Eljárás : 2016/0365(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0015/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0015/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 27/03/2019 - 18.1
CRE 27/03/2019 - 18.1

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0300

JELENTÉS     ***I
PDF 1331kWORD 215k
31.1.2018
PE 610.797v02-00 A8-0015/2018

a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

(COM(2016)0856 – C8-0484/2016 – 2016/0365(COD))

Gazdasági és Monetáris Bizottság

Előadó: Kay Swinburne, Jakob von Weizsäcker

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

(COM(2016)0856 – C8-0484/2016 – 2016/0365(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2016)0856),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8 0484/2016),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel az olasz szenátus, a spanyol parlament és a román szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményekre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Központi Bank 2016. szeptember 20-i véleményére(1),

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2017. március 29-i véleményére,(2)

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0015/2018),

1.  Elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri az Európai Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslata helyébe másik szöveget szándékozik léptetni, azt lényegesen módosítja vagy lényegesen módosítani kívánja;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás    1

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI(3)*

a Bizottság javaslatához

---------------------------------------------------------

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, valamint az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,(4)

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére,(5)

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére,(6)

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)  A pénzügyi piacok kulcsfontosságúak a modern gazdaságok működése szempontjából. Minél integráltabbak, annál nagyobb lesz a gazdasági erőforrások hatékony elosztásának lehetősége, ami a gazdasági teljesítmény hasznára válhat. Azonban a pénzügyi szolgáltatások egységes piaca működésének javítása érdekében fontos, hogy legyenek olyan eljárások a piac nem megfelelő működésének kezelésére, amelyekkel biztosítható, hogy amennyiben ezen a piacon aktív pénzintézet vagy pénzügyi piaci infrastruktúra nehéz pénzügyi helyzetbe vagy csőd közelébe kerül, egy ilyen esemény ne destabilizálja a teljes pénzügyi piacot, és ne tegye tönkre a növekedést a tágabb értelemben vett gazdaságban. A központi szerződő felek kulcsfontosságú elemei a pénzügyi piacoknak azáltal, hogy a piaci szereplők között minden eladóval szemben vevőként, illetve minden vevővel szemben eladóként járnak el, és központi szerepet töltenek be a pénzügyi tranzakciók feldolgozásában és a tranzakciókban rejlő különféle kockázatokkal szembeni kitettségek kezelésében. A központi szerződő felek központosítják a partnerek tranzakcióinak és pozícióinak kezelését, teljesítik a tranzakciók által létrehozott kötelezettségeket, valamint beszerzik tagjaiktól a megfelelő fedezetet letétek és garancialapokhoz való hozzájárulások formájában.

(2)  A központi szerződő felek kulcsfontosságú elemei a globális pénzügyi piacoknak azáltal, hogy a piaci szereplők között minden eladóval szemben vevőként, illetve minden vevővel szemben eladóként járnak el, és központi szerepet töltenek be a pénzügyi tranzakciók feldolgozásában és a tranzakciókban rejlő különféle kockázatokkal szembeni kitettségek kezelésében. A központi szerződő felek központosítják a partnerek tranzakcióinak és pozícióinak kezelését, teljesítik a tranzakciók által létrehozott kötelezettségeket, valamint megkövetelik tagjaiktól a megfelelő fedezetet letétek és garancialapokhoz való hozzájárulások formájában.

(3)  Az Unió pénzügyi piacainak integrációjával a központi szerződő felek az elsősorban nemzeti igények és piacok kiszolgálásból nélkülözhetetlen csomópontokká nőtték ki magukat az Unió szélesebb körű pénzügyi piacain. Az Unióban engedéllyel rendelkező központi szerződő felek ma számos termékosztály elszámolásával foglalkoznak a tőzsdén jegyzett és tőzsdén kívüli (OTC) származtatott pénzügyi és árualapú ügyletektől, az azonnali részvény- és kötvényügyletek és egyéb termékek, például repóügyletek elszámolásáig. Szolgáltatásaikat a nemzeti határokon átnyúlóan nyújtják pénzintézetek és egyéb intézmények széles körének az egész Unióban. Miközben az Unióban engedélyezett egyes központi szerződő felek továbbra is a hazai piacokra összpontosítanak, mindegyikük legalább a hazai piacán rendszerszinten fontos szerepet tölt be.

(4)  Mivel az Unió pénzügyi rendszerét érintő pénzügyi kockázatok jelentős részét klíringtagjaik és azok ügyfeleinek a megbízásából a központi szerződő felek dolgozzák fel és a kockázatok náluk koncentrálódnak, elengedhetetlen a központi szerződő felek hatékony szabályozása és hathatós felügyelete. Az Európai Parlament és a Tanács 2012 augusztusa óta hatályos 648/2012/EU rendelete(7) előírja, hogy a központi szerződő felek kiemelkedő prudenciális, szervezeti és üzletviteli normákat kövessenek. Az illetékes hatóságok feladata tevékenységük teljes körű felügyelete, azon felügyeleti kollégiumokon belül együttműködve, amelyek az érintett hatóságokat a rájuk kiosztott konkrét feladatok alapján tömörítik. A G-20 által a pénzügyi válság óta vállalt kötelezettségeknek megfelelően a 648/2012/EU rendelet előírja továbbá, hogy a szabványosított tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolása központilag, egy központi szerződő félen keresztül történjen. Amint hatályba lép a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek központi elszámolásának kötelezettsége, a központi szerződő felek által végzett ügyletek volumene és köre várhatóan megnövekedik, ami további kihívások elé állíthatja a központi szerződő felek kockázatkezelési stratégiáit.

(5)  A 648/2012/EU rendelet hozzájárult a központi szerződő felek és tágabb pénzügyi piacok nagyobb ellenálló képességéhez a központi szerződő felek által feldolgozott és náluk koncentrálódó kockázatok széles körével szemben. Azonban semmilyen szabályrendszer és gyakorlat nem akadályozhatja meg azt, hogy a meglévő erőforrások alkalmatlanok legyenek a központi szerződő félnél felmerülő kockázatok kezelésére, ideértve egy vagy több klíringtag nemteljesítését. Amikor a pénzintézetek súlyos pénzügyi helyzetbe vagy csőd közelébe kerülnek, elvben rendes fizetésképtelenségi eljárás alá kellene vonni őket. Azonban a pénzügyi válság megmutatta, hogy különösen az elhúzódó gazdasági instabilitás és bizonytalanság időszaka alatt az ilyen eljárások zavart okozhatnak a gazdaság számára kritikus funkciókban, veszélyeztetve ezzel a pénzügyi stabilitást. A vállalatokra vonatkozó rendes fizetésképtelenségi eljárások nem mindig teszik lehetővé a gyors beavatkozást, vagy nem helyezik megfelelően előtérbe azt a szempontot, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében fenn kell tartani a pénzintézetek kritikus funkcióinak működőképességét. A rendes fizetésképtelenségi eljárások e hátrányos következményeinek elkerülése érdekében külön szanálási keretrendszert kell létrehozni a központi szerződő felek számára.

(6)  A válság arra is rávilágított, hogy hiányoznak a megfelelő eszközök a csődbe jutott pénzintézetek által ellátott kritikus funkciók megőrzéséhez. Rámutatott továbbá arra, hogy hiányoznak azok a keretrendszerek, amelyek lehetővé teszik a hatóságok, különösen a különböző tagállamokban vagy joghatóságokban található hatóságok közötti együttműködést és koordinációt a gyors és határozott fellépés végrehajtásának biztosítása érdekében. Ilyen eszközök nélkül, és az együttműködés és koordináció keretrendszereinek hiányában a tagállamok rákényszerültek arra, hogy az adófizetők pénzéből mentsék meg a pénzintézeteket, hogy megakadályozzák a továbbterjedést és csökkentsék a pánikot. Bár a központi szerződő felek nem voltak ▌állami pénzügyi támogatás közvetlen kedvezményezettjei a válság során, a bankokkal kapcsolatban tett mentőintézkedéseknek közvetetten kedvezményezettjei voltak, és így védelemben részesültek azon hatásokkal szemben, amelyeket egyébként a kötelezettségeiket teljesíteni nem képes bankok gyakoroltak volna rájuk. A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszer ezért szükséges annak megakadályozása érdekében, hogy rendezetlen csődjük esetén az adófizetők pénzére kelljen támaszkodni. Egy ilyen keretrendszernek foglalkoznia kellene azzal a lehetőséggel is, amikor a központi szerződő felek egyéb okok, nem pedig egyik vagy több klíringtagjuk nemteljesítése miatt kerülnek szanálásra.

(7)  Egy hiteles helyreállítási és szanálási keretrendszer célja a lehető legnagyobb mértékben biztosítani, hogy a központi szerződő felek intézkedéseket dolgozzanak ki annak érdekében, hogy helyreálljanak a pénzügyi válsághelyzetből, fenntartsák a fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné váló központi szerződő felek kritikus funkcióit, miközben rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolják a fennmaradó tevékenységeket, és hogy megőrizzék a pénzügyi stabilitást, miközben a lehető legkisebbre csökkentik a központi szerződő fél csődjének végső ügyfelek és adófizetők által viselt költségeit. A helyreállítási és szanálási keretrendszer továbbá elősegíti a központi szerződő felek és a hatóságok felkészültségét a pénzügyi stresszhelyzetek mérséklésére, és további betekintést enged a hatóságoknak a központi szerződő felek stresszhelyzetekre való felkészülésébe. A hatóságokat továbbá hatáskörrel ruházza fel arra, hogy felkészüljenek a központi szerződő fél lehetséges szanálására, és összehangolt módon kezeljék a központi szerződő fél hanyatló egészségét, ezzel hozzájárulva a pénzügyi piacok zökkenőmentes működéséhez.

(8)  Jelenleg nincsenek harmonizált rendelkezések az Unióban a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására. Egyes tagállamok már elfogadtak olyan jogszabályi változásokat, amelyek előírják a központi szerződő felek számára, hogy készítsenek helyreállítási terveket, illetve amelyek mechanizmusokat vezetnek be a fizetésképtelen központi szerződő felek szanálására. Emellett jelentős anyagi jogi és eljárásjogi különbségek vannak a tagállamok között a központi szerződő felek fizetésképtelenségére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket illetően. Az a tény, hogy a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó feltételek, hatáskörök és eljárások nem egységesek, valószínűleg akadályozza a belső piac zökkenőmentes működését és a nemzeti hatóságok közötti együttműködést a központi szerződő felek csődjének kezelése és a tagjai közötti megfelelő veszteségelosztási mechanizmus alkalmazása terén az Unióban és globálisan egyaránt. Ez különösen igaz abban az esetben, amikor a különböző megközelítések következtében a nemzeti hatóságok a központi szerződő felek szanálása tekintetében nem ugyanolyan mértékű ellenőrzési jogkörrel vagy lehetőséggel rendelkeznek. A helyreállítási és szanálási rendszerek e különbségei különféle módon befolyásolhatják a központi szerződő feleket és tagjaikat az egyes tagállamokban, ami a belső piacon a verseny torzulását eredményezheti. Az a tény, hogy nincsenek egységes szabályok és eszközök a központi szerződő felek válsághelyzetének vagy csődjének kezelésére, befolyásolhatja a résztvevők elszámolásra vonatkozó döntéseit és a központi szerződő felek letelepedésük helyének megválasztására vonatkozó döntéseit, ezzel megakadályozva, hogy a központi szerződő felek teljes körűen kihasználhassák az egységes piacon belüli szabadságokat. Ez pedig elbátortalaníthatja a résztvevőket attól, hogy a belső piacon határokon átnyúlóan vegyenek igénybe központi szerződő feleket, és megakadályozhatja az európai tőkepiacok további integrációját. Az egységes helyreállítási és szanálási szabályok minden tagállamban történő megteremtésére ezért annak biztosítása érdekében van szükség, hogy a központi szerződő felek ne legyenek korlátozva belső piaci szabadságaik gyakorlásában, hatóságaik pedig a csődjük kezelésében.

(9)  A bankokra és egyéb pénzintézetekre vonatkozó szabályozási keretrendszer felülvizsgálata, amelyre a válság nyomán került sor, és különösen a bankok tőkéjének és likviditási tartalékainak megerősítése és a makroprudenciális politikák eszközeinek javítása, valamint a bankok helyreállítását és szanálását célzó átfogó szabályok csökkentették a jövőbeli válságok bekövetkezésének valószínűségét, és fokozták az összes pénzintézet és piaci infrastruktúra, köztük a központi szerződő felek – akár rendszerszintű zavarok, akár a kifejezetten egyes intézményeket érintő események következtében fellépő – alkalmazkodóképességét. 2015. január 1-jétől a bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó rendszer az Európai Parlament és Tanács 2014/59/EU irányelve(8) értelmében minden tagállamban hatályos.

(10)  A bankok helyreállítására és szanálására vonatkozó megközelítésre építkezve az illetékes hatóságoknak és szanálási hatóságoknak felkészültnek kell lenniük, és megfelelő helyreállítási és szanálási eszközökkel kell rendelkezniük a központi szerződő feleknél bekövetkezett csődök kezelésére. Azonban az eltérő funkcióikból és üzleti modelljeikből adódóan a bankokban és központi szerződő felekben rejlő kockázatok eltérőek. Ezért sajátos eszközökre és hatáskörökre van szükség a központi szerződő felek – akár a központi szerződő fél klíringtagjainak csődjéből vagy nem csőd jellegű egyéb eseményből adódó – csődhelyzeteinek kezelésére.

(11)  Rendelet használata szükséges a központi szerződő felekre alkalmazandó egységes prudenciális követelményekről rendelkező 648/2012/EU rendelet által létrehozott megközelítés kiegészítésére, és az általa lefektetett alapokra való építéshez. A helyreállításra és szanálásra vonatkozó követelmények irányelvben történő meghatározása esetlegesen eltérő nemzeti jogszabályok elfogadása révén ellentmondásokat teremthet egy olyan területen, amelyet egyébként közvetlenül alkalmazandó uniós jog szabályoz, és amelyre egyre inkább jellemző a központi szerződő felek határokon átnyúló szolgáltatásnyújtása. Ezért célravezető egységes és közvetlenül alkalmazandó szabályokat elfogadni a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozóan is.

(12)  A pénzügyi szolgáltatások területén a hatályos uniós jogszabályokkal való összhang, valamint az Unióban a lehető legmagasabb szintű pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében a helyreállítási és szanálási rendszernek az összes központi szerződő félre alkalmazandónak kell lennie, összhangban a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott prudenciális követelményekkel. Ugyan lehetnek eltérések az alternatív társasági struktúrákhoz kapcsolódó kockázati profilok között, ez a rendelet a valamely csoporthoz vagy piaci struktúrához tartozó központi szerződő feleket független szervezetekként kezeli, valamint biztosítja, hogy a központi szerződő fél helyreállítási és szanálási terve különálló, és a központi szerződő fél csoportjának struktúrájától független legyen. Ez különösen azokra a követelményekre vonatkozik, amelyek alapján elegendő pénzügyi forrással kell rendelkezni szervezeti szinten egy nemteljesítésből vagy nemteljesítésen kívüli okból eredő helyzet kezelésére.

(13)  A szanálási intézkedések hatékony és eredményes megtételének biztosítása érdekében a tagállamoknak közigazgatási hatóságokat vagy közigazgatási hatáskörrel felruházott hatóságokat kell kijelölniük a szanálással kapcsolatos feladatok és kötelezettségek elvégzésére. A tagállamok kötelesek elegendő forrást is biztosítani a szanálási hatóságok részére. Amennyiben a tagállamok a központi szerződő felek prudenciális felügyeletéért felelős hatóságokat (illetékes hatóság) jelölik ki szanálási hatóságként, biztosítani kell a döntéshozatali folyamat függetlenségét, és minden szükséges intézkedést be kell vezetni a felügyeleti és szanálási funkciók elkülönítésére az összeférhetetlenség és a szabályozói felmentés kockázatának megelőzése érdekében.

(14)  Figyelemmel azokra a következményekre, amelyeket egy központi szerződő fél csődje és az azt követő intézkedések egy tagállam pénzügyi rendszerére és gazdaságára gyakorolhatnak, valamint arra a tényre, hogy egy válság rendezéséhez végső eszközként állami források igénybevételére is szükség lehet, a tagállamok pénzügyminisztériumát vagy más érintett minisztériumaikat már korai stádiumban szorosan be kell vonni a helyreállítás és szanálás folyamatába.

(15)  Mivel a központi szerződő felek gyakran nyújtanak szolgáltatásokat az egész Unióban, az eredményes helyreállításuk és szanálásuk az illetékes hatóságok és szanálási hatóságok felügyeleti és szanálási kollégiumokban megvalósuló együttműködését teszi szükségessé, mégpedig a helyreállítás és szanálás előkészítő szakaszaiban. Idetartozik a központi szerződő fél által kidolgozott helyreállítási tervek értékelése, a központi szerződő fél szanálási hatósága által készített szanálási tervek értékelése, valamint a szanálhatóság minden akadályának megszüntetése.

(16)  A központi szerződő felek szanálása során biztosítani kell az egyensúlyt egyfelől a helyzet sürgősségét szem előtt tartó és hatékony, méltányos és gyors megoldást biztosító eljárások iránti igény, másrészről mindazon érintett tagállamok pénzügyi stabilitásának védelme iránti igény között, ahol a központi szerződő fél a szolgáltatást nyújt. Azoknak a hatóságoknak, amelyek hatáskörét érintené valamely központi szerződő fél csődje, célszerű megosztaniuk nézeteiket a szanálási kollégiumon belül e célok elérése érdekében. Hasonlóan, az érintett harmadik országok hatóságaival történő rendszeres eszmecsere és koordináció biztosítása érdekében e hatóságokat szükség esetén megfigyelőként meg kell hívni a szanálási kollégiumokba. A hatóságoknak mindig figyelembe kell venniük döntéseik azon tagállamok pénzügyi stabilitására gyakorolt hatását, amelyekben a központi szerződő fél műveletei a helyi pénzügyi piacok szempontjából kritikusak vagy fontosak, ideértve azokat a tagállamokat is, ahol a klíringtagok találhatók, és ahol a kapcsolódó kereskedési helyek és pénzügyi piaci infrastruktúrák letelepedtek.

(16a)  Figyelembe véve a központi szerződő felek bizonyos műveleteinek határokon átnyúló, globális jellegét, a szanálási hatóságok döntéseinek más joghatóság alá tartozó területeken is lehetnek gazdasági és költségvetési hatásai. Ezeket a határokon átnyúló következményeket az ésszerűen lehetséges mértékig szem előtt kell tartani a helyreállítási és szanálási helyzetekben, miközben figyelembe kell venni a más joghatóság alá tartozó területeken működő költségvetési hatóságok szuverenitását.

(17)  Az ESMA rá kiosztott feladatokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítése és az EBH, valamint tagjainak e döntések előkészítésébe történő szoros bevonása érdekében az ESMA-nak egy belső szanálási bizottságot kell létrehoznia, és a bizottságba megfigyelőként meg kell hívnia az érintett EBH hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(18)  Egy központi szerződő fél lehetséges csődjének hatékony és arányos kezelése érdekében a hatóságoknak számos tényezőt kell figyelembe venniük a helyreállítási és szanálási hatáskörök gyakorlása során, ideértve a központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellegét, a jogi és szervezeti struktúrát, kockázati profilt, méretet, jogállást és a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságot. A hatóságoknak azt is figyelembe kell venniük, hogy csődje, és az azt követő rendes fizetésképtelenségi eljárásban történő felszámolása hátrányos hatást gyakorolhat-e a pénzügyi piacokra, egyéb pénzintézetekre vagy a tágabb értelemben vett gazdaságra.

(19)  A csődhelyzetben lévő központi szerződő felek eredményes kezelése érdekében a hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy előkészítő intézkedéseket rendeljenek el. Egy minimális normát kell kialakítani a helyreállítási tervek tartalmát, és a benne foglalt információkat illetően annak biztosítására, hogy az Unióban az összes központi szerződő fél kellően részletes helyreállítási tervvel rendelkezzen arra az esetre, ha pénzügyi stresszhelyzetbe kerülnének. Ezeknek a terveknek olyan megfelelő forgatókönyveket kell tartalmazniuk, amelyek a rendszerszintű stresszhatást és a kifejezetten a központi szerződő felet érintő stresszhatást is figyelembe veszik. A forgatókönyveknek számolniuk kell az olyan stresszhelyzetekkel, amelyek a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XII. fejezete szerinti rendszeres stressztesztekhez használt helyzeteknél szélsőségesebbek, eközben azonban valószerűnek kell lenniük, ilyen lehet például a központi szerződő fél számára a legnagyobb kitettséget jelentő két klíringtagnál több klíringtag, illetve egy vagy több másik központi szerződő fél csődje. A helyreállítási terv részét kell, hogy képezze a központi szerződő fél működési szabályzatának, amelyet a klíringtagok szerződésben fogadtak el. Ezeknek a működési szabályoknak továbbá tartalmazniuk kell olyan rendelkezéseket, amelyek célja biztosítani a tervben kidolgozott helyreállítási intézkedések minden helyzetben történő végrehajthatóságát. A helyreállítási tervek nem számolhatnak ▌állami pénzügyi támogatással, és nem tehetik ki az adófizetőket veszteség kockázatának.

(19a)  A helyreállítási terveknek megfelelő ösztönzőket kell nyújtaniuk a központi szerződő partnerek, klíringtagok és ügyfelek számára, hogy ne engedjék meg a helyzet további romlását, és ösztönözzék az együttműködő magatartást. Ezen ösztönzési struktúra hitelessége érdekében a helyreállítási tervektől való eltéréseket az illetékes hatóság jóváhagyásához kell kötni.

(20)  A központi szerződő feleknek ki kell dolgozniuk, és rendszeresen aktualizálniuk kell a helyreállítási tervüket. ▌Ebben az összefüggésben a helyreállítási szakasznak akkor kell kezdődnie, amikor jelentősen romlik a központi szerződő fél pénzügyi helyzete, vagy fennáll annak kockázata, hogy megszegi a 648/2012/EU rendelet értelmében fennálló prudenciális követelményeket. Ezt jelezni kell a helyreállítási tervben szereplő minőségi vagy mennyiségi mutatókból álló keretrendszer vonatkozásában.

(20a)  A helyreállítási terveknek biztosítaniuk kell, hogy a helyreállítási eszközök használatának sorrendisége megfelelően kiegyensúlyozza a veszteségek elosztását a központi szerződő felek, a klíringtagok és azok ügyfelei között. Általános elvként a veszteségeket a központi szerződő felek, a klíringtagok és ügyfeleik között a kockázatok ellenőrzés alatt tartására való képességük függvényében kell megosztani. Ennek az a célja, hogy előzetesen szilárd ösztönzőket teremtsen, és biztosítsa a veszteségek méltányos elosztását, továbbá ugyanezen az alapon a nemteljesítésen kívüli okból eredő veszteségeknek az egyes érdekelt felek felelősségi szintjének arányában történő elosztását is. A helyreállítási terveknek biztosítaniuk kell, hogy nemteljesítés esetén és különösen a nemteljesítésen kívüli esetekben az első veszteségeket a központi szerződő felek tőkéjére támaszkodva viseljék. A klíringtagok jelentős veszteségviselését kell előirányozni, mielőtt bármely olyan eszköz kerülne alkalmazásra, amely az ügyfelekre hárítja a veszteségeket.

(21)  A központi szerződő félnek be kell nyújtania helyreállítási tervét az illetékes hatóságoknak és a 648/2012/EU rendelet értelmében létrehozott felügyeleti kollégiumnak egy teljes körű értékelés céljából, amelyet a kollégium együttes határozatával kell elérni. Az értékelésnek tartalmaznia kell, hogy a terv átfogó-e, és hogy képes-e megvalósítható módon, megfelelő időben helyreállítani a központi szerződő fél életképességét, többek között a súlyos pénzügyi stresszidőszakokban is.

(22)  A helyreállítási terveknek átfogóan kell ismertetniük azokat az intézkedéseket, amelyeket a központi szerződő félnek meg kell tennie ahhoz, hogy rendezze a még nem teljesített kötelezettségeit, fedezetlen veszteségeit, a likviditáshiányt vagy tőkehiányos állapotot, valamint a kimerült előfinanszírozott pénzügyi erőforrások és likviditási megállapodások feltöltéséhez szükséges intézkedéseket a központi szerződő fél életképességének helyreállítása, valamint annak érdekében, hogy folyamatosan képes legyen eleget tenni az engedélyezéséhez megkövetelt feltételeknek, és ezért kellő veszteségviselési képességet is tartalmazniuk kell. A tervbe vett eszközöknek átfogó jellegűnek kell lenniük. Mindegyik eszköznek megbízhatónak, időszerűnek és jogilag megalapozottnak kell lennie. Az eszközöknek megfelelő ösztönzőket kell létrehozniuk a központi szerződő felek részvényesei, tagjai és azok ügyfelei számára a miattuk a rendszerben jelentkező kockázat ellenőrzés alatt tartására, a központi szerződő fél kockázatvállalási és kockázatkezelési tevékenységeinek nyomon követésére, valamint a nemteljesítés kezelésére szolgáló eljárásban való részvételre.

(22a)  A helyreállítási terveknek kifejezett intézkedéseket kell meghatározniuk a központi szerződő fél által teendő lépésekről olyan kibertámadások esetére, amelyeknél fennáll a központi szerződő fél pénzügyi helyzetének jelentős romlásához vezető lehetséges hatás veszélye vagy a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelmények megsértésének kockázata.

(23)  A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy a tervek megkülönböztetéstől mentesek és kiegyensúlyozottak legyenek hatásukat és az általuk létrehozott ösztönzőket illetően. Nem részesíthetik aránytalan hátrányban a klíringtagokat vagy az ügyfeleket. A 648/2012/EU rendeletnek megfelelően a központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell különösen azt, hogy klíringtagjaiknak a központi szerződő féllel szembeni kitettsége korlátozott legyen.. A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy az összes fontos érdekelt felet bevonják a helyreállítási terv kidolgozásába a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságába való bevonásukon keresztül, valamint – adott esetben – azzal, hogy megfelelő módon konzultálnak velük. Mivel az érdekelt felek között várhatóan véleménykülönbségek merülhetnek fel, ezért a központi szerződő feleknek egyértelmű folyamatokat kell kialakítaniuk az érdekelt felek által képviselt vélemények sokszínűségének, valamint az érdekelt felek és a központi szerződő fél közötti érdekellentétek kezelésére.

(23a)  A központi szerződő feleknek biztosítaniuk kell, hogy a teljesítő klíringtagok ügyfelei megfelelő kártalanításban részesüljenek, amennyiben a helyreállítási folyamatban felhasználják az eszközeiket.

(24)  Tekintettel a központi szerződő felek által kiszolgált piacok globális jellegére, biztosítani kell, hogy a központi szerződő fél képes legyen alkalmazni a helyreállítási lehetőségeket szükség esetén a harmadik országok joga alá tartozó szerződésekre vagy eszközökre, vagy harmadik országokban letelepedett jogalanyokra. Ezért a központi szerződő fél működési szabályainak e képességet biztosító szerződéses rendelkezéseket kell tartalmazniuk ▌.

(25)  Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy amennyiben valamely központi szerződő fél nem nyújt be megfelelő helyreállítási tervet, kötelezhessék a központi szerződő felet a terv lényegi hiányosságainak megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtételére a központi szerződő fél üzleti tevékenységének erősítése érdekében, és annak biztosítására, hogy csőd esetén a központi szerződő fél helyre tudja állítani tőkéjét vagy helyre tudja állítani követelései és tartozásai egyensúlyát. Ennek a hatáskörnek lehetővé kell tennie az illetékes hatóságok számára, hogy megelőző intézkedéseket tegyenek, amennyiben a hiányosságok megszüntetéséhez és ennélfogva a pénzügyi stabilitás célkitűzéseinek megvalósításához szükséges.

(25a)  Amennyiben egy központi szerződő fél a helyreállításban olyan pozíció- és veszteségelosztási eszközöket alkalmazott a teljesítő klíringtagok és azok ügyfelei tekintetében, amelyek túlmennek a 648/2012/EU rendeletben meghatározott többlépcsős kifizetési sorrenden és veszteségviselési feltételeken, és ennek eredményeként nem került szanálás alá, az illetékes hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy a követelések és tartozások egyensúlyának helyreálltát követően kötelezze a központi szerződő felet a résztvevők veszteségeinek készpénzfizetés útján történő megtérítésére, vagy adott esetben kötelezze a központi szerződő felet a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében való tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok kibocsátására.

(26)  A szanálás megtervezése a hatékony szanálás elengedhetetlen eleme. A terveket a központi szerződő fél szanálási hatósága dolgozza ki, és azokat a szanálási kollégium érintett hatóságai együttesen fogadják el. A hatóságoknak minden szükséges információval rendelkezniük kell ahhoz, hogy meghatározzák a kritikus funkciókat, és biztosítsák azok folytonosságát. A központi szerződő felek működési szabályzatainak – amelyeket szerződésben fogadtak el a klíringtagokkal – rendelkezéseket kell tartalmazniuk a szanálási intézkedések szanálási hatóságok általi végrehajthatóságának biztosítására, beleértve a szanálási készpénzbefizetési felhívást is.

(27)  A szanálási hatóságoknak – a szanálhatósági vizsgálat alapján – hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy közvetlenül vagy az illetékes hatóság révén közvetetten a központi szerződő felek jogi struktúrájában és szervezetében változtatásokat írjanak elő annak érdekében, hogy – amennyiben szükségesnek és arányosnak tűnik – intézkedéseket hozzanak a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazásának gyakorlati és jelentős akadályainak kiküszöbölésére, és biztosítsák az érintett vállalkozások szanálhatóságát.

(28)  A szanálási tervek és szanálhatósági vizsgálatok olyan területeket képeznek, ahol a napi felügyeleti szempontokkal szemben nagyobb hangsúlyt kap a gyors szerkezetátalakítási intézkedések sürgetésének és biztosításának szükségessége a központi szerződő fél kritikus funkcióinak biztosítása és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Abban az esetben, ha a szanálási kollégium különböző tagjai nem értenének egyet a központi szerződő fél szanálási tervét, vagy a központi szerződő fél szanálhatóságának vizsgálatát illetően meghozandó döntésekben, illetve a szanálhatóság akadályainak elhárítására vonatkozó döntésben, az ESMA-nak közvetítőként kell eljárnia az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően. Az ESMA ilyen kötelező jellegű közvetítését mindazonáltal az ESMA valamely belső bizottsága általi megvitatásra kell előkészteni, figyelemmel az ESMA tagjainak illetékességére a pénzügyi stabilitás biztosítása, valamint annak érdekében, a klíringtagokat több tagállamban is tudja felügyelni. Az EBH rendelet szerinti egyes illetékes hatóságokat megfigyelőként meg kell hívni az ESMA-nak ebbe a belső bizottságába figyelemmel arra, hogy az ilyen hatóságok hasonló feladatokat látnak el a 2014/59/EU irányelv értelmében. A szóban forgó kötelező erejű közvetítés nem akadályozza meg, hogy az EBH más esetekben nem kötelező erejű közvetítést végezzen az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkével összhangban.

(29)  ▌Annak a csoportnak a szerkezetétől függően, amelyhez a központi szerződő fél tartozik, szükséges lehet, hogy a központi szerződő fél helyreállítási terve tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek mellett életbe lépnek az anyavállalat vagy a csoporthoz tartozó más vállalkozás önkéntesen elfogadott szerződéses vagy más kötelező érvényű viszonyai – például anyavállalati garanciák, illetve uralmi szerződések és nyereség- és veszteségátruházási megállapodások –, vagy a működési támogatás egyéb formája az azonos csoporton belüli központi szerződő fél részére. Az ilyen megállapodások átláthatósága mérsékelné a szorult pénzügyi helyzetbe került központi szerződő félnek támogatást nyújtó, csoporthoz tartozó vállalkozás likviditását és fizetőképességét fenyegető kockázatot. E megállapodások minden módosítását a helyreállítási terv felülvizsgálata szempontjából lényeges változásnak kell tekinteni.

(30)  Tekintettel arra, hogy a helyreállítási és szanálási tervek érzékeny információkat tartalmaznak, e tervekre megfelelő titoktartási előírásoknak kell vonatkozniuk.

(31)  Az illetékes hatóságok a helyreállítási terveket és azok változtatásait továbbítják az érintett szanálási hatóságoknak, azok pedig továbbítják a szanálási terveket és azok változtatásait az illetékes hatóságoknak, hogy minden érintett hatóság folyamatosan és teljes körűen tájékoztatva legyen.

(32)  A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében szükséges, hogy az illetékes hatóságok azelőtt tudják orvosolni egy központi szerződő fél pénzügyi és gazdasági helyzetének romlását, hogy a központi szerződő fél elérne egy olyan pontot, amikor a hatóságoknak már nincs más választásuk, mint a szanálás, illetve hogy a központi szerződő felet utasíthassák arra, hogy változtasson irányt, amikor intézkedései az általános pénzügyi stabilitásra nézve hátrányosak lehetnek. Ezért az illetékes hatóságokat korai beavatkozási hatáskörrel kell felruházni a pénzügyi stabilitásra gyakorolt káros hatások elkerülése vagy minimalizálása érdekében, vagy az ügyfelek érdekében, amely hatások a központi szerződő fél bizonyos intézkedéseinek megvalósításából eredhetnek. A korai beavatkozási hatáskörrel az illetékes hatóságokat a tagállamok nemzeti jogszabályaiban vagy a 648/2012/EU rendelet értelmében biztosított hatáskörükön túl kell felruházni azon körülmények esetére, amelyek nem tekintendők korai beavatkozásnak. A korai beavatkozással kapcsolatos jogoknak ki kell terjedniük a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazás lehető legnagyobb mértékű, a nemteljesítés közvetlen előidézése nélküli korlátozásának vagy tiltásának jogára – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és annak lehetőségére, hogy korlátozzák, megtiltsák vagy befagyasszák a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás alapján történő változó javadalmazások, nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.

(33)  A helyreállítás és korai beavatkozás szakaszaiban a részvényesek jogai teljes körűen fennmaradnak. Azonban a központi szerződő fél szanálásának megkezdésekor e jogaikat elvesztik. A saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást, beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat a lehetséges mértékig korlátozni vagy tiltani kell a helyreállítás során.

(34)  A szanálást szabályozó keretrendszernek lehetővé kell tennie, hogy a szanálás időben, még a központi szerződő fél fizetőképtelenné válását megelőzően megkezdődhessen. Valamely központi szerződő fél akkor tekintendő fizetésképtelennek, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak, ha megsértette vagy a közeljövőben valószínűsíthetően megsérti a tevékenységi engedélyének feltételét képező követelményeket, ha helyreállítása során nem sikerült helyreállítani az életképességét, ha a központi szerződő fél a kötelezettségeinél eszközei kevesebbek, vagy a közeljövőben valószínűsíthetően kevesebbek lesznek a forrásainál, ha a központi szerződő fél nem tudja, vagy a közeljövőben valószínűsíthetően nem fogja tudni megfizetni az esedékessé váló tartozásait, vagy ha a központi szerződő fél ▌állami pénzügyi támogatásra szorul. Önmagában azonban az a tény, hogy egy központi szerződő fél nem teljesíti az engedélyezési követelményeket, nem indokolhatja a szanálás elrendelését. A szanálás megfelelő időben történő megkezdésének lehetővé tétele érdekében biztosítani kell, hogy a szanálási hatóság által hozott, a helyreállításról a szanálásra való átmenet felgyorsítására vonatkozó döntést csak érdemi okokból lehessen megtámadni azon indokkal, hogy a döntés a meghozatala idején az akkor rendelkezésre álló információk alapján önkényes és méltánytalan volt.

(35)  Az a tény, hogy valamely központi szerződő fél központi banki sürgősségi likviditási támogatást kap – amennyiben van erre lehetőség –, nem jelenthet olyan körülményt, amely bizonyítja, hogy a központi szerződő fél nem tudja, vagy a közeljövőben nem fogja tudni kifizetni kötelezettségeit azok esedékessé válásakor. A pénzügyi stabilitás megőrzése és különösen annak rendszerszintű likviditáshiány esetében történő megőrzése érdekében a központi banki likviditási eszközökhöz vagy az újonnan kibocsátott kötelezettségekhez kapcsolódó – valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslására irányuló – állami garancia bizonyos feltételek teljesülése esetén nem vonhatja maga után a szanálási eljárás megindítását.

(36)  Amennyiben valamely központi szerződő fél teljesíti a szanálás feltételeit, a központi szerződő fél szanálási hatóságának rendelkeznie kell harmonizált szanálási eszközökkel és hatáskörrel. Ezek alkalmazását közös feltételekhez, célokhoz és általános elvekhez kell kötni. E további hatáskörök és eszközök szanálási hatóságok általi használatának összhangban kell lennie a szanálással kapcsolatban meghatározott elvekkel és célokkal. E hatáskörök és eszközök nem akadályozhatják a határokon átnyúló tevékenységű csoportok eredményes szanálását. Tekintettel arra a célra, hogy a lehetőségekhez mérten meg kell előzni állami pénzeszközök felhasználását, és figyelembe véve, hogy nehéz előre látni annak a súlyos válságnak a pontos jellegét, amelyben a szanálási hatóságnak fel kell lépnie, semmilyen szanálási eszközt sem szabad előzetesen kizárni. Az erkölcsi kockázat eredményesebb kezelése és az adófizetők jobb védelme érdekében az illetékes hatóságoknak előzetesen egyértelmű és átfogó szabályokat kell meghatározniuk e forrásoknak a klíringben részt vevő felektől történő lehető legnagyobb mértékű visszaszerzésére.

(37)  A szanálás elsődleges célja a kritikus funkciók folyamatosságának biztosítása, a pénzügyi stabilitásra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése, valamint az állami források védelme ▌.

(38)  Csődhelyzetben lévő központi szerződő fél kritikus funkcióit szanálási eszközök alkalmazásán keresztül fenn kell tartani – habár adott esetben a vezetőségben végrehajtott változtatásokkal át kell azokat alakítani – és eközben a lehető legnagyobb mértékben magánszektorból származó forrásokra kell támaszkodni. Ez a cél vagy a központi szerződő fél értékesítésével vagy egy fizetőképes harmadik féllel való egyesülésével, vagy a központi szerződő fél szerződéseinek vagy kötelezettségeinek a veszteségek és pozíciók nemteljesítő tagtól a teljesítő tagokhoz való átcsoportosításán keresztül történő átütemezését vagy leírását követően, vagy – feltőkésítés céljából – a részvények leírását vagy adósságának leírását és saját tőkévé való átalakítását követően érhető el. A központi szerződő fél kritikus funkciói megőrzésének céljával összhangban, valamint a fenti intézkedések meghozatala előtt a szanálási hatóságnak mérlegelnie kell a központi szerződő fél minden fennálló vagy rendezetlen szerződéses kötelezettségének végrehajtását, ideértve különösen a klíringtagok azon szerződéses kötelezettségeit, hogy eleget tegyenek a készpénzbefizetési felhívásoknak, vagy átvegyék a nemteljesítő klíringtagok pozícióit – akár árverés útján vagy a központi szerződő fél működési szabályai szerint megállapodott más módon –, valamint a klíringtagokon kívüli feleket bármilyen formájú pénzügyi támogatásra kötelező fennálló vagy rendezetlen szerződéses kötelezettségeket. A szanálási hatóságnak azzal összhangban kell végrehajtaniuk a szerződéses kötelezettségeket, ahogyan azokat rendes fizetésképtelenségi eljárásban hajtanák végre.

(39)  A piac bizalmának fenntartása és a továbbgyűrűzés minimalizálása érdekében gyors és határozott fellépés szükséges. Miután teljesültek a szanálás feltételei, a központi szerződő fél szanálási hatóságának közérdekből haladéktalanul meg kell tennie a megfelelő és összehangolt szanálási intézkedést. Valamely központi szerződő fél csődje bekövetkezhet olyan körülmények között, amelyek azonnali reakciót igényelnek a vonatkozó szanálási hatóság részéről. E hatóság számára ezért lehetővé kell tenni, hogy szanálási intézkedéseket hajtson végre annak ellenére, hogy a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket tesz, vagy anélkül, hogy először a korai beavatkozási hatáskört kelljen gyakorolnia.

(40)  Szanálási intézkedések meghozatalakor a központi szerződő fél szanálási hatóságának figyelembe kell vennie és követnie kell a szanálási kollégiumon belül kidolgozott szanálási tervekben előírt intézkedéseket, kivéve, ha a szanálási hatóságok – az adott eset körülményeit figyelembe véve – úgy értékelik, hogy a szanálási célok hatékonyabban megvalósíthatók olyan intézkedések révén, amelyek a szanálási tervekben nem szerepelnek. A szanálási hatóság haladéktalanul tájékoztatja a szanálási kollégiumot a tervezett szanálási intézkedésekről, különösen azokban az esetekben, amikor ezek eltérnek a tervben szereplő intézkedésektől.

(41)  A tulajdonjogokba való beavatkozásnak a pénzügyi stabilitási kockázattal arányosnak kell lennie. A szanálási eszközök ezért csak azon központi szerződő felek esetében alkalmazhatók, amelyek megfelelnek a szanálás feltételeinek, és különösen akkor, ha közérdekből szükséges a pénzügyi stabilitás céljának teljesítése. Figyelemmel arra, hogy a szanálási eszközök és hatáskör csorbíthatják a részvényesek, a klíringtagok, azok ügyfelei és a szélesebb értelemben vett hitelezők jogait, szanálási intézkedés csak akkor hozható, ha az közérdekből szükséges, és e jogokba való bármilyen beavatkozásnak összhangban kell lennie a Chartával. Amennyiben az azonos osztályba tartozó hitelezőket a szanálási intézkedés keretében másként kezelik, e különbségtételeknek a közérdek szempontjából indokoltaknak és a vonatkozó kockázattal arányosaknak kell lenniük, és az intézkedések sem közvetlenül sem közvetve nem alkalmazhatnak állampolgárság szerinti megkülönböztetést.

(42)  Az érintett részvényeseknek, klíringtagoknak és hitelezőknek nem keletkezhet nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel. Abban az esetben, ha egy szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek csak egy részét veszi át magánszektorbeli vevő vagy áthidaló központi szerződő fél, a szanálás alatt álló központi szerződő fél fennmaradó részét rendes fizetésképtelenségi eljárás útján fel kell számolni.

(43)  A részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik jogának védelme érdekében egyértelmű kötelezettségeket kell megállapítani a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek értékelése tekintetében, és annak értékelésére vonatkozóan, hogy milyen elbánásban részesültek volna ezek a felek, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést. Biztosítani kell annak lehetőségét, hogy az értékelés már a helyreállítási szakaszban elkezdődhessen. A szanálási intézkedések meghozatala előtt el kell végezni a központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek méltányos és reális értékelését, amely kiterjed arra, hogy milyen áron lehetne felmondani a központi szerződő fél szerződéseit, melynek során figyelembe kell venni a piaci volatilitást és likviditást a szanálás időpontjában. Ez az értékelés csak a szanálásról szóló határozattal együtt képezheti fellebbezéshez való jog tárgyát. Emellett – egyes esetekben – a szanálási eszközök alkalmazását követően utólag összehasonlítást kell végezni a tekintetben, hogy ténylegesen milyen elbánásban részesültek a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik illetve milyen elbánásban részesültek volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait. Azokban az esetekben, ahol a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik követeléseik ellenértékeként vagy kártalanításként alacsonyabb összeghez jutottak annál, mint amennyit akkor kaptak volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedést a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy rendes fizetésképtelenségi eljárás esetén, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait, bizonyos esetekben jogosultak arra, hogy a különbözetet kifizessék számukra. Annak az összegnek a kiszámítása során, amit kaptak volna, nem szabad feltételezni állami pénzügyi támogatás nyújtását. Szemben a szanálási intézkedést megelőzően végzett értékeléssel, ez az összehasonlítás a szanálásról szóló határozattól függetlenül is meg lehet támadni. Lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok szabadon határozzák meg, milyen eljárás révén fizethető ki a részvényesek, a hitelezők, a klíringtagok és ügyfeleik számára az említett különbözet.

(44)  A hatékony szanálás biztosítása érdekében az értékelésnek a lehető legpontosabban meg kell határoznia azokat a veszteségeket, amelyek elosztása szükséges ahhoz, hogy a központi szerződő fél a követelések és tartozások egyensúlyát helyre tudja állítani, és teljesíteni tudja folyamatos fizetési kötelezettségeit. A csődhelyzetben lévő központi szerződő felek eszközei és kötelezettségei értékelésének a szanálási eszközök alkalmazásának pillanatában méltányos, prudens és reális feltételezéseken kell alapulnia. Mindamellett a központi szerződő fél pénzügyi helyzete alapján történő értékelés nem érintheti a kötelezettségek értékét. Sürgős esetben lehetővé kell tenni, hogy a szanálási hatóságok a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél eszközeit, illetve kötelezettségeit gyors értékeléssel mérjék fel. Ez az értékelés ideiglenes, a független értékelés elvégzéséig érvényes.

(45)  A szanálás megindításakor a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott minden, a központi szerződő fél, a klíringtagok, és más partnerek által még nem teljesített szerződéses kötelezettséget – ideértve a függőben lévő helyreállítási intézkedéseket is – teljesítsék, kivéve azokban az esetekben, ahol másik szanálási hatáskör vagy eszköz gyakorlása megfelelőbb ahhoz, hogy kellő időben mérsékeljék a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hátrányos hatásokat vagy biztosítsák a központi szerződő fél kritikus funkcióit. A veszteségeket a szavatolótőke-elemekben kell érvényesíteni, és a részvényesek felé kapacitásuk maximumáig a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonása vagy átruházása, illetve jelentős hígítása révén kell közvetíteni, tekintetbe véve a központi szerződő féllel szemben fennálló rendezetlen kötelezettségek érvényesítése révén felmerülő veszteségeket is. Azokban az esetekben, ahol ezek az instrumentumok nem elegendők, a szanálási hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük a ▌fedezetlen adósság és ▌fedezetlen kötelezettségek szükséges mértékű leírásához anélkül, hogy az veszélyeztetné a tágabb értelemben vett pénzügyi stabilitást, az alkalmazandó nemzeti fizetésképtelenségi jog szerinti ranghelyüknek megfelelően.

(46)  Abban az esetben, ha a központi szerződő fél által végrehajtott helyreállítási intézkedések nem voltak sikeresek a veszteség megfékezésében, az egyensúlyi helyzet helyreállításában a még nyitott pozíciókat illetően, vagy az előfinanszírozott források átfogó feltöltésében, vagy ha a szanálási hatóság azt állapította meg, hogy ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtása hátrányos lenne a pénzügyi stabilitás szempontjából, a hatóság veszteség- és pozícióelosztó hatásköre gyakorlásának a fennálló veszteségek elosztására kell irányulnia, biztosítva a központi szerződő fél egyensúlyi helyzetbe kerülését, és az előírt előfinanszírozott források feltöltését vagy a központi szerződő fél működési szabályzatában szereplő eszközök folytatódó alkalmazásán, vagy egyéb intézkedéseken keresztül.

(47)  A szanálási hatóságoknak emellett biztosítaniuk kell, hogy a központi szerződő fél szanálásának költségei minimálisak legyenek, és az egyazon csoportba tartozó hitelezők egyenlő elbánásban részesüljenek. Amennyiben az azonos osztályba tartozó hitelezőket a szanálási intézkedés keretében másként kezelik, e különbségtételeknek a közérdek szempontjából indokoltaknak kell lenniük, és az intézkedések sem közvetlenül sem közvetve nem alkalmazhatnak állampolgárság vagy egyéb ok szerinti megkülönböztetést.

(48)  A helyreállítási és szanálási eszközök alkalmazásának a lehető legnagyobb mértékben meg kell előznie a központi szerződő félnek esetlegesen nyújtott állami tőkejuttatást vagy bármely ezzel egyenértékű ▌állami pénzügyi támogatást. Az állami pénzügyi támogatást a vonatkozó állami támogatási rendelkezéseknek megfelelően kell a csődhelyzetben lévő intézmény szanálása érdekében felhasználni, és csak a legvégső esetben igénybe vehető eszközként kell kezelni.

(49)  Egy jól működő szanálási rendszernek minimalizálnia kell a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél szanálásának adófizetők által viselt költségeit. Biztosítania kell, hogy a központi szerződő feleket a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül lehessen szanálni. A veszteség és pozíció elosztó eszközöknek úgy kell elérniük ezt a célt, hogy biztosítják, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél hitelezői közé tartozó részvényesek és partnerek viseljék a megfelelő veszteségeket, valamint a központi szerződő fél csődje miatt keletkezett költségek megfelelő részét. A veszteség és pozíció elosztó eszközöknek ezért a központi szerződő felek részvényeseinek és partnereinek erősebb ösztönzést kell adniuk a központi szerződő fél egészségének rendes körülmények közötti figyelemmel kíséréséhez a Pénzügyi Stabilitási Bizottság ajánlásának megfelelően21.

(50)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságok különféle körülmények között is rendelkezzenek a veszteségek és pozíciók partnerek közötti elosztásához szükséges rugalmassággal, indokolt, hogy a hatóságok először a veszteség- és pozícióelosztó eszközöket tudják alkalmazni akkor is, ha a cél a szanálás alá vont központi szerződő fél kritikus klíringszolgáltatásainak fenntartása, és ezt követően szükség esetén akkor is, ha a kritikus szolgáltatásokat áthidaló központi szerződő félnek vagy harmadik félnek adják át, ezáltal a központi szerződő fél fennmaradó részének működése megszűnik és felszámolják.

(51)  Ha a veszteség és pozíció elosztó eszközöket abból a célból alkalmazzák, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél életképességét helyreállítsák, hogy az intézmény tovább folytathassa üzleti tevékenységét, a szanálást a vezetés leváltásának ▌, valamint a központi szerződő fél és tevékenységei átszervezésének kell kísérnie, amelynek során orvosolják a csődhöz vezető okokat. A szerkezetátalakítást üzleti reorganizációs terv végrehajtásával kell megvalósítani ▌.

(52)  A különböző veszteség és pozíció elosztó eszközöket a központi szerződő fél követelései és tartozásai közötti egyensúly helyreállítása, a további veszteségek megfékezése céljából, valamint abból a célból kell alkalmazni, hogy pótlólagos forrásokat lehessen bevonni a központi szerződő fél feltőkésítése és előfinanszírozott forrásainak feltöltése érdekében. Annak biztosítására, hogy ezek hatékonyak legyenek és elérjék céljukat, lehetővé kell tenni, hogy ezeket az olyan szerződések lehető legszélesebb körére lehessen alkalmazni, amelyek fedezetlen kötelezettségeket vagy a csődbe jutott központi szerződő fél számára kiegyensúlyozatlan tartozásokat és követeléseket eredményeznek. Rendelkezni kell a nemteljesítők pozíciói árverezésének lehetőségéről a fennmaradó klíringtagok között, ▌a változó letétre vonatkozó kimenő kifizetések további értékcsökkentéséről az ilyen tagok és ügyfeleik részére, a helyreállítási tervekben meghatározott bármely még nem teljesített készpénzbefizetési felhívás vagy kifejezetten a szanálási hatóság számára a központi szerződő fél működési szabályzatában fenntartott szanálási készpénzbefizetési felhívás gyakorlásáról és a központi szerződő fél által kibocsátott tőke- és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírásáról, valamint bármely hitelviszonyt megtestesítő instrumentum részvényekké történő átalakításáról. A szanálási hatóságok számára lehetővé kell tenni a nemteljesítő klíringtagok, termékvonalak és a központi szerződő fél szerződéseinek részleges vagy teljes felmondását, ha ezt szükségesnek ítélik a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez, a pénzügyi stabilitást érintő kockázatok minimalizálása és állami pénzeszközök felhasználásának elkerülése mellett.

(53)  A pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatás kellő figyelembevételével, továbbá végső eszközként a szanálási hatóságoknak bizonyos körülmények között meg kell fontolniuk, hogy néhány ügyletet csak részlegesen vonnak be a veszteség és pozíció elosztás körébe. Ha ezeket az eszközöket csak részlegesen alkalmazzák, e tény figyelembevétele céljából – „a hitelezők egyike sem járhat rosszabbul” elv tiszteletben tartása mellett – módosítható az egyéb ügyletekre alkalmazott veszteség vagy kitettség szintje.

(54)  Ha a szanálási eszközöket egy központi szerződő fél kritikus funkcióinak vagy életképes tevékenységeinek egy stabil vállalkozásra – például egy magánszektorbeli vásárlóra vagy áthidaló központi szerződő félre – történő átruházására használták, a fennmaradó részt megfelelő időn belül fel kell számolni, figyelembe véve azokat az esetleges igényeket, amelyek a vásárló vagy áthidaló központi szerződő fél által átvett tevékenységek vagy szolgáltatások folytatásának biztosítása céljából a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatások vagy támogatás iránt jelentkeznek.

(55)  A vagyonértékesítési eszköznek lehetővé kell tennie a hatóságok számára, hogy a központi szerződő felet vagy a központi szerződő fél tevékenységeinek egy részét a részvényesek hozzájárulása nélkül is értékesíthessék egy vagy több vásárló részére. A vagyonértékesítési eszköz alkalmazása során a hatóságoknak rendelkezniük kell arról, hogy a központi szerződő fél vagy a központi szerződő fél egyes részeinek eladására nyílt, átlátható és diszkriminációtól mentes folyamat útján kerüljön sor, melynek során a lehető legmagasabb eladási ár elérésére törekednek.

(56)  A szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek vagy kötelezettségeinek a vagyonértékesítési eszköz keretében történő átruházásából származó minden nettó bevétel a felszámolási eljárásban érintett szervezetet illeti meg. A szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak a vagyonértékesítési eszköz keretében történő átruházásából származó minden nettó bevétel a részvényeseket illeti meg. A bevételekből le kell vonni a központi szerződő fél csődje miatt keletkezett költségeket és a szanálási folyamat költségeit.

(57)  A vagyonértékesítés megfelelő idő alatt történő lebonyolítása és a pénzügyi stabilitás védelme érdekében a befolyásoló részesedést szerző vásárló értékelését késedelem nélkül el kell végezni, hogy az ne késleltesse a vagyonértékesítési eszköz alkalmazását

(58)  A csődbe jutott központi szerződő fél értékesítésével kapcsolatos információk és a potenciális vásárlókkal az üzletértékesítési eszköz alkalmazását megelőzően folytatott tárgyalások valószínűsíthetően rendszerszintű jelentőségűek. A pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében lényeges, hogy az ilyen információknak az 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet(9) által előírt nyilvános közzététele – a piaci visszaélésre vonatkozó szabályok által megengedett késedelemmel összhangban – annyival késleltethető legyen, amennyi idő a központi szerződő fél szanálásának megtervezéséhez és strukturálásához szükséges.

(59)  A részben vagy egészében egy vagy több állami hatóság tulajdonában lévő vagy a szanálási hatóság ellenőrzése alatt álló központi szerződő félként az áthidaló központi szerződő fél fő célja, hogy biztosítsa az alapvető pénzügyi szolgáltatások folyamatos nyújtását a klíringtagok és a szanálás alá vont központi szerződő fél ügyfelei részére, valamint azt, hogy az alapvető pénzügyi tevékenységeket továbbra is elvégezzék. Az áthidaló központi szerződő felet az üzleti tevékenység életképes folytatásaként kell működtetni, és amennyiben a feltételek megfelelőek, vissza kell helyezni a piacra, vagy amennyiben nem bizonyul életképesnek, fel kell számolni.

(60)  Amennyiben egyetlen másik lehetőség sem áll gyakorlatilag rendelkezésre, vagy igazolhatóan nem lennének elegendők a pénzügyi stabilitás biztosítására, lehetséges lehet az állami részvétel tőketámogatás vagy átmenti állami tulajdon formájában az állami támogatásokra vonatkozó szabályokkal összhangban, ideértve a központi szerződő fél műveleteinek szerkezetátalakítását, valamint annak lehetővé tételét, hogy az igénybe vett forrásokat a pénzügyi támogatásból részesülő klíringtagok idővel megtérítsék. Mindazonáltal a kormányzati stabilizációs eszközök alkalmazása nem érinti a központi bankok azon feladatát, hogy likviditást nyújtsanak a pénzügyi rendszernek, akár stresszhelyzetben is, ez saját mérlegelésüktől függ, és nem szabad feltételezni, hogy valószínűleg bekövetkezik. Ennek átmeneti jellegűnek kell lennie. Ezért olyan átfogó és hiteles megállapodásokat kell létrehozni, amelyek lehetővé teszik a rendelkezésre bocsátott állami pénzeszközök megfelelő időn belüli megtérülését.

(61)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóság alkalmazni tudja a veszteség és pozíció elosztó eszközöket a harmadik országokban lévő jogalanyokkal kötött szerződésekre, a központi szerződő fél működési szabályzatának tartalmaznia kell e lehetőség elismerését.

(62)  A szanálási hatóságoknak minden olyan szükséges jogkörrel rendelkezniük kell, amelyek a szanálási eszközök alkalmazása során – különféle kombinációkban – gyakorolhatók. Ezek közé tartozik a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek egy másik szervezetre, például egy másik központi szerződő félre vagy áthidaló központi szerződő félre történő átruházására vonatkozó hatáskör; a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak leírására vagy bevonására, illetve kötelezettségeinek leírására vagy átalakítására vonatkozó hatáskör; a változó letét leírására vonatkozó hatáskör; a harmadik felek központi szerződő féllel kapcsolatban fennálló bármely nem teljesített kötelezettségeinek érvényesítése, ideértve a helyreállítási és szanálási készpénzbefizetési felhívásokat – köztük azokat, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzata rögzít – és pozíció elosztásokat; a központi szerződő fél szerződéseinek részleges vagy teljes felmondására vonatkozó hatáskör; a vezetés leváltására vonatkozó hatáskör, valamint a követelések kifizetésére vonatkozó átmeneti moratórium elrendelésének hatásköre. A központi szerződő félnek, a központi szerződő fél igazgatósága tagjainak és felső vezetőinek a tagállam jogától függően a polgári jog vagy a büntetőjog alapján felelősségre vonhatónak kell lenniük a központi szerződő fél csődjéért.

(63)  A szanálási keretnek eljárási követelményeket is tartalmaznia kell annak biztosítására, hogy a szanálási intézkedésekről megfelelően értesítsék az érintetteket, és azokat megfelelően nyilvánosságra hozzák. Mivel azonban a szanálási hatóságok és szaktanácsadóik által a szanálási eljárás alatt megszerzett információk feltehetően bizalmas jellegűek, a szanálási határozat közzététele előtt megfelelően titkosítani kell azokat. Figyelembe kell venni annak tényét, hogy a helyreállítási és szanálási tervek tartalmára és részleteire és e tervek bármilyen értékelésére vonatkozó információk messzemenő következményekkel járhatnak, különösen az érintett vállalkozásokra nézve. Azt kell feltételezni, hogy a döntések meghozatala előtt a döntéssel kapcsolatos információk, akár arról, hogy a szanálás feltételei teljesülnek-e, akár arról, hogy az eljárás során külön eszköz vagy intézkedés kerül-e alkalmazásra, hatással vannak az intézkedés által érintett magán- vagy közérdekre. Már egyedül az az információ is elegendő lehet negatív hatás kiváltására egy adott központi szerződő fél esetében, hogy a szanálási hatóság vizsgálja a központi szerződő felet. Ezért biztosítani kell, hogy megfelelő eszközök létezzenek az ilyen információk, például a helyreállítási és szanálási tervek tartalma és részletei és az ezzel összefüggésben végzett bármilyen értékelés eredménye titkosságának fenntartására.

(64)  A szanálási hatóságoknak kiegészítő hatáskörökkel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy biztosítsák a tulajdonviszonyt vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint az eszközök, jogok és kötelezettségek eredményes átruházását. A biztosítékoktól függően, a hatásköröknek magukban kell foglalniuk a harmadik felek jogainak az átadott instrumentumokról vagy eszközökről való eltávolítására vonatkozó hatáskört és a szerződések végrehajtására irányuló hatáskört, valamint az átadott eszközöket és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat átvevő féllel szemben a megállapodások folytonosságának biztosítására irányuló hatáskört. Mindez nem érintheti azonban a munkavállalóknak a munkaszerződés felmondására vonatkozó jogát. A szerződő félnek a szanálás alatt álló központi szerződő féllel vagy egy csoporthoz tartozó vállalkozásával fennálló szerződés felmondására irányuló joga szintén nem sérülhet, amennyiben a felmondás oka nem csupán az, hogy a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél szanálásra kerül. A szanálási hatóságoknak rendelkezniük kell azzal a kiegészítő hatáskörrel, amely alapján kötelezhetik a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolás alatt álló központi szerződő fél fennmaradó részét azon szolgáltatások teljesítésére, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a vagyonértékesítési eszköz vagy áthidaló központi szerződő fél eszközének alkalmazásával eszközökhöz, szerződésekhez vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz jutó központi szerződő fél folytassa üzleti tevékenységét.

(65)  A Charta 47. cikkével összhangban az érintett feleknek joguk van a tisztességes eljáráshoz és az őket érintő intézkedésekkel szembeni hatékony jogorvoslathoz. Ezért biztosítani kell a szanálási hatóságok által hozott határozatok elleni érdemi okok alapján történő fellebbezés jogát, amennyiben a határozat a meghozatala idején a rendelkezésre álló információk alapján önkényes és észszerűtlen volt.

(66)  A nemzeti szanálási hatóságok által hozott szanálási intézkedések gazdasági értékeléseket és széles mérlegelési jogkört követelhetnek meg. A nemzeti szanálási hatóságok rendelkeznek a szükséges szakértelemmel ahhoz, hogy elvégezzék ezeket az értékeléseket és meghatározzák a mérlegelési jogkör megfelelő alkalmazását. Ezért fontos annak biztosítása, hogy a nemzeti szanálási hatóságok által ebben a vonatkozásban készített gazdasági értékeléseket a nemzeti bíróságok alapként használják fel az érintett válságkezelési intézkedések felülvizsgálatakor.

(67)  A rendkívüli sürgősséget képviselő helyzetek lefedése érdekében, és mivel a szanálási hatóságok határozatainak felfüggesztése gátolhatja a kritikus funkciók folytatólagos biztosítását, rendelkezni kell arról, hogy a fellebbezés benyújtása nem vonja automatikusan maga után a megtámadott határozat joghatásának automatikus felfüggesztését, a szanálási hatóság határozata pedig azonnal végrehajtható.

(68)  Továbbá, adott esetben azon harmadik felek védelme érdekében, akik a szanálási hatásköreiket gyakorló hatóságok eljárása során jóhiszeműen hozzájutottak a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeihez, szerződéseihez, jogaihoz és kötelezettségeihez, valamint a pénzügyi piacok stabilitása érdekében, a fellebbezéshez való jog nem érinthet megsemmisített határozat alapján hozott későbbi adminisztratív intézkedést vagy végrehajtott ügyletet. Ilyen esetekben a jogsértő határozatra vonatkozó jogorvoslatnak az érintett személyek által elszenvedett veszteség kompenzálására kell korlátozódnia.

(69)  Tekintettel arra, hogy a szanálási intézkedéseket a tagállam vagy az Unió pénzügyi stabilitására jelentett súlyos kockázatok miatt esetleg sürgősen kell meghozni, a válságkezelési intézkedések előzetes bírósági jóváhagyásának kérelmezésére vonatkozó nemzeti jog szerinti eljárást és a kérelem bírósági vizsgálatát egyaránt gyorsan kell lefolytatni. Ez nem érinti az érdekelt felek esetleges azon jogát, hogy a bíróságnál korlátozott időre kérelmezzék a döntés elhalasztását, miután a szanálási hatóság meghozta a válságkezelési intézkedést.

(70)  Az eredményes szanálás és a joghatóságot érintő konfliktusok elkerülése érdekében rendes fizetésképtelenségi eljárás addig nem indítható vagy folytatható a csődhelyzetben lévő központi szerződő féllel szemben, amíg a szanálási hatóság a szanálási hatásköreit gyakorolja, vagy a szanálási eszközöket alkalmazza, kivéve, ha azt az eljárást a szanálási hatóság kezdeményezésére vagy annak beleegyezésével indítják, illetve folytatják. Bizonyos szerződéses kötelezettségek korlátozott időre történő felfüggesztése hasznos és szükséges annak érdekében, hogy a szanálási hatóságnak legyen ideje a szanálási eszközök gyakorlatba való átültetésére. Ez azonban nem alkalmazandó a csődbe jutott központi szerződő félnek az Európai Parlament és Tanács 98/26/EK irányelvének23 értelmében kijelölt rendszerek, többek között egyéb központi szerződő felek és központi bankok felé fennálló kötelezettségeire. A 98/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv csökkenti a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben való részvétellel járó kockázatokat, különösen azáltal, hogy csökkenti a zavarokat az ilyen rendszerek résztvevőinek fizetésképtelensége esetén. Annak biztosítása érdekében, hogy ezek a védelmi eszközök megfelelően alkalmazhatók legyenek a válsághelyzetekben, egyidejűleg megfelelő biztonságot fenntartva a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek üzemeltetői és egyéb piaci résztvevők számára, a válságmegelőzési vagy szanálási intézkedéseket önmagukban nem lehet a 98/26/EK irányelv értelmében vett fizetésképtelenségi eljárásnak tekinteni, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek továbbra is teljesítésre kerülnek. A 98/26/EK irányelv szerinti rendszerek működése vagy az általa garantált biztosítékhoz fűződő jog azonban nem szenvedhet csorbát.

(71)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási hatóságoknak, amikor magánszektorbeli vásárlóra vagy áthidaló központi szerződő félre ruháznak át eszközöket és kötelezettségeket, megfelelő idő álljon rendelkezésére az átadandó szerződések meghatározására, indokolt lehetne a partnerek pénzügyi szerződések lezárására, meggyorsítására, illetve más módon történő megszüntetésére vonatkozó jogainak arányos korlátozása az átruházás előtt. Ez a korlátozás szükséges lenne ahhoz, hogy a hatóságok a felmondási jogok széles körű gyakorlásából következő érték- és hatáskörváltozásoktól mentes, valós képet kaphassanak a csődhelyzetben lévő központi szerződő fél mérlegéről. Annak érdekében, hogy csak a feltétlenül szükséges legkisebb mértékben avatkozzanak be a partnerek szerződéses jogaiba, a felmondási jogok korlátozása csak a megelőző intézkedéssel vagy szanálási intézkedéssel – vagy az ilyen intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármilyen eseménnyel – összefüggésben érvényesíthető, a más mulasztás, például fizetési vagy letétnyújtási kötelezettség elmulasztása miatt fennálló felmondási jogokat változatlanul kell hagyni.

(72)  A csődhelyzetben lévő központi szerződő fél néhány, de nem az összes eszközének, szerződésének, jogainak és kötelezettségének átruházása esetén a jogszerű tőkepiaci megállapodások fenntartása érdekében indokolt védintézkedéseket hozni a megfelelő kapcsolt kötelezettségek, jogok és szerződések különválasztásának megakadályozására. A kapcsolt szerződésekből és kapcsolódó biztosítékból való válogatásra vonatkozó e korlátozásnak az ugyanazon féllel kötött, biztosítéki megállapodással, tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítéki megállapodással, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodással, pozíciólezáró nettósítási megállapodással, illetve strukturált finanszírozási rendszerrel fedett szerződésekre is vonatkoznia kell. Amennyiben védintézkedések alkalmazandók, a szanálási hatóságoknak a védett megállapodáshoz tartozó összes kapcsolt szerződést át kell ruházniuk, vagy mindegyiket a csődbe jutott központi szerződő fél fennmaradó részénél kell hagyniuk. A védintézkedéseknek garantálniuk kell, hogy a 2013/36/EU irányelv szerinti nettósítási megállapodással fedett kitettségek szavatolótőke-kezelését ez csak minimális mértékben érinti.

(73)  Az uniós központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak harmadik országokban található klíringtagoknak és ügyfeleknek, és a harmadik országban található központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak az Unióban található klíringtagoknak és ügyfeleknek. A nemzetközi tevékenységet folytató központi szerződő felek hatékony szanálásához a tagállamok és a harmadik országok hatóságai közötti együttműködésre van szükség. E célból az ESMA-nak iránymutatást kell adnia a harmadik országokkal megkötendő együttműködési megállapodások releváns tartalmát illetően. Ezek az együttműködési megállapodások biztosítják a nemzetközi szinten aktív központi szerződő felekkel kapcsolatos hatékony tervezést, döntéshozatalt és koordinációt. A nemzeti szanálási hatóságoknak bizonyos körülmények között el kell ismerniük és végre kell hajtaniuk a harmadik országbeli szanálási eljárásokat. Az együttműködésnek ki kell terjednie az uniós vagy harmadik országbeli központi szerződő felek leányvállalataira és azok klíringtagjaira, valamint ügyfeleire.

(74)  A következetes harmonizáció és a piaci résztvevők megfelelő védelme érdekében az egész Unióban, a Bizottságnak az ESMA által kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket kell elfogadnia az EUMSZ 290. cikke alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban a szanálási kollégiumok működésére vonatkozóan írásba foglalt szabályok és eljárások, a szanálási tervek tartalmának és az értékelések elvégzése szempontjából releváns elemek meghatározására.

(75)  A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy felfüggesszen a 648/2012/EU rendelet 5. cikke értelmében létrehozott bármely elszámolási kötelezettséget valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél szanálási hatóságának kérésére, és az ESMA nem kötelező érvényű véleményét követően, azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek meghatározott osztályai esetében, amelyek elszámolását a szanálás alatt álló központi szerződő fél végzi. A felfüggesztésre vonatkozó határozatot kizárólag abban az esetben lehet elfogadni, ha az szükséges a pénzügyi stabilitás és piaci bizalom megőrzése érdekében, különösen a továbbterjedési hatások elkerülése és annak megakadályozása érdekében, hogy a partnerek és befektetők nagy és bizonytalan kockázati kitettséggel rendelkezzenek a központi szerződő féllel szemben. Határozata elfogadása érdekében a Bizottságnak figyelembe kell vennie a szanálási célokat és a 648/2012/EU rendeletben rögzített kritériumokat arra vonatkozóan, hogy a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá essenek azon tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében, amelyekre a felfüggesztést kérik. A felfüggesztésnek átmenetinek kell lennie, és lehetőséget kell biztosítani a megújítására. Hasonlóképpen a központi szerződő fél kockázatkezelési bizottságának 648/2012/EU rendelet 28. cikkében meghatározott szerepét növelni kell annak érdekében, hogy jobban ösztönözze a központi szerződő felet a kockázatainak prudens kezelésére és ellenálló képességének javítására. A kockázatkezelési bizottság tagjainak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy tájékoztassák az illetékes hatóságot, ha a központi szerződő fél nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, és a klíringtagok és ügyfelek kockázatkezelési bizottságba delegált képviselői számára biztosítani kell, hogy – a titoktartási garanciáknak megfelelően – felhasználhassák a kapott információkat a központi szerződő féllel szembeni kitettségeik nyomon követésére. Végezetül, a központi szerződő felek szanálási hatóságai számára is hozzáférést kell biztosítani a kereskedési adattárakban elérhető összes szükséges információhoz. A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet és a 2365/2015 európai parlamenti és tanácsi rendeletet(10) ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(76)  Annak biztosítása érdekében, hogy a központi szerződő felek szanálási hatóságai képviselettel rendelkezzenek az összes releváns fórumban, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az ESMA hasznosítani tudja a központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos feladatok végrehajtásához szükséges szakértelmet, az 1095/2010/EU rendeletet módosítani kell abból a célból, hogy az illetékes hatóságok e rendeletben megállapított fogalma kiterjedjen a központi szerződő felek nemzeti szanálási hatóságaira.

(77)  Az ESMA rá kiosztott feladatokkal kapcsolatos döntéseinek előkészítése érdekében, amelybe beletartozik az előzetes és utólagos értékelésekre és a szanálási kollégiumokra és tervekre vonatkozó technikai standard tervezetek kidolgozása, valamint a szanálási feltételekre és kötelező érvényű közvetítésre vonatkozó iránymutatások kidolgozása, és az EBH, valamint tagjainak e döntések előkészítésébe történő szoros bevonásának biztosítására az ESMA-nak egy belső szanálási bizottságot kell létrehoznia, és megfigyelőként a bizottságba meg kell hívnia a vonatkozó EBH hatáskörrel rendelkező hatóságokat.

(78)  Ez a rendelet tiszteletben tartja az alapvető jogokat, és betartja különösen a Charta által elismert jogokat, szabadságokat és elveket, különösen a tulajdonhoz való jogot, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a védelemhez való jogot.

(79)  Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak az ezen rendelet értelmében hozott döntéseik és intézkedéseik során kellőképpen figyelembe kell venniük, hogy a szóban forgó döntések és intézkedések milyen hatással vannak más joghatóságok pénzügyi stabilitására és gazdasági helyzetére, továbbá mérlegelniük kell az érintett klíringtagnak a letelepedés szerinti joghatóság pénzügyi szektora és teljes gazdasága szempontjából vett jelentőségét.

(80)  Mivel ezen rendelet célját, nevezetesen a központi szerződő felek szanálására vonatkozó szabályok és eljárások harmonizálását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban egy központi szerződő fél csődjének az egész Unióra gyakorolt hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(81)  A központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos rendelkezések és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását szabályozó jogi keretrendszer közötti ellentmondások elkerülése érdekében indokolt elhalasztani a jelen rendelet alkalmazását addig a dátumig, amelytől a tagállamok kötelesek alkalmazni a [PO: Please insert reference to the Directive amending Directive 2014/59/EU] irányelvet átültető intézkedéseket.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

TÁRGY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó, és a 648/2012/EU rendelettel összhangban engedélyezett szabályokat és eljárásokat, valamint a harmadik országokkal a központi szerződő felek helyreállítása és szanálása terén kötött megállapodásokra vonatkozó szabályokat.

2. cikkFogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.  „központi szerződő fél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott központi szerződő fél;

2.  „szanálási kollégium”: a 4. cikk alkalmazásában létrehozott kollégium;

3.  „szanálási hatóság”: ▌a 3. cikkel összhangban kijelölt hatóság;

4.  „szanálási eszköz”: a 27. cikk (1) bekezdésében említett szanálási eszköz;

5.  „szanálási hatáskör”: a 48. cikkben meghatározott hatáskör;

6.  „szanálási célok”: a 21. cikkben rögzített szanálási célok;

7.  „illetékes hatóság”: ▌a 648/2012/EU rendelet 22. cikkével összhangban kijelölt hatóság;

7a.  „nemteljesítési esemény”: olyan forgatókönyv, amelyben egy vagy több klíringtag elmulasztja teljesíteni a központi szerződő féllel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit;

7b.  „nemteljesítésen kívüli esemény”: olyan forgatókönyv, amelyben a központi fél veszteségeket szenved el a klíringtag nemteljesítésétől eltérő bármely egyéb okból, például üzleti, letéti őrzési, befektetési, jogi vagy működési hiányosság vagy csalás következtében, beleértve a kibertámadásokból eredő hiányosságokat vagy a fedezetlen likviditási hiányokat;

8.  „szanálási terv”: egy központi szerződő fél vonatkozásában a 13. cikk rendelkezéseinek megfelelően elkészített szanálási terv;

9.  „szanálási intézkedés”: ▌szanálási eszköz alkalmazása, vagy egy vagy több szanálási hatáskör gyakorlása, ha a 22. cikkben meghatározott szanálási feltételek teljesülnek;

10.  „klíringtag”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában meghatározott klíringtag;

11.  „anyavállalat”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdése 15. pontjának a) alpontjában meghatározott anyavállalat;

12.  „harmadik országbeli központi szerződő fél”: olyan központi szerződő fél, amelynek székhelye egy harmadik országban van;

13.  „egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodás” olyan megállapodás, amely alapján a szanálás alatt álló központi szerződő fél és valamely partnere közötti két vagy több követelés vagy kötelezettség egymással szemben elszámolható;

14.  „pénzügyi piaci infrastruktúra” (FMI): központi szerződő fél, központi értéktár, kereskedési adattár, fizetési rendszer vagy valamely tagállam által a 98/26/EK irányelv 2. cikkének a) pontjának értelmében meghatározott és kijelölt egyéb rendszer;

15.  „ügyfél”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 15. pontjában meghatározott ügyfél;

15a.  „egyéb rendszerszinten jelentős intézmény”: a 2013/36/EU irányelv 131 cikkének (3) bekezdésében említett egyéb rendszerszinten jelentős intézmény

16.  „interoperábilis központi szerződő fél”: olyan központi szerződő fél, amely a 648/2012/EU rendelet V. címe szerint interoperabilitási megállapodást kötött;

  ▌

18.  „helyreállítási terv”: egy központi szerződő fél által a 9. cikk rendelkezéseinek megfelelően elkészített és naprakészen tartott helyreállítási terv;

19.  „igazgatóság”: a nemzeti társasági joggal összhangban, a 648/2012/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének megfelelően felállított igazgatótanács, felügyelőbizottság, vagy mindkettő;

20.  „felügyeleti kollégium”: a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett kollégium, az Egységes Szanálási Testület (ESZT) részvételével;

21.  „tőke”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 25. pontjában meghatározott tőke;

22.  „többlépcsős veszteségfedezés”: többlépcsős veszteségfedezés a 648/2012/EU rendelet 45. cikkével összhangban;

23.  „kritikus funkciók”: a központi szerződő félen kívüli harmadik feleknek nyújtott tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok, amelyek megszűnése a központi szerződő fél vagy csoport méretéből, piaci részesedéséből, külső és belső összekapcsoltságából, összetettségéből vagy határokon átnyúló tevékenységéből adódóan egy vagy több tagállamban valószínűsíthetően fennakadást okoz a reálgazdaság számára létfontosságú szolgáltatások vagy a pénzügyi stabilitás tekintetében, különös tekintettel e tevékenységek, szolgáltatások vagy működési folyamatok helyettesíthetőségére;

24.  „csoport”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott csoport;

25.  „kapcsolt FMI”: egy interoperábilis központi szerződő fél, vagy másik olyan FMI vagy központi szerződő fél, amellyel a központi szerződő fél szerződéses megállapodást kötött;

26.  „▌állami pénzügyi támogatás”: az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatás, vagy bármilyen más, nemzeti szinten nyújtva állami támogatásnak minősülő szupranacionális szintű állami pénzügyi támogatás, amelyet egy központi szerződő fél vagy egy – ilyen központi szerződő felet magában foglaló – csoport életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása céljából nyújtanak;

27.  „pénzügyi szerződések”: a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 100. pontjában meghatározott szerződések és megállapodások;

28.  „rendes fizetésképtelenségi eljárás”: olyan valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárás, amely az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és felszámoló vagy vagyonfelügyelő kijelölését foglalja magában, és amely a központi szerződő felekre a nemzeti jog alapján rendes esetben alkalmazandó, továbbá amely vagy kifejezetten csak ezen központi szerződő felekre, vagy általános jelleggel minden természetes vagy jogi személyre vonatkozik;

29.  „tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok”: részvények, tulajdonjogot biztosító egyéb instrumentumok, részvényekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokra átváltható vagy ilyenek megszerzésére jogosító instrumentumok, valamint részvényekben vagy tulajdonviszonyt megtestesítő egyéb instrumentumokban részesedést képviselő instrumentumok;

30.  „kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóság”: a nemzeti hatóságok makroprudenciális felhatalmazásáról szóló, 2011. december 22-i európai rendszerkockázati testületi (ERKT) ajánlás (ESRB/2011/3) B. ajánlásának 1. pontjában említett, a makroprudenciális politika vitelével megbízott hatóság;

31.  „garanciaalap” a központi szerződő fél által tartott garanciaalap a 648/2012/EU rendelet 42. cikkével összhangban;

32.  „előfinanszírozott források”: a vonatkozó jogi személy által tartott és szabadon rendelkezésére álló források;

33.  „felső vezetés”: a központi szerződő fél üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személy vagy személyek, valamint az igazgatóság ügyvezető tagja vagy tagjai;

34.  „kereskedési adattár”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikke 2. pontjában vagy az (EU) 2015/2365 európai parlamenti és tanácsi rendelet(11) 3. cikke 1. pontjában meghatározott kereskedési adattár;

35.  „állami támogatások uniós keretrendszere”: az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107., 108. és 109. cikke által és az EUMSZ 108. cikkének (4) bekezdése vagy 109. cikke alapján megalkotott vagy elfogadott rendeletek és valamennyi uniós jogi aktus – többek között iránymutatások, közlemények és értesítések – által létrehozott keretrendszer;

36.  „hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok”: kötvények vagy az átruházható fedezetlen követelések más formái, adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentum megszerzésére feljogosító instrumentumok;

37.  „szanálási készpénzbefizetési felhívás”: arra vonatkozó kérés, hogy a klíringtagok biztosítsanak készpénzforrásokat a központi szerződő fél számára az előfinanszírozott forrásokon túl, a szanálási hatóság jogszabályban meghatározott hatásköre alapján a 31. cikknek megfelelően, és a központi szerződő fél működési szabályzatában foglaltak szerint;

38.  „helyreállítási készpénzbefizetési felhívás”: arra vonatkozó kérés, hogy a klíringtagok biztosítsanak készpénzforrásokat a központi szerződő fél számára az előfinanszírozott forrásokon túl, a központi szerződő fél működési szabályzatában lefektetett szerződéses megállapodások alapján;

39.  „átruházási hatáskör”: a 48. cikk (1) bekezdésének c), vagy d) pontjában meghatározott, szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényeinek, egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak, eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek, illetve ezek valamilyen kombinációjának egy átvevő félre történő átruházására vonatkozó hatáskörök;

40.  „származtatott ügylet”: a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 5. pontjában meghatározott származtatott ügylet;

41.  „nettósítási megállapodás”: olyan megállapodás, amelynek alapján több követelést vagy kötelezettséget egyetlen nettó követeléssé lehet átalakítani, beleértve a pozíciólezáró nettósítási megállapodásokat, amelyek alapján egy (bárhogy vagy bárhol meghatározott) jogérvényesítési eljárás bekövetkeztekor a felek kötelezettségeit meggyorsítják, így azok azonnal esedékessé válnak vagy megszűnnek, és mindkét esetben egyetlen nettó követeléssé alakulnak át vagy az lép a helyükre, beleértve a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke (1) bekezdése n) pontjának i. alpontjában meghatározott „pozíciólezáró nettósítási rendelkezéseket”, valamint a 98/26/EK irányelv(12) 2. cikke k) pontjában meghatározott „nettósítást”;

42.  „válságmegelőzési intézkedés”: a központi szerződő fél számára a helyreállítási tervben felmerülő hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedések megtételét előíró, a 10. cikk (8) és (9) bekezdése szerinti hatáskörök gyakorlása, a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy kiküszöbölésére vonatkozó, a 17. cikk szerinti hatáskörök gyakorlása, vagy a 19. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések bármelyikének alkalmazása;

43.  „felmondási jog”: a szerződés felmondására irányuló jog, a kötelezettségek esedékességének előrehozására, lezárására, egymással szemben való elszámolására vagy nettósítására irányuló jog vagy az egyik szerződő fél fizetési kötelezettségét felfüggesztő, módosító vagy megszüntető bármely hasonló rendelkezés, illetve olyan rendelkezés, amely megakadályozza egy szerződés szerinti kötelezettség esedékessé válását, és amely kötelezettség ilyen rendelkezés hiányában esedékessé válna;

44.  „tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás”: a 2002/47/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás;

45.  „fedezett kötvény”: a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(13) 52. cikkének (4) bekezdésében említett instrumentum;

46.  „harmadik országbeli szanálási eljárás”: egy harmadik országbeli központi szerződő fél csődjének kezelésére szolgáló, harmadik ország joga szerinti intézkedés, amely a célok és a várható eredmények szempontjából hasonló az ezen rendelet szerinti szanálási intézkedésekhez;

47.  „érintett nemzeti hatóságok”: a jelen rendelettel összhangban vagy a 2014/59/EU irányelv 3. cikkének értelmében kijelölt szanálási hatóságok, illetékes hatóságok vagy illetékes minisztériumok, vagy a tagállamok egyéb olyan hatóságai, amelyek a joghatóságuk alá tartozó területen elszámolási szolgáltatásokat nyújtó, harmadik országbeli központi szerződő felek eszközeivel, jogaival, kötelmeivel vagy kötelezettségeivel kapcsolatban hatáskörrel rendelkeznek;

48.  „érintett harmadik országbeli hatóság”: a szanálási hatóságok és illetékes hatóságok ezen rendelet szerinti feladataihoz hasonló feladatok végrehajtásáért felelős harmadik országbeli hatóság.

II. CÍM

HATÓSÁGOK, SZANÁLÁSI KOLLÉGIUM ÉS ELJÁRÁSOK

I. szakasz Szanálási hatóságok, szanálási kollégiumok és az európai felügyeleti hatóságok bevonása

3. cikkSzanálási hatóságok és illetékes minisztériumok kijelölése

(1)  Azok a tagállamok, ahol valamely központi szerződő fél letelepedett, kijelölnek, azok a tagállamok pedig, ahol központi szerződő fél nem telepedett le, kijelölhetnek egy vagy több szanálási hatóságot, amely felhatalmazást kap a jelen rendeletben meghatározott szanálási eszközök alkalmazására és szanálási hatáskörök gyakorlására.

A szanálási hatóságok nemzeti központi bankok, illetékes minisztériumok, közigazgatási hatóságok vagy közigazgatási hatáskörrel felruházott egyéb hatóságok.

(2)  A szanálási hatóságok rendelkeznek a szanálási intézkedések alkalmazásához szükséges szaktudással, erőforrásokkal és működési kapacitással, és hatáskörüket a szanálási célok eléréséhez szükséges gyorsasággal és rugalmassággal gyakorolják.

(3)  Azokban az esetekben, amikor az (1) bekezdés értelmében kijelölt szanálási hatóságot egyéb funkciókkal is felruházzák, a tagállamoknak biztosítaniuk kell az adott szanálási hatóság tényleges működési függetlenségét, ideértve többek között különösen azt, hogy e szanálási hatóság a 648/2012/EU rendelet 22. cikke értelmében kijelölt illetékes hatóságtól, továbbá a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének (c) pontjában említett klíringtagok illetékes és szanálási hatóságaitól elkülönült személyzettel, jelentési útvonalakkal és döntéshozatali folyamatokkal rendelkezzen, és meg kell tenniük, valamint az ESMA számára kielégítő módon igazolniuk kell minden szükséges intézkedést a szanálási hatóságra e rendelet értelmében bízott funkciók és minden egyéb rá bízott funkció közötti összeférhetetlenség elkerülése érdekében.

Az első bekezdésben foglalt követelmények nem zárják ki a jelentési útvonalak összefutását egy olyan szervezet legmagasabb szintjén, amely különböző hatóságokat foglal magában, és nem zárja ki azt, hogy az egyik hatóság az ideiglenes magas munkateherre tekintettel előzetesen meghatározott feltételek mellett egy másik hatósághoz rendeljen ki személyzetet.

(4)  ▌A szanálási hatóság az első albekezdésben hivatkozott strukturális elkülönítést biztosító belső szabályokat elfogadja és közzéteszi, beleértve a szakmai titoktartásra és a különböző funkcionális területek közötti információcserére vonatkozó szabályokat is.

(5)  Minden tagállam kijelöl egy minisztériumot, amely felelős azoknak a funkcióknak a gyakorlásáért, amelyekkel e rendelet szerint az illetékes minisztériumot ruházzák fel.

(6)  ▌A szanálási hatóságnak időben tájékoztatnia kell az illetékes minisztériumot az e rendelet szerint meghozott határozatokról.

(7)  Amennyiben a (6) bekezdésben hivatkozott határozatoknak közvetlen költségvetési hatásai ▌vannak ▌, a szanálási hatóságnak meg kell szereznie a jog szerint szükséges jóváhagyást azok végrehajtása előtt.

(8)  A tagállamok értesítik a Bizottságot és az Európai Értékpapírpiaci Hatóságot (ESMA) az (1) bekezdés szerint kijelölt szanálási hatóságokról.

(9)  ▌

(10)  Az ESMA közzéteszi a (8) bekezdés szerint bejelentett szanálási hatóságok és kapcsolattartó hatóságok listáját.

4. cikk

Szanálási kollégiumok

(1)  A központi szerződő fél szanálási hatósága szanálási kollégiumokat hoz létre a 13., 16. és 17. cikkben említett feladatok végrehajtására, ellátja annak igazgatását és elnökletét, és biztosítja a harmadik országok szanálási hatóságaival való együttműködést és koordinációt.

A szanálási kollégiumok keretet biztosítanak a szanálási hatóságok és a többi érintett hatóság számára a következő feladatok végrehajtásához:

a)  a szanálási tervek kidolgozásához, a központi szerződő fél és a benne résztvevők, valamint más érdekelt központi bankok közötti összekapcsoltság értékeléséhez, az előkészítési és megelőzési intézkedések alkalmazásához és a szanáláshoz kapcsolódó információk cseréje;

b)  a 13. cikk szerinti szanálási tervek értékelése;

c)  a 16. cikknek megfelelően a központi szerződő felek szanálhatóságának értékelése;

d)  a 17. cikknek megfelelően a központi szerződő felek szanálhatósága előtt álló akadályok azonosítására, kezelésére és megszüntetésére irányuló hatáskörök gyakorlása;

e)  a szanálási stratégiákról és rendszerekről szóló nyilvános kommunikáció koordinálása;

ea)  a klíringtagok helyreállítási és szanálási terveinek cseréje, valamint a potenciális hatás és a központi szerződő féllel való összekapcsoltság értékelése;

(2)  A szanálási kollégiumok az alábbi tagokból állnak:

a)  a központi szerződő fél szanálási hatósága;  

b)  a központi szerződő fél illetékes hatósága;

c)  a klíringtagoknak a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett illetékes hatóságai és szanálási hatóságai;

d)  a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett illetékes hatóságok;

e)  a központi szerződő feleknek a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének e) pontjában említett illetékes hatóságai és szanálási hatóságai;

f)  a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett illetékes hatóságok;

g)  a KBER-nek a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett tagjai;

h)  a 648/2012/EU rendelet 18. cikke (2) bekezdésének h) pontjában említett kibocsátó központi bankok;

i)  az anyavállalat illetékes hatósága, amennyiben a 11. cikk (1) bekezdése alkalmazandó;

ia)  a 2013/36 EU irányelv 131. cikkének (3) bekezdésében említett egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságok;

j)  az illetékes minisztérium, amennyiben az a) pontban említett szanálási hatóság nem azonos az illetékes minisztériummal;

k)  az ESMA;

l)  az Európai Bankhatóság (EBH).

(3)  Az ESMA-nak, EBH-nak és az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságoknak nincs szavazati joga a szanálási kollégiumban.

(4)  A harmadik országban letelepedett klíringtagok illetékes és szanálási hatóságai, valamint azon harmadik országbeli központi szerződő felek illetékes és szanálási hatóságai, amelyekkel a központi szerződő fél interoperabilitási megállapodást kötött, megfigyelőként meghívhatók a szanálási kollégiumba. E hatóságok részvétele annak függvénye, hogy a szanálási kollégium elnökének véleménye szerint a 71. cikkben meghatározott titoktartási követelményekkel egyenértékű titoktartási követelmények vonatkoznak-e rájuk.

A harmadik országbeli hatóságok részvétele a szanálási kollégiumban meghatározott határokon átnyúló végrehajtási kérdések megvitatására korlátozódhat, amelyek magukban foglalhatják a következőket:

a)  a szanálási intézkedések hatékony és összehangolt végrehajtása különösen az 53. és 75. cikkeknek megfelelően;

b)  a hatékony szanálási intézkedés azon lehetséges akadályainak azonosítása és megszüntetése, amelyek a biztosítéki, nettósítási és egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodásokat szabályozó eltérő jogszabályokból és eltérő helyreállítási és szanálási hatáskörökből vagy stratégiákból erednek;

c)  az esetlegesen szükséges új elismerési vagy engedélyezési követelmények azonosítása és koordinálása, az időben végrehajtandó szanálási intézkedések szükségességének mérlegelése;

d)  a központi szerződő fél szanálása által érintett vonatkozó eszközosztályok bármely elszámolási kötelezettségének esetleges felfüggesztése a 648/2012/EU rendelet 6a. cikke vagy az érintett harmadik ország nemzeti jogának bármely azzal egyenértékű rendelkezése szerint;

e)  az eltérő időzónák esetleges hatása a kereskedés vége tekintetében az üzletzárás alkalmazandó idejére.

(5)  A szanálási kollégium elnöke a következő feladatok ellátásáért felelős:

a)  a szanálási kollégium többi tagjával folytatott konzultációt követően a szanálási kollégium működésére vonatkozóan írásba foglalt szabályok és eljárások kidolgozása;

b)  a szanálási kollégium valamennyi tevékenységének koordinálása;

c)  a szanálási kollégium valamennyi ülésének összehívása és azok elnöki tisztének ellátása;

d)  teljeskörűen, előre tájékoztatja a szanálási kollégium minden tagját a szanálási kollégium üléseinek szervezéséről, a legfontosabb megvitatandó kérdésekről és a megvitatandó napirendi pontokról;

e)  annak eldöntése, hogy a harmadik országok hatóságait meghívják-e, és ha igen, melyiket a szanálási kollégium adott ülésére a (4) bekezdésnek megfelelően;

f)  az összes releváns információ a szanálási kollégium tagjai közötti, kellő időben történő cseréjének koordinálása;

g)  a szanálási kollégium valamennyi tagjának folyamatos és kellő időben történő tájékoztatása az üléseken meghozott határozatokról és az ülések eredményeiről;

ga)  annak biztosítása, hogy a kollégium tagjai időben megosszanak egymással minden releváns információt a rendelet szerinti feladatok ellátása érdekében.

(6)  Annak biztosítása érdekében, hogy a szanálási kollégiumok egységes és következetes módon működjenek szerte az Unióban, az ESMA szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki az (1) bekezdésben említett szanálási kollégiumok működésére vonatkozó írásba foglalt szabályok és eljárások tartalmának meghatározására.

Az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardok elkészítése céljából az ESMA figyelembe veszi a 876/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(14) és a 2014/59/EU irányelvnek a 2014/59/EU irányelv 88. cikkének (7) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) –/2016 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet(15) 6. fejezete 1. szakaszának vonatkozó rendelkezéseit.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [PO: insert date 12 months after the date of entry into force of this Regulation]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap a (6) bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében meghatározott eljárással összhangban történő elfogadására.

5. cikkESMA Szanálási Bizottság

(1)  Az ESMA az e rendeletben az ESMA-ra bízott határozatok – kivéve e rendelet 12. cikke szerint elfogadott határozatokat – előkészítése céljából az 1095/2010/EU rendelet 41. cikke alapján szanálási bizottságot hoz létre.

A szanálási bizottság elősegíti a szanálási tervek kidolgozását és koordinálását is, valamint stratégiákat alakít ki a csődhelyzetben lévő központi szerződő felek szanálására.

(2)  A szanálási bizottság az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint kijelölt hatóságokból áll.

Az 1093/2010/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésének i. és iv. pontjában említett hatóságokat, valamint az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények felügyeletével megbízott illetékes hatóságokat megfigyelőként meg kell hívni a szanálási bizottságba.

(2a)  Az ESMA-nak a potenciális rendszerszintű stresszesemények tekintetében folytatott rendszeres stressztesztelés és válságszimulációs gyakorlatok révén értékelnie kell a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó intézkedéseket az egész Unióban, az uniós pénzügyi stabilitásra gyakorolt összesített hatásuk szempontjából. Az ESMA e feladatkörének gyakorlása során a tesztek gyakorisága és kidolgozása tekintetében biztosítja az összhangot a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet XII. fejezete szerinti, az egyes központi szerződő felek ellenálló képességére vonatkozó értékeléssel, továbbá szorosan együttműködik a 648/2012/EU rendelet 18. cikkének megfelelően létrehozott felügyeleti kollégiumokkal, az ERKT-vel és a 2013/36/EU irányelv 4. cikke értelmében kijelölt illetékes hatóságokkal, többek között az 1024/2013/EU rendelet szerinti egységes felügyeleti mechanizmus keretébe tartozó feladatainak ellátása során az EKB-vel, továbbá a központi szerződő felek felügyeletével megbízott illetékes nemzeti hatóságokkal. Azokon a területeken, ahol intézkedések szükségessége felmerül az átfogó stressztesztek következtében, a felelős intézménynek vagy intézményeknek kezelniük kell a hiányosságokat, és a korábbi stressztesztek után 6 hónapon belül újabb stressztesztre kell továbbítaniuk az intézkedéseiket.

(3)  E rendelet alkalmazásában az ESMA együttműködik az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatósággal (EIOPA) és az EBH-val az 1093/2010/EU rendelet 54. cikkével, az 1094/2010/EU rendelet 54. cikkével és az 1095/2010/EU rendelet 54. cikkével létrehozott európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága keretében.

(4)  E rendelet alkalmazásában az ESMA biztosítja, hogy a szanálási bizottság és az 1095/2010/EU rendeletben említett egyéb funkciók szerkezetileg elkülönüljenek egymástól

6. cikkA hatóságok együttműködése

(1)  Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA szorosan együttműködnek a szanálási határozatok előkészítésében, tervezésében és lehetőség szerint az alkalmazásában. A szanálási hatóságnak és az érintett egyéb hatóságoknak – beleértve az ESMA-t, a 2014/59/EU irányelv 3. cikkének megfelelően kijelölt szanálási hatóságokat, valamint az illetékes hatóságokat és a kapcsolt FMI-k hatóságait – együtt kell működniük és hatékonyan kell kommunikálniuk a helyreállítás során annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a szanálási hatóság kellő időben történő intézkedését.

(2)  E rendelet alkalmazásában az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek az ESMA-val.

Az illetékes hatóságok és a szanálási hatóságok az 1095/2010/EU rendelet 35. cikkével összhangban haladéktalanul az ESMA rendelkezésére bocsátják a feladatai ellátásához szükséges valamennyi információt.

II. szakasz

Döntéshozatal és eljárások

7. cikkA döntéshozatallal kapcsolatos általános alapelvek

Az illetékes hatóságok, a szanálási hatóságok és az ESMA az e rendelet szerinti döntéshozatal és intézkedések megtétele során figyelembe veszik a következő alapelvek és szempontok mindegyikét:

a)  azt, hogy valamely egyedi központi szerződő féllel kapcsolatos bármely határozat vagy intézkedés hatékonysága és arányossága biztosított, legalább a következő tényezők figyelembevétele mellett:

i.  a központi szerződő fél tulajdonosi, jogi és szervezeti struktúrája – ideértve azt is, hogy FMI-k nagyobb csoportjának vagy más pénzügyi intézmények részét képezi-e;

ii.  a központi szerződő fél üzleti tevékenységének jellege, mérete és összetettsége;

iii.  a központi szerződő fél klíringtagsági struktúrájának jellege és sokszínűsége, beleértve a klíringtagokat, azok ügyfeleit, és más partnereket, amelyek részére a klíringtagok és azok ügyfelei elszámolási szolgáltatásokat nyújtanak az adott központi szerződő fél keretében, ha ezek könnyen és indokolatlan késedelem nélkül azonosíthatók;

  ▌v.  a központi szerződő fél összekapcsoltsága egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, egyéb pénzintézetekkel és általában a pénzügyi rendszerrel;

va. hogy a központi szerződő fél elszámol-e tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket, amelyek a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek elszámolási kötelezettség alá esőnek nyilvánított kategóriájába tartoznak a 648/2012/EU rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint;

vb. más olyan központi szerződő felek rendelkezésre állása, amelyek hitelesen és valószínűsíthetően képesek lehetnek helyettesítőként eljárni a központi szerződő fél kritikus fontosságú funkciói tekintetében;

vi.  a 19. cikk (1) bekezdésében és a 22. cikk (2) bekezdésében említett jogsértések tényleges vagy lehetséges következményei.

b)  azt, hogy miközben megelőzik a piaci zavart, a korai beavatkozási vagy szanálási intézkedések megtétele során betartják a döntéshozatal hatékonyságára és a szanálási költségek lehető legalacsonyabb szinten tartására vonatkozó követelményeket annak érdekében, hogy elkerüljék az állami pénzeszközök felhasználását;

c)  kellő időben, valamint szükség esetén sürgősséggel döntéseket hoznak és intézkedéseket tesznek;

d)  a szanálási hatóságoknak, az illetékes hatóságoknak és az egyéb hatóságoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy a döntéshozatal és az intézkedések megtétele koordinált és hatékony módon valósuljon meg;

e)  az egyes tagállamokon belül az érintett hatóságok szerepkörét és felelősségi körét egyértelműen meg kell határozni;

f)  azt, hogy azoknak a tagállamoknak az érdekeit, amelyekben a központi szerződő felek szolgáltatásokat nyújtanak és amelyekben klíringtagjai, ügyfelei vagy bármely interoperábilis központi szerződő fél székhellyel rendelkeznek, megfelelően figyelembe kell venni, különös tekintettel arra, hogy az egyes döntések, intézkedések vagy az intézkedések elmaradása milyen hatással lehet ezeknek a tagállamoknak a pénzügyi stabilitására vagy költségvetési forrásaira és az Unió egészére;

g)  azt, hogy megfelelően figyelembe kell venniük azt, hogy az érintett tagállamokban a különböző klíringtagok, azok ügyfelei, a hitelezők szélesebb köre és a központi szerződő fél részvényesei érdekeinek kiegyensúlyozására kell törekedni, és el kell kerülni azt, hogy egyes tagállamokban bizonyos szereplők érdekei méltánytalanul sérüljenek vagy indokolatlanul előtérbe kerüljenek, beleértve a terhek tagállamok közötti igazságtalan elosztását is;

ga)  azt, hogy a lehető legnagyobb mértékben elkerülik az állami pénzügyi támogatást, és csak végső eszközként és a 45. cikkben meghatározott feltételek alapján veszik azt igénybe, valamint nem keletkezik állami pénzügyi támogatásra vonatkozó elvárás;

h)  azt, hogy e rendelet szerinti azon kötelezettség, amelynek értelmében a döntés vagy az intézkedés meghozatala előtt konzultálni kell egy hatósággal, minimálisan azt a kötelezettséget jelenti, hogy konzultálni kell a javasolt döntés vagy intézkedés azon elemeiről, amelyek hatást gyakorolnak, vagy valószínűsíthetően hatást gyakorolnak majd:

i.   a klíringtagokra, ügyfelekre vagy kapcsolt FMI-kre;

ii.   annak a tagállamnak a pénzügyi stabilitására, ahol a klíringtagok, ügyfelek vagy kapcsolt FMI-k letelepedettek vagy találhatók;

i)  azt, hogy a 13. cikkben említett szanálási terveket be kell tartani, kivéve, ha azon tervektől való eltérés szükséges a szanálási célok jobb elérése érdekében;

j)  azt, hogy az érintett hatóságok felé – továbbá, ha ez ésszerűen lehetséges, más országok és más felek felé is – biztosítani kell az átláthatóságot minden lehetséges esetben, különösen amikor a javasolt döntés vagy intézkedés valószínűsíthetően hatást gyakorol ▌ a pénzügyi stabilitásra vagy a költségvetési forrásokra;

k)  azt, hogy a lehető legszorosabban koordinálnak és együttműködnek abból a célból is, hogy csökkentsék a szanálás általános költségeit;

l)  azt, hogy mérsékelik bármely határozat negatív gazdasági vagy társadalmi hatásait minden olyan tagállamban és harmadik országban, ahol a központi szerződő fél szolgáltatásokat nyújt, ideértve a pénzügyi stabilitásra gyakorolt negatív hatásokat is.

8. cikkInformációcsere

(1)  A szanálási hatóságoknak, az illetékes hatóságoknak és az ESMA-nak kérésre megfelelő időben biztosítaniuk kell egymás számára e rendelet szerinti feladataik ellátásához szükséges összes információt.

(2)  A szanálási hatóságok abban az esetben hozhatják nyilvánosságra a harmadik országbeli hatóság által nyújtott bizalmas információt, ha az érintett hatóság ahhoz előzetesen írásban hozzájárult

A szanálási hatóságok biztosítják az illetékes minisztérium számára azon határozatokra vagy intézkedésekre vonatkozó összes információt, amelyek esetében szükséges az érintett minisztérium értesítése, hozzájárulása vagy a vele folytatott konzultáció.

III. CÍM

ELŐKÉSZÍTÉS

I. FEJEZETHelyreállítási és szanálási tervek

1. szakaszHelyreállítás-tervezés

9. cikkHelyreállítási tervek

(1)  A központi szerződő felek átfogó és hatékony helyreállítási tervet készítenek és tartanak naprakészen, amely rendelkezik azokról az intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni a nemteljesítési és a nemteljesítésen kívüli események esetén pénzügyi helyzetük helyreállítása érdekében, állami pénzügyi támogatás nélkül, hogy folytatni tudják a klíringszolgáltatások nyújtását a pénzügyi helyzetük jelentős romlását követően, vagy ha fennáll a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelményeik megsértésének kockázata.

(1a)  A helyreállítási tervnek világosan – lehetőség szerint külön szakaszok révén – meg kell különböztetnie a következőkön alapuló egyes forgatókönyveket:

a)  nemteljesítési események;

b)  nemteljesítésen kívüli események;

A helyreállítási tervnek tartalmaznia kell arra vonatkozó szabályokat, hogy az a) és a b) pont alatti forgatókönyvekre vonatkozó rendelkezéseket miként lehet kombinálni, ha mindkét forgatókönyv egyszerre következik be.

(2)  A helyreállítási terv tartalmazza a központi szerződő fél kockázati profilján alapuló azon mutatók keretrendszerét, amelyek azonosítják azokat a körülményeket, amelyek között meg kell tenni a helyreállítási tervben szereplő intézkedéseket, különböző forgatókönyveket figyelembe véve. A mutatók lehetnek a központi szerződő fél pénzügyi helyzetével összefüggő, mennyiségi vagy minőségi jellegű mutatók.

A központi szerződő felek megfelelő intézkedéseket vezetnek be a mutatók rendszeres figyelemmel kísérésére, beleértve az érintett hatóságok közötti szoros együttműködést is. A központi szerződő feleknek rendszeresen jelentést kell tenniük az ESMA és az illetékes hatóságok felé e figyelemmel kísérés eredményéről.

(2a)  Az ESMA-nak az ERKT-vel együttműködve [a rendelet hatálybalépésétől számított egy év]-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat kell kiadnia az e cikk (2) bekezdésének első albekezdésben említett kvalitatív és kvantitatív mutatók minimális listájának meghatározásáról.

(3)  A központi szerződő feleknek működési szabályzatukba olyan rendelkezéseket kell beilleszteniük, amelyek körvonalazzák az általuk követendő eljárásokat, ha a helyreállítási folyamat céljainak elérése érdekében arra tesznek javaslatot, hogy:

a)  megtegyék a helyreállítási tervükben meghatározott intézkedéseket annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók nem teljesültek; or

b)  tartózkodjanak a helyreállítási tervükben meghatározott intézkedések megtételétől annak ellenére, hogy a vonatkozó mutatók teljesültek.

(3a)  A (3) bekezdés szerint meghozandó valamennyi intézkedéshez az illetékes hatóság jóváhagyása szükséges.

(4)  ▌ Amennyiben a központi szerződő fél életbe kívánja léptetni helyreállítási tervét, tájékoztatja az illetékes hatóságot és az ESMA-t az azonosított problémák jellegéről és nagyságrendjéről, az összes vonatkozó körülmény ismertetésével, és a helyzet orvoslásának érdekében megtenni tervezett helyreállítási intézkedések vagy egyéb intézkedések megjelölésével.

Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által megtenni tervezett helyreállítási intézkedés jelentős hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, valószínűtlen, hogy hatékony,vagy aránytalanul befolyásolhatja a klíringtagok ügyfeleit, az ESMA tájékoztatását követően előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy tartózkodjon az adott intézkedés megtételétől.

(5)  Az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja a szanálási hatóságot a (4) bekezdés első albekezdésének megfelelően megkapott értesítésről, valamint az illetékes hatóság minden ezt követő, a (4) bekezdés második albekezdése szerinti utasításáról.

Ha az illetékes hatóságot a (4) bekezdés első albekezdésében foglaltaknak megfelelően tájékoztatják, a lehető legnagyobb mértékben, a nemteljesítés közvetlen előidézése nélkül korlátozza vagy megtiltja a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást – beleértve a központi szerződő fél általi osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és korlátozhatja, megtilthatja vagy befagyaszthatja a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás szerinti változó javadalmazások, a nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.

(6)  A központi szerződő felek legalább évente, illetve a központi szerződő fél jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan változást követően felülvizsgálják, és szükség esetén frissítik helyreállítási tervüket, amely lényegi hatással lehet az adott helyreállítási tervre, vagy egyéb módon szükségessé teszi annak módosítását. Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a központi szerződő felek ennél gyakrabban frissítsék helyreállítási tervüket.

(7)  A helyreállítási tervek:

a)  nem feltételezhetik állami pénzügyi támogatáshoz, központi banki sürgősségi likviditási támogatáshoz vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatáshoz való hozzáférést vagy hozzájutást;

b)  figyelembe kell venniük az adott terv által valószínűsíthetően érintett minden részvényes érdekeit, különösen a klíringtagok és azok ügyfelei vonatkozásában, közvetlen és közvetett módon is; és

c)  biztosítják, hogy a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettsége ne legyen korlátlan.

(7a)  A helyreállítási eszközöknek lehetővé kell tenniük:

a)  a nemteljesítésen kívüli eseményekből eredő veszteségek kezelését;

b)  a nemteljesítési eseményből eredő veszteségek kezelését;

c)  a nemteljesítési esemény után a követelések és a tartozások egyensúlyának helyreállítását;

d)  a fedezetlen likviditási hiányok kezelését; és

e)  a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak – köztük saját pénzeszközei – ahhoz megfelelő szintre történő pótlását, hogy a központi fél teljesíteni tudja a 648/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeit, valamint amely támogatja a központi szerződő fél kritikus funkcióinak folyamatos és időszerű működését.

(7b)  A helyreállítási terveknek szélsőséges helyzetek sorára – többek között a két legnagyobb klíringtagnál több klíringtagot érintő nemteljesítésre és más központi szerződő felek nemteljesítésére – vonatkozó forgatókönyveket kell felvázolniuk a központi szerződő felek konkrét viszonyai vonatkozásában – ideértve a termékskáláját, üzleti modelljét, valamint likviditási és kockázatkezelési rendszerét. Ezeknek a forgatókönyveknek a rendszerszintű stresszeseményekre és a központi szerződő felet érintő specifikus stresszeseményekre is ki kell terjedniük, valamint figyelembe kell venniük a válságok belföldi és határokon átnyúló továbbterjedésének potenciális hatását, valamint több jelentős piacon jelentkező egyidejű válságokat is.

(7c)  Az ESMA az ERKT-vel együttműködve [a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat ad ki, melyek tovább pontosítják az (1) bekezdés alkalmazásában figyelembe veendő forgatókönyveket. Az iránymutatások kiadása során az ESMA adott esetben figyelembe veszi a központi szerződő felek felügyeleti célú stressztesztjei és a központi szerződő felek helyreállítása terén végzett vonatkozó nemzetközi munkát is. Az ESMA-nak lehetőség szerint törekednie kell a felügyeleti célú stressztesztek és helyreállítási forgatókönyvek modellezése között fennálló szinergiák kihasználására.

(7d)  Ha a központi szerződő fél valamely csoport tagja, és az anyavállalat általi támogatásról szóló szerződéses megállapodások a helyreállítási terv részét képezik – ideértve a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet 16. cikkének megfelelően megállapított tőkekövetelményeinek finanszírozását az anyavállalat által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok révén –, a helyreállítási tervnek számolnia kell olyan helyzetekkel is, amikor az említett megállapodások tiszteletben tartása nem lehetséges.  

(7e)   A helyreállítási terv a következőket tartalmazza:

a)  a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása és összefoglaló az általános helyreállási képességről;

b)  a központi szerződő fél előző helyreállítási tervhez képest bekövetkezett lényegi változásainak összefoglalása;

c)  kommunikációs és tájékoztatási terv, amely ismerteti, hogyan kívánja a központi szerződő fél kezelni az esetleges negatív piaci reakciókat, miközben a lehető legátláthatóbb módon lép fel;

d)  a központi szerződő fél életképességének és pénzügyi helyzetének fenntartásához vagy rendezéséhez szükséges, a tőkével, a veszteségfelosztással és a likviditással kapcsolatos intézkedések átfogó köre, ideértve a követelések és a tartozások egyensúlyának és a központi szerződő fél tőkéjének helyreállítását, és a központi szerződő fél folyamatos életképességének fenntartásához, valamint az ahhoz szükséges előfinanszírozott erőforrások feltöltését, hogy továbbra is nyújtani tudja kritikus szolgáltatásait a 152/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének, valamint a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 32. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően;

e)  megfelelő feltételek és eljárások a helyreállítási intézkedések gyors végrehajtásának biztosítására, valamint a helyreállítási intézkedési lehetőségek széles körét, ideértve a terv egyes lényegi vonatkozásainak végrehajtására vonatkozó becsült határidőket;

f)  a terv hatékony és kellő időben történő végrehajtását gátló lényegi akadályok részletes leírása, ideértve a klíringtagokra és az ügyfelekre gyakorolt hatás figyelembevételét azokban az esetekben, ahol a klíringtagok várhatóan intézkedéseket tesznek a helyreállítási tervüknek megfelelően a 2014/59/EU irányelv 5. és 7. cikkében hivatkozottak szerint, és ahol a csoport többi tagjára nézve ez megfelelő;

g)  a kritikus funkciók azonosítása,

h)  a központi szerződő fél fő üzletágai, működési folyamatai és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások részletes leírása;

i)  annak részletes ismertetése, hogy a helyreállítási terv hogyan illeszkedik a központi szerződő fél vállalatirányítási struktúrájába, hogyan képezi részét a központi szerződő fél klíringtagok által elfogadott működési szabályzatának, valamint a helyreállítási terv jóváhagyására vonatkozó politikák és eljárások részletes leírása, és a szervezetben a terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős személyek azonosítása;

j)  a teljesítő klíringtagokat arra ösztönző szabályok és intézkedések, hogy a nemteljesítő tagok pozícióira az árveréseken versenyképes ajánlatokat tegyenek;

k)  szabályok és intézkedések annak biztosítására, hogy a központi szerződő fél megfelelően hozzáférjen válsághelyzeti finanszírozási forrásokhoz, a potenciális likviditási forrásokat is beleértve, a rendelkezésre álló biztosíték értékelése, valamint az üzletágak közötti likviditás- vagy forrásátvezetés lehetőségének felmérése annak érdekében, hogy az intézmény folytatni tudja működését és teljesíteni tudja kötelezettségeit azok esedékességekor;

l)  szabályok és intézkedések:

i.  a kockázat csökkentésére;

ii.  a szerződések, jogok, eszközök és kötelezettségek restrukturálására, beleértve:

a)  a szerződések részleges vagy teljes felmondására;

b)  a központi szerződő fél által a teljesítő klíringtagoknak és azok ügyfeleinek fizetendő mindenfajta nyereség értékének csökkentésére;

iii.  az üzletágak szerkezetének átalakítására;

iv.  amelyek a pénzügyi piaci infrastruktúrákhoz való folyamatos hozzáférés fenntartásához szükségesek;

v.  amelyek a központi szerződő fél működési folyamatai – az infrastruktúrát és az informatikai szolgáltatásokat is beleértve – folyamatosságának fenntartásához szükségesek;

vi.  vezetőségi intézkedések vagy stratégiák leírása, amelyek célja a pénzügyi stabilitás helyreállítása, és ezen intézkedések vagy stratégiák várható pénzügyi hatása;

vii.  a központi szerződő fél által tett vagy tervezett előkészítő intézkedések a helyreállítási terv végrehajtásának előmozdítására, a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésítéséhez, ideértve a követelések és tartozások egyensúlyának helyreállításához és az előfinanszírozott erőforrásainak feltöltéséhez szükséges intézkedéseket is, valamint azok határokon átnyúló végrehajthatóságának biztosítását is; ezen intézkedéseknek szabályokat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a teljesítő klíringtagok minimális pénzbeli hozzájárulást teljesítsenek a központi szerződő fél számára, legfeljebb a központi szerződő fél garanciaalapjába befizetett hozzájárulásukkal megegyező összegben;

viii.  indikátorokból álló keret, amely meghatározza, hogy mely ponton hoznák meg adott esetben a tervben említett megfelelő intézkedéseket;

ix.  adott esetben elemzés arra vonatkozóan, hogy a terv által vázolt körülmények között egy központi szerződő fél hogyan és mikor igényelhet központi banki eszközrendszert, és azon eszközök azonosítása, amelyek várhatóan fedezetként lennének befogadhatók a központi banki eszközök feltételei értelmében;

x.  figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 49. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, a központi szerződő felek speciális működési feltételeire vonatkozó rendkívüli stresszhelyzetek köre, ideértve a rendszerszintű eseményeket és a sajátosan a jogalanyt vagy annak bármely csoportját érintő stresszt, valamint a sajátosan a központi szerződő fél, vagy adott esetben egy kapcsolt FMI egyedi klíringtagjait érintő stresszt;

xi.  figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 34. cikkében és 49. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre, a központi szerződő fél egy vagy több tagjának stresszhelyzete vagy nemteljesítése, továbbá egyéb okok által kiváltott helyzetek, ideértve a központi szerződő fél befektetési tevékenységeiből vagy működési problémákból eredő veszteségeket (ideértve a központi szerződő fél működését veszélyeztető súlyos külső fenyegetéseket, sokkokat és az informatikai rendszer zavarait).

(7f)  Nemteljesítési eseményt követően a központi szerződő fél a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdése értelmében felhasználandó összegnek megfelelő összegű további elkülönített saját forrást köteles felhasználni, mielőtt igénybe venné az e cikk (7e) bekezdésének l) pontjában említett eszközöket. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a veszteséghez vezető kockázatok a központi szerződő fél ellenőrzése alatt álltak, előírhatja a központi szerződő fél számára magasabb összegű elkülönített saját forrás felhasználását, amelyet az illetékes hatóság határoz meg.

(7g)  Nemteljesítésen kívüli eseményt követően a központi szerződő fél a 678/2012/EU rendelet 45. cikkének (4) bekezdése szerint felhasználandó összeg háromszorosának megfelelő összegű elkülönített saját forrást köteles felhasználni, mielőtt igénybe venné az e cikk (7e) bekezdésének l) pontjában említett eszközöket, továbbá az ösztönzőrendszer szigorú fenntartása érdekében a központi szerződő fél nem veheti igénybe sem a garanciaalapot, sem a többlépcsős veszteségfedezést. Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a veszteséghez vezető kockázatok nem a központi szerződő fél ellenőrzése alatt álltak, lehetővé teheti a központi szerződő fél számára alacsonyabb összegű elkülönített saját forrás felhasználását, amelyet az illetékes hatóság határoz meg.

(7h)  A központi szerződő fél – az illetékes hatóság egyetértése mellett – kizárólag akkor használhatja fel a (7e) bekezdés l) pontjának ii. alpontjában említett eszközöket, miután sor került a legalább a központi szerződő fél garanciaalapjának megfelelő összegű készpénzbefizetési felhívásra a (7e) bekezdés l) pontjának vii. alpontjában említett feltételek szerint.

(7i)  Az illetékes hatóságok előírhatják, hogy a központi szerződő felek további információkkal egészítsék ki helyreállítási tervüket.

(8)  A központi szerződő fél igazgatósága a kockázatkezelési bizottság tanácsának a 648/2012/EU rendelet 28. cikkének (3) bekezdése szerinti figyelembevétele mellett értékeli és jóváhagyja a helyreállítási tervet az illetékes hatóságnak és az ESMA-nak történő benyújtás előtt.

(9)  A helyreállítási tervek a központi szerződő felek működési szabályzatának részeként tekintendők, és a központi szerződő felek– továbbá a klíringtagjaik az ügyfeleikre vonatkozó rendelkezések esetén – biztosítják, hogy a helyreállítási tervekben meghatározott intézkedések mindenkor végrehajthatók legyenek.

(9a)  A központi szerződő felek a (7e) bekezdés a)–g) pontjában felsoroltakat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. Az említett bekezdés h)–l) pontjában felsoroltaknak annyiban kell nyilvánosság számára hozzáférhetőnek lenniük, amennyiben átláthatóságukhoz közérdek fűződik. A klíringtagok biztosítják, hogy az ügyfeleikkel az őket érintő bármely rendelkezést megfelelően közöljék.

(9b)  A nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók a központi szerződő fél által a központi szerződő félnek a jelen rendelet alapján kidolgozott helyreállítási tervével összhangban tett intézkedéseire.

10. cikkA helyreállítási tervek értékelése

(1)  A központi szerződő felek ▌benyújtják helyreállítási terveiket az illetékes hatóságoknak ▌.

(2)  Az illetékes hatóság haladéktalanul továbbít minden egyes tervet a felügyeleti kollégiumnak és a szanálási hatóságnak.

Az egyes tervek benyújtását követő hat hónapon belül és a 12. cikkben meghatározott eljárással összhangban a felügyeleti kollégiummal történő egyeztetés útján az illetékes hatóság felülvizsgálja a helyreállítási tervet, és értékeli, hogy az milyen mértékben felel meg a 9. cikkben megállapított követelményeknek.

(3)  Az illetékes hatóság a helyreállítási terv értékelésekor konzultál az Európai Rendszerkockázati Testülettel, és figyelembe veszi a központi szerződő fél tőkeszerkezetét, többlépcsős veszteségfedezését, szervezeti felépítésének összetettségét és kockázati profilját – ideértve a pénzügyi, működési és kiberkockázatokat, tevékenységeinek fenntarthatóságát –, valamint azt, hogy a helyreállítási terv végrehajtása milyen hatást gyakorolna a klíringtagokra, azok ügyfeleire, a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszer egészére. Az illetékes hatóság kellően figyelembe veszi, hogy a helyreállítási terv megfelelő ösztönzőket fog-e biztosítani a központi szerződő felek tulajdonosai, klíringtagjai és ezek ügyfelei számára az általuk a rendszerbe hozott vagy a rendszerben viselt kockázatok mértékének ellenőrzés alatt tartására. Az illetékes hatóság bátorítja a központi szerződő felek kockázatvállalási és kockázatkezelési tevékenységének figyelemmel kisérését, és bátorítja a lehető legteljesebb részvételt a központi szerződő felek nemteljesítés-kezelési folyamatában.

(3a)  A helyreállítási terv értékelése során az illetékes hatóság az anyavállalat általi támogatásra vonatkozó megállapodásokat csak akkor veszi figyelembe a helyreállítási terv érvényes részeként, ha a megállapodás szerződés alapján kötelező.

(4)  A szanálási hatóság megvizsgálhatja a helyreállítási tervet annak megállapítása érdekében, hogy az tartalmaz-e olyan intézkedéseket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolhatják a központi szerződő fél szanálhatóságát. Amennyiben ilyen intézkedést azonosít, a szanálási hatóság felhívja erre az illetékes hatóság figyelmét, és ajánlásokat tesz az illetékes hatóságnak az intézkedések által a központi szerződő fél szanálhatóságára gyakorolt kedvezőtlen hatás kezelésének módjára.

(5)  Amennyiben az illetékes hatóság úgy dönt, hogy nem él a szanálási hatóság (4) bekezdés szerinti ajánlásaival, ezt a döntését teljes körűen meg kell indokolnia a szanálási hatóság felé.

(6)  Amennyiben az illetékes hatóság egyetért a szanálási hatóság ajánlásaival, vagy egyébként úgy véli, hogy a helyreállítási tervben lényeges hiányosságok vannak, vagy a terv végrehajtásának lényegi akadályai lehetnek, értesíti erről a központi szerződő felet vagy anyavállalatát, és lehetőséget biztosít a központi szerződő fél számára, hogy benyújtsa véleményét.

(7)  Az illetékes hatóság – a központi szerződő fél véleményének figyelembevétele mellett – előírhatja a központi szerződő fél vagy anyavállalata számára, hogy két hónapon belül – amely határidő az illetékes hatóság jóváhagyásával további egy hónappal meghosszabbítható – nyújtson be átdolgozott tervet, amelyben bemutatja az említett hiányosságok vagy akadályok kezelését. Az átdolgozott tervet a (2) bekezdés második albekezdésének megfelelően kell értékelni.

(8)  Amennyiben az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy az átdolgozott terv a hiányosságokat és akadályokat nem orvosolja megfelelően, vagy amennyiben a központi szerződő fél vagy anyavállalata nem nyújtott be átdolgozott tervet, az illetékes hatóság előírja a központi szerződő fél vagy anyavállalata számára, hogy konkrét módosításokat tegyen a tervben.

(9)  Amennyiben a terv konkrét módosításaival a hiányosságok, illetve akadályok nem orvosolhatók megfelelően, az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő felet vagy anyavállalatát arra, hogy észszerű határidőn belül azonosítsa, hogy milyen módosításokat tud végrehajtani az üzletvitelét illetően annak érdekében, hogy megszüntesse a helyreállítási terv hiányosságait, illetve az annak végrehajtása előtt álló akadályokat.

Amennyiben a központi szerződő fél vagy anyavállalata az illetékes hatóság által megszabott határidőn belül nem azonosítja az ilyen módosításokat, vagy ha az illetékes hatóság úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedésekkel a helyreállítási terv hiányosságai, illetve a végrehajtása előtt álló akadályok nem lennének megfelelően kezelhetők, vagy a központi szerződő fél szanálhatósága nem lenne javítható, akkor az illetékes hatóság kötelezheti a központi szerződő felet vagy anyavállalatát, hogy az illetékes hatóság által meghatározott ésszerű időn belül tegye meg a következő intézkedések bármelyikét, figyelembe véve a hiányosságok és akadályok súlyosságát és az intézkedések hatását a központi szerződő fél üzletvitelére, valamint a központi szerződő fél képességét arra, hogy továbbra is megfeleljen a 648/2012/EU rendelet előírásainak:

a)  a központi szerződő fél kockázati profiljának mérséklése;

b)  a központi szerződő fél kellő időben történő feltőkésíthetőségének javítása prudenciális kötelezettségeinek teljesítése érdekében;

c)  a központi szerződő fél stratégiájának és felépítésének felülvizsgálata;

d)  a többlépcsős veszteségfedezés, a helyreállítási intézkedések és egyéb veszteségelosztó megállapodások módosítása a szanálhatóság és a kritikus funkciók ellenálló képességének javítása érdekében;

e)  a központi szerződő fél irányítási struktúrájának átalakítása.

(10)  A (9) bekezdés második albekezdésében említett kérést indokolni kell, és arról a központi szerződő felet írásban kell értesíteni.

(10a)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza azokat a minimumkövetelményeket, amelyeket az illetékes hatóságnak értékelnie kell az e cikk (2) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésében említett értékelés céljából.

Az ESMA ... [a rendelet hatálybalépésétől számított 12 hónap]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

11. cikk

Csoporthoz tartozó központi szerződő felek helyreállítási tervei

(1)  Amennyiben annak a csoportnak az anyavállalata, amelynek a központi szerződő fél tagja, a 2014/59/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 23. pontja szerinti intézmény, vagy ugyanennek az irányelvnek az 1. cikke (1) bekezdésének c) vagy d) pontjában említett szervezet, az illetékes hatóság, a szóban forgó irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában említettek szerint kötelezi az anyavállalatot arra, hogy a szóban forgó irányelvvel összhangban nyújtsa be a csoport helyreállítási tervét. A szóban forgó illetékes hatóság a csoport helyreállítási tervét benyújtja a központi szerződő fél illetékes hatóságának.

Amennyiben annak a csoportnak az anyavállalata, amelynek a központi szerződő fél tagja, nem az első albekezdésben említett intézmény vagy szervezet, és ha ez a melléklet A. szakaszában meghatározott valamennyi elem értékelése érdekében szükséges, az illetékes hatóság ▌az e rendelet 10. cikkébe rögzített eljárásnak megfelelően kötelezheti a központi szerződő felet, hogy – a csoport struktúrájához kapcsolódó valamennyi releváns elem figyelembe vételével – nyújtson be tervet a központi szerződő fél helyreállítására. Az ilyen a kérést indokolni kell, és arról a központi szerződő felet és anyavállalatát írásban értesíteni kell.

(2)  Amennyiben az anyavállalat benyújtja a helyreállítási tervet az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően, a központi szerződő fél helyreállítására vonatkozó rendelkezéseknek a szóban forgó helyreállítási terv külön részét kell képezniük és meg kell felelniük e rendelet követelményeinek, és a központi szerződő féltől nem követelhető megsaját helyreállítási tervet készítenie.

(3)  A központi szerződő fél illetékes hatósága értékeli a központi szerződő fél helyreállítására vonatkozó rendelkezést a 10. cikkel összhangban, és – szükség esetén – konzultációt folytat a csoport illetékes hatóságával.

12. cikkA helyreállítási tervekkel kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások

(1)  A felügyeleti kollégium a következő kérdések mindegyikét illetően együttes határozatot hoz:

a)  a helyreállítási terv felülvizsgálata és értékelése;

b)  a 9. cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdésében említett intézkedések alkalmazása;

c)  arra vonatkozóan, hogy a helyreállítási tervet az anyavállalatnak kell-e elkésztenie a 11. cikk (1) bekezdésének megfelelően.

(2)  A kollégiumnak törekednie kell arra, hogy az a) és b) pontokban említett kérdéseket illetően az együttes határozatot négy hónapon belül meghozzák attól a naptól számítva, amikor az illetékes hatóság továbbította helyreállítási tervet.

A kollégiumnak törekednie kell arra, hogy a c) pontban említett kérdést illetően az együttes határozatot négy hónapon belül meghozzák attól a naptól számítva, amikor az illetékes hatóság dönt arról, hogy felkéri az anyavállalatot a csoportszintű helyreállítási terv elkészítésére.

Az ESMA a felügyeleti kollégiumban lévő valamely illetékes hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a felügyeleti kollégiumot az együttes határozat meghozatalában.

(3)  Amennyiben a helyreállítási terv továbbításától számított négy hónapon belül a felügyeleti kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban említett kérdéseket illetően, a központi szerződő fél illetékes hatósága saját határozatot hoz

A központi szerződő fél illetékes hatósága úgy hozza meg az első albekezdésben említett határozatot, hogy figyelembe veszi a kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét. A központi szerződő fél illetékes hatósága írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben az anyavállalatát és a felügyeleti kollégium többi tagját a határozatáról.

(4)  Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a felügyeleti kollégium tagjainak a kollégiumi tagok egyszerű többségét képviselő bármely csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy, a helyreállítási tervek értékelésével és e rendelet 10. cikke (9) bekezdésének a), b) és d) pontjai szerinti intézkedések végrehajtásával kapcsolatos ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél illetékes hatósága megvárja az ESMA-nak a 1095/2010/EU rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghozott határozatát, és az ESMA határozatával összhangban határoz.

(5)  A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA az ügy elé történő terjesztésétől számított egy hónapon belül hozza meg határozatát. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a központi szerződő fél illetékes hatóságának határozatát kell alkalmazni.

2. szakaszSzanálási tervezés

13. cikkSzanálási tervek

(1)  A központi szerződő félszanálási hatósága az illetékes hatósággal és az ESMA-valfolytatott konzultációt követően és a szanálási kollégiummal egyeztetve a 15. cikkben meghatározott eljárásnak megfelelően minden egyes központi szerződő félre szanálási tervet készít.

(2)  A szanálási terv rendelkezik azokról a szanálási intézkedésekről, amelyeket a szanálási hatóság megtehet, amennyiben a központi szerződő fél megfelel a 22. cikkben említett szanálási feltételeknek.

(3)  A szanálási tervnek figyelembe kell vennie legalább az alábbiakat:

a)  a központi szerződő fél következők miatt bekövetkező csődje:

i.  nemteljesítési események;

ii.  nemteljesítésen kívüli események;

iii.  szélesebb körű pénzügyi instabilitás vagy rendszerszintű események;

b)  a szanálási terv végrehajtásának klíringtagokra és azok ügyfeleire gyakorolt esetleges hatása, ideértve azt az esetet is, amikor a klíringtagokat a 2014/59/EU irányelvnek megfelelően valószínűsíthetően helyreállítási intézkedések vagy szanálási intézkedések alá vonják, bármely kapcsolt FMI-re, a központi szerződő fél által kiszolgált pénzügyi piacokra és a pénzügyi rendszer egészére gyakorolt hatás;

c)  azon körülmények, amelyek között egy központi szerződő fél igényelhet központi banki eszközrendszert és az igénylés módja, valamint azon eszközök meghatározása, amelyek várhatóan fedezetként befogadhatók.

(4)  A szanálási terv nem feltételezheti az alábbiakat:

a)  ▌állami pénzügyi támogatás;

b)  központi banki sürgősségi likviditási támogatás;

c)  nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás.

(4a)  A szanálási hatóságnak prudens feltételezésekkel kell élnie a szanálási célok eléréséhez esetlegesen szükséges, szanálási eszközként rendelkezésre álló pénzügyi források, valamint a szanálás elindításakor a központi szerződő fél szabályzata és szabályai alapján várakozása szerint rendelkezésre álló források tekintetében. E prudens feltételezéseknek az 5. cikk (2a) bekezdésének megfelelően elvégzett stressztesztek legújabb megállapításain kell alapulniuk, és egy vagy több központi szerződő fél helyreállítása vagy szanálása által súlyosbított, szélsőséges piaci helyzetek esetén is érvényesnek kell lenniük– beleértve egy vagy több további klíringtag nemteljesítését azon a két klíringtagon felül, amelyekkel szemben a központi szerződő fél a legnagyobb kitettséggel rendelkezik.

(5)  A szanálási hatóságok felülvizsgálják a szanálási terveket és adott esetben aktualizálják azokat, legalább éves gyakorisággal, és a központi szerződő fél jogi vagy szervezeti felépítésével, tevékenységével vagy pénzügyi helyzetével kapcsolatos minden olyan érdemi változás után, amely jelentős hatással lehet a terv eredményességére.

A központi szerződő felek és az illetékes hatóságok haladéktalanul tájékoztatják a szanálási hatóságokat minden ilyen változásról.

(5a)  A helyreállítási terv világosan megkülönbözteti – amennyiben lehetséges, külön szakaszok révén – a (3) bekezdés a) pontjának i., ii. és iii. alpontjaiban említett körülményeken alapuló forgatókönyveket.

(6)  A szanálási tervnek meg kell határoznia azokat a körülményeket és különböző helyzeteket, amikor sor kerül a szanálási eszközök alkalmazására és a szanálási hatáskör gyakorlására. A szanálási terv tartalmazza a következőket, adott esetben és lehetőség szerint számszerűsítve:

a)  a terv kulcsfontosságú elemeinek összefoglalása, megkülönböztetve a nemteljesítési eseményeket, a nemteljesítésen kívüli eseményeket és e kettő kombinációját;

b)  a központi szerződő félnél a szanálási terv utolsó aktualizálása óta bekövetkezett lényegi változások összefoglalása;

c)  annak bemutatása, hogy a központi szerződő fél kritikus funkciói jogilag és gazdaságilag hogyan különíthetők el más funkcióktól a szükséges mértékben annak érdekében, hogy ▌a folytonosság biztosítható legyen a szanálás bármely formája esetében, beleértve a központi szerződő fél csődjét is;

d)  becsült időkeret a terv minden egyes lényegi vonatkozásának véghezvitele tekintetében, beleértve a központi szerződő fél pénzügyi forrásainak pótlásához szükséges időt;

e)  a szanálhatóság 16. cikk szerinti értékelésének részletes leírása;

f)  a 16. cikk szerint elvégzett értékelés során feltárt szanálhatósági akadályok kezelésére, illetve kiküszöbölésére a 17. cikk szerint előírt intézkedések leírása;

g)  a központi szerződő fél kritikus funkciói és eszközei értékének és értékesíthetőségének meghatározására irányuló eljárások leírása;

h)  azon intézkedések részletes leírása, amelyek biztosítják, hogy a 14. cikk szerint előírt információk naprakészek legyenek, és mindenkor a szanálási hatóságok rendelkezésére álljanak;

i)  annak ismertetése, hogy miként finanszírozhatók a szanálási intézkedések a (4) bekezdésben említett elemek feltételezése nélkül;

j)  a különböző lehetséges forgatókönyveknek megfelelően alkalmazható különféle szanálási stratégiák részletes leírása és azok kapcsolódó időkerete;

k)  a központi szerződő fél és egyéb piaci szereplők között fennálló kritikus jellegű kölcsönös függőségi kapcsolatok – többek között a csoporton belüli kölcsönös függőségi viszonyok, az interoperabilitási megállapodások és más FMI-khez fűződő kapcsolatok – bemutatása, valamint a függőségi kapcsolatok kezelési módjainak bemutatása;

l)  a különböző lehetőségek leírása a következők biztosításához:

i.  a kifizetésekhez, elszámolási szolgáltatásokhoz és egyéb infrastruktúrákhoz történő hozzáférés;

ii.  a klíringtagok, azok ügyfelei és bármely kapcsolt FMI felé fennálló kötelezettségek megfelelő időben történő rendezése;

iii.  a klíringtagok és ügyfeleik hozzáférése a központi szerződő fél által biztosított értékpapírokhoz és készpénzszámlákhoz, és e felek tulajdonában álló, de a központi szerződő félre könyvelt és általa tartott értékpapírokhoz vagy számlapénzhez, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon;

iv.  a központi szerződő fél és egyéb FMI-k közötti kapcsolatok működésének folytonossága;

v.  a klíringtagok ügyfelei és közvetett ügyfelei eszközeinek és pozícióinak hordozhatósága, a 648/2012/EU rendelet 39. cikkében foglaltaknak megfelelően;

vi.  a központi szerződő fél engedélyeinek, felhatalmazásainak, elismeréseinek és törvényes kijelöléseinek megőrzése, ahol ez a központi szerződő fél kritikus funkcióinak folyamatos ellátásához szükséges, beleértve a központi szerződő fél elismerését az elszámolások véglegességére vonatkozó megfelelő szabályok alkalmazása és az egyéb FMI-kben való részvétel, vagy azokkal fenntartott kapcsolatok céljából;

la)  annak a megközelítésnek a leírása, amelyet a szanálási hatóság követni tervez a 29. cikk szerint megszüntetendő szerződések körének és értékének meghatározása tekintetében;

m)  a terv által a központi szerződő fél munkavállalóira gyakorolt hatások elemzése, beleértve a járulékos költségek elemzését is, valamint a munkavállalókkal a szanálási folyamat során való konzultációra szolgáló, tervezett eljárások leírása, figyelembe véve a szociális partnerekkel folytatott párbeszédet célzó nemzeti szabályokat és rendszereket;

n)  a médiával és az állampolgárokkal folytatandó kommunikációt bemutató terv, a lehető legnagyobb átláthatóság érdekében;

o)  a központi szerződő fél működési eljárásainak folyamatos fenntartását szolgáló lényeges műveletek és rendszerek bemutatása;

oa)  a szanálási kollégiumon belüli, szanálás előtti és közbeni információcserére vonatkozó szabályok leírása a 4. cikk (1) bekezdésében említett, a szanálási kollégiumok működésére vonatkozó, írásba foglalt szabályokkal és eljárásokkal összhangban.

A (6) bekezdés a) pontjában említett információkat az érintett központi szerződő fél tudomására kell hozni. A központi szerződő fél írásban kinyilváníthatja véleményét a szanálási tervre vonatkozóan a szanálási hatóság felé. Ezt a véleményt a tervben rögzíteni kell.

(7)  A szanálási hatóságok előírhatják a központi szerződő felek számára, hogy bocsássák rendelkezésükre a 648/2012/EU rendelet 29. cikkében említett azon ügyletek részletes adatait, amelyekben félként részt vettek. A szanálási hatóságok határidőt szabhatnak ezen adatok rendelkezésre bocsátására, és a különböző típusú ügyletekre különböző határidőket határozhatnak meg.

(7a)  A központi szerződő fél szanálási hatósága szorosan együttműködik a központi szerződő fél klíringtagjainak szanálási hatóságaival annak biztosítása céljából, hogy ne legyenek a szanálást akadályozó tényezők.

(8)  Az ESMA, az ERKT-val folytatott konzultációt követően és miután figyelembe vette a 2014/59/EU irányelvnek a 2014/59/EU irányelv 10. cikkének (9) bekezdése alapján elfogadott szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) –/-2016 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet vonatkozó rendelkezéseit, az arányosság elvének tiszteletben tartásával szabályozástechnikai standardtervezetet dolgoz ki, amelyek tovább részletezik a szanálási terv tartalmát a (6) bekezdéssel összhangban.

A szabályozástechnikai standardtervezetek kialakítása során az ESMA megfelelően figyelembe veszi az egész Unió tekintetében a nemzeti jogi keretek közötti különbségeket, különösen a fizetésképtelenségi jog területén, valamint az Unióban létrehozott központi szerződő felek különböző méretét és jellegét.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [PO: please, insert date: twelve months from the date of entry into force of this Regulation]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

14. cikkA központi szerződő felek együttműködési és információszolgáltatási kötelezettsége

A központi szerződő felek szükség esetén együttműködnek a szanálási tervek elkészítésében és biztosítják a szanálási hatóságok számára akár közvetlenül, akár az illetékes hatóságon keresztül a szóban forgó tervek elkészítéséhez és végrehajtásához szükséges összes információt, beleértve a melléklet B. szakaszában meghatározott információt és elemzést.

Az illetékes hatóságok biztosítják a szanálási hatóságok számára az első albekezdésben említett összes olyan információt, amely már a rendelkezésükre áll.

A központi szerződő félnek időben meg kell osztania információit az illetékes hatóságokkal és az ESMA-val a központi szerződő fél kockázati profiljának és más pénzügyi piaci infrastruktúrákkal, más pénzügyi intézményekkel és általában véve a pénzügyi rendszerrel való összekapcsoltságának a jelen rendelet 9. és 10. cikkében meghatározottak szerinti értékelésének elősegítése érdekében.

15. cikkA szanálási tervekkel kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások

(1)  A szanálási kollégium együttes határozatot hoz a szanálási tervre és annak minden módosítására vonatkozóan attól a naptól számított négy hónapon belül, amikor a szanálási hatóság a (2) bekezdésben említettek szerint továbbította a szóban forgó tervet.

(2)  A szanálási hatóság továbbítja a szanálási kollégiumnak a szanálási terv tervezetét, a 14. cikkel összhangban nyújtott információkat, valamint a szanálási kollégium számára releváns minden kiegészítő információt.

A szanálási hatóság biztosítja, hogy az ESMA rendelkezésére bocsássanak minden olyan információt, amely e cikknek megfelelően lényeges a szerepköre szempontjából.

(3)  A szanálási hatóság dönthet arról, hogy bevonja a harmadik országbeli hatóságokat a szanálási terv elkészítésébe és felülvizsgálatába, feltéve, hogy azok teljesítik a 71. cikkben rögzített titoktartási kötelezettségeket, és olyan joghatóságból származnak, amelyekben a következő szervezetek közül bármelyik letelepedett:

i.  a központi szerződő fél anyavállalata, ha van ilyen;

ii.  klíringtagok, amelyekkel szemben a központi szerződő félnek jelentős kitettsége van;

iii.  a központi szerződő fél leányvállalatai, ha vannak ilyenek;

iv.  a központi szerződő fél számára kritikus szolgáltatásokat nyújtó egyéb szolgáltatók;

iva.  a központi szerződő féllel interoperabilitási megállapodást kötött központi szerződő fél.

(4)  Az ESMA egy szanálási hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási kollégiumot az együttes határozat elérésében.

(5)  Amennyiben a szanálási terv továbbításától számított négy hónapon belül a szanálási kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot, a szanálási hatóság saját határozatot hoz a szanálási tervre vonatkozóan. A szanálási hatóság úgy hozza meg határozatát, hogy figyelembe veszi a szanálási kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét. A szanálási hatóság a határozatáról írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben az anyavállalatát és a szanálási kollégium többi tagját.

(6)  Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a szanálási kollégium tagjainak a kollégiumi tagok egyszerű többségét képviselő bármely csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy a szanálási tervek értékelésével kapcsolatos ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél szanálási hatósága megvárja az ESMA-nak az említett rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban meghozott határozatát, és az ESMA határozatával összhangban hozza meg határozatát.

A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA az ügy elé történő terjesztésétől számított egy hónapon belül hozza meg határozatát. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a szanálási hatóság határozatát kell alkalmazni.

(7)  Az (1) bekezdés alapján hozott együttes határozatok esetén, és ha a szanálási hatóság a (6) bekezdés értelmében úgy értékeli, hogy a nézetkülönbség tárgya hatást gyakorol a hatóság tagállamának költségvetési hatáskörére, a központi szerződő fél szanálási hatósága kezdeményezheti a szanálási terv újraértékelését.

II. FEJEZET

Szanálhatóság

16. cikkA szanálhatóság értékelése

(1)  A szanálási hatóság a szanálási kollégiummal együttműködve, a 17. cikkel összhangban értékeli a központi szerződő fél szanálhatóságának mértékét anélkül, hogy feltételezné a következők bármelyikét:

a)  ▌állami pénzügyi támogatás;

b)  központi banki sürgősségi likviditási támogatás;

c)  nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatás.

(2)  Valamely központi szerződő fél akkor minősül szanálhatónak, ha a szanálási hatóság számára megvalósítható és hiteles a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolása vagy a szanálási eszközöknek és hatásköröknek alkalmazása révén történő szanálása, a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítása mellett, elkerülve állami pénzeszközök igénybevételét, és a lehető legnagyobb mértékben elkerülve azt, hogy ez bármely jelentős káros hatással járjon a pénzügyi rendszerre nézve.

Az első albekezdésben említett káros hatásokba beletartoznak a bármely tagállamban bekövetkező szélesebb körű pénzügyi instabilitás vagy rendszerszintű események.

A szanálási hatóság időben értesíti az ESMA-t, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél nem minősül szanálhatónak.

(3)  A szanálási hatóság kérésére a központi szerződő félnek igazolnia kell a következőket:

a)  nincs akadálya a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értéke csökkentésének a szanálási hatáskör gyakorlása után, függetlenül attól, hogy a fennálló szerződéses megállapodásokat vagy a központi szerződő fél szanálási tervében szereplő egyéb intézkedéseket teljes körűen kimerítették-e;

b)  a központi szerződő fél klíringtagokkal vagy harmadik felekkel fennálló szerződései nem teszik lehetővé, hogy az érintett klíringtagok vagy harmadik felek eredményesen megtámadják a szanálási hatóság szanálási hatáskörének gyakorlását vagy egyéb módon elkerüljék, hogy e hatáskör alá essenek.

(4)  A szanálhatóságnak az (1) bekezdésben említett értékelése során a szanálási hatóságnak adott esetben értékelnie kell a melléklet C. szakaszában meghatározott szempontokat.

(4a)  Az ESMA ... [e rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónapon belül]-ig iránymutatást fogad el a felügyeleti és szanálási gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében a melléklet C. szakaszának alkalmazása tekintetében.

(5)  A szanálási hatóságnak a szanálhatósági vizsgálatot a szanálási kollégiummal együttműködve, a szanálási tervnek a 13. cikkel összhangban történő elkészítésével és naprakésszé tételével egyidejűleg kell elvégeznie.

17. cikkA szanálhatóság akadályainak kezelése vagy kiküszöbölése

(1)  Amennyiben a 16. cikkben foglalt vizsgálatot követően és a szanálási kollégiummal való konzultáció után a szanálási hatóság ▌azt állapítja meg, hogy jelentős akadályok állnak a központi szerződő fél szanálhatósága előtt, a szanálási hatóság az illetékes hatósággal együttműködve jelentést készít, és benyújtja azt a központi szerződő félnek és a szanálási kollégiumnak.

Az első albekezdésben említett jelentés elemzi a szanálási eszközök hatékony alkalmazását hátráltató, valamint a szanálási hatáskörök központi szerződő féllel kapcsolatos gyakorlását gátló ▌akadályokat, mérlegeli azok hatását a központi szerződő fél üzleti modelljére, és célzott intézkedéseket javasol azok megszüntetésére, ahol ez lehetséges.

(2)  A szanálási kollégium szanálási tervekre vonatkozó határozata meghozatalának kötelezettségét (15. cikk) az (1) bekezdésben említett jelentés benyújtását követően felfüggesztik, amíg a szanálhatóság előtt álló jelentős akadályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket a szanálási hatóság az e cikk (3) bekezdésének megfelelően el nem fogadja, vagy e cikk (4) bekezdésének megfelelően alternatív intézkedésekről döntést nem hoz.

(3)  A központi szerződő fél az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtott jelentés kézhezvételétől számított négy hónapon belül köteles lehetséges intézkedéseket javasolni a szanálási hatóságnak a jelentésben megjelölt jelentős akadályok kezelésére vagy megszüntetésére. A szanálási hatóság a központi szerződő fél által javasolt valamennyi intézkedést közli a szanálási kollégiummal. A szanálási hatóság és a szanálási kollégium a 18. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban értékeli, hogy az intézkedések hatékonyan kezelik vagy megszüntetik-e a szóban forgó akadályokat.

(4)  Amennyiben a szanálási hatóság,figyelembe véve a szanálási kollégium véleményét, azt állapítja meg, hogy a központi szerződő fél által a (3) bekezdéssel összhangban javasolt intézkedések nem csökkentik hatékonyan vagy szüntetik meg a jelentésben azonosított akadályokat, a szanálási hatóság alternatív intézkedéseket határoz meg, amelyekről a 18. cikknek megfelelően együttes határozat meghozatala céljából tájékoztatja a szanálási kollégiumot.

Az első albekezdésben említett alternatív intézkedéseknek figyelembe kell venniük a következőket:

a)  a központi szerződő fél szanálhatóságát gátló szóban forgó akadályok által jelentett fenyegetés a pénzügyi stabilitásra nézve;

b)  az alternatív intézkedések hatása az adott központi szerződő félre, klíringtagjaira és azok ügyfeleire, bármely kapcsolt FMI-re és a belső piacra;

ba)  az integrált klíringszolgáltatások különböző termékekhez történő nyújtására és különböző eszközosztályokra vonatkozó portfólióalapú biztosítékigény-számításra gyakorolt hatás.

A második albekezdés b) pontjának alkalmazásában a szanálási hatóság konzultál az illetékes hatósággal, a felügyeleti kollégiummal, a szanálási kollégiummal és adott esetben az ERKT-vel.

(5)  A szanálási hatóság a 18. cikkel összhangban írásban értesíti a központi szerződő felet közvetlenül, vagy az illetékes hatóság révén közvetetten azokról az alternatív intézkedésekről, amelyeket meg kell tenni a szanálhatóságot gátló akadályok megszüntetésére vonatkozó cél elérése érdekében. A szanálási hatóságnak igazolnia kell, hogy a központi szerződő fél által javasolt intézkedések miért nem alkalmasak a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére, valamint hogy az alternatív intézkedések hogyan képesek hatékonyan megszüntetni az akadályokat.

(6)  A központi szerződő fél egy hónapon belül javaslatot tesz egy arra vonatkozó tervre, hogyan szándékozik végrehajtani az alternatív intézkedéseket a szanálási hatóság által megállapított időszakon belül.

(7)  Kizárólag a (4) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal együttműködve:

a)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy vizsgálja felül vagy dolgozza ki a csoporton belüli vagy harmadik felekkel kötött, kritikus funkciók nyújtására vonatkozó szolgáltatási szerződéseket;

b)  az egyedi és összesített fedezetlen kitettségeire felső határt írhat elő a központi szerződő fél számára;

c)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a letétek a 648/2012/EU rendelet 41. cikke szerinti gyűjtésének és tartásának módját;

d)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa a 648/2012/EU rendelet 42. cikke szerinti garanciaalapjainak összetételét és számát;

e)  a központi szerződő fél számára konkrét vagy rendszeres kiegészítő tájékoztatási követelményeket írhat elő;

f)  meghatározott eszközök elidegenítését írhatja elő a központi szerződő fél számára;

g)  bizonyos jelenlegi vagy javasolt tevékenységek korlátozását vagy beszüntetését írhatja elő a központi szerződő fél számára;

h)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy módosítsa helyreállítási tervét, működési szabályzatát és más szerződéses megállapodásait;

i)  korlátozhatja vagy megakadályozhatja új vagy meglévő üzletágak fejlesztését, illetve új vagy meglévő szolgáltatások nyújtását;

j)  változtatásokat írhat elő a központi szerződő fél, illetve a közvetlenül vagy közvetve az ellenőrző befolyása alatt álló, csoporton belüli bármely vállalkozás jogi vagy működési struktúráit illetően annak érdekében, hogy a kritikus funkciók jogi és működési szempontból elkülöníthetők legyenek más funkcióktól a szanálási eszközök alkalmazása révén;

k)  előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy hozzon létre tagállami pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot vagy uniós szintű pénzügyi holdingtársaság anyavállalatot;

l)  előírhatja a központi szerződő fél ▌számára ▌, hogy bocsásson ki olyan kötelezettségeket, amelyek leírhatók és átalakíthatók, vagy hogy tartalékoljon egyéb forrásokat a veszteségfedezésre, feltőkésítésre és az előfinanszírozott források feltöltésére való képesség növelése érdekében;

m)  előírhatja a központi szerződő ▌félnek, hogy egyéb olyan lépéseket tegyen, amelyek lehetővé teszik a veszteségnek a tőke, egyéb kötelezettségek és szerződések általi fedezését. Az érintett intézkedések közé tartozik különösen annak megkísérelése, hogy újratárgyalja a központi szerződő fél által kibocsátott kötelezettségeket, vagy átdolgozza a szerződési feltételeket annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a szanálási hatóság az érintett kötelezettség, instrumentum vagy szerződés leírása, átalakítása vagy átütemezése mellett dönt, ezt a döntést a kötelezettségre vagy eszközre vonatkozó joghatóság joga alapján lehessen érvényesíteni;

n)   ▌

na)  korlátozza vagy felfüggeszti a központi szerződő fél interoperabilitási kapcsolatait, amennyiben ilyen korlátozás vagy felfüggesztés szükségessé válik azon káros hatás elkerülése érdekében, amelyet a helyreállítási eszközök és a szanálási hatáskörök alkalmazása gyakorolhat az interoperábilis központi szerződő felekre.

18. cikkA szanálhatóság akadályainak kezelésével vagy kiküszöbölésével kapcsolatos koordinációra vonatkozó eljárások

(1)  A szanálási kollégium együttes határozatot hoz a következők tekintetében:

a)  a szanálhatóság 16. cikk (1) bekezdése szerinti lényeges akadályainak azonosítása;

b)  a központi szerződő fél által a 17. cikk (3) bekezdése szerint javasolt intézkedések (szükség szerint);

c)  a 17. cikk (4) bekezdésének megfelelően előírt alternatív intézkedések.

(2)  A szanálhatóság lényeges akadályainak azonosítására vonatkozó, az (1) bekezdés a) pontjában említett együttes határozatot a 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentés szanálási kollégiumhoz történő benyújtását követő négy hónapon belül kell meghozni.

Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett együttes határozatot a központi szerződő fél által a szanálhatóság akadályainak megszüntetésére javasolt intézkedések benyújtását követő négy hónapon belül kell meghozni.

Az (1) bekezdésben említett együttes határozatokat a szanálási hatóság megindokolja, és arról a központi szerződő felet és adott esetben annak anyavállalatát írásban értesíti.

Az ESMA a szanálási hatóság kérésére az 1095/2010/EU rendelet 31. cikkének c) pontjával összhangban segítheti a szanálási kollégiumot az együttes határozat elérésében.

(3)  Amennyiben a 17. cikk (1) bekezdésében említett jelentés benyújtásától számított négy hónapon belül a szanálási kollégiumnak nem sikerül meghoznia az együttes határozatot, a szanálási hatóság saját határozatot hoz a 17. cikk (5) bekezdésével összhangban végrehajtandó megfelelő intézkedésekre vonatkozóan. A szanálási hatóság úgy hozza meg határozatát, hogy figyelembe veszi a szanálási kollégium többi tagjának a négy hónapos időszak alatt kinyilvánított véleményét.

A szanálási hatóság írásban értesíti a központi szerződő felet, adott esetben annak anyavállalatát és a szanálási kollégium többi tagját a határozatáról.

(4)  Amennyiben a négy hónapos időszak végéig a felügyeleti kollégium tagjainak a tagok egyszerű többséget képviselő csoportja az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban egy, a 17. cikk (7) bekezdésének j), k) vagy n) pontjaiban említett ügyet az ESMA elé terjesztett, a központi szerződő fél szanálási hatósága határozathozatalát elhalasztja, és megvárja az ESMA-nak az említett rendelet 19. cikkének (3) bekezdésével összhangban történő esetleges határozathozatalát. Ebben az esetben a szanálási hatóság határozatát az ESMA határozatával összhangban hozza meg.

A négy hónapos időszakot az 1095/2010/EU rendelet értelmében vett egyeztető szakasznak kell tekinteni. Az ESMA egy hónapon belül hozza meg határozatát attól számítva, hogy az ügyet elé terjesztették. A négy hónapos időtartam végét vagy az együttes határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az ESMA elé. Abban az esetben, ha az ESMA egy hónapon belül nem hoz határozatot, a szanálási hatóság határozatát kell alkalmazni.

IV. CÍM

KORAI BEAVATKOZÁS

19. cikkKorai beavatkozási intézkedések

(1)  Amennyiben egy központi szerződő fél megszegi vagy ▌várhatóan meg fogja szegni a 648/2012/EU rendelet szerinti prudenciális követelményeket, vagy a globális pénzügyi rendszer vagy az Unió pénzügyi rendszere vagy ezek bármely részének pénzügyi stabilitására nézve kockázatot jelent, vagy ha az illetékes hatóság azt állapította meg, hogy a központi szerződő fél működését esetlegesen befolyásoló fejleményekre utaló egyéb jelzések állnak fenn, különösen a klíringszolgáltatások nyújtásával kapcsolatos képessége tekintetében, az illetékes hatóság:

a)  kötelezheti a központi szerződő felet a helyreállítási terv aktualizálására a 9. cikknek megfelelően, amennyiben a korai beavatkozást igénylő körülmények eltérnek az eredeti helyreállítási tervben meghatározott feltételezésektől;

b)  kötelezheti a központi szerződő felet a helyreállítási tervben rögzített egy vagy több szabály vagy intézkedés végrehajtására egy meghatározott határidőn belül. Amennyiben a tervet aktualizálják az a) pontnak megfelelően, a szóban forgó szabályok vagy intézkedések tartalmazzák az aktualizált szabályokat vagy intézkedéseket;

c)  kötelezheti a központi szerződő felet, hogy azonosítsa az (1) bekezdésben említett jogsértés vagy valószínűsíthető jogsértés okait, és dolgozzon ki megfelelő intézkedéseket és határidőket tartalmazó intézkedési programot;

d)  kötelezheti a központi szerződő felet, hogy hívja össze részvényeseinek közgyűlését, vagy ha a központi szerződő fél elmulaszt eleget tenni ennek a kötelezettségnek, saját maga hívja össze a közgyűlést. Mindkét esetben az illetékes hatóság határozza meg a napirendet, azokkal a határozatokkal együtt, amelyeket a részvényesek általi elfogadás céljából meg kell vitatni;

e)  előírhatja az igazgatóság vagy felső vezetés egy vagy több tagjának eltávolítását vagy leváltását, amennyiben a szóban forgó személyek a 648/2012/EU rendelet 27. cikke értelmében alkalmatlannak bizonyultak feladataik ellátására;

f)  előírhatja a központi szerződő fél üzleti stratégiájának módosítását;

g)  előírhatja a központi szerződő fél jogi vagy működési struktúráinak módosítását;

h)  a szanálási hatóság rendelkezésére bocsáthatja a központi szerződő fél szanálási tervének aktualizálásához szükséges valamennyi információt a központi szerződő fél esetleges szanálásának előkészítése érdekében, és az eszközeinek és kötelezettségeinek értékelését a 24. cikkel összhangban, beleértve a helyszíni vizsgálatok révén megszerzett bármely információt;

i)  szükség esetén és a (4) bekezdéssel összhangban előírhatja a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseinek végrehajtását;

j)  kötelezheti a központi szerződő felet arra, hogy tartózkodjon bizonyos helyreállítási intézkedések megtételétől, amennyiben az illetékes hatóság azt állapítja meg, hogy a szóban forgó intézkedések végrehajtása káros hatást gyakorolhat a pénzügyi stabilitásra, vagy indokolatlanul sértheti az ügyfelek érdekeit;

k)  kötelezheti a központi szerződő felet, hogy kellő időben töltse fel pénzügyi forrásait;

ka)  kivételes esetben és egyszeri alkalommal lehetővé teheti a klíringtagok ügyfelei számára, hogy közvetlenül részt vegyenek árveréseken, eltekintve ugyanakkor ezen ügyfelek tekintetében a 648/2012/EU rendelet IV. címének 3. fejezete szerinti prudenciális követelmények alkalmazásától az e rendelet 41. cikkében meghatározott biztosítéki követelmények kivételével. Az ügyfelek klíringtagjai átfogó tájékoztatást adnak az ügyfeleknek az árverésről, és megkönnyítik számukra az ajánlattételi folyamatot. Az ügyfelek számára előírt letéti kifizetéseket egy teljesítő klíringtagon keresztül kell lebonyolítani;

kb)  a lehető legnagyobb mértékben korlátozhatja vagy megtilthatja a saját tőke és a tőkeként kezelt instrumentumok utáni bármely javadalmazást a nemteljesítés közvetlen előidézése nélkül – beleértve a központi szerződő fél által történő osztalékfizetéseket és visszavásárlásokat is –, és korlátozhatja, megtilthatja vagy befagyaszthatja a 2013/36/EU irányelv és az EBA/GL/2015/22 EBH-iránymutatás alapján változó javadalmazások, nem kötelező nyugdíjjuttatások és a vezetőségnek juttatott végkielégítési csomagok kifizetését.

(2)  Az intézkedések mindegyike vonatkozásában az illetékes hatóság megfelelő határidőt szab, és értékeli az intézkedések hatékonyságát azok végrehajtását követően.

(2a)  A fizetésképtelenségre vonatkozó nemzeti jognak a hitelezők számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók az illetékes hatóság által e rendeletnek megfelelően tett korai beavatkozási intézkedésekre.

(3)  Az illetékes hatóság csak az után alkalmazhatja az (1) bekezdés a)–k) pontjaiban foglalt intézkedéseket, hogy figyelembe vette a szóban forgó intézkedések hatását azon másik tagállamokban, ahol a központi szerződő fél működik vagy szolgáltatást nyújt, különösen ahol a központi szerződő fél működése kritikus vagy jelentős a helyi pénzügyi piacok szempontjából, azokat a helyeket, ahol a klíringtagok, kapcsolt kereskedési helyek és FMI-k letelepedettek.

(4)  Az illetékes hatóság csak akkor alkalmazhatja az (1) bekezdés i) pontjában foglalt intézkedést, ha az adott intézkedés a közérdeket szolgálja, és szükséges a következő célok bármelyikének eléréséhez:

a)  az Unió pénzügyi stabilitásának fenntartása;

b)  a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának fenntartása, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon;

c)  a központi szerződő fél pénzügyi alkalmazkodóképességének fenntartása és fokozása.

Az illetékes hatóság nem alkalmazhatja az (1) bekezdés i) pontjában foglalt intézkedést más központi szerződő fél vagyonának, jogainak vagy kötelezettségeinek átruházását érintő intézkedések vonatkozásában.

(5)  Amennyiben a központi szerződő fél kezdeményezte többlépcsős veszteségfedezését a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően, haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot és a szanálási hatóságot, és tisztázza, hogy a szóban forgó esemény az érintett központi szerződő fél gyengeségeit vagy problémáit tükrözi-e.

(6)  Amennyiben teljesülnek az (1) bekezdésben említett feltételek, az illetékes hatóság haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t és a szanálási hatóságot, továbbá konzultál a felügyeleti kollégiummal.

Az értesítést és a felügyeleti kollégiummal folytatott konzultációt követően az illetékes hatóság dönt arról, hogy indokolt-e az (1) bekezdésben foglalt valamely intézkedés alkalmazása. Az illetékes hatóság a végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó határozatról tájékoztatja a felügyeleti kollégiumot, a szanálási hatóságot, valamint az ESMA-t.

(7)  A szanálási hatóság a (6) bekezdés első albekezdésében foglalt értesítést követően kötelezheti a központi szerződő felet, hogy a 41. cikkben rögzített feltételek és a 71. cikkben rögzített titoktartási előírások, valamint az 596/2014/EU rendelet 11. cikkében lefektetett, a piaci szereplők véleményére vonatkozó közvélemény-kutatások keretrendszerének és más, vonatkozó felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogszabályok betartása mellett vegye fel a kapcsolatot a potenciális vásárlókkal a szanálásának előkészítése érdekében.

20. cikkA felső vezetés és az igazgatóság leváltása

Amennyiben egy központi szerződő fél pénzügyi helyzete jelentősen romlik, vagy ha a központi szerződő fél megszegi törvényi kötelezettségeit, ideértve a működési szabályzatát is, és a 19. cikkel összhangban hozott egyéb intézkedések nem elegendőek a helyzet visszafordításához, az illetékes hatóságok előírhatják a központi szerződő fél felső vezetése vagy igazgatósága egészének vagy egyes tagjainak leváltását.

Az új felső vezetés vagy igazgatóság kinevezése a 648/2012/EU rendelet 27. cikkével összhangban és az illetékes hatóság jóváhagyásával vagy beleegyezésével történik.

IVa. cím

Veszteségek megtérülése

20a. cikkA jövőbeni nyereségből való részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátása a veszteségeket elszenvedett klíringtagok és ügyfelek számára

(1)  Amennyiben egy nemteljesítésen kívüli esemény folytán helyreállítás alatt álló központi szerződő fél alkalmazta a helyreállítási tervében a 9. cikk (7b) bekezdése l) pontja ii. alpontjának b) pontja szerint előírt, a teljesítő klíringtagok és ügyfeleik részére a központi szerződő fél által fizetendő esetleges nyereség értékének csökkentésére szolgáló megállapodásokat és intézkedéseket, amelyek túlmennek a 648/2012/EU rendelet 45. cikkében meghatározott többlépcsős veszteségfedezés keretein, és ennek eredményeként nem került szanálás alá, a központi szerződő fél illetékes hatósága a a tartozások és a követelések egyensúlyának helyreállítását követően kötelezheti a központi szerződő felet a résztvevők veszteségeinek készpénzfizetés útján történő megtérítésére, vagy adott esetben a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátására.

Az egyes érintett, teljesítő klíringtagok részére kibocsátott, az ügyfeleknek megfelelő formában továbbadandó, a központi szerződő fél jövőbeni nyereségében részesedést biztosító, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékének a veszteséggel arányosnak kell lennie, és a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelésen kell alapulnia. Ezek a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok feljogosítják a birtokost arra, hogy évente kifizetésekben részesüljön a központi szerződő fél részéről a veszteség teljes megtérüléséig, a kibocsátás időpontjától számított, megfelelő, maximális számú éven keresztül. A központi szerződő fél éves nyereségének legfeljebb egy megfelelő maximális részaránya használható fel e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos kifizetésekre.

(2)  Ez a cikk nem csökkenti a klíringtagoknak a többlépcsős veszteségfedezés kereteit meghaladó veszteségek viselésével kapcsolatos felelősségét.

(3)  Az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a kártérítések kifizetésének sorrendjét, a megfelelő maximális számú évet és a központi szerződő fél éves nyereségének megfelelő maximális részarányát, az (1) bekezdés második albekezdésében rögzítettek szerint.

Az ESMA-nak [az e rendelet hatályba lépésétől számított XXX]-ig benyújtja a Bizottság részére az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az e bekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadásával kiegészítse ezt a rendeletet.

V. CÍM

SZANÁLÁS

I. FEJEZETCélok, feltételek és általános alapelvek

21. cikkSzanálási célok

(1)  A szanálási eszközök alkalmazása és a szanálási hatáskör gyakorlása során a szanálási hatóság figyelembe veszi a következő szanálási célok mindegyikét, és azokat az adott ügy természetének és körülményeinek megfelelően mérlegeli:

a)  a központi szerződő fél kritikus funkciói folytonosságának biztosítása ▌, különösen:

i.  a központi szerződő fél klíringtagjaival és azok ügyfeleivel szemben fennálló kötelezettségeinek megfelelő időben történő rendezése;

ii.  a klíringtagok folyamatos hozzáférése a központi szerződő fél által biztosított értékpapírokhoz vagy készpénzszámlákhoz, és e klíringtagok nevében a központi szerződő fél által tartott értékpapírokhoz vagy számlapénzhez;

b)  az egyéb FMI-kkel való azon kapcsolatok folytonosságának biztosítása, amelyek zavara lényeges negatív hatást gyakorolna a pénzügyi stabilitásra vagy a kifizetési, klíring, elszámolási és nyilvántartási funkciók megfelelő időben történő ellátására;

c)  a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése, különösen a pénzügyi stresszhelyzetnek a központi szerződő fél klíringtagjaira, azok ügyfeleire vagy a szélesebb értelemben vett pénzügyi rendszerre – többek között az egyéb FMI-kre – történő továbbterjedésének megakadályozása és a piaci és közbizalom fenntartása révén;

d)  az állami források védelme az állami pénzügyi támogatásra támaszkodás és az adófizetőket érő lehetséges veszteség minimalizálása révén;

e)  a szanálás költségeinek minimalizálása az összes érintett érdekelt félre nézve, és a központi szerződő fél értéke romlásának elkerülése, kivéve, ha ez a romlás szükséges a szanálási célok elérése érdekében.

(2)  A szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatósága és felső vezetése minden szükséges támogatást megad a szanálási hatóságnak a szanálási célok eléréséhez.

22. cikkSzanálási feltételek

1.1.1.1.(1)  A szanálási hatóságok akkor hajthatnak végre egy központi szerződő féllel kapcsolatban szanálási intézkedést, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)  a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik a következők bármelyike által megállapítottak szerint:

i.  az illetékes hatóság, a szanálási hatósággal folytatott konzultációt követően;

ii.  a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően, amennyiben a szanálási hatóság rendelkezik e következtetés levonásához szükséges eszközökkel;

b)  észszerűen nem várható, hogy bármilyen alternatív magánszektorbeli intézkedéssel, beleértve a korai beavatkozási intézkedéseket, észszerű időn belül megelőzhető lenne a központi szerződő fél csődje, minden releváns körülményt is figyelembe véve; és

c)  közérdekből szanálási intézkedés szükséges a szanálási célok eléréséhez, amennyiben a központi szerződő fél szerződéses veszteségelosztási megállapodásainak végrehajtásával vagy amennyiben e megállapodások nem teljes körűek és a központi szerződő fél rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolásával e célok nem érhetők el azonos mértékben.

Az a) ii. pont alkalmazásában az illetékes hatóság késedelem nélkül és saját kezdeményezésére a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden releváns információt, amely esetlegesen arra utalhat, hogy a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik. Az illetékes hatóság emellett kérésre a szanálási hatóság rendelkezésére bocsát minden egyéb olyan információt, amely az értékelése elvégzése érdekében szükséges.

1.1.1.2.(2)  Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy egy központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, ha a következő körülmények közül egy vagy több fennáll:

a)  a központi szerződő fél oly módon szegi meg vagy fogja valószínűleg megszegni az engedélyezési előírásokat, ami indokolja engedélyének a 648/2012/EU rendelet 20. cikke szerinti visszavonását;

b)  a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes ellátni kritikus funkcióit;

c)  a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes helyreállítani életképességét a helyreállítási intézkedések végrehajtása révén;

d)  a központi szerződő fél nem képes, vagy valószínűleg nem lesz képes megfizetni az esedékessé váló tartozásait vagy egyéb kötelezettségeit;

e)  a központi szerződő félnek ▌állami pénzügyi támogatásra van szüksége.

Az e) pont alkalmazásában nem tekintendő állami pénzügyi támogatásnak a következő feltételek mindegyikének megfelelő intézkedés:

i.  valamely központi bank által a központi bank feltételei mellett nyújtott likviditási eszközt fedező állami garancia, vagy újonnan kibocsátott kötelezettségekre nyújtott állami garancia formájában biztosított állami támogatás;

ia.  az állami pénzügyi támogatás nyújtásának időpontjában az e bekezdés a), b), c) vagy d) pontjában említett körülmények egyike sem áll fenn;

ib.  az i. pontban említett állami garanciákra valamely tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok orvoslása és a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében van szükség;

ii.  az i. pontban említett állami garanciák fizetőképes központi szerződő felekre korlátozódnak, és feltételük az állami támogatások uniós keretrendszere szerinti végső jóváhagyás, megelőző és ideiglenes jellegűek, az ib. pontban említett súlyos zavarok következményeinek orvoslásához mérten arányosak, és nem használhatók fel a központi szerződő felet ért vagy várhatóan a közeljövőben érő veszteségek fedezésére;

(3)  A szanálási hatóság szanálási intézkedést is végrehajthat, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a központi szerződő fél olyan helyreállítási intézkedéseket alkalmaz vagy tervez alkalmazni, amelyek megakadályozhatják a központi szerződő fél csődjét, de jelentős káros hatást gyakorolnak a pénzügyi rendszerre.

(3a)  A szanálási hatóság azon döntése, amely szerint a központi szerződő fél fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, kizárólag azzal az indokkal támadható meg, hogy a döntés meghozatalának időpontjában rendelkezésre álló információk alapján önkényes és észszerűtlen volt.

(4)  Az ESMA [PO, please insert date 12 months from entry into force of this Regulation]-ig iránymutatást ad ki a felügyeleti és szanálási gyakorlatok konvergenciájának előmozdítása érdekében azon körülmények közötti alkalmazást illetően, amelyek között a központi szerződő fél úgy tekinthető, hogy fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik, adott esetben figyelembe véve az Unióban letelepedett központi szerződő felek eltérő méreteit és jellegét.

Ezen iránymutatások elfogadása során az ESMA figyelembe veszi a 2014/59/EU irányelv 32. cikkének (6) bekezdésével összhangban kiadott iránymutatásokat.

23. cikk

A szanálásra vonatkozó általános elvek

A szanálási hatóság meghozza az összes megfelelő intézkedést a 27. cikkben említett szanálási eszközök használatához, és gyakorolja a 48. cikk szerinti szanálási hatáskört a következő elveknek megfelelően:

a)  a központi szerződő fél helyreállítási tervében szereplő összes szerződéses kötelezettséget és egyéb intézkedéseket ▌érvényesíti, amennyiben azokat a szanálás alá vonást megelőzően nem merítették ki, kivéve, ha rendkívüli körülmények között a szanálási hatóság azt állapítja meg, hogy a szanálási eszközök használata vagy a szanálási hatáskör gyakorlása megfelelőbb a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez;

b)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei viselik az első veszteségeket az a) pontban említett összes kötelezettség és intézkedés érvényesítését követően az adott pontnak megfelelően;

c)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei után a hitelezők viselik a veszteségeket, a követeléseiknek a rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti rangsorának sorrendjében, kivéve, ha ez a rendelet kifejezetten eltérően rendelkezik;

d)  a központi szerződő fél egyazon csoportba tartozó hitelezői azonos elbánásban részesülnek;

e)  a központi szerződő fél egyetlen részvényesének, hitelezőjének és klíringtagjának vagy annak ügyfelének vesztesége sem lehet nagyobb annál, mint amekkora vesztesége lenne a 60. cikknek megfelelően;

f)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságát és felső vezetését leváltják, kivéve azokat az eseteket, amikor a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy a testületnek és felső vezetésnek a részben vagy egészben történő megtartása szükséges a szanálási célok eléréséhez;

g)  a szanálási hatóságok tájékoztatják a dolgozói képviselőket és konzultációt folytatnak velük a nemzeti törvényeiknek vagy gyakorlatuknak megfelelően;

h)  amennyiben a központi szerződő fél egy csoport tagja, a szanálási hatóságok figyelembe veszik a csoport többi szervezetére, illetve a csoport egészére gyakorolt hatást.

II. FEJEZETÉrtékelés

24. cikk

Az értékelés céljai

1.1.1.3.(1)  A szanálási hatóságok biztosítják, hogy minden szanálási intézkedést a központi szerződő fél eszközeinek, kötelezettségeinek, jogainak és kötelmeinek méltányos, prudens és reális értékelését biztosító értékelés alapján hajtsanak végre.

1.1.1.4.(2)  Mielőtt a szanálási hatóság szanálás alá von egy központi szerződő felet, biztosítja egy első értékelés elvégzését annak megállapítására, hogy teljesülnek-e a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek.

1.1.1.5.(3)  Miután a szanálási hatóság határozott a központi szerződő fél szanálás alá vonásáról, biztosítja, hogy egy második értékelés készüljön a következők érdekében:

a)  tájékoztatás a megfelelő szanálási intézkedésről való döntésre vonatkozóan;

b)  annak biztosítása, hogy a központi szerződő fél eszközeiben bekövetkezett esetleges veszteségeket a szanálási eszközök alkalmazásakor teljes körűen elismerjék;

c)  tájékoztatás a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonásának vagy hígításának mértékére, valamint a szanálási hatáskör gyakorlása eredményeképp kibocsátott vagy átruházott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékére és számára vonatkozó döntést illetően;

d)  tájékoztatás a fedezetlen kötelezettségek, köztük a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok leírására vagy átalakítására vonatkozó döntést illetően;

e)  veszteség és pozíció elosztó eszközök alkalmazása esetén tájékoztatás az érintett hitelezői követelésekkel szemben elszámolt veszteségek, még nem teljesített kötelezettségek vagy még nyitott pozíciók mértékére vonatkozó döntést illetően a központi szerződő féllel kapcsolatban, valamint a szanálási készpénzbefizetési felhívás mértékéről és szükségességéről;

f)  az áthidaló központi szerződő fél eszközének alkalmazása esetén tájékoztatás az áthidaló központi szerződő félnek átadandó eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntést illetően, valamint a szanálás alatt álló központi szerződő félnek, illetve – az adott helyzettől függően – a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosainak fizetendő esetleges ellentételezés értékére vonatkozó döntést illetően;

g)  a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén tájékoztatás a harmadik fél vásárlónak átadandó eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó döntést illetően, valamint a szanálási hatóság tájékoztatása annak megállapításához, hogy a 40. cikk alkalmazásában mi minősül kereskedelmi feltételnek;

ga)  a szanálási hatóság által történő bármely szerződésfelmondás árának a lehetőség szerint tisztességes piaci áron kell alapulnia, amely a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai alapján kerül meghatározásra, és más árképzési módszerrel csak akkor helyettesíthető, ha azt a szanálási hatóság feltétlenül szükségesnek tartja.

A d) pont alkalmazásában az értékelésnek figyelembe kell vennie minden olyan veszteséget, amelyet a klíringtagoknak vagy egyéb harmadik feleknek a központi szerződő féllel szemben fennálló, még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtásával fedezni lehet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra alkalmazandó átváltás szintjét.

1.1.1.6.(4)  A (2) és (3) bekezdésekben említett értékelések ellen kizárólag a szanálási eszköz alkalmazására vagy a szanálási hatáskör gyakorlására vonatkozó határozattal együtt lehet jogorvoslattal élni a 72. cikknek megfelelően.

25. cikk

Az értékeléssel szembeni követelmények

1.1.1.7.(1)  A szanálási hatóság biztosítja, hogy a 24. cikkben említett értékelést:

a)  minden állami hatóságtól és a központi szerződő féltől független személy;

b)  a szanálási hatóság végezze, amennyiben az értékeléseket az a) pontban említett személy nem tudja elvégezni.

1.1.1.8.(2)  A 24. cikkben említett értékelések véglegesnek tekintendők, amennyiben azokat az (1) bekezdés a) pontjában említett személy végzi el, és a jelen cikkben rögzített összes követelmény teljesül.

1.1.1.9.(3)  Az állami támogatások adott esetben alkalmazandó uniós keretrendszerének sérelme nélkül egy végleges értékelésnek, amennyiben lehetséges, prudens feltételezéseken kell alapulnia, és nem tételezheti fel, hogy a központi szerződő fél a jövőben esetlegesen ▌ állami pénzügyi támogatásban, központi banki sürgősségi likviditási támogatásban vagy nem szokásos feltételű biztosítékkal, időtartamra és kamatozási feltételekkel nyújtott központi banki likviditási támogatásban részesül attól az időponttól kezdve, amikor a szanálási intézkedés történik. Az értékelésnek figyelembe kell vennie a szanálás alatt álló központi szerződő fél észszerűen felmerült költségeinek lehetséges megtérítését a 27. cikk (9) bekezdésnek megfelelően.

1.1.1.10.(4)  A végleges értékelést a következő, a központi szerződő fél birtokában lévő információkkal kell kiegészíteni:

a)  naprakész mérleg és a központi szerződő fél pénzügyi helyzetéről szóló jelentés, ideértve a fennmaradó rendelkezésre álló előfinanszírozott forrásokat és rendezetlen pénzügyi kötelezettségvállalásokat;

b)  a 648/2012/EU rendelet 29. cikkében említett elszámolt ügyletek nyilvántartásai;

c)  eszközeinek, kötelezettségeinek és pozícióinak piaci és könyvszerinti értékére vonatkozó információk, ideértve a központi szerződő féllel szembeni lényeges követeléseket és még nem teljesített kötelezettségeket.

1.1.1.11.(5)  A végleges értékelés tartalmazza a hitelezőknek az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog szerinti kielégítési sorrend alapján történő osztályokba sorolását. Tartalmaznia kell továbbá egy becslést arra vonatkozóan, hogy a részvényesek és hitelezők egyes osztályai milyen elbánásban részesültek volna a 23. cikk e) pontjában meghatározott elvek alkalmazása esetén.

Az első albekezdésben szereplő becslés nem érinti a 61. cikkben említett értékelést.

1.1.1.12.(6)  Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikke (14) és (15) bekezdéseinek megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki a következők meghatározására:

a)  azon körülmények, amelyek fennállása esetén valamely személy a szanálási hatóságtól és a központi szerződő féltől egyaránt függetlennek minősül e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában;

b)  a központi szerződő fél eszközei és forrásai értékének meghatározásához használt módszertan;

c)  a 24. és a 61. cikk szerinti értékelések elkülönítése;

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [PO: insert date: within 12 months of the entry into force of this Regulation]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

26. cikk

Ideiglenes értékelés

1.1.1.13.(1)  A 24. cikkben említett azon értékelések, amelyek nem felelnek meg a 25. cikk (2) bekezdésében rögzített követelményeknek, ideiglenes értékelésnek tekintendők.

Az ideiglenes értékeléseknek – megfelelő indokolással – ki kell terjedniük a további veszteségekre képzett pufferre.

1.1.1.14.(2)  Amennyiben a szanálási hatóságok ideiglenes értékelés alapján hajtanak végre szanálási intézkedést, biztosítaniuk kell, hogy a végleges értékelést mihamarabb elvégezzék.

A szanálási hatóság biztosítja, hogy az első albekezdésben említett végleges értékelés:

a)  lehetővé tegye a központi szerződő fél minden veszteségének elismerését a könyveiben;

b)  információt nyújtson az arra vonatkozó döntéshez, hogy a (3) bekezdéssel összhangban sor kerüljön-e a hitelezők követeléseinek visszaírására vagy a kifizetett ellentételezés értékének növelésére.

1.1.1.15.(3)  Amennyiben a központi szerződő fél nettó eszközértékének végleges értékelés szerinti becslése magasabb értéket eredményez, mint a központi szerződő fél nettó eszközértékének az ideiglenes értékelés szerinti becslése, a szanálási hatóság:

a)  növelheti az érintett hitelezők részéről fennálló, leírt vagy átütemezett követelések értékét;

b)  kötelezheti az áthidaló központi szerződő felet, hogy fizessen az érintett instrumentumok tulajdonosainak további ellentételezést a szanálás alatt álló központi szerződő félnek az eszközökre, kötelezettségekre, jogokra és kötelmekre vonatkozóan, illetve adott esetben a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozóan.

1.1.1.16.(4)  Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 36. cikkének (15) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki – e cikk (1) bekezdésének alkalmazásában – az ideiglenes értékelésben feltüntetendő további veszteségekre képzett puffer kiszámításának módszertanára.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [PO: insert date: within 12 months of the entry into force of this Regulation]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

III. FEJEZETSzanálási eszközök

1. szakaszÁltalános elvek

27. cikkA szanálási eszközökre vonatkozó általános rendelkezések

1.1.1.17.(1)  A szanálási hatóságok a 21. cikkben említett szanálási intézkedéseket a következő szanálási eszközök bármelyikének alkalmazásával, külön-külön vagy egymással kombinálva, hajtják végre:

a)  a pozíció- és veszteségelosztó eszközök;

b)  a leírási és átalakítási eszköz;

c)  a vagyonértékesítési eszköz;

d)  az áthidaló központi szerződő fél eszköz;

e)  a 21. és 23. cikkel összeegyeztethető bármely egyéb szanálási eszköz.

1.1.1.18.(2)  Rendszerszintű válság esetén a szanálási hatóság ▌állami pénzügyi támogatást is nyújthat kormányzati stabilitási eszköz alkalmazásával a 45., 46., és 47. cikkeknek megfelelően az állami támogatások uniós keretrendszere értelmében történő előzetes és végleges jóváhagyás, valamint a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök megfelelő időn belüli visszafizetésére vonatkozó átfogó és hiteles rendszer kialakítása mellett.

1.1.1.19.(3)  Az (1) bekezdésben említett eszközök használata előtt a szanálási hatóság végrehajtja a következőket:

a)  a központi szerződő fél bármely fennálló és rendezetlen jogait, beleértve a klíringtagok által teljesítendő minden szerződéses kötelezettséget a készpénzbefizetési felhívások teljesítésére, a központi szerződő fél számára pótlólagos források nyújtására, vagy a nemteljesítő klíringtagok veszteségeinek átvételére akár árverésen akár a központi szerződő fél működésében szereplő egyéb elfogadott módon;

b)  bármely fennálló és még nem teljesített szerződéses kötelezettséget, amely a klíringtagokon kívüli feleket a pénzügyi támogatás bármely formájának nyújtására kötelezi.

A szanálási hatóság részlegesen végrehajthatja az a) és b) pontokban említett szerződéses kötelezettségeket, amennyiben észszerű határidőn belül nem lehet a szóban forgó szerződéses kötelezettségeket teljes egészében végrehajtani.

1.1.1.20.(4)  A (3) bekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság részben vagy egészben tartózkodhat a vonatkozó meglévő és még nem teljesített kötelezettségek végrehajtásától annak érdekében, hogy elkerülje a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatásokat vagy egy széles körű továbbterjedést, vagy amennyiben az (1) bekezdésben említett eszközök használata megfelelőbb a szanálási célok kellő időben történő eléréséhez.

1.1.1.21.▌(6)  Amennyiben egy szanálási eszköz használata, kivéve a leírási és átalakítási eszközt, a klíringtagok által viselendő veszteséget eredményez, a szanálási hatóságnak a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó hatáskörét a szanálási eszköz alkalmazását közvetlenül megelőzően vagy azzal együtt kell gyakorolnia.

1.1.1.22.(7)  Amennyiben csak az (1) bekezdés c) vagy d) pontjában említett szanálási eszközöket alkalmazzák, méghozzá a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközei, jogai, kötelezettségei vagy forrásai egy részének 40. és 42. cikk szerinti átadására, úgy az érintett központi szerződő fél fennmaradó részét rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében kell felszámolni.

1.1.1.23.(8)  A nemzeti fizetésképtelenségi jognak a hitelező számára hátrányt okozó jogcselekmények megtámadhatóságára és végrehajthatatlanságára vonatkozó szabályai nem alkalmazandók valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél azon eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek átadására, amely vonatkozásában szanálási eszközök vagy kormányzati pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazására kerül sor.

1.1.1.24.(9)  A szanálási hatóság megfelelő időszak elteltével visszaigényli minden olyan méltányolható kiadását – megfelelő kockázati felárat is beleértve –, amely a szanálási eszközök alkalmazásával vagy a szanálási hatáskörök gyakorlásával kapcsolatban vagy a kormányzati pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazásával összefüggésben merült fel, a következő módszerek közül bármelyiket igénybe véve:

a)  a szanálás alatt álló központi szerződő féltől, elsőbbségi hitelezőként;

b)  a vásárló által fizetett bármely ellenértékből, a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén;

c)  az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevételből, elsőbbségi hitelezőként;

ca)  bármely klíringtagtól olyan mértékben, hogy a klíringtagnak ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek terhelték volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel;

cb)  a kormányzati stabilizációs eszközök alkalmazásából származó bevételekből, beleértve a 46. cikkben említett, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékesítéséből és a 47. cikkben említett ideiglenes államosítási eszköz alá vont központi szerződő fél értékesítéséből származó bevételeket is.

(9a)  Az előző bekezdés értelmében visszafizetendő összeg meghatározása során a szanálási hatóság figyelembe veszi azt az összeget, amelyet a központi szerződő fél ügyfelei és tagjai a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai, valamint a szanálás értelmében is kötelesek lettek volna hozzájárulásként megfizetni, ha a hatóságok nem nyújtottak volna állami támogatást.

1.1.1.25.(10)  A szanálási eszközök alkalmazásakor a szanálási hatóságok biztosítják – a 25. cikknek megfelelő értékelés alapján – a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél veszteségeinek teljes körű elosztását, követelései és tartozásai egyensúlyának helyreállítását, előfinanszírozott forrásainak teljes körű feltöltését, valamint a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél feltőkésítését.

27a. cikk

A központi szerződő fél résztvevőinek nyújtott kártalanítás lehetősége a nemteljesítés-kezelési vagy helyreállítási szakasz során szerződésben vállalt veszteségeikre nem alkalmazandó.

2. szakaszPozícióelosztó és veszteségelosztó eszközök

28. cikkA pozíció- és veszteségelosztó eszközök célja és hatóköre

1.1.1.26.(1)  A szanálási hatóságok a pozícióelosztó eszközt a 29. cikknek megfelelően, a veszteségelosztó eszközt pedig a 30. és 31. cikknek megfelelően alkalmazzák.

1.1.1.27.(2)  Az (1) bekezdésben említett eszközöket az elszámolási szolgáltatásokkal kapcsolatos összes ügylet és az ezen szolgáltatásokkal kapcsolatosan a központi szerződő fél számára nyújtott biztosítékok tekintetében lehet alkalmazni.

1.1.1.28.(3)  A szanálási hatóságok a 29. cikkben említett pozícióelosztó eszközt a központi szerződő fél vagy adott esetben az áthidaló központi szerződő fél számviteli nyilvántartásainak kiigazítása érdekében alkalmazzák.

A szanálási hatóságok a 30. és 31. cikkben említett veszteségelosztó eszközt a következők közül bármelyik célból alkalmazhatják:

a)  a központi szerződő fél a 27. cikk (10) bekezdésének megfelelően értékelt veszteségeinek fedezése;

b)  a központi szerződő fél azon képességének helyreállítása, hogy teljesíteni tudja az esedékessé váló fizetési kötelezettségeit;

ba)  a követelések és tartozások közötti egyensúly helyreállításának elősegítése;

c)  a követelések és tartozások közötti egyensúly helyreállításának elősegítése azáltal, hogy forrásokat bocsátanak a központi szerződő fél rendelkezésére egy árverési ajánlat teljesítése érdekében, amely lehetővé teszi a központi szerződő fél számára a nemteljesítő fél pozícióinak elosztását vagy a 29. cikk szerint felmondott szerződésekkel kapcsolatos kifizetések teljesítését;

d)  az a), b) és c) pontokban említett eredmények elérése egy áthidaló központi szerződő féllel kapcsolatban;

e)  a központi szerződő fél üzleti tevékenysége fizetőképes harmadik félnek történő átadásának támogatása a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásával.

29. cikkSzerződések részleges vagy teljes felmondása

1.1.1.29.(1)  A szanálási hatóság felmondhatja a következő szerződések mindegyikét, vagy közülük bizonyos szerződéseket:

a)  a nemteljesítő klíringtagok szerződéseit;

b)  az érintett elszámolási szolgáltatások vagy eszközosztályok szerződéseit;

c)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél szerződéseit.

(1a)  Az (1) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlása során a szanálási hatóság a bekezdés a), b) és c) pontjában említett szerződéseket hasonló módon, az adott szerződések szerződő felei közötti megkülönböztetés nélkül mondja fel, azon szerződéses kötelezettségek kivételével, amelyek ésszerű időkereten belül nem érvényesíthetők.

1.1.1.30.(2)  A szanálási hatóság kizárólag akkor mondhatja fel az (1) bekezdés a) pontjában említett szerződéseket, amennyiben az eszközök és e szerződésekből eredő pozíciók átadására nem került sor a 648/2012/EU rendelet 48. cikke (5) és (6) bekezdésének értelmében.

1.1.1.31.(3)  A szanálási hatóság minden érintett klíringtagot értesít az (1) bekezdésben említett szerződések felmondásának dátumáról.

1.1.1.32.(4)  Az (1) bekezdésben említett bármely szerződés felmondása előtt a szanálási hatóság a következő lépéseket teszi meg:

a)  kötelezi a szanálás alatt álló központi szerződő felet, hogy határozza meg az egyes szerződések értékét, és aktualizálja az egyes klíringtagok számlaegyenlegét;

b)  határozza meg az egyes klíringtagoknak vagy az egyes klíringtagok által fizetendő nettó összegeket, figyelembe véve minden esedékes de még meg nem fizetett változó letétet, beleértve az a) pontban említett értékelések eredményeképp esedékes változó letétet;

c)  értesíti az egyes klíringtagokat a megállapított nettó összegekről, és azokat e tájékoztatásnak megfelelően beszedi.

A szerződés felmondását követően a szanálási hatóság megfelelő időben értesíti minden olyan egyéb rendszerszinten jelentős intézményként megjelölt ügyfél illetékes hatóságát, amelynek szerződését felmondták.

(4a)  A szanálási hatóság által e cikk alapján történő szerződésfelmondás árának a tisztességes piaci áron kell alapulnia, amelyet a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai alapján határoznak meg, vagy bármely más megfelelő árképzési módszer segítségével, amennyiben a szanálási hatóság szükségesnek tartja ilyen alternatív módszer alkalmazását.

1.1.1.33.(5)  Amennyiben egy teljesítő klíringtag nem tudja megfizetni a (4) bekezdésnek megfelelően megállapított nettó összeget, a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő felet, hogy a teljesítő klíringtagot minősítse nemteljesítőnek, és annak alapletétjét, valamint a garanciaalaphoz való hozzájárulását a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően használja fel.

(6)  Amennyiben a szanálási hatóság felmondott egyet vagy többet az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett típusú szerződések közül, ideiglenesen meg kell akadályoznia, hogy a központi szerződő fél a felmondott szerződésekkel azonos típusú új ügyleteket számoljon el.

A szanálási hatóság engedélyezheti a központi szerződő fél számára, hogy folytassa az érintett ügylettípusok elszámolását, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

a)  a központi szerződő fél teljesíti a 648/2012/EU rendelet követelményeit;

b)  a szanálási hatóság értesítés ad ki és tesz közzé ebből a célból a 70. cikk (3) bekezdésében említett módokat alkalmazva.

30. cikkA központi szerződő fél által a teljesítő klíringtagoknak

és azok ügyfeleinek fizetendő nyereségek értékének csökkentése

1.1.1.34.(1)  A szanálási hatóság csökkentheti a központi szerződő fél teljesítő klíringtagokkal és azok ügyfeleivel szemben fennálló fizetési kötelezettségei összegének értékét, amennyiben e kötelezettségek a központi szerződő fél változó letét fizetésére vagy gazdaságilag ezzel egyenértékű kifizetésre vonatkozó folyamatainak megfelelően fizetendő nyereségből keletkeznek. A klíringtagok haladéktalanul tájékoztatják ügyfeleiket a szanálási eszköz alkalmazásáról és arról, hogy ez milyen módon érinti őket.

1.1.1.35.(2)  A szanálási hatóság az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettségek csökkentését egy méltányos elosztó mechanizmus alkalmazásával számolja ki, amelynek meghatározása a 24. cikk (3) bekezdésének megfelelően elvégzett értékelés folyamán történik, és amelyről a klíringtagokat haladéktalanul tájékoztatja, amint sor kerül a szanálási eszköz használatára. Az egyes klíringtagok esetében csökkentendő teljes nettó nyereség arányos a központi szerződő fél által fizetendő összegekkel.

1.1.1.36.(3)  A fizetendő nyereségek értékének csökkentése attól a pillanattól hatályos és kötelező érvényű a központi szerződő félre és az érintett klíringtagokra nézve, amikor a szanálási hatóság végrehajtja a szanálási intézkedést.

(3a)  Az e cikkben említett hatásköröknek az egyéb rendszerszinten jelentős intézményként megjelölt ügyfél pozícióit érintő bármilyen gyakorlásáról megfelelő időben értesíteni kell az említett ügyfél illetékes hatóságát. (4)  Későbbi eljárásban egyetlen teljesítő klíringtag sem támaszthat követelést a központi szerződő féllel vagy jogutódjával szemben az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettségek csökkentéséből eredően.

1.1.1.37.▌

1.1.1.38.(5)  Amennyiben a szanálási hatóság csak részben csökkenti a fizetendő nyereségek értékét, a fennmaradó fizetendő összeg továbbra is jár a teljesítő klíringtagnak.

(5a)  A központi szerződő fél működési szabályzatában utalni kell a fizetési kötelezettségek csökkentésére vonatkozó, az (1) bekezdésben említett hatáskörre, továbbá valamennyi esetleges hasonló megállapodásra, amelyről az említett működési szabályzat a helyreállítási szakaszra vonatkozóan rendelkezik . A központi szerződő fél gondoskodik szerződéses megállapodások megkötéséről annak érdekében, hogy a szanálási hatóság gyakorolhassa e cikk szerinti hatásköreit.

31. cikkSzanálási készpénzbefizetési felhívás

1.1.1.39.(1)  A szanálási hatóság előírhatja a teljesítő klíringtagok számára, hogy nyújtsanak pénzbeli hozzájárulásokat a központi szerződő félnek. E pénzbeli hozzájárulások összegét a szanálási hatóság határozza meg azzal a céllal, hogy a lehető legmegfelelőbb módon biztosítsa a 21. cikk (1) bekezdésében említett szanálási célok elérését.

Amennyiben a központi szerződő fél több garanciaalapot működtet, az első albekezdésben említett pénzbeli hozzájárulás összege a klíringtagnak az érintett klíringszolgáltatás vagy eszközosztály garanciaalapjába vagy garanciaalapjaiba befizetendő hozzájárulásaira vonatkozik.

A szanálási hatóság élhet a szanálási készpénzbefizetési felhívással függetlenül attól, hogy kimerült-e már a teljesítő klíringtagok számára pénzbeli hozzájárulást előíró összes szerződéses kötelezettség.

A szanálási hatóság a pénzbeli hozzájárulás összegét minden egyes teljesítő klíringtag számára a klíringtag garancialapba való befizetéseivel arányosan állapítja meg.

1.1.1.40.(2)  Ha egy teljesítő klíringtag nem fizeti meg az előírt összeget, a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő felet, hogy az érintett klíringtagot minősítse nemteljesítőnek, és a klíringtag alapletétjét, valamint a garanciaalaphoz való hozzájárulását a 648/2012/EU rendelet 45. cikkének megfelelően használja fel.

(2a)  A központi szerződő fél működési szabályzatában a helyreállítási készpénzbefizetési felhívások mellett utal a szanálási készpénzbefizetési felhívásra, és gondoskodik szerződéses megállapodások megkötéséről annak érdekében, hogy a szanálási hatóság gyakorolhassa e cikk szerinti hatásköreit.

(2b)  A szanálási hatóság meghatározza a szanálási készpénzbefizetési felhívás működési szabályzatba felveendő összegét, amelynek legalább a klíringtag garanciaalapba befizetett hozzájárulásával egyenértékűnek kell lennie.

(2c)  A szanálási hatóság meghatározza a szanálási készpénzbefizetési felhívás működési szabályzatba belefoglalandó összegét.

3. szakasz

A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírása és átalakítása

32. cikkA tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírására és átalakítására vonatkozó kötelezettség

1.1.1.41.(1)  A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a 33. cikknek megfelelően a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek vonatkozásában alkalmazza a veszteségek fedezésére, az érintett központi szerződő fél vagy áthidaló központi szerződő fél feltőkésítésére, vagy a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának támogatására.

▌(2)  A 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelés alapján a szanálási hatóság megállapítja a következőket:

a)  azt az összeget, amellyel a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket le kell írni minden olyan veszteség figyelembevétele mellett, amelyet a klíringtagoknak vagy egyéb harmadik feleknek a központi szerződő féllel szemben fennálló még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtásával fedezni lehet;

b)  azt az összeget, amellyel a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra kell átváltani a központi szerződő fél vagy az áthidaló központi szerződő fél prudenciális kötelezettségeinek helyreállítása érdekében.

33. cikkA tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek leírását vagy átalakítását szabályozó rendelkezések

1.1.1.42.(1)  A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárásban alkalmazandó elsőbbségének megfelelően használja.

1.1.1.43.(2)  A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tőkeértékének csökkentése vagy átalakítása előtt a szanálási hatóság a veszteség arányában és szükség esetén legfeljebb a veszteség teljes összege erejéig csökkenti a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok névleges értékét.

1.1.1.44.Amennyiben a 24. cikk (3) bekezdésével összhangban elvégzett értékelésnek megfelelően a központi szerződő fél nettó értéke a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok értékének csökkentése után is pozitív, a szanálási hatóság körülményektől függően bevonja vagy hígítja az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat.

1.1.1.45.(3)  A szanálási hatóság a szanálási célok eléréséhez szükséges mértékben, és szükség esetén legfeljebb az érintett instrumentumok vagy kötelezettségek teljes összege erejéig csökkenti vagy átalakítja, vagy csökkenti és átalakítja a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tőkeösszegét.

1.1.1.46.(4)  A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt nem használhatja a következő kötelezettségek vonatkozásában:

a)  foglalkoztatottakkal szemben fennálló kötelezettségek, felhalmozott bérhez, nyugellátáshoz vagy más rögzített javadalmazáshoz kapcsolódó kötelezettségek, kivéve a javadalmazás változó, kollektív szerződésben nem szabályozott összetevőit;

b)  kereskedelmi hitelezőkkel vagy áruhitelezőkkel szemben fennálló, a központi szerződő fél mindennapi működéséhez kritikus áruk vagy szolgáltatások nyújtásából – ideértve az IT-szolgáltatásokat, közüzemi ellátásokat, valamint az épületek bérlését, kiszolgálását és fenntartását – eredő kötelezettségek;

c)  adóhatóságokkal és társadalombiztosítási hatóságokkal szemben fennálló kötelezettségek – feltéve, hogy ezek előresorolt kötelezettségek az alkalmazandó fizetésképtelenségi jog szerint;

d)  a 98/26/EK irányelvvel összhangban kijelölt rendszerekkel vagy rendszerüzemeltetőkkel szemben fennálló kötelezettségek.

1.1.1.47.(5)  Amennyiben egy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentum vagy egy hitelviszonyt megtestesítő instrumentum vagy egyéb fedezetlen kötelezettség csökkentésére kerül sor, a következő feltételek vonatkoznak:

a)  a csökkentés végleges;

b)  az instrumentumok birtokosának nem maradhat fenn követelése, kivéve a már esetlegesen felhalmozott kötelezettségeket, a szóban forgó csökkentés jogszerűsége ellen benyújtott fellebbezés eredményeként esetlegesen felmerülő károkkal kapcsolatos kötelezettségeket, valamint a (6) bekezdés értelmében kibocsátott vagy átruházott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok alapján keletkező követeléseket;

c)  amennyiben a csökkentés csak részleges, az eredeti kötelezettséget keletkeztető megállapodás továbbra is érvényben marad a fennmaradó összeg tekintetében, amelyre az adott megállapodás csökkentés által indokolt, módosított feltételei vonatkoznak.

Az a) pont nem gátolja meg, hogy a szanálási hatóságok leíró mechanizmust alkalmazzanak a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek birtokosainak, illetve az akkori tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok birtokosainak kártalanítására, amennyiben az ideiglenes értékelés alapján végrehajtott leírás szintjéről a 26. cikk (2) bekezdésében említett végleges értékeléssel összevetve megállapításra kerül, hogy az meghaladja a szükséges összeget.

1.1.1.48.(6)  A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek (3) bekezdés szerinti átalakításakor a szanálási hatóság kötelezheti a központi szerződő feleket, vagy anyavállalataikat, hogy bocsássanak ki vagy ruházzanak át tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek birtokosaira.

1.1.1.49.(7)  A szanálási hatóság a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeket a (3) bekezdés szerint kizárólag akkor alakíthatja át, ha teljesülnek a következő feltételek:

a)  a szanálási hatóság beszerezte az anyavállalat illetékes hatóságának beleegyezését, amennyiben az anyavállalat köteles tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat kibocsátani;

b)  a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat azelőtt bocsátják ki, hogy az állam vagy egy kormányzati szerv általi sajáttőke-nyújtás céljára a központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat bocsátana ki;

c)  az átváltási arány arányos kárpótlást biztosít az érintett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosai számára, a rendes fizetésképtelenségi eljárásban biztosított elbánásukkal összhangban.

A hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok vagy egyéb fedezetlen kötelezettségek tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra történő átalakítását követően ez utóbbi az átalakítást követően azonnal jegyezhető, illetve átruházható.

1.1.1.50.(8)  A (7) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság biztosítja, hogy a központi szerződő fél szanálási tervének kidolgozásával és napra készen tartásával összefüggésben és a központi szerződő fél szanálhatósága előtt álló akadályok felszámolására vonatkozó hatáskör részeként a központi szerződő fél mindig kibocsáthassa a szükséges számú tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot.

34. cikkA leírás és átalakítás hatálya

A szanálási hatóság elvégzi vagy elvégezteti a leírási és átalakítási eszköz érvényesítéséhez szükséges összes adminisztratív és eljárási feladatot, beleértve a következőket:

a)  az összes vonatkozó nyilvántartás módosítása;

b)  a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, illetve hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok tőzsdéről való kivezetése vagy a kereskedésből való kivonása;

c)  az új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tőzsdei bevezetése vagy a velük való kereskedés engedélyezése;

d)  a már leírt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak a 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(16) szerinti tájékoztató kötelező közzététele nélküli újbóli tőzsdei bevezetése vagy a velük való kereskedés újraengedélyezése.

35. cikkA leírás és átalakítás eljárási akadályainak megszüntetése

Amennyiben a 32. cikk (1) bekezdésének második albekezdése kerül alkalmazásra, az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő feleket vagy anyavállalatait, hogy mindig tartson kellő mennyiségű tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot annak biztosítására, hogy az adott központi szerződő felek vagy anyavállalatiak elegendő új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat tudjanak kibocsátani, és hogy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra történő átváltást hatékonyan lehessen elvégezni.

A szanálási hatóság a leírási és átalakítási eszközt a központi szerződő fél létesítő okiratában vagy alapszabályában foglalt rendelkezésektől függetlenül használja, ideértve a részvényesek elővásárlási jogára vonatkozó vagy a részvényesek tőkeemeléshez való hozzájárulását előíró rendelkezéseket.

36. cikkReorganizációs terv benyújtása

1.1.1.51.(1)  A központi szerződő felek a 32. cikkben említett eszközök használata után egy hónappal felülvizsgálatot folytatnak le a fizetésképtelenség okairól, és benyújtják azt a szanálási hatóságnak, a 37. cikknek megfelelő reorganizációs tervvel együtt. Amennyiben az állami támogatások uniós keretrendszere alkalmazandó, a tervnek összeegyeztethetőnek kell lennie a központi szerződő fél által a keretszabályok értelmében a Bizottsághoz benyújtandó szerkezetátalakítási tervvel.

Amennyiben a szanálási célok eléréséhez szükséges, a szanálási hatóság maximum két hónapra meghosszabbíthatja az első albekezdésben említett határidőt.

1.1.1.52.(2)  Amennyiben az Uniót az állami támogatási keretrendszer értelmében értesíteni kell a szerkezetátalakítási tervről, a reorganizációs terv benyújtása nem veszélyeztetheti az állami támogatások uniós keretrendszere által az érintett szerkezetátalakítási terv benyújtására megállapított határidőt.

1.1.1.53.(3)  A szanálási hatóság a felülvizsgálat eredményét, a reorganizációs tervet, és annak minden, 38. cikk szerinti módosítását benyújtja az illetékes hatóságnak és a szanálási kollégiumnak.

37. cikkA reorganizációs terv tartalma

1.1.1.54.(1)  A 36. cikkben említett reorganizációs tervnek tartalmaznia kell azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy észszerű időn belül helyreállítsák a központi szerződő félnek, illetve egyes üzletágainak a hosszú távú életképességét. Az intézkedéseknek a központi szerződő fél működési környezetét jelentő gazdasági és pénzügyi feltételekre vonatkozóan realisztikus feltételezéseken kell alapulniuk.

A reorganizációs tervnek figyelembe kell vennie a pénzügyi piacok aktuális és lehetséges állapotát, tükrözni kell mind a legjobb, mind a legrosszabb esetet jelentő feltevéseket, ideértve az olyan helyzeteket, amelyekkel azonosíthatók a központi szerződő fél leginkább sérülékeny pontjai. A feltevéseket megfelelő szektorszintű referenciaértékekhez kell hasonlítani.

1.1.1.55.(2)  A reorganizációs tervnek legalább a következő elemeket kell tartalmaznia:

a)  a központi szerződő fél fizetésképtelenségét vagy valószínű fizetésképtelenné válását okozó tényezők és körülmények részletes elemzése;

b)  központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítása érdekében elfogadandó intézkedések leírása;

c)  ezen intézkedések végrehajtási ütemterve.

1.1.1.56.(3)  A központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítását célzó intézkedések közé tartozhatnak az alábbiak is:

a)  a központi szerződő fél tevékenységeinek átszervezése és átalakítása;

b)  a központi szerződő fél műveleti rendszereinek és infrastruktúrájának változásai;

c)  eszközök vagy üzletágak értékesítése.

(3a)  Amennyiben a 36. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban az állami támogatások uniós keretrendszerét alkalmazzák, a szanálási hatóság, az illetékes hatóság és a Bizottság számára javasolt összehangolni a központi szerződő fél hosszú távú életképességének helyreállítására szolgáló intézkedések értékelését, a módosított terv központi szerződő fél általi ismételt benyújtására irányuló kéréseket, valamint a reorganizációs vagy szerkezetátalakítási terv végleges elfogadását.

(3b)  Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban [e rendelet hatálybalépése után 18 hónappal]-ig iránymutatásokat dolgoz ki a reorganizációs tervbe a (2) cikk szerint legalább belefoglalandó elemek további pontosítása céljából.

(3c)  Az ESMA – adott esetben a (3a) bekezdésben említett iránymutatások alkalmazása során gyűjtött tapasztalatokat figyelembe véve – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki a reorganizációs tervbe a (2) cikk szerint minimálisan szerepeltetendő elemek további pontosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

38. cikkA reorganizációs terv értékelése és elfogadása

1.1.1.57.(1)  A reorganizációs terv központi szerződő fél általi 36. cikk (1) bekezdés szerinti benyújtását követő egy hónapon belül a szanálási hatóság és az illetékes hatóság értékeli, hogy a szóban forgó tervben megállapított intézkedések megbízhatóan állítanák-e helyre a központi szerződő fél hosszú távú életképességét.

Amennyiben a szanálási hatóság és az illetékes hatóság meggyőződik arról, hogy a tervvel helyreállítható a központi szerződő fél hosszú távú életképessége, a szanálási hatóság jóváhagyja a tervet.

1.1.1.58.(2)  Amennyiben a szanálási hatóság és az illetékes hatóság nem győződik meg arról, hogy a tervben megállapított intézkedésekkel helyreállítható a központi szerződő fél hosszú távú életképessége, a szanálási hatóság értesíti a központi szerződő felet az aggályairól, és kötelezi, hogy két héten belül ismételten nyújtson be egy az aggályokra megoldást nyújtó módosított tervet.

1.1.1.59.(3)  A szanálási hatóság és az illetékes hatóság értékeli az ismételten benyújtott tervet, és a terv kézhezvételét követő egy héten belül tájékoztatja a központi szerződő felet arról, hogy az megfelelően orvosolja-e a jelzett aggályokat, vagy további módosításokra van-e szükség.

(3a)  Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 16. cikkével összhangban [e rendelet hatálybalépése után 18 hónappal]-ig iránymutatásokat bocsát ki a reorganizációs tervek által a szanálási hatóság általi, az (1) bekezdéssel összhangban történő jóváhagyás érdekében teljesítendő alapvető kritériumok további pontosítása céljából.

(3b)  Az ESMA – adott esetben figyelembe véve a (3a) bekezdésben említett iránymutatások alkalmazása során gyűjtött tapasztalatokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki , a reorganizációs tervek által a szanálási hatóság általi, az (1) bekezdéssel összhangban történő jóváhagyás érdekében teljesítendő alapvető kritériumok további pontosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkével összhangban történő elfogadására.

39. cikkA reorganizációs terv végrehajtása és nyomon követése

1.1.1.60.(1)  A központi szerződő fél végrehajtja a reorganizációs tervet, és kérésre, de legalább hathavonta jelentést nyújt be a szanálási hatóságnak és az illetékes hatóságnak a terv végrehajtásában elért eredményekről.

1.1.1.61.(2)  A szanálási hatóság az illetékes hatósággal egyetértésben kötelezheti a központi szerződő felet a terv átdolgozására, amennyiben az szükséges a 37. cikk (1) bekezdésében említett cél eléréséhez.

A központi szerződő fél az első albekezdésben említett átdolgozott tervet benyújtja a szanálási hatóságnak a 38. cikk (3) bekezdése szerinti értékelés céljából. Az állami támogatások uniós keretrendszerének alkalmazása esetén a szanálási hatóság összehangolja ezt az értékelést a Bizottsággal.

4. szakasz A vagyonértékesítési eszköz

40. cikkA vagyonértékesítési eszköz

1.1.1.62.(1)  A szanálási hatóság átruházhatja a következőket egy olyan vevőre, amely nem áthidaló központi szerződő fél:

a)   szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok;

b)   szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely eszköze, joga, kötelme vagy kötelezettsége.

Az első albekezdésben említett átruházásra a központi szerződő fél részvényesei vagy a vevőn kívül bármely más harmadik fél beleegyezésének megszerzése nélkül, valamint a társasági jog vagy az értékpapírjog máskülönben alkalmazandó bármilyen eljárási követelményeinek – kivéve a 41. cikkben szabályozottakat – való megfelelés nélkül kerül sor.

1.1.1.63.(2)  Az (1) bekezdés szerinti átruházásnak kereskedelmi feltételek mellett kell történnie, az állami támogatások uniós keretrendszerével összhangban és figyelembe véve a körülményeket.

A szanálási hatóságnak az első albekezdés alkalmazásában minden észszerű lépést meg kell tennie annak érdekében, hogy megteremtse a 24. cikk (3) bekezdése szerint elvégzett értékeléssel összhangban lévő kereskedelmi feltételeket.

1.1.1.64.(3)  E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában a vevő által fizetett bárminemű ellenszolgáltatás a következőket illeti meg:

a)  a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosait, amennyiben a vagyonértékesítésre a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak azok tulajdonosairól a vevőre történő átruházásával került sor;

b)  a központi szerződő felet, amennyiben a vagyonértékesítésre a központi szerződő fél eszközei vagy kötelezettségei egy részének vagy egészének a vevőre történő átruházásával került sor;

c)  a szanálást megelőzően veszteséget elszenvedő bármely teljesítő klíringtagot.

A vevő által fizetett bármely ellenszolgáltatás elosztása a központi szerződő fél többlépcsős veszteségfedezésével összhangban történik a 648/2012/EU rendelet 43. és 45. cikkeiben rögzítetteknek, valamint a követelések rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti kielégítési sorrendjének megfelelően.

1.1.1.65.(4)  Az (1) bekezdésben említett átruházási hatáskört többször is gyakorolhatja a szanálási hatóság annak érdekében, hogy a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, illetve adott esetben a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek további átruházását hajtsa végre.

1.1.1.66.(5)  A szanálási hatóság a vevő hozzájárulásával ismételten a központi szerződő félre ruházhatja át azokat az eszközöket, jogokat, kötelezettségeket vagy forrásokat, amelyeket a vásárlóra ruházott át, illetve a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat ismét azok eredeti tulajdonosaira ruházhatja át.

Amennyiben a szanálási hatóság használja az első albekezdésben említett átruházási hatáskört, a központi szerződő fél vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni minden ilyen eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget, illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot.

1.1.1.67.(6)  Az (1) bekezdés szerint végrehajtott minden átruházásra attól függetlenül kerül sor, hogy a vevő jogosult-e a szerzésből eredő szolgáltatások nyújtására és tevékenységek folytatására.

Amennyiben a vevő nem jogosult a szerzésből eredő szolgáltatások nyújtására, illetve a tevékenységek folytatására, a szanálási hatóság, az illetékes hatósággal való egyeztetés mellett elvégzi a vevő megfelelő átvilágítását, és biztosítja, hogy a vevő amint lehetséges, de legkésőbb a vagyonértékesítési eszköz használatát követő egy hónapon belül kérelmezze az engedélyét. Az illetékes hatóság biztosítja, hogy az ilyen engedély iránti kérelmet gyorsított eljárásban bírálják el.

1.1.1.68.(7)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása a 648/2012/EU rendelet 31. cikkének (2) bekezdésében említettek szerinti befolyásoló részesedés megszerzését vagy növelését eredményezné, az illetékes hatóság az említett cikkben előírt értékelést olyan idő alatt végzi el, hogy az ne hátráltassa a vagyonértékesítési eszköz alkalmazását, és ne akadályozza meg azt, hogy a szanálási intézkedés elérje a releváns szanálási célokat.

1.1.1.69.(8)  Amennyiben az illetékes hatóság nem végezte el a (7) bekezdésben említett értékelést addig az időpontig, amikor sor kerül a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházására, a következők vonatkoznak:

a)  a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása azonnal hatályos attól a dátumtól, amikor megtörténik azok átruházása;

b)  az értékelési időszak és az f) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során fel kell függeszteni a vevőnek az adott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz fűződő szavazati jogát, és azt kizárólag a szanálási hatóság gyakorolhatja, amelynek azonban nincs a szavazati jog gyakorlására vonatkozó kötelezettsége, és nem tartozik felelősséggel a szavazati jog gyakorlására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan;

c)  az értékelési időszak és az f) pont szerinti esetleges elidegenítési időszak során a szóban forgó átruházással kapcsolatban nem kell alkalmazni a 648/2012/EU rendelet 12. cikkében előirányzott, a befolyásoló részesedés szerzésére és megszüntetésére vonatkozó követelmények megsértése esetén kivethető szankciókat és egyéb intézkedéseket;

d)  az illetékes hatóság az értékelés elvégzése után haladéktalanul írásban értesíti a szanálási hatóságot és a vevőt a 648/2012/EU rendelet 32. cikke szerinti értékelés eredményéről;

e)  amennyiben az illetékes hatóság nem kifogásolja az átruházást, a szóban forgó tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokhoz fűződő szavazati jogok a vevőre átruházottnak tekintendők a d) pontban említett értesítés dátumától kezdve;

f)  amennyiben az illetékes hatóság kifogást emel a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházása ellen, a b) pont továbbra is érvényben marad, és a szanálási hatóság figyelemmel a piaci feltételekre, egy elidegenítési időszakot állapíthat meg, amelyen belül a vevőnek el kell idegenítenie az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat.

1.1.1.70.(9)  A szolgáltatásnyújtáshoz való jog 648/2012/EU rendelettel összhangban történő gyakorlása céljából a vevőt a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódaként kell tekinteni, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelezettségek vagy források tekintetében gyakorolt.

1.1.1.71.(10)  Az (1) bekezdésben említett vevő nem akadályozható meg abban, hogy gyakorolja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait, feltéve, hogy a vevő megfelel a tagsági vagy e rendszerekben vagy infrastruktúrákban való részvételi kritériumoknak.

Amennyiben a vevő nem felel meg az első albekezdésben említett kritériumoknak, a vevő a szanálási hatóság jóváhagyásával továbbra is gyakorolhatja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait ▌. Ez a jóváhagyás kizárólag legfeljebb 12 hónapos időszakra adható meg.

1.1.1.72.(11)  12 hónapos időszakra vonatkozóan a vevő fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáférése nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy a vevő nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel, vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez, illetve infrastruktúrákhoz való hozzáférés engedélyezéséhez,

1.1.1.73.(12)  E rendelet eltérő rendelkezéseinek hiányában a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei, hitelezői, klíringtagjai és ügyfelei, valamint azok a harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait, kötelezettségeit vagy forrásait nem ruházták át, nem rendelkezhetnek jogokkal az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan.

41. cikkVagyonértékesítési eszköz: eljárási követelmények

1.1.1.74.(1)  Amennyiben sor kerül a vagyonértékesítési eszköz használatára egy központi szerződő fél vonatkozásában, a szanálási hatóságnak meg kell hirdetnie az átruházni szándékozott eszközök, jogok, kötelmek, kötelezettségek vagy a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok rendelkezésre állását, vagy intézkednie kell azok értékesítéséről. Jogok, eszközök, kötelmek és kötelezettségek összefüggő csoportjai külön is értékesíthetők.

1.1.1.75.(2)  Az állami támogatások adott esetben alkalmazandó uniós keretrendszerének sérelme nélkül az (1) bekezdésben említett értékesítés az alábbi kritériumokkal összhangban történik:

a)  az értékesítésnek a lehető legátláthatóbbnak kell lennie, és nem vezethet jelentősen téves kép kialakulásához a központi szerződő fél eszközei, jogai, kötelmei, kötelezettségei vagy egyéb tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai tekintetében, figyelembe véve a körülményeket és különösen a pénzügyi stabilitás fenntartásának szükségességét;

b)  nem részesíthet indokolatlan előnyben potenciális vásárlókat, és nem tehet közöttük különbséget;

c)  nem állhat fenn összeférhetetlenség;

d)  figyelembe kell vennie azt az igényt, hogy a szanálási intézkedést gyorsan kell végrehajtani;

e)  a lehetséges mértékig az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek értékesítési árának maximalizálására kell törekednie.

Az első albekezdésben említett kritériumok nem akadályozhatják a szanálási hatóságot abban, hogy felkérjen meghatározott potenciális vásárlókat.

1.1.1.76.(3)  Az (1) bekezdéstől eltérve, a szanálási hatóság a (2) bekezdésben meghatározott kritériumok teljesítése nélkül is értékesítheti az eszközöket, jogokat, kötelmeket, kötelezettségeket vagy tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, ha úgy ítéli meg, hogy az e kritériumoknak való megfelelés valószínűleg aláásná egy vagy több szanálási cél elérését.

5. szakaszAz áthidaló központi szerződő fél eszköz

42. cikkAz áthidaló központi szerződő fél eszköz

1.1.1.77.(1)  A szanálási hatóság átruházhatja a következőket egy áthidaló központi szerződő félre:

a)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok;

b)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely eszköze, joga, kötelme vagy kötelezettsége.

Az első albekezdésben említett átruházásra a szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei vagy az áthidaló központi szerződő félen kívül bármely más harmadik fél beleegyezésének megszerzése nélkül, valamint a társasági jog vagy az értékpapírjog máskülönben alkalmazandó bármilyen eljárási követelményeinek – kivéve a 43. cikkben szabályozottakat – való megfelelés nélkül kerül sor.

1.1.1.78.(2)  Az áthidaló központi szerződő félnek olyan jogi személynek kell lennie, amely az alábbi követelmények mindegyikének megfelel:

a)  a szanálási hatóság ellenőrzése alatt áll, és részben vagy egészében egy vagy több állami hatóság tulajdonában van; e hatóságok között lehet a szanálási hatóság is;

b)  azzal a céllal hozták létre, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok egy részét vagy összességét, illetve a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelmeinek és kötelezettségeinek egy részét vagy összességét átvegye és birtokolja abból a célból, hogy fenntartsa a központi szerződő fél kritikus funkcióit és a későbbiek során eladja a központi szerződő felet.

1.1.1.79.(3)  Az áthidaló központi szerződő fél eszköz alkalmazásakor a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy az áthidaló központi szerződő félre átruházott teljes kötelmi, illetve kötelezettségállomány ne legyen nagyobb a szanálás alatt álló központi szerződő félről átruházott jogok és eszközök összértékénél.

1.1.1.80.(4)  E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában az áthidaló központi szerződő fél által fizetett bárminemű ellenszolgáltatás a következőket illeti meg:

a)  a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok tulajdonosait, amennyiben az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásra a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak azok tulajdonosairól az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásával került sor;

b)  a szanálás alatt álló központi szerződő felet, amennyiben az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásra a központi szerződő fél eszközei vagy kötelezettségei egy részének vagy egészének az áthidaló központi szerződő félre történő átruházásával került sor.

1.1.1.81.(5)  Az (1) bekezdésben említett átruházási hatáskört többször is gyakorolhatja a szanálási hatóság annak érdekében, hogy a központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, vagy a központi szerződő fél eszközeinek, jogainak, kötelezettségeinek vagy forrásainak további átruházását hajtsa végre.

1.1.1.82.(6)  A szanálási hatóság ismételten a szanálás alatt álló központi szerződő félre ruházhatja át azokat a jogokat, kötelmeket, az eszközöket vagy kötelezettségeket, amelyeket az áthidaló központi szerződő félre ruházott át, illetve a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat ismét azok eredeti tulajdonaira ruházhatja át, amennyiben az (1) bekezdésben említett átruházás alapjául szolgáló határozat kifejezetten rendelkezik erről.

Amennyiben a szanálási hatóság használja az első albekezdésben említett átruházási hatáskört, a szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy az eredeti tulajdonosok kötelesek visszavenni minden ilyen eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget, illetve tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot, feltéve, hogy teljesülnek e bekezdés első albekezdésében vagy a (7) bekezdésben foglalt feltételek.

1.1.1.83.(7)  Amennyiben a konkrét tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek nem tartoznak a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átruházás alapjául szolgáló határozat meghatároz, illetve nem teljesítik az említett határozatban előírt, a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek átruházására vonatkozó feltételeket, a szanálási hatóság az áthidaló központi szerződő félről ismét a szanálás alatt álló központi szerződő félre, vagy az eredeti tulajdonosokra ruházhatja át.

1.1.1.84.(8)  A (6) és (7) bekezdésben említett átruházásra bármilyen időtartamon belül sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott cél érdekben történt átruházásra vonatkozó határozatban előírt minden egyéb feltételt.

1.1.1.85.(9)  A szanálási hatóság a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, illetve eszközöket, jogokat, kötelmeket vagy kötelezettségeket átruházhatja az áthidaló központi szerződő félről egy harmadik félre.

1.1.1.86.(10)  A szolgáltatásnyújtáshoz való jog 648/2012/EU rendelettel összhangban történő gyakorlása céljából az áthidaló központi szerződő felet a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódaként kell tekinteni, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt.

Egyéb esetekben a szanálási hatóságok kérhetik, hogy az áthidaló központi szerződő felet tekintsék a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogutódjának, amely tovább gyakorolhat bármilyen olyan jogot, amelyet a szanálás alatt álló központi szerződő fél az átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében gyakorolt.

1.1.1.87.(11)  Az áthidaló központi szerződő fél nem akadályozható meg abban, hogy gyakorolja a szanálás alatt álló központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb FMI-khez való hozzáféréshez fűződő jogait, feltéve, hogy az áthidaló központi szerződő fél megfelel a tagsági vagy e rendszerekben és infrastruktúrákban való részvételi kritériumoknak.

Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél nem felel meg az első albekezdésben említett kritériumoknak, az áthidaló központi szerződő fél továbbra is gyakorolhatja a központi szerződő fél tagsági jogait, valamint a fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi piaci infrastruktúrához való hozzáféréshez fűződő jogait a szanálási hatóság által meghatározott időszak alatt. Ez az időszak legfeljebb 12 hónap lehet.

1.1.1.88.(12)  Az áthidaló központi szerződő fél fizetési és elszámolási rendszerekhez, illetve egyéb pénzügyi FMI-khez való hozzáférése nem tagadható meg azzal az indokkal, hogy az áthidaló központi szerződő fél nem rendelkezik hitelminősítő intézettől származó minősítéssel, vagy a minősítés nem felel meg azoknak a minősítési szinteknek, amelyek szükségesek az említett rendszerekhez, illetve infrastruktúrákhoz való hozzáférés engedélyezéséhez.

1.1.1.89.(13)  A szanálás alatt álló központi szerződő fél részvényesei, hitelezői, valamint azok a harmadik felek, amelyeknek eszközeit, jogait, kötelmeit vagy kötelezettségeit nem ruházták át, nem rendelkezhetnek jogokkal az áthidaló központi félre átruházott eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek felett vagy azokhoz kapcsolódóan, illetve nem támaszthatnak követeléseket annak igazgatóságával vagy felső vezetésével szemben.

1.1.1.90.(14)  Az áthidaló központi szerződő félnek nincsen kötelezettsége vagy felelőssége a szanálás alatt álló intézmény részvényeseivel vagy hitelezőivel szemben, és az áthidaló központi szerződő fél igazgatósága vagy felső vezetése nem tartozik felelősséggel e részvényeseknek vagy hitelezőknek a feladataik ellátása során elkövetett cselekményekért és mulasztásokért, kivéve, ha e cselekmények vagy mulasztások az alkalmazandó nemzeti jog szerint súlyos gondatlanságnak vagy súlyos szabálysértésnek minősülnek.

43. cikkÁthidaló központi szerződő fél: eljárási követelmények

1.1.1.91.(1)  Az áthidaló központi szerződő fél teljesíti az alábbi követelmények mindegyikét:

a)  az áthidaló központi szerződő fél beszerzi a szanálási hatóság jóváhagyását a következők mindegyikéhez:

i.  az áthidaló központi szerződő fél létesítő okirata;

ii.  az áthidaló központi szerződő fél igazgatóságának tagjai, amennyiben azokat nem közvetlenül a szanálási hatóság nevezi ki;

iii.  az áthidaló központi szerződő fél igazgatósága tagjainak felelősségi körei és javadalmazása, amennyiben a javadalmazást és a felelősségi köröket nem közvetlenül a szanálási hatóság határozza meg;

iv.  az áthidaló központi szerződő fél stratégiája és kockázati profilja;

b)  az áthidaló központi szerződő fél átveszi a szanálás alatt álló központi szerződő féltől a 42. cikk (1) bekezdésében említett átruházásból eredően a szolgáltatások nyújtásához vagy tevékenységek folytatásához szükséges engedélyeket, a 648/2012/EU rendeletnek megfelelően.

Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél nem rendelkezik az (1) bekezdés b) pontja szerint előírt engedélyekkel, a szanálási hatóság megszerzi az illetékes hatóság engedélyét a 42. cikk (1) bekezdésében említett átruházás végrehajtásához. Amennyiben az illetékes jóváhagyja a szóban forgó átruházást, meg kell jelölnie, hogy az áthidaló központi szerződő fél milyen időtartamra mentesül a 648/2012/EU rendelet követelményeinek való megfelelés alól.

A 648/2012/EU rendelet 3. fejezetének IV. címe szerinti prudenciális követelmények alól csak legfeljebb három hónapos időszakra adható mentesítés, míg a 648/2012/EU rendelet minden más rendelkezése esetében a mentesítés időtartama legfeljebb 12 hónap lehet.

1.1.1.92.(2)  Figyelemmel az uniós vagy nemzeti versenyszabályok szerinti esetleges korlátozásokra, az áthidaló központi szerződő fél vezetésének az áthidaló központi szerződő felet azzal a céllal kell működtetnie, hogy fennmaradjon az érdekelt feleknek az áthidaló központi szerződő fél kritikus funkcióihoz való hozzáférése, és egy vagy több magánszektorbeli vásárlónak értékesítsék az áthidaló központi szerződő felet vagy eszközeit, jogait, kötelezettségeit és forrásait. Ennek az értékesítésnek az e cikk (5) és adott esetben (6) bekezdésében meghatározott időtartamon belül kell megtörténnie, valamint akkor, amikor a piaci feltételek megfelelőek.

1.1.1.93.(3)  A szanálási hatóság megszünteti az áthidaló központi szerződő fél működését a következők közül bármelyik esetén:

a)  a szanálási célok teljesültek;

b)  az áthidaló központi szerződő fél egyesül egy másik szervezettel;

c)  az áthidaló központi szerződő fél már nem teljesíti a 42. cikk (2) bekezdésében szereplő követelményeket;

d)  az áthidaló központi szerződő fél vagy lényegében az összes eszköze, joga, kötelezettsége vagy forrása értékesítésre került a (4) bekezdésnek megfelelően;

e)  lejár az (5) bekezdésben meghatározott időszak;

f)  az áthidaló központi szerződő fél által elszámolt ügyletek rendezése megtörtént, lejártak vagy a pozíció lezárásra került, és a központi szerződő fél ezen ügyletekhez kapcsolódó jogai és kötelezettségei ezzel teljes mértékben megszűntek.

1.1.1.94.(4)  Az áthidaló központi szerződő fél vagy eszközeinek, jogainak, kötelmeinek vagy kötelezettségeinek értékesítése előtt a szanálási hatóságnak meg kell hirdetnie az értékesíteni kívánt vagyonelemek rendelkezésre állását, és biztosítania kell, hogy azok értékesítése nyíltan és átláthatóan történjen, és ne alakuljon ki lényegesen téves kép róluk.

A szanálási hatóság az első albekezdésben említett értékesítést kereskedelmi feltételek mellett végzi, és nem részesíthet indokolatlan előnyben potenciális vásárlókat, és nem tehet közöttük különbséget.

1.1.1.95.(5)  A szanálási hatóságnak meg kell szüntetnie az áthidaló központi szerződő fél működését attól a naptól számított két év lejártával, amelyen a szanálás alatt álló központi szerződő féltől az utolsó vagyonelem átruházása megtörtént.

Amennyiben a szanálási hatóság megszünteti az áthidaló központi szerződő fél működését, kérelmezi az illetékes hatóságnál az áthidaló központi szerződő fél engedélyének visszavonását.

1.1.1.96.(6)  A szanálási hatóság az (5) bekezdésben említett időtartamot egy vagy több alkalommal további egy évvel meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbítás szükséges az áthidaló központi szerződő félnek a (3) bekezdés a)–d) pontjaiban említett megszüntetéséhez.

Az (5) bekezdésben említett időtartam meghosszabbítására irányuló határozatot meg kell indokolni, és annak tartalmaznia kell az áthidaló központi szerződő fél helyzetének részletes elemzését a piaci feltételek és kilátások vonatkozásában.

1.1.1.97.(7)  Amennyiben az áthidaló központi szerződő fél működését a (3) bekezdés d) vagy e) pontjában említett körülmények között szüntetik meg, úgy az áthidaló központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében fel kell számolni.

E rendelet ellenkező rendelkezéseinek hiányában az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevétel az áthidaló központi szerződő fél részvényeseit illeti meg.

Amennyiben az áthidaló központi szerződő felet több szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek és kötelezettségeinek átruházására használják, úgy a második albekezdésben említett bevételek jóváírása az egyes szanálás alatt álló központi szerződő felekről átruházott eszközökre és kötelezettségekre hivatkozással történik.

6. szakaszPótlólagos finanszírozásra vonatkozó intézkedések

44. cikkAlternatív finanszírozási eszközök

A szanálási hatóság köthet kölcsönszerződéseket, vagy igénybe veheti a pénzügyi támogatás egyéb formáit, ideértve a szanálás alatt álló központi szerződő félben lévő nem kimerített garanciaalapokban rendelkezésre álló előfinanszírozott erőforrásokat, amennyiben ez szükséges a szanálási eszközök hatékony alkalmazásának biztosításához.

7. szakasz

Kormányzati stabilizációs eszközök

45. cikk

Állami pénzügyi stabilizációs eszközök

1.1.1.98.(1)  A szanálási hatóság csak akkor használhat kormányzati stabilizációs eszközöket a 46. és 47. cikkekkel összhangban egy központi szerződő fél szanálása céljából, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a)  a pénzügyi támogatás szükséges a szanálási célok eléréséhez;

b)  a pénzügyi támogatás alkalmazása végső megoldásként történik, miután a lehető legteljesebb mértékben értékelték és kihasználták az egyéb szanálási eszközöket – a pénzügyi stabilitás fenntartása mellett –, az illetékes minisztériumnak vagy kormányzatnak a szanálási hatósággal folytatott konzultációt követő elhatározása szerint;

c)  a pénzügyi támogatás összhangban van az állami támogatások uniós keretrendszerével;

ca)  a pénzügyi támogatást korlátozott időszakra veszik igénybe;

d)  ▌

da)  a szanálási hatóság előzetesen átfogó és hiteles rendelkezéseket határozott meg a nyújtott pénzügyi támogatás megfelelő időtartamon belüli visszaszerzésére az állami támogatásban részesülő kedvezményezett résztvevőktől, kivéve ha ez a támogatás a 46. cikk (3) bekezdése vagy a 47. cikk (2) bekezdése szerint magánszektorbeli vásárlónak történő értékesítésen keresztül már megtérült;

1.1.1.99.(2)  Az állami pénzügyi stabilizációs eszközök alkalmazására tekintettel az illetékes minisztériumoknak vagy kormányzatoknak rendelkezniük kell a 48–59. cikkekben említett megfelelő szanálási hatáskörökkel, valamint biztosítaniuk kell az 52., 54., és 70. cikkeknek való megfelelést.

1.1.1.100.(3)  Az állami pénzügyi stabilizációs eszközök végső megoldásként használhatók az (1) bekezdés b) pontjában foglalt célok eléréséhez, amennyiben legalább a következő feltételek bármelyike teljesül:

a)  az illetékes minisztérium vagy kormányzat és a szanálási hatóság – a központi bankkal és az illetékes hatósággal folytatott konzultációt követően – megállapítja, hogy egyéb szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a pénzügyi stabilitásra gyakorolt jelentős káros hatások kiküszöböléséhez;

b)  az illetékes minisztérium vagy kormányzat és a szanálási hatóság úgy ítéli meg, hogy a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a központi bank korábban már rendkívüli likviditási támogatásban részesítette a központi szerződő felet;

c)  az illetékes minisztérium vagy kormányzat az illetékes hatósággal és a szanálási hatósággal való konzultációt követően az ideiglenes államosítási eszköz tekintetében úgy ítéli meg, hogy a szanálási eszközök alkalmazása nem bizonyulna elégségesnek a közérdek védelméhez, amennyiben a központi szerződő fél korábban már a részvény-finanszírozási eszközből nyújtott állami részvénytőke támogatásban részesült.

46. cikk

Állami tőketámogatási eszköz

1.1.1.101.(1)  Állami pénzügyi támogatás adható a központi szerződő fél feltőkésítéséhez tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok ellenében.

1.1.1.102.(2)  Az állami tőketámogatási eszköz alá tartozó központi szerződő feleket kereskedelmi és szakmai alapon kell irányítani.

1.1.1.103.(3)  Az (1) bekezdésben említett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat egy magánszektorbeli vásárlónak kell értékesíteni, amint a kereskedelmi és pénzügyi körülmények lehetővé teszik azt.

47. cikk

Ideiglenes államosítási eszköz

1.1.1.104.(1)  Valamely központi szerződő fél ideiglenesen állami tulajdonba vehető a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokra valamely tagállam által egy kedvezményezett javára adott egy vagy több átruházási megbízással, amely kedvezményezett a következők valamelyike:

a)  a tagállam által kijelölt személy;

b)  teljes mértékben a tagállam tulajdonában álló valamely társaság.

1.1.1.105.(2)  Az ideiglenesen állami tulajdonba vett központi szerződő feleket kereskedelmi és szakmai alapon kell irányítani, és azokat a kereskedelmi és pénzügyi körülmények által megengedett legrövidebb időn belül egy magánszektorbeli vásárlónak kell értékesíteni, figyelembe véve a szanálási költségek megtérülésének lehetőségét is.

IV. FEJEZETSzanálási hatáskörök

48. cikkÁltalános hatáskörök

1.1.1.106.(1)  A szanálási hatóságoknak rendelkezniük kell a szanálási eszközök eredményes alkalmazásához szükséges valamennyi hatáskörrel, beleértve a következő hatásköröket:

a)  arra irányuló hatáskör, hogy bármely személy számára előírják bármely olyan információ szolgáltatását a szanálási hatóság számára, amelyre annak szüksége van a szanálási intézkedésről való határozathozatalhoz, valamint a szanálási intézkedés előkészítéséhez, ideértve a szanálási tervben szolgáltatott információk aktualizálását és kiegészítését is helyszíni vizsgálatok révén;

b)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél feletti ellenőrző befolyás gyakorlására, valamint a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak birtokosaira és a központi szerződő fél igazgatóságára ruházott összes jog és hatáskör gyakorlására;

ba)  hatáskör a központi szerződő felek működési szabályzatának megváltoztatására vagy módosítására – a részvételi feltételeket is beleértve – amennyiben ezek a változások a szanálhatóság akadályainak megszüntetése érdekében szükségesek;

bb)  arra irányuló hatáskör, hogy a szanálási célok elérése és a pénzügyi rendszerre gyakorolt jelentős káros hatások elkerülése érdekében szükség esetén tartózkodjanak a központi szerződő fél szabályai és megállapodásai szerinti bizonyos szerződéses kötelezettségek érvényesítésétől, vagy egyéb módon eltérjenek a központi szerződő fél szabályaitól és megállapodásaitól;

c)  hatáskör szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok átruházására;

d)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél jogainak, eszközeinek, kötelezettségeinek vagy forrásainak más szervezetre történő átruházására az adott szervezet beleegyezésével;

e)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumai vagy egyéb fedezetlen kötelezettségei tekintetében a tőkeösszegnek vagy az esedékes összegnek a csökkentésére, ideértve a nullára csökkentést is;

f)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak vagy egyéb fedezetlen kötelezettségeinek az átváltására annak a központi szerződő félnek vagy áthidaló központi szerződő félnek a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumaira, amelyre a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeit, jogait, kötelmeit vagy kötelezettségeit átruházták;

g)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására;

h)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kibocsátott tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok névértékének csökkentésére, akár nullára csökkentésére, valamint e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok bevonására;

i)  arra irányuló hatáskör, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél ▌számára előírják új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátását, ideértve az elsőbbségi részvényeket és feltételesen átváltható instrumentumokat;

j)  hatáskör a központi szerződő fél hitelviszonyt megtestesítő instrumentumainak és egyéb kötelezettségek tekintetében a lejárat, a fizetendő kamatösszeg vagy annak az időpontnak a módosítására, amelyen a kamatfizetés esedékessé válik, többek között a fizetés átmeneti felfüggesztésével is;

k)  hatáskör pénzügyi szerződések lezárására és felmondására;

l)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságának és felső vezetésének eltávolítására vagy leváltására;

m)  arra irányuló hatáskör, hogy az illetékes hatóságot kötelezzék arra, hogy a 648/2012/EU rendelet 31. cikkében meghatározott határidőktől eltérve időben értékelje a befolyásoló részesedés vevőjét;

n)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél valamely klíringtagja vagy annak ügyfele számára járó változó letét összegének csökkentésére, akár nullára csökkentésére, a 30. cikkben meghatározott feltételek szerint;

o)  hatáskör a nyitott pozíciók és bármely kapcsolódó eszközök, ideértve a vonatkozó tulajdonjog átruházást és az értékpapírokból álló pénzügyi biztosítékról szóló megállapodásokat, az egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodásokat és nettósítási megállapodásokat, átvezetését egy nemteljesítő klíringtag számlájáról egy teljesítő klíringtag számlájára a 648/2012/EU rendelet 48. cikkének megfelelő módon;

p)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél résztvevőinek fennálló és rendezetlen szerződéses kötelezettségeinek végrehajtására;

q)  hatáskör a szanálás alatt álló központi szerződő fél anyavállalatának fennálló és még nem teljesített kötelezettségeinek végrehajtására, ideértve a pénzügyi támogatás nyújtását a központi szerződő fél számára garanciák vagy hitelkeretek útján;

r)  hatáskör a klíringtagok kötelezésére, hogy nyújtsanak pótlólagos pénzbeli hozzájárulást.

A szanálási hatóságok az első albekezdésben említett hatásköröket külön-külön vagy egymással kombinálva is gyakorolhatják.

1.1.1.107.(2)  E rendelet és az állami támogatások uniós keretrendszere ellenkező rendelkezésének hiányában a szanálási hatóságra nem vonatkoznak a következő követelmények, amennyiben az (1) bekezdésben említett hatásköröket gyakorolja:

a)  valamely közszektorbeli jogalany vagy magánszemély jóváhagyásának vagy hozzájárulásának megszerzésére vonatkozó követelmény;

b)  szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy áthidaló központi szerződő fél pénzügyi instrumentumainak, jogainak, kötelezettségeinek, eszközeinek vagy forrásainak átruházására vonatkozó követelmények;

c)  valamely közszektorbeli jogalany vagy magánszemély értesítésére vonatkozó követelmény;

d)  valamely értesítés vagy tájékoztató közzétételére vonatkozó követelmény;

e)  bármilyen dokumentum más hatóságoknál való elhelyezésére vagy nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmény.

49. cikkKiegészítő hatáskörök

1.1.1.108.(1)  A 48. cikk (1) bekezdésében említett hatáskör gyakorlása esetén a szanálási hatóság gyakorolhatja a következő kiegészítő hatáskörök bármelyikét is:

a)  a 65. cikkre is figyelemmel, annak előírása, hogy az átruházásra az átruházandó pénzügyi instrumentumokat, jogokat, kötelmeket, eszközöket és kötelezettségeket érintő kötelezettségektől és terhektől mentesen kerüljön sor;

b)  a további tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok szerzésére vonatkozó jogok megszüntetése;

c)  az érintett hatóság felkérése arra, hogy szüntesse meg vagy függessze fel a központi szerződő fél által kibocsátott pénzügyi instrumentumoknak szabályozott piacra való bevezetését, illetve a 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(17) szerinti hivatalos tőzsdei jegyzését;

d)  annak előírása, hogy a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél, a 40., illetve 42. cikknek megfelelően, a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely joga vagy kötelezettsége, illetve a szanálás alatt álló intézmény által hozott bármely intézkedés tekintetében, ideértve a piaci infrastruktúrában való részvételhez kapcsolódó bármilyen jogot vagy kötelezettséget is, olyan elbánásban részesüljön, mintha ő lenne a szanálás alatt álló központi szerződő fél;

e)  annak előírása a szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy adott esetben a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél számára, hogy a másikat információval és támogatással lássa el;

f)  annak előírása, hogy az a klíringtag, amely a 48. cikk (1) bekezdésének o) és p) pontjaiban foglalt hatáskör gyakorlásával elosztott bármely pozíció átvevője, vállaljon át minden a központi szerződő félben történő részvételhez kapcsolódó jogot vagy kötelezettséget e pozíciók tekintetében;

g)  az olyan szerződések feltételeinek törlése vagy módosítása, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél részes fél, illetve valamely vevő vagy áthidaló központi szerződő fél helyettesítése részes féli minőségében;

h)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél működési szabályzatának módosítása ▌;

i)  valamely klíringtag tagságának átruházása a szanálás alatt álló központi szerződő félről a központi szerződő fél vevőjére vagy egy áthidaló központi szerződő félre.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában e rendeletben szabályozott semmilyen kártalanításra való jog nem tekinthető kötelezettségnek vagy tehernek.

1.1.1.109.(2)  A szanálási hatóság előírhatja azokat az üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedéseket, amelyek szükségesek a szanálási intézkedés hatékonyságának, és annak a biztosításához, hogy a vevő vagy az áthidaló központi szerződő fél működtetni tudja az átadott üzleti tevékenységet. Az üzletmenet folytonosságát biztosító intézkedések a következőket foglalhatják magukban:

a)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött szerződések folyamatossága oly módon, hogy vevő vagy áthidaló központi szerződő fél átvállalja a szanálás alatt álló központi szerződő fél bármely átruházott pénzügyi instrumentumhoz, joghoz és kötelemhez, eszközhöz vagy kötelezettséghez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit, és valamennyi érintett szerződéses dokumentumban (kifejezetten vagy hallgatólagosan) a szanálás alatt álló központi szerződő fél helyébe lép;

b)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél vevő vagy áthidaló központi szerződő fél általi helyettesítése bármely átruházott pénzügyi instrumentumhoz, joghoz, kötelemhez, eszközhöz és kötelezettséghez kapcsolódó jogi eljárásban.

1.1.1.110.(3)  Az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában szabályozott hatáskörök nem érintik a következőket:

a)  a központi szerződő fél munkavállalóinak a munkaszerződés felmondásához való joga;

b)  az 55., a 56. és a 57. cikkre is figyelemmel valamely szerződés részes fel szerződés szerinti jogainak, köztük a szerződés felmondásához való jog gyakorlása, amennyiben erről a szerződés feltételeivel összhangban, a szanálás alatt álló központi szerződő félnek az átruházást megelőző, illetve a vevőnek vagy az áthidaló központi szerződő félnek az átruházást követő cselekménye vagy mulasztása alapján jogosult.

50. cikkRendkívüli ügyvezetés

1.1.1.111.(1)  A szanálási hatóságok egy vagy több rendkívüli ügyvezetőt nevezhetnek ki a szanálás alatt álló központi szerződő fél igazgatóságának leváltására. A rendkívüli ügyvezető kellően jó hírnévvel és megfelelő tapasztalattal rendelkezik a pénzügyi szolgáltatások, a kockázatkezelés és az elszámolási szolgáltatások terén a 648/2012/EU rendelet 27. cikke (2) bekezdésének második albekezdésével összhangban.

1.1.1.112.(2)  A rendkívüli ügyvezető a központi szerződő fél részvényeseit és igazgatóságát megillető valamennyi hatáskörrel rendelkezik. A rendkívüli ügyvezető kizárólag a szanálási hatóság ellenőrzése alatt gyakorolhatja e hatásköröket. A szanálási hatóságok korlátokat szabhatnak a rendkívüli ügyvezető intézkedéseinek, illetve kötelezhetik arra, hogy bizonyos intézkedések esetén kérje a szanálási hatóság előzetes hozzájárulását.

A szanálási hatóság nyilvánosságra hozza az (1) bekezdésben említett kinevezést, és e kinevezéshez kapcsolódó feltételeket.

1.1.1.113.(3)  A rendkívüli ügyvezető egy évnél hosszabb időre nem nevezhető ki. A szanálási hatóság ezt az időszakot szükség esetén meghosszabbíthatja, amennyiben az szükséges a szanálási célok eléréséhez.

1.1.1.114.(4)  A rendkívüli ügyvezető minden szükséges intézkedést megtesz a szanálási célkitűzések előmozdítása és a szanálási hatóság által hozott szanálási intézkedések megvalósítása érdekében. Összeférhetetlenség vagy érdekellentét esetén ez a törvényi kötelezettség minden egyéb, a központi szerződő fél alapszabályában vagy nemzeti jogszabályban foglalt irányítási feladattal szemben elsőbbséget élvez.

1.1.1.115.(5)  A rendkívüli ügyvezető az őt kinevező szanálási hatóság számára a szanálási hatóság által meghatározott rendszeres időközönként, valamint megbízatása kezdetén és végén jelentéseket készít. Ezek a jelentések részletesen ismertetik a központi szerződő fél pénzügyi helyzetét, valamint a megtett intézkedések okát.

1.1.1.116.(6)  A szanálási hatóság bármikor felmentheti a rendkívüli ügyvezetőt. A rendkívüli ügyvezetőt a következő esetek mindegyikében el kell távolítania:

a) amennyiben a rendkívüli ügyvezető elmulasztja teljesíteni feladatait a szanálási hatóság által meghatározott feltételeknek megfelelően;

b) amennyiben a szanálási célok jobban elérhetők az érintett rendkívüli ügyvezető eltávolításával vagy leváltásával;

c) amennyiben a kinevezés feltételei már nem teljesülnek.

1.1.1.117.(7)  Amennyiben a nemzeti fizetésképtelenségi jogszabályok rendelkeznek egy fizetésképtelenségi ügyvezetés kinevezéséről, az (1) bekezdés szerint kinevezett rendkívüli ügyvezető fizetésképtelenségi ügyvezetőnek is kinevezhető, illetve fordítva.

51. cikkSzolgáltatásnyújtás vagy létesítménybiztosítás előírására vonatkozó hatáskör

1.1.1.118.(1)  A szanálási hatóságok előírhatják egy szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy a szanálás alatt álló központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó vállalkozás vagy klíringtagjai számára, hogy biztosítsa mindazon szolgáltatásokat és létesítményeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a vevő vagy áthidaló központi szerződő fél hatékonyan tudja működtetni az átruházott üzleti tevékenységet.

Az első albekezdés alkalmazandó függetlenül attól, hogy a központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó valamely vállalkozás vagy a központi szerződő fél valamely klíringtagja rendes fizetésképtelenségi eljárás alá került-e, vagy ő maga is szanálás alatt áll-e.

1.1.1.119.(2)  A szanálási hatóság végrehajthatja a más tagállamok szanálási hatóságai által az (1) bekezdés szerint kiszabott kötelezettségeket, amennyiben azokat a hatásköröket a szanálás alatt álló központi szerződő féllel azonos vállalatcsoportba tartozó valamely vállalkozással, vagy a központi szerződő fél valamely klíringtagjával kapcsolatban gyakorolják.

1.1.1.120.(3)  Az (1) bekezdésben említett szolgáltatások és létesítmények a pénzügyi támogatás semmilyen formáját sem foglalják magukban.

1.1.1.121.(4)  Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásnyújtás és létesítménybiztosítás az alábbiak szerint történik:

a)  ugyanazon feltételekkel, mint amelyek mellett a szolgáltatásokat és létesítményeket közvetlenül a szanálási intézkedés előtt a központi szerződő félnek biztosították, amennyiben létezik e célból megállapodás;

b)  észszerű kereskedelmi feltételek mellett, amennyiben nincs ilyen célú megállapodás, illetve amennyiben a megállapodás lejárt.

52. cikkMás tagállam által hozott szanálási intézkedések vagy válságmegelőzési intézkedések érvényesítésére vonatkozó hatáskör

1.1.1.122.(1)  Amennyiben a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai, eszközei, jogai, kötelmei vagy kötelezettségei a szanálási hatóság tagállamától eltérő tagállamban találhatók, vagy azokat a szanálási hatóság tagállamától eltérő tagállam joga szabályozza, e tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek átruházása vagy az ezeket érintő szanálási intézkedés e másik tagállam joga szerint történik.

1.1.1.123.(2)  A másik vonatkozó tagállam hatóságai kötelesek megadni valamely tagállam szanálási hatóságának minden szükséges támogatást annak biztosítására, hogy valamennyi tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumot, eszközt, jogot, kötelmet vagy kötelezettséget az alkalmazandó nemzeti jognak megfelelően ruházzanak át a vevőre vagy az áthidaló központi szerződő félre, vagy hogy minden más szanálási intézkedés az alkalmazandó nemzeti joggal összhangban lépjen hatályba.

1.1.1.124.(3)  A tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, eszközöknek, jogoknak, kötelmeknek vagy kötelezettségeknek az (1) bekezdésben említett átruházása által érintett részvényesek, hitelezők és harmadik felek az érintett tagállamnak az átruházásra irányadó jogának alapján ne legyenek jogosultak az átruházás megakadályozására, megtámadására vagy hatályon kívül helyezésére.

1.1.1.125.(4)  Amennyiben valamely tagállam szanálási hatósága a 28. vagy a 32. cikkekben említett szanálási eszközöket alkalmazzák, és a szanálás alatt álló központi szerződő fél ügyletei, kötelezettségei, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumai között szerepelnek olyan ügyletek vagy kötelezettségek, amelyekre egy másik tagállam joga az irányadó, vagy az érintett másik tagállamban található hitelezőkkel szembeni kötelezettségek vagy ottani klíringtagok vagy azok ügyfelei vonatkozásában fennálló ügyletek, az adott másik tagállam érintett hatóságainak biztosítaniuk kell, hogy e szanálási eszközökből eredő minden intézkedés hatályos legyen.

Az első albekezdés alkalmazásában e szanálási eszközök által érintett részvényesek, hitelezők és klíringtagok vagy azok ügyfelei nem jogosultak megtámadni a tőkeösszegnek vagy az instrumentum vagy kötelezettségek alapján fizetendő összeg csökkentését, annak átalakítását vagy átütemezését.

1.1.1.126.(5)  A szanálási hatóság szerinti tagállam biztosítja, hogy az alábbi jogok és védintézkedések a szanálási hatóság tagállamának jogával összhangban kerüljenek meghatározásra:

a)  a részvényesek, hitelezők és harmadik felek azon joga, hogy a 72. cikk alapján fellebbezés benyújtása útján megtámadják a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumoknak, illetve eszközöknek, jogoknak, kötelmeknek vagy kötelezettségeknek az e cikk (1) bekezdésében említett átruházását;

b)  az érintett hitelezők azon joga, hogy a 72. cikk alapján fellebbezés benyújtása útján megtámadják az e cikk (4) bekezdése alá tartozó instrumentumok, kötelezettségek vagy ügyletek tőkeösszegének vagy az azok alapján fizetendő összeg csökkentését, annak átalakítását vagy átütemezését;

c)  az e cikk (1) bekezdésében említett eszközök, jogok, kötelmek vagy kötelezettségek részleges átruházásához kapcsolódó, az V. fejezetben említettek szerinti védintézkedések.

53. cikkHarmadik országokban található személyek tulajdonában álló, vagy harmadik országok joga által szabályozott eszközökkel, szerződésekkel, jogokkal, kötelmekkel, kötelezettségekkel, és tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokkal kapcsolatos hatáskör

1.1.1.127.(1)  Amennyiben a szanálási intézkedés harmadik országban található személyek eszközeit vagy szerződéseit, vagy harmadik ország joga alá tartozó tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, jogokat, kötelmeket vagy kötelezettségeket érint, a szanálási hatóságok előírhatják a következőket:

a)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél és az érintett eszközöket, szerződéseket, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, jogokat, kötelezettségeket vagy forrásokat átvevő fél tegyen meg minden, az intézkedés hatályossá válásához szükséges lépést;

b)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél az intézkedés hatályossá válásáig az átvevő fél nevében tartsa a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, eszközöket vagy jogokat, illetve teljesítse a kötelmeket vagy kötelezettségeket;

c)  az átvevőnél az e bekezdés a) és b) pontja értelmében előírt intézkedések meghozatala során indokoltan felmerült, méltányolható költségek megtérítésére a 27. cikk (9) bekezdésében előírt bármely módon sor került.

1.1.1.128.(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóság előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy biztosítsa olyan rendelkezés beillesztését a klíringtagokkal és a tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, valamint egyéb kötelezettségek harmadik országokban található vagy harmadik ország jogának hatálya alá tartozó tulajdonosaival kötött szerződéseibe és egyéb megállapodásaiba, amellyel azok rájuk nézve kötelezőnek fogadják el az eszközeik, szerződéseik, jogaik, kötelmeik és kötelezettségeik tekintetében a szanálási hatóság által végrehajtott intézkedéseket, ideértve az 55., 56. és 57. cikkek alkalmazását is. A szanálási hatóság előírhatja a központi szerződő fél számára, hogy nyújtson be jogi szakvéleményt e rendelkezések jogi végrehajthatóságára és hatályosságára vonatkozóan.

1.1.1.129.(3)  Amennyiben az (1) bekezdésben említett szanálási intézkedés nem válik hatályossá, az adott intézkedés érvényét veszti az érintett tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, eszközök, kötelmek vagy kötelezettségek tekintetében.

54. cikkEgyes szerződéses feltételek kizárása a korai beavatkozás és a szanálás során

1.1.1.130.(1)  Az e rendelet szerint meghozott válságmegelőzési vagy válságkezelési intézkedések vagy az érintett intézkedés alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó bármely esemény önmagában még nem tekinthető a 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében vett jogérvényesítési eljárásnak és a 98/26/EK irányelv értelmében vett fizetésképtelenségi eljárásnak, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, többek között a fizetési és szállítási kötelezettségek, valamint a biztosíték rendelkezésre bocsátása továbbra is teljesítésre kerülnek.

Az első albekezdés alkalmazásában a 75. cikk szerint elismert harmadik országbeli szanálási eljárások, vagy amennyiben a szanálási hatóság úgy határoz, az érintett eljárások e rendelettel összhangban meghozott válságkezelési intézkedésnek minősülnek.

1.1.1.131.(2)  Az (1) bekezdésben említett válságmegelőzési intézkedés vagy szanálási intézkedés nem alkalmazandó a következőkre:

a)  felmondási, felfüggesztési, módosítási, nettósítási vagy egymással szembeni elszámolási jog gyakorlása, többek között olyan szerződések vonatkozásában, amelyeket a központi szerződő féllel azonos csoportba tartozó valamely szervezet kötött, és amely a csoport bármely szervezete által garantált vagy egyéb módon támogatott cross-default (szerződésszegés más szerződésben) rendelkezéseket vagy kötelezettségeket tartalmaz;

b)  az érintett központi szerződő fél vagy a központi szerződő féllel azonos csoportba tartozó szervezet vagyonának birtokba vétele, a vagyon feletti ellenőrző befolyás gyakorlása vagy biztosíték végrehajtása cross-default rendelkezéseket tartalmazó szerződés vonatkozásában;

c)  az érintett központi szerződő fél vagy az azzal azonos csoportba tartozó szervezet bármely szerződéses jogának befolyásolása cross-default rendelkezéseket tartalmazó szerződés vonatkozásában.

55. cikkEgyes kötelezettségek felfüggesztésére vonatkozó hatáskör

1.1.1.132.(1)  A szanálási hatóságok felfüggeszthetik a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött bármely ügylet mindkét szerződő felének fizetési vagy szállítási kötelezettségeit felfüggesztésről szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig.

Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.

1.1.1.133.(2)  Amikor a fizetési vagy szállítási kötelezettség teljesítése a felfüggesztés időtartama alatt lett volna esedékes, akkor az közvetlenül a felfüggesztési időtartam lejártakor válik esedékessé.

1.1.1.134.(3)  A szanálási hatóság nem gyakorolja az (1) bekezdésben említett hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerekkel vagy rendszerműködtetőkkel, köztük egyéb központi szerződő felekkel és központi bankokkal szembeni fizetési és szállítási kötelezettségekre.

56. cikkHitelbiztosítékok érvényesítésének korlátozására vonatkozó hatáskör

1.1.1.135.(1)  A szanálási hatóság megakadályozhatja, hogy a szanálás alatt álló központi szerződő fél biztosított hitelezői érvényesítsék a biztosítéki érdekeiket a szanálás alatt álló intézmény bármely eszközével összefüggésben a korlátozásról szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig.

Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.

1.1.1.136.(2)  A szanálási hatóság nem gyakorolhatja az (1) bekezdésben meghatározott hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők, köztük egyéb központi szerződő felek és központi bankok birtokában lévő olyan hitelbiztosíték esetén, amely olyan eszközre vonatkozik, amelyre a szanálás alatt álló központi szerződő fél letéttel vagy más fedezettel biztosítékot nyújtott.

57. cikkA felmondási jog ideiglenes felfüggesztésére vonatkozó hatáskör

1.1.1.137.(1)  A szanálási hatóságok felfüggeszthetik a szanálás alatt álló központi szerződő fél által kötött valamely szerződés bármely szerződő felének jogát a felfüggesztésről szóló közlemény 70. cikk szerinti közzétételétől a közzétételt követő munkanap végéig, feltéve, hogy a fizetési és szállítási kötelezettségeket továbbra is teljesítik, és a biztosítékot továbbra is nyújtják.

Az első albekezdés alkalmazásában a munkanap vége a szanálási hatóság székhelye szerinti tagállam ideje szerint éjfélt jelent.

1.1.1.138.(2)  A szanálási hatóságok nem gyakorolhatják az (1) bekezdésben meghatározott hatáskört a 98/26/EK irányelv alkalmazásában kijelölt rendszerek vagy rendszerüzemeltetők, többek között egyéb központi szerződő felek és központi bankok vonatkozásában.

1.1.1.139.(3)  Valamely személy az (1) bekezdésben említett időszak vége előtt is élhet a szerződés szerinti felmondási jogával, amennyiben az érintett fél értesítést kap a szanálási hatóságtól arról, hogy a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek:

a)  nem kerülnek átadásra az átvevő félhez;

b)  nem kerülnek leírásra, átalakításra, vagy vonatkozásukban nem alkalmazzák a veszteségek és pozíciók elosztását szolgáló szanálási eszközt.

1.1.1.140.(4)  Amennyiben nem került sor a (3) bekezdés szerinti értesítésre, a felmondási jogok a felfüggesztési időszak lejártát követően, a 54. cikkre is figyelemmel, az alábbiak szerint gyakorolhatók:

a)  amennyiben a szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket más szervezetre ruházták át, a partner csak akkor gyakorolhatja az adott szerződés feltételei szerinti felmondási jogot, ha az átvevő szervezetnél bekövetkezik vagy folyamatosan fennáll a jogérvényesítési esemény;

b)  amennyiben a szerződés szerinti jogok és kötelezettségek a szanálás alatt álló központi szerződő félnél maradnak, a felmondási jogok a központi szerződő fél és a megfelelő partner közötti szerződésben meghatározott felmondási feltételek szerint csak akkor gyakorolhatók, ha a jogérvényesítési esemény a felfüggesztési időszak lejárta után következik be vagy folytatódik.

58. cikkHatáskör ellenőrző befolyás gyakorlására a központi szerződő fél felett

1.1.1.141.(1)  A szanálási hatóság ellenőrző befolyást gyakorolhat a szanálás alatt álló központi szerződő fél felett:

a)  a központi szerződő fél tevékenységeinek és szolgáltatásainak irányítása, részvényesei és igazgatósága hatáskörének gyakorlása, és a kockázatkezelési bizottsággal való konzultáció érdekében;

b)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél eszközeinek és tulajdonának kezelése és az azok feletti rendelkezés érdekében.

Az első albekezdésben említett ellenőrző befolyást gyakorolhatja közvetlenül a szanálási hatóság vagy közvetve a szanálási hatóság által kinevezett személy vagy személyek.

1.1.1.142.(2)  Amennyiben a szanálási hatóság ellenőrző befolyást gyakorol a központi szerződő fél felett, a szanálási hatóság nem tekintendő a nemzeti jog értelmében vett árnyékvezetőnek vagy tényleges vezetőnek.

59. cikk

A szanálási hatóságok hatásköreinek gyakorlása

A 72. cikkre is figyelemmel a szanálási hatóságok a szanálási intézkedéseket a nemzeti igazgatási hatáskörökkel és eljárásokkal összhangban meghozott végrehajtási határozat révén hajtják végre.

V. FEJEZETVédintézkedések

60. cikk„Egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elv

Amennyiben a szanálási hatóság egy vagy több szanálási eszközt használ, törekednie kell annak biztosítására, hogy a részvényeseknek, hitelezőknek, klíringtagoknak és azok ügyfeleinek ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtotta volna végre a szanálási intézkedést a központi szerződő fél vonatkozásában abban az időpontban, amikor a szanálási hatóság úgy ítélte meg, hogy teljesültek a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek, hanem helyette a központi szerződő fél helyreállítási terve szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségeket és a működési szabályzatában szereplő, nemteljesítési eseményre vagy nemteljesítésen kívüli eseményre vonatkozó összes egyéb szerződéses megállapodást alkalmazták volna rájuk, és a központi szerződő felet fennmaradó franchise-érték nélküli nem működő vállalkozásként rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait.

a)  ▌

b)  ▌

A rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok első albekezdésben említett valószínűsíthető kedvezőtlen hatásai mindaddig nem veendők figyelembe, amíg a 61. cikk (5) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok lehetővé nem teszik értékelésüket.

A 61. cikk (5) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépését követően a szanálási hatóság figyelembe veszi a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait az első albekezdés alkalmazásában.

61. cikkÉrtékelés az „egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elv alkalmazásához

(1)  A központi szerződő félben kitettséggel rendelkező érdekelt felek tájékoztatása érdekében a központi szerződő fél becslést készít arról, hogy a veszteségek – szélsőséges, de valószínűsíthető forgatókönyvek alapján – hogyan érintenék a hitelezők minden egyes kategóriáját a központi szerződő fél fizetésképtelenségéhez vezető nemteljesítési esemény vagy nemteljesítésen kívüli esemény esetén, és ezt évente frissíti.

Ez a becslés teljes mértékben tükrözi a központi szerződő fél többlépcsős veszteségfedezésére irányadó szerződéses megállapodásokat, és összhangban van a központi szerződő fél 648/2012/EU rendelet szerinti kötelezettségeinek teljesítéséhez használt letéti és stressztesztelési módszertannal.

(1a)  A 60. cikkben rögzített „egyetlen hitelező sem kerülhet rosszabb helyzetbe” elvnek való megfelelés felmérése céljából a szanálási hatóság gondoskodik arról, hogy a szanálási intézkedések végrehajtását követően a lehető leghamarabb független személy által végzett értékelésre kerüljön sor.

(2)  Az (1) bekezdésben említett értékelésnek tartalmaznia kell a következőket:

a)  azt az elbánást, amelyben a részvényesek, hitelezők és klíringtagok, illetve ezek ügyfelei részesültek volna, ha a szanálási hatóság nem hajtotta volna végre a szanálási intézkedést azon központi szerződő fél vonatkozásában, amely esetében a szanálási hatóság úgy ítélte meg, hogy teljesültek a 22. cikk (1) bekezdése szerinti szanálási feltételek, hanem helyette a központi szerződő fél helyreállítási terve és a működési szabályzatában szereplő egyéb szerződéses megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségeket érvényesítették volna, vagy a központi szerződő felet fennmaradó franchise-érték nélküli nem működő vállalkozásként rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében felszámolták volna, megfelelően tekintetbe véve a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásait;

b)  a tényleges elbánást, amelyben a részvényesek, hitelezők, klíringtagok vagy ezek ügyfelei részesültek a központi szerződő fél szanálása során;

c)  hogy van-e eltérés az a) pontban említett elbánás és a b) pontban említett elbánás között.

(3)  A (2) bekezdés a) pontjában említett elbánások kiszámítása céljából az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés figyelmen kívül hagyja a szanálás alatt álló központi szerződő félnek nyújtott minden rendkívüli állami pénzügyi támogatást, a központi szerződő fél saját árazási módszertanát pedig figyelmen kívül kell hagyni, ha az nem tükrözi a tényleges piaci viszonyokat.

(4)  Az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés elkülönül a 24. cikk (3) bekezdése szerint végrehajtott értékeléstől.

(5)  Az ESMA – figyelembe véve a 2014/59/EU irányelv 74. cikkének (4) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályozástechnikai standardokat – szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki az (1) bekezdésben hivatkozott értékelés elvégzése során alkalmazandó módszertan meghatározására, amely, ha és amennyiben lehetséges, kiterjed a rendszerszintű instabilitás és piaci zavarok valószínűsíthető kedvezőtlen hatásainak értékelésére is.

Az ESMA az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket [PO please insert the date 12 months from entry into force of the Regulation]-ig benyújtja a Bizottsághoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az első albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10–14. cikkében megállapított eljárással összhangban történő elfogadására.

62. cikkA részvényesek, hitelezők,

klíringtagok és a klíringtagok ügyfelei védelme

Amennyiben a 61. cikk szerint elvégzett értékelés szerint bármely részvényesnek, hitelezőnek, klíringtagnak vagy klíringtag ügyfelének nagyobb vesztesége keletkezett, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási terve vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerinti esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek alá tartoztak volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel, az érintett részvényes, hitelező vagy klíringben részt vevő fél jogosult arra, hogy a különbözetet kifizessék számukra.

62a. cikk

Kifizetések visszatérítése

A szanálási hatóság a 62. cikkben említett kifizetésekkel kapcsolatban felmerülő valamennyi észszerű kiadását visszaigényli az alábbi módok valamelyikén:

a)  a szanálás alatt álló központi szerződő féltől, elsőbbségi hitelezőként;

b)  a vásárló által fizetett bármely ellenértékből, a vagyonértékesítési eszköz alkalmazása esetén;

c)  az áthidaló központi szerződő fél megszüntetéséből eredően keletkezett bevételből, elsőbbségi hitelezőként;

d)  bármely klíringtagtól olyan mértékben, hogy a klíringtagnak ne keletkezzen nagyobb vesztesége, mint amekkora akkor keletkezett volna, ha a szanálási hatóság nem hajtott volna végre szanálási intézkedéseket a központi szerződő féllel kapcsolatban, és ehelyett a központi szerződő fél helyreállítási tervében vagy a működési szabályzatában szereplő egyéb megállapodások szerint esetlegesen fennálló, még nem teljesített kötelezettségek terhelték volna, vagy ha a központi szerződő felet rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében számolták volna fel.

63. cikkA részleges átruházásban részt vevő felek védelme

A 64., 65. és 66. cikkben szabályozott védelem a következő körülmények fennállása esetén alkalmazandó:

a)  amennyiben a szanálási hatóság valamely szanálás alatt álló központi szerződő fél vagy áthidaló központi fél néhány, de nem az összes eszközét, jogát, kötelmét vagy kötelezettségét egy vevőre ruházza át;

b)  amennyiben a szanálási hatóság gyakorolja a 49. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett hatásköröket.

64. cikkVédelem pénzügyi biztosítéki, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó és nettósítási megállapodások esetén

A szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a tulajdonjog-átruházási pénzügyi biztosítéki megállapodások, egymással szembeni elszámolásra vonatkozó megállapodások vagy nettósítási megállapodások szerinti jogok és kötelezettségek egy részének, de nem egészének a szanálás alatt álló központi szerződő fél és másik felek közötti transzferét, és az ilyen megállapodások szerinti jogok és kötelezettségek kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő módosítását vagy megszüntetését.

Az első albekezdésben említett megállapodások közé tartozik minden olyan megállapodás, amelynek felei jogosultak az említett jogok és kötelezettségek egymással szembeni elszámolására vagy nettósítására.

65. cikkVédelem biztosítéki megállapodások esetén

A 29. cikkben említett pozícióelosztó eszközök alkalmazásának sérelme nélkül a szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a következők valamelyikét a szanálás alatt álló központi szerződő fél és a megállapodásban részes egyéb felek közötti biztosítéki megállapodások tekintetében:

a)  azon eszközök átruházása, amelyek a kötelezettség biztosítékaként szolgálnak, kivéve, ha az adott kötelezettséget és a biztosíték hasznát is átadják;

b)  a biztosított kötelezettség átruházása, kivéve, ha a biztosíték hasznát is átadják;

c)  a biztosíték hasznának átruházása, kivéve, ha a biztosított kötelezettséget is átadják;

d)  a biztosítéki megállapodás kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő módosítása vagy megszüntetése, ha a módosítás vagy megszüntetés hatásaként a kötelezettség biztosítása megszűnik.

66. cikkVédelem strukturált finanszírozási rendszerek és biztosítékkal fedezett kötvények esetében

A szanálási hatóság biztosítja, hogy valamely szanálási eszköz alkalmazása ne eredményezze a következők valamelyikét a strukturált finanszírozási megállapodások tekintetében, beleértve a fedezett kötvényeket is:

a)  olyan eszközök, jogok és kötelezettségek egy részének, de nem egészének átruházása, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél az egyik fél;

b)  olyan eszközök, jogok és kötelezettségek kiegészítő hatáskörök alkalmazása révén történő megszüntetése vagy módosítása, amelyek olyan strukturált finanszírozási megállapodást alkotnak vagy annak részét képezik, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél az egyik fél.

Az első bekezdés alkalmazásában a strukturált finanszírozási rendszerek magukban foglalják az értékpapírosításokat és a fedezeti célokra használt olyan instrumentumokat, amelyek a biztosíték elválaszthatatlan részét képezik, és amelyek a nemzeti jog értelmében a biztosítékkal fedezett kötvényekhez hasonló módon vannak fedezve, továbbá amelyek a megállapodásban részes egyik fél, vagy egy vagyonkezelő, megbízott vagy kijelölt személy általi biztosítéknyújtással és -birtoklással járnak.

67. cikkRészleges átruházás: a kereskedési, klíring- és elszámolási rendszerek védelme

1.1.1.143.(1)  A szanálási hatóság biztosítja, hogy a szanálási eszköz használata ne legyen hatással a 98/26/EK irányelv alá tartozó rendszerek működésére és a rendszerek szabályaira, ha a szanálási hatóság:

a)  a szanálás alatt álló valamely központi szerződő fél eszközeinek, jogainak vagy kötelezettségeinek egy részét, de nem az egészét egy másik szervezetre ruházza át;

b)  törli vagy módosítja azon szerződés feltételeit, amelyben a szanálás alatt álló központi szerződő fél részes fél, vagy valamely vevőt vagy áthidaló központi szerződő felet helyettesíti annak részes féli minőségében.

1.1.1.144.(2)  Az (1) bekezdés alkalmazásában a szanálási hatóságnak biztosítania kell, hogy valamely szanálási eszköz használata ne eredményezze a következők valamelyikét:

a)  az átutalási megbízásoknak a 98/26/EK irányelv 5. cikke szerinti visszavonása;

b)  az átutalási megbízásoknak és a nettósításnak a 98/26/EK irányelv 3. és 5. cikkében előírtak szerinti jogi érvényesíthetőségének befolyásolása;

c)  a pénzeszközök, értékpapírok vagy hiteleszközök 98/26/EK irányelv 4. cikkében előírtak szerinti felhasználásának befolyásolása;

d)  a nyújtott biztosítéknak a 98/26/EK irányelv 9. cikkében előírtak szerinti védelmének befolyásolása.

VI. FEJEZETEljárási kötelezettségek

68. cikkÉrtesítési követelmények

1.1.1.145.(1)  A központi szerződő fél értesíti az illetékes hatóságot, amennyiben úgy véli, hogy a 22. cikk (2) bekezdésében említettek szerint fizetésképtelen vagy valószínűleg fizetésképtelenné válik.

1.1.1.146.(2)  Az illetékes hatóság tájékoztatja a szanálási hatóságot az (1) bekezdésnek megfelelően megkapott értesítésről, valamint a IV. cím szerinti minden olyan helyreállítási vagy egyéb intézkedésről, amely megtételére az illetékes hatóság kötelezi a központi szerződő felet.

Az illetékes hatóság tájékoztatja a szanálási hatóságot a 648/2012/EU rendelet 24. cikkében foglalt minden vészhelyzetről valamely központi szerződő féllel összefüggésben, valamint a szóban forgó rendelet 48. cikkével összhangban kapott értesítésekről.

1.1.1.147.(3)  Amennyiben az illetékes hatóság vagy a szanálási hatóság megállapítja, hogy a központi szerződő féllel összefüggésben teljesülnek a 22. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek, erről megfelelő időben tájékoztatnia kell az alábbi hatóságokat:

a)  az adott központi szerződő fél illetékes hatóságát vagy szanálási hatóságát;

b)  a központi szerződő fél anyavállalatának illetékes hatóságát;

ba)  az adott központi szerződő fél felügyeleti kollégiumát;

bb)  az adott központi szerződő fél szanálási kollégiumát;

c)  a központi bankot;

d)  az illetékes minisztériumot;

e)  az ERKT-t és a kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóságot.  

69. cikkA szanálási hatóság határozata

1.1.1.148.(1)  Az illetékes hatóság 68. cikk (3) bekezdése szerinti értesítését követően a szanálási hatóság megállapítja, hogy szükséges-e szanálási intézkedés.

1.1.1.149.(2)  Az arról szóló határozatnak, hogy hozzanak-e szanálási intézkedést valamely központi szerződő fél vonatkozásában, az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a)  a szanálási hatóság arra vonatkozó értékelését, hogy a központi szerződő fél teljesíti-e a szanálás feltételeit;

b)  minden olyan intézkedést, amelyet a szanálási hatóságnak meg kell tennie, beleértve a felszámolás iránti kérelmet, vagyonfelügyelő kijelölését vagy bármely más, az alkalmazandó rendes fizetésképtelenségi eljárás szerinti, illetve a 27. cikk (1) bekezdésének e) pontjától függően a nemzeti jog szerinti intézkedést.

70. cikkA szanálási hatóságok eljárási kötelezettségei

1.1.1.150.(1)  A szanálási intézkedés végrehajtását követően, amint lehetséges, a szanálási hatóság értesíti a következők mindegyikét:

a)  a szanálás alatt álló központi szerződő felet;

b)  a szanálási kollégiumot;

c)  a kijelölt nemzeti makroprudenciális hatóságot és az ERKT-t;

d)  a Bizottságot, az Európai Központi Bankot és az EIOPA-t;

e)  a 98/26/EK rendelet alá tartozó azon rendszerek üzemeltetőit, amelyekben a központi szerződő fél részt vesz.

1.1.1.151.(2)  Az (1) bekezdésben említett értesítés tartalmazza azon határozat vagy aktus másolatát, amely révén a vonatkozó intézkedések megtételére sor kerül, és feltünteti azt az időpontot, amelytől kezdve a szanálási intézkedés hatályos.

A szanálási kollégium (1) bekezdés b) pontja szerinti értesítése tartalmazza annak megjelölését is, hogy a szanálási intézkedés eltér-e a szanálási tervtől, és tartalmazza az esetleges eltérések indoklását is.

1.1.1.152.(3)  Azon határozat vagy aktus másolatát, amely révén a szanálási intézkedésre sor kerül, vagy a szanálási intézkedés hatásait, valamint adott esetben a 55., 56. és 57. cikkben említett felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát összefoglaló közleményt közzé kell tenni a következő helyek mindegyikén:

a)  a szanálási hatóság weboldalán;

b)  az illetékes hatóság weboldalán, amennyiben az különbözik a szanálási hatóságtól, és az ESMA weboldalán;

c)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél weboldalán;

d)  amennyiben a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumait vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumait bevezették valamely szabályozott piacra, a szanálás alatt álló központi szerződő féllel kapcsolatos szabályozott információk közzétételéhez a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv(18) 21. cikkének (1) bekezdésével összhangban használt eszközökkel.

1.1.1.153.(4)  Amennyiben a részvényeket vagy tulajdon- vagy hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokat nem vezették be szabályozott piacra, a szanálási hatóság biztosítja, hogy a (3) bekezdésben említett intézkedés bizonyítékául szolgáló dokumentumok eljussanak a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumainak azon tulajdonosaihoz és hitelezőihez, akik a szanálás alatt álló központi szerződő félnek a szanálási hatóság rendelkezésére álló nyilvántartásaiból vagy adatbázisaiból ismertek.

71. cikkTitoktartás

1.1.1.154.(1)  A következő személyeket kötik a szakmai titoktartás követelményei:

a)  szanálási hatóságok;

b)  az illetékes hatóságok, az ESMA és az EBH;

c)  az illetékes minisztériumok;

d)  az e rendelet értelmében kinevezett rendkívüli ügyvezetők vagy ügyvivő vagyonfelügyelők;

e)  a szanálási hatóságok által felkért vagy az illetékes hatóságok által megkeresett potenciális vásárlók, függetlenül attól, hogy megkeresésük vagy felkérésük a vagyonértékesítési eszköz alkalmazásának előkészítése volt-e, illetve hogy a felkérés vásárlást eredményezett-e;

f)  a szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok, az illetékes minisztériumok vagy az e) pontban említett potenciális vásárlók által közvetlenül vagy közvetve megbízott könyvvizsgálók, könyvelők, jogi és szakmai tanácsadók, értékelési és egyéb szakértők;

g)  központi bankok és a szanálási folyamatba bevont egyéb hatóságok;

h)  egy áthidaló központi szerződő fél;

i)  az a)–k) pontban megnevezett személyeknek aktuálisan vagy korábban, közvetlenül vagy közvetve, állandó vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtó minden más személy;

j)  a központi szerződő fél felső vezetése és igazgatóságának tagjai, és a fenti a)–k) pontokban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottai kinevezésük alatt és után;

k)  a szanálási kollégium a), b), c) és g) pontokban nem említett összes többi tagja.

1.1.1.155.(2)  Az (1) és (3) bekezdésben előírt titoktartási követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából az (1) bekezdés a), b), c), g), h) és k) pontjában említett személyeknek biztosítaniuk kell, hogy az említett célból belső szabályok legyenek érvényben, többek között olyan szabályok, amelyek az információ titkosságát a szanálási eljárásban közvetlenül érintett személye esetében biztosítják.

1.1.1.156.(3)  Az (1) bekezdésben említett személyeknek tilos a szakmai tevékenységük során, illetve az illetékes hatóságtól vagy a szanálási hatóságtól annak e rendelet szerinti funkciói kapcsán tudomásukra jutott bizalmas információkat bármely személy vagy hatóság tudomására hozniuk, kivéve, ha az az e rendelet szerinti funkcióik gyakorlása során, vagy olyan összefoglaló vagy összegzett formában történik, amely alapján a központi szerződő felek nem azonosíthatók, illetve az információt nyújtó hatóság vagy a központi szerződő fél kifejezett és előzetes hozzájárulásával.

Bármilyen típusú információ nyilvánosságra hozatala előtt az (1) bekezdésben említett személyek értékelik, hogy az információ nyilvánosságra hozatala milyen hatást gyakorolhat a közérdekre pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikai szempontból, a természetes és jogi személyek üzleti érdekeire, illetve az ellenőrzések céljára, valamint a vizsgálatokra és könyvvizsgálatokra.

Az információ tudomásra hozásának hatásait vizsgáló eljárásnak magukban kell foglalniuk egy külön értékelést az 9. és 13. cikkben előírt helyreállítási és szanálási terv tartalmának és részleteinek, illetve a 10. és 16. cikk értelmében elvégzett értékelések eredményeinek tudomásra hozásával járó hatások tekintetében.

Az (1) bekezdésben említett személyek és szervezetek a nemzeti joggal összhangban polgári jogi felelősséggel bírnak, amennyiben megszegik e cikket.

1.1.1.157.(4)  A (3) bekezdéstől eltérve, az (1) bekezdésben említett személyek cserélhetnek bizalmas információkat a következők bármelyikével, feltéve, hogy van érvényben az adott információcsere céljából kötött titoktartási megállapodás:

a)  bármely más személlyel amennyiben az a szanálási intézkedés végrehajtásához szükséges;

b)  a saját tagállamuk parlamenti vizsgálóbizottságaival, saját tagállamuk számvevőszékével vagy saját tagállamuk egyéb vizsgálati szerveivel;

c)  a következők felügyeletét ellátó nemzeti hatóságokkal: fizetési rendszerek, a rendes fizetésképtelenségi eljárásért felelős hatóságok, olyan hatóságok, amelyeket más pénzügyi szektorbeli szervezetek állami felügyeletével bíztak meg, továbbá a pénzügyi piacok és biztosítótársaságok felügyeletéért felelős hatóságok és az azok nevében eljáró felügyelők, olyan hatóságok, amelyeknek feladata, hogy a makroprudenciális szabályok révén megőrizzék a pénzügyi rendszer stabilitását a tagállamokban, a pénzügyi rendszer stabilitásának megőrzéséért felelős hatóságok, valamint a jogszabályban előírt könyvvizsgálatot végző személyek;

1.1.1.158.(5)  Ez a cikk nem akadályozza meg, hogy:

a)  az (1) bekezdés a)–g) és k) pontjaiban említett szervek vagy szervezetek alkalmazottai és szakértői az egyes szerveken vagy szervezeteken belül egymás között információt osszanak meg;

b)  a szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok, beleértve azok alkalmazottait és szakértőit is, szanálási intézkedés tervezése vagy végrehajtása céljából információkat osszanak meg egymással és más uniós szanálási hatóságokkal, más uniós illetékes hatóságokkal, illetékes minisztériumokkal, központi bankokkal, a rendes fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságokkal, a makroprudenciális szabályok alkalmazása által a tagállamokban a pénzügyi egyensúly fenntartásáért felelős hatóságokkal, a kötelező auditok végrehajtásával megbízott személyekkel, az EBH-val, az ESMA-val vagy a 78. cikkre is figyelemmel a szanálási hatóságok feladataival megegyező feladatokat ellátó harmadik országbeli hatóságokkal, vagy a titoktartásra vonatkozó szigorú követelmények betartásával egy potenciális vásárlóval.

1.1.1.159.(6)  E cikk nem sérti az információknak büntető- vagy polgári ügyekben folytatott bírósági eljárás keretében történő közlésével kapcsolatos nemzeti szabályokat.

VII. FEJEZET

Fellebbezési jog és egyéb intézkedések kizárása

72. cikk

Előzetes bírósági jóváhagyás és a fellebbezési jog

(1)  ▌(2)  A válságmegelőzési intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok vagy a szanálási intézkedések meghozatalától eltérő bármely hatáskör gyakorlására vonatkozó határozatok által érintett minden személy jogosult fellebbezést benyújtani a szóban forgó határozat ellen.

(3)  A szanálási intézkedések meghozatalára vonatkozó határozatok által érintett minden személy jogosult fellebbezést benyújtani a szóban forgó határozat ellen.

(4)  A (3) bekezdésben említett, fellebbezéshez való jog a következő feltételek függvénye:

a)  a szanálási hatóság határozata azonnal végrehajtható és azt a megdönthető vélelmet állítja fel, hogy a közérdekkel ellentétes volna, ha annak végrehajtását felfüggesztenék;

b)  a fellebbezéssel összefüggő eljárásra gyorsított eljárásban kerül sor;

c)  a bíróságok saját értékelésükhöz alapként használják fel a szanálási hatóság által az adatok vonatkozásban készített gazdasági értékeléseket.

(4a)  Szanálási hatóság szanálási intézkedés vagy válságmegelőző intézkedés meghozatalára, illetve bármely hatáskör gyakorlására vonatkozó határozatát – a szanálási intézkedés kivételével – csak érdemi okokból és csak akkor lehet megsemmisíteni, amennyiben az a meghozatala idején az akkor rendelkezésre álló információk alapján önkényes és ésszerűtlen volt.

(4b)  A fellebbezés benyújtása nem vonja maga után a megtámadott határozat joghatásainak automatikus felfüggesztését.

(5)  Amennyiben az szükséges a jóhiszeműen eljáró azon harmadik felek érdekeinek védelme érdekében, akik valamely szanálási intézkedés folytán vásároltak a szanálás alatt álló központi szerződő fél tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumaiból, eszközeiből, jogaiból, kötelmeiből vagy kötelezettségeiből, a szanálási hatóság határozatának megsemmisítése nem érintheti azokat a későbbi adminisztratív intézkedéseket vagy végrehajtott ügyleteket, amelyeket az érintett szanálási hatóság a megsemmisített határozat alapján hozott.

Az első albekezdés alkalmazásában, amennyiben szanálási hatóság által hozott határozat érvénytelenítésére kerül sor, kérelmező rendelkezésére álló jogorvoslatoknak az adott határozat eredményeként elszenvedett veszteség kompenzálására kell korlátozódniuk.

73. cikkEgyéb eljárásokra vonatkozó korlátozások

1.1.1.160.(1)  Rendes fizetésképtelenségi eljárás nem indítható valamely központi szerződő fél vonatkozásában, kivéve a szanálási hatóság kezdeményezésére vagy a szanálási hatóság beleegyezésével a (3) bekezdésnek megfelelően.

1.1.1.161.(2)  Az illetékes hatóságoknak és a szanálási hatóságoknak haladéktalanul értesítést kell kapniuk minden olyan kérelemről, amely valamely központi szerződő felet érintő rendes fizetésképtelenségi eljárás megindítására vonatkozik, függetlenül attól, hogy az adott központi szerződő fél szanálás alatt áll-e vagy a 70. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot tettek-e közzé.

1.1.1.162.(3)  A rendes fizetésképtelenségi eljárásokért felelős hatóságok kizárólag azután indíthatják meg a szóban forgó eljárást, hogy a szanálási hatóságtól értesítést kaptak arra vonatkozó határozatáról, hogy nem fog szanálási intézkedést hozni a központi szerződő fél tekintetében, vagy ha a (2) bekezdésben említett értesítést követő hét napon belül nem kapnak értesítést.

Amennyiben a szanálási eszközök és hatáskörök hatékony alkalmazásához szükséges, a szanálási hatóságok felkérhetik a bíróságot, hogy a kitűzött célokkal összhangban lévő hosszúságú időszakra függesszen fel minden olyan jogi intézkedést vagy eljárást, amelyben egy szanálás alatt álló központi szerződő fél érintett fél vagy azzá válhat.

VI. CÍM KAPCSOLATOK HARMADIK ORSZÁGOKKAL

74. cikkHarmadik országokkal kötött megállapodások

1.1.1.163.(1)  A Bizottság az EUMSZ 218. cikkével összhangban a Tanács elé terjesztheti ajánlásait szanálási hatóságok és az érintett harmadik országbeli hatóságok között a központi szerződő felekre vonatkozó helyreállítási és szanálási tervek készítését célzó együttműködés módjait szabályozó, egy vagy több harmadik országgal kötendő megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások tekintetében, a következő helyzetekben:

a)  amennyiben a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal;

b)  amennyiben valamely tagállamban letelepedett központi szerződő fél harmadik országban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több leányvállalattal rendelkezik harmadik országban;

ba)  amennyiben egy központi szerződő fél jelentős számú klíringtagjának székhelye az adott harmadik országban van;

bb)  amennyiben egy harmadik országbeli központi szerződő fél jelentős számú klíringtagja az Unióban letelepedett.

1.1.1.164.(2)  Az (1) bekezdésben említett megállapodások célja mindenekelőtt, hogy biztosítsák az együttműködést szolgáló folyamatokat és szabályokat a 77. cikkben meghatározott feladatok, illetve hatáskörök végrehajtásával vagy gyakorlásával összefüggésben, beleértve a szóban forgó célok eléréséhez szükséges információcserét is.

75. cikkHarmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása

1.1.1.165.(1)  A 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépéséig és ilyen megállapodás hiányában e cikk alkalmazandó a harmadik országbeli szanálási eljárások tekintetében. E rendelkezések alkalmazandók a 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépését követően is, amennyiben a megállapodás nem rendelkezik a harmadik országbeli szanálási eljárások elismeréséről és végrehajtásáról.

1.1.1.166.(2)  Az érintett nemzeti hatóságok elismerik a harmadik országbeli szanálási eljárásokat valamely harmadik országbeli központi szerződő fél vonatkozásában a következők közül bármelyik esetben:

a)  a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal;

b)  a harmadik országbeli központi szerződő fél rendelkezik olyan eszközökkel, jogokkal, kötelmekkel és kötelezettségekkel, amelyek egy vagy több tagállamban vannak, vagy e tagállamok joga által szabályozottak.

Az érintett nemzeti hatóságok biztosítják a nemzeti jogszabályaikkal összhangban az elismert harmadik országbeli szanálási eljárás végrehajtását.

1.1.1.167.(3)  Az érintett nemzeti hatóságok legalább a következő hatáskörökkel rendelkezik:

a)  szanálási hatáskör gyakorlása a következőkre vonatkozóan:

i.   harmadik országbeli központi szerződő fél olyan eszközei, amelyek saját tagállamukban találhatók, vagy amelyekre saját tagállamuk joga az irányadó;

ii.   harmadik országbeli központi szerződő fél olyan jogai vagy kötelezettségei, amelyeket a saját tagállamukban könyveltek el, vagy amelyekre saját tagállamuk joga az irányadó, vagy ha az ilyen jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatos követelések saját tagállamukban érvényesíthetők;

b)  a kijelölő tagállamban letelepedett uniós leányvállalat tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumai átruházásának végrehajtása, beleértve másik személy kötelezését a végrehajtásra;

c)  az 55., 56. és 57. cikkben előírt hatáskörök gyakorlása az e cikk (2) bekezdésében említett szervezettel szerződéses viszonyban álló bármely fél jogaival kapcsolatban, amennyiben e hatáskörök a harmadik országbeli szanálási eljárások végrehajtásához szükségesek;

d)  a szerződések felmondása, likvidálása vagy esedékességének előre hozása jogának érvényesíthetetlenné tétele, vagy a (2) bekezdésben említett vállalkozások vagy egyéb, csoporthoz tartozó vállalkozások a szerződéses jogainak befolyásolása, amennyivel e jogok a harmadik országbeli központi szerződő fél tekintetében végrehajtott szanálási eljárásból adódnak, történjen az maga a harmadik országbeli szanálási hatóság által vagy az ország szanálási intézkedéséire vonatkozó jogi vagy szabályozási előírásainak megfelelő egyéb módon, feltéve, hogy a szerződés szerinti érdemi kötelezettségek, beleértve a fizetési és a szállítási kötelezettségeket is, valamint a biztosíték garantálása továbbra is teljesülnek.

1.1.1.168.(4)  A harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése és végrehajtása nem sértheti az e rendelettel összhangban alkalmazandó nemzeti jog szerinti rendes fizetésképtelenségi eljárásokat.

76. cikkHarmadik országbeli szanálási eljárások elismerésének vagy végrehajtásának elutasításához való jog

A 75. cikk (2) bekezdésétől eltérve az érintett nemzeti hatóságok visszautasíthatják a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerését vagy végrehajtását a következő esetek bármelyikben:

a)  a harmadik országbeli szanálási eljárások hátrányos hatást gyakorolnának a saját tagállamuk pénzügyi stabilitására;

b)  a saját tagállamukban található hitelezők, klíringtagok, vagy e klíringtagok ügyfelei a harmadik ország saját szanálási eljárása alapján nem részesülnének a hasonló törvényes jogokkal rendelkező harmadik országbeli hitelezőkkel, klíringtagokkal, vagy e klíringtagok ügyfeleivel egyenlő elbánásban;

c)  a harmadik országbeli szanálási eljárások elismerése vagy végrehajtása jelentős költségvetési következményekkel járna a tagállamuk számára;

d)  az elismerés vagy a végrehajtás a nemzeti joggal ellentétes lenne.

77. cikkEgyüttműködés harmadik országbeli hatóságokkal

1.1.1.169.(1)  A 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépéséig és ilyen megállapodás hiányában e cikk alkalmazandó a harmadik országgal történő együttműködés tekintetében. E rendelkezések alkalmazandók a 74. cikk (1) bekezdésében előírt, az érintett harmadik országgal kötött nemzetközi megállapodás hatálybalépését követően is, amennyiben a megállapodás nem rendelkezik az ezen cikkben szabályozott tárgykörről.

1.1.1.170.(2)  Az illetékes hatóságok vagy adott esetben a szanálási hatóságok együttműködési megállapodásokat kötnek a következő harmadik országbeli érintett hatóságokkal, figyelemmel a 648/2012/EU rendelet 25. cikkének (7) bekezdése szerint létrehozott meglévő együttműködési megállapodásokra:

a)  amennyiben a harmadik országbeli központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal, azon harmadik ország érintett hatóságai, amelyben a központi szerződő fél székhellyel rendelkezik;

b)  amennyiben a központi szerződő fél egy vagy több tagállamban nyújtja szolgáltatását vagy egy vagy több tagállamban rendelkezik leányvállalattal, azon harmadik ország érintett hatóságai, amelyben az említett szolgáltatásokat nyújtják, vagy ahol a leányvállalatok székhellyel rendelkeznek.

1.1.1.171.(3)  Az (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodások megállapítják a részt vevő hatóságok közötti, szükséges információmegosztás és együttműködés során alkalmazandó eljárásokat és szabályokat a következő feladatok végrehajtására, illetve a következő hatáskör gyakorlására vonatkozóan a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett központi szerződő felek vagy az ilyen központi szerződő feleket magukban foglaló csoportok tekintetében:

a)  szanálási tervek kidolgozása a 13. cikknek, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló követelményeknek megfelelően;

b)  a 16. cikknek és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló követelményeknek megfelelően az említett intézmények és csoportok szanálhatóságának értékelése;

c)  a szanálhatóság előtt álló akadályok kezelésére és megszüntetésére irányuló, 17. cikk szerinti hatáskörök, valamint az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök alkalmazása;

d)  a 19. cikk szerinti korai beavatkozási intézkedések és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök alkalmazása;

e)  a szanálási eszközök használata és a szanálási hatáskörök, valamint azon hasonló hatáskörök gyakorlása, amelyekkel az érintett harmadik országbeli hatóságokat felruházták.

1.1.1.172.(4)  A tagállamok valamint a harmadik országok szanálási hatóságai és illetékes hatóságai között a (2) bekezdésnek megfelelően kötött együttműködési megállapodások rendelkezéseket tartalmazhatnak a következőkre vonatkozóan:

a)  a szanálási tervek elkészítéséhez és naprakészen tartásához szükséges információcsere;

b)  a szanálási tervek kidolgozása során folytatott konzultáció és együttműködés, beleértve a 75. cikk szerinti hatáskörök és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök gyakorlására vonatkozó elveket;

c)  a szanálási eszközök használatához és a szanálási hatáskörök gyakorlásához szükséges információcsere, és az érintett harmadik országok joga szerinti hasonló hatáskörök;

d)  az együttműködési megállapodás feleinek korai figyelmeztetése vagy a velük való konzultáció az e rendelet alapján vagy a vonatkozó harmadik országbeli jog alapján a megállapodás tárgyát képező központi szerződő felet vagy csoportot érintő jelentős intézkedés meghozatala előtt;

e)  együttes szanálási intézkedések esetén a nyilvános kommunikáció koordinálása;

f)  az a)–e) pont szerinti információcserére és együttműködésre vonatkozó eljárások és szabályok, többek között – adott esetben– válságkezelő csoportok létrehozása és működtetése révén.

A (3) bekezdés közös, egységes és következetes alkalmazása érdekében az ESMA a (4) bekezdésben rendelkezések típusára és tartalmára vonatkozóan [PO please insert the date 18 months from entry into force of the Regulation]-ig iránymutatást ad ki.

1.1.1.173.(5)  A szanálási hatóságok és illetékes hatóságok értesítik az ESMA-t minden olyan együttműködési megállapodásról, amelyet e cikknek megfelelően kötöttek.

78. cikkA bizalmas információk cseréje

1.1.1.174.(1)  A szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok, az illetékes minisztériumok, és adott esetben egyéb érintett nemzeti hatóságok csak akkor cserélnek bizalmas információkat – köztük helyreállítási terveket – az érintett harmadik országbeli hatóságokkal, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)  az említett harmadik országbeli hatóságokra a 71. cikk által előírt szakmai titoktartási követelményekkel és előírásokkal minden érintett hatóság véleménye szerint egyenértékűnek minősülő követelmények és előírások vonatkoznak;

b)  az információra az érintett harmadik országbeli hatóságoknak szükségük van a nemzeti jog szerinti azon funkcióik ellátásához, amelyek hasonlóak az e rendelet szerintiekhez, és az információt nem használják fel semmilyen más célra.

1.1.1.175.(2)  Amennyiben az információcsere személyes adatokra vonatkozik, az ilyen személyes adatok kezelésére és harmadik országbeli hatóságoknak való továbbítására a vonatkozó uniós és nemzeti adatvédelmi jogszabályok alkalmazandók.

1.1.1.176.(3)  Ha a bizalmas információ másik tagállamból származik, a szanálási hatóságok, az illetékes hatóságok és az illetékes minisztériumok nem tehetik közzé ezt az információt az érintett harmadik országbeli hatóságok számára, kivéve, ha a következő feltételek teljesülnek:

a)  azon tagállam érintett hatósága, ahonnan az információ származik, hozzájárul a közzétételhez;

b)  az információt csak az a) pontban említett hatóság által engedélyezett célból teszik közzé.

1.1.1.177.(4)  E cikk alkalmazásában az információ akkor minősül bizalmasnak, ha az Unió joga szerinti titoktartási követelmények hatálya alá tartozik.

78a. cikk

Közigazgatási szankciók és egyéb közigazgatási intézkedések

(1)   Annak sérelme nélkül, hogy a tagállamoknak joguk van büntetőjogi szankciókról rendelkezni és ilyen szankciókat kiszabni, a tagállamok szabályokat állapítanak meg az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és egyéb közigazgatási intézkedésekre vonatkozóan, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy a tagállami büntetőjog hatálya alá tartozó jogsértésekre vonatkozóan nem állapítanak meg közigazgatási szankciókat előíró szabályokat, közlik a Bizottsággal a vonatkozó büntetőjogi rendelkezéseket. A közigazgatási szankcióknak és egyéb közigazgatási intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az első bekezdésben említett kötelezettségek központi szerződő felekre, a központi szerződő felek klíringtagjaira vagy anyavállalatokra vonatkoznak, a kötelezettségek megsértése esetén – a nemzeti jogban meghatározott feltételekkel – közigazgatási szankciókat lehessen alkalmazni a központi szerződő fél igazgatóságának tagjaira és más olyan természetes személyekre, akik a nemzeti jog alapján felelősek a jogsértésért.

(3)   Az ebben a rendeletben előirányzott közigazgatási szankcionálási hatáskört – a jogsértés típusától függően – a szanálási hatóságokra vagy az illetékes hatóságokra kell ruházni. A szanálási hatóságokat és az illetékes hatóságokat fel kell ruházni minden olyan információgyűjtési és vizsgálati hatáskörrel, amely feladataik ellátásához szükséges. A szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok szankcionálási hatáskörük gyakorlása során szorosan együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések elérjék a kívánt hatást, és a több tagállamra kiterjedő esetek kezelése során koordinálják intézkedéseiket.

(4)   A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak e rendelettel és a nemzeti joggal összhangban valamelyik alábbi módon kell gyakorolniuk a közigazgatási szankcionálási hatáskörüket:

a)  közvetlenül;

b)  más hatóságokkal együttműködve;

c)  oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át hatásköreiket;

d)  az illetékes igazságügyi hatóságokhoz benyújtott kérelem útján.

78b. cikk

Különös rendelkezések

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szankciókat és egyéb közigazgatási intézkedéseket írjanak elő legalább az alábbi esetekre:

a)   a 9. cikket megsértve nem kerül sor a helyreállítási tervek elkészítésére, naprakészen tartására és aktualizálására;

b)   a 14. cikket megsértve nem kerül sor a szanálási tervek elkészítéséhez szükséges valamennyi információ átadására;

c)   a 68. cikk (1) bekezdését megsértve a központi szerződő fél igazgatósága nem értesíti az illetékes hatóságot, amikor a központi szerződő fél fizetésképtelen, vagy valószínűleg fizetésképtelenné fog válni.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett esetekben legalább a következő közigazgatási szankciók és más közigazgatási intézkedések legyenek alkalmazhatók:

a)   nyilvános nyilatkozat, amely megnevezi a felelős természetes személyt, uniós szintű anyavállalatot, központi szerződő felet vagy egyéb jogi személyt, valamint a jogsértés természetét;

b)   végzés, amely előírja a felelős természetes vagy jogi személy számára, hogy hagyjon fel az adott magatartással, és tartózkodjon e magatartás megismétlésétől;

c)   a központi szerződő fél felső vezetése tagjainak, illetve bármely felelősnek tartott természetes személynek az ideiglenes eltiltása a központi szerződő félnél betöltött funkciók gyakorlásától;

d)   jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevétele legfeljebb 10%-ának megfelelő közigazgatási bírság. Ha a jogi személy egy anyavállalat leányvállalata, a vonatkozó árbevétel a legfelső szintű anyavállalat konszolidált beszámolójából eredő, előző üzleti évi árbevétel;

e)   természetes személy esetében közigazgatási bírság legfeljebb 5 000 000 EUR, illetve azokban a tagállamokban, amelyekben nem az euró a hivatalos pénznem, ennek az összegnek a nemzeti pénznemben kifejezett értéke [a rendelet hatálybalépésének napja]-án/-én;

f)   közigazgatási bírság a jogsértésből származó haszon összegének legfeljebb kétszereséig, ha a haszon meghatározható.

78c. cikk

A közigazgatási szankciók nyilvánosságra hozatala

(1)   A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok nyilvánosságra hozzák hivatalos honlapjukon azokat a közigazgatási szankciókat, amelyeket az e rendeletben meghatározott rendelkezések megsértése miatt kivetettek, ha azok ellen nem fellebbeztek vagy a fellebbezési jogot már kimerítették. A nyilvánosságra hozatalt a szankcióval sújtott természetes vagy jogi személynek a határozatról való értesítését követően haladéktalanul meg kell tenni, feltüntetve a jogsértés fajtáját és jellegét, valamint azon természetes vagy jogi személy kilétét is, akire vagy amelyre a szankciót kivetették.

Ha a tagállamok engedélyezik a nem jogerős szankciók nyilvánosságra hozatalát, a szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak haladéktalanul közzé kell tenniük honlapjukon az azzal kapcsolatos információkat, hogy a fellebbezés milyen szakaszban van, és mi lett annak az eredménye.

(2)   A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak a tagállami jognak megfelelő módon, név nélkül kell közzétenniük az általuk kivetett szankciókat bármely alábbi körülmény fennállása esetén:

a)   ha a szankciót természetes személyre szabták ki, és a személyes adatok nyilvánosságra hozatala az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalának arányosságára vonatkozó kötelező előzetes értékelés alapján aránytalannak bizonyul;

b)   ha a nyilvánosságra hozatal veszélyeztetné a pénzügyi piacok stabilitását vagy egy folyamatban lévő bűnügyi nyomozást;

c)   ha a nyilvánosságra hozatal, amennyiben meghatározható, aránytalan veszteséget okozna az érintett központi szerződő félnek vagy természetes személyeknek.

Ezekben az esetekben alternatív megoldásként az érintett adatok nyilvánosságra hozatala észszerű ideig elhalasztható, amennyiben ezen időszak során a név nélküli nyilvánosságra hozatal indokai előreláthatólag meg fognak szűnni.

(3)   A szanálási hatóságoknak és az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy az e cikkel összhangban nyilvánosságra hozott információk legalább öt évig fenn maradjanak a hivatalos honlapjukon. A nyilvánosságra hozott személyes adatokat csak annyi ideig lehet a szanálási hatóság vagy az illetékes hatóság honlapján tartani, ameddig ez az alkalmazandó adatvédelmi szabályok alapján szükséges.

(4)   Az ESMA [PO: insert date: 18 months after the entry into force of this Regulation]-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak az e rendeletben meghatározott rendelkezések be nem tartása miatt kivetett szankciók tagállamok általi – a (2) bekezdésben előírtak szerint név nélküli – közzétételéről, és különösen arról, hogy e tekintetben vannak-e jelentős eltérések a tagállamok között. A jelentés beszámol minden olyan jelentős eltérésről, amely a tagállamoknak a szankciók nyilvánosságra hozatalára vonatkozó nemzeti jogszabályai alapján a szankciók nyilvánosságra hozatalának időtartama tekintetében fennáll.

78d. cikk

Központi adatbázis fenntartása az ESMA által

(1)   A szanálási hatóságok és az illetékes hatóságok a 71. cikkben említett szakmai titoktartásra vonatkozó előírások mellett tájékoztatják az ESMA-t a 78a. cikk alapján az ebben a cikkben meghatározott rendelkezések megsértése miatt általuk kivetett összes közigazgatási szankcióról, valamint az azzal kapcsolatos információkról, hogy a fellebbezés milyen szakaszban van, és mi lett annak az eredménye.

(2)   Az ESMA a bejelentett szankciókról – kizárólag a szanálási hatóságok közötti információcsere céljából – központi adatbázist tart fenn, amelyhez kizárólag a szanálási hatóságok férhetnek hozzá, és amelyet a szanálási hatóságok által szolgáltatott információk alapján frissít.

(3)   Az ESMA a hozzá bejelentett szankciókról kizárólag az illetékes hatóságok közötti információcsere céljából központi adatbázist tart fenn, amelyhez kizárólag az illetékes hatóságok férhetnek hozzá, és amelyet az illetékes hatóságok által szolgáltatott információk alapján frissít.

(4)   Az ESMA honlapot tart fenn, amelyen linkek találhatók az egyes szanálási hatóságok, illetve az egyes illetékes hatóságok által a 78c. cikk szerint nyilvánosságra hozott szankciókhoz, és amely feltünteti, hogy az egyes tagállamok milyen időtartamra hozzák nyilvánosságra a szankciókat.

78e. cikk

Szankciók hatékony alkalmazása és a szankcionálási hatáskör illetékes hatóságok és szanálási hatóságok általi gyakorlása

A tagállamok biztosítják, hogy a közigazgatási szankciók vagy egyéb közigazgatási intézkedések típusának és a közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor az illetékes hatóságok és szanálási hatóságok vegyenek figyelembe minden lényeges körülményt, beleértve adott esetben a következőket:

a)   a jogsértés súlyossága és időtartama;

b)   a felelős természetes vagy jogi személy felelősségének mértéke;

c)   a felelős természetes vagy jogi személy pénzügyi ereje, például a felelős jogi személy teljes árbevételében vagy a felelős természetes személy éves jövedelmében kifejezve;

d)   a felelős természetes vagy jogi személy által elért nyereség vagy elkerült veszteség összege, amennyiben ezek meghatározhatók;

e)   a jogsértés által harmadik feleknek okozott veszteség, amennyiben meghatározható;

f)   a felelős természetes vagy jogi személy illetékes hatósággal és szanálási hatósággal való együttműködésének szintje; g) a felelős természetes vagy jogi személy által elkövetett korábbi jogsértések;

h)   a jogsértés esetleges rendszerszintű következményei.

VII. CÍMAZ 1095/2010/EU, A 648/2012/EU, VALAMINT AZ (EU) 2015/2365 RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

79. cikkAz 1095/2010/EU rendelet módosításai

Az 1095/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

(22)  a 4. cikk (3) bekezdése a következő iv. ponttal egészül ki:

„iv. figyelemmel az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendeletre, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott szanálási hatóság.”;

(23)  A 40. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet alkalmazási körében eljárva a felügyeleti tanácsnak az (1) bekezdés b) pontjában említett tagjához csatlakozhat a tagállamok szanálási hatóságának képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal.”.

80. cikk

A 648/2012/EU rendelet módosításai

A 648/2012/EU rendelet a következőképpen módosul:

(1)  A szöveg a következő 6a. cikkel egészül ki:

„6a. cikk

Az elszámolási kötelezettség felfüggesztése szanálás során

(1)  Amennyiben egy központi szerződő fél teljesíti a [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló]/EU rendelet 22. cikke szerinti feltételeket, a központi szerződő félnek a szóban forgó rendelet 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően kijelölt szanálási hatósága ▌ kérheti a Bizottságot, hogy átmenetileg függessze fel a 4. cikk (1) bekezdésében megállapított elszámolási kötelezettséget azon tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztályai esetében, amelyeknél teljesülnek a következő feltételek:

a)  a szanálás alatt álló központi szerződő fél rendelkezik a 14. cikk szerinti elszámolási engedéllyel a 4. cikk (1) bekezdése szerinti elszámolási kötelezettség alá tartozó azon tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletekre vonatkozóan, amelyekre a felfüggesztést kérelmezték;

b)  a 4. cikkben e tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztályai tekintetében megállapított elszámolási kötelezettség felfüggesztése szükséges az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető és a központi szerződő fél szanálásával összefüggő súlyos veszély elkerülése érdekében, különösen akkor, ha a következő kritériumok mindegyike teljesül:

i.   a pénzügyi stabilitás szempontjából súlyos veszélyt jelentő káros események vagy fejlemények állnak fenn;

ii.   az intézkedésre a veszély elhárítása érdekében feltétlenül szükség van, és az intézkedés nem érinti – jótékony hatásaihoz képest aránytalan mértékben – hátrányosan a pénzügyi stabilitást, az esetlegesen előforduló prociklikus hatásokat is beleértve;

iia.  nem érhető el másik központi szerződő fél, amely elszámolási szolgáltatásokat nyújtana a szanálás alatt álló központi szerződő fél klíringben részt vevő felei számára, vagy a klíringtagok és az ügyfelek működési szempontból és technikailag nem képesek egy észszerű időtartamon belül eleget tenni az említett alternatív központi szerződő felek valamennyi jogi és működési követelményének.

Az első albekezdésben említett kérelemhez csatolni kell arra való bizonyítékot, hogy az első albekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.

Az első albekezdésben említett szanálási hatóság indokolással ellátott kérelméről a Bizottsághoz intézett kérelemmel egyidejűleg értesíti az ESMA-t és az ERKT-t.

(2)  Az ESMA az (1) bekezdésben említett kérésről szóló értesítés kézhezvételét követő 24 órán belül és az ERKT-vel folytatott konzultációt követően állásfoglalást ad ki a tervezett felfüggesztésről, amelyben figyelembe veszi az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat és e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

(3)  Az (2) bekezdésben említett állásfoglalás nem hozható nyilvánosságra.

(4)  A Bizottság az (1) bekezdésben említett kérelemtől számított 48 órán belül, és a (6) bekezdésnek megfelelően határozatot hoz a tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztályai elszámolási kötelezettségének felfüggesztéséről vagy a felfüggesztésre irányuló kérelem elutasításáról.

(5)  A Bizottság határozatáról tájékoztatni kell a felfüggesztést kérő hatóságot és az ESMA-t, és azt a Bizottság weboldalán közzé kell tenni. Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy felfüggeszti az elszámolási kötelezettséget, ezt közzé kell tenni a 6. cikkben említett nyilvános jegyzékben.

(6)  A Bizottság határozhat úgy, hogy átmenetileg felfüggeszti az (1) bekezdésben említett elszámolási kötelezettséget a tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek meghatározott osztálya esetében, feltéve, hogy teljesülnek az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott feltételek. A szóban forgó határozat elfogadása során a Bizottság figyelembe veszi az ESMA az (2) bekezdésben említett állásfoglalását, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat, e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat az érintett tőzsdén kívüli határidős származtatott ügyletek osztályai tekintetében, valamint a stabilitást fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét.

(7)  Az elszámolási kötelezettség 4. bekezdés szerinti felfüggesztése a felfüggesztésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított legfeljebb egy hónapos kezdeti időszakra érvényes.

(8)  Amennyiben a felfüggesztés indokai továbbra is fennállnak, a Bizottság a szanálási hatósággal, az ESMA-val és az ERKT-val folytatott konzultációt követően a (7) bekezdésben említett felfüggesztést megújíthatja egy vagy több időszakra, amelyek együttesen nem haladhatják meg a kezdeti felfüggesztés végétől számított három hónapot.

(9)  Amennyiben a felfüggesztést a kezdeti időszak vagy bármely megújítási időszak végéig nem újítják meg, automatikusan megszűnik.

(10)  A Bizottság értesíti az ESMA-t az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének tervezett megújításáról.

Az ESMA a Bizottságnak az elszámolási kötelezettség felfüggesztésének tervezett megújításáról szóló értesítését követő 48 órán belül állásfoglalást ad ki a felfüggesztés megújításáról, amelyben figyelembe veszi az Unió pénzügyi stabilitását fenyegető súlyos veszély elkerülésének szükségességét, az (EU) [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] rendelet 21. cikkében meghatározott szanálási célokat és e rendelet 5. cikkének (4) és (5) bekezdésében meghatározott kritériumokat.

(2)  A 28. cikk (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(3)  A kockázatkezelési bizottság bármely olyan esemény intézkedés kapcsán tanáccsal látja el az igazgatóságot, amely hatással lehet a központi szerződő fél kockázatkezelésére; ilyen esemény intézkedés például a kockázati modell, a nemteljesítési eljárások, vagy a klíringtagok felvételére vonatkozó kritériumok számottevő változása, vagy a klíringtagok felvételére, az új eszközkategóriák elszámolásaira vagy a feladatok kiszervezésére vonatkozó kritériumok számottevő változása. A kockázatkezelési bizottság kellő időben tájékoztatja az igazgatóságot minden olyan új kockázatról, amely érinti a központi szerződő fél alkalmazkodóképességét. A központi szerződő fél napi működéséhez nincs szükség a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra. A versenyjogban az információcsere vonatkozásában meghatározott korlátozások sérelme nélkül vészhelyzetben elvárható erőfeszítéseket kell tenni a kockázatkezelési bizottsággal való konzultációra a központi szerződő fél kockázatkezelésére hatást gyakorló fejleményekről, ideértve a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettségére vonatkozó fejleményeket és más központi szerződő felekkel fennálló kölcsönös függőségeket illető konzultációkat.

(3)  A 28. cikk (5) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(5)   A központi szerződő fél haladéktalanul tájékoztatja az illetékes hatóságot és a kockázatkezelési bizottságot minden olyan döntésről, amelyben az igazgatóság nem követi a kockázatkezelési bizottság tanácsát, és megindokolja az ilyen döntéseket. A kockázatkezelési bizottság vagy a kockázatkezelési bizottság bármely tagja tájékoztathatja az illetékes hatóságot minden olyan területről, amelyen megítélése szerint nem követték a kockázatkezelési bizottság tanácsát.”;

(4)  A 38. cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„A központi szerződő fél klíringtagjai egyértelműen tájékoztatják meglévő és potenciális ügyfeleiket azokról az esetleges konkrét veszteségekről vagy egyéb költségekről, amelyeket a központi szerződő fél működési szabályzatában meghatározott nemteljesítés-kezelési eljárás és veszteségelosztási megállapodás alkalmazása következtében valószínűleg nekik kell majd viselniük, ideértve azt is, hogy esetlegesen milyen típusú kártalanításban részesülhetnek a 648/2012/EU rendelet 48. cikkének (7) bekezdésére figyelemmel. Az ügyfeleket kielégítő információkkal kell ellátni annak biztosítására, hogy megértsék a legrosszabb esetben keletkező veszteségeket vagy egyéb költségeket, amelyeket esetlegesen nekik kell viselniük, amennyiben a központi szerződő fél helyreállítási intézkedéseket hajt végre.”;

(5)  a 81. cikk (3) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

„q) a [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló]/EU rendelet 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok.”.

81. cikkAz (EU) 2365/2015 rendelet módosításai

A 12. cikk (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

„n) a [központi szerződő felek helyreállításáról és szanálásáról szóló] (EU) rendelet 3. cikke szerint kijelölt szanálási hatóságok.”.

VIII. CÍMZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

82. cikkFelülvizsgálat

Az ESMA legkésőbb [e rendelet hatálybalépése után két évvel]-ig – illetve amennyiben más elfogadott jogszabályok fényében az helyénvaló, ennél korábban – értékeli az e rendelet értelmében rá háruló hatáskörökből és feladatokból eredő személyzeti és erőforrásigényeit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak.

A Bizottság [három évvel e rendelet hatálybalépése után, illetve más vonatkozó jogszabály elfogadása időpontjában]-ig felülvizsgálja e rendeletet és annak végrehajtását, értékeli a központi szerződő felek helyreállításával és szanálásával kapcsolatos irányítási rendszerek eredményességét az Unióban, és jelentést nyújt be erről az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

E jelentés tartalmazza különösen:

a)  annak értékelését, hogy előnyös és időszerű lenne-e egy egységes szanálási hatóság létrehozása az uniós központi szerződő felek számára, és az összeegyeztethető lenne-e az Unióban működő központi szerződő felek felügyeleti szerkezetével kapcsolatos fejleményekkel és e felügyeleti szerkezet integrációjának állapotával; és

b)  azon uniós intézmények, szervek és ügynökségek áttekintését, amelyek képesek lennének ellátni az uniós központi szerződő felek egységes szanálási hatóságára háruló feladatokat.

Amennyiben e jelentés időpontjáig létrejönne az uniós központi szerződő felek egységes felügyelete, vagy a jelentés azt állapítaná meg, hogy az uniós központi szerződő felekre vonatkozó felügyeleti szerkezet kellően integrált, és azzal összeegyeztethető a központi szerződő felek egységes szanálási hatósága, a Bizottság javaslatot nyújt be e rendelet módosítására annak érdekében, hogy létrehozza a központi szerződő felek egységes szanálási hatóságát, illetve hogy – adott esetben – egy erre alkalmas uniós intézményt, szervet vagy ügynökséget bízzon meg az uniós központi szerződő felek szanálásával.

83. cikkHatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet [PO: Please insert the date set out in the second subparagraph of Article 9(1) of the Directive amending Directive 2014/59/EU] napjától kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben,

az Európai Parlament részéről   a Tanács részéről

az elnök  az elnök

MELLÉKLET

A. SZAKASZA helyreállítási tervekkel szemben támasztott követelmények

1.  A helyreállítási terv:

(1)  nem feltételezheti, hogy az intézménynek lehetősége lesz rendkívüli állami pénzügyi támogatás igénybevételére vagy részesülni fog ilyenben;

(2)  figyelembe veszi minden olyan érdekelt fél érdekeit, akikre az adott terv várhatóan hatással lesz;

(3)  biztosítja, hogy a klíringtagok központi szerződő féllel szembeni kitettsége ne legyen korlátlan.

A központi szerződő félnek megfelelő mechanizmusokat kell kidolgoznia azon kapcsolódó FMI-k és érdekelt felek bevonására, amelyek veszteséget könyvelnének el, amelyeknek költségei merülnének fel, vagy amelyek hozzájárulnának a likviditáshiány fedezéséhez abban az esetben, ha a helyreállítási tervet az adott terv tervezési folyamatában valósítanák meg.

B. SZAKASZA szanálási hatóságok által a szanálási tervek elkészítéséhez és naprakészen tartásához a központi szerződő felektől bekérhető információk

A szanálási hatóságok felkérhetik az intézményeket arra, hogy a szanálási tervek elkészítéséhez és naprakészen tartásához biztosítsák legalább az alábbi információkat:

(2)  a központi szerződő fél szervezeti struktúrájának részletes leírása, az összes jogi személy listáját is beleértve;

(3)  az egyes jogi személyek szavazati jogot biztosító, illetve nem biztosító részvényei közvetlen tulajdonosainak azonosítása és a részesedés százalékos aránya;

(4)  az egyes jogi személyek telephelye, bejegyzése szerinti joghatósága, engedélyei és felső vezetése;

(5)  a központi szerződő fél kritikus működési folyamatainak és fő üzletágainak felvázolása, beleértve az ezekhez a működési folyamatokhoz és üzletágakhoz kapcsolódó mérlegadatokat – jogi személyenkénti bontásban;

(6)  a központi szerződő fél és összes jogi személye üzleti tevékenységét alkotó elemek részletes leírása, legalább szolgáltatástípusonként és az elszámolt volumenek összegeiként elkülönítve a nyitott kamatokat, kezdő biztosítékot, változó biztosítékeszközt, garanciaalapokat és az ilyen üzletágakhoz tartozó minden kapcsolódó értékelési jogot vagy egyéb helyreállítási intézkedést;

(7)  a központi szerződő fél és jogalanyai által kibocsátott tőkeeszközök és hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok részletes adatai;

(8)  annak azonosítása, hogy a központi szerződő fél kitől kapott biztosítékot, és milyen formában (tulajdonjog-átruházás vagy hitelbiztosíték), és kinek nyújtott biztosítékot és milyen formában, kinél van a biztosíték, és mindkét esetben melyik a biztosíték helye szerinti joghatóság;

(9)  a központi szerződő fél és jogalanyai mérlegen kívüli kitettségeinek leírása, az adott jogi személy kritikus működési folyamatait és fő üzletágait is beleértve;

(10)  a központi szerződő fél jelentős fedezeti ügyletei, a jogi személyhez való hozzárendelést is beleértve;

(11)  a központi szerződő fél klíringtagjai relatív kitettségének és jelentőségének azonosítása, valamint a legjelentősebb klíringtagok csődje által a központi szerződő félre gyakorolt hatás elemzése;

(12)  minden olyan rendszer, amelyen a központi szerződő fél jelentős számú vagy értékű kereskedést folytat, a központi szerződő fél jogi személyeinek, kritikus működési folyamataihoz és a fő üzletágakhoz való hozzárendelést is beleértve;

(13)  minden fizetési, klíring- vagy elszámolási rendszer, amelynek a központi szerződő fél közvetlenül vagy közvetve a tagja – a központi szerződő fél jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és a fő üzletágakhoz való hozzárendelést is beleértve;

(14)  a legfontosabb vezetői információs rendszerek részletes leltára és leírása, beleértve a központi szerződő fél által használt kockázatkezelési, számviteli, valamint pénzügyi és szabályozási beszámolási rendszereket – a központi szerződő fél jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és fő üzletágaihoz való hozzárendelést is beleértve;

(15)  a 13. pontban meghatározott rendszerek tulajdonosainak azonosítása, a rendszerekhez kapcsolódó, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások, valamint a szoftverek és rendszerek vagy licenciák – az intézmény jogi személyeihez, kritikus működési folyamataihoz és fő üzletágaihoz hozzárendelve;

(16)  a jogi személyek azonosítása és felvázolása, valamint a különböző jogi személyek közötti kapcsolódások és kölcsönös függések, mint például:

––  közös vagy megosztott személyzet, létesítmények és rendszerek;

––  tőke-, finanszírozási, illetve likviditási megállapodások;

––  fennálló vagy függőben lévő hitelkitettségek;

––  keresztgarancia-megállapodások, kölcsönös biztosítéki megállapodások, nemteljesítéskor felmondásra jogosító rendelkezések és kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönös nettósítási megállapodások;

––  kockázatátruházások és back-to-back kereskedési megállapodások; szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások;

(17)  az, hogy az egyes jogi személyek melyik illetékes és szanálási hatósághoz tartoznak, ha az nem azonos a 648/2012/EU rendelet 22. cikkében és a jelen rendelet 3. cikkében megnevezett valamely hatósággal;

(18)  a központi szerződő fél szanálási tervének elkészítéséhez szükséges információk biztosításáért felelős testület tagja, valamint a különböző jogi személyekért, a kritikus működési folyamatokért és a fő üzletágakért felelős vezetők, amennyiben különböznek az említett vezető tisztségviselőtől;

(19)  a központi szerződő félnél bevezetett azon intézkedések leírása, amelyek biztosítják, hogy szanálás esetén a szanálási hatóság által meghatározott, a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazásához szükséges összes információt a szanálási hatóság rendelkezésére bocsássák;

(20)  a központi szerződő felek és jogi személyeik által harmadik felekkel kötött összes olyan megállapodás, amelynek esetében előfordulhat, hogy a hatóságok szanálási eszköz alkalmazására vonatkozó határozata a megállapodás felmondását okozhatja, továbbá információk arra vonatkozóan, hogy a felmondás következményei a szanálási eszköz alkalmazására is kihatással lehetnek-e;

(21)  a szanálást támogató potenciális likviditási források leírása;

(22)  az eszközök terheire, a likvid eszközökre, a mérlegen kívüli tevékenységekre, a fedezeti stratégiákra és a könyvelési gyakorlatokra vonatkozó információk.

C. SZAKASZSzempontok, amelyeket a szanálási hatóság egy központi szerződő fél szanálhatóságának értékelésekor mérlegelni köteles

A szanálási hatóság egy központi szerződő fél szanálhatóságának értékelésekor mérlegeli az alábbiakat:

(23)  azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tudja hozzárendelni a fő üzletágakat és a kritikus működési folyamatokat az egyes jogi személyekhez;

(24)  azt, hogy a jogi és a vállalati struktúrák mennyire vannak összehangolva a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal;

(25)  azt, hogy milyen mértékben léteznek olyan intézkedések, amelyek célja a fő üzletágak és a kritikus működési folyamatok támogatása és fenntartása érdekében az alapvető személyzetről, az infrastruktúráról, a finanszírozásról, a likviditásról és a tőkéről való gondoskodás;

(26)  azt, hogy a központi szerződő fél által fenntartott szolgáltatási megállapodások mekkora hányada hajtható végre teljes körűen a központi szerződő fél szanálása esetén;

(27)  azt, hogy a központi szerződő fél irányítási struktúrája mennyire megfelelő a központi szerződő fél szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodásainak kezeléséhez, továbbá mennyire biztosítja az e megállapodásokra vonatkozó belső politikáinak betartását;

(28)  azt, hogy a központi szerződő félnél létezik-e – és milyen mértékben – eljárás arra az esetre, ha a kritikus funkciók vagy fő üzletágak elkülönítése miatt a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások keretében nyújtott szolgáltatásokat át kell adni harmadik feleknek;

(29)  azt, hogy milyen mértékben léteznek olyan készenléti tervek és intézkedések, amelyek biztosítják a fizetési és az elszámolási rendszerekhez való folyamatos hozzáférést;

(30)  azt, hogy mennyire megfelelően biztosítják a vezetői információs rendszerek, hogy a szanálási hatóságok – a gyors határozathozatal érdekében – pontos és teljes körű információkat tudjanak gyűjteni a fő üzletágakkal és a kritikus működési folyamatokkal kapcsolatban;

(31)  a vezetői információs rendszerek arra vonatkozó kapacitását, hogy a központi szerződő fél eredményes szanálásához elengedhetetlen információkat mindenkor, akár gyorsan változó körülmények között is rendelkezésre bocsássák;

(32)  azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tesztelte a vezetői információs rendszereit a szanálási hatóság által meghatározott stresszforgatókönyvek alapján;

(33)  azt, hogy a központi szerződő fél mennyire tudja biztosítani a vezetői információs rendszereinek folytonosságát az érintett központi szerződő fél és az új központi szerződő fél számára egyaránt, ha a kritikus működési folyamatokat és a fő üzletágakat elkülönítik a többi működési folyamattól és üzletágtól;

(34)  ha a központi szerződő fél igénybe vesz csoporton belüli garanciákat vagy azoknak kitett, milyen mértékben nyújtják ezeket a garanciákat piaci feltételek mellett, és mennyire stabilak az e garanciákhoz kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;

(35)  ha a központi szerződő fél back-to-back tranzakciókkal foglalkozik, milyen mértékben történnek ezek a tranzakciók piaci feltételek mellett, és mennyire megbízhatóak az e tranzakciókhoz kapcsolódó kockázatkezelési rendszerek;

(36)  a csoporton belüli garanciák vagy back-to-back tranzakciók használata csoportszinten mennyire fokozza az átterjedést;

(37)  a központi szerződő fél jogi struktúrája – a jogi személyek száma, a csoport struktúrájának összetettsége, illetve az üzletágak és a csoporthoz tartozó vállalkozások egymáshoz rendelésében mutatkozó nehézségek miatt – mennyire akadályozza a szanálási eszközök alkalmazását;

(38)  azt, hogy a központi szerződő fél szanálása milyen mértékű negatív hatást gyakorolhat adott esetben a csoportja egy másik részére;

(39)  a szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások meglétét és hatékonyságát;

(40)  azt, hogy a harmadik országbeli hatóságok rendelkeznek-e az uniós szanálási hatóságok szanálási intézkedéseinek támogatásához szükséges szanálási eszközökkel, továbbá az uniós és a harmadik országbeli hatóságok összehangolt intézkedéseinek hatálya;

(41)  a szanálási eszközök oly módon történő alkalmazásának megvalósíthatóságát, amely megfelel a szanálási céloknak, tekintettel a rendelkezésre álló eszközökre és a központi szerződő fél felépítésére;

(42)  az új tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok kibocsátásához szükséges bármely speciális követelményt a 33. cikk (1) bekezdésében hivatkozottak szerint;

(43)  azokat az intézkedéseket és eszközöket, amelyek révén megakadályozható a szanálás olyan központi szerződő felek esetében, amelyek különböző joghatóságokban létrehozott klíringtagokkal vagy biztosítéki megállapodásokkal rendelkeznek;

(44)  annak hitelességét, hogy a szanálási eszközök alkalmazásának módja megfelel-e a szanálási céloknak, tekintettel a klíringben résztvevő felekre, egyéb partnerekre és alkalmazottakra gyakorolt lehetséges hatásra, és a harmadik országbeli hatóságok lehetséges intézkedéseire;

(45)  azt, hogy mennyire megfelelően értékelhető a központi szerződő fél szanálásának a pénzügyi rendszerre és a pénzügyi piaci bizalomra gyakorolt hatása;

(46)  azt, hogy a központi szerződő fél szanálása mennyire jelentős közvetlen vagy közvetett hátrányos hatást gyakorolhat a pénzügyi rendszerre, a piaci bizalomra vagy a gazdaságra;

(47)  azt, hogy a szanálási eszközök és hatáskörök alkalmazása révén mennyire tartható vissza más központi szerződő felekre vagy a pénzügyi piacokra való továbbterjedés;

(1)(48)  azt, hogy a központi szerződő fél szanálása mennyire jelentős hatást gyakorolhat a fizetési és az elszámolási rendszerek működésére.

(1)

  HL C 372., 2017.11.1., 6. o.

(2)

  HL C 209., 2017.6.30., 28. o.

(3)

* Módosítások: az új vagy módosított szöveget félkövér dőlt betűtípus, a törléseket pedig a ▌jel mutatja.

(4)

  HL C ..., ..., ... o.

(5)

   HL C 209., 2017.6.30., 28. o.

(6)

  HL C 372., 2017.11.1., 6. o.

(7)

  Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete (2012. július 4.) a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról (HL L 201., 2012.7.27., 1. o.).

(8)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/59/EU irányelve (2014. május 15.) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról és a 82/891/EGK tanácsi irányelv, a 2001/24/EK, 2002/47/EK, 2004/25/EK, 2005/56/EK, 2007/36/EK, 2011/35/EU, 2012/30/EU és 2013/36/EU irányelv, valamint az 1093/2010/EU és a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 190. o.).

(9)

  Az Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 173., 2014.6.12., 1. o.).

(10)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(11)

  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2365 rendelete (2015. november 25.) az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 337., 2015.12.23., 1. o.).

(12)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2002/47/EK irányelve (2002. június 6.) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról (HL L 168., 2002.6.27., 43. o.).

(13)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 302., 2009.11.17., 32. o.).

(14)

  A Bizottság 876/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2013. május 28.) a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a központi szerződő felek kollégiumairól szóló szabályozási technikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 244., 2013.9.13., 19. o.).

(15)

  A Bizottság (EU) … felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. március 23.) a 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a helyreállítási tervek, szanálási tervek és csoportszintű szanálási tervek tartalmát, az illetékes hatóság által a helyreállítási tervek és csoportszintű helyreállítási tervek tekintetében értékelendő minimumkövetelményeket, a csoporton belüli pénzügyi támogatás feltételeit, a független értékelőkre vonatkozó követelményeket, a leírási és átalakítási hatáskörök szerződéses elismerését, az értesítési követelmények és a felfüggesztésre vonatkozó közlemény eljárásait és tartalmát, valamint a szanálási kollégiumok operatív működését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről, C(2016)01691 [Note to Publication Office – Please introduce number of Delegated Regulation].

(16)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2003/71/EK irányelve (2003. november 4.) az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 345., 2003.12.31., 64. o.).

(17)

  Az értékpapírok hivatalos tőzsdei jegyzésre történő bevezetéséről és az ilyen értékpapírokról közzéteendő információkról szóló, 2001. május 28-i 2001/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 184., 2001.7.6., 1. o.).

(18)

  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. december 15-i 2004/109/EK irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A központi szerződő felek helyreállítására és szanálására vonatkozó keretrendszer

Hivatkozások

COM(2016)0856 – C8-0484/2016 – 2016/0365(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

28.11.2016

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ECON

13.2.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

13.2.2017

JURI

13.2.2017

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

12.1.2017

JURI

25.1.2017

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Jakob von Weizsäcker

15.12.2016

Kay Swinburne

15.12.2016

 

 

Vizsgálat a bizottságban

23.11.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

24.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

49

3

6

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Gerolf Annemans, Burkhard Balz, Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, David Coburn, Esther de Lange, Markus Ferber, Jonás Fernández, Sven Giegold, Roberto Gualtieri, Brian Hayes, Danuta Maria Hübner, Cătălin Sorin Ivan, Barbara Kappel, Wajid Khan, Wolf Klinz, Philippe Lamberts, Werner Langen, Paloma López Bermejo, Bernd Lucke, Olle Ludvigsson, Ivana Maletić, Fulvio Martusciello, Gabriel Mato, Costas Mavrides, Bernard Monot, Caroline Nagtegaal, Luděk Niedermayer, Stanisław Ożóg, Dimitrios Papadimoulis, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Pirkko Ruohonen-Lerner, Anne Sander, Martin Schirdewan, Molly Scott Cato, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Kay Swinburne, Paul Tang, Ramon Tremosa i Balcells, Ernest Urtasun, Marco Valli, Tom Vandenkendelaere, Jakob von Weizsäcker, Lieve Wierinck, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Enrique Calvet Chambon, Matt Carthy, Herbert Dorfmann, Thomas Mann, Emmanuel Maurel, Luigi Morgano

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Edward Czesak, Manolis Kefalogiannis, Helga Stevens, Rainer Wieland

Benyújtás dátuma

31.1.2018


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

49

+

ALDE

Enrique Calvet Chambon, Wolf Klinz, Caroline Nagtegaal, Ramon Tremosa i Balcells, Lieve Wierinck

ECR

Edward Czesak, Bernd Lucke, Stanisław Ożóg, Pirkko Ruohonen-Lerner, Helga Stevens, Kay Swinburne

ENF

Barbara Kappel

PPE

Burkhard Balz, Herbert Dorfmann, Markus Ferber, Brian Hayes, Danuta Maria Hübner, Manolis Kefalogiannis, Werner Langen, Ivana Maletić, Thomas Mann, Fulvio Martusciello, Gabriel Mato, Luděk Niedermayer, Sirpa Pietikäinen, Dariusz Rosati, Anne Sander, Tom Vandenkendelaere, Rainer Wieland, Esther de Lange

S&D

Hugues Bayet, Pervenche Berès, Udo Bullmann, Jonás Fernández, Roberto Gualtieri, Cătălin Sorin Ivan, Wajid Khan, Olle Ludvigsson, Emmanuel Maurel, Costas Mavrides, Luigi Morgano, Pedro Silva Pereira, Peter Simon, Paul Tang, Jakob von Weizsäcker

Verts/ALE Group

Sven Giegold, Philippe Lamberts, Molly Scott Cato, Ernest Urtasun

3

-

EFDD

David Coburn

ENF

Bernard Monot, Marco Zanni

6

0

EFDD

Marco Valli

ENF

Gerolf Annemans

GUE/NGL

Matt Carthy, Paloma López Bermejo, Dimitrios Papadimoulis, Martin Schirdewan

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. február 14.Jogi nyilatkozat