Eljárás : 2016/0382(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0392/2017

Előterjesztett szövegek :

A8-0392/2017

Viták :

PV 15/01/2018 - 12
CRE 15/01/2018 - 12
PV 12/11/2018 - 14
CRE 12/11/2018 - 14

Szavazatok :

PV 17/01/2018 - 10.4
CRE 17/01/2018 - 10.4
A szavazatok indokolása
PV 13/11/2018 - 4.5
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0009
P8_TA(2018)0444

JELENTÉS     ***I
PDF 3227kWORD 623k
6.12.2017
PE 597.755v02-00 A8-0392/2017

a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2016)0767 – C8‑0500/2016 – 2016/0382(COD))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: José Blanco López

(Átdolgozás – az eljárási szabályzat 194. cikkének (2) bekezdése)

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA,AMELYEKTŐL VAGY AKIKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT
 MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE
 MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE
 VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Petíciós Bizottság részéről
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2016)0767 – C8-0500/2016 – 2016/0382(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás – átdolgozás)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0767),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 194. cikkének (2) bekezdésére, amelyek alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0500/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. április 26-i véleményére(1),

–  a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

–  tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra(2),

–  tekintettel az eljárási szabályzata 104. cikkének (3) bekezdése alapján a Jogi Bizottság által az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsághoz küldött, 2017. ... -i levélre,

–  tekintettel eljárási szabályzata 104. és 59. cikkére,

–  tekintettel Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére, valamint a Fejlesztési Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Petíciós Bizottság Fejlesztési Bizottság véleményére (A8-0392/2017),

A.  mivel az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport szerint a Bizottság javaslata a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz, és mivel a meglévő jogszabályok változatlanul hagyott rendelkezései és e módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza,

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot, figyelembe véve az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport ajánlásait;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítja, vagy lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

1 bevezető hivatkozás

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 194. cikke (2) bekezdésére ,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 194. cikkére és 191. cikke (1) bekezdésére,

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozásról szóló, 2015. évi Párizsi Megállapodás és az Unió 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretének teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, ideértve azt a kötelező célt is, hogy az EU 2030-ra az 1990-es szinthez képest legalább 40 %-kal csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátásait . Mindez fontos szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a műszaki fejlődés és innováció támogatásában, foglalkoztatási lehetőségek biztosításában és a regionális fejlesztésben is, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, vagy az alacsony népsűrűségű régiókban .

(2)  Az Unió energiapolitikájának egyik célkitűzése a megújuló energiaforrások használatának előmozdítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (1) bekezdésével összhangban. A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának növelése, valamint az energiatakarékosság és a fokozott energiahatékonyság fontos részét képezi az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez, illetve az éghajlatváltozásról szóló, 2015. évi Párizsi Megállapodás szerinti uniós kötelezettségvállalás teljesítéséhez szükséges intézkedéscsomagnak, és legkésőbb 2050-ig el kell érni, hogy a nettó belföldi kibocsátás nulla legyen. Mindez alapvető szerepet játszik az energiaellátás biztonságának előmozdításában, a megfizethető árú fenntartható energia, a műszaki fejlődés és innováció, valamint a technológiai és ipari vezető szerep támogatásában, és egyúttal környezeti, társadalmi és egészségügyi előnyöket, valamint jelentős foglalkoztatási és regionális fejlesztési lehetőségeket biztosít, különösen a vidéki és elszigetelt területeken, az alacsony népsűrűségű régiókban és az ipar részleges leépülését elszenvedő területeken.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

2 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Párizsi Megállapodás lényegesen növelte az éghajlatváltozás mérséklésével kapcsolatos globális ambíció szintjét, és az aláírók elkötelezték magukat amellett, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 °C alatt maradjon az iparosodás előtti szinthez képest, valamint hogy erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szint feletti 1,5 °C-ra korlátozzák. Az Uniónak a tervezettnél sokkal mélyrehatóbb és gyorsabb kibocsátáscsökkentésre kell felkészülnie annak érdekében, hogy legkésőbb 2050-ig nagy energiahatékonyságú és megújuló energián alapuló energiarendszerre térjen át. E csökkentések ugyanakkor a megújuló energián alapuló technológiák, így például a szél- és a napenergia fejlesztésének és terjedésének üteméből adódóan a korábbi értékelésekhez képest kisebb költséggel valósíthatók meg.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Különösen a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítésére és használatára irányuló kezdeményezések, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának támogatása a villamos energia, fűtés és hűtés valamint a közlekedés ágazatában jelentenek nagyon hatékony eszközöket , az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint a a földgáz- és ásványolaj-behozataltól való függőségének mérséklésére .

(3)  Különösen az energiafogyasztás csökkentése, a technológiai fejlesztések fokozása, a tömegközlekedés bővítése, az energiahatékonysági technológiák használata és a megújuló energiaforrásból előállított energia használatának támogatása a villamos energia, fűtés és hűtés, valamint a közlekedés ágazatában jelentenek nagyon hatékony eszközöket, az Unió üvegházhatásúgáz-kibocsátásának, valamint energiafüggőségének mérséklésére.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan. A 2014. január. 22-i bizottsági közlemény12 meghatározta a jövőbeni uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet, és e politikák 2020 utáni időszakra vonatkozó továbbfejlesztése tekintetében közös álláspont kialakítását segítette elő. A Bizottság azt javasolta, hogy az Unió energiafogyasztásában a megújuló energia részarányára vonatkozó 2030-as uniós célkitűzés legalább 27% legyen.

(4)  A 2009/28/EK irányelv szabályozási keretet hozott létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatása céljából, amely 2020-ig teljesítendő kötelező érvényű nemzeti célértékeket határozott meg az energiafogyasztásban és a közlekedésben használt megújuló energiaforrások arányára vonatkozóan.

__________________

 

12 „Éghajlat- és energiapolitikai keret a 2020–2030-as időszakra” (COM/2014/015 final)

 

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A 2014. októberi Európai Tanács jóváhagyta ezt a célértéket, és utalt arra, hogy a tagállamok saját magukra nézve ennél ambiciózusabb nemzeti célokat is meghatározhatnak.

törölve

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

6 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az Európai Parlament „A 2020–2030-as időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről” és „A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről” szóló állásfoglalásaiban 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait.

(6)  Az Európai Parlament az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről szóló, 2014. február 5-i állásfoglalásában 2030-ig elérendő kötelező uniós célként legalább 30 %-ban javasolta meghatározni a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányát a teljes végső energiafogyasztáson belül, hangsúlyozva, hogy ezt a célt egyedi nemzeti célkitűzések révén kell megvalósítani, figyelembe véve az egyes tagállamok egyedi helyzetét és adottságait. A megújuló energiáról szóló eredményjelentésről szóló, 2016. június 23-i állásfoglalásában az Európai Parlament ezen túllépve tudomásul vette a legalább 30 %-os uniós célkitűzésre vonatkozó korábbi álláspontját, és hangsúlyozta, hogy a Párizsi Megállapodásra és a megújulóenergia-technológiák költségeinek közelmúltbeli csökkenésére tekintettel sokkal ambiciózusabb célokat érdemes kitűzni.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

6 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Helyénvaló tehát figyelembe venni a Párizsi Megállapodásban meghatározott törekvéseket és a technológiai fejlődést, ezen belül pedig a megújulóenergia-beruházások költségeinek csökkenését.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

7 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 27%-ban meghatározni. A tagállamoknak az e cél eléréséhez történő hozzájárulásaikat integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként kell meghatározniuk, az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben előírt irányítási folyamat révén.

(7)  Ezért helyénvaló a megújuló energiaforrásokból előállított energia részarányára vonatkozó kötelező uniós célkitűzést legalább 35%-ban meghatározni, amelyet nemzeti célkitűzéseknek kell kísérniük.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

7 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A tagállamoknak a megújuló energiára vonatkozó kötelező céljaik kitűzésekor figyelembe kell venniük az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségeket, a megújuló energia továbbra is fennálló nagy potenciálját, valamint az energia-átállás megvalósításához szükséges beruházásokat.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

7 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7b)  A 35 %-os átfogó uniós célkitűzésnek az egyes tagállamok számára egyedi célkitűzésekké történő átalakítása során kellően ügyelni kell az elosztás méltányosságára és – a tagállamok GDP-jének és eltérő kiindulási pontjainak és adottságainak tekintetbevételével – megfelelőségére, a megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-ig elérendő szintjét is beleértve.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot. Egy uniós szintű célérték meghatározása nagyobb rugalmasságot biztosítana a tagállamok számára ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére irányuló célkitűzéseiket a leginkább költséghatékony módon, saját egyedi körülményeiknek, energiahordozó-összetételüknek és megújulóenergia-termelési kapacitásuknak megfelelően tudják megvalósítani.

(8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

8 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  A tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a különböző típusú energiaforrások felhasználása milyen mértékben egyeztethető össze azzal a célkitűzéssel, amely a felmelegedést az iparosodás előtti szintet 1,5°C-kal meghaladó szintre kívánja korlátozni, valamint hogy összeegyeztethető-e a fosszilis üzemanyagoktól mentes és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság célkitűzéseivel. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy e tekintetben jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy felmérje a különböző típusú megújuló energiaforrások hozzájárulását e célkitűzésekhez a megtérülési időszak és a fosszilis tüzelőanyagokhoz viszonyított eredmények alapján, valamint hogy fenntarthatósági kritériumként megfontoljon egy maximálisan megengedhető megtérülési időszakra vonatkozó javaslatot, különösen a lignocellulóz-tartalmú biomassza esetében.

Indokolás

A módosítás a 26. cikkben levő fenntarthatósági kritériumokhoz kapcsolódik, amely a megújulóenergia-irányelv átdolgozásának egyik kulcsfontosságú eleme.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  A tagállamoknak további lépéseket kell tenniük abban az esetben, ha a megújuló energiák részaránya uniós szinten nem felel meg a legalább 27%-os uniós megújulóenergia-célkitűzés megvalósításához vezető ütemtervnek. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben foglaltak értelmében ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során azt észleli, hogy a vállalási szintekben elmaradás van, uniós szintű intézkedéseket hozhat a célkitűzés teljesítésének biztosítása érdekében. Abban az esetben, ha a Bizottság az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése során a teljesítésben észlel elmaradást, a tagállamoknak az [energiaunió irányításáról szóló] rendeletben meghatározott intézkedéseket kell alkalmazniuk, amelyek rugalmasságot biztosítanak számukra a választáshoz.

törölve

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

15 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(15)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja.

(15)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programok hatékony eszköznek bizonyultak a megújuló villamosenergia-használat elterjedésének előmozdítására. A tagállamoknak, amennyiben és amikor úgy döntenek, hogy támogatási rendszereket alkalmaznak, ezeket a támogatásokat olyan formában kell nyújtaniuk, hogy az a lehető legkevésbé torzítsa a villamosenergia-piacok működését. E célból egyre több tagállam biztosít támogatást olyan formában, hogy azt a piacról származó bevételek kiegészítéseként nyújtja, egyúttal figyelembe véve a különböző technológiák sajátosságait és azt, hogy a kis- és nagytermelők eltérő mértékben képesek reagálni a piaci jelzésekre.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

16 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(16)  A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés elterjedésének úgy kell történnie, hogy az a fogyasztók és az adófizetők számára a lehető legalacsonyabb költségekkel járjon. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket.

(16)  A megújuló forrásokból való villamosenergia-termelés, többek között az energiatárolás elterjedésének úgy kell történnie, hogy a fogyasztók és az adófizetők számára minimálisra csökkenjen az energetikai átállás hosszú távú költsége. A támogatási rendszerek kialakításakor és a támogatások odaítélésekor a tagállamoknak a kiépítés átfogó rendszerköltségeinek minimalizálására kell törekedniük, teljes mértékben figyelembe véve a hálózat- és rendszerfejlesztések szükségességét, az ebből adódó energiahordozó-összetételt, és a különféle technológiákban rejlő hosszú távú lehetőségeket. A tagállamoknak a létesítmények számára ajánlattételi felhívások segítségével kell támogatást odaítélniük, amelyek lehetnek technológiaspecifikusak vagy -semlegesek.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  Az Európai Tanács a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről szóló, 2014. októberi következtetéseiben hangsúlyozta a belső energiapiac fokozottabb összekapcsolásának jelentőségét és azt, hogy elegendő támogatást kell nyújtani az egyre növekvő arányú, különféle megújuló energiaforrások integrálásához, ezáltal lehetővé téve, hogy az Unió megvalósítsa az energetikai átállás irányításával kapcsolatos törekvéseit. Sürgősen fokozni kell tehát az összekapcsolódás mértékét, és eredményeket kell felmutatni az Európai Tanács által elfogadott célkitűzéseket illetően, hogy teljes körűen kiaknázhatók legyenek az energiaunió lehetőségei.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

16 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16b)  A tagállamoknak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó támogatási rendszerek kidolgozásakor figyelembe kell venniük a körkörös gazdaság és az uniós hulladékhierarchia elvét. Az elsőként választandó lehetőséget a hulladékképződés megelőzésének és a hulladékok újrafelhasználásának kell jelentenie. A tagállamoknak el kell kerülniük az olyan támogatási rendszerek létrehozását, amelyek ellentétesek lennének a hulladék kezelésére vonatkozó célokkal, és az újrafelhasználható hulladékok nem hatékony felhasználásához vezetnének. A tagállamoknak arról is gondoskodniuk kell, hogy az e rendelet alapján bevezetett intézkedések ne legyenek ellentétesek a 2008/98/EU irányelv célkitűzéseivel.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

16 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16c)  A biotikus energiaforrások felhasználása tekintetében a tagállamok biztosítékokat vezetnek be a biológiai sokféleség védelmében és az ökoszisztéma leépülésével, illetve csökkenésével szemben, valamint a jelenlegi felhasználási módoktól való olyan eltérés megakadályozása érdekében, amely közvetve vagy közvetlenül negatívan hatna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy az általános üvegházhatásúgáz-mérlegre.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

16 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16d)  A tagállamoknak a hazai megújuló energiaforrások felhasználását kell előmozdítaniuk és előnyben részesíteniük, és el kell kerülniük az erőforrások harmadik országokból való széles körű behozatalához vezető torz helyzeteket. E tekintetben az életciklus-szemléletet kell figyelembe venni és előmozdítani.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

16 e preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16e)  A megújulóenergia-közösségeknek, városoknak és helyi hatóságoknak jogosultnak kell lenniük arra, hogy más nagy részvevőkkel egyenlő feltételek mellett részt vegyenek a rendelkezésre álló támogatási rendszerekben. A tagállamok számára e célból lehetővé kell tenni intézkedések foganatosítását, többek között tájékoztatás nyújtását, az ezen irányelv 16. cikkében említett egyablakos hivatali kapcsolattartó pontokon biztosított technikai és pénzügyi támogatást, az adminisztratív terhek csökkentését, a közösséget előtérbe helyező ajánlattételi kritériumok alkalmazását, testre szabott ajánlattételi időszakok meghatározását a megújulóenergia-közösségek számára, valamint e közösségek közvetlen támogatás útján történő díjazását.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

16 f preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16f)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-termeléshez szükséges infrastruktúra tervezésének tiszteletben kell tartania a projektek által érintettek – ideértve az őshonos népességeket is – részvételével kapcsolatos szakpolitikákat, és tiszteletben kell tartaniuk e népességek földdel kapcsolatos jogait.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

16 g preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16g)  A fogyasztóknak átfogó információkat kell nyújtani – ideértve a fűtési/hűtési rendszerek energiahatékonysági előnyeivel és az elektromos járművek alacsonyabb üzemeltetési költségeivel kapcsolatos információkat –, lehetővé téve számukra egyéni fogyasztói döntések meghozatalát a megújuló energiák tekintetében és a technológiai bezáródás elkerülése érdekében.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

16 h preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16h)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a más piaci szereplőkre kifejtett negatív hatásokat; a támogatási programoknak ezért minimálisra kell csökkenteniük a piactorzítás és a versenytorzulás kockázatát.

Indokolás

A biomassza és különösen az erdei biomassza értékes faipari alapanyag, amely gazdaságilag erősíti az európai vidéki területeket. Az erdei biomassza iránti megnövekedett kereslet ezért nem vezethet piactorzításhoz az érintett ágazatban.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

17 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(17a)  A tagállamok számára elő kell írni, hogy támogatási rendszereiket fokozatosan és részlegesen – a tagállamok közötti fizikai áramlásoknak megfelelő szinten – megnyissák a más tagállamokban folyó projektek előtt –, ennek azonban csak a nevezett meghatározott részarányban kell kötelezőnek lennie, azt meghaladóan pedig önkéntes alapon kell történnie. A megújuló energiaforrások terén az egyes tagállamok különböző adottságokkal rendelkeznek, és nemzeti szinten különböző támogatási rendszereket működtetnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia tekintetében. A tagállamok többsége olyan támogatási rendszert alkalmaz, amely kizárólag a saját területén termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát támogatja. A nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működéséhez elengedhetetlen, hogy a tagállamok különböző adottságaiknak megfelelően ellenőrizhessék nemzeti támogatási rendszereik hatásait és költségeit. Az ezen irányelvben megfogalmazott cél elérésének egyik fontos eszköze a 2001/77/EK és a 2009/28/EK irányelvek szerinti nemzeti támogatási rendszerek megfelelő működtetésének garantálása a befektetői bizalom megtartása, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy a tagállamok a célkitűzések teljesítését célzó, hatékony nemzeti intézkedéseket dolgozhassanak ki. Ezen irányelv célja az, hogy a nemzeti támogatási rendszerek aránytalan mértékű befolyásolása nélkül megkönnyítse a megújuló energiaforrásokból előállított energia határokon átnyúló támogatását. A támogatási programok kötelező részleges megnyitásán túlmenően olyan opcionális, tagállamok közötti együttműködési mechanizmusokat vezet be, amelyek révén lehetőségük nyílik megállapodni arról, hogy az egyik tagállam milyen mértékben támogatja a másik tagállamban folyó energiatermelést, valamint hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiát milyen mértékben kell beszámítani valamelyikük összesített nemzeti célértékébe. A célkitűzések teljesítésére vonatkozó mindkét intézkedés – azaz a nemzeti támogatási rendszerek és az együttműködési mechanizmusok – hatékonyságának biztosítása érdekében lényeges, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy támogatási rendszerüket a támogatási programok megnyitásának kötelező részarányán túlmenően kiterjesztik-e a más tagállamokban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiára, és ha igen, milyen mértékben, és hogy erről az ezen irányelvben előirányzott együttműködési intézkedések alkalmazásával állapodhassanak meg.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A támogatási rendszereknek az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal való összhangba hozatalát célzó kiigazítások sérelme nélkül a megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat úgy kell kialakítani, hogy azok stabilak legyenek, és ne legyen szükség gyakori módosításukra. Az ilyen módosítások közvetlen hatást gyakorolnak a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát.

(18)  A megújuló energiaforrások használatát támogató politikákat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének tiszteletben tartása mellett úgy kell kialakítani, hogy azok kiszámíthatók és stabilak legyenek, tovább gyakori vagy visszamenőleges hatályú módosításukat el kell kerülni. A politika kiszámíthatatlansága és az instabilitás közvetlen hatást gyakorol a tőkefinanszírozási és projektfejlesztési költségekre, és így a megújuló energiaforrások Unió-szerte történő elterjedésének összköltségére. A tagállamoknak kellő időben előre be kell jelenteniük a támogatások bármely változását, és megfelelően konzultálniuk kell az érdekelt felekkel. A tagállamoknak mindenkor meg kell akadályozniuk, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott bármilyen támogatás felülvizsgálata negatív hatással legyen azok gazdasági életképességére. Ebben az összefüggésben a tagállamoknak költséghatékony támogatási politikákat kell ösztönözniük, és biztosítaniuk kell azok pénzügyi fenntarthatóságát.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba.

(19)  A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos cselekvési tervek elkészítésére és az elért eredményekről szóló jelentéstételre vonatkozó tagállami kötelezettség, valamint a Bizottság arra irányuló kötelezettsége, hogy jelentést tegyen a tagállamok előrehaladásáról, alapvető jelentőségűek az átláthatóság javítása szempontjából, valamint annak érdekében, hogy a befektetők és a fogyasztók egyértelmű képet kapjanak, és a nyomon követés is hatékony legyen. Azt biztosítandó, hogy a polgárok álljanak az energetikai átállás középpontjában, a tagállamoknak hosszú távú stratégiákat kell kidolgozniuk saját megújuló energiára vonatkozó cselekvési terveiken belül, megkönnyítve a városok, megújulóenergia-közösségek és a saját megújulóenergia-fogyasztók számára a megújulóenergia-termelést. Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet ezeket a kötelezettségeket beépíti az energiaunió irányítási rendszerébe, amely az energia és az éghajlat területén korszerűsíti a hosszú távú stratégiákat és a tervezési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeket. Ezenkívül a megújuló energiával kapcsolatos átláthatósági platform beépül az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által létrehozott tágabb elektronikus platformba.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

20 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(20a)  A megújuló tengeri energiaforrások egyedülálló lehetőséget kínálnak az Európai Unió számára arra, hogy mérsékelje a fosszilis energiaforrásoktól való függőségét, hozzájáruljon a CO2-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzései eléréséhez, valamint hogy a területe egy jelentős részén, köztük a legkülső régiókban egy munkahelyeket teremtő, új iparágat hozzon létre. Ezért az Európai Uniónak arra kell törekednie, hogy megteremtse az ezek kialakítását elősegítő szabályozási és gazdasági feltételeket.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

24 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(24a)  „Az alacsony kibocsátású mobilitás európai stratégiája” című 2016. júliusi 20-i bizottsági közlemény kiemeli a fejlett bioüzemanyagok középtávú jelentőségét a légi közlekedési ágazat számára. A kereskedelmi légi közlekedés teljes mértékben a folyékony üzemanyagokra támaszkodik, mivel a polgári repülési ágazatban nincs rájuk sem biztonságos, sem tanúsítvánnyal rendelkező alternatíva.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe veszi a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit és az uniós fenntarthatósági kritériumokat, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak a melléklet rendszeres felülvizsgálata során olyan további alapanyagok bevonását kell mérlegelnie, amelyek nem okoznak jelentős mértékű torzító hatásokat a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain.

(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe vegye a körforgásos gazdaság és a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben17 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, az uniós fenntarthatósági kritériumokat és a kibocsátások életciklus-alapú felmérését, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak rendszeresen értékelnie kell a mellékletet, valamint az általa javasolt bármely módosításnak a (mellék-)termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacaira gyakorolt hatását.

__________________

__________________

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

17 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

25 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(25a)  Az Európai Parlament által a pálmaolajról és az esőerdők irtásáról 2017. április 4-én elfogadott állásfoglalás felhívja a Bizottságot, hogy hozzon intézkedéseket az erdőirtást ösztönző növényi olajok, köztük a pálmaolaj a bioüzemanyagok egyik alkotóelemeként való felhasználásának fokozatos, lehetőség szerint 2020-ig történő felszámolására.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból az Unión kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami megújulóenergia-részarányokba . Annak garantálása érdekében, hogy az Unióban és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomonkövethetőségét és beszámíthatóságát. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés18 alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőek , a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazni kell .

(28)  Lehetővé kell tenni a megújuló energiaforrásokból az Unión kívül előállított importált villamos energia beszámítását a tagállami megújulóenergia-részarányokba. Annak garantálása érdekében, hogy az Unióban és a harmadik országokban ténylegesen megújuló energiaforrásból előállított energia lépjen a hagyományos energia helyébe, célszerű biztosítani az ilyen behozatal megbízható nyomonkövethetőségét és beszámíthatóságát, valamint hogy teljes mértékben tiszteletben tartsa a nemzetközi jogot. Mérlegelni kell harmadik országokkal a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kereskedelmének szervezésére vonatkozó megállapodások megkötését. Amennyiben az Energiaközösségről szóló szerződés18 alapján hozott ilyen értelmű határozat következtében ezen irányelv vonatkozó rendelkezései az említett szerződés szerződő feleire nézve kötelezőek , a tagállamok közötti együttműködést szolgáló, ezen irányelvben előírt intézkedéseket rájuk nézve is alkalmazni kell .

__________________

__________________

18 HL L 198., 2006.7.20., 18. o.

18 HL L 198., 2006.7.20., 18. o.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

28 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28a)  Amikor a tagállamok megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos közös projekteket hajtanak végre egy vagy több harmadik országgal, célszerű, hogy ezek a projektek kizárólag újonnan épített létesítményeket vagy újonnan megnövelt kapacitású létesítményeket érintsenek. Ez segít biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának az adott harmadik ország teljes energiafogyasztásában képviselt aránya ne csökkenjen a megújuló energia uniós importja következtében. Ezenkívül az érintett tagállamoknak lehetővé kell tenniük az adott harmadik országban vagy országokban a közös projektben érintett létesítményben zajló termelés egy részének belföldi felhasználását. A közös projektekben részt vevő harmadik országokat a Bizottságnak és a tagállamoknak ösztönözniük kell továbbá arra, hogy a megújuló energiával kapcsolatos, ambiciózus célkitűzéseket tartalmazó politikát dolgozzanak ki.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

28 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28b)  Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására, ám ugyanakkor hozzájárul ahhoz a potenciálisan pozitív hatáshoz, amelyet az Unió és a tagállamok a megújuló energiaforrások fejlesztésének előmozdítása terén kifejthetnek a harmadik országok energiaágazatában. Az Uniónak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a megújulóenergia-termelésre vonatkozó kutatást, fejlesztés és az abba való beruházást a fejlődő országokban és más partnerországokban, ezáltal fokozva a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot, valamint az exportkapacitásokat. A megújuló energia a partnerországokból való behozatala segítheti tovább az Uniót és a tagállamokat, hogy megvalósítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

28 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28c)  A fejlődő országok egyre több, a megújuló energiával kapcsolatos politikát fogadnak el nemzeti szinten, mivel a növekvő energiaigényt megújuló forrásokból kívánják kielégíteni. Több mint 173 ország, köztük 117 fejlődő vagy feltörekvő gazdaság tűzött ki a megújuló energiára vonatkozó célokat 2015 végéig.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

28 d preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(28d)  A fejlődő országokban az energiafelhasználás szorosan összefügg több társadalmi aspektussal is: a szegénység enyhítése, oktatás, egészségügy, népességszaporodás, foglalkoztatás, vállalkozások, kommunikáció, urbanizáció és a lehetőségek hiánya a nők számára. A megújuló energiaforrások fontos lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fejlődéssel és a környezettel kapcsolatos kihívásoknak egyszerre feleljenek meg. Az utóbbi években az alternatív energetikai technológiák jelentős fejlődésen mentek keresztül mind a teljesítmény, mind pedig a költségcsökkentés tekintetében. Ezen túlmenően sok fejlődő ország különösen jó adottságokkal rendelkezik az energetikai technológiák új generációjának kifejlesztéséhez. A fejlesztési és környezetvédelmi előnyök mellett a megújuló energiaforrások nagyobb biztonságot és gazdasági stabilitást is maguk után vonhatnak. A megújuló energiaforrások fokozott használata csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok költséges importjától való függőséget, és hozzájárulna számos ország fizetési mérlegének javításához.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

31 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(31a)  A geotermikus energiatermelés az adott terület geológiai jellemzőitől függően üvegházhatású gázok, valamint földfelszín alatti folyadékokból és más földfelszín alatti geológiai formációkból származó egyéb anyagok természetbe bocsátásával járhat együtt. Geotermikus energia előállítását célzó beruházások csak mérsékelt környezeti hatású, és a hagyományos energiaforrásokkal összehasonlítva az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését eredményező termelésbe fektethetők be. A Bizottságnak ezért 2018. decemberéig meg kell vizsgálnia, hogy szükség van-e jogalkotási javaslatra, amelynek célja a geotermikus erőművek kibocsátásainak szabályozása a feltárási és üzemeltetési szakaszában egyaránt minden olyan anyag – kötöttük a szén-dioxid – tekintetében, amely az egészségre és a környezetre káros.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti és regionális szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben.

(33)  A megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának minimumkövetelményeit az új és felújított épületek vonatkozásában megállapító szabályok és kötelezettségek nemzeti, regionális és helyi szinten a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználásának jelentős emelkedéséhez vezettek. Ezeket az intézkedéseket az energiahatékonyabb megújuló energiaforrásból előállított energia alkalmazásait, valamint az energiamegtakarítást és energiahatékonyságot előmozdító építési előírások és szabályzatok kialakításával együtt bátorítani kell a szélesebb uniós környezetben.

Indokolás

Az energiaunió egyik célja az energiahatékonyság elsődlegességére vonatkozó elv alkalmazása, amelyet ennek megfelelően az energiára vonatkozó teljes uniós joganyagban érvényesíteni kell, és azt ezért az épületekkel összefüggésben is alkalmazni kell a megújuló energiával kapcsolatos politikákra. Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából. A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a 2012/27/EU irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe.

(35)  Annak biztosítása érdekében, hogy a megújuló energiával történő fűtés és hűtés fejlesztésére irányuló nemzeti intézkedések a megújuló energiában és a hulladékenergiában rejlő nemzeti potenciál átfogó feltérképezésén és elemzésén alapuljanak, és megvalósítsák a megújuló energiaforrások fokozottabb integrációját, különösen olyan innovatív technológiák támogatása révén, mint a hőszivattyúk, a geotermikus és a naphőenergiát hasznosító technológiák, illetve a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források fokozottabb integrációját, indokolt előírni a tagállamok számára saját nemzeti potenciáljuk értékelését a megújuló energiaforrások és a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás fűtésre és hűtésre történő hasznosítása tekintetében, különösen a fűtő- és hűtőberendezésekben a megújuló energia használatának megkönnyítése, valamint a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv21 2. cikkének 41. pontja szerinti hatékony és versenyképes távfűtés és távhűtés ösztönzése céljából. A fűtési és hűtési területre vonatkozó energiahatékonysági követelményekkel való összhang biztosítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében ezt az értékelést bele kell foglalni a nevezett irányelv 14. cikkével összhangban végzett és bejelentett átfogó értékelésbe.

__________________

__________________

21 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

21 Az Európai Parlament és a Tanács 2012/27/EU irányelve (2012. október 25.) az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is.

(36)  Az átlátható szabályok és a különböző engedélyezési hatóságok közötti együttműködés hiánya bizonyítottan gátolja a megújuló energiaforrásokból előállított energia elterjedését. Az összes engedélyezési eljárást egyesítő vagy koordináló egyablakos hivatali kapcsolattartó pontok létrehozásával egyszerűbbé, hatékonyabbá és átláthatóbbá kell tenni az engedélyezési eljárást, többek között a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek számára is. A közigazgatási jóváhagyási eljárásokat tehát egyszerűsíteni kell a megújuló energiaforrásokból előállított energiát felhasználó létesítmények számára megállapított átlátható menetrendekkel. A tervezési szabályokat és útmutatókat módosítani kell, hogy azok tekintetbe vegyék a költséghatékony és a környezetre kedvező hatású, megújuló energiaforrásokon alapuló fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket. Ennek az irányelvnek, különösen az engedélyezési eljárás szervezésére és időtartamára vonatkozó rendelkezéseinek az alkalmazása nem sértheti a nemzetközi jog és az uniós jog rendelkezéseit, ideértve a környezet és az emberi egészség védelmére vonatkozó rendelkezéseket is.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

43 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(43)  Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé jelezze , hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként.

(43)  Az ezen irányelv alkalmazása céljából kiadott származási garancia kizárólagos rendeltetése, hogy a végső fogyasztó felé jelezze , hogy az energia egy meghatározott arányát vagy mennyiségét megújuló energiaforrásokból állították elő. A származási garanciát annak birtokosa átruházhatja másra, függetlenül attól az energiától, amelyre vonatkozik. Annak biztosítása érdekében azonban, hogy egy adott megújulóenergia-egységet csak egyszer lehessen egy fogyasztónak juttatni, el kell kerülni a kétszeres beszámítást és a származási garanciák kétszeres kiadását: a megújuló energiaforrásból előállított olyan energia, amelynek származási garanciáját a termelő elkülönítve értékesítette, nem juttatható vagy értékesíthető a végső fogyasztónak megújuló energiaforrásból előállított energiaként. Fontos különbséget tenni a támogatási rendszerek vonatkozásában kiadott zöld bizonyítványok és a származási garancia között.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

45 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(45)  Fontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására. Továbbá annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a kétszeres ellentételezés, nem kaphatnak származási garanciát azok a megújulóenergia-termelők, akik már részesültek pénzügyi támogatásban. Ennek ellenére ezek a származási garanciák alkalmazandók információszolgáltatás céljából annak érdekében, hogy a végső fogyasztók egyértelmű, megbízható és megfelelő bizonyítékot kapjanak arról, hogy egy adott energiaegység megújuló forrásból származik. Ezenkívül a támogatásban részesült villamos energiára vonatkozó származási garanciákat a piacon árverés útján értékesíteni kell, és a bevételeket a megújuló energiaforrásokra irányuló állami támogatások csökkentésére kell fordítani.

(45)  Fontos tájékoztatást nyújtani a végső fogyasztók számára arról, hogy a támogatott villamos energia hogyan oszlik meg. Ezen fogyasztói információ minőségének javítása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy minden, megújuló energiaforrásból előállított energiaegység tekintetében sor kerüljön származási garancia kiadására.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

49 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(49)  Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kkv-któl. Fontosak azok a növekedési és foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint elő kell mozdítaniuk a kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását.

(49)  Elismert tény, hogy az innováció és a fenntartható energiapolitika lehetőséget nyújt a gazdasági növekedés megalapozására. A megújuló energiaforrásokból előállított energia termelése gyakorta függ helyi vagy regionális kkv-któl. Fontosak azok a helyi vállalkozásfejlesztési, fenntartható növekedési és jó minőségű foglalkoztatási lehetőségek, amelyeket a megújuló energiaforrásokból történő regionális és helyi energiatermelésbe való beruházások nyújtanak a tagállamokban és régióikban. Ezért a Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell segíteniük és támogatniuk kell a nemzeti és regionális fejlesztési intézkedéseket ezen a területen, ösztönözniük kell a megújuló energiaforrásból előállított energiatermelés bevált gyakorlatainak a helyi és regionális fejlesztési kezdeményezések közötti cseréjét, valamint fokozniuk kell a technikai segítségnyújtást és több képzési programot kell biztosítaniuk, hogy növeljék a helyi szabályozási, technikai és pénzügyi szakértelmet, és előmozdítsák a rendelkezésre álló finanszírozási lehetőségek ismertségét, ideértve az uniós források célzottabb felhasználását, így például a kohéziós politika keretében nyújtott pénzeszközök e területen való felhasználását.

Indokolás

E preambulumbekezdés elválaszthatatlanul összekapcsolódik a szövegben elvégzett további változtatásokkal, valamint tükrözi, hogy a technikai és pénzügyi know-how-t illetően erősíteni kell a helyi szintet annak biztosítása érdekében, hogy megvalósuljon az irányelvnek az a célja, hogy növekedjen a megújuló energia részaránya a tagállamokban. Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

49 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(49a)  A helyi és regionális hatóságok gyakran a nemzeti célértékeket meghaladó, nagyra törőbb célértékeket szabnak meg a megújuló energia tekintetében. A megújuló energia és az energiahatékonyság fejlődésének ösztönzésére vonatkozó regionális és helyi kötelezettségvállalásokat jelenleg hálózatok – így például a Polgármesterek Szövetsége és az Intelligens Városok vagy Intelligens Közösségek kezdeményezések –, valamint a fenntartható energiára vonatkozó cselekvési tervek révén támogatják. Az ilyen hálózatok nélkülözhetetlenek, és ezeket bővíteni kell, mivel növelik a tudatosságot, megkönnyítik a bevált gyakorlatok cseréjét és a rendelkezésre álló pénzügyi támogatást. Ezzel összefüggésben a Bizottságnak abban is támogatnia kell az érdeklődő éllovas régiókat és helyi hatóságokat, hogy határokon átnyúló munkát végezzenek, mégpedig oly módon, hogy segítséget nyújt az együttműködési mechanizmusok – így például az európai területi együttműködési csoportosulás – létrehozása során, amelyek lehetővé teszik a különböző tagállamok közigazgatási szervei számára, hogy csoportba szerveződjenek, és közös szolgáltatásokat és projekteket valósítsanak meg, anélkül hogy ehhez előzetes nemzetközi megállapodás aláírására és a nemzeti parlamentek általi megerősítésére lenne szükség.

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

49 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(49b)  A helyi hatóságok és a városok élen járnak az energetikai átállás előmozdításában és a megújuló energia elterjesztésében. A helyi önkormányzatok – a polgárokhoz legközelebb álló kormányzati szintként – kritikus szerepet játszanak az uniós energiapolitikai és éghajlatvédelmi célok lakosság általi támogatásának kiépítésében, miközben decentralizáltabb és integráltabb energiarendszereket alkalmaznak. A helyi megújuló energiába való beruházások segítése érdekében fontos biztosítani a városok és régiók finanszírozáshoz való jobb hozzáférését.

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

49 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(49c)  Emellett mérlegelni kell egyéb olyan innovatív intézkedéseket is, amelyek az új technológiákba, például az energiahatékonysági szerződésekbe és az állami finanszírozásban történő szabványosítási folyamatokba áramló befektetések növelésére irányulnak.

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

50 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(50)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre.

(50)  A megújuló energiaforrások piacának ösztönzése során figyelembe kell venni a regionális és helyi fejlesztési lehetőségekre, az exportlehetőségekre, a társadalmi kohézióra és a foglalkoztatási lehetőségekre kifejtett pozitív hatásait, különös tekintettel a kkv-kra, valamint a független energiatermelőkre, ezen belül a saját megújulóenergia-fogyasztókra és az energiaközösségekre.

Indokolás

E módosítás elválaszthatatlanul összekapcsolódik a bizottsági javaslattal módosított rendelkezések tekintetében benyújtott más módosításokkal. Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

51 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(51)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott kínálat és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén. Ezért elő kell mozdítani a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjedését annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében.

(51)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikke elismeri a legkülső régiók sajátos helyzetét. A legkülső régiókban az energiaágazatot gyakran az elszigeteltség, a korlátozott és költségesebb kínálat, valamint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés jellemzi, miközben ezek a régiók jelentős helyi megújuló energiaforrásokkal – különösen biomassza és tengeri energiaforrásokkal – rendelkeznek. A legkülső régiók így példaként szolgálhatnak az Unió számára az innovatív energiatechnológiák alkalmazása terén, és 100%-ban megújuló energiát felhasználó területekké válnak. Ezért a megújuló energiaforrásokra vonatkozó stratégiát ki kell igazítani annak érdekében, hogy ezek a régiók nagyobb fokú energiafüggetlenséget érjenek el, megerősítsék az ellátásbiztonságot és el kell ismerni e régiók sajátos helyzetét a megújuló energiában rejlő potenciáljuk és az állami támogatásokra való rászorultságuk tekintetében. Másrészt a legkülső régiók számára lehetővé kell tenni forrásaik maradéktalan kiaknázását, tiszteletben tartva a szigorú fenntarthatósági kritériumokat, valamint a helyi sajátosságokhoz és szükségletekhez igazodva, e régiók megújulóenergia-termelésének fokozása és energetikai függetlenségük megerősítése érdekében.

Indokolás

A legkülső régiókban a fosszilis energiaellátás (egyes régiókban 80%-os vagy azt meghaladó aránnyal) olyan többletköltséggel jár, amely hátrányt jelent a helyi gazdaság és a lakosság vásárlóereje számára. E régiók ugyanakkor jelentős biomassza-erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeket ki kell tudniuk aknázni.

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

52 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(52)  Célszerű megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni a decentralizált megújulóenergia-technológiák fejlődését. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót.

(52)  Célszerű megkülönböztetésmentes feltételek mellett, és az infrastrukturális beruházások finanszírozásának akadályozása nélkül lehetővé tenni a decentralizált megújulóenergia-technológiák és a tárolás fejlődését. A decentralizált energiatermelés felé történő elmozdulásnak számos előnye van, ideértve a helyi energiaforrások hasznosítását, a helyi energiaellátás biztonságának fokozását, a rövidebb szállítási távolságokat, valamint a csökkent energiaátviteli veszteségeket. Az ilyen decentralizáció továbbá (például bevételi források biztosításával és helyi munkahelyteremtéssel) elősegíti a közösségi fejlődést, valamint a kohéziót.

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

53 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(53)  A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők.

(53)  A saját termelésű villamosenergia-fogyasztás növekvő jelentősége miatt szükség van a saját megújulóenergia-fogyasztó fogalmának meghatározására, és egy olyan szabályozási keret létrehozására, amely lehetővé teszi a saját termelésű energia fogyasztói részére, hogy aránytalan terhek viselése nélkül termeljenek, tároljanak és értékesítsenek villamos energiát. A saját termelésű energia fogyasztása díjainak és díjazásának ösztönöznie kell a megújuló energia integrálására szolgáló intelligensebb technológiákat, és arra kell ösztönöznie a saját megújulóenergia-fogyasztókat, hogy a fogyasztó és a hálózat szempontjából kölcsönösen előnyös beruházási döntéseket hozzanak. Ezen egyensúly lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek olyan díjazásra legyenek jogosultak az általuk a hálózatra betáplált saját termelésű megújuló villamos energia fejében, amely tükrözi a betáplált villamos energia piaci értékét és a hálózat, a környezet és a társadalom szempontjából képviselt hosszú távú értéket. Ennek a saját termelésű energia fogyasztásával járó költségeket és hasznokat egyaránt magában kell foglalnia, figyelembe véve az egyébként a hálózatot, a társadalmat és a környezetet terhelő elkerült költségeket, különösen ha a saját termelésű energia fogyasztásához más, elosztott energiaforrások társulnak, így például az energiahatékonyság, az energiatárolás, a felhasználóoldali válasz és a közösségi hálózatok. E díjazást az elosztott energiaforrásokra irányuló, a(z) [a 2009/72/EK irányelv COM(2016)0864 dokumentummal javasolt átdolgozása] 59. cikke szerinti költség-haszon elemzés alapján kell megállapítani.

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

53 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(53a)  Egyes esetekben lehetővé kell tenni a közösségi sajátfogyasztást annak érdekében, hogy például a lakásokban élő polgárok is ugyanolyan mértékben részesülhessenek a megerősített fogyasztói lehetőségekből, mint a különálló családi házakban élők. A közösségi sajátfogyasztás lehetővé tétele arra is lehetőséget nyújt a megújulóenergia-közösségek számára, hogy a háztartások szintjén javítsák az energiahatékonyságot, és csökkentett fogyasztás és alacsonyabb ellátási díjak révén segítsék az energiaszegénység elleni küzdelmet. A tagállamoknak meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, többek között annak értékelése révén, hogy a megújulóenergia-közösségek hozzá tudnak-e járulni az üzemanyag-szegénység mérsékléséhez, és lehetővé tudják-e tenni az olyan háztartások részvételét, amelyek egyébként nem lennének képesek részt venni, ideértve a rászoruló fogyasztókat és bérlőket.

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

53 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(53b)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell a fogyasztásra vonatkozó szabályok tiszteletben tartását, valamint a megújuló energiákhoz kapcsolódó berendezések telepítése terén a többnyire a legkiszolgáltatottabb közösségeket (időskorúakat, vidéki térségek lakóit stb.) sújtó agresszív értékesítés, tisztességtelen ügynöki tevékenység és megtévesztő érvelés elleni küzdelemre irányuló intézkedések bevezetését vagy megerősítését.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

54 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(54)  A helyi lakosok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.

(54)  A helyi lakosok és helyi hatóságok megújulóenergia-közösségek révén történő részvétele a megújulóenergia-projektekben jelentős hozzáadott értéket eredményezett a megújuló energia helyi elfogadottsága és a további magántőkéhez való hozzáférés szempontjából, ennek eredménye pedig a helyi beruházás, nagyobb választék a fogyasztók számára, a polgárok bátorítása az energetikai átállásban való szerepvállalásra többek között az olyan háztartások részvételének ösztönzése révén, amelyek máskülönben nem biztos, hogy képesek lennének részt venni, az energiahatékonyság háztartások szintjén való javítása, valamint az energiaszegénység elleni küzdelem segítése a csökkentett fogyasztás és alacsonyabb ellátási díjak révén. Ez a helyi részvétel a növekvő megújulóenergia-kapacitásra figyelemmel egyre nagyobb jelentőségűvé válik a jövőben.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

55 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(55a)  A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a hálózattal kapcsolatos költségek és illetékek méltányosan és torzításmentesen oszoljanak meg a villamosenergia-rendszer felhasználói között. Valamennyi hálózati díjnak költségtükrözőnek kell lennie.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

57 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(57)  Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. A 2020 utáni időszakra vonatkozó kötelező nemzeti célok hiányában azonban a fennmaradó nemzeti ösztönzők nem biztos, hogy elegendőek lesznek a 2030-ra és 2050-re vonatkozó, hosszú távú dekarbonizációs célok eléréséhez. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros környezeti mellékhatásokkal.

(57)  Több tagállam is hajtott végre intézkedéseket a fűtési és hűtési ágazatban 2020-as megújulóenergia-célkitűzéseik elérése céljából. Az említett célokkal való összhang, a befektetői kiszámíthatóság erősítése és a fűtési és hűtési ágazatban az uniós megújulóenergia-piac létrehozásának támogatása érdekében az energiahatékonyság elsődlegességének elvét tiszteletben tartva helyénvaló támogatni a tagállamok erőfeszítéseit a megújuló energiát hasznosító fűtés és hűtés kialakításában, a megújuló energia részarányának fokozatos növeléséhez történő hozzájárulásuk érdekében. Tekintettel egyes fűtési és hűtési piacok széttagoltságára, ezeknek a törekvéseknek a megvalósítása során rendkívül fontos a rugalmasság biztosítása. Ugyancsak fontos biztosítani azt, hogy a megújuló energiaforrások használatának a fűtési és a hűtési ágazatban történő lehetséges bevezetése ne járjon káros mellékhatásokkal a környezetre és az emberi egészségre nézve.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

59 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(59a)  A rugalmasságukkal való kereskedést, saját termelésű energia fogyasztását vagy a saját termelésű villamos energia értékesítését végző háztartási fogyasztóknak és közösségeknek meg kell őrizniük a fogyasztóként őket megillető jogokat, ideértve az ahhoz való jogot, hogy a saját választásuk szerinti szolgáltatóval szerződjenek és szolgáltatót váltsanak.

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

60 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(60)  Hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának fokozására irányuló erőfeszítések és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti lehetséges szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák.

(60)  A hatékony, megújuló energián alapuló fűtési és hűtési rendszerek használatának kéz a kézben kell járnia az épületek mélyfelújításával, ami egyúttal csökkenti az energiaigényt és a fogyasztóknál felmerülő költségeket, hozzájárul az energiaszegénység mérsékléséhez, valamint a minőségi helyi munkahelyek teremtéséhez. E célból hangsúlyozni kell a megújuló fűtés és hűtés alkalmazásának szükségessége és a 2010/31/EU és a 2012/27/EU irányelvek alapján jelenleg érvényben lévő rendszerek közötti potenciális szinergiákat. Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a tagállamok számára biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben a meglévő közigazgatási struktúráikat alkalmazhassák.

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

61 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(61a)  Az intelligens közlekedés terén növelni kell a közúti célú elektromos mobilitás fejlesztését és elterjedését, valamint fel kell gyorsítani a fejlett technológiák innovatív vasúti közlekedésbe való integrálását a tiszta tömegközlekedésnek kedvező „vasúti közlekedésre való átállás” kezdeményezés előmozdításával;

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

62 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(62)  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét.

(62)  Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet vagy a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával továbbra is ki kell elégíteni. Az utóbbi a földhasználat közvetett megváltozásának számít, ami jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után, amennyiben nagy szénkészlettel rendelkező földek átállításáról van szó. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét, megkülönböztetve a magas ÜHG-hatékonyságú, valamint a földhasználat közvetett megváltozásának alacsony kockázatát jelentő élelmiszernövény-alapú bioüzemanyagokat. Fel kell gyorsítani a fejlett bioüzemanyag-fajták és az elektromos mobilitás bevezetését.

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

63 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(63a)  Az Uniónak és a tagállamoknak arra kell törekedniük, hogy növeljék a megújuló energiaforrásokból előállított energiák sokféleségét, csökkentsék a közlekedési ágazat teljes energiafogyasztását, valamint növeljék az energiahatékonyságot minden közlekedési ágazatban. Az erre irányuló intézkedéseket a közlekedéstervezésben, valamint a jobb energiahatékonyságú gépjárművek gyártása során is érvényesíteni lehetne.

Indokolás

A 2009/28/EK irányelv (28) és (29) preambulumbekezdéseiben található elképzelés. A megnövekedett üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának megtakarítása a közlekedési ágazat termelési és ellátási láncában egyaránt intézkedéseket igényel.

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

63 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(63b)  A közúti közlekedésben alkalmazott üzemanyag-hatékonysági előírások hatékony módot nyújtanának a közlekedési ágazatban a megújuló alternatívák iránti kereslet előmozdítására és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának további csökkentésére, valamint a közlekedési ágazat hosszú távú dekarbonizációjára. Az üzemanyag-hatékonysági előírásokat a technológiai fejlődéssel, valamint az éghajlat-változási és az energiára vonatkozó célkitűzésekben tapasztalt változással összhangban kellene ösztönözni.

Indokolás

A megnövekedett üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának megtakarítása a teljes közlekedési ágazatban intézkedéseket igényel. A közúti közlekedésben alkalmazott üzemanyag-hatékonysági előírások hatékony módot nyújtanának a megújuló alternatívák iránti kereslet előmozdítására.

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

64 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(64)  A IX. mellékletben említett alapanyagokból előállított fejlett és egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok és a megújuló energiaforrásból származó villamos energia közlekedési célú használata hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátáshoz, és egyidejűleg költséghatékony módon támogatja az Unió közlekedési ágazatának dekarbonizációját, javítja többek között a közlekedési ágazat energiadiverzifikációját, ugyanakkor előmozdítja az uniós gazdaságban az innovációt, a növekedést és a foglalkoztatást, és csökkenti az energiaimporttól való függést. A tüzelőanyag-forgalmazókra rótt bekeverési kötelezettség elő fogja mozdítani a fejlett üzemanyagok – köztük a bioüzemanyagok – további fejlesztését, és fontos annak biztosítása, hogy a bekeverési kötelezettség az annak teljesítése érdekében elérhetővé tett tüzelőanyagok üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének javítását is előmozdítsa. A Bizottságnak értékelnie kell ezeknek a tüzelőanyagoknak az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményét, technológiai innovációját és fenntarthatóságát.

(64)  A IX. mellékletben említett alapanyagokból előállított fejlett és egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok és a megújuló energiaforrásból származó villamos energia közlekedési célú használata hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátáshoz, és egyidejűleg költséghatékony módon támogatja az Unió közlekedési ágazatának dekarbonizációját, javítja többek között a közlekedési ágazat energiadiverzifikációját, ugyanakkor előmozdítja az uniós gazdaságban az innovációt, a növekedést és a foglalkoztatást, és csökkenti az energiaimporttól való függést. Figyelembe kell venni a lépcsőzetes felhasználás elvét annak biztosítása érdekében, hogy az alapanyagok fejlett bioüzemanyag-termelésben történő felhasználása ne versenyezzen más olyan felhasználásokkal, amelyek esetében az alapanyagot kibocsátásintenzívebb nyersanyaggal kellene helyettesíteni. A tüzelőanyag-forgalmazókra rótt bekeverési kötelezettség elő fogja mozdítani a fejlett üzemanyagok – köztük a bioüzemanyagok – további fejlesztését, és fontos annak biztosítása, hogy a bekeverési kötelezettség az annak teljesítése érdekében elérhetővé tett tüzelőanyagok üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének javítását is előmozdítsa. A Bizottságnak értékelnie kell ezeknek a tüzelőanyagoknak az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményét, technológiai innovációját és fenntarthatóságát.

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

65 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(65a)  Megfelelő módszertant kell kidolgozni annak érdekében, hogy pontosabban megállapítható legyen a megújuló forrásból származó villamos energia részaránya a közlekedésben, megvizsgálva az e célra szolgáló különböző műszaki és technológiai megoldásokat.

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

66 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(66)  A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, az irányelv elfogadását követően értékelést kell végezni annak felmérése céljából, hogy a melléklet kiterjeszthető-e újabb alapanyagokra.

(66)  A gazdaság dekarbonizációjához történő hozzájárulásukra tekintettel támogatni kell azokat az alapanyagokat, amelyek a bioüzemanyagok előállításához történő használatuk során csekély hatással vannak a földhasználatt közvetett megváltozására. Különösen az olyan fejlett bioüzemanyagok előállításához használt alapanyagokat kell a jelen irányelv egy mellékletébe belefoglalni, amelyek előállítási technológiája innovatívabb, kevésbé érett, és ezért magasabb szintű támogatást igényel. Annak biztosítása érdekében, hogy ez a melléklet lépést tartson a legújabb technológiai fejleményekkel, ugyanakkor elkerülje a nem szándékolt negatív hatásokat, rendszeres értékelést kell végezni.

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

68 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(68)  A biomasszá nak a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak támogatniuk kell a meglévő faanyag - és mezőgazdasági erőforrások erőteljesebb fenntartható mozgósítását és új erdőgazdálkodási és mezőgazdasági termelési rendszerek kifejlesztését.

(68)  A biomasszának a nyersanyag- és energia-előállítás céljából történő felhasználása révén a gazdaság dekarbonizációjához való hozzájárulásában rejlő valamennyi lehetőség kiaknázása érdekében a tagállamoknak és az Uniónak kizárólag a meglévő faanyag- és mezőgazdasági erőforrások erőteljesebb fenntartható mozgósításából és új erdőgazdálkodási és mezőgazdasági termelési rendszerek kifejlesztéséből származó energia-felhasználást kell támogatniuk, feltéve, hogy a fenntarthatóságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó kritériumok teljesülnek.

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

69 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(69)  A bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. Az ezen irányelvben meghatározott uniós célkitűzésnek való megfelelés céljára használt, illetve a támogatási rendszerek által támogatott bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartását.

(69)  A megújuló energia előállításának mindig fenntartható módon kell történnie. Az ezen irányelvben meghatározott célkitűzésnek való megfelelés céljára használt, illetve a támogatási rendszerek által támogatott azon megújuló forrásból előállított energiákkal, bioüzemanyagokkal, folyékony bio-energiahordozókkal és biomassza-tüzelőanyagokkal kapcsolatban meg kell követelni a fenntarthatósági és az üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartását.

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

71 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(71)  A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők nem idézhetik elő a biológiai sokféleséggel rendelkező földterületek elpusztítását. Az ilyen, számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátási kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantált, hogy a mezőgazdasági nyersanyag nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok alapján egy erdőt akkor kell biológiai sokféleséggel rendelkezőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtés e történik, biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó mezőgazdasági nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően.

(71)  A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására használt mezőgazdasági nyersanyagok termelése, illetve az ezek használatára vonatkozó, jelen irányelvben foglalt ösztönzők nem idézhetik elő és nem ösztönözhetik a biológiai sokféleség csökkenését sem az Unióban, sem azon kívül. Az ilyen, számos nemzetközi egyezményben az egész emberiség közkincsének elismert véges erőforrásokat meg kell őrizni. Ezért szükséges olyan fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátási kritériumokról rendelkezni, amelyek biztosítják, hogy a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok csak akkor jogosultak ösztönző eszközökre, ha garantált, hogy a mezőgazdasági nyersanyag nem biológiai sokféleséggel rendelkező területekről származik, illetve a természetvédelmi célokra kijelölt területek vagy a ritka, illetve veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területek esetében az érintett illetékes hatóság kimutatja, hogy a mezőgazdasági nyersanyagtermelés nem ellentétes ezekkel a célokkal. A választott fenntarthatósági kritériumok alapján egy erdőt akkor kell biológiai sokféleséggel rendelkezőnek tekinteni,, ha az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) a globális erdészeti erőforrások felmérésében használt meghatározása szerint elsődleges erdőnek minősül, vagy ha természetvédelmi célú nemzeti törvények védik. Azok a területek, amelyeken nem faeredetű erdészeti termékek begyűjtés e történik, biológiai sokféleséget képviselő erdőnek minősülnek, feltéve, hogy az emberi hatás nem jelentős. A FAO által meghatározott egyéb erdőfajták, mint például az átalakított természetes erdők, a féltermészetes erdők és ültetvények nem tekintendők elsődleges erdőnek. Azonban biztosítani kell az említett erdők biológiai sokféleségét, továbbá minőségét, egészségét, életképességét és vitalitását. Továbbá tekintettel bizonyos mérsékelt övi és trópusi gyepterületek – többek között a magas fokú biológiai sokféleséget képviselő szavannák, sztyeppék, bozótosok és prérik – magas fokú biológiai sokféleséget képviselő jellegére, helyénvaló, hogy az ilyen területekről származó mezőgazdasági nyersanyagokból előállított bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok ne legyenek jogosultak az ezen irányelvben meghatározott ösztönző eszközökre. A Bizottságnak meg kell állapítania a megfelelő kritériumokat az ilyen magas fokú biológiai sokféleséget képviselő gyepterület meghatározásához, a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismereteknek és a vonatkozó nemzetközi szabályoknak megfelelően.

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

72 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(72a)  A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó uniós fenntarthatósági kritériumoknak biztosítaniuk kell, hogy a karbonszegény gazdaságra való áttérés támogassa a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseit, valamint szorosan kövesse az uniós hulladékhierarchia elvét.

Indokolás

Annak biztosítása érdekében, hogy a megújulóenergia-irányelv összhangban legyen a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv célkitűzéseivel és az EU hulladékgazdálkodási hierarchiájával, új fenntarthatósági kritériumok bevezetésére van szükség.

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

73 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon termeszteni, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt, miközben nem könnyen ellenőrizhető, hogy ilyen lecsapolás nem történt.

(73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon vagy vizes élőhelyen termeszteni, ahol ez a talaj lecsapolásával járna, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt,

Indokolás

A lecsapolt tőzeges láp már többé nem biztonságos szénkészlet. Ezért észszerűtlennek tűnik ezek felhasználásának kizárása a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártásából.

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

74 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(74a)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat a talajminőség és a talaj szervesszén-tartalmának védelmével összhangban lévő gyakorlatok alkalmazásával kell termeszteni.

Indokolás

A Bizottság hatásvizsgálata szerint a mezőgazdasági biomassza előállítása a talajt (pl. tápanyagok és a talaj szervesanyag-tartalmának vesztesége, erózió, tőzeglápok lecsapolása), a víz rendelkezésre állását és a biológiai sokféleséget érintő negatív hatásokhoz vezethet. A KAP szerinti kölcsönös megfeleltetési követelmények önmagukban nem elégségesek ahhoz, hogy biztosított legyen a talajminőség védelme és a talaj szervesszén-tartalmának fenntartása.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

75 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(75)  Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása.

(75)  Helyénvaló uniós szintű fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat bevezetni a villamos energia-termeléshez, valamint a fűtő- és hűtőenergia-termeléshez használt biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozóan annak érdekében, hogy továbbra is biztosított legyen a jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás az alternatívát jelentő fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, valamint a fenntarthatóságra gyakorolt nemkívánatos hatások elkerülése, és a belső piac támogatása. A legkülső régióknak a nagy környezetvédelmi értékkel bíró elsődleges erőforrások szigorú tiszteletben tartásának sérelme nélkül képesnek kell lenniük arra, hogy a megújulóenergia-termelés és az energiafüggetlenségük növelése érdekében az erőforrásaikban rejlő lehetőségeket kihasználják.

Indokolás

Az irányelvnek nem kellene megtiltania a biomassza, például a természetes erdők kiaknázását a legkülső régiókban, amelyek e területek egyik legfontosabb erőforrását jelentik. Ezen erőforrások kiaknázását már szigorú fenntarthatósági kritériumok szabályozzák, amelyek garantálják az ilyen tevékenységek környezeti integritását.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

75 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(75a)  Az energiatermelés minden ágazata teljes átláthatóságának biztosítása érdekében a Bizottságnak 2018. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadnia a fosszilis üzemanyagok és a fosszilis energia termelésének kritériumait illetően.

Indokolás

Nagy szükség van arra, hogy az előállítási kritériumok garantálják a bioüzemanyagok és a fosszilis üzemanyagok közötti egyenlő versenyfeltételeket.

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

76 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és nemzeti jogszabályok vagy az erdőgazdálkodási üzemek szintjén bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. Az üzemeltetőknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát a bioenergia előállítása során. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – operatív iránymutatást dolgozzon ki a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére.

(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy az erdei biomassza iránti egyre növekvő kereslet ellenére a kitermelés fenntartható módon történjen olyan erdőkben, ahol az újratelepítés biztosított, garantálva, hogy a kifejezetten a biológiai sokféleség megőrzése céljából kijelölt területek, a táj és a természetes alkotóelemek kiemelt figyelmet kapnak, hogy a biológiai sokféleség forrásait megőrizik, és hogy a szénkészletek nyomon követése megtörténik, a fás nyersanyagok csak olyan erdőkből kerülhetnek ki, ahol a kitermelés a fenntartható erdőgazdálkodás olyan elveivel összhangban történik, amelyek az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi folyamatok, például a Forest Europe keretében kerültek kialakításra, és és nemzeti jogszabályok vagy az ellátási alapszinten bevált gyakorlatok révén jutnak érvényre. A fenntartóknak biztosítaniuk kell, hogy intézkedések történjenek a kitermelés környezetre gyakorolt negatív hatásainak elkerülésére vagy mérséklésére. E célból a gazdasági szereplőknek kockázatalapú megközelítést kell alkalmazniuk. Erre tekintettel indokolt, hogy a Bizottság – az energiaunió irányításával foglalkozó bizottsággal, valamint a 89/367/EGK tanácsi határozattal24 létrehozott Erdészeti Állandó Bizottsággal folytatott konzultációt követően – a tagállamok bevált gyakorlatán alapuló rendelkezéseket dolgozzon ki a követelmények végrehajtására, valamint operatív iránymutatást a kockázatalapú megközelítésnek való megfelelés ellenőrzésére.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

76 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(76a)  Amennyiben valamely tagállam nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályai vagy nyomon követése nem felelnek meg az erdei biomassza bármelyik fenntarthatósági kritériumának, az e kritériumnak megfelelő további információkat kell szolgáltatni az ellátási alapszinten anélkül, hogy további információkat kellene szolgáltatni azon kritériumokat illetően, amelyek tagállami szinten már teljesültek.

Indokolás

A kockázatalapú megközelítést kritériumról kritériumra haladva kell megvalósítani. A javasolt gyakorlat megvédené a kockázatalapú megközelítés célkitűzését, ugyanakkor csökkentené a fenntarthatatlan biomassza használatának kockázatát pusztán egyetlen kritérium nem teljesülése miatt.

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

76 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(76b)  „Kockázatalapú megközelítést” kell alkalmazni, a nemzeti szinten kezdve. Amennyiben valamely tagállam nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályai vagy nyomon követése nem felelnek meg bármely kritérium követelményeinek, az e kritériumnak megfelelő további információkat az ellátási alapszinten kell szolgáltatni annak érdekében, hogy csökkenjen az erdei biomassza nem fenntartható termelésének kockázata.

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

76 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(76c)  Az energetikai célú kitermelés nőtt és várhatóan továbbra is nőni fog, és ez az Unión kívülről származó nyersanyagok nagyobb behozatalát, illetve ezen anyagok Unión belüli termelésének növekedését eredményezi. Az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy a kitermelést a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően hajtsák végre.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

78 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(78)  A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a [20] MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a [20] MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattall kellene szembenézniük.

(78)  A biomassza-tüzelőanyagok villamos árammá és hővé történő átalakításának hatékony módon kell végbemennie az energiabiztonság és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás maximalizálása, a légszennyező anyagok kibocsátásainak korlátozása, valamint annak érdekében, hogy a biomassza-erőforrásokra nehezedő nyomás a lehető legkisebb legyen. Ezért a [20] MW vagy annál nagyobb tüzelőanyag-kapacitású létesítmények számára, amennyiben szükséges, csak akkor adható állami támogatás, ha azok a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában meghatározott nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítmények. A biomassza-tüzelőből előállított villamos energia tekintetében jelenleg meglévő támogatási rendszereket azonban a tervezett befejezési időpontig hatályban kell tartani valamennyi biomassza-létesítmény esetében. Ezen túlmenően a [20] MW vagy annál nagyobb kapacitású új létesítményekben biomasszából előállított villamos energiát csak abban az esetben lehet beleszámítani a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzésekbe és kötelezettségekbe, ha nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményekről van szó. Az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban azonban lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy állami támogatást nyújtsanak a megújuló forrásokból származó energia termelésére szolgáló egyéb létesítményeknek, és hogy az ott termelt villamos energiát is beleszámítsák a megújuló energiával kapcsolatos célokba és kötelezettségekbe – annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a fosszilis energiaforrásoktól való, súlyosabb éghajlati és környezeti hatásokkal járó függőség fokozódása –, amennyiben ennek hiányában a tagállamoknak, miután az összes lehetőséget kimerítették arra vonatkozólag, hogy biomasszával működő, nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő létesítményeket helyezzenek üzembe, a villamosenergia-ellátás biztonságát fenyegető megalapozott kockázattal kellene szembenézniük. Különösen a biomasszából előállított megújuló energia termelésére szolgáló berendezések támogatását kell növelni azokban a legkülső régiókban, amelyek nagy mértékben függnek az energiabehozataltól, feltéve ha megfelelnek az ilyen megújuló energiák termelésére vonatkozó, az ezen régiók sajátosságaihoz igazított fenntarthatósági kritériumoknak.

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

80 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(80)  Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló megerősíteni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen.

(80)  Az uniós fenntarthatósági kritériumok gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok alapján helyénvaló figyelembe venni az önkéntes nemzetközi és nemzeti tanúsítási rendszerek szerepét annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése harmonizált módon történjen.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

82 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(82)  Az önkéntes rendszereknek egyre fontosabb szerep jut abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából.

(82)  Az önkéntes rendszerek fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és a minimális üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumok betartása tekintetében bizonyítékot szolgáltassanak. Ezért helyénvaló, ha a Bizottság előírja az önkéntes rendszerek számára – ideértve a Bizottság által már elismert rendszereket is – a tevékenységükről való rendszeres jelentéstételt. E jelentéseket az átláthatóság növelése és a Bizottság általi felügyelet javítása érdekében közzé kell tenni. Emellett ezek a jelentések ellátnák a Bizottságot az ahhoz szükséges információkkal, hogy jelentést készítsen az önkéntes rendszerek működéséről a legjobb gyakorlatok azonosítása, valamint adott esetben a legjobb gyakorlatok további előmozdítására irányuló javaslat benyújtása céljából.

Indokolás

Az eredetigazolásnak tájékoztatnia kell a fogyasztókat a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarításról.

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

84 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(84)  Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag- , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- előállítási módok tekintetében meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok általi üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél.

(84)  Az aránytalanul nagy közigazgatási terhek elkerülése érdekében az általános bioüzemanyag- , folyékony bioenergiahordozó- és biomasszatüzelőanyag- előállítási módok tekintetében meg kell határozni az alapértelmezett értékek jegyzékét, és ezt a későbbi megbízható adatok rendelkezésre állásakor frissíteni és bővíteni kell. A gazdasági szereplők mindig jogosultak a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok általi közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenés jóváírására, a jegyzékben megállapított szint szerint. Ha egy előállítási módra megállapított közvetlen üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítás alapértelmezett értéke alacsonyabb, mint az üvegházhatású gázkibocsátás-megtakarítások megkövetelt minimális szintje, a minimumszintnek való megfelelésüket igazolni kívánó termelőknek bizonyítaniuk kell, hogy az előállítási folyamatukból eredő tényleges kibocsátások alacsonyabbak az alapértelmezett értékek kiszámításakor feltételezett értékeknél.

Indokolás

Ez a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik a 25. cikk (1) bekezdésének módosításához.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

85 preambulumbekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(85)  Egyértelmű szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához.

(85)  Egyértelmű, objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon alapuló szabályokat kell megállapítani a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók, biomassza-tüzelőanyagok és azok fosszilis tüzelőanyag komparátorai által okozott üvegházhatású gázkibocsátás-csökkenés kiszámításához.

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

95 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(95)  Világszerte nő a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet. E növekvő kereslet kielégítésére részben a mezőgazdasági földterületek számának növelésével fog sor kerülni. A súlyosan degradálódott és mezőgazdasági célra jelenlegi állapotukban ennélfogva nem használható földterületek helyreállítása az egyik eszköz a termelésre alkalmas földek területének növelésére. Mivel a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok használatának ösztönzése hozzájárul a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet növekedéséhez, a fenntarthatósági rendszernek elő kell mozdítania a helyreállított degradálódott földterületek használatát.

(95)  Világszerte nő a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet. E növekvő kereslet kielégítésére részben a mezőgazdasági földterületek számának növelésével fog sor kerülni. A súlyosan degradálódott és mezőgazdasági célra jelenlegi állapotukban ennélfogva nem használható földterületek helyreállítása az egyik eszköz a termelésre alkalmas földek területének növelésére. Mivel a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok használatának ösztönzése hozzájárul a mezőgazdasági nyersanyagok iránti kereslet növekedéséhez, a fenntarthatósági rendszernek elő kell mozdítania a helyreállított degradálódott földterületek használatát, amely a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátásokhoz vezethet.

Indokolás

Ez a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik a 7. cikk (1) bekezdésének módosításához.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására. Kötelező uniós célkitűzéstállapít meg a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt 2030-as összarányára vonatkozóan. Emellett szabályokat állapít meg a megújuló forrásokból történő villamosenergia-termelés, a saját termelésű megújuló villamosenergia-fogyasztás és a fűtési- és hűtési-, illetve a közlekedési ágazatban történő megújulóenergia-használat pénzügyi támogatása, a tagállamok és harmadik országok közötti regionális együttműködés, a származási garanciák, a közigazgatási eljárások, valamint a tájékoztatás és képzés tekintetében. A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat állapít meg.

Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására. Kötelező minimális uniós célkitűzéseket állapít meg a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt 2030-as összarányára és a megújuló forrásokból előállított energiának a közlekedésben képviselt 2030-as arányára vonatkozóan. Ezen uniós célkitűzéseket a tagállamoknak nemzeti célkitűzések révén, közösen kell megvalósítaniuk. Emellett szabályokat állapít meg a megújuló forrásokból történő villamosenergia-termelés, a saját termelésű megújuló villamosenergia-fogyasztás és a fűtési- és hűtési-, illetve a közlekedési ágazatban történő megújulóenergia-használat pénzügyi támogatása, a tagállamok és harmadik országok közötti regionális együttműködés, a származási garanciák, a közigazgatási eljárások, valamint a tájékoztatás és képzés tekintetében. A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat állapít meg.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „megújuló energiaforrásokból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- (naphő és fotovoltaikus nap-) és , geotermikus energia , környezeti hő-, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;

a)  „megújuló energiaforrásokból előállított energia”: a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó energia: szél-, nap- (naphő és fotovoltaikus nap-) és , geotermikus energia, környezeti energia, árapály-, hullám- és az óceánból nyert egyéb energia, vízenergia, biomassza, hulladéklerakó helyeken és szennyvíztisztító telepeken keletkező gázok és biogázok energiája;

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  „környezeti hő”: villamos energiával vagy egyéb segéd-energiával működő hőszivattyúkkal kinyert vagy összegyűjtött, hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben, a szilárd talaj felszíne alatt vagy felszíni vízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani.

b)  „környezeti energia”: hasznos hőfokkal rendelkező hőenergia, amely a környezeti levegőben (a távozó levegő kivételével), felszíni vízben vagy szennyvízben tárolható. A jelentett értékeket a hőszivattyúk által kinyert vagy összegyűjtött hőenergia jelentéséhez alkalmazott módszer alapján kell megállapítani.

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  „geotermikus energia”: a szilárd talaj felszíne alatt hő formájában található energia;

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  „biomassza”: a mezőgazdaságból, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve, az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint a hulladék, többek között a biológiai eredetű ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

c)  „biomassza”: a mezőgazdaságból (a baktériumokat, a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve), az erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból – többek között a halászatból és az akvakultúrából – származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok biológiailag lebontható része, valamint a hulladék, többek között a biológiai eredetű ipari és települési hulladék biológiailag lebontható része;

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia- és hőtermelésre fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket;

d)  „teljes bruttó energiafogyasztás”: az ipar, a közlekedés, a háztartások, a közszolgáltatásokat is magukban foglaló szolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és halászat részére energetikai célokra szolgáltatott energiatermékek, beleértve az energiaágazat villamosenergia, hő és közlekedési célú üzemanyag termelésére fordított villamosenergia- és hőfogyasztását, valamint a villamos energia és a hő elosztásából és szállításából származó veszteségeket;

Indokolás

A hő és a közlekedési célú üzemanyagok termeléséből származó hatékonysági veszteségek jelentősek lehetnek, és bele kell foglalni őket a teljes bruttó energiafogyasztásba. Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi termelési egységből hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia;

e)  „távfűtés” vagy „távhűtés”: gőz, meleg víz vagy hűtött folyadékok formájában egy központi vagy decentralizált termelési forrásokból hálózaton keresztül több épület vagy telephely számára szolgáltatott, helyiségek vagy folyamatok fűtésére vagy hűtésére használt hőenergia;

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;

f)  „folyékony bio-energiahordozók”: biomasszából vagy biomassza által előállított, a közlekedéstől eltérő célokra energiaforrásként használt folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a hűtést is;

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre;

i.  „támogatási rendszer”: egy tagállam vagy tagállamok egy csoportja által alkalmazott olyan eszköz, rendszer vagy mechanizmus, amely a megújuló energiaforrásokból előállított energia felhasználására ösztönöz ezen energia költségének csökkentésével, az eladási ár emelésével, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított energia megvásárolt mennyiségének – a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettség bevezetése révén vagy egyéb módon való – növelésével. Magában foglalja a kutatási és a beruházási támogatásokat, az adómentességet vagy adókedvezményeket, az adó-visszatérítést, a megújuló energiával kapcsolatos kötelezettséghez kapcsolódó – többek között zöld bizonyítványokat alkalmazó – támogatási rendszereket, valamint a közvetlen ártámogatás rendszerét, beleértve a betáplálási tarifát és a támogatások kifizetését, de nem korlátozódik az említettekre;

Indokolás

Egyes tagállamok közvetett módon, kutatási támogatásokon keresztül támogatják a megújulóenergia-termelést.

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – n a pont (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

na)  „maradékhulladék”: olyan hulladék, amely kezelési vagy hasznosítási művelet során képződik (az újrafeldolgozást is ideértve), és tovább már nem hasznosítható, ezért ártalmatlanítani kell;

Indokolás

A fogalommeghatározást azért kell bevezetni, hogy a hulladékok fejlett bioüzemanyagként való használatát azokra a hulladékokra lehessen korlátozni, amelyeket már nem lehet újrafeldolgozni vagy hasznosítani.

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – q pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

q)  „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;

q)  „nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok”: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a lignocellulóz-tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok (például szalma, kukoricaszár, hüvely és héj), alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények előtt és után termesztett takarónövények) és réti növények (például fű, lóhere, lucerna), ipari maradékanyagok (például olyan élelmiszer- és takarmánynövények, amelyekből kisajtolták a növényi olajakat, kivonták a cukrokat, a keményítőt és a fehérjét) és biohulladékból származó anyagok;

Indokolás

A réti növények felhasználhatók biogáz előállítására.

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – u pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

u)  „a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók”: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és amelyeket a 26. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

u)  „a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók”: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására nem hasznosított, marginális földterületen került sor, javítva annak szén-dioxid-leválasztását, olyan rendszer keretében, amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés – többek között a magas fehérjetartalmú takarmányok termesztésének – kiszorítását, és amelyeket a 26. cikkben foglalt, bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő.

Indokolás

Ez a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik a 7. cikk (1) bekezdésének módosításához.

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – z pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

z)  „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás kiváltása vagy a hatékonyság növelése érdekében;

z)  „erőmű-átalakítás”: a megújuló energiát előállító erőművek felújítása, többek között berendezéseik vagy operációs rendszereik és eszközeik teljes vagy részleges lecserélése kapacitás növelése vagy kiváltása és/vagy a hatékonyság növelése érdekében;

Módosítás    96

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – y pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

y)  „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben melléktermékként keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe;

y)  „hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás”: ipari vagy energiatermelő létesítményekben elkerülhetetlen melléktermékként (nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelő egységek használatát követően, vagy ahol kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés nem valósítható meg), illetve a tercier szektorban keletkező hő vagy hűtőhatás, amely távfűtő- illetve távhűtőrendszerbe való bevezetés híján hasznosítás nélkül távozna a levegőbe vagy vízbe;

Módosítás    97

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – aa pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

aa)  „saját megújulóenergia-fogyasztó”: a(z) [a villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó] irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket;

aa)  aa) „sajátmegújulóenergia-fogyasztó”: a(z) [a villamosenergia-piac szerkezetének átalakítására vonatkozó] irányelvben meghatározott olyan aktív felhasználó vagy ezek együttesen eljáró csoportja, aki vagy amely a saját ingatlanján – ami lehet többek között társasház, lakóövezet, kereskedelmi, ipari vagy megosztott szolgáltató létesítmény vagy egyazon zárt elosztórendszer – megújuló forrásokból előállított elektromos energiát fogyaszt, azt tárolhatja és értékesítheti is; azonban a nem háztartási saját megújulóenergia-fogyasztók esetében az említett tevékenységek nem jelenthetik fő kereskedelmi vagy szakmai tevékenységüket;

Módosítás    98

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – aa a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aaa)  „megújulóenergia-közösség”: a ..... európai parlamenti és tanácsi irányelv [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló 2016/0380(COD) irányelv (átdolgozás)] 2. cikkében meghatározott energiaközösség, amely megfelel az ezen irányelv 22. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményeknek;

Módosítás    99

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – bb pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

bb)  „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújuló villamosenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló villamos energia tárolásával;

bb)  „saját megújulóenergia-fogyasztás”: a saját megújulóenergia-fogyasztók által végzett megújulóenergia-termelés és -fogyasztás, ami adott esetben kiegészülhet a megújuló energia tárolásával;

Módosítás    100

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – cc pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

cc)  „energia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;

cc)  „megújulóenergia-adásvételi megállapodás”: olyan szerződés, amelyben egy jogi vagy természetes személy kötelezettséget vállal megújuló forrásokból előállított villamos energia vásárlására közvetlenül annak termelőjétől;

Módosítás    101

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – dd pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

dd)  „élelmiszer- és takarmánynövények”: mezőgazdasági területen elsődleges terményként termesztett magas keményítőtartalmú haszonnövények, cukor- és olajnövények, eltekintve a maradványoktól, a hulladéktól és a lignocellulóz-tartalmú anyagoktól;

dd)  „élelmiszer- és takarmánynövények”: mezőgazdasági területen elsődleges terményként termesztett magas keményítőtartalmú haszonnövények, cukor- és olajnövények, valamint egyéb, elsősorban energiatermelési célokra termesztett növények, eltekintve a maradványoktól és a hulladéktól;

Módosítás    102

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – ee pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ee)  „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok;

ee)  „fejlett bioüzemanyagok”: a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból, vagy az élelmiszer- vagy takarmánynövények kivételével biomasszából előállított bioüzemanyagok, amelyek megfelelnek az uniós fenntarthatósági rendszernek;

Indokolás

Ösztönözni kell a biomassza innovatív felhasználását a fenntarthatósági kritériumok teljesülése esetén.

Módosítás    103

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – ff pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ff)  „hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított folyékony és gáznemű tüzelőanyagok;

törölve

Módosítás    104

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – ff a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ffa)  „újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok”: meg nem újuló eredetű, elkerülhetetlen hulladékáramokból, többek között hulladék technológiai gázokból és égéstermékekből előállított olyan folyékony és gáznemű tüzelőanyagok, amelyek jelentős ÜHG-megtakarítást érnek el életciklusok során; szilárd hulladékáramból történő előállítás esetén csak a nem újrahasznosítható és mechanikusan nem újrafeldolgozható hulladékot lehet felhasználni a hulladékgazdálkodási hierarchia teljes körű tiszteletben tartása mellett; amennyiben hulladék technológiai gázokból állítják elő, ezeket ki kell bocsátani mint a gyártási folyamat elkerülhetetlen és szándékolatlan következményét; az újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok előállítására használt gáznemű hulladékok arányát nem lehet beszámítani egyéb kibocsátáscsökkentési programba, például az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerbe;

Módosítás    105

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – jj pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

jj)  „kitermelési engedély”: olyan hivatalos irat, ami feljogosít az erdei biomassza kitermelésére;

jj)  „kitermelési engedély”: a nemzeti és/vagy regionális jogszabályok szerinti hatósági engedély vagy hasonló jog az erdei biomassza kitermelésére;

Módosítás    106

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – mm pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

mm)  „erdőgazdálkodási üzem”: egy vagy több olyan erdős, illetve egyéb fás terület, amely gazdálkodási vagy hasznosítási szempontból egyetlen egységet képez;

mm)   „ellátási alapszint”: az a földrajzi térség, amelyből a biomassza alapanyaga származik;

Módosítás    107

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – nn pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

nn)  „biohulladék”: biológiai úton lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben keletkező élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozás során keletkező hasonló hulladék;

nn)  „biohulladék”: a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott szerinti biohulladék;

Módosítás    108

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél

A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél és nemzeti célkitűzések

Módosítás    109

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 27 %-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze.

(1)  A tagállamok együttesen biztosítják, hogy 2030-ban az Unió teljes bruttó energiafogyasztásának legalább 35%-át megújuló energiaforrásokból előállított energia képezze.

Módosítás    110

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az egyes tagállamok biztosítják, hogy a megújuló forrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya 2030-ban az egyes tagállamokban közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás legalább 12 %-a legyen.

 

E célkitűzés teljesítése érdekében az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében a bioüzemanyagok és biogáz használatának köszönhetően elért megtakarításoknak összhangban kell állniuk a 26. cikk (1) bekezdésében említett kritériumokkal (a fosszilis üzemanyagokkal a 28. cikk (1) bekezdésében említett módszereknek megfelelően összevetve).

Módosítás    111

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az egyes tagállamoknak az átfogó 2030-as célhoz való hozzájárulását az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében kell meghatározni és jelenteni a Bizottság felé az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3–5. és 9–11. cikkének megfelelően.

(2)  A tagállamoknak ezen átfogó, 2030-ra vonatkozó célt az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveik részeként, az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3–5. és 9–11. cikkének megfelelően teljesíteniük kell. Amennyiben az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3. cikke szerint benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek értékelése alapján a Bizottság az állapítja meg, hogy a tagállamok által kitűzött célok a kötelező átfogó uniós cél kollektív teljesítése szempontjából nem elégségesek, úgy azoknak a tagállamoknak, amelyek egyedi célkitűzései az Ia. mellékletben előírt képlet alkalmazásával kapott értéknél alacsonyabbak, kötelesek a különbözet mértékében megnövelni célkitűzésüket.

 

Abban az esetben, ha egy tagállam rendkívüli és kellőképpen indokolt körülmények miatt nem halad e megfelelő ütemben a kitűzött célok elérése felé, legfeljebb 10% erejéig eltérhet a számára előzetesen meghatározott célértéktől. Ilyen esetben az érintett tagállamnak erről 2025-ig tájékoztatnia kell a Bizottságot. Amennyiben ez veszélyeztetné a kötelező átfogó uniós cél elérését, úgy a Bizottság és a tagállamok a hiány hatékony kiküszöbölése érdekében alkalmazzák az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 27. cikkének (4) bekezdésében előírt korrekciós intézkedéseket.

Módosítás    112

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy nemzeti politikáik megfeleljenek a hulladékhierarchia elvének, amint az a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében szerepel. Ebből a célból a tagállamok rendszeresen felülvizsgálják nemzeti politikáikat és megindokolnak minden esetleges eltérést (az energiaunió irányításáról szóló) rendelet 18. cikkének c) pontjában előírt jelentésekben.

Indokolás

A tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a megújuló energiák támogatására vonatkozó szakpolitikáik összhangban vannak-e a hulladékgazdálkodási jogszabályokkal, különösképpen a hulladékhierarchia alkalmazását illetően.

Módosítás    113

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére.

(4)  A Bizottság támogató keret létrehozásával segíti a tagállamok ambiciózus munkáját, többek között elősegíti az uniós alapok, különösen a pénzügyi eszközök fokozottabb igénybevételét, kiemelt figyelmet fordítva a megújuló energiákkal kapcsolatos projektek tőkeköltségeinek csökkentésére és a határokon átnyúló léptékű megújulóenergia-termelés támogatására.

Módosítás    114

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kapcsán nyújtott pénzügyi támogatás

A megújuló energiaforrásokból előállított energia kapcsán nyújtott támogatás

Módosítás    115

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós cél elérése érdekében a tagállamok az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban támogatási programokat alkalmazhatnak. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programokat úgy kell megtervezni, hogy azok ne vezessenek a villamosenergia-piacok szükségtelen torzulásához, és biztosítsák, hogy a termelők figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a hálózat esetleges korlátait.

(1)  A 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott uniós és nemzeti célkitűzések elérése vagy azok meghaladása érdekében a tagállamok az EUMSZ 194. cikke szerint, valamint 107. és 108. cikke alkalmazásával támogatási programokat alkalmazhatnak. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programoknak piacalapúnak kell lenniük, azaz el kell kerülniük a villamosenergia-piacok torzítását és biztosítaniuk kell, hogy a termelők figyelembe vegyék a villamosenergia-kínálat és -kereslet alakulását, valamint a rendszerintegrációs költségeket vagy a hálózat esetleges korlátait.

Módosítás    116

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok technológiasemleges vagy technológiaspecifikus támogatási rendszereket alkalmazhatnak. Technológiaspecifikus támogatási rendszerek alkalmazhatók különösen akkor, ha fennáll az alábbi okok legalább egyike:

 

a)  valamely egyedi technológia hosszú távú lehetőségeket kínál;

 

b)  az energiaszerkezet technológiai vagy regionális diverzifikációjának megvalósításához szükséges;

 

c)  a hatékony rendszertervezés és hálózatintegráció feltétele;

 

d)  a hálózattal kapcsolatos szükségszerűség és a hálózati stabilitás indokolja;

 

e) környezetvédelmi szükségszerűségek indokolják.

Módosítás    117

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációját, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket.

(2)  A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását úgy kell megtervezni, hogy elősegítse a megújuló forrásokból előállított villamos energia villamosenergia-piaci integrációjának maximalizálását, és biztosítsa, hogy az energiatermelők reagáljanak a piaci árjelzésekre és maximalizálják piaci bevételeiket, ugyanakkor megújuló energiaforrások formájában ellensúlyozást nyújtva a piaci torzulásokért.

 

A tagállamok a kevesebb mint 500 kW teljesítményű kisméretű létesítmények és a demonstrációs projektek esetében eltéréseket írhatnak elő. A szélenergiából származó villamos energia esetében azonban a telepített villamosenergia-termelési kapacitásra vagy 3 energiatermelő egységre vonatkozóan 3 MW küszöbértéket kell alkalmazni.

 

A tagállamok az e bekezdésben fentebb említett küszöbértékek sérelme nélkül egyéb mechanizmusok és eljárások révén is támogathatják a megújulóenergia-közösségeket.

Módosítás    118

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Amennyiben a megújuló forrásokból előállított energia támogatását pályázati eljárás keretében ítélik oda, a (3a) bekezdésben előírt rendelkezések alkalmazandók. E rendelkezések azonban nem alkalmazandók az 1 MW alatti kapacitású kis méretű létesítmények, a legfeljebb 6 áramtermelő egységgel rendelkező vagy 6 MW teljesítményű szélenergia-projektek, illetve demonstrációs projektek esetében.

Módosítás    119

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  Amennyiben a megújuló forrásokból előállított energia támogatását pályázati eljárás keretében ítélik oda, a magas projektmegvalósulási arány biztosítása érdekében a tagállamok:

 

a)  a projekt megvalósítási időszakára vonatkozó megkülönböztetésmentes és átlátható előminősítési kritériumokat és szabályokat állapítanak meg és tesznek közzé;

 

b)  konzultálnak az érdekelt felekkel a kiírási feltételek tervezetéről;

 

c)  tájékoztatást tesznek közzé a korábbi pályázatokról, többek között a projektek megvalósulási arányáról.

Módosítás    120

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  A tagállamok hosszú távú, legalább a következő öt évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet (adott esetben beleértve a pályázatok gyakoriságát), az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést és a maximális egységes támogatást, valamint a támogatható technológiákat.

Módosítás    121

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3c)  A tagállamok a támogatási rendszerek kialakítása során figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek és a sajátenergia-fogyasztók sajátosságait annak lehetővé tétele érdekében, hogy egyenlő esélyekkel versenyezhessenek.

Módosítás    122

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 d bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3d)  A megújuló forrásokból történő energiatermelés legkülső régiókban és kis szigeteken történő bővítése érdekében a tagállamok az említett régiókban található projektek esetében kiigazíthatják a pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy figyelembe vegyék az elszigeteltségükkel és külső tényezőktől való függésük sajátos körülményeivel kapcsolatos termelési költségeiket.

Módosítás    123

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát. Az ilyen értékelések eredményei alapján kell dönteni a támogatások fenntartásáról vagy meghosszabbításáról, illetve az új támogatások szerkezetéről.

(4)  A tagállamok legalább négyévente értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia nemzeti támogatásának hatékonyságát, valamint a különböző fogyasztói csoportokra, többek között az ipari versenyképességre gyakorolt elosztási hatásait.

 

Az értékelés figyelembe veszi a lehetséges változásoknak a beruházásokra vonatkozó támogatási rendszerekre gyakorolt hatását is. A tagállamok ezt az értékelést szerepeltetik nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveikben, és a terveket [az energiaunió irányításáról szóló] ... európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően frissítik.

 

Az új támogatások odaítélésére és az új támogatások kialakítására vonatkozó, hosszú távra kitekintő tervezés alá rendelt határozatoknak az értékelések eredményein kell alapulniuk, figyelembe vagy éve egyrészt a hatékonyságukat a megújuló energiákra irányuló célkitűzések és egyéb célok – például a megfizethetőség és az energiaközösségek fejlesztése – elérése szempontjából, másrészt különböző fogyasztói csoportokra, többek között az ipari versenyképességre gyakorolt elosztási hatásaikat.

Módosítás    124

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  A Bizottság [2021]-ig, és ezt követően háromévente jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Unióban lefolytatott pályázatok hatásfokáról, különösen elemezve a pályázatok képességét az alábbiakra:

 

a)  költségcsökkentés elérése;

 

b)   technológiai fejlesztések megvalósítása;

 

c)  magas megvalósulási arányok elérése;

 

d)  a kisebb szereplők és helyi önkormányzatok megkülönböztetésmentes részvételének biztosítása.

Módosítás    125

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4b)  A Bizottság ... [a jelen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig felülvizsgálja a környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló, a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó iránymutatásokat (2014/C 200/01) annak érdekében, hogy teljes mértékben beépítse a 4. cikkben lefektetett általános elveket.

Módosítás    126

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 4 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4c)  Az e cikk (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok biztosítják, hogy semmilyen megújuló energiaforrásoknak járó pénzügyi támogatásban ne részesüljön az olyan települési hulladék égetéséből nyert energia, amely nem felel meg a 2008/98/EK irányelvben meghatározott szelektív gyűjtési kötelezettségeknek.

Indokolás

A megújuló energiák támogatási rendszereivel a hulladékhierarchián kívüli hulladékokat nem szabad támogatni, és külön kiemelendő, hogy a nem szelektíven gyűjtött hulladékok semmilyen támogatást nem élvezhetnek. Az egyes támogatási rendszereknek a települési maradékhulladékokra kellene vonatkozniuk, tehát azokra a szelektíven gyűjtött települési hulladékokra, amelyeket a továbbiakban nem lehet újra feldolgozni vagy hasznosítani, és amelyek egyedüli sorsa a hulladékártalmatlanítás lehet.

Módosítás    127

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt.

(1)  A tagállamok az e cikkben meghatározott feltételekkel összhangban megnyitják a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatását célzó programjaikat a más tagállamokban található termelők előtt. A tagállamok korlátozhatják a támogatásukat az olyan tagállamokban található létesítmények esetében, amelyekkel rendszerösszekötők révén közvetlen kapcsolat áll fenn.

Módosítás    128

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 10 %-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 15 %-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt.

(2)  A tagállamok biztosítják, hogy 2021 és 2025 között az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 8%-ának, 2026 és 2030 között pedig az egyes években az újonnan támogatott kapacitás legalább 13%-ának támogatása nyitva álljon a más tagállamokban található létesítmények előtt. A tagállamoknak ezen irányelv 7–13. cikkével összhangban joguk van meghatározni, hogy e minimumszinteken túlmenően milyen mértékben támogatják valamely más tagállamban termelt, megújuló energiaforrásokból előállított energiát.

Módosítás    129

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok kérhetik, hogy a Bizottság mentesítse őket az e cikkben meghatározott kötelezettségtől, ideértve olyan határozat meghozatalát is, amelynek értelmében a területükön található létesítmények nem vehetnek részt más tagállamokban szervezett támogatási rendszerekben. E kérelemnek az alábbi okok legalább egyikén kell alapulnia:

 

a)  elégtelen rendszer-összeköttetési kapacitás;

 

b)  elégtelen természeti erőforrások;

 

c)  az energiabiztonságra vagy a mentességet kérő tagállam energiapiacának megfelelő működésére gyakorolt káros hatás.

 

Az e bekezdés értelmében megadott minden mentességet közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2015 vége előtt felülvizsgálatnak kell alávetni.

Módosítás    130

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások vagy megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a támogatás határokon átnyúló kifizetésének szabályait, és azt az elvet kell követni, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják.

(3)  A támogatási rendszereket többek között megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek vagy közös támogatási rendszerek révén lehet megnyitni a határon túli résztvevők előtt. A megnyitott ajánlati felhívások, közös ajánlattételi felhívások, megnyitott tanúsítási rendszerek keretében támogatott, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia tagállamok közötti, az egyes hozzájárulásoknak megfelelő elosztását együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, amely meghatározza a határokon átnyúló rendszer szabályait, beleértve a részvételi feltételeket és a támogatás kifizetésének szabályait, figyelembe véve a különböző adókat és illetékeket, valamint azt az elvet követve, hogy az energiát a létesítményt támogató tagállam egyenlegére írják. Az együttműködési megállapodásnak arra kell törekednie, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében harmonizálja az adminisztratív keretfeltételeket.

Módosítás    131

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a (2) bekezdésben előírt százalékos arányok növelését.

(4)  A Bizottság azzal támogatja a tagállamokat a tárgyalási eljárásban és az együttműködési megállapodások létrehozásában, hogy tájékoztatást és elemzést bocsát rendelkezésre, ideértve az együttműködés közvetlen és közvetett költségeire és kedvező hatásaira vonatkozó kvantitatív és kvalitatív adatokat is, valamint iránymutatást és technikai szakértelmet biztosít a folyamat során. E célból a Bizottság ösztönzi a bevált gyakorlatok cseréjét, és elkészíti az együttműködési megállapodások sablonjait, előmozdítva ezzel a folyamatot.

 

A Bizottság 2025-ig értékeli az e cikk rendelkezései által a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia költséghatékony elterjesztésére gyakorolt hatást. Az értékelés alapján a Bizottság javasolhatja a 2. bekezdésben előírt százalékos arányok módosítását.

Módosítás    132

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfeleléshez szükséges kiigazítások sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és a támogatott projektek gazdálkodását hátrányosan befolyásoló módon.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújuló energiákkal kapcsolatos új és meglévő projektekhez nyújtott támogatások szintje és feltételei ne változzanak a támogatási jogosultságokat és azok gazdaságosságát.

 

Amikor más szabályozási eszközöket változtatnak meg, és ezek a változtatások érintik a megújuló energiákkal kapcsolatos támogatott projekteket, akkor a tagállamok biztosítják, hogy a szabályozási változtatások ne gyakoroljanak negatív hatást a támogatott projektek gazdaságosságára.

Módosítás    133

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási rendszerek bármely módosítása hosszú távra kitekintő tervezés alapján és a 4. cikk (4) bekezdésével összhangban történjék, hogy e módosításokat a hatálybalépésük előtt legalább hat hónappal közzétegyék, és hogy azokkal kapcsolatosan átlátható és inkluzív nyilvános konzultációs eljárást folytassanak. A meglévő támogatási rendszerek bármilyen lényeges változtatása esetén az új támogatási rendszer hatálybalépését megelőzően megfelelő átmeneti időszakról kell gondoskodni.

 

Amennyiben a szabályozás vagy a hálózatüzemeltetés tekintetében bekövetkezett változások jelentős mértékben vagy hátrányosan megkülönböztető módon negatívan hatnak a támogatott projektek gazdaságosságára, úgy a tagállamok megfelelő kompenzációról gondoskodnak a támogatott projektek számára.

Módosítás    134

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a tagállamban a közúti és vasúti közlekedés végső energiafogyasztásának 7 %-át. Ez a határérték 2030-ban 3,8 %-ra csökken a X. melléklet A. részében szereplő ütemtervnek megfelelően. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását.

A megújuló energiaforrásokból előállított energia teljes bruttó tagállami fogyasztásának kiszámításához az élelmiszer- vagy takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és a közlekedésben használt biomassza-tüzelőanyagok aránya nem haladhatja meg a tagállamban a közúti és vasúti közlekedés végső energiafogyasztásának 7%-át, kivéve akkor, ha az ilyen típusú üzemanyagok megfelelnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése tekintetében a 26. cikk (7) bekezdésében meghatározott küszöbértéknek, figyelembe véve a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás – a VIII. melléklet A. részében szereplő – becsült átlagértékét, vagy akkor, ha azok a Bizottság által kidolgozott módszertan alapján tanúsított, a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók. Ezt a határértéket a X. melléklet A. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ban 0%-ra kell csökkenteni. A pálmaolajból készült bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók arányát 2021-ig 0%-ra kell csökkenteni. A Bizottság 2019. december 31-ig módszertant dolgoz ki a 2. cikk (2) bekezdésének u. pontjában meghatározott, a földhasználat közvetett megváltozásának tekintetében alacsony kockázatot jelentő bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tanúsítására. A tagállamok alacsonyabb határértéket is meghatározhatnak, és különbséget tehetnek az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított különböző típusú bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok között, például alacsonyabb határértéket határozhatnak meg az élelmiszer- és takarmánynövényeken belül az olajnövényekből előállított bioüzemanyagok számára, figyelembe véve a földhasználat közvetett megváltozását, és az egyéb nem szándékolt fenntarthatósági hatásokat.

Módosítás    135

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés – 4 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás VIII. melléklet A. része szerinti becsült középértékeinek a legfrissebb tudományos eredmények alapján történő módosítása céljából. A Bizottság 2019. december 31-ig felülvizsgálja a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók alapanyagainak előállítása kapcsán a földhasználat közvetett megváltozásából eredő kibocsátás becsült középértékeit, figyelembe véve a fehérjetakarmányok melléktermékeihez kapcsolódó üvegházhatásúgáz-megtakarításokat, és megfelelő, különálló értékeket határoz meg a pálmaolaj, a szójaolaj és az egyéb olajnövények tekintetében.

Indokolás

Ez a módosítás szorosan összefügg az előző albekezdésekhez fűzött módosításokkal, és annak biztosításához szükséges, hogy a VIII. melléklet A. részében szereplő értékeket a legfrissebb tudományos eredmények fényében naprakészen tartsák.

Módosítás    136

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 2 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállított , a saját megújulóenergia-fogyasztók és az energiaközösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani.

Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia teljes bruttó fogyasztását a megújuló energiaforrásokból a tagállamban előállított, a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek által termelt villamos energiát is magában foglaló villamosenergia-mennyiségből a korábban felszivattyúzott vizet használó duzzasztótároló-egységek által előállított villamosenergia-mennyiség kivonásával kell kiszámítani.

Módosítás    137

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által termelt környezeti energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energia kibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani.

Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a hőszivattyúk által fűtés és hűtés előállítása céljából továbbított környezeti és geotermikus energiát tekintetbe kell venni, feltéve, hogy a végső energiakibocsátás (output) jelentősen meghaladja a hőszivattyú működtetéséhez szükséges elsődleges energiabevitelt (input). Az ezen irányelv alkalmazásában megújuló forrásokból előállított energiának minősülő hőenergia mennyiségét a VII. mellékletben meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani.

Módosítás    138

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 3 bekezdés – 4 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a fűtés és hűtés, valamint távfűtés és -hűtés céljára használt megújuló energia mennyiségének kiszámolására szolgáló módszer létrehozása céljából, valamint hogy felülvizsgálja a hőszivattyúk által szolgáltatott energiáról szóló VII. fejezetet.

Módosítás    139

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 4 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  A 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésnek való megfelelés érdekében a légi közlekedési és a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 2-vel és 1,2-vel szorzott értékének, a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló forrásból előállított villamos energia hozzájárulását pedig energiatartalma 2,5-tel szorzott értékének kell tekinteni.

Módosítás    140

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek további bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek módosítása céljából. Mindegyik felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak egy, a mindenkori legújabb tudományos és technikai haladásról készült elemzésen kell alapulnia, amely megfelelően figyelembe veszi a körforgásos gazdaság, a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, összhangban van az uniós fenntarthatósági kritériumokkal, és alátámasztja azt a következtetést, hogy a szóban forgó alapanyag nem teremt további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradványok hasznosítását támogatja, de nem jár jelentős mértékű torzító hatásokkal a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain, továbbá hogy az életciklus-alapú kibocsátáselemzés alapján érdemi megtakarítást eredményez az üvegházhatású gázok kibocsátásában a fosszilis tüzelőanyagokhoz képest, és nem jár a környezetet és a biológiai sokféleséget érő negatív hatások kockázatával.

Módosítás    141

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése céljából, azonban ez a felhatalmazás az alapanyagok jegyzékből való törlésére nem terjed ki.

A Bizottság kétévente elvégzi a IX. melléklet A. és B. részében szereplő alapanyag-jegyzékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy azokat további alapanyagokkal bővítse vagy onnan alapanyagokat töröljön e bekezdés elveinek figyelembevételével. Az első értékelést [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően hat hónapon belül kell elvégezni. Adott esetben a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a IX. melléklet A. és B. részében foglalt alapanyag-jegyzékek bővítése vagy szűkítése céljából.

Módosítás    142

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 bekezdés – 3 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ha egy alapanyagot eltávolítanak a IX. mellékletben szereplő felsorolásból, akkor az ebből az alapanyagból fejlett bioüzemanyagokat előállító létesítmények azt további öt évig használhatják azt követően, amikor hatályba lépett az alapanyagot a IX. mellékletből eltávolító felhatalmazáson alapuló jogi aktus, feltéve, hogy az ezen irányelv 2. cikkének megfelelő fejlett bioüzemanyagról van szó.

Indokolás

Jóllehet a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy javaslatot tegyen valamely alapanyagnak a IX. mellékletből való eltávolítására nézve, a gazdasági szereplők számára biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy egy átmeneti időszakon belül kiigazítsák termelési eljárásaikat, hogy ezzel bizonyos mértékben megóvják beruházásaikat.

Módosítás    143

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból származó üzemanyagok előállításának ösztönzésére irányuló szakpolitikák kidolgozásakor a tagállamok gondoskodnak a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchia betartásáról, ideértve a különféle hulladékáramok keletkezése és az azokkal való gazdálkodás által gyakorolt általános hatásokra vonatkozó életciklus-szemlélettel kapcsolatos rendelkezéseket is.

Indokolás

Az (EU) 2015/1513 irányelv 2. cikkében szereplő megfogalmazás helyreállítása

Módosítás    144

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  A Bizottság célzott technikai segítségnyújtáson és projektfejlesztési támogatáson keresztül elősegíti a tagállamok közös projektjeinek létrehozását.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    145

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek.

(1)  Egy vagy több tagállam együttműködhet egy vagy több harmadik állammal bármilyen típusú olyan közös projektben, amely megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia termelésével kapcsolatos. Ebben az együttműködésben magánszereplők is részt vehetnek, és az együttműködésnek a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartásával kell folynia.

Indokolás

Annak érdekében, hogy biztosítsák a tevékenységek számára a jogbiztonságot a harmadik országokban, az engedélyezett projekteknek teljes mértékben összhangban kell lenniük a nemzetközi jog alkalmazandó rendelkezéseivel, azaz a birtokba vett területek önrendelkezési jogával.

Módosítás    146

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a villamos energiát a nemzetközi joggal, többek között az emberi jogokkal összhangban állították elő.

Indokolás

Ezen irányelv rendelkezései a véletlen műveként nem eredményezhetik a villamos energia olyan feltételek melletti előállításának ösztönzését, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.

Módosítás    147

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.

e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.

Indokolás

A 25. módosításban hozzáadott megelőző bekezdés ca) pontjával való összhang biztosításához szükséges módosítás.

Módosítás    148

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 5 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  tartalmazza a b) és c) pontban foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.

d)  tartalmazza a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjában foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.

Indokolás

A 25. módosításban hozzáadott megelőző (2) bekezdés ca) pontjával való összhang biztosításához szükséges módosítás.

Módosítás    149

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A Bizottság – különösen iránymutatások és bevált gyakorlatok megosztása révén –megkönnyíti a tagállamok közötti, közös támogatási rendszerek létrehozását.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    150

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózati infrastruktúrára, valamint a biomassza bioüzemanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek.

A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból villamos energiát, fűtőenergiát vagy hűtőenergiát termelő üzemekre és a kapcsolódó szállítási és elosztási hálózatokra, valamint a biomassza bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá és biomassza-tüzelőanyaggá vagy más energiatermékké való átalakításának folyamatára és a nem biológiai eredetű, megújuló folyékony és gáz halmazállapotú közlekedési célú üzemanyagokra alkalmazott, jóváhagyással, minősítéssel és engedélyezéssel kapcsolatos nemzeti szabályok arányosak és szükségesek legyenek, valamint megfeleljenek az energiahatékonyság elsődlegessége elvének.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    151

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén;

a)  a közigazgatási eljárások korszerűsítése és gyors ügyintézés a közigazgatás megfelelő szintjén, és kiszámítható időkeret előírása a szükséges engedélyek kiadására;

Módosítás    152

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító eszközök számára egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre, beleértve az egyszerű értesítést, amennyiben erre az alkalmazandó szabályozási keret lehetőséget ad.

d)  a kis projektek és a decentralizált, megújuló energiaforrásokból származó energiát előállító és tároló eszközök, így a saját megújulóenergia-fogyasztók és a megújulóenergia-közösségek számára egyszerűsített és könnyített engedélyezési eljárások álljanak rendelkezésre, beleértve az egyszerű értesítést.

Módosítás    153

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a befektetők szempontjából kellően előreláthatóak legyenek a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatásával kapcsolatos tervek. E célból a tagállamok hosszú távú, legalább a következő három évet felölelő terveket tesznek közzé a támogatások várható elosztásáról, és az egyes támogatási programok esetében ismertetik a hozzávetőleges ütemtervet, az érintett kapacitást, a várhatóan hozzárendelendő költségvetést, valamint az érdekeltekkel a támogatás szerkezetéről folytatott konzultációt.

törölve

Módosítás    154

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, az ipari vagy lakóövezetek és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok tervezése, kialakítása, építése és felújítása során hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, illetve hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást .

(4)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi illetékes hatóságaik rendelkezzenek arról, hogy a városi infrastruktúra, az ipari, kereskedelmi vagy lakóövezetek és az energetikai infrastruktúra, többek között a villamosenergia-infrastruktúra, a távfűtés és -hűtés, a földgáz- és alternatívtüzelő-hálózatok tervezése, kialakítása, építése és felújítása során hogyan kell integrálni és terjeszteni a megújuló forrásokból előállított energiákat, ideértve az időben elvégzett területfejlesztést, az energiahatékonyságot és a felhasználóoldali választ figyelembe vevő szükséglet- és megfelelőségértékelést, illetve hogyan kell hasznosítani az elkerülhetetlen hulladékhőt vagy hulladék hűtőhatást, valamint külön rendelkezzenek a saját megújulóenergia-fogyasztásról és megújulóenergia-közösségekről. A tagállamoknak különösen ösztönözniük kell a helyi és regionális közigazgatási szerveket arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított fűtést és hűtést szükség szerint bevonják a városok infrastruktúrájának tervezésébe.

Módosítás    155

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 5 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket.

Ezen építési szabályok és törvények kidolgozása során vagy támogatási rendszereiken belül a tagállamok figyelembe vehetik a saját megújulóenergia-fogyasztással, a helyi energiatárolással, az energiahatékonyság jelentős növekedésével, valamint a kapcsolt energiatermeléssel és a passzív, alacsony vagy nulla energiafelhasználású épületekkel kapcsolatos nemzeti intézkedéseket.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    156

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított teljesítését.

A tagállamok építési szabályaikban és törvényeikben, vagy egyéb, azonos hatású eszközön keresztül kötelezettséget állapíthatnak meg a megújuló energiaforrásokból vagy megújuló energiaforrásokat hasznosító energiatermelő létesítményekben előállított energia minimálisan felhasználandó szintjére az új épületek, vagy a már meglévő, de nagyobb felújításon átesett épületek tekintetében , figyelembe véve a 2010/31/EU irányelv 5. cikkének (2) bekezdése szerinti költségoptimalizált számítások eredményeit. A tagállamok engedélyezik e minimumszinteknek többek között a jelentős részarányban megújuló energiaforrásokból biztosított távfűtés és -hűtés révén való teljesítését, amelyet a 21. cikkben meghatározott egyéni vagy közösségi saját megújulóenergia-fogyasztáson keresztül, illetve megújuló energiaforrásokon alapuló kapcsolt energiatermeléssel, valamint hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból is előállítanak.

Módosítás    157

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget annak engedélyezése által teljesítsék, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezések elhelyezésére használják.

(6)  A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti, regionális és helyi új vagy már meglévő, de nagyobb felújításon átesett középületek 2012. január 1-jétől kezdődően példamutató szerepet töltsenek be ezen irányelv összefüggésében. A tagállamok többek között lehetővé tehetik, hogy e kötelezettséget a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó, az [épületek energiahatékonyságáról szóló] irányelv által előírt szabványoknak való megfelelésen keresztül lehessen teljesíteni, vagy annak előírása által, hogy a középületek, illetve vegyes tulajdonú köz- és magánépületek tetőzetét harmadik felek megújuló energiaforrásokból energiát előállító berendezések elhelyezésére használják.

Módosítás    158

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. A tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak az ilyen rendszerek és berendezések használatának előmozdítására.

(7)  Építési szabályaikban és törvényeikben a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a megújuló energiával üzemeltetett fűtő- és hűtőrendszerek és a jelentős energiafogyasztás-csökkenést eredményező berendezések alkalmazását. E célból a tagállamok az energiafogyasztást jelölő címkéket vagy ökocímkéket vagy – ha vannak ilyenek – más nemzeti vagy uniós szinten kidolgozott megfelelő tanúsítványokat vagy szabványokat alkalmaznak, továbbá biztosítják a megfelelő tájékoztatást és tanácsadást a megújuló, rendkívül energiahatékony alternatívákról, valamint a csere esetén rendelkezésre álló esetleges pénzügyi eszközökről és ösztönzőkről, előmozdítandó a régi fűtési rendszerek nagyobb arányú lecserélését és a megújuló energián alapuló megoldásokra való fokozott átállást az [épületek energiahatékonyságáról szóló] irányelvben megkövetelteknek megfelelően.

Módosítás    159

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával.

(8)  A tagállamok értékelik megújulóenergia-potenciáljukat, valamint a hulladékhő és a hulladék hűtőhatás használatának lehetőségét a fűtésben illetve hűtésben. Az értékelés során külön ki kell térni az alacsony ökológiai kockázattal járó telepítésre alkalmas területek területi elemzésére, illetve figyelembe kell venni a kis léptékű háztartási projektekben rejlő lehetőségeket. Ezt az értékelést a 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (1) bekezdésében előírt második átfogó értékelés részeként kell elvégezni, első ízben 2020. december 31-ig, majd azt követően az említett átfogó értékelés naprakésszé tételei alkalmával.

Módosítás    160

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 8 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti, regionális és helyi szintű illetékes hatóságaik mobilitási és közlekedési tervei tartalmazzanak rendelkezéseket a megújuló energiaforrásokat felhasználó közlekedési módok integrációjáról és bevezetéséről.

Módosítás    161

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében a vállalatok között kötendő hosszú távú energia-adásvételi megállapodások adminisztratív jellegű akadályait a tagállamok megszüntetik.

(9)  A tagállamok a megújuló energiák finanszírozása és használatának elterjesztése érdekében értékelik a megújuló energiaforrásokból előállított energia vállalati ügyfelek általi vásárlásának szabályozási és adminisztratív jellegű akadályait és lehetőségeit a területükön, és egy támogató szabályozási és közigazgatási keretet hoznak létre a hosszú távú megújulóenergia-adásvételi megállapodások ösztönzése céljábólbiztosítva, hogy ezekre ne vonatkozzanak olyan aránytalan eljárások és díjak, amelyek nem tükrözik a költségeket. A megújulóenergia-adásvételi megállapodások megkötésével a 19. cikkel összhangban kiadott, ennek megfelelő mennyiségű származási garanciákat a vállalati ügyfél nevében törölni kell. Ez a támogató keret [az energiaunió irányításáról szóló] rendelettel összhangban az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek része.

Módosítás    162

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz.

(2)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont átlátható módon segíti a kérelmezőt a kérelmezési eljárás során, megad számára minden szükséges tájékoztatást, koordinál más hatóságokkal, szükség szerint bevonva azokat, és az eljárás végén jogilag kötelező érvényű határozatot hoz. A kérelmező számára lehetővé kell tenni, hogy az összes idevágó dokumentumot digitális formában nyújtsa be.

Módosítás    163

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben eljárási kézikönyvet tesz közzé a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket és a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket.

(3)  A vonatkozó információhoz való hozzáférés elősegítése érdekében az egyablakos hivatali kapcsolattartó pont vagy a tagállam az átviteli- és elosztórendszer-üzemeltetőkkel együttműködésben egységes online információs platformot hoz létre, amely megmagyarázza az eljárásokat a megújulóenergia-projektek fejlesztői számára, ideértve a kis léptékű projekteket, a saját megújulóenergia-fogyasztói projekteket és a megújulóenergia-közösségek projektjeit. Amennyiben a tagállam úgy dönt, hogy egynél több egyablakos hivatali kapcsolattartó pontot hoz létre, akkor az információs platform a kérelmezőt a kérelmével kapcsolatban illetékes kapcsolattartó ponthoz irányítja.

Módosítás    164

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől.

(4)  Az (1) bekezdésben említett engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg a három évet, eltekintve a 16. cikk (4a) és (5) bekezdésében és a 17. cikkben említett esetektől.

Módosítás    165

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 4 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(4a)  Az 50kW és 1MW közötti villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények esetén az engedélyezési eljárás időtartama nem haladhatja meg az egy évet. Különleges és megfelelően indokolt körülmények esetén ez az időkorlát 3 hónappal meghosszabítható.

 

A (4) és (4a) bekezdésben említett időtartamok nem érintik a bírósági fellebbezéseket és jogorvoslatokat és legalább a szóban forgó eljárások időtartamával meghosszabbíthatók.

 

A tagállamok biztosítják, hogy peren kívüli vitarendezési mechanizmus vagy egyszerű és hozzáférhető bírósági eljárások álljanak a kérelmezők rendelkezésére az engedélyezési eljárással, valamint a megújulóenergia-erőművek építésére és üzemeltetésére vonatkozó engedélyek kiadásával kapcsolatos jogviták rendezése céljából.

Módosítás    166

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe.

(5)  A tagállamok elősegítik a megújuló energiaforrásokat használó meglévő erőművek átalakítását, többek között egyszerűsített és gyors engedélyezési eljárás biztosításával, amely az átalakítási kérelemnek az egyablakos hivatali kapcsolattartó ponthoz való benyújtásától számítva legfeljebb egy évet vehet igénybe. A villamos energiáról szóló rendelet 11. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a hálózathoz való hozzáférés és csatlakozás jogát fenntartsák az átalakított projektek számára legalább azokban az esetekben, amikor a kapacitás nem változik.

Módosítás    167

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz.

(1)  A demonstrációs projektek és az 50 kW-nál kisebb villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények számára lehetővé kell tenni, hogy az elosztórendszer-üzemeltető értesítése után kapcsolódjanak a hálózathoz.

 

Az első albekezdéstől eltérve a demonstrációs projektek és a 10,8 kW és 50 kW közötti villamosenergia-termelési kapacitással rendelkező létesítmények tekintetében az elosztórendszer-üzemeltető indokolt esetben úgy dönthet, hogy elutasítja az egyszerű értesítést vagy alternatív megoldást javasolhat. Ebben az esetben ezt az értesítést követő két héten belül kell megtennie és ekkor a kérelmező standard eljárás révén megvalósított csatlakozást kérhet. Amennyiben az elosztórendszer-üzemeltető a szóban forgó határidőn belül nem hoz negatív döntést, a létesítmény csatlakoztatható.

Módosítás    168

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási intézkedésekkel kapcsolatos információk eljussanak a fűtő-, hűtő- és villamosenergia-berendezéseket és -rendszereket, valamint megújuló energiaforrásokból előállított energia használatával kompatibilis járműveket szolgáltató valamennyi érintett szereplőhöz, úgymint a fogyasztókhoz, különösen az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott fogyasztókhoz, a saját megújulóenergia-fogyasztókhoz, megújulóenergia-közösségekhez, építőipari szakemberekhez, üzembe helyezőkhöz, építészekhez és szolgáltatókhoz.

Indokolás

A Bizottság javaslata bevezeti a fogyasztók új kategóriáját. Az alacsony jövedelmű, kiszolgáltatott fogyasztók, valamint a saját megújulóenergia-fogyasztók és megújulóenergia-közösségek érzékeny fogyasztói csoportok, amelyeket különösen figyelembe kell venni, hiszen ők számos nehézséggel szembesülnek, amikor megfelelő és hozzáférhető információkhoz akarnak jutni a megújuló energiaforrásokból származó energia felhasználásával és annak előnyeivel kapcsolatban.

Módosítás    169

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok gondoskodnak az intelligens közlekedési rendszerekről és az összekapcsolt járművekről szóló tájékoztatásról az országúti biztonság, a forgalmi torlódások csökkenése és az üzemanyag-hatékonyság tekintetében mérhető előnyeivel kapcsolatosan.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    170

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó és/vagy képzési programokat dolgoznak ki a polgároknak a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos előnyökről és gyakorlati kérdésekről való tájékoztatása érdekében.

(6)  A tagállamok a helyi és regionális hatóságok közreműködésével megfelelő tájékoztató, ismeretterjesztő, iránymutatást nyújtó vagy képzési programokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy tájékoztassák a polgárokat jogaik aktív felhasználóként való gyakorlásának módjáról és a megújuló energiaforrásokból származó energia fejlesztésével és használatával kapcsolatos – műszaki és pénzügyi szempontokat is érintő – előnyökről és gyakorlati kérdésekről, ideértve a saját megújulóenergia-fogyasztás révén vagy a megújulóenergia-közösségek keretében való használatot is, valamint a tagállamok közötti együttműködési mechanizmusok és a határon átnyúló különféle együttműködési formák előnyeiről.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    171

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 2 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok biztosítják , hogy a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára. A származási garanciákat a tagállamok adják ki, és árverés útján értékesítik a piacon. Az árverések bevételeit a megújuló energiák támogatásának költségeibe kell visszaforgatni.

A tagállamok biztosítják , hogy a(z) [ezen irányelv hatálybalépésének napját] követően üzembe helyezett, megújuló forrásból energiát termelő létesítmények esetében a támogatási program keretében támogatásban részesülő termelő ne kapjon származási garanciát a megújuló energiaforrásokból előállított ugyanazon energiára, kivéve, ha nem kerül sor kettős kompenzációra. Kettős kompenzáció hiánya akkor vélelmezhető, ha:

 

a)  a pénzügyi támogatást pályázati eljárás keretében vagy értékesíthető zöld tanúsítvány rendszer révén ítélik oda;

 

b)  a származási garanciák piaci értékét közigazgatási szinten figyelembe veszik a pénzügyi támogatás mértékében; vagy

 

c)  a származási garanciát nem közvetlenül a termelő, hanem olyan szolgáltató vagy felhasználó rendelkezésére bocsátják, aki a megújuló energiát versenyhelyzetben vagy hosszú távú, vállalati megújulóenergia-adásvételi megállapodás keretében vásárolja.

 

A fentiektől eltérő esetekben a tagállamok statisztikai okokból kibocsátják a származási garanciát és haladéktalanul törlik azt.

Módosítás    172

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  az energiaforrás, amelyből az energiát előállították, teljesítette-e a 26. cikkben említett fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat.

Módosítás    173

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 7 bekezdés – 1 albekezdés – b pont – ii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  gáz; vagy

ii.  gáz, többek között hidrogén, vagy

Módosítás    174

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  Amennyiben egy energiaszolgáltatónak a 2009/72/EK irányelv 3. cikke alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt a származási garanciák bemutatásával kell megtennie . A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék.

(8)  Amennyiben egy energiaszolgáltatónak a 2009/72/EK irányelv 3. cikke alkalmazásában igazolnia kell, hogy az általa kínált energiahordozó-összetételben mekkora a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya vagy mennyisége, ezt a származási garanciák bemutatásával kell megtennie . A 2012/27/EU irányelv 14. cikkének (10) bekezdése alapján kiadott származási garanciák hasonlóképp használandóak a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia mennyiségének igazolására. A (2) bekezdéssel összefüggésben, ha a villamos energiát megújuló energiaforrásokat hasznosító nagy hatásfokú kapcsolt energiatermeléssel állítják elő, csak egy származási garanciát kell kiadni, amely megadja mindkét jellemzőt. A tagállamok biztosítják, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított vagy a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó villamos energia fogyasztásához kapcsolódó származási garanciák kapcsán az energiaátviteli veszteségeket teljes mértékben figyelembe vegyék.

Módosítás    175

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében.

(1)  A tagállamok – adott esetben – felmérik a meglévő gázhálózati infrastruktúra bővítésének szükségességét a megújuló energiaforrásokból előállított gáz befogadásának lehetővé tétele érdekében. A szállításirendszer-üzemeltetők és az elosztórendszer-üzemeltetők felelősek a gázhálózati infrastruktúra zökkenőmentes működéséért, ideértve annak karbantartását és rendszeres tisztítását is.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    176

Irányelvre irányuló javaslat

20 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, biomasszát, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.

(3)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet I. melléklete szerinti integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek keretében elvégzett, arra vonatkozó értékeléstől függően, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében előírt uniós cél elérése érdekében szükség van-e új infrastruktúrák kiépítésére a megújuló energiaforrásokat használó távfűtés és -hűtés számára, a tagállamok szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket egy olyan távfűtési infrastruktúra fejlesztésére, amely alkalmas a nagyméretű, fenntartható biomasszát, a nagy hőszivattyúkban levő környezeti hőt, napenergiát és geotermikus energiát felhasználó létesítményekből, valamint az ipari és egyéb forrásokból származó többlethőből származó fűtés és hűtés növekedő termelésének befogadására.

Indokolás

Kiegészíti az eredeti szöveget a nem említett fenntartható energiaforrásokkal.

Módosítás    177

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként:

A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztók megújulóenergia-fogyasztókká válhassanak. E célból a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a saját megújulóenergia-fogyasztók külön-külön vagy közösségként:

Módosítás    178

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is;

a)  megkülönböztető vagy aránytalan ügyintézés és a költségeket figyelmen kívül hagyó díjak teljesítése nélkül fogyaszthassák a saját maguk által előállított energiát, a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-fölösleget pedig értékesíthessék, akár energia-adásvételi és személyközi kereskedelmi megállapodások keretében is;

Módosítás    179

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  jogosultak legyenek a saját maguk által előállított, létesítményeiken belül maradó villamos energiát bármilyen illetéktől, díjtól vagy adótól mentesen fogyasztani;

Módosítás    180

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – a b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ab)  jogosultak legyenek a saját fogyasztásra megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményekkel kombinált villamosenergia-tároló rendszerek beszerelésére és működtetésére anélkül, hogy ennek fejében bármilyen díjat – beleértve a létesítményeiken belül maradó, tárolt villamos energiára vonatkozó adót vagy kettős hálózati díjat – kellene fizetniük;

Módosítás    181

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként legfeljebb 10 MWh/év, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh/év mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak; és

c)  ne számítsanak energiaszolgáltatónak az uniós vagy a nemzeti jog értelmében azon, háztartásonként évente legfeljebb 10 MWh, jogi személyek esetében pedig legfeljebb 500 MWh mennyiségű villamos energia vonatkozásában, amit a hálózatba táplálnak, a termelőkapacitás hálózati csatlakozásának elosztórendszer-üzemeltetők általi felügyeletére és jóváhagyására létrehozott eljárások sérelme nélkül, a 15. és 18. cikknek megfelelően;

Módosítás    182

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a villamos energia piaci értékét tükröző ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért.

d)  olyan ellentételezést kapjanak az általuk termelt és a hálózatba táplált villamos energiáért, amely legalább a piaci értéknek megfelel, és amelynek megállapításakor figyelembe vehetik a hálózat, a környezet és a társadalom számára nyújtott hosszú távú értéket is, összhangban [a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról] szóló ... európai parlamenti és tanácsi irányelv 59. cikke szerinti, az elosztott energiaforrások költség-haszon elemzésével.

Módosítás    183

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok biztosítják, hogy a hálózatüzemeltetési és -fejlesztési költségek eloszlása méltányos és arányos legyen, valamint hogy tükrözze a saját termelés egész rendszerre kiterjedő hasznát, így a hálózatnak, a környezetnek és a társadalomnak nyújtott hosszú távú értéket is.

Módosítás    184

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik.

(2)  A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy az egyazon többlakásos épületben, lakóövezetben lakó, illetve az egyazon kereskedelmi, ipari vagy megosztott szolgáltató létesítményben vagy egyazon zárt elosztórendszeren elhelyezkedő saját megújulóenergia-fogyasztók közösen is végezhessék a saját fogyasztást éppúgy, mintha egy saját fogyasztóról volna szó. Ebben az esetben az (1) bekezdés c) pontjában előírt küszöbérték minden egyes érintett saját megújulóenergia-fogyasztóra vonatkozik.

Módosítás    185

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok értékelik az önellátás saját területükön meglévő akadályait, illetve az abban rejlő fejlesztési potenciált, annak érdekében, hogy támogató keretet hozzanak létre a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztásának előmozdítására és megkönnyítésére. Ez a keret többek közt az alábbiakat tartalmazza:

 

a)  egyedi intézkedések annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztó, így az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott háztartások, illetve a szociális és bérlakásban élők számára is hozzáférhető legyen az önellátás;

 

b)  a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszközök;

 

c)  ösztönzők az épülettulajdonosok számára, hogy teremtsenek saját fogyasztási lehetőségeket a bérlők számára;

 

d)  a megújuló forrásokból előállított energia saját fogyasztása előtt álló indokolatlan szabályozási akadályok felszámolása, többek közt a bérlők számára is.

 

Ez a támogató keret a nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek része, összhangban [az energiaunió irányításáról szóló] ... európai parlamenti és tanácsi rendelettel.

Módosítás    186

Irányelvre irányuló javaslat

21 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményeinek telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél.

(3)  A saját megújulóenergia-fogyasztó létesítményei hozzájárulása esetén harmadik fél tulajdonában is lehetnek, vagy azok telepítését és üzemeltetését, ezen belül a mérést és a karbantartását végezheti harmadik fél. Maga a harmadik fél nem tekinthető saját megújulóenergia-fogyasztónak.

Módosítás    187

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – -1 albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a végső felhasználók, különösen a háztartási felhasználók, jogosultak legyenek megújulóenergia-közösségben való részvételre, anélkül, hogy végső felhasználói jogaikat elveszítenék, és anélkül, hogy velük szemben indokolatlan feltételeket támasztanának vagy számukra a megújulóenergia-közösségben való részvételt akadályozó vagy attól eltántorító eljárásokat írnának elő, feltéve, hogy magánválalkozások esetén azok részvétele nem minősül elsődleges kereskedelmi vagy szakmai tevékenységnek.

Módosítás    188

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is.

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a megújulóenergia-közösségek megkülönböztető vagy aránytalan ügyintézés és a költségeket nem tükröző díjak teljesítése nélkül termelhessenek, fogyaszthassanak, tárolhassanak és értékesíthessenek megújuló energiaforrásokból előállított energiát, akár energia-adásvételi megállapodások keretében is.

Módosítás    189

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában, és a vállalkozás vagy szervezet megfelel az alábbiak közül legalább négy kritériumnak:

Ezen irányelv alkalmazásában a megújulóenergia-közösség olyan kis-vagy középvállalkozás, illetve nonprofit szervezet, amelynek részvényesei vagy tagjai együttműködnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia termelésében, elosztásában, tárolásában vagy szolgáltatásában.

 

Annak érdekében, hogy megújulóenergia-közösségnekminősüljön, a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületeiben a helyek legalább 51 %-át helyi tagok, azaz a helyi állami és magán-, társadalmi-gazdasági érdekkörök képviselői vagy az egyes polgárok számára kell fenntartani.

 

Ezenkívül a megújulóenergia-közösségnek az alábbiak közül legalább három kritériumnak meg kell felelnie:

Módosítás    190

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy megújuló energiákkal foglalkozó kis-és középvállalkozások;

a)  részvényesei vagy tagjai természetes személyek, helyi hatóságok, ideértve az önkormányzatokat, vagy a kis-és középvállalkozásokat;

Módosítás    191

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51 %-a természetes személy;

b)  a részvényesek vagy a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 51%-a természetes személy vagy állami szerv;

Módosítás    192

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;

c)  a részvények vagy a részvételi jogok legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi állami és magán-, társadalmi-gazdasági érdekkörök képviselőit vagy az egyes polgárokat;

Módosítás    193

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a szervezet igazgatótanácsában vagy vezetőtestületében a helyek legalább 51 %-a helyi tagokat illet meg, vagyis a helyi lakosság képviselőit, helyi társadalmi-gazdasági érdekeltségű szervezeteket vagy a közösség tevékenységében és annak következményeiben közvetlenül érdekelt polgárokat;

törölve

Módosítás    194

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok nyomon követik e kritériumok alkalmazását és intézkedéseket hoznak a visszaélések és a versenyre gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében.

Módosítás    195

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok sérelme nélkül a tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait.

(2)  A tagállamok a támogatási programok összeállításakor figyelembe veszik a megújulóenergia-közösségek sajátosságait, biztosítva a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát termelők közötti egyenlő versenyfeltételeket.

Módosítás    196

Irányelvre irányuló javaslat

22 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok értékelik a saját területükön lévő megújulóenergia-közösségek fejlesztésének meglévő akadályait és lehetőségeit, hogy támogató keretet hozhassanak létre a megújulóenergia-közösségek számára a megújuló energia termelésében, fogyasztásában, tárolásában és értékesítésében való részvétel előmozdítására és megkönnyítésére.

 

Ez a keret a következőket tartalmazza:

 

a)  célkitűzések és konkrét intézkedések, amelyek segítik az állami hatóságokat abban, hogy lehetővé tegyék a megújulóenergia-közösségek fejlesztését és a közvetlen részvételt;

 

b)  egyedi intézkedések annak biztosítására, hogy valamennyi fogyasztó, így az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott háztartások, illetve a szociális és bérlakásban élők is részt vehessenek megújulóenergia-közösségekben;

 

c)  a finanszírozáshoz és az információhoz való hozzáférés megkönnyítését szolgáló eszközök;

 

d)  szabályozási és kapacitásépítési támogatás az állami hatóságok számára a megújulóenergia-közösségek létrehozásában;

 

e)  a megújulóenergia-közösségek előtt álló indokolatlan szabályozási és adminisztratív akadályok felszámolása;

 

f)  az energiaközösségben részt vevő fogyasztókkal szembeni egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmód biztosítását célzó szabályok, amelyek az elosztó hálózatokhoz csatlakozó fogyasztók védelemével egyenértékű fogyasztóvédelmet garantálnak.

 

Ez a támogató keret az integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervek részét képezi, összhangban [az energiaunió irányításáról szóló] rendelettel.

Módosítás    197

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 1 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát.

(1)  A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a fűtési és hűtési ágazatban való elterjesztése érdekében minden tagállamnak törekednie kell arra, hogy a 7. cikkben előírt módszernek megfelelően kiszámított teljes bruttó nemzeti energiafogyasztáson belül legalább évi 2 százalékponttal növelje a fűtésre és hűtésre használt energián belül a megújuló energiák részarányát. Amennyiben egy tagállam képtelen elérni ezt az arányt, ezt nyilvánosságra kell hoznia, és a meg nem felelést indokolnia kell a Bizottság felé. A tagállamok a legjobb rendelkezésre álló technológiákat részesítik előnyben.

Módosítás    198

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a fűtési és hűtési célra szánt megújulóenergiaforrás-ellátás részarányának és azok előírt éves növekedésének kiszámításánál a tagállamok:

 

a)  bármely adott évben elért növekedéssel úgy számolhatnak, mintha azt az előző két év vagy a következő két év bármelyike során érték volna el részben vagy egészben, a 2021. január 1. és 2030. december 31. közötti időszakban;

 

b)  a hulladékhőt és a hulladék hűtőhatást az éves növekedés 50%-ig beszámíthatják az (1) bekezdés szerinti évi növekedésükbe;

 

c)  amennyiben a fűtési és hűtési ágazatban 50% és 80% között van a megújuló energia és a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források aránya, a növekedést évi 1 százalékpontra csökkentik;

 

d)  meghatározhatják saját éves növekedési szintjüket, ideértve azt is, hogy alkalmaznak-e felső határt a b) pont szerinti hulladékhő és hulladékhűtőhatás tekintetében attól az évtől kezdve, amelynek során a fűtési és hűtési ágazatban a megújuló energia és a hulladékhő- és hulladékhűtőhatás-források aránya meghaladja a 80%-ot.

Módosítás    199

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölhetik és hirdethetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez.

(2)  A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján jelölik és hirdetik ki azokat az intézkedéseket és azokat a végrehajtó szerveket, például tüzelőanyag-forgalmazókat, amelyek hozzájárulnak az (1) bekezdésben előírt növekedéshez.

Módosítás    200

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az (1) bekezdésben előírt növekedés elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével:

(3)  Az (1) bekezdésben előírt növekedés többek közt elérhető az alábbi lehetőségek közül egy vagy több igénybevételével:

Módosítás    201

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a megújuló erőforrásokból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába;

a)  a megújuló erőforrásokból és/vagy hulladékhőből és hulladék hűtőhatásból előállított energia fizikai beillesztése a fűtésre és hűtésre használt energiába;

Módosítás    202

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban;

b)  közvetlen fogyasztásmérséklő intézkedések, például megújuló energiát használó nagyon nagy hatásfokú fűtő-és hűtőrendszerek telepítése épületekbe, vagy megújuló energia használata vagy hulladékhő és hulladék hűtőhatás használata ipari fűtési és hűtési eljárásokban;

Módosítás    203

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  egyéb, azonos hatású szakpolitikai intézkedések az (1) vagy az (1a) bekezdésben meghatározott éves növekedés elérése érdekében.

Módosítás    204

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  a fenti a)–b) pontokban említett intézkedések végrehajtása során a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy az intézkedéseket oly módon kell kialakítani, hogy azok valamennyi fogyasztó számára hozzáférhetőek legyenek, különös tekintettel azokra az alacsony jövedelmű vagy kiszolgáltatott háztartásokra, amelyek máskülönben – elegendő kezdőtőke hiányában – nem tudnának élni az intézkedések nyújtotta lehetőségekkel.

Módosítás    205

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 5 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  a fűtésre és hűtésre használt, hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia mennyisége;

Módosítás    206

Irányelvre irányuló javaslat

23 cikk – 5 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia aránya; és

c)  a fűtésre és hűtésre használt energia teljes mennyiségén belül a megújuló energiaforrásokból előállított energia és hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás aránya; és

Módosítás    207

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek a tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal.

(1)  A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtés és -hűtés szolgáltatói tájékoztassák a végfelhasználókat energiahatékonysági teljesítményükről és a rendszereikben használt megújuló energiák részarányáról. Ennek az évente vagy kérésre nyújtandó tájékoztatásnak összhangban kell állnia a 2010/31/EU irányelv szerinti szabványokkal.

Módosítás    208

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és vagy maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával, vagy válthassanak egy másik, a (4) bekezdésben említett rendszerhez hozzáférő szolgáltatóra.

(2)  A tagállamok meghozzák az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t jelenleg vagy a következő 5 éven belül beruházási terveiknek megfelelően nem biztosító távfűtési vagy -hűtési rendszerek felhasználói lekapcsolódhassanak a rendszerről, és maguk szolgálhassák ki fűtési illetve hűtési igényeiket megújuló energiaforrásokból általuk előállított energiával.

Módosítás    209

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódást, illetve a szolgáltatóváltás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon.

(3)  A tagállamok a hálózatról való lekapcsolódás lehetőségét korlátozhatják azokra az esetekre, ahol a fogyasztó bizonyítani tudja, hogy fűtési vagy hűtési igény kiszolgálásának tervezett alternatív módja jelentősen jobb energiahatékonyságot eredményez. Az alternatív kiszolgálási mód energiahatékonyságának értékelése alapulhat a 2010/31/EU irányelvben meghatározott energiahatékonysági tanúsítványon.

Módosítás    210

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. Ez a megkülönböztetésmentes hozzáférés lehetővé teszi, hogy az említett forrásokból származó fűtést vagy hűtést a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetőjétől eltérő szolgáltatók közvetlenül nyújthassák a távfűtési vagy -hűtési hálózathoz csatlakozott fogyasztók számára.

(4)  A tagállamok meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított hő vagy hűtőhatás és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás a tagállam illetékes hatósága által meghatározott megkülönböztetésmentes kritériumok alapján megkülönböztetés nélkül bevezethető legyen a távfűtési és -hűtési rendszerekbe. E kritériumok kialakítása során figyelembe kell venni a szóban forgó intézkedések gazdasági és technikai megvalósíthatóságát a távfűtési és -hűtési rendszerek üzemeltetői és a csatlakoztatott fogyasztók számára.

Módosítás    211

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne.

(5)  Egy távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője akkor tagadhatja meg a hozzáférést más szolgáltatóktól, ha az alábbi feltételek legalább egyike teljesül:

 

a)  a rendszer más hulladék hő, hulladék hűtőhatás, megújuló energiaforrásokból előállított vagy nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származó fűtési vagy hűtési energia befogadása miatt kapacitáshiánnyal küzd, vagy a hozzáférés veszélyeztetné a távfűtési rendszer biztonságos üzemeltetését;

 

b)  a rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében vett „hatékony távfűtési/távhűtési rendszernek” minősül;

 

c)  a hozzáférés biztosítása túlzott fűtési vagy hűtési árnövekedést eredményezne a végső fogyasztók számára ahhoz képest, hogy mennyibe kerülne annak a fő helyi hőszolgáltatásnak a használata, amellyel a megújuló energiaforrásokból vagy hulladékhőből vagy hulladék hűtőhatásból előállított energia versenyezne.

 

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a távfűtési vagy -hűtési hálózat üzemeltetője a hozzáférés ilyen megtagadása esetén tájékoztassa a (9) bekezdés szerinti illetékes hatóságot azokról az intézkedésekről, amelyekkel a rendszer megerősíthető lenne, ideértve az intézkedések gazdasági következményeit is.

Módosítás    212

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, hulladék hő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált.

(6)  Az új távfűtési vagy -hűtési rendszerek kérésre meghatározott ideig mentesíthetők a (4) bekezdés követelményeinek alkalmazása alól. Az illetékes hatóság eseti alapon dönt a mentesítési kérelmekről. Mentesség csak akkor adható, ha az új távfűtési vagy -hűtési rendszer a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontja értelmében „hatékony távfűtés/távhűtés”-t biztosít, és kiaknázza a 2012/27/EU irányelv 14. cikke szerint elvégzett átfogó értékelés során azonosított megújuló energiaforrások, a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének (34) bekezdése szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hulladékhő vagy hulladék hűtőhatás használatában rejlő potenciált.

Módosítás    213

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  A hálózatról való lekapcsolódás vagy a szolgáltatóváltás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges.

(7)  A hálózatról való lekapcsolódás lehetőségét igénybe vehetik egyéni fogyasztók, fogyasztói közös vállalkozások, vagy a fogyasztók képviseletében eljáró felek. A többlakásos épületek esetében lekapcsolódás csak az épület szintjén lehetséges.

Módosítás    214

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 8 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább kétévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek.

(8)  A tagállamok megkövetelik a villamosenergiaelosztó-rendszerek üzemeltetőitől, hogy az általuk kiszolgált területen a távfűtési vagy távhűtési rendszerek üzemeltetőivel együttműködve legalább négyévente mérjék fel annak lehetőségét, hogy a távfűtési vagy -hűtési rendszer kiegyenlítést és más rendszerszintű szolgáltatásokat nyújtson, ideértve a felhasználóoldali válasz lehetőségét és a megújuló energiaforrásokból előállított villamosenergia-többlet tárolását, valamint hogy ez a lehetőség erőforrás- és költséghatékonyabb-e, mint más alternatív lehetőségek.

Módosítás    215

Irányelvre irányuló javaslat

24 cikk – 9 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok.

(9)  A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot annak biztosítására, hogy e cikknek megfelelően egyértelműen érvényesüljenek a fogyasztók jogai és a távfűtési és távhűtési rendszerek üzemeltetésére vonatkozó szabályok.

Módosítás    216

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák.

A megújuló energiaforrásokból származó energia teljes energiafogyasztáson belüli legalább 12%-os részarányára vonatkozóan a 3. cikkben említett cél elérése érdekében 2021. január 1-jétől kezdve a tagállamok megkövetelik a tüzelőanyag-forgalmazóktól, hogy az egy naptári évben a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett teljes közlekedési célú üzemanyag-mennyiségnek egy minimális részét fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia formájában nyújtsák.

Módosítás    217

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 6,8 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot.

Ennek a minimális résznek 2021-ben legalább 1,5 %-nak kell lennie, és a X. melléklet B. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 10 %-ot. E részen belül a fejlett bioüzemanyagok és a IX. melléklet A. részében felsorolt alapanyagokból előállított biogázok részesedésének a 2021. január 1. után a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyag-mennyiségen belül legalább 0,5%-nak kell lennie, és a X. melléklet C. részében szereplő ütemtervnek megfelelően 2030-ra el kell érnie legalább a 3,6 %-ot.

 

A kizárólag villamos energiát mint üzemanyagot, valamint nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáz halmazállapotú, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagokat szállító üzemanyag-szolgáltatóknak nem kell eleget tenniük a fejlett bioüzemanyagok és a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok minimális részesedésére vonatkozó előírásoknak.

Módosítás    218

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni;

a)  a nevező kiszámításához a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közúti és vasúti közlekedési célú üzemanyagok: benzin, dízelolaj, földgáz, bioüzemanyagok, biogázok, nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni;

Módosítás    219

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.

a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, az újrafeldolgozott széntartalmú tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.

Módosítás    220

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál, és a légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 1,2-vel szorzott értékének kell tekinteni;

A számláló értékének kiszámításakor a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedése nem lehet több a piacon fogyasztás vagy használat céljára elérhetővé tett közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának 1,7 %-nál.

 

A tagállamok indokolt esetben módosíthatják a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokra megállapított korlátozást, figyelembe véve az alapanyagok rendelkezésre állását. Minden módosítást a Bizottságnak kell jóváhagynia.

 

A légi közlekedési, valamint a tengerhajózási ágazat számára elérhetővé tett üzemanyagok hozzájárulását energiatartalmuk 2-vel és 1,2-vel szorzott értékének, a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló forrásból előállított villamos energia hozzájárulását pedig energiatartalmuk 2,5-tel szorzott értékének kell tekinteni.

Módosítás    221

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A tagállamok az e cikk szerinti kötelezettségek betartását célzó nemzeti szakpolitikáikat az üvegházhatású gázok kibocsátásának megtakarítására irányuló kötelezettségként is kialakíthatják, és e szakpolitikákat a hulladékalapú fosszilis tüzelőanyagokra is alkalmazhatják, feltéve hogy ez nem hat a körforgásos gazdaság célkitűzései ellen, és hogy teljesül a megújuló energiaforrásokból származó energia (1) bekezdés szerinti részaránya.

Indokolás

Az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kötelezettség éghajlati szempontból optimálisabb volna, de a Bizottság megítélése szerint jóval nagyobb közigazgatási teherrel járna. A tagállamoknak ugyanakkor rendelkezniük kell azzal a lehetőséggel, hogy a üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási célkitűzés teljesítése érdekében saját politikákat alakíthassanak ki a megújuló energiaforrások bevonására vonatkozó kötelezettség tekintetében, figyelembe véve a hulladékalapú fosszilis tüzelőanyagok által kínált potenciális megtakarítási lehetőségeket is azzal a feltétellel, hogy eleget tesznek a megújuló forrásokból származó energiák minimális részarányára vonatkozó rendelkezésnek.

Módosítás    222

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A tagállamok 2021. január 1-jétől előírják a tüzelőanyag-forgalmazók számára, hogy 2030. december 31-ig legfeljebb 20%-kal csökkentsék a forgalomba hozott tüzelőanyagokból és energiából származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást az (EU) 2015/652 tanácsi irányelvben1a említett, tüzelőanyagokra vonatkozó kiindulási értékhez képest.

 

____________________

 

1a A Tanács 2015. április 20-i (EU) 2015/652 irányelve a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti számítási módszerek és jelentéstételi követelmények meghatározásáról (HL L 107., 2015.4.25., 26. o.).

Indokolás

A tüzelőanyagok ÜHG-intenzitásának 2030-ig maximum 20%-kal való csökkentésére irányuló ambiciózus célkitűzés indokolt, figyelembe véve a már elterjedt terményalapú bioüzemanyagokból származó nagy mértékű ÜHG-megtakarítást, valamint a közlekedésben a fejlett bioüzemanyagok és alternatív megújuló energiák erőteljesebb piaci penetrációját. A tüzelőanyagokból származó ÜHG-kibocsátások tüzelőanyag-szolgáltatókra alapozott csökkentése az éghajlati hatékonyságot szolgáló eredményes eszköznek bizonyult.

Módosítás    223

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell.

Az (1) bekezdés alkalmazásában a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni, feltéve, hogy elegendő bizonyíték van arra, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia kiegészítő jellegű. A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el módszertan létrehozása céljából, ideértve egy olyan módszertant is, amelynek segítségével a tagállamok a kiegészítő jelleg bizonyítása érdekében megállapíthatják kiindulási értékeiket.

Módosítás    224

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az első albekezdéstől eltérve a villamos energia részesedésének az (1) bekezdés alkalmazásában történő meghatározásához a megújuló forrásból származó villamos energiát termelő létesítményhez való közvetlen kapcsolódásból közúti járművek számára biztosított villamos energia esetében az említett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származónak kell tekinteni. Ehhez hasonlóan a megújuló forrásból származó villamos energiára vonatkozó, hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás alapján beszerzett villamos energiát teljes egészében megújuló forrásból származónak kell tekinteni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát minden esetben törölni kell.

Módosítás    225

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 3 bekezdés – 3 albekezdés – a pont – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részesedésének meghatározásához vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos uniós részarányát, vagy a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi nemzeti részarányát kell figyelembe venni. A megfelelő mennyiségű, a 19. cikknek megfelelően kiadott származási garanciát mindkét esetben törölni kell.

Amennyiben nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok előállításához akár közvetlenül, akár köztes termékek előállítása során villamos energiát használnak, a megújuló energia részesedésének meghatározásához a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia két évvel korábbi átlagos nemzeti részarányát lehet figyelembe venni. Törölni kell a 19. cikknek megfelelően kiadott, megfelelő mennyiségű származási garanciát.

Módosítás    226

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 4 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok létrehoznak egy olyan adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, és megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is.

A Bizottság létrehoz egy olyan uniós adatbázist, amelyben nyomon követhető minden, az (1) bekezdés b) pontjában említett számláló értékének kiszámításakor figyelembe veendő közlekedési célú üzemanyag, ideértve a villamos energiát is. A tagállamok megkövetelik a megfelelő gazdasági szereplőktől, hogy rögzítsék az adatbázisban az előállítási helytől a tüzelőanyag-forgalmazó általi piaci forgalomba hozatalig a szóban forgó üzemanyagokkal kapcsolatos tranzakciók adatait, valamint ezen üzemanyagok fenntarthatósági jellemzőit, többek között a teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátást is.

Módosítás    227

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 4 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A nemzeti adatbázisokat össze kell kötni egymással, hogy az üzemanyagok tagállamok közötti mozgásai nyomon követhetők legyenek. A nemzeti adatbázisok kompatibilitásának biztosítása érdekében a Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit.

A Bizottság a 31. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási aktusok révén meghatározza azok tartalmának és használatának műszaki jellemzőit.

Módosítás    228

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A tagállamok a nemzeti adatbázisokban szereplő információkról összesített formában tesznek jelentést, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet VII. mellékletével összhangban.

(5)  A tagállamok jelentést tesznek az összesített információkról, kitérve az üzemanyagok teljes életciklusra számított üvegházhatásúgáz-kibocsátására az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet VII. mellékletével összhangban. A Bizottság az adatbázisban szereplő információkat évente, összesített formában közzéteszi.

Módosítás    229

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 6 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(6)  A Bizottság a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében.

(6)  A Bizottság a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló aktusokat fogadhat el az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, biomassza és fosszilis tüzelőanyagok közös eljárásban való feldolgozásából származó termékek bioüzemanyag-tartalmának meghatározására szolgáló módszertan további pontosítása érdekében, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a kereskedelmi felhasználás és/vagy értékesítés céljára történő termékgyártás vagy -előállítás elkerülhetetlen, nem szándékos következményeként kibocsátott gáznemű anyagokból származó, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fosszilis tüzelőanyagok használatával az üvegházhatású gázok kibocsátásában elért megtakarítás meghatározására szolgáló módszertan pontosítása érdekében, valamint az ilyen üzemanyagok használatával elkerülendő üvegházhatásúgáz-kibocsátás minimális mennyiségéről e cikk (1) bekezdésének alkalmazása érdekében.

Indokolás

A megújulóenergia-irányelv hivatott biztosítani, hogy a Bizottság rendelkezzen az ahhoz szükséges hatáskörökkel, hogy előmozdítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású tüzelőanyagok használatát, mivel ezek fontos szerepet játszanak a kitermelt fosszilis eredetű szén uniós energiaszerkezeten belüli mennyiségének csökkentésében azon túl, hogy közvetetten hozzájárulnak a megújuló energiaforrásokon alapuló villamosenergia-termelés előmozdításához.

Módosítás    230

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 7 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(7)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és előmozdítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására.

(7)  Az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet által elért haladás kétévenként elvégzendő értékelése keretében a Bizottság 2025. december 31-ig felméri, hogy az (1) bekezdésben előírt kötelezettség valóban ösztönzi-e az innovációt és biztosítja-e a közlekedés üvegházhatásúgáz-kibocsátásainak mérséklését, valamint hogy a bioüzemanyagokra és a biogázokra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelmények megfelelőek-e. Az értékelés azt is elemzi, hogy az e cikkben foglalt rendelkezések hatékonyan megakadályozzák-e a megújuló energia kétszeres beszámítását. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (1) bekezdésben előírt kötelezettség módosítására. A módosított kötelezettségek legalább olyan szinteket tartanak fenn, amelyek megfelelnek a fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó, telepített vagy 2025-ben építés alatt álló kapacitásnak.

Módosítás    231

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – bevezető rész

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat :

(1)  Tekintet nélkül arra, hogy a nyersanyagokat az Unió területén belül vagy kívül termesztették-e, a bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok energiatartalmát az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokra csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha azok teljesítik a (2)–(6) bekezdésben meghatározott fenntarthatósági kritériumokat és a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat:

Indokolás

A javaslat fontos új elemeket vezet be a fenntarthatósági kritériumok és a közlekedési célú üzemanyagok tekintetében. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a pénzügyi támogatás fogalmának ki kell terjednie az adóügyi ösztönzőkre is.

Módosítás    232

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – 1 albekezdés – c pont

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság.

c)   a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok fogyasztásáért adható pénzügyi támogatásra való jogosultság, beleértve az adóügyi ösztönzőket is.

Indokolás

The recast Renewable Energy Directive makes major changes to the coverage of the provisions on bioenergy sustainability, notably by extending many of the provisions, for the first time, to biomass fuels such as wood. It also proposes significant changes to the targets relating to biofuels and bioliquids. On this basis, changes are also required to clarify the coverage of the term 'financial support', which in some Member States either does not currently address or may not in future sufficiently address the multiple ways, in addition to direct subsidies, in which the production or use of biomass fuels and other types of bioenergy are promoted or encouraged. For example mechanisms such as tax breaks for the use of biomass fuels based on their supposed carbon neutrality, or blending mandates imposed on providers of biomass or other biofuels, are either already in operation or may be applied in future, and themselves have cost impacts. The terms of the provision on eligibility for financial support should therefore be broadened to ensure it is comprehensive and in line with the spirit of the original Directive.

Módosítás    233

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – 2 albekezdés

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomassza-tüzelőanyagoknak azonban csak a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumnak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokhoz figyelembe vegyék. Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel.

A hulladékból és – a mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványoktól eltérő – maradványokból előállított bioüzemanyagoknak, folyékony bio-energiahordozóknak és biomassza-tüzelőanyagoknak csak a (7) bekezdésben meghatározott üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy azokat az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokhoz figyelembe vegyék. Előállításuknak azonban összhangban kell állnia a hulladékhierarchia 2008/98/EK irányelvben meghatározott elvével, és el kell kerülnie a (mellék)termékek, hulladékok és maradékanyagok piacára gyakorolt jelentős torzító hatásokat. Ez az előírás azon hulladékokra és maradványokra is vonatkozik, amelyeket a bioüzemanyaggá, folyékony bio-energiahordozóvá vagy biomassza-tüzelőanyaggá való további átalakítás előtt valamilyen egyéb termékké dolgoznak fel. 

Indokolás

A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok termelése a maradványanyagokat a jelenlegi anyagfelhasználásoktól, illetve a hulladékot az újrafelhasználástól az energia felé terelheti, ami ellentmond a hulladékhierarchiának és a körforgásos gazdaságra vonatkozó célkitűzéseknek. Annak biztosítása érdekében, hogy a közlekedés dekarbonizációja támogassa a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervet és összhangban álljon az EU hulladékhierarchiájával, új fenntarthatósági kritériumokat kell bevezetni.

Módosítás    234

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

 

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A mezőgazdasági területekről származó hulladékból és maradványokból előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból, ha az üzemeltetők intézkedéseket hoztak a talajminőséget és a talaj széntartalmát érintő negatív hatások minimálisra csökkentése érdekében. Az ezen intézkedésekre vonatkozó információkról a 27. cikk (3) bekezdése alapján jelentést kell tenni.

Indokolás

Ez a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik a közlekedési célú üzemanyagokkal kapcsolatos, a 25. cikkben szereplő új módosításhoz.

Módosítás    235

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 1 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20 MW tüzelőanyag-kapacitású, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 2,0 MW tüzelőanyag-kapacitást előállító létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat.

A biomassza-tüzelőanyagoknak csak akkor kell megfelelniük a (2)–(7) bekezdésekben előírt fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak, ha azokat szilárd biomassza-tüzelőanyagok esetében legalább 20 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű, villamos energiát, hőt vagy hűtőhatást, illetve tüzelőanyagot előállító létesítményben, gáz halmazállapotú biomassza-tüzelőanyagok esetében pedig legalább 2 MW teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményben használják fel. A tagállamok ennél alacsonyabb tüzelőanyag-kapacitású létesítményekre is alkalmazhatják a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumokat.

Módosítás    236

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – a a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

aa)  magas fokú biológiai sokféleséget képviselő erdő vagy egyéb fás terület, amely nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy amelynek magas fokú biodiverzitását az illetékes hatóság megállapította, kivéve ha bizonyítható, hogy a nyersanyagtermelés nem ellentétes az említett környezetvédelmi célokkal;

Indokolás

Az elsődleges erdőnek nem minősülő erdők is jelentős biológiai sokféleséget mutathatnak.

Módosítás    237

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – c pont – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  egy hektárnál nagyobb kiterjedésű nagy biodiverzitású gyepterület:

c)   nagy biodiverzitású gyepterület, beleértve a fás réteket és legelőket is:

Módosítás    238

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 2 bekezdés – c pont – ii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, és az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású , kivéve, ha a nagy biodiverzitású gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges.

ii.   a biológiai sokféleség szempontjából nagy értéket képviselő mesterséges gyepterület, vagyis amely emberi beavatkozás hiányában megszűnne, mint gyepterület, amely ugyanakkor nagy fajgazdagságot mutat és nem degradálódott, vagy az illetékes hatóság megállapította, hogy nagy biodiverzitású, kivéve, ha a nagy biodiverzitású gyepterületi besorolás megőrzéséhez a nyersanyagok betakarítása bizonyítottan szükséges.

Módosítás    239

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett , mezőgazdasági biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt.

(4)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, mezőgazdasági biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok nem állíthatók elő olyan földterületen termelt nyersanyagból, amely 2008 januárjában tőzeges őslápként működő földterület volt, kivéve, ha ellenőrizhető módon bizonyítják, hogy a nyersanyag termelése és betakarítása nem jelenti korábban lecsapolatlan területek lecsapolását.

Módosítás    240

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek:

(5)  Az erdei biomassza fenntarthatatlan kitermelésének kockázatát minimálisra csökkentendő az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek:

  az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:

  az erdei biomasszát olyan országban termelték ki, ahol a kitermelésre nemzeti és/vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok vonatkoznak, valamint olyan nyomon követési és jogérvényesítési rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:

i.  a kitermelés hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély feltételei szerint zajlik;

i.  a kitermelés nemzeti vagy regionális szinten, hivatalos úton meghatározott területen belül, a kitermelési engedély vagy a kitermelési jogot igazoló, ezzel egyenértékű dokumentum feltételei szerint zajlik;

ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;

ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;

iii.  a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok védelmet élveznek;

iii.  a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása érdekében vagy természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az érintett illetékes hatóság által kijelölt területek többek között a vizes élőhelyeken és tőzeglápokon – védelmet élveznek;

iv.  az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik; és

iv.  a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzésének a figyelembevételével végzik, a negatív hatások minimalizálása érdekében; és

v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét;

v.  a kitermelés fenntartja vagy javítja az erdők hosszú távú termelékenységét nemzeti vagy régiós szinten;

b)  amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják, hogy:

b)  amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az ellátási alapszinten olyan további információkat szolgáltatnak a jogszerűségről és az erdőgazdálkodási gyakorlatról, amelyek biztosítják, hogy:

i.  az erdei biomasszát törvényes engedély alapján termelték ki;

i.  a kitermelés a kitermelési engedélyre irányuló eljárás vagy a törvényes kitermelési jogot igazoló, ezzel egyenértékű nemzeti vagy regionális dokumentum feltételeinek megfelelően zajlik;

ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;

ii.  a kitermelt területeken sor kerül az erdő újratelepítésére;

iii.  a nagy természetvédelmi értékű területek, így többek között a vizes élőhelyek és a tőzeglápok azonosításra kerülnek és védelmet élveznek;

iii.  a biológiai sokféleség fenntartásának előmozdítása érdekében vagy természetvédelmi célokból nemzetközi vagy nemzeti jogszabály vagy az érintett illetékes hatóság által kijelölt területek többek között a vizes élőhelyeken és tőzeglápokon – védelmet élveznek;

iv)  az erdő kitermelésének a talaj minőségére és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását a lehető legkisebbre csökkentik;

iv)  a kitermelést a talajminőség és a biológiai sokféleség megőrzésének a figyelembevételével végzik; a környező területekre is figyelemmel, amennyiben azokra a kitermelési tevékenység hatással van;

v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét.

v.  a kitermelés fenntartja vagy javítja az erdők hosszú távú termelékenységét nemzeti vagy régiós szinten; és

 

vi.  olyan környezet- és természetvédelmi rendeletek vagy intézkedések vannak érvényben, amelyek összhangban állnak a vonatkozó uniós környezet- és természetvédelmi normákkal.

Módosítás    241

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 6 bekezdés – 1 albekezdés – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását;

ii.  olyan nemzeti vállalást nyújtott be az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) a földhasználatból, a földhasználat megváltoztatásából és az erdőgazdálkodásból eredő kibocsátások és elnyelések kapcsán, amely biztosítja vagy azt, hogy a szénkészleteknek a biomassza kitermelésével összefüggő változásait beszámítják az ország üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve korlátozására vonatkozó kötelezettségvállalásába, vagy azt, hogy a Párizsi Megállapodás 5. cikkével összhangban olyan nemzeti vagy annál alacsonyabb szintű jogszabályok alkalmazandók a kitermelési területre, amelyek biztosítják a szénkészletek és a szénelnyelők megőrzését és gyarapítását, valamint hogy a földhasználati ágazaton belül a kibocsátások ne haladják meg az elnyelést;

Módosítás    242

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 6 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az erdőgazdálkodási üzem szintjén olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését.

Amennyiben az első albekezdésben említett bizonyítékok nem állnak rendelkezésre, az erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok csak akkor vehetők figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha az ellátási alapszinten olyan gazdálkodási rendszerek vannak érvényben, amelyek biztosítják az erdő szénkészlet-tároló és szénelnyelő képességének megőrzését vagy növelését.

Módosítás    243

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 6 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban meghatározhatja azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek.

A Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási aktusok útján 2021. január 1. napjáig köteles meghatározni azokat a gyakorlati bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy az (5) és a (6) bekezdés követelményei teljesülnek.

Módosítás    244

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 6 bekezdés – 4 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

2023. december 31-ig a Bizottság felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására.

2023. december 31-ig a Bizottság a tagállamokkal való szoros együttműködésben felméri, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján az (5) és a (6) bekezdés követelményei minimálisra csökkentik-e az erdei biomassza fenntarthatatlan használatának kockázatát és megfelelnek-e a földhasználatra, földhasználat-megváltoztatásra és erdőgazdálkodásra vonatkozó követelményeknek. A Bizottság szükség szerint javaslatot tesz az (5) és a (6) bekezdésben előírt követelmények módosítására a 2030 utáni időszakra vonatkozóan.

Módosítás    245

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 7 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %;

a)   a 2015. október 5-én vagy ennél korábban működésben lévő létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok, és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 50 %;

Módosítás    246

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 7 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %;

b)   a 2015. október 5-étől kezdődően működésbe lépett létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 60 %;

Módosítás    247

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 7 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 70 %;

c)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben előállított bioüzemanyagok, a közlekedési célra biometánból előállított üzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók esetében legalább 65 %;

Módosítás    248

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 7 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 80 %, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 85 %.

d)  a 2021. január 1-jét követően működésbe lépő létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia, hő és hűtőhatás esetében legalább 70%, a 2026. január 1-jét követően működésbe lépő ilyen létesítményekben pedig 80%.

Módosítás    249

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 7 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

A tagállamok az üvegházhatású gázok kibocsátása tekintetében az e bekezdésben előírtnál nagyobb megtakarítást is megállapíthatnak.

Módosítás    250

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 8 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A legalább 20MW tüzelőanyag-kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik. Az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak a [3 years from date of adoption of this Directive] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a [3 years from date of adoption of this Directive]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra.

A legalább 20 MW beépített villamosenergia-termelési kapacitású létesítményekben biomassza-tüzelőanyagokból előállított villamos energia csak akkor vehető figyelembe az e cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében, ha a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 34. pontjában szereplő meghatározásnak megfelelő nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésből származik, vagy ha szilárd fosszilis tüzelésű erőművekből átalakított létesítményekben állítják elő. Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontja tekintetében ez a rendelkezés csak [az irányelv elfogadásától számított 3 év] után működésbe lépő létesítmények esetében alkalmazandó. Az e cikk (1) bekezdésének c) pontja tekintetében ez a rendelkezés nincs kihatással a [az irányelv elfogadásától számított 3 év]-ig jóváhagyott állami támogatási programokra.

Módosítás    251

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 8 bekezdés – 2 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Az első albekezdés nem alkalmazandó az olyan létesítményekből származó villamos energiára, amelyek esetében nincsen előírva a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv1a 14. cikke szerinti nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés alkalmazása, feltéve, hogy ezek a létesítmények kizárólag mezőgazdasági, akvakultúrából származó, halászati és erdészeti maradványokból normális üzemi feltételek mellett előállított biomassza-tüzelőanyagot alkalmaznak.

 

____________________

 

1a Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.).

Indokolás

Miközben a magas energia átalakítási hatásfok kulcsfontosságú összetevője a bioenergia fenntarthatóságának, és biztosítani kell, vannak olyan körülmények – pl. éghajlati viszonyok –, amelyek azt eredményezik, hogy a hőenergia iránti kereslet elégtelen lesz a hővel kapcsolt villamosenergia beruházásokhoz. Ezekkel a körülményekkel már foglalkozik az energiahatékonyságról szóló (2012/27/EU) irányelv a hő és hűtési energia hatékonyságát szorgalmazó 14. cikke. Mindazonáltal biztosítani kell, hogy a csak elektromos áramot termelő létesítmények kizárólag maradékanyagokat használjanak, mivel ezek nem állnak versenyben az anyagfelhasználással.

Módosítás    252

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 8 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8a)  A Bizottság kétévente jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára az Unióban felhasznált bio-tüzelőanyagok által többek között az élelmiszer, takarmány és más anyagok termelésére, valamint az Unión belüli illetve harmadik országbeli gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságra gyakorolt hatásokról és azok előnyeiről.

Indokolás

A jelentéstételre vonatkozó – a Bizottság javaslatában törölt – rendelkezések (a jelenlegi irányelv 17. cikk (7) bekezdése) újbóli bevezetése.

Módosítás    253

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 8 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(8b)  Az e cikk (1)–(8a) bekezdéseitől eltérve, figyelemmel a legkülső területeknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében rögzített sajátosságaira, az irányelv 26. cikke nem alkalmazandó e régiókra. A Bizottság [a jelen irányelv hatálybalépésétől számított 6 hónap]-ig jogalkotási javaslatot terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amely az üvegházhatású gázok fenntarthatóságával kapcsolatos és e gázok használatának csökkentésére irányuló kritériumokat határoz meg a legkülső régiók tekintetében. E kritériumok figyelembe veszik a helyi sajátosságokat. A legkülső régiók számára lehetővé kell tenni, hogy ki tudják használni erőforrásaik teljes potenciálját, a fenntarthatóság szigorú kritériumainak tiszteletben tartása mellett, annak érdekében, hogy fokozzák a megújuló energia termelését és megerősítsék energiafüggetlenségüket.

Indokolás

A legkülső régiók (egyes régiók 80%-a vagy azt meghaladó részének) fosszilis energiával való ellátása olyan többletköltséget jelent, amely kedvezőtlenül érinti a helyi gazdaságot, valamint a helyi lakosok vásárlóerejét. Ugyanakkor e régiókban található a jelentős biomassza-források egy része, amelyet képesnek kell lenniük kiaknázni.

Módosítás    254

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból a tagállamok a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében további fenntarthatósági követelményeket is megállapíthatnak.

(10)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból a tagállamok a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok tekintetében további fenntarthatósági követelményeket is megállapíthatnak.

Módosítás    255

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)   megengedi az eltérő fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagok , folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok összekeverését például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen ;

a)   megengedi az eltérő fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőkkel rendelkező nyersanyagszállítmányok vagy bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok összekeverését például egyetlen konténerben, feldolgozó vagy logisztikai létesítményben, átviteli és elosztási infrastruktúrában vagy helyszínen, feltéve, hogy az egyes szállítmányok megfelelnek a 26. cikkben rögzített követelményeknek, és megfelelő rendszerek működnek az egyes szállítmányok megfelelőségének mérésére és nyomon követésére;

Módosítás    256

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A határokon átnyúló kereskedelem és a fogyasztók rendelkezésére bocsátás elősegítése érdekében a hálózatba betáplált megújuló energia eredetigazolásának tartalmaznia kell a fenntarthatósági kritériumokra és a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében rögzített üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarításra vonatkozó tájékoztatást, és elkülönítve is továbbítható.

Indokolás

Az eredetigazolásnak tájékoztatnia kell a fogyasztókat a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésről és az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarításról.

Módosítás    257

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)   amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki;

a)   amennyiben egy nyersanyagszállítmány feldolgozásából egyetlen eredmény születik, és azt bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánják, a szállítmány méretét és fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási jellemzőit egy olyan átváltási együtthatóval kell kiigazítani, amely a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok előállítására szánt eredmény és az eljáráshoz felhasznált bemeneti nyersanyagok arányát fejezi ki, amennyiben a keveréket alkotó valamennyi szállítmány megfelel a 26. cikkben rögzített követelményeknek;

Módosítás    258

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán , és hogy kérésre bocsássák a tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát.

A tagállamok intézkedéseket hoznak annak biztosítására, hogy a gazdasági szereplők megbízható információkat nyújtsanak be a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében előírt fenntarthatósági, valamint üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási követelményeknek való megfelelés kapcsán , és hogy kérésre bocsássák a tagállam rendelkezésére az információk előállításához felhasznált adatokat. A tagállamok előírják a gazdasági szereplők számára, hogy az általuk benyújtott információk tekintetében dolgozzák ki a független audit megfelelő normáit, és mellékeljék az audit elvégzésével kapcsolatos bizonyítékokat. Az audit során meg kell vizsgálni, hogy a gazdasági szereplők által használt rendszerek a pontosság, a megbízhatóság és a csalásbiztosság tekintetében megfelelnek-e az előírásoknak, ideértve annak ellenőrzését is, hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a 26. cikk (2)–(7) bekezdései szerinti hulladékká vagy maradékanyaggá váljon. Értékelni kell továbbá a mintavétel gyakoriságát és módszerét, és az adatok megbízhatóságát.

Indokolás

E módosítás a IX. melléklet B. részében felsorolt alapanyagokból előállított bioüzemanyagok és biogázok részesedésére irányuló, a 25. cikk (1) bekezdésben szereplő korlátozásnak való megfelelés biztosításához kapcsolódik.

Módosítás    259

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 3 bekezdés – 2 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkoznak.

Az ebben a bekezdésben megállapított kötelezettségek mind az Unión belül előállított, mind a behozott bioüzemanyagokra, folyékony bio-energiahordozókra és biomassza-tüzelőanyagokra vonatkoznak. A bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok földrajzi származására vonatkozó információkat a fogyasztók rendelkezésére kell bocsátani.

Indokolás

Ez a módosítás a közlekedési célú üzemanyagokkal kapcsolatos, a 25. cikkben szereplő kötelezettséghez kapcsolódik.

Módosítás    260

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)   A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok szállítmányai megfelelnek a 26. cikk (2),(3), (4) , (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az erdőgazdasági üzem szintjén rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.

(4)   A Bizottság megállapíthatja, hogy a biomassza-termékek előállítására vonatkozó szabványokat megállapító önkéntes nemzeti vagy nemzetközi rendszerek pontos adatokkal szolgálnak a 26. cikk (7) bekezdésének céljait illetően, és/vagy hogy e rendszerek használatával igazolható, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy biomassza-tüzelőanyagok szállítmányai megfelelnek a 26. cikk (2),(3), (4) , (5) és (6) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági kritériumoknak, és/vagy hogy szándékosan nem módosítottak úgy anyagokat vagy nem váltak meg tőlük azért, hogy a szállítmány vagy annak egy része a IX. melléklet hatálya alá tartozzon. A 26. cikk (5) és (6) bekezdésében az erdei biomassza kapcsán előírt követelmények teljesülésének igazolására a gazdasági szereplők benyújthatják az ellátási alapszinten rendelkezésre álló bizonyítékokat. A Bizottság a 26. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja alkalmazásában elismerheti továbbá a nemzetközi megállapodások által elismert vagy kormányközi szervezetek, illetve a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) által készített jegyzékekben szereplő ritka, fenyegetett vagy veszélyeztetett ökoszisztémák vagy fajok védelmére kijelölt területeket.

Módosítás    261

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 5 bekezdés – 3 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Elsősorban annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint a csalás megelőzése érdekében a Bizottság pontosan meghatározhatja többek között a független , megbízható és átlátható auditra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Ezt a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat.

Elsősorban annak érdekében, hogy a fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítási kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése hatékony és összehangolt legyen, valamint a csalás megelőzése érdekében a Bizottság pontosan meghatározhatja többek között a független , megbízható és átlátható auditra vonatkozó részletes végrehajtási előírásokat, és ezen előírások alkalmazását kötelezővé teheti valamennyi önkéntes rendszer vonatkozásában. Ezen előírások meghatározásakor a Bizottság szem előtt tartja az adminisztratív terhek csökkentésének szükségességét. Ezt a 31. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén kell megvalósítani. Ezekben a végrehajtási jogi aktusokban a Bizottság meghatározza azt is, hogy az önkéntes rendszereknek milyen határidőn belül kell az előírásokat végrehajtaniuk. A Bizottság hatályon kívül helyezheti az önkéntes rendszerek elismerésére vonatkozóan hozott határozatokat, amennyiben a szóban forgó önkéntes rendszerek az előirányzott határidőn belül nem teljesítik ezeket az előírásokat. Amennyiben valamely tagállam az önkéntes rendszer működésével kapcsolatos aggályt vet fel, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a kérdést, és megfelelő intézkedést kell hoznia.

Indokolás

Ez a módosítás a közlekedési célú üzemanyagokkal kapcsolatos, a 25. cikkben szereplő kötelezettség végrehajtásához kapcsolódik.

Módosítás    262

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 7 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(7a)  A Bizottság bármikor, illetve valamely tagállam kérésére ellenőrizheti a fenntarthatósági kritériumok teljesítésével vagy az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkenésével kapcsolatban az Unió piacán működő gazdasági szereplők által szolgáltatott információk megbízhatóságát.

Indokolás

Ez a módosítás a közlekedési célú üzemanyagokkal kapcsolatos, a 25. cikkben szereplő kötelezettség végrehajtásához kapcsolódik.

Módosítás    263

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – 1 a albekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Azoknak az alapanyagoknak, amelyek termesztése a földhasználat közvetlen megváltozását okozta, azaz az IPCC szerinti következő földterület-kategóriák megváltozását: erdőterület, gyepterület, vizes élőhely, település vagy egyéb terület változása szántóterületté vagy évelő növényekkel borított szántóterületté, és amelyek esetében a közvetlen földhasználat-változtatás kibocsátási értékét (el) az V. melléklet C. része 7. pontja szerint számítják, a földhasználat közvetett megváltozásából adódó becsült kibocsátását nullának tekintik.

Indokolás

Ez a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik a 7. cikk (1) bekezdésének módosításához.

Módosítás    264

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)   A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat.

(2)   A tagállamok jelentéseket nyújthatnak be a Bizottságnak az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájában (a továbbiakban: NUTS) 2. szintű vagy annál részletesebb felbontású NUTS-szinthez tartozó, a területükön található földterületeken a mezőgazdasági és erdőgazdasági nyersanyagok termesztéséből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás jellemző mértékéről. A jelentésekhez csatolni kell a kibocsátások szintjének kiszámításához alkalmazott módszer és adatforrások ismertetését. E módszernek figyelembe kell vennie a talaj jellemzőit, az éghajlatot és a várt nyersanyaghozamokat.

Módosítás    265

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)   A Bizottság – a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a mezőgazdasági biomassza alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett.

(4)   A Bizottság – a 31. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus útján – megállapíthatja, hogy az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett jelentések pontos adatokat tartalmaznak a mezőgazdasági és erdőgazdasági biomassza alapanyagainak termesztéséből származó, az adott területen keletkező üvegházhatásúgáz-kibocsátás mértékének meghatározására a 26. cikk (7) bekezdésében említett célok vonatkozásában. Így ezek az adatok használhatóak a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók tekintetében az V. melléklet D. vagy E. részében előírt, a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében pedig a VI. melléklet C. részében előírt, a termesztés kapcsán alkalmazandó részekre bontott alapértelmezett értékek helyett.

Módosítás    266

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 5 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. és a VI. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – beillessze vagy kiigazítsa bioüzemanyag- , folyékony bio-energiahordozó- és biomassza-tüzelőanyag- előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében és a VI. melléklet B. részében meghatározott módszertan módosítását is.

A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja az V. és a VI. mellékletet azzal a céllal, hogy – amennyiben indokolt – a legújabb technológiai fejlődés és tudományos eredmények alapján beillessze vagy kiigazítsa a bioüzemanyag- , folyékony bio-energiahordozó- és biomasszatüzelőanyag-előállítási módokra vonatkozó értékeket. A felülvizsgálat során mérlegeli az V. melléklet C. részében és a VI. melléklet B. részében meghatározott módszertan módosítását is.

Indokolás

Ez a módosítás a közlekedési célú üzemanyagokkal kapcsolatos, a 25. cikkben szereplő kötelezettséghez kapcsolódik.

Módosítás    267

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint az ezek előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.

(1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint a megújuló energia ezekből és egyéb forrásokból történő előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat, műholdak által szolgáltatott adatokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra és más konkurens anyagok használatára gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.

Indokolás

Az összehasonlítást lehetővé tévő átfogó megközelítést kell alkalmazni.

Módosítás    268

Irányelvre irányuló javaslat

32 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A Bizottságnak a a 7. cikk (5) bekezdésében , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

(2)  A Bizottságnak a 7. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében , a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2021. január 1-jétől kezdődő hatállyal.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    269

Irányelvre irányuló javaslat

32 cikk – 3 bekezdés – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 7. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazás.

A 7. cikk (3) bekezdésében, a 7. cikk (5) bekezdésében, a 7. cikk (6) bekezdésében, a 19. cikk (11) bekezdésében, a 19. cikk (14) bekezdésében, a 25. cikk (6) bekezdésében és a 28. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazás.

Indokolás

Erre a módosításra a szöveg belső logikájához kapcsolódó nyomós okok miatt van szükség, és elválaszthatatlanul kapcsolódik más módosításokhoz.

Módosítás    270

Irányelvre irányuló javaslat

I a melléklet (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

Ia. melléklet

 

1.  A 2030-ra vonatkozó tagállami célkitűzések az alábbi, százalékpontban kifejezett elemek összegéből állnak:

 

a)  az ezen irányelv I. mellékletében megállapított, 2020-ra vonatkozó kötelező tagállami nemzeti célkitűzés;

 

b)  átalányalapú hozzájárulás ("Cátalány");

 

c)  az egy főre jutó GDP összegén alapuló hozzájárulás ("CGDP”);

 

d)  potenciál alapú hozzájárulás ("Cpotenciál");

 

e)  a tagállam összekapcsoltsági szintjét tükröző hozzájárulás ("Cösszakapcsoltság").

 

2.  A Cátalány értéknek minden tagállam esetében azonosnak kell lennie. A tagállamok Cátalány hozzájárulásai együttesen az EU 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.

 

3.  ACGDP hozzájárulást az EU átlagához viszonyított, egy főre jutó GDP index alapján osztják fel a tagállamok között, ahol az egyes tagállamok vonatkozásában az index felső értékhatárát az uniós átlag 150%-ában határozzák meg. A tagállamok CGDP hozzájárulásai együttesen az EU 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.

 

4.  ACpotenciál hozzájárulást a megújuló energiaforrások 2030. évi tagállami arányai közötti, a PRIMES EUCO3535 forgatókönyvben és az adott tagállam 2020-ra vonatkozó kötelező nemzeti céljában feltüntetett különbség alapján osztják fel a tagállamok között. A tagállamok Cpotenciál hozzájárulásai együttesen az EU 2030-ra és 2020-ra szóló célkitűzései közötti különbség 30%-át teszik ki.

Módosítás    271

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – C rész – 3 bekezdés – -a pont – képlet

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B /E F(t))

MEGTAKARÍTÁS = (E F(t) – E B) /E F(t)

Indokolás

A javasolt képlet matematikai szempontból helytelen. A meglévő képlet matematikai szempontból helyes: a méretet figyelmen kívül hagyó olyan arányt ad, amely a 100%-hoz viszonyított ÜHG-csökkentés százalékát adja ki

Módosítás    272

Irányelvre irányuló javaslat

V melléklet – C rész – 15 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

15.  A szén leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításoknak , eccr közvetlenül kapcsolódniuk kell azon bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó előállításához, amelynek tekintetében figyelembe veszik őket, és e megtakarításokba csak az olyan CO2 leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt . az energia- vagy a közlekedési ágazatban használják,

15.  A szén leválasztásából és helyettesítéséből eredő kibocsátás-megtakarításokba (eccr) csak az olyan CO2-leválasztással elkerült kibocsátások számíthatók bele, amelyek esetében a szén biomassza eredetű és azt a fosszilis CO2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban.

Indokolás

Fenn kell tartani a jelenlegi szabályozási helyzetet. A szállításon kívüli ágazatok kibocsátásmegtakarítását sem szabad figyelmen kívül hagyni.

Módosítás    273

Irányelvre irányuló javaslat

VII melléklet – 1 bekezdés – 2 albekezdés – 1 franciabekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

-  Qhasznos = a hőszivattyúból származó teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe,

-  Qhasznos = a hőszivattyúból származó, fűtés és hűtés előállítására használt teljes becsült hasznos hőenergia, amely megfelel a 7. cikk (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek, a következők szerint megállapítva: csak az SPF > 1,15 * 1/η adottságú hőszivattyúk vehetők figyelembe,

Módosítás    274

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  Vegyes kommunális hulladék biomasszahányada, amelynek nem képezi részét a külön gyűjtött háztartási hulladék, amelyre a 2008/98/EK irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott újrahasznosítási célértékek vonatkoznak;

törölve

Indokolás

Ez növeli a kibocsátáscsökkentési célok egységességét.

Módosítás    275

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)   Magánháztartásokból származó, a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott biohulladék, amelyre az ugyanezen irányelv 3. cikkének 11. pontja szerinti elkülönített gyűjtés vonatkozik;

c)   A 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott biohulladék, amelyre az ugyanezen irányelv 3. cikkének 11. pontja szerinti elkülönített gyűjtés vonatkozik;

Módosítás    276

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  Ipari hulladék biomasszahányada, amely nem alkalmas az élelmiszer- vagy takarmánynövény-termesztésben való felhasználásra, ideértve a kis- és nagykereskedelemből, valamint az agrár-élelmiszeriparból, a halászatból és akvakultúrából származó anyagokat is, az e melléklet B. részében felsorolt alapanyagok kivételével;

d)  Megújuló energiát használó egyéb ipari termelésből származó olyan biomassza-maradék, amely nem alkalmas az élelmiszer- vagy takarmánynövény-termesztésben való felhasználásra vagy nem élelmiszer-ipari anyaggá való újrafeldolgozásra. Ez magában foglalja a kis- és nagykereskedelemből és a bioalapú vegyi gyártásból, valamint az agrár-élelmiszeriparból, a halászatból és akvakultúrából származó anyagokat is, az e melléklet B. részében felsorolt alapanyagok kivételével.

Indokolás

A körforgásos gazdaság és a hatékony erőforrás-felhasználás elveivel összhangban csak az élelmiszerekben, takarmányokban vagy nem élelmiszer jellegű termékekben való újrahasznosításra nem alkalmas gyártási maradékanyagok tekinthetők fejlett bioüzemanyagoknak.

Módosítás    277

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  Pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja

törölve

Indokolás

A nagyarányú közvetett földhasználat-változással járó növényiolaj-termelésből származó maradékanyagok nem tekinthetők megfelelő nyersanyagoknak a fejlett bioüzemanyagokkal összefüggésben.

Módosítás    278

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – h pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

h)  Tallolaj és tallolaj-szurok

törölve

Indokolás

A tallolaj ipari felhasználása elterjedt. Hatásvizsgálat nélkül nem lehet értékelni annak más célú felhasználását.

Módosítás    279

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – j pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

j)  Kipréselt cukornád.

törölve

Indokolás

Az ipari felhasználású és csak korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló alapanyagok fejlett bioüzemanyagként való felhasználását nem szabad támogatni, mivel ennek valószínűsíthetően negatív hatása lenne az éghajlatváltozásra és a gazdaságra, hiszen ezeket más anyagokkal kell kiváltani jelenlegi felhasználásukban.

Módosítás    280

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – o pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

o)  Az erdőgazdálkodásból és az erdőgazdálkodással kapcsolatos iparágakból származó hulladékok és maradékanyagok biomasszahányada, azaz fakéreg, ágak, ritkításból visszamaradt hulladékfa, levelek, tűlevelek, lombkorona, fűrészpor, faforgács, feketelúg, acetátoldat, rostiszap, lignin ;

o)  Az erdőgazdálkodással kapcsolatos olyan iparágakból származó maradékhulladék és maradékanyagok azaz fakéreg, ágak, ritkításból visszamaradt hulladékfa, levelek, tűlevelek, lombkorona, fűrészpor, faforgács, feketelúg, acetátoldat, rostiszap, lignin – biomasszahányada, amelyek a jelenlegi maradékanyag-felhasználást nem bolygatják meg;

Indokolás

A módosítás a faipari termékek hierarchikus felhasználását illetően koherenciát biztosít, valamint erősíti a végrehajtást és a 26. cikk módosításának végrehajtását.

Módosítás    281

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – p pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

p)  A 2. cikk második bekezdésének s) pontjában meghatározott egyéb nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;

p)  A 2. cikk második bekezdésének s) pontjában meghatározott egyéb nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok, a mezőgazdasági területeken termesztett energianövények kivételével.

Indokolás

A használatban lévő mezőgazdasági területeken termesztett energianövényeket ki kell zárni, mivel azok ugyanúgy a földhasználat megváltozását okozzák, mint a bioüzemanyagok előállítása céljából termesztett növények.

Módosítás    282

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – q pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

q)  A 2. cikk második bekezdésének r) pontjában meghatározott egyéb lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével;

q)  A marginális mezőgazdasági területen ültetett rövid életciklusú sarjerdőből származó lignocellulóz-tartalmú biomassza, valamint a mezőgazdasági hasznosítású területen lévő agrár-erdészeti rendszerekből származó hulladékok és maradékanyagok.

Indokolás

A fogalommeghatározás túlságosan tág volt, mivel az erdészetből származó minden fás hulladékot és maradékanyagot már magában foglal az o) pont, így a módosítás csak a q) pont alkalmazási területének korlátozását javasolja, lefedve a mezőgazdasági hasznosítású területet, az elsődleges használatú marginális földterületeket, valamint az agrár-erdészeti rendszerekből származó maradékanyagokat és hulladékot, ágakat, fakérget, leveleket stb.

Módosítás    283

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – q a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

qa)  Közlekedési célú szén-dioxid-leválasztás és -felhasználás, amennyiben az energiaforrás a 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának megfelelően megújuló energiaforrás.

Indokolás

A jelenlegi szabályozás fenntartása. Indokolt a jelenlegi jogszabályok megőrzése. A fosszilis eredetű szén kiváltása és a lépcsőzetes felhasználás fontos és egyre növekvő jelentőségű szempontok az éghajlatvédelemben.

Módosítás    284

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – B rész – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  A cukornád vagy cukorrépa cukorrá való feldolgozásának melléktermékeként keletkező melasz, feltéve, hogy a cukor kivonása során betartották a legkorszerűbb ipari szabványokat.  

törölve

Indokolás

A melasz az agrár-élelmiszeripari ágazatban – különösen az élesztő előállításához – használt cukornád mellékterméke. A IX. mellékletből ki kell zárni a melaszt, mivel az nyersanyaghiányhoz vezetne, míg a melasz nem energetikai célú felhasználása a hulladékhierarchiának megfelelő, magasabb hozamú kiaknázást tesz lehetővé.

Módosítás    285

Irányelvre irányuló javaslat

X melléklet – A rész

Naptári év

Minimális hozzájárulás

2021

7,0%

2022

6,7%

2023

6,4%

2024

6,1%

2025

5,8%

2026

5,4%

2027

5,0%

2028

4,6%

2029

4,2%

2030

3,8%

 

Módosítás

A. rész: Az élelmiszer- vagy takarmánynövényből előállított folyékony halmazállapotú üzemanyagoknak a megújulóenergia-részesedésre vonatkozó, a 7. cikk (1) bekezdésében említett uniós célhoz való maximális hozzájárulása

Naptári év

Minimális hozzájárulás

2021

7,0%

2022

6,3%

2023

5,6%

2024

4,9%

2025

4,2%

2026

3,5%

2027

2,8%

2028

2,1%

2029

1,4%

2030

0%

(1)

A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)

HL C 77., 2002.3.28., 1. o.


INDOKOLÁS

A gazdaság 2050-ig történő dekarbonizációjának kihívása

Az Európai Parlament kötelezettséget vállalt az európai polgárok, életminőségük és a gazdasági és társadalmi fejlődés iránt.

Itt az alkalom egy olyan egyértelmű és hatékony jogi keret kidolgozására, amely összhangban van a 2015-ben aláírt és 2016 novembere óta hatályos, történelmi jelentőségű Párizsi Megállapodásban a gazdaság dekarbonizációjára vonatkozóan meghatározott ütemtervvel.

Az új irányelvnek minden eddiginél ambiciózusabban törekednie kell a megújuló forrásokból származó energia használatának előmozdítására és a tiszta, biztonságos és valamennyi polgár számára elérhető energiára, amely munkahelyeket is teremt.

Európa: vezető szerep a megújuló energiák terén?

A megújuló forrásokból származó energiák piacának nagyarányú jelenlegi és jövőbeli globális fejlődése fontos lehetőséget kínál vállalkozásaink számára, továbbá a minőségi munkahelyek létrehozására az Unióban. Ki kell használnunk és támogatnunk kell a technológiai tudásbázist, az ipari struktúrát és a képesített szakembereket, amelyek és akik lehetővé tették számunkra, hogy kulcsszerepet töltsünk be az említett technológiák világszintű fejlődésében.

A megújuló forrásokból származó energiák felhasználása hozzájárul az Unió energiafüggetlenségének növeléséhez is, javítja az energiabiztonságot, és így kevésbé leszünk kiszolgáltatva a külső energiaszállítóknak.

Az utóbbi években az uniós gazdaság dekarbonizálásához szükséges beruházások a lassulás jeleit mutatták. Erre jó példa a megújuló forrásokból származó energiák terén végrehajtott európai beruházások lassulása, ami ellentétben áll a világ más részeinek beruházási tendenciáival.

Úton a megújuló forrásokból származó energiákat támogató, új szabályozási keret felé

A 2050-ig történő teljes körű dekarbonizációval koherens célkitűzés: 35%

Az előadó ugyan sok új rendelkezést üdvözöl az Európai Bizottság javaslatában, mégis sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a megújuló forrásokból származó energiák 27 %-os részesedésére vonatkozó célkitűzés nem eléggé ambiciózus.

Hangsúlyozni kell, hogy az Európai Tanács 2014. októberi ülését, amely a megújuló forrásokból származó energiák legalább 27 %-os részesedésére vonatkozó célkitűzést támogatta, a Párizsi Megállapodás aláírását megelőzően tartották.

Másrészt viszont a 27 %-os átfogó célkitűzés lényegében nem különbözik a folyamatban lévő forgatókönyvtől, miszerint 2030-ra 24,3 % valósul meg (ez a forgatókönyv nem veszi figyelembe a megújuló forrásokból származó energiák érettebb technológiáinak költségében várhatóan bekövetkező csökkenést).

Azt is meg kell említeni, hogy az Európai Parlament 2016-ban állásfoglalást fogadott el, amely a megújuló forrásokból származó energiák legalább 30 %-os részesedésére vonatkozó célkitűzésre szólított fel, és megállapította, hogy „a célkitűzéseket sokkal magasabb szinten kell meghatározni”.

Jelenleg még az Európai Parlament által javasolt célkitűzés is szerény a COP21 keretében a gazdaság dekarbonizációjára vonatkozóan elfogadott igényekhez képest, és a párizsi célkitűzések megvalósítása mellett az Európai Unió által a tiszta energiák területén betöltött vezető szerepet is veszélyezteti.

Tulajdonképpen több tagállam is a 2030-ra meghatározott célkitűzéseket egyértelműen meghaladó célokat tűz ki.

Az IRENA (2016) például azt állítja, hogy a megújuló forrásokból származó energiák 2030-ig megvalósítandó 36 %-os részesedése nem pusztán lehetséges, hanem szükséges is ahhoz, hogy a Föld átlagos hőmérsékletének emelkedését 2 °C-ra korlátozzuk.

Az előadó mindezekre tekintettel az Unió teljes bruttó energiafogyasztásában a megújuló forrásokból előállított energiák 2030-ig elérendő 35 %-os kötelező részarányának meghatározását javasolja. Ezt a minimális célkitűzést valamennyi tagállam közös erőfeszítése útján kell elérni, új kötelező nemzeti célkitűzéseknek többek között a közlekedési szektorban való meghatározásával.

A tiszta energiával kapcsolatos nemzeti kötelezettségvállalások

A hatályos 2009/28/EK irányelvnek a megújuló forrásokból származó energiák nagyobb mértékű alkalmazása felé történő határozott elmozdulása nagyrészt annak köszönhető, hogy nemzeti szinten egyértelműen és biztosan, kötelező célkitűzéseket állapítottak meg.

A kötelező célkitűzések bizonyosságot teremtenek a befektetők számára, és csökkentik a pénzügyi támogatás iránti igényt. Emellett a felelősségek olyan egyértelmű megosztásáról rendelkeznek, amely lehetővé teszi meg nem felelés esetén korrekciós intézkedések végrehajtását.

Mivel a kötelező nemzeti célkitűzéseket maga az Európai Bizottság határozta meg a megújuló forrásokból származó energiával kapcsolatos célkitűzések 2020-ig történő elérésének leghatékonyabb eszközeként, nehéz azonosulni a megszüntetésük gondolatával. Az önkéntes nemzeti hozzájárulások rendszere nem tűnik egyértelműen ambiciózusnak.

Rugalmas, valódi és európai szemléletű pénzügyi keret

A piaci alapú támogatási rendszerek létrehozásának kritériumai fokozzák a versenyt, és mérséklik a megújuló forrásokból származó energia támogatásának költségeit.

Gondoskodni kell ugyanakkor arról, hogy a tagállamok saját társadalmi, környezeti, földrajzi és éghajlati körülményeik alapján dönthessenek saját technológiai diverzifikálásukról. Ez a rugalmasság a megújuló forrásokból származó energiák rendszere integrációs költségeinek csökkentését is segíti. Az előadó ezért általános közös elvek létrehozását javasolja a megújuló forrásokból származó energiák támogatási rendszereihez.

A támogatási rendszereknek a megújuló forrásokból származó energiák más tagállamokban található termelői előtt történő megnyitása a harmonizáció egyik módszere, amellyel a támogatási rendszerek költségei csökkenthetők, ugyanakkor fokozható a versenyképesség.

A tagállamok közötti együttműködési mechanizmusok költséghatékonyság szempontjából előnyösek lehetnek a megújuló forrásokból származó energiák előmozdítása terén. Ahhoz, hogy ezek az előnyök – a tagállamok számára kínált rugalmassággal együtt – megvalósulhassanak, az előadó azt javasolja, hogy a támogatási rendszerek megnyitására vonatkozó kötelezettséget váltsák fel közös projektek megvalósításával.

A regionális együttműködésnek összhangban kell lennie az összekapcsolódás szintjével, amely elengedhetetlen a különféle megújuló energiaforrások megfelelő kezeléséhez és ezeknek az energetikai rendszerbe történő integrálása költségeinek csökkentéséhez. Ezért a nagyon alacsony mértékű összekapcsolódási szinttel rendelkező tagállamok nem kötelezhetők az ebben a nyílt keretben való részvételre.

A jogbiztonság megerősítése

A megújuló energiaforrások támogatására irányuló politikák hirtelen változásai bizonytalanságot okoztak a befektetőknek. Több ország is visszamenőleges hatályú intézkedéseket hozott, ami bizalomvesztést és bizonytalanságot okozott a megújuló forrásokból származó energiák ágazatában, és az új létesítmények esetében megszűnt a finanszírozáshoz jutás. Ez veszélyeztette a 2020-ra megállapított célkitűzések megvalósítását, és számos régióban meggyengítette a vezető hazai iparágat. Mindenképpen határozottabb képet kell sugallni az Európai Unióról mint a megújuló forrásokból származó energiákkal kapcsolatos befektetések vonzó területéről, többek között a szabályozási keret jogbiztonságának megteremtésével. A 6. cikket ezért megerősítettük, hogy a kétértelműségeket megszüntessük, és egyértelművé tegyük, hogy ez a jelenlegi és a jövőbeli beruházásokra is alkalmazandó. A módosítás tágabb szabályozási rendszerről rendelkezik, átmeneti időszakokat hoz létre a szabályozási változások esetére, és megállapítja a szükséges kompenzációt a megújuló forrásokból előállított energiát érintő, olyan megkülönböztető jellegű külső változások esetére, amelyek jelentős mértékben érintik a támogatott projektek gazdasági életképességét.

Az adminisztratív akadályok felszámolása

A megújuló forrásokból előállított energiának az Unióban történő alkalmazását a hosszú várakozási időszakokkal jellemzett, bonyolult közigazgatási eljárások is akadályozzák. Az ágazati szereplők jelenleg igénylik a javasolt egyablakos rendszert.

Habár az engedély megadására vonatkozó hároméves maximum nagyobb erőművek esetében reális, a kisebbeknél azonban túlzottnak tűnik. Rövidebb határidőkre van szükség olyan kisebb projektek esetében, amelyek megvalósítása nem tesz szükségessé olyan széles körű konzultációt és értékelést, mint a nagyobb erőműveké.

A fogyasztók részvétele az energetikai átállásban

A technológiai fejlődés és egyes technológiák költségcsökkenése a hatályos irányelv elfogadása óta olyan újfajta energiagazdálkodási formákat eredményezett, amelyek lehetővé teszik, hogy a fogyasztó kerüljön az energiapolitika középpontjába. Fontos ezeket az újfajta részvételi formákat bevonni az energetikai rendszerbe, és támogatni ezeket. Az új irányelvnek ilyen módon nem csupán engedélyeznie kell a saját fogyasztás és a megújulóenergia-közösségek fejlődését, hanem ezt aktívan elő is kell mozdítania, és meg kell akadályoznia, hogy ezeket megkülönböztessék vagy aránytalan terheket rójanak rájuk. A megújuló forrásokból származó, hálózaton kívül maradó, saját előállítású energia fogyasztására semmilyen adót vagy illetéket sem lehet kivetni.

A közepes vagy magas jövedelmű polgárok gyakran jobban hozzáférnek a megújuló forrásokból származó energiát saját célra előállító eszközökbe történő beruházáshoz szükséges induló tőkéhez.

Európában azonban, ahol 50 millióan élnek energiaszegénységben, a megújuló forrásokból előállított energia felhasználása alapvető szerepet játszik a társadalom egésze számára előnyös új energiarendszer paradigmájának kidolgozásában.

Ezért a saját termelést előmozdító támogatási rendszereket olyan módon kell kidolgozni, hogy azok valamennyi fogyasztóhoz eljussanak, különösen a kevés anyagi forrással rendelkezőkhöz.

Az ágazati célkitűzések jelentősége

A fűtési és hűtési, továbbá a közlekedési ágazatban feltétlenül egyedi célkitűzéseket kell bevezetni a megújuló forrásokból származó energia várható elterjedési potenciálja miatt, figyelembe véve azt is, hogy ezek az Unió teljes energiafogyasztásának kb. 75 %-át képviselik(1). A dekarbonizációs célkitűzéseket csak akkor valósíthatjuk meg, ha az említett ágazatok megkettőzik erőfeszítéseiket.

A fűtési és a hűtési ágazat esetében – kötelező formát öltő, magasabb szintű ambícióval együtt – rugalmassági intézkedéseket kell kínálni azon tagállamok számára, ahol a megújuló forrásokból származó energiák máris nagyon elterjedtek.

Emellett olyan rendelkezések is bevezetésre kerülnek, amelyek célja az ágazatban olyan intézkedések elfogadása, amelyek különös figyelmet fordítanak az energiaszegénység kockázatával fenyegetett háztartásokra.

A közlekedés az Európai Unió teljes energiafogyasztásának kb. egyharmadát teszi ki, ám 94 %-ban továbbra is kőolajból előállított üzemanyagokat használ. A hatályos irányelv a megújuló forrásokból származó energiák közlekedésben történő felhasználására vonatkozóan 10 %-os, 2020-ig elérendő célkitűzést határoz meg. Annak érdekében, hogy ebben, az Európai Unió teljes CO2-kibocsátásnak 35 %-át képviselő ágazatban előreléphessünk, meg kell őrizni az ágazati célkitűzést, és azt 2030-ig naprakésszé kell tenni. E célból fontos az alternatív üzemanyagokat alkalmazó mobilitás ösztönzése, például az elektromobilitás keretében.

Az előadó úgy ítéli meg, hogy ez az irányelv ambiciózusabb törekvéseket kell, hogy képviseljen az éghajlatváltozás elleni küzdelemre vonatkozó európai kötelezettségvállalás teljesítéséhez. A megújuló forrásokból származó energiákkal kapcsolatos ambíciók hiánya nem pusztán hitelességünket kérdőjelezi meg, hanem mindenekelőtt jövőbeli fejlődésünket.

(1)

Forrás: Eurostat (2014).


MELLÉKLET: AZON SZERVEZETEK ÉS SZEMÉLYEK FELSOROLÁSA,AMELYEKTŐL VAGY AKIKTŐL AZ ELŐADÓ HOZZÁSZÓLÁST KAPOTT

1.  Red Eléctrica Española (REE)

2.  Repsol

3.  Unión Fotovoltaica Española (UNEF)

4.  Dupont Industrial Biosciences

5.  Gas Natural Fenosa (GNF)

6.  Európai Bizottság

7.  Dánia kormánya

8.  Az Egyesült Királyság kormánya

9.  Németország kormánya

10.  Statoil

11.  Európai Megújuló Energia Szövetség (EREF)

12.  Dán Energetikai Szövetség DONG Energy

13.  Eurelectric

14.  „Tiszta energia minden európainak” csomag: (munkavacsora az Orgalime, az Electrolux, a Bosch, a Diehl, és az Európai Gyártási Fórum – EFM részvételével)

15.  Asociación Española de Operadores de Gases Licuados de Petróleo (AOGLP)

16.  Független tartályhajó-tulajdonosok európai uniója (UPI)

17.  Falck Renewables

18.  Osztrák Biomassza Szövetség

19.  Osztrák Mezőgazdasági Kamara

20.  Endesa

21.  Metsä Group

22.  Arizona Chemical

23.  Gázforgalmazók a fenntarthatóságért: GRDF, GNF, Italgas, Galp és Athenora

24.  „Csúcsértekezlet a napenergiáról”: Európai Bizottság, Eurelectric, Greenpeace, SolarPower Europe, Energy Post és mások

25.  Acciona

26.  Abengoa

27.  EPURE

28.  Európai Biomassza Szövetség

29.  Osztrák állami vállalatok és közszolgáltatók szövetsége

30.  Svédország kormánya

31.  COGEN Europe

32.  Siemens

33.  Szeminárium az alábbi témában: „Átmenet egy új európai energiamodell felé” – Európai Bizottság, PSOE, UNEF, Asociación Eólica Española, REE, Asociación de Comercializadores de Energía Independiente (ACIE), Asociación General de Consumidores (ASGECO), Iberdrola, Plataforma para un Nuevo Modelo Energético

34.  ANPIER

35.  Fundación Renovables

36.  Éghajlatvédelmi Cselekvési Hálózat (CAN)

37.  Ocean Energy Europe

38.  Wind Europe

39.  Greenpeace

40.  A Déli Környezetvédelmi Jogi Központ Észak-Karolinai hivatala

41.  Drax Power Station

42.  IDA Group

43.  APPA és APPA Biocarburantes

44.  Hydrogen Europe

45.  Nemzetközi Légiszállítási Szövetség (IATA)

46.  Transport & Environment

47.  Birdlife Europe

48.  Iberdrola

49.  Euroheat & Power

50.  EDF

51.  Európai Geotermikusenergia-tanács

52.  Európai Naphőenergia Iparszövetség

53.  Európai Hidrogén Szövetség

54.  Greenpeace

55.  Európai Réz Intézet

56.  ENGIE

57.  „3. európai uniós energiacsúcs”: Európai Bizottság, Belgium kormánya, Iberdrola, ENEL, 50 Hertz, Wind Europe és mások

58.  A Kanári-szigetek kormánya

59.  Svéd Vállalkozások Szövetsége

60.  Scania AB

61.  Eurochambres

62.  Európai Politikai Központ (CEP)

63.  Európai Papíripari Szövetség (CEPI)

64.  Innogy

65.  Arcelormittal

66.  Shell

67.  REScoop

68.  Oxfam

69.  EDSO

70.  Tesla

71.  „Bioüzemanyagok kerekasztal”: Európai Bizottság, Leaders of Sustainable Biofuels (LSB), European Waste-to-Advanced Biofuels Association (EWABA), FEDIOL, ePURE, European Biodiesel Board (EBB), Transport & Environment, és mások

72.  Helyi Energetikai Vállalatok Európai Szövetsége (CEDEC)

73.  Osztrák Szövetségi Gazdasági Kamara

74.  ENCE

75.  EDP Renovables

76.  Spanyol Gazdasági Kamara Belgiumban és Luxembourgban (munkareggeli az Európai Bizottság, az Acciona és egyéb spanyol vállalatok részvételével)

77.  Spanyolország kormánya

78.  Paikallisvoima ry

79.  Rune Henriksen, member of the Norwegian Parliament

80.  EREF (munkareggeli az Európai Bizottság és tudományos szakemberek részvételével: Fraunhofer Institute Munich, IG Windkraft és mások)

81.  True North Venture Partners

82.  Eurobat

83.  Északi Tanács (parlamenti képviselők Dániából, Izlandról, Finnországból, Norvégiából és Svédországból)

84.  Intelligens energiahatékonysággal foglalkozó szolgálatok európai szövetsége (EFIEES)

85.  Európai Biogáz Szövetség

86.  Szeminárium: „A tiszta energiára való áttérés és a felülvizsgált megújulóenergia-irányelv”: Európai Bizottság, PSOE, ANPIER, Fundación Renovables és mások

87.  Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER)

Comisión Nacional del Mercado de la Competencia (CNMC)

88.  Snam S.p.A.

89.  Elektromobilitási platform

90.  Osztrák Villamosenergia-ipari vállalatok Szövetsége

91.  Európai Légtechnikai Szövetség (EVIA)

92.  FERN

93.  Total, ENI és Neste

94.  Európa Helyhatóságainak és Régióinak Tanácsa

95.  Airbus

96.  ABB - Wind Sector Initiative

97.  Portugália kormánya

98.  Lengyel Villamossági Szövetség (PKEE)

99.  Hollandia kormánya

100.  Szeminárium: „Energiaunió – az Európai Parlament döntést hoz”


MELLÉKLET: A JOGI BIZOTTSÁG LEVELE

D(2017)45796

Jerzy Buzek

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság elnöke

PHS 08B046

Brüsszel

Tárgy:  Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról (Átdolgozás)

  (COM(2016)0767 – C8-0500/2016 – 2016/0382(COD))

Tisztelt Elnök Úr!

A Jogi Bizottság a Parlament eljárási szabályzatának átdolgozásról szóló 104. cikke értelmében megvizsgálta a fent említett javaslatot.

A 104. cikk (3) bekezdése a következőképpen szól:

„Ha a jogi ügyekben illetékes bizottság úgy ítéli meg, hogy a javaslat nem tartalmaz a benne akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást, erről tájékoztatja a téma szerint illetékes bizottságot.

Ebben az esetben a 169. és a 170. cikkben foglalt feltételeken túl a téma szerint illetékes bizottságban csak azok a módosítások elfogadhatók, amelyek a javaslat módosításokat tartalmazó részeire vonatkoznak.

A javaslatban változatlanul maradót részekre vonatkozó módosításokat kivételesen és eseti jelleggel a téma szerint illetékes bizottság elnöke azonban elfogadhatja, ha úgy ítéli meg, hogy a szöveg belső koherenciája vagy más elfogadható módosításokhoz való szoros kapcsolódásuk folytán erre halaszthatatlan okok miatt szükség van. Ezen indokokat a módosításokhoz fűzött írásos indokolásban kell feltüntetni.”

A Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálatainak tanácsadó munkacsoportja véleménye alapján, amely megvizsgálta az átdolgozásra irányuló javaslatot, valamint az előadó ajánlásaival összhangban a Jogi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó javaslat nem tartalmaz lényegi változtatásokat a javaslatban vagy a tanácsadó munkacsoport által lényegi változtatásként feltüntetetteken kívül, valamint hogy a korábbi jogszabályokban szereplő, változatlanul hagyott rendelkezések és az említett változtatások hivatalos egységes szerkezetbe foglalását illetően a javaslat a meglévő jogszabályok érdemi módosítás nélküli, egyszerű, hivatalos egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

Következésképpen a Jogi Bizottság 2017. november 21-i ülésén egyhangúlag(1) azt javasolta az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak mint illetékes bizottságnak, hogy az eljárási szabályzat 104. cikkével összhangban vizsgálja meg a fent említett javaslatot.

Tisztelettel:

Pavel Svoboda

Melléklet: A tanácsadó munkacsoport véleménye

(1)

A szavazáson a következő képviselők voltak jelen: Isabella Adinolfi, Max Andersson, Joëlle Bergeron, Marie-Christine Boutonnet, Daniel Buda, Jean-Marie Cavada, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, John Flack, Enrico Gasbarra, Lidia Joanna Geringer de Oedenberg, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Emma McClarkin, Emil Radev, Julia Reda, Evelyn Regner, Pavel Svoboda, Szájer József, Tiemo Wölken, Francis Zammit Dimech.


MELLÉKLET: AZ EURÓPAI PARLAMENT, A TANÁCS ÉS A BIZOTTSÁG JOGI SZOLGÁLATAIBÓL ÁLLÓ TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT VÉLEMÉNYE

 

 

 

 

A JOGI SZOLGÁLATOKBÓL ÁLLÓ

TANÁCSADÓ MUNKACSOPORT

Brüsszel, 2017. szeptember 28.

VÉLEMÉNY

  A KÖVETKEZŐK FIGYELMÉBE:  AZ EURÓPAI PARLAMENT

    A TANÁCS

    A BIZOTTSÁG

Javaslat európai parlamenti és tanácsi irányelvre a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatásáról

COM(2016)0767 of 23.2.2017 – 2016/0382(COD)

Tekintettel a jogi aktusok átdolgozási technikájának szervezettebb használatáról szóló, 2001. november 28-i intézményközi megállapodásra, és különösen annak 9. pontjára, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság jogi szolgálataiból álló tanácsadó munkacsoport 2017. június 29-én összeült, hogy megvizsgálja a Bizottság által benyújtott, fent említett javaslatot.

A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átdolgozására vonatkozó európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatnak a fent említett ülésen(1) történő vizsgálatát követően a tanácsadó munkacsoport közös megegyezéssel az alábbiakat állapította meg.

1. A következő részeket az érdemi változások jelölésére általában használt szürke háttérrel kellett volna kiemelni:

– a 2. preambulumbekezdésben „Az európai energiafogyasztás ellenőrzése” szavak törlését;

– a 3. preambulumbekezdésben „a közlekedési ágazatban, amelyben a legkritikusabb az ellátásbiztonság problémája, és befolyásolhatja a közlekedési célú üzemanyagok piacát” szavak törlését;

– a 20. preambulumbekezdésben a 2009/28/EK rendelet 11. preambulumbekezdése 2. mondatának törlését, amely így szól: „Ebben az összefüggésben az óceánokban és más víztestekben a hullámok, tengeri áramlatok, árapály, hőenergia-különbség vagy sókoncentráció-különbség formájában jelen lévő energiát is figyelembe kell venni”;

– a 26. preambulumbekezdésben a „nemzeti célkitűzéseikbe”, „rugalmassági intézkedések” és „amelyek azonban a tagállamok ellenőrzése alatt maradnak annak érdekében, hogy ne akadályozzák őket céljaik elérésében” szavak törlését;

– a 27. preambulumbekezdésben az „átláthatósági platformon” szavak törlését;

– a 28. preambulumbekezdésben a 2009/28/EK rendelet 37. preambulumbekezdése első mondata „célkitűzésekbe” utolsó szavának és második mondatának törlését, amely így szól: „Mindazonáltal annak elkerülésére, hogy a meglévő megújuló energiaforrásokból előállított energia eltérítése és hagyományos energiaforrásokkal való részleges vagy teljes helyettesítése miatt az üvegházhatású gázok nettó kibocsátása megnőjön, csak az olyan villamos energia jogosult a beszámításra, amelyet az irányelv hatálybalépése után működésbe helyezett létesítményben, vagy az említett időpontot követően felújított, megnövelt kapacitású létesítményben termeltek”;

– a 34. preambulumbekezdésben az „előírni, hogy ezek a szintek úgy valósíthatók meg, hogy a 2002/91/EK irányelv által előírt minimális energiateljesítmény elérésében figyelembe veszik a megújuló energiaforrásokból előállított energiák tényezőjét, amely épületenként a szénkibocsátás költséghatékony csökkentését eredményezi” szavak törlését;

– a 39. preambulumbekezdésben „a megújuló energiát előállító egyedi eszközök” szavak törlését;

– a 43. preambulumbekezdésben a 2009/28/EK rendelet 52. preambulumbekezdése utolsó mondatának törlését, amely így szól: „Fontos különbséget tenni a támogatási rendszerek vonatkozásában kiadott zöld bizonyítványok és a származási garancia között”;

– a 44. preambulumbekezdésben a „minimális százalékban” szavak törlését;

– a 45. preambulumbekezdésben a „különösen az új létesítmények által megújuló energiaforrásokból termelt energia tekintetében – a Bizottságnak meg kell vizsgálnia a tagállami intézkedések hatékonyságát” szavak törlését;

– a 2009/28/EK irányelv (56) preambulumbekezdése teljes szövegének törlését;

– a 48. preambulumbekezdésben a „szakaszos” szó törlését;

– a 52. preambulumbekezdésben a „támogatni [...] bemutatási és kereskedelmi forgalombahozatali szakaszát” szavak törlését;

– a 70. preambulumbekezdésben a „valamint a második és harmadik generációs bioüzemanyagok kifejlesztésének előmozdítását a Közösségben és a világ minden táján, valamint a mezőgazdaság terén folytatott kutatások fokozását” szavak törlését;

– a 72. preambulumbekezdésben a 2009/28/EK rendelet 73. preambulumbekezdése utolsó két mondatának törlését, amelyek így szólnak: „A 10 és 30 % közötti lombkorona-fedettséggel rendelkező erdőterületeket is ide kell sorolni, kivéve, ha bizonyított, hogy szénkészletük elég alacsony ahhoz, hogy sor kerülhessen a művelési ág ezen irányelvben meghatározott szabályok szerinti megváltoztatására. A vizes élőhelyekre való utaláskor a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak élőhelyeiről szóló, 1971. február 2-án Ramszariban elfogadott egyezmény fogalommeghatározását kell figyelembe venni;

– a 81. preambulumbekezdésben „a többoldalú és kétoldalú megállapodásokat” és „az ilyen megállapodások” szavak törlését;

– a 95. preambulumbekezdésben a „vagy erősen szennyezett” szavak és a 2009/28/EK rendelet 85. preambulumbekezdése utolsó hat mondatának törlését, amelyek így szólnak: A bioüzemanyagok előtérbe helyezése következtében a termesztett növények iránt megnövekedett nettó kereslet még abban az esetben is a növénytermesztésre használt földterület nettó növekedéséhez vezethet, ha a bioüzemanyagok előállításához már szántóföldi használatban lévő földterületen termelt nyersanyagokat használnak. Ez olyan földterületeket is érinthet, amelyek talajában jelentős szén-dioxid-készletek vannak megkötve, amelyek művelés esetén kárt okozva felszabadulnának. E veszély enyhítése érdekében célszerű olyan kiegészítő intézkedéseket bevezetni, amelyek célja a már növénytermesztésre használt földterületeken a termelékenységi szint növelése, a degradálódott földterületek használata, valamint a – közösségi bioüzemanyag-fogyasztásról szóló irányelv, valamint a bioüzemanyag-fogyasztással foglalkozó egyéb jogi eszközök által megállapítottakhoz hasonló – fenntarthatósági kritériumok elfogadása. A Bizottságnak a földhasználat közvetett megváltoztatásából eredő üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére konkrét módszertant kell kidolgoznia. E célból a Bizottságnak elemeznie kell különösen a rendelkezésére álló legmegbízhatóbb tudományos bizonyítékok alapján, többek között egy, a földhasználat közvetett változását jelző tényező beépítését az üvegházhatású gázkibocsátás számításakor, illetve annak szükségességét, hogy ösztönözzék azokat a fenntartható bioüzemanyagokat, amelyek minimálisra csökkentik a földhasználat megváltoztatásának hatását és javítják a bioüzemanyag fenntarthatóságát a közvetett földhasználat megváltoztatása tekintetében. E módszertan kidolgozásakor a Bizottság foglalkozik különösen a nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagokból és a lignocellulóz-tartalmú anyagokból előállított bioüzemanyagoknak a földhasználat közvetett megváltoztatására gyakorolt esetleges hatásával;

– a 100. preambulumbekezdésben a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi rendeletre való jelenlegi hivatkozás törlését;

– a 101. preambulumbekezdésben a „20 %-os” mennyiségmeghatározás törlését;

– az 1. cikkben és a 2. cikk j) pontjában a „nemzeti” szó törlését;

– a 2. cikk g) pontjában a „vagy gáz” szavak törlését;

– a 7. cikk (1) bekezdésében „a 17. cikk (2)–(6) bekezdésében” jelenlegi hivatkozásnak „a 26. cikk (2)–(7) bekezdésében” hivatkozással való felváltását;

– a 2009/28/EK irányelv 5. cikke (2) bekezdése teljes szövegének törlését;

– a 7. cikk (3) bekezdésében a „légtermikus, geotermikus és hidrotermikus” szavak törlését;

– a 8. cikk (1) bekezdésében a „megállapodásokat köthetnek”, „megfelelés”, „általi, a 3. cikk (1), (2) és (4) bekezdésében szereplő követelményeknek való” és „általi [...]megfelelés” szavak törlését;

– a 8. cikk (2) bekezdésében és a 12. cikk (1) bekezdésében a „három” szó törlését;

– a 9. cikk (2) és (3) bekezdésében, valamint a 10. cikk (1) bekezdésében a „célértékébe” szó törlését;

– a 9. cikk (4) bekezdésében az első mondat törlését, amely így szól: „A (3) bekezdés d) pontjában meghatározott időtartam nem terjedhet ki a 2020-at követő időszakra”, illetve a második mondatban található „2020” évszám törlését;

– a 10. cikk (3) bekezdésében a „foglalt követelményeknek való megfelelés méréséhez” , és „az összesített nemzeti célértékekkel kapcsolatos” szavak törlését;

– a 13. cikk (1) bekezdésében a „ 3. cikk” jelenlegi hivatkozásnak az„5. cikk” hivatkozással való felváltását;

– a 2009/28/EK irányelv 13. cikke (1) bekezdése a) és b) pontja teljes szövegének törlését;

– a 19. cikk (13) bekezdésében a „fogyasztók ” szónak az „felhasználók” szóval való felváltását és az „amelyek 2009. június 25.-át/-ét követően kezdték meg működésüket” szavak törlését;

– a 26. cikk (1) bekezdésében a „fenntarthatósági” szó törlését;

– a 27. cikk (4) bekezdésében a „17 cikk (2)” jelenlegi hivatkozásnak „26. cikk (7)” hivatkozással, valamint a „17. cikk (3), (4) és (5)” jelenlegi hivatkozásnak a „26. cikk (2), (3), (4), (5) és (6)” hivatkozással való felváltását;

– a 27. cikk (6) bekezdése harmadik albekezdésében az „átláthatósági” szó törlését;

– a 27. cikk (6) bekezdése, ötödik albekezdésében és (7) bekezdésében a „17 cikk (2)–(5)” jelenlegi hivatkozásnak a „26. cikk (2)–(7)” hivatkozással való felváltását;

– a 28. cikk (1) és (4) bekezdésében a „17 cikk (2)” jelenlegi hivatkozásnak a „26. cikk (7)” hivatkozással való felváltását;

– a 28. cikk (5) bekezdésében a „különösen az alábbiak tekintetében” szavak és az „egészíteni” szó törlését;

– a 30. cikk (3) bekezdésében a „2018-ban” időmeghatározás „2026-ban” időmeghatározással való felváltását;

– a 30. cikk (4) bekezdésében a „2021-ben” időmeghatározás „2032-ben” időmeghatározással való felváltását;

– a 32. cikk (2) bekezdésében a „2015. október 5-től” időmeghatározás „2021. január 1-jétől” időmeghatározással való felváltását;

– a 32. cikk (2), (3) és (6) bekezdésében a „3 cikk (5) bekezdése” jelenlegi hivatkozásnak a „7. cikk (5) bekezdése” hivatkozással való felváltását, valamint a hivatkozások „19. cikk (11) bekezdése, a 19. cikk (14) bekezdése, a 25. cikk (6) bekezdése” új hivatkozásokkal való kiegészítését;

– az V. melléklet A. pontjában a „cukorrépa-etanol” vonatkozásában az „52” mennyiségmeghatározás törlését;

– az V. melléklet B. pontjában a „termesztettfa-dimetil-éter” vonatkozásában az „92%” mennyiségmeghatározás törlését;

– az V. melléklet C. pontja (3) bekezdésében az „(EF – EB)/EF” képlet törlését;

– a 2009/28/EK irányelv V. melléklete C. pontja (8) bekezdése b) pontja ii. alpontja teljes szövegének törlését;

– az V. melléklet C. pontja (8) bekezdése 2. albekezdésében a „tíz” mennyiségmeghatározás törlését;

– a 2009/28/EK irányelv V. melléklete C. pontja (9) bekezdése b) pontja teljes szövegének törlését;

– a 2009/28/EK irányelv V. melléklete C. pontja (9) bekezdése 2 albekezdése teljes szövegének törlését;

– az V. melléklet C. pontja (10) bekezdésében a „2009” évszám törlését;

– az V. melléklet C. pontja (12) bekezdésében az „és tárolása” szavak törlését;

– az V. melléklet C. pontja (14) bekezdésében a „megkötésével” szó törlését;

– az V. melléklet C. pontja (15) bekezdésében a „a fosszilis CO 2 helyettesítésére használják kereskedelmi termékekben és szolgáltatásokban” szavak törlését;

– az V. melléklet C. pontja (18) bekezdésében az „eec + el + az ep, etd és eee” szöveg törlését;

– a 2009/28/EK irányelv V. melléklete C. pontja (19) bekezdése 4 albekezdése teljes szövegének törlését;

2. A 27. cikk (5) bekezdése 2. albekezdésében és a 27. cikk (6) bekezdése 1. és 5. albekezdésében a „31. cikk (3)” bekezdésre való hivatkozást „31. cikk (2)” bekezdésre való hivatkozásra kell cserélni.

A javaslat vizsgálata alapján teahát a tanácsadó munkacsoport egyhangúlag arra a következtetésre jutott, hogy a javaslat az akként megjelölteken kívül egyéb érdemi módosítást nem tartalmaz. A korábbi jogszabály változatlanul hagyott rendelkezései és az érdemi módosítások egységes szerkezetbe foglalása tekintetében a munkacsoport megállapította továbbá, hogy a javaslat a meglévő jogszabály érdemi módosítás nélküli egyszerű egységes szerkezetbe foglalását tartalmazza.

F. DREXLER      H. LEGAL      L. ROMERO REQUENA

jogtanácsos      jogtanácsos      főigazgató

(1)

  A tanácsadó munkacsoport a javaslat angol nyelvű változata alapján dolgozott, mivel ez a szóban forgó szöveg eredeti nyelvi változata.


VÉLEMÉNY a Fejlesztési Bizottság részéről (24.10.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a megújuló forrásokból előállított energia támogatásáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (átdolgozás)

(COM(2016)767 – C8-0500/2016 – 2016/0382(COD))

A vélemény előadója: Florent Marcellesi

RÖVID INDOKOLÁS

A Lisszaboni Szerződés 208. cikke és a fenntartható fejlődési célok értelmében az uniós éghajlat- és energiapolitikának összhangban kell lennie a politikák fejlesztési célú koherenciájára irányuló erőfeszítésekkel. E célkitűzések eléréséhez kulcsfontosságú a megújuló energiára való áttérés. Tekintettel arra, hogy a bioenergia csak korlátozott szerepet játszhat az EU energiaigényének kielégítésében, és mivel az uniós bioenergia-politika a nemzetközi tárgyalások során példaként fog szolgálni, az előadó úgy véli, hogy rendkívül fontos biztosítani, hogy a javasolt irányelv betartsa a szigorú társadalmi és környezeti fenntarthatósági kritériumokat.

Ennek érdekében a javasolt irányelvet több területen is ki kell egészíteni:

A javaslat éghajlatváltozással kapcsolatos ambícióit növelni kell, és a megújuló energiaforrások részarányát 2030-ra 45%-ra kell növelni a kötelező nemzeti célok keretében annak érdekében, hogy teljesüljenek a párizsi megállapodás célkitűzései.

A teljes mértékben termőföldalapú bioüzemanyagokat 2030-ig fokozatosan fel kell számolni annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen a bioenergia negatív hatása a földhöz való jog, az élelemhez való jog, a biológiai sokféleség, valamint a talaj és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő általános hatások terén. Ezen túlmenően a termőföldalapú, növényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak az irányelv szerinti, a közlekedési célú üzemanyagra vonatkozó célérték teljesítése szempontjából elszámolható részarányát indokolt fokozatosan csökkenteni 2030-ig, amikor ez az arány eléri a nullát.

Az élelmiszer- és takarmánynövényekből, vagy más termékeny mezőgazdasági földterületen termelt növényből előállított bioüzemanyagokhoz, folyékony bio-energiahordozókhoz és biomassza-tüzelőanyagokhoz kapcsolódó összes ösztönzőt fokozatosan fel kell számolni.

A földhasználat közvetett megváltozásáról szóló szabályokat (ILUC) szigorítani kell, mivel a nem élelmezési célú energianövények hozzájárulhatnak a földhasználat közvetett megváltozásához, amennyiben régebben élelmiszertermelésre használt földterületen termelik őket.

Biztosítani kell, hogy az átdolgozott irányelv megfeleljen a hulladékhierarchia és a lépcsőzetes hasznosítás elvének.

A fejlett bioüzemanyagokra vonatkozó biztosítékokat meg kell erősíteni, hogy hatékonyan lehessen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását és meg lehessen felelni a szigorú környezetvédelmi és fenntarthatósági kritériumoknak azokban az esetekben, amikor a hulladékok és maradékanyagok energetikai célú újrahasznosítását ösztönzik.

Társadalmi fenntarthatósági kritériumokat kell bevezetni, tekintettel arra, hogy például az alapanyag-termelési célú nagyszabású mezőgazdasági beruházások növekvő száma miatt egyre nő a földdel kapcsolatos konfliktus. Ezért az irányelvnek összhangban kell állnia a nemzetközi földbirtoklási jogi normákkal, amelyek különösen azokban az országokban fontosak, ahol a törvények nem képezik le egyértelműen a szokásjogot, és ahol az őslakos vidéki lakosság már többször kényszerült lakóhelyét elhagyni természetvédelmi projektek miatt.

MÓDOSÍTÁSOK

A Fejlesztési Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy vegye figyelembe az alábbi módosításokat:

Módosítás    1

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós célkitűzés előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot. Egy uniós szintű célérték meghatározása nagyobb rugalmasságot biztosítana a tagállamok számára ahhoz, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásainak csökkentésére irányuló célkitűzéseiket a leginkább költséghatékony módon, saját egyedi körülményeiknek, energiahordozó-összetételüknek és megújulóenergia-termelési kapacitásuknak megfelelően tudják megvalósítani.

(8)  A megújuló energiára vonatkozó 2030-as kötelező uniós és nemzeti célkitűzések előírása tovább ösztönözné a megújuló energia előállítására szolgáló technológiák fejlesztését, és erősítené a befektetői biztonságot.

Indokolás

A párizsi megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez növelni kell a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányát mind az EU, mind pedig a tagállamok szintjén. Az uniós célkitűzésekkel összhangban lévő tagállami célok elősegítik annak biztosítását, hogy a globális uniós célkitűzés teljesüljön.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

15 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15a)  A biomasszán alapuló erőforrások használata jelentős alternatív költségekkel jár, amelyek az ökoszisztéma-szolgáltatások kimerítéséhez vagy megszűnéséhez kapcsolódnak. A tagállamoknak tartózkodniuk kell a nyersanyagok energia-előállítási célú felhasználásának támogatásától vagy ösztönzésétől, amennyiben azok meglévő felhasználásoktól való átirányítása negatív hatást gyakorolna a földhöz való jogra, az élelemhez való jogra, a biológiai sokféleségre, a talajra vagy az általános üvegházhatásúgáz-mérlegre.

Indokolás

A 2030-ig tartó időszakra szóló politikai keretrendszer a szegénység felszámolására és a fenntartható fejlődés globális megvalósítására irányuló átalakító jellegű keret. Ezért az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás végrehajtására tett uniós fellépéseknek összhangban kell állniuk a 17 fenntartható fejlesztési céllal, és szem előtt kell tartaniuk a célkitűzések és célszámok közötti összefüggéseket.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

15 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15b)  A megújuló energiaforrások használatának ösztönzését – különös tekintettel az erdei és mezőgazdasági biomasszára – a lépcsőzetes hasznosítás és a körforgásos gazdaság elvére kell alapozni. A megújuló energiaforrások támogatását célzó programok nem áshatják alá a körforgásos gazdaság vagy a hulladékhierarchia alapelveit, amelyek a hulladékgazdálkodási lehetőségeket fenntarthatóságuk alapján rangsorolják, és a hulladékképződés megelőzésének és a hulladék újrahasznosításának adják a legmagasabb prioritást.

Indokolás

Az EU-nak és a tagállamoknak a 2030-ig szóló menetrendet minden belső és külső politikájukban – átfogó és stratégiai megközelítést alkalmazva – végre kell hajtaniuk, kiegyensúlyozott és koherens módon integrálva a fenntartható fejlődés három dimenzióját, továbbá ügyelve a különböző fenntartható fejlesztési célok közötti összefonódásokra, valamint hazai fellépéseik nemzetközi és globális szinten gyakorolt tágabb hatásaira is.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

15 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(15c)  A biotikus energiaforrások felhasználása tekintetében a tagállamok biztosítékokat vezetnek be a biológiai sokféleség védelmében és az ökoszisztéma leépülésével, illetve csökkenésével szemben, valamint a jelenlegi felhasználási módoktól való olyan eltérés megakadályozása érdekében, amely közvetve vagy közvetlenül negatívan hatna a biológiai sokféleségre, a talajra vagy az általános üvegházhatásúgáz-mérlegre.

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  A támogatási rendszereknek a határon átnyúló részvétel előtti megnyitása csökkenti a belső energiapiacot érő negatív hatásokat, és bizonyos feltételek mellett hozzásegítheti a tagállamokat ahhoz, hogy költséghatékonyabb módon érjék el az uniós célt. A határon átnyúló részvétel egyébként természetes velejárója a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós politika fejlődésének, amely kötelező nemzeti célértékek helyett uniós szinten kötelező célértéket határoz meg. Ezért helyénvaló előírni a tagállamok számára, hogy támogatási rendszereiket fokozatosan és részlegesen megnyissák a más tagállamokban található projektek előtt, és e fokozatos nyitás végrehajtására többféle módot kell biztosítani, garantálva ugyanakkor az Európai Unió működéséről szóló Szerződés rendelkezéseinek, többek között a 30., 34. és 110. cikknek való megfelelést.

(17)  A támogatási rendszereknek a határon átnyúló részvétel előtti megnyitása csökkenti a belső energiapiacot érő negatív hatásokat, és bizonyos feltételek mellett hozzásegítheti a tagállamokat ahhoz, hogy költséghatékonyabb módon érjék el az uniós célt. A határon átnyúló részvétel egyébként természetes velejárója a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos uniós politika fejlődésének, amely a kötelező nemzeti célértékeket kiegészítő uniós szinten kötelező célértéket határoz meg. Ezért helyénvaló előírni a tagállamok számára, hogy támogatási rendszereiket fokozatosan és részlegesen megnyissák a más tagállamokban található projektek előtt, és e fokozatos nyitás végrehajtására többféle módot kell biztosítani, garantálva ugyanakkor az Európai Unió működéséről szóló Szerződés rendelkezéseinek, többek között a 30., 34. és 110. cikknek való megfelelést.

Indokolás

A párizsi megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez növelni kell a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányát mind az EU, mind pedig a tagállamok szintjén. Az uniós célkitűzésekkel összhangban lévő tagállami célok elősegítik annak biztosítását, hogy a globális uniós célkitűzés teljesüljön.

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

25 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe veszi a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben25 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit és az uniós fenntarthatósági kritériumokat, valamint, mivel biztosítani kell, hogy a melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak a melléklet rendszeres felülvizsgálata során olyan további alapanyagok bevonását kell mérlegelnie, amelyek nem okoznak jelentős mértékű torzító hatásokat a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain.

(25)  Annak biztosítása érdekében, hogy a IX. melléklet figyelembe veszi a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben25 meghatározott hulladékhierarchia alapelveit, a biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét és az uniós fenntarthatósági kritériumokat, valamint, mivel biztosítani kell, hogy az említett melléklet ne teremtsen további földterületek bevonása iránti igényt, hanem a hulladék és a maradékok hasznosítását támogassa, a Bizottságnak az említett melléklet rendszeres felülvizsgálata során olyan további alapanyagok bevonását kell mérlegelnie, amelyek az életciklus-értékelés alapján érdemi megtakarítást eredményeznek az üvegházhatású gázok kibocsátásában, figyelembe véve az esetleges kiszorítási hatásokhoz kapcsolódó közvetett kibocsátásokat is, és amelyek nem okoznak jelentős mértékű torzító hatásokat a (mellék-) termékek, hulladékok vagy maradványanyagok piacain.

__________________

__________________

25Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

25Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

Indokolás

Ténylegesen kevés kibocsátásmentes alapanyag áll rendelkezésre. Ha a jelenleg bioüzemanyagok előállítására felhasznált alapanyagok rendeltetése megváltozik, az más felhasználókra is hatást gyakorol. Az átállásra vonatkozó elemzés – amely azonosítja, hogy mely anyagok szolgálhatnak az alapanyagok helyettesítésére, és ennek kapcsán milyen kibocsátások keletkeznek – annak megértéséhez szükséges, hogy ezen anyagok alternatív üzemanyagok előállítására szolgáló felhasználása milyen hatást gyakorol az éghajlatra. A biomassza lépcsőzetes felhasználásának elvét az uniós körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégiával és az uniós erdőgazdálkodási stratégiával összhangban figyelembe kell venni.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

50 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(50a)  Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására, ám ugyanakkor hozzájárul ahhoz a potenciálisan pozitív hatáshoz, amelyet az Unió és a tagállamok a megújuló energiaforrások fejlesztésének előmozdítása terén kifejthetnek a harmadik országok energiaágazatában. Az Uniónak és a tagállamoknak ösztönözniük kell a megújulóenergia-termelésre vonatkozó kutatást, fejlesztés és az abba való beruházást a fejlődő országokban és más partnerországokban, ezáltal fokozva a környezeti és gazdasági fenntarthatóságot, valamint az exportkapacitásokat. A megújuló energia a partnerországokból való behozatala segítheti tovább az Uniót és a tagállamokat, hogy megvalósítsák a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó ambiciózus célkitűzéseket.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

62 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(62)  Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét.

(62)  Ha egy legelőt vagy korábban élelmiszer- és takarmánynövény előállítására szolgáló mezőgazdasági területet bioüzemanyag-termelésre állítanak át, a nem üzemanyag iránti keresletet vagy a jelenlegi termelés intenzitásának növelésével, vagy pedig más földterületek mezőgazdasági művelés alá vonásával továbbra is ki kell elégíteni. A nem mezőgazdasági földterület mezőgazdasági használata a földhasználat közvetett megváltozásának számít, ami jelentős mértékű ÜHG-kibocsátást vonhat maga után, amennyiben nagy szénkészlettel rendelkező földek átállításáról van szó. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó mobilitásra vonatkozó 2016 júliusi európai stratégia rámutatott arra, hogy az élelmiszer-alapú bioüzemanyagoknak korlátozott szerepük van a közlekedési ágazat dekarbonizációjában, ezért azokat fokozatosan ki kell iktatni, és fejlett bioüzemanyagokkal kell helyettesíteni. A fejlett bioüzemanyag-fajtákra való átállás előkészítéseként és a földhasználat közvetett megváltozásából eredő összes hatás minimalizálása érdekében célszerű korlátozni az élelmiszer- és takarmánynövényekből előállított bioüzemanyagoknak és folyékony bio-energiahordozóknak a jelen irányelvben meghatározott uniós célérték teljesítése céljából beszámítható mennyiségét, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátások számításában figyelembe kell venni a földhasználat közvetett megváltozására vonatkozó becslést.

Indokolás

A földhasználat közvetett megváltozásának jelenségét egyértelműen el kell ismerni és figyelembe kell venni az irányelv rendelkezéseiben.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

64 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(64)  A IX. mellékletben említett alapanyagokból előállított fejlett és egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok és a megújuló energiaforrásból származó villamos energia közlekedési célú használata hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátáshoz, és egyidejűleg költséghatékony módon támogatja az Unió közlekedési ágazatának dekarbonizációját, javítja többek között a közlekedési ágazat energiadiverzifikációját, ugyanakkor előmozdítja az uniós gazdaságban az innovációt, a növekedést és a foglalkoztatást, és csökkenti az energiaimporttól való függést. A tüzelőanyag-forgalmazókra rótt bekeverési kötelezettség elő fogja mozdítani a fejlett üzemanyagok – köztük a bioüzemanyagok – további fejlesztését, és fontos annak biztosítása, hogy a bekeverési kötelezettség az annak teljesítése érdekében elérhetővé tett tüzelőanyagok üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének javítását is előmozdítsa. A Bizottságnak értékelnie kell ezeknek a tüzelőanyagoknak az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményét, technológiai innovációját és fenntarthatóságát.

(64)  A IX. mellékletben említett alapanyagokból előállított fejlett és egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó, közlekedési célú üzemanyagok és a megújuló energiaforrásból származó villamos energia közlekedési célú használata hozzájárulhat az alacsony szén-dioxid-kibocsátáshoz, és egyidejűleg költséghatékony módon támogatja az Unió közlekedési ágazatának dekarbonizációját, javítja többek között a közlekedési ágazat energiadiverzifikációját, ugyanakkor előmozdítja az uniós gazdaságban az innovációt, a növekedést és a foglalkoztatást, és csökkenti az energiaimporttól való függést. A nem élelmezési célú alapanyagokhoz azonban a földhasználat megváltozásából adódó kibocsátások vagy egyéb közvetett kibocsátások társulhatnak. Az egyes alapanyagok esetében a jelenlegi felhasználások kiszorításával összefüggő közvetett kibocsátások elszámolása érdekében az üvegházhatásúgáz-kibocsátások kiszámítása során becsléseket kell figyelembe venni. Lehetséges, hogy e becslések változnak, amint további adatok állnak rendelkezésre, vagy ahogyan idővel változnak e nem élelmezési célú alapanyagok piacai. E becsléseket ezért rendszeresen felül kell vizsgálni. A tüzelőanyag-forgalmazókra rótt bekeverési kötelezettség elő fogja mozdítani a fejlett üzemanyagok – köztük a bioüzemanyagok – további fejlesztését, és fontos annak biztosítása, hogy a bekeverési kötelezettség az annak teljesítése érdekében elérhetővé tett tüzelőanyagok üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményének javítását is előmozdítsa. A Bizottságnak értékelnie kell ezeknek a tüzelőanyagoknak az üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos teljesítményét, technológiai innovációját és fenntarthatóságát.

Indokolás

Az átállásra vonatkozó elemzés – amely azonosítja, hogy mely anyagok szolgálhatnak az alapanyagok helyettesítésére, és ennek kapcsán milyen kibocsátások keletkeznek – annak megértéséhez szükséges, hogy ezen anyagok alternatív üzemanyagok előállítására szolgáló felhasználása milyen hatást gyakorol az éghajlatra.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

69 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(69a)  A bioüzemanyagok előállítása, illetve az ahhoz kapcsolódó célkitűzések és menetrendek nem okozhatnak semmilyen változást a földhasználatban és az élelmiszerláncban.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

69 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(69b)  Amennyiben nem vezetünk be fenntarthatósági és emberi jogi biztosítékokat, a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós politikának közvetett káros hatása lehet a környezetre, a helyi közösségek életére, a földbirtoklási jogokra és az élelmezésbiztonságra.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

73 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon termeszteni, mivel a tőzeges őslápon történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt, miközben nem könnyen ellenőrizhető, hogy ilyen lecsapolás nem történt.

(73)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági alapanyagokat nem szabad tőzeges őslápon vagy vizes élőhelyen termeszteni, mivel a tőzeges őslápon vagy vizes élőhelyen történő alapanyag-termelés jelentős mértékű szénkészletveszteséget eredményezne a talaj e célból történő további lecsapolása miatt, miközben nem könnyen ellenőrizhető, hogy ilyen lecsapolás nem történt.

Indokolás

A tőzeges területek és a vizes élőhelyek nagy természetvédelmi értékkel rendelkező élőhelyek, amelyek a legfontosabb szén-dioxid-tárolóknak adnak otthont az EU-ban és a Földön. E területek károsodása esetén azonban nagy mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátanak ki.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

73 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(73a)  A bioüzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és a biomassza-tüzelőanyagok gyártására szolgáló mezőgazdasági és erdészeti maradékanyagokat a talajminőség és a talaj szervesszén-tartalmának védelmével összhangban lévő gyakorlatok alkalmazásával kell termeszteni és betakarítani.

Indokolás

Az uniós agrárpolitikának összhangban kell állnia az éghajlatváltozás és a szegénység felszámolása kapcsán az EU által vállalt kötelezettségekkel. A mezőgazdaság előtt világszerte álló környezeti kihívásokat az éghajlatváltozás csak súlyosbítja. Minden eddiginél fontosabb, hogy a fenntartható művelési módszerek használatán keresztül a mezőgazdasági termelők hozzájárulnak az éghajlatváltozás enyhítéséhez.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

95 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(95a)  A bioüzemanyagokra vonatkozó uniós és tagállami politikáknak összhangban kell lenniük az ENSZ fenntartható fejlesztési céljaival és a politikák fejlesztési célú koherenciájának elvével, ahogyan az a Lisszaboni Szerződésben szerepel. Az Uniónak és a tagállamoknak elsősorban azt kell biztosítaniuk, hogy a bioüzemanyagokra vonatkozó szakpolitikájuk ne gyakoroljon negatív hatást a fejlődő országokban a helyi lakosokat megillető földbirtoklási jogokra, amint arról a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a független országokban élő bennszülött és törzsi népekről szóló egyezmény (a 169. sz. egyezmény), a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes ENSZ-iránymutatás, a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekbe történő felelős befektetésre vonatkozó elvek, valamint a felelős mezőgazdasági ellátási láncról szóló, FAO-OECD iránymutatás is rendelkezik.

Indokolás

A Párizsi Megállapodás azt várja el a felektől, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések megtétele során tartsák tiszteletben a nemzetközi emberi jogi kötelezettségeket és az őslakos népek jogait. A Párizsi Megállapodás azt is tartalmazza, hogy az éghajlat-politikai intézkedéseket a méltányosság alapján, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység megszüntetésére tett erőfeszítések összefüggésében kell elérni. Mivel a bioüzemanyagokra vonatkozó uniós politika nyomás alá helyezhet külföldi földterületeket, fontos biztosítani, hogy az ne sértse a helyi lakosok meglévő földbirtoklási jogait.

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

99 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(99)  A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, amelyek korlátozottan járulnak hozzá a tüzelőanyag-forgalmazók számára a közlekedés terén meghatározott követelmény teljesítéséhez; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; valamint a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(99)  A jelen irányelv nem alapvető fontosságú elemeinek módosítása vagy kiegészítése céljából a Bizottságot kell felhatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az azon fejlett bioüzemanyagok előállítására szánt alapanyagok jegyzékének további alapanyagokkal való kibővítéséről, ideértve a kapcsolódó becsült közvetlen kibocsátásokat is; a közlekedési célú üzemanyagok energiatartalmának a tudományos és műszaki fejlődéshez igazítására vonatkozólag; a fosszilis tüzelőanyagokkal együtt feldolgozott biomasszából származó bioüzemanyag arányának meghatározására szolgáló módszerekre vonatkozólag; a származási garanciák kölcsönös elismeréséről szóló megállapodások végrehajtására vonatkozólag; a származási garanciák rendszere működésének nyomonkövetési szabályainak megállapítására vonatkozólag; valamint a bio-üzemanyagok, a folyékony bio-energiahordozók és azok fosszilis üzemanyag komparátorai által az üvegházhatású gázokra gyakorolt hatás kiszámításának szabályaira vonatkozólag. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

Indokolás

Világossá kell tenni, hogy a közvetett kibocsátást mindenre kiterjedően figyelembe kell venni a különböző alapanyagok közötti választáskor.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

101 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(101a)  A világon 1,4 milliárd ember nem jut hozzá a villamos áramhoz. Mintegy 3 milliárd ember használ hagyományos tüzelőanyagokat, például szenet és fát a főzéshez, ugyanakkor otthonukban a szellőzés kérdése nem megoldott. Évente közel két millió ember veszti életét az ezen tüzelőanyagok okozta tüdőgyulladás vagy krónikus tüdőbetegségek miatt.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

101 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(101b)  A fejlődő országok egyre több, a megújuló energiával kapcsolatos politikát fogadnak el nemzeti szinten, mivel a növekvő energiaigényt megújuló forrásokból kívánják kielégíteni. Több mint 173 ország, köztük 117 fejlődő vagy feltörekvő gazdaság tűzött ki a megújuló energiára vonatkozó célokat 2015 végéig.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

101 c preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(101c)  A fejlődő országokban az energiafelhasználás szorosan összefügg több társadalmi aspektussal is: a szegénység enyhítése, oktatás, egészségügy, népességszaporodás, foglalkoztatás, vállalkozások, kommunikáció, urbanizáció és a lehetőségek hiánya a nők számára. A megújuló energiaforrások fontos lehetőséget nyújtanak arra, hogy a fejlődéssel és a környezettel kapcsolatos kihívásoknak egyszerre feleljenek meg. Az utóbbi években az alternatív energetikai technológiák jelentős fejlődésen mentek keresztül mind a teljesítmény, mind pedig a költségcsökkentés tekintetében. Ezen túlmenően sok fejlődő ország különösen jó adottságokkal rendelkezik az energetikai technológiák új generációjának kifejlesztéséhez. A fejlesztési és környezetvédelmi előnyök mellett a megújuló energiaforrások nagyobb biztonságot és gazdasági stabilitást is maguk után vonhatnak. A megújuló energiaforrások fokozott használata csökkentené a fosszilis tüzelőanyagok költséges importjától való függőséget, és hozzájárulna számos ország fizetési mérlegének javításához.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására. Kötelező uniós célkitűzést állapít meg a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt 2030-as összarányára vonatkozóan. Emellett szabályokat állapít meg a megújuló forrásokból történő villamosenergia-termelés, a saját termelésű megújuló villamosenergia-fogyasztás és a fűtési- és hűtési-, illetve a közlekedési ágazatban történő megújulóenergia-használat pénzügyi támogatása, a tagállamok és harmadik országok közötti regionális együttműködés, a származási garanciák, a közigazgatási eljárások, valamint a tájékoztatás és képzés tekintetében. A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat állapít meg.

Ez az irányelv közös keretet hoz létre a megújuló energiaforrásokból előállított energia támogatására. Kötelező uniós és nemzeti célkitűzéseket állapít meg a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a teljes bruttó energiafogyasztásban képviselt 2030-as összarányára vonatkozóan. Emellett szabályokat állapít meg a megújuló forrásokból történő villamosenergia-termelés, a saját termelésű megújuló villamosenergia-fogyasztás és a fűtési- és hűtési-, illetve a közlekedési ágazatban történő megújulóenergia-használat pénzügyi támogatása, a tagállamok és harmadik országok közötti regionális együttműködés, a származási garanciák, a közigazgatási eljárások,valamint a tájékoztatás és képzés tekintetében. A bioüzemanyagokra, a folyékony bio-energiahordozókra és a biomassza-tüzelőanyagokra vonatkozó fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési kritériumokat állapít meg.

Indokolás

A párizsi megállapodás célkitűzéseinek teljesítéséhez növelni kell a megújuló energiaforrásból előállított energia részarányát mind az EU, mind pedig a tagállamok szintjén. Az uniós célkitűzésekkel összhangban lévő tagállami célok elősegítik annak biztosítását, hogy a globális uniós célkitűzés teljesüljön.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 2 bekezdés – n a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

na)  „energianövények”: mezőgazdasági földterületen elsődleges terményként mindenekelőtt energiakinyerés céljából termesztett haszonnövények, eltekintve a maradványoktól és a hulladéktól;

Indokolás

A fogalommeghatározás egyértelműsítése.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós cél

A 2030-ra kötelezően elérendő átfogó uniós és nemzeti célok

Indokolás

Az 1. cikkel való összhang érdekében szükséges módosítás.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A (3) bekezdésben meghatározott célkitűzések teljesítésekor a tagállamok biztosítják, hogy nemzeti célkitűzéseik összhangban legyenek a 2008/98/EK irányelv megállapított hulladékhierarchiával – és különösen az erdészeti és mezőgazdasági biomassza energetikai célú hasznosításával –, valamint a körforgásos gazdaság a lépcsőzetes felhasználás elvével. E célból a tagállamok rendszeresen felülvizsgálják nemzeti célkitűzéseiket, és biztosítják az ezen alapelveknek való megfelelést.

Indokolás

Az EU-nak és a tagállamoknak a 2030-ig szóló menetrendet minden belső és külső politikájukban végre kell hajtaniuk, ügyelve a különböző fenntartható fejlesztési célok közötti összefonódásokra, valamint hazai fellépéseik nemzetközi és globális szinten gyakorolt tágabb hatásaira is. Ennek megfelelően szükség esetén a körforgásos gazdaság és a lépcsőzetes felhasználás elvét kell alkalmazni egyebek mellett ebben az irányelvben is azzal a céllal, hogy az mintaként szolgáljon a harmadik országok számára.

Módosítás    23

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 2 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a villamos energiát a nemzetközi joggal, többek között az emberi jogokkal összhangban állították elő.

Indokolás

Ezen irányelv rendelkezései a véletlen műveként nem eredményezhetik a villamos energia olyan feltételek melletti előállításának ösztönzését, amelyek ellentétesek a nemzetközi joggal.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 3 bekezdés – e pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.

e)  a kérelem egy, a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjaiban meghatározott kritériumoknak megfelelő és a rendszerösszekötőt annak üzembe helyezését követően használó közös projektre, valamint a rendszerösszekötő üzembe helyezése után az Unióba exportált villamos energia mennyiségénél nem nagyobb mennyiségű villamos energiára vonatkozik.

Indokolás

A 25. módosításban hozzáadott megelőző bekezdés ca) pontjával való összhang biztosításához szükséges módosítás.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk – 5 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  tartalmazza a b) és c) pontban foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.

d)  tartalmazza a (2) bekezdés b), c) és ca) pontjában foglaltak, valamint a létesítmény által termelt villamos energia belföldi felhasználásra kerülő arányának vagy mennyiségének azon harmadik ország általi írásos elismerését, amelynek területén a létesítményt üzembe fogják helyezni.

Indokolás

A 25. módosításban hozzáadott megelőző (2) bekezdés ca) pontjával való összhang biztosításához szükséges módosítás.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

19 cikk – 11 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  A tagállamok nem ismerhetik el a harmadik országok által kiadott származási garanciákat, hacsak a Bizottság megállapodást nem írt alá az adott harmadik országgal az uniós és a harmadik országbeli egyenértékű származási garanciák kölcsönös elismeréséről olyan esetekben, amikor megvalósul közvetlen energiaimport vagy -export. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e megállapodások végrehajtása érdekében.

(11)  A tagállamok nem ismerhetik el a harmadik országok által kiadott származási garanciákat, hacsak a Bizottság megállapodást nem írt alá az adott harmadik országgal az uniós és a harmadik országbeli egyenértékű származási garanciák kölcsönös elismeréséről olyan esetekben, amikor megvalósul közvetlen energiaimport vagy -export. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 32. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e megállapodások végrehajtása érdekében. A megállapodásoknak meg kell felelniük a nemzetközi jog – így az emberi jogi jogszabályok – előírásainak, valamint a Bizottság összes vonatkozó határozatának és az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának.

Indokolás

A megújuló energiaforrásokból előállított importált villamos energia a megújuló energia részarányába történő beszámítási lehetőségének meg kell felelnie a nemzetközi és az uniós jog előírásainak. Nem vezethet az emberi jogi normák szigorúságának csökkenéséhez, illetve nem vonhat maga után tisztességtelen versenyt.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – b pont – 1 albekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok, a hulladék-alapú fosszilis tüzelőanyagok és a közúti járművek számára elérhetővé tett, megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.

b)  a számláló kiszámításához a teljes közlekedési ágazat számára elérhetővé tett fejlett bioüzemanyagok, a IX. mellékletben felsorolt alapanyagokból előállított egyéb bioüzemanyagok és biogázok, a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó üzemanyagok és a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia energiatartalmát kell figyelembe venni.

Indokolás

A 2030-ig szóló menetrend és az abban foglalt 17 fenntartható fejlesztési cél egyetemesek, valamennyi országra vonatkoznak, a fejlődés valamennyi szintjén, és a nemzeti felelősségvállaláson, illetve a felelősség megosztásán alapulnak. Nem helyénvaló – az akár hulladékalapú – fosszilis tüzelőanyagok szerepeltetése a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvben, különösen amikor az EU energiapolitikáját mintaként használják nemzetközi tárgyalások során.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

25 cikk – 1 bekezdés – 4 albekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  A számláló és a nevező értékének kiszámításakor csak az EU-n belül előállított alapanyagokból készült bioüzemanyagokat és folyékony bio-energiahordozókat lehet figyelembe venni.

Indokolás

A fenntarthatóság és a közvetlen és közvetett földhasználat-változás hatásainak figyelembe vétele érdekében csak azok a bioüzemanyagok vagy folyékony bio-energiahordozók tekinthetők fenntarthatónak, amelyeket az EU-ból származó nyersanyagokból (beleértve a hulladékot is) állítanak elő.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 5 bekezdés – a pont – v alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét;

v.  a kitermelés mértéke fenntartja vagy javítja az erdő hosszú távú termelőkapacitását.

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 5 bekezdés – b pont – i alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  az erdei biomasszát törvényes engedély alapján termelték ki;

i.  az erdei biomasszát jogszerűen termelték ki;

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 5 bekezdés – b pont – v alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

v.  a kitermelés mértéke nem haladja meg az erdő hosszú távú termelékenységét.

v.  a kitermelés mértéke fenntartja vagy javítja az erdő hosszú távú termelőkapacitását.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 6 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(6a)  Az (1) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában említett célok tekintetében figyelembe vett, mezőgazdasági és erdei biomasszából előállított bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok meg kell feleljenek a következő követelményeknek:

 

a)  a nyersanyag olyan területről vagy erdőből származik, amelynél harmadik személyeknek a terület vagy erdő használatára és tulajdonára vonatkozó jogait tiszteletben tartották, beszerezve e harmadik személyek szabad, előzetes és tájékozott hozzájárulását, a reprezentatív intézmények és szervezetek részvételével;

 

b)  tiszteletben tartják harmadik személyek emberi jogait és munkavállalói jogait; és

 

c)  harmadik személyek élelmiszer- és takarmányellátása nem veszélyeztetett.

 

Ennek tükrében a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a bennszülött és törzsi népekről szóló 169. számú egyezménye értelmében a helyi lakosokat megillető földbirtoklási jogokat, a nemzeti élelmezésbiztonság keretében a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás felelősségteljes irányítására vonatkozó önkéntes ENSZ-iránymutatást, a mezőgazdasági és élelmiszeripari rendszerekbe történő felelős befektetésre vonatkozó elveket, valamint a felelős mezőgazdasági ellátási láncról szóló FAO-OECD iránymutatást mindenekelőtt tiszteletben kell tartani.

 

A jelen bekezdés szempontjából a „harmadik személyek” kifejezés helyi és őslakos közösségekre és a nyersanyagok előállításában vagy kitermelésében részt vevő vagy a nyersanyag előállítására vagy kitermelésére irányuló tevékenységek által érintett bármely más személyre utal.

Indokolás

A biomassza termesztése és betakarítása során tiszteletben kell tartani a harmadik felek jogait és a munkaügyi jogszabályokat, továbbá el kell kerülni az élelmezésbiztonságra gyakorolt kedvezőtlen hatásokat.

Módosítás    33

Irányelvre irányuló javaslat

26 cikk – 10 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból a tagállamok a biomassza-tüzelőanyagok tekintetében további fenntarthatósági követelményeket is megállapíthatnak.

(10)  Az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett célokból a tagállamok a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok tekintetében további fenntarthatósági követelményeket is megállapíthatnak.

Indokolás

A tagállamok azon jogát, hogy kiegészítő fenntarthatósági követelményeket határoznak meg, nem szabad a biomasszából előállított tüzelőanyagokra korlátozni.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

27 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A földbirtoklási jogokkal, valamint a bioüzemanyagok előállításának és behozatalának jogi vetületeivel kapcsolatos kérdések rendezése érdekében a tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy átfogó és az emberi jogokon alapuló fenntartható biztosítékokat vezessenek be a bioüzemanyagok használatára vonatkozóan.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán az V. melléklet A. vagy B. részében , illetve a biomassza-tüzelőanyagok kapcsán a VI. melléklet A. részében , és az e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az V. melléklet C. része 7. pontjával összhangban , illetve az e biomassza-tüzelőanyagokra a VI. melléklet B. része 7. pontjával összhangban számított el értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával;

a)  ha az előállítási módra vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás alapértelmezett értéke meghatározásra került a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók kapcsán az V. melléklet A. vagy B. részében , illetve a biomassza-tüzelőanyagok kapcsán a VI. melléklet A. részében , és az e bioüzemanyagokra vagy bio-energiahordozókra az V. melléklet C. része 7. pontjával összhangban, illetve az e biomassza-tüzelőanyagokra a VI. melléklet B. része 7. pontjával összhangban számított el értéke nulla vagy annál kevesebb, ennek az alapértelmezett értéknek az alkalmazásával, és levonva abból az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás azon alapértelmezett értékét, amely vagy a földhasználat közvetett megváltozásából adódik (a VIII. melléklet A. része szerint), vagy közvetett kibocsátásokból származik (a VIII. melléklet Ba. része szerint);

Indokolás

Ténylegesen kevés kibocsátásmentes alapanyag áll rendelkezésre. Ha a jelenleg bioüzemanyagok előállítására felhasznált alapanyagok rendeltetése megváltozik, az más felhasználókra is hatást gyakorol. Az átállás alapján végzett közvetett karbonbecsléseket – amelyek azonosítják, hogy mely anyagok szolgálhatnak az alapanyagok helyettesítésére, és ennek kapcsán milyen kibocsátások keletkeznek – az adott alapanyag alternatív üzemanyag céljára történő felhasználása következtében az éghajlatra gyakorolt hatás megjelenítése érdekében figyelembe kell venni a fejlett üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás kiszámítása során.

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kapcsán az V. melléklet C. részében , a biomassza-tüzelőanyagok kapcsán a VI. melléklet B. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával;

b)  a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók kapcsán az V. melléklet C. részében , a biomassza-tüzelőanyagok kapcsán a VI. melléklet B. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges érték alkalmazásával, és levonva abból az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás azon alapértelmezett értékét, amely a földhasználat közvetett megváltozásából adódik (a VIII. melléklet A. része szerint), vagy közvetett kibocsátásokból származik (a VIII. melléklet Ba. része szerint);

Indokolás

Ténylegesen kevés kibocsátásmentes alapanyag áll rendelkezésre. Ha a jelenleg bioüzemanyagok előállítására felhasznált alapanyagok rendeltetése megváltozik, az más felhasználókra is hatást gyakorol. Az átállás alapján végzett közvetett karbonbecsléseket – amelyek azonosítják, hogy mely anyagok szolgálhatnak az alapanyagok helyettesítésére, és ennek kapcsán milyen kibocsátások keletkeznek – az adott alapanyag alternatív üzemanyag céljára történő felhasználása következtében az éghajlatra gyakorolt hatás megjelenítése érdekében figyelembe kell venni a fejlett üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás kiszámítása során. Ez a módosítás elválaszthatatlanul kapcsolódik a 25. cikk (1) bekezdéséhez fűzött módosításhoz.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az V. melléklet C. részének 1. pontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében az V. melléklet D. vagy E. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók; vagy

c)  az V. melléklet C. részének 1. pontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében az V. melléklet D. vagy E. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig az V. melléklet C. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók, és levonva abból az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás azon alapértelmezett értékét, amely a vagy földhasználat közvetett megváltozásából adódik (a VIII. melléklet A. része szerint), vagy közvetett kibocsátásokból származik (a VIII. melléklet Ba. része szerint); vagy

Indokolás

Ténylegesen kevés kibocsátásmentes alapanyag áll rendelkezésre. Ha a jelenleg bioüzemanyagok előállítására felhasznált alapanyagok rendeltetése megváltozik, az más felhasználókra is hatást gyakorol. Az átállás alapján végzett közvetett karbonbecsléseket – amelyek azonosítják, hogy mely anyagok szolgálhatnak az alapanyagok helyettesítésére, és ennek kapcsán milyen kibocsátások keletkeznek – az adott alapanyag alternatív üzemanyag céljára történő felhasználása következtében az éghajlatra gyakorolt hatás megjelenítése érdekében figyelembe kell venni a fejlett üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás kiszámítása során.

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

28 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  a VI. melléklet B. részének 1. pontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében a VI. melléklet C. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig a VI. melléklet B. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók.

d)  a VI. melléklet B. részének 1. pontjában említett képletek tényezőinek összegeként kiszámított érték alkalmazásával, amennyiben egyes tényezők esetében a VI. melléklet C. részében szereplő, részekre bontott alapértelmezett értékek, az összes többi tényező esetében pedig a VI. melléklet B. részében meghatározott módszernek megfelelően kiszámított tényleges értékek alkalmazhatók, levonva abból az üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás azon alapértelmezett értékét, amely a földhasználat közvetett megváltozásából adódik (a VIII. melléklet A. része szerint);

Indokolás

Ténylegesen kevés kibocsátásmentes alapanyag áll rendelkezésre. Ha a jelenleg bioüzemanyagok előállítására felhasznált alapanyagok rendeltetése megváltozik, az más felhasználókra is hatást gyakorol. Az átállás alapján végzett közvetett karbonbecsléseket – amelyek azonosítják, hogy mely anyagok szolgálhatnak az alapanyagok helyettesítésére, és ennek kapcsán milyen kibocsátások keletkeznek – az adott alapanyag alternatív üzemanyag céljára történő felhasználása következtében az éghajlatra gyakorolt hatás megjelenítése érdekében figyelembe kell venni a fejlett üzemanyagok üvegházhatásúgáz-kibocsátásmegtakarítás kiszámítása során.

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint az ezek előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.

(1)  A Bizottság nyomon követi az Unióban felhasznált bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók és biomassza-tüzelőanyagok eredetét, valamint a megújuló energia ezekből és egyéb forrásokból történő előállítása – beleértve az áttelepítés – által az Unióban és az ellátást biztosító fő harmadik országokban a földhasználatra gyakorolt hatást. A nyomon követés során a tagállamok által az [energiaunió irányításáról szóló] rendelet 3., 15. és 18. cikkének megfelelően benyújtott integrált nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, az ezekkel kapcsolatos eredményjelentéseket, a vonatkozó harmadik országok által benyújtott jelentéseket, illetve a kormányközi szervezetek jelentéseit, a tudományos kutatásokat és minden más releváns információt figyelembe kell venni. A Bizottság ezen kívül nyomon követi a biomassza energia-előállítási célú felhasználásával összefüggő árutőzsdei árváltozásokat és az élelmezésbiztonságra gyakorolt bármilyen kapcsolódó pozitív vagy negatív hatást.

Indokolás

Az összehasonlítást lehetővé tévő átfogó megközelítést kell alkalmazni.

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

30 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  A Bizottság 2023. december 31-ig értékeli, hogy a 26. cikkben meghatározott kritériumok ténylegesen megakadályozzák-e a nem fenntartható erdei és mezőgazdasági biomassza felhasználását, támogatják-e a biomassza lépcsőzetes felhasználását, és kezelik-e annak közvetlen és közvetett – többek között az erdészeti ágazatból származó – szén-dioxid-kibocsátásait, és adott esetben a vonatkozó követelmények módosítására irányuló jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

Indokolás

Ez a módosítás elválaszthatatlanul összekapcsolódik az erdészeti és mezőgazdasági eredetű bioenergiára vonatkozó új fenntarthatósági kritériumok bevezetésével és a 26. cikkre irányuló módosításokkal.

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  Pálmaolajprés effluense és pálmatermés üres héja;

törölve

Indokolás

Az EU energiapolitikájának összhangban kell lennie a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elveivel és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend céljaival. Ezek az alapanyagok a nem fenntartható, elsőgenerációs bioüzemanyagok előállításához kapcsolódnak, és magasabb lesz azok gazdasági értéke, ami veszélybe sodorja az élelmiszerhez és a földbirtokláshoz való jog elvének érvényesülését a fejlődő országokban.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i)  Nyers glicerin;

törölve

Indokolás

Ez az alapanyag a nem fenntartható biodízel előállításához kapcsolódik.

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – p pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

p)  A 2. cikk második bekezdésének s) pontjában meghatározott egyéb nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok;

törölve

Indokolás

A földterület használatát igénylő energianövények támogatása nem egyeztethető össze a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend iránti uniós elkötelezettséggel.

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

IX melléklet – A rész – q pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

q)  A 2. cikk második bekezdésének r) pontjában meghatározott egyéb lignocellulóz-tartalmú anyagok a fűrészrönkök és furnérrönkök kivételével;

törölve

Indokolás

Az erdőirtás és az erdők kipusztításának elkerülése érdekében csak a valódi fahulladék használatát szabad ösztönözni.

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁG ELJÁRÁSA

Cím

A megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának támogatása (átdolgozás)

Hivatkozások

COM(2016)0767 – C8-0500/2016 – 2016/0382(COD)

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

1.3.2017

 

 

 

Véleményt nyilvánított

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

DEVE

15.6.2017

A vélemény előadója

       A kijelölés dátuma

Florent Marcellesi

6.4.2017

Vizsgálat a bizottságban

30.8.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

10.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

11

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Beatriz Becerra Basterrechea, Ignazio Corrao, Nirj Deva, Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Maria Heubuch, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Arne Lietz, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Maurice Ponga, Lola Sánchez Caldentey, Eleftherios Synadinos, Eleni Theocharous, Patrizia Toia, Paavo Väyrynen, Bogdan Brunon Wenta, Anna Záborská, Joachim Zeller, Željana Zovko

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Marina Albiol Guzmán, Thierry Cornillet, Brian Hayes, Cécile Kashetu Kyenge, Florent Marcellesi

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

15

+

ALDE

Beatriz Becerra Basterrechea, Thierry Cornillet, Paavo Väyrynen

EFDD

Ignazio Corrao

GUE/NGL

Marina Albiol Guzmán, Lola Sánchez Caldentey

S&D

Doru-Claudian Frunzulică, Enrique Guerrero Salom, Cécile Kashetu Kyenge, Arne Lietz, Norbert Neuser, Vincent Peillon, Patrizia Toia

Verts/ALE

Maria Heubuch, Florent Marcellesi

11

-

ECR

Nirj Deva, Eleni Theocharous

NI

Eleftherios Synadinos

PPE

Brian Hayes, György Hölvényi, Teresa Jiménez-Becerril Barrio, Maurice Ponga, Bogdan Brunon Wenta, Joachim Zeller, Željana Zovko, Anna Záborská

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (13.11.2017)