Eljárás : 2017/0814(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0338/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0338/2017

Viták :

Szavazatok :

PV 15/11/2017 - 13.6

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0432

JELENTÉS     
PDF 590kWORD 67k
26.10.2017
PE 610.924v02-00 A8-0338/2017

Hannu Takkulának a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0330/2017 – 2017/0814(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Indrek Tarand

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 1. MELLÉKLET: Hannu Takkula ÖNÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET: Hannu Takkula VÁLASZAI A KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Hannu Takkulának a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0330/2017 – 2017/0814(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0330/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0338/2017),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2017. október 19-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Hannu Takkula számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.


1. MELLÉKLET: Hannu Takkula ÖNÉLETRAJZA

Tanulmányok

Tanári doktori fokozat – 2016 (Lappföldi Egyetem)

Tanári mesterfokozat – 1993 (Lappföldi Egyetem)

Honvédelmi tanfolyam – 1997

Gazdaságpolitikai menedzsment képzés – 1997

Szakmai pályafutás

Európai parlamenti képviselő (2004–2014 és 2015 óta)

A finn parlament képviselője (1995–2004)

Az Anetjärvi általános iskola tanára, Posio (1992–1995)

A „Radio Roy” helyi rádióadó főszerkesztője, Rovaniemi (1990–1992)

Szabadúszó kulturális újságíró (1987–1990)

Könyvelő, Nopan rakennusliike Oy (1985–1986)

Tamperei Opera, kórus (1984–1986)

Krupié, Raha-automaattiyhdistys, RAY (1982–1983)

Kézbesítő, Seuturakennus Oy és Oulun Rakennus (1979–1981)

Kitüntetések

A Finn Oroszlán Lovagrend 1. osztályú érdemrendje (2003)

Tevékenységek

Finn Centrumpárt, alelnök (2002–2003)

Finn Röplabdaszövetség, alelnök (2015–2016)

Teosto ry, a vezetőség szakértői tagja (2014–2016)

Finn-Izraeli Kereskedelmi Szövetség, könyvelő (2009–2015)

Psoriasis Egyesület, Finnország, elnök (2004–2011)

Állami Sportügyi Tanács, Finnország, tag (2002–2007)

A 2005-ös atlétikai világbajnokság szervezőbizottsága, tag (2003–2005)

A Finn Állami Opera alapítványának igazgatótanácsa, tag (1999–2004)

Napapiirin Palloketut röplabdaklub, elnök (2000–2007)

Lappföldi Ifjúsági Egyesületek Szövetsége, elnök (1997–2002)

Finnországi Jutajaiset Fesztivál, elnök (1997–2002)

Rovaniemi település önkormányzati testületének tagja (2000–2004)

Ounasvaara Síklub, PR-bizottság (1990–1992)

Posion Pyrintö sportegyesület, junior oktató, PR-bizottság (1992–1996)

SOOL Ry tanárképzésben részt vevő hallgatók szövetsége, elnök (1990)

Nyelvismeret

Finn (anyanyelv), angol (folyékony, munkanyelv), svéd (középfokú, nyelvvizsga megszerzésének éve: 1992)

A finn nemzeti parlamentben betöltött tisztségek

A finn nemzeti parlamentben korábban betöltött képviselői mandátumok és tisztségek:

Állami számvevő (2004.01.01. – 2004.09.08.)

Az EBESZ Parlamenti Közgyűlésébe delegált finn küldöttség tagja (2003.04.02. – 2004.07.20.)

Az Európa Tanácsba delegált finn küldöttség tagja (2003.04.02. – 2004.07.20.)

Európa jövőjével foglalkozó konvent, tag (2003.06.01. – 2003.12.31.)

A finn parlament belső ellenőre (1997.02.11. – 1999.12.31.)

Az Állami Nyugdíjbiztosítási Pénztárba delegált küldöttség tagja (1997.06.16. – 2003.04.01.)

Az Északi Tanácsba delegált finn küldöttség tagja (2000.02.11. – 2003.03.18.)

Elektori kollégium (1995.03.31. – 1999.03.23.)

Európa-ügyi Bizottság (2003.04.29. – 2004.07.20.), alelnök (2003.04.30. – 2004.07.20.)

Honvédelmi Bizottság, póttag (2003.04.02. – 2004.07.20.)

Külügyi Bizottság (1999.04.07. – 2004.07.20.)

Jövőügyi bizottság, póttag (1996.02.27. – 1999.03.23.)

Környezetvédelmi Bizottság (1995.04.05. – 2003.03.18.)

Oktatásügyi és Kulturális Bizottság (1995.04.05. – 1999.03.23.), póttag (1999.04.07. – 2003.03.18.)

Tevékenység az Európai Parlamentben

Képviselőcsoportok

2015.04.27. óta:   Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport

2009.07.14. – 2014.06.30.:   Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport

2004.07.20. – 2009.07.13.:   Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport

Alelnök

2004.07.20. – 2009.07.13.:   Kulturális és Oktatási Bizottság

Tag

2017.02.01. óta:   Költségvetési Ellenőrző Bizottság

2015.04.29. óta:   Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság  

2015.04.29. óta:   Az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatokért     felelős küldöttség

2015.04.29. óta:   A WTO-ról szóló parlamenti konferencia irányítócsoportja

2012.02.13. – 2014.06.30.:   Az Ausztráliával és Új-Zélanddal fenntartott kapcsolatokért       felelős küldöttség

2012.01.19. – 2014.06.30.:   Kulturális és Oktatási Bizottság

2009.09.16. – 2014.06.30.:   Az Unió a Mediterrán Térségért Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

2009.09.16. – 2014.06.30.:   Az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

2009.07.16. – 2012.01.18.:   Kulturális és Oktatási Bizottság

2007.03.14. – 2009.07.13.:   Az Ausztráliával és Új-Zélanddal fenntartott kapcsolatokért       felelős küldöttség

2007.01.31. – 2007.01.31.:  Kulturális és Oktatási Bizottság

2007.01.15. – 2007.01.30.:  Kulturális és Oktatási Bizottság

2004.09.15. – 2007.03.13.:  Az Ausztráliával és Új-Zélanddal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

2004.07.21. – 2007.01.14 :  Kulturális és Oktatási Bizottság

Póttag

2015.09.02. óta:   Az Ausztráliával és Új-Zélanddal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

2015.09.01. óta:   A Belarusszal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

2015.09.01. óta:   Az Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

2015.04.29. óta:   Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság

2015.04.29. óta:   Az EU–Törökország Parlamenti Vegyes Bizottságba delegált küldöttség

2015.04.29. óta:   Regionális Fejlesztési Bizottság

2015.09.01. – 2017.02.06.:   Kulturális és Oktatási Bizottság

2012.01.19. – 2014.06.30.:   Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

2009.09.16. – 2012.02.12.:  Az Ausztráliával és Új-Zélanddal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

2009.07.16. – 2012.01.18.:   Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

2007.03.14. – 2009.07.13.:   Az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

2007.01.13. – 2009.07.13.:   Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság

2007.01.13. – 2009.07.13.:   Emberi Jogi Albizottság

2007.01.15. – 2007.01.30.:   Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

2004.09.15. – 2007.03.13.:   Az Izraellel fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség

2004.09.15. – 2009.07.13.:   Az AKCS–EU Közös Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség

2004.09.03. – 2007.01.14.:  Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

2004.07.30. – 2004.09.02.:  Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság

2004.07.22. – 2004.07.29.:  Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság

Közös munkacsoportok

2015.04.27. óta:  Sporttal foglalkozó közös munkacsoport

2004.09.20. – 2014.06.30.:  Sporttal foglalkozó közös munkacsoport

2004.09.20. – 2014.06.30.:  „A zene barátai” közös munkacsoport

Publikációk:

Könyvek: Tulevaisuuden Puolesta, Sydänääniä Euroopasta (2014); Quo vadis, Europe? (2009);

Mistä löytyisi rohkeus? (2007); Aamussa tuoksuu voitto versciklus (verseskötet, 1985)

Cikkek: Állandó cikkíró, 1995–2004, például a következő újságokban: Kaleva, Itä-Häme, Suomenmaa, Koillissanomat, Karjalainen, Forum24, Sanansaattaja

Hanganyagok: LP: Karavaani (1987); CD: Matkan varrelta… (2013)

Hobbik és érdeklődési kör

Sport, zene, szervezési tevékenységek


2. MELLÉKLET: Hannu Takkula VÁLASZAI A KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE

Szakmai tapasztalat

1.  Szakmai tapasztalat a közpénzek terén: Kérem, ismertesse szakmai tapasztalatait a közpénzek terén, beleértve a költségvetés tervezését, a költségvetés végrehajtását vagy a költségvetés kezelését, illetőleg a költségvetési ellenőrzést vagy auditálást.

Számos különféle munkakört töltöttem be a közigazgatás területén, ahol feladataim közé tartozott a költségvetési tervezés, a költségvetés-végrehajtás, valamint a költségvetési ellenőrzés és auditálás. A közpénzekkel kapcsolatos szakmai tapasztalatomat tovább bővíthettem az önkormányzati testület tagjaként végzett munkám, illetve több mint 20 éves parlamenti tapasztalatom révén: kezdetben a finn parlament, majd az Európai Parlament képviselőjeként. E tapasztalatok mellett természetessé vált számomra az a hozzáállás, hogy minden szakmai összefüggésben megvizsgáljam az adott pénzügyi tevékenység eredményességét.

1997-ben a finn parlament a Finn Társadalombiztosítási Intézet mellé delegált. A Finn Társadalombiztosítási Intézet független közjogi intézmény, amelynek irányítását és tevékenységeit a parlament által kinevezett küldöttek felügyelik. Küldöttként a feladataim részét képezte a Társadalombiztosítási Intézet által nyújtott szolgáltatások minőségének és rendelkezésre állásának nyomon követése. A küldöttség ellenőrizte az Intézet éves beszámolóját és annak indoklását, és a szükséges jogalap meglététől függően döntött a mentesítés megadásáról a kormány részére. Tevékenységeinkről minden évben jelentést tettünk a parlamentnek. Összesen hét éven át töltöttem be a küldötti tisztséget, ami lehetővé tette, hogy mélyreható ismereteket szerezzek a költségvetési gazdálkodás és ellenőrzés, valamint a közpénzeket érintő auditálás területén.

Két éven át a finn parlament belső ellenőre is voltam. A belső ellenőrök a parlament és a hozzá tartozó szervek elszámolásait és irányítását ellenőrzik. Az ellenőrzés körébe az alábbi parlamenti szervek tartoztak: a parlamenti hivatal, a parlamenti ombudsman hivatala, a finn nemzeti számvevőszék, valamint a nemzetközi kapcsolatokkal és uniós ügyekkel foglalkozó kutatóintézet (Nemzetközi Ügyek Finn Intézete).

Ezenkívül dolgoztam állami számvevőként is. Feladataim közé tartozott a gazdálkodás jogszerűségének és célszerűségének, valamint az állami költségvetés betartásának nyomon követése. Felügyeleti munkájuk során az állami számvevőknek a közpénzek általános helyzetére és kezelésére kell összpontosítaniuk, valamint azokra az ügyekre, amelyeket célszerű lenne a parlament tudomására hozni.

Állami számvevőként, felügyeleti munkám keretében különféle szerveket látogattam meg és auditáltam. Lehetőségem volt részt venni a vizsgálandó szervezetek kiválasztásában is. Például kezdeményeztem egy tanulmányt a műszaki oktatási intézményeknek a regionális gazdaságra gyakorolt hatásáról, és e tanulmány eredményei alapján a regionális döntéshozók jobban megérthették, milyen jelentőséggel bír az oktatásba való befektetés a regionális fejlődés szempontjából.

Az Európai Parlamentnél a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban dolgozom, amely az Unió költségvetési forrásainak felhasználását felügyeli. E bizottság tagjaként, egyéb feladataim mellett az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) előadójaként működtem közre. A Költségvetési Ellenőrző Bizottságban való részvételem megfelelő alapot teremtett az Unió költségvetési gazdálkodásának vizsgálatához. A bizottságban rám ruházott felelősségi köröknek köszönhetően még jobban megismerhettem az Unió különféle programjainak és intézményeinek tevékenységeit és pénzügyeit. Az Európai Parlamentnél betöltött megbízatásom révén már alkothattam egy általános képet az Unió célkitűzései, tevékenységei és pénzügyei közötti kapcsolatról, a bizottság tagjaként végzett munkám eredményeként pedig ez a kép még tisztábbá vált.

2.  Melyek voltak eddigi szakmai pályafutásának legjelentősebb eredményei?

Pályafutásom legnagyobb részében politikai területen dolgoztam. Számomra a politika mindig azt jelentette, hogy a munkatársaimmal együtt dolgozunk a közös ügyek megoldásán, így minden sikert és eredményt erős hálózati együttműködés útján, a készségeink és tudásunk megosztásával érünk el. Nem lenne igazságos, ha egy ilyen folyamat során született határozatokat egy adott személy által elért eredménynek tekintenénk.

Az állami és a magánszférában egyaránt dolgoztam, és nem kormányzati szervezeteknél is töltöttem be különböző megbízatásokat. Pályafutásom minden szakaszában születtek olyan eredményeim, amelyek az adott időszakban jelentősnek számítottak.

Karrierem első éveiben talán a legfontosabb eredményemet akkor értem el, amikor Rovaniemiben egy helyi rádióadónál dolgoztam. Itt hírszerkesztőből az adó főszerkesztőjévé és ügyvezető igazgatójává léptettek elő. Azzal bíztak meg, hogy fejlesszem tovább és szervezzem át a pénzügyi nehézségekkel küzdő rádióadó tevékenységeit. Könyvelői hátterem révén rendelkeztem a feladat megoldásához szükséges szakmai készségekkel. Viszonylag gyorsan sikerült teljesítenem, sőt túlteljesítenem az igazgatóság által kitűzött pénzügyi célokat. Ebből már akkor megnyilvánult, hogy képes vagyok pénzügyi területen hatékonyan dolgozni. E feladat sikeres teljesítése és az igazgatóságtól kapott rendkívül pozitív visszajelzés a pályafutásom legfontosabb olyan eredményei közé tartozik, amelyeket nem politikai területen értem el.

Ami a politikai karrierem fő mérföldköveit illeti, talán a Finn Centrumpártnál elért előmenetelemet említeném meg, ahol 2002-ben a párt alelnöke lettem, ennek eredményeként pedig 2003-ban koalíciós tárgyalóvá neveztek ki. A koalíció megalakítása során én feleltem az Oktatási és Kulturális Minisztérium teljes adminisztratív területéért. Ez magában foglalta a politikai programok és a költségvetési keret kialakítását a 2003–2007-es kormányzati ciklusra. Az én feladatom volt, hogy gondoskodjak az Oktatási és Kulturális Minisztérium adminisztratív területén zajló dokumentációs folyamat sikeres végrehajtásáról, és ez is közrejátszott abban, hogy a parlament elfogadta a kormányprogramot. Ezt pályafutásom egyik legfontosabb eredményeként tartom számon.

Az Európai Parlament képviselőjeként számos olyan jogszabály-szövegezési folyamatban vettem részt, amelyek hatással vannak a polgárok életére. EP-képviselői megbízatásomban a legfőbb eredményemnek az Európa a polgárokért program előadójaként végzett munkámat tartom. Én készítettem az első „Európa a polgárokért” programra vonatkozó jelentést. Kihívást jelentő, de egyben hálás feladat volt olyan terepen mozogni, amely mind a Bizottság, mind a tagállamok képviselői számára új volt. Úgy gondolom, a program tagállamok általi pozitív fogadtatása és a polgároktól érkező rengeteg pozitív visszajelzés a bizonyítéka annak, hogy képes voltam kezelni egy számos területet lefedő témát, és összehangolni az intézmények és az érdekcsoportok közötti együttműködést.

Személyes síkon pedig talán a legnagyszerűbb visszajelzés, amelyet valaha kaptam, egy régi tanítványomtól érkezett, aki azt mondta, hogy a tőlem kapott oktatás egy új, ragyogó jövő kezdetét jelentette számára. Nagyon megható volt hallani, hogy a munkám során használt tanítási és ösztönzési módszerek ilyen óriási hatást váltottak ki egy tanítványom életében.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

Egyetemi tanulmányaim során megválasztottak a tanárképzésben részt vevő hallgatók finnországi szövetségének elnökévé, aminek köszönhetően betekintést nyerhettem az észak-európai és nemzetközi diákszervezetek működésébe. Később, mialatt az európai tanárképzésről szóló doktori disszertációmat írtam, szoros együttműködésben dolgoztam valamennyi tagállam oktatási miniszterével és több egyetemmel is.

A finn parlament képviselőjeként részt vettem az Interparlamentáris Unió keretében megvalósuló parlamentközi együttműködésben. Az Északi Tanács tagjaként pedig a skandináv országok együttműködésében is szerepet vállaltam. Ezenkívül képviseltem Finnországot az EBESZ Parlamenti Közgyűlésében, valamint az Európa Tanácsban és annak emberi jogi bizottságában.

A finn parlament külügyi bizottságának tagjaként minden évben részt vettem az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlésébe delegált finn küldöttségben és a Északi-sarkvidéki Tanács ülésein, a parlamenti Európa-ügyi Bizottság tagjaként pedig a COSAC ülésein.

Európai parlamenti képviselőként közreműködtem a WTO-ról szóló parlamenti konferencia irányítócsoportjában. Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának tagjaként több jelentéstételi feladattal is megbíztak, és szorosan figyelemmel kísértem az Európai Unió kereskedelempolitikáját és annak végrehajtását. EP-képviselőként aktív szerepet vállaltam a földközi-tengeri és a közel-keleti országokkal folytatott parlamenti együttműködésben és az Új-Zélanddal, Ausztráliával és az Egyesült Államokkal kapcsolatot tartó küldöttségek tevékenységeiben. A Kulturális és Oktatási Bizottság alelnökeként a Bizottság „Golden Star Awards” díjának odaítéléséért felelős bizottság elnöke voltam. E díj célja a kultúrák közötti párbeszéd élénkítése.

A többnyelvűség és a kisebbségi nyelvek támogatása hosszú távon is az egyik célom az Európai Parlamentben. A Cambridge-i Egyetem nyelvvizsgákkal foglalkozó ESOL részlegével közösen 2008 óta szervezünk nyelvi heteket a Parlamentben. 2013-ban a Cambridge-i Egyetem „Outstanding Contribution” díjjal tüntetett ki a többnyelvűség támogatásáért végzett munkám elismeréséül.

Úgy gondolom, hogy a Számvevőszék tagjaként rendelkezni fogok a kellő szakértelemmel ahhoz, hogy különböző kultúrákban dolgozó emberek tevékenységeit vizsgáljam, és megértsem különféle nézőpontjaikat és kihívásaikat.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

Minden olyan pozícióban, ahol mentesítési eljárás volt érvényben, megkaptam a mentesítést. A legjelentősebb vezetői tisztségeim a következők voltak: a Finn Centrumpárt alelnöke, a finn Psoriasis Egyesület elnöke, a Lappföldi Ifjúsági Egyesületek Szövetségének elnöke és a rovaniemi helyi rádióadó ügyvezető igazgatója.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

Parlamenti tevékenységemet megelőzően a különféle pozíciókra szakmai képesítéseim alapján választottak ki. A finn parlamentbe és később az Európai Parlamentbe a Finn Centrumpárt jelöltlistájáról választottak meg, egy demokratikus választási folyamat eredményeként.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

Egész pályafutásom során arra törekedtem, hogy erősítsem az aktív civil társadalom struktúráit, és ezáltal mindenki lehetőséget kaphasson az önfejlesztésre és szakmai készségeinek bővítésére. Ehhez az európai alapvető európai értékek – például a demokrácia, az emberi jogok, a véleményalkotás szabadsága és a jogállamiság – olyan egységbe foglalására van szükség, amely a kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárok számára is biztosítja a boldog és biztonságos élethez szükséges védőhálót.

1. Az oktatással kapcsolatos finn jogszabályok reformja

A boldog és kiegyensúlyozott társadalom egyik építőköve a jó minőségű oktatáshoz való ingyenes hozzáférés. Az Oktatási és Kulturális Bizottság tagjaként központi szerepet játszottam 1995 és 1997 között az oktatásra vonatkozó jogszabályaink reformjában, amelynek segítségével szilárd alapokra helyezhetjük a finn társadalom jövőjét. Csupán néhány évvel később a finn iskolákban nyújtott oktatás javulásának köszönhetően jobb eredményeket értünk el a készség- és ismeretalapú értékeléseken, és a társadalom szakképzettségi szintje is növekedett. Ekkor fektettük le az alapjait annak a sikernek, amelyet iskolarendszerünk a nemzetközi összehasonlító értékeléseken ért el, például a PISA és a PIRLS teszteken.

Figyelemre méltó, hogy a bizottság kezdeményezését valamennyi képviselőcsoport támogatta. A reformokat maga a szakma is kedvezően fogadta. Az erre vonatkozó döntés szerepet játszott abban, hogy egy új, nemzetközi fejezetet nyitottunk Finnország oktatáspolitikájában. Oktatási jogszabályaink reformja sok ország számára példaként szolgált, az Unióban és azon túl egyaránt. A bevált gyakorlataink megosztása révén ez a (nemzeti szinten hozott) döntés hozzájárult az oktatás, a tanulás és a készségfejlesztés szélesebb körű népszerűsítéséhez és ösztönzéséhez is.

2. Az Európa jövőjével foglalkozó konvent

A finn parlament tagjaként részt vettem az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkájában saját képviselőcsoportom, illetve maga Finnország képviseletében. A konvent 2002-ben és 2003-ban működött aktívan. Célkitűzése az Unió struktúráinak egyszerűsítése, valamint egy nyitottabb és demokratikusabb Unió megteremtése volt.

Különösen fontos volt számomra, hogy az Európa jövőjével foglalkozó konvent munkája keretében előkészítettük az utat az Európai Unió bővítéséhez, és megbeszéltük, hogyan alakítsuk ki és tervezzük meg az EU struktúráit úgy, hogy az akár 30 tagállam igényeinek is meg tudjon felelni. Fontosnak tartom, hogy az Unió keleti bővítésének megalapozásán túl a konvent azt is rögzítette, hogy az Unió szívesen lát minden olyan európai országot, amely osztozni kíván közös értékeinkben, és teljesíti a koppenhágai kritériumokban meghatározott csatlakozási feltételeket.

Az Európa jövőjével foglalkozó konvent által bemutatott alkotmánytervezet olyan új alapra kívánta helyezni az Uniót, amely a bővítést is lehetővé teszi. Emellett hangsúlyozta a demokráciában gyökerező közös alapértékeket, és megerősítette a tagság alapelveit. A konvent tagjaként én is részt vettem egy olyan alapvető, nagy horderejű döntés meghozatalában, amely lefektette egy egységesebb és szélesebb kiterjedésű Európa alapjait.

E bővítés egyik legfontosabb elve az egyenlő bánásmód biztosítása volt a régi és az új tagállamok és azok állampolgárai számára. Szerettünk volna megszüntetni Európa megosztottságát. A döntés előkészítésén dolgozva, európai döntéshozóként őszinte büszkeséget éreztem, hogy ez a kontinens az otthonom. A Számvevőszék tagjaként szeretném folytatni munkámat, amelyet ez az élmény inspirált, hogy minden uniós polgár számára biztosíthassuk az egyenlő bánásmódot és azt a jogot, hogy megtudhassák, hogyan használják fel az – általuk is megfizetett – uniós pénzeket az EU igazságos és kiegyensúlyozott fejlesztésére.

3. Fejlesztési és kereskedelempolitika az Európai Unióban

A harmadik fontos döntés a kereskedelempolitikát érinti, amely számos ponton befolyásolja a fejlesztéspolitikát is. A finn parlament külügyi bizottságában saját pártomat képviseltem, és fejlesztési ügyekkel foglalkoztam. Ebben a szerepkörömben szorosan nyomon követtem Finnország kétoldalú fejlesztési projektjeit.

Az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának tagjaként 2015-ben részt vettem a többoldalú dohai forduló végső tárgyalásain Nairobiban. E miniszteri találkozó eredményeként az exporttámogatások eltörléséről döntöttek, amely óriási jelentőségű a fejlesztési együttműködés szempontjából. Az exporttámogatások megszüntetése támogatja a fejlődő országok mezőgazdasági fejlődését és így elősegíti a pénzügyi stabilitást. Ez a döntés egyben az Unió kereskedelempolitikájának szolidaritásáról is tanúskodik: e politika az egyik legfontosabb eszközünk a fejlődő országok befolyásolására és abban való segítésére, hogy jobb életkörülményeket biztosítsanak állampolgáraik számára.

A kereskedelempolitika területén végzett munkámnak köszönhetően jól ismerem az e szakpolitikai ágazatban működő támogatási mechanizmusokat, különösen az Unió szomszédos országainak nyújtott makroszintű pénzügyi támogatás mechanizmusát. Úgy érzem, hogy ezek a fejlesztési és kereskedelempolitikát érintő döntések különösen fontosak nem csupán az Unió, hanem általában véve az emberiség számára is.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik végrehajtása során „függetlenségüket maradéktalanul megőrizve” kötelesek eljárni. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A függetlenség alapvető követelmény a Számvevőszék tagjainak munkája szempontjából. Ahhoz, hogy az ellenőrző hatóság az egyenlőség elvén és eredményesen végezhesse munkáját, pártatlannak és függetlennek kell lennie, és az ellenőrnek biztosítania kell, hogy döntéseiben nem befolyásolják külső tényezők. A Számvevőszék tagjaként feltétlenül tartani szeretném magam ehhez az elvhez. Feladataim teljesítése során nem fogadok el utasításokat semmiféle kormánytól vagy egyéb szereplőtől. A teljes függetlenség követelményét betartva szeretnék eljárni, és nem veszek részt olyan tevékenységben, amely ezt veszélyeztetheti.

Ha egy szituációban a legkisebb összeférhetetlenség is felmerülne, az ügyet azonnal a Számvevőszék elnöke elé terjeszteném, és utasítást kérnék tőle azzal kapcsolatban, hogy hogyan járjak el. Így biztosítanám a magam részéről, hogy a pártatlanságomat nem fenyegeti veszély, és azt valamennyi tevékenységem során meg tudom őrizni.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülei, testvérei, bejegyzett partnere vagy gyermekei) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Nem. Az egyik fiam egy szaunafoglalási szolgáltatásokkal foglalkozó finn kisvállalkozás tulajdonosa, és annak működése sem most, sem a jövőben nem köthető semmiféle uniós tevékenységhez vagy az Unió által finanszírozott művelethez.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Teljes mértékben. Európai parlamenti képviselőként eddig is tettem nyilatkozatot üzleti érdekeltségeimről. A Számvevőszék elnökének tudomására hozom és szükség esetén a nyilvánosság számára is közzéteszem valamennyi pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásomat. Ez fontos az átláthatóság elve és a polgárok bizalmának megerősítése szempontjából.

10.  Érintett bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük, részletezze!

Nem, nem vagyok érintett.

11.  Játszik-e bármilyen aktív vagy végrehajtói szerepet a politikában? Ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük, részletezze!

Az Európai Parlament képviselője és a Finn Centrumpárt parlamenti delegációjának elnöke vagyok. Emellett póttag vagyok a Finn Centrumpárt igazgatótanácsában.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Igen.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

A Számvevőszék tagjaként teljes függetlenséggel és pártatlansággal kell eljárnom minden intézkedésem során. Ez azt jelenti, hogy minden egyes szabálytalanságot, csalást és megvesztegetési ügyet azonos módon kezelnék, függetlenül attól, hogy hol történt a szabálytalanság vagy melyik ország polgárait érinti. A Számvevőszék tagjaként nem alkalmazhatok kettős mércét semmiféle ügy kezelése során, és mindig teljes mértékben pártatlanul és függetlenül kell dolgoznom.

A csalás, a megvesztegetés és a szabálytalanságok megelőzése különösen fontos az Európai Unió hitelességének és megbízhatóságának fenntartása szempontjából. Ha csalást gyanítanék, azonnal jelenteném az ügyet a Számvevőszék elnökének és az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF). A polgároknak minden körülmények között meg kell tudniuk bízni az Unió szerveiben és különösen a Számvevőszékben, valamint tagjai pártatlanságában.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

  A hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra a közigazgatás területén abszolút követelmény. Az adófizetők pénzének hibátlan kezelése az Unió polgárainak alapvető joga kell, hogy legyen. A hatékony és eredményes gazdálkodás elve nem pusztán a szabályok betartását, hanem az elegendő információmegosztást is szükségessé teszi.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás a „három E” koncepció megvalósítását jelenti: „economy, efficiency and effectiveness”, azaz gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség. Ennek az alapelvnek a betartása során a Számvevőszék szerepe az, hogy független ellenőrzési jelentéseket készít a releváns témákról, és azokat megfelelő időben közzéteszi. Ezáltal mind az Európai Parlament, mind az Unió polgárai kellő időben tájékoztatást kapnak arról, hogyan kezelik a pénzüket. A jelentéseknek a bevált gyakorlatokat és a fejlesztésre szoruló területeket is részletezniük kell. Azzal, hogy mind a pozitív, mind a negatív oldalról beszámolunk, a lehető leghatékonyabb módon tudjuk befolyásolni és javítani a pénzgazdálkodást.

Az időszerűséget a jogalkotási folyamatok betartása révén garantáljuk, így a Számvevőszék úgy tudja kiválasztani különjelentéseinek tárgyát, hogy az a lehető legjobban szolgálja a jogalkotási folyamatok céljait, és megadja a Parlamentnek a számára szükséges információkat. Egyúttal a Számvevőszék saját erőforrásainak hatékony felhasználását is biztosítjuk ezzel.

Mindenekelőtt pedig figyelmet kell fordítanunk a folyamatok átláthatóságára. Minden adófizető számára egyértelműnek kell lennie, hogy hová kerül a pénz, és hogyan használják fel azt. Ezt az információt nem csupán kivételes jelleggel, hanem főszabályként kellene biztosítani. Az Unió polgárainak tudniuk kell bízni abban, hogy a pénzüket megfelelően kezelik.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságánál szerzett szakmai tapasztalatom kétségkívül hasznos lesz a Számvevőszék és az Európai Parlament közötti együttműködés javítása során. Az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek az Európai Számvevőszéket létrehozó 287. cikkében említett segítségnyújtás úgy valósul meg, hogy az Európai Számvevőszék saját munkájának és ellenőrzéseinek megtervezése során figyelembe veszi az Európai Parlamenttel folytatott együttműködésének fontosságát.

Ahhoz, hogy ez az együttműködés sikeres legyen, működnie kell a kétirányú kommunikációnak. Két nagy intézmény hatékony együttműködéséhez előzetes tervezésre van szükség: a Számvevőszék által követendő egyértelmű éves munkaprogram és a jövőbeni ellenőrzési jelentések időtervének elkészítése megkönnyíti a munkatervezést a Parlament és különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság számára. Ez biztosítja a feladatok időben történő elvégzését és az olyan helyzetek elkerülését, amikor a jogalkotási és költségvetési folyamat során egy ügyet a Parlament addig nem tud tárgyalni, amíg az túl nem jutott a Költségvetési Ellenőrző Bizottság vizsgálatán. A Számvevőszéknek idejekorán át kell adnia éves munkatervét az Európai Parlamentnek, hogy a Parlament is elkészíthesse saját munkatervét és naptári ütemtervét.

Ahogy a 14. pontban is kiemeltem, az időszerűség az egyik alapkövetelmény a pénz felhasználásának ellenőrzése és a kiváló eredmények elérése szempontjából.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A teljesítmény-ellenőrzés a pénz felhasználásának legalapvetőbb kérdésére irányul, vagyis arra, hogy azt megfelelően használják-e fel. A pénzt a szabályok szigorú betartása mellett anélkül is fel lehet használni, hogy az gazdaságos, eredményes vagy hatékony lenne. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az elért eredményekre, hiszen ezekből ítélhető meg igazán, hogy a pénzt megfelelően használják-e fel.

Az elvégzett teljesítmény-ellenőrzések eredményeként a Számvevőszék észrevételeket és ajánlásokat készít, és azok figyelembevételéért a Bizottság, azon belül is különösen az adott témáért felelős biztos és az érintett főigazgató felelős.

A Számvevőszék ellenőrzéseit és ajánlásait figyelembe kell venni az adminisztratív tevékenységek során, a működés fejlesztésének részeként. Az ellenőrzések során előállított információkat mind a meglévő adminisztratív folyamatok javítására, mind a jövőbeni folyamatok fejlesztésére fel kell használni. Így származhat a lehető legtöbb haszon az elvégzett ellenőrzésekből és az azokból származó információkból.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az Unió költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

Párbeszéd és interakció nélkül nincs együttműködés. A Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti együttműködés fejlesztése kezdődhet akár a bevált gyakorlatok megosztásával. A nemzeti ellenőrző intézmények bevált gyakorlatainak megosztása különösen megkönnyítheti a különböző szervek közötti együttműködést. Az idei éves jelentésben bemutatott gyakorlatnak megfelelően a bevált gyakorlatok nemzetközi szinten azonosíthatók és megoszthatók, akár az Unió határain kívül is.

Az összehangolt ellenőrzés szintén az együttműködés olyan formája, amelynek alapján bevált gyakorlatok alakíthatók ki. A közös tevékenységek végrehajtása során a függetlenség elve szerint kell eljárni, amelyet a Szerződések rögzítenek. A nemzeti ellenőrző intézmények és a Számvevőszék együttműködése különösen a munkamegosztás és az átfedések elkerülése révén segíthet értékes erőforrásokat megtakarítani.

A Számvevőszék tagjaként végzett munkám során szeretnék aktívan részt venni mind az Európai Parlamenttel, mind a nemzeti ellenőrző intézményekkel folytatott párbeszédben. A jó együttműködés alapja az, hogy a Számvevőszék aktívan tájékoztat a tevékenységeiről és így előmozdítja az átláthatóság elvét az Európai Parlament és a nemzeti ellenőrző intézmények között. 

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

A költségvetés szabályszerű végrehajtása érdekében szükséges, hogy a tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatott adatok megbízhatók és pontosak legyenek. Minden tagállam felelősséggel tartozik állampolgárainak azért, hogy betartsa a pénzgazdálkodási szabályokat, példaértékű elvek alkalmazásával biztosítsa a jó kormányzást, és a Bizottságnak valós és elegendő mennyiségű információt szolgáltasson a kifizetések jogcíméről.

Ismerve az Európai Parlament és különösen a Számvevőszékkel szorosan együttműködő Költségvetési Ellenőrző Bizottság munkáját, egész biztosan szem előtt fogom tartani az Európai Parlamentnek történő jelentéstétel hasznosságát. A beruházások tárgyának megválasztása során arra kell törekedni, hogy javítsuk a jelentések tartalmi minőségét, és így a parlamenti képviselőket releváns információkkal lássuk el: azt kell célul kitűzni, hogy hozzáadott értéket nyújtsunk a Parlament munkájához, különösen ami a mentesítésekre vonatkozó jelentéseket illeti. A Számvevőszék valamennyi, az Európai Parlamenthez címzett közlésének világosnak kell lennie, és folyamatosan ügyelni kell a minőség fenntartására.

A Számvevőszék éves jelentése korántsem az egyetlen lehetőség az információmegosztásra: számos mód van arra, hogy elemzéseket osszunk meg a információk megbízhatóságával kapcsolatban. A Számvevőszék rövid gyorsjelentéseket is készíthetne a tagállamok által nyújtott információk pontosságáról bizonyos szakpolitikai területeken.

A jövő év folyamán az Unió rekordösszegű kohéziós finanszírozást fog folyósítani, amelyeknél szokatlan késések fordultak elő. Különösen ilyen helyzetekben kell még inkább garantálnunk azt, hogy minden információ valós és megfelelő módon kerüljön bemutatásra, a Számvevőszék pedig hatékonyan használja fel erőforrásait a hibás kifizetési jogcímek kiszűrése érdekében. Az ellenőrzésre nehezedő növekvő nyomás tükrében létfontosságú az erőforrások célirányos felhasználása, és ezt a Számvevőszéknek gondosan meg kell terveznie.

Egy dolgot többször is említettem, ez pedig az információmegosztás. A Bizottságnak aktívan és egyértelműen tájékoztatnia kell a tagállamokat arról, milyen információkat kell benyújtaniuk. A Parlament sokszor megjegyezte, hogy az információ megtalálható az interneten. Amikor információkat kell cserélni, mindig felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetne elkerülni az adminisztratív terhet. Az egyensúlyi helyzet megteremtése során inkább a kifizetési jogcímeket érintő megfelelő és elegendő információ biztosítására kell hangsúlyt fektetni, mintsem az adminisztratív eljárások egyszerűsítésére. Ez mind arra az alapelvre vezethető vissza, hogy az Európai Unió polgárainak joguk van tudni, hogyan és mire költik az Unió forrásait.

További kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Igen. A Szerződés előírja, hogy a Számvevőszék tagjainak feladataik ellátása során függetlenül és szakszerű módon, az Unió általános érdekeit figyelembe véve kell eljárniuk. E feladatok megfelelő és sikeres ellátása érdekében létfontosságú a bizalmi kapcsolat fenntartása a Parlamenttel és a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Számvevőszék testületének részleges megújítása - FI jelölt

Hivatkozások

12248/2017 – C8-0330/2017 – 2017/0814(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

21.9.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

5.10.2017

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Indrek Tarand

2.10.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

19.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

13

9

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Jonathan Arnott, Inés Ayala Sender, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Arndt Kohn, Bogusław Liberadzki, Monica Macovei, Notis Marias, Petri Sarvamaa, Bart Staes, Indrek Tarand, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Karin Kadenbach, Julia Pitera, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Jan Huitema, Wajid Khan, Momchil Nekov, Monika Smolková, Lieve Wierinck

Benyújtás dátuma

26.10.2017

Jogi nyilatkozat