AJÁNLÁS az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2003/76/EK tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozat tervezetéről

23.2.2018 - (14532/17 – C8-0444/2017 – 2017/0213(APP)) - ***

Költségvetési Bizottság
Előadó: Jean Arthuis

Eljárás : 2017/0213(APP)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot :  
A8-0034/2018
Előterjesztett szövegek :
A8-0034/2018
Viták :
Elfogadott szövegek :

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁSTERVEZETE

az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2003/76/EK tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozat tervezetéről

(14532/17 – C8-0444/2017 – 2017/0213(APP))

(Különleges jogalkotási eljárás– egyetértés)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a tanácsi határozat tervezetére (14532/2017),

–  tekintettel a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló 37. jegyzőkönyv 2. cikke első bekezdésének megfelelően előterjesztett, egyetértésre irányuló kérelemre (C8-0444/2017),

–  tekintettel eljárási szabályzata 99. cikkének (1) és (4) bekezdésére,

–  tekintettel a Költségvetési Bizottság ajánlására (A8-0034/2018),

1.  egyetért a tanácsi határozat tervezetével;

2.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

INDOKOLÁS

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap, amely az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés (ESZAK-Szerződés) lejárta után jött létre a nevében is említett területeken folytatott kutatások finanszírozása céljából (72,8% az acélipari, és 27,2% a szénipari kutatásokra)[1]. A kutatási tevékenységeket a Bizottság által kezelt alacsony kockázatú pénzügyi befektetések révén finanszírozzák. Az Európai Központi Bank monetáris politikája következtében az említett befektetések értéke jelentősen csökken. A Szén- és Acélipari Kutatási Alap 2018-ra tervezett kerete 27 millió eurót tesz ki, ami 19 millió euróval alacsonyabb a 2017-es összegnél. A Bizottság előrejelzései szerint ez a szám tovább fog csökkenni, 2019-ben várhatóan 14–18 millió euróra.

A Bizottság határozattervezetének[2] célja, hogy engedélyezze az alap 2003 óta visszavont valamennyi kötelezettségvállalásának felhasználását. A Bizottság 40,3 millió euróra becsüli az így elérhető potenciális nyereséget. A javaslat elfogadása lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy 40 millió euróra egészítse ki a Szén- és Acélipari Kutatási Alap 2018. évi keretét, és a fennmaradó részt a 2019. évi keretben használja fel.

A Tanács[3] követte a Bizottság javaslatát, a visszavonások rendelkezésre bocsátásának időpontjától eltekintve. Ez a szempont technikai jellegű, mivel a Tanács szerint a visszavonást az ESZAK-Szerződés lejártától, vagyis 2002. július 24-től kell alkalmazni; a Bizottság viszont úgy véli, hogy az összegek a rendelet közzétételének napjától, vagyis 2003. február 6-tól állnak rendelkezésre.

Költségvetési vonzat

Átmeneti jellegű intézkedésről van szó. A javaslat csupán a 2018 és 2020 közötti évek hozamkiesésének pótlására, valamint a két ágazat elégséges finanszírozásának biztosítására szolgál. Az intézkedésnek nincs költségvetési vonzata, mivel az alap nem tartozik az uniós költségvetésbe, és a kezdeti tőkeellátottság változatlan marad.

Ugyanakkor annak ellenére, hogy a finanszírozás 2020-ig biztosítottnak tűnik, a Bizottságnak megoldást kellene találnia az említett ágazatoknak szánt források 2020 utáni biztosítására, a jelenlegi és jövőbeli többéves pénzügyi keretek költségvetési mozgásterének veszélyeztetése nélkül.

A költségvetési rendelettel való összhang

2003 óta a 4. cikk (3) bekezdésének rendelkezéseit speciális jogszabályként alkalmazzák a költségvetési rendelettel szemben, kivételt képezve ez utóbbi hatálya alól. A visszavont kötelezettségvállalások és a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetései mostanáig visszakerültek az ESZAK eszközei közé, és azokat sem rendelkezésre nem bocsátották, sem a Szén- és Acélipari Kutatási Alap programjának általános költségvetésébe automatikusan át nem vitték.

A 4. cikk (4) bekezdésének módosítására irányuló javaslat lehetővé tenné a költségvetési rendelet jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetésére vonatkozó szabályainak alkalmazását. A 4. cikk (5) bekezdésének módosítása pedig összhangban áll a költségvetési rendelet felülvizsgálata kapcsán nemrég létrejött politikai megállapodással (a költségvetési rendelet 14. cikkének (4) bekezdése vonatkozásában), mivel a visszavont kötelezettségvállalások ismét rendelkezésre állnak majd ugyanazon programok számára. A 2003/76/EK tanácsi határozat ily módon felülvizsgálva összhangban áll majd a költségvetési rendelettel. Ez egyszerűsíti és tisztázza majd a Szén- és Acélipari Kutatási Alap helyzetét a költségvetési rendszer elemei között.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó cél

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap célja, hogy támogassa a szén- és acélipari ágazatok kutatásait annak érdekében, hogy ezek az ágazatok innovációt folytassanak és megőrizzék versenyképességüket. A projektek kiterjednek a termelési eljárásokra, a források felhasználására és átalakítására, a munkabiztonságra, a környezetvédelemre, valamint a szén használatából és az acélgyártásból eredő szén-dioxid-kibocsátás (CO2) csökkentésére.

Ez utóbbi kapcsán az Európai Unió vállalta, hogy (az 1990-es szinthez képest) 2030-ig 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását és betartja a COP 21 Párizsi Megállapodását. A közelmúltbeli One Planet csúcstalálkozó alkalmával több jelentős bank és biztosítótársaság bejelentette, hogy csökkentik, hosszabb távon pedig megszüntetik a fosszilis energia, többek között a szén terén eszközölt befektetéseiket.

Ennek fényében célszerű megemlíteni néhány olyan projektet, amely jól példázza a Szén- és Acélipari Kutatási Alapból származó társfinanszírozás pozitív környezeti hatásait:

  ULCOS (acél): a világ acéliparának valaha volt legnagyobb kutatási projektje. 48 egyetemet, kutatási intézetet és ipari partnert fog össze, amelyek innovatív kutatásokat folytatnak az acélipar szén-dioxid-kibocsátásának radikális csökkentése céljából. Több megoldás is köszönhető ennek projektnek, például a torokgáz újrafeldolgozása. Ez a technológia lehetővé teszi a szén-dioxid-kobocsátás megszüntetését és a szén-monoxid újrafeldolgozását közvetlenül a nagyolvasztókban, potenciálisan kevesebb mint a felére csökkentve a jelenlegi nagyolvasztók kibocsátásait. Egyelőre a HISARNA az ULCOS legemblematikusabb eleme;

  PROMS és EAF-PROMS (acél): ez a két projekt lehetővé tette a kutatók számára olyan acél kifejlesztését, amely magas fokú deformációs tulajdonságokkal kombinál egy ultra-rezisztens ötvözetet. Ezek az ötvözetek igen érdekesek az autógyártók számára, mivel lehetővé teszik a gépjárművek tömegének csökkentését (a vékonyabb lemezek révén), végső soron pedig a fogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését is, megőrizve ugyanakkor az utasok biztonságát garantáló ellenálló képességet.

  COALBYPRO (szén) : a szénhamu olyan szennyező anyagokat tartalmaz, amelyek megfelelő kezelés híján károsak a környezetre nézve. A projekt célja a szénhamu felhasználása a szén-dioxid megkötésére és tárolására a szenesedési folyamat révén. Tanulmányozzák továbbá a szén-dioxid zeolitokban történő megkötését is. A végső cél a bezárt szénbányák környezeti célú kezelése.

  MERCURYCAP (szén) : ez a projekt hozzájárult két új megoldás kifejlesztéséhez a szénerőművek higanykibocsátásának megkötésére: ígéretes szorbenseket és oxidációs katalizátorokat fejlesztettek ki. A kutatások fontos eredményeket hoztak: több szorbens és anyag is felettébb alkalmas a higany megkötésére.

A tiszta és versenyképes európai acélra irányuló jelentős jövőbeli tervek

A Lamy-jelentés (LAB-FAB-APP)[4] és az „acélmisszióra” irányuló javaslat alapján az Európai Parlament teljes mértékben követi a tiszta és versenyképes európai acélipart előmozdító logikát. Minőségi ugrásra van szükség ahhoz, hogy 2025-re kifejleszthessük a szén-dioxid-kibocsátás nélküli acélgyártást. Ennek keretében az ágazat valamennyi szereplőjét mobilizálni kell, és a Parlament ügyelni fog arra, hogy megfelelő összeget irányozzanak elő erre a kezdeményezésre az új kutatási és innovációs keretprogramban (FP9). Ennek érdekében egy, a magánszféra és a közszféra közötti széles körű, páneurópai partnerség tehetné lehetővé az acélgyártás technológiai megoldásainak fejlesztését a szén-dioxid-kibocsátás elkerülése (lásd: villamos energia és hidrogén) vagy jelentős csökkentése (az eljárások integrálása, bioipari technológiák, a szén-dioxid hasznosítása, megkötése és tárolása) céljából.

Következtetés

A 2003/76/EK tanácsi határozat költségvetési vonzatok nélküli felülvizsgálata lehetővé tenné a Szén- és Acélipari Kutatási Alap összhangba hozását a költségvetési rendelettel, továbbá biztosíthatná az újító szellemű projektek finanszírozásához nélkülözhetetlen forrásokat. Az alap évente átlagosan 55 millió eurót biztosít kutatási projektek számára. Ha ezek az összegek nem állnának rendelkezésre, csak feleennyi projektet lehetne finanszírozni.

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap sokszínű célkitűzései az innováció révén biztosítják az említett ágazatok versenyképességét, munkahelyeket tartanak meg gyakran nehézségekkel küzdő földrajzi területeken, valamint hozzájárulnak az ágazatok által kibocsátott szén-dioxid és egyéb szennyező anyagok mennyiségének csökkentéséhez.

A Szén- és Acélipari Kutatási Alap által társfinanszírozott projektek által elért kielégítő eredmények fényében kívánatos, hogy ezek a források tartósan rendelkezésre álljanak. Az Európai Parlament kész részt venni az azzal kapcsolatos stratégiai vizsgálatban, hogy miként lehet biztosítani az alap tartósságát, és adott esetben aktívabbá tenni az ESZAK-alapok kezelését, akár az alapok egy részének arra történő felhasználásával, hogy jelentős projekteket indítsanak a tiszta és versenyképes európai acélipar érdekében.

  • [1]  Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2003. február 1-jei tanácsi határozat (2003)76/CE) 3. cikkének (2) bekezdése
  • [2]  COM(2017) 452 final, 2017. augusztus 25. Javaslat az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2003/76/EK tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra
  • [3] A 2017. október 19-i 13451/17 tanácsi dokumentum: Javaslat az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapításáról szóló 2003/76/EK tanácsi határozat módosításáról szóló tanácsi határozatra
  • [4]  http://ec.europa.eu/research/evaluations/pdf/archive/other_reports_studies_and_documents/hlg_2017_report.pdf

ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az ESZAK-Szerződés lejártának pénzügyi következményeiről és a Szén- és Acélipari Kutatási Alapról szóló jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézkedések megállapítása

Hivatkozások

14532/2017 – C8-0444/2017 – COM(2017)04522017/0213(APP)

A konzultáció időpontja / Az egyetértésre irányuló kérelem időpontja

13.12.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

BUDG

14.12.2017

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

ITRE

14.12.2017

 

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

ITRE

23.1.2018

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Jean Arthuis

14.9.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

22.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

28

2

2

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Lefteris Christoforou, Gérard Deprez, Manuel dos Santos, André Elissen, José Manuel Fernandes, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, Esteban González Pons, John Howarth, Zbigniew Kuźmiuk, Vladimír Maňka, Siegfried Mureşan, Jan Olbrycht, Urmas Paet, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Jordi Solé, Patricija Šulin, Eleftherios Synadinos, Indrek Tarand, Isabelle Thomas, Inese Vaidere, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Marco Zanni

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Xabier Benito Ziluaga, Jean-Paul Denanot, Ivana Maletić, Andrey Novakov, Pavel Poc, Tomáš Zdechovský

Benyújtás dátuma

23.2.2018

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

28

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Gérard Deprez, Urmas Paet

ECR

Zbigniew Kuźmiuk

NI

Eleftherios Synadinos

PPE

Lefteris Christoforou, José Manuel Fernandes, Esteban González Pons, Ivana Maletić, Siegfried Mureşan, Andrey Novakov, Jan Olbrycht, Paul Rübig, Petri Sarvamaa, Inese Vaidere, Tomáš Zdechovský, Patricija Šulin

S&D

Jean-Paul Denanot, Eider Gardiazabal Rubial, Jens Geier, John Howarth, Vladimír Maňka, Pavel Poc, Isabelle Thomas, Daniele Viotti, Tiemo Wölken, Manuel dos Santos

Verts/ALE

Indrek Tarand

2

-

ENF

André Elissen

Verts/ALE

Jordi Solé

2

0

ENF

Marco Zanni

GUE/NGL

Xabier Benito Ziluaga

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

Utolsó frissítés: 2018. március 7.
Jogi nyilatkozat - Adatvédelmi szabályzat