Eljárás : 2017/0819(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0003/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0003/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 17/01/2018 - 10.2
CRE 17/01/2018 - 10.2

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0007

JELENTÉS     
PDF 494kWORD 60k
12.1.2018
PE 615.277v02-00 A8-0003/2018

Eva Lindström a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8‑0401/2017 – 2017/0819(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

A vélemény előadója: Indrek Tarand

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 1. MELLÉKLET: Eva Lindström ÖNÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET: Eva Lindström KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Eva Lindström a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8‑0401/2017 – 2017/0819(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8/‑2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8/0003‑2018),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2018. január 11-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Eva Lindström számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző szerveinek.


1. MELLÉKLET: Eva Lindström ÖNÉLETRAJZA

Iskolai végzettség

1983   alapfokozatú közgazdasági, üzleti közgazdaságtani, statisztikai és gazdaságtörténeti egyetemi diploma, Stockholmi Egyetem

Tisztségek és megbízatások

2014–   Mikael Damberg vállalkozásügyi és innovációs miniszter államtitkára

2013–2014   A jóléti ágazatbeli vállalkozások tulajdonjogára vonatkozó követelményekkel kapcsolatos vizsgálat vezetője

2003–2010   a Svéd Számvevőszék főellenőre

1997–2003   költségvetési igazgató, Pénzügyminisztérium

1994–1997   igazgató, Költségvetési Főosztály, Pénzügyminisztérium

Megbízatások:

2013–2014   a Svéd Közlekedési Igazgatóság igazgatótanácsának elnökhelyettese

2012–2014   az Északi Beruházási Bank ellenőrző bizottságának elnöke

2011–2014   a Svéd Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Finansinspektionen) igazgatótanácsának tagja

2011–2014   a Svéd Egészségügyi és Ellátási Elemzési Ügynökség igazgatótanácsának elnöke

2011–2014   a Nemzeti Múzeum tanácsadó testületének tagja

2011–2014   a Svéd Költségvetési Politikai Tanács alelnöke

2011–2012   a Svéd Társadalombiztosítási Pénztár (Försäkringskassan) tanácsadó testületének tagja

2010–2014   az Eva Lindström Consulting Rt. elnöke

1998–2003 a Svéd Szerencsejáték Rt. (Svenska Spel AB) igazgatótanácsának tagja


2. MELLÉKLET: Eva Lindström KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérem, ismertesse szakmai tapasztalatait a közpénzek terén, beleértve a költségvetés tervezését, a költségvetés végrehajtását vagy a költségvetés kezelését, illetőleg a költségvetési ellenőrzést vagy auditálást.

Több mint 25 éves, egyre nagyobb felelősséggel járó tapasztalattal rendelkezem a közpénzek és az auditálás terén, a felügyeleti és irányítási funkciókat is beleértve. A Svéd Számvevőszéknél, a Svéd Pénzügyminisztérium Költségvetési Főosztályán és a Svéd Vállalkozásügyi és Innovációs Minisztérium államtitkáraként, továbbá különböző svéd állami ügynökségek igazgatótanácsában szerzett munkatapasztalatom révén széles körű és alapos ismeretekkel rendelkezem az államháztartási gazdálkodásról és az auditálásról, valamint jelentős vezetői készségekkel bírok.

2014-től A Vállalkozásügyi és Innovációs Minisztérium államtitkára. E szerepemben a rangban a miniszter után következő, vezető politikai megbízottként az ipari ügyek és az állami vállalatok irányításáért felelek. Igazgatási szempontból a minisztérium napi koordinációjáért és irányításáért is felelek.

Államtitkárként feladatom az is, hogy a svéd állami vállalatok vállalati irányítási modelljének javításán dolgozzam. Emellett aktívan foglalkozom a fenntartható vállalkozásokkal, ideértve az Agenda 2030-nak az állami vállalatok irányításába való integrálását is. Fontos kormányzati célkitűzés az állami vállalatok portfólióértékének növelése, amit államtitkári megbízatásom alatt sikerült is elérni.

Államtitkárként a miniszter irányítása mellett a svéd kormány „Intelligens ipar” elnevezésű ipari kezdeményezéséért is felelek. Az ipari ágazat alapvető szerepet játszik a svéd gazdaságban, de ahhoz, hogy innovatív és globális szereplő maradjon, modernizációra van szüksége. Ennek érdekében vezető szerepet játszottam a svéd iparra irányuló, a digitalizációra, a fenntarthatóságra, az emberi tőkére és a kutatásra összpontosító stratégia kialakításában.

2003–2010 A Svéd Számvevőszék (RR) főellenőre A Svéd Számvevőszék főellenőreként különböző időszakokban az RR illetékességébe tartozó politikai területek többségéért én feleltem, a pénzügyi és a teljesítmény-ellenőrzést is ideértve. Főellenőreként az utolsó két évben az RR igazgatási vezetője voltam. Főellenőri kinevezésemkor az RR-t frissen hozták létre a kormánytól független, közvetlenül a svéd parlament felé elszámoltatható, új intézményként. E szakaszban hozzájárultam az új RR létrehozásához, ideértve a gyakorlatok, eljárások és ellenőrző rendszerek kialakítását, valamint a parlamenttel és bizottságaival való munkakapcsolat hivatalossá tételét is.

A svéd RR-t a svéd parlament által kinevezett három főellenőr irányítja. A főellenőrök együttesen döntenek az ellenőrizendő területek egymás közötti elosztásáról, ám minden főellenőr maga dönt az elvégzendő ellenőrzésekről, azok végrehajtásának módjáról, illetve az illetékességébe tartozó területen levonandó következtetésekről. A három főellenőr függetlenségét az alkotmány védi, és a svéd RR a svéd parlamenti központ ellenőrző hatáskörének részét képezi. Ez az ügynökség biztosítja, hogy a parlament az államháztartásról összehangolt és független ellenőrzési információkat kapjon. E feladatkör egyedi, mivel a svéd RR az egyetlen szerv, amely az államháztartás egészét ellenőrizheti. Az RR a végrehajtó hatalom teljes láncát ellenőrzi, és a Parlament alá tartozó független szervezet. Az RR mind teljesítmény-, mind pénzügyi ellenőrzéseket végez. Az intézmény továbbá az RR nemzetközi megbízatása révén más országokban is hozzájárul a parlamenti ellenőrzési hatáskör és a demokrácia fejlesztéséhez.

Az RR-nél töltött idő során a hivatal aktív részese volt a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezetének (INTOSAI), és fontos szerepet játszott a legfőbb ellenőrző intézmények nemzetközi standardjainak (ISSAI) kidolgozásában. Az RR jelentős szereplője volt különösen az INTOSAI által elfogadott, a pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó standardok kidolgozásának. 2007-ig az RR volt az INTOSAI Szakmai Standardok Bizottságának elnöke, és a Pénzügyi Ellenőrzési Albizottság elnöke is volt.

1997–2003 A Svéd Pénzügyminisztérium költségvetési igazgatója és Költségvetési Főosztályának vezetője E szerepemben a nemzeti költségvetési folyamat minőségének biztosításáért és a költségvetési tárgyalások szakminisztériumokkal való lefolytatásáért, továbbá az akkoriban mintegy 80 fős létszámú főosztály vezetéséért feleltem. Feladatkörömbe tartozott a nemzeti költségvetés és az uniós költségvetés ellenőrzésével kapcsolatos kérdések kezelése is. Költségvetési igazgatóként az új költségvetési eljárás végrehajtásáért is feleltem, amelyet az 1990-es évek elején Svédországban bekövetkező pénzügyi válságot követően a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében vezettek be.

A Költségvetési Főosztály a kormány központi kormányzati költségvetéssel kapcsolatos munkájának vezetéséért és összehangolásáért, valamint a költségvetési politikáért, szabályozásért és nyomon követéséért felel. A Költségvetési Főosztályt egy költségvetési igazgató vezeti, és jelenleg hét osztályt foglal magában. A főosztály magvát az osztályok képezik, amelyek a költségvetési vagy gazdasági következményekkel járó minden kérdésben együttműködnek a szakminisztériumokkal. Ezen osztályok azt is nyomon követik, hogy a szakminisztériumok minként dolgozzák ki javaslataikat. Annak eldöntése érdekében, hogy az állami tevékenységek hatékonyan zajlanak-e, az osztályok elemzik a tevékenységek célját és eredményeit. A Költségvetési Főosztályon külön osztály felel a központi kormányzati bevételek és kiadások összesítéséért és a modellek kidolgozásáért. Ez az osztály a kiadási előrejelzésekkel is foglalkozik, valamint a pénzügyi irányítási kérdésekért is felel. A Költségvetési Főosztály egy másik fontos osztálya az Uniós Költségvetés Osztálya, amely az uniós költségvetéssel kapcsolatos összes üggyel foglalkozik, az ellenőrzést és a mentesítést is ideértve.

1994–1997 A Svéd Pénzügyminisztérium Költségvetési Főosztályának igazgatója és osztályvezetője Én vezettem az oktatási, szociális biztonsági és jóléti ágazattal foglalkozó osztályt. Ez összességében a nemzeti költségvetés felét tette ki. Ebben az időszakban az 1990-es évek elején Svédországban bekövetkezett pénzügyi válság után hozzájárultam a jelentős megtakarítások és strukturális reformok véghezviteléhez.

E tisztségek mellett több svéd állami ügynökség igazgatótanácsában is működtem:

A Svéd Költségvetési Politikai Tanács tagja, majd alelnöke (2011–2014) A Svéd Költségvetési Politikai Tanács kormányzati ügynökség, amelyet 2007. augusztus 1-jén hoztak létre. A Tanács hat tagból áll, és munkáját ötfős titkárság segíti. A Tanács hatásköre, hogy független módon értékelje a kormányzat költségvetési politikáját. A Tanács feladata, hogy felülvizsgálja és értékelje, hogy mennyiben teljesülnek a kormány által javasolt és a Riksdag (svéd parlament) által elfogadott költségvetési és gazdaságpolitikai célkitűzések.

A Svéd Egészségügyi és Ellátási Elemzési Ügynökség igazgatótanácsának elnöke (2011–2014) Az ügynökség indulásakor lettem az igazgatótanács elnöke, így a folyamatok és eljárások létrehozásáért feleltem. Elnöki megbízatásom idején az ügynökség mintegy 25 jelentést tett közzé a svéd egészségügyi ágazatról, és politikai ajánlásokat fogalmazott meg. Az ügynökség feladata, hogy megerősítse a betegek és felhasználók helyzetét az egészségügyi és szociális ellátási szolgáltatások betegek és polgárok szempontjából való elemzése révén. E megbízatásába beletartozik az egészségügyi és ellátási szolgáltatások működésének, valamint a területre vonatkozó kormányzati kötelezettségvállalások teljesülésének elemzése. A Svéd Egészségügyi és Ellátási Elemzési Ügynökség a svéd kormányt tanácsadással és ajánlásokkal is segíti az állami intézmények hatékonyabb működtetése és irányítása érdekében.

A segélyekkel kapcsolatos tanulmányokkal foglalkozó szakértői csoport (EBA) alelnöke (2013–2014) Akkor lettem az EBA igazgatótanácsának tagja, amikor a csoportot frissen hozták létre, így az ügynökség felállításában vettem részt, és hozzájárultam eljárásainak kidolgozásához. Az EBA kormányzati bizottság, amelynek feladata a Svédország által nyújtott nemzetközi fejlesztési támogatások értékelése és elemzése. Az EBA hatáskörébe tartozik, hogy tanulmányokat rendeljen meg, és a svéd fejlesztési ágazat számára fontos kérdésekben szemináriumokat szervezzen. A szakértői csoport több bizottsági tagot ölel fel, akik rendszeresen összeülnek a fejlesztési segítségnyújtással kapcsolatos tanulmányok megvitatása és megrendelése céljából. Az EBA másik célja a nemzetközi fejlesztési támogatással kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretek és kutatások áttekintése, és azok fejlesztési politikában való felhasználásának elősegítése. Az EBA értékelései és elemzései elsősorban a svéd fejlesztési támogatáson belüli átfogó kérdésekkel, nem pedig egyedi segélyprojektekkel foglalkoznak.

A Svéd Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Finansinspektionen) igazgatótanácsának tagja (2011–2014) Az ügynökség szerepe a pénzügyi rendszeren belüli stabilitás és hatékonyság előmozdítása, valamint a hatékony fogyasztóvédelem biztosítása. A Finansinspektionen engedélyezi, felügyeli és ellenőrzi a svéd pénzügyi piacokon működő összes társaságot. Összesen csaknem kétezer társaságot felügyel, ideértve a bankokat és egyéb hitelintézeteket, az értékpapír-kereskedelemmel foglalkozó és alapkezelő társaságokat, a tőzsdéket, az engedélyezett piactereket és elszámolóházakat, továbbá a biztosítótársaságokat, a biztosításközvetítőket és a kölcsönös önsegélyező társaságokat. A Finansinspektionent az ügynökség műveleteiért felelős igazgatótanács irányítja. A tanács dönt a legfőbb és a nagyobb jelentőségű kérdésekben, például az új szabályozások, szankciók és a műveletek tervezése tekintetében.

A svéd közgazdasági szakértői csoport (ESO) igazgatótanácsának tagja (1997–20025), majd elnöke (2002–2003) Az ESO feladata, hogy bővítse és elmélyítse a jövőbeli gazdasági és költségvetési politikával kapcsolatos döntéshozatal számára rendelkezésre álló ismereteket. Megbízatását elsősorban annak révén látja el, hogy kutatókat és intézeteket bíz meg tanulmányok elkészítésével, amelyeket az ESO kiadványaiban és az ESO honlapján tesz közzé. Az ESO munkájának megkülönböztető jegye a függetlenség, azaz valamennyi tevékenységét politikai megfontolásoktól függetlenül végzi. Az ESO munkájának keretei általánosságban úgy vannak meghatározva, hogy az igazgatótanács nagymértékben önállóan dönthet arról, mire helyezi a hangsúlyt. Az ESO jelentéseiben szereplő következtetésekért ugyanakkor kizárólag a szerzők felelnek.

2.  Melyek voltak eddigi szakmai pályafutásának legjelentősebb eredményei?

Az új Svéd Számvevőszék felállítása. Az első főellenőrök egyikeként 2003-ban részem volt az új Svéd Számvevőszék felállításában, amely egy teljesen új, a svéd parlamentnek alárendelt struktúrát jelentett. Az állami ellenőrzési intézmény hatáskörének a kormányról a Parlamentre való átruházásának kérdéséről különböző összefüggésekben már az 1980-as évektől kezdve viták folytak a svéd parlamentben. A parlament azonban csak 1998-ban állított fel egy bizottságot, amely arra összpontosított, miként lehet a lehető legnagyobb függetlenséget biztosítani egy ellenőrzési intézmény számára tevékenységének elvégzéséhez. A bizottság jelentésében azt javasolta, hogy a jövőben az állami ellenőrzési funkció közvetlenül a parlamentnek számoljon be. 2000-ben a parlament egyhangúlag elfogadta az új, három főellenőr által irányítandó svéd RR (Riksrevisionen) létrehozására irányuló javaslatot. A svéd RR-t 2003. július 1-jén alapították meg a parlament és a Nemzeti Ellenőrzési Ügynökség ellenőreinek összeolvasztásával, a svéd parlament ellenőrzése alatt álló, független hatóságként.

A külső ellenőrzés 2003. évi reformja Svédországban fontos lépés volt az állami források független ellenőrzésének biztosítása felé, összhangban a limai nyilatkozattal. A fő ellenőrzési szerv korábbi helyzete – azaz hogy a kormány alá tartozott – részben Svédország közigazgatási hagyományaival magyarázható, többek között azzal, hogy a svéd állami ügynökségek aránylag nagyfokú autonómiával rendelkeznek a kormánnyal szemben. E rendszer hiányosságai azonban idővel egyértelműen megmutatkoztak, és a reformot széles körű parlamenti konszenzus övezte. Az RR mint a svéd parlamentnek alárendelt, független – nemcsak a kormányzati ügynökségeket, hanem magát a kormányt is ellenőrizni jogosult – hatóság új szerepe azonban határozottan új elem volt Svédország alkotmányos berendezkedésében, és kezdetben kihívásokkal járt. A hivatal működésének első éveiben kollégáimmal együtt komoly erőfeszítéseket tettünk az érdekelt felekkel való aktív párbeszéd megteremtése, valamint a teljesítmény-ellenőrzés tartalmának a svéd kontextus szerinti újradefiniálása érdekében. Az elszámoltathatóság és a következetesebb minőségbiztosítási rendszer volt e folyamat két alapvető eleme. Ehhez arra volt szükség, hogy felhasználjuk a Hivatal személyzetének széles körű tapasztalatait, de sor került az ellenőrzési munka módszerének felülvizsgálatára is, nem utolsósorban a teljesítmény-ellenőrzés területén. Az, hogy részt vehettem a függetlenség és az elszámoltathatóság nemzetközi normáira való, történelmi jelentőségű átmenet sikeres megvalósításában, egyedi és közeli tapasztalatot jelentett egy új alkotmányos pillér kidolgozását illetően. Ezt pályafutásom egyik legfontosabb eredményének tekintem. Ma az RR a svéd közigazgatási rendszer egyik nélkülözhetetlen sarokköve, amely függetlenül és hatékonyan működik, és jó minőségű ellenőrzési jelentéseket készít.

Az 1990-es évekbeli költségvetési konszolidáció A Pénzügyminisztérium Költségvetési Főosztályán az oktatásért, szociális biztonságért és a jóléti ágazatért felelős osztály vezetőjeként fontos szerepet játszottam abban, hogy az 1990-es évek eleji pénzügyi válságot követően végrehajtsuk a szükséges megtakarításokat a nemzeti költségvetés egyensúlyba hozása céljából.

Az 1990-es évek elején bekövetkezett visszaesés után, amikor az államadósság néhány év alatt megkétszereződött, a kormány 1994-ben költségvetési konszolidációs programot dolgozott ki. Ez egyértelmű célkitűzésként határozta meg, hogy az államadósságot legkésőbb 1998-ra a GDP egy adott százalékos arányában kell rögzíteni. Ez a konszolidációs program, amely az első évben mintegy 5 milliárd eurót, az 1995 és 1998 közötti időszakban pedig összesen 12 milliárd eurót tett ki, jelentős megszorításokon és komoly adónöveléseken alapult. A program hangsúlya szándékosan az elejére esett, az intézkedések többsége az időszak elejére összpontosult a svéd kormány elszántságának bizonyítása és a pénzügyi piacok problémamegoldó képességünkbe vetett bizalmának helyreállítása céljából. A konszolidációs program sikeres volt, és céljai megvalósultak. A programból eredő nettó államháztartási eredmény az 1995–2000 közötti időszakban meghaladta a GDP 12%-át. Míg 1993-ban a költségvetési hiány a GDP 11%-ára rúgott, Svédország 1998-ban a GDP 2%-ának megfelelő többletet ért el.

Szakmai életutam jelentős eredményének tekintem, hogy fontos szerepet játszhattam a költségvetési konszolidációs folyamatban ebben a svéd gazdaság számára nehéz időszakban. A svéd államháztartás ma stabil, a gazdaság teljesen helyreállt, és a növekedési adatok jelenleg erőteljesek.

Az új költségvetési eljárás végrehajtása A visszaesés és az azt követő szigorú megszorító döntések után Svédország úgy határozott, hogy teljesen átalakítja költségvetési eljárását. A hasonló jövőbeli helyzetek elkerülése érdekében az eljárás megerősítése és az alulról építkező költségvetés-tervezés elkerülése céljából több folyamatot is létrehoztunk. Az alapvető elgondolás az volt, hogy a költségvetés tervezési folyamata egyértelműen felülről lefelé építkezzen. Az összes kiadást nem lehet a különféle preferenciák összegzésével meghatározni, hanem átfogó gazdasági értékelésen kell alapulnia. Ennek érdekében egy sor mennyiségi célt és korlátozást vezettünk be. Az új folyamat fő elemei a nettó hitelezésre vonatkozó többletcél, a kiadási plafonértékek és a helyi önkormányzati ágazatra vonatkozó kiegyensúlyozott költségvetési követelmény voltak. E döntések többsége még azelőtt született, hogy költségvetési igazgató lettem volna. Költségvetési igazgatóként ugyanakkor biztosítanom kellett az új szabályokat helyes végrehajtását, és az a célkitűzés kapta a hangsúlyt, hogy a jövő számára egy stabil folyamat jöjjön létre. Az ebben az időszakban kialakított eljárás némi változtatással mai is érvényben van, és megfelel a számunkra. Svédországra szigorú szabályozása miatt nemzetközileg is gyakran jó példaként tekintenek, és a szabályok bevezetése óta a svéd államháztartás helyzete folyamatosan javult. Jelentős szakmai eredmény, hogy részt vehettem ezen új eljárások végrehajtásában.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

A svéd RR főellenőreként végzett munkám fontos része volt az Európai Számvevőszék kapcsolattartó bizottságában való részvétel. A bizottság ülését 2005-ben Svédországban rendezték, és a vendéglátói szerepet én láttam el. Nagyra értékeltem a bizottság által nyújtott találkozási és kapcsolattartási lehetőséget. Előretekintve úgy gondolom, fontos folytatni a bizottság munkáját annak biztosítása érdekében, hogy az uniós tagállamok legfőbb ellenőrzési intézményeinek vezetői és a Számvevőszék közötti megfelelő együttműködés folyjon.

A Vállalkozásügyi és Innovációs Minisztérium államtitkáraként a miniszter helyett több ízben képviseltem a svéd kormányt az Európai Tanács Versenyképességi Tanács (COMPET) formációjának ülésein. Szakpolitikai döntéshozóként a Tanács célja, hogy javuljon az Unió versenyképessége és fokozódjon gazdasági növekedése. E szerepében különböző szakpolitikai területekkel foglalkozik, köztük a belső piac, az ipar, a kutatás és innováció, valamint a világűr területével.

Ezt megelőzően az Északi Minisztertanáccsal kapcsolatos megbízatásom révén 1986–87-ben Oslóban és Koppenhágában dolgoztam. Megbízatásom arra irányult, hogy elemezzem az északi kereskedelempolitika költségeit és hatásait a ruházati és textilipari cikkek piacán.

További fontos nemzetközi tapasztalatot jelentett részvételem az OECD vezető költségvetési tisztviselők munkacsoportjában (SBO), a Pénzügyminisztérium Költségvetési Főosztályának vezetőjeként. Az SBO évente ül össze a főbb költségvetési aggályok és a vonatkozó politikai lehetőségek megtárgyalása érdekében, és elemzési és kutatási tevékenységet folytat a költségvetési kérdések teljes körére vonatkozóan, ideértve a költségvetés-tervezési rendszerek felülvizsgálatát, a költségvetési rendszerek egyedi szempontjainak összehasonlító elemzését és egy átfogó adatbázis fenntartását.

Ezenfelül az Északi Beruházási Bank (NIB) ellenőrző bizottságának alelnöke, majd elnöke voltam. Az ellenőrző bizottság fő feladata annak biztosítása, hogy a bank műveleteit az alapszabállyal összhangban végezzék, valamint felel a bank éves beszámolójának ellenőrzéséért is. A NIB az északi és a balti országok nemzetközi pénzügyi intézménye. Olyan projekteket finanszíroz, amelyek az északi és a balti országok versenyképességét és környezetének állapotát javítják.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

Soha nem volt olyan tisztségem, amelyre mentesítési eljárás alkalmazandó.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyik volt politikai kinevezés eredménye?

A Svéd Pénzügyminisztériumban betöltött vezetői pozícióimba, illetve az állami ügynökségek igazgatótanácsába való kinevezésekhez a svéd kormány döntése volt szükséges. E tisztségek mindazonáltal köztisztviselői szintűek.

Ezenfelül jelenleg a Svéd Vállalkozásügyi és Innovációs Minisztérium államtitkára vagyok. A svéd kormányzati rendszerben az államtitkár a miniszter mellé rendelt és rangban utána következő, a minisztériumért felelős vezető politikai kinevezett megnevezése. Az államtitkárok a miniszterekkel ellentétben nem tagjai a kormánynak. Az államtitkár a miniszterrel ellentétben többnyire belső, a minisztérium napi munkájának kezelésével és vezetésével kapcsolatos szerepet tölt be, valamint biztosítja a kormányzati politika hatékony végrehajtását.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai karrierje során részt vett?

Először, fontos szerepet játszottam az újonnan létrehozott Svéd Számvevőszék (RR) munkájának megszervezésével kapcsolatos döntéshozatalban, ideértve a teljesítmény-ellenőrzési folyamat új struktúrájára vonatkozó döntést is. Az első főellenőrök egyikeként 2003-ban részem volt az új Svéd Számvevőszék felállításában, amely egy teljesen új, a svéd parlamentnek alárendelt struktúrát jelentett. A svéd RR-t 2003. július 1-jén alapították meg a parlament és a Nemzeti Ellenőrzési Ügynökség ellenőreinek összeolvasztásával, a svéd parlament ellenőrzése alatt álló, független hatóságként. Az RR kialakítására irányuló munka a munka megszervezéséből, a személyzet felvételéből, az új jelentéstételi módok végrehajtásából és egy új irányítási kultúra létrehozásából állt. Ami az új teljesítmény-ellenőrzési struktúrát illeti, aktívan részt vettem az új folyamatnak, a minőségbiztosítási rendszernek, az ellenőrizendő felekkel folytatott párbeszéd módjainak, a kommunikációs stratégiának és a különböző parlamenti bizottságokkal való új kapcsolatok kidolgozásában. E folyamatban részt véve fontos szerepem volt az állami források hatékony felhasználására vonatkozó, jelentős ellenőrzési mechanizmus megtervezésében, amely végső soron hozzájárul a demokratikus elszámoltathatósághoz és a közszférába vetett bizalomhoz.

Másodszor, szeretném kiemelni az új költségvetési eljárás végrehajtását költségvetési igazgatóként, amit már korábban említettem. Mint minden politikai szervezetben, a végső döntéseket politikai szinten a kormány és a parlament hozza meg. Szervezetem és jómagam azonban lényeges szerepet játszottunk a politikai döntések véghezvitelének biztosításában, és ezáltal abban, hogy azok ilyen nagy hatást gyakoroltak a svéd gazdaságra és államháztartásra.

Harmadszor, a Vállalkozásügyi és Innovációs Minisztérium államtitkáraként jelenleg fontos szerepem van a svéd állami vállalatok vállalatirányítási modelljének továbbfejlesztésével kapcsolatos döntéshozatalban. Ez egy sor politikai változtatással jár, többek között i) az adózás fokozott átláthatóságával; ii) az igazgatótanácsokban előírt, a nemek közötti egyenlőség szintjének egyértelművé tételével; iii) a fenntartható üzletpolitika és az Agenda 2030 vállalatirányításba való beépítésével; iv) az igazgatótanácsok belső ellenőrzési, kockázatkezelés és megfelelőségi feladatkörének tisztázásával. E változtatások együttesen hozzájárulnak az állami vállalatok működésének jobbításához, minthogy államtitkári megbízatásom alatt az állami vállalatok portfóliójának értéke jelentősen növekedett.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A függetlenség, a feddhetetlenség, a pártatlanság és a szakmaiság az auditorokra vonatkozó és az Európai Számvevőszék hitelessége szempontjából kulcsfontosságú alapelvek.

A függetlenség elvét a Szerződés (286. cikke) is egyértelműen kifejti, rögzítve, hogy „a Számvevőszék tagjait olyan személyek közül választják ki, akik államukban külső ellenőrzést végző szervekhez tartoznak vagy tartoztak, ... és akik függetlenségéhez nem fér kétség”, valamint hogy „tagjai feladataik ellátása során nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől”.

Amennyiben kineveznek az Európai Számvevőszék tagjának, betartom és biztosítom az uniós jogszabályokban, az etikai iránymutatásokban és Számvevőszék tagjai magatartási kódexében foglalt elveket és szabályokat. Ez azt jelenti, hogy nem kérek és nem fogadok el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől, és tartózkodom minden olyan cselekedettől, amely összeegyeztethetetlen a Számvevőszék tagjaként ellátott feladatommal, vagy amely a függetlenség elvesztését eredményezi vagy akként értelmezhető.

Ezenfelül törekszem arra, hogy függetlenségemet nem csak ténylegesen, hanem a látszat tekintetében is megőrizzem, azaz amennyiben valamely megbízás a szabályozással összhangban állna, nem vállalnám el, ha az kérdéseket vetne fel függetlenségemmel kapcsolatban.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülei, testvérei, bejegyzett partnere vagy gyermekei) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Sem én, sem közeli hozzátartozóim nem rendelkezünk olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltségekkel, amelyek jövőbeli számvevőszéki feladataimmal összeegyeztethetetlenek lennének.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Igen, a Számvevőszék tagjainak magatartási kódexével összhangban rendelkezésre bocsátom minden pénzügyi érdekeltségemet és egyéb kötelezettségvállalásaimat, hogy ez az információ nyilvánosságra hozható legyen.

10.  Érintett bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Nem, semmilyen bírósági eljárásban nem vagyok érintett.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük részletezze!

Három éve a Svéd Vállalkozásügyi és Innovációs Minisztérium államtitkára vagyok. A svéd kormányzati rendszerben az államtitkár a miniszter mellé rendelt és rangban utána következő, a minisztériumért felelős vezető politikai kinevezett megnevezése. Az államtitkárok a miniszterekkel ellentétben nem tagjai a kormánynak. Az államtitkár a miniszterrel ellentétben többnyire belső, a minisztérium napi munkájának kezelésével és vezetésével kapcsolatos szerepet tölt be, valamint biztosítja a kormányzati politika hatékony végrehajtását.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Nincs semmilyen választás útján betöltött hivatalom, és politikai pártban sem töltök be semmilyen aktív tisztséget. Kinevezésem esetén teljes függetlenségem biztosítása érdekében minden jelenlegi tisztségemről lemondok. Megbízatásom alatt semmilyen olyan tisztséget vagy hivatalt nem vállalok, amely összeférhetetlenségi helyzetet eredményezhet, vagy akként értelmezhető lehet.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

A Svédországban észlelt súlyos szabálytalanságot vagy csalást bármely más tagállamban tapasztalt szabálytalansággal vagy csalással azonos módon kezelném. Valamennyi tagállamra ugyanazok a költségvetési fegyelemmel és pénzgazdálkodással kapcsolatos elvek vonatkoznak. Csalás gyanúja esetén a Számvevőszéknél megállapított eljárásokat követném, és az esetet jelenteném az OLAF-nak.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra a jó kormányzás része, és az jellemzi, hogy a költségvetési előirányzatokat a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveinek megfelelően használják fel. Ehhez szeretném hozzátenni a jogszerűség, az átláthatóság, a feddhetetlenség és az egyértelmű elszámoltathatósági folyamat elvét, amelyek a közpénzekkel való hatékony és eredményes gazdálkodásnak ugyancsak fontos jellemzői.

A belső ellenőrzési rendszerek minősége a jó kormányzás szerves eleme, és minden szervezetben alapvetően fontos. E tekintetben a COSO elvek igen jól leírják, hogy a hatékony belső ellenőrzési rendszer elemei hogyan támogatják a szervezet megbízatásának teljesítését. Ezek az összetevők az alábbiak: 1. Ellenőrzési környezet; 2. Kockázatértékelések; 3. Ellenőrzési tevékenységek; 4. Információ és kommunikáció; valamint 5. Nyomon követés.

Ezzel összefüggésben az Európai Számvevőszék mint az Európai Unió külső ellenőre kritikus szerepet tölt be a tényleges elszámoltathatóság uniós szintű biztosításában. Egyedülálló helyzete és lehetősége van arra, hogy pártatlan információkat biztosítson az Európai Parlament számára, és e kérdésekben garantálja a megbízhatóságot.

Felfogásom szerint a Számvevőszék éves jelentése alapvető eleme az uniós elszámoltathatósági láncnak. Tudomásom szerint számtalanszor kiigazították már, mindig azzal a szándékkal, hogy relevánsabb és hasznosabb legyen, és mindez lényeges volt a Bizottság uniós költségvetéssel való gazdálkodásának fokozatos javítása szempontjából.

További fontos pont, hogy a Számvevőszék statisztikai ellenőrzéseit kiegészíthetné a kockázatalapú ellenőrzés alkalmazása, azaz az ellenőrizendő alanyok kiválasztása annak elemzésén alapulhatna, hogy mely esetben valószínű a problémák vagy szabálytalanságok előfordulása. Ez a megközelítés elősegíthetné, hogy a Számvevőszék erőforrásainak hatékony felhasználásával és az egyes területeken észlelt problémák megfelelő figyelemben részesítése révén érvényre juttassa a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúrát.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

Ez az uniós költségvetés végrehajtása fölötti demokratikus felügyelet biztosítása tekintetében igen fontos szempont. A Számvevőszék jelentéseinek hatása attól függ, hogy azokat az Európai Parlament miként követi nyomon.

Úgy gondolom, hogy a Számvevőszék és auditorai számára a függetlenségük fenntartása mellett aktívan oda kell figyelniük az Európai Parlament igényeire, és biztosítaniuk kell, hogy a Számvevőszék által készített jelentések hasznosak legyenek, és megfeleljenek a képviselők igényeinek. Ennek érdekében alapvető a szoros párbeszéd és a rendszeres kapcsolattartás a Számvevőszék és az Európai Parlament között. E folyamat egyik része a rendszeres eszmecsere, továbbá az Európai Parlament korai bevonása a Számvevőszék programozási eljárásába. Tudomásom szerint a Számvevőszék egyértelműen rámutatott, hogy a jó kapcsolatokat elő kell mozdítani azáltal, hogy az egyik tagot az intézményközi kapcsolatokért felelős tagnak jelölik ki.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A teljesítmény-ellenőrzés általában nemcsak hozzáadott értéket teremt, hanem a pénzügyi ellenőrzések szükséges kiegészítője. A Számvevőszék által a teljesítmény-ellenőrzés terén végzett munka fontos szereppel bír, és értéket teremthet az érdekelt felek széles köre – különösen az Európai Parlament és az Európai Bizottság, végső soron pedig természetesen az európai polgárok – számára.

Számomra a teljesítmény-ellenőrzés legfontosabb hozzáadott értéke az, hogy független, pártatlan és megbízható módon ellenőrzi az uniós költségvetés végrehajtását és annak az Unió számára teremtett értékét. Végső soron az uniós források hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása kulcsfontosságú az elszámoltathatóság szavatolása és az uniós polgárok bizalmának elnyerése szempontjából.

E cél elérése érdekében a Számvevőszék jelentéseinek relevánsnak, időszerűnek és a lehető legjobb minőségűnek kell lenniük. Az ajánlásoknak konkrétnak, de nem túl részletesnek, valamint konstruktívnak és előretekintőnek kell lenniük a jogalkotók és a végrehajtó szervek támogatása érdekében. Az ellenőrzés ajánlásainak strukturált és szisztematikus nyomon követése szintén alapvetően fontos az uniós finanszírozású programok folyamatos jobbá tétele szempontjából.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az Unió költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

Elismerem, hogy a nemzeti ellenőrző intézmények a Számvevőszék munkájában partnerek. A nemzeti ellenőrző intézményeknek és a Számvevőszéknek azonban különböző okokból többé-kevésbé külön kell végezniük munkájukat. A szorosabb együttműködésre irányuló kezdeményezések ezért kihívást jelentenek, de úgy hiszem, vannak lehetőségek arra, hogy javítsuk munkánk minőségét azáltal, hogy tanulunk egymástól. Amint korábban már említettem, a svéd RR főellenőreként tagja voltam a Számvevőszék kapcsolattartó bizottságának. E tapasztalat alapján az a benyomásom, hogy a szorosabb együttműködésnek valóban vannak még fejleszthető lehetőségei.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

A hasznos jelentésnek meggyőzőnek, relevánsnak, időszerűnek, megbízhatónak és egyértelműnek kell lennie. Ahhoz, hogy az olvasó pontosabb képet kapjon, fontos a táblázatok, grafikonok és szemléltető eszközök megfelelő alkalmazása.

A Számvevőszék 2018–2020 közötti stratégiájában meghatározott egyik fontos cél, hogy a személyzetet jobban hozzákapcsolják a különböző termékekhez. Értelmezésem szerint ez azt is jelenti, hogy az auditorokat az érthetőbb, egyértelműbb narratívák előállítása érdekében hozzá kell segíteni a megfelelő hangnem, nyelvezet és üzenetek megtalálásához. Úgy vélem, hogy az egyértelmű ellenőrzési kézikönyvek, a képzés és a minőség-ellenőrzés a Számvevőszék által készített jelentések fejlesztésének fontos szempontjai. Egy további cél a jelentések gyűjtésének fejlesztése annak érdekében, hogy a Számvevőszék a megfelelő témához a megfelelő terméket tudja nyújtani.

A tagállamok által a Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságának vizsgálatával kapcsolatban a Számvevőszék a kontextustól függően mind a mélyreható, mind a horizontális ellenőrzést alkalmazhatja. Például az állapotfelmérések esetében a Számvevőszék az összehasonlító teljesítményértékelés és az összehasonlító információk különböző típusait tudja biztosítani ezekben a kérdésekben. A megfelelőségi és teljesítmény-ellenőrzések révén a Számvevőszéknek megvannak az eszközei arra, hogy bővítse pl. a földrajzi tendenciákra vonatkozó jelentéseinek körét, és ezáltal valódi hozzáadott értéket teremtsen az Európai Parlament számára.

Általánosságban a Számvevőszéknek nem áll módjában közvetlenül felkérni a tagállamokat, hogy javítsák a Bizottságnak szolgáltatott adataik minőségét. A tagállamokkal folytatandó, az adatok minőségének javítását célzó párbeszédért a Bizottság felel. A Számvevőszék annyit tehet, hogy ellenőrzi, hogy a Bizottság által a tagállamokkal az adatok minőségének javítása céljából folytatott munka megfelel-e a normáknak, illetve hatékony-e.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Igen, lemondanék. Úgy vélem, hogy az EP és különösen a CONT részéről tanúsított bizalom, hit és tisztelet alapvető a Számvevőszék tagjaként végzendő munkámhoz.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Számvevőszék testületének részleges megújítása – SE jelölt

Hivatkozások

14085/2017 – C8-0401/2017 – 2017/0819(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

15.11.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

16.11.2017

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Indrek Tarand

30.11.2017

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

11.1.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

11.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

15

0

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Inés Ayala Sender, Martina Dlabajová, Ingeborg Gräßle, Arndt Kohn, Bogusław Liberadzki, Bart Staes, Indrek Tarand, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Brian Hayes, Marian-Jean Marinescu

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Norbert Erdős, Wolf Klinz, Sven Schulze, Lieve Wierinck

Benyújtás dátuma

12.1.2018

Utolsó frissítés: 2018. január 18.Jogi nyilatkozat