Eljárás : 2017/2084(INI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0005/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0005/2018

Viták :

PV 05/02/2018 - 23
CRE 05/02/2018 - 23

Szavazatok :

PV 06/02/2018 - 5.7
CRE 06/02/2018 - 5.7
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0026

JELENTÉS     
PDF 796kWORD 94k
23.1.2018
PE 609.590v02-00 A8-0005/2018

a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról

(2017/2084(INI))

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság

Előadó: Jerzy Buzek

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 INDOKOLÁS
 VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről
 VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról

(2017/2084(INI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel „A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása” című, 2016. november 30-i bizottsági közleményre (COM(2016)0763),

–  tekintettel az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében létrejött, az Európai Unió által 2016. október 4-én ratifikált Párizsi Megállapodásra,

–  tekintettel „Az európai energiarendszer átalakításának felgyorsítása egy integrált stratégiai energiatechnológiai terv (SET-terv) segítségével” című, 2015. szeptember 15-i bizottsági közleményre (COM(2015)6317),

–  tekintettel „A stabil és alkalmazkodóképes energiaunió és az előretekintő éghajlat-politika keretstratégiája” című, 2015. február 25-i bizottsági közleményre (COM(2015)0080), valamint „Az európai energiaunió felé” című dokumentumról szóló, 2015. december 15-i állásfoglalására(1),

–  tekintettel a „2050-ig szóló energiaügyi ütemterv” című, 2011. december 15-i bizottsági közleményre (COM(2011)0885) és „A 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv: egy energiagazdag jövő” című, 2013. március 14-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” című, 2010. március 3-i bizottsági közleményre (COM(2010)2020),

–  tekintettel az energiaunió irányításáról szóló rendeletre irányuló, 2016. november 30-i bizottsági javaslatra , és különösen az energiaunió abban szereplő „kutatással, innovációval és versenyképességgel” kapcsolatos dimenziójára, továbbá nevezetesen „A kutatásra, innovációra és versenyképességre vonatkozó integrált jelentéstétel” című 22. cikkére (COM(2016)0759),

–  tekintettel a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) létrehozásáról szóló, 2013. december 11-i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre(3),

–  tekintettel „Az innováció erősítése Európa régióiban: az ellenállóképes, inkluzív és fenntartható növekedés stratégiái” című, 2017. július 18-i bizottsági közleményre (COM(2010)0376),

–  tekintettel a Bizottság „Európa új éllovasai: az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés” című, 2016. november 22-i közleményére (COM(2016)0733),

–  tekintettel eljárási szabályzata 52. cikkére,

–  tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság jelentésére és a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság és Regionális Fejlesztési Bizottság véleményeire (A8-0005/2018),

A.  mivel a kutatás, a fejlesztés és az innováció az EU energiauniójának önálló dimenziója, és az energiával kapcsolatos kutatás, fejlesztés és innováció az EU ipari vezető szerepének, globális versenyképességének, fenntartható növekedésének és a munkahelyteremtésnek, valamint a tagállamok és az Unió általános energiabiztonságának az egyik fő hajtóereje azáltal, hogy csökkenti az energiaimporttól való függőséget és elősegíti az energiaforrások hatékony és fenntartható hasznosítását;

B.  mivel az EU világszinten továbbra is vezető szerepet tölt be a nagy értékű, az alacsony kibocsátású energiával kapcsolatos innováció és a kialakulóban lévő tiszta technológiák terén, ami szilárd alapot ad az EU-nak ahhoz, hogy további előrelépéseket tegyen a tiszta energiákkal kapcsolatos kutatás és innováció felé, többek között az elektromos közlekedéshez szükséges, illetve az energiatárolásra szolgáló akkumulátorok kifejlesztése terén; mivel az ambiciózus, célzott éghajlat- és energiapolitika – különösen a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitika, illetve a 2050-ig szóló energiaügyi ütemterv révén – az EU vezető szerepének fő mozgatórugója volt; mivel ezzel összefüggésben a Párizsi Megállapodás lényegesen növelte a globális ambíció szintjét, és az aláírók konkrét kötelezettségeket vállaltak az éghajlatváltozás mérséklése érdekében; mivel az EU-nak politikáiban és eszközeiben továbbra is ambiciózusnak kell lennie ahhoz, hogy megfelelő beruházási jelzéseket küldjön és ne veszítse el piacvezető szerepét a tiszta energia kutatása és az innováció terén;

C.  mivel az EU – és ezen belül az európai ipar – jövőbeli versenyképességéhez az energiahatékonyságra irányuló és a megújuló energián alapuló innovációk és kutatás-fejlesztés terén elért haladás jelenti a kulcsot; mivel az EU e konkrét ágazatban csak a költséghatékony innovációk és a megerősített K+F erőfeszítések bevezetése révén „lesz világelső a megújuló energiaforrások terén”; mivel az „energiahatékonyság elsőségére” vonatkozó elv végrehajtását – különösen a rendszerintegrációhoz kapcsolódó – szilárd európai szintű innovációs politikával kell alátámasztani;

D.  mivel a teljes mértékben működő és versenyképes, megfelelő szabályozási kerettel és infrastruktúrával rendelkező belső energiapiac elengedhetetlen a kutatás és fejlesztés további ösztönzése és az új, tiszta technológiák valamennyi uniós régióban való piaci elterjedésének maximalizálása érdekében, méretgazdaságosság, valamint szabályozási és beruházási biztonság szavatolása révén, ezáltal lehetővé téve az Unió számára, hogy teljes mértékben kiaknázza a technológiasemleges energetikai innovációban rejlő lehetőségeket, amelyek előmozdítják a hatékonyságot, az energiaforrások alacsony kibocsátású és fenntartható felhasználását, valamint a decentralizált energiatermelést, a tárolásra és a közlekedésre vonatkozó megoldásokat és technológiákat;

E.  mivel a tiszta energiával kapcsolatos innováció is hozzá kell hogy járuljon az európai fogyasztók megfizethető energiával való ellátáshoz, elősegítve, hogy élvezhessék az alacsonyabb energiaárakat, több beleszólásuk legyen az energiafogyasztásukba és az energiatermelésbe, valamint hozzáférjenek a kevésbé energiaigényes termékekhez és szolgáltatásokhoz;

F.  mivel az EU energiapolitikáját és finanszírozási eszközeit úgy kell kialakítani, hogy teljes mértékben kihasználják a gyorsuló műszaki fejlődésben rejlő lehetőségeket, és azoknak elsősorban arra kell összpontosítaniuk, hogy fokozatos legyen az átállás a tiszta, nagy hatásfokú, alacsony kibocsátású rendszerekre; mivel a piac, a technológia vagy a tudomány bizonytalansága miatt a magánszektorból származó források gyakran nem elegendőek vagy nem állnak rendelkezésre; mivel az EU-nak határozott és következetes jelzéseket és ösztönzőket kell alkalmaznia annak érdekében, hogy a befektetők számára biztonságot nyújtson és előmozdítsa a tiszta energiaforrásokon alapuló innovációkhoz, K+F-hez és ezek elterjesztéséhez kapcsolódó magánberuházásokat;

G.  mivel az innovációt elsősorban az innovátorok és a piaci kereslet ösztönzik; mivel a Bizottságnak erőfeszítéseit elsősorban az innovátoroknak kedvező olyan keret megteremtésére kell összpontosítania, amely a kutatási finanszírozásokhoz való hozzáférés megkönnyítésétől a tudás üzleti szempontból életképes termékekké alakításáig mindenre kiterjed; mivel e tekintetben hasznosnak bizonyulhatnak a kutatók és az érintett ipari szereplők közötti partnerségek;

H.  mivel az energiatámogatások hatással vannak a piaci árakra és elrejtik a különböző forrásokból származó energia, illetve az energiával kapcsolatos technológiák tényleges költségeit, így negatív hatást gyakorolnak a tiszta energiára irányuló kutatás és beruházás körülményeire, illetve végső soron annak elterjedésére; mivel, miközben a támogatások alkalmazását fokozatosan meg kell szüntetni, az átmeneti időszakban az egyenlő feltételek és egy versenyképes piac megteremtését célzó olyan átmeneti eszközökre kell korlátozni, amelyek elősegítik az új, tiszta technológiák elterjedését, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások területén;

I.  mivel az energiaforrások, elosztási hálózatok és technológiák üvegházhatásúgáz-kibocsátásának életciklus-alapú értékelését referenciának kell tekinteni, ha a tiszta, alacsony kibocsátású, energiahatékony megoldásokat és technológiákat uniós szinten célzó konkrét politikákról van szó, ideértve a nyersanyagok és ásványok fenntartható beszerzését is; mivel azokra a tiszta energiával kapcsolatos innovációkra kell összpontosítani, amelyek közvetlen hatással vannak az állampolgárokra és a termelő-fogyasztókra azáltal, hogy lehetővé és megfizethetővé teszik számukra az energetikai átállásban való részvételt;

J.  mivel az energiával kapcsolatos kutatást és innovációt kiemelt területként kezelik a hetedik keretprogram és a Horizont 2020 keretében, illetve a továbbiakban is kiemelt területként kell kezelni a kilencedik keretprogramban, tekintettel az Uniónak az energiaunió és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaira, a kutatásra és fejlesztésre irányuló köz- és magánforrások mozgósítása, illetve a tiszta energiához, különösen az energiahatékonysághoz és a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó rendkívül ígéretes beruházások kockázatainak csökkentése érdekében;

K.  mivel a közlekedési ágazat az EU energiafogyasztásának egyharmadát képviseli, hatalmas potenciállal rendelkezik az energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, és ezért alapvető szerepet kell betöltenie az új energetikai megoldásokra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalomra való átállást illetően;

1.  üdvözli a Bizottság közleményét, amely meghatározza az EU tiszta energiákkal kapcsolatos innovációja felgyorsításának keretét; hangsúlyozza, hogy az energiához kapcsolódó innováció tekintetében olyan szabályozási és finanszírozási keretre van szükség, amely összhangban áll a 2050-ig szóló uniós energiaügyi ütemtervvel és a Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaival, illetve amely elősegíti az energiaforrások hatékony és fenntartható felhasználását, ezáltal energiamegtakarításokat eredményez és további előnyökkel jár többek között az egészség, a biztonság, valamint a levegő- és vízminőség tekintetében, és egyúttal biztosítja az Unió ipari versenyképességét, energiaellátásának biztonságát és az uniós szerződések foglalt kötelezettségeknek való megfelelést, továbbá átfogó választ nyújt a környezeti problémákra; elismeri, hogy az EU tiszta energiákkal kapcsolatos innovációja felgyorsításának kerete a „Tiszta energia minden európai polgár számára” elnevezésű csomagban meghatározott szélesebb körű jogalkotási javaslatok szerves része, ezért erősítenie kell azok különböző elemeit, az Unió Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásait és az energiaunióval kapcsolatos szélesebb körű jogszabályokat és alapelveket, különösen a 2030-ig terjedő éghajlati és energiakeretben és a 2050-ig szólóütemtervben szereplőket, az EUMSZ 191. és 194. cikke szerinti rendelkezések tiszteletben tartása mellett;

2.  elismeri, hogy az energiákkal kapcsolatos innováció sikeres elindítása sokdimenziós kihívás, amely magában foglalja a keresleti és kínálati oldali értékláncot, a humántőkét, a piaci dinamikát, a szabályozást, az innovációt és az iparpolitikai kérdéseket; hangsúlyozza, hogy e kihívás leküzdéséhez szükség van a polgárok – mind a fogyasztók, mind a termelő-fogyasztók – részvételére, illetve az érdekeltek széleskörű ökoszisztémájára, amelybe beletartoznak a tudományos körök, a kutatási és technológiai szervezetek, a kkv-k, az induló vállalkozások, az energetikai és építőipari vállalkozások, a mobilitási szolgáltatók, a szolgáltatók, a berendezések gyártói, az informatikai és távközlési vállalatok, a pénzügyi intézmények, az uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságok, a megújulóenergia-közösségek, a nem kormányzati szervezetek, az oktatók és a véleményformálók; kiemeli azon új üzleti modellek értékét, amelyek – különösen az energiaszegénység által érintett háztartások esetében – többek között a helyi tiszta energia saját termelésének, tárolásának, megosztásának és saját felhasználásának optimalizálására és a megújuló energiaforrásokhoz való hozzáférés fokozására szolgáló innovatív digitális technológiákat használnak;

3.  úgy véli, hogy az aktív termelő-fogyasztókat és termelő-fogyasztói közösségeket magában foglaló, környezetbarát, fogyasztóorientált és digitalizáltabb, decentralizált rendszerek felé való költséghatékony energetikai elmozduláshoz kutatásra és az innováció valamennyi energiarendszer ágazatban való elindítására van szükség, ideértve a technológiasemleges, módszeres, többek között a hatékonyságot és a decentralizált energiatermelést célzó, megoldásokat; elismeri, hogy ez az átmenet új szervezeti modelleket ösztönöz, különösen az energia előállítása, átvitele, elosztása és tárolása terén, az elektromos közlekedésben, az üzleti menedzsmentben és a szükségletek kezelésében, továbbá a szolgáltatásnyújtásban; elismeri, hogy közös normákra van szükség az összekapcsolt és digitalizált energiarendszer előmozdítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a fenntartható, nagyméretű kísérleti projektek, beleértve a közösségi alapú projekteket is, fontos szerepet játszhatnak a rendszerszintű energetikai innováció elindításában;

4.  emlékeztet arra, hogy az energiahatékonyságnak az uniós kutatási és innovációs politika több területet érintő, horizontális prioritásának kell lennie, amely minden ágazatra alkalmazandó és nem korlátozódik az energetikai projektekre, valamint módszeresen előmozdítja és ösztönzi a hatékonyabb, kevésbé energiaigényes termelési eljárásokat, szolgáltatásokat és árukat, az „első az energiahatékonyság” elvet a teljes energiaellátási láncban alkalmazva , beleértve az energiatermelést, -szállítást, -elosztást és -végfelhasználást;

5.  elismeri az európai energiapiacok különösen azáltal történő további liberalizációjának jelentőségét, hogy felszámolják a szabad árképzés előtt álló akadályokat és fokozatosan megszüntetik az energetikai támogatásokat annak érdekében, hogy elősegítsék az innovációt, megkönnyítsék az új technológiák terjedését, ami fenntarthatóbb energiafelhasználást eredményez és elősegíti a megújulóenergia-ellátás megjelenését, valamint az egyenlő versenyfeltételek és az energiafogyasztók, termelő-fogyasztók és közösségek számára előnyöket biztosító versenypiacok megteremtését;

Az uniós fellépések koherenciája

6.  megjegyzi, hogy az energiával kapcsolatos kutatás és innováció alapvetően függ a stabil piactól és a szabályozási keret előre jelezhetőségétől és kiszámíthatóságától, és ezekhez ambiciózus és megvalósítható hosszú távú politikai elképzelésre, köztük az energiával és az éghajlatváltozással kapcsolatos célokra és kötelezettségvállalásokra, stabil célzott ösztönzőkre és türelmes saját tőkére van szükség annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek a technológiák között az innovációk, az energiaellátás és a piacra lépés megkönnyítése céljából, valamint elérjék a tiszta energiával kapcsolatos innováció piaci bevezetéséhez szükséges kritikus tömeget; üdvözli és ösztönzi a kulcsfontosságú technológiákra helyezett hangsúlyt, amint azt az európai stratégiai energiatechnológiai terv („SET-terv”) és a bizottsági közlemény megerősíti; ismételten kiemeli az EUMSZ 194. cikkében foglalt rendelkezéseket, és megjegyzi, hogy azoknak tükröződniük kell a tiszta energiával kapcsolatos innováció támogatására szolgáló szakpolitikai és finanszírozási eszközökben; hangsúlyozza azonban, hogy kiemelt helyen kell kezelni a több területet érintő, ágazatközi, rendszerszintű energetikai innovációt és az oktatás és a vállalkozás előmozdítását, mivel az innovációt nem kizárólag a technológia ösztönzi; kiemeli, hogy rendszerszintű megközelítésre van szükség a különböző rendelkezésre álló vagy fejlesztés alatt álló megoldások hatékony integrálása érdekében, különösen az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások integrálása tekintetében; szorgalmazza az európai, technológiával és innovációval kapcsolatos platformok használatát a célzott támogatásra érdemes, a tiszta energiával kapcsolatos ígéretes innovációk azonosításának elősegítésére;

7.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat és adott esetben a regionális hatóságokat, hogy vezessenek be mechanizmusokat az uniós, nemzeti és regionális kutatási és innovációs programok koordinálása érdekében, hogy ösztönözzék a szinergiákat és elkerüljék az átfedéseket, ezáltal valamennyi tagállamban biztosítsák a meglévő erőforrások és infrastruktúra, valamint a tagállamokban rendelkezésre álló energiaforrások leghatékonyabban használatát az új technológiák és innovációk piaci elterjedése és új üzleti modellek elősegítése érdekében szerte az Unióban; úgy véli, hogy a vonatkozó információk integrált nemzeti energetikai és éghajlati tervekbe való felvétele hozzájárulhat e cél eléréséhez; ebben az összefüggésben hangsúlyozza a bevált gyakorlatok és az információcsere előmozdításának fontosságát, valamint az energetikai innovációs programokban való részvétel szabályainak egyszerűsítését valamennyi szervezet, vállalkozás, egyetem és intézet számára, mind az EU, mind a harmadik országok részéről;

8.  üdvözli a Bizottság arra irányuló kötelezettségvállalását, hogy a Horizont 2020 keretprogramon és az Európai Kutatási Tanácson keresztül továbbra is finanszírozni fogja az alapkutatásokat; hangsúlyozza, hogy tovább kell növelni a Horizont 2020 keretprogram által meghatározott energetikai társadalmi kihívások keretében az együttműködésen alapuló kutatáshoz biztosított forrásokat, de a más társadalmi kihívások keretében az ésszerűsítést célzó energetikai innovációhoz biztosított forrásokat is; tudomásul veszi a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezésen felül az Európai Innovációs Tanács létrehozása révén megerősíti a piacteremtő innovációkat, hozzájárulva ezáltal az olyan, áttörést jelentő innovációk megvalósulásához, amelyek új piacokat hódíthatnak meg vagy teremthetnek; úgy véli, hogy a piacalapú finanszírozási eszközök (például a hitelek és a részvények) bevezetése nem mehet a támogatásalapú finanszírozás rovására, amelyek lehetővé teszik a non-profit és állami szereplők, többek között a tudományos intézmények, az egyetemek és a civil társadalom számára, hogy részt vegyenek a nagy értékű, transznacionális európai projektekben;

9.  továbbra is aggódik a meglévő pénzügyi eszközök nagy száma és összetett jellege miatt, továbbá hangsúlyozza, hogy nagyobb összhangra van szükség az érintett alapok – többek között a strukturális alapok – között, amelyek a tiszta energiával kapcsolatos projekteket célozzák, továbbá arra, hogy a meglévő pénzügyi eszközöket uniós és tagállami szinten érthetőbbé tegyék; felhívja a Bizottságot, hogy térképezze fel a különböző támogatási és finanszírozási eszközöket az értéklánc mentén, és úgy véli, hogy fontolóra kell venni a különböző eszközök összevonásának lehetőségét, ügyelve arra, hogy kiegészítő jellegük megmaradjon; úgy véli továbbá, hogy egyes tagállamok – különösen a nemzeti pénzügyi támogatási rendszereken keresztül – nem rendelkeznek az energiával kapcsolatos innováció támogatására irányuló intézkedések kidolgozására vonatkozó kapacitással, és e tekintetben felszólítja a Bizottságot, hogy a tiszta energiára irányuló innováció koherens és egyszerűsített uniós finanszírozási keretének biztosítása mellett erősítse meg ezeket a kapacitásokat;

10.  felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az energiával kapcsolatos pénzügyi eszközeinek és alapjainak teljesítményét, valamint mielőbb adjon választ a javításra szoruló eszközök esetében, ha konkrét megakadásokra, következetlenségekre vagy hiányosságokra derül fény, és a fent említett eszközöket és pénzeszközöket igazítsa hozzá az új uniós energetikai célokhoz;

11.  felhívja a Bizottságot, hogy az elértéktelenedett eszközökbe való beruházások elkerülését segítendő, az Unió iparpolitikájának részeként tegyen javaslatot a magas energiahatékonyságon, a piaci további liberalizációján és nagyobb átláthatóságon alapuló, koncentrált, hosszú távú és technológiasemleges energetikai dimenzióra; hangsúlyozza, hogy ez a dimenzió az Unió iparpolitikai stratégiájának és cselekvési tervének szerves részét kell hogy képezze; hangsúlyozza, hogy az innovatív folyamatok és technológiák szerepet játszanak az energiaigényes iparágak kibocsátási teljesítményének javításában; felhívja a Bizottságot, hogy az energia- és erőforrás-hatékonyságot kezelje a kutatás és az innováció kiemelt területeiként, és ösztönözze a tagállamokat arra, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó árverési bevételekből elszámoltatható beruházásokat hajtsanak végre az energiahatékonyság és a fenntartható, alacsony kibocsátású technológiák területén; felhívja a figyelmet egy innovációs alap létrehozására, amely az ETS IV. szakaszában az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák és folyamatok innovációját támogatja; elengedhetetlennek tartja a nyílt innováció rendszerének előmozdítását, amelyben az ipar a vállalatok különböző tapasztalataik megosztása révén közösen kiváló minőségű és fenntartható megoldásokat dolgoznak ki; elismeri, hogy a tiszta energiák ipari versenyképességi fórum szerepet játszik a kulcsfontosságú energetikai innováció – többek között a fotovoltaikus és a szélenergia-ágazat – kiépítésében, illetve valószínűleg többek között a tárolási megoldások, a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás, valamint az energetikai biofolyamatok alkalmazásának terjedésében is; üdvözli, hogy a Bizottság elkötelezett az ágazat által vezérelt kezdeményezések mellett és támogatja azokat, hogy elősegítse az EU globális vezető szerepét a tiszta energiák és az alacsony széndioxid-kibocsátású technológiai megoldások területén;

12.  emlékeztet arra, hogy a fotovillamos ágazatot kell az európai iparpolitika középpontjába állítani ahhoz, hogy kielégíthesse e növekvő világpiaci keresletet egy olyan környezetben, ahol a napelemek és modulok zömét az Európai Unión kívül, jobbára Kínában gyártják; hangsúlyozza, hogy az EU-nak teljes mértékben részt kell vennie az új beruházási ciklusban annak érdekében, hogy megőrizze vezető helyét a fotovillamos elemeket gyártó gépekkel, valamint néhány más szegmenssel – például az inverterekkel, a nyersanyagokkal, az épületbe integrált napelemekkel, a rendszerek működtetésével, karbantartásával és kiegyensúlyozásával – kapcsolatos kutatás-fejlesztés terén; hangsúlyozza továbbá, hogy szinten kell tartania a rendszerintegrációval, például a fejlődő országoknak szánt kis léptékű fotovoltaikus megoldásokkal kapcsolatos szakértelmét;

13.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az energiaágazat és más kapcsolódó ágazatok problémáinak kezelése során a körforgásos gazdaság és az energiatakarékosság keretében fokozottan törekedjenek a nyersanyagok fenntartható beszerzésére irányuló innováció támogatására, a termékek jobb tervezésére, újrafeldolgozására, újrafelhasználására és lépcsőzetes felhasználására;

14.  elismeri, hogy a digitalizáció, az informatikai technológiák és az energetikai kutatás és innováció összefüggnek, különösen a jobb adatgyűjtés, az átjárhatóság, valamint a kapcsolódó adatvédelmi és személyiségjogi garanciák vonatkozásában; úgy véli, hogy a megosztott könyvelési technológiák, mint például a blokkláncrendszer, szerepet játszhatnak az energiával kapcsolatos folyamatok hatékonyságának javításában, valamint a polgároknak az energiarendszer átalakulásában való részvételének ösztönzésében, többek között az egyenrangú szereplők közötti energiakereskedelem révén; felhívja a Bizottságot, hogy e célból ösztönözze e kezdeményezést, javítsa szabályozási keretét, és biztosítsa az energiaunió, a digitális egységes piac, a kiberbiztonsági stratégiák és az európai adatvédelmi keret kapcsolódó részei közti koherenciát, hogy megerősítse az Unió azon képességét, hogy ebben élen járjon;

15.  felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy speciális szolgálatközi csoportot, amely többek között:(a)

  az egységesség és az összhang biztosítása és a prioritások gyakori változásának elkerülése érdekében lehetővé tenné az új, közös kutatási és innovációs politikai tervezést;

(b)  azonosítaná az érintett érdekelt feleket az EU szélesebb értelemben vett energetikai innovációs ökoszisztémájában, minden szinten és minden ágazatban, ideértve a tengeri szélenergiát és más, megújuló energiával kapcsolatos technológiákat;

(c)  azonosítaná az energiával, különösen az energiahatékonysággal és a megújuló energiával kapcsolatos kutatás és innováció terén tevékenykedő érdekképviseleti fórumokat; előmozdítaná a klaszterek létrehozását, a nemzetközi értékteremtő hálózatokba való integrációt, a beruházásokat és az innovációt; eszközöket biztosítana az ágazatközi, az interdiszciplináris és a régiók közötti – többek között energetikai innovációs projektekről, nemzeti és helyi hosszú távú energetikai innovációs politikákról, közös beruházási lehetőségekről, az energetikai átállás polgárok és alulról építkező kezdeményezések általi irányításáról szóló – tapasztalatcseréhez;

(d)  minden szinten ösztönözné az állami hatóságokat, hogy dolgozzanak ki tőkebevonási terveket és ösztönözzék a tiszta energiával kapcsolatos innovációt a befektetői bizalom és a magántőke mozgósítása érdekében;

(e)  létrehozná az energiával kapcsolatos bevált gyakorlatok, szakpolitikai és finanszírozási eszközök gyűjteményét, ideértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, közbeszerzéseket és adókedvezményeket, csere- és tájékoztatási mechanizmusokat, kommunikációs eszközöket és kampányokat, valamint a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció mozgósítására irányuló operatív iránymutatásokat és szakmai támogatást, az elindítást és a termelő-fogyasztók bevonását, annak biztosítása érdekében, hogy az EU képes legyen megfelelően támogatni az innovációs ciklus valamennyi szakaszát, és végső soron gyakorlati eszközkészlettel szolgálni a tagállamok, a helyi hatóságok és az érintettek számára;

(f)  megvizsgálná a kilencedik keretprogramban való részvételre vonatkozó, az innovációt támogató, egységesített és rugalmas szabályok kialakításának lehetőségeit és az európai strukturális és beruházási alapok szabályait, amelyek célja a fokozottabb hosszú távú hatás elérése, azok jobb összehangolása céljából, valamint annak érdekében, hogy elkerüljék a kérelmezők erőforrásainak pazarlását és Európa-szerte előmozdítsák az innovációs kiválóságot;

(g)  a transznacionális energetikai vállalkozásindítási ökoszisztéma, többek között az európai inkubátorrendszer támogatása céljából létrehozna egy mechanizmust annak biztosítása érdekében, hogy az energetikai innovációk és piaci üzleti modellek bevezetése túlélje az innovációs cikluson belüli kritikus időszakot;

(h)  növelné a szinergiákat a Horizont 2020 keretprogrammal és más finanszírozási kezdeményezésekkel azzal a céllal, hogy a kevésbé eredményes uniós régiók esetében megerősítsék a kutatási és innovációs kapacitásépítést;

(i)  tanácsot adna az európai intézmények számára a koherens közbeszerzési gyakorlatokról, ösztönözve az energetikai innováció szélesebb körű elindítását; segítene a konkrét célok meghatározásában az innovatív megoldásokra irányuló közbeszerzésben európai szinten;

(j)  konkrét javaslatokat dolgozna ki annak érdekében, hogy hatékony egyablakos tanácsadói struktúrát alakítsanak ki az innovátorok számára az energetikai innovációnak az EU és a tagállamok szintjén és az Európai Beruházási Bank szintjén rendelkezésre álló, valamint az egyéb lehetséges magánforrásokból származó források és eszközök révén való finanszírozás vonatkozásában; erősítené a szakmai támogatást a magán- és állami finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos információk összegyűjtése terén és a kérelmezőket a legmegfelelőbb finanszírozási mechanizmusok felé terelné, különösen az energiahatékonyság terén, ahol a kis projektek nagyobb portfoliókba való összevonása elengedhetetlen;

(k)  meghatározná az uniós közbeszerzési jogszabályokban foglalt, az innovatív energetikai megoldások közszférán belüli előmozdítására szolgáló ösztönzők bevezetésének módját;

16.  hangsúlyozza, hogy a közbeszerzés előmozdíthatja az innovációt és a fenntartható növekedést, ahogyan azt a fenntartható fejlesztési célok esetében is elismerték; rámutat, hogy rendkívül fontos a fenntartható termékek, szolgáltatások és építési beruházások választása, mivel vezető vagy új piacokat teremthet az innovatív termékek számára; üdvözli, hogy az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat érintő kezdeményezés keretében a Bizottság kezdeményezte, hogy olyan uniós közbeszerzési intézkedéseket vezessenek be, amelyek többek között arra fogják ösztönzi a tagállamokat, hogy az innovatív termékeket érintő közbeszerzések terén nagyratörő célokat tűzzenek ki; hangsúlyozza továbbá, hogy a helyi és regionális önkormányzatok meghatározó szerepet játszhatnak azáltal, hogy jó példával járnak elöl, illetve vállalják a bevált gyakorlatok különböző fórumokon, például a Polgármesterek Szövetsége keretében való megosztását;

17.  sürgeti a Bizottságot, hogy a hatásvizsgálatokban erősítse meg a versenyképességre gyakorolt hatás vizsgálatának az innovációs kapacitásra vonatkozó komponensét, és valamennyi új energiapolitikai javaslat és a hatályos jogszabályok felülvizsgálata esetében alkalmazza a kutatási és innovációs eszközt anélkül, hogy aláásná a jogszabályok hatékonyságát;

18.  annak biztosítására kéri a Bizottságot, hogy egyrészről az innovációval, másrészről pedig az normákkal és átjárhatósággal kapcsolatos munkáját teljes mértékben kapcsolja össze annak érdekében, hogy az EU megalapozza globális vezető szerepét a tiszta energiával kapcsolatos, a „dolgok internete” által integrált ágazatokban végzett szabványosítás terén; ennek példájaként üdvözli az intelligens készülékekre vonatkozó új európai szabvány (Saref) kidolgozását, amely új uniós referencianyelvet hozhat létre az energiával kapcsolatos adatok vonatkozásában, ami lehetővé teszi az otthoni készülékek számára, hogy információkat cseréljenek bármely energiagazdálkodási rendszerrel;

19.  emlékeztet arra, hogy az energetikai innovációs politikákhoz arra irányuló uniós kötelezettségvállalásnak kell társulnia, hogy megőrzik és növelik a szén-dioxid-elnyelőket, ugyanakkor különösen az erdőkben, a talajban és a tengerekben megóvják a biológiai sokféleséget;

20.  arra ösztönzi az érintett tagállamokat, hogy járuljanak hozzá megfelelően az EU K+F-re vonatkozó 3%-os GDP-célkitűzésének eléréséhez; megállapítja, hogy a 3%-os általános növekedés évi több mint 100 milliárd euró további forrást jelentene a kutatás és az innováció számára Európában; emlékeztet arra, hogy a K+F finanszírozásának kétharmad részben a magánszektorból kell származnia;

Hosszú távú finanszírozási biztonság

21.  megismétli a Parlament felhívását, hogy 120 milliárd euróval növeljék az általános költségvetést a kilencedik keretprogram számára, és sürgeti a Bizottságot, hogy legalább 50%-kal növelje a kilencedik keretprogram keretében a fenntartható, alacsony kibocsátással járó energiaprojektekre irányuló finanszírozás arányát a Horizont 2020 megfelelő szintjéhez képest, hogy biztosított legyen az elegendő finanszírozás az EU energetikai átállásának és az energiaunió hatékony végrehajtásának támogatásához; kéri a 9. keretprogram szerinti pénzügyi források megerősítését az áttörő újítások és a piacteremtő innováció ösztönzése érdekében, különösen a kkv-k és az induló vállalkozások részéről; kiemeli az erős kiválósági kritériumok fontos szerepét abban, hogy az EU az innovációs, kutatási és vezető technológiák – többek között az alapkutatás – globális központjává válhasson; felhívja a figyelmet a Horizont 2020 keretprogram időközi értékelésének eredményeire, amelyekből kitűnik, hogy a program 2017. január 1-től elmarad az éghajlattal és fenntarthatósággal kapcsolatos kiadásokra vonatkozó céloktól; üdvözli, hogy a 2018. évi költségvetés keretében megemelték az energetikai társadalmi kihívások finanszírozását a Horizont 2020 keretprogramon belül, de továbbra is komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében csökkent az energetikai projektek finanszírozása, amit az energiaunió céljaival összeegyeztethetetlennek ítél;

22.  megismétli, hogy javítani kell az Európai Stratégiai Beruházási Alapból (ESBA) finanszírozott beruházások minőségét, és különösen a jobb földrajzi elosztásra irányuló ösztönzőkre kell összpontosítani, figyelembe véve az ESBA földrajzi kiterjedésének jelenlegi egyenlőtlenségeit és a kevésbé fejlett és átmeneti régiók sajátos szükségleteit; elismeri, hogy együtt kell működni a nemzeti beruházásösztönző bankokkal, beruházási platformokkal és támogatható pénzügyi közvetítőkkel az uniós garancia felhasználásának rájuk való esetleges átruházása révén; kéri az Európai Beruházási Tanácsadó Platform szerepének jelentős megerősítését, különösen a helyi jelenlét és a projektek előkészítésében játszott proaktív szerep révén;

23.  úgy véli, hogy a kilencedik keretprogramnak támogatnia kell az olyan kezdeményezéseket, mint a „100%-ban megújuló energiát használó városok”, amely azokat a városokat és helyi közigazgatásokat öleli fel, amelyek célja, hogy a városokban a villamos energia, a közlekedés, a fűtés és a hűtés terén innovatív projekteken keresztül, fenntartható módon növeljék a megújulóenergia-kapacitást; e kezdeményezések kiterjedhetnének az intelligens hálózatokra, az energiarendszer-irányításra, valamint azokra a tevékenységekre, amelyek lehetővé teszik az ágazatok összekapcsolását és az elektromos járművek biztosítását stb.;

24.  elismeri a SET-terv, a tudományos és innovációs társulás, az InnoEnergy és az érintett közös technológiai kezdeményezések által az energetikai innováció ösztönzésében betöltött szerepet; hangsúlyozza, hogy jobban össze kell kapcsolni ezeket a különböző kereteket, többek között az InnovFin kezdeményezéssel, az ESBA-val és a javasolt páneurópai alapok alapja programmal együtt, egy koordinált, célzott, a tiszta energiákkal kapcsolatos innovációra irányuló beruházási stratégia részeként, amely segítené a korai szakaszban lévő projekteket, az induló vállalkozásokat és a kkv-kat abban, hogy hatékonyan túljussanak a „halál völgyének” is nevezett kritikus időszakon, és elérjék a piaci érettség globális terjeszkedéshez szükséges szintjét; úgy véli, hogy az energetikai innovációba irányuló beruházás hatékony ösztönzői – például nemzeti beruházási alapok és nyugdíjalapok révén – döntő szerepet játszhatnak a szükséges tőke mozgósításában;

25.  emlékeztet arra, hogy az egyedülálló, de gyakran még kiforratlan, ún. FOAK (first of a kind) projektek rendkívül kockázatosak, és a már bizonyított, alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz képest esetükben sokkal alacsonyabb szintű a tőke- és a hitelfinanszírozás; e célból felhívja a Bizottságot, hogy számolja fel a még meglévő szabályozási akadályokat és tegyen javaslatot egy „SET FOAK” tőkealap létrehozására;

26.  elismeri azt a szerepet, amelyet az Európai Innovációs Tanács játszhat abban, hogy segítsen a fejlődésük korai szakaszában lévő vállalatoknak forrásokat találni, valamint javasolja, hogy hangolja össze a tiszta energiákkal kapcsolatos innovációra vonatkozó koherens beruházási stratégia különböző részeit; több információt az Európai Innovációs Tanács struktúrájáról, és az innovációt támogató meglévő eszközökkel való összhangról;

27.  úgy véli, hogy a polgárok által irányított energetikai innováció esetében mérsékelni kell a piacra lépés előtt álló akadályokat, ugyanakkor kiaknázatlan lehetőségeket nyit meg az innováció finanszírozásához; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az energetikai előmozdításának – többek között a közösségi finanszírozás révén megvalósuló –hatékony módszereit, és fontolja meg a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció közösségi tőkealapjának létrehozását; úgy véli, hogy az új és különböző finanszírozási módokat a jelenlegi forrásokon felül, azokat kiegészítve kell alkalmazni;

28.  kiemeli az intelligens energiahálózatok fejlesztésének fontosságát, valamint az alulról felfelé építkező decentralizált energiatermelés többek között klasztereken és együttműködési programokon keresztül történő előmozdítását és integrálását; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a tiszta energetikai innováció e területeit pénzügyi mechanizmusokkal, beleértve azokat is, amelyek csökkentik a magánberuházások kockázatát, illetve csökkentik az energetikai rendszerek korszerűsítésére irányuló állami beruházásokra nehezedő terheket; üdvözli továbbá a Bizottság azon szándékát, hogy az alulról építkező, áttörést jelentő innovációk előmozdításának értékes eszközeként növelje az ösztönző jellegű pénzdíjak alkalmazását;

29.  hangsúlyozza, hogy az innovációval kapcsolatos, alulról építkező megközelítés ösztönözése érdekében elő kell mozdítani a kis léptékű alkalmazások (többek között pl. a NegaWatt, a helyszíni termelés és a helyi tárolás) terjedését, valamint elő kell segíteni azok klaszterekbe tömörülését és összevonását annak érdekében, hogy több beruházást vonzzanak és megfizethetőbbé váljanak, különös figyelmet fordítva az alacsony jövedelmű háztartásokra, illetve a többlakásos épületekre;

Az EU globális vezető szerepe

30.  emlékeztet arra, hogy a Párizsi Megállapodás céljai között szerepel a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítására tett globális erőfeszítések előmozdítása; hangsúlyozza, hogy folytatni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatások és adatgyűjtés finanszírozását; felhívja a Bizottságot, hogy a fenntartható fejlesztési célokkal összhangban vizsgálja meg azokat a különféle eszközöket, amelyek révén segíteni lehet a fejlődő országoknak és a feltörekvő gazdaságoknak az energetikai átállásban, többek között a kapacitásépítési intézkedéseket, a helyi megújuló energiaforrásokon alapuló és energiahatékonysággal kapcsolatos projektek tőkebefektetési költségeinek csökkentéséhez nyújtott segítséget, az esetleges technológiatranszfer ösztönzését, az intelligens városok, illetve a távoli és vidéki közösségek fejlesztéséhez nyújtott megoldásokat, ezáltal erősítve az energetikai innovációs ökoszisztémákat, valamint támogatást nyújtva a Párizsi Megállapodás végrehajtására irányuló kötelezettségvállalásaik teljesítésében; e tekintetben üdvözli az újonnan létrehozott Európai Fenntartható Fejlődési Alapot;

31.  felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki az „Innovációs küldetés” kezdeményezésben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy tagjai tiszteletben tartsák és teljesíthessék a tiszta energiával kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre irányuló, 2015 és 2020 közötti éves kiadások megkétszerezésére vonatkozó kötelezettségvállalásukat; hangsúlyozza, hogy törekedni kell az olyan egyéb globális kezdeményezésekkel megvalósuló szinergiák kialakítására, mint például a „Breakthrough Energy Coalition”, illetve globális tőke- és beruházási alapok; üdvözli e tekintetben, hogy az Unió vezető szerepet tölt be a napfényenergia átalakításával összefüggő innovációs kihívásban, valamint az épületek megfizethető fűtésével és hűtésével összefüggő innovációs kihívásban; ezzel összefüggésben felhívja a figyelmet arra, hogy a globális szintű energiainnováció terén lehetőség van összehangolt munkamegosztásra;

32.  felhívja a Bizottságot, hogy hogy dolgozzon ki átfogó kiviteli stratégiát a fenntartható, tiszta energetikai technológiákra és a rendszerszintű megoldásokra vonatkozóan, beleértve egy célzott támogató eszközt és a harmadik országokban működő uniós küldöttségek részéről megvalósuló célzott támogatást; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek (DCFTA) szerepet játszhatnak e stratégia végrehajtásában;

33.  felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy alaposan vizsgálják meg a szabadalmak lajstromozására irányuló eljárásokat, és a szükségtelen adminisztratív akadályok felszámolását kéri, amelyek lelassítják az innovatív termékek piaci bevezetésének folyamatát és kihatnak az EU tiszta energiára való átállás terén betöltött vezető szerepére is;

A polgárok által irányított energetikai innováció

34.  úgy véli, hogy a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításához az európai polgárok gondolkodásmódjában olyan változásnak kell bekövetkeznie, amely túlmutat az energiaügy egyszerű figyelemmel kísérésén, és elmozdul azoknak a magatartásbeli változásoknak, különösen az energiatakarékosságnak és az új termelési és fogyasztási mintáknak a mélyebb megértése felé, amelyek a fenntartható növekedés által támasztott sürgető kihívások leküzdéséhez szükségesek és területen kihasználják a digitális forradalom és innováció előnyeit annak érdekében, hogy végül sikeresen megvalósuljon az energetikai átállás; megjegyzi, hogy az innováció lehetővé teheti, hogy a polgárok aktívabb szerepet játszanak az energiatermelésben, többek között saját a termelésű energia hálózatba táplálása, valamint az energiafogyasztás csökkentése révén hozzájárulva az energia hatékonyabb felhasználásához, ezáltal csökkentve mind a kibocsátást, mind a számlák összegét;

35.  hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni Európa tudásbázisát és csökkenteni kell a töredezettséget, a tudomány és az oktatás terén a kiválóság támogatása révén azzal a céllal, hogy a tudományos kiválóság nemzetközi élvonalába tartozó kutatási központokat hozzanak létre; hangsúlyozza egy olyan stratégia kidolgozásának szükségességét, amely biztosítja, hogy Európa vonzza a külföldi tehetségeket, ugyanakkor kapcsolatot tartson a külföldön tartózkodó kiemelkedő európai tehetségekkel; elismeri, hogy a szakképzett munkaerő nagy előnyt jelent Európának és a kutatás-fejlesztési és innovációs beruházások fejlesztésének egyik fő mozgatórugója;

36.  elismeri az európai polgárok és közösségek teljes körű demokratikus bevonásának fontosságát, ami a sikeres energetikai átállás egyik alapvető eleme; emellett hangsúlyozza, hogy az átalakulás hatékony végrehajtásához nyitottságra, átláthatóságra és egyenlő feltételekre van szükség, és a tisztességes versenyen kell alapulnia;

37.  meggyőződése, hogy a tiszta energiával és az energiahatékonysággal kapcsolatos innováció lehetőséget teremt az új és jobb munkahelyek létrehozására; úgy véli, hogy a fenntartható, dekarbonizált gazdaságra való sikeres átállás irányításához biztosítani kell, hogy a munkaerőpiacok megfelelő választ adhassanak a tiszta energián alapuló innovatív rendszerek által támasztott új igényekre;

38.  felhívja a Bizottságot, hogy a kutatás-fejlesztési kezdeményezései keretében fordítson nagyobb figyelmet az energiarendszerekkel kapcsolatos innovációk és az új szakmai profilok, az oktatási igények, a munkahelyi és képzési követelmények közötti kapcsolatra;

39.  elismeri, hogy szükség van rendszerszintű oktatási és szerepvállalási rendszerekre, amelyek célja, hogy lehetővé tegyék a társadalom számára, hogy teljes körűen részt vegyen az energetikai rendszer átalakításában, és lehetővé tegyék az európai polgárok összes korosztálya számára, hogy a figyelemmel kísérés és a megértés szintjéről fokozatosan haladjanak az aktív szerepvállalás és emancipáció felé; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat, a regionális és helyi hatóságokat, valamint a magánszektort, hogy mozdítsák elő a tájékozott fogyasztói döntéseket és az energiával kapcsolatos polgári szerepvállalást, többek között a következők révén: figyelemfelkeltő kampányok, az energiaszámláról szóló átfogó és elérhető információ és ár-összehasonlító eszközök, a saját termelés, a felhasználóoldali válasz és a kooperatív megosztási rendszerek, részvételi költségvetések és közösségi finanszírozások az energiával kapcsolatos beruházásokhoz, adó- és beruházási ösztönzők, valamint technológiai megoldások és innovációk irányítása; felhívja a Bizottságot, a tagállamokat és az érintett hatóságokat, hogy azonosítsák az energiaszegénység által érintett háztartások segítését célzó bevált gyakorlatokat;

40.  úgy véli, hogy a régióknak és a városoknak meghatározó szerepet kell játszaniuk a fenntartható energiamodellek előmozdításában; elismeri a régiók, a városok és a települések alapvető szerepét az energetikai átállásért való felelősségvállalás előmozdításában, valamint az éghajlattal és energiával kapcsolatos innováció alulról jövő ösztönzésében; megjegyzi, hogy a régiók és a városi területek a legalkalmasabbak arra, hogy az integrált megoldásokat a polgárokkal való közvetlen kapcsolatban teszteljék és valósítsák meg; e tekintetben kiemeli a fórumok, köztük a Polgármesterek Szövetségének szerepét, amelyek arra törekednek, hogy globális szinten előmozdítsák a bevált gyakorlatok megosztását és a források és beruházások lehetséges összevonását; megjegyzi, hogy a vidéki térségek szintén lehetőséget biztosítanak az olyan kihívások leküzdését célzó innovációkra, mint a távolság vagy a demográfiai változások, illetve új szolgáltatások kifejlesztése;

41.  sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák a regionális és helyi hatóságokat abban, hogy koherens stratégia kidolgozása céljából tegyenek összehangolt lépéseket az energetikai innováció helyi és transzregionális szintű ösztönzése érdekében; hangsúlyozza, hogy az energetikai átállás drasztikus hatást fog gyakorolni a foglalkoztatásra az Európai Unió egyes régióiban, és ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani azokra a régiókra, amelyek a lignit, a szén és más szilárd fosszilis tüzelőanyag alapú energiatermelés, illetve a bányászati iparágak fokozatos megszüntetésével szembesülnek egy tagállam, a helyi hatóságok vagy az iparág döntése nyomán, vagy egyéb körülményekre reagálva; hangsúlyozza, hogy segítséget kell nyújtani ezeknek a régióknak az inkluzív és igazságos helyi átállási stratégiák kidolgozásához, és foglalkozni kell a területek helyreállításával járó társadalmi, társadalmi-gazdasági és környezeti hatásokkal; kiemeli a kibocsátáskereskedelmi rendszer aukciós bevételeinek részleges felhasználása, valamint a 2021–2030 közötti időszakra létrehozandó modernizációs révén rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket; úgy véli, hogy az érdekelt felek részvételével zajló inkluzív folyamatok keretében fel kell tárni, hogyan lehet a legjobban bevonni az alternatív innovatív vállalkozásokat, induló vállalkozásokat vagy iparágakat a fenntartható regionális gazdaság megteremtése és az emberi méltóság erősítése, valamint a villamosenergia-termelési kapacitás megújuló energiaforrásokkal vagy energiahatékonysági megoldásokkal való helyettesítésének támogatása céljából; olyan kutatási és innovációs politikák kidolgozását szorgalmazza, amelyek középpontjában az áll, hogy a fenntartható foglalkoztatás és növekedés szempontjából hogyan lehet az érintett régiókat új életre kelteni, különösen ott, ahol a lignitből, szénből vagy egyéb szilárd fosszilis tüzelőanyagból származó energiatermelési kapacitás kiesése bányászati tevékenységekhez kapcsolódik;

42.  felhívja a Bizottságot, hogy – érettségi szintjüktől függően – segítse elő a helyi és regionális önkormányzatok szerepvállalását a tiszta energiával kapcsolatos innováció – például az intelligens városok, az elektromos közlekedés és az intelligens és mikrohálózatok – elterjedésében, valamint a megújuló energiák erőteljesebb piaci térnyerésében, továbbá támogassa ezeket a hatóságokat az energetikai átállás megvalósítása során előttük álló kihívások – például a polgárok szerepvállalása – kezelésében; ösztönzi a bevált gyakorlatok megosztását, a beruházások összevonását, a projektek banki finanszírozhatóságának jobb értékelését, továbbá finanszírozási stratégiák, például üzleti esettanulmányok kidolgozását, valamint a közbeszerzések és hitelek kihasználását;

43.  úgy véli, hogy a közlekedési ágazatban hatalmas lehetőségek rejlenek, és alapvető szerepet kellene játszania az átmenetben, továbbá ösztönzi a Bizottságot, hogy támogassa az elektromos járművek infrastruktúrájának beindítására irányuló jelenlegi finanszírozást; felhívja a Bizottságot, hogy támogasson és dolgozzon ki további kezdeményezéseket, mint például az egész Európára kiterjedő elektromos mobilitási kezdeményezés és az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai Közös Vállalkozás;

44.  arra ösztönzi a Bizottságot, hogy ismerje el a hidrogén alapú mobilitás előnyeit, valamint a közlekedési és a villamosenergia-ágazat közötti ágazati kapcsolódást, és hozzon létre olyan ösztönzőket az ilyen területekre irányuló üzleti modellekhez, mint például az intelligens töltés, valamint a járművek és az elektromos hálózat közötti eszközök, amelyek révén az elektromos járművek tulajdonosai rugalmas módon adhatnának el energiát a villamosenergia-rendszer számára; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a hidrogéntárolási és az elektromos járművekhez szánt fejlett, tartós tárolási megoldások, a hidrogéntöltési infrastruktúrák, valamint az egyéb infrastruktúrák és töltési megoldások, köztük az elektromos járművek töltési infrastruktúráinak kifejlesztését célzó innovációk finanszírozását; ösztönzi a tagállamokat és a helyi önkormányzatokat, hogy vezessenek be további kezdeményezéseket, ideértve például az elektromos és hidrogénmeghajtású járművek piaci térhódítását szolgáló adójellegű ösztönzőket, adócsökkentéseket és az elektromos és hidrogénmeghajtású járművek tulajdonosaira vonatkozó kivételeket, továbbá az elektromos járművek használatának előmozdításához kapcsolódó különféle kezdeményezéseket, ideértve például az elektromos járművek vásárlói számára biztosított árcsökkentéseket, díjkedvezményeket és támogatásokat, valamint az elektromos járművek számára létrehozott ingyenes parkolóhelyeket;

45.  megállapítja, hogy az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és fejlesztési programja keretében jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy 2050-re elérjük azt a célt, hogy a közlekedési ágazatban az 1990-es szintekhez képest 60%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása(4); emlékeztet arra, hogy az uniós kutatási és innovációs programok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az energetikai és az IKT-re vonatkozó innovációk, valamint az intelligens közlekedési rendszerek piaci bevezetése szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőben a rendelkezésre álló forrásokat egyértelműbben összpontosítsa az olyan, egymással összekapcsolódó stratégiai prioritásokra, mint például az alacsony kibocsátású mobilitás, az alternatív üzemanyagok töltőinfrastruktúrája, valamint az integrált városi közlekedés, különös tekintettel minden szennyező kibocsátásra, a zajcsillapításra, a közúti közlekedésbiztonságra, a forgalmi torlódásokra és a szűk keresztmetszetekre, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartása mellett; rámutat ezenkívül a fejlett bioüzemanyagok fejlesztésének, valamint annak fontosságára, hogy növelni kell a vasúti közlekedés és a kerékpározás részarányát;

46.  üdvözli, hogy a Bizottság a közbeszerzés és a tiszta járművekről szóló irányelv felülvizsgálata révén támogatni fogja az innovatív tisztaenergia-megoldások piaci bevezetését, és elismeri a tömegközlekedési hatóságok, az üzemeltetők, a buszgyártók, az ipari beszállítók, az energiaellátók, a nemzeti és nemzetközi egyesületek és a kutatóközpontok ebből származó lehetséges előnyeit; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő ilyen javaslatokat;

47.  ösztönzi egy stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programterv kialakítását, amelyhez a tagállamok, az Európai Bizottság, valamint a helyi és regionális önkormányzatok, továbbá a gazdasági szereplők általi egyeztetés keretében kidolgozott ütemtervek kapcsolódnak és megfelelő irányítási mechanizmus, a közlekedési ágazatban rendkívül szükséges kutatás, innováció és új technológiák fejlesztésének támogatása, valamint az alacsony kibocsátású mobilitás ösztönzése érdekében; kéri, hogy ezen ütemtervek következtetéseit vegyék fel az Európai Bizottság éves munkaprogramjába;

48.  a városi területeken élők egészségének és életminőségének, valamint a környezet e területeken tapasztalható állapotának javítása érdekében felszólít az uniós és a tagállami politikák és jogszabályok városi dimenzióját figyelembe vevő, integrált és összehangolt megközelítés alkalmazására, valamint a fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) fejlesztésére, a tagállamok támogatása, képessé tétele és ösztönzése érdekében; ösztönzi a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) és az önvezető járművek fejlesztését, valamint az egymással összekapcsolt infrastruktúrák kialakítását az 5G hálózathoz szükséges nagy kapacitás és rövid várakozási idő biztosítása érdekében; fokozott erőfeszítésekre szólít fel az infrastruktúra minőségét illetően a város és a vidék, valamint a fejlettebb területek és az elmaradottabb régiók közötti jelentős különbségek csökkentése és a közöttük lévő együttműködés javítása érdekében;

49.  elismeri a fejlesztési politikáról szóló, 2017 júniusában aláírt új európai konszenzus jelentőségét, amely a fejlesztési célú együttműködés terén jövőképet és fellépési keretet ad az Unió és tagállamai számára; megállapítja, hogy a 17 fenntartható fejlesztési cél és az azok 2030-ig való megvalósításához kapcsolódó feladatok most először alkalmazandók egyetemlegesen valamennyi országra, tekintettel az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy vezető szerepet vállal azok végrehajtásában; megállapítja, hogy a konszenzus hozzáigazítja az Unió fejlesztési politikáját a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez, és jelentős intézkedéseket jelöl ki a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás területén;

50.  emlékeztet arra, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 8. cikke rögzíti, hogy „az esb-alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően”, valamint a környezetminőség megóvásával, védelmével és állapotának javításával kapcsolatos uniós céllal és az Európai Unió Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeivel összhangban kell megvalósítani;

51.  felidézi, hogy a CPR keretei között megvalósuló partnerségi megállapodások és programok célja az, hogy ösztönözzék az erőforrás-hatékonyságot, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését és az azokhoz való alkalmazkodást, valamint a partnerség horizontális elveit, a többszintű kormányzást, a megkülönböztetésmentességet és a nemek közötti egyenlőséget;

52.  úgy véli, hogy a dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos egységes és következetes uniós álláspont révén meg kell erősíteni az uniós szakpolitikák közötti szinergiákat annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozóipar teljes mértékben kihasználhassa az energetikai átállás előnyeit;

53.  elismeri, hogy a régiók, a városok és a települések alapvető szerepet játszanak az energetikai átállásért való felelősségvállalás nemzetközi előmozdításában, valamint az éghajlattal és energiával kapcsolatos innovációk alulról jövő ösztönzésében; felszólít arra, hogy az EU piacára belépő valamennyi energiatechnológiára egyforma környezetminőségi előírásokat alkalmazzanak; aggodalmát fejezi ki a városi zöldterületek védelmével kapcsolatban;

o

o    o

54.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak.

(1)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0444.

(2)

HL C 36., 2016.1.29., 62. o.

(3)

HL L 347., 2013.12.20., 104. o.

(4)

  Az „Útiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című, 2011. március 28-i bizottsági fehér könyvben rögzítetteknek megfelelően (COM(2011)0144).


INDOKOLÁS

I. Bevezetés

A modern gazdaságok hatalmas átalakuláson mennek keresztül az energia előállításának, átvitelének, tárolásának és használatának módjai szempontjából. Ez az átalakulás három elemből áll: a legalapvetőbb, hogy megfizethető, megbízható és biztonságos energiára van szükség a gazdasági növekedésünk támogatása céljából; hosszú távon a folyamatos gazdasági növekedés a rendelkezésre álló források egyre fenntarthatóbb használatát teszi szükségessé; végül, az új – köztük a közelmúltban a digitális forradalom keretében létrejött – technológiák hatalmas lehetőségeket kínálnak teljes energetikai rendszerek átalakítására.

Az Európai Unió világszinten vezető szerepet tölt be ebben az energetikai átállásban, amely az EU számára kulcsfontosságú a globális komparatív előnyök megszerzése szempontjából. 2005 óta ezt több stratégiai dokumentum is tükrözi, az Európai Tanács következtetései és a Bizottság erőfeszítéseit mellett, amelyek a 2020-ig tartó éghajlat- és energiapolitikai csomag elfogadását eredményezték. A EU energetikai átállásának szélesebb értelemben vett társadalmi-gazdasági vonatkozásai megjelentek Európa 2020 stratégiában, valamint a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben és az EU 2050-ig szóló energiaügyi stratégiájában. Az energiaunió keretére irányuló átfogó javaslattal, és az azt követő 2016-os és 2017-es jogszabályokkal – amelyek végrehajtási vagy elfogadási szakaszban vannak – az EU bevezette a szükséges építőelemeket ahhoz, hogy sikeresen megvalósítsa ezt a mélyreható energetikai átállást.

Ebben az összefüggésben, amikor egyre több gazdaság fogadja be és keresi az energetikai átállás előnyeit, mindenek felett álló jelentőséggel bír az EU azon képessége, hogy felgyorsítsa a tiszta energiákkal kapcsolatos innovációt. Az Unió egyértelműen arra törekszik, hogy biztosítsa globális ipari versenyképességét, a fenntartható növekedést és a minőségi munkahelyeket polgárai számára, miközben végrehajtja a nagy hatásfokú, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállást, és fokozza az általános energiabiztonságát és az importoktól való függetlenségét.

Mindez szilárd alapokra épül. A Cleantech 2017-es Globális Innovációs Indexében öt uniós tagállam szerepel az első 10 ország között a kialakulóban lévő tiszta technológiával kapcsolatos innováció terén. Ez az arány nagyjából fennmarad az egész rangsorban, 11 uniós tagállam szerepel az első 20 ország között, és 20 uniós tagállam található a világszerte vizsgált 40 ország között. Az EU által az éghajlatváltozás mérsékléséhez hozzájáruló technológiákkal kapcsolatos nagy értékű találmányok tekintetében betöltött globális vezető szerep az Európai Szabadalmi Hivatal által közzétett adatokban is megmutatkozik. Ugyanakkor a rendelkezésre álló statisztikák azt mutatják, hogy mindössze öt uniós tagállam adja a szabadalmaztatott innovációk mintegy 80%-át ezen a területen. A megújuló energiaforrások tekintetében a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség által közzétett 2016-os adatok szerint, az EU csaknem 21%-át adja a globális megújuló energiatermelési kapacitásoknak, és ezzel a világban vezető szerepet tölt be az egy főre jutó kapacitás tekintetében, és egyedül Kína előzi meg abszolút értékben. De a feltörekvő gazdaságok különösen Ázsiában gyorsan felzárkóznak, és mára már az EU számos fő versenytársa mögött helyezkedik el, és a globális átlag alatt van a megújuló energiaforrásokra vonatkozó képesség tekintetében. Mindez egyértelműen azt mutatja, hogy még kiaknázatlan lehetőségeket rejt az EU egésze arra vonatkozóan, hogy jelentős lépést tegyen a tiszta energiákkal kapcsolatos innovációban betöltött vezető szerepének megerősítése érdekében.

Felismerve ezeket a horizontális vonatkozásokat, valamint a változó energiaágazatot, az előadó üdvözli az Európai Bizottság „A tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítása” című közleményét, amelyet a „Tiszta energia minden európai polgár számára” csomag részeként tettek közzé. Az előadó meg van győződve arról, hogy az energiával kapcsolatos kutatásban tett hatalmas lépéshez és az innováció sikeres elindításához az Uniónak komplikációmentes és – a gyorsan változó világra és különösen a kialakulóban lévő technológiákra – reagálni képes szakpolitikákra és eszközökre van szüksége, de egyúttal hosszú távú kiszámíthatóságot és jogbiztonságot is kell teremtenie a szükséges beruházások mozgósítása érdekében. Szeretné hangsúlyozni, hogy a teljes mértékben működő belső energiapiac elengedhetetlen energiával kapcsolatos kutatás és innováció további ösztönzése és az innováció sikeres elindítása érdekében.

II. Főbb pontok az előadó szerint

II.1. Az uniós fellépések koherenciája

Az előadó elismeri, hogy szükség van az energiaforrások és technológiák életciklus-értékelésére – az előállítás, továbbítás, elosztás, tárolás, felhasználás, újrahasznosítás vagy más maradékanyagok felhasználása során – az olyan konkrét szakpolitikák és ösztönzők területén, amelyek alacsony szén-dioxid-kibocsátású, uniós szintű megoldásokat céloznak. Elismerve az energiatakarékosság területén a célzott intézkedések, valamint az EU-ban rendelkezésre álló összes belföldi forrás – a megújuló energiaforrásoktól a tiszta széntechnológiákig – fenntartható, technológia-semleges felhasználásának széles körű pozitív hatásait, az előadó úgy véli, hogy nagyobb prioritást kell biztosítani a horizontális, rendszerszintű innovációnak az energia területén, és ennek ki kell terjednie az energiarendszer valamennyi ágazatára. Erre azért van szükség, hogy teljesítsük az EU fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseit az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkében foglaltak szerint, és hatékonyan biztosítsuk a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák saját energiaszerkezetüket, amint azt az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikke kimondja. Ez a megközelítés a jelentés egészében tükröződik.

Az előadó úgy véli, hogy a szakpolitikák közötti szabályozási keret átfogó koherenciájának biztosítása az energiával kapcsolatos innováció fokozásának egyik kulcsfontosságú tényezője. Ez egy stabil, hosszú távú szakpolitikai elképzelésről szól, amely összekapcsolja a különböző területeket – beleértve a strukturális alapokat – és a magánrendszereket. Az innovátorok számára nyújtott jobb pénzügyi konzultációs és tanácsadó szolgáltatások is elengedhetetlenek. Az előadónak továbbá meggyőződése, hogy az uniós és nemzeti programok hatékony összehangolására van szükség az átfedések elkerülése és a meglévő kutatási infrastruktúra és források leghatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében.

II.2. Hosszú távú finanszírozási biztonság

Az előadó elismeri, hogy a következő keretprogram (2021–2027) fontos szerepet fog játszani a technológiai szempontból semleges, tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításában. Ebben az összefüggésben megismétli a Parlament azon felhívását, hogy a kilencedik keretprogram általános költségvetését 120 milliárd euróval növeljék, továbbá javasolja az energiával kapcsolatos finanszírozásnak a Horizont 2020 programhoz képest 50%-kal való növelését. Ez tulajdonképpen több mint megduplázza az energiával kapcsolatos kutatásba és innovációba a keretprogram keretében irányuló uniós beruházásokat. Ezt a javaslatot ki kell egészíteni az EU meglévő beruházási eszközeinek nagyobb fokú összehangolásával és ötvözésével, valamint a magán saját tőkével, ahol a polgárok közvetlen szerepvállalását is fel kell tárni.

II.3. Az EU globális vezető szerepe

Az erőfeszítéseknek a globális partnerekkel az „Innovációs küldetés” kezdeményezésen, valamint a párizsi megállapodás által mozgósított különböző koalíciókon és kezdeményezéseken keresztül való koordinálása fontos eleme az EU energiával kapcsolatos innováció terén vezető szerepe globális érvényesítésében. Az előadó meg van győződve arról, hogy az energiával kapcsolatos innovációba irányuló beruházásokat meg kell sokszorozni, többek között azáltal is, hogy feltárják a fejlett országok között ezen a területen való munkaerő-megosztás lehetőségeit, valamint előmozdítják az EU tisztaenergia-technológia exportját.

II.4. A polgárok által irányított energetikai innováció

Az előadó teljes mértékben támogatja azt a nézetet, hogy a polgároknak központi szerepet kell játszaniuk az energiaátalakításban és az innováció ösztönzésében. Az energetikai rendszerek egyre inkább széttagoltak és elsősorban a termelő-fogyasztókra összpontosítanak, az energiaágazat általában egyre demokratikusabbá válik. Ez nem csak a termelésben és a fogyasztásban, de az új szolgáltatásokkal és megoldásokkal, valamint az energetikai innováció megtervezésével és alkalmazásával kapcsolatban is igaz. Az előadó úgy véli, hogy a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsítására tett uniós erőfeszítések csak akkor lesznek sikeresek, amennyiben teljes mértékben elismerik, hogy az európai polgárok gondolkodásmódjának meg kell változnia. Ez már nem a nagyobb figyelemről, illetve a szakpolitikák és eljárások megértéséről szól. Mivel az informatikai technológiák és a digitalizáció ösztönzi a rendszerek decentralizációját és a polgárok bevonásának új módjait tárja fel, egyúttal az európai polgárok minden korosztálya fokozatosan egyre aktívabban fog részt venni az energetikai innováció irányításában. Mint minden társadalmi folyamat, ez is egy hosszú folyamat lesz, és megfelelően kell kezelni rendszerszintű oktatási és szerepvállalási rendszerek révén. Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet tudományos és innovációs társulása már megkezdte az energia területén való társadalmi részvétellel kapcsolatos munkát, és az előadó határozott meggyőződése, hogy ez a folyamat egyre fontosabb szerepet játszik majd az elkövetkező években, és ezért be kell fogadni és teljes mértékben támogatni kell.

Az energiarendszer számos emberi tevékenység alapját adja. Átalakulásának hatásai jóval túlmutatnak majd a gazdaságon. Az EU valamennyi egyedi rejlő innovációs potenciált, és megoldásokat, különösen a legnagyobb esélyt nyújtja arra, hogy az energetikai kihívások mélyreható átalakítása az ugródeszka a biztonságos és fenntartható növekedéshez, valamint az EU globális ipari vezető szerep, valamint egy olyan, a jövő tudásalapú társadalmában. Az EU egyedülálló innovációs potenciáljának mozgósítása az összes energiaágazatban és talán különösen a szisztematikus megoldásokban a legjobb lehetőséget kínálja arra, hogy a mélyreható energiaátalakítás kihívásai a nyugodt és fenntartható növekedésnek és az EU globális ipari vezető szerepének ugródeszkájává váljanak, továbbá kulcsfontosságúak legyenek a holnap elkötelezett, tudásalapú társadalmának építőköveként. És ennél még mélyrehatóbban, az EU energiaátalakítással kapcsolatos céljaira való tekintettel, ez lehet Európa hozzájárulása ahhoz a „holnaphoz”, amelyben szeretnénk, hogy az európai polgárok következő generációi éljenek.


VÉLEMÉNY a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részéről (25.10.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról

(2017/2084(INI))

A vélemény előadója: Stefan Eck

JAVASLATOK

A Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság felkéri az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele az alábbi módosításokat:

1.  elismeri, hogy a tiszta energia tekintetében az Európai Unió a világszintű vezetők közé tartozik, és a legnagyobb állami finanszírozók egyike; úgy véli, hogy a 10 milliárd eurót meghaladó finanszírozással járó kutatás és az innováció kulcsfontosságú annak támogatásában, hogy a fejlett energetikai technológiák és energiahatékonysági megoldások területén Európa megőrizhesse globális versenyképességét és vezető szerepét;

2.  úgy véli, hogy a társadalmon belül elsősorban a polgárok – mint fogyasztók, termelők és szolgáltatók – az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és így a zöldenergia-fogyasztás szintjére jelentős hatással bíró innovatív megoldások legfontosabb felhasználói; felszólítja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek több erőfeszítést a polgárok ilyen megoldásokhoz való hozzáférésének megkönnyítésére és előmozdítására, többek között országos, és különösen közösségi szinten; e tekintetben támogatja a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy 2050-re dekarbonizálja az Unió épületállományát, mivel az önmagában az Unió végfelhasználói energiaigényének több mint 40%-áért felelős; aggodalmának ad hangot a Bizottság közleményében meghatározott e jelentős kihívás teljesítéséhez rendelkezésre álló eszközök és pénzügyi támogatás tekintetében;

3.  üdvözli, hogy a Bizottság megerősítette azon ambícióját, hogy a magánberuházások ösztönzését, a testre szabott pénzügyi eszközöket és a kutatásra és az innovációra irányuló finanszírozást magában foglaló átfogó stratégia alkalmazása révén felgyorsítja a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést; e tekintetben üdvözli a Bizottság arra irányuló határozatát, hogy a teljes 2018–2020-as Horizont munkaprogramból több mint 2 milliárd eurót fektet a tiszta energiával kapcsolatos kutatásba és innovációba, az elektromos közlekedésbe, az épületállomány dekarbonizálásába és a megújuló energiák integrálásába;

4.  hangsúlyozza, hogy a kutatás és az innováció hozzájárul ahhoz, hogy Európában jobb legyen élni és dolgozni, hiszen előmozdítja a versenyképességet, valamint lendületet ad a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek; megállapítja, hogy határozottan bátorítani kell a tiszta energiával kapcsolatos innováció felgyorsítását célzó fellépéseket, előmozdítva a köz- és magánberuházásokat és az uniós ipar versenyképességét, valamint enyhítve a tiszta energiára való áttérés társadalmi hatásait;

5.  kiemeli, hogy az éghajlatra és a tiszta energiára irányuló politikák a reálgazdaságbeli innováció motorjaként kulcsfontosságú szerepet töltenek be; emlékeztet arra, hogy a kötelező normák és célok hozzájárultak az Unió ökoinnovációs vezető helyzetéhez, és aggódik amiatt, hogy az éghajlatra és a tiszta energiára vonatkozó jelenlegi politikai ambíció fokozása nélkül az Unió máris elveszíti vezető piaci pozícióját az új technológiák és az új elgondolásokra épülő innováció területén;

6.  elismeri, hogy a kutatási projektek számára biztosított források növelése a költségek csökkenéséhez és versenyképesebb európai energiatárolási iparhoz fog vezetni; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátású innovációval kapcsolatos nagy léptékű projektek kivitelezéséhez vonják össze erőforrásaikat, hogy javítsák a kutatásban érintett fő európai szereplők közötti együttműködést; véleménye szerint ez fel fogja gyorsítani az ezen érdekelt felek közötti koordinációt, ami versenyképesebbé teszi őket;

7.  kiemeli a szén-dioxid-leválasztásban és -tárolásban mint az ipari folyamatok során használt fosszilis energiából származó kibocsátások hatékony csökkentésének innovatív megoldásában rejlő lehetőségeket;

8.  emlékeztet arra, hogy a szabályozás minősége és az állami szektor integritása a közigazgatás két olyan dimenziójának tekinthető, amely rendkívül fontos a tiszta energiákkal kapcsolatos innovációba és infrastruktúrákba való befektetés szempontjából; támogatja a tiszta energia innovatív megoldásainak mind az állami, mind a magánszervezetekben történő elterjesztését szolgáló különböző pénzügyi eszközök intenzívebb végrehajtását; tudomásul veszi az innovatív technológiák magánfinanszírozásában mutatkozó hiányosságokat, és ösztönzi a közforrások jobb kihasználását a kívülről érkező magánbefektetések javítása érdekében;

9.  kiemeli az uniós városfejlesztési menetrend jelentőségét, és üdvözli azokat a politikai fejleményeket, melyek biztosítják a települések és a régiók számára a kapacitást ahhoz, hogy ökológiai beruházásokat hajtsanak végre, ami megkönnyíti az együttműködést ezen a területen; hangsúlyozza a Polgármesterek Globális Éghajlat- és Energiaügyi Szövetségének jelentőségét abban, hogy a helyi és regionális hatóságokat szükségszerűen bevonja a dekarbonizált gazdaságra való átállás konkretizálásába;

10.  megállapítja, hogy tengereink és óceánjaink hatalmas megújulóenergia-forrást jelentenek, főleg az Atlanti-óceán partján, és akár jelentős ökológiai energiaforrássá is válhatnak; megállapítja, hogy a tengeri megújuló energiaforrások, mint például a nyílt tengeri szél és maga az óceán, lehetőséget kínálnak az Uniónak arra, hogy gazdasági növekedést érjen el és munkahelyeket teremtsen, megerősítse energiaellátásának biztonságát és technológiai innováció révén fokozza a versenyképességet;

11.  hangsúlyozza, hogy a vízellátásra és a szennyvíztisztításra irányuló közszolgáltatások sok energiát fogyasztanak, és a nem kezelt szennyvíz révén hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásához is; megállapítja, hogy a körforgásos gazdaság keretében, különösen az energia és a víz közötti kapcsolat rendkívüli jelentősége miatt, következetes politikákat kell előmozdítani, a víz hatékonyabb felhasználása, az energiafogyasztás csökkentése és a piaci értékkel rendelkező anyagok rendelkezésre bocsátása, valamint új automatizálási rendszerek, hatékony és hozzáférhető adatrendszerek, valamint az innováció és az új technológiák bevezetése révén;

12.  rámutat arra, hogy fontos biztosítani, hogy a jövőben a karbonszegény gazdaságra való európai átállás mindenki érdekeit szolgálja, elsősorban a fogyasztók, a kkv-k és a közszolgáltatások igényeire összpontosítva; ösztönzi az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások közbeszerzését;

13.  javasolja a kutatásba és az innovációba, a tanulók és diákok technológiával és egészséggel kapcsolatos oktatásába, valamint a tudásháromszögön – képzés, tudomány és vállalkozás – belüli, többek között a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal, valamint azok környezetre és a polgárok egészségére gyakorolt hatásával kapcsolatos együttműködésbe történő beruházásokra irányuló erőfeszítések fokozását;

14.  úgy véli, hogy a vízzel és energiával kapcsolatos európai politikákat össze kell kapcsolni, ösztönözve az egyéb iparágakkal folytatott együttműködést és a szorosabb integrációt, előmozdítva az innovatív finanszírozási modelleket, több megújuló energiát használva fel a fosszilis energiák helyettesítésére a városi vízkörforgásban, a megbízhatóság és a hatékonyság feláldozása nélkül;

15.  hangsúlyozza, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kitermeléséből és elégetéséből származó környezetkárosodás, légszennyezés és egészségügyi költségek terhének minden érintett fél ügyének kellene lennie; úgy véli, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatása nagy mértékben hátráltatja a tiszta energiára irányuló innovációt, és kitart amellett, hogy ezeket a forrásokat irányítsák át a tiszta energiával kapcsolatos innováció és az ilyen energia elterjesztésének finanszírozására; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki együtt egy menetrendet a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának 2020-ig történő fokozatos felszámolására, szigorú határidőkkel, valamint országspecifikus és mérhető eredményekkel, és ezeket a támogatásokat fordítsák hasonló mértékű, háztartási és közösségi alapú tisztaenergia-projektekre;

16.  tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2016. november 30-án bemutatta a tiszta energiáról szóló jogalkotási csomagot, amelyben szabályozási keretet ad a megújuló energiáknak és az energia belső piacának, hogy biztosítsa az Unióban az energiaellátás biztonságát és az energiahatékonyságot a 2020 utáni időszakra; sajnálja azonban, hogy ez a csomag nem érinti a fosszilis tüzelőanyagoknak és az atomenergiának nyújtott támogatást, és nem képes szabályokat meghatározni az e tevékenységekből fakadó külső költségek internalizálására;

17.  a tiszta energiára vonatkozó innováció összefüggésében rámutat az energiamegtakarítás és az energiahatékonyság jelentőségére; hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyságot mind az üzemanyagok, mind az energia előállítása, mind a felhasználás tekintetében vizsgálni kell;

18.  emlékeztet a Párizsi Megállapodásban a felek által vállalt azon kötelezettségre, hogy megőrzik és erősítik a szén-dioxidot elnyelő erdőket, és megállapítja, hogy a bioenergia korlátozott lehetőségekkel rendelkezik, ugyanis használata negatív éghajlati, ökoszisztéma-szolgáltatásbeli és más környezeti hatásokkal járhat;

19.  elismeri a fejlesztési politikáról szóló, 2017 júniusában aláírt új európai konszenzus jelentőségét, amely a fejlesztési célú együttműködés terén jövőképet és fellépési keretet ad az Unió és tagállamai számára; megállapítja, hogy a 17 fenntartható fejlesztési cél és az azok 2030-ig való megvalósításához kapcsolódó feladatok most először alkalmazandók egyetemlegesen valamennyi országra, tekintettel az Unió azon kötelezettségvállalására, hogy vezető szerepet vállal azok végrehajtásában; megállapítja, hogy a konszenzus az Unió fejlesztési politikáját hozzáigazítja a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendhez, és jelentős intézkedéseket jelöl ki a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás területén;

20.  elismeri a trágyafeldolgozás, a biofermentáció és a tápanyagfokozás jelentőségét az Unió és a tagállamok mezőgazdasága és energetikai átállása szempontjából, például a zöld gáz, zöld elektromos áram és hő előállításán, valamint a kapcsolódó energiamegtakarításon, a levegő és a talaj minőségének javításán és a kibocsátáscsökkentésen keresztül;

21.  rámutat arra, hogy az energiaszegénység mintegy 54 millió európai polgárt érint (az Unió népességének 10,8%-át), akiknek 2012-ben nem sikerült elég melegen tartaniuk lakásaikat; felszólítja a Bizottságot, hogy mivel az Unióban az energiafogyasztás legnagyobb részért (40%) az épületek felelnek, a felújítási munkálatokat ösztönözve mozdítsa elő az épületek energiahatékonyságára irányuló határozott politika kidolgozását, hosszú távon az energiahatékonyság tekintetében igen gyenge teljesítményt mutató európai épületállomány dekarbonizációját célozva.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

12.10.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

55

1

3

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marco Affronte, Pilar Ayuso, Zoltán Balczó, Catherine Bearder, Ivo Belet, Biljana Borzan, Lynn Boylan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Birgit Collin-Langen, Miriam Dalli, Seb Dance, Mark Demesmaeker, Stefan Eck, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Gerben-Jan Gerbrandy, Arne Gericke, Jens Gieseke, Julie Girling, Sylvie Goddyn, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Jytte Guteland, Jean-François Jalkh, Benedek Jávor, Karin Kadenbach, Kateřina Konečná, Urszula Krupa, Jo Leinen, Peter Liese, Norbert Lins, Rupert Matthews, Valentinas Mazuronis, Susanne Melior, Gilles Pargneaux, Piernicola Pedicini, Julia Reid, Daciana Octavia Sârbu, Annie Schreijer-Pierik, Renate Sommer, Ivica Tolić, Nils Torvalds, Adina-Ioana Vălean, Damiano Zoffoli

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Herbert Dorfmann, Luke Ming Flanagan, Elena Gentile, Merja Kyllönen, Ulrike Müller, Christel Schaldemose, Bart Staes, Keith Taylor

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

John Howarth, Răzvan Popa, Sven Schulze

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

55

+

ALDE

Catherine Bearder, Gerben-Jan Gerbrandy, Valentinas Mazuronis, Ulrike Müller, Nils Torvalds

ECR

Mark Demesmaeker, Arne Gericke, Julie Girling, Urszula Krupa, Rupert Matthews

EFDD

Piernicola Pedicini

GUE/NGL

Lynn Boylan, Stefan Eck, Luke Ming Flanagan, Kateřina Konečná, Merja Kyllönen

PPE

Pilar Ayuso, Ivo Belet, Birgit Collin-Langen, Herbert Dorfmann, José Inácio Faria, Karl-Heinz Florenz, Francesc Gambús, Elisabetta Gardini, Jens Gieseke, Françoise Grossetête, Andrzej Grzyb, Peter Liese, Norbert Lins, Annie Schreijer-Pierik, Sven Schulze, Renate Sommer, Ivica Tolić, Adina-Ioana Vălean

S&D

Biljana Borzan, Paul Brannen, Soledad Cabezón Ruiz, Nessa Childers, Miriam Dalli, Seb Dance, Elena Gentile, Jytte Guteland, John Howarth, Karin Kadenbach, Jo Leinen, Susanne Melior, Gilles Pargneaux, Răzvan Popa, Christel Schaldemose, Daciana Octavia Sârbu, Damiano Zoffoli

VERTS/ALE

Marco Affronte, Benedek Jávor, Bart Staes, Keith Taylor

1

-

EFDD

Julia Reid

3

0

ENF

Sylvie Goddyn, Jean-François Jalkh

NI

Zoltán Balczó

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


VÉLEMÉNY a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság részéről (24.11.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról

(2017/2084(INI))

A vélemény előadója: Isabella De Monte

JAVASLATOK

A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

A.  mivel a közlekedési ágazat az EU energiafogyasztásának egyharmadát képviseli, hatalmas potenciállal rendelkezik az energiahatékonyság és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése terén, és ezért alapvető szerepet kell betöltenie az új energetikai megoldásokra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású társadalomra való átállást illetően; mivel e tekintetben az idegenforgalmi vállalkozások és az intelligens mobilitási szolgáltatások, különösen a közlekedési ágazatban a kis- és középvállalkozások, az induló innovatív vállalkozások és az új üzleti modellek támogatása érdekében alternatív forrásokon alapuló, fejlett innovatív tárolási megoldásokra és infrastruktúrákra, valamint digitális innovációra van szükség;

B.  mivel a közlekedési ágazatnak döntő szerepet kell vállalnia a Párizsi Megállapodás és a megállapodás azon céljának végrehajtásában, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést jóval 2°C alatt kell tartani; mivel a közlekedési ágazat szén-dioxid-mentesítése a megújuló energiaforrások további kiépítésén alapul, és ezért a technológiasemlegesség elvét teljes mértékben tiszteletben tartó ágazati integráció érdekében az energiaügy és a közlekedés közötti szoros kapcsolatokra, valamint az európai ipari rendszerek és a tudományos kutatás közötti tényleges integrációra van szükség;

C.  mivel az energiahatékonyság, a megújulóenergia-termelési technológia és az elektromos mobilitás fokozottabb előmozdítása és támogatása, továbbá a digitalizálás, az intelligens közlekedési rendszerek és az energiatermelést optimalizáló intelligens infrastruktúra felgyorsítja a versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérést, támogatja a munkahelyteremtést, a növekedést és a beruházásokat és fellendíti az európai gazdaságokat;

1.  üdvözli a Bizottság közleményét(1) és az abban javasolt intézkedéseket, többek között a Bizottság és az Európai Beruházási Bank azon szándékát, hogy létrehozzák a jelenlegi, a környezetbarát hajózást célzó eszközhöz hasonló, a tisztább közlekedést támogató eszközt annak érdekében, hogy támogassák az alternatív energiát felhasználó, új közlekedési megoldások bevezetését és fejlesztését, valamint az ezekre irányuló innovációt; ezenkívül üdvözli az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) szerepét az e területre irányuló magánberuházások mobilizálása terén; hangsúlyozza, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció terén a köz- és magánszféra közötti partnerségek és közös vállalkozások (mint például az Üzemanyagcella- és Hidrogéntechnológiai közös technológiai kezdeményezés) csökkenthetik a kockázati tényezőt, ezáltal megfelelő ösztönzőket és feltételeket teremtve ahhoz, hogy befektetőket vonzzanak a tiszta energiákba való befektetésekhez;

2.  felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje az alternatív üzemanyagok bevezetéséhez szükséges infrastrukturális igényeket annak érdekében, hogy megoldják a különböző közlekedési ágazatok – többek között a vasút, a könnyű és nehéz közúti gépjárművek, a légi közlekedés, a tengeri és vízi közlekedés – szempontjából felmerülő valamennyi sajátos energetikai kihívást;

3.  határozottan úgy véli, hogy az Unió megújuló energiaforrások bevezetésére vonatkozó céljainak elérése érdekében a politikai döntéshozóknak sürgősen javítaniuk kell a befektetési feltételeket, nem csak a befektetési politika, hanem a verseny-, a kereskedelem- és a pénzügyi piaci politika vonatkozásában is; emlékeztet arra, hogy a befektetési feltételek a fő visszatartó tényezők a megújuló energiaforrásokba történő befektetések és innováció terén, valamint hogy nem szabad, hogy a tágabb befektetési környezet ellentmondjon a megújuló energiaforrásokba történő befektetésnek és innovációnak;

4.  hangsúlyozza a legígéretesebb innovációk és a legkorszerűbb technológiák európai támogatásának és ösztönzésének fontosságát, egy alulról építkező, felhasználó-központú, technológiasemleges és interdiszciplináris megközelítés keretében, az energetikai, közlekedési és digitális technológiák találkozásánál, különösen az olyan technológiák vonatkozásában, amelyek jelentős üvegházhatásúgáz-csökkenést eredményeznek az életciklus szempontjából (ideértve többek között a hidrogénüzemű és az elektromos gépjárműveket is); üdvözli az Európai Kutatási Tanács alapkutatásokat illetően végzett munkáját és a Bizottságnak az Európai Innovációs Tanács létrehozására irányuló kezdeményezését; úgy véli, hogy a transzeurópai közlekedési, távközlési és megújulóenergia-hálózatok közötti szinergiákat erőteljesebben kell támogatni a jövőbeli többéves pénzügyi keretben;

5.  megállapítja, hogy az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és fejlesztési programja keretében jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy 2050-re elérjük azt a célt, hogy a közlekedési ágazatban az 1990-es szintekhez képest 60%-kal csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása(2); emlékeztet arra, hogy az uniós kutatási és innovációs programok kulcsfontosságú szerepet töltenek be az energetikai és az IKT-re vonatkozó innovációk, valamint az intelligens közlekedési rendszerek piaci bevezetése szempontjából; felszólítja a Bizottságot, hogy a jövőben a rendelkezésre álló forrásokat egyértelműbben összpontosítsa az olyan, egymással összekapcsolódó stratégiai prioritásokra, mint például az alacsony kibocsátású mobilitás, az alternatív üzemanyagok töltőinfrastruktúrája, valamint az integrált városi közlekedés, különös tekintettel minden szennyező kibocsátásra, a zajcsillapításra, a közúti közlekedésbiztonságra, a forgalmi torlódásokra és a szűk keresztmetszetekre, a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartása mellett; rámutat ezenkívül a fejlett bioüzemanyagok fejlesztésének, valamint annak fontosságára, hogy növelni kell a vasúti közlekedés és a kerékpározás részarányát;

6.  üdvözli, hogy a Bizottság a közbeszerzés és a tiszta járművekről szóló irányelv felülvizsgálata révén támogatni fogja az innovatív tisztaenergia-megoldások piaci bevezetését, és elismeri a tömegközlekedési hatóságok, az üzemeltetők, a buszgyártók, az ipari beszállítók, az energiaellátók, a nemzeti és nemzetközi egyesületek és a kutatóközpontok ebből származó lehetséges előnyeit; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen terjesszen elő ilyen javaslatokat;

7.  ösztönzi egy stratégiai közlekedési kutatási és innovációs programterv kialakítását, amelyhez a tagállamok, az Európai Bizottság, valamint a helyi és regionális önkormányzatok, továbbá a gazdasági szereplők általi egyeztetés keretében kidolgozott ütemtervek kapcsolódnak és megfelelő irányítási mechanizmus, a közlekedési ágazatban rendkívül szükséges kutatás, innováció és új technológiák fejlesztésének támogatása, valamint az alacsony kibocsátású mobilitás ösztönzése érdekében; kéri, hogy ezen ütemtervek következtetéseit vegyék fel az Európai Bizottság éves munkaprogramjába;

8.  hangsúlyozza, hogy szükség van az intelligens, fenntartható és inkluzív városfejlesztési projektekre vonatkozó bevált gyakorlatok megosztására és számuk növelésére, valamint a tagállamok közötti információcsere bővítésére; hangsúlyozza továbbá az Unió szén-dioxid-mentesítéssel kapcsolatos célkitűzéseivel összhangban lévő, 2020–2021 utáni szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási normák előnyeit, mivel ezek ösztönzőleg hatnak az innovációra és a hatékonyságra; a városi területeken élők egészségének és életminőségének, valamint a környezet e területeken tapasztalható állapotának javítása érdekében felszólít az uniós és a tagállami politikák és jogszabályok városi dimenzióját figyelembe vevő, integrált és összehangolt megközelítés alkalmazására, valamint a fenntartható városi mobilitási tervek (SUMP) fejlesztésére, a tagállamok támogatása, képessé tétele és ösztönzése érdekében; ösztönzi a kooperatív intelligens közlekedési rendszerek (C-ITS) és az önvezető járművek fejlesztését, valamint az egymással összekapcsolt infrastruktúrák kialakítását az 5G hálózathoz szükséges nagy kapacitás és rövid várakozási idő biztosítása érdekében; fokozott erőfeszítésekre szólít fel az infrastruktúra minőségét illetően a város és a vidék, valamint a fejlettebb területek és az elmaradottabb régiók közötti jelentős különbségek csökkentése és a közöttük lévő együttműködés javítása érdekében;

9.  megállapítja, hogy a közlekedés Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátásának közel egynegyedét okozza és a városi légszennyezés fő oka; rámutat, hogy a buszok a tömegközlekedési rendszerek jelentős részét képezik, és sok uniós városban a tömegközlekedés egyetlen módját jelentik, valamint hogy a buszok villamosítása a számos további, fenntartható alternatív üzemanyag-megoldással együtt ígéretes lehetőséget nyújt az uniós tömegközlekedési szolgáltatások szénlábnyomának csökkentésére;

10.  hangsúlyozza, hogy ha tiszta közlekedést akarunk, akkor tiszta energiát is tudnunk kell termelni; úgy véli, hogy a széntüzelésű erőművekből származó energiával üzemelő elektromos járművek nem illenek bele a szén-dioxid-mentes gazdaság koncepciójába;

11.  hangsúlyozza, hogy a tiszta és szén-dioxid-mentes mobilitáshoz szükséges jövőbeli technológiákra irányuló valamennyi kutatási és fejlesztési beruházást az energiainput megváltoztatására vonatkozó alapvető követelménynek kell kísérnie;

12.  támogatja a Bizottság által meghatározott átfogó célkitűzéseket, különösen azt, hogy kiemelten kell kezelni az energiahatékonyság kérdését, ideértve az intelligens és egységes uniós villamosenergia-hálózatot, több pénzügyi támogatást kell biztosítani, különösen a kis- és középvállalkozások és az idegenforgalmi ágazat számára, valamint hogy a tiszta energiákra vonatkozó politikákat és adórendszereket kell elfogadni az alacsony kibocsátású alternatív energiaforrásokra való áttérés felgyorsítása érdekében; arra ösztönzi a tagállamokat, hogy csatlakozzanak az Innovációs küldetés kezdeményezéshez, és a következő években növeljék a tisztaenergia-kutatásra szánt kiadásaikat; ösztönzi a Bizottságot, hogy célzott tájékoztató kampányokat is támogasson annak érdekében, hogy az energiatermelési ciklust, az e területen zajló kutatások kihívásait, valamint a nem fenntartható fogyasztási modellhez kapcsolódó veszélyeket érintő témák széles körben megismerhetővé váljanak;

13.  megjegyzi, hogy a közlekedés tekintetében egyértelmű, hogy a megújuló energiaforrásokból és más alternatív és fenntartható energiaforrásokból előállított villamos energia ígéretes helyettesítője lehet a fosszilis üzemanyagoknak; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy jelentős beruházásokra lesz szükség az ehhez szükséges infrastruktúra kialakításához; emlékeztet arra, hogy fontos felismerni, hogy a tisztább energia-alternatívákra való átállás vagy akár átmenet során egyes ágazatok nehezebb idők elé néznek, mint mások; hangsúlyozza, hogy a közlekedés területén fokozni kell az innovatív megújuló energiaforrásokat használó rendszerekre irányuló kutatásokat, például azokat, amelyek a hajók esetében a nap- és a szélenergia felhasználására irányulnak, valamint a megújuló energiaforrásoknak az elektromos vasúti hálózatokkal való összekapcsolására, továbbá – bár a légi közlekedés az előrelátható jövőben valószínűleg továbbra is függeni fog a folyékony szénhidrogén üzemanyagoktól – azokat a légiközlekedési értékláncra irányuló kutatásokat, amelyek segíthetnek minimalizálni a gyártás és az innováció környezeti hatásait.

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

23.11.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

33

2

5

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Lucy Anderson, Marie-Christine Arnautu, Georges Bach, Deirdre Clune, Michael Cramer, Luis de Grandes Pascual, Andor Deli, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Jacqueline Foster, Dieter-Lebrecht Koch, Merja Kyllönen, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Peter Lundgren, Marian-Jean Marinescu, Gesine Meissner, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Gabriele Preuß, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Dominique Riquet, Massimiliano Salini, Jill Seymour, Pavel Telička, Wim van de Camp, Janusz Zemke, Roberts Zīle, Kosma Złotowski, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Jakop Dalunde, Mark Demesmaeker, Jill Evans, Maria Grapini, Peter Kouroumbashev, Jozo Radoš, Olga Sehnalová

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Juan Fernando López Aguilar

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

33

+

ALDE

GUE/NGL

 

PPE

 

S&D

 

Verts/ALE

Gesine Meissner, Jozo Radoš, Dominique Riquet, Pavel Telička

Merja Kyllönen

Georges Bach, Deirdre Clune, Andor Deli, Dieter-Lebrecht Koch, Elżbieta Katarzyna Łukacijewska, Marian-Jean Marinescu, Cláudia Monteiro de Aguiar, Renaud Muselier, Markus Pieper, Salvatore Domenico Pogliese, Massimiliano Salini, Luis de Grandes Pascual, Wim van de Camp,

Lucy Anderson, Isabella De Monte, Ismail Ertug, Maria Grapini, Peter Kouroumbashev, Miltiadis Kyrkos, Bogusław Liberadzki, Juan Fernando López Aguilar, Gabriele Preuß, Christine Revault d’Allonnes Bonnefoy, Olga Sehnalová, Janusz Zemke

Michael Cramer, Jakop Dalunde, Jill Evans

2

-

EFDD

Peter Lundgren, Jill Seymour

5

0

ECR

ENF

Mark Demesmaeker, Jacqueline Foster, Roberts Zīle, Kosma Złotowski

Marie-Christine Arnautu

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

COM(2016)0763.

(2)

  Ahogyan azt a Bizottság „Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé” című fehér könyve rögzítette (COM(2011)0144).


VÉLEMÉNY a Regionális Fejlesztési Bizottság részéről (8.12.2017)

az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

a tiszta energiákkal kapcsolatos innováció felgyorsításáról

(2017/2084(INI))

A vélemény előadója: Monika Smolková

JAVASLATOK

A Regionális Fejlesztési Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  emlékeztet arra, hogy a közös rendelkezésekről szóló rendelet (CPR) 8. cikke rögzíti, hogy „az esb-alapok célkitűzéseit a fenntartható fejlődés elvének megfelelően”, valamint a környezetminőség megóvásával, védelmével és állapotának javításával kapcsolatos uniós céllal és az Európai Unió Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségeivel összhangban kell megvalósítani; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az EU ágazati és finanszírozási politikái között nagyobb összhangra van szükség; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vonják be a városokat, a régiókat és a civil társadalmat, és adjanak nekik aktív szerepet az egyedi intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában;

2.  felidézi, hogy a CPR keretei között megvalósuló partnerségi megállapodások és programok célja az, hogy ösztönözzék az erőforrás-hatékonyságot, az éghajlatváltozás hatásainak mérséklését és az azokhoz való alkalmazkodást, valamint a partnerség horizontális elveit, a többszintű kormányzást, a megkülönböztetésmentességet és a nemek közötti egyenlőséget;

3.  emlékeztet arra, hogy az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) fontos lehetőségeket teremtenek az energetikai innovációk, valamint azok piaci bevezetése terén, és így jelentős szerepet játszhatnak az európai energetikai átállásban; üdvözli a Bizottság arra irányuló szándékát, hogy a vissza nem térítendő támogatások és a pénzügyi eszközök közötti megfelelő egyensúly érdekében célzott pénzügyi eszközöket tesz elérhetővé, és hangsúlyozza, hogy a kutatás, a fejlesztés és az innováció területén működő köz- és magánszféra közötti partnerségek és közös vállalkozások ösztönözhetik a magánszektor tiszta energiákba való befektetéseit; hangsúlyozza, hogy az energetikai átállás terén növelni kell az esb-alapokból a régióknak és városoknak nyújtott támogatást; rámutat különösen arra, hogy a helyi energetikai korszerűsítési programok végrehajtására szánt gazdasági támogatást és forrásokat növelni kell; sürgeti a tagállamokat és a Bizottságot, hogy állítsák le a torzító, illetve környezeti szempontból káros támogatások közvetett vagy közvetlen támogatását annak érdekében, hogy a pénzügyi eszközök a tiszta energiákkal kapcsolatos kutatásokba áramoljanak; emlékeztet az EU 2020-as stratégiai kötelezettségvállalására, amely alapján az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrásokon alapuló kezdeményezések élveznek prioritást;

4.  megállapítja, hogy az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósítása tekintetében a megújuló energiára való átállás terén általános előrehaladás könyvelhető el; hangsúlyozza azonban, hogy az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak a különböző tagállamokban; rámutat arra, hogy a tiszta energiával kapcsolatos tudományos kísérletekbe történő beruházások növelése elősegíthetné a kitűzött célok teljesítését és kézzelfogható eredményeket hozhatna; emlékeztet arra, hogy kötelező előírások és célkitűzések révén lehetőség nyílik az éghajlatváltozás és a környezeti aggályok kezelésére, a fenntartható ellátásbiztonság megteremtésére és arra, hogy az éghajlatbarát energetikai technológiák terén fennmaradjon az EU versenyelőnye; hangsúlyozza, hogy a jelenleg használt legtöbb tisztaenergia-technológia (pl. szél- és napenergia) nagymértékben függ a változó természeti tényezőktől, ami veszélyeztetheti a különböző régiók vagy akár tagállamok energiaellátásának stabilitását, és ezért kéri, hogy fordítsanak kellő figyelmet a villamosenergia-hálózatok összekapcsolására, az energiatartalék kiegyensúlyozására, a tárolásra és a teljes mértékben működőképes, közös energiapiachoz szükséges más intézkedésekre; felszólít arra, hogy mind a kutatási, mind az innovatív projektek terén elsősorban a megújulóenergia-szövetkezetek, a megújuló energia decentralizálása és a saját termelésre vonatkozó kezdeményezések, valamint a kkv-k innovatív fellépése kerüljenek a középpontba; rámutat ezenfelül az uniós területi egyensúly fenntartásának, valamint annak jelentőségére, hogy szélesebb körű támogatást biztosítsanak az e téren kevésbé fejlett régióknak és városoknak;

5.  úgy véli, hogy a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó, megreformált kohéziós politika által bevezetett intelligens szakosodási megközelítést (amelynek eredményeképpen az intelligens szakosodás elősegítése céljából több mint 120 kutatási és innovációs stratégia jött létre) tovább kell fejleszteni; bátorít ezzel összefüggésben arra is, hogy régióközi – többek között energetikai – partnerségek jöjjenek létre, különös figyelmet fordítva a határokon átnyúló együttműködési projektekre; hangsúlyozza, hogy az e téren tevékenykedő kis- és középvállalkozások, illetve a fiatal vállalkozók lehető legnagyobb mértékű bevonásának biztosítása érdekében javítani kell a kedvezményezettek helyi és regionális szintű tájékoztatását, valamint az innovatív megoldások lehető leggyorsabb megvalósítása céljából el kell mélyíteni az egyetemekkel való együttműködést; hangsúlyozza, hogy a tiszta energiára irányuló uniós célok megvalósításához folyamatos és megerősített kohéziós politikára van szükség a 2020 utáni időszakban;

6.  kiemeli bizonyos területek – mint például a legkülső régiók – egyedi jellemzőit és az általuk kínált lehetőségeket a tiszta energiával kapcsolatos innováció tekintetében; aláhúzza ebben az összefüggésben, hogy az energiakonvergencia valamennyi uniós régióban való biztosítása céljából további támogatásra van szükség a kevésbé fejlett, távoli és vidéki régiókban;

7.  hangsúlyozza, hogy az alulról építkező, multidiszciplináris, technológiasemleges, valamennyi érdekelt felet – helyi, regionális és nemzeti hatóságokat, egyetemeket és kkv-kat – bevonó megközelítés alkalmazása szükséges ahhoz, hogy a kutatás, fejlesztés és innováció mind a technológia, mind pedig a partnerségek tekintetében ösztönzést kapjon az Európai Innovációs Tanács égisze alatt, amely innovatív termékekkel – különösen a kkv-k beindítását és növekedését célzó intézkedések révén – járulhat ehhez hozzá; hangsúlyozza, hogy a sikeres energetikai átállás érdekében a regionális és helyi hatóságokat, valamint más érdekelt feleket már a döntéshozatali folyamat korai szakaszában be kell vonni;

8.  aggodalmát fejezi ki a rendelkezésre álló pénzügyi eszközök (például Horizont 2020, európai strukturális és beruházási alapok, Európai Fenntartható Fejlődési Alap, Európai Stratégiai Beruházási Alap) sokfélesége és összetettsége miatt, amelyeket csak azokban az ágazatokban kellene kiegészítő eszközként igénybe venni, amelyekben már bizonyított, hogy a támogatásokkal összevetve alkalmasabbak a kohéziós politikai célok elérésére, és ragaszkodik olyan intézkedések bevezetéséhez, amelyek egyszerűbbé és összehangoltabbá teszik e pénzügyi eszközöket, így a regionális és helyi önkormányzatok és a kisebb projektgazdák is könnyebben hozzáférnének a finanszírozási forrásokhoz, valamint hozzájárulnának az átfogó gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz; kiemeli, hogy az eszközöket a különböző régiók egyedi igényeire kell szabni; rámutat arra, hogy a szinergiák növelése és az uniós források kiegészítő jellegének enyhítése érdekében tovább kell fejleszteni az egyablakos tanácsadási eszközt és a Beruházási Projektek Európai Portálját annak érdekében, hogy a potenciális befektetők figyelmét felhívják a megfelelő finanszírozási eszközökre; hangsúlyozza, hogy nem lesz elegendő az uniós finanszírozási eszközök kizárólag magánbefektetések mobilizálása révén történő egyszerűsítése és növelése, valamint uniós közfinanszírozásra lesz szükség a nélkülözhetetlen és ambiciózus infrastrukturális projektek költségeinek fedezéséhez, mert a kedvezményezettek a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés nehézségeit és az eljárások összetettségét jelölik meg fő akadályként; megállapítja, hogy a 2020 utáni kohéziós politikában a pénzügyi eszközök igénybevételével kapcsolatban nem szerepelhet kötelező célkitűzés; pártolja az éghajlatváltozással kapcsolatos kiadások növelését a 2020 utáni kohéziós politikában;

9.  kiemeli, hogy a források tematikus és földrajzi elosztása és az innovációknak közvetlenül a polgárok körében történő fokozottabb terjesztése mellett az innovatív projektek kidolgozásához stabil, fenntartható, átlátható és kiszámítható szabályozási környezetre van szükség; úgy véli, hogy a tagállamok kulcsfontosságú szerepet játszanak az energetikai átállás terén, és hangsúlyozza, hogy az uniós energetikai célok tejesítése érdekében össze kell hangolni a kutatással és az innovációval kapcsolatos, az uniós szintű energetikai átállást célzó intézkedéseket; hangsúlyozza a kevésbé fejlett régiók átállásába fektetett nagyobb erőfeszítések jelentőségét, hogy azok a gyors kohézió érdekében ki tudják használni a tiszta energiában és a körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségeket; ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyenek részt a „Innovációs küldetés” kezdeményezésben és növeljék a kutatásra fordított kiadásokat; úgy véli, hogy az esb-alapok jövőbeli tervezését jobban hozzá kell igazítani a 2030-ra vonatkozó nemzeti energia- és éghajlat-politikai tervekhez;

10.  véleménye szerint az uniós városfejlesztési menetrend jelentékeny szerepet játszik a városok bevonása, valamint az uniós energetikai átállás előrelendítése terén, és hangsúlyozza az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos innovációt célzó ösztönzők fontosságát annak érdekében, hogy 2050-re a minimálisra csökkenjen az energiafogyasztás; felszólít arra, hogy a városfejlesztési menetrend rugalmas és testre szabott megközelítés segítségével valósuljon meg úgy, hogy az ösztönzőket és iránymutatást nyújtson a városok lehetőségeinek teljes körű kiaknázásához; megjegyzi, hogy a régiók és a városi területek a legalkalmasabbak arra, hogy az integrált energetikai megoldásokat a polgárokkal való közvetlen kapcsolatban teszteljék és megvalósítsák; úgy véli, hogy a dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos egységes és következetes uniós álláspont révén meg kell erősíteni az uniós szakpolitikák közötti szinergiákat annak biztosítása érdekében, hogy a feldolgozóipar teljes mértékben kihasználhassa az energetikai átállás előnyeit;

11.  üdvözli az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv küszöbönálló felülvizsgálatát; felszólítja mindazonáltal a tagállamokat, hogy az energiaszegénységben élő háztartások körülményeinek javítása céljából kezdeményezzen további intézkedéseket; úgy véli, hogy a jobb energiahatékonyságban – különösen az építőiparban – munkahelyteremtési lehetőségek rejlenek; javasolja ezért a biogazdaság – és különösen az ágazatban dolgozó fiatal vállalkozók – támogatását;

12.  hangsúlyozza annak szükségességét, hogy az európai beruházási tervet a lehető legnagyobb mértékben kiterjesszék a kkv-k finanszírozására, és hozzáigazítsák azok igényeihez;

13.  úgy véli, hogy a polgároknak központi helyet kell elfoglalniuk az energetikai átállásban, és hogy egy decentralizáltabb, alulról felfelé építkező, felhasználó-központú energiarendszer az innováció mozgatórugója, amelyben a fogyasztók, a helyi energiaközösségek, a városok és a kis induló vállalkozások is részt vehetnek, és elősegíthetik a jövőbeli fejlesztések és innovációk megvalósítását; támogatja ezért, hogy növeljék a gyermekek és fiatalok EU-n belüli technológiai oktatásának támogatására és harmonizálására fordított erőfeszítéseket; megállapítja az adminisztratív kapacitások és a polgári tudatosság fontosságát a tiszta energiára való átállás végső céljait, eszközeit és lehetőségeit illetően;

14.  hangsúlyozza, hogy azonosítani kell a túlzott bürokráciát és a tisztességtelen piaci gyakorlatokat, és küzdeni kell ellenük, mivel azok negatív hatást gyakorolnak a forradalmi, kialakulóban lévő technológiák korai szakaszára;

15.  elismeri a régiók, a városok és a települések alapvető szerepét az energetikai átállásért való felelősségvállalás nemzetközi előmozdításában, valamint az éghajlattal és energiával kapcsolatos innovációk alulról jövő ösztönzésében; felszólít arra, hogy az EU piacára belépő valamennyi energiatechnológiára egyforma környezetminőségi előírásokat alkalmazzanak; aggodalmát fejezi ki a városi zöldterületek védelmére vonatkozóan;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

7.12.2017

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

30

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Pascal Arimont, Victor Boştinaru, Andrea Cozzolino, Rosa D’Amato, John Flack, Michela Giuffrida, Krzysztof Hetman, Ivan Jakovčić, Constanze Krehl, Iskra Mihaylova, Andrey Novakov, Konstantinos Papadakis, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Monika Smolková, Ruža Tomašić, Ramón Luis Valcárcel Siso, Ángela Vallina, Monika Vana, Matthijs van Miltenburg, Lambert van Nistelrooij, Derek Vaughan, Kerstin Westphal, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Viorica Dăncilă, Andor Deli, Tunne Kelam, Norica Nicolai, Bronis Ropė, Claudia Schmidt, Milan Zver

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

30

+

ALDE

Ivan Jakovčić, Iskra Mihaylova, Matthijs van Miltenburg, Norica Nicolai

ECR

John Flack, Ruža Tomašić

EFDD

Rosa D’Amato

GUE/NGL

Ángela Vallina

PPE

Pascal Arimont, Andor Deli, Krzysztof Hetman, Tunne Kelam, Lambert van Nistelrooij, Andrey Novakov, Stanislav Polčák, Fernando Ruas, Claudia Schmidt, Ramón Luis Valcárcel Siso, Joachim Zeller, Milan Zver

S&D

Victor Boştinaru, Andrea Cozzolino, Viorica Dăncilă, Michela Giuffrida, Constanze Krehl, Monika Smolková, Derek Vaughan, Kerstin Westphal

VERTS/ALE

Bronis Ropė, Monika Vana

1

-

NI

Konstantinos Papadakis

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

11.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

55

3

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Bendt Bendtsen, Xabier Benito Ziluaga, José Blanco López, David Borrelli, Jonathan Bullock, Reinhard Bütikofer, Jerzy Buzek, Edward Czesak, Fredrick Federley, Ashley Fox, Theresa Griffin, Hans-Olaf Henkel, Eva Kaili, Kaja Kallas, Barbara Kappel, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Zdzisław Krasnodębski, Miapetra Kumpula-Natri, Christelle Lechevalier, Janusz Lewandowski, Edouard Martin, Csaba Molnár, Nadine Morano, Aldo Patriciello, Miroslav Poche, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Patrizia Toia, Claude Turmes, Vladimir Urutchev, Kathleen Van Brempt, Henna Virkkunen, Martina Werner, Lieve Wierinck, Hermann Winkler, Anna Záborská, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Michał Boni, Mario Borghezio, Jens Geier, Gerben-Jan Gerbrandy, Werner Langen, Morten Løkkegaard, Florent Marcellesi, Marian-Jean Marinescu, Rupert Matthews, Clare Moody, Răzvan Popa, Dennis Radtke, Michèle Rivasi, Sofia Sakorafa, Anneleen Van Bossuyt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Max Andersson, Mihai Ţurcanu


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

55

+

ALDE

Fredrick Federley, Gerben-Jan Gerbrandy, Kaja Kallas, Morten Løkkegaard, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Ashley Fox, Hans-Olaf Henkel, Zdzisław Krasnodębski, Rupert Matthews, Anneleen Van Bossuyt

EFDD

David Borrelli

ENF

Barbara Kappel

PPE

Bendt Bendtsen, Michał Boni, Jerzy Buzek, Krišjānis Kariņš, Seán Kelly, Werner Langen, Janusz Lewandowski, Marian-Jean Marinescu, Nadine Morano, Aldo Patriciello, Dennis Radtke, Paul Rübig, Massimiliano Salini, Algirdas Saudargas, Sven Schulze, Vladimir Urutchev, Henna Virkkunen, Hermann Winkler, Anna Záborská, Mihai Ţurcanu

S&D

José Blanco López, Jens Geier, Theresa Griffin, Eva Kaili, Jeppe Kofod, Peter Kouroumbashev, Miapetra Kumpula-Natri, Edouard Martin, Csaba Molnár, Clare Moody, Miroslav Poche, Răzvan Popa, Patrizia Toia, Kathleen Van Brempt, Martina Werner, Flavio Zanonato, Carlos Zorrinho

VERTS/ALE

Max Andersson, Reinhard Bütikofer, Florent Marcellesi, Michèle Rivasi, Claude Turmes

3

-

EFDD

Jonathan Bullock

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga, Sofia Sakorafa

2

0

ENF

Mario Borghezio, Christelle Lechevalier

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. február 5.Jogi nyilatkozat