Eljárás : 2017/2233(ACI)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0006/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0006/2018

Viták :

PV 07/02/2018 - 5
CRE 07/02/2018 - 5

Szavazatok :

PV 07/02/2018 - 7.3
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0030

JELENTÉS     
PDF 486kWORD 59k
25.1.2018
PE 615.323v01-00 A8-0006/2018

az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatáról

(2017/2233(ACI))

Alkotmányügyi Bizottság

Előadó: Esteban González Pons

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 MELLÉKLET: Megállapodástervezet az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 4. pontjának módosítására
 INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás felülvizsgálatáról

(2017/2233(ACI))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Elnökök Értekezletének 2017. október 5-i határozatára,

–  tekintettel az elnök és a Bizottság elnöke levélváltásaira, különösen az utóbbi 2017. október 2-i levelére, amelyben egyetért az elnök 2017. szeptember 7-én benyújtott javaslattervezetével,

–  tekintettel az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás(1) módosítástervezetére,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikkének (1) és (4) bekezdésére és 17. cikkének (3) és (7) bekezdésére, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 245. cikkére,

–  tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkére,

–  tekintettel az EUMSZ 295. cikkére,

–  tekintettel a Bizottság 2017. évi munkaprogramjára(2),

–   tekintettel az Európai Unió választójogi reformjáról szóló, 2015. november 11-i állásfoglalására(3),

–  tekintettel a biztosok pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatairól és az iránymutatásokról szóló, 2016. december 1-jei állásfoglalására(4),

–  tekintettel az Európai Unió működésének a Lisszaboni Szerződésben rejlő potenciál kihasználása révén történő javításáról szóló, 2017. február 16-i állásfoglalására(5),

–  tekintettel az uniós intézmények átláthatóságáról, elszámoltathatóságáról és feddhetetlenségéről szóló, 2017. szeptember 14-i állásfoglalására(6),

–  tekintettel az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex 2017. szeptember 12-i bizottsági határozattervezetére, különösen annak az európai politikában való, a megbízatás ideje alatti részvételről szóló 10. cikkére,

–  tekintettel az Uniós Belső Politikák Főigazgatósága által készített, „A biztosok magatartási kódexe – a hatékonyság és eredményesség javítása” című tanulmány frissített változatára,

–  tekintettel eljárási szabályzata 140. cikkének (1) bekezdésére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A8-000/2018),

A.  mivel az EUSZ 10. cikkének (1) bekezdése szerint az Unió működése a részvételi demokrácián alapul, és mivel a Bizottság az Unió végrehajtó szerveként döntő szerepet játszik az Unió működésében;

B.   mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikke az Unió polgárai számára jogot biztosít az Unió demokratikus életében való részvételre;

C.  mivel az EUSZ 17. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy feladatai ellátása során a Bizottság teljes mértékben független, hogy a Bizottság tagjait általános szakértelmük és európai elkötelezettségük alapján kell kiválasztani azon személyek közül, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és hogy nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól vagy más intézménytől, szervtől, hivataltól vagy szervezettől;

D.  mivel a módosítástervezet célja az EUSZ 17. cikkének (7) bekezdésével összhangban a demokratikus elvek végrehajtása a Bizottság elnökének megválasztásakor;

E.  mivel a módosítástervezet lehetővé teszi, hogy a Bizottság tagjai anélkül induljanak az európai szintű választásokon, hogy le kellene mondaniuk;

F.  mivel a tagállamok esetében bevett gyakorlat, hogy a kormány tagjai anélkül indulhatnak a nemzeti parlamenti választásokon, hogy le kellene mondaniuk;

G.  mivel a módosítástervezet azt is lehetővé teszi, hogy az európai szintű politikai pártok a Bizottság tagjait a Bizottság elnöki tisztjére pályázó „vezető jelöltként” (‘Spitzenkandidaten’) indítsák;

H.  mivel az Európai Parlament tagjainak közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány(7) felülvizsgálata során a Parlament már kérte a „Spitzenkandidaten” folyamat kodifikálását;

I.  mivel az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban az európai szintű politikai pártok hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához; és mivel az EUSZ 10. cikkének (3) bekezdése és 11. cikkének (1) bekezdése kiterjeszti ezt a polgárokra és a képviseleti szervezetekre;

J.  mivel a módosítástervezet rendelkezik az átláthatóság, a pártatlanság, a titoktartás és a kollegialitás védelmét szolgáló szükséges biztosítékokról is, amelyek a Bizottság kampányt folytató tagjaira nézve továbbra is érvényesek;

K.  mivel a módosítástervezet kötelezi a Bizottság elnökét, hogy tájékoztassa a Parlamentet az EUMSZ 245. cikkében és az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexben foglalt függetlenség, feddhetetlenség és körültekintés elve tiszteletben tartásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről, amikor biztosok jelöltként indulnak az európai szintű választások választási kampányában;

L.  mivel a módosítástervezet szerint a Bizottság tagjai nem használhatják a választási kampánnyal kapcsolatos tevékenységekre a Bizottság emberi és anyagi erőforrásait;

1.  emlékeztet arra, hogy a Bizottság elnökét az Európai Parlament az Európai Tanács javaslata alapján, az európai szintű választások eredményének figyelembevételével és a megfelelő konzultációk lefolytatását követően választja meg, és hogy ezért – ahogyan 2014-ben is történt – az európai politikai pártok vezető jelölteket (‘Spitzenkandidaten’) állítanak, hogy az európai szintű választások keretében az európai polgárok dönthessenek az Európai Bizottság elnöki posztját betöltő személyről;

2.  emlékeztet arra, hogy a „Spitzenkandidaten” folyamat tükrözi az Európai Parlament és az Európai Tanács közötti, a Szerződésekben előírt intézményközi egyensúlyt; hangsúlyozza továbbá, hogy ez az Unió parlamenti dimenziójának megerősítésére irányuló további lépés olyan elv, amely nem változtatható meg;

3.  hangsúlyozza, hogy ha az Európai Tanács nem csatlakozik a „Spitzenkandidaten” folyamathoz, azt kockáztatja, hogy a Bizottság elnöki tisztségére olyan jelölt számára kéri a Parlament jóváhagyását, aki nem rendelkezik elegendő parlamenti többséggel;

4.  felhívja a figyelmet, hogy az Európai Parlament készen áll arra, hogy a Bizottság elnökének beiktatási eljárása során elutasítson minden olyan jelöltet, aki nem volt „Spitzenkandidat” az európai parlamenti választásokat megelőző időszakban;

5.  úgy véli, hogy a „Spitzenkandidaten” folyamat szintén hozzájárul az átláthatósághoz, mivel a Bizottság elnöki tisztjére jelölt személyek az európai választások előtt ismertté válnak, nem pedig azt követően, ahogy korábban;

6.  hangsúlyozza, hogy az európai szintű választásokat megelőző időszakban a „Spitzenkandidaten” folyamat előmozdítja az európai polgárok politikai tudatosságát, valamint erősíti a Parlament és a Bizottság politikai legitimitását azáltal, hogy a választók döntésével közvetlenebbül összeköti e két szerv megválasztását; elismeri ezért a „Spitzenkandidat” elv jelentős hozzáadott értékét tekintettel arra a célra, hogy erősítsék a Bizottság politikai jellegét;

7.  azon a véleményen van, hogy a Bizottság politikai legitimitása tovább erősödne, ha több megválasztott európai parlamenti képviselőt neveznének ki a Bizottság tagjának;

8.  emlékeztet arra, hogy a 2014-es európai választások előkészítése során valamennyi jelentősebb európai politikai párt átvette a „Spitzenkandidaten” folyamatot és megnevezték, hogy kit jelölnek a Bizottság elnöki tisztjére, valamint nyilvános vitákra került sor a jelöltek között, amelyek a Szerződésekben előírt intézményközi egyensúlyt tükröző alkotmányos és politikai gyakorlatot eredményeztek;

9.  úgy véli, hogy 2014-ben a „Spitzenkandidaten” folyamat sikeresnek bizonyult, és hangsúlyozza, hogy a 2019-es európai választások alkalmat adnak a gyakorlat megszilárdítására;

10.  arra ösztönzi az európai politikai pártokat, hogy nyílt, átlátható és demokratikus versenyt követően nevezzék ki vezető jelöltjeiket;

11.  úgy véli, hogy a módosítástervezet megfelel az EUSZ 10. cikkének (1) bekezdésében és 17. cikkének (7) bekezdésében foglaltaknak, és üdvözli a tervezetet, amely előrelépést jelent a Bizottság elnökének megválasztását szolgáló demokratikus folyamat megszilárdításában;

12.  várakozással tekint az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódex felülvizsgálatának elvégzése elé, amely felülvizsgálat célja, hogy pontosítsa a Bizottság tagjaira háruló kötelezettségeket hivatali idejükben és azon kívül; e tekintetben felkéri a Bizottságot, hogy az Európai Bizottság tagjainak magatartási kódexéről szóló, 2017. szeptember 12-i határozattervezetét hangolja össze az Európai Parlament és illetékes bizottságai által már megfogalmazott véleményekkel többek között a Bizottság korábbi tagjai esetében hivatali megbízatásuk megszűnését követően alkalmazandó várakozási idő, az átláthatóság, a független etikai bizottság kinevezése és az európai választási kampányokban való részvétel tekintetében;

13.  fontosnak tartja, hogy a Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexben az átláthatóság, a pártatlanság és a biztosítékok szigorú normáit biztosítsák a Bizottság kampányban részt vevő tagjai esetleges összeférhetetlenségének elkerülése érdekében;

14.  emlékeztet arra, hogy kérte a Bizottság korábbi tagjaira hivatali idejük megszűnését követően alkalmazandó hároméves várakozási idő bevezetését;

15.  jóváhagyja az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás e határozat mellékletét képező módosításait;

16.  utasítja elnökét, hogy a Bizottság elnökével együtt írja alá a módosításokat, valamint gondoskodjon közzétételükről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

17.  utasítja elnökét, hogy e határozatot és mellékletét továbbítsa a Bizottságnak és tájékoztatás céljából a Tanácsnak és a tagállamok parlamentjeinek.

(1)

HL L 304., 2010.11.20., 47. o.

(2)

tekintettel a 2016. október 25-i, „ 2017. évi bizottsági munkaprogram – Építsünk olyan Európát, amely védelmet nyújt, eszközöket ad polgárai kezébe és garantálja a biztonságot!” című bizottsági közleményre (COM(2016)0710),

(3)

HL C 366., 2017.10.27., 7. o.

(4)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2016)0477.

(5)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0049.

(6)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0358.

(7)

  A 93/81/Euratom, ESZAK, EGK tanácsi határozattal (HL L 33., 1993.2.9., 15. o.) és a 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozattal (HL L 283., 2002.10.21., 1. o.) módosított 76/787/ESZAK, EGK, Euratom tanácsi határozathoz (HL L 278., 1976.10.8., 1. o.) mellékelt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen, általános választójog alapján történő megválasztásáról szóló jogi aktus.


MELLÉKLET: Megállapodástervezet az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodás 4. pontjának módosítására

Keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság közötti kapcsolatokról szóló keretmegállapodásra vonatkozó, elfogadott módosítások

Hatályos szöveg

Javasolt változtatások

...

...

4. A Bizottság testületi jellegéből fakadó kollektív felelősség elvének sérelme nélkül, a Bizottság minden egyes tagja politikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe eső területen tett intézkedésekért.

A Bizottság elnöke teljes felelősséggel tartozik minden olyan összeférhetetlenségi eset megállapításáért, amely a Bizottság valamely tagját akadályozza feladatainak ellátásában.

A Bizottság elnöke ugyanígy felelős az ilyen helyzetekben tett minden további intézkedésért, és írásban haladéktalanul tájékoztatja a Parlament elnökét.

A Bizottság bármely tagjának választási kampányban való részvételét a biztosok magatartási kódexe szabályozza.

A Bizottság azon tagjainak, akik a választási kampányban aktívan részt vesznek mint az európai parlamenti választások jelöltjei, a választásokat megelőző utolsó ülés végétől fizetés nélküli választási szabadságra kell menniük.

A Bizottság elnöke a megfelelő időben értesíti a Parlamentet e szabadság engedélyezéséről, és megjelöli, hogy a Bizottság mely tagja veszi át a szabadságnak erre az időszakára a vonatkozó felelősségeket.

 

4. A Bizottság testületi jellegéből fakadó kollektív felelősség elvének sérelme nélkül, a Bizottság minden egyes tagja politikai felelősséggel tartozik a feladatkörébe eső területen tett intézkedésekért.

A Bizottság elnöke teljes felelősséggel tartozik minden olyan összeférhetetlenségi eset megállapításáért, amely a Bizottság valamely tagját akadályozza feladatainak ellátásában.

A Bizottság elnöke ugyanígy felelős az ilyen helyzetekben tett minden további intézkedésért, és írásban haladéktalanul tájékoztatja a Parlament elnökét.

A Bizottság bármely tagjának választási kampányban való részvételét a biztosok magatartási kódexe szabályozza.

A Bizottság tagjai részt vehetnek a választási kampányokban mint az európai parlamenti választások jelöltjei. A Bizottság tagjait az európai szintű politikai pártok a Bizottság elnöki tisztjére pályázó, „vezető jelöltnek” (‘Spitzenkandidat’) is választhatják;

A Bizottság elnöke megfelelő időben értesíti a Parlamentet, hogy a Bizottság egy vagy több tagja indul-e jelöltként az európai parlamenti választások választási kampányában, valamint az EUMSZ 245. cikkében és az Európai Bizottság tagjaira vonatkozó magatartási kódexben foglalt függetlenség, feddhetetlenség és körültekintés elve tiszteletben tartásának biztosítása érdekében tett intézkedésekről.

A Bizottság bármely tagja, aki jelöltként indul vagy részt vesz az európai parlamenti választások választási kampányában, vállalja, hogy a választási kampány idején tartózkodik minden olyan állásfoglalástól, amely nem egyeztethető össze titoktartási kötelezettségével, vagy amely sérti a kollegialitás elvét.

A Bizottság azon tagja, aki jelöltként indul vagy részt vesz az európai parlamenti választások választási kampányában, a választási kampánnyal kapcsolatos tevékenységekre nem használhatja fel a Bizottság emberi és anyagi erőforrásait.

...

...


INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

23.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

17

6

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michał Boni, Mercedes Bresso, Elmar Brok, Fabio Massimo Castaldo, Pascal Durand, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Diane James, Ramón Jáuregui Atondo, Alain Lamassoure, Jo Leinen, Morten Messerschmidt, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Markus Pieper, Paulo Rangel, Helmut Scholz, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Barbara Spinelli, Claudia Țapardel, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Pervenche Berès, Rainer Wieland


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

17

+

ALDE

Maite Pagazaurtundúa Ruiz

PPE

Michał Boni, Elmar Brok, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Alain Lamassoure, Markus Pieper, Paulo Rangel, György Schöpflin

S&D

Pervenche Berès, Mercedes Bresso, Ramón Jáuregui Atondo, Jo Leinen, Pedro Silva Pereira, Claudia Țapardel

VERTS/ALE

Pascal Durand, Josep-Maria Terricabras

6

-

ECR

Morten Messerschmidt, Kazimierz Michał Ujazdowski

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

GUE/NGL

Helmut Scholz, Barbara Spinelli

NI

Diane James

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. február 2.Jogi nyilatkozat