) kapott az intézmény kritikai észrevételeket és 11 esetben (55%) az ombudsman ajánlásait az intézmény részben vagy teljesen elfogadta. Kritikai észrevételre olyankor kerül sor, amikor az intézménynek már nem áll módjában megszüntetni a hivatali visszásságot, a hivatali visszásság nem jár általános következményekkel vagy az ombudsman részéről további intézkedés nem tűnik szükségesnek. Az ombudsman abban az esetben is tehet kritikai észrevételt, ha úgy véli, hogy egy ajánlástervezet nem lenne hatásos, illetve amikor az érintett intézmény nem fogadja el az ajánlástervezetet, azonban a hivatali visszásság esete nem indokolja különjelentés benyújtását az Európai Parlamenthez.

A kritikai észrevétel mindazonáltal megerősíti a panaszost abban, hogy panasza indokolt volt, és egyúttal világosan jelzi az érintett intézménynek, hogy miben járt el helytelenül, annak érdekében, hogy a jövőben elkerülhesse az ilyen intézkedéseket. 2015-ben az ombudsman 19 ügyben intézett kritikai észrevételt az intézményekhez.

A tekintetben, hogy mely intézmények az ombudsmani vizsgálatok alanyai, a sort még mindig az Európai Bizottság vezeti az esetek több, mint felével (58,8%), nyomában az uniós ügynökségekkel (12,3%), az Európai Parlamenttel (6,5%), az Európai Személyzeti Felvételi Hivatallal (EPSO) (5,7%), az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) (4,5%), az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) (0,8%) és az egyéb intézményekkel (11,4%). 2015-höz képest új kategóriaként jelenik meg az egyéb intézmények kategóriája, amely a vizsgálatok számát tekintve harmadik helyen áll, az Európai Parlament pedig az EPSO-t megelőzve előrejött a negyedik helyre.

Az előadó üdvözli az ombudsman azon kezdeményezését is, hogy 2016 októberében jelölések benyújtására vonatkozó felhívást tett közzé az Award for Good Administration (megfelelő ügyintézésért járó díj) odaítélésére az uniós közigazgatásban bevált gyakorlatok azonosítása és a nyilvánosság figyelmének felhívása érdekében. Az ombudsman listát is készített arról, hogy a lobbistákkal kapcsolatban álló tisztviselőknek mi megengedett, és mi nem.

Az ombudsman emellett szorosan együttműködik a tagállamokban dolgozó kollégáival az Ombudsmanok Európai Hálózatán keresztül. 2016-ban az Ombudsmanok Európai Hálózatát átszervezték és hivatalból tagjává vált az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatalnak (EASO). Az Ombudsmanok Európai Hálózata jelenleg 36 európai országban 96 hivatalt foglal magában, és az európai ombudsman és a nemzeti vagy regionális ombudsmanok közötti együttműködés fórumaként szolgál. A Parlament Petíciós Bizottsága szintén tagja a hálózatnak. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszokat sok esetben a Hálózat valamely tagja, így valamely nemzeti vagy regionális ombudsman tudja a legjobban kezelni.

A Hálózat legfontosabb eseménye 2016-ban az első ízben megrendezésre kerülő, az ombudsman által szervezett és Brüsszelben június 19–20-án megtartott éves konferencia volt. Az előadó támogatta azt az elképzelést, hogy 2016-ban Brüsszelben első ízben megrendezésre kerüljön az Ombudsmanok Európai Hálózatának éves konferenciája, továbbá üdvözli a Bizottság elkötelezettségét a hálózattal való hatékonyabb együttműködés iránt. Ez a rendkívül interaktív konferencia a tagságon kívüli résztvevők számára is nyitott volt és 250 személy vett rajta részt, akik különböző tematikus kérdésekkel foglalkoztak, többek között az európai migrációs válsággal, a lobbitevékenységek átláthatóságának előmozdításával és a jogállamiságot érő kihívásokkal.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye 33. cikkének (2) bekezdése rendelkezik egy uniós keretrendszer létrehozásáról, amelynek feladata az egyezmény segítése, védelme és végrehajtásának ellenőrzése. Az európai ombudsman feladata a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme, valamint annak biztosítása, hogy az uniós igazgatás tudatában legyen az e jogokkal kapcsolatos felelősségének. 2016 májusában az ombudsman megindított egy – még folyamatban lévő – vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy az EU közös betegségbiztosítási rendszere (JSIS) megfelel-e az UNCRPD-nek, továbbá két stratégiai kezdeményezést indított, egyet a Bizottság által kezelt honlapok és online eszközök hozzáférhetőségével kapcsolatban, egyet pedig arra vonatkozóan, hogy az európai iskolák miként kezelik az UNCRPD bizottság által felvetett, az egyezmény végrehajtását érintő kérdéseket.

Az ombudsman költségvetése az Európai Unió költségvetésében önálló szakaszt képez. Az ombudsman 2016-os költségvetése 10 658 951 euró volt, és az intézmény létszámtervében 75 álláshely szerepel.


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

11.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

1

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Heinz K. Becker, Pál Csáky, Eleonora Evi, Rikke Karlsson, Jude Kirton-Darling, Svetoslav Hristov Malinov, Notis Marias, Roberta Metsola, Marlene Mizzi, Gabriele Preuß, Laurenţiu Rebega, Virginie Rozière, Sofia Sakorafa, Jarosław Wałęsa, Cecilia Wikström, Tatjana Ždanoka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Demetris Papadakis, Julia Pitera, Igor Šoltes, Ángela Vallina

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Mircea Diaconu


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

19

+

ALDEECR

EFDD

GUE/NLG

PPE

 

S&D

 

VERTS/ALE

 

Mircea Diaconu, Cecilia WikströmRikke Karlsson

Eleonora Evi

Sofia Sakorafa, Ángela Vallina

Heinz K. Becker, Pál Csáky, Svetoslav Hristov Malinov, Roberta Metsola, Julia Pitera, Jarosław Wałęsa

Jude Kirton-Darling, Marlene Mizzi, Demetris Papadakis, Gabriele Preuß, Virginie Rozière

Igor Šoltes, Tatjana Ždanoka

 

1

-

ECR

Notis Marias

1

0

ENF

Laurenţiu Rebega

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat