Eljárás : 2017/2054(INL)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0007/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0007/2018

Viták :

PV 07/02/2018 - 4
CRE 07/02/2018 - 4

Szavazatok :

PV 07/02/2018 - 7.2
CRE 07/02/2018 - 7.2
A szavazatok indokolása

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0029

JELENTÉS     
PDF 747kWORD 74k
26.1.2018
PE 608.038v02-00 A8-0007/2018

az Európai Parlament összetételéről

(2017/2054(INL) – 2017/0900(NLE))

Alkotmányügyi Bizottság

Előadók: Danuta Maria Hübner és Pedro Silva Pereira

HIBAJEGYZÉKEK/ KIEGÉSZÍTÉSEK
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY
 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY MELLÉKLETE
 INDOKOLÁS
 KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN – I.
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN – II.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Parlament összetételéről

(2017/2054(INL))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 14. cikkének (2) bekezdésére,

–  tekintettel az EUSZ 10. cikkére(1);

–  tekintettel „Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Parlament összetételéről tekintettel a 2014-es választásokra” című, 2013. március 13-i állásfoglalására(2),

–  tekintettel az európai uniós választójog reformjáról szóló, 2015. november 11-i állásfoglalására, valamint az ahhoz mellékelt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatra(3);

–  tekintettel az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló, 2013. június 28-i 2013/312/EU európai tanácsi határozatra,

–  tekintettel az 1998. április 10-i nagypénteki megállapodásra;

–  tekintettel eljárási szabályzata 45., 52. és 84. cikkére,

–  tekintettel az Alkotmányügyi Bizottság jelentésére (A8-0007/2018),

A.  mivel az Európai Parlament összetételének meg kell felelnie az EUSZ 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott feltételeknek, vagyis az Unió polgárait képviselők összlétszáma nem haladhatja meg a hétszázötven képviselőt, az elnököt nem számolva, e képviselet továbbá a csökkenő arányosság elve szerint történik, tagállamonként legalább hat képviselői hely biztosítása mellett, de egyetlen tagállam sem juthat kilencvenhatnál több képviselői helyhez;

B.  mivel az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll;

C.  mivel az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés hangsúlyozza a polgárok egyenlőségének és az uniós intézmények polgárokkal szembeni egyenlő bánásmódjának fontosságát; mivel az Európai Parlament mint az Unió polgárait képviselő jogalkotó szerv legitimitásának növelése érdekében létfontosságú az egyenlő képviselet előmozdítása;

D.  mivel az Európai Parlament több javaslatot is megvizsgált – amelyek elkészítésére megbízást adott, és amelyek bemutatásra kerültek részére – egy, a képviselői helyek matematikai képleteken alapuló elosztására szolgáló állandó rendszerrel kapcsolatban;

E.  mivel 2017. március 29-én az Egyesült Királyság kormánya az EUSZ 50. cikke (2) bekezdésének megfelelően bejelentette az Európai Tanácsnak az Európai Unióból való kilépésre irányuló szándékát, és mivel a tárgyalásokra és a kilépési megállapodás aláírására nyitva álló kétéves időszak 2019. március 29-én lejár, hacsak az Európai Tanács az Egyesült Királysággal egyetértésben egyhangúlag nem dönt a fenti időszak meghosszabbításáról;

F.  mivel, ha a jelenlegi jogi helyzet nem változik, az Egyesült Királyság a következő, 2019. évi európai választások idején már nem lesz az Európai Unió tagja;

G.  mivel az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2015. november 11-i javaslatában az Európai Parlament körvonalazta álláspontját egy közös választókerület létrehozásáról, amelyben a listák élén az egyes politikai családoknak a Bizottság elnöki tisztségére megnevezett jelöltje áll;

H.  mivel az utóbbi időben több tagállam kifejezte, hogy támogatná egy közös választókerület létrehozását a 2019-es európai választásoktól kezdve; mivel egy közös választókerület létrehozásának előfeltétele az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítása, amelyet az európai választások előtt legalább egy évvel el kell fogadni, amint azt a Velencei Bizottság választási magatartási kódexe előírja;

I.  mivel egy ilyen választókerület bevezetése erősítené az európai polgárság fogalmát és az Európai Parlament választásainak európai jellegét;

J.  mivel a közös választókerületben nem csupán a meglévő európai politikai pártok által benyújtott listáknak kellene elfogadhatónak lenniük az európai választásokra szánt transznacionális listákként, hanem az európai politikai pártokhoz nem kapcsolódó nemzeti politikai pártok vagy mozgalmak listáinak is, amelyek megfelelnek az előre meghatározott európai követelményeknek;

K.  mivel az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról szóló tanácsi határozatra irányuló, 2015. november 11-i javaslatában az Európai Parlament kötelező szavazatküszöb bevezetését kérte azokban a választókerületekben, illetve egyetlen választókerületből álló tagállamokban, ahol a listás rendszert alkalmazzák és a megszerezhető helyek száma meghalad egy bizonyos értéket; úgy véli, hogy e küszöbérték megállapításánál figyelembe kell venni a helyek új elosztását;

1.  megállapítja, hogy az európai parlamenti helyeknek a jelenlegi, a 2013/312/EU európai tanácsi határozat szerinti elosztása csak a 2014–2019-es parlamenti ciklusra érvényes; ezért hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament összetételéről új határozatot kell hozni a 2019–2024-es parlamenti ciklusra;

2.  elismeri, hogy a helyek jelenlegi elosztása több okból sem felel meg a csökkenő arányosság elvének, ezért a következő, 2019-es európai választásoktól kezdve ki kell azt igazítani az Európai Parlament összetételének megfelelően;

3.  elismeri, hogy több tagállam véleménye szerint az európai parlamenti helyek elosztásáról való döntésnél figyelembe kell venni a Tanács szavazási rendszerét;

4.  hangsúlyozza, hogy bár a matematikai képletek nagyszerű lehetőséget nyújthatnak a jövőben a helyek elosztására szolgáló állandó rendszer kialakítása során, politikailag nem reális, hogy a Parlament ebben a szakaszban javaslatot tegyen egy állandó rendszerre;

5.  elismeri azt a tényt, hogy ha a jelenlegi jogi helyzet nem változik, az Egyesült Királyság a következő, 2019. évi európai választások idején már nem lesz uniós tagállam;

6.  javasolja, hogy a következő, 2019-es európai választásoktól kezdve a parlamenti helyek új módon kerüljenek felosztásra, amely megfelel az EUSZ 14. cikkében rögzített követelményeknek; amennyiben az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésével kapcsolatos, fent említett jogi helyzet megváltozik, a helyeknek a 2014–2019-es parlamenti ciklusban érvényes elosztását kell alkalmazni, amíg az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépése joghatályossá nem válik;

7.  hangsúlyozza, hogy az Egyesült Királyság Európai Unióból való távozásával felszabaduló helyek megkönnyítik majd a parlamenti helyek új elosztásának elfogadását, amelynek során a csökkenő arányosság elvét alkalmazzák; továbbá hangsúlyozza, hogy a javasolt új elosztás lehetővé teszi a Parlament létszámának csökkentését; megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság távozásával felszabaduló helyek csupán egy részének felhasználásával el lehetne kerülni, hogy bármelyik tagállam helyeket veszítsen, ugyanakkor jelentős számú helyet lehetne biztosítani a közös választókerület számára;

8.  hangsúlyozza, hogy a Parlament létszámának csökkentésével bizonyos számú hely állna rendelkezésre az Európai Unió esetleges jövőbeli bővítésének esetére, illetve a közös választókerületben, transznacionális listákról választott képviselők számára;

9.  emlékeztet, hogy a nagypénteki megállapodás értelmében Észak-Írország lakosainak elidegeníthetetlen joga, hogy megtartsák brit vagy ír állampolgárságukat, vagy mindkettőt, illetve ír állampolgárságuk révén uniós polgárságukat is;

10.  emlékeztet, hogy a csökkenő arányosságnak a Szerződésekben meghatározott elve a helyek tagállamonkénti számán, nem pedig a jelöltek nemzetiségén alapul;

11.  felhívja a Tanácsot, hogy rövid időn belül véglegesítse az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány felülvizsgálatát;

12.  hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány Parlament javaslata szerinti reformja erősíteni fogja a választások európai jellegét, és pozitív üzenetet közvetít az európai projekt jövőjéről;

13.  hangsúlyozza, hogy az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány felülvizsgálata megteremti a közös választókerület létrehozásának jogalapját;

14.  úgy véli, hogy a Szerződések elvein alapuló elosztási javaslat szilárd alapot biztosít egy olyan módszerhez, amellyel a helyek jövőbeli elosztása az EUSZ 14. cikkében foglalt követelményeknek megfelelően határozható meg, különös tekintettel a csökkenő arányosság elvére, valamint a méltányosságra, az átláthatóságra, az objektivitásra, a legfrissebb demográfiai változások figyelembevételére, valamint az uniós polgárok számára való érthetőségre;

15.  benyújtja az Európai Tanács részére a mellékelt, az Európai Parlament összetételének meghatározására irányuló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatot, az EUSZ 14. cikkének (2) bekezdésében foglalt kezdeményezési joga alapján; hangsúlyozza, hogy a határozatot – amelyhez szükséges az egyetértése – sürgősen el kell fogadni annak érdekében, hogy a tagállamok kellő időben meghozhassák a szükséges nemzeti rendelkezéseket a 2019–2024-es parlamenti ciklusra szóló európai választások megszervezéséhez;

16.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást és a mellékelt, európai tanácsi határozatra irányuló javaslatot, Alkotmányügyi Bizottságának említett jelentésével együtt az Európai Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.

(1)

Ez a cikk rögzíti, hogy „az Unió szintjén a polgárok közvetlen képviselete az Európai Parlamentben valósul meg”.

(2)

Elfogadott szövegek, P7_TA(2013)0082.

(3)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2015)0395


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY MELLÉKLETE

Javaslat

Az Európai Tanács határozata

az Európai Parlament összetételének megállapításáról

AZ EURÓPAI TANÁCS,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament kezdeményezésére,

tekintettel az Európai Parlament egyetértésére,

mivel:

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikke (2) bekezdésének első albekezdése meghatározza a Parlament összetételének feltételeit, miszerint az Unió polgárait képviselők összlétszáma nem haladhatja meg a hétszázötven képviselőt, az elnököt nem számolva, e képviseletnek továbbá meg kell felelnie a csökkenő arányosság elvének, tagállamonként legalább hat képviselői hely biztosítása mellett, de egyetlen tagállam sem juthat kilencvenhatnál több képviselői helyhez.

(2)  Az Európai Unióról szóló szerződés 10. cikke többek között úgy rendelkezik, hogy az Unió működése a képviseleti demokrácián alapul, amelyben a polgárok közvetlen képviselete az Unió szintjén az Európai Parlamentben valósul meg, a tagállamok képviseletét pedig a kormányuk látja el a Tanácsban, amelyek maguk vagy nemzeti parlamentjüknek, vagy a polgáraiknak tartoznak demokratikus felelősséggel. Ezért az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdése az Európai Parlament összetételének feltételeiről a Szerződésekben meghatározott szélesebb intézményi rendelkezések összefüggésében alkalmazandó, amely magába foglalja a Tanácsban folyó döntéshozatallal kapcsolatos rendelkezéseket is.

(3)  Az Unió egész területét magába foglaló közös választókerület megfelelő jogalapját az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról szóló tanácsi határozatnak kell biztosítania, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 223. cikkének (1) bekezdésével összhangban meghatározza az említett közös választókerület létrehozásának feltételeit.

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazva a következő elvek szerint kell eljárni:

– az európai parlamenti helyek számszerű elosztásának teljes mértékben fel kell használnia az Európai Unióról szóló szerződésben az egyes tagállamokra meghatározott alsó és felső határértékeket annak érdekében, hogy a lehető legjobban tükrözze az egyes tagállamok népességének számát,

–  a csökkenő arányosság a következőképpen határozható meg: az egyes tagállamok népessége és képviselői helyeinek száma közötti arány az egész számra kerekítés előtt az adott tagállam népessége tekintetében annak függvényében változik, hogy egy népesebb tagállam parlamenti képviselője több polgárt képvisel, mint egy kevésbé népes tagállam képviselője, és fordítva, minél népesebb egy tagállam, annál nagyobb a jogosultsága a képviselői helyek nagy számára,

  a helyek elosztásának tükröznie kell a tagállamokban bekövetkezett demográfiai változásokat.

2. cikk

  A tagállamok teljes népességét a Bizottság (az Eurostat) számítja ki a tagállamok által szolgáltatott legfrissebb adatok alapján, az 1260/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben(1) meghatározott módszernek megfelelően.

3. cikk

1. Az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma a 2019–2024-es parlamenti ciklusban:

Belgium

21

Bulgária

17

Cseh Köztársaság

21

Dánia

14

Németország

96

Észtország

7

Írország

13

Görögország

21

Spanyolország

59

Franciaország

79

Horvátország

12

Olaszország

76

Ciprus

6

Lettország

8

Litvánia

11

Luxemburg

6

Magyarország

21

Málta

6

Hollandia

29

Ausztria

19

Lengyelország

52

Portugália

21

Románia

33

Szlovénia

8

Szlovákia

14

Finnország

14

Svédország

21

2. Ha azonban az Egyesült Királyság a 2019–2024-es parlamenti ciklus kezdetén még az Unió tagállama, akkor a hivatalba lépő európai parlamenti képviselők tagállamonkénti száma a 2013/312/EU európai tanácsi határozat(2) 3. cikkében meghatározott létszám, és ez érvényben marad egészen az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének joghatályossá válásáig.

Az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének joghatályossá válását követően az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők száma a jelen cikk (1) bekezdésében előírtak szerint alakul.

Az e bekezdés első és második albekezdésében az adott tagállam részére meghatározott számok közötti különbségből adódó további helyeket betöltő európai parlamenti képviselőknek egy időben kell elfoglalniuk helyüket a Parlamentben.

4. cikk

A transznacionális listák megfelelő jogalapjának érvénybe lépését követően az Unió egész területét magába foglaló közös választókerület jön létre. Az említett közös választókerületre vonatkozó feltételeket az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány módosítására irányuló rendelkezések elfogadásáról szóló tanácsi határozat írja elő.

Ha azonban az Egyesült Királyság a 2019–2024-es parlamenti ciklus kezdetén még az Unió tagállama, és amennyiben transznacionális listákról is választanak európai parlamenti képviselőket, akkor e képviselők csak az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének joghatályossá válását követően foglalják el helyüket.

A közös választókerületben megválasztott képviselők száma a tagállamok száma alapján kerül meghatározásra.

5. cikk

Az Európai Parlamentnek a 2024–2029-es parlamenti ciklus kezdete előtt megfelelő időben, az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének (2) bekezdésével összhangban javaslatot kell benyújtania az Európai Tanácsnak a képviselői helyek új elosztásával kapcsolatban.

6. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt …,

az Európai Tanács részéről

az elnök

(1)

Az Európai Parlament és a Tanács 1260/2013/EU rendelete (2013. november 20.) az európai demográfiai statisztikákról (HL L 330., 2013.12.10., 39. o.).

(2)

Az Európai Tanács 2013/312/EU határozata (2013. június 28.) az Európai Parlament összetételének megállapításáról (HL L 181., 2013.6.29., 57. o.).


INDOKOLÁS

A parlamenti képviselői helyek elosztása politikailag érzékeny kérdés, mivel közvetlen hatással van a polgárok képviseletére az egyetlen közvetlenül megválasztott európai intézményben. E tekintetben rendkívül fontos annak biztosítása, hogy az Európai Parlament összetétele tisztességes, átlátható, objektív, fenntartható és méltányos elveken alapuljon.

Az Európai Parlamentben a képviselői helyek elosztásának az Európai Unióról szóló szerződés 14. cikkének általános rendelkezéseit kell követnie. Ezek a rendelkezések a Parlament méretére, az egyes tagállamoknak biztosított maximális és minimális helyek számára, és arra vonatkoznak, hogy a helyeket a csökkenő arányosság elvével összhangban kell elosztani. Ezt az elvet jelenleg a 2013/312/EU tanácsi határozat határozza meg.

A parlamenti helyek jelenlegi elosztása csak részben tesz eleget a csökkenő arányosság másodlagos jogban meghatározott elvének. A jelenlegi elosztást „pragmatikus megoldásként” fogadták el, amelyet úgy alakítottak ki, hogy részben ellentételezze a Tanács jelenlegi szavazási rendszeréből eredő egyensúlytalanságokat is. 2013-ban ez a pragmatikus megoldás azon a politikai kompromisszum eredményeként elért elven alapult, hogy „senki se nyerjen és senki se veszítsen egynél több helyet”. Ez a politikai kompromisszum azt jelentette, hogy néhány esetben a kisebb lakosságú tagállamokból származó európai parlamenti képviselők több polgárt képviseltek, mint a viszonylag népesebb tagállamokból származó kollégáik(1). Ez ellentétes a csökkenő arányosság jelenlegi meghatározás szerinti elvével.

Az Európai Parlament mindig is nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy – az intézményközi egyensúly biztosítása érdekében(2) – a helyek elosztására vonatkozó rendszer létrehozását a Tanácsban alkalmazott szavazási rendszer felülvizsgálatával együtt kell mérlegelni. Ez a kérdés felmerül az Európai Tanácsnak a Parlament összetételéről szóló 2013. június 28-i határozatában (2013/312/EU). Meg kell jegyezni azonban, hogy a Tanácson belüli szavazási szabályok megváltoztatása a Szerződések módosítását követelné meg.

Az évek során a Parlament elismerte egy állandó rendszer fontosságát annak érdekében, hogy a képviselői helyek méltányos, objektív és átlátható(3) módon kerüljenek elosztásra minden egyes új európai választás előtt, a Szerződésekben előírt rendelkezéseknek megfelelően. E tekintetben igyekezett megtalálni a megfelelő módszert, ezért több tanulmányt rendelt meg, amelyek számos, a helyek elosztására vonatkozó matematikai modellt vizsgáltak meg. Eddig azonban még nem került bevezetésre egy állandó rendszer.

„Az Európai Parlament állásfoglalása az Európai Parlament összetételéről, tekintettel a 2014-es választásokra” című, 2013. március 13-i állásfoglalásában(4) a Parlament vállalta, hogy javaslatot tesz egy, a képviselői helyek elosztására vonatkozó rendszerre. Ezt a gondolatot folytatta a Tanács 2013. júniusi, az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló határozatának(5) 4. cikkében (amelyhez a Parlament egyetértését adta). E határozat arra kötelezte a Parlamentet, hogy 2016 végéig terjesszen elő javaslatot „egy olyan rendszer létrehozása céljából, amelynek segítségével a jövőben minden egyes európai parlamenti választás előtt igazságos, időtálló és átlátható módon oszthatók el a képviselői helyek a tagállamok között”. A 2016. június 23-i egyesült királyságbeli népszavazáshoz kapcsolódó kényszerítő politikai okok miatt a Parlament nem tudta 2016 vége előtt elkészíteni javaslatát, amint azt az Európai Tanács határozata előírta.

Az előadók több javaslatot is megvizsgáltak a parlamenti képviselői helyek matematikai képleteken alapuló elosztására szolgáló állandó rendszerrel kapcsolatban(6). A legtöbb követelménynek megfelelő, javasolt megoldások egyike az FPS (Fix, Proportional to population and Square root to population) módszer volt. A módszerrel figyelemre méltó eredmények születtek, amelyeket érdemes tovább vizsgálni és figyelembe venni a képviselői helyek jövőbeni elosztása során a 2024-es választásoktól kezdődően.

Bár ez és a többi képlet is teljesíti az ahhoz szükséges formai követelményeket, hogy a Parlament összetétele teljes mértékben megfeleljen az EUSZ 14. cikke (2) bekezdésében előírtaknak, nem nyújtanak olyan megoldást, amely politikailag is elfogadható lenne mind hosszú távon, mind pedig a jelenlegi helyzetben. A jelenlegi politikai helyzet nagyon megnehezíti az elköteleződést egy állandó rendszer mellett a parlamenti helyek elosztása tekintetében. A politikai bizonytalansághoz pedig jogbizonytalanság is társul az 50. cikk Egyesült Királyság általi alkalmazásából adódóan. Ez különösen azért probléma, mert a jelen állásfoglalás mellékletében található európai tanácsi határozatot véglegesítő eljárásnak 2018 nyaráig le kell zárulnia bizonyos jogi korlátok miatt, amelyek néhány tagállamban fennállnak. Akkorra az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének folyamata még nem fog befejeződni. Ezért jelen helyzetben sem jogilag, sem politikailag nem lehetséges egy állandó rendszert javasolni a képviselői helyek elosztására.

Továbbá, mivel a Parlament már hangsúlyozta az összefüggést a képviselői helyek elosztására szolgáló állandó rendszer és a Tanács szavazási rendszerének felülvizsgálata között, amely felülvizsgálat a Szerződések módosítása nélkül nem lehetséges, az előadók úgy vélik, hogy a rendszer létrehozását el kell halasztani arra az időre, amikor a politikai helyzet megérett egy átfogó egyeztetésre az intézményközi egyensúllyal kapcsolatban.

Az előadók javaslata: elvalapú megoldás

Az előadók bemutatnak egy, a Parlament összetételéről szóló európai tanácsi határozattervezetet, amely a képviselői helyek tagállamok közötti méltányos, objektív és egyértelmű elveken alapuló elosztását írja elő. Tekintettel arra, hogy a tagállamoknak jogbiztonságra van szükségük, azaz a választások előtt kellő időben ismerniük kell a 2019–2024-es parlamenti ciklusra megválasztható képviselőik számát, az előadók a jelenleg érvényben lévő elosztás fenntartását javasolják arra az időszakra, amíg az Egyesült Királyság még az Unió tagja. Miután az Egyesült Királyság formai és jogi értelemben is kilépett az Unióból, életbe lépne az új elosztási rendszer.

Ez az új elosztás három elven alapul:

1.  A csökkenő arányosság elvének tiszteletben tartása az EUSZ 14. cikkében előírtaknak megfelelően

2.  Egyetlen tagállam sem veszíthet egy képviselői helyet sem

3.  Az Egyesült Királyság EU-ból való távozásával megüresedő helyek minimális mértékű újraosztása

A javasolt megoldás a jelenlegi politikai helyzetben életképes, és teljes mértékben megfelel a három fenti elvnek, valamint az EUSZ 14. cikkében felsorolt összes követelménynek. Az előadók javaslata szerint az Egyesült Királyság formai és jogi értelemben vett teljes kilépése után a korábban általa elfoglalt helyek csak minimális számban kerülnének újra felhasználásra, így a Parlament létszáma 705 képviselőre csökkenne. Ez azt jelentené, hogy 46 hely állna rendelkezésre a lehetséges jövőbeni bővítésekhez, vagy egy részüket a közös választókerületből választott képviselők foglalhatnák el.

Továbbá az új, elvalapú elosztás biztosítaná, hogy többé ne sérüljön a csökkenő arányosság elve, ugyanakkor nem járna helyek elvesztésével a tagállamok számára, és egyben csökkentené a Parlament létszámát is.

Az I. melléklet bemutatja, milyen hatással lenne az előadók által javasolt megoldás a parlamenti helyek tagállamok közötti elosztására. Ebből mindenekelőtt az látható, hogy a javasolt megoldás tiszteletben tartja a csökkenő arányosság elvét, mivel teljesíti az alábbi két feltételt:

(1)  egy kisebb népességű tagállam nem kaphat több helyet, mint egy nagyobb népességű,

(2)  a népesség/helyek aránya az egész számra kerekítés előtt a népesség növekedésének függvényében változik.

A közös választókerület kérdésével kapcsolatban az előadók hangsúlyozzák, hogy ezt a kérdést az európai választójog reformjának keretein belül kell rendezni. Az európai uniós választójog reformjáról szóló 2015. november 11-i európai parlamenti állásfoglalás körvonalazta egy közös választókerület létrehozásának lehetőségét, amelyben a listák élén az egyes politikai családoknak a Bizottság elnöki tisztségére megnevezett jelöltje áll. Ezért amint ennek jogalapja elfogadásra került, meg kell fontolni a közös választókerület létrehozását és a parlamenti helyek egy részének e célra való elkülönítését a jövőbeni választásokra.

MELLÉKLET

Elvalapú megoldás a parlamenti helyeknek a 2019–2024-es parlamenti ciklusra vonatkozó elosztásához:

 

2017. évi népesség(7)

Helyek jelenlegi elosztása

Népesség/ Képviselő

Új elosztás

Népesség/ Képviselő

Németország

82064489

96

854838

96

854838

Franciaország

66661621

74

900833

79

854636

Egyesült Királyság

65341183

73

895085

 

 

Olaszország

61302519

73

839761

76

806612

Spanyolország

46438422

54

859971

59

800662

Lengyelország

37967209

51

744455

52

744455

Románia

19759968

32

617499

33

617499

Hollandia

17235349

26

662898

29

615548

Belgium

11289853

21

537612

21

537612

Görögország

10793526

21

513977

21

513977

Cseh Köztársaság

10445783

21

497418

21

497418

Portugália

10341330

21

492444

21

492444

Magyarország

9830485

21

468118

21

468118

Svédország

9998000

20

499900

21

476095

Ausztria

8711500

18

483972

19

458500

Bulgária

7153784

17

420811

17

420811

Dánia

5700917

13

438532

14

407208

Finnország

5465408

13

420416

14

390386

Szlovákia

5407910

13

415993

14

386279

Írország

4664156

11

424014

13

358781

Horvátország

4190669

11

380970

12

349222

Litvánia

2888558

11

262596

11

262596

Szlovénia

2064188

8

258024

8

258024

Lettország

1968957

8

246120

8

246120

Észtország

1315944

6

219324

7

187992

Ciprus

848319

6

141387

6

141387

Luxemburg

576249

6

96042

6

96042

Málta

434403

6

72401

6

72401

ÖSSZESEN

510860699

751

 

705

 

(1)

A francia, brit és spanyol európai parlamenti képviselők több polgárt képviseltek, mint a német képviselők, a holland képviselők több polgárt képviseltek, mint a román képviselők, a svéd és osztrák képviselők több polgárt képviseltek, mint a magyarok, a dánoknak több parlamenti képviselőjük volt, mint a bolgároknak és az íreknek több, mint a szlovákoknak.

(2)

Ezt a kérdést vetik fel a P6_TA(2007)0429 és a P7_TA-PROV(2014)0082 számú parlamenti állásfoglalások.

(3)

Feljegyzés az Európai Parlamenten belüli képviselői helyek tagállamok közötti elosztásáról

http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/note/join/2011/432760/IPOL-AFCO_NT(2011)432760_EN.pdf és mélyreható elemzés „az Európai Parlament reformjáról: összetétel, eljárás és legitimitás”: http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/IDAN/2015/510002/IPOL_IDA(2015)510002_EN.pdf

(4)

P6_TA (2013) 0082

(5)

Az Európai Tanács 2013. június 28-i határozata az Európai Parlament összetételének megállapításáról

(6)

Az Európai Parlament összetételéről szóló mélyreható elemzés, C. Tematikus Főosztály, PE583.117, Victoriano Ramírez González professzornak az FPS módszerre vonatkozó javaslatai, valamint a Grimmett, Pukelsheim, Ramírez González, Słomczyński és Życzkowski professzorok által javasolt „700 No-loss Composition” megoldás

(7)

A 2016/2353 tanácsi határozatban rögzítettek szerint


KISEBBSÉGI VÉLEMÉNY (23.1.2018)

az eljárási szabályzat 52a. cikkének (4) bekezdése alapján

Kazimierz Ujazdowski az ECR képviselőcsoport nevében

Nem értünk egyet a helyek brexit utáni újraelosztásával kapcsolatos döntéssel. Az EP óriási lehetőséget szalaszt el, mégpedig azt, hogy létszámát 678 képviselőre csökkenthetné. Egy kisebb méretű Európai Parlament hatékonyabb lenne és kisebb költségvetéssel működne, amit polgáraink nagyra értékelnének. Továbbá a jelentés szerzői – a korábbi parlamenti állásfoglalásokkal ellentétesen – nem ismertették az új elosztáshoz használt objektív kritériumokat, így a helyek elosztása teljesen önkényes.

Az ECR továbbá ellenzi a transznacionális lista jövőbeni létrehozására vonatkozó felhívásokat is. A transznacionális képviselők, akiket a hagyományos választási határokon átnyúló eljárással választanának meg, csak még inkább erősítenék a polgárokban az EU-tól való távolság érzetét. Naiv elképzelés, hogy ez növelni fogja az elszámoltathatóságot és az európai választásokon való részvételt, mivel sajnos épp ellenkező hatást fog elérni.

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

23.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

4

1

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Michał Boni, Mercedes Bresso, Elmar Brok, Fabio Massimo Castaldo, Pascal Durand, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Diane James, Ramón Jáuregui Atondo, Alain Lamassoure, Jo Leinen, Morten Messerschmidt, Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Markus Pieper, Paulo Rangel, Helmut Scholz, György Schöpflin, Pedro Silva Pereira, Barbara Spinelli, Claudia Țapardel, Josep-Maria Terricabras, Kazimierz Michał Ujazdowski, Guy Verhofstadt

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Max Andersson, Pervenche Berès, Roberto Gualtieri, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Jérôme Lavrilleux, Georg Mayer, Rainer Wieland


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN – I.

az Európai Parlament összetételének megállapításáról szóló európai tanácsi határozatra irányuló javaslatról

21

+

ALDE

Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Guy Verhofstadt

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

GUE/NGL

Helmut Scholz, Barbara Spinelli

PPE

Michał Boni, Elmar Brok, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Alain Lamassoure, Markus Pieper, Paulo Rangel, György Schöpflin

S&D

Pervenche Berès, Mercedes Bresso, Ramón Jáuregui Atondo, Jo Leinen, Claudia Țapardel, Pedro Silva Pereira

VERTS/ALE

Pascal Durand, Josep-Maria Terricabras

4

-

ECR

Morten Messerschmidt, Kazimierz Michał Ujazdowski

ENF

Georg Mayer

NI

Diane James

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN – II.

az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítványtervezetről

20

+

ALDE

Maite Pagazaurtundúa Ruiz, Guy Verhofstadt

EFDD

Fabio Massimo Castaldo

GUE/NGL

Helmut Scholz, Barbara Spinelli

PPE

Michał Boni, Elmar Brok, Esteban González Pons, Danuta Maria Hübner, Alain Lamassoure, Paulo Rangel, György Schöpflin

S&D

Pervenche Berès, Mercedes Bresso, Ramón Jáuregui Atondo, Jo Leinen, Claudia Țapardel, Pedro Silva Pereira

VERTS/ALE

Pascal Durand, Josep-Maria Terricabras

4

-

ECR

Morten Messerschmidt, Kazimierz Michał Ujazdowski

ENF

Georg Mayer

NI

Diane James

1

0

PPE

Markus Pieper

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. február 1.Jogi nyilatkozat