Eljárás : 2016/0376(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0391/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0391/2017

Viták :

PV 15/01/2018 - 12
CRE 15/01/2018 - 12
PV 12/11/2018 - 14
CRE 12/11/2018 - 14

Szavazatok :

PV 17/01/2018 - 10.5
CRE 17/01/2018 - 10.5
A szavazatok indokolása
PV 13/11/2018 - 4.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0010
P8_TA(2018)0442

JELENTÉS     ***I
PDF 1358kWORD 212k
6.12.2017
PE 604.805v03-00 A8-0391/2017

az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0761 – C8‑0498/2016 – 2016/0376(COD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Miroslav Poche

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0761 – C8-0498/2016 – 2016/0376(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0761),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0498/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. április 26-i véleményére(1),

–  tekintettel a Régiók Európai Bizottságának 2017. július 13-i véleményére(2),

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményére (A8-0391/2017),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az energiaszükséglet csökkentése egyike a 2015. február 25-én elfogadott, az energiaunióra vonatkozó stratégia öt dimenziójának. Az energiahatékonyság javítása kedvező hatást gyakorol a környezetre, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Unión kívülről származó energiaimporttól való függőség csökkentése révén javítja az energiabiztonságot, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, továbbá munkahelyteremtéshez és az egész gazdaságra kiterjedő gazdasági tevékenységek bővüléséhez vezet. Ez összhangban van az energiaunió keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Felei által 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodással létrehozott globális éghajlatvédelmi menetrenddel.

(1)  Az energiaszükséglet csökkentése egyike a 2015. február 25-én elfogadott, az energiaunióra vonatkozó stratégia öt dimenziójának. Az energiahatékonyságnak a teljes energiaellátási láncban történő javítása – beleértve az energiatermelést, -szállítást, -elosztást és -végfelhasználást – kedvező hatást gyakorol a környezetre, javítja a levegőminőséget és a közegészséget, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Unión kívülről származó energiaimporttól való függőség csökkentése révén javítja az energiabiztonságot, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, továbbá nagyobb versenyképességet, munkahelyteremtést és az egész gazdaságra kiterjedő gazdasági tevékenységek bővülését eredményezi, ezáltal javítva a polgárok életminőségét. Ez összhangban van az energiaunió keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (COP 21) 2015 decemberében, Párizsban elfogadott globális éghajlatvédelmi menetrenddel („Párizsi Megállapodás”), amely kimondja, hogy a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval 2°C alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest, és törekedni kell a hőmérséklet-növekedés 1,5°C-ra való korlátozására.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv9 az energiaunió felé történő haladás egyik eleme, amelynek keretében az energiahatékonyság önálló energiaforrásként kezelendő. Az „első az energiahatékonyság” elvet figyelembe kell venni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok a termelési kapacitással azonos hangsúlyt kapjanak. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni. Az energiahatékonysági fejlesztéseket minden olyan esetben meg kell valósítani, amikor azok költséghatékonyabbak, mint az azoknak megfelelő kínálati oldali megoldások. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az európai társadalom – különös tekintettel a polgárokra és a vállalkozásokra – ki tudja aknázni az energiahatékonyság számos előnyét.

(2)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv9 az energiaunió felé történő haladás egyik eleme, amelynek keretében az energiahatékonyság önálló energiaforrásként kezelendő. Az „első az energiahatékonyság” elvet figyelembe kell venni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor. A Bizottságnak elsőbbséget kell biztosítania az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok számára a termelési kapacitás növelésével szemben. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni. A végső energiahatékonyságot növelő beruházásokat minden olyan esetben meg kell valósítani, amikor azok költséghatékonyabbak, mint az azoknak megfelelő kínálati oldali megoldások. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az energiaellátási lánc minden szakaszában ki lehessen aknázni az energiahatékonyság javulásának számos előnyét, növelve az európai társadalom jólétét. Az ezen előnyökben rejlő lehetőségek teljes körű kihasználása, valamint a tervezett szakpolitikai intézkedések sikeres végrehajtása érdekében a Bizottságnak és a tagállamoknak Unió-szerte együtt kell működniük a helyi és a regionális hatóságokkal, a városokkal, a vállalkozásokkal és a polgárokkal, biztosítva, hogy az energiahatékonyságnak a technológiai, magatartásbeli és gazdasági változásokból eredő javulása fokozott gazdasági növekedéssel járjon együtt.

__________________

__________________

9 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

9 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A primer energia minden formájánál (nem megújuló és megújuló) figyelembe kell venni azt a többletenergia-ráfordítást, amely az energia előállításához, az energiatermelő létesítmények létrehozásához, üzemeltetéséhez és felszámolásához, valamint az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi veszélyek elhárításához szükséges.

Indokolás

Ez a módosítás a jelentéstervezet 3. módosításának helyébe lép. Célja annak pontosítása, hogy az az energiaráfordításra vonatkozik, nem az emberi munkára.

Módosítás  4

Irányelvre irányuló javaslat

2 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  A tagállami intézkedéseket jól megtervezett, hatékony uniós pénzügyi eszközökkel kell támogatni – például az európai strukturális és beruházási alapok, az Európai Stratégiai Beruházási Alap és az Európai Beruházási Bank révén –, amelyeknek az energiaellátási lánc minden szakaszában támogatniuk kell az energiahatékonysági beruházásokat, és egy differenciált diszkontrátákon alapuló modellt használó, átfogó költség-haszon elemzést kell alkalmazniuk. A pénzügyi támogatásnak az energiahatékonyság növelésére irányuló költséghatékony módszerekre kell fókuszálnia, amelyek az energiafogyasztás csökkenését eredményezik. Egy ambiciózus energiahatékonysági cél eléréséhez meg kell szüntetni az útjában álló akadályokat: az Eurostat például nemrégiben tisztázta, hogyan kell nyilvántartani az energiahatékonysági szerződéseket a nemzeti számlákon, megkönnyítve az energiahatékonysági intézkedésekbe való beruházásokat.

Módosítás  5

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Tanács 2014 októberében célként tűzte ki, hogy 2030-ra 27 %-kal javuljon az energiahatékonyság; ezt az értéket 2020-ig ki kell igazítani, „ami az Unió szintjén valószínűleg 30 %-ra történő emelést jelent majd”. 2015 decemberében az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy értékelje a 40 %-os energiahatékonysági cél megvalósíthatóságát is ugyanazon időkeret vonatkozásában. Ezért indokolt felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani az irányelvet, hogy az igazodjon a 2030-as távlati tervhez.

(3)  Az Európai Tanács 2014 októberében támogatta azt a célkitűzést, hogy 2030-ra 27%-kal javuljon az energiahatékonyság; ezt az értéket 2020-ig ki kell igazítani, „ami az Unió szintjén valószínűleg 30%-ra történő emelést jelent majd”. 2015 decemberében az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy értékelje a 40%-os energiahatékonysági cél megvalósíthatóságát is ugyanazon időkeret vonatkozásában. Ezért indokolt felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani az irányelvet, hogy az igazodjon a 2030-as távlati tervhez.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 2030-as távlati tervben nem szerepelnek nemzeti szinten kötelező célkitűzések. A kötelező 30 %-os célkitűzés formájában egyértelművé kell tenni annak szükségességét, hogy az Unió 2020-ban és 2030-ban is képes legyen megvalósítani – primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett – uniós szintű energiahatékonysági célkitűzéseit. Ez az uniós szintű pontosítás nem korlátozza a tagállamokat, mivel azok továbbra is szabadon állapítják meg nemzeti hozzájárulásukat, amely alapulhat a primerenergia-fogyasztáson vagy a végsőenergia-fogyasztáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamoknak nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulásuk megállapítása során figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten primerenergia-fogyasztás tekintetében 23 %-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 17 %-os csökkenést kell elérni a 2005. évi szinthez képest. A 2030-as uniós célkitűzés megvalósítása felé tett előrehaladást indokolt rendszeresen értékelni; erről az energiaunió irányításáról szóló jogalkotási javaslat rendelkezik.

(4)  A 2030-ra szóló kötelező 40%-os célkitűzés formájában egyértelművé kell tenni annak szükségességét, hogy az Unió képes legyen megvalósítani – primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett – uniós szintű energiahatékonysági célkitűzését. Ez az uniós szintű célkitűzés nem korlátozza a tagállamokat, mivel azok továbbra is szabadon állapítják meg nemzeti célkitűzéseiket, amelyek alapulhatnak a primerenergia-fogyasztáson vagy a végsőenergia-fogyasztáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamoknak nemzeti kötelező energiahatékonysági célkitűzéseik megállapítása során figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1132 Mtoe primer energiát és a 849 Mtoe végső energiát. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten a primerenergia-fogyasztás tekintetében 34%-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 31%-os csökkenést kell elérni a 2005. évi szinthez képest. A 2030-as uniós célkitűzés megvalósítása felé tett előrelépést szükséges rendszeresen értékelni; erről az energiaunió irányításáról szóló jogalkotási javaslat rendelkezik.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

4 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A nemzeti energiahatékonysági célkitűzések meghatározásakor a tagállamok közötti egyenlőség elvét kell alkalmazni. Az energia alapvető áru, ezért a minimális szintű energiafogyasztás elkerülhetetlen, amely tényt megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti célkitűzések megállapításakor. Általánosságban azon országok számára, amelyek egy főre jutó energiafogyasztása az uniós átlag alatt van, nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a célkitűzéseik megállapításakor.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

4 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  Az energetikai rendszerek adott időpontbeli működési hatékonyságát befolyásolja, hogy mennyire képesek az eltérő mértékű tehetetlenséggel és üzembe helyezési idővel működő, különféle energiaforrásokból előállított energiát zökkenőmentesen és rugalmasan betáplálni a hálózatba; e hatékonyság javítása lehetővé teszi a megújuló energia – például a gázturbinákkal összekapcsolt szélenergia – jobb kihasználását, hogy elkerülhető legyen az olyan hálózatok túlterhelése, amelyeket a magas hőtehetetlenséggel rendelkező hagyományos, nagy erőművek szolgálnak ki.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

4 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c)  A Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az energiafogyasztás csökkenése a nagyobb energiahatékonyságból származzon, ne pedig a makrogazdasági körülményekből.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

4 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4d)  A tagállamoknak alulról építkező számítás alapján valamennyi ágazat esetében külön-külön meg kell határozniuk a költséghatékony energiahatékonysági potenciált, mivel ez függ az energiaszerkezettől, a gazdaság szerkezetétől és a gazdasági fejlődés ütemétől.

Indokolás

Az alulról építkező szimulációk lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy pontosabb számításokat végezzenek a költséghatékonyan elérhető megtakarítási lehetőségekre vonatkozóan, valamint hogy ennek megfelelően tudják meghatározni szakpolitikai ajánlásaikat.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok azon kötelezettségét, hogy hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a nemzeti épületállomány felújításába történő beruházások ösztönzésére, és ezekről értesítsék a Bizottságot, ki kell venni a 2012/27/EU irányelvből és át kell emelni a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe10, amelyben jól illeszkedik a közel nulla energiaigényű épületekkel és az épületek dekarbonizációjával kapcsolatos hosszú távú tervekhez.

(5)  A tagállamok azon kötelezettségét, hogy hosszú távú stratégiákat dolgozzanak ki a nemzeti épületállomány felújításának elősegítésére és ezekről értesítsék a Bizottságot, ki kell venni a 2012/27/EU irányelvből és át kell emelni a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvbe10, amelyben jól illeszkedik a közel nulla energiaigényű épületekkel és az épületek dekarbonizációjával kapcsolatos hosszú távú tervekhez.

__________________

__________________

10 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

10 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (HL L 153., 2010.6.18., 13. o.).

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, az energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell terjeszteni a 2020 utáni időszakra. A kötelezettségvállalási időszak 2020 utáni időszakra történő kiterjesztése nagyobb stabilitást teremtene a beruházók számára, és ezáltal előmozdítaná a hosszú távú beruházásokat és az olyan hosszú távú energiahatékonysági intézkedéseket, mint az épületek felújítása.

(6)  Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, az energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell terjeszteni a 2020 utáni időszakra. A kötelezettségvállalási időszak 2020 utáni időszakra történő kiterjesztése nagyobb stabilitást teremtene a beruházók számára, és ezáltal előmozdítaná a hosszú távú beruházásokat és az olyan hosszú távú energiahatékonysági intézkedéseket, mint az épületek mélyfelújítása a közel nulla energiaigényű épületállomány kialakításának hosszú távú céljával. Az energiamegtakarítási kötelezettség kulcsfontosságú szerepet tölt be a helyi növekedésben és munkahelyteremtésben, és azt továbbra is fenn kell tartani annak biztosítása érdekében, hogy az Unió további lehetőségek teremtése révén elérhesse energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseit, valamint csökkenthesse az energiafogyasztásnak a növekedéstől való függését. A magánszférával való együttműködés fontos annak felméréséhez, hogy milyen feltételek mellett lehet a magánberuházásokat bevonni az energiahatékonysági projektekbe, valamint hogy új bevételi modelleket lehessen kialakítani az energiahatékonyság területén megvalósuló innovációkhoz.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az energiahatékonysági fejlesztések pozitív hatást gyakorolnak a levegőminőségre is, mivel ha több energiahatékony épület van, csökken a fűtőanyagok, különösen a szilárd fűtőanyagok iránti kereslet. Az energiahatékonysági intézkedések ezért hozzájárulnak a bel- és kültéri levegő minőségének javításához, és segítenek költséghatékony módon megvalósítani az uniós levegőminőségi politika célkitűzéseit, különösen az (EU) 2016/2284 európai parlamenti és tanácsi irányelvben1a foglaltak szerint. Az épületek energiaigényének csökkentését a levegőminőségi politika egyik elemének kell tekinteni, általában véve is és különösen azokban a tagállamokban, ahol problémát jelent a légszennyező anyagokra vonatkozó uniós kibocsátási határértékek betartása, és az energiahatékonyság segíthet e célok elérésében.

 

__________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1–31. o.).

Indokolás

Európában a lakossági szektor felelős a szennyező anyagok kibocsátásának jelentős részéért, amely a fűtéshez használt szilárd tüzelőanyagok elégetésekor keletkező füstből ered. Ezek a szennyező anyagok növelik a halandóságot, a megbetegedések számát és a kórházi ellátás szükségességét, különösen amiatt, hogy a mért kibocsátási értékek gyakran jelentősen meghaladják az uniós levegőminőségi jogszabályokban előírt határértékeket.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A tagállamoknak a teljes kötelezettségi időszak során az évente értékesített energia 1,5 %-ának megfelelő „új” megtakarítással egyenértékű halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérniük. E követelmény teljesítésére vagy a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti új kötelezettségi időszak során bevezetett új szakpolitikai intézkedések révén nyílna lehetőség, vagy a korábbi időszak során vagy azt megelőzően elfogadott szakpolitikai intézkedésekből származó új egyéni fellépések révén, amennyiben az energiamegtakarítást eredményező egyéni intézkedések tényleges bevezetésére az új időszakban kerül sor.

(7)  A tagállamoknak a teljes kötelezettségi időszak során legalább 1,5%-os „új” megtakarítással egyenértékű halmozott végfelhasználási energiamegtakarítást kell elérniük. E követelmény teljesíthető szakpolitikai intézkedésekből eredő energiamegtakarítással, amennyiben igazolható, hogy az említett intézkedések olyan egyéni fellépésekhez vezetnek, amelyek ellenőrizhető energiamegtakarítást eredményeznek 2020 után. Az egyes időszakok megtakarításainak kumulatív módon a korábbi időszak(ok)ban elérendő megtakarítások összegére kell épülniük.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  Az új megtakarításnak az alapforgatókönyvhöz képest többletmegtakarításnak kell lennie, tehát meghatározásakor azokat a megtakarításokat, amelyekre mindenképpen sor került volna, nem lehet figyelembe venni. A bevezetett intézkedések hatásának kiszámítása során az energiafogyasztásban bekövetkezett, kizárólag a közvetlenül az adott energiahatékonysági intézkedéshez kapcsolódó változásként mért nettó megtakarítás vehető figyelembe. A nettó megtakarítás kiszámításához a tagállamoknak meg kell állapítaniuk egy olyan alapforgatókönyvet, amely rámutat arra, hogyan alakulna a helyzet a szóban forgó szakpolitikai beavatkozás hiányában. A szakpolitikai beavatkozást az említett alapforgatókönyvhöz képest kell értékelni. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ugyanezen időszakban más olyan szakpolitikai beavatkozásokra is sor kerülhet, amelyek hatást gyakorolhatnak az energiamegtakarításra, tehát nem minden, az értékelés tárgyát képező szakpolitikai beavatkozás bevezetése óta bekövetkezett változás tulajdonítható az adott szakpolitikai intézkedésnek. Annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljön a lényegesség követelménye, a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek tevékenységeinek ténylegesen hozzá kell járulniuk a bejelentett megtakarítás eléréséhez.

(9)  Az új energiamegtakarításnak aszabályozás nélküli forgatókönyvhöz képest többletmegtakarításnak kell lennie, tehát olyan megtakarítások nem vehetők figyelembe, amelyekre mindenképpen sor került volna. A bevezetett intézkedések hatásának kiszámítása során az energiafogyasztásban bekövetkezett, kizárólag a közvetlenül az adott energiahatékonysági intézkedéshez kapcsolódó változásként mért nettó megtakarítás vehető figyelembe. A nettó megtakarítás kiszámításához a tagállamoknak meg kell állapítaniuk egy olyan alapforgatókönyvet, amely rámutat arra, hogyan alakulna a helyzet a szóban forgó szakpolitikai beavatkozás hiányában. A szakpolitikai beavatkozást az említett alapforgatókönyvhöz képest kell értékelni. A tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ugyanezen időszakban más olyan szakpolitikai beavatkozásokra is sor kerülhet, amelyek hatást gyakorolhatnak az energiamegtakarításra, tehát nem minden, az értékelés tárgyát képező szakpolitikai beavatkozás bevezetése óta bekövetkezett változás tulajdonítható az adott szakpolitikai intézkedésnek. Annak biztosítása érdekében, hogy teljesüljön a lényegesség követelménye, a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek tevékenységeinek ténylegesen hozzá kell járulniuk a bejelentett megtakarítás eléréséhez.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

9 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(9a)  A villamos energia szállítása és elosztása során az energiamegtakarítási potenciál növelése érdekében a megtakarítások kiszámításakor fontos figyelembe venni az energiaellátási lánc valamennyi szakaszát.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az uniós jogszabályok végrehajtásából származó energiamegtakarítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha az érintett intézkedés túlmutat a szóban forgó uniós jogszabályokban előírt minimumon azáltal, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg nemzeti szinten, vagy az intézkedés hatékonyságának fokozása révén. Felismerve, hogy az épületfelújítás az energiamegtakarítás fokozásának egyik alapvető és hosszú távú eleme, egyértelművé kell tenni, hogy minden, a meglévő épületek felújítását előmozdító intézkedésből származó energiamegtakarítás bejelenthető, amennyiben az többletmegtakarítást képvisel azokhoz képest, amelyek a szakpolitikai intézkedés hiányában is megvalósultak volna, valamint ha a tagállam bizonyítja, hogy a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott fél ténylegesen hozzájárult a szóban forgó intézkedésből származó, bejelentett megtakarítás eléréséhez.

(10)  Az uniós jogszabályok végrehajtásából származó energiamegtakarítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha az érintett intézkedés túlmutat a szóban forgó uniós jogszabályokban előírt minimumon azáltal, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg nemzeti szinten, vagy az intézkedés hatékonyságának fokozása révén. Az épületekben jelentős potenciál rejlik az energiahatékonyság további növelése szempontjából, és az épületfelújítás az energiamegtakarítás fokozásának egyik alapvető és hosszú távú, méretgazdaságossági előnyökkel rendelkező eleme. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy minden, a meglévő épületek felújítását előmozdító intézkedésből származó energiamegtakarítás figyelembe vehető, amennyiben többletmegtakarítást képvisel azokhoz a fejlesztésekhez képest, amelyek a szakpolitikai intézkedés hiányában is megvalósultak volna, valamint ha a tagállam bizonyítja, hogy a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott fél ténylegesen hozzájárult a szóban forgó intézkedésből származó, bejelentett megtakarítás eléréséhez.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  A hatékony vízgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárulhat az energiamegtakarításhoz. A vízügyi és a szennyvíztisztító ágazat villamosenergia-felhasználása az Unió villamosenergia-felhasználásának 3,5%-át teszi ki1a. Ezenkívül a víz iránti kereslet 2040-ig várhatóan 25%-kal növekedni fog, főként a városi területeken. Ugyanakkor a vízszivárgás az Unióban a teljes vízfogyasztás 24%-át teszi ki, ami energia- és vízveszteséghez vezet. Ezért a hatékonyabb vízgazdálkodásra és a vízfogyasztás csökkentésére irányuló valamennyi intézkedés jelentős mértékben hozzájárulhat az Unió energiahatékonysági célkitűzéséhez 1b.

 

__________________

 

1a World Energy Outlook 2016, Nemzetközi Energia Ügynökség, 2016

 

1b World Energy Outlook 2016, Nemzetközi Energia Ügynökség, 2016

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b)  E felülvizsgálat az energiahatékonyság infrastrukturális prioritásként való kezelésével kapcsolatos rendelkezéseket foglal magában, elismerve, hogy az megfelel az infrastruktúra Nemzetközi Valutaalap és más gazdasági intézmények által használt fogalommeghatározásának, és azt döntő fontosságú elemmé és kiemelt megfontolássá teszi az Unió energetikai infrastruktúrájával kapcsolatos jövőbeli beruházási döntésekben1a.

 

__________________

 

1a Az energiahatékonysági irányelv (2012/27/EU) végrehajtásáról szóló, 2016. június 2-i európai parlamenti jelentésből (2015/2232(INI)) átemelt szöveg

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

10 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10c)  Az energiaágazat az Unió legnagyobb vízfogyasztója, fogyasztása az Unió vízfogyasztásának 44%-át teszi ki1a. A hatékony vízgazdálkodásra irányuló intelligens technológiák és folyamatok alkalmazása jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, miközben növeli a vállalkozások versenyképességét is.

 

__________________

 

1a Bizottsági szolgálati munkadokumentum: Mezőgazdaság és fenntartható vízgazdálkodás az EU-ban, 2017. április 28.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

10 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10d)  A vízügyi és a szennyvíztisztító ágazat a megújuló energia termeléséhez és a fosszilisenergia-felhasználás csökkentéséhez is hozzájárulhat. A szennyvíztisztítás során keletkező iszapból nyert energia például lehetővé teszi, hogy helyben energiát termeljenek.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Az épületek energiahatékonyságának javítását oly módon kell végrehajtani, hogy az elsősorban az energiaszegénység által érintett fogyasztók javát szolgálja. A tagállamok már most is előírhatják a kötelezett feleknek, hogy energiatakarékossági intézkedéseik az energiaszegénységhez kapcsolódó szociális célokat is tartalmazzanak, és ezt a lehetőséget most ki kell terjeszteni az alternatív intézkedésekre, valamint kötelezővé válik, miközben teljes rugalmasságot biztosít a tagállamoknak az ilyen intézkedések mérete, alkalmazási köre és tartalma tekintetében. A Szerződés 9. cikkével összhangban az Unió energiahatékonysági politikájának inkluzívnak kell lennie, és ezért az energiaszegénység által érintett fogyasztók számára is hozzáférést kell biztosítania az energiahatékonysági intézkedésekhez.

(12)  Az épületek energiahatékonyságának javítását oly módon kell végrehajtani, hogy az valamennyi fogyasztó, különösen az alacsony jövedelmű, többek között az energiaszegénység által érintett háztartások javát szolgálja. Minden tagállam saját nemzeti sajátosságait figyelembe véve határozhatja meg az energiaszegénység fogalmát és azt, hogy mi minősül alacsony jövedelmű háztartásnak. A tagállamok már most is előírhatják a kötelezett feleknek, hogy energiatakarékossági intézkedéseik az energiaszegénységhez kapcsolódó szociális célokat is tartalmazzanak. Ezt a lehetőséget most ki kell terjeszteni az alternatív intézkedésekre és kötelezővé kell tenni, ugyanakkor a tagállamoknak teljes rugalmasságot kell biztosítani az ilyen intézkedések mérete, alkalmazási köre és tartalma tekintetében. A Szerződés 9. cikkével összhangban az Unió energiahatékonysági politikájának inkluzívnak kell lennie, és ezért az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű fogyasztók számára is hozzáférést kell biztosítania az energiahatékonysági intézkedésekhez. Ennek érdekében a tagállamoknak számszerűsíteniük kell célkitűzéseiket, a rendszereik számára megfelelő pénzügyi támogatást kell biztosítaniuk, és figyelemmel kell kísérniük az intézkedéseik végrehajtását.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  A nappali és éjszakai villamosenergia-szükségletre való reagálás az energiahatékonyság javításának fontos eszköze, mivel jelentősen növeli az energiamegtakarítási lehetőségeket a fogyasztók számára azáltal, hogy lehetővé teszi számukra, hogy az energiafogyasztás – az energiaszükséglet felmerülésekor, többek között csúcsidőben történő – optimalizálásának lehetőségéről kapott információk alapján hozhassanak döntést, aminek révén jobb lehet az energiaszállítási hálózatok és az energiatermelési erőforrások kihasználása.

Indokolás

Ez a módosítás a jelentéstervezet (19) preambulumbekezdéséhez kapcsolódik. Célja annak pontosítása, és kapcsolódik az intelligens hálózathoz.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b)  Az alacsony energiaszámlák eléréséhez a fogyasztókat támogatni kell energiafelhasználásuk csökkentésében az épületek energiaigényének csökkentése, a háztartási készülékek hatékonyságának javítása, valamint a tömegközlekedéssel és kerékpározással összekapcsolt, alacsony energiaigényű közlekedési módok biztosítása révén. Az épületek külső térelhatárolóinak korszerűsítése, valamint az energiaigény és -felhasználás csökkentése alapvető fontosságú a népesség alacsony jövedelmű csoportjai egészségi állapotának javítása érdekében.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

12 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12c)  Létfontosságú felhívni a figyelmet és pontos információkat biztosítani valamennyi uniós polgár számára a fokozott energiahatékonyság előnyeiről és lehetséges megvalósításáról. A fokozott energiahatékonyság döntő jelentőségű az Unió geopolitikai helyzete és biztonsága szempontjából is, mivel csökkenti az Uniónak a tüzelőanyagok harmadik országokból történő behozatalától való függőségét.

Módosítás  26

Irányelvre irányuló javaslat

12 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12d)  Mivel az Unióban mintegy 50 millió háztartást érint az energiaszegénység, az energiahatékonysági intézkedéseknek központi szerepet kell betölteniük minden, az energiaszegénység és a fogyasztói kiszolgáltatottság felszámolására irányuló költséghatékony stratégiában, és ezek kiegészítik a tagállami szintű szociális politikákat. Annak biztosítása érdekében, hogy az energiahatékonysági intézkedések fenntarthatóan csökkentsék a bérlők energiaszegénységét, figyelembe kell venni ezen intézkedések költséghatékonyságát, valamint a tulajdonosok és bérlők számára való megfizethetőségét, és tagállami szinten garantálni kell ezen intézkedések megfelelő pénzügyi támogatását. Az Unió épületállományának a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel összhangban hosszú távon közel nulla energiaigényűvé kell válnia. Az épületfelújítások aránya jelenleg nem elégséges, és az energiaszegénységben élő, alacsony jövedelmű polgárok által lakott épületeket a legnehezebb elérni. Ezért különösen fontosak e rendeletben az energiamegtakarítási kötelezettségekre és az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerekre vonatkozó intézkedések, valamint az alternatív szakpolitikai intézkedések.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

12 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12e)  A fogyasztók számára teljes mértékben átláthatóvá kell tenni a végrehajtott energiahatékonysági intézkedések költségeit és hasznát, beleértve a megtérülési időket is.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Az épületeken vagy az épületekben megújulóenergia-technológiák útján termelt energia csökkenti a felhasznált fosszilis energia mennyiségét. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az épületekben az Unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges, fontos intézkedések, különös tekintettel a 2030-ra kitűzött, ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokra, valamint az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (COP 21) 2015 decemberében, Párizsban tett globális kötelezettségvállalásra. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a rájuk vonatkozó energiamegtakarítási követelmények teljesítése során figyelembe vegyék az épületeken vagy az épületekben saját használatra termelt megújuló energiának egy bizonyos mennyiségét. E célból indokolt engedélyezni a tagállamok számára a 2010/31/EU irányelv szerinti számítási módszerek alkalmazását.

(13)  Az épületeken vagy az épületekben megújulóenergia-technológiák útján termelt energia csökkenti a felhasznált fosszilis energia mennyiségét. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az építőipari ágazatban az Unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges, fontos intézkedések, különös tekintettel a 2030-ra kitűzött, ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokra, valamint a Párizsi Megállapodásban tett globális kötelezettségvállalásra.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A tagállami vállalatok és iparágak energiamérlege a körforgásos gazdaság elveinek alkalmazásával javítható, az ipari hulladék mint másodlagos nyersanyag megfelelő felhasználása révén, feltéve, hogy ezek energetikai potenciálja magasabb az alternatív elsődleges nyersanyagok potenciáljánál.

Indokolás

Ez a módosítás a jelentéstervezet (22) preambulumbekezdéséhez kapcsolódik.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

13 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13b)  Az új üzleti modellek és technológiák hasznosítása révén a tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy előmozdítsák az energiahatékonysági intézkedéseket és megkönnyítsék azok elterjedését, többek között a nagy- és kisfogyasztóknak nyújtandó innovatív energiaszolgáltatások révén.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

13 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13c)  A tagállamoknak nagyfokú rugalmasságot kell tanúsítaniuk az energiahatékonyságra vonatkozó nemzeti prioritásaik meghatározására irányuló alternatív intézkedések kialakítása és végrehajtása során, mind az energiahatékony termékeket, mind pedig az energiahatékony technológiai gyártási folyamatokat illetően; támogatni kell az olyan intézkedéseket, amelyek a természeti erőforrások hatékony felhasználásához vagy a körforgásos gazdaság bevezetésének szükségességéhez kapcsolódó célokra összpontosítanak.

Indokolás

Ez a módosítás a jelentéstervezet 23. módosítását változtatja meg.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az Új irányvonal az energiafogyasztók számára című bizottsági közleményben meghatározott intézkedések részeként az energiaunió és a hőtechnikai stratégia összefüggésében meg kell erősíteni a fogyasztók ahhoz fűződő jogát, hogy energiafogyasztásukról kellő időben egyértelmű információkat kapjanak. Ezért a 2012/27/EU irányelv 9–11. cikkét és VII. mellékletét úgy kell módosítani, hogy azok rendelkezzenek az energiafogyasztásra vonatkozó gyakori és kibővített visszajelzésről. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a központi rendszerből biztosított fűtés, hűtés és meleg víz tekintetében a számlázásra és a számlainformációkra vonatkozó jog azokat a fogyasztókat is megilleti, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban az energiaszolgáltatóval. Ezért e rendelkezések alkalmazásában a „végfelhasználó” kifejezés kiterjed mind a saját használatra fűtést, hűtést vagy melegvizet vásárló végső felhasználókra, mind pedig az olyan többlakásos és több célra használt épületek önálló rendeltetési egységeinek lakóira, amelyekben az ilyen egységek energiaszükségletét központi rendszerből biztosítják. Az „almérés” kifejezés az ilyen épületek egyes egységeiben történő fogyasztásmérést jelenti. 2020. január 1-jéig az újonnan telepített hőfogyasztásmérőknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük a fogyasztási információk költséghatékony és gyakori rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében. Az új 9a. cikk csak a központi rendszerből biztosított fűtésre, hűtésre és melegvízre alkalmazandó.

(14)  Az „Új irányvonal az energiafogyasztók számára” című bizottsági közleményben meghatározott intézkedések részeként az energiaunió és a hőtechnikai stratégia összefüggésében meg kell erősíteni a fogyasztók ahhoz fűződő minimumjogát, hogy energiafogyasztásukról kellő időben pontos, megbízható és egyértelmű információkat kapjanak. Míg az egyedi mérést továbbra is elő kell írni, amennyiben az műszakilag megvalósítható és költséghatékonység szempontjából arányban áll a lehetséges energiamegtakarítással, a 2012/27/EU irányelv 9–11. cikkét és VII. mellékletét úgy kell módosítani, hogy azok rendelkezzenek az energiafogyasztásra vonatkozó gyakori és kibővített visszajelzésről, figyelembe véve a mérőkészülékek rendelkezésre állását és kapacitását, az energiafelhasználás optimalizálásának céljával. A tagállamoknak ezenkívül figyelembe kell venniük azt is, hogy az energiafogyasztás mérésére szolgáló új technológiák sikeres bevezetéséhez nagyobb mértékű beruházásra van szükség az oktatásba és a készségfejlesztésbe, mind a felhasználók, mind pedig az energiaszolgáltatók oldalán. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a központi rendszerből biztosított fűtés, hűtés és meleg víz tekintetében a számlázással és a számla-, illetve fogyasztási információkkal kapcsolatos jogok azokat a fogyasztókat is megilletik, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban egy energiaszolgáltatóval. Ezért e rendelkezések alkalmazásában a „végső igénybevevő” kifejezés a saját végfelhasználás céljára fűtést, hűtést vagy meleg vizet vásárló végső felhasználók mellett kiterjed az olyan többlakásos vagy több célra használt épületek önálló rendeltetési egységeinek lakóira is, amelyekben az ilyen egységek energiaszükségletét központi rendszerből biztosítják és ahol a lakóknak nincs közvetlen vagy egyéni szerződésük az energiaszolgáltatóval. Az „almérés” kifejezés az ilyen épületek egyes egységeiben történő fogyasztásmérést jelenti. 2020. január 1-jéig az újonnan telepített hőfogyasztásmérőknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük a fogyasztási információk költséghatékony és gyakori rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében. Az új 9a. cikk csak a központi rendszerből biztosított fűtésre, hűtésre és meleg vízre alkalmazandó.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14a)  A számlainformációk és az éves kimutatások a fogyasztók tájékoztatásának fontos eszközei. A fogyasztásra és a költségekre vonatkozó adatok olyan egyéb információkat is tartalmazhatnak, amelyek segítik a fogyasztókat abban, hogy összehasonlíthassák aktuális szerződési feltételeiket más ajánlatokkal, valamint hogy panaszt tehessenek, illetve vitarendezéshez folyamodhassanak. Ugyanakkor tekintettel arra, hogy a számlázással kapcsolatos viták a fogyasztói panaszok nagyon gyakori forrásai, ami hozzájárul a fogyasztók tartósan alacsony elégedettségi szintjéhez és az energiaágazatban való mérsékelt részvételéhez, a számlákat egyszerűbbé, egyértelműbbé és érthetőbbé kell tenni, valamint biztosítani kell, hogy a különálló eszközök, úgymint a számlainformációk, a tájékoztató eszközök és az éves kimutatások tartalmazzanak minden ahhoz szükséges információt, hogy a fogyasztók szabályozhassák energiafogyasztásukat, összehasonlíthassák az ajánlatokat és szolgáltatót válthassanak.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

14 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14b)  Ezen irányelv hatálya alatt a kis- és középvállalkozások (kkv-k) a 2003/361/EK bizottsági ajánlás1a. melléklete 2. cikkének (1) bekezdésével összhangban olyan vállalkozásokat jelentenek, amelyek 250-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak és éves árbevételük nem haladja meg az 50 millió eurót és/vagy éves mérlegfőösszegük nem haladja meg a 43 millió eurót.

 

_______________

 

1a. A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról

Indokolás

A kkv-k fogalmát egyértelművé kell tenni, mivel a kkv-knak a 2012/27/EU irányelv 8. cikkében szereplő fogalommeghatározása tekintetében különböző értelmezések léteznek, és ezek nagyon jelentős adminisztratív terheket okoznak.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  Az elosztott energiatermelő egységek kiépítése csökkenti a szállítási veszteségeket, és lehetővé teszi a helyi fogyasztók változó energiaszükségletéhez való rugalmas alkalmazkodást. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő egységek hatásfoka 80–90% közötti. A kapcsolt hő- és villamosenergia-termelő létesítmények (elosztott energiatermelő egységek), ha sűrűn lakott helyek közelében épülnek és rendelkeznek hőtárolóval, a következő modellnek megfelelően teszik lehetővé a villamos energia, hő- és hűtési energia termelését:

 

 

 

ahol: η - a végső energiává alakítás hatásfoka,

 

Ep - nem megújuló primer energia,

 

Eel - villamos energia,

 

Qkog - a kapcsolt energiatermelésből származó hőenergia,

 

Qchłodz - a kapcsolt energiatermelésből származó hűtési energia.

Indokolás

Ez a módosítás a jelentéstervezet 24. módosításának helyébe lép.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15b)  Az energiahatékonyság javulása az energiatermelési és -átalakítási folyamatok következő fázisainak közvetlen eredménye: a primer energia hatékony átalakítása végső energiává, ezen energia hatékony szállítása a fogyasztókhoz villamos energia, hőenergia vagy üzemanyagok formájában, valamint az energia végfelhasználók általi takarékos felhasználása; a fogyasztói piacon megjelenő megtakarítási hatás nem tekinthető az ilyen hatékonyság kizárólagos célkitűzésének, mivel adódhat az energiaárak kedvezőtlen alakulásából is.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  Tekintettel a villamosenergia-termelési ágazatban megfigyelhető műszaki haladásra és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányára, a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében alkalmazott alapértelmezett együtthatót felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy tükrözze a villamos energiára alkalmazandó primerenergia-együttható tekintetében bekövetkezett változásokat. A villamos energia vonatkozásában a primerenergia-együttható kiszámítása éves átlagértékeken alapul. A fizikai energiatartalom-módszert a nukleáris alapú villamosenergia- és hőtermelés esetében használják, a technikai átalakítási hatásfokok módszerét pedig a fosszilis tüzelőanyagból vagy biomasszából történő villamosenergia- és hőtermelés esetében. Az éghetetlen megújuló energiaforrások esetében alkalmazott módszer alapja a teljes primer energián alapuló megközelítésből nyert közvetlen egyenérték. A kapcsolt energiatermelésből (CHP) származó villamos energia primerenergia-arányának kiszámítása a 2012/27/EU irányelv II. mellékletében meghatározott módszer alapján történik. Ennek során nem marginális, hanem átlagos piaci pozíció kerül figyelembevételre. A feltételezett átalakítási hatásfokok a következők: az éghetetlen megújuló energiaforrások esetében 100 %, a geotermikus erőművek esetében 10 %, az atomerőművek esetében pedig 33 %. A kapcsolt energiatermelés teljes hatékonyságának kiszámítása a legfrissebb Eurostat-adatok alapján történik. A rendszerhatárok tekintetében a primerenergia-együttható valamennyi energiaforrás esetében 1. A számítások alapja a PRIMES modell referencia-forgatókönyvének legújabb változata. A primerenergia-együttható értéke a 2020. évre vonatkozó előrejelzésen alapul. Az elemzés az EU tagállamaira és Norvégiára terjed ki. Norvégia esetében az adatkészlet az ENTSO-E adatokon alapul.

(16)  Kizárólag a jelen irányelv céljaira korlátozva és tekintettel a villamosenergia-termelési ágazatban megfigyelhető műszaki haladásra és a megújuló energiaforrások egyre nagyobb arányára, a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében használt alapértelmezett együtthatót alaposan elemezni kell és adott esetben felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy igazodjon a villamos energiára alkalmazandó primerenergia-tényező változásaihoz, amely tényező összehasonlítható és átlátható módszertan alapján tükrözi az adott tagállam energiaszerkezetét.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  Figyelemmel arra, hogy az Európai Tanács energiahatékonysági tervről szóló 2011. június 10-i következtetései (10709/11) hangsúlyozták, hogy az Unióban a primer energia 40%-át épületekben használják fel – ez a végső energia 50%-át teszi ki –, továbbá annak érdekében, hogy bővülhessen a gazdaság és a foglalkoztatottság a különleges képesítést igénylő ágazatokban, vagyis az építőiparban és építőanyag-gyártásban, az olyan szakmai tevékenységekben, mint az építészet és a várostervezés, valamint a fűtés- és hűtéstechnikai szaktanácsadás, a tagállamoknak hosszú távú stratégiát kell kidolgozniuk e területek számára a 2020 utáni időszakra azáltal, hogy forrásokat szabadítanak fel a közhasználatú és a lakóépületek nagyszabású fűtés-hűtés korszerűsítésére és közel nulla energiaigényű épületek építésére.

Indokolás

Az energiahatékonyság növelésének műszaki szempontból legegyszerűbben kiaknázható potenciálja az épületekben rejlik.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

16 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16b)  A primerenergia-tényezőt eszközként kell felhasználni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztásának és az ezektől való függésnek a csökkentésére, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiaforrások használatának további kiterjesztésére. E tekintetben a kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítások esetében alkalmazott alapértelmezett együtthatót ki kell igazítani, amikor technológiai, gazdasági vagy szociális fejlemények alacsonyabb alapértelmezett együtthatót tesznek szükségessé. A Bizottságnak elemeznie kell és szükség esetén jogalkotási javaslatot kell előterjesztenie arra vonatkozóan, hogy 2024-ig módosítsák a primerenergia-tényező alapértelmezett értékét.

Indokolás

Technológiai, szociális vagy gazdasági fejlemények szükségessé tehetik az alapértelmezett együttható kiigazítását. Mivel ezek a fejlemények gyors ütemben követik egymást, fontos, hogy a Bizottság hosszabb időtávon vizsgálja felül az alapértelmezett együtthatót.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Annak biztosítása érdekében, hogy mód legyen az irányelv mellékleteinek és a 14. cikk (10) bekezdésében említett egységes hatásfok-referenciaértékeknek aktualizálására, a Bizottság felhatalmazását meg kell hosszabbítani.

törölve

Indokolás

Az aktualizálást minden alkalommal egyeztetni kell a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a 2012/27/EU irányelv eredményességének értékelésére, be kell vezetni azt a követelményt, amelynek értelmében az irányelv általános felülvizsgálatát 2024. február 28-ig el kell végezni, és erről jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(18)  Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a 2012/27/EU irányelv eredményességének értékelésére, be kell vezetni azt a követelményt, amelynek értelmében az irányelv általános felülvizsgálatát 2024. február 28-ig el kell végezni, és erről jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a dátum az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) 2023-as globális értékelése utáni időszakra esik, így lehetővé teszi az említett folyamathoz való igazodást, figyelembe véve a gazdaság és az innováció területének fejleményeit is.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a)  Azoknak a tagállamoknak, amelyekben az egy főre jutó GDP alacsonyabb az uniós átlagnál, lehetőséget kell biztosítani a primerenergia-fogyasztás növelésére azzal a feltétellel, hogy ennek végső energiává való átalakítása, további szállítása és elosztása, valamint a fogyasztói piacon elért hasznos megtakarítás az energiahatékonyság jelentős növekedéséhez járul hozzá a felszabadított primer energia áramlását biztosító technológiai folyamat valamennyi fázisában.

Indokolás

A használati energia fogyasztására vonatkozó standardokat ki kell egyenlíteni az EU minden tagállama tekintetében.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

19 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19b)  Annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelően kezelni saját éghajlatuk, kultúrájuk és társadalmuk sajátosságait, a helyi és regionális hatóságok számára vezető szerepet kell biztosítani az irányelvben meghatározott intézkedések kialakítása és megtervezése, végrehajtása, valamint értékelése tekintetében.

Indokolás

A Parlament 2016. februári állásfoglalása kiemelte a helyi és a regionális hatóságok szerepét az olyan területekre vonatkozó uniós szakpolitikák kialakítása során, mint például az éghajlatváltozás, az energiabiztonság és a városok növekedése, amelyek esetében kulcsfontosságúak az energiamegtakarítási és -hatékonysági intézkedések, valamint a megújuló energiaforrások. A régiókat minden szinten be kell vonni a jobb koordináció és együttműködés biztosítása érdekében, különösen azokban az országokban, ahol jellemző a nagyfokú decentralizáció és a hatáskörök átruházása.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

19 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19c)  Tekintettel arra, hogy az energiatermelési kapacitás egyenlőtlenül oszlik el az Unióban, az általános energiahatékonyság növelhető a végső energia harmadik országokból történő importjával; ezért szükség van olyan uniós szakpolitikákra, amelyek nem csupán a primer energia kereskedelmét szabályozzák – ami többek között kőolaj- és földgázvezetékek építésével jár –, hanem kiterjednek a végső energia határ menti területeken történő importjára is.

Indokolás

A végső energiának pl. a szomszédos harmadik országokból való importja nagyobb energiahatékonyságot eredményezhet, mint az EU távolabbi területeiről való energiaimport.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

2012/27/EU irányelv

1 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez az irányelv egy intézkedésekből álló közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unió egészében történő előmozdítására annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig elérendő 20 %-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzése és 2030-ig elérendő 30 %-os kötelező kiemelt energiahatékonysági célkitűzése teljesüljön, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy az említett időpontokat követően további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén. Ez az irányelv szabályokat állapít meg az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére, valamint 2020-ig, illetve 2030-ig teljesítendő indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzések és hozzájárulások megállapítását írja elő.”.

(1)  Ez az irányelv egy intézkedésekből álló közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unióban történő előmozdítására, az „első az energiahatékonyság” elvet a teljes energiaellátási láncban alkalmazva – beleértve az energiatermelést, -szállítást, -elosztást és -végfelhasználást – annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig elérendő 20%-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzése és 2030-ig elérendő 40%-os kötelező kiemelt energiahatékonysági célkitűzése teljesüljön, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy további előrelépést lehessen elérni 2030 után az energiahatékonyság terén az Unió 2050-re szóló hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodásban összhangban. Ez az irányelv szabályokat állapít meg az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére, valamint 2020-ig teljesítendő indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzések, illetve 2030-ig teljesítendő kötelező nemzeti energiahatékonysági célkitűzések megállapítását írja elő.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

2012/27/EU irányelv

1 cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Ez az irányelv hozzájárul az „első az energiahatékonyság” elv végrehajtásához és biztosítja, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali válaszintézkedések egyenlő feltételek mellett versenghetnek a termelési kapacitással. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

2012/27/EU irányelv

1 cikk – 1 b bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának mobilizálása céljából a Bizottságnak párbeszédet kell kezdenie az állami és a magán pénzügyi intézményekkel egyaránt, hogy feltérképezze a lehetséges szakpolitikai mechanizmusokat. Tekintettel arra, hogy az energiahatékonyság javítása tekintetében az építőiparban hatalmas lehetőségek rejlenek, külön figyelmet kell fordítani az ebben az ágazatban eszközölt beruházásokra, elsődlegesen az az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelmű háztartásokban élők lakóépületeire összpontosítva. A Bizottságnak emellett meg kell vizsgálnia a kis projektek nagyobbak keretében való összefogásának lehetőségeit annak érdekében, hogy az energiahatékonysági projektekbe történő beruházások a befektetők számára pénzügyileg vonzóbbak és megvalósíthatóak legyenek. A Bizottságnak legkésőbb 2019. január 1-jéig iránymutatást kell nyújtania a tagállamok számára a magánbefektetések mozgósításáról.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1a.  A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„(1a)  „energiaátalakítási folyamat”: az a technológiai folyamat, amely a primer energia felszabadításával és annak végső energia formájában történő piacra szállításával kezdődik, majd ez az energia a fogyasztónál használati (munkavégző) energiává alakul át;

Indokolás

Ez a módosítás a jelentéstervezet 39. módosítását helyettesíti, és célja az egyértelműsítés.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)

2012/27/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

1b.   A 2. cikk 3. pontjának helyébe a következő szöveg lép:

(3) „végsőenergia-fogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia. Nem tartozik ide magának az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás;

„(3) „végsőenergia-fogyasztás”: az ipar és a közlekedés számára nélkülözhetetlen, fogyasztói piacra szállított villamos energia, valamint a háztartások, a szolgáltatási ágazat és a mezőgazdaság számára szállított energia felhasználása, amely felhasználás az energia célba juttatásának pillanatában rendelkezésre álló teljes – aktív és passzív – kapacitástól függ;

Indokolás

A piacot jellemző egyenlőtlen fogyasztás miatt a teljesítménynek mindig az igényszintet meghaladó mértékben kell rendelkezésre állnia az áramkimaradás elkerülése érdekében. A teljesítmény általában 20 százalékkal haladja meg az energiaigényt.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 c pont (új)

2012/27/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 9 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

1c.   A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

 

„(9a)   „középület”: az 5. cikk alkalmazásában bármely nemzeti, regionális vagy helyi szintű központi kormányzati vagy más közigazgatási szerv tulajdonában és használatában lévő épület, ideértve a kórházak, egészségügyi létesítmények, oktatási intézmények és szociális bérlakások céljára szolgáló épületeket;”

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2012/27/EU irányelv

3 cikk – 1, 2, 3 bekezdések

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. cikk

3. cikk

Energiahatékonysági célkitűzések

Energiahatékonysági célkitűzések

(1)  Minden tagállam megállapít egy 2020-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamok a 24. cikk (1) bekezdésével és a XIV. melléklet 1. részével összhangban bejelentik a Bizottságnak az említett célkitűzéseket. Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozniuk, valamint meg kell magyarázniuk, hogyan, mely adatok felhasználásával számították ki ezt az értéket.

(1)  Minden tagállam megállapít egy 2020-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamok a 24. cikk (1) bekezdésével és a XIV. melléklet 1. részével összhangban bejelentik a Bizottságnak az említett célkitűzéseket. Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozniuk, valamint meg kell magyarázniuk, hogyan, mely adatok felhasználásával számították ki ezt az értéket.

E célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:

E célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:

a)  az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát;

a)  az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1483 Mtoe primer energiát vagy az 1086 Mtoe végső energiát;

b)  az ezen irányelvben előírt intézkedéseket;

b)  az ezen irányelvben előírt intézkedéseket;

c)  a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; és

c)  a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; és

d)  az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák.

d)  az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák.

Az említett célkitűzések meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik a primerenergia-fogyasztást befolyásoló olyan nemzeti tényezőket is, mint:

Az említett célkitűzések meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik a primerenergia-fogyasztást befolyásoló olyan nemzeti tényezőket is, mint:

a)  a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;

a)  a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;

b)  a GDP alakulása és változásának előrejelzése;

b)  a GDP alakulása és változásának előrejelzése;

c)  az energiaimport és az energiaexport változásai;

c)  az energiaimport és az energiaexport változásai;

d)  fejlemények az egyes megújulóenergia-források, a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; és

d)  fejlemények az egyes megújulóenergia-források, a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; és

e)  a korai intézkedés.

e)  a korai intézkedés.

(2)  A Bizottság 2014. június 30-ig értékeli az elért haladást, és felméri, hogy az Unió várhatóan eléri-e azt, hogy energiafogyasztása ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát 2020-ban.

(2)  A Bizottság 2014. június 30-ig értékeli az elért haladást, és felméri, hogy az Unió várhatóan eléri-e azt, hogy energiafogyasztása ne haladja meg az 1483 Mtoe primer energiát és/vagy az 1086 Mtoe végső energiát 2020-ban.

(3)  A (2) bekezdésben említett felülvizsgálat elkészítésekor a Bizottság:

(3)  A (2) bekezdésben említett felülvizsgálat elkészítésekor a Bizottság:

a)  összeadja a tagállamok által bejelentett indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket;

a)  összeadja a tagállamok által bejelentett indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket;

b)  értékeli, hogy az említett célkitűzések összege megbízható jelzésnek minősíthető-e arra vonatkozóan, hogy az Unió egésze megfelelő ütemben halad-e, figyelembe véve a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített első éves jelentés értékelését, és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészített nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek értékelését;

b)  értékeli, hogy az említett célkitűzések összege megbízható jelzésnek minősíthető-e arra vonatkozóan, hogy az Unió egésze megfelelő ütemben halad-e, figyelembe véve a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített első éves jelentés értékelését és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészített nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek értékelését;

c)  figyelembe veszi a következő forrásokból származó kiegészítő elemzéseket:

c)  figyelembe veszi a következő forrásokból származó kiegészítő elemzéseket:

i.  uniós szinten az abszolút energiafogyasztásnak a gazdasági tevékenység függvényében történő alakulása, ezen belül az energiaellátás hatékonysága terén elért eredmények azon tagállamokban, amelyek nemzeti indikatív célkitűzéseiket a végsőenergia-fogyasztásra vagy a végsőenergia-megtakarításra alapozták, ideértve ezen tagállamoknak az ezen irányelv III. fejezetében foglaltaknak való megfelelésének köszönhetően elért eredményeit;

i.  uniós szinten az energiafogyasztás, illetve a gazdasági tevékenység függvényében történő energiafogyasztás alakulásának értékelése, beleértve az energiaellátás hatékonysága terén elért eredményeket azon tagállamokban, amelyek nemzeti indikatív célkitűzéseiket a végsőenergia-fogyasztásra vagy a végsőenergia-megtakarításra alapozták, ideértve e tagállamoknak az ezen irányelv III. fejezetében foglaltaknak való megfelelésének köszönhetően elért eredményeit;

ii.  az uniós szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendekkel kapcsolatos modellszámítások eredményei;

ii.  az uniós szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendekkel kapcsolatos modellszámítások eredményei.

d)   összehasonlítja az a)–c) pont szerinti eredményeket az energiafogyasztás azon mennyiségével, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy az energiafogyasztás 2020-ban ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát.

d)   összehasonlítja az a)–c) pont szerinti eredményeket az energiafogyasztás azon mennyiségével, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy az energiafogyasztás 2020-ban ne haladja meg az 1483 Mtoe primer energiát és/vagy az 1086 Mtoe végső energiát.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2012/27/EU irányelv

3 cikk – 4 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [4.] és [6.] cikkének megfelelően valamennyi tagállam megállapítja nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulását az Uniónak az 1. cikk (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő célkitűzése felé. A szóban forgó hozzájárulások megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3.] és [7]–[11.] cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik keretében értesítik a Bizottságot az említett hozzájárulásokról.;

(4)  Valamennyi tagállam megállapítja kötelező nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseit, amelyek összesítve összhangban állnak az Unió 1. cikk (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő célkitűzésével

és az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [4.] és [6.] cikkével.

 

Célkitűzéseik szintjének megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1130 Mtoe primer energiát és a 849 Mtoe végső energiát.

 

Annak érdekében, hogy a tagállamoknak elegendő rugalmasságot biztosítsanak kötelező nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseik teljesítésében, lehetővé téve ugyanakkor gazdaságuk fejlődését, valamint ipari termelésük és tevékenységeik bővülését, engedélyezni kell számukra, hogy célkitűzéseiket az energiaintenzitás alapján határozzák meg, amely az energiafogyasztás és a bruttó hazai termék (GDP) hányadosa.

 

A nemzeti energiahatékonysági célkitűzésekben figyelembe kell venni az energiaellátási lánc valamennyi szakaszát, beleértve a termelést, a szállítást, az elosztást és a végfelhasználást.

 

Az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3.] és [7]–[11.] cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a tagállamok integrált nemzeti energiaügyi és éghajlat-politikai terveik keretében értesítik a Bizottságot az említett célkitűzésekről.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

5 cikk

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

2a.  Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

5. cikk

5. cikk

A közintézmények példamutató szerepe

A közintézmények példamutató szerepe

(1)  A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül az egyes tagállamok biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött és/vagy hűtött épületek teljes alapterületének 3 %-át évente oly módon felújítják, hogy az megfeleljen legalább az általuk a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt minimumkövetelményeknek.

(1)  A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül az egyes tagállamok biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött és/vagy hűtött épületek teljes alapterületének 3%-át évente oly módon felújítják, hogy az megfeleljen legalább az általuk a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt minimumkövetelményeknek. Ez a bekezdés 2021. január 1-jétől minden fűtött és/vagy hűtött, állami hatóságok tulajdonában és használatában lévő épületre alkalmazandó, megfelelően figyelembe véve azok hatáskörét és igazgatási felépítését.

A 3 %-ot az érintett tagállam központi kormányzatának tulajdonában és használatában lévő, 500 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterületű épületek alapterületének azon összes részére vetítve kell kiszámítani, amely az adott év január 1-jén nem felel meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt nemzeti minimumkövetelményeknek. Ezt az értéket 2015. július 9-ével 250 m 2 -re kell csökkenteni.

A 3%-ot az érintett tagállam központi kormányzatának tulajdonában lévő, 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek alapterületének azon összes részére vetítve kell kiszámítani, amely az adott év január 1-jén nem felel meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt nemzeti minimumkövetelményeknek. Ezt az értéket 2015. július 9-ével 250 m2-re kell csökkenteni, és 2021. január 1-jétől minden, az állami hatóságok tulajdonában és használatában lévő épületre alkalmazandó, megfelelően figyelembe véve azok hatáskörét és igazgatási felépítését.

Amennyiben valamely tagállam azt a kötelezettséget, amely szerint a teljes alapterület 3 %-át évente fel kell újítani, kiterjeszti a központi kormányzati szint alatti igazgatási szervezeti egységek tulajdonában és használatában lévő alapterületekre is, a 3 %-ot az érintett tagállam központi kormányzatának és az említett igazgatási szervezeteknek a tulajdonában és használatában lévő, 500 m 2 -nél nagyobb, majd 2015. július 9-e után a 250 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterületű épületek alapterületének azon összes részére vetítve kell kiszámítani, amely az adott év január 1-jén nem felel meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt nemzeti minimumkövetelményeknek.

 

A tagállamok a központi kormányzati épületeknek az első albekezdésben említett átfogó felújítására irányuló intézkedések végrehajtása során dönthetnek úgy, hogy az épületet – ezen belül a külső térelhatárolókat, a felszereléseket, az üzemeltetést és a fenntartást – egységes egészként kezelik.

A tagállamok a középületeknek az első albekezdésben említett átfogó felújítására irányuló intézkedések végrehajtása során dönthetnek úgy, hogy az épületet – ezen belül a külső térelhatárolókat, a felszereléseket, az üzemeltetést és a fenntartást – egységes egészként kezelik.

A tagállamok előírják, hogy a legalacsonyabb energiahatékonyságú központi kormányzati épületek az energiahatékonysági intézkedések vonatkozásában prioritást élvezzenek, amennyiben ez költséghatékony és technikailag kivitelezhető.

A tagállamok előírják, hogy a legalacsonyabb energiahatékonyságú középületek az energiahatékonysági intézkedések vonatkozásában prioritást élvezzenek, amennyiben ez költséghatékony és technikailag kivitelezhető.

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg és nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett követelményeket a következő épületfajtáknál:

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg és nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett követelményeket a következő épületfajtáknál:

a)   különleges építészeti vagy történeti értékük miatt, egy kijelölt környezet részeként hivatalosan védett épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó bizonyos minimumkövetelmények teljesítése elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná a jellegzetességeket vagy megjelenést;

a)   különleges építészeti vagy történeti értékük miatt, egy kijelölt környezet részeként hivatalosan védett épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó bizonyos minimumkövetelmények teljesítése elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná a jellegzetességeket vagy megjelenést;

b)   a fegyveres erők vagy a központi kormányzat birtokában lévő és nemzetvédelmi célokat szolgáló épületek, kivéve a fegyveres erők vagy a nemzetvédelmi hatóságok egyéb alkalmazottai által használt lakónegyedeket vagy irodaépületeket;

b)   a fegyveres erők vagy a központi kormányzat birtokában lévő és nemzetvédelmi célokat szolgáló épületek, kivéve a fegyveres erők vagy a nemzetvédelmi hatóságok egyéb alkalmazottai által használt lakónegyedeket vagy irodaépületeket;

c)   istentiszteletre vagy vallásos tevékenységekre használt épületek.

c)   istentiszteletre vagy vallásos tevékenységekre használt épületek.

(3)  Ha egy tagállam egy adott évben a központi kormányzati épületek alapterületének több mint 3 %-át felújítja, a többletet az elmúlt vagy következő három év bármelyikébe beszámíthatja.

(3)  Ha egy tagállam egy adott évben a középületek alapterületének több mint 3%-át felújítja, a többletet az elmúlt vagy következő három év bármelyikébe beszámíthatja.

(4)  A tagállamok a központi kormányzati épületek éves épületfelújítási hányadába beleszámíthatják az elmúlt két év során lebontott központi kormányzati épületek helyett használatba és tulajdonba vett új épületeket, illetve az elmúlt két év során a más épületek intenzívebb használata következtében értékesített, lebontott vagy használaton kívül helyezett épületeket.

(4)  A tagállamok a középületek éves épületfelújítási hányadába beleszámíthatják az elmúlt két év során lebontott középületek helyett használatba és tulajdonba vett új épületeket, illetve az elmúlt két év során a más épületek intenzívebb használata következtében értékesített, lebontott vagy használaton kívül helyezett épületeket.

(5)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok 2013. december 31-ig elkészítik és nyilvánosságra hozzák – a (2) bekezdés alapján mentességben részesülő épületek kivételével – azoknak a fűtött és/vagy hűtött központi kormányzati épületeknek a nyilvántartását, amelyek hasznos alapterülete meghaladja az 500 m 2 -t, illetve 2015. július 9-től kezdve a 250 m 2 -t. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

(5)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok 2013. december 31-ig elkészítik és nyilvánosságra hozzák – a (2) bekezdés alapján mentességben részesülő épületek kivételével – azoknak a fűtött és/vagy hűtött központi kormányzati épületeknek a nyilvántartását, amelyek hasznos alapterülete meghaladja az 500 m2-t, illetve 2015. július 9-től kezdve a 250 m2-t. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a)   a négyzetméterben kifejezett alapterület; valamint

a)   a négyzetméterben kifejezett alapterület;

b)   az egyes épületek energiahatékonysága vagy a vonatkozó energetikai adatok.

b)   az egyes épületek energiahatékonysága;

 

ba)   a tényleges mért energiafogyasztás.

 

E bekezdés 2021. január 1-jétől minden fűtött és/vagy hűtött, állami hatóságok tulajdonában és használatában lévő épületre alkalmazandó.

(6)  A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok választhatják azt, hogy az e cikk (1)–(5) bekezdésének alternatív megközelítéseként egyéb költséghatékony intézkedéseket is tesznek – beleértve a mélyfelújításokat és az épülethasználók magatartásának megváltoztatását célzó intézkedéseket is – annak érdekében, hogy 2020-ig a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő, jogosult épületek energiamegtakarításának mértéke megfeleljen legalább az (1) bekezdésben leírt követelményeknek, és erről évente jelentést készítenek.

(6)  A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok választhatják azt, hogy az e cikk (1)–(5) bekezdésének alternatív megközelítéseként egyéb költséghatékony intézkedéseket is tesznek – beleértve a mélyfelújításokat és az épülethasználók magatartásának megváltoztatását célzó intézkedéseket is – annak érdekében, hogy 2030-ig az állami hatóságok tulajdonában és használatában lévő, jogosult épületek energiamegtakarításának mértéke megfeleljen legalább az (1) bekezdésben leírt követelményeknek, és erről évente jelentést készítenek.

Ennek az alternatív megközelítésnek az alkalmazásában a tagállamok megbecsülhetik, hogy az (1)–(4) bekezdés alkalmazása milyen mértékű energiamegtakarítást eredményezne, figyelembe véve a referenciaként használt központi kormányzati épületek energiafogyasztásra vonatkozó megfelelő standard értékeit a felújítást megelőző és az azt követő időszakból és az állomány alapterületére vonatkozó becsléseknek megfelelően. A referenciaként használt központi kormányzati épületek kategóriáinak jellemezniük kell az ilyen épületállományt.

Ennek az alternatív megközelítésnek az alkalmazásában a tagállamok megbecsülhetik, hogy az (1)–(4) bekezdés alkalmazása milyen mértékű energiamegtakarítást eredményezne, figyelembe véve a referenciaként használt központi kormányzati épületek energiafogyasztásra vonatkozó megfelelő standard értékeit a felújítást megelőző és az azt követő időszakból és az állomány alapterületére vonatkozó becsléseknek megfelelően. A referenciaként használt középületek kategóriáinak jellemezniük kell az ilyen épületállományt.

Ha egy tagállam e lehetőséggel élve az alternatív megközelítést választja, arról 2013. december 31-ig értesítenie kell a Bizottságot, ismertetve az elfogadni kívánt alternatív intézkedéseket, valamint kifejtve, hogy a szóban forgó intézkedések hogyan eredményezik a központi kormányzati vagyon részét képező épületek energiahatékonyságának egyenértékű növekedését.

Ha egy tagállam e lehetőséggel élve az alternatív megközelítést választja, arról [az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül] értesítenie kell a Bizottságot, ismertetve az elfogadni kívánt alternatív intézkedéseket, valamint kifejtve, hogy a szóban forgó intézkedések hogyan eredményezik az állami hatóságok vagyonának részét képező épületek energiahatékonyságának egyenértékű növekedését.

(7)  A tagállamok arra ösztönzik a közintézményeket – többek között regionális és helyi szinten – és a szociális bérlakásokat kezelő közjogi szerveket – megfelelően figyelembe véve azok hatáskörét és igazgatási felépítését –, hogy:

(7)  A tagállamok arra ösztönzik a közintézményeket – többek között regionális és helyi szinten – és a szociális bérlakásokat kezelő közjogi szerveket – megfelelően figyelembe véve azok hatáskörét és igazgatási felépítését –, hogy:

a)   fogadjanak el különálló vagy egy szélesebb körű éghajlat-változási vagy környezetvédelmi terv részét képező energiahatékonysági tervet, amely konkrét energiamegtakarítási és -hatékonysági célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmaz, és ezzel kövessék a központi kormányzati épületeknek az (1), (5) és (6) bekezdés szerinti példáját;

a)   az egyes épületekre vonatkozóan fogadjanak el különálló vagy egy szélesebb körű éghajlat-változási vagy környezetvédelmi terv részét képező energiahatékonysági tervet és hosszú távú felújítási stratégiát, amely konkrét energiamegtakarítási és -hatékonysági célkitűzéseket, továbbá életciklusköltség-becsléseket és intézkedéseket tartalmaz, és ezzel kövessék a középületeknek az (1), (5) és (6) bekezdés szerinti példáját;

b)   a tervük végrehajtásának részeként hozzanak létre energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert is;

b)   a tervük végrehajtásának részeként hozzanak létre energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert is;

c)   adott esetben alkalmazzanak energiahatékonysági szolgáltató vállalatokat és energiahatékonyság-alapú szerződést a felújítások finanszírozására és az energiahatékonyság hosszú távú fenntartását és javítását szolgáló tervek végrehajtására.

c)   adott esetben alkalmazzanak energiahatékonysági szolgáltató vállalatokat és energiahatékonyság-alapú szerződést a felújítások finanszírozására és az energiahatékonyság hosszú távú fenntartását és javítását szolgáló tervek végrehajtására.

 

(7a)  A tagállamok az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet 19. cikke szerint jelentést tesznek a felújításokból eredő éves energiamegtakarításokról, többek között a mélyfelújítások arányáról és a felújított teljes alapterületről.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7. cikk

7. cikk

Energiamegtakarítási kötelezettség

Energiamegtakarítási kötelezettség

(1)  A tagállamok legalább az alábbiakkal egyenértékű halmozott végfelhasználói energiamegtakarítást érnek el:

(1)  A tagállamok legalább az alábbiakkal egyenértékű halmozott végfelhasználói energiamegtakarítást érnek el:

a)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

a)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5%-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

b)  2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

b)  2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen legalább 1,5%-ának megfelelő új megtakarítás a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

A tagállamoknak a 2030 utáni tízéves időszakokban továbbra is el kell érniük az évenkénti 1,5 %-os új megtakarítást, kivéve ha a Bizottság által 2027-ig, majd azt követően tízévente végzett felülvizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy ez nem szükséges az Unió 2050-re szóló, hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.

A tagállamoknak a 2030 utáni tízéves időszakokban továbbra is el kell érniük az évenkénti 1,5%-os új megtakarítást, kivéve ha a Bizottság által 2027-ig, majd azt követően tízévente végzett felülvizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy ez nem szükséges az Unió 2050-re szóló, hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.

 

Minden egyes időszak megtakarításainak kumulatív módon a korábbi időszak(ok)ban elérendő megtakarítások összegére kell épülniük. Abban az esetben, ha a korábbi szakpolitikai intézkedések, programok és/vagy egyéni fellépések már nem biztosítanak megtakarításokat, e megtakarítások kiesését bele kell számítani az egyes időszakok végéig elérendő megtakarítás teljes összegébe, és a kiesett mennyiséget új megtakarításokkal kell helyettesíteni.

A b) pont alkalmazásában, valamint a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok kizárólag az olyan energiamegtakarítást számíthatják be, amelyek 2020. december 31-ét követően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, vagy amelyek a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban bevezetett szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és megtakarításhoz vezetnek.

A b) pontban említett időszakra előírt megtakarítások kumulatívak és az a) pontban említett időszakra vonatkozóan előírt megtakarításokat kiegészítik. Ennek érdekében és a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok beszámíthatják az olyan energiamegtakarításokat, amelyek 2020. december 31-ét követően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, vagy korábbi szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan új egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és megtakarításhoz vezetnek. A tagállamok beszámíthatják a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban megvalósult egyéni fellépésekből származó megtakarításokat is, amennyiben azokból 2020-at követően is ellenőrizhető energiamegtakarítás származik.

E számításokból részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen.

Kizárólag az a) pontban említett időszak alkalmazásában e számításokból részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen. A közlekedésben felhasznált energia értékesítését teljes mértékben szerepeltetni kell a b) pontban említett időszakra vonatkozó és az azutáni számításokban.

A tagállamok döntik el, hogy az új megtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan osztják el az a) és b) pontban említett időszakokon belül, feltéve hogy az egyes időszakok végéig sikerült elérni az előírt teljes halmozott megtakarítást.

A tagállamok döntik el, hogy az új megtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan osztják el az a) és b) pontban említett időszakokon belül, feltéve hogy az egyes időszakok végéig sikerült elérni az előírt teljes halmozott megtakarítást.

(2)  A (3) bekezdésre is figyelemmel minden egyes tagállam:

(2)  A (3) bekezdésre is figyelemmel minden egyes tagállam:

a)  elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában előírt számítást 2014-ben és 2015-ben az 1 %-os értéket alkalmazva; 2016-ban és 2017-ben az 1,25 %-os értéket alkalmazva; 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig az 1,5 %-os értéket alkalmazva;

a)  elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában előírt számítást 2014-ben és 2015-ben az 1%-os értéket alkalmazva; 2016-ban és 2017-ben az 1,25%-os értéket alkalmazva; 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig az 1,5%-os értéket alkalmazva;

b)  kizárhatja a számításból annak az értékesített energiavolumennek egy részét vagy egészét, amelyet a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek során használtak fel;

b)  kizárhatja a számításból annak az értékesített energiavolumennek egy részét vagy egészét, amelyet a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek során használtak fel;

c)  lehetővé teheti az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési/távhűtési infrastruktúra terén – a 14. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 15. cikk (1)–(6) és (9) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarításnak az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;

c)  lehetővé teheti az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési/távhűtési infrastruktúra terén – a 14. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 15. cikk (1)–(6) és (9) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarításnak az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;

d)  beszámíthatja a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban és azt követően még hatással bíró egyéni fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítást az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás mennyiségébe; valamint

d)  beszámíthatja a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban még hatással bíró egyéni fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítást az (1) bekezdés a) pontjában említett energiamegtakarítás mennyiségébe. valamint

e)  az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítási követelmény kiszámítása során kihagyhatja a számításból a megújulóenergia-technológiák új telepítésének előmozdítására irányuló szakpolitikai intézkedések eredményeként az épületeken vagy az épületekben saját használatra termelt, ellenőrizhető energiamennyiséget.

 

(3)  A (2) bekezdés szerint kiválasztott lehetőségek együttesen nem haladhatják meg az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás 25 %-át. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok tekintetében a tagállamok külön alkalmazzák a kiválasztott lehetőségeket és külön számítják ki azok hatását a következők szerint:

(3)  A (2) bekezdés szerint kiválasztott lehetőségek együttesen nem haladhatják meg az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás 25%-át. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok tekintetében a tagállamok külön alkalmazzák a kiválasztott lehetőségeket és külön számítják ki azok hatását a következők szerint:

a)   az (1) bekezdés a) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontját alkalmazhatják;

a)   az (1) bekezdés a) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontját alkalmazhatják;

b)  az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés b), c) d) és e) pontját alkalmazhatják, amennyiben a d) pont szerinti egyéni fellépéseknek 2020. december 31-ét követően is ellenőrizhető és mérhető hatásuk van.

b)  az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok csak a (2) bekezdés c) pontját alkalmazhatják;

(4)  A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra előírt halmozott megtakarítás mennyiségébe.

(4)  A 2020. december 31. után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra előírt halmozott megtakarítás mennyiségébe.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a 7a. és 7b. cikkben, valamint a 20. cikk (6) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések révén elért megtakarítások kiszámítása az V. mellékletnek megfelelően történjen.

(5)  A tagállamok biztosítják, hogy a 7a. és 7b. cikkben, valamint a 20. cikk (6) bekezdésében említett szakpolitikai intézkedések révén elért megtakarítások kiszámítása az V. mellékletnek megfelelően történjen.

(6)  Az (1) bekezdésben előírt mennyiségű energiamegtakarítást a tagállamok vagy a 7a. cikkben említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozása révén, vagy a 7b. cikkben említett alternatív intézkedések révén érik el. A tagállamok az energiahatékonysági kötelezettségi rendszereket kombinálhatják az alternatív szakpolitikai intézkedésekkel.

(6)  Az (1) bekezdésben előírt mennyiségű energiamegtakarítást a tagállamok vagy a 7a. cikkben említett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer létrehozása révén, vagy a 7b. cikkben említett alternatív intézkedések révén érik el. A tagállamok az energiahatékonysági kötelezettségi rendszereket kombinálhatják az alternatív szakpolitikai intézkedésekkel.

(7)  A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítást nem számítják duplán.”.

(7)  A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítást nem számítják duplán.”.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt mennyiségű megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket energiahatékonysági kötelezettségi rendszer révén teljesítik, biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett, egy adott tagállam területén működő kötelezett felek a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül teljesítsék a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelményt.

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt mennyiségű megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket energiahatékonysági kötelezettségi rendszer révén teljesítik, biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett, egy adott tagállam területén működő kötelezett felek a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül teljesítsék a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelményt, illetve kötelezettségeiknek a 20. cikk (6) bekezdésének megfelelően a nemzeti energiahatékonysági alaphoz való éves hozzájárulás révén is eleget tehetnek.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezett feleket jelölnek ki a területükön üzemelő energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások közül, és ennek során figyelembe vehetik a területükön működő közlekedési célú üzemanyagelosztókat és a kiskereskedelmi közlekedésiüzemanyag-értékesítőket is. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges energiamegtakarítás mennyiségét a 7. cikk (1) bekezdése szerinti számítástól függetlenül a tagállamok által kijelölt kötelezett felek a végső felhasználók körében, illetve, ha a tagállamok úgy döntenek, az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a harmadik felektől származó tanúsított energiamegtakarításon keresztül érik el.

(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezett feleket jelölnek ki a területükön üzemelő energiaelosztók, kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások, valamint a területükön működő közlekedési célú üzemanyagelosztók vagy kiskereskedelmi közlekedésiüzemanyag-értékesítők közül. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges energiamegtakarítás mennyiségét a 7. cikk (1) bekezdése szerinti számítástól függetlenül a tagállamok által kijelölt kötelezett felek a végső felhasználók körében, illetve, ha a tagállamok úgy döntenek, az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a harmadik felektől származó tanúsított energiamegtakarításon keresztül érik el.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 2 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Amennyiben a (2) bekezdés értelmében kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozásokat jelölnek ki kötelezett feleknek, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások kötelezettségük teljesítése során ne akadályozzák a fogyasztók szolgáltatóváltását.

Indokolás

A fogyasztók egyszerű szolgáltatóváltáshoz való joga kulcsfontosságú a fogyasztók számára alacsonyabb árakat biztosító, nagymértékben versengő szolgáltatói piac fenntartása szempontjából. Ezt veszélyeztetheti az olyan szolgáltatási csomagok értékesítése, amelyek hosszú távra egyetlen szolgáltatóhoz köthetik a fogyasztót. A szolgáltatóváltási lehetőség fenntartására szolgáló egyik alternatívaként energiatakarékossági tanúsítványok harmadik felektől való megvásárlására lehetne kötelezni az energia-értékesítő vállalkozásokat.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 5 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a megállapított megtakarítási kötelezettségek között szociális jellegű követelményeket is meghatároznak, többek között annak előírásával, hogy az energiahatékonysági intézkedések bizonyos hányadát elsősorban energiaszegénység által érintett háztartásokban és szociális bérlakásokban kell végrehajtani;

a)  a megállapított megtakarítási kötelezettségek között szociális jellegű követelményeket is meghatároznak, többek között annak előírásával, hogy az energiahatékonysági intézkedéseket elsősorban az alacsony jövedelmű háztartásokban, többek között az energiaszegénység által érintett háztartásokban és szociális bérlakásokban kell végrehajtani; A tagállamok az említett háztartásokban elért megtakarítások mértékét az e cikk hatálya alá tartozó összes háztartásban elért teljes megtakarításhoz viszonyítva számítják ki. Ezeket a megtakarításokat e cikk 6. bekezdésének megfelelően közzé kell tenni és az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet 21. cikkének megfelelően bele kell foglalni az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai előrehaladási jelentésekbe.

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 5 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  engedélyezhetik a kötelezett felek számára, hogy a kötelezettségük terhére elszámolják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, beleértve azt is, amikor a kötelezett felek más, az állam által jóváhagyott szerveken vagy állami hatóságokon keresztül támogatnak intézkedéseket, ami adott esetben formális partnerségek kialakítását is jelentheti és kombinálható egyéb finanszírozási forrásokkal. Amennyiben a tagállamok ezt engedélyezik, biztosítaniuk kell egy egyértelmű, átlátható és minden piaci szereplő számára nyitott, a tanúsítás költségeinek minimalizálására törekvő jóváhagyási folyamat alkalmazását;

b)  engedélyezhetik a kötelezett felek számára, hogy a kötelezettségük terhére elszámolják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, beleértve azt is, amikor a kötelezett felek más, az állam által jóváhagyott szerveken vagy állami hatóságokon keresztül támogatnak intézkedéseket, ami adott esetben formális partnerségek kialakítását is jelentheti és kombinálható egyéb finanszírozási forrásokkal. Amennyiben a tagállamok ezt engedélyezik, biztosítaniuk kell egy egyértelmű, átlátható, részvételen alapuló és minden piaci szereplő számára nyitott, a tanúsítás költségeinek minimalizálására törekvő akkreditált jóváhagyási folyamat alkalmazását;

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 5 bekezdés – c a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  lehetővé teszik a távfűtési és -hűtési rendszerekben városi környezetben alkalmazott fenntarthatóbb technológiák révén elért (a légszennyező anyagok és lebegő részecskék mennyiségének csökkenését is eredményező) további energiamegtakarításnak az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 5 bekezdés – c b pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cb)  előmozdítják az olyan intézkedések elfogadását, amelyek a fűtésben és hűtésben rejlő energiamegtakarítási lehetőségre irányulnak, és végső soron további ösztönzőkkel szolgálnak a szennyezés enyhítését eredményező intézkedések tekintetében.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 5 bekezdés – c c pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cc)  olyan eszközöket alakítanak ki, amelyek tanúsítják az energetikai auditokból vagy az azokkal egyenértékű, a 8. cikkben említett energiagazdálkodási rendszerekből eredő energiamegtakarításokat ezeknek az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe való beszámítása érdekében;

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 5 bekezdés – c d pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cd)  lehetővé tehetik a kötelezett felek számára, hogy a hatékony fűtő és hűtő infrastruktúra révén elért végfelhasználói energiamegtakarításokat kötelezettségükbe beszámítsák;

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 5 bekezdés – c e pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ce)  rendelkeznek arról, hogy azok a kötelezett felek, amelyek nem biztosítanak energiát magánháztartások számára, nem kötelesek energiahatékonysági intézkedéseket végrehajtani a magánháztartásokban.

Indokolás

Számos kötelezett vállalkozás nem szolgáltat energiát magánháztartások számára. Ezért ezek a felek nem tudnak intézkedéseket végrehajtani a háztartásokban.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 5 bekezdés – c f pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

cf)  értékelik a helyzetet és intézkedéseket hoznak az ilyen rendszerek közvetlen és közvetett költségeinek a nemzetközi versenynek kitett energiaigényes iparágak versenyképességére gyakorolt hatásának minimálisra csökkentése érdekében;

Indokolás

Az energiaigényes iparágakra számos kötelezettség vonatkozik (úgymint kibocsátáskereskedelmi rendszer stb.). Ezek a vállalkozások gyakran nemzetközi versenynek vannak kitéve, ezért meg kell védeni őket a kibocsátásáthelyezéstől.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a cikk – 6 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai tervük részeként a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a 7. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti tervezett szakpolitikai intézkedéseikről. Ezen intézkedések hatását ki kell számítani és be kell illeszteni az említett tervekbe. A tagállamok által végzett számításoknak objektív, megkülönböztetéstől mentes kritériumokon kell alapulniuk, amelyeket a Bizottsággal egyeztetve, legkésőbb 2019. január 1-ig kell megállapítani.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7b cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket alternatív szakpolitikai intézkedések révén teljesítik, biztosítaniuk kell, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítást a végső felhasználók körében érjék el.

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket alternatív szakpolitikai intézkedések révén teljesítik, biztosítaniuk kell, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítást maradéktalanul megvalósítsák a végső felhasználók körében.

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7b cikk – 1 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Emellett minden, az energiahatékonyság növelésére irányuló – többek között a nagyobb teljesítményű üzemanyag közlekedésben való használatából eredő – lehetőség figyelembe vehető a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelmény teljesítése szempontjából.

Indokolás

Az üzemanyagok hatékony és tiszta keverőkomponenseinek hozzáadott értéke a közlekedés dekarbonizációja szempontjából; a közlekedési célú üzemanyagok keverőkomponensei beszámíthatók az energiahatékonysági célkitűzésbe.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7b cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az energiamegtakarítás elérését célzó alternatív szakpolitikai intézkedések kidolgozása során a tagállamok figyelembe veszik az energiaszegénység által érintett háztartásokra kifejtett hatásokat.

(2)  Az energiamegtakarítás elérését célzó alternatív szakpolitikai intézkedések kidolgozása során a tagállamok figyelembe veszik az alacsony jövedelmű háztartásokra – köztük az energiaszegénység által érintett háztartásokra kifejtett hatásokat, és gondoskodnak arról, hogy az intézkedések végrehajtása elsőbbséget élvezzen az említett háztartásokban és a szociális bérlakásokban.

 

A tagállamok az említett háztartásokban elért megtakarítások mértékét az e cikk hatálya alá tartozó összes háztartásban elért teljes megtakarításhoz viszonyítva számítják ki.

 

Ezeket a megtakarításokat közzé kell tenni és az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet 21. cikkének megfelelően bele kell foglalni az integrált nemzeti energia- és éghajlatpolitikai előrehaladási jelentésekbe.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

7 c cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

4a. A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„7c. cikk

 

Energiahatékonysági szolgáltatások biztosítása

 

A Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben biztosítja, hogy az energiahatékonysági piacon biztosított szolgáltatásokat átlátható versenykörnyezetben nyújtsák annak érdekében, hogy a végső fogyasztók részesülhessenek a szolgáltatásoknak az energiahatékonysági intézkedések következtében megjelenő alacsonyabb költsége és jobb minősége jelentette előnyökből. E célból a tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások, különösen a kkv-k, megkülönböztetéstől mentes hozzáféréssel rendelkezzenek az energiahatékonysági szolgáltatások piacához, és ezáltal egyenlő feltételek mellett versenyezhessenek a vertikálisan integrált piaci szereplőkkel és behozhassák az energiaelosztók vagy értékesítők javára fennálló versenyelőnyt. A tagállamok ennek megfelelően minden szükséges jogi aktust elfogadnak annak érdekében, hogy az integrált piaci szereplők ugyanazokat a feltételeket és eszközöket kínálják a harmadik felek számára, mint amelyeket energiahatékonysági szolgáltatások biztosítása céljából alkalmaznak.”

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végső felhasználóit – amennyiben az műszakilag lehetséges, pénzügyileg ésszerű és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű – ellássák olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról.;

A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végső felhasználóit – amennyiben az műszakilag lehetséges, pénzügyileg észszerű és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű – ellássák a kiválasztott technológia és funkció tekintetében olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel és fűtésszabályozókkal, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról és egyéb jellemzőkről, adott esetben [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló] (EU) .../... irányelv [(átdolgozás)] 19–22. cikkében foglalt, elektronikus fogyasztásméréssel kapcsolatos rendelkezéseknek megfelelően.

Indokolás

Az áram- és a gázfogyasztás mérése növeli a tényleges fogyasztási szinttel kapcsolatos fogyasztói tudatosságot és ezáltal a fogyasztói magatartás megváltoztatását eredményezheti a nagyobb energiahatékonyság és energiatakarékosság érdekében.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – c pont – ii a pont (új)

2012/27/EU irányelv

9 cikk – 2 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az intelligens mérési rendszer biztosítja a végső fogyasztók energiafogyasztási adataikhoz és az elszámolási időszakokra vonatkozó idősorokhoz való hozzáférését.

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 pont – d pont

2012/27/EU irányelv

9 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a (3) bekezdést el kell hagyni.

d)  A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

 

„(3)  Az adatformátumok és funkciók tekintetében a rendelkezéseket szükség szerint a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló irányelv (átdolgozás) 18–21. cikkében foglaltakhoz kell igazítani. A fogyasztói adatokat az (EU) 2016/679 rendeletnek (általános adatvédelmi rendelet) megfelelően kell kezelni. A végső felhasználók számára nem számítható fel költség azért, hogy adataikhoz számukra célszerű formátumban férhessenek hozzá.”

Indokolás

Az elektronikus fogyasztásmérésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban a fogyasztóknak meg kell őrizniük a személyes adataik feletti rendelkezés jogát. Az adatokat harmonizálni kell és valamennyi piaci szereplő számára hozzáférhetővé kell tenni, ha a fogyasztó meg kívánja osztani azokat a versenyképes kiskereskedelmi piacok biztosítása érdekében.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2012/27/EU irányelv

9a cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9a. cikk

9a. cikk

A fűtésre, a hűtésre és a háztartási melegvízre vonatkozó fogyasztásmérés, almérés és költségelosztás

A fűtésre, a hűtésre és a háztartási meleg vízre vonatkozó fogyasztásmérés, almérés és költségelosztás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a távfűtés, a távhűtés, valamint a háztartási melegvíz felhasználóit ellássák olyan versenyképes árú fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a távfűtés, a távhűtés, valamint a háztartási melegvíz felhasználóit ellássák olyan versenyképes árú fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását.

Amennyiben az épület fűtését és hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési és távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál mindig fel kell szerelni hő- vagy melegvíz-mennyiségmérőt.

Amennyiben az épület fűtését, hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési vagy távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál fogyasztásmérőt kell felszerelni.

(2)  Az olyan többlakásos és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi forrásból vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére.

(2)  Az olyan többlakásos épületekben és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi rendszeren keresztül vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére, amennyiben ez műszakilag megvalósíthatóság és a költséghatékonyság szempontjából arányban áll a lehetséges energiamegtakarítással .

Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy a fűtés és hűtés minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérése nem költséghatékony, az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére egyedi fűtési költségosztókat kell alkalmazni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy a fűtési költségosztók beépítése nem lenne költséghatékony. Ezekben az esetekben a hőfogyasztás mérésére alternatív költséghatékony módszereket is figyelembe lehet venni. Minden tagállam egyértelműen meghatározza és közzéteszi azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy adott megoldás nem tekinthető műszakilag kivitelezhetőnek vagy költséghatékonynak.

Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy a fűtés és hűtés minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérése nem költséghatékony, az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére egyedi fűtési költségosztókat kell alkalmazni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy a fűtési költségosztók beépítése nem lenne költséghatékony. Ezekben az esetekben a hőfogyasztás mérésére alternatív költséghatékony módszereket is figyelembe lehet venni. A Bizottsággal folytatott konzultációt követően minden tagállam egyértelműen meghatározza és közzéteszi azokat az általános kritériumokat, módszertanokat és/vagy eljárásokat, amelyekkel megállapítja, ha egy adott megoldás műszakilag nem megvalósítható és nem költséghatékony.

Az első albekezdésben említett kategóriába tartozó új épületek esetében, vagy amennyiben egy ilyen épület a 2010/31/EU irányelvben meghatározott jelentős felújításon megy keresztül, mindig rendelkezésre kell bocsátani egyedi fogyasztásmérőket.

Új többlakásos épületekben, vagy több célra használt új épületek lakásoknak otthont adó részében az első és második albekezdéstől eltérve egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a melegvíz-fogyasztás mérésére, amennyiben az említett épületek vagy épületrészek melegvíz-ellátását központi fűtési rendszer vagy távfűtési rendszer biztosítja.

(3)  A távfűtési/távhűtési hálózatról ellátott többlakásos és több célra használt épületek esetében, vagy ahol az ilyen épületekre saját központi fűtő- vagy hűtőrendszerek jellemzők, az átláthatóság és az egyedi fogyasztás elszámolásának pontossága érdekében a tagállamok átlátható szabályokat vezetnek be a fűtési és hűtési célú energiafogyasztással, valamint a melegvíz-fogyasztással kapcsolatos költségelosztásra vonatkozóan, amely szabályok a következőkre terjednek ki:

(3)  A távfűtési/távhűtési hálózatról ellátott többlakásos és több célra használt épületek esetében, vagy ahol az ilyen épületekre saját központi fűtő- vagy hűtőrendszerek jellemzők, az átláthatóság és az egyedi fogyasztás elszámolásának pontossága érdekében a tagállamok átlátható szabályokat vezetnek be a fűtési és hűtési célú energiafogyasztással, valamint a melegvíz-fogyasztással kapcsolatos költségelosztásra vonatkozóan, amely szabályok a következőkre terjednek ki:

a)   háztartási célú melegvíz;

a)   háztartási célú meleg víz;

b)   az épületgépészeti berendezésből sugárzott és közös használatú területek fűtésére felhasznált hő (amennyiben a lépcsőházakban és folyosókon radiátorok működnek);

b)   az épületgépészeti berendezésből sugárzott és közös használatú területek fűtésére felhasznált hő (amennyiben a lépcsőházakban és folyosókon radiátorok működnek);

c)   a lakások fűtése vagy hűtése.

c)   a lakások fűtése vagy hűtése.

(4)  E cikk alkalmazásában 2020. január 1-jétől a felszerelt mérőeszközöknek és költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük.

(4)  E cikk alkalmazásában 2020. január 1-jétől az újonnan felszerelt mérőeszközöknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük. A (2) bekezdés első és második albekezdésében foglalt, a műszaki megvalósíthatóságra és a költséghatékonyságra vonatkozó feltételek továbbra is alkalmazandók.

A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és költségosztókat 2027. január 1-jéig el kell látni ezzel a funkcióval, vagy távolról is leolvasható készülékekre kell cserélni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy ez nem költséghatékony.;

A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és fűtési költségosztókat 2027. január 1-jéig el kell látni ezzel a funkcióval, vagy távolról is leolvasható készülékekre kell cserélni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy ez nem költséghatékony.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

10 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben a végső felhasználók nem rendelkeznek a 2009/73/EK irányelv szerinti intelligens fogyasztásmérőkkel, a tagállamok a VII. melléklet 1.1. pontjával összhangban 2014. december 31-ig gondoskodnak a gázágazatban a pontos és tényleges fogyasztáson alapuló számlázási adatokról, amennyiben az műszakilag megvalósítható és gazdasági szempontból indokolt.

(1)  Amennyiben a végső felhasználók nem rendelkeznek a 2009/73/EK irányelv szerinti intelligens fogyasztásmérőkkel, a tagállamok a VII. melléklet 1.1. pontjával összhangban 2014. december 31-ig gondoskodnak a gázágazatban a megbízható, pontos és tényleges fogyasztáson alapuló számlázási adatokról, amennyiben az műszakilag megvalósítható és gazdasági szempontból indokolt.;

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 pont – c pont

2012/27/EU irányelv

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett fogyasztásmérőknek lehetővé kell tenniük a tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat. A tagállamok biztosítják, hogy a végső felhasználók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat.

A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett mérőberendezéseknek tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat kell biztosítaniuk. A tagállamok biztosítják, hogy a végső felhasználók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat.

Indokolás

Az intelligens fogyasztásmérési funkciók bekapcsolása esetén pontos számlainformációkat kell biztosítani.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

2012/27/EU irányelv

10a cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

10a. cikk

10a. cikk

„A fűtésre, a hűtésre és a háztartási melegvízre vonatkozó fogyasztási és számlainformációk

„A fűtésre, a hűtésre és a háztartási meleg vízre vonatkozó fogyasztási és számlainformációk

(1)  A tagállamok valamennyi fogyasztásmérővel vagy költségosztóval rendelkező végfelhasználó esetében a VIIa. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően biztosítják, hogy a fogyasztási és számlainformációk pontosak legyenek és a tényleges fogyasztáson alapuljanak.

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben fogyasztásmérők vagy fűtési költségmegosztók vannak felszerelve, a fogyasztási és számlainformációk a VIIa. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően megbízhatóak, pontosak legyenek és a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuljanak minden végső igénybevevő esetében, azaz minden olyan természetes vagy jogi személy esetében, aki saját véghasználásra fűtést, hűtést vagy meleg vizet vásárol, vagy minden olyan természetes vagy jogi személy esetében, aki egy olyan különálló épületet, vagy egy olyan többlakásos vagy több célra használt épület önálló rendeltetési egységét használja, amelynek fűtését, hűtését vagy melegvíz-ellátását központi rendszer biztosítja, és akinek nincs közvetlen vagy egyéni szerződése az energiaszolgáltatóval.

A 9a. cikk (2) bekezdése szerinti, almérővel mért fogyasztás esetét kivéve ennek a kötelezettségnek eleget lehet tenni a végső felhasználó által végzett rendszeres leolvasáson alapuló rendszerrel is, amelynek keretében a végső felhasználó a mérőberendezés állását bejelenti az energiaszolgáltatónak. A számla csak abban az esetben alapulhat becsült fogyasztáson vagy tüntethet fel átalányösszeget, ha a végső felhasználó az adott számlázási időszakra nem jelentette be a mérőberendezés állását.

A 9a. cikk (2) bekezdése szerinti, fűtési költségmegosztón alapuló, almérővel mért fogyasztás esetét kivéve, és amennyiben egy tagállam úgy rendelkezik, ennek a kötelezettségnek eleget lehet tenni a végső felhasználó által végzett rendszeres leolvasáson alapuló rendszerrel is, amelynek keretében a végső felhasználó vagy a végső igénybevevő a mérőberendezés állását bejelenti az energiaszolgáltatónak. A számla csak abban az esetben alapulhat becsült fogyasztáson vagy tüntethet fel átalányösszeget, ha a végső felhasználó vagy végső igénybevevő az adott számlázási időszakra nem jelentette be a mérőberendezés állását.

(2)  A tagállamok:

(2)  A tagállamok:

a)  előírják, hogy ha rendelkezésre állnak a végfelhasználó energiaszámláival és múltbeli fogyasztásával kapcsolatos információk, akkor azokat hozzáférhetővé kell tenni a végfelhasználó által kijelölt energiahatékonysági szolgáltató számára;

a)  előírják, hogy ha rendelkezésre állnak a végső igénybevevő energiaszámláival és múltbeli fogyasztásával kapcsolatos információk vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékek, akkor azokat a végső igénybevevő kérésére hozzáférhetővé kell tenni az általa kijelölt energiahatékonysági szolgáltató számára;

b)  biztosítják, hogy a végső felhasználónak legyen lehetősége az elektronikus számlainformációkat és számlázást választani, és hogy kérésére világos és könnyen érthető magyarázatot kapjon a számla kiállításának módjáról, különösen ha a számla nem a tényleges fogyasztáson alapul;

b)  biztosítják, hogy a végső felhasználónak legyen lehetősége az elektronikus számlainformációkat és számlázást választani;

c)  biztosítják, hogy valamennyi végfelhasználó a számlával együtt a VII. melléklet 3. pontjával összhangban megfelelő, a tényleges fogyasztáson alapuló tájékoztatást kapjon;

c)  biztosítják, hogy valamennyi végső igénybevevő a számlával együtt a VIIa. melléklet 3. pontjával összhangban világos és érthető tájékoztatást kapjon;

d)  előírhatják azt is, hogy a végső felhasználó kérésére a számlainformációk rendelkezésre bocsátása ne minősüljön fizetési kérelemnek. Ezekben az esetekben a tagállamok biztosítják, hogy a tényleges kifizetések teljesítésére rugalmas feltételek álljanak rendelkezésre.

d)  előírhatják azt is, hogy a végső felhasználó kérésére a számlainformációk rendelkezésre bocsátása ne minősüljön fizetési kérelemnek. Ezekben az esetekben a tagállamok biztosítják, hogy a tényleges kifizetések teljesítésére rugalmas feltételek álljanak rendelkezésre.

 

da)  előmozdítják a kiberbiztonságot és biztosítják, hogy a végső igénybevevők személyes adatainak és magánéletének védelme megfeleljen a vonatkozó uniós jogszabályoknak.

 

(2a)  A tagállamok határoznak arról, hogy ki felelős az (1) és a (2) bekezdésben említett információk eljuttatásáért azon végső igénybevevők számára, akiknek nincs közvetlen vagy egyéni szerződése az energiaszolgáltatóval.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – -a pont (új)

2012/27/EU irányelv

15 cikk – 4 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a) a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

 

„A Bizottság az érintett érdekelt felekkel való konzultációt követően közös módszertant határoz meg a hálózatüzemeltetőknek a veszteségek csökkentésére ösztönzése, egy költség- és energiahatékony infrastruktúrába való beruházási program megvalósítása, valamint a hálózat energiahatékonyságának és rugalmasságának megfelelő számbavétele érdekében. A Bizottság ... [12 hónappal ennek az irányelvnek a hatálybalépését követően]-ig a 23. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el ennek az irányelvnek a kiegészítése céljából, amelyben részletezi az említett módszertant.”

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 pont – a pont – ii pont

2012/27/EU irányelv

15 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„A szállításirendszer-üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek meg kell felelniük a XII. mellékletben foglalt követelményeknek.”;

Az átviteli rendszer üzemeltetőknek és az elosztórendszer-üzemeltetőknek figyelembe kell venniük, hogy a hőellátást folyamatosan biztosítani kell a hálózathoz való kapcsolódás, a hálózathoz való hozzáférés garantálása és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés elosztása során, valamint meg kell felelniük a XII. mellékletben foglalt követelményeknek.

Indokolás

A versenyképes és biztonságos hőellátás kulcsfontosságú az ágazat költséghatékony üzleti működésének védelme, valamennyi fogyasztó szükségleteinek ellátása és a fogyasztóknak a hőellátás nem várt kieséseivel szembeni védelme érdekében.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

19 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11a.  A szöveg a következő cikkel egészül ki:

 

„19a. cikk

 

Az energiahatékonyság európai bankok által történő finanszírozása

 

Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kiigazítja szakpolitikai célkitűzéseit az energiahatékonyság saját jogú energiaforrásként és az energiahatékonysági beruházásoknak az infrastrukturális beruházási portfóliójuk részeként történő elismerése céljából.

 

Az EBB és az EBRD a nemzeti fejlesztési bankokkal együttműködve megtervez, létrehoz és finanszíroz az energiahatékonysági ágazatra szabott programokat és projekteket, többek között az energiaszegénységben élő háztartások tekintetében.

 

A tagállamok teljes körűen kihasználják az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezés keretében javasolt lehetőségeket és eszközöket.

Indokolás

Lépésváltásra van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények kidolgozhassák a nagyléptékű energiahatékonysági beruházások számára megfelelő pénzügyi eszközöket.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 b pont (új)

2012/27/EU irányelv

20 cikk – 6 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

11b.  A 20. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

 

„(6a)   A tagállamok elősegítik az olyan, számlán történő és/vagy adókban való visszafizetést célzó rendszereket, amelyekben az energiahatékonysági beruházásokat az e cikk (1) bekezdésben említett finanszírozási eszközök, az e cikk (4) bekezdésben említett nemzeti energiahatékonysági alap vagy a 7. cikk (4) bekezdésében említett kötelezett felek előfinanszírozzák, és azt az egyedi mérőeszközhöz kapcsolódó forgalmazási költségekre kivetett fix díj (számlán keresztüli visszafizetés) vagy az épülethez kapcsolódó ingatlanadó alapján megállapított prémium (adón keresztüli visszafizetés) révén fizetik vissza. A visszafizetésnek továbbra is a fogyasztásmérőhöz vagy az ingatlanhoz kell kapcsolódnia, és nem a tulajdonos vagy bérlő személyéhez. A visszafizetési időszakokat úgy kell megállapítani, hogy a rendszeres visszafizetések összege ne haladja meg a megtakarított energiaköltségeket.”

Indokolás

A számlán történő visszafizetési rendszerek megbízhatóbb visszafizetési forrásokat képeznek, mint más, hagyományos finanszírozási termékek, és csökkentik a tranzakciós és adminisztrációs költségeket, mivel a visszafizetést a mérőberendezéshez és nem a tulajdonoshoz vagy a bérlőhöz kapcsolják. Ha megfelelően alakítják ki, az alacsonyabb energiafogyasztás miatt a számlán történő visszafizetés összege megfelel majd a közüzemi költségmegtakarítás összegének vagy alacsonyabb lesz annál. Emellett a számlán történő visszafizetési rendszerek megoldást jelentenek a bérlők és tulajdonosok közti érdekellentét problémájára.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 pont

2012/27/EU irányelv

23 cikk – 3 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)   A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását megelőzően a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont

2012/27/EU irányelv

24 cikk – 4 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az energiaunió helyzetéről szóló jelentéssel összefüggésben a Bizottság az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet 29. cikke (1) bekezdésének és 29. cikke (2) bekezdése c) pontjának megfelelően jelentést tesz a szén-dioxid-piac működéséről, figyelembe véve az ezen irányelv végrehajtásából eredő hatásokat.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont

2012/27/EU irányelv

24 cikk – 12 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A Bizottság legkésőbb 2024. február 28-ig, azt követően pedig ötévente értékeli ezt az irányelvet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentéssel együtt adott esetben további intézkedésekre irányuló javaslatokat is be kell nyújtani.

(12)  A Bizottság legkésőbb 2024. február 28-ig, azt követően pedig ötévente értékeli ezt az irányelvet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv általános eredményességét, valamint azt, hogy kiigazításra szorul-e az Unió energiahatékonysági politikája a Párizsi Megállapodásban foglalt céloknak, a gazdaság és az innováció területén bekövetkezett fejleményeknek megfelelően. E jelentéssel együtt adott esetben további intézkedésekre irányuló javaslatokat is be kell nyújtani.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont

2012/27/EU irányelv

24 cikk – 12 a bekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12a)  A Bizottság 2019. december 31-ig külön, részletes elemzést végez az alábbiakkal kapcsolatos energiahatékonysági potenciál tekintetében:

 

a) az energia konvertálása és átalakítása;

 

b) az energia továbbítása és elosztása;

 

c) az energia termelése és azt követő szállítása, azaz a fosszilis tüzelőanyagok kitermelése és a felhasználás helyére való eljuttatása során felhasznált energia;

 

d) az energia tárolása.

 

Az elemzés eredményei alapján a Bizottság adott esetben legkésőbb 2021. január 31-ig jogalkotási aktusra irányuló javaslatot terjeszt e tekintetben az Európai Parlament és a Tanács elé.

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – a pont

2012/27/EU irányelv

IV melléklet – 3 lábjegyzet

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a IV. mellékletben található 3. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „3. Akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok alapértelmezett 2,0-as együtthatót alkalmazhatnak. A tagállamok alkalmazhatnak eltérő együtthatót, amennyiben azt meg tudják indokolni.”;

a)  a IV. mellékletben található 3. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „(3) Ezen irányelv alkalmazásában csak akkor irányadó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok olyan együtthatót alkalmaznak, amelyet a tagállamok között összehasonlítható, átlátható módszerrel állapítanak meg az elsődleges energiafogyasztást befolyásoló nemzeti körülmények alapján. Az említett körülményeknek kellően alátámasztottnak, mérhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük, valamint objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokon kell alapulniuk. A tagállamok alkalmazhatnak alapértelmezett 2,0-ás együtthatót, vagy más együtthatót, amennyiben ezt meg tudják indokolni. Ennek során a tagállamok figyelembe veszik az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben foglalt energia-mixeiket, amely terveket az [energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendeletnek megfelelően a Bizottsággal közölni kell. Az alapértelmezett együtthatót a ténylegesen megfigyelt adatok alapján ötévenként felül kell vizsgálni.

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 2 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás azokhoz képest, amelyekre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok megállapítanak egy olyan alapforgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakulna az energiafogyasztás a szóban forgó szakpolitikai intézkedés hiányában. Az alapforgatókönyvnek legalább az alábbi tényezőket kell tükröznie: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki haladás, valamint a nemzeti és uniós szinten végrehajtott egyéb intézkedésekből eredő változások;

a)  a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás azokhoz képest, amelyekre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok megállapítanak egy olyan alapforgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakulna az energiafogyasztás a szóban forgó szakpolitikai intézkedés és az abból fakadó új egyéni fellépés hiányában. Az alapforgatókönyvnek legalább az alábbi tényezőket kell tükröznie: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki haladás, valamint a nemzeti és uniós szinten végrehajtott egyéb intézkedésekből eredő változások;

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 2 bekezdés – b pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a kötelező erejű uniós jogszabályok végrehajtásából származó megtakarítás olyan megtakarításnak tekintendő, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől, ezért nem jelenthető be a 7. cikk (1) bekezdése szerint, kivéve a meglévő épületek felújításához kapcsolódó megtakarításokat, amennyiben biztosított a 3. pont h) alpontjában említett lényegességi kritérium teljesülése;

b)  a kötelező erejű uniós jogszabályok végrehajtásából származó megtakarítás olyan megtakarításnak tekintendő, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől, ezért nem jelenthető be a 7. cikk (1) bekezdése szerint, kivéve a meglévő épületek felújításához kapcsolódó megtakarításokat előmozdító intézkedéseket, amennyiben biztosított a 3. pont h) alpontjában említett lényegességi kritérium teljesülése;

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 2 bekezdés – h pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát. Ez történhet az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarítások kiszámításával. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerekkel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarításokat. A tagállamok az energiaunió irányítása szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükben részletesen bemutatják, hogy milyen egyéb módszert használtak, és milyen intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy megfeleljenek ennek a kötelező számítási követelménynek.

h)  az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát és azt, hogy idővel milyen mértékben csökkennek a megtakarítások. A számításra az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarítások kiszámításával kerül sor. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerekkel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarításokat. A tagállamok az energiaunió irányításáról szóló rendelet szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükben részletesen bemutatják, hogy milyen egyéb módszert használtak, és milyen intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy megfeleljenek ennek a kötelező számítási követelménynek.

Módosítás  90

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 3 bekezdés – d pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás összege végsőenergia-felhasználásban vagy primerenergia-felhasználásban van kifejezve a IV. mellékletben meghatározott átváltási tényezők alkalmazásával;

d)  a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás összege végsőenergia-felhasználásban és primerenergia-felhasználásban van kifejezve a IV. mellékletben meghatározott átváltási tényezők alkalmazásával;

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 3 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 7. cikk (2) bekezdésének e) pontja alapján hozott szakpolitikai intézkedések tekintetében a tagállamok alkalmazhatják a 2010/31/EU irányelv szerinti számítási módszert, amennyiben ez összhangban van az ezen irányelv 7. cikkében és az e mellékletben foglalt követelményekkel.

törölve

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

VII a melléklet

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

VIIa. melléklet

VIIa. melléklet

„A tényleges fűtési és hűtési, valamint melegvíz-fogyasztáson alapuló fogyasztási és számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények

A fűtés, hűtés, valamint meleg víz vonatkozásában a fogyasztási és számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények

1.   A tényleges fogyasztáson alapuló számlázás

1.   A tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázás

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a végfelhasználók szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer tényleges fogyasztáson alapuló számlázást kell végezni.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a végső igénybevevők szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázást kell végezni.

2.   A fogyasztási vagy számlainformációk rendelkezésre bocsátásának minimális gyakorisága

2.   A fogyasztási vagy számlainformációk rendelkezésre bocsátásának minimális gyakorisága

[Please insert here ….the entry into force]-tól/től kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy költségosztók, a tényleges fogyasztáson alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat kérésre, vagy ha a végső felhasználó az elektronikus számlázást választotta, legalább negyedévente rendelkezésre kell bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.

[Kérjük, illessze be az átültetés időpontját]-tól/től kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségosztók, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat kérésre, vagy ha a végső felhasználó az elektronikus számlázást választotta, legalább negyedévente a végső igénybevevő rendelkezésre kell bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.

2022. január 1-jétől kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy költségosztók, a fogyasztási vagy számlainformációkat legalább havonta rendelkezésre kell bocsátani. A fűtést és a hűtés mentesíteni lehet ez alól a fűtési/hűtési szezonon kívül.

2022. január 1-jétől kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségosztók, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat minden végső igénybevevő számára legalább havonta rendelkezésre kell bocsátani. Ezt folyamatosan hozzáférhetővé kell tenni az interneten is, és az alkalmazott mérőeszközök és rendszerek által lehetővé tett gyakorisággal frissíteni kell. A fűtést és a hűtést mentesíteni lehet ez alól a fűtési/hűtési szezonon kívül.

3.  A tényleges fogyasztáson alapuló számlán feltüntetendő minimális információ

3.  A számlán feltüntetendő minimális információk

A tagállamok biztosítják, hogy a számlákon vagy azokhoz csatoltan, világos, érthető módon a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az alábbi információk:

A tagállamok biztosítják, hogy a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségmegosztóról leolvasott értékeken alapuló számlák esetében a számlákon vagy azokhoz csatoltan, világos, érthető módon a végső igénybevevők rendelkezésére álljanak az alábbi pontos információk:

a)  a tényleges aktuális árak és a tényleges energiafogyasztás;

a)  a tényleges aktuális árak és tényleges energiafogyasztás vagy a teljes fűtési költség és a fűtési költségosztóról leolvasott értékek;

b)  a tüzelőanyag összetételére vonatkozó információk, a távfűtés és a távhűtés végfelhasználóinak esetében is;

b)  a tüzelőanyag összetételére, valamint a kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásra vonatkozó információk, a távfűtés és a távhűtés végső igénybevevőinek esetében is, továbbá a különböző adók, illetékek és tarifák magyarázatai;

c)  a végfelhasználó aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása a fűtés és a hűtés tekintetében, grafikus formában, az éghajlati viszonyok szerinti kiigazítással;

c)  a végső igénybevevő aktuális energiafogyasztásának és az előző év ugyanezen időszakában mért fogyasztásnak az összehasonlítása a fűtés és a hűtés tekintetében, grafikus formában, az éghajlati viszonyok szerinti kiigazítással;

d) a végső felhasználói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai, beleértve a weboldalak címeit is, ahol hozzáférhetők a rendelkezésre álló energiahatékonyság-javító intézkedésekre, az összehasonlításhoz használható végfelhasználói profilokra és az energiafelhasználó berendezések objektív, részletes műszaki leírására vonatkozó információk.

d) a végső felhasználói szervezetek, energiaügynökségek vagy egyéb hasonló szervek kapcsolatfelvételhez szükséges adatai, beleértve a weboldalak címeit is, ahol hozzáférhetők a rendelkezésre álló energiahatékonyság-javító intézkedésekre, az összehasonlításhoz használható végfelhasználói profilokra és az energiafelhasználó berendezések objektív, részletes műszaki leírására vonatkozó információk.

 

da)  a vonatkozó panasztételi eljárásokkal, ombudsman által nyújtott szolgáltatásokkal vagy alternatív vitarendezési mechanizmusokkal kapcsolatos információk;

Ezen túlmenően a tagállamok biztosítják, hogy a számlákon, azokhoz csatoltan vagy azokon belül jelezve, világos, érthető módon a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó, átlagos normál vagy viszonyítási alapként figyelembe vett végfelhasználóval történő összehasonlítások.

db)  egy átlagos normál vagy viszonyítási alapként figyelembe vett, ugyanazon felhasználói kategóriába tartozó végső igénybevevővel történő összehasonlítások.

 

A nem a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlák világos ás érthető magyarázatot tartalmaznak a számlában szereplő összeg kiszámításának módjára vonatkozóan, továbbá tartalmazzák legalább a d) és da) pontban említett információkat.

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

IX melléklet – 1 rész – g pont

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

2a.  A IX. melléklet 1. részének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

g) Gazdasági elemzés: A hatások számbavétele

„g) Gazdasági elemzés: A hatások számbavétele

A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.

A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.

A tagállamok a döntéshozatal során mérlegelhetik és figyelembe vehetik a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.

A tagállamok a döntéshozatal során mérlegelik és figyelembe veszik a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.

A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

i. Hasznok

i. Hasznok

— Kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)

— Kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)

A külső előnyök, például a környezeti és egészségügyi előnyök lehetőség szerint

A külső előnyök, például a környezeti, üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos és egészségügyi és biztonsági előnyök

 

– Munkaerő-piaci hatások, energiabiztonság, versenyképesség

ii. Költségek

ii. Költségek

— A létesítmények és felszerelések tőkeköltségei

— A létesítmények és felszerelések tőkeköltségei

— A kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei

— A kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei

— Változó és rögzített műveleti költségek

— Változó és rögzített műveleti költségek

— Energiaköltségek

— Energiaköltségek

Környezetvédelmi és egészségügyi költségek lehetőség szerint

Környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági költségek

 

— Munkaerőpiaci költségek, energiabiztonság, versenyképesség”

Indokolás

Az energiahatékonysági intézkedések gazdasági hatásait egy költség-haszon elemzésben megfelelően figyelembe kell venni a hatások fent megállapított, nem kimerítő listájának megfelelően.

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

Melléklet – 2 b pont (új)

2012/27/EU irányelv

XII melléklet – 1 albekezdés – a pont

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

2b.   A XII. melléklet a) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) megalkotják és nyilvánosságra hozzák saját szabályzatukat az újonnan belépő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó energiát előállító energiatermelőknek az összekapcsolt hálózatba történő bekapcsolásához szükséges műszaki átalakítások (pl. hálózati csatlakozások és a hálózat megerősítése, a hálózat működésének javítása) költségeinek viselésére és megosztására, valamint a hálózati szabályzat megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozóan;

„a) megalkotják és nyilvánosságra hozzák saját szabályzatukat az újonnan belépő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből és más elosztott forrásból származó energiát kitermelő energiatermelőknek a hálózatba történő bekapcsolásához szükséges műszaki átalakítások (pl. hálózati csatlakozások, a hálózat megerősítése és új hálózatok bevezetése, a hálózat működésének javítása) költségeinek viselésére és megosztására, valamint a hálózati szabályzat megkülönböztetésmentes végrehajtására vonatkozóan;

Indokolás

Figyelembe kell venni az új, nagy hatásfokú hálózatokat és az új, elosztott energiaforrásokat is.

(1)

HL C 246., 2017.7.28., 42. o.

(2)

HL C 342., 2017.10.12., 119. o.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (20.9.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU irányelv módosítására irányuló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2016)0761 – C8-0498/2016 – 2016/0376(COD))

A vélemény előadója: Jytte Guteland

MÓDOSÍTÁSOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az energiaszükséglet csökkentése egyike a 2015. február 25-én elfogadott, az energiaunióra vonatkozó stratégia öt dimenziójának. Az energiahatékonyság javítása kedvező hatást gyakorol a környezetre, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Unión kívülről származó energiaimporttól való függőség csökkentése révén javítja az energiabiztonságot, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, továbbá munkahelyteremtéshez és az egész gazdaságra kiterjedő gazdasági tevékenységek bővüléséhez vezet. Ez összhangban van az energiaunió keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Felei által 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodással létrehozott globális éghajlatvédelmi menetrenddel.

(1)  Az energiaszükséglet csökkentése egyike a 2015. február 25-én elfogadott, az energiaunióra vonatkozó stratégia öt dimenziójának. Az energiahatékonyság javítása kedvező hatást gyakorol a környezetre, javítja a levegőminőséget, mivel kisebb az energiahatékony épületek szilárd fűtőanyagok iránti kereslete, javítja az uniós polgárok egészségét a levegőszennyezés csökkentése és az egészséges beltéri légállapot megteremtése útján, csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Unión kívülről származó energiaimporttól való függőség csökkentése révén javítja az energiabiztonságot, csökkenti a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit, hozzájárul az energiaszegénység enyhítéséhez, továbbá munkahelyteremtéshez és az egész gazdaságra kiterjedő gazdasági tevékenységek bővüléséhez vezet. Ez összhangban van az energiaunió keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Felei által 2015 decemberében elfogadott Párizsi Megállapodással létrehozott globális éghajlatvédelmi menetrenddel.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv9 az energiaunió felé történő haladás egyik eleme, amelynek keretében az energiahatékonyság önálló energiaforrásként kezelendő. Az „első az energiahatékonyság” elvet figyelembe kell venni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok a termelési kapacitással azonos hangsúlyt kapjanak. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni. Az energiahatékonysági fejlesztéseket minden olyan esetben meg kell valósítani, amikor azok költséghatékonyabbak, mint az azoknak megfelelő kínálati oldali megoldások. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az európai társadalom – különös tekintettel a polgárokra és a vállalkozásokra – ki tudja aknázni az energiahatékonyság számos előnyét.

(2)  A 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv9 az energiaunió felé történő haladás egyik eleme, amelynek keretében az energiahatékonyság önálló energiaforrásként kezelendő. Az „első az energiahatékonyság” elvet figyelembe kell venni a kínálati oldalra és az egyéb szakpolitikai területekre vonatkozó új szabályok kialakításakor, és a pénzügyi intézményeknek – célzott alapok és eszközök biztosítása útján – el kell ismerniük. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az energiahatékonyság és a keresletoldali reagálási mechanizmusok a termelési kapacitással azonos hangsúlyt kapjanak. Az energiahatékonyságot minden, az energiarendszer szempontjából releváns tervezési és finanszírozási döntés meghozatala során figyelembe kell venni. Az energiahatékonysági fejlesztéseket minden olyan esetben meg kell valósítani, amikor azok költséghatékonyabbak, mint az azoknak megfelelő kínálati oldali megoldások. Ennek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az európai társadalom – különös tekintettel a polgárokra és a vállalkozásokra – ki tudja aknázni az energiahatékonyság számos előnyét.

__________________

__________________

9 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

9 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az Európai Tanács 2014 októberében célként tűzte ki, hogy 2030-ra 27 %-kal javuljon az energiahatékonyság; ezt az értéket 2020-ig ki kell igazítani, „ami az Unió szintjén valószínűleg 30 %-ra történő emelést jelent majd”. 2015 decemberében az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy értékelje a 40 %-os energiahatékonysági cél megvalósíthatóságát is ugyanazon időkeret vonatkozásában. Ezért indokolt felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani az irányelvet, hogy az igazodjon a 2030-as távlati tervhez.

(3)  Az Európai Tanács 2014 októberében célként tűzte ki, hogy 2030-ra 27 %-kal javuljon az energiahatékonyság; ezt az értéket 2020-ig ki kell igazítani, „ami az Unió szintjén valószínűleg 30 %-ra történő emelést jelent majd”. 2016 júniusában az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozóan írja elő a 40%-os kötelező energiahatékonysági célkitűzést, amely tükrözni fogja az energiahatékonyságban rejlő költséghatékonysági lehetőségek mértékét is. Ezért indokolt felülvizsgálni és ennek megfelelően módosítani az irányelvet, hogy az igazodjon a 2030-as távlati tervhez.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

3 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeiben a gazdasági visszaesés, a nemzetközi szén-dioxid-kreditek beáramlása és a túl sok kiosztás miatt mutatkozó jelentős felesleg eredményeként az ETS kibocsátási egységeinek ára gyengült. A szén-dioxid ára a közeljövőben várhatóan nem nő olyan szintre, hogy kielégítően ösztönözné az energiamegtakarítás és a megújuló forrásból származó energia fejlesztését, ezért uniós szinten konkrét intézkedéseket és stabil hosszú távú keretet kell fenntartani az energiamegtakarítási beruházások céljából.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 2030-as távlati tervben nem szerepelnek nemzeti szinten kötelező célkitűzések. A kötelező 30 %-os célkitűzés formájában egyértelművé kell tenni annak szükségességét, hogy az Unió 2020-ban és 2030-ban is képes legyen megvalósítani – primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett – uniós szintű energiahatékonysági célkitűzéseit. Ez az uniós szintű pontosítás nem korlátozza a tagállamokat, mivel azok továbbra is szabadon állapítják meg nemzeti hozzájárulásukat, amely alapulhat a primerenergia-fogyasztáson vagy a végsőenergia-fogyasztáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamoknak nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulásuk megállapítása során figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten primerenergia-fogyasztás tekintetében 23 %-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 17 %-os csökkenést kell elérni a 2005. évi szinthez képest. A 2030-as uniós célkitűzés megvalósítása felé tett előrehaladást indokolt rendszeresen értékelni; erről az energiaunió irányításáról szóló jogalkotási javaslat rendelkezik.

(4)  A 2030-as távlati tervben mind nemzeti, mind pedig uniós szinten kötelező célkitűzéseknek kell szerepelniük. A kötelező 40%-os energiahatékonysági célkitűzés formájában egyértelművé kell tenni annak szükségességét, hogy az Unió 2020-ban és 2030-ban is képes legyen megvalósítani – primerenergia-fogyasztásban és végsőenergia-fogyasztásban kifejezett – energiahatékonysági célkitűzéseit. Ezenkívül az (EU) XX/(20XX) rendelet [Az energiaunió irányítása] értelmében a tagállamoknak kötelező nemzeti célkitűzéseket magukban foglaló nemzeti energiapolitikai terveket kell kidolgozniuk. Az uniós szintű pontosítás nem korlátozza a tagállamokat, mivel azok továbbra is szabadon állapítják meg nemzeti célkitűzéseiket, amelyek alapulhatnak a primerenergia-fogyasztáson vagy a végsőenergia-fogyasztáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamoknak nemzeti kötelező energiahatékonysági célkitűzéseik megállapítása során figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1132 Mtoe primer energiát és a 849 Mtoe végső energiát. Ez azt jelenti, hogy uniós szinten primerenergia-fogyasztás tekintetében 34%-os, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 31%-os csökkenést kell elérni a 2005. évi szinthez képest. A 2030-as uniós célkitűzés megvalósítása felé tett előrehaladást indokolt rendszeresen értékelni; erről az energiaunió irányításáról szóló jogalkotási javaslat rendelkezik.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, az energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell terjeszteni a 2020 utáni időszakra. A kötelezettségvállalási időszak 2020 utáni időszakra történő kiterjesztése nagyobb stabilitást teremtene a beruházók számára, és ezáltal előmozdítaná a hosszú távú beruházásokat és az olyan hosszú távú energiahatékonysági intézkedéseket, mint az épületek felújítása.

(6)  Tekintettel a Párizsi Megállapodás szerinti dekarbonizációs célokra és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint az Unió 2050-ig terjedő éghajlati és energetikai célkitűzéseire, az energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell terjeszteni a 2020 utáni időszakra. A kötelezettségvállalási időszak 2020 utáni időszakra történő kiterjesztése hosszú távra szóló jövőképpel és az ehhez szükséges politikai intézkedésekkel nagyobb stabilitást teremtene a beruházók számára, és ezáltal előmozdítaná a hosszú távú beruházásokat és az olyan hosszú távú energiahatékonysági intézkedéseket, mint az épületek felújítása, valamint a közel nulla energiaigényű épületek felé történő elmozdulás. A magánszektorral való együttműködés nagy jelentőséggel bír annak értékelésében, hogy az energiahatékonysági projektek számára nyújtott magánberuházást milyen módon lehet felhasználni.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az energiahatékonysági fejlesztések a levegőminőségre is kedvezően hatnak, mivel az energiahatékonyabb épületek csökkentik a fűtőanyagok, különösen a szilárd fűtőanyagok iránti keresletet. Az energiahatékonysági intézkedések ezért hozzájárulnak a bel- és a kültéri levegő minőségének javításához, és segítenek költséghatékony módon megvalósítani az uniós levegőminőségi politika célkitűzéseit, különösen az (EU) 2016/2284 irányelvben (a továbbiakban: „levegőminőségi irányelv”)1a foglaltak szerint. Az épületek energiaigényének csökkentését általánosságban a levegőminőségi politika egyik elemének kell tekinteni, különösen azokban a tagállamokban, ahol problémát jelent a légszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó uniós korlátozások végrehajtása, és az energiahatékonyság segíthet az említett célkitűzések elérésében.

 

__________________

 

1aAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2284 irányelve (2016. december 14.) egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2016.12.17., 1–31. o.).

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A hosszú távú energiahatékonysági intézkedések 2020 után is energiamegtakarításhoz vezetnek, de ahhoz, hogy hozzájáruljanak az Unió 2030. évi energiahatékonysági célkitűzésének eléréséhez, a 2020 utáni időszakban új megtakarítást kell eredményezniük. Ugyanakkor a 2020. december 31-e után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra előírt halmozott megtakarítás mennyiségébe.

(8)  A hosszú távú energiahatékonysági intézkedések 2020 után is energiamegtakarításhoz vezetnek, de ahhoz, hogy hozzájáruljanak az Unió 2030. évi energiahatékonysági célkitűzésének, valamint a Párizsi Megállapodással összhangban a 2050-re szóló uniós éghajlati célok eléréséhez, a 2020 utáni időszakban új megtakarítást kell eredményezniük. Ugyanakkor a 2020. december 31-e után elért energiamegtakarítás nem számítható bele a 2014. január 1-től 2020. december 31-ig terjedő időszakra előírt halmozott megtakarítás mennyiségébe.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az uniós jogszabályok végrehajtásából származó energiamegtakarítás nem vehető figyelembe, kivéve, ha az érintett intézkedés túlmutat a szóban forgó uniós jogszabályokban előírt minimumon azáltal, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg nemzeti szinten, vagy az intézkedés hatékonyságának fokozása révén. Felismerve, hogy az épületfelújítás az energiamegtakarítás fokozásának egyik alapvető és hosszú távú eleme, egyértelművé kell tenni, hogy minden, a meglévő épületek felújítását előmozdító intézkedésből származó energiamegtakarítás bejelenthető, amennyiben az többletmegtakarítást képvisel azokhoz képest, amelyek a szakpolitikai intézkedés hiányában is megvalósultak volna, valamint ha a tagállam bizonyítja, hogy a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott fél ténylegesen hozzájárult a szóban forgó intézkedésből származó, bejelentett megtakarítás eléréséhez.

(10)  Az uniós jogszabályok végrehajtásából származó energiamegtakarítás csak akkor vehető figyelembe, ha 2020. december 31-ét követően vagy megelőzően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan új egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és új megtakarításhoz vezetnek; valamint hogy az érintett intézkedés túlmutat a szóban forgó uniós jogszabályokban előírt minimumon azáltal, hogy ambiciózusabb energiahatékonysági követelményeket határoz meg nemzeti szinten, vagy az intézkedés hatékonyságának fokozása révén. Az épületekben rejlő lehetőségek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az energiahatékonyság fokozásához, és az épületfelújítás az energiamegtakarítás fokozásának egyik alapvető és hosszú távú eleme, amelyet fel kell gyorsítani, tekintettel arra, hogy viszonylag rövid idő áll rendelkezésre a meglévő épületállomány felújítására. Egyértelművé kell tenni, hogy minden, a meglévő épületek felújítását előmozdító intézkedésből származó energiamegtakarítás bejelenthető, amennyiben az többletmegtakarítást képvisel azokhoz képest, amelyek a szakpolitikai intézkedés hiányában is megvalósultak volna, valamint ha a tagállam bizonyítja, hogy a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott fél ténylegesen hozzájárult a szóban forgó intézkedésből származó, bejelentett megtakarítás eléréséhez.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

10 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10a)  A hatékony vízgazdálkodás jelentős mértékben hozzájárulhat az energiamegtakarításhoz. A vízágazat a villamos energia közel 3,5%-át használja fel az Unióban1a. Az elektromos motorokkal működtetett szivattyú- és nyomásszabályozó rendszerek segítségével történő vízkezelés és -szállítás nagyon energiaigényes. A vízigény valószínűleg 25%-kal fog nőni, elsősorban a városokban. Ugyanakkor a vízszivárgások a vízfogyasztás teljes mennyiségének 24%-át teszik ki Európában, ami a vízveszteségen túl energiaveszteséget is előidéz. Következésképpen a hatékonyabb vízgazdálkodást és a vízfelhasználás csökkentését célzó valamennyi intézkedés hozzájárul az Unió energiahatékonysági célkitűzésének megvalósításához.

 

_______________

 

1a Nemzetközi Energia Ügynökség, 2016: Világszintű energiaügyi kitekintés (2016)

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

10 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(10b)  Európában 44%-kal az ipar a legnagyobb vízfogyasztó1a. A hatékony vízgazdálkodást segítő intelligens technológiák és eljárások igénybevétele jelentős energiamegtakarítást eredményezhet, és emellett növelheti a vállalkozások versenyképességét. Ugyanez érvényes a városokra is, ahol a víz az önkormányzatok villamosenergia-számlájának 30-50%-át teszi ki.

 

________________

 

1aCommission staff working document, Agriculture and sustainable water management in the EU (A Bizottság munkadokumentuma: Mezőgazdaság és fenntartható vízgazdálkodás az EU-ban), 2017. április 28.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

12 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  Az épületek energiahatékonyságának javítását oly módon kell végrehajtani, hogy az elsősorban az energiaszegénység által érintett fogyasztók javát szolgálja. A tagállamok már most is előírhatják a kötelezett feleknek, hogy energiatakarékossági intézkedéseik az energiaszegénységhez kapcsolódó szociális célokat is tartalmazzanak, és ezt a lehetőséget most ki kell terjeszteni az alternatív intézkedésekre, valamint kötelezővé válik, miközben teljes rugalmasságot biztosít a tagállamoknak az ilyen intézkedések mérete, alkalmazási köre és tartalma tekintetében. A Szerződés 9. cikkével összhangban az Unió energiahatékonysági politikájának inkluzívnak kell lennie, és ezért az energiaszegénység által érintett fogyasztók számára is hozzáférést kell biztosítania az energiahatékonysági intézkedésekhez.

(12)  Biztosítani kell, hogy az épületek energiahatékonyságának javítását oly módon hajtsák végre, hogy az elsősorban az energiaszegénység által fenyegetett, alacsony jövedelmű fogyasztók javát szolgálja. A tagállamok már most is előírhatják a kötelezett feleknek, hogy energiatakarékossági intézkedéseik az energiaszegénységhez kapcsolódó szociális célokat is tartalmazzanak, és ezt a lehetőséget most ki kell terjeszteni az alternatív intézkedésekre, melyek jelentős részét prioritásként kell végrehajtani, valamint kötelezővé kell tenni, miközben teljes rugalmasságot kell biztosítani a tagállamoknak az ilyen intézkedések mérete, alkalmazási köre és tartalma tekintetében. A Szerződés 9. cikkével összhangban az Unió energiahatékonysági politikájának inkluzívnak kell lennie, és ezért az energiaszegénység által érintett fogyasztók számára is hozzáférést kell biztosítania az energiahatékonysági intézkedésekhez. Ennek érdekében megfelelően meg kell határozni az energiaszegénység fogalmát, a tagállami intézkedések végrehajtását figyelemmel kell kísérni, és a rendszereket megfelelő pénzügyi eszközöknek kell kísérniük.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

12 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12 a)  Mivel az Unióban mintegy 50 millió háztartást érint az energiaszegénység, az energiahatékonysági intézkedések központi jelentőségűek minden, az energiahatékonyság és a fogyasztói kiszolgáltatottság felszámolására irányuló költséghatékony stratégiában, és kiegészítik a tagállami szintű szociális politikákat.

Indokolás

Az energiahatékonysági intézkedéseknek figyelembe kell venniük az energiaszegénység által veszélyeztetetteket is, akiknek nem lesz módjuk a szükséges beruházások végrehajtására. Az energiaszegénység által veszélyeztetett háztartásokba történő beruházás ugyanakkor jelentős haszonnal jár majd ezen háztartások, illetve a társadalom szélesebb rétegei számára is.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

12 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12b)  Valamennyi fogyasztónak képesnek kell lennie az általa végrehajtott energiahatékonysági intézkedések lehető legnagyobb mértékű kiaknázására, emellett azt is figyelembe véve, hogy valamennyi költség, megtérülési idő és előny teljesen átlátható legyen.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

12 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(12 c)  Az Unió épületállományának a COP 21 (Párizsi Megállapodás) céljaival összhangban 2050-re „közel nulla energiaigényű” épületekből kell állnia. Az épületfelújítások aránya jelenleg nem elégséges, és az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelműek tulajdonában lévő vagy általuk lakott épületeket a legnehezebb elérni. Ezért a 7., 7a és 7b. cikkben rögzített intézkedések különösen fontosak.

Indokolás

Az energiahatékonysági intézkedéseknek figyelembe kell venniük az energiaszegénység által veszélyeztetetteket is, akiknek nem lesz módjuk a szükséges beruházások végrehajtására. Az energiaszegénység által veszélyeztetett háztartásokba történő beruházás ugyanakkor jelentős haszonnal jár majd ezen háztartások, illetve a társadalom szélesebb rétegei számára is.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Az épületeken vagy az épületekben megújulóenergia-technológiák útján termelt energia csökkenti a felhasznált fosszilis energia mennyiségét. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az épületekben az Unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges, fontos intézkedések, különös tekintettel a 2030-ra kitűzött, ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokra, valamint az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (COP 21) 2015 decemberében, Párizsban tett globális kötelezettségvállalásra. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a rájuk vonatkozó energiamegtakarítási követelmények teljesítése során figyelembe vegyék az épületeken vagy az épületekben saját használatra termelt megújuló energiának egy bizonyos mennyiségét. E célból indokolt engedélyezni a tagállamok számára a 2010/31/EU irányelv szerinti számítási módszerek alkalmazását.

(13)  Az épületeken vagy az épületekben megújulóenergia-technológiák útján termelt energia csökkenti a felhasznált fosszilis energia mennyiségét. Az energiafogyasztás csökkentése és a megújuló forrásból származó energia felhasználása az épületekben az Unió energiafüggőségének és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez szükséges, fontos intézkedések, különös tekintettel a 2030-ra kitűzött, ambiciózus éghajlat- és energiapolitikai célokra, valamint az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye Feleinek Konferenciáján (COP 21) 2015 decemberében, Párizsban tett globális kötelezettségvállalásra, amely szerint a globális átlaghőmérséklet növekedését jóval 2 °C alatt kell tartani, és törekedni kell a hőmérsékletnövekedés 1,5 °C-ra való korlátozására. A tagállamoknak ezért a hatályos 2010/31/EU irányelv 2a. cikkével összhangban ambiciózus, hosszú távú felújítási stratégiákat kell elfogadniuk, hogy 2050-re nagyon energiahatékony, közel nulla energiaigényű épületek álljanak rendelkezésre, és a fennmaradó energiaszükségletet megújuló energiából fedezzék.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Az Új irányvonal az energiafogyasztók számára című bizottsági közleményben meghatározott intézkedések részeként az energiaunió és a hőtechnikai stratégia összefüggésében meg kell erősíteni a fogyasztók ahhoz fűződő jogát, hogy energiafogyasztásukról kellő időben egyértelmű információkat kapjanak. Ezért a 2012/27/EU irányelv 9–11. cikkét és VII. mellékletét úgy kell módosítani, hogy azok rendelkezzenek az energiafogyasztásra vonatkozó gyakori és kibővített visszajelzésről. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a központi rendszerből biztosított fűtés, hűtés és meleg víz tekintetében a számlázásra és a számlainformációkra vonatkozó jog azokat a fogyasztókat is megilleti, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban az energiaszolgáltatóval. Ezért e rendelkezések alkalmazásában a „végfelhasználó” kifejezés kiterjed mind a saját használatra fűtést, hűtést vagy melegvizet vásárló végső felhasználókra, mind pedig az olyan többlakásos és több célra használt épületek önálló rendeltetési egységeinek lakóira, amelyekben az ilyen egységek energiaszükségletét központi rendszerből biztosítják. Az „almérés” kifejezés az ilyen épületek egyes egységeiben történő fogyasztásmérést jelenti. 2020. január 1-jéig az újonnan telepített hőfogyasztásmérőknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük a fogyasztási információk költséghatékony és gyakori rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében. Az új 9a. cikk csak a központi rendszerből biztosított fűtésre, hűtésre és melegvízre alkalmazandó.

(14)  Az Új irányvonal az energiafogyasztók számára című bizottsági közleményben meghatározott intézkedések részeként az energiaunió és a hőtechnikai stratégia összefüggésében meg kell erősíteni a fogyasztók ahhoz fűződő jogát, hogy energiafogyasztásukról kellő időben egyértelmű információkat kapjanak. Ezért fogyasztók energiafelhasználásának optimalizálása érdekében a 2012/27/EU irányelv 9–11. cikkét és VII. mellékletét úgy kell módosítani, hogy azok rendelkezzenek az energiafogyasztásra vonatkozó gyakori és kibővített információkról és visszajelzésről, amennyiben az a meglévő mérőeszközöket tekintve műszakilag megvalósítható és költséghatékony. Egyértelművé kell tenni azt is, hogy a központi rendszerből biztosított fűtés, hűtés és meleg víz tekintetében a számlázásra és a számla-, illetve fogyasztási információkra vonatkozó jog azokat a fogyasztókat is megilleti, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban az energiaszolgáltatóval. A „végső fogyasztó” fogalommeghatározása értelmezhető úgy, hogy az csak azokat a természetes vagy jogi személyeket foglalja magában, akik az energiaszolgáltatóval kötött közvetlen, egyéni szerződés alapján vásárolnak energiát. A „végfelhasználó” kifejezésnek a fogyasztók szélesebb körére kell utalnia. A „végfelhasználó” kifejezésnek a saját használatra fűtést, hűtést vagy meleg vizet vásárló végső fogyasztók mellett ki kell terjednie az olyan többlakásos és több célra használt épületek önálló rendeltetési egységeinek lakóira, amelyekben az ilyen egységek energiaszükségletét központi rendszerből biztosítják, és ahol a lakóknak nincs közvetlen vagy egyéni szerződésük az energiaszolgáltatóval. 2020. január 1-jéig az újonnan telepített hőfogyasztásmérőknek és fűtési költségmegosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük a fogyasztási információk költséghatékony és gyakori rendelkezésre bocsátásának biztosítása érdekében. Az új 9a. cikk csak a központi rendszerből biztosított fűtésre, hűtésre és meleg vízre alkalmazandó. A tagállamoknak lehetőséget kell biztosítani annak eldöntésére, hogyan érdemes kialakítani az olyan többlakásos és több célra használt épületek önálló egységeiben lakók energiafogyasztásának gyakori és kibővített visszajelzéseire vonatkozó részletes intézkedéseket, amelyekben a fűtést, a hűtést vagy a meleg vizet központi forrásból biztosítják. Az „almérés” kifejezés az ilyen épületek egyes egységeiben történő fogyasztásmérést jelenti. Az almérés költséghatékonysága attól függ, hogy a kapcsolódó költségek a lehetséges energiamegtakarítás viszonylatában arányosak-e.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

14 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(14 a)  Tekintettel az új előírásokra a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az innováció és az új technológia olyan további beruházásokat tesz szükségessé az oktatás és a készségek területén, amelyek az említett technológiák sikeres megvalósításához szükségesek, és lehetővé teszik a polgárok és a vállalkozások számára is a Bizottság vagy a tagállamok által kitűzött energiahatékonysági célkitűzések eléréséhez való hozzájárulást.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A 2012/27/EU irányelv 15. cikkének az energiaátalakításra, -szállításra és -elosztásra vonatkozó egyes rendelkezéseit hatályon kívül kell helyezni. A közösségi vívmányok felülvizsgálata az energiaügy területén azzal járhat, hogy a különböző, energiával kapcsolatos jogi aktusok értelmében a tagállami kötelezettségek eltérő szerkezetűek lesznek. Ez az átalakítás nem érintheti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek a 2012/27/EU irányelv lényeges követelményeinek, amelyeket más jogi aktusok egészben vagy részben újra bevezethetnek.

(15)  A 2012/27/EU irányelv 15. cikkének az energiaátalakításra, -szállításra és -elosztásra vonatkozó egyes rendelkezéseit a kapcsolódó villamosenergia-piaci intézkedésekhez kell igazítani. A közösségi vívmányok felülvizsgálata az energiaügy területén azzal járhat, hogy a különböző, energiával kapcsolatos jogi aktusok értelmében a tagállami kötelezettségek eltérő szerkezetűek lesznek. Ez az átalakítás nem érintheti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek a 2012/27/EU irányelv lényeges követelményeinek.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  Annak érdekében, hogy lehetőség nyíljon a 2012/27/EU irányelv eredményességének értékelésére, be kell vezetni azt a követelményt, amelynek értelmében az irányelv általános felülvizsgálatát 2024. február 28-ig el kell végezni, és erről jelentést kell tenni az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(18)  Az energiaügyi és a klímavédelemmel kapcsolatos jogszabályok kiegészítik és erősítik egymást. Ezért a Bizottságnak a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek részeként legkésőbb az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) 2023-as globális értékelésétől számított hat hónapon belül és az energiaunió irányításáról szóló [ ] rendelet felülvizsgálati folyamatához igazítva el kell végeznie a 2012/27/EU irányelv általános felülvizsgálatát, és jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben a 2012/27/EU irányelv általános hatékonyságát, valamint azt értékeli, hogy kiigazításra szorul-e az Unió energiahatékonysági politikája a Párizsi Megállapodásban foglalt céloknak megfelelően. Ezt a felülvizsgálatot és jelentést minden azt követő globális értékelés után el kell végezni.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 pont

2012/27/EU irányelv

1 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez az irányelv egy intézkedésekből álló közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unió egészében történő előmozdítására annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig elérendő 20 %-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzése és 2030-ig elérendő 30 %-os kötelező kiemelt energiahatékonysági célkitűzése teljesüljön, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy az említett időpontokat követően további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén. Ez az irányelv szabályokat állapít meg az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére, valamint 2020-ig, illetve 2030-ig teljesítendő indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzések és hozzájárulások megállapítását írja elő.

(1)  Ez az irányelv egy intézkedésekből álló közös keretrendszert hoz létre az energiahatékonyságnak az Unió egészében történő előmozdítására annak érdekében, hogy az Unió 2020-ig elérendő 20 %-os kiemelt energiahatékonysági célkitűzése és 2030-ig elérendő 40 %-os kötelező kiemelt energiahatékonysági célkitűzése teljesüljön, valamint megteremti annak lehetőségét, hogy az energiaunió keretében meghatározott hosszú távú célokkal és kötelezettségvállalásokkal és a Párizsi Megállapodás keretében kitűzött globális éghajlatvédelmi célokkal összhangban az említett időpontokat követően további előrelépést lehessen elérni az energiahatékonyság terén. Ez az irányelv szabályokat állapít meg az energiaellátás és -felhasználás hatékonysága előtt álló energiapiaci akadályok és piaci hiányosságok megszüntetésére, valamint összekapcsolja azt az „első az energiahatékonyság” elv iránti uniós elkötelezettséggel, és számos előnyt valósít meg az éghajlat, az uniós polgárok és vállalkozások számára. Továbbá 2020-ig teljesítendő nemzeti energiahatékonysági célkitűzések és 2030-ig teljesítendő kötelező nemzeti energiahatékonysági célkitűzések és hozzájárulások megállapítását írja elő.

 

Az energiahatékonysági intézkedések és az energetikai felújítások magánfinanszírozásának mobilizálása céljából a Bizottságnak párbeszédet kell kezdenie az állami és a magán pénzügyi intézményekkel egyaránt, hogy feltérképezze a lehetséges szakpolitikai mechanizmusokat. Az energiahatékonyság javítása tekintetében az építőiparban rejlő hatalmas lehetőségekre való tekintettel külön figyelmet kell fordítani az ebben az ágazatban eszközölt beruházásokra, hangsúlyt helyezve mindenekelőtt az olyan lakóépületekre, ahol az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelmű családok laknak. A Bizottságnak emellett meg kell vizsgálnia a kis projektek nagyobbak keretében való összefogásának lehetőségeit annak érdekében, hogy az energiahatékonysági projektekbe történő beruházások a befektetők számára pénzügyileg vonzóbbak és megvalósíthatóak legyenek. A Bizottságnak iránymutatással kell szolgálnia a tagállamok számára a magánberuházások legkésőbb 2019. január 1-jéig történő felhasználásáról.”

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

2 cikk – 1 bekezdés – 8 a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1 a)  A 2. cikk új, (8a) bekezdéssel egészül ki:

 

(8a)   „állami hatóság” bármely nemzeti, regionális vagy helyi szintű kormányzati vagy más közigazgatási szerv, ideértve a kórházakat és egészségügyi létesítményeket, valamint oktatási épületeket és szociális bérlakásokat

Módosítás  23

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 pont

2012/27/EU irányelv

3. cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. cikk

3. cikk

Energiahatékonysági célkitűzések

Energiahatékonysági célkitűzések

(1)   Minden tagállam megállapít egy 2020-ra vonatkozó indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamok a 24. cikk (1) bekezdésével és a XIV. melléklet 1. részével összhangban bejelentik a Bizottságnak az említett célkitűzéseket. Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozniuk, valamint meg kell magyarázniuk, hogyan, mely adatok felhasználásával számították ki ezt az értéket.

(1)   Minden tagállam megállapít egy 2020-ra vonatkozó indikatív és egy 2030-ra szóló kötelező nemzeti energiahatékonysági célkitűzést, amely alapulhat a primerenergia-felhasználáson vagy a végsőenergia-felhasználáson, a primerenergia-megtakarításon vagy a végsőenergia-megtakarításon, illetve az energiaintenzitáson. A tagállamok a 24. cikk (1) bekezdésével és a XIV. melléklet 1. részével összhangban bejelentik a Bizottságnak az említett célkitűzéseket. Ennek során a célkitűzéseket a 2020-ra várható primerenergia-fogyasztás és végsőenergia-fogyasztás abszolút szintjében is meg kell határozniuk, valamint meg kell magyarázniuk, hogyan, mely adatok felhasználásával számították ki ezt az értéket.

E célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:

E célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük a következőket:

a)  az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát;

a)  az Unió 2020. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát;

b)  az ezen irányelvben előírt intézkedéseket;

b)  az ezen irányelvben előírt intézkedéseket;

c)  a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; valamint

c)  a 2006/32/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott nemzeti energiamegtakarítási célkitűzéseket; valamint

d)  az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák.

d)  az egyéb olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamokban vagy uniós szinten az energiahatékonyságot célozzák.

Az említett célkitűzések meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik a primerenergia-fogyasztást befolyásoló olyan nemzeti tényezőket is, mint:

Az említett célkitűzések meghatározása során a tagállamok figyelembe vehetik a primerenergia-fogyasztást befolyásoló olyan nemzeti tényezőket is, mint:

a)  a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;

a)  a fennmaradó költséghatékony energiamegtakarítási potenciál;

b)  a GDP alakulása és változásának előrejelzése;

b)  a GDP alakulása és változásának előrejelzése;

c)  az energiaimport és az energiaexport változásai;

c)  az energiaimport és az energiaexport változásai;

 

ca)  a célkitűzések megvalósíthatóságának elősegítésére alkalmas technológiai fejlemények;

d)  fejlemények az egyes megújulóenergia-források, a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; valamint

d)  fejlemények az egyes megújulóenergia-források, a nukleáris energia, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás területén; valamint

 

da)  a 2015. decemberi Párizsi Megállapodás, amely arra kötelezi az Uniót és a tagállamokat, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését jóval 2°C alatt tartsák, és az lehetőleg ne legyen több mint 1,5°C; valamint

 

db)  a 2050-re szóló uniós éghajlati és energetikai célok.

e)  a korai intézkedés.

e)  a korai intézkedés.

(2) A Bizottság 2014. június 30-ig értékeli az elért haladást, és felméri, hogy az Unió várhatóan eléri-e azt, hogy energiafogyasztása ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát 2020-ban.

(2) A Bizottság 2014. június 30-ig értékeli az elért haladást, és felméri, hogy az Unió várhatóan eléri-e azt, hogy energiafogyasztása ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát 2020-ban.

(3) A (2) bekezdésben említett felülvizsgálat elkészítésekor a Bizottság:

(3) A (2) bekezdésben említett felülvizsgálat elkészítésekor a Bizottság:

a)  összeadja a tagállamok által bejelentett indikatív nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket;

a)  összeadja a tagállamok által bejelentett nemzeti energiahatékonysági célkitűzéseket;

b)  értékeli, hogy az említett célkitűzések összege megbízható jelzésnek minősíthető-e arra vonatkozóan, hogy az Unió egésze megfelelő ütemben halad-e, figyelembe véve a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített első éves jelentés értékelését, és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészített nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek értékelését;

b)  értékeli, hogy az említett célkitűzések összege objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapuló, megbízható és reális jelzésnek minősíthető-e arra vonatkozóan, hogy az Unió egésze megfelelő ütemben halad-e, figyelembe véve a 24. cikk (1) bekezdésének megfelelően elkészített első éves jelentés értékelését, és a 24. cikk (2) bekezdésének megfelelően elkészített nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervek értékelését;

c)  figyelembe veszi a következő forrásokból származó kiegészítő elemzéseket:

c)  figyelembe veszi a következő forrásokból származó kiegészítő elemzéseket:

i.  uniós szinten az abszolút energiafogyasztásnak a gazdasági tevékenység függvényében történő alakulása, ezen belül az energiaellátás hatékonysága terén elért eredmények azon tagállamokban, amelyek nemzeti indikatív célkitűzéseiket a végsőenergia-fogyasztásra vagy a végsőenergia-megtakarításra alapozták, ideértve ezen tagállamoknak az ezen irányelv III. fejezetében foglaltaknak való megfelelésének köszönhetően elért eredményeit;

i.  uniós szinten az abszolút energiafogyasztásnak a gazdasági tevékenység függvényében történő alakulása, ezen belül az energiaellátás hatékonysága terén elért eredmények azon tagállamokban, amelyek nemzeti indikatív célkitűzéseiket a végsőenergia-fogyasztásra vagy a végsőenergia-megtakarításra alapozták, ideértve ezen tagállamoknak az ezen irányelv III. fejezetében foglaltaknak való megfelelésének köszönhetően elért eredményeit;

ii.  az uniós szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendekkel kapcsolatos modellszámítások eredményei;

ii.  az uniós szintű energiafogyasztásban várható jövőbeli trendekkel kapcsolatos modellszámítások eredményei;

d)   összehasonlítja az a)–c) pont szerinti eredményeket az energiafogyasztás azon mennyiségével, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy az energiafogyasztás 2020-ban ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát.

d)   összehasonlítja az a)–c) pont szerinti eredményeket az energiafogyasztás azon mennyiségével, amelyre szükség lenne ahhoz, hogy az energiafogyasztás 2020-ban ne haladja meg az 1 483 Mtoe primer energiát és az 1 086 Mtoe végső energiát.

(4) [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [4.] és [6.] cikkének megfelelően valamennyi tagállam megállapítja nemzeti indikatív energiahatékonysági hozzájárulását az Uniónak az 1. cikk (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő célkitűzése felé. A szóban forgó hozzájárulások megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 321 Mtoe primer energiát és a 987 Mtoe végső energiát. [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3.] és [7]–[11.] cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik keretében értesítik a Bizottságot az említett hozzájárulásokról.

(4) [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [4.] és [6.] cikkének megfelelően valamennyi tagállam meghatározza az egyes ágazatokban az energiahatékonysági fejlesztések alulról felfelé építkező műszaki és gazdasági lehetőségeit, ideértve azt, hogy az energiarendszernek az ellátási, a szállítási és az elosztási szakasztól az energia végső felhasználásáig kiterjedő minden szakaszára vonatkozó konkrét szakpolitikai intézkedések milyen módon teszik lehetővé az Uniónak az 1. cikk (1) bekezdésében említett, 2030-ig elérendő célkitűzésének megfelelő kötelező nemzeti energiahatékonysági célkitűzések teljesítését. A szóban forgó célkitűzések megállapítása során a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy az Unió 2030. évi energiafogyasztása nem haladhatja meg az 1 132 Mtoe primer energiát és a 849 Mtoe végső energiát. [Az energiaunió irányításáról szóló] (EU) XX/20XX rendelet [3.] és [7]–[11.] cikkében foglalt eljárásnak megfelelően a tagállamok integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik keretében értesítik a Bizottságot a nemzeti célokról. A tagállamok emellett évente beszámolnak a Bizottságnak a célkitűzéseik megvalósításával kapcsolatos eredményekről.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

5. cikk

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(2 a)  A 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

„5. cikk

A közintézmények példamutató szerepe

A közintézmények példamutató szerepe

(1)  A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül az egyes tagállamok biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött és/vagy hűtött épületek teljes alapterületének 3 %-át évente oly módon felújítják, hogy az megfeleljen legalább az általuk a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt minimumkövetelményeknek.

(1)  A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül az egyes tagállamok biztosítják, hogy 2014. január 1-jétől a központi kormányzat tulajdonában és használatában lévő fűtött és/vagy hűtött épületek teljes alapterületének 3 %-át évente oly módon felújítják, hogy az megfeleljen legalább az általuk a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt minimumkövetelményeknek. E bekezdés 2021. január 1-jétől minden fűtött és/vagy hűtött, állami hatóságok által birtokolt és használt épületre alkalmazandó, megfelelően figyelembe véve azok hatáskörét és igazgatási felépítését.

A 3 %-ot az érintett tagállam központi kormányzatának tulajdonában és használatában lévő, 500 m 2 -nél nagyobb hasznos alapterületű épületek alapterületének azon összes részére vetítve kell kiszámítani, amely az adott év január 1-jén nem felel meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt nemzeti minimumkövetelményeknek. Ezt az értéket 2015. július 9-ével 250 m2-re kell csökkenteni.

A 3 %-ot az érintett tagállam központi kormányzatának tulajdonában lévő, 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek alapterületének azon összes részére vetítve kell kiszámítani, amely az adott év január 1-jén nem felel meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt nemzeti minimumkövetelményeknek. Ezt az értéket 2015. július 9-ével 250 m2-re kell csökkenteni, és minden fűtött és/vagy hűtött, állami hatóságok által birtokolt és használt épületre alkalmazandó, megfelelően figyelembe véve azok hatáskörét és igazgatási felépítését.

Amennyiben valamely tagállam azt a kötelezettséget, amely szerint a teljes alapterület 3%-át évente fel kell újítani, kiterjeszti a központi kormányzati szint alatti igazgatási szervezeti egységek tulajdonában lévő alapterületekre is, a 3%-ot az érintett tagállam központi kormányzatának és az említett igazgatási szervezeteknek a tulajdonában lévő, 500 m2-nél nagyobb, majd 2015. július 9-e után a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű épületek alapterületének azon összes részére vetítve kell kiszámítani, amely az adott év január 1-jén nem felel meg a 2010/31/EU irányelv 4. cikkének alkalmazásában az energiahatékonyságra vonatkozóan előírt nemzeti minimumkövetelményeknek.

 

A tagállamok a központi kormányzati épületeknek az első albekezdésben említett átfogó felújítására irányuló intézkedések végrehajtása során dönthetnek úgy, hogy az épületet – ezen belül a külső térelhatárolókat, a felszereléseket, az üzemeltetést és a fenntartást – egységes egészként kezelik.

A tagállamok az állami hatóságok épületeinek az első albekezdésben említett átfogó felújítására irányuló intézkedések végrehajtása során dönthetnek úgy, hogy az épületet – ezen belül a külső térelhatárolókat, a felszereléseket, az üzemeltetést és a fenntartást – egységes egészként kezelik.

A tagállamok előírják, hogy a legalacsonyabb energiahatékonyságú központi kormányzati épületek az energiahatékonysági intézkedések vonatkozásában prioritást élvezzenek, amennyiben ez költséghatékony és technikailag kivitelezhető.

A tagállamok előírják, hogy a legalacsonyabb energiahatékonyságú állami hatósági épületek az energiahatékonysági intézkedések vonatkozásában prioritást élvezzenek, amennyiben ez költséghatékony és technikailag kivitelezhető.

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg és nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett követelményeket a következő épületfajtáknál:

(2)  A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem határozzák meg és nem alkalmazzák az (1) bekezdésben említett követelményeket a következő épületfajtáknál:

a)   különleges építészeti vagy történeti értékük miatt, egy kijelölt környezet részeként hivatalosan védett épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó bizonyos minimumkövetelmények teljesítése elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná a jellegzetességeket vagy megjelenést;

a)   különleges építészeti vagy történeti értékük miatt, egy kijelölt környezet részeként hivatalosan védett épületek, amelyek esetében az energiahatékonyságra vonatkozó bizonyos minimumkövetelmények teljesítése elfogadhatatlan mértékben megváltoztatná a jellegzetességeket vagy megjelenést;

b)   a fegyveres erők vagy a központi kormányzat birtokában lévő és nemzetvédelmi célokat szolgáló épületek, kivéve a fegyveres erők vagy a nemzetvédelmi hatóságok egyéb alkalmazottai által használt lakónegyedeket vagy irodaépületeket;

b)   a fegyveres erők vagy a központi kormányzat birtokában lévő és nemzetvédelmi célokat szolgáló épületek, kivéve a fegyveres erők vagy a nemzetvédelmi hatóságok egyéb alkalmazottai által használt lakónegyedeket vagy irodaépületeket;

c)   istentiszteletre vagy vallásos tevékenységekre használt épületek.

c)   istentiszteletre vagy vallásos tevékenységekre használt épületek.

(3)  Ha egy tagállam egy adott évben a központi kormányzati épületek alapterületének több mint 3 %-át felújítja, a többletet az elmúlt vagy következő három év bármelyikébe beszámíthatja.

(3)  Ha egy tagállam egy adott évben az állami hatósági épületek alapterületének több mint 3%-át felújítja, a többletet az elmúlt vagy következő három év bármelyikébe beszámíthatja.

(4)  A tagállamok az állami épületek éves épületfelújítási hányadába beleszámíthatják az elmúlt két év során lebontott központi kormányzati épületek helyett használatba és tulajdonba vett új épületeket, illetve az elmúlt két év során a más épületek intenzívebb használata következtében értékesített, lebontott vagy használaton kívül helyezett épületeket.

(4)  A tagállamok az állami hatósági épületek éves épületfelújítási hányadába beleszámíthatják az elmúlt két év során lebontott állami hatósági épületek helyett használatba és tulajdonba vett új épületeket, illetve az elmúlt két év során a más épületek intenzívebb használata következtében értékesített, lebontott vagy használaton kívül helyezett épületeket.

(5)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok 2013. december 31-ig elkészítik és nyilvánosságra hozzák – a (2) bekezdés alapján mentességben részesülő épületek kivételével – azoknak a fűtött és/vagy hűtött központi kormányzati épületeknek a nyilvántartását, amelyek hasznos alapterülete meghaladja az 500 m2-t, illetve 2015. július 9-től kezdve a 250 m2-t. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

(5)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok 2013. december 31-ig elkészítik és nyilvánosságra hozzák – a (2) bekezdés alapján mentességben részesülő épületek kivételével – azoknak a fűtött és/vagy hűtött állami hatósági épületeknek a nyilvántartását, amelyek hasznos alapterülete meghaladja az 500 m2-t, illetve 2015. július 9-től kezdve a 250 m2-t. A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a)   a négyzetméterben kifejezett alapterület; valamint

a)   a négyzetméterben kifejezett alapterület; valamint

b)   az egyes épületek energiahatékonysága vagy a vonatkozó energetikai adatok.

b)   az egyes épületek energiahatékonysága;

 

c)   a tényleges mért energiafogyasztás;

(6)  A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok választhatják azt, hogy az e cikk (1)–(5) bekezdésének alternatív megközelítéseként egyéb költséghatékony intézkedéseket is tesznek – beleértve a mélyfelújításokat és az épülethasználók magatartásának megváltoztatását célzó intézkedéseket is – annak érdekében, hogy 2020-ig a központi kormányzat tulajdonában lévő, jogosult épületek energiamegtakarításának mértéke megfeleljen legalább az (1) bekezdésben leírt követelményeknek, és erről évente jelentést készítenek.

(6)  A 2010/31/EU irányelv 7. cikkének sérelme nélkül, a tagállamok választhatják azt, hogy az e cikk (1)–(5) bekezdésének alternatív megközelítéseként egyéb költséghatékony intézkedéseket is tesznek – beleértve a mélyfelújításokat és az épülethasználók magatartásának megváltoztatását célzó intézkedéseket is – annak érdekében, hogy 2030-ig az állami hatóságok tulajdonában és használatában lévő, jogosult épületek energiamegtakarításának mértéke megfeleljen legalább az (1) bekezdésben leírt követelményeknek, és erről évente jelentést készítenek.

Ennek az alternatív megközelítésnek az alkalmazásában a tagállamok megbecsülhetik, hogy az (1)–(4) bekezdés alkalmazása milyen mértékű energiamegtakarítást eredményezne, figyelembe véve a referenciaként használt központi kormányzati épületek energiafogyasztásra vonatkozó megfelelő standard értékeit a felújítást megelőző és az azt követő időszakból és az állomány alapterületére vonatkozó becsléseknek megfelelően. A referenciaként használt központi kormányzati épületek kategóriáinak jellemezniük kell az ilyen épületállományt.

Ennek az alternatív megközelítésnek az alkalmazásában a tagállamok megbecsülhetik, hogy az (1)–(4) bekezdés alkalmazása milyen mértékű energiamegtakarítást eredményezne, figyelembe véve a referenciaként használt központi kormányzati épületek energiafogyasztásra vonatkozó megfelelő standard értékeit a felújítást megelőző és az azt követő időszakból és az állomány alapterületére vonatkozó becsléseknek megfelelően. A referenciaként használt állami hatósági épületek kategóriáinak jellemezniük kell az ilyen épületállományt.

Ha egy tagállam e lehetőséggel élve az alternatív megközelítést választja, arról 2013. december 31-ig értesítenie kell a Bizottságot, ismertetve az elfogadni kívánt alternatív intézkedéseket, valamint kifejtve, hogy a szóban forgó intézkedések hogyan eredményezik a központi kormányzati vagyon részét képező épületek energiahatékonyságának egyenértékű növekedését.

Ha egy tagállam e lehetőséggel élve az alternatív megközelítést választja, arról az ezen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül értesítenie kell a Bizottságot, ismertetve az elfogadni kívánt alternatív intézkedéseket, valamint kifejtve, hogy a szóban forgó intézkedések hogyan eredményezik az állami hatóságok vagyonának részét képező épületek energiahatékonyságának egyenértékű növekedését.

(7)  A tagállamok arra ösztönzik a közintézményeket – többek között regionális és helyi szinten – és a szociális bérlakásokat kezelő közjogi szerveket – megfelelően figyelembe véve azok hatáskörét és igazgatási felépítését –, hogy:

(7)  A tagállamok arra ösztönzik a közintézményeket – többek között regionális és helyi szinten – és a szociális bérlakásokat kezelő közjogi szerveket – megfelelően figyelembe véve azok hatáskörét és igazgatási felépítését –, hogy:

a)   fogadjanak el különálló vagy egy szélesebb körű éghajlat-változási vagy környezetvédelmi terv részét képező energiahatékonysági tervet, amely konkrét energiamegtakarítási és -hatékonysági célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmaz, és ezzel kövessék a központi kormányzati épületeknek az (1), (5) és (6) bekezdés szerinti példáját;

a)   az egyes épületekre vonatkozóan fogadjanak el különálló vagy egy szélesebb körű éghajlat-változási vagy környezetvédelmi terv részét képező energiahatékonysági tervet és hosszú távú felújítási stratégiát, amely konkrét energiamegtakarítási és -hatékonysági célkitűzéseket, továbbá életciklusköltség-becsléseket és intézkedéseket tartalmaz, és ezzel kövessék az állami hatósági épületeknek az (1), (5) és (6) bekezdés szerinti példáját;

b)   a tervük végrehajtásának részeként hozzanak létre energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert is;

b)   a tervük végrehajtásának részeként hozzanak létre energetikai auditokat is magukba foglaló energiagazdálkodási rendszert is;

c)   adott esetben alkalmazzanak energiahatékonysági szolgáltató vállalatokat és energiahatékonyság-alapú szerződést a felújítások finanszírozására és az energiahatékonyság hosszú távú fenntartását és javítását szolgáló tervek végrehajtására.”

c)   adott esetben alkalmazzanak energiahatékonysági szolgáltató vállalatokat és energiahatékonyság-alapú szerződést a felújítások finanszírozására és az energiahatékonyság hosszú távú fenntartását és javítását szolgáló tervek végrehajtására.”

 

(7a)  A tagállamok az energiaunió irányításáról szóló [ ] rendelet 19. cikke szerint jelentést tesznek a felújításokból eredő éves energiamegtakarításokról, többek között a mélyfelújítások arányáról és a felújított teljes alapterületről.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk – cím és 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Energiamegtakarítási kötelezettség

Energiamegtakarításra vonatkozó támogatási rendszerek

(1) A tagállamok legalább az alábbiakkal egyenértékű halmozott végfelhasználói energiamegtakarítást érnek el:

(1) A 2050-re kitűzött energiaügyi és éghajlati célok és a Párizs Megállapodás szerinti hosszú távú célkitűzések teljesítésének biztosítása érdekében a tagállamok legalább az alábbiakkal egyenértékű halmozott végfelhasználói energiamegtakarítást érnek el:

a)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

a)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső fogyasztók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

b)  2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végső felhasználók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

b)  2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig minden évben a végső fogyasztók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2019. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

 

ba)  2031. január 1-jétől 2040. december 31-ig minden évben a végső fogyasztók számára évente értékesített energiavolumen 1,5%-ának megfelelő új megtakarítás a 2029. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

 

bb)  2014. január 1-jétől 2020. december 31-ig minden évben a végső fogyasztók számára évente értékesített energiavolumen 1,5 %-ának megfelelő új megtakarítás a 2013. január 1-jét megelőző legutóbbi hároméves időszak átlagában;

 

Amennyiben a bizottsági felülvizsgálatok ezt szükségesnek ítélik meg, a tagállamok éves megtakarítási kötelezettségeiket a következő időszakok alapján kiigazíthatják: 2014–2020, 2021–2030, 2031–2040 és 2041–2050.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamoknak a 2030 utáni tízéves időszakokban továbbra is el kell érniük az évenkénti 1,5 %-os új megtakarítást, kivéve ha a Bizottság által 2027-ig, majd azt követően tízévente végzett felülvizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy ez nem szükséges az Unió 2050-re szóló, hosszú távú energiaügyi és éghajlat-politikai célkitűzéseinek eléréséhez.

A tagállamoknak a 2031 és 2040, illetve 2041 és 2050 közötti időszakokban továbbra is el kell érniük az évenkénti 1,5 %-os új megtakarítást, kivéve, ha a Bizottság által 2027-ig, majd azt követően tízévente végzett, objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokon alapuló felülvizsgálatok arra a következtetésre jutnak, hogy az Unió 2050-re szóló, hosszú távú energiaügyi, éghajlat-politikai és dekarbonizációs célkitűzéseinek eléréséhez az éves energiamegtakarítási kötelezettséget ki kell igazítani.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A b) pont alkalmazásában, valamint a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok kizárólag az olyan energiamegtakarítást számíthatják be, amelyek 2020. december 31-ét követően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, vagy amelyek a 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban bevezetett szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és megtakarításhoz vezetnek.

A b) pont alkalmazásában, valamint a (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül a tagállamok kizárólag az olyan energiamegtakarítást számíthatják be, amelyek 2020. december 31-ét követően vagy megelőzően bevezetett új szakpolitikai intézkedésekből származnak, amennyiben bizonyítható, hogy a szóban forgó intézkedések olyan egyéni fellépéseket eredményeznek, amelyek 2020. december 31-ét követően kerülnek megvalósításra és új megtakarításhoz vezetnek.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

E számításokból részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen.

E számításokból 2014 és 2020 között részben vagy teljesen kihagyható a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen. 2021-től a közlekedésben felhasznált, értékesített energiavolumen nem hagyható ki ezekből a számításokból.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok döntik el, hogy az új megtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan osztják el az a) és b) pontban említett időszakokon belül, feltéve hogy az egyes időszakok végéig sikerült elérni az előírt teljes halmozott megtakarítást.

A tagállamok döntik el, hogy az új megtakarítás kiszámított mennyiségét hogyan osztják el az a), b), ba) és bb) pontban említett időszakokon belül, feltéve hogy az egyes időszakok végéig sikerült elérni az előírt teljes halmozott megtakarítást.

Indokolás

A beruházásokhoz szükséges stabil keret garantálása érdekében a rendelkezéseknek a 2030 és 2050 közötti időszakokra is vonatkozniuk kell.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A (3) bekezdésre is figyelemmel minden egyes tagállam:

(2)  A (3) bekezdésre is figyelemmel minden egyes tagállam:

a)  elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában előírt számítást 2014-ben és 2015-ben az 1 %-os értéket alkalmazva; 2016-ban és 2017-ben az 1,25 %-os értéket alkalmazva; 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig az 1,5 %-os értéket alkalmazva;

a)  elvégezheti az (1) bekezdés a) pontjában előírt számítást 2014-ben és 2015-ben az 1 %-os értéket alkalmazva; 2016-ban és 2017-ben az 1,25 %-os értéket alkalmazva; 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban pedig az 1,5 %-os értéket alkalmazva;

b)  kizárhatja a számításból annak az értékesített energiavolumennek egy részét vagy egészét, amelyet a 2003/87/EK irányelv I. mellékletében felsorolt ipari tevékenységek során használtak fel;

 

c)  lehetővé teheti az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési/távhűtési infrastruktúra terén – a 14. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 15. cikk (1)–(6) és (9) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarításnak az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;

c)  lehetővé teheti az energiaátalakítási, -szállítási és -elosztási ágazatban – ezen belül a hatékony távfűtési/távhűtési infrastruktúra terén – a 14. cikk (4) bekezdésében, a 14. cikk (5) bekezdésének b) pontjában, valamint a 15. cikk (1)–(6) és (9) bekezdésében meghatározott követelmények végrehajtásának eredményeként elért energiamegtakarításnak az (1) bekezdés alapján előírt energiamegtakarítás mennyiségébe történő beszámítását;

d)  beszámíthatja a 2008. december 31. óta újonnan végrehajtott és 2020-ban és azt követően még hatással bíró egyéni fellépésekből származó, mérhető, ellenőrizhető energiamegtakarítást az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás mennyiségébe; valamint

 

e)  az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítási követelmény kiszámítása során kihagyhatja a számításból a megújulóenergia-technológiák új telepítésének előmozdítására irányuló szakpolitikai intézkedések eredményeként az épületeken vagy az épületekben saját használatra termelt, ellenőrizhető energiamennyiséget.

 

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk – 3 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A (2) bekezdés szerint kiválasztott lehetőségek együttesen nem haladhatják meg az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás 25 %-át. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok tekintetében a tagállamok külön alkalmazzák a kiválasztott lehetőségeket és külön számítják ki azok hatását a következők szerint:

(3)  A (2) bekezdés szerint kiválasztott lehetőségek együttesen nem haladhatják meg az (1) bekezdésben említett energiamegtakarítás 25 %-át. Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időszakok tekintetében a tagállamok külön alkalmazzák a kiválasztott lehetőségeket és külön számítják ki azok hatását a következők szerint:

a)  az (1) bekezdés a) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés a), b), c) és d) pontját alkalmazhatják;

a)  az (1) bekezdés a) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés a) és c) pontját alkalmazhatják;

b)  az (1) bekezdés b) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés b), c) d) és e) pontját alkalmazhatják, amennyiben a d) pont szerinti egyéni fellépéseknek 2020. december 31-ét követően is ellenőrizhető és mérhető hatásuk van.

b)  az (1) bekezdés b), ba) és bb) pontjában említett időszakra előírt energiamegtakarítás mennyiségének kiszámítása során a tagállamok a (2) bekezdés c) pontját alkalmazhatják.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 3 pont

2012/27/EU irányelv

7 cikk – 7 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A tagállamoknak bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítást nem számítják duplán.

(7)  A tagállamoknak – felismerve, hogy a primer, illetve a végső energiából származó energiahatékonysági eredmények egymást kiegészítik – bizonyítaniuk kell, hogy amennyiben átfedés van a szakpolitikai intézkedések vagy az egyéni fellépések hatása között, az energiamegtakarítást nem számítják duplán.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7a. cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7a. cikk

7a. cikk

Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerek

Energiahatékonysági támogatási rendszerek

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt mennyiségű megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket energiahatékonysági kötelezettségi rendszer révén teljesítik, biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett, egy adott tagállam területén működő kötelezett felek a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül teljesítsék a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelményt.

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt mennyiségű megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket energiahatékonysági támogatási rendszer révén teljesítik, biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett, egy adott tagállam területén működő kötelezett felek a 7. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül teljesítsék a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott halmozott végfelhasználási energiamegtakarítási követelményt.

(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezett feleket jelölnek ki a területükön üzemelő energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások közül, és ennek során figyelembe vehetik a területükön működő közlekedési célú üzemanyagelosztókat és a kiskereskedelmi közlekedésiüzemanyag-értékesítőket is. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges energiamegtakarítás mennyiségét a 7. cikk (1) bekezdése szerinti számítástól függetlenül a tagállamok által kijelölt kötelezett felek a végső felhasználók körében, illetve, ha a tagállamok úgy döntenek, az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a harmadik felektől származó tanúsított energiamegtakarításon keresztül érik el.

(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kötelezett feleket jelölnek ki a területükön üzemelő energiaelosztók és/vagy kiskereskedelmienergia-értékesítő vállalkozások közül, és ennek során figyelembe veszik a területükön működő közlekedési célú üzemanyagelosztókat és a kiskereskedelmi közlekedésiüzemanyag-értékesítőket is. A kötelezettség teljesítéséhez szükséges energiamegtakarítás mennyiségét a 7. cikk (1) bekezdése szerinti számítástól függetlenül a tagállamok által kijelölt kötelezett felek a végső fogyasztók körében, illetve, ha a tagállamok úgy döntenek, az (5) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a harmadik felektől származó tanúsított energiamegtakarításon keresztül érik el.

(3)  A tagállamok az egyes kötelezett felektől elvárt energiamegtakarítás mennyiségét végsőenergia-fogyasztásként vagy primerenergia-fogyasztásként fejezik ki. A kötelezett felek által megvalósított állítólagos megtakarítások kiszámításához is az elvárt energiamegtakarítás mennyiségének kifejezéséhez választott módszert kell használni. A IV. mellékletben megállapított átváltási tényezőket kell alkalmazni.

(3)  A tagállamok az egyes kötelezett felektől elvárt energiamegtakarítás mennyiségét végsőenergia-fogyasztásként vagy primerenergia-fogyasztásként fejezik ki. A kötelezett felek által megvalósított állítólagos megtakarítások kiszámításához is az elvárt energiamegtakarítás mennyiségének kifejezéséhez választott módszert kell használni. A IV. mellékletben megállapított átváltási tényezőket kell alkalmazni.

(4)  A tagállamok olyan mérési, irányítási és ellenőrzési rendszereket vezetnek be, amelyek keretében a kötelezett felek által megvalósított energiahatékonyság-javító intézkedéseknek egy statisztikailag szignifikáns részén és reprezentatív mintáján dokumentált auditokat végeznek. Ezt a mérést, irányítást és ellenőrzést a kötelezett felektől függetlenül kell lefolytatni.

(4)  A tagállamok olyan mérési, irányítási és ellenőrzési rendszereket vezetnek be, amelyek keretében a kötelezett felek által megvalósított energiahatékonyság-javító intézkedéseknek egy statisztikailag szignifikáns részén és reprezentatív mintáján dokumentált auditokat végeznek. Ezt a mérést, irányítást és ellenőrzést a kötelezett felektől függetlenül kell lefolytatni.

(5)  Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer keretén belül a tagállamok:

(5)  Az energiahatékonysági támogatási rendszer keretén belül a tagállamok:

a)  a megállapított megtakarítási kötelezettségek között szociális jellegű követelményeket is meghatároznak, többek között annak előírásával, hogy az energiahatékonysági intézkedések bizonyos hányadát elsősorban energiaszegénység által érintett háztartásokban és szociális bérlakásokban kell végrehajtani;

a)  a megállapított megtakarítási kötelezettségek között szociális jellegű követelményeket is meghatároznak és közzétesznek, többek között annak előírásával, hogy az energiahatékonysági intézkedések jelentős hányadát elsősorban energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelmű háztartásokban vagy szociális bérlakásokban kell végrehajtani, továbbá megfelelő pénzügyi eszközökkel elősegítik a hozzáférést a szükséges pénzügyi eszközökhöz;

b)  engedélyezhetik a kötelezett felek számára, hogy a kötelezettségük terhére elszámolják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, beleértve azt is, amikor a kötelezett felek más, az állam által jóváhagyott szerveken vagy állami hatóságokon keresztül támogatnak intézkedéseket, ami adott esetben formális partnerségek kialakítását is jelentheti és kombinálható egyéb finanszírozási forrásokkal. Amennyiben a tagállamok ezt engedélyezik, biztosítaniuk kell egy egyértelmű, átlátható és minden piaci szereplő számára nyitott, a tanúsítás költségeinek minimalizálására törekvő jóváhagyási folyamat alkalmazását;

b)  engedélyezik a kötelezett felek számára, hogy a kötelezettségük terhére elszámolják azt a tanúsított energiamegtakarítást, amelyet energiahatékonysági szolgáltatók vagy más harmadik felek értek el, beleértve azt is, amikor a kötelezett felek más, az állam által jóváhagyott szerveken – például szociális bérlakások szolgáltatóin – vagy állami hatóságokon keresztül támogatnak intézkedéseket, ami adott esetben formális partnerségek kialakítását is jelentheti és kombinálható egyéb finanszírozási forrásokkal. Amennyiben a tagállamok ezt engedélyezik, biztosítaniuk kell egy egyértelmű, átlátható és minden piaci szereplő számára nyitott, a tanúsítás költségeinek minimalizálására törekvő jóváhagyási folyamat alkalmazását;

c)  engedélyezhetik a kötelezett feleknek, hogy az egy adott évben elért megtakarítást a négy megelőző vagy a három következő évben elért megtakarításként vegyék figyelembe, amennyiben ez az időszak nem nyúlik túl a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségi időszakokon.

c)  engedélyezhetik a kötelezett feleknek, hogy az egy adott évben elért megtakarítást a négy megelőző vagy a három következő évben elért megtakarításként vegyék figyelembe, amennyiben ez az időszak nem nyúlik túl a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségi időszakokon.

(6)  A tagállamok évente egyszer közzéteszik a rendszer keretében az egyes kötelezett felek, vagy a kötelezett felek egyes alkategóriái által elért energiamegtakarítás mértékét, valamint az összesített adatokat.

(6)  A tagállamok évente egyszer közzéteszik a rendszer keretében az egyes kötelezett felek, vagy a kötelezett felek egyes alkategóriái által elért energiamegtakarítás mértékét, valamint az összesített adatokat.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 pont

2012/27/EU irányelv

7b. cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

7b. cikk

7b. cikk

Alternatív szakpolitikai intézkedések

Alternatív szakpolitikai intézkedések

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket alternatív szakpolitikai intézkedések révén teljesítik, biztosítaniuk kell, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítást a végső felhasználók körében érjék el.

(1)  Amennyiben a tagállamok úgy döntenek, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt megtakarítás elérésére vonatkozó kötelezettségüket alternatív szakpolitikai intézkedések révén teljesítik, biztosítaniuk kell, hogy a 7. cikk (1) bekezdésében előírt energiamegtakarítást a végső fogyasztók körében érjék el.

(2)  Az energiamegtakarítás elérését célzó alternatív szakpolitikai intézkedések kidolgozása során a tagállamok figyelembe veszik az energiaszegénység által érintett háztartásokra kifejtett hatásokat.

(2)  Az energiamegtakarítás elérését célzó alternatív szakpolitikai intézkedések kidolgozása során és a meglévő épületek ambiciózus energetikai felújítása biztosításának érdekében a tagállamok az energiaszegénység kockázatának kitett, alacsony jövedelmű háztartásoknak vagy szociális lakásokban élőknek kedvező intézkedéseket hoznak. Ezeket az intézkedéseket közzé kell tenni.

(3)  Az adózási intézkedésekhez kapcsolódóktól eltérő minden intézkedés tekintetében a tagállamok olyan mérési, irányítási és ellenőrzési rendszereket vezetnek be, amelyek keretében a részt vevő vagy megbízott felek által megvalósított energiahatékonyság-javító intézkedéseknek egy statisztikailag szignifikáns részén és reprezentatív mintáján dokumentált auditokat végeznek. Ezt a mérést, irányítást és ellenőrzést a részt vevő és megbízott felektől függetlenül kell lefolytatni.”.

(3)  Az adózási intézkedésekhez kapcsolódóktól eltérő minden intézkedés tekintetében a tagállamok olyan mérési, irányítási és ellenőrzési rendszereket vezetnek be, amelyek keretében a részt vevő vagy megbízott felek által megvalósított energiahatékonyság-javító intézkedéseknek egy statisztikailag szignifikáns részén és reprezentatív mintáján dokumentált auditokat végeznek. Ezt a mérést, irányítást és ellenőrzést a részt vevő és megbízott felektől függetlenül kell lefolytatni.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 4 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

8 cikk – 4 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(4 a)  Az 8. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a kkv-nek nem minősülő vállalkozások 2015. december 5.-ig, majd azt követően a megelőző energetikai audit napjától számítva legalább négyévenként energetikai auditokra kerüljön sor, amelyeket képesített és/vagy akkreditált szakemberek végeznek független és hatékony módon, vagy amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek.”

„(4)  A tagállamok biztosítják, hogy a kkv-nek nem minősülő vállalkozások 2015. december 5-ig, majd azt követően a megelőző energetikai audit napjától számítva legalább négyévenként energetikai auditokra kerüljön sor, amelyeket képesített és/vagy akkreditált szakemberek végeznek független és hatékony módon, vagy amelyeket a nemzeti jogszabályoknak megfelelően független hatóságok hajtanak végre és felügyelnek.

 

A tagállamok ösztönzik az árbevétel arányában az uniós átlagnál magasabb energiafelhasználású kkv-kat az e bekezdésben foglalt előírások teljesítésére.”

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 1 b pont (új)

2012/27/EU irányelv

8 cikk – 6 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

4b)  Az 8. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(6)  Azok a kkv-nek nem minősülő vállalkozások, amelyek egy független szerv által a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelően tanúsított energia- vagy környezetgazdálkodási rendszert hajtanak végre, mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése alól, feltéve, hogy a tagállamok biztosítják, hogy az érintett gazdálkodási rendszer magában foglalja a VI. mellékletben foglalt minimumkövetelmények alapján végzett energetikai auditot.

(6)  Azok a kkv-nek nem minősülő vállalkozások, valamint azon kkv-nak nem minősülő vállalkozások, amelyekben magas az egy alkalmazottra eső vagy a forgalom szerinti energiafogyasztás, és amelyek egy független szerv által a vonatkozó európai vagy nemzetközi szabványoknak megfelelően tanúsított energia- vagy környezetgazdálkodási rendszert hajtanak végre, mentesülnek a (4) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítése alól, feltéve, hogy a tagállamok biztosítják, hogy az érintett gazdálkodási rendszer magában foglalja a VI. mellékletben foglalt minimumkövetelmények alapján végzett energetikai auditot.”

Módosítás37

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 5 albekezdés – b pont

2012/27/EU irányelv

9 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végső felhasználóit – amennyiben az műszakilag lehetséges, pénzügyileg ésszerű és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű – ellássák olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról.

A tagállamok biztosítják, hogy a földgáz végső fogyasztóit– amennyiben az műszakilag lehetséges, költséghatékony és az energiamegtakarítási potenciállal arányos mértékű – ellássák olyan versenyképes árú, egyedi fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső fogyasztó tényleges energiafogyasztását, és amelyek információkat szolgáltatnak a tényleges felhasználási időszakról.

Indokolás

A fogyasztóknak joguk van az energiafogyasztásukról szóló egyértelmű, érthető és időben megadott tájékoztatáshoz. Ugyanakkor a társasházakban vagy a több célt szolgáló épületekben lévő hőmennyiségmérők vagy fűtési költségelosztók csak akkor indokoltak, ha műszakilag kivitelezhetők, költséghatékonyak és a lehetséges energiamegtakarítással arányosak, máskülönben nem kívánatos következményekhez vezethetnek, például megteremthetik az energiaszegénység új kockázatait az ellene való küzdelem helyett, és akadályozhatnak más, a fogyasztók számára nagyobb energiahatékonyságot eredményező méréseket.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 6 pont

2012/27/EU irányelv

9a. cikk

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

9a. cikk

9a. cikk

A fűtésre, a hűtésre és a háztartási melegvízre vonatkozó fogyasztásmérés, almérés és költségelosztás

A fűtésre, a hűtésre és a háztartási meleg vízre vonatkozó fogyasztásmérés, almérés és költségelosztás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a távfűtés, a távhűtés, valamint a háztartási melegvíz felhasználóit ellássák olyan versenyképes árú fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső felhasználó tényleges energiafogyasztását.

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a távfűtés, a távhűtés, valamint a háztartási meleg víz felhasználóit ellássák olyan versenyképes árú fogyasztásmérőkkel, amelyek pontosan tükrözik a végső fogyasztó tényleges energiafogyasztását.

Amennyiben az épület fűtését és hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési és távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál mindig fel kell szerelni hő- vagy melegvíz-mennyiségmérőt.

Amennyiben az épület fűtését, hűtését vagy melegvízellátását egy több épületet kiszolgáló központi rendszerből vagy távfűtési vagy távhűtési hálózatról biztosítják, a hőcserélőnél vagy a csatlakozási pontnál mindig fel kell szerelni fogyasztásmérőt.

(2)  Az olyan többlakásos és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi forrásból vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére.

(2)  Az olyan többlakásos és több célra használt épületekben, amelyekben a fűtést vagy a hűtést központi forrásból vagy távfűtési és -hűtési rendszerről biztosítják, egyedi fogyasztásmérőket kell felszerelni a fűtés-, hűtés- vagy melegvíz-fogyasztás minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérésére, amennyiben műszakilag kivitelezhetők, költséghatékonyak és a lehetséges energiamegtakarítással arányosak.

Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy a fűtés és hűtés minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérése nem költséghatékony, az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére egyedi fűtési költségosztókat kell alkalmazni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy a fűtési költségosztók beépítése nem lenne költséghatékony. Ezekben az esetekben a hőfogyasztás mérésére alternatív költséghatékony módszereket is figyelembe lehet venni. Minden tagállam egyértelműen meghatározza és közzéteszi azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy adott megoldás nem tekinthető műszakilag kivitelezhetőnek vagy költséghatékonynak.

Amennyiben az egyedi fogyasztásmérők használata műszakilag nem kivitelezhető, vagy a fűtés és hűtés minden egyes önálló rendeltetési egységben történő mérése nem költséghatékony, vagy a lehetséges energiamegtakarítással nem arányos, az egyes radiátorok hőfogyasztásának mérésére egyedi fűtési költségosztókat kell alkalmazni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy a fűtési költségosztók beépítése nem lenne költséghatékony. Ezekben az esetekben a hőfogyasztás mérésére alternatív költséghatékony módszereket is figyelembe lehet venni. Minden tagállam egyértelműen meghatározza és közzéteszi azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén egy adott megoldás nem tekinthető műszakilag kivitelezhetőnek vagy költséghatékonynak.

Az első albekezdésben említett kategóriába tartozó új épületek esetében, vagy amennyiben egy ilyen épület a 2010/31/EU irányelvben meghatározott jelentős felújításon megy keresztül, mindig rendelkezésre kell bocsátani egyedi fogyasztásmérőket.

Az első albekezdésben említett kategóriába tartozó új épületek esetében, vagy amennyiben egy ilyen épület a 2010/31/EU irányelvben meghatározott jelentős felújításon megy keresztül, melegvíz-fogyasztásmérőket kell rendelkezésre bocsátani, amennyiben ez műszakilag kivitelezhető, költséghatékony és a lehetséges energiamegtakarítással arányos, valamint biztosítani kell, hogy mindez ne növelje az energiaszegénység kockázatát.

(3)  A távfűtési/távhűtési hálózatról ellátott többlakásos és több célra használt épületek esetében, vagy ahol az ilyen épületekre saját központi fűtő- vagy hűtőrendszerek jellemzők, az átláthatóság és az egyedi fogyasztás elszámolásának pontossága érdekében a tagállamok átlátható szabályokat vezetnek be a fűtési és hűtési célú energiafogyasztással, valamint a melegvíz-fogyasztással kapcsolatos költségelosztásra vonatkozóan, amely szabályok a következőkre terjednek ki:

(3)  A távfűtési/távhűtési hálózatról ellátott többlakásos és több célra használt épületek esetében, vagy ahol az ilyen épületekre saját központi fűtő- vagy hűtőrendszerek jellemzők, az átláthatóság és az egyedi fogyasztás elszámolásának pontossága érdekében a tagállamok átlátható nemzeti szabályokat vezetnek be és tesznek közzé a fűtési és hűtési célú energiafogyasztással, valamint a melegvíz-fogyasztással kapcsolatos költségelosztásra vonatkozóan, amely szabályok a következőkre terjednek ki:

(4) E cikk alkalmazásában 2020. január 1-jétől a felszerelt mérőeszközöknek és költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük.

(4) E cikk alkalmazásában 2020. január 1-jétől a felszerelt mérőeszközöknek és fűtési költségosztóknak távolról is leolvashatóknak kell lenniük. A (2) bekezdés első és második albekezdésében foglalt, a műszaki megvalósíthatóságra és a költséghatékonyságra vonatkozó feltételek továbbra is alkalmazandók.

A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és költségosztókat 2027. január 1-jéig el kell látni ezzel a funkcióval, vagy távolról is leolvasható készülékekre kell cserélni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy ez nem költséghatékony.

A már felszerelt, de távolról nem leolvasható fogyasztásmérőket és fűtési költségosztókat 2027. január 1-jéig el kell látni ezzel a funkcióval, vagy távolról is leolvasható készülékekre kell cserélni, kivéve ha a szóban forgó tagállam bizonyítja, hogy ez nem költséghatékony.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 7 albekezdés – c pont

2012/27/EU irányelv

10 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett fogyasztásmérőknek lehetővé kell tenniük a tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat. A tagállamok biztosítják, hogy a végső felhasználók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat.

A 2009/73/EK irányelvnek megfelelően üzembe helyezett fogyasztásmérőknek lehetővé kell tenniük a tényleges fogyasztáson alapuló pontos számlainformációkat. A tagállamok biztosítják, hogy a végső fogyasztók könnyen hozzá tudjanak férni azokhoz a kiegészítő információkhoz, amelyek segítségével részletesen ellenőrizhetik saját múltbeli fogyasztásukat. A végső fogyasztók fogyasztói adatainak védelme érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a fogyasztásmérők adatvédelmi szempontból biztonságosak legyenek, és azokat az (EU) 2016/679 rendelet (az általános adatvédelmi rendelet) követelményeivel összhangban használják. A tagállamok figyelembe veszik továbbá a fogyasztásmérő rendszerek számítástechnikai bűnözéssel szembeni ellenálló képességének fontosságát. A Bizottság e tekintetben 2019. január 1. előtt megvizsgálja, hogy a(z információs rendszerek elleni támadásokról szóló) 2013/40/EU irányelvet naprakésszé kell-e tenni hatályának a fogyasztásmérő rendszerekre való kiterjesztése érdekében.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

2012/27/EU irányelv

10a cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok valamennyi fogyasztásmérővel vagy költségosztóval rendelkező végfelhasználó esetében a VIIa. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően biztosítják, hogy a fogyasztási és számlainformációk pontosak legyenek és a tényleges fogyasztáson alapuljanak.

A tagállamok valamennyi fogyasztásmérővel vagy fűtési költségosztóval rendelkező végső fogyasztó esetében a VIIa. melléklet 1. és 2. pontjának megfelelően biztosítják, hogy a fogyasztási és számlainformációk pontosak legyenek és a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuljanak.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

2012/27/EU irányelv

1 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok dönthetnek arról, hogy ki nyújtson számlázási és fogyasztási információkat a tényleges fogyasztás vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékek alapján a végfelhasználóknak, vagyis a központi forrásból fűtéssel, hűtéssel vagy meleg vízzel ellátott külön épületet vagy többlakásos vagy többcélú épület egy egységét elfoglaló természetes vagy jogi személyeknek, akik nem állnak közvetlen, egyéni szerződéses kapcsolatban az energiaszolgáltatóval.

Indokolás

A számlázási és a fogyasztási adatok végfelhasználók számára történő biztosítására vonatkozó kötelezettséget nem mindig lehetséges teljesíteni a fűtési költségelosztókkal, mivel nem a tényleges hőfogyasztást mérik, és nagyon költséges és műszaki szempontból bonyolult lenne, ha helyettük fogyasztásmérőket szerelnének be. A hőfogyasztásra vonatkozó, a hőfogyasztásmérők leolvasásán alapuló számlázási információkat főszabály szerint csak a végfelhasználók számára kell biztosítani. A végfelhasználók (amennyiben azok nem végső fogyasztók) számára szolgáltatott adatok köréről a tagállamok egyedileg döntenek, figyelembe véve az egyes területeken az épületi infrastruktúrát és az aktuális jogi helyzetet.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

2012/27/EU irányelv

10a cikk – 2 bekezdés – 1 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  előírják, hogy ha rendelkezésre állnak a végfelhasználó energiaszámláival és múltbeli fogyasztásával kapcsolatos információk, akkor azokat hozzáférhetővé kell tenni a végfelhasználó által kijelölt energiahatékonysági szolgáltató számára;

a)  előírják, hogy ha rendelkezésre állnak a végső fogyasztó energiaszámláival és múltbeli fogyasztásával kapcsolatos információk vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékek, akkor azokat a végfelhasználó kérésére hozzáférhetővé kell tenni a végső fogyasztó által kijelölt energiahatékonysági szolgáltató számára;

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 8 pont

2012/27/EU irányelv

10a cikk – 2 bekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  biztosítják, hogy valamennyi végfelhasználó a számlával együtt a VII. melléklet 3. pontjával összhangban megfelelő, a tényleges fogyasztáson alapuló tájékoztatást kapjon;

c)  biztosítják, hogy valamennyi végső fogyasztó a számlával együtt a VII. melléklet 3. pontjával összhangban megfelelő, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló tájékoztatást kapjon;

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 11 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

19 a cikk (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(11a)  A szöveg a következő 19a. cikkel egészül ki:

 

19a. cikk

 

Az energiahatékonyság európai bankok által történő finanszírozása

 

Az Európai Beruházási Bank (EBB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kiigazítja szakpolitikai célkitűzéseit az energiahatékonyság saját jogú energiaforrásként és az energiahatékonysági beruházásoknak az infrastrukturális beruházási portfóliójuk részeként történő elismerése céljából.

 

Az EBB és az EBRD a nemzeti fejlesztési bankokkal is együttműködve megtervezi, létrehozza és finanszírozza az energiahatékonysági ágazatnak megfelelő programokat és projekteket, többek között az energiaszegénységben élő háztartások tekintetében.

 

A tagállamok teljes körűen kihasználják az „Intelligens finanszírozás – intelligens épületek” kezdeményezés keretében javasolt lehetőségeket és eszközöket.

Indokolás

Lépésváltásra van szükség ahhoz, hogy a pénzügyi intézmények kidolgozhassák a nagyléptékű energiahatékonysági beruházások számára megfelelő pénzügyi eszközöket.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 12 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

24 cikk – 4 bekezdés

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(12 a)  A 24. cikk (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

(4)   A Bizottság figyelemmel kíséri az ezen irányelv végrehajtásának a 2003/87/EK, a 2009/28/EK és a 2010/31/EU irányelvre, a 406/2009/EK határozatra, valamint az egyes, főként a 2010/2/EU határozatban meghatározottak szerint a CO 2 -kibocsátásáthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ipari ágazatokra gyakorolt hatását.

"A Bizottság figyelemmel kíséri az ezen irányelv végrehajtásának a 2003/87/EK, a 2009/28/EK és a 2010/31/EU irányelvre, a 406/2009/EK határozatra, valamint a(z) … rendeletre (a stabil és alkalmazkodóképes energiaunió megvalósítása és a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő éves csökkentésének meghatározásáról, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb információk nyomon követésének és bejelentésének rendszeréről szóló 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló rendelet) gyakorolt hatását, és a Bizottság minden évben jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ha a Bizottságnak a rendszeres jelentések alapján bizonyíték áll a rendelkezésére arról, hogy a szakpolitikák közötti kölcsönhatások a szén-dioxid-piac nem megfelelő működését eredményezik, jogalkotási javaslatot nyújt be a működés javítására irányuló intézkedésekről.

 

(A javaslat eredeti/jelenlegi 13. és 14. pontját át kell számozni, és ezek a továbbiakban 14. és 15. pontként számozódnak.)

Indokolás

Tekintettel a kereslet és a kínálat 2020 után várható bizonytalan egyensúlyára, az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere más éghajlat-változási politikákkal való átfedései miatt a keresletben mutatkozó további csökkenés olyan helyzetet eredményezhet, ahol a kibocsátási egységek kínálata tartósan megfelel az adott keresletnek vagy azt meghaladja. Ezért az egymást átfedő éghajlat-változási politikák kedvezőtlen hatását semlegesíteni kell olyan módon, hogy a piaci stabilizációs tartalékban az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének piacán kívül elért kibocsátási megtakarításokkal megegyező mennyiségű kibocsátási egységet helyeznek el.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés – 13 pont

2012/27/EU irányelv

24 cikk – 12 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(12)  A Bizottság legkésőbb 2024. február 28-ig, azt követően pedig ötévente értékeli ezt az irányelvet, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentéssel együtt adott esetben további intézkedésekre irányuló javaslatokat is be kell nyújtani.”.

(12)  A Bizottság legkésőbb az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének (UNFCCC) 2023-as globális értékelésétől számított hat hónapon belül, továbbá minden azt követő globális értékelés után átfogó felülvizsgálatot végez, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amelyben értékeli ezen irányelv általános eredményességét, valamint azt, hogy kiigazításra szorul-e az Unió energiahatékonysági politikája a Párizsi Megállapodásban foglalt céloknak megfelelően. E jelentéssel együtt adott esetben további intézkedésekre irányuló javaslatokat is be kell nyújtani.

Indokolás

Ezen irányelv felülvizsgálatát a Párizsi Megállapodás elfogadását követő globális kontextusba kell helyezni. Az ambiciózus energiahatékonysági intézkedések kulcsfontosságúak az Európa által vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és 5 évente frissítésre szorulnak.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – a pont

2012/27/EU irányelv

IV melléklet – 3 lábjegyzet

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a IV. mellékletben található 3. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „3 Akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok alapértelmezett 2,0- s együtthatót alkalmazhatnak. A tagállamok alkalmazhatnak eltérő együtthatót, amennyiben azt meg tudják indokolni.

a)  a IV. mellékletben található 3. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép: „3 Akkor alkalmazandó, ha az energiamegtakarítást a primer energia viszonylatában számítják ki a végsőenergia-fogyasztáson alapuló, alulról építkező módszer alkalmazásával. A kWh-ban kifejezett villamosenergia-megtakarítás esetében a tagállamok alapértelmezett 2,0-es együtthatót alkalmazhatnak. A tagállamok alkalmazhatnak eltérő együtthatót, amennyiben azt a primerenergia-fogyasztást befolyásoló nemzeti körülmények alapján meg tudják indokolni. Az említett körülményeknek megfelelően alátámasztottnak, mérhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, valamint objektív és megkülönböztetéstől mentes kritériumokon kell alapulnia.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 2 pont – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás azokhoz képest, amelyekre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok megállapítanak egy olyan alapforgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakulna az energiafogyasztás a szóban forgó szakpolitikai intézkedés hiányában. Az alapforgatókönyvnek legalább az alábbi tényezőket kell tükröznie: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki haladás, valamint a nemzeti és uniós szinten végrehajtott egyéb intézkedésekből eredő változások;

a)  a megtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás azokhoz képest, amelyekre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek és/vagy a végrehajtó hatóságok tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, a tagállamok megállapítanak egy olyan alapforgatókönyvet, amely leírja, hogyan alakulna az energiafogyasztás a szóban forgó szakpolitikai intézkedés és az abból fakadó új egyéni fellépések hiányában. Az alapforgatókönyvnek legalább az alábbi tényezőket kell tükröznie: az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki haladás, valamint a nemzeti és uniós szinten végrehajtott egyéb intézkedésekből eredő változások;

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 2 pont – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát. Ez történhet az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarítások kiszámításával. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerekkel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarításokat. A tagállamok az energiaunió irányítása szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükben részletesen bemutatják, hogy milyen egyéb módszert használtak, és milyen intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy megfeleljenek ennek a kötelező számítási követelménynek.

h)  az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedések élettartamát, ami történhet az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarítások kiszámításával. A tagállamok ehelyett bevezethetnek más olyan módszert is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarításmennyiséget eredményez. Más módszerek használata esetén a tagállamok biztosítják, hogy az e módszerekkel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége ne haladja meg az energiamegtakarítás azon mennyiségét, amelyet annak eredményeképpen kaptak volna, ha összeszámolják az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2020. december 31. vagy adott esetben 2030. december 31. között elért megtakarításokat. A tagállamok az energiaunió irányítása szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervükben részletesen bemutatják, hogy milyen egyéb módszert használtak, és milyen intézkedést hoztak annak biztosítására, hogy megfeleljenek ennek a kötelező számítási követelménynek.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/12/EU irányelv

V melléklet – 3 pont – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 7. cikk (2) bekezdésének e) pontja alapján hozott szakpolitikai intézkedések tekintetében a tagállamok alkalmazhatják a 2010/31/EU irányelv szerinti számítási módszert, amennyiben ez összhangban van az ezen irányelv 7. cikkében és az e mellékletben foglalt követelményekkel.

törölve

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 5 pont – a a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  az energia értékesítési adatainak kiszámításához használt források, kitérve a más statisztikai források használatának és az így kapott mennyiségi eltérések indokolására (ha az Eurostattól eltérő forrásokat használnak);

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 1 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

V melléklet – 5 bekezdés – h pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  az intézkedések élettartama és számításuk módja, vagy az, hogy min alapulnak;

h)  az intézkedések élettartama és számításuk módja, vagy az, hogy min alapulnak, továbbá bármilyen más elfogadott módszer, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan mértékű teljes megtakarítás elérését eredményezi;

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

VII melléklet – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

„A tényleges fűtési és hűtési, valamint melegvíz-fogyasztáson alapuló fogyasztási és számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények

A fűtés, hűtés, valamint meleg víz vonatkozásában a fogyasztási és számlainformációkra vonatkozó minimumkövetelmények

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

VIIa melléklet – 1 pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tényleges fogyasztáson alapuló számlázás

A tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázás

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a végfelhasználók szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer tényleges fogyasztáson alapuló számlázást kell végezni.

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy a végfelhasználók szabályozhassák saját energiafogyasztásukat, legalább évente egyszer tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlázást kell végezni.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

VIIa melléklet – 2 pont – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

[Please insert here ….the entry into force]-tól/től kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy költségosztók, a tényleges fogyasztáson alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat kérésre, vagy ha a végső felhasználó az elektronikus számlázást választotta, legalább negyedévente rendelkezésre kell bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.

[Kérjük, illessze be az átültetés időpontját]-tól/től kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségosztók, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat kérésre, vagy ha a végső fogyasztó az elektronikus számlázást választotta, legalább negyedévente rendelkezésre kell bocsátani, egyéb esetben pedig évente kétszer.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

VIIa melléklet – 2 pont – 2 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2022. január 1-jétől kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy költségosztók, a fogyasztási vagy számlainformációkat legalább havonta rendelkezésre kell bocsátani. A fűtést és a hűtés mentesíteni lehet ez alól a fűtési/hűtési szezonon kívül.

2022. január 1-jétől kezdve amennyiben fel vannak szerelve távolról is leolvasható fogyasztásmérők vagy fűtési költségosztók, a tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló fogyasztási vagy számlainformációkat legalább havonta rendelkezésre kell bocsátani. A fűtést és a hűtés mentesíteni lehet ez alól a fűtési/hűtési szezonon kívül.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

VIIa melléklet – 3 pont – cím

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tényleges fogyasztáson alapuló számlán feltüntetendő minimális információ

A tényleges fogyasztáson vagy a fűtési költségosztóról leolvasott értékeken alapuló számlán feltüntetendő minimális információ

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – b pont

2012/27/EU irányelv

VIIa melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a számlákon vagy azokhoz csatoltan, világos, érthető módon a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az alábbi információk:

A tagállamok biztosítják, hogy a számlákon vagy azokhoz csatoltan, világos, érthető módon a végfelhasználók rendelkezésére álljanak az alábbi, helytálló információk:

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 pont – b pont

2010/31/EU irányelv

VIIa melléklet – 3 pont – 1 bekezdés – a pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a tényleges aktuális árak és a tényleges energiafogyasztás;

a)  az aktuális tényleges árak és tényleges fogyasztás vagy a teljes fűtési költség és a fűtési költségosztóról leolvasott értékek;

Indokolás

A VIIa. mellékletet a 10a. cikkel való összhang érdekében módosítani kell.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

I melléklet – 2 a pont (új)

2012/27/EU irányelv

IX melléklet – I rész – g pont

 

Hatályos szöveg

Módosítás

 

(2a)   A IX. melléklet 1. részének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:

g) Gazdasági elemzés: A hatások számbavétele

g) Gazdasági elemzés: A hatások számbavétele

A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.

A gazdasági elemzésekben figyelembe kell venni minden vonatkozó gazdasági hatást.

A tagállamok a döntéshozatal során mérlegelhetik és figyelembe vehetik a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.

A tagállamok a döntéshozatal során mérlegelik és figyelembe veszik a költségeket és az energiaellátás megnövekedett rugalmasságából és a villamosenergia-hálózatok optimálisabb működéséből eredő energiamegtakarítást az elemzett forgatókönyvekben, beleértve a csökkentett infrastrukturális beruházásokból adódóan elkerült költségeket és az így nyert megtakarításokat.

A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

A figyelembe vett költségeknek és hasznoknak legalább az alábbiakat kell magukban foglalniuk:

i. Hasznok

i. Hasznok

— Kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)

— Kibocsátás értéke a fogyasztó számára (fűtés és villamos energia)

— A külső előnyök, például a környezeti és egészségügyi előnyök lehetőség szerint

— A külső előnyök, például a környezeti, üvegházhatásúgáz-kibocsátással kapcsolatos és egészségügyi előnyök

 

— Munkaerőpiaci hatások, energiabiztonság, versenyképesség

ii. Költségek

ii. Költségek

— A létesítmények és felszerelések tőkeköltségei

— A létesítmények és felszerelések tőkeköltségei

— A kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei

— A kapcsolódó energiahálózatok tőkeköltségei

— Változó és rögzített műveleti költségek

— Változó és rögzített műveleti költségek

Energiaköltségek

Energiaköltségek

Környezetvédelmi és egészségügyi költségek lehetőség szerint

— Környezetvédelmi és egészségügyi költségek

 

— Munkaerőpiaci költségek, energiabiztonság, versenyképesség

INDOKOLÁS

A Párizsi Megállapodásban foglalt céljaink teljesítése

Az Európai Uniónak élen kell járnia az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemben. A történelmi jelentőségű Párizsi Megállapodás egyértelmű keretet biztosít számunkra a globális felmelegedés és a mostani generációt és az azt követő generációkat sújtó ijesztő következmények csökkentéséhez. Európa energiaellátásának, épületállományának, közlekedésének és iparának dekarbonizációjában elsődleges eszközünk az energiahatékonyság. A jelentésben foglalt javaslatok az üvegházhatásúgáz-kibocsátások 1990-es szintjéhez képest tervezett 47%-os csökkentéséhez vezetnének az EU-ban 2030-ra, ami annyit jelen, hogy kényelmesen elérjük a Párizsi Megállapodásban foglalt 40%-os csökkentési célt. Mindezzel biztosítható, hogy Európa éghajlatvédelmi és energiahatékonysági célkitűzései kölcsönösen erősítsék egymást. Ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tennünk, hogy 2050-re elérjük a nettó szén-dioxid-semlegességet, ezért 2030 után is ki kell tartanunk az energiahatékonyságra vonatkozó elkötelezettségünk mellett.

Energiabiztonság

Az energiafüggőség súlyos gazdasági és geopolitikai problémákat okoz Európában. Az EU az általa felhasznált összes energia 55%-át importálja, és ennek költségei meghaladják a napi 1 milliárd EUR-t. Ha csökkentjük az Európában szükséges összes energia mennyiségét, az energiahatékonysági intézkedések lehetővé teszik számunkra a harmadik országoktól való függőségünk mérséklését és ezáltal erősítik energiabiztonságunkat. A jelentésben foglalt javaslatok 2050-re számottevően csökkentenék az energiabehozatalt: a 2021-től 2030-ig tartó időszakban a fosszilis energiahordozók behozatalának csökkentésével 288 milliárd EUR-t takarítanánk meg, és a megtakarítások 2050-ig tovább nőnének.

Energiaszegénység

Az EU-ban az energiaszegénység 50–125 millió embert fenyeget, akik nem tudják fűteni lakásukat vagy kifizetni a számlákat. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az európai energiapolitika energiaszegénységre gyakorolt hatását vagy ezzel kapcsolatban egyszerűen a nemzeti szociálpolitikai megoldásokra hagyatkozni. Európában hatalmas a lehetőség az épületek energiahatékonyságának növelésére, de a megoldásokat úgy kell kialakítani, hogy ne kerüljön sor olyan nem kívánt hatásokra, amelyek tovább fokozhatják az energiaszegénység kockázatát. Az egyéni fogyasztásmérők alkalmazására vonatkozó rendelkezések esetében például alaposan meg kell fontolni a fenti szempontokat.

Ahogy haladunk előre az épületállomány jövőbeni dekarbonizációja felé, az alacsony jövedelmű háztartások birtokában lévő vagy az ilyen háztartások számára lakhatást biztosító épületek esetében nehezebb lesz az előnyök kihasználását lehetővé tevő beruházások megvalósítása. Ezért létfontosságú, hogy már most célzott intézkedéseket hozzunk e csoportok támogatása érdekében. A tagállami intézkedéseknek elsőbbséget kell biztosítaniuk az energiaszegénységgel küzdő háztartások és a szociális lakások számára, és az előadó ezért javasolja azt, hogy a tagállamokat kötelezzék jelentős számú intézkedés szociális lakásokban és olyan háztartásokban való végrehajtásának előírására, amelyeket energiaszegénység fenyeget.

Gazdasági növekedés

Létezik egy téves elgondolás, amely szerint miközben nő a gazdaság, az energiafogyasztásnak is nőnie kell. Az energiahatékonysági intézkedések sikere bebizonyította, nemcsak hogy lehetséges az energiafogyasztás csökkentése gazdasági növekedés idején, de az energiahatékonysági intézkedések még jelentős mértékben elő is segíthetik a növekedést. A végső energiafogyasztás 2010 óta csökken, miközben az EU GDP-je pedig nő. Az energiafelhasználás csökkentése a költséghatékony energiahatékonyság elérésének legolcsóbb módja. Miközben a gazdasági modellek egymástól eltérnek, az e jelentésben foglalt javaslatok következtében a GDP nettó 0 és 4,1% között nőne, feltéve, hogy a beruházásokhoz megfelelő finanszírozás áll rendelkezésre. Itt nem vettük számításba az energiahatékonysági intézkedések többi gazdasági előnyét, például a jobb levegőminőséget és a számottevő egészségügyi előnyt.

A jelentésben foglalt javaslatok úgy kerültek kidolgozásra, hogy nagymértékben fellendítsék a foglalkoztatást. Ha a beruházásokhoz rendelkezésre áll a megfelelő finanszírozás, akkor a modellek a foglalkoztatás jelentős mértékű növekedését – 405 000 és 4,8 millió közötti számú munkahely létrejöttét – jelzik.

A joghézagok megszüntetése

Az irányelv frissítése lehetőséget nyújt a hatályos jogszabályban megállapított problémák megoldására. Az irányelv egyik fontos intézkedése az 1,5%-os éves energiamegtakarítási cél. E követelmény esetében azonban számos rugalmassági lehetőséget vezettek be, aminek következtében a tagállamok múltbéli intézkedések beszámításával vagy egyes ágazatok kalkulációkból való kihagyásával csökkenteni tudták az erőfeszítést. Ez oda vezetett, hogy az éves energiamegtakarítási célok mindössze fele teljesült. Nem lehet folytatni e célok aláásását, ezért az előadó sok joghézag megszüntetését javasolja. Javasolja emellett azon intézkedések további kiszélesítését, amelyek eredményesnek bizonyultak, amilyen például a középületek felújítása és a vállalkozások energetikai auditja.

Kiállás a polgárok mellett

Az Európai Parlament következetesen megszavazta a progresszívabb energiahatékonysági intézkedéseket. A polgárokat képviselő európai parlamenti képviselők elismerték a fenti intézkedések nem pusztán a környezetet, hanem az egészséget, a fogyasztókat és a vállalkozásokat szolgáló előnyeit is. A legszemléletesebb példa erre az, hogy a jelentésben foglalt javaslatok eredményeképpen az életévek száma 17 millióval nőne a levegőminőség radikális javulása nyomán. A Parlamentnek továbbra is ki kell állnia a polgárok, köztük a fogyasztók érdekei mellett, akik alacsonyabb energiaköltségeket és melegebb lakásokat szeretnének, a vállalkozások mellett, amelyek olcsóbb, tisztább energiát és jogbiztonságot akarnak és a vállalkozók mellett, akik az energiahatékonyságot folyamatosan javító technológiai fejlesztések méltányos elismerését szeretnék.

ELJÁRÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRAFELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

Cím

Energiahatékonyság

Hivatkozások

COM(2016)0761 – C8-0498/2016 – 2016/0376(COD)

Illetékes bizottság

A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

12.12.2016

 

 

 

Véleményt nyilvánított

A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.12.2016

A vélemény előadója

A kijelölés dátuma

Jytte Guteland

14.2.2017

Vizsgálat a bizottságban

8.6.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

7.9.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

32

12

12

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Mireille D’Ornano, Miriam Dalli, Seb Dance, Stefan Eck, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Arne Gericke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Jytte Guteland, Anneli Jäätteenmäki, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Urszula Krupa, Peter Liese, Norbert Lins, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Bolesław G. Piecha, Pavel Poc, Frédérique Ries, Annie Schreijer-Pierik, Davor Škrlec, Renate Sommer, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Ivica Tolić, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Jadwiga Wiśniewska, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Nicola Caputo, Jørn Dohrmann, Elena Gentile, Jan Huitema, Merja Kyllönen, Stefano Maullu, Mairead McGuinness, Keith Taylor, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Bendt Bendtsen, Norbert Erdős, Jill Evans, Barbara Lochbihler, Olle Ludvigsson

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

32

+

ALDE

Anneli Jäätteenmäki, Frédérique Ries, Nils Torvalds

EFDD

Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Lynn Boylan, Stefan Eck, Merja Kyllönen

PPE

Stefano Maullu

S&D

Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nicola Caputo, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Elena Gentile, Jytte Guteland, Karin Kadenbach, Olle Ludvigsson, Susanne Melior, Massimo Paolucci, Gilles Pargneaux, Pavel Poc, Claudiu Ciprian Tănăsescu, Damiano Zoffoli, Carlos Zorrinho

Verts/ALE

Marco Affronte, Jill Evans, Benedek Jávor, Barbara Lochbihler, Davor Škrlec, Keith Taylor

12

-

ALDE

Valentinas Mazuronis

ECR

Jørn Dohrmann, Arne Gericke, Julie Girling, Urszula Krupa, Bolesław G. Piecha, Jadwiga Wiśniewska

ENF

Mireille D'Ornano, Sylvie Goddyn, Jean-François Jalkh

PPE

Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer

12

0

ALDE

Jan Huitema

PPE

Ivo Belet, Bendt Bendtsen, Birgit Collin-Langen, Norbert Erdős, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Peter Liese, Norbert Lins, Mairead McGuinness, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Energiahatékonyság

Hivatkozások

COM(2016)0761 – C8-0498/2016 – 2016/0376(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

30.11.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

12.12.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ENVI

12.12.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Miroslav Poche

2.2.2017

 

 

 

Korábbi előadók

Adam Gierek

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

23.3.2017

22.6.2017

4.9.2017

 

Az elfogadás dátuma

28.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

30

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Zigmantas Balčytis, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jonathan Bullock, Cristian-Silviu Buşoi, Jerzy Buzek, Angelo Ciocca, Edward Czesak, Jakop Dalunde, Pilar del Castillo Vera, Christian Ehler, Fredrick Federley, Adam Gierek, Theresa Griffin, András Gyürk, Rebecca Harms, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jaromír Kohlíček, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Paloma López Bermejo, Edouard Martin, Angelika Mlinar, Dan Nica, Angelika Niebler, Morten Helveg Petersen, Miroslav Poche, Michel Reimon, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Neoklis Sylikiotis, Dario Tamburrano, Patrizia Toia, Evžen Tošenovský, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Michèle Alliot-Marie, Pilar Ayuso, Gerben-Jan Gerbrandy, Benedek Jávor, Jude Kirton-Darling, Rupert Matthews, Clare Moody, Markus Pieper, Dennis Radtke, Dominique Riquet, Anneleen Van Bossuyt, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Albert Deß, Arndt Kohn, Sabine Verheyen

Benyújtás dátuma

6.12.2017


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

33

+

ALDE

Angelika Mlinar, Dominique Riquet, Fredrick Federley, Gerben-Jan Gerbrandy, Lieve Wierinck, Morten Helveg Petersen

EFDD

Dario Tamburrano, David Borrelli, Marco Zullo

GUE/NGL

Neoklis Sylikiotis, Paloma López Bermejo, Xabier Benito Ziluaga

S&D

Arndt Kohn, Carlos Zorrinho, Clare Moody, Dan Nica, Edouard Martin, Eva Kaili, José Blanco López, Jude Kirton-Darling, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Miapetra Kumpula-Natri, Miroslav Poche, Patrizia Toia, Peter Kouroumbashev, Theresa Griffin, Zigmantas Balčytis

VERTS/ALE

Benedek Jávor, Claude Turmes, Jakop Dalunde, Michel Reimon, Rebecca Harms

30

-

ECR

Anneleen Van Bossuyt, Edward Czesak, Evžen Tošenovský, Hans-Olaf Henkel, Rupert Matthews, Zdzisław Krasnodębski

EFDD

Jonathan Bullock

ENF

Angelo Ciocca, Barbara Kappel, Christelle Lechevalier

PPE

Albert Deß, Algirdas Saudargas, András Gyürk, Angelika Niebler, Christian Ehler, Cristian-Silviu Buşoi, Dennis Radtke, Henna Virkkunen, Hermann Winkler, Jerzy Buzek, Krišjānis Kariņš, Markus Pieper, Massimiliano Salini, Michèle Alliot-Marie, Paul Rübig, Pilar Ayuso, Pilar del Castillo Vera, Sabine Verheyen, Seán Kelly, Vladimir Urutchev

2

0

GUE/NGL

Jaromír Kohlíček

S&D

Adam Gierek

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Jogi nyilatkozat