Eljárás : 2017/2123(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0351/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0351/2017

Viták :

PV 12/12/2017 - 12
CRE 12/12/2017 - 12

Szavazatok :

PV 13/12/2017 - 13.4
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2017)0492

JELENTÉS     
PDF 530kWORD 69k
13.11.2017
PE 609.294v02-00 A8-0351/2017

a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről

(2017/2123(INI))

Külügyi Bizottság

Előadó: Michael Gahler

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

Éves jelentés a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról

(2017/2123(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Lisszaboni Szerződésre,

–  tekintettel az Európai Tanács 2013. december 20-i, 2015. június 26-i, 2016. december 15-i és 2017. június 22-i következtetéseire,

–  tekintettel a Tanács által az Európai Parlament számára készített, a közös kül- és biztonságpolitikáról szóló éves jelentésre,

–  tekintettel a közös kül- és biztonságpolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésre (2017/2121(INI)),

–  tekintettel a fegyverexportra vonatkozó, 2008/944/KKBP sz. közös álláspont végrehajtásáról szóló 2017. szeptember 13-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitikáról szóló 2013. november 25-i, 2014. november 18-i, 2015. május 18-i, 2016. június 27-i, 2016. november 17-i és 2017. május 18-i tanácsi következtetésekre, valamint az EU globális stratégiájáról szóló 2017. július 17-i tanácsi következtetésekre,

–  tekintettel a 2017. július 13-án Párizsban tartott 19. francia-német miniszteri tanácsi ülésre,

–  tekintettel a védelmi miniszterek nem hivatalos találkozójára, és a külügyminiszterek nem hivatalos találkozójára (Gymnich), amelyet 2017. szeptember 6. és 9. között tartottak Tallinnban,

–  tekintettel az uniós védelmi miniszterek 2011. november 30-i találkozójára,

–  tekintettel az EU katonai struktúráival kapcsolatos jelenlegi helyzetről és a kilátásokról szóló 2013. szeptember 12-i állásfoglalására(2),

  tekintettel az európai védelmi unióról szóló, 2016. november 22-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról szóló, 2016. november 23-i állásfoglalására(4),

  tekintettel „a közös biztonság- és védelmi politika alkotmányos, jogi és intézményi vonatkozásairól: a Lisszaboni Szerződés kínálta lehetőségek” című 2017. március 16-i állásfoglalására(5),

  tekintettel a 2018. évi költségvetés tervezetéről folytatandó háromoldalú egyeztetésre vonatkozó megbízatásról szóló, 2017. július 5-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel a Federica Mogherini, a Bizottság alelnöke / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) által 2016. június 28-án bemutatott, „Közös jövőkép, közös fellépés: Erősebb Európa – Globális stratégia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájára vonatkozóan” című dokumentumra,

–  tekintettel az alelnök/főképviselő által 2016. november 14-én ismertetett, biztonságra és védelemre vonatkozó végrehajtási tervre,

–  tekintettel a Bizottságnak az Európai Parlamenthez, az Európai Tanácshoz, a Tanácshoz, a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz és a Régiók Bizottságához intézett, az európai védelmi cselekvési tervről szóló, 2016. november 30-i közleményére (COM(2016)0950),

–  tekintettel az Európai Tanács és a Bizottság elnökei és a NATO főtitkára 2016. július 8-i együttes nyilatkozatára, a NATO és az EU Tanácsa által 2016. december 6-án támogatott közös javaslatokra, valamint az azok végrehajtásáról szóló, 2017. június 14-én elfogadott helyzetjelentésre;

–  tekintettel a 2016. szeptember 16-i pozsonyi nyilatkozatra,

–  tekintettel a Bizottság által 2017. június 7-én az „Európa, amely védelmet nyújt: a Bizottság vitát kezdeményez a biztonsági és védelmi unió felé való elmozdulásról” című sajtóközleményben bemutatott új védelmi csomagra;

–  tekintettel az európai védelem jövőjéről szóló 2017. június 7-i vitaanyagra,

–  tekintettel a 2016 júniusában készült 85.1 Eurobarométer-felmérésre, amely szerint a megkérdezett uniós polgárok fele elégtelennek tartja az EU fellépését, és kétharmaduk jelentősebb uniós szerepvállalást szeretne a tagállamoknak a biztonság- és védelempolitikai ügyekben való kötelezettségvállalása révén,

–  tekintettel a Tanács 2017. július 17-i válságkezelési koncepciójára, amelynek keretében új civil KBVP-missziót küldene Irakba, valamint a (KKBP) 2017/1425, az Európai Unió Mopti és Ségou maliban található régiók területére vonatkozó stabilizációs fellépéséről szóló tanácsi határozatra (2017. augusztus 4.),

–  tekintettel a Külügyek Tanácsa által 2017. április 3-án elfogadott, a közös bizonság- és védelempolitikával kapcsolatos képzésekről szóló uniós politikára,

–  tekintettel az Európai Unió nevében az EGT Vegyes Bizottságban az EGT-megállapodás 31. jegyzőkönyvének módosításával kapcsolatosan képviselendő álláspontról (az Unió védelmi célú kutatásra irányuló előkészítő intézkedése) szóló 2017. október 23-i tanácsi határozatra;

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel a Külügyi Bizottság jelentésére (A8-0351/2017),

Az Unió stratégiai környezete

1.  hangsúlyozza, hogy a szabályokon alapuló nemzetközi rend és a nyugati demokráciák által védett értékek, valamint az a béke, jólét és szabadság, amelyeket a második világháború utáni rend garantál, és amelyek az Európai Unió alapját képezik, korábban soha nem tapasztalt hagyományos és hibrid kihívásokkal szembesülnek, mivel a társadalmi, gazdasági, technológiai és geopolitikai tendenciák rámutatnak arra, hogy a világ népessége egyre sebezhetőbb a közös és összehangolt választ igénylő sokk- és stresszhatásokkal, például államok közötti konfliktusokkal, természeti katasztrófákkal, szélsőséges időjárási eseményekkel, vízgazdálkodási válságokkal, államok összeomlásával és kibertámadásokkal szemben; emlékeztet arra, hogy a biztonság az európai polgárok számára kulcsfontosságú kérdés; kijelenti, hogy az Unió külső fellépését az EU működéséről szóló szerződés 21. cikkében szereplő értékeknek és elveknek kell vezérelniük;

2.  hangsúlyozza, hogy egyedül egyetlen tagállam sem képes kezelni azokat az összetett biztonsági kihívásokat, amelyekkel ma nézünk szembe, és hogy annak érdekében, hogy az EU reagálni tudjon a belső és külső kihívásokra, nagyobb erőfeszítést kell tennie a konkrét, erős együttműködés felé a közös kül- és biztonságpolitika és a közös biztonság- és védelempolitika területén, hatékony globális szereplőnek kell lennie, ami egységes véleménynyilvánítást és közös cselekvést jelent, valamint erőforrásait a stratégiai prioritásokra kell összpontosítania; úgy véli, hogy az instabilitás kiváltó okait kell kezelni, vagyis a szegénységet, az egyre növekvő egyenlőtlenséget, a rossz kormányzást, az államok összeomlását és az éghajlatváltozást;

3.   sajnálatosnak tartja, hogy a transznacionális terrorista és bűnszervezetek mérete és létszáma egyre nagyobb, amit elősegíthet az ISIS/Dáis veresége és harcosainak menekülése, és egyre nagyobb az instabilitás tőlünk délre és a Közel-Keleten, mivel az államok, például Líbia instabilitása és szétesése miatt jelentős területek kerülnek ki a kormányzati ellenőrzés alól, és ezek a területek sebezhetőek a külső erőkkel szemben; hangsúlyozza, hogy továbbra is aggodalommal tölti el a terrorista fenyegetés határokon átnyúló dimenziója a Száhel övezetben; mély aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nukleáris és ballisztikus rakétákkal kapcsolatos folyamatos tevékenysége fokozta a feszültséget a régióban és azon túl, és egyértelműen fenyegeti a nemzetközi békét és biztonságot;

4.   hangsúlyozza, hogy keleten tovább folytatódik Oroszország Ukrajna elleni háborúja, nem hajtották végre a minszki megállapodásokat, ami nélkül a konfliktus nem oldható meg, továbbra is fennáll a Krím jogellenes annektálása és militarizálása, a területre való belépést megakadályozó rendszerekkel; rendkívül aggasztónak tartja, hogy Oroszország nemzetközi felügyelet nélkül végzett túlzott gyakorlatai és katonai tevékenységei, a hibrid taktikák, köztük a kiberterrorizmus, az álhírek és a dezinformációs kampányok, valamint a gazdasági és energiapolitikai zsarolás destabilizálják a keleti partnerség országait és a Nyugat-Balkánt, továbbá a nyugati demokráciákat is célba vették, fokozva a belső feszültséget; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU-t körülvevő biztonsági környezet az elkövetkező években is rendkívül kiszámíthatatlan marad; ismételten hangsúlyozza a Nyugat-Balkán stratégiai fontosságát az EU biztonsága és stabilitása szempontjából, valamint azt, hogy összpontosítani és erősíteni kell az EU e régió iránti politikai kötelezettségvállalását, beleértve a közös biztonság- és védelempolitikai missziók megbízatásának megerősítését; határozottan úgy véli, hogy az EU sebezhetőségének felszámolása érdekében nagyobb integrációra és koordinációra van szükség;

5.  elítéli a terrorista fenyegetést, amely gyorsan terjed Európán belül és annak határain túl egyaránt; úgy véli, hogy a katonai szinten adott elégtelen válasz elkerülhetetlenül a belső biztonsági fenyegetések fokozódásához vezet; sürgeti egy európai antidzsihádista paktum létrehozását, amely hatékonyan tudja kezelni ezeket a fenyegetéseket;

6.  úgy véli, hogy ma a terrorizmus az uniós polgárok biztonságát érintő legfontosabb kihívások egyike, amely gyors, stabil és összehangolt cselekvést követel meg belső és külső szinten egyaránt a további terrortámadások megelőzése és a kiváltó okok megszüntetése érdekében; különösen is rámutat arra, hogy meg kell előzni a radikalizálódást, meg kell akadályozni, hogy a terrorista szervezetek pénzügyi erőforrásokhoz jussanak, kezelni kell a terrorista propagandát, valamint – többek között automatizált eltávolítási szolgáltatással – meg kell akadályozni, hogy az internetet és a közösségi oldalakat erre a célra használják, végül pedig javítani kell a hírszerzési információk megosztását a tagállamok, valamint harmadik országok, a NATO és egyéb releváns partnerszervezetek között; úgy véli, hogy a közös biztonság- és védelempolitikai missziók megbízatásának magában kellene foglalnia a terrorizmus elleni küzdelmet is, hogy következetesebb módon hozzájáruljanak a deradikalizációs programokhoz, ami kifejezetten vonatkozik az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziójára és az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletére, amely országokba jelentős számban térnek vissza harcosok külföldről;

7.  rendkívül aggasztónak tartja, hogy egyre nagyobb a halálos terrorista fenyegetés a Száhel övezetben, és hogy az kiterjed Közép-Afrikára, valamint hogy Keleten instabil a helyzet (Szíria, Irak, Palesztina); felszólítja az alelnököt/főképviselőt annak biztosítására, hogy a közös biztonság- és védelempolitika missziói végrehajtási megbízatást kapjanak, és hogy döntő és határozott módon lépjenek fel;

8.  úgy véli, hogy a jelenleg uniós bővítési politikát figyelembe véve egy széles körű és igazságos feltételrendszeren alapuló, hiteles csatlakozási folyamat továbbra is a biztonság előmozdításának fontos eszköze, mivel fokozza a délkelet-európai országok ellenálló képességét;

9.   úgy véli, hogy éppen egy kihívást jelentő biztonsági környezetben, amikor az EU és a NATO együttműködésük kiszélesítésére és elmélyítésére törekszik, a brexit következtében az EU elveszíti katonai képességeinek egy részét, továbbá előfordulhat, hogy az EU és az Egyesült Királyság többé nem számíthatnak egymás szakértelmére; megjegyzi, hogy a brexit új lendületet adhat olyan kezdeményezéseknek, amelyek régen elakadtak, és utat engedhet új javaslatoknak; hangsúlyozza az EU és a brexit utáni Egyesült Királyság közötti szoros védelmi együttműködés folytatásának fontosságát, beleértve többek között a hírszerzési információk megosztását és a terrorizmus elleni fellépést; úgy véli, hogy az Egyesült Királyság számára is biztosítani kell a lehetőséget, hogy részt vegyen a KBVP-missziókban az új EU–Egyesült Királyság védelmi együttműködési kapcsolat keretében;

10.   üdvözli, hogy az Egyesült Államok ismételten kiállt az európai biztonság mellett; hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is szilárdan elkötelezett a közös értékeken és érdekeken alapuló transzatlanti közösség mellett; ugyanakkor meg van győződve arról, hogy szükség van egy elszámoltatható és magabiztos KKBP-re, és hogy az EU-nak ezzel összefüggésben magabiztos külpolitikai szereplővé kell válnia;

Intézményi keret

11.   határozottan úgy véli, hogy az EU-nak szükség esetén erőteljesen fel kell lépnie saját jövőjének alakítása érdekében, mivel a belső és a külső biztonság egyre szorosabban összefügg, és ennek közvetlen hatása van minden európai polgárra; figyelmeztet, hogy a közös megközelítés hiánya következtében az EU fellépése koordinálatlan és széttöredezett lehet, sok párhuzamosságot és nem hatékony lépést tehet lehetővé, aminek eredményeként az Unió és tagállamai sebezhetővé válhatnak; úgy véli, hogy az EU-nak képesnek kell lennie a belső és külső biztonsággal kapcsolatos eszközök teljes spektruma mentén hatékonyan cselekedni, egészen az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésében említett szintig; hangsúlyozza, hogy az EUSZ 42. cikkének (2) bekezdésében említett közös uniós védelempolitika kialakításának az a célja, hogy létrejöjjön a közös védelem, és hogy az Unió stratégiai önállósággal rendelkezzen a béke és a előmozdítása érdekében Európán belül és a világban; hangsúlyozza az európai védelmi képességek további integrálásának gyakorlati és pénzügyi előnyeit;

12.   hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy meg tudjunk birkózni az egyre komolyabb kihívásokkal, az EU-nak a rendelkezésére álló politikai eszközök teljes tárházát alkalmaznia kell a puha eszközöktől a kemény eszközökig, a rövid távú intézkedésektől a hosszú távú szakpolitikákig a klasszikus külpolitika területén, ideértve továbbá a bilaterális és multilaterális diplomáciai erőfeszítéseket, a fejlesztési együttműködést, a polgári és gazdasági eszközöket, a válsághelyzeti támogatást, a válságmegelőzést és a konfliktusok utáni stratégiákat, de a béketeremtést és -fenntartást is, összhangban az EUSZ 43. cikkének (1) bekezdésében leírt polgári és katonai eszközökkel; úgy véli, hogy a KBVP-t arra az elvre kell építeni, hogy az európai biztonságot pusztán a katonai eszközökre támaszkodva nem lehet garantálni; úgy véli, hogy az EU külpolitikai lépéseinek magukban kellene foglalniuk egy értékelést arra vonatkozóan, hogy e lépések hogyan hatnak a humán biztonság és az emberi jogok javításával, valamint a nemzetközi jog erősítésével és a fenntartható béke előmozdításával kapcsolatos emberközpontú uniós stratégiai érdekekre; hangsúlyozza, hogy az Európai Külügyi Szolgálatnak növelnie kell a kapacitását, hogy hatékonyabban tudja megjósolni a válságokat, és már keletkezésük pillanatában fel tudjon lépni a biztonságot érintő kihívásokkal szemben; hangsúlyozza, hogy koherensebb és összehangoltabb interakcióra van szükség a katonai, polgári, fejlesztési és humanitárius szereplők között;

13.  üdvözli az erősebb európai védelem kialakítása terén az EU globális kül- és biztonságpolitikai stratégiájának 2016. júniusi elfogadása óta tett látható előrelépést; üdvözli különösen az Európai Védelmi Alap elindítását, a védelmi kutatásra vonatkozó előkészítő intézkedés megerősítésére tett javaslatot és az európai védelmi ipar fejlesztési programjáról előterjesztett jogalkotási javaslatot; felszólítja a tagállamokat, hogy növeljék jövőbeni pénzügyi hozzájárulásukat az EU költségvetéséhez az Európai Védelmi Alappal kapcsolatban felmerülő, az EU-t érintő összes további költség fedezése érdekében;

14.   üdvözli az EFTA csatlakozását a védelmi kutatásra vonatkozó előkészítő intézkedéshez, és különösen üdvözli a 2017-es évre szóló 585 000 eurós norvég hozzájárulást; szeretné, hogy Norvégia továbbra is részt vehessen a védelmi vonatkozású vagy a védelem tárgykörébe tartozó uniós finanszírozású programokban;

15.   felkéri a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy valamennyi szakaszban haladéktalanul és teljes körűen tájékoztassa a Parlamentet a védelmi vonatkozású vagy a védelem területét érintő nemzetközi megállapodások megkötéséről vagy módosításáról; úgy véli, hogy a harmadik országok pénzügyi hozzájárulásai jelentős költségvetési kihatásokkal járnak az Unióra nézve, mivel egy harmadik ország a hozzájárulása mértékét jóval meghaladóan sértheti az Unió pénzügyi érdekeit azzal, hogy visszatartja a szükséges kiviteli engedélyeket; hangsúlyozza, hogy amennyiben harmadik felek járulnak hozzá védelmi vonatkozású vagy a védelem területét érintő uniós finanszírozású programokhoz, a Parlament elvárja a Bizottságtól és az alelnöktől/főképviselőtől, hogy a javaslattételt megelőzően értékeljék a részvétel által az Unió stratégiai politikáira és érdekeire gyakorolt hatásokat, és tájékoztassák a Parlamentet az értékelés eredményeiről;

16.   kiemeli, hogy a Bizottság és egyre több tagállam is elkötelezte magát az európai védelmi unió elindítása mellett, és hogy ez európai polgárok körében is erőteljes támogatást élvez; hangsúlyozza, hogy ez megfelel az uniós polgárok és az Európai Parlament kérésének, amelynek többek között a korábbi állásfoglalásaiban számos alkalommal megfogalmazott felhívásain keresztül adott hangot; felhívja a figyelmet arra, hogy az erősebb európai védelmi integráció eredményként nőni fog a hatékonyság, kiküszöbölhetők a párhuzamosságok, és csökkenthetők a költségek; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy egy valódi európai védelmi unió létrehozása folyamatos politikai akaratot és elhatározást követel meg; sürgeti a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat egy közös és önálló európai védelem mellett, és törekedjenek annak biztosítására, hogy nemzeti védelmi költségvetésük tíz éven belül elérje GDP-jük legalább 2%-át;

17.  meggyőződése, hogy az Unió csak akkor tud jobban eleget tenni katonai feladatainak, ha jelentősen növelik a hatékonyságot a katonai képességeket generáló folyamatok minden területét illetően; emlékeztet rá, hogy az EU-28 védelemre fordított GDP-arányos kiadása 40%-a az Egyesült Államok ugyanilyen célú kiadásának, azonban csak 15%-át képes generálni annak a kapacitásnak, amelyet az Egyesült Államok a folyamatból előállít, ami nagyon komoly hatékonysági problémára utal;

18.   felkéri az alelnököt/főképviselőt és a Bizottságot, hogy a Parlament által a 2016. november 22-i, 2016. november 23-i és 2017. március 16-i állásfoglalásokban megfogalmazott kérésnek megfelelően tegyenek lépéseket egy uniós biztonsági és védelmi fehér könyv közzététele érdekében a legközelebbi többéves pénzügyi keret előkészítésével összefüggésben; úgy véli, hogy az európai védelmi unió létrehozása, az Unió stratégiai irányvonalának összekapcsolása a kapacitásépítéshez való uniós hozzájárulásokkal, valamint a védelmi célú európai intézményi keret kialakítása mind olyan elemek, amelyeket intézményközi megállapodással kell alátámasztani; hangsúlyozza, hogy az összes érdekelt fél átfogó és megbízható munkája révén fokozható a védelmi kiadások hatóköre és hatékonysága; kéri, hogy a semleges államok, így Ausztria és Svédország is kapjanak komoly szerepet e folyamatban az egyes uniós tagállamok semlegességének megkérdőjelezése nélkül;

19.  hangsúlyozza, hogy a stratégiai környezet és a stratégiai célkitűzések leírása mellett az EU biztonsági és védelmi fehér könyvének az uniós képességfejlesztési terv formájában azonosítania kell a szükséges és a rendelkezésre álló kapacitásokat, illetve a kapacitáshiányokat a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozóan, valamint tartalmaznia kell egy általános koncepciót a többéves pénzügyi keret időszakában és hosszú távon tervezett tagállami és uniós lépésekről; 

20.  üdvözli az újonnan kinyilvánított politikai akaratot a közös biztonság- és védelempolitika hatékonyságának javítására; támogatja azokat a kísérleteket, amelyek a tagállamok közötti kooperáció működőképessé tételével a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál teljes kiaknázására irányulnak, és megteremtik a működési szempontból releváns képességeket az EUSZ 43. cikke (1) bekezdésében szereplő feladatok teljesítéséhez, a következők révén:

a) az induló alap mielőbbi létrehozása a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően, a műveletek gyors végrehajtásának lehetővé tétele érdekében;

b) állandó strukturált együttműködés létrehozása azon katonai területekre vonatkozóan, amelyekre a közös biztonság- és védelempolitikai feladatok végrehajtásához szükség van (például állandó jelleggel összevont katonai egységek),

c) az Athéné kormányközi közös finanszírozási mechanizmus megreformálása azon tagállamok közötti szolidaritás működőképessé tétele érdekében, amelyek csak anyagilag, illetve amelyek csak csapatokkal tudnak hozzájárulni a közös biztonság- és védelempolitikai műveletekhez,

d) a képességek összevonásának és megosztásának rendszeres gyakorlattá tétele, és előrelépés a 28 vezérkari főnök által 2011-ben benyújtott 300 javaslat többségének végrehajtása terén,

e) a nemzeti erőforrások egyesítése a kutatás, a fejlesztés, a közbeszerzés, a karbantartás és a képzés tekintetében,

f) koordinált nemzeti védelmi tervezés (koordinált éves védelmi szemle – CARD), a jelenlegi terveknek megfelelően,

g) a katonai tanúsítás közös szabályainak és az utánpótlás biztonságára vonatkozó közös politikának a bevezetése,

h) a Bizottság részéről a belső piaci szabályok betartatása a 2009-es védelmi közbeszerzési irányelvvel összhangban, a nemzeti védelmi közbeszerzési projektekre vonatkozóan;

21.  üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy a következő többéves pénzügyi keretben külön programot javasol a védelmi célú kutatásra, saját költségvetéssel és saját szabályokkal; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak további forrásokat kell e program rendelkezésére bocsátaniuk, anélkül, hogy az a kutatást, technológiai fejlődést és innovációt finanszírozó meglévő keretprogramokat érintené, ahogyan azt a Parlament a 2017. július 5-i állásfoglalásában szorgalmazta; ismételten felkéri a Bizottságot, hogy biztosítsa a tagállamok által vagy adott esetben az iparral közösen indított védelmi kutatási és fejlesztési programokban való uniós részvételt, az EUMSZ 185. és 187. cikkének megfelelően;

22.   üdvözli az európai védelmi ipari fejlesztési programra irányuló bizottsági javaslatot; hangsúlyozza, hogy a tagállamok védelmi téren hozott intézkedéseinek támogatására, koordinálására vagy kiegészítésére irányuló bármely uniós fellépésnek azt kell célul kitűznie, hogy hozzájáruljon a többek között az EUMSZ 2. cikkének (4) bekezdésében említett közös védelmi politika fokozatos kialakításához, valamint hogy kiterjedjen a közös fejlesztésre, a standardizációra, a tanúsításra és a karbantartásra, amelyek révén kooperatív programok és az interoperabilitás magasabb szintje valósíthatók meg; sürgeti a Bizottságot az új védelmi ipari fejlesztési program széles körű megismertetésére, és különösen a kis- és középvállalkozások határokon átívelő projektekben való részvételének ösztönzésére;

23.  úgy véli, hogy a tagállamok által lebonyolított fegyver-, lőszer- és védelmi vonatkozású áru- és szolgáltatáskivitel szerves részét képezi az EU kül-, biztonság- és védelempolitikájának;

24.  sürgeti a Tanácsot, hogy az EUSZ 42. cikkének (2) bekezdésével összhangban tegyen konkrét lépéseket az európai fegyveres erők harmonizációja és standardizációja felé, megkönnyítendő a fegyveres erők állományának egy új európai védelmi unió égisze alatt történő együttműködését, ami újabb lépést jelentene a közös uniós védelmi politika fokozatos kialakításában;

25.  hangsúlyozza, hogy a Szerződés által biztosított összes lehetőség használata javítaná a védelmi ipar versenyképességét és működését az egységes piacon, és tovább serkentené a védelmi együttműködést a következők révén: pozitív ösztönzők, olyan projektek megcélozása, amelyeket a tagállamok nem képesek vállalni, a felesleges párhuzamosságok megszüntetése és a közpénzek hatékonyabb felhasználásának támogatása; úgy véli, hogy e stratégiai együttműködési programok nagy eséllyel kettős felhasználású technológiákat eredményeznek, amelyek további hozzáadott értéket biztosítanak a tagállamok számára; hangsúlyozza az európai képességek és az integrált védelmi piaci fejlesztésének fontosságát;

26.  sürgeti pontos és kötelező erejű iránymutatás létrehozását, amely jól definiált keretet biztosít az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésének jövőbeli beindításához és végrehajtásához;

27.  felkéri a Bizottságot, a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy az Európai Parlamenttel közösen kezdjenek intézményközi párbeszédet a közös védelmi politika fokozatos kialakításáról; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben teljes jogú uniós védelmi költségvetést kell létrehozni, amely kiterjed a közös biztonság- és védelempolitika összes belső vonatkozására, és hogy az ennek végrehajtására szolgáló doktrínát a Lisszaboni Szerződés keretén belül kell kidolgozni; hangsúlyozza, hogy felül kell vizsgálni az Athéné mechanizmust a közös költségnek tekintett műveletek körének kiszélesítése és a közös biztonság- és védelempolitika missziókban és műveletekben való részvétel serkentése érdekében;

28.  jelzi, hogy ezt az új védelmi költségvetést új forrásokból kell finanszírozni a következő többéves pénzügyi keretben;

29.  úgy véli, hogy a közös biztonság- és védelempolitikára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal lehetne demokratikusabb és átláthatóbb; javasolja ezért, hogy Biztonsági és Védelmi Politikai Albizottságát alakítsák teljes jogú parlamenti bizottsággá, lehetővé téve ezáltal, hogy nagyobb vizsgálati és elszámoltathatósági jogot kapjon a közös biztonság- és védelempolitikával kapcsolatban, és prominens szerepet töltsön be annak végrehajtásában, különösen a biztonsághoz és a védelemhez kapcsolódó jogi aktusok vizsgálata révén;

30.  sajnálatát fejezi ki az európai biztonsági és hírszerzési szolgálatok közötti együttműködés és információmegosztás hiánya miatt; úgy véli, hogy a hírszerzési szolgálatok közötti szorosabb együttműködés segítené a terrorizmus elleni harcot; ezzel összefüggésben felszólít egy teljes jogú európai hírszerzési rendszer létrehozására;

Állandó strukturált együttműködés

31.   üdvözli, hogy a tagállamok készek kötelező érvényű kötelezettségvállalásra a KBVP keretein belül, végrehajtva ezáltal egy ambiciózus és befogadó állandó strukturált együttműködést, és kéri, hogy a Tanács mihamarabb hozza létre azt; hangsúlyozza, hogy a részvétel tekintetében kívánatos inkluzív jellegnek nem szabad aláásnia sem a KBVP melletti teljes elkötelezettséget, sem a részt vevő tagállamok ambícióinak magas szintjét; rámutat arra, hogy a részvételre vonatkozóan egyértelmű kritériumokat kell szabni, meghagyva a lehetőséget más tagállamok számára, hogy egy későbbi időpontban csatlakozzanak; rámutat, hogy az állandó strukturált együttműködés keretében végzett tevékenységeket mindig tökéletesen össze kell hangolni a KBVP-vel;

32.  hangsúlyozza, hogy az állandó strukturált együttműködésnek az uniós kereten belül kell kialakulnia, és hatékony uniós támogatásban kell részesülnie, a tagállamok védelmi hatáskörének teljes tiszteletben tartása mellett; ismételten kéri, hogy az uniós költségvetés nyújtson megfelelő támogatást az állandó strukturált együttműködésnek; úgy véli, hogy az állandó strukturált együttműködés keretében kötelezettségként kell előírni a KBVP alá tartozó valamennyi uniós ügynökségben és szervben, köztük az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolában való részvételt; ismételten kijelenti, hogy az uniós harccsoportok rendszerét a felülvizsgált Athéné mechanizmus keretében közös költségnek kell tekinteni;

33.  hangsúlyozza, hogy meg kell könnyíteni az adminisztratív eljárásokat, amelyek szükségtelenül lelassítják a KBVP-missziókhoz szükséges erők generálását és gyors reagálású erőknek az Unión belüli, határokat átlépő mozgását; felszólítja a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy, az egész EU-ra kiterjedő rendszert a védelmi erők állománya, valamint a KBVP céljait szolgáló berendezések és ellátmányok gyors mozgásának koordinálására, arra az esetre, ha valamely tagállam a szolidaritási záradékra hivatkozik, és ha az ENSZ alapokmányának 51. cikkével összhangban valamennyi tagállam köteles a rendelkezésére álló összes eszközzel segítséget nyújtani;

34.  követeli egy teljes jogú EU polgári-katonai stratégiai főhadiszállás létrehozását az állandó strukturált együttműködés keretein belül, amely a már meglévő Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatból, a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatból és a Válságkezelési és Tervezési Igazgatóságból állna, továbbá kéri, hogy biztosítsanak egy olyan platformot, amely egységesített működési támogatást nyújt az egész tervezési folyamat során, a kezdeti politikai koncepcióktól a részletes tervekig;

35.  bátorítja az állandó strukturált együttműködésben részt vevő tagállamokat, hogy hozzanak létre egy, a nemzeti hadseregek osztagaiból álló állandó „integrált európai haderőt”, és bocsássák azt az Unió rendelkezésére, hogy az végre tudja hajtani a közös biztonság- és védelempolitikát az EUSZ 42. cikke (3) bekezdésének megfelelően;

36.  úgy véli, hogy az európai védelmi unió egyik első építőköve egy közös kibervédelmi politika kell legyen; bátorítja az alelnököt/főképviselőt, hogy dolgozzon ki javaslatokat egy uniós kibervédelmi egység létrehozására, az állandó strukturált együttműködés keretén belül;

Védelmi Főigazgatóság

37.  kéri, hogy az alelnökkel/főképviselővel szorosan együttműködve értékeljék egy, a Bizottságon belüli Védelmi Főigazgatóság (DG Defence) létrehozásának lehetőségét, amely a tagállamok védelmi téren hozott intézkedéseinek támogatására, koordinálására vagy kiegészítésére irányuló unió fellépéseket irányítaná, az EUMSZ 2. cikkének megfelelően;

38.   úgy véli, hogy a javasolt Védelmi Főigazgatóságnak kell felelősnek lennie azért, hogy biztosított legyen a határok átjárhatósága a csapatok és a felszerelések szabad mozgása számára, ami szükséges előfeltétele a megfelelő szintű stratégiai autonómia, valamint az interoperabilitás, az ellátásbiztonság, a szabványosítás és a katonai tanúsítással kapcsolatos megállapodások biztosításának, amelyek nélkülözhetetlenek a következőkhöz: a KBVP és az állandó strukturált együttműködés alá tartozó programokhoz való uniós hozzájárulások; az uniós támogatásban részesülő védelmi kutatások; az Unió stratégiai autonómiája; Európa védelmi iparának versenyképessége (beleértve az európai védelmi ellátási láncot alkotó kkv-ket és a közepes piaci tőkeértékű vállalkozásokat); valamint a védelem tárgykörébe tartozó intézményközi megállapodások, ideértve az uniós biztonsági és védelmi fehér könyvet is; hangsúlyozza, hogy a javasolt Védelmi Főigazgatóságnak hozzá kell járulnia a különböző szereplők feladatai közötti koordináció javításához, a politikai koherencia és következetesség fokozása érdekében;

39.   hangsúlyozza, hogy a javasolt Védelmi Főigazgatóságnak az Európai Védelmi Ügynökséggel karöltve kell dolgoznia; úgy véli, hogy az Európai Védelmi Ügynökségnek kell lennie az európai fegyverzet- és képességfejlesztési politika alá tartozó uniós fellépések végrehajtó ügynökségének a Lisszaboni Szerződés által előírt esetekben; ismételten felszólítja a Tanácsot annak biztosítására, hogy az Európai Védelmi Ügynökség adminisztrációs és működési költségeit az Uniós költségvetés fedezze; megjegyzi, hogy az Európai Védelmi Ügynökség szerepkörének és felelősségeinek bővülését a költségvetés növekedésének is követnie kellene, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a Védelmi Főigazgatóság esetleges létrehozásának és a KBVP hatékonyabbá tételére irányuló, megújult erőfeszítéseknek nem szabad a bürokratikus struktúrák növekedéséhez vagy megkettőzéséhez vezetniük;

Koordinált stratégiai és éves védelmi szemlék

40.  üdvözli az EU képességfejlesztési tervének stratégiai felülvizsgálatát, amely várhatóan 2018 tavaszán fejeződik be; hangsúlyozza, hogy a képességfejlesztési terv lehetővé teszi majd a tagállamok közötti együttműködés fokozását a képességek terén meglévő hiányosságok orvoslása vonatkozásában, az Európai Védelmi Ügynökség keretében;

41.  üdvözli a koordinált éves védelmi szemle eljárásának létrehozását; úgy véli, hogy a koordinált éves védelmi szemlének hatékony módon hozzá kell járulnia a nemzeti fegyveres erők beruházásainak és képességeinek szabványosításához és összehangolásához, biztosítva az Unió stratégiai és operatív autonómiáját és koherenciáját, valamint lehetővé téve, hogy a tagállamok közösen hatékonyabban tudjanak befektetni a védelem terén; üdvözli a 2017-re javasolt kísérleti szakaszt;

42.  bátorítja a tagállamokat, hogy térképezzék fel a védelmi erőforrások közös beszerzésének lehetőségét;

43.  hangsúlyozza, hogy a koordinált éves védelmi szemlének az EU biztonsági és védelmi fehér könyvén és a közös védelmi politikán kell alapulnia, és a KBVP-vel kapcsolatos képességek teljes spektrumát fel kell ölelnie, különös tekintettel az állandó strukturált együttműködésben részt vevő tagállamok képességeire; úgy véli, hogy a koordinált éves védelmi szemlének egy sor konkrét javaslattal kell szolgálnia a hiányosságok orvoslása, illetve azon területek azonosítása tekintetében, ahol célszerű lenne az uniós fellépés, hogy ezeket figyelembe lehessen venni a soron következő év uniós költségvetésének tervezésekor; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és az Uniós Védelmi Ügynökségnek közösen kell dolgozniuk az éves munkaprogramok kialakítása terén a javasolt Európai Védelmi Alap képességekkel és kutatással kapcsolatos keretein belül; rámutat, hogy az Európai Védelmi Ügynökségnek nemcsak a program kialakítása terén van kiemelt szerepe, hanem a képességfejlesztési keretből finanszírozott projektek kezelése terén is;

44.  hangsúlyozza, hogy szorosan össze kell hangolni a KBVP-vel kapcsolatos összes tevékenységet, különösen a koordinált éves védelmi szemlét, az állandó strukturált együttműködést és az Európai Védelmi Alapot;

45.  úgy véli, hogy a Bizottságnak szem előtt kell tartania a koordinált éves védelmi szemle eredményeit, és olyan intézményközi megállapodást kell kezdeményeznie, amely meghatározza a későbbi uniós fellépések hatáskörét és forrásait; úgy véli, hogy a Tanácsnak és a Bizottságnak az intézményközi megállapodás alapján kell saját hatáskörben meghozniuk a döntéseket az említett fellépések engedélyezéséről; védelmi témájú parlamentközi együttműködést szorgalmaz a koordinált éves védelmi szemle felülvizsgálata céljából, valamint kéri, hogy ezt követően rendszeresen fejlesszék a védelmi képességeket;

A KBVP missziói és műveletei

46.   köszönetet mond annak a több mint hatezer nőnek és férfinak, akik jól és hűségesen szolgáltak az Unió polgári és katonai misszióinak keretében három kontinensen; nagyra értékeli ezeket a missziókat, amelyek Európa közös hozzájárulását jelentik a világ békéjéhez és stabilitásához; sajnálatát fejezi ki azonban azzal kapcsolatban, hogy a missziók hatékonyságát továbbra is veszélyeztethetik a strukturális gyengeségek, a tagállamok egyenlőtlen hozzájárulása, és a működési környezetre való alkalmatlanság, valamint sajnálatosnak tartja a KBVP-missziók megbízatásának korlátozásait; hangsúlyozza ezzel összefüggésben, hogy tényleges hatékonyságra van szükség, ami csakis a megfelelő katonai felszerelések biztosítása révén érhető el, továbbá sürgeti a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy ennek érdekében éljenek az EUSZ 41. cikkének (2) bekezdése által kínált lehetőségekkel; üdvözli, hogy a tagállamok védelmi kiadásain belül nőtt az említett missziókra szánt támogatás; úgy véli, ezt a tendenciát folytatni kell, meg kell erősíteni, és uniós szinten koordinálni kell; kéri, hogy hozzanak hatékony intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítható legyen a KBVP-missziók személyzete által felhalmozott tudás és tapasztalat értékelése, és annak a jövőbeli KBVP-missziók tervezése során történő figyelembevétele;

47.  üdvözli a KBVP-ről szóló első éves jelentés alelnök/főképviselő általi közzétételét; úgy véli azonban, hogy ez a jelentés nem lehet pusztán mennyiségi jellegű, amely statisztikai adatokkal és részletes információkkal írja le az eredményeket, hanem a jövőben annak kiértékelésére is összpontosítania kell, hogy milyen politikai hatást gyakorolnak a KBVP fellépései polgáraink biztonságára;

48.  felszólítja a főképviselőt/alelnököt, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a KBVP misszióit és műveleteit inkább az EU globális stratégiájának prioritásaihoz, valamint a helyi és regionális realitásokhoz igazítsák;

49.  meggyőződése, hogy továbbra is szükséges hozzájárulni a válságkezeléshez és -megelőzéshez, valamint hogy segítséget kell nyújtani az iraki újjáépítéshez és stabilizációhoz; üdvözli a Tanács közelmúltbeli határozatát, amelynek értelmében egy új polgári KVBP-missziót indít az iraki biztonsági ágazat reformjának támogatása céljából, és arra számít, hogy az EU át fogja venni a nemzetközi vezető szerepet ezen a területen, beleértve a terrorizmus elleni harcot és a polgári újjáépítést; felhívja az EU-t arra, hogy ez alkalommal biztosítson jobb koordinációt a részt vevő tagállamok, valamint a regionális és helyi szereplők között;

50.  üdvözli az Európai Uniónak a Földközi-tenger déli-középső részén folytatott katonai műveletét, és kéri az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy növeljék a biztonság szempontjából fontos helyi szereplőinek nyújtott támogatást a Földközi-tenger déli partján;

51.  elvárja az alelnöktől/főképviselőtől és a Tanácstól, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Líbia déli határain jelen lévő, a biztonság szempontjából fontos helyi szereplőkkel, és a megbízatás megújítása alkalmából indítsák újra az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő misszióját; felszólítja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy álljanak elő friss ötletekkel a Száhel övezet biztonsági problémáinak megoldását illetően, összekapcsolva azt az Európai Unió líbiai integrált határigazgatást segítő missziójához annak átfogó és integrált megközelítésében, támogatva a német-francia kezdeményezést; üdvözli a 2017. augusztus 4-i tanácsi határozatot az Európai Unió Mopti és Ségou régiók (Mali) területére vonatkozó stabilizációs fellépéséről; ennek kapcsán felszólítja az alelnököt/főképviselőt arra, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy ez az intézkedés hogyan érinti a KBVP régióbeli misszióit és műveleteit;

52.  üdvözli az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai műveletének sikerét a katonai végállapot elérését illetően, aggasztónak tartja azonban, hogy a politikai végállapot elérése még nem sikerült;

53.   üdvözli az állandó uniós műveleti parancsnokság (Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat (MPCC)) magjának közelmúltbeli létrehozását, ahogyan azt a Parlament a 2013. szeptember 12-i állásfoglalásában is kérte, mivel ez az előfeltétele a közös műveletek hatékony tervezésének, irányításának és ellenőrzésének; felkéri a tagállamokat, hogy lássák el azt megfelelő személyzettel, hogy képes legyen betölteni a szerepét, és adjanak neki katonai KBVP-műveletek tervezésével és irányításával kapcsolatos feladatokat, mint amilyen az Európai Unió bosznia-hercegovinai katonai művelete;

54.  úgy véli, hogy az Egyesült Királyság Unióból való kilépésnek következtében felül kell vizsgálni az az EU NAVFOR Szomália (Atalanta művelet) parancsnokságával kapcsolatos döntést; hangsúlyozza a művelet sikerét, amelynek köszönhetően 2014 óta egyetlen hajót sem állítottak meg kalózok; üdvözli, hogy a műveletet 2018-ig meghosszabbították

55.  megjegyzi, hogy a polgári KBVP-missziók álláshelyeinek csak75 %-a van betöltve; sajnálatát fejezi ki ezzel összefüggésben amiatt, hogy az EU személyzeti szabályzata, amely jobb körülményeket és védelmet nyújtana a missziók munkatársainak, nem vonatkozik a missziók alkalmazásában álló állományra, annak ellenére, hogy a finanszírozásuk az uniós költségvetésből történik; úgy véli, ez akadályozza a missziók hatékonyságát; sürgeti a tagállamokat, hogy gondoskodjanak az üres álláshelyek gyors betöltéséről valamennyi misszió esetében;

56.  üdvözli a KBVP-vel kapcsolatos képzésekről szóló uniós politika elfogadását, valamint a KBVP-struktúrákba illeszkedő, központi képzési intézmény, az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola szerepének fontosságát; felszólítja a tagállamokat, hogy nyújtsanak megfelelő pénzügyi, személyzeti és infrastrukturális erőforrásokat az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola számára;

57.  sajnálatosnak tartja, hogy a tagállamok nem képesek gyorsan rendelkezésre bocsátani a polgári KBVP-missziók előkészítéséhez és felállításához szükséges személyzetet; üdvözli ezzel összefüggésben az EKSZ és a Bizottság szolgálatai által közösen kidolgozott javaslatot, hogy alkalmazzanak többrétű megközelítést annak érdekében, hogy tovább lehessen gyorsítani a polgári KBVP-missziók telepítését;

58.  bátorítja azokat a további erőfeszítéseket, amelyek a polgári és a polgári-katonai missziók finanszírozásának felgyorsítására, valamint a döntéshozatali eljárások és a végrehajtás egyszerűsítésére szolgálnak; ezzel összefüggésben úgy véli, hogy a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján, a költségvetési rendelet 210. cikkével összhangban specifikus közbeszerzési szabályokat kellene bevezetnie a KBVP keretében történő válságkezelési intézkedésekre vonatkozóan, megkönnyítendő a műveletek gyors és rugalmas lebonyolítását;

59.  üdvözli a missziótámogatási platform 2016-os létrehozását; sajnálatát fejezi ki annak korlátozott mérete és hatóköre miatt, és ismételten előrelépésre szólít fel egy közös szolgáltató központ felé, amely egyetlen helyről nyújtaná az összes központi missziós támogatási szolgáltatást, így tovább javítva a hatékonyságot;

60.  sürgeti az EKSZ-t és a Tanácsot, hogy fokozzák a kiberbiztonság javítására irányuló erőfeszítéseiket, különösen a KBVP-missziókkal összefüggésben, többek között a fenyegetések enyhítése érdekében hozott uniós és tagállami szintű intézkedések útján, például a következők révén: az ellenálló képesség növelése az oktatás, a képzés és a gyakorlatok segítségével, valamint az uniós kibervédelmi oktatás és képzés rendszerének észszerűsítése;

61.  úgy véli, hogy az EU és tagállamai korábban soha nem tapasztalt fenyegetéssel néznek szembe az államilag támogatott kibertámadások, valamint a kiberbűnözés és terrorizmus formájában; úgy véli, hogy a kibertámadások jellegüknél fogva olyan fenyegetést jelentenek, amely uniós szintű választ tesz szükségessé; bátorítja a tagállamokat, hogy egy másik tagállamot ért kibertámadás esetén nyújtsanak kölcsönösen segítséget egymásnak;

62.  kéri a tagállamokat, hogy a katonai KBVP-missziók esetében alkalmazzák a terhek teljes körű megosztását a közös finanszírozás fokozatos növelésével a teljes közös finanszírozásig, aminek képessé kell tennie és ösztönöznie kell a tagállamokat arra, hogy felajánlják képességeiket és erőiket, vagy csak anyagi támogatásukat; hangsúlyozza ezzel összefüggésben az Athéné mechanizmus felülvizsgálatának, valamint a katonai KBVP-műveletek finanszírozásával összefüggő összes költség fedezésének fontosságát;

63.  sürgeti a Tanácsot, hogy cselekedjen az EUSZ 41. cikke (3) bekezdésével összhangban, és haladéktalanul hozzon határozatot, amellyel induló alapot hoz létre az EUSZ 42. cikke (1) bekezdésében, valamint 43. cikkében említett feladatokat ellátó katonai műveletek kezdeti fázisainak sürgős finanszírozására; sürgeti a Tanácsot, hogy oldja meg a hibrid missziók finanszírozásával kapcsolatos jelenlegi problémákat; kéri, hogy az EU költségvetési szabályai rugalmasabbak legyenek, hogy ezáltal az Unió jobban tudjon reagálni a válságokra, és végre tudja hajtani a Lisszaboni Szerződés meglévő rendelkezéseit;

EU–NATO együttműködés

64.  úgy véli, hogy a jelenlegi helyzetben az EU és a NATO stratégiai partnersége alapvető fontosságú az Unió és a szomszédos országok előtt álló biztonsági kihívások kezelése szempontjából; úgy véli, hogy az EU–NATO közös nyilatkozat és annak végrehajtási intézkedései magasabb szintre emelhetik az együttműködést és az egymást kiegészítő jelleget, és a stratégiai partnerség új és lényegi szakaszát jelzik; üdvözli a 42 közös javaslatot amelyek közül 10 kifejezetten a hibrid típusú fenyegetésekkel szembeni ellenállást hivatott erősíteni, és amelyek célja a két szervezet közötti együttműködés és koordináció erősítése; megjegyzi, hogy ez a munka a teljes nyitottság és átláthatóság szellemében fog folytatódni, a két szervezet döntéshozatali autonómiájának és eljárásainak teljes tiszteletben tartásával, és az elfogadás és a kölcsönösség elvein fog alapulni, az egyes tagállamok egyedi karakterű biztonság- és védelempolitikájának sérelme nélkül; méltatja az együttműködést a kibrefenyegetésekkel szembeni küzdelem, a stratégiai kommunikáció fejlesztése, illetve a tengeri tevékenységek és a közös gyakorlatok koordinációja terén, továbbá rámutat az EU Sophia nevű művelete, valamint a NATO Sea Guardian nevű művelete közötti kiváló együttműködésre és egymást kiegészítő jellegére; üdvözli továbbá a két szervezet által készített első közös végrehajtási jelentést, amelyet 2017 júniusában tettek közzé, üdvözli a közös javaslatok végrehajtása terén történt előrelépést, és további előrelépésre hív fel; hangsúlyozza, hogy az EU továbbra is szilárdan elkötelezett a közös értékeken és érdekeken alapuló transzatlanti közösség mellett;

65.  megjegyzi, hogy az erősebb EU és az erősebb NATO kölcsönösen erősítik egymást; úgy véli, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket az európai védelmi unión belül és a biztonságot garantáló önálló regionális szereplőként egyaránt, adott esetben kiegészítő szerepet játszva a NATO-n belül; megjegyzi, hogy az EU globális stratégiájának megfelelően az EU-nak hozzá kell járulnia a következőkhöz: a) válaszadás a külső konfliktusokra és válságokra; b) a partnerek kapacitásainak kiépítése; és c) az EU és az uniós polgárok védelme; üdvözli a globális stratégia végrehajtására irányuló folyamatban lévő kezdeményezéseket a biztonság és a védelem területén, melyek célja az, hogy erősebbé tegyék az EU és a NATO közötti kapcsolatot, és hogy képessé tegyék az uniós tagállamokat arra, hogy együtt vegyenek részt a védelemkutatásban és a védelmi képességek fejlesztésében; úgy véli, hogy Európa biztonsága és védelme egyre inkább e két szervezettől függ majd, saját hatáskörükön belül; szorgalmazza az együttműködés javítására irányuló erőfeszítéseket a hibrid fenyegetések elleni fellépés révén (például a Hibrid Fenyegetések Elleni Küzdelem Európai Kiválósági Központja bevonásával), valamint az információk és a hírszerzési adatok cseréje tekintetében;

66.  hangsúlyozza, hogy nemcsak az uniós tagállamok, a kulcsfontosságú partnerek és a NATO között fontos a kiberbiztonság terén való együttműködés és integráció, hanem a társadalom különböző szereplői között is;

KBVP partnerségek

67.  hangsúlyozza, hogy az EU értékeit elfogadó országokkal való partnerségek és együttműködések hozzájárulnak a KBVP hatékonyságához és hatásához; üdvözli ezzel összefüggésben Albánia, Ausztrália, Kanada, Chile, Kolumbia, Grúzia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Moldova, Montenegró, Új-Zéland, Norvégia, Szerbia, Svájc, Törökország, Ukrajna és az Egyesült Államok hozzájárulását;

68.  üdvözli az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti beszerzési és keresztkiszolgálási megállapodás 2016. december 7-i aláírását; felszólítja a főképviselőt/alelnököt, hogy tájékoztassa a Parlamentet arról, hogy ez a megállapodás milyen módon javította a KBVP-missziók állományának körülményeit és védelmét;

69.  felhívja a főképviselőt/alelnököt és a tagállamokat, hogy hozzanak létre uniós katonai attaséi pozíciókat az EU-küldöttségekben, hozzájárulva az Unió stratégiai célkitűzéseinek végrehajtásához;

70.  üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy vizsgálják felül a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló európai uniós eszközt a biztonságot és a fejlesztést támogató kapacitásépítés elnevezésű kezdeményezés keretében végrehajtott fellépések támogatása céljából, ami lehetővé teszi majd, hogy az EU finanszírozni tudja a partnerországok kapacitásépítését és rezilienciáját, és segíthesse képességeik erősítését; bátorítja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy haladéktalanul hajtsák végre a biztonságot és a fejlesztést szolgáló kapacitásépítés nevű kezdeményezést, fokozzák a KBVP-missziók hatékonyságát és fenntarthatóságát, és biztosítsanak rugalmasabb és egységesebb uniós megközelítést, amely hasznosítja a polgári-katonai szinergiákat;

°

°  °

71.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az ENSZ főtitkárának, a NATO főtitkárának, az űripar és a biztonság és védelem területén működő uniós ügynökségeknek, valamint a tagállamok kormányainak és nemzeti parlamentjeinek.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0344.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0381.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0435.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0440.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0092.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0302.


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY

a közös biztonság- és védelempolitika végrehajtásáról szóló éves jelentésről (2017/2123(INI))

Külügyi Bizottság, előadó: Michael Gahler

A GUE/NGL képviselői, Sabine Lösing, Takis Hadjigeorgiou, Miguel Urban Crespo és Javier Couso Permuy által előterjesztett kisebbségi jelentés

A jelentés erős képességekkel bíró katonai uniót szorgalmaz, támogatja az Európai Védelmi Alapot, a védelmi kutatást és védelmi ipar fejlesztési programját, ami kedvez az uniós védelmi ipar és a hadiipari komplexum nyereségének. A jelentés sürgeti az állandó strukturált együttműködés gyors aktiválását; szorgalmazza egy uniós fehér könyv kiadását a védelem témájában, az EU és a NATO között erőteljesebb együttműködést, a polgári-katonai együttműködés fokozását, valamint egy Védelmi Főigazgatóság létrehozását, amely a csapatok és a felszerelések szabad mozgását lehetővé tevő nyílt határokért lenne felelős.

Ellenezzük a jelentést, mivel az:

•  szorosabb EU–NATO együttműködését és erőteljesebb megbízatásokat szorgalmaz a KBVP-missziók számára;

•  azt kéri a tagállamoktól, hogy fokozzák védelmi kiadásaikat – a NATO kapacitási céljának megfelelően (legalább a GDP 2%-ának megfelelő védelmi kiadás, ami 2020-ig további mintegy 100 milliárd eurót jelent), és több pénzügyi hozzájárulást követel az EU költségvetéséhez a védelmi alap és egy teljes jogú uniós védelmi költségvetés számára a következő többéves pénzügyi keretben;

•  szorgalmazza az ATHENA mechanizmus kiterjesztését, ami által az kikerülne a parlamenti ellenőrzés alól;

•  üdvözli a stabilitás és a béke elősegítését szolgáló eszköz reformját, ami lehetővé teszi katonai kiképzés és felszerelések finanszírozását.

A következőket kérjük:

   az EUSZ 41. cikke (2) bekezdésének szigorú értelmezését, amely megtiltja, hogy az uniós költségvetést katonai vagy védelmi vonatkozású műveletekből eredő költségek fedezésére használják fel;

  az uniós költségvetés katonai célokra ne nyújtson támogatást;

  radikális (beleértve a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fegyvereket) leszerelést uniós és világszinten, illetve a pénzeszközök átcsoportosítását a katonai költségvetésből a szociális és fejlesztési költségvetésbe;


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

6.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

11

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michèle Alliot-Marie, Petras Auštrevičius, Bas Belder, Mario Borghezio, Victor Boştinaru, Elmar Brok, James Carver, Arnaud Danjean, Georgios Epitideios, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Michael Gahler, Manolis Kefalogiannis, Janusz Korwin-Mikke, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Barbara Lochbihler, Sabine Lösing, Ramona Nicole Mănescu, Alex Mayer, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Clare Moody, Javier Nart, Alojz Peterle, Julia Pitera, Jean-Luc Schaffhauser, Jordi Solé, Jaromír Štětina, László Tőkés, Elena Valenciano, Geoffrey Van Orden, Hilde Vautmans, Boris Zala

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Neena Gill, Ana Gomes, Antonio López-Istúriz White, Gilles Pargneaux, Bodil Valero

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Bogdan Andrzej Zdrojewski


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

29

+

ALDE

Petras Auštrevičius, Javier Nart, Hilde Vautmans

EPP

Michèle Alliot-Marie, Elmar Brok, Arnaud Danjean, Michael Gahler, Manolis Kefalogiannis, Andrey Kovatchev, Eduard Kukan, Antonio López-Istúriz White, David McAllister, Francisco José Millán Mon, Ramona Nicole Mănescu, Alojz Peterle, Julia Pitera, László Tőkés, Bogdan Andrzej Zdrojewski, Jaromír Štětina

S&D

Victor Boştinaru, Knut Fleckenstein, Eugen Freund, Neena Gill, Ana Gomes, Alex Mayer, Clare Moody, Gilles Pargneaux, Elena Valenciano, Boris Zala

11

-

ECR

Bas Belder, Geoffrey Van Orden

EFDD

James Carver

ENF

Mario Borghezio, Jean-Luc Schaffhauser

GUE/NGL

Sabine Lösing

NI

Georgios Epitideios, Janusz Korwin-Mikke

VERTS/ALE

Barbara Lochbihler, Jordi Solé, Bodil Valero

0

0

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Jogi nyilatkozat