Eljárás : 2018/0801(NLE)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0027/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0027/2018

Viták :

Szavazatok :

PV 01/03/2018 - 8.4
CRE 01/03/2018 - 8.4

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0046

JELENTÉS     
PDF 479kWORD 62k
22.2.2018
PE 616.842v02-00 A8-0027/2018

Annemie Turtelboom a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0008/2018 – 2018/0801(NLE))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Indrek Tarand

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT
 1. MELLÉKLET: Annemie Turtelboom ÉLETRAJZA
 2. MELLÉKLET: Annemie Turtelboom KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Annemie Turtelboom a Számvevőszék tagjává történő kinevezéséről

(C8-0008/2018 – 2018/0801(NLE))

(Konzultáció)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (2) bekezdésére, amelynek megfelelően a Tanács konzultált a Parlamenttel (C8-0008/2018),

–  tekintettel eljárási szabályzata 121. cikkére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0027/2018),

A.  mivel a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága értékelte – különösen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 286. cikkének (1) bekezdésében foglalt feltételek szempontjából – a javasolt jelölt képességeit;

B.  mivel 2018. február 20-i ülésén a Költségvetési Ellenőrző Bizottság meghallgatta a Tanács számvevőszéki tagjelöltjét;

1.  kedvező véleményt nyilvánít a Tanács Annemie Turtelboom számvevőszéki taggá történő kinevezésére irányuló javaslatáról;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és tájékoztatás céljából a Számvevőszéknek, valamint az Európai Unió többi intézményének és a tagállamok ellenőrző intézményeinek.


1. MELLÉKLET: Annemie Turtelboom ÉLETRAJZA

Közhivatalok és -feladatok

2016-tól  a belga szövetségi parlament képviselője

2014 – 2016  miniszterelnök-helyettes, költségvetési és energiaügyi miniszter, Flandria kormánya

2012 – 2014   igazságügyi miniszter, Belgium szövetségi kormánya

2009 – 2012  belügyminiszter, Belgium szövetségi kormánya

2008 – 2009  menekültügyi és migrációs miniszter, Belgium szövetségi kormánya

2008 – 2014  az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának tagja

2010  az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsának elnöke

2003 – 2007  a belga szövetségi parlament képviselője

2012-től  Antwerpen város önkormányzatának tagja

2012-től   igazgatósági tag, antwerpeni kikötő  

2006 – 2012  Puurs város önkormányzatának tagja

2000 – 2006   Puurs város szociális ellátási központjának tagja

2008   a miniszterelnöki hivatal munkatársa  

2001 – 2003   a marketing tanszék vezetője, Katholieke Hogeschool Leuven

1993 – 2001   oktató, Katholieke Hogeschool Leuven

Tanulmányok

1993    közgazdasági egyetemi diploma (kitüntetéssel), Katholieke Universiteit Leuven

1988    tanári képesítés, Guardini

Nyelvek

holland   anyanyelv

angol  folyékony

francia      folyékony


2. MELLÉKLET: Annemie Turtelboom KÉRDŐÍVRE ADOTT VÁLASZAI

Szakmai tapasztalat

1.  Kérem, ismertesse szakmai tapasztalatait a közpénzek terén, beleértve a költségvetés tervezését, a költségvetés végrehajtását vagy a költségvetés kezelését, illetőleg a költségvetési ellenőrzést vagy auditálást.

Az életrajzom tartalmazza a szakmai hátteremmel kapcsolatos információkat, de a következőkben részletesebben bemutatom az említett területeken szerzett tapasztalataimat, amelyek közül az első a közgazdasági tanulmányaimhoz köthető. Elsősorban az államháztartással kapcsolatos tantárgyaknak köszönhetően szereztem alaposabb ismereteket az államháztartás tervezésével, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos elvekről. A pályafutásom későbbi szakaszaiban is erre a tudásra építettem, amikor egyetemi és főiskolai hallgatókat tanítottam a számviteli és fiskális politikai program keretében.

A flamand kormány miniszterelnök-helyetteseként, illetve költségvetési, pénzügyi és energiaügyi minisztereként elsődleges feladatom volt az államháztartás kezelése, valamint a közpénzek felhasználásának auditálása és az arról való beszámolás. Én voltam felelős a 2014. és 2015. évi költségvetés tervezéséért és ellenőrzéséért. Ebben az időszakban szorosan együttműködtem a belga számvevőszékkel, én kértem fel az intézményt a flamand költségvetésről szóló éves jelentések elkészítésére, valamint például olyan speciális jelentések kidolgozására is, mint a flamand adóhivatal informatikai biztonságáról vagy a számlák európai rendszerének flamand kormány általi végrehajtásáról szóló jelentések. Ezen kívül részt vettem a hatodik belga államreform pénzügyi és a költségvetési hatásainak értékelésében.

Az államháztartással kapcsolatos kérdések mindvégig központi szerepet játszottak a politikai pályafutásomban. Mivel több parlamenti ciklust is végigszolgáltam a belga szövetségi képviselőházban, továbbá nyolc évig dolgoztam a szövetségi és a flamand kormányban, jól ismerem az államháztartás kezelésével és ellenőrzésével járó alapvető feladatokat.

A belga kormány minisztereként töltött években feleltem a biztonsági területekért, a menedékügyért és a migrációért, valamint a bel- és igazságügyért is, és mindegyik esetben én terveztem az egyes területek költségvetését, és én koordináltam annak ellenőrzését. Folyamatosan arra törekedtem, hogy optimalizáljam a hatékonyságot és a teljesítményt, és ennek érdekében több alkalommal ellenőrzést kértem a belga számvevőszéktől.

A belga biztonsági szervekért felelős miniszterként szoros együttműködésben dolgoztam a rendőrség felügyeletéért felelős állandó bizottsággal és a hírszerzési ügynökségek felügyeletéért felelős állandó bizottsággal is. Mindkét testület teljesítmény-ellenőrzéseket végez a belga biztonsági és hírszerzési struktúrákon belül, és mindkettő igen fontos szerepet játszott az érintett biztonsági szervek hatékony működtetésében és megreformálásában.

Együttműködtem továbbá az igazságügyi főtanáccsal is, amely auditok formájában gyakorolt külső ellenőrzés révén többek között elősegíti a belga igazságügyi rendszer jobb működését.

2.  Melyek voltak eddigi szakmai pályafutásának legjelentősebb eredményei?

Belga igazságügyi miniszterként a Napóleon óta szinte érintetlen belga bírósági rendszer első mélyreható reformjára összpontosítottam. A reform keretében többek között 27-ről 12-re csökkent az igazságszolgáltatási kerületek száma, a bírák és ügyészek autonómiájának szélesítésével általánosságban erősödött a harmadik hatalmi ág, továbbá áttértünk egy teljesítményorientált kultúrára, amelyben igazgatási megállapodásokat használnak, és azokat a hatékonyság fokozása és értékelése céljából a belga legfelsőbb ellenőrzési intézmény auditálja. Ebben az időszakban minden reformom a hatékonyság növelése irányult. Az alatt az idő alatt én felügyeltem a belga választottbírósági törvénykönyv kidolgozását is, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy bírósági eljárások helyett választottbíráskodás és közvetítés útján rendezzék a vitáikat.

A hatékonyság és az átláthatóság vezérelték a belügyminiszterként végrehajtott reformjaimat is. Végrehajtottuk a tűzoltóság reformját, és csökkentettük a rendőrségi körzetek számát. E reformok egybeestek azokkal a nehéz évekkel, amikor a belügyminisztériumnak több jelentős katasztrófát is kezelnie kellett, többek között egy nagyobb gázrobbanást, egy vonatszerencsétlenséget és áradásokat. Lebonyolítottam egy soron kívüli választást és a Tanács belga elnökségét is.

A flamand kormány tagjaként elsősorban az adóreformmal foglalkoztam. Csökkentettem az elváló házaspárokra a közös ingatlanuk eladása kapcsán kivetett adót. Az egyéni közlekedés zöldítése felé mozdítottam el az adószabályokat, kedvezményeket vezetve be az alacsony vagy nulla kibocsátású járművek számára. Végül pedig megalapoztam az örökösödési jog és az örökösödési adók mélyreható reformját, amelyet jelenleg zár le az utódom.

3.  Milyen szakmai tapasztalatokat szerzett nemzetközi multikulturális és többnyelvű szervezeteknél vagy a hazáján kívüli székhelyű intézményeknél?

A nemzetközi környezetben folytatott munka mindvégig jelen volt a pályafutásomban. A biztonsági szervekért felelős miniszterként hat éven át én képviseltem Belgiumot a Bel- és Igazságügyi Tanácsban, és a 2010-es belga elnökség alatt fél évig én voltam annak elnöke. A Bel- és Igazságügyi Tanács elnökeként számos háromoldalú tárgyaláson vettem részt Washingtonban és Brüsszelben biztonsági kérdésekről, valamint Madridban a terrorizmus és a radikalizáció témájában. Folyamatos kapcsolatot tartottam és rendszeres találkozókon vettem részt nemzetközi szervezetekkel, például az ENSZ-szel, az Európa Tanáccsal, az OECD-vel, az Europollal és az Eurojusttal, továbbá kétoldalú tárgyalásokat folytattam számos partnerországgal, például Marokkóval és Görögországgal. A flamand kormány energiaügyi minisztereként gyakran látogattam meg innovatív külföldi energetikai projekteket, és folyamatos együttműködést folytattam a Benelux tanácson belül.

Parlamenti képviselőként számos alkalommal volt lehetőségem együttműködni nemzetközi szervezetekkel. Igen sokféle konferencián vettem részt és szólaltam fel, számos nemzetközi kezdeményezésben vettem részt. Ezek közül érdemes megemlíteni, hogy a 2016 GLOBSEC Tatra csúcstalálkozó vitaindító felszólalója voltam, majd ezt követően részt vettem a GLOBSEC hírszerzési reformkezdeményezésével kapcsolatos munkában. Részt vettem a 2016-os örmény választások megfigyelésére küldött EBESZ-misszióban.

2017 augusztusa és decembere között egy multikulturális és többnyelvű környezetben éltem és tanultam, amikor bejutottam a Yale Greenberg World Fellows Programba. Ezen a nagynevű egyetemen nem csupán egy igen komoly kihívást jelentő oktatási programban vettem részt, hanem több előadást is tartottam az Európai Unióról, és több ott tanuló nemzetközi hallgatót is segítettem a jövőbeni szakmai előmenetelük tervezésében.

4.  Kapott-e mentesítést korábban végzett vezetői feladatai tekintetében, amennyiben ilyen eljárás alkalmazandó volt?

A belga jog szerint a parlament hagyja jóvá a költségvetés végrehajtásáról szóló éves kormányzati jelentést, miután megismerte a számvevőszék értékelését. Hasonló a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos eljárás a flamand régióban is. Ezek az eljárások jogi szempontból több ponton is eltérnek az Európai Parlament mentesítési eljárásától.

5.  Korábbi szakmai pozíciói közül melyekre nevezték ki politikai okokból?

Ahogyan azt az életrajzom és a korábbi kérdésekre adott válaszaim is mutatják, egymást követően négy különböző miniszteri posztot töltöttem be: voltam a belga kormány (1) menekültügyi és migrációs minisztere, (2) belügyminisztere és (3) igazságügyi minisztere, valamint a flamand kormány (4) miniszterelnök-helyettese és költségvetési, pénzügyi és energiaügyi minisztere. Mindegyik poszt politikai kinevezés eredménye volt.

Antwerpen város megválasztott önkormányzati képviselőjeként megbízást kaptam arra, hogy képviseljem az önkormányzatot az antwerpeni kikötő igazgatótanácsában és ellenőrző bizottságában. 2006 és 2012 között Puurs város önkormányzati képviselőjeként tagja voltam a város szociális ellátási központjának.

6.  Mi volt az a három legfontosabb döntés, amelynek meghozatalában szakmai pályafutása során részt vett?

Amint azt a korábbi válaszaimban is vázoltam, az általam felügyelt igazságügyi reform a szakmai pályafutásom legfontosabb eredményei közé tartozik, és ehhez kapcsolódtak a legfontosabb döntéseim. A reform fő célja a pénzügyi hatáskörök oly módon történő meghatározása, hogy az igazságszolgáltatási kerületek nagyobb pénzügyi önállóságot élvezzenek, a belga számvevőszék ellenőrzési illetékessége mellett. Ezek a reformok jelentősen javították az egész igazságszolgáltatási rendszer teljesítményét és hatékonyságát.

Részt vettem a hatodik belga államreformmal kapcsolatos tárgyalásokban és döntésekben, amelyek következtében számos hatáskör került át a szövetségi szintről a regionális szintre. A reform a 2010–2011-es kormányalakítás eredménye volt, hatásköröket adott át a régióknak a gazdaság és a foglalkoztatás terén, valamint felelősséget ruházott a régiókra a családpolitika terén. A reformok óta más a közösségek és a régiók finanszírozása, nagyobb a fiskális önállóságuk.

Én voltam az első olyan belga miniszter, aki külön tárca élén foglalkozott a menekültüggyel és a migrációval, méghozzá nehéz körülmények között. A kemény kormányzati munkának köszönhetően kaptam meg a belügyeket, első női belügyminiszterként Belgium történelmében.

Politikai pályafutásom folyamán számos fajsúlyos döntésben vettem részt. Ezekről az 1–3. kérdésekre adott válaszaimban számoltam be.

Függetlenség

7.  A Szerződés kimondja, hogy a Számvevőszék tagjai feladataik ellátása során „teljes mértékben függetlenek”. Hogyan tenne eleget ennek a kötelezettségnek jövőbeli feladatai teljesítése során?

A függetlenség alapvető előfeltétele minden legfelsőbb ellenőrzési intézmény működésének. Ezt a függetlenséget írja elő az EUMSZ 285–287. cikke, és ezt részletezi a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete által elfogadott Limai Nyilatkozat is. Teljesen mértékben támogatom ezeket az elveket, és feltétel nélkül be is tartom majd ezeket a Számvevőszék tagjaként. Nem hagyom magam befolyásolni az ellenőrzött szervezetek által, és független leszek ezektől a szervezetektől, továbbá nem fogadok majd el utasítást egyetlen kormánytól vagy más felektől sem.

Teljes függetlenségem garantálása érdekében lemondok minden politikai mandátumomról, és nem folytatok olyan tevékenységet, amely veszélyeztetheti a függetlenségemet a jövőben. A Számvevőszék tagjaként rám háruló feladatok ellátása során távol tartom magam minden olyan helyzettől, amelyben felmerülhet az összeférhetetlenség, ideértve a külső szakmai tevékenységeket és a politikai mandátumokat is. Kerülöm továbbá az összeférhetetlenségnek még a látszatát is.

8.  Rendelkezik-e Ön vagy közeli hozzátartozója (szülei, testvérei, bejegyzett partnere vagy gyermekei) olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel vagy kötelezettséggel, amelyek összeférhetetlenek lehetnek az Ön jövőbeli feladataival?

Nem. Sem én, sem közeli hozzátartozóim nem rendelkezünk sem olyan üzleti vagy pénzügyi érdekeltséggel, sem egyéb kötelezettséggel, amely összeférhetetlen lenne a Számvevőszék tagjaként ellátandó jövőbeli feladataimmal.

9.  Készen áll-e arra, hogy a Számvevőszék elnökének tudomására hozza és nyilvánossá tegye minden pénzügyi érdekeltségét és egyéb kötelezettségvállalásait?

Igen, természetesen. Belgium választott tisztviselőjeként már kellett érdekeltségi nyilatkozatot tennem, és e kötelezettségemnek mindig gyorsan és megfelelően eleget tettem.

10.  Érintett bármilyen folyamatban levő bírósági eljárásban? Ha igen, kérjük részletezze!

Nem, jelenleg semmilyen bírósági eljárásban nem vagyok érintett.

11.  Játszik-e aktív vagy végrehajtói politikai szerepet, és ha igen, milyen szinten? Betöltött-e bármilyen politikai tisztséget az utóbbi 18 hónapban? Ha igen, kérjük részletezze!

Igen. A belga képviselőház tagjává választottak a 2014-es választások alkalmával, 2016 júniusában léptem hivatalba. A parlamentben a külügyi bizottság tagja vagyok. Ezzel párhuzamosan 2013. január elseje óta Antwerpen város megválasztott önkormányzati képviselőjeként is dolgozom. A flamand párt (Open Vld) tagja és elnökségi tagja vagyok.

12.  Készen áll-e arra, hogy számvevőszéki taggá történő kinevezését követően lemondjon bármely, választás útján betöltött hivataláról, illetve hogy feladja valamely politikai pártban betöltött aktív tisztségét?

Igen. Azonnal le fogok mondani valamennyi aktív tisztségemről annak érdekében, hogy függetlenül láthassam el számvevőszéki feladataimat.

13.  Hogyan járna el akkor, ha olyan súlyos szabálytalanságot vagy akár csalást és/vagy megvesztegetési ügyet észlelne, amelyben az Ön származási tagállamában tevékenykedő személyek érintettek?

A csalás és a korrupció nem tesz különbséget az állampolgárságtól függően, ezért az ellenük való fellépéskor sem szabad figyelembe venni az állampolgárságot. A Számvevőszék tagjaként teljes pártatlansággal és integritással kell eljárnom, betartva a Számvevőszék belső szabályait és rendes eljárását. Amennyiben a saját tagországom egy vagy több állampolgárát érintő súlyos szabálytalansággal vagy korrupcióval találkozom, ugyanúgy járok el, mint bármely más tagállam állampolgárai esetében, professzionális és proaktív megközelítést alkalmazva.

Csalás gyanúja esetén azonnal jelenteném az esetet a Számvevőszék elnökének, és gondoskodnék róla, hogy a csalással kapcsolatos ügyeket továbbítsák az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF), amint azt a Számvevőszék és az Európai Csalás Elleni Hivatalos közötti együttműködésről szóló számvevőszéki határozat előírja abban az esetben, ha a Számvevőszék az ellenőrzési munkája során csalásra gyanakszik vagy harmadik felek részéről csalásra utaló önkéntes bejelentést kap.

Feladatok végrehajtása

14.  Melyeknek kell lenniük bármely közszolgálatban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúra főbb jellemzőinek? Hogyan tud az Európai Számvevőszék hozzájárulni ennek érvényesüléséhez?

A közszolgálat hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kultúrájának fő jellemzője a jól működő operatív és ellenőrzési rendszerek megléte. A rendszereknek a „három védelmi vonal” modellje köré kell épülniük:

–  a kockázatok azonosítására és kezelésére szolgáló funkciók

–  a kockázatkezelés és a megfelelés felügyeletére és specializálására szolgáló funkciók

–  a független megbízhatósági értékelést nyújtó funkciók, ideértve az auditálást is.

Az adófizetők pénzének kezelésének minden közszolgálatban követnie kell az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletben meghatározott három alapelvet: a gazdaságosság (kellő időben megfelelő mennyiséget és minőséget kapunk a legjobb áron), a hatékonyság (az adott szintű bemenetből a legnagyobb hasznos kimenetet állítjuk elő) és az eredményesség (elérjük a tevékenység kitűzött céljait és tervezett eredményeit) elvét. Azzal, hogy megfelelő időben független és releváns ellenőrzési jelentéseket készít, a Számvevőszék hozzájárul a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás ezen elveinek betartásához.

A pénzügyi gazdálkodás belső ellenőrzése alapvető eleme a jó kormányzásnak. A Számvevőszék döntő szerepet játszik az elszámoltathatóság biztosításában az Európai Unió intézményi keretén belül. A bevált gyakorlatokat részletező és a javítandó helyzeteket azonosító jelentések kiadásával a Számvevőszék egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy pártatlan módon tájékoztassa az Európai Parlamentet és az uniós polgárokat arról, hogy miként kezelik a pénzüket. Ez a szerep és az elszámoltathatóság nagy felelősséget ró a Számvevőszékre azzal, hogy erősítheti a polgárok uniós intézményekbe és pénzgazdálkodásba vetett bizalmát.

A rendszeres pénzügyi és megfelelőségi ellenőrzéseken túl a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás teljesítmény-ellenőrzéseket is megkövetel, és ennek fontosságát volt alkalmam megérteni a szakmai pályafutásom során, ahogyan azt az 1. kérdésre adott válaszomban is elmondtam. Alapvető fontosságú, hogy a Számvevőszék értékelje, hogy az uniós intézményi kereten belüli pénzgazdálkodási kultúra képes-e gazdaságosan és hatékonyan elérni a kitűzött szakpolitikai célokat. Az érintett szerveknek eljárásaik során teljes mértékben végre kell hajtaniuk a Számvevőszék megállapításait és ajánlásait.

Ily módon a feladatait kiválóan ellátó Számvevőszék nélkülözhetetlen szerepet játszik az átláthatóság, az integritás és az egyértelmű elszámoltathatóság Európai Unión belüli megőrzése tekintetében. A Számvevőszék éves jelentése a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás EU-n belüli fokozatos javításának létfontosságú eleme, ezért mindig maximálisan relevánsnak és hasznosnak kell lennie.

15.  A Szerződés értelmében a Számvevőszéknek segítenie kell a Parlamentet abban, hogy a költségvetés végrehajtása feletti ellenőrzési jogkörét gyakorolja. Hogyan javítaná a Számvevőszék és az Európai Parlament (azon belül különösen a Költségvetési Ellenőrző Bizottság) együttműködését annak érdekében, hogy javítani lehessen az általános kiadások közfelügyeletét és gazdaságos felhasználását?

A Számvevőszék független intézmény, ám ez nem jelenti azt, hogy légüres térben működik. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. és 319. cikke értelmében az uniós költségvetés végrehajtásának ellenőrzése szempontjából kulcsfontosságú az Európai Parlamenttel, és azon belül a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal ápolt jó kapcsolat Minél jobban követi az Európai Parlament a Számvevőszék jelentéseit, annál jobban érvényesül majd a Számvevőszék megállapításainak és ajánlásainak a hatása. Az együttműködés hatékonyságának maximalizálása érdekében már a Számvevőszék munkaprogramjának korai tervezési szakaszában egyeztetni kell a Parlamenttel. Ennek érdekében alapvető a szoros párbeszéd és a rendszeres kapcsolattartás a Számvevőszék és az Európai Parlament között. Arra törekednék, hogy megértsem, milyen információkra van szüksége az Európai Parlamentnek az ellenőrzési megközelítések és az elérendő eredmények tekintetében, és miként lehet támogatni a Számvevőszék éves munkaprogramját az EP európai polgárok érdekében kitűzött prioritásaira összpontosító ellenőrzéseket tervbe véve.

A láthatóság fokozása érdekében a Számvevőszéknek arra kell törekednie, hogy szélesebb körben folytasson együttműködést a bizottságokkal, különösen az ágazati jelentések esetében. Az Európai Parlament természetesen önállóan dönt belső munkája megszervezéséről, ám a Számvevőszék azonosíthatna és javasolhatna olyan területeket, amelyeken mindkét intézmény számára előnyös lehet a szélesebb körű együttműködés.

16.  Véleménye szerint milyen hozzáadott értéket képvisel a teljesítmény-ellenőrzés, és a kapott eredményeket hogyan kellene beépíteni az irányítási eljárásokba?

A teljesítmény-ellenőrzést a Számvevőszék teljesítmény-ellenőrzési útmutatója és egy egyéb nemzetközi standardok úgy határozzák meg mint annak független, objektív és megbízható vizsgálatát, hogy vállalkozások, rendszerek, műveletek, programok, tevékenységek vagy szervezetek a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvének megfelelően működnek-e, figyelembe véve további releváns elveket is, például az egyenlőség, a környezetbarátság és az etikusság elvét. A teljesítmény-ellenőrzés ezért a pénzügyi ellenőrzés szükséges kiegészítője, különösen azért, mert az adófizetők pénzét felhasználó kormányzati programok egyre nagyobbak és egyre összetettebbek. Ezért üdvözölném, ha a Számvevőszék a pénzügyi ellenőrzések és a teljesítmény-ellenőrzések közötti jobb egyensúly felé mozdulna el. A teljesítmény-ellenőrzések révén az Európai Parlament és az uniós polgárok jobban fel tudják mérni, hogy gazdaságosan költik-e el a pénzüket, ezáltal pedig nő az átláthatóság és a demokratikus elszámoltathatóság.

A teljesítmény-ellenőrzések és azok eredményeként összeállított (speciális) jelentések a pénzügyi ellenőrzéseknél jobban tudják azonosítani azokat a területeket, ahol fokozható a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség. Ezeket a megállapításokat világos és praktikus formában továbbítani kell az Európai Parlamentnek, az érintett intézményeknek és a nyilvánosságnak azzal a céllal, hogy a lehető legnagyobb mértékben fel lehessen hívni a figyelmüket az érintett kérdésekre, és maximalizálni lehessen annak az esélyét, hogy végrehajtják a bevált gyakorlatokat és az egyéb ajánlásokat.

Az ilyen teljesítmény-ellenőrzések menetrendjét körültekintően kell megtervezni. A megfelelő időzítés biztosítja, hogy a következtetések és ajánlások megfelelő időben rendelkezésre álljanak ahhoz, hogy hozzájárulhassanak az uniós döntéshozatali folyamathoz. Ily módon támogathatják a rendeletek jövőbeni felülvizsgálatait, segíthetnek átgondolni a szakpolitikai célkitűzéseket, valamint információkkal szolgálhatnak a többéves pénzügyi keretekkel és/vagy a jövőbeni uniós programok kidolgozásával kapcsolatos vitákhoz.

17.  Hogyan lehetne javítani a Számvevőszék, a nemzeti ellenőrző intézmények és az Európai Parlament (Költségvetési Ellenőrző Bizottság) közötti, az Unió költségvetésének ellenőrzésével kapcsolatos együttműködésen?

Továbbra is alapvető fontosságú az európai és a nemzeti legfőbb ellenőrző intézmények egymástól való függetlensége, ahogyan azt az EMSZ 287. cikkének (3) bekezdése előírja, ám szükség van a bizalom szellemében folytatott szorosabb együttműködésükre. Ezt az együttműködést kell ösztönöznie a Számvevőszék kapcsolattartó bizottságának, többféle megközelítést alkalmazva. Először is, a Számvevőszék és a nemzeti ellenőrző intézmények fokozhatnák a bevált gyakorlatok egymással való megosztását. A szabályszerűségi ellenőrzéseket illetően a Számvevőszéknek terjesztenie kellene az e szempontból releváns módszereit az érdeklődő nemzeti intézmények között, és fordítva. A teljesítmény-ellenőrzéseket illetően az európai és nemzeti szintű intézmények együttműködhetnének egymással a szélesebb körű társadalmi konszenzust igénylő területeken, még ha ez kihívásokat jelent is. Másodsorban meg kell említeni, hogy a nemzeti és az európai szintű ellenőrzéseket is koordinálni lehetne az átfedések elkerülése és a hatékonyság növelése érdekében.

Tudok róla, hogy az Európai Parlament szorosabb együttműködést szeretne az uniós költségvetés ellenőrzése területén. A Számvevőszék tagjaként arra törekednék, hogy elmélyítsem a Parlamenttel ápolt kapcsolatot, és aktívan részt vegyek a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal és az egyéb érintett felekkel folytatott párbeszédben.

18.  Hogyan fejlesztené tovább az Európai Számvevőszék jelentéstételi rendszerét annak érdekében, hogy az Európai Parlament megkapja az összes szükséges információt a tagállamok által az Európai Bizottságnak szolgáltatott adatok pontosságával kapcsolatban?

A Számvevőszék jelentései kapcsán elsődleges fontosságú a világos kommunikáció. Ezt átfogóan vázolja a Számvevőszék 2018–2020-as stratégiája. A jelentéseknek ezen felül relevánsnak és hasznosnak kell lenniük, továbbá megfelelő időben kell megjelenniük.

Ahhoz, hogy a Számvevőszék világos jelentéseket készíthessen, a tagállamok és a Bizottság részéről megbízható és pontos információkra van szüksége. A Számvevőszék nem kérhet közvetlenül információkat a tagállamoktól, ezért a Bizottság felé kell hangsúlyoznia az adatok minőségének fontosságát a tagállamokkal folytatott párbeszédekben.

A Számvevőknek mindig arra kell törekednie, hogy hozzáadott értéket biztosítson az Európai Parlament munkájához. E tekintetben üdvözlöm, hogy a Számvevőszék létrehozott egy magas szintű munkacsoportot annak vizsgálata céljából, hogy miként lehet fokozni az éves jelentései által a felhasználók, és különösen az Európai Parlament számára jelentett hozzáadott értéket. Ez megvalósítható például a több földrajzi információ vagy az uniós költségvetés további területeit érintő teljesítményértékelések révén, az uniós, illetve a tagállami szintű belső kontrollrendszerekből bizonyosságot szerezve. Mivel ezeket a javaslatokat 2017-ben fogadták el, arra számíthatunk, hogy a jövőbeni számvevőszéki jelentésekben már megmutatkozik a hozzáadott érték.

Egyéb kérdések

19.  Lemondana-e jelöltségéről, ha számvevőszéki taggá történő kinevezésével kapcsolatosan a Parlament véleménye kedvezőtlen lenne?

Igen.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

A Számvevőszék testületének részleges megújítása – Belgium jelöltje

Hivatkozások

05161/2018 – C8-0008/2018 – 2018/0801(NLE)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

11.1.2018

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CONT

18.1.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Indrek Tarand

17.1.2018

 

 

 

Az elfogadás dátuma

20.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

20

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Martina Dlabajová, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Arndt Kohn, Monica Macovei, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Claudia Schmidt, Bart Staes, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Richard Ashworth, Brian Hayes, Miroslav Poche, Patricija Šulin

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Monika Smolková, Hilde Vautmans

Benyújtás dátuma

22.2.2018

Utolsó frissítés: 2018. február 23.Jogi nyilatkozat