Eljárás : 2015/0288(COD)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0043/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0043/2018

Viták :

PV 26/03/2019 - 4
CRE 26/03/2019 - 4

Szavazatok :

PV 26/03/2019 - 7.13

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2019)0233

JELENTÉS     ***I
PDF 777kWORD 130k
27.2.2018
PE 593.817v04-00 A8-0043/2018

az áruk értékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló módosított javaslatról

(COM(2017)0637 – C8-0379/2017 – 2015/0288(COD))

Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság

Előadó: Pascal Arimont

MÓDOSÍTÁSOK
AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE
 INDOKOLÁS
 ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN
 NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

AZ EURÓPAI PARLAMENT JOGALKOTÁSI ÁLLÁSFOGLALÁS-TERVEZETE

az áruk értékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról

(COM(2017)0637 – C8-0379/2017 – 2015/0288(COD))

(Rendes jogalkotási eljárás: első olvasat)

Az Európai Parlament,

–  tekintettel a Bizottság Európai Parlamenthez és Tanácshoz intézett javaslatára (COM(2015)0635),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (2) bekezdésére és 114. cikkére, amely alapján a Bizottság javaslatát benyújtotta a Parlamenthez (C8-0391/2015),

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikkének (3) bekezdésére,

–  tekintettel a francia Szenátus által a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyv alapján előterjesztett indokolt véleményre, melyek szerint a jogalkotási aktus tervezete nem egyeztethető össze a szubszidiaritás elvével,

–  tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2016. április 27-i(1) és 2018. február 15-i(2) véleményére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 59. cikkére,

–  tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0043/2016),

1.  elfogadja első olvasatban az alábbi álláspontot;

2.  felkéri a Bizottságot, hogy utalja az ügyet újból a Parlamenthez, ha javaslatát lényegesen módosítani kívánja vagy helyébe másik szöveget szándékozik léptetni;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa a Parlament álláspontját a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint a nemzeti parlamenteknek.

Módosítás     1

Irányelvre irányuló javaslat

1 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikkének (1) bekezdése és 169. cikke (2) bekezdésének a) pontja előírja, hogy az Unió az EUMSZ 114. cikke alapján elfogadott intézkedésekkel hozzájárul a fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához.

Módosítás    2

Irányelvre irányuló javaslat

2 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A belső piac megfelelő működéséhez szükség van az áruk értékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásainak magas szintű fogyasztóvédelmen alapuló harmonizálására.

(2)  A belső piac megfelelő működéséhez szükség van az áruk értékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásainak magas szintű fogyasztóvédelmen és jogbiztonságon alapuló harmonizálására, ugyanakkor egyensúlyt kell biztosítani a fogyasztói jogok és kötelezettségek és az eladók jogai és kötelezettségei között.

Módosítás    3

Irányelvre irányuló javaslat

3 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Az belső piac fejlődésének egyik motorja az elektronikus kereskedelem. A piac növekedési potenciálja azonban még messze nincs teljesen kihasználva. Az Unió versenyképességének megerősítése és a növekedés serkentése érdekében az Uniónak gyorsan kell cselekednie, és arra kell ösztönöznie a gazdasági szereplőket, hogy a belső piac által kínált lehetőségeket teljes mértékben használják ki. A belső piacban rejlő lehetőségek csak akkor használhatók ki teljesen, ha minden piaci szereplő zökkenőmentesen hozzá tud férni az áruk határon átnyúló értékesítéséhez, többek között az elektronikus kereskedelmi ügyletekben. A szerződési jog azon szabályai, amelyek alapján a piaci szereplők az ügyleteiket bonyolítják, azok közé a legfontosabb tényezők közé tartoznak, amelyek meghatározzák az olyan üzleti döntéseket, hogy egy vállalkozás kínáljon-e árut külföldre. Ezek a szabályok azt is befolyásolják, hogy a fogyasztók hajlandók-e elfogadni a vásárlás ezen formáját, és bíznak-e abban.

(3)  A belső piac fejlődésének egyik legfontosabb motorja az elektronikus kereskedelem. A piac növekedési potenciálja azonban még messze nincs teljesen kihasználva. Az Unió versenyképességének megerősödése és a növekedés fellendülése érdekében, az Uniónak a gazdasági szereplők számára átláthatóbb környezetet kell biztosítania, teljesen működőképes belső piaccal. A belső piacban rejlő lehetőségek csak akkor használhatók ki teljesen, ha minden piaci szereplő zökkenőmentesen hozzá tud férni az áruk határon átnyúló értékesítéséhez, többek között az elektronikus kereskedelmi ügyletekben. A szerződési jog azon szabályai, amelyek alapján a piaci szereplők az ügyleteiket bonyolítják, azok közé a legfontosabb tényezők közé tartoznak, amelyek meghatározzák az olyan üzleti döntéseket, hogy egy vállalkozás kínáljon-e árut külföldre. Ezek a szabályok azt is befolyásolják, hogy a fogyasztók hajlandók-e elfogadni a vásárlás ezen formáját, és bíznak-e abban.

Módosítás    4

Irányelvre irányuló javaslat

4 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségekre, a távollevők között kötött szerződésektől való elállási jogra és a szállítási feltételekre vonatkozó szabályok teljes körű harmonizációja ellenére az áruk értékesítésére alkalmazandó uniós szabályok tovább sem egységesek. A szerződések más olyan lényeges elemeire vonatkozóan, mint például a megfelelőségi feltételek, a jogorvoslatok és azoknak a szerződésnek nem megfelelő áru szállítása esetén történő érvényesítése, az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv46 jelenleg minimális harmonizációt ír elő. A tagállamoknak lehetőségük van az uniós előírásokon túlmutató, és még magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosító szabályok bevezetésére. Ezzel a lehetőséggel különböző elemeket illetően és eltérő mértékben éltek, így az 1999/44/EK irányelvet átültető nemzeti rendelkezések olyan lényegi elemek tekintetében, mint például a jogorvoslatok sorrendjének hiánya vagy megléte, a szavatosság időtartama, a bizonyítási teher megfordulására vonatkozó határidő vagy az eladó hibáról való értesítése, pillanatnyilag jelentősen eltérnek egymástól.

(4)  Az áruk értékesítésére alkalmazandó bizonyos uniós szabályok tovább sem egységesek, annak ellenére, hogy a szerződésekre vonatkozóan a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben sor került a szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségek, az elállási jog és a szállítási feltételek szabályozásának teljes körű harmonizációjára. Az offline értékesítésre, például a szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó szabályok kevésbé lettek harmonizálva. A szerződések más olyan lényeges elemeire vonatkozóan, mint például a megfelelőségi feltételek, a jogorvoslatok és azoknak a szerződésnek nem megfelelő áru szállítása esetén történő érvényesítése, az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv46 jelenleg minimális harmonizációt ír elő, és a tagállamoknak lehetőségük van az uniós előírásokon túlmutató, és még magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosító szabályok bevezetésére. Ezzel a lehetőséggel különböző elemeket illetően és eltérő mértékben éltek, így az 1999/44/EK irányelvet átültető nemzeti rendelkezések olyan lényegi elemek tekintetében, mint például a jogorvoslatok sorrendjének hiánya vagy megléte, a szavatosság időtartama, a bizonyítási teher megfordulására vonatkozó határidő vagy a kereskedő hibáról való értesítése, pillanatnyilag jelentősen eltérnek egymástól.

__________________

__________________

46 Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.).

46 Az Európai Parlament és a Tanács 1999/44/EK irányelve (1999. május 25.) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól (HL L 171., 1999.7.7., 12. o.).

Módosítás    5

Irányelvre irányuló javaslat

5 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  A meglévő eltérések hátrányosan érinthetik a vállalkozásokat és a fogyasztókat. Az 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet47 értelmében amennyiben a kereskedő a tevékenységét egy másik tagállam fogyasztói tekintetében fejti ki, úgy a fogyasztók szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam fogyasztói szerződési jogának kötelező szabályait kell figyelembe vennie. Mivel ezek a szabályok tagállamonként eltérnek, a vállalkozásoknál többletköltségek merülhetnek fel. Következésképpen számos vállalkozás inkább csak belföldön folytatja tevékenységét vagy csak egy-két tagállamba exportál. Ez a költségek és a tagállamközi kereskedelemmel összefüggő kockázatok minimalizálására irányuló döntés azt eredményezi, hogy elveszik a kereskedelem bővítésének és a méretgazdaságosság kihasználásának lehetősége. Ez különösen a kis- és középvállalkozásokat érinti.

(5)  A különböző tagállamokban a szerződési jog tekintetében meglévő eltérések ‒ más kulcsfontosságú szabályozási és nem szabályozási kérdések, például az adójog, a kézbesítési hálózattal kapcsolatos kérdések, a fizetési rendszerek és a nyelvi akadályok mellett ‒ hátrányosan érinthetik a vállalkozásokat és a fogyasztókat. A fogyasztók nehézségeinek és a kereskedőkkel szembeni jogviták fő forrása azonban az, hogy az áru nem felel meg a szerződésnek. Ezért növelni kell a belső piac iránti fogyasztói bizalmat, és támogatni kell az egyenlő versenyfeltételek kialakítását a kereskedők számára.

__________________

__________________

47 Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.)

47 Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) (HL L 177., 2008.7.4., 6. o.)

Módosítás    6

Irányelvre irányuló javaslat

8 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(8)  A nemzeti szabályok szétaprózottságából eredő problémák kezelése érdekében a vállalkozások és a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy az áruk értékesítése tekintetében teljes körűen harmonizált, célzott szabályokra támaszkodhassanak. A fogyasztói szerződési jog számos lényegi eleme esetében egységes szabályokra van szükség, mivel a minimális harmonizációra irányuló jelenlegi megközelítés Unió-szerte egyenlőtlenségekhez és kereskedelmi akadályokhoz vezetett. Ezért ennek az irányelvnek hatályon kívül kell helyeznie a minimális harmonizációt előíró 1999/44/EK irányelvet, és az áruk értékesítésére vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos, teljes körűen harmonizált szabályokat kell bevezetnie.

(8)  A nemzeti szabályok szétaprózottságából eredő és más problémák kezelése érdekében a vállalkozások és a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy valamennyi áru értékesítése tekintetében harmonizált, célzott szabályokra támaszkodhassanak. A fogyasztói szerződési jog számos lényegi eleme esetében egységes szabályokra van szükség, mivel a minimális harmonizációra irányuló jelenlegi megközelítés Unió-szerte egyenlőtlenségekhez és kereskedelmi akadályokhoz vezetett. Ezért ennek az irányelvnek hatályon kívül kell helyeznie a minimális harmonizációt előíró 1999/44/EK irányelvet, és az áruk értékesítésére vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos, harmonizált szabályok új keretét kell bevezetnie. A tagállamok számára azonban lehetővé kell tenni, hogy saját nemzeti jogszabályi rendelkezéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be a rejtett hibákra vagy a rövid távú visszautasításhoz való jogra vonatkozóan.

Módosítás    7

Irányelvre irányuló javaslat

9 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(9)  A teljes körűen harmonizált fogyasztói szerződési jogi szabályok meg fogják könnyíteni a kereskedők számára, hogy termékeiket más tagállamokban is kínálják. A vállalkozások költségei csökkennek, mivel nem kell majd eltérő kötelező fogyasztóvédelmi szabályokhoz alkalmazkodniuk. A stabil szerződési jogi környezet révén a más tagállamokba irányuló értékesítéseik során nagyobb jogbiztonságot fognak élvezni.

(9)  A tovább harmonizált fogyasztói szerződési jogi szabályok meg fogják könnyíteni a kereskedők számára, hogy termékeiket más tagállamokban is kínálják. A vállalkozások költségei csökkennek, mivel nem kell majd eltérő kötelező fogyasztóvédelmi szabályokhoz alkalmazkodniuk. A stabil szerződési jogi környezet révén a más tagállamokba irányuló értékesítéseik során nagyobb jogbiztonságot fognak élvezni.

Módosítás    8

Irányelvre irányuló javaslat

10 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(10)  A kiskereskedők közötti verseny fokozódásának köszönhetően a fogyasztók valószínűleg versenyképesebb árakon szélesebb kínálatból választhatnak. A célzott, teljes körűen harmonizált szabályok eredményeként a fogyasztók magas szintű fogyasztóvédelemben részesülnek és egyéb jóléti előnyökhöz jutnak. Ez növelni fogja a tagállamközi kereskedelem iránti bizalmukat. A fogyasztók annak tudatában, hogy Unió-szerte ugyanazokban a jogokban részesülnek, nagyobb bizalommal fognak más tagállamokban vásárolni.

(10)  A kiskereskedők közötti verseny fokozódásának köszönhetően a fogyasztók valószínűleg versenyképesebb árakon szélesebb kínálatból választhatnak. A célzott harmonizált szabályok eredményeként a fogyasztók magas szintű fogyasztóvédelemben részesülnek és egyéb jóléti előnyökhöz jutnak. Ez növelni fogja a tagállamközi kereskedelem, köztük a távértékesítések és az internetes kereskedelem iránti bizalmukat is.

Módosítás    9

Irányelvre irányuló javaslat

11 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(11)  Ennek az irányelvnek az áruk értékesítésére alkalmazandó rendelkezései csak azon fő szerződéses elemeket érintik, amelyek a belső piacon tapasztalható, szerződési joggal kapcsolatos akadályok felszámolásához szükségesek. E célból a megfelelésre, a szerződésnek nem megfelelő áru szállítása esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokra és a jogorvoslatok érvényesítésének módozataira vonatkozó szabályokat teljes körűen harmonizálni kell, és a fogyasztóvédelem szintjét az 1999/44/EK irányelvhez képest növelni kell.

(11)  Ennek az irányelvnek az áruk értékesítésére alkalmazandó rendelkezései csak azon fő szerződéses elemeket érintik, amelyek a belső piacon tapasztalható, szerződési joggal kapcsolatos akadályok felszámolásához szükségesek. E célból a megfelelésre, a szerződésnek nem megfelelő áru szállítása esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokra és a jogorvoslatok érvényesítésének módozataira vonatkozó szabályokat harmonizálni kell a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében.

Módosítás    10

Irányelvre irányuló javaslat

13 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(13)  Ez az irányelv nem vonatkozik a DVD-khez és a CD-khez hasonló árukra, amelyekbe oly módon épül be a digitális tartalom, hogy az áru csak a digitálistartalom-hordozó szerepét tölti be. Vonatkozik viszont az olyan árukba beépített digitális tartalomra, mint a háztartási készülékek vagy a játékok, amelyek esetében a digitális tartalom oly módon van beágyazva, hogy annak funkciói az áru fő funkcióihoz képest másodlagosak és a digitális tartalom az áru szerves részeként működik.

(13)  Ez az irányelv nem vonatkozik a digitális tartalmakra és az árukba beágyazott digitális szolgáltatásokra, mint például a DVD-kre és a CD-kre vagy az „okos termékekre”. A beágyazott digitális tartalommal vagy szolgáltatással rendelkező áruk esetén a szolgáltató csak az áruknak a beágyazott digitális tartalmat vagy szolgáltatást nem érintő elemeinek tekintetében tartozik felelősséggel a fogyasztó felé az irányelv rendelkezéseinek betartásáért. Ezen irányelv rendelkezései nem sérthetik a fogyasztók számára az alkalmazandó uniós jog által a beágyazott digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás tekintetében biztosított védelmet.

Módosítás    11

Irányelvre irányuló javaslat

13 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(13a)  A sajátos körülmények és az áru jellege miatt ez az irányelv nem alkalmazandó az élő állatoknak a kereskedő és a fogyasztó közötti értékesítésére.

Módosítás    12

Irányelvre irányuló javaslat

14 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(14)  Ez az irányelv nem érinti a tagállamok szerződési jogát azokon a területeken, amelyet ez az irányelv nem szabályoz. Emellett az ezen irányelv által szabályozott egyes területeken a tagállamok emellett szabadon állapíthatnak meg szabályokat az ezen irányelv által nem szabályozott vonatkozások tekintetében: ilyenek például a fogyasztói jogok érvényesítésére vonatkozó határidő és a kereskedelmi jótállás. Végezetül, az eladó jogorvoslathoz való joga tekintetében a tagállamok szabadon hozhatnak részletesebb szabályokat e jog gyakorlásának feltételeire vonatkozóan.

(14)  Ez az irányelv nem érinti a tagállamok szerződési jogát azokon a területeken, amelyet ez az irányelv nem szabályoz. Emellett az ezen irányelv által szabályozott egyes területeken a tagállamok emellett szabadon állapíthatnak meg szabályokat az ezen irányelv által nem szabályozott vonatkozások tekintetében: ilyenek például a fogyasztói jogok érvényesítésére vonatkozó határidő. Végezetül, a kereskedő jogorvoslathoz való joga és a kereskedelmi jótállás tekintetében a tagállamok szabadon hozhatnak részletesebb szabályokat e jogok gyakorlásának feltételeire vonatkozóan.

Módosítás    13

Irányelvre irányuló javaslat

16 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(16a)  A fogyasztó fogalommeghatározásának azon természetes személyeket kell magában foglalnia, akik saját szakmájuk, üzleti tevékenységük vagy foglalkozásuk körén kívül eső területen járnak el. Kettős célú szerződések esetében azonban, amelyeknél a szerződést részben a személy szakmájába tartozó, részben pedig azon kívül eső célból kötik, és a kereskedési cél annyira korlátozott, hogy a teljesítés egésze szempontjából nem elsődleges, az adott személy szintén fogyasztónak tekintendő. Ez józan megközelítést alkalmaz a mindennapi tranzakciókhoz, és további jogbiztonságot is nyújt az áruk széles köre és a javaslat hatóköre miatt.

Módosítás    14

Irányelvre irányuló javaslat

17 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(17)  Az egyértelműség és az eladók, valamint a fogyasztók jogbiztonsága érdekében ezen irányelvnek meg kell határoznia a szerződés fogalmát. Ezen fogalommeghatározásnak valamennyi tagállam közös hagyományát kell követnie azáltal, hogy megállapítja, hogy a szerződés létrejöttének feltétele olyan megállapodás, amelynek célja kötelezettségek létrehozása vagy más joghatások kiváltása.

törölve

Módosítás    15

Irányelvre irányuló javaslat

18 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(18)  A jogbiztonság követelménye és a jogszabályok megfelelő rugalmassága közötti egyensúly megteremtése érdekében a bármely személytől vagy személy általi elvárhatóságra való hivatkozás alatt az észszerű elvárhatóságra való hivatkozás értendő. Az észszerűséget objektíven, a szerződés jellegére és céljára, az eset körülményeire, valamint az érintett felek irányadó szokásaira és gyakorlataira tekintettel kell felmérni. Különösen a javítás és a csere elvégzésére vonatkozó észszerű határidőt kell objektíven felmérni, figyelembe véve az áru és a hiba jellegét.

(18)  A jogbiztonság követelménye és a jogszabályok megfelelő rugalmassága közötti egyensúly megteremtése érdekében az irányelvben a bármely szerződő féltől vagy szerződő fél általi elvárhatóságra való hivatkozás alatt az észszerű elvárhatóságra való hivatkozás értendő. Az észszerűséget objektíven, a szerződés jellegére és céljára, az eset körülményeire, valamint a szerződő felek irányadó szokásaira és gyakorlataira tekintettel kell felmérni. Különösen a javítás és a csere elvégzésére vonatkozó észszerű határidőt kell objektíven felmérni, figyelembe véve az áru és a hiba jellegét.

Módosítás    16

Irányelvre irányuló javaslat

19 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(19)  Ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani, hogy a fogyasztó mit várhat el az árutól és az eladó felelőssége mire terjedjen ki, amennyiben nem az elvárásnak megfelelően teljesít, a szerződésszerűség megállapítására vonatkozó szabályok teljes körű harmonizációja alapvető fontosságú. A szubjektív és objektív feltételek együttes alkalmazása az adásvételi szerződésben szereplő mindkét fél jogos érdekét védi. A szerződésszerűséget nemcsak a szerződésben foglalt követelmények – többek között a szerződés szerves részét képező, a szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségek – figyelembevételével kell megállapítani, hanem az olyan objektív követelmények alapján is, amelyek az áruk esetében általában elvárható normákat jelentik, különösen az adott célnak való megfelelés, a csomagolás, az üzembe helyezési utasítások, valamint a szokásos minőség és a teljesítmény tekintetében.

(19)  Ahhoz, hogy egyértelműen meg lehessen állapítani, hogy a fogyasztó mit várhat el az árutól és a kereskedő felelőssége mire terjedjen ki, amennyiben nem az elvárásnak megfelelően teljesít, a szerződésszerűség megállapítására vonatkozó szabályok harmonizációja alapvető fontosságú. A szubjektív és objektív feltételek együttes alkalmazása az adásvételi szerződésben szereplő mindkét fél jogos érdekét védi. A szerződésszerűséget nemcsak a szerződésben foglalt követelmények – többek között a szerződés szerves részét képező, a szerződést megelőző tájékoztatási kötelezettségek – figyelembevételével kell megállapítani, hanem az olyan objektív követelmények alapján is, amelyek az áruk esetében általában elvárható normákat jelentik, különösen az adott célnak való megfelelés, a csomagolás, az üzembe helyezési utasítások, valamint a szokásos minőség és a teljesítmény tekintetében.

Módosítás    17

Irányelvre irányuló javaslat

19 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19a)  A szerződésszerűség bizonyos követelményei, különösen a minőséghez, a tartóssághoz és a kinézethez kapcsolódó követelmények valószínűleg másképpen alkalmazandók a használt áruknál. Számos esetben a fogyasztó indokolt elvárása alacsonyabb lesz a használt áruk esetén, mint a vadonatúj áruknál lenne. A fogyasztóknak ezért egyértelműbben kell megfogalmazniuk az ilyen árukkal való céljukat a kereskedővel való kommunikáció során. A hiba esetén a kereskedő és a fogyasztó közötti vitában gyakran fontos lesz ez a tényező annak meghatározásában, hogy a bizonyítási teher teljesült-e az áruk állítólagos hibája tekintetében. Ha azonban a fogyasztónak alkalma volt személyesen megvizsgálni az árukat a szerződés megkötése előtt, a tagállamok eltérésként, illetve az egyedi piaci és jogi rendszereik fényében továbbra is úgy rendelkezhetnek, hogy a kereskedő és a fogyasztó kifejezetten egyetérthet írásban vagy tartós adathordozón rövidebb, de legalább egyéves szavatossági időtartamban, vagy a bizonyítási teher megfordulására vonatkozó rövidebb, de legalább hathónapos határidőben a fogyasztó javára.

Módosítás    18

Irányelvre irányuló javaslat

19 b preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(19b)  A bevált gyakorlattal és az árverező felelősségére vonatkozó egyedi szabályokkal összhangban indokoltnak tűnik jelenleg megtartani a tagállamok azon lehetőségét, hogy kizárják a használt áruk nyilvános árveréseit, ha a fogyasztónak alkalma volt személyesen jelen lenni az árverésen. Továbbra is követelmény azonban, hogy a fogyasztókat egyértelműen tájékoztassák írásban vagy tartós adathordozón az árverés előtt, hogy e szabályok nem alkalmazandók, és hogy kifejezett utalást tegyenek az alkalmazandó jogszabályi vagy más jogokra. Emellett a 2011/83/EU irányelvnek megfelelően ezen irányelv alkalmazásában nem minősülhet nyilvános árverésnek a fogyasztók és a kereskedők rendelkezésére álló árverési célú online platformok használata.

Módosítás    19

Irányelvre irányuló javaslat

20 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(20)  Számos fogyasztási cikket üzembe kell helyezni, mielőtt azt a fogyasztó érdemben használni tudja. Így az áruk szakszerűtlen üzembe helyezéséből eredő bármilyen hibát a szerződésszerűség hiányának kell tekinteni, amennyiben az üzembe helyezést az eladó végezte vagy azt az eladó ellenőrzése alatt hajtották végre, illetve amennyiben az árut a fogyasztó helyezte üzembe, a szakszerűtlen üzembe helyezés viszont a nem megfelelő üzembe helyezési utasítások miatt következett be.

(20)  Számos fogyasztási cikket üzembe kell helyezni, mielőtt azt a fogyasztó érdemben használni tudja. Így az áruk szakszerűtlen üzembe helyezéséből eredő bármilyen hibát a szerződésszerűség hiányának kell tekinteni, amennyiben az üzembe helyezést a kereskedő végezte vagy azt a kereskedő ellenőrzése alatt hajtották végre, illetve amennyiben az árut a fogyasztó helyezte üzembe, a szakszerűtlen üzembe helyezés viszont a nem megfelelő üzembe helyezési utasítások miatt következett be.

Módosítás    20

Irányelvre irányuló javaslat

21 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(21)  A megfelelőségnek az anyaghibákra és a jogi hibákra egyaránt ki kell terjednie. Harmadik felek jogai és egyéb jogi hibák ténylegesen akadályozhatják, hogy a fogyasztó az árut a szerződésnek megfelelően használhassa, amennyiben a jogosult jogosan követeli a fogyasztótól, hogy a jogsértő magatartást szüntesse meg. Az eladónak ezért gondoskodnia kell arról, hogy az áru mentes legyen harmadik felek bármely olyan jogától, amely megakadályozhatja, hogy a fogyasztó az árut a szerződésnek megfelelően használhassa.

(21)  A megfelelőségnek az anyaghibákra és a jogi hibákra egyaránt ki kell terjednie. Harmadik felek jogai és egyéb jogi hibák ténylegesen akadályozhatják, hogy a fogyasztó az árut a szerződésnek megfelelően használhassa, amennyiben a jogosult jogosan követeli a fogyasztótól, hogy a jogsértő magatartást szüntesse meg. A kereskedőnek ezért gondoskodnia kell arról, hogy az áru mentes legyen harmadik felek bármely olyan jogából származó korlátozástól, amely megakadályozhatja, hogy a fogyasztó az árut a szubjektív és objektív megfelelőségi kritériumoknak megfelelően használhassa.

Módosítás    21

Irányelvre irányuló javaslat

23 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(23)  A fogyasztási cikkek hosszabb élettartamának biztosítása a fenntarthatóbb fogyasztási szokások és a körforgásos gazdaság megvalósítása szempontjából fontos. Hasonlóképpen a belső piac működése iránti bizalom növeléséhez nélkülözhetetlen, hogy a piacfelügyelet megerősítésével és a gazdasági szereplők számára megfelelő ösztönzök biztosításával elérjük, hogy nem megfelelő áruk ne kerüljenek az Unió piacára. E célból a termékspecifikus uniós jogszabályok jelentik a legalkalmasabb eszközt, amennyiben a termékek egyes típusaira vagy csoportjaira vonatkozóan megfelelő kritériumok alkalmazásával tartóssági követelményeket és a termékkel kapcsolatos egyéb követelményeket kívánunk bevezetni. Ennek az irányelvnek ezért ki kell egészítenie az ilyen termékspecifikus uniós jogszabályokban követett célkitűzéseket. Amennyiben a szerződéskötést megelőzően tett, az adásvételi szerződés részét képező nyilatkozat a termék tartósságára vonatkozó konkrét információkat tartalmaz, a fogyasztó számára biztosítani kell, hogy ezeket az információkat a megfelelőségi feltételek részének tekinthesse.

(23)  A fogyasztási cikkek hosszabb élettartamának biztosítása a fenntarthatóbb fogyasztási szokások és a körforgásos gazdaság megvalósítása szempontjából fontos. Hasonlóképpen a belső piac működése iránti bizalom növeléséhez nélkülözhetetlen, hogy a piacfelügyelet megerősítésével és a gazdasági szereplők számára megfelelő ösztönzök biztosításával elérjük, hogy nem megfelelő áruk ne kerüljenek az Unió piacára. E célból a termékspecifikus uniós jogszabályok ‒ például a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv vagy a 85/374/EGK tanácsi irányelv ‒ jelentik a legalkalmasabb eszközt, amennyiben a termékek egyes típusaira vagy csoportjaira vonatkozóan megfelelő kritériumok alkalmazásával tartóssági követelményeket és a termékkel kapcsolatos egyéb követelményeket kívánunk bevezetni. Ennek az irányelvnek ezért ki kell egészítenie az ilyen termékspecifikus uniós jogszabályokban követett célkitűzéseket. Amennyiben a szerződéskötést megelőzően tett, az adásvételi szerződés részét képező nyilatkozat a termék tartósságára vonatkozó konkrét információkat tartalmaz, a fogyasztó számára biztosítani kell, hogy ezeket az információkat a megfelelőségi feltételek részének tekinthesse.

Módosítás    22

Irányelvre irányuló javaslat

23 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(23a)  A tartósság egy termék azon képessége, hogy egy adott vagy hosszú időtartamon keresztül, előre látható tevékenységek hatása alatt megőrizze az elvárt teljesítményét, normál vagy átlagos használatot feltételezve. E mögött az a feltételezés áll, hogy a termék teljesítménye a használata során egy elfogadott szinten fog maradni a kezdeti teljesítményéhez képest.

Módosítás     23

Irányelvre irányuló javaslat

24 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(24)  Ahhoz, hogy a jogbiztonság a fogyasztók és az eladók szempontjából egyaránt nőjön, egyértelműen meg kell határozni azt az időpontot, amikor az áru szerződésszerűségét értékelni kell. Az ezen irányelv és a 2011/83/EU irányelv közötti összhang biztosítása érdekében helyénvaló, hogy a kárveszély átszállásának időpontja legyen az az időpont, amikor az áru szerződésszerűségét értékelni kell. Amennyiben az árut üzembe kell helyezni, úgy ezt az időpontot az üzembe helyezéshez kell igazítani.

(24)  Ahhoz, hogy a jogbiztonság a fogyasztók és az eladók szempontjából egyaránt nőjön, egyértelműen meg kell határozni azt az időpontot, amikor az áru szerződésszerűségét értékelni kell, kivételes esetekben az elévülési idő kezdetére vonatkozó nemzeti szabályokra is figyelemmel. Az ezen irányelv és a 2011/83/EU irányelv közötti összhang biztosítása érdekében általánosságban helyénvaló, hogy a kárveszély átszállásának időpontja legyen az az időpont, amikor az áru szerződésszerűségét értékelni kell. Amennyiben az árut üzembe kell helyezni, úgy ezt az időpontot az üzembe helyezéshez kell igazítani.

Módosítás    24

Irányelvre irányuló javaslat

26 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(26)  Annak érdekében, hogy a vállalkozások Unió-szerte egységes szabályokra támaszkodhassanak, teljes körűen harmonizálni kell azt az időtartamot, amelyen belül a hibával kapcsolatos bizonyítási teher a fogyasztó javára megfordul. Az első két évben a hiba vélelmezésének érvényesítéséhez a fogyasztónak csak azt kell igazolnia, hogy az áru nem felel meg a szerződésben foglaltaknak anélkül, hogy azt is bizonyítania kellene, hogy a hiba már a megfelelőség megállapítására irányadó időpontban is fennállt. A nem szerződésszerű teljesítés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatokkal kapcsolatos jogbiztonság növelése és a belső piac útjában álló főbb akadályok megszüntetése érdekében meg kell állapítani azt a teljes körűen harmonizált sorrendet, amelyben a jogorvoslatokat érvényesíteni lehet. Mindenekelőtt első jogorvoslatként biztosítani kell a fogyasztónak a javítás és a csere közötti választás lehetőségét, ami hozzájárul a szerződéses kapcsolat és a kölcsönös bizalom fenntartásához. Emellett a fogyasztó számára a csere lehetőségének biztosítása ösztönzi a fenntartható fogyasztást, és növelheti a termékek tartósságát.

(26)  Annak érdekében, hogy a vállalkozások Unió-szerte egységes szabályokra támaszkodhassanak, teljes körűen harmonizálni kell azt az időtartamot, amelyen belül a hibával kapcsolatos bizonyítási teher a fogyasztó javára megfordul. Az első évben a hiba vélelmezésének érvényesítéséhez a fogyasztónak csak azt kell igazolnia, hogy az áru nem felel meg a szerződésben foglaltaknak, és hogy a hiba az áru átadását követő egy éven belül vált ismertté, anélkül, hogy bizonyítania kellene, hogy a hiba már a megfelelőség megállapítására irányadó időpontban is fennállt. A nem szerződésszerű teljesítés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatokkal kapcsolatos jogbiztonság növelése és a belső piac útjában álló főbb akadályok megszüntetése érdekében meg kell állapítani azt a teljes körűen harmonizált sorrendet, amelyben a jogorvoslatokat érvényesíteni lehet.

Módosítás    25

Irányelvre irányuló javaslat

27 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(27)  A fogyasztó azon jogosultságát, hogy választhat a javítás és a csere között, csak abban az esetben kellene korlátozni, ha az általa választott megoldás a rendelkezésre álló másik lehetőséghez képest aránytalan, lehetetlen vagy jogellenes lenne. Aránytalan lenne például az áru cseréjét kérni egy kisebb karcolás miatt olyan esetben, ha a csere jelentős költséggel járna, a karcolást viszont könnyen ki lehetne javítani.

(27)  A fogyasztó azon jogosultságát, hogy választhat a javítás és a csere között, csak abban az esetben kellene korlátozni, ha az általa választott megoldás a rendelkezésre álló másik lehetőséghez képest lehetetlen vagy aránytalan lenne. Aránytalan lenne például az áru cseréjét kérni egy kisebb karcolás miatt olyan esetben, ha a csere jelentős költséggel járna a kereskedő számára, a karcolást viszont könnyen ki lehetne javítani. Amennyiben azonban csak egyetlen jogorvoslat áll rendelkezésre és az adott jogorvoslat aránytalan költségeket ró a kereskedőre azon értékhez képest, amelyet az áru akkor képviselne, ha nem lenne hibás, valamint a hiba jelentőségéhez képest, lehetővé kell tenni a fogyasztó a hibás termék eltávolítási költségének és a csereként szállított áru üzembe helyezési költségének visszatérítéséhez való jogának korlátozását egy, a kereskedő által fizetendő arányos összegre.

Módosítás    26

Irányelvre irányuló javaslat

28 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(28)  Amennyiben az eladó a hibát javítás vagy csere útján, a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül, észszerű határidőn belül nem orvosolta, úgy a fogyasztó számára biztosítani kell az árengedményhez vagy a szerződés felmondásához való jogot. Bármilyen javítást vagy cserét észszerű határidőn belül kell elvégezni. A javítás vagy a csere elvégzésére vonatkozó észszerű határidőt objektíven kell felmérni, figyelembe véve az áru és a hiba jellegét. Amennyiben az eladó észszerű határidőn belül a hibát nem tudta sikeresen orvosolni, úgy a fogyasztó nem kötelezhető arra, hogy az eladó ugyanezen hiba orvoslására irányuló további próbálkozásait elfogadja.

(28)  Amennyiben a kereskedő a hibát javítás vagy csere útján, a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül, egy hónapon belül nem orvosolta, úgy a fogyasztó számára biztosítani kell az árengedményhez vagy a szerződés felmondásához való jogot.

Módosítás    27

Irányelvre irányuló javaslat

29 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(29)  Figyelembe véve, hogy a fogyasztó azon jogosultsága, hogy a szerződésszerűség hiánya esetén a szerződést felmondhatja, fontos jogorvoslat abban az esetben, ha a javítás vagy a csere nem megoldható vagy az nem vezetett eredményre, a fogyasztónak kisebb hibák esetén is biztosítani kell a szerződés felmondásának jogát. Ez erős ösztönzést jelenthet arra, hogy minden hibát még a kezdeti szakaszban orvosoljanak. Ahhoz, hogy a fogyasztó a szerződés felmondásához való jogát eredményesen érvényesíthesse, olyan esetekben, amikor a fogyasztó több terméket rendelt és ezek egy része a fő termék tartozéka, amelyekhez a fogyasztó a fő termék nélkül nem jutott volna hozzá, és a hiba a fő terméket érinti, a fogyasztónak a tartozékok tekintetében is biztosítani kell a szerződés felmondásához való jogot még akkor is, ha a tartozékok a szerződésnek megfelelnek.

(29)  Figyelembe véve, hogy a fogyasztó azon jogosultsága, hogy a szerződésszerűség hiánya esetén a szerződést felmondhatja, fontos jogorvoslat abban az esetben, ha a javítás vagy a csere nem megoldható vagy az nem vezetett eredményre, a fogyasztónak a nem kisebb hibák esetén biztosítani kell a szerződés felmondásának jogát. Ahhoz, hogy a fogyasztó a szerződés felmondásához való jogát eredményesen érvényesíthesse, olyan esetekben, amikor a fogyasztó több terméket rendelt és ezek egy része a fő termék tartozéka, amelyekhez a fogyasztó a fő termék nélkül nem jutott volna hozzá, és a hiba a fő terméket érinti, a fogyasztónak a tartozékok tekintetében is biztosítani kell a szerződés felmondásához való jogot még akkor is, ha a tartozékok a szerződésnek megfelelnek.

Módosítás    28

Irányelvre irányuló javaslat

32 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(32)  Az eladók számára a jogbiztonság növelése és a tagállamközi vásárlások iránti általános fogyasztói bizalom erősítése érdekében össze kell hangolni azt az időtartamot, amelyen belül az eladó felelőssé tehető bármely olyan hibáért, amely már akkor fennállt, amikor a fogyasztó fizikailag birtokba vette az árut. Figyelembe véve, hogy a tagállamok túlnyomó többsége az 1999/44/EK irányelv végrehajtásakor két éves időtartamot határozott meg, és a gyakorlatban ezt az időtartamot a piaci szereplők észszerűnek tekintették, ezt az időtartamot fenn kell tartani.

(32)  A kereskedők számára a jogbiztonság növelése és a tagállamközi vásárlások iránti általános fogyasztói bizalom erősítése érdekében össze kell hangolni azt az időtartamot, amelyen belül a kereskedő felelőssé tehető bármely olyan hibáért, amely már akkor fennállt, amikor a fogyasztó fizikailag birtokba vette az árut. Figyelembe véve, hogy a tagállamok túlnyomó többsége az 1999/44/EK irányelv végrehajtásakor két éves időtartamot határozott meg, és a gyakorlatban ezt az időtartamot a piaci szereplők észszerűnek tekintették, ezt az időtartamot fenn kell tartani. Ahhoz azonban, hogy megőrizzük az 1999/44/EK irányelv végrehajtásának következményeként a fogyasztók által az elmúlt évek alatt megszerzett fogyasztóvédelem szintjét, a tagállamok hosszabb ideig fenntarthatják az ezen irányelv hatályba lépésének napján érvényben lévő nemzeti jogszabályaikban azt az időtartamot, amely alatt a kereskedő felelősségre vonható. Emellett az áruk javítása vagy cseréje alatt fel kell függeszteni azt az időtartamot, amíg a kereskedő felelősségre vonható. Annak a cserélt alkatrészek, valamint a hibás áruk cseréjeként a fogyasztónak adott áruk tekintetében újra is kell kezdődnie.

Módosítás    29

Irányelvre irányuló javaslat

33 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(33)  A fogyasztói tájékozottság növelésének biztosítása és a fogyasztók hibás árukkal kapcsolatos jogaira vonatkozó uniós szabályok könnyebb végrehajtása érdekében ennek az irányelvnek össze kell hangolnia azt az időtartamot, amelyen belül a hibával kapcsolatos bizonyítási teher a fogyasztó javára megfordul, azzal az időtartammal, amelyen belül az eladó bármely hibáért felelőssé tehető.

törölve

Módosítás    30

Irányelvre irányuló javaslat

34 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(34)  Az átláthatóság biztosítása érdekében a kereskedelmi jótállásra vonatkozóan elő kell írni bizonyos átláthatósági követelményeket. Emellett a jogbiztonság növelése és a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében ennek az irányelvnek elő kell írnia, hogy amennyiben a reklámokban vagy a szerződést megelőző tájékoztatásban szereplő kereskedelmi jótállási feltételek a fogyasztókra nézve kedvezőbbek, mint a jótállási nyilatkozatban szereplő feltételek, úgy a kedvezőbb feltételek érvényesek. Végezetül ennek az irányelvnek rendelkeznie kell a jótállási nyilatkozat tartalmáról, és arról, hogy milyen módon kell azt a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. A tagállamok szabadon megállapíthatnak szabályokat a kereskedelmi jótállás ezen irányelv által nem szabályozott egyéb vonatkozásai tekintetében, amennyiben e szabályok nem fosztják meg a fogyasztókat a kereskedelmi jótállásról szóló ezen irányelv teljes körűen harmonizált rendelkezéseivel számukra biztosított védelemtől.

(34)  Az átláthatóság biztosítása érdekében a kereskedelmi jótállásra vonatkozóan elő kell írni bizonyos átláthatósági követelményeket. Emellett a jogbiztonság növelése és a fogyasztók félrevezetésének elkerülése érdekében ennek az irányelvnek elő kell írnia, hogy amennyiben a reklámokban vagy a szerződést megelőző tájékoztatásban szereplő kereskedelmi jótállási feltételek a fogyasztókra nézve kedvezőbbek, mint a jótállási nyilatkozatban szereplő feltételek, úgy a kedvezőbb feltételek érvényesek. Végezetül ennek az irányelvnek rendelkeznie kell a jótállási nyilatkozat tartalmáról, és arról, hogy milyen módon kell azt a fogyasztók rendelkezésére bocsátani. A tagállamok szabadon megállapíthatnak szabályokat a kereskedelmi jótállás ezen irányelv által nem szabályozott egyéb vonatkozásai tekintetében, amennyiben e szabályok nem fosztják meg a fogyasztókat a kereskedelmi jótállásról szóló ezen irányelv teljes körűen harmonizált rendelkezéseivel számukra biztosított védelemtől. A reklámokat úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják a kereskedő tevékenységéhez kapcsolódó honlapokon vagy közösségi oldalakon jelen lévő nyilatkozatokat is.

Módosítás    31

Irányelvre irányuló javaslat

35 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(35)  Figyelembe véve, hogy az eladó az áru bármely olyan hibájáért felelős a fogyasztó felé, amely az eladó vagy egy harmadik fél cselekménye vagy mulasztása miatt következett be, úgy indokolt, hogy az eladó is jogorvoslattal élhessen az ügyleti lánc korábbi szakaszában szereplő felelős személlyel szemben. Ez az irányelv azonban nem érintheti az eladó és az ügyleti láncban szereplő egyéb felek közötti szerződéskötés szabadságát. Az említett jog gyakorlásának részleteit, különösen azt, hogy az ilyen jogorvoslatot kivel szemben és hogyan lehet gyakorolni, a tagállamoknak kell előírniuk.

(35)  Figyelembe véve, hogy a kereskedő az áru bármely olyan hibájáért felelős a fogyasztó felé, amely a kereskedő vagy egy harmadik fél cselekménye vagy mulasztása miatt következett be, úgy indokolt, hogy a kereskedő is jogorvoslattal élhessen az ügyleti lánc előző szakaszában szereplő felelős személlyel szemben. Az említett jog gyakorlásának részleteit, különösen azt, hogy az ilyen jogorvoslatot kivel szemben és hogyan lehet gyakorolni, a tagállamoknak kell előírniuk. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nemzeti jog megfelelő védelmet nyújtson a kereskedő számára a következők meghatározásával: azon személy, akivel szemben az eladó jogorvoslattal élhet, valamint a jogorvoslat gyakorlása szempontjából releváns időszakok, intézkedések és feltételek.

Módosítás    32

Irányelvre irányuló javaslat

36 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(36)  Azon személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek a nemzeti jog értelmében úgy tekinthetők, hogy jogos érdekük fűződik a fogyasztók szerződéses jogainak védelméhez, biztosítani kell, hogy eljárást kezdeményezhessenek olyan bíróság, vagy közigazgatási hatóság előtt, amely hatáskörrel rendelkezik a panaszok elbírálására vagy megfelelő bírósági eljárások kezdeményezésére.

(36)  Azon személyeknek vagy szervezeteknek, amelyek a nemzeti jog értelmében úgy tekinthetők, hogy jogos érdekük fűződik a fogyasztók szerződéses jogainak védelméhez, biztosítani kell, hogy eljárást kezdeményezhessenek olyan bíróság, vagy közigazgatási hatóság előtt, amely hatáskörrel rendelkezik a panaszok elbírálására vagy megfelelő bírósági eljárások kezdeményezésére. E panaszoknak és eljárásoknak elegendőnek kell lenniük a visszatartó hatás elérése érdekében.

Módosítás     33

Irányelvre irányuló javaslat

42 preambulumbekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(42)  Mivel ennek az irányelvnek a célkitűzéseit – nevezetesen azt, hogy az áruk internetes és egyéb távértékesítését gátló szerződési jogi akadályok következetes megszüntetésével hozzájáruljon a belső piac működéséhez – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ez inkább az Unió szintjén valósítható meg, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

(42)  Mivel ennek az irányelvnek a célkitűzéseit – nevezetesen azt, hogy javítsa a belső piac létrehozásának és működésének feltételeit, biztosítsa a magas szintű fogyasztóvédelmet és bizalmat, továbbá elősegítse egyenlő versenyfeltételek megteremtését a kereskedők számára – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ez inkább az Unió szintjén valósítható meg, az Unió intézkedéseket fogadhat el az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

Módosítás    34

Irányelvre irányuló javaslat

42 a preambulumbekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(42a)  Helyénvaló, hogy a Bizottság a hatálybalépése után öt évvel felülvizsgálja ezen irányelvet. A Bizottságnak a felülvizsgálat során kiemelt figyelmet kell fordítania ezen irányelvnek a jogorvoslatokra és a bizonyítási teherre – a használt áruk és a nyilvános árveréseken eladott áruk tekintetében is –, a kereskedelmi jótállásra és a gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezéseire, valamint a digitálistartalom-szolgáltatásra és a digitális szolgáltatásokra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvvel való kapcsolatra. E felülvizsgálat a Bizottságnak az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslatát eredményezheti.

Módosítás    35

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Tárgy és hatály

Tárgy és célok

Módosítás    36

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Ez az irányelv az eladó és a fogyasztó által kötött szerződésekre vonatkozó bizonyos követelményeket, különösen az áruk megfelelőségére, a nem szerződésszerű teljesítés esetén érvényesíthető jogorvoslatokra és e jogorvoslatok érvényesítésének módozataira alkalmazandó szabályokat állapít meg.

(1)  Ezen irányelv célja, hogy a fogyasztóvédelem magas szintjének megvalósítása, többek között a fogyasztói bizalom növelése és az egyenlő versenyfeltételek kialakításának támogatása révén hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy a kereskedő és a fogyasztó között kötött adásvételi szerződésekre bizonyos követelményeket, különösen az áruk szerződésszerűségére, a nem szerződésszerű teljesítés esetén érvényesíthető jogorvoslatokra és a jogorvoslatok érvényesítésének módozataira alkalmazandó szabályokat állapít meg.

Módosítás    37

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Ez az irányelv nem alkalmazandó a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre. Áru értékesítésére és szolgáltatásnyújtásra egyaránt irányuló adásvételi szerződések esetében azonban ez az irányelv az áru értékesítéséről szóló részre alkalmazandó.

törölve

Módosítás    38

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Ez az irányelv nem alkalmazandó olyan, digitális tartalmat magában foglaló fizikai adathordozóra, amely esetében a fizikai adathordozó kizárólag arra szolgál, hogy a digitális tartalmat a fogyasztónak eljuttassák.

törölve

Módosítás    39

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A tagállamok kizárhatják ezen irányelv hatálya alól a fogyasztók személyes részvételét lehetővé tevő nyilvános árverésen értékesített használt áru értékesítésére vonatkozó szerződéseket.

törölve

Módosítás    40

Irányelvre irányuló javaslat

1 cikk – 5 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(5)  Az erre vonatkozó rendelkezések hiányában ez az irányelv nem érinti az általános nemzeti szerződési jogokat, úgymint a szerződések létrehozására, érvényességére vagy joghatására, ideértve a szerződések felmondásának következményeire vonatkozó szabályokat.

törölve

Módosítás    41

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  „adásvételi szerződés”: bármely olyan szerződés, amely alapján az eladó a fogyasztó részére az áru – többek között a szerződéskötést követően előállítandó vagy gyártandó áru – tulajdonjogát átruházza a fogyasztóra vagy erre kötelezettséget vállal, a fogyasztó pedig megfizeti az áru árát vagy vállalja annak megfizetését;

a)  „adásvételi szerződés”: bármely olyan szerződés, amely alapján a kereskedő az áru – többek között a szerződéskötést követően előállítandó vagy gyártandó áru – tulajdonjogát átruházza a fogyasztóra vagy erre kötelezettséget vállal, a fogyasztó pedig megfizeti az áru árát vagy vállalja annak megfizetését, idetartozik minden olyan szerződés is, amelynek áruk és szolgáltatások egyaránt a tárgyát képezik.

Módosítás    42

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  „fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el;

b)  „fogyasztó”: olyan természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén kívül eső célok érdekében jár el; amennyiben a szerződést az adott természetes személy kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységén részben belül és részben kívül eső célból vagy azzal egyenértékű célból kötik, és ezt a célt úgy korlátozzák, hogy a szerződés egésze tekintetében ne legyen meghatározó, akkor a szóban forgó személyt ugyancsak fogyasztónak kell tekinteni;

Módosítás    43

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  „eladó”: bármely természetes vagy – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely az eladó nevében vagy javára jár el;

c)  „kereskedő”: bármely természetes vagy – akár magán-, akár köztulajdonban álló – jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely az eladó nevében vagy javára, illetve egy természetes személy közvetítőjeként jár el;

Módosítás    44

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  „gyártó”: az áruk gyártója, az árut az Unió területére behozó importőr, valamint aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel;

d)  „gyártó”: az áruk gyártója, az árut az Unió területére behozó importőr, bármely nyersanyag előállítója vagy valamely alkotóelem gyártója, valamint aki az árun elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel;

Módosítás    45

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ea)  „digitális tartalom”: digitális formában előállított és szolgáltatott adat;

Módosítás    46

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e b pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

eb)  „digitális szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára adatok digitális formában történő létrehozását, adatok digitális formában történő feldolgozását vagy az azokhoz való hozzáférést, vagy tárolását, amennyiben a fogyasztó feltölt vagy létrehoz ilyen adatokat;

Módosítás    47

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e c pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ec)  „beágyazott digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás”: valamely áruba gyárilag telepített digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás;

Módosítás    48

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – e d pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ed)  „tartós adathordozó” bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy a kereskedő számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;

Módosítás    49

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – f pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

f)  „kereskedelmi jótállás”: az eladó vagy valamely gyártó (a továbbiakban: „a jótállásra kötelezett”) arra irányuló kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben a megfelelőség hiánya esetében fennálló kötelezettségén túl, hogy a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a szerződés szerinti teljesítéshez nem kapcsolódó egyéb követelményeknek nem megfelelő áru vagy digitális tartalom vételárát visszatéríti, vagy az ilyen árut kicseréli, kijavítja, vagy helyette más árut vagy digitális tartalmat szolgáltat;

f)  „kereskedelmi jótállás”: a kereskedő vagy valamely gyártó (a továbbiakban: „a jótállásra kötelezett”) arra irányuló kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben a megfelelőség hiánya esetében fennálló kötelezettségén túl, hogy a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a szerződés szerinti teljesítéshez nem kapcsolódó egyéb követelményeknek nem megfelelő áru vagy digitális tartalom vételárát visszatéríti, vagy az ilyen árut kicseréli, kijavítja, vagy helyette más árut vagy digitális tartalmat szolgáltat;

Módosítás    50

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – f a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

fa)  „tartósság”: egy termék azon képessége, hogy egy adott vagy hosszú időtartamon keresztül, előre látható tevékenységek hatása alatt megőrizze az elvárt teljesítményét, normál vagy átlagos használatot feltételezve;

Módosítás    51

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – g pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

g)  „szerződés”: olyan megállapodás, amelynek célja kötelezettségek létrehozása vagy más joghatások kiváltása;

törölve

Módosítás    52

Irányelvre irányuló javaslat

2 cikk – 1 bekezdés – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i)  „térítésmentesen”: az áru szerződésnek megfelelővé tétele érdekében felmerült, szükséges költségek, különösen a postaköltség, munkaerőköltség és az anyagköltség megfizetése nélkül.

i)  „térítésmentesen”: az áru szerződésnek megfelelővé tétele érdekében felmerült, szokásos költségek, különösen a postaköltség, munkaerőköltség és az anyagköltség megfizetése nélkül.

Módosítás    53

Irányelvre irányuló javaslat

2 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

2a. cikk

 

Hatály

 

(1)  Ez az irányelv valamennyi, fogyasztó és kereskedő között kötött adásvételi szerződésre alkalmazandó.

 

(2)  Ez az irányelv nem alkalmazandó a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésekre. Áru értékesítésére és szolgáltatásnyújtásra egyaránt irányuló szerződések esetében azonban jelen irányelv a szerződésnek az áru értékesítéséről szóló részére alkalmazandó.

 

(3)  Ez az irányelv nem alkalmazandó a beágyazott digitális tartalomra vagy a beágyazott digitális szolgáltatásokra.

 

(4)  Ez az irányelv nem alkalmazandó a kereskedő és a fogyasztó között létrejött, élő állatokra vonatkozó adásvételi szerződésekre.

 

(5)  A tagállamok kizárhatják ezen irányelv hatálya alól a fogyasztók személyes részvételét lehetővé tevő nyilvános árverésen értékesített használt áru értékesítésére vonatkozó szerződéseket, követelmény azonban, hogy a fogyasztókat egyértelműen tájékoztassák írásban vagy tartós adathordozón az árverés előtt, hogy az ezen irányelvből eredő jogok nem alkalmazandók, és e nyilatkozatban az alkalmazandó vonatkozó jogokról is tájékoztassák őket. Emellett ezen irányelv alkalmazásában nem minősülhet nyilvános árverésnek a fogyasztók és a kereskedők rendelkezésére álló árverési célú online platformok használata.

 

(6)  Ha ezen irányelv bármely rendelkezése ellentétes valamely más, konkrét ágazatot vagy tárgyat szabályozó uniós jogi aktus rendelkezésével, az adott ágazatra az utóbbi uniós jogi aktus rendelkezése irányadó és alkalmazandó.

 

(7)  Ez az irányelv nem érinti a tagállamok általános szerződési jogát, például a határidővel vagy a szerződések elévülési időszakával, létrehozásával, érvényességével vagy joghatásaival, többek között a szerződés megszüntetésének következményeivel kapcsolatos szabályokat, amennyiben ezeket az irányelv nem szabályozza.

Módosítás    54

Irányelvre irányuló javaslat

3 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

3. cikk

3. cikk

A harmonizáció szintje

A harmonizáció szintje

A tagállamok nem tartanak fenn és nem vezetnek be az ezen irányelv rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseket, azaz eltérő szintű fogyasztóvédelmet biztosító, szigorúbb vagy kevésbé szigorú rendelkezéseket.

(1)  A fogyasztók magasabb szintű védelme érdekében a tagállamok az ezen irányelv hatálya alá tartozó területen a Szerződéssel összeegyeztethető szigorúbb rendelkezéseket is hatályban tarthatnak vagy bevezethetnek.

 

(2)  Az (1) bekezdés ellenére ha ez az irányelv másként nem rendelkezik, a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukba az ezen irányelv 3a., 4., 5., 6., 7., 8., 8a., 9., 9a., 10., 12., 13., 15. és 18. cikkében megállapított rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket.

 

(3)  A (2) bekezdés ellenére a tagállamok magasabb szintű fogyasztóvédelmet biztosító, saját nemzeti jogszabályi rendelkezéseket tarthatnak fenn vagy vezethetnek be a rejtett hibákra vagy a rövid távú visszautasításhoz való jogra vonatkozóan. A 8. cikk (2a) bekezdése tekintetében a tagállamok alkalmazhatnak olyan, szigorúbb nemzeti rendelkezéseket, amelyek ezen irányelv hatálybalépésekor már érvényben vannak.

Módosítás    55

Irányelvre irányuló javaslat

3 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

3a. cikk

 

Az áruk megfelelősége

 

A kereskedőnek olyan árukat kell a fogyasztó számára nyújtania, amelyek adott esetben megfelelnek a 4., 5., 6. és 7. cikk követelményeinek.

Módosítás    56

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Szerződésszerűség

A szerződésszerűség szubjektív követelményei

Módosítás    57

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A szerződésszerűség érdekében az eladó gondoskodik arról, hogy az áru adott esetben:

(1)  A szerződésszerűség érdekében az eladó gondoskodik arról, hogy az áru különösen adott esetben:

Módosítás    58

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  mennyiség, minőség és leírás szerint megfelel a szerződésben előírtaknak, ideértve, hogy amennyiben az eladó mintát vagy modellt mutat be a fogyasztónak, úgy az áru olyan minőségű legyen, mint amilyen minőségű a mintaként vagy modellként bemutatott áru és megfeleljen a minta vagy modell leírásának;

a)  mennyiség, minőség és leírás szerint megfelel a szerződésben előírtnak. amennyiben a szerződést a szerződés megkötése előtt a fogyasztó által látott és megvizsgált áruminta vagy -modell alapján kötik, úgy az áru olyan minőségű legyen, mint amilyen minőségű a mintaként vagy modellként bemutatott áru, és megfeleljen a minta vagy modell leírásának, kivéve, amikor olyan eltérés van a minta vagy modell és az áru között, amelyre a szerződés megkötése előtt felhívják a fogyasztó figyelmét;

Módosítás    59

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  alkalmas a fogyasztó által meghatározott bármely adott célra, amelyet a fogyasztó a szerződés megkötésekor a szolgáltató tudomására hozott, és amelyet a szolgáltató elfogadott; és

b)  alkalmas a fogyasztó által meghatározott bármely konkrét célra, amelyet a fogyasztó a szerződés megkötésekor a kereskedő tudomására hozott, és amelyet a kereskedő elfogadott, vagy amely észszerű cél az adott körülmények között;

Módosítás    60

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 1 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  azt a szerződésben előírt utasítások, köztük a beszerelési utasítások minden tartozékával és ügyfélszolgálati támogatással együtt szolgáltatják; és

Módosítás    61

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A szerződésszerűség érdekében az áruk az 5., 6. és 7. cikkben foglalt követelményeknek is megfelelnek.

törölve

Módosítás    62

Irányelvre irányuló javaslat

4 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Bármely olyan kikötés, amely kizárja az 5. és 6. cikkben foglalt követelmények alkalmazását kizárja, azoktól eltér vagy azok joghatását módosítja a fogyasztó hátrányára, csak akkor lehet érvényes, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó tudott az áru konkrét állapotáról, és a szerződéskötéskor kifejezetten elfogadta ezt a konkrét állapotot.

törölve

Módosítás    63

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az áru megfelelőségére vonatkozó követelmények

A szerződésszerűség objektív követelményei

Módosítás    64

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az árunak adott esetben:

(1)  A szerződésben foglalt megfelelőségi követelmények teljesítése mellett az árunak adott esetben:

Módosítás    65

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  meg kell felelnie mindazon céloknak, amelyekre az azonos termékleírású árukat szokásosan használják;

a)  alkalmasnak kell lennie minden olyan célra, amelyre az azonos típusú árukat szokásosan használják; ennek megítéléséhez figyelembe kell venni adott esetben a meglévő tagállami és uniós jogszabályokat és műszaki szabványokat, illetve ilyen műszaki szabványok hiányában az alkalmazandó ágazatspecifikus magatartási kódexeket;

Módosítás    66

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  olyan tartozékokkal, többek között csomagolással, üzembe helyezési utasításokkal vagy egyéb utasításokkal együtt kell érkeznie, amelyek átadására a fogyasztó számíthat; és

b)  bármely olyan tartozékkal, többek között csomagolással, üzembe helyezési utasításokkal vagy bármely egyéb utasítással együtt kell érkeznie, amely átadását a fogyasztó észszerűen elvárhatja; és

Módosítás    67

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – c pont –bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  az azonos fajtájú áruk tekintetében szokásos minőséggel és teljesítménnyel kell rendelkeznie, amelyet a fogyasztó észszerűen elvárhat, figyelembe véve az áru jellegét és az eladó vagy az ügyleti lánc korábbi szakaszában szereplő más személy, többek között a gyártó által tett bármely nyilvános kijelentést, kivéve, ha az eladó igazolja, hogy:

c)  olyan mennyiségűnek kell lennie, és olyan megfelelő szintű, többek között a kinézettel, a tartóssággal, a működőképességgel és a biztonsággal kapcsolatos teljesítményjellemzőkkel kell rendelkeznie, amelyek az azonos fajtájú árukban általában megtalálhatók, és amelyet a fogyasztó észszerűen elvárhat, figyelembe véve az áru jellegét és a kereskedő vagy a gyártó által vagy az ő nevükben, különösen a reklámozás során tett vagy a címkén megjelenő bármely nyilvános kijelentést, kivéve, ha a kereskedő igazolja, hogy:

Módosítás    68

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – c pont – i pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

i.  a szóban forgó kijelentésről nem tudott, és arról észszerűen eljárva nem tudhatott;

i.  a szóban forgó kijelentésről nem tudott, és arról észszerűen eljárva nem tudhatott;

Módosítás    69

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – c pont – ii pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

ii.  a szerződéskötés időpontjáig a kijelentést helyesbítették; vagy

ii.  a szerződéskötés időpontjáig a kijelentést helyesbítették, és erről a helyesbítésről észszerűen eljárva a fogyasztónak tudnia kellett; vagy

Módosítás    70

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 bekezdés – c pont – iii alpont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

iii.  az áru megvételére vonatkozó elhatározást a kijelentés nem befolyásolhatta.

iii.  az áru megszerzésére vonatkozó elhatározást a kijelentés nem befolyásolhatta.

Módosítás    71

Irányelvre irányuló javaslat

5 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  Az (1) bekezdés alapján nem állapítható meg hibás teljesítés abban az esetben, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy az áruk valamely konkrét jellemzője eltér az (1) bekezdés szerinti, a megfelelő teljesítésre vonatkozó követelményektől, és a szerződés megkötésekor ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.

Módosítás    72

Irányelvre irányuló javaslat

6 cikk – 1 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az árut az eladó helyezte üzembe vagy az ő felelőssége alatt helyezték üzembe; vagy

a)  az árut a kereskedő helyezte üzembe vagy az ő felelőssége alatt helyezték üzembe; vagy

Módosítás    73

Irányelvre irányuló javaslat

7 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A 8. cikkben előírtak szerint a szerződésszerűség megállapítására irányadó időpontban az árunak mentesnek kell lennie harmadik személyek bármilyen jogaitól vagy követeléseitől, ideértve a szellemi tulajdonon alapuló jogokat, annak érdekében, hogy az árut a szerződésben foglaltaknak megfelelően lehessen használni.

A 8. cikkben előírtak szerint a szerződésszerűség megállapítása szempontjából irányadó időpontban az árunak mentesnek kell lennie harmadik felek bármilyen olyan jogából származó korlátozástól, különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokból eredő korlátozástól, amely megakadályozhatja, hogy a fogyasztó az árut a 4. és 5. cikknek megfelelően használja.

Módosítás    74

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A szerződésszerűség megállapítására irányadó időpont

A kereskedő felelőssége

Módosítás    75

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Az eladó felelős minden olyan hibáért, amely akkor áll fenn, amikor:

(1)  A kereskedő felelős minden olyan hibáért, amely akkor áll fenn, amikor:

a)  a fogyasztó vagy a fogyasztó által megjelölt, a fuvarozón kívüli harmadik személy fizikailag birtokba vette az árut; vagy

a)  a fogyasztó vagy a fogyasztó által megjelölt, a fuvarozón kívüli harmadik személy fizikailag birtokba vette az árut; vagy

b)  az árut a fogyasztó által választott fuvarozónak átadják, amennyiben a szóban forgó fuvarozót nem az eladó javasolta, illetve ha az eladó nem javasolt szállítóeszközt.

b)  az árut a fogyasztó által választott fuvarozónak átadják, amennyiben a szóban forgó fuvarozót nem az eladó javasolta, illetve ha az eladó nem javasolt szállítóeszközt, a fogyasztó fuvarozóval szembeni jogainak sérelme nélkül,

 

és amely a 3. cikk (3) bekezdésében megjelölt időponttól számított két éven belül válik ismertté.

Módosítás    76

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben az árut az eladó helyezi üzembe vagy az eladó felelőssége alatt helyezik üzembe, az üzembe helyezés befejezésének időpontját kell azon időpontnak tekinteni, amikor a fogyasztó fizikailag birtokba vette az árut. Amennyiben az árut a fogyasztónak kell üzembe helyeznie, azt az időpontot, amikor a fogyasztónak észszerű ideje volt az üzembe helyezésre, de minden esetben legkésőbb az (1) bekezdésben megjelölt időpontot követő 30. napot kell azon időpontnak tekinteni, amikor a fogyasztó fizikailag birtokba vette az árut.

(2)  Amennyiben a 6. cikk a) pontja alapján az árut a kereskedő helyezi üzembe vagy a kereskedő felelőssége alatt helyezik üzembe, az üzembe helyezés befejezésének időpontját kell azon időpontnak tekinteni, amikor a fogyasztó fizikailag birtokba vette az árut. Amennyiben a 6. cikk b) pontja alapján az árut a fogyasztónak kell üzembe helyeznie, azt az időpontot, amikor a fogyasztónak észszerű ideje volt az üzembe helyezésre, de minden esetben legkésőbb az (1) bekezdésben megjelölt időpontot követő 30. napot kell azon időpontnak tekinteni, amikor a fogyasztó fizikailag birtokba vette az árut.

Módosítás    77

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2a)  Az (1) bekezdésben előírt időpont tekintetében a tagállamok alkalmazhatnak olyan, szigorúbb nemzeti rendelkezéseket, amelyek ...-án/én [ezen irányelv hatálybalépésekor] már érvényben vannak.

 

Módosítás    78

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 2 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(2b)  Használt áruk esetén ha a fogyasztónak alkalma volt személyesen megvizsgálni az árukat a szerződés megkötése előtt, a tagállamok az (1) bekezdésben foglaltnál korábbi időpontra vonatkozó rendelkezést is elfogadhatnak, ha a kereskedő és a fogyasztó kifejezetten egyetértett írásban vagy tartós adathordozón rövidebb, de legalább egyéves időtartamban.

Módosítás    79

Irányelvre irányuló javaslat

8 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  Minden olyan hibáról, amely az (1) és (2) bekezdésben megjelölt időponttól számított két éven belül válik ismertté, vélelmezhető, hogy fennállt az (1) és (2) bekezdésben megjelölt időpontban, kivéve ha ez összeegyeztethetetlen az áru természetével vagy a hiba jellegével.

törölve

Módosítás    80

Irányelvre irányuló javaslat

8 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

8a. cikk

 

A bizonyítási teher

 

(1)  Minden olyan hibáról, amely a 8. cikk (1) vagy (2) bekezdésében megjelölt időponttól számított egy éven belül válik ismertté, vélelmezni kell, hogy fennállt az ott megjelölt időpontban, kivéve, ha ez összeegyeztethetetlen az áru természetével vagy a hiba jellegével.

 

(2)  Használt áruk esetén ha a fogyasztónak alkalma volt személyesen megvizsgálni az árukat a szerződés megkötése előtt, a tagállamok az (1) bekezdésben foglaltnál korábbi időpontra vonatkozó rendelkezést is elfogadhatnak, ha a kereskedő és a fogyasztó kifejezetten egyetértett írásban vagy tartós adathordozón rövidebb, de legalább hathónapos időtartamban.

Módosítás    81

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Hibás teljesítés esetén a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatok

A szerződésszerűség hiánya esetén fennálló jogorvoslati lehetőségek

Módosítás    82

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Hibás teljesítés esetén a fogyasztó a 11. cikkel összhangban javítás vagy csere formájában, térítésmentesen jogosult az áru szerződésszerűvé tételére.

(1)  Hibás teljesítés esetén a fogyasztó javítás vagy csere formájában, térítésmentesen jogosult az áru szerződésszerűvé tételére, vagy a vételár arányos csökkentésében részesülni, vagy az e cikkben meghatározott feltételek mellett felmondani a szerződést.

Módosítás    83

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1a)  A fogyasztó szabadon választhat a javítás és a csere között, kivéve ha az általa választott megoldás lehetetlen lenne, vagy aránytalan költséget róna a kereskedőre, figyelembe véve valamennyi körülményt, többek között:

 

a)  az áru hibátlan állapotbani értékét;

 

b)  a hiba jelentőségét; és

 

c)  azt, hogy az alternatív jogorvoslat a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül végrehajtható-e.

 

A cseréből álló jogorvoslat a kereskedő számára aránytalannak minősül, ha a javítás költsége alacsonyabb lenne a cseréből álló jogorvoslat költségeinél, vagy megegyezne azokkal.

Módosítás    84

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1b)  Az áru javításának vagy a cseréjének időszakában a 8. cikkben meghatározott időtartam felfüggesztésre kerül, amíg a fogyasztó vissza nem kapja a javított vagy cserélt árut.

Módosítás    85

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 1 c bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(1c)  Amennyiben az áru javítása keretében egy tartozékát újra cserélik, vagy ha egy hibás árut újjal cseréltek ki, a kereskedő felelős a kicserélt tartozék vagy áru minden olyan hibájáért, amely a megjavított vagy a kicserélt áru átvételétől számított két éven belül jelentkezik, a 8. és a 8a. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően.

Módosítás    86

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A javítást vagy a cserét észszerű határidőn belül, a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni, figyelembe véve az áru jellegét és azt a célt amiért a fogyasztónak szüksége volt rá.

törölve

Módosítás    87

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  A fogyasztó a 12. cikkben foglaltak szerint jogosult a vételár arányos csökkentésére vagy a szerződésnek a 13. cikkben foglaltak szerinti felmondására, ha:

(3)  A 3. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül a fogyasztó a 12. cikkben foglaltak szerint minden olyan esetben jogosult a vételár arányos csökkentésére vagy a szerződésnek a 13. cikkben foglaltak szerinti felmondására, amikor:

Módosítás    88

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a javítás vagy a csere lehetetlen vagy jogellenes;

a)  a javítás vagy a csere lehetetlen, vagy az (1a) bekezdés értelmében aránytalan;

Módosítás    89

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  az eladó a javítást vagy a cserét észszerű határidőn belül nem végezte el;

b)  a kereskedő a javítást vagy a cserét nem végezte el a 9a. és a 10. cikknek megfelelően;

Módosítás    90

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – b a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ba)  annak ellenére, hogy a szolgáltató megkísérelte biztosítani az áruk tekintetében a megfelelő teljesítést, ismét felmerül valamilyen teljesítési hiba,

Módosítás    91

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  a javítás vagy a csere jelentős kényelmetlenséget okozna a fogyasztónak; vagy

törölve

Módosítás    92

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – c a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

ca)  a teljesítési hiba olyannyira súlyos, hogy azonnali árcsökkentésre vagy a szerződés azonnali felmondására jogosít; vagy

Módosítás    93

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 3 bekezdés – d pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

d)  az eladó azt nyilatkozta vagy a körülményekből egyértelműen az derül ki, hogy az eladó a hibát észszerű határidőn belül nem tudja orvosolni.

d)  a kereskedő azt nyilatkozta vagy a körülményekből az derül ki, hogy a kereskedő a hibát javítás vagy csere útján észszerű határidőn belül vagy a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül nem tudja orvosolni.

Módosítás    94

Irányelvre irányuló javaslat

9 cikk – 4 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(4)  A fogyasztó jogosult a vételárból még fennálló összeg kifizetését visszatartani, amíg az eladó a hibát nem orvosolja.

(4)  A fogyasztó jogosult a vételárból még fennálló összeg kifizetését visszatartani, amíg a kereskedő a hibát nem orvosolja.

Módosítás    95

Irányelvre irányuló javaslat

9 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

9a. cikk

 

Az áruk javítása

 

(1)  A 9. cikk (1a) bekezdése szerinti javítást egy hónapon belül, a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni, figyelembe véve az áru jellegét és azt a célt amiért a fogyasztónak szüksége volt rá. A kereskedő felelős az áru megsemmisülésének vagy további károk kockázatáért a javítás időszakában vagy a fogyasztó részére való visszaküldés alatt.

 

(2)  A fogyasztó jogosult a vételárból még fennálló összeg kifizetését visszatartani, amíg a kereskedő a hibát javítás útján nem orvosolja.

Módosítás    96

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  Amennyiben az eladó a hibát csere útján orvosolja, az eladó köteles a kicserélt árut a saját költségén visszavenni, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg azt követően, hogy a fogyasztó tájékoztatta az eladót a hibáról.

(1)  Amennyiben a kereskedő a hibát csere útján orvosolja, a kereskedő köteles a kicserélt árut a saját költségén visszavenni, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodtak meg azt követően, hogy a fogyasztó tájékoztatta a kereskedőt a hibáról.

Módosítás    97

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 3 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3a)  A cserét az attól a dátumtól számított egy hónapon belül kell elvégezni, hogy a kereskedő fizikailag birtokba vette az árut, a fogyasztót érő jelentős kényelmetlenség nélkül, figyelembe véve az áru jellegét és azt a célt, amiért a fogyasztónak szüksége volt rá.

Módosítás    98

Irányelvre irányuló javaslat

10 cikk – 3 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(3b)  A fogyasztó jogosult a vételárból még fennálló összeg kifizetését visszatartani, amíg a kereskedő a hibát csere útján nem orvosolja.

Módosítás    99

Irányelvre irányuló javaslat

11 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

11. cikk

törölve

A fogyasztó választása a javítás és a csere között

 

A fogyasztó választhat a javítás és a csere között, kivéve ha az általa választott megoldás lehetetlen, jogellenes vagy a másik lehetőséggel összehasonlítva aránytalan költséget róna az eladóra, figyelembe véve valamennyi körülményt, többek között:

 

a)  azt az értéket, amelyet az áru akkor képviselne, ha a szerződésben foglaltaknak megfelelne;

 

b)  a hiba jelentőségét;

 

c)  azt, hogy az alternatív jogorvoslat a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül végrehajtható-e.

 

Módosítás    100

Irányelvre irányuló javaslat

12 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Az árengedménynek arányosnak kell lennie azzal az értékkülönbözettel, amely a fogyasztó által kapott, illetve azon áru értéke között áll fenn, amelyet a fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén kapnia kellett volna.

A fogyasztó a kifizetés arányos csökkentéséhez való jogát a szerződés felmondásáról szóló döntését kifejező, a kereskedőhöz eljuttatott egyértelmű nyilatkozattal gyakorolja. Az árengedménynek arányosnak kell lennie azzal az értékkülönbözettel, amely a fogyasztó által kapott, illetve azon áru értéke között áll fenn, amelyet a fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén kapnia kellett volna.

Módosítás    101

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A fogyasztónak a szerződés felmondásához való joga

A szerződés felmondása a szerződésszerű teljesítés hiánya miatt

Módosítás    102

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A fogyasztó a szerződés felmondásához való jogát az eladó bármilyen módon történő értesítésével gyakorolja.

(1)  A fogyasztó a szerződés felmondásához való jogát a szerződés felmondásáról szóló döntését kifejező, a szolgáltatóhoz eljuttatott egyértelmű nyilatkozattal gyakorolja. Digitális eszköz révén kötött szerződés esetén a szolgáltató egyszerű digitális eszközt biztosít a fogyasztó részére a szerződés felmondására. A felmondás az értesítés kézhezvételétől számított 14 nap elteltével, vagy a fogyasztó által megjelölt későbbi napon lép hatályba.

Módosítás    103

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 2 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Amennyiben a szerződésszerűség hiánya csupán a szerződés alapján szállított áruk egy részét érinti, és a szerződés felmondásának a 9. cikk értelmében van jogalapja, a fogyasztó a szerződést csak az annak nem megfelelő áruk és az azok tartozékaként kapott bármely egyéb áru vonatkozásában mondhatja fel.

(2)  Amennyiben a szerződésszerűség hiánya csupán a szerződés alapján szállított áruknak a többi árutól elkülöníthető részét érinti, és a szerződés felmondásának a nem megfelelő áruk tekintetében a 9. cikk értelmében van jogalapja, a fogyasztó a szerződést csak az annak nem megfelelő elkülöníthető áruk és az azok tartozékaként vagy azokhoz kapcsolódóan kapott bármely egyéb áru vonatkozásában mondhatja fel, kivéve ha a fogyasztótól nem lehet elvárni, hogy elfogadja a szerződés azon részének teljesítését, amely a megfelelő árukhoz kapcsolódik.

Módosítás    104

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – -a pont (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

-a)  a fogyasztó először is az árukat a kereskedőnek indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a z elállás hatályossá válásától számított 14 napon belül a kereskedő költségén visszaküldi;

Módosítás    105

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  az eladó indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztónak a vételárat, és viseli a visszatérítés költségeit;

a)  a kereskedő másodszor indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a visszaküldött áruk kézhezvételétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztónak a szerződés értelmében kifizetett valamennyi összeget. A kereskedő a visszatérítéshez ugyanazt a fizetési módot alkalmazza, mint amit a fogyasztó alkalmazott az árukért való fizetéshez, kivéve, ha a fogyasztóval kifejezetten másként állapodik meg. A kereskedő a visszatérítéssel kapcsolatban a fogyasztónak semmilyen díjat nem számíthat fel;

Módosítás    106

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – b pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

b)  a fogyasztó az árukat az eladónak indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a szerződés felmondásáról szóló értesítés elküldésétől számított 14 napon belül az eladó költségén visszaküldi;

törölve

Módosítás    107

Irányelvre irányuló javaslat

13 cikk – 3 bekezdés – c pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

c)  amennyiben az árukat azok megsemmisülése vagy károsodása miatt nem lehet visszaküldeni, úgy a fogyasztó megfizeti azt az összeget az eladónak, amennyi a hibás áruk pénzben kifejezett értéke lett volna a visszaküldés időpontjában, ha a fogyasztó az árukat az említett időpontig megsemmisülés vagy károsodás nélkül meg tudta volna őrizni, kivéve ha a megsemmisülés vagy a károsodás az áruk hibája miatt következett be; és

c)  amennyiben az árukat azok megsemmisülése vagy károsodása miatt nem lehet visszaküldeni, úgy a fogyasztó megfizeti azt az összeget a kereskedőnek, amennyi a hibás áruk pénzben kifejezett értéke lett volna a visszaküldés időpontjában, ha a fogyasztó az árukat az említett időpontig megsemmisülés vagy károsodás nélkül meg tudta volna őrizni, kivéve ha a megsemmisülés vagy a károsodás az áruk hibája miatt következett be; és

Módosítás     108

Irányelvre irányuló javaslat

13 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

13a. cikk

 

Kártérítéshez való jog

 

(1)  A szolgáltatónak felelősséggel kell tartoznia a fogyasztó felé a hibából vagy az áru szolgáltatásának elmulasztásából fakadó bármilyen gazdasági jellegű kárért. A kártérítés a lehetőségekhez mérten helyreállítja a fogyasztó azon helyzetét, amely akkor állna fenn, ha az áru megfelelt volna a szerződés szerinti állapotnak.

 

A kártérítéshez való jog gyakorlásának részletes feltételeit a tagállamok állapítják meg.

Módosítás    109

Irányelvre irányuló javaslat

14 cikk

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

14. cikk

törölve

Határidők

 

A fogyasztó az áru hibája esetén jogorvoslatra jogosult, amennyiben a hiba a szerződésszerűség megállapítására irányadó időponttól számított két éven belül jelentkezik. Amennyiben a nemzeti jog a 9. cikk szerinti jogok érvényesítésére elévülési határidőt ír elő, az nem lehet rövidebb, mint a szerződésszerűség megállapítására irányadó időponttól számított két év.

 

Módosítás    110

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Kereskedelmi jótállás

Kereskedelmi jótállás és a gyártói felelősség

Módosítás    111

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  A világos és közérthető nyelven megfogalmazott jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell rendelkezésre bocsátani. A jótállási nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

(2)  A világos és közérthető nyelven megfogalmazott jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón és írásban kell rendelkezésre bocsátani. A fogyasztó kérésére papíralapú formátumban, ingyenesen a rendelkezésére kell bocsátani. A jótállási nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

Módosítás    112

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 2 bekezdés – a pont

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

a)  a fogyasztót az ezen irányelvben foglaltak szerint megillető jogok egyértelmű feltüntetése és annak egyértelmű megállapítása, hogy ezeket a jogokat a jótállás nem befolyásolja; és

a)  a fogyasztót az ezen irányelvben foglaltak szerint megillető jogok egyértelmű feltüntetése és annak egyértelmű megállapítása, hogy ezeket a jogokat további feltételek nélkül teljesíteni kell, és őket a kereskedelmi jótállás nem befolyásolja; és

Módosítás    113

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 3 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(3)  E cikk alkalmazásában, „tartós adathordozó”: bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a felek számára a személyesen nekik címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését.

törölve

Módosítás    114

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 5 a bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5a)  Az e cikkben vagy bármely más alkalmazandó uniós vagy nemzeti jogszabályi rendelkezésekben foglalt jogok sérelme nélkül a bizonyos áruk tekintetében két évre vagy annál hosszabb időre tartóssági jótállást nyújtó gyártó, a 3., 8. és 8a. cikk és a kapcsolódó rendelkezések feltételeit és alkalmazását is betartva:

 

a)  a fogyasztó számára közvetlen felelősséget vállal az áru javítására vagy cseréjére a szerződésszerű teljesítés hiánya esetén;

 

b)  ezen áruk javítását vagy cseréjét észszerű határidőn belül, de legkésőbb egy hónapon belül elvégzi azt követően, hogy az árut fizikailag birtokba vette, vagy az áruhoz javítás vagy csere céljából hozzáférést kapott.

Módosítás    115

Irányelvre irányuló javaslat

15 cikk – 5 b bekezdés (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

(5b)  Az (5a) bekezdés hatálya alá tartozó áruk gyártója világos és érthető írásbeli tájékoztatást nyújt az abban meghatározott jogokról, az árukat kísérő anyagban vagy csomagoláson, beleértve az arra vonatkozó nyilatkozatot is, hogy az árut eladó kereskedő felelőssége tekintetében nem változnak a fogyasztó jogai;

Módosítás    116

Irányelvre irányuló javaslat

16 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Amennyiben az eladónak az áru bármely olyan hibájáért felelnie kell a fogyasztó felé, amely az ügyleti lánc korábbi szakaszában szereplő más személy cselekménye vagy mulasztása miatt következett be, úgy az eladó is jogorvoslattal élhet az ügyleti láncon belül felelős személlyel vagy személyekkel szemben. A felelős személyt, akivel szemben az eladó jogorvoslattal élhet, valamint a jogorvoslat gyakorlása szempontjából releváns intézkedéseket és feltételeket a nemzeti jog határozza meg.

Amennyiben a kereskedőnek az áru bármely olyan hibájáért felelnie kell a fogyasztó felé, amely az ügyleti lánc előző szakaszában szereplő más személy cselekménye vagy mulasztása miatt következett be, úgy a kereskedő is jogorvoslattal élhet az ügyleti láncon belül felelős személlyel vagy személyekkel szemben. A felelős személyt, akivel szemben a kereskedő jogorvoslattal élhet, valamint a jogorvoslat gyakorlása szempontjából releváns intézkedéseket és feltételeket a nemzeti jog határozza meg. Mindazonáltal, a kereskedő legalább a 8. cikkben meghatározott időtartam alatt jogosult jogorvoslati eszközök igénybevételére.

Módosítás    117

Irányelvre irányuló javaslat

16 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

16a. cikk

 

Tájékoztatás a pótalkatrészekről

 

A tagállamok arra ösztönzik a kereskedőket és a gyártókat, hogy egyértelmű és érthető módon tájékoztassák a fogyasztót a piacon elérhető és az értékesített áru használatához szükséges pótalkatrészekről és tartozékokról.

Módosítás    118

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – cím

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

Végrehajtás

Végrehajtás és tájékoztatás

Módosítás    119

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvnek való megfeleléshez megfelelő és eredményes eszközök állnak rendelkezésre.

(1)  A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvnek való megfeleléshez megfelelő és eredményes eszközök állnak rendelkezésre, különös tekintettel arra, hogy a fogyasztókat tájékoztatni kell a jogaikról, és lehetővé kell tenni számukra jogaik gyakorlati érvényesítését.

Módosítás    120

Irányelvre irányuló javaslat

17 cikk – 2 bekezdés – bevezető rész

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

(2)  Az (1) bekezdésben említett eszközök olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő, a nemzeti jogszabályok által meghatározott egy vagy több szerv a nemzeti jog szerint eljárást kezdeményezhessen bíróság vagy hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság előtt az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alkalmazásának biztosítása érdekében:

(2)  Az (1) bekezdésben említett eszközök olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő, a nemzeti jogszabályok által, indokolt és megfelelő kritériumok szerint meghatározott egy vagy több szerv a nemzeti jog szerint eljárást kezdeményezhessen bíróság vagy hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság előtt az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alkalmazásának biztosítása érdekében: Ezek a szervek magukban foglalják legalább a következőket:

Módosítás    121

Irányelvre irányuló javaslat

18 cikk – 1 bekezdés

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

A fogyasztóra nézve nem kötelező bármely olyan szerződéses kikötés, amely a fogyasztó hátrányára kizárja az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását, azoktól eltér vagy azok joghatását módosítja azelőtt, hogy a fogyasztó értesítené az eladót az áru hibájáról, kivéve, ha a szerződő felek a 4. cikk (3) bekezdése szerint kizárják az 5. és 6. cikkben foglalt követelmények alkalmazását, azoktól eltérnek vagy azok joghatását módosítják.

Ezen irányelv eltérő rendelkezésének hiányában fogyasztóra nézve nem kötelező bármely olyan szerződéses kikötés, amely a fogyasztó hátrányára kizárja az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását, azoktól eltér vagy azok joghatását módosítja azelőtt, hogy a fogyasztó értesítené a kereskedőt az áru hibájáról.

Módosítás    122

Irányelvre irányuló javaslat

20 a cikk (új)

A Bizottság által javasolt szöveg

Módosítás

 

20a. cikk

 

Felülvizsgálat

 

A Bizottság legkésőbb [öt évvel a hatálybalépés utáni dátum]-án/-én felülvizsgálja ennek az irányelvnek az alkalmazását, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ez a folyamat magában foglalja a tagállamok és az uniós szintű fogyasztói, jogi és vállalkozói szervezetek bevonását és a velük folytatott érdemi és részletes konzultációt. A jelentésnek különösen értékelnie kell az ezen irányelvnek a jogorvoslatokra és a bizonyítási teherre – a használt áruk és a nyilvános árveréseken eladott áruk tekintetében is –, a kereskedelmi jótállásra és a gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezéseit, valamint a digitálistartalom-szolgáltatásra és a digitális szolgáltatásokra irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvvel való kapcsolatot. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

(1)

HL C 264., 2016.7.20., 57. o.

(2)

...


INDOKOLÁS

I. Bevezetés

A határokon átnyúló elektronikus kereskedelem meglehetősen kiaknázatlan lehetőségekkel rendelkező ágazata előtt álló meglévő jogi akadályok megszüntetése érdekében az Európai Bizottság 2015. december 9-én benyújtotta az áruk internetes és egyéb távértékesítésére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló irányelvre irányuló javaslatát (a továbbiakban: az árukra vonatkozó javaslat). Az előadó üdvözli az európai a fogyasztói szerződési jog további harmonizációjára irányuló új kísérletet, mivel ez nemcsak a fogyasztókat és az eladókat fogja tovább ösztönözni a határokon átnyúló kereskedelemben való részvételre, hanem valamennyi érdekelt fél számára lehetővé teszi, hogy kiélvezze a valódi (digitális) egységes piac előnyeit.

A mind a fogyasztói és az üzleti, mind az európai és a nemzeti érdekeket képviselő, számos érdekelt féllel történő széles körű és nyitott konzultáció előtt az előadó a következő előzetes, mégis fontos tanulságokat fogalmazza meg:

(1)  a teljes körű harmonizáció kulcsfontosságú a még meglévő, a (digitális) egységes piac megvalósítását gátló jogi akadályok megszüntetése érdekében;

(2)  a már így is összetett és sokrétegű fogyasztói uniós jogszabályok fényében a távértékesítésre és a hagyományos értékesítésre vonatkozó egységes szabályzat jelentősen megkönnyítené és egyszerűsítené az európai a fogyasztói szerződési jogot;

(3)  nincs egyértelmű jele annak, hogy a legtöbb uniós tagállamban alkalmazott jelenlegi fogyasztói jogok valóban nem működnek, akár szélességében, akár mélységében, és indokolnák a megerősítést. Az előadó ezért nem vezetett be alapvető változásokat ebben az értelemben.

Az előadó a fentiek fényében fogalmazta meg ezt a jelentést.

A bizottsági javaslathoz benyújtott főbb módosításainak áttekintése előtt azonban ésszerűnek tűnik felhívni rá a vezetőség figyelmét, hogy miért van olyan nagy szükség a teljes körű harmonizációra.

II. A teljes körű harmonizáció szorgalmazása

A Bizottság árukra vonatkozó javaslata azon a jól ismert feltevésen alapul, hogy a fogyasztói értékesítésre vonatkozó jogszabályok a kismértékű harmonizáció miatt még mindig komoly akadályt jelentenek a belső piacra nézve, jelentősen érintve a vállalkozásokat és a fogyasztókat. Ebben az értelemben a Bizottság az áruk vállalkozások és fogyasztók közötti értékesítése legfontosabb szerződési elemeinek teljes körű, ugyanakkor célzott módon történő harmonizációjára tesz javaslatot. Ez az új jogi keret nemcsak a fogyasztók bizalmát hivatott növelni – akiket tovább ösztönöznek majd határokon átnyúló internetes vásárlásra –, hanem csökkentené a tranzakciós költségeket is, emellett pedig erősítené a jogi biztonságot, jelentősen megkönnyítve a vállalkozások, különösen a kkv-k számára az Unió-szerte történő értékesítést.

Ha megnézzük a jelenlegi jogi keret – mindenekelőtt a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló 1999/44/EK irányelv – végrehajtását, tagadhatatlan, hogy még mindig jelentős széttagolódás jellemzi. Részletesebben, a fogyasztóvédelemre az Unióban az alábbi fő különbségek és variációk jellemzők:

•  a jogorvoslatok sorrendjének négy variációja: A fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelv szerint hibás teljesítés esetén a fogyasztó először kérheti az eladót a hibás áru megjavítására vagy cseréjére; ha ez a kérés nem teljesíthető, vagy ha a javítás vagy a csere ésszerű határidőn belül nem történik meg vagy jelentős kényelmetlenséget okoz a fogyasztónak, a második szakaszban a fogyasztó árengedményre vagy a szerződés felmondására jogosult. 16 tagállam(1) ezt a megközelítést alkalmazta, hat tagállam(2) viszont túlment a minimális követelményeket, és az elejétől fogva szabad választást biztosított a fogyasztónak a javítás, a csere, az árengedmény vagy a szerződés felmondása között. Tíz tagállam(3) szabad választást biztosított a jogorvoslatok között, amelyet közülük négyben(4) korlátoz az eladónak a szerződésszegés orvoslásához való joga vagy más feltételek, amely a jogorvoslatok sorrendjéhez csaknem hasonló hatást éri el. Végezetül, két tagállam, az Egyesült Királyság és Írország alkalmazta a jogorvoslatok sorrendjét, de hozzáadott egy további jogorvoslatot, a szerződésnek nem megfelelő áru rövid határidőn belül való visszautasításának jogát.

•  a bizonyítási teher megfordulására vonatkozó három különböző határidő: Hacsak az eladó nem bizonyítja másként, az áru átadását követő hat hónapon belül megnyilvánult hibát úgy tekintik, mint ami már az átadáskor is létezett, kivéve ha ez összeegyeztethetetlen az áru természetével vagy a hiba jellegével. 25 tagállam választotta ezt a hat hónapos határidőt, de három másik tagállam kiterjesztette ezt az időtartamot (Lengyelország egy évre, Franciaország és Portugália két évre).

•  a szavatosságra vonatkozó határidők négy variációja: Az áru átadásának időpontjában meglévő hibákért legalább az átadástól számított két évig felel az eladó. 23 tagállam használja ezt a két éves határidőt, Svédország viszont három éves szavatossági határidőt vezetett be, Finnországban és Hollandiában pedig a nemzeti szavatosságok pedig a termékek teljes várható élettartamára vonatkoznak. Írországban és az Egyesült Királyságban nincs meghatározott szavatossági határidő, a fogyasztói jogokat azonban elévülési idő korlátozza.

•  nyolc eltérő értesítési kötelezettség a fogyasztók számára: A tagállamok előírhatják, hogy a fogyasztók a jogaik érvényesítésének feltételeként a hibáról annak felismerésétől számított két hónapon belül kötelesek értesíteni az eladót. Ennek elmulasztása esetén a fogyasztó elveszítheti a jogorvoslathoz való jogát. Hét tagállam(5) nem írt elő ilyen értesítési kötelezettséget, 14 tagállam(6) viszont kötelezte a fogyasztókat a hiba két hónapon belül történő bejelentésére. A tagállamok egy másik csoportja a fogyasztókat ezt különböző határidőkön belül, azaz „ésszerű határidőn belül”(7),, „indokolatlan késedelem nélkül”(8),, „haladéktalanul”(9),, „késedelem nélkül”(10), vagy „hat hónapon belül”(11) történő bejelentésre kötelezte.

Mindezek fényében az előadó úgy véli, hogy az árukra vonatkozó javaslat 3. cikkében foglalt teljes körű harmonizáció a követendő megközelítés a belső piacon. Az előadó ugyanakkor tudatában van annak, hogy ezt a megközelítést nemcsak a Tanácsban övezik viták, hanem az IMCO bizottságban és azon kívül is vannak ellenzői. Bár igen kívánatos lenne, a teljes körű harmonizáció megvalósításáról szóló végső döntést az alapvető szabályokról szóló megállapodás után lehet meghozni. Az előadó mindenesetre szeretné megtalálni a magas szintű fogyasztóvédelem és a szerződési jogokról szóló modern, megvalósítható közös szabályzat közötti egyensúlyt a jelentéstervezetében és az IMCO bizottság tagjaival folytatott közelgő tárgyalások során, amely lehetővé tenné a teljes körű harmonizációról való megállapodást.

III. Konkrét változások

1. A hatály kiterjesztése, 1. cikk

Az előadó javasolja a hatály kiterjesztését az offline értékesítésre, mivel úgy véli, hogy az internetes és a hagyományos értékesítés közötti különbségtétel tovább fokozná a közösségi jogszabályok széttagolódását. Az ilyesfajta széttagolódás nemcsak a vállalkozások tranzakciós költségeit növelné, hanem egyben összezavarná a fogyasztókat, akiknek eltérő jogaik lennének az internetes, illetve az offline vásárláskor. A hatály ily módon való kiterjesztését nem csak az IMCO bizottság különböző képviselőcsoportokhoz tartozó tagjai támogatják, hanem a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelv REFIT-eljárása is támogatta azt. Következésképp hatályon kívül kell helyezni az 1999/44/EK irányelvet (19a. cikk), és törölni kell az ezen irányelv 19. cikkben javasolt módosításait.

2. Kapcsolat a fogyasztói uniós jogszabályokkal

Az előadó elismeri, hogy ez a javaslat egy újabb mérföldkő a fogyasztói uniós jogszabályok kialakulása során, és hogy továbbra is alkalmazandók a meglévő szabályai, beleértve a fogyasztói jogokról szóló 2011/83/EU irányelv. Megállapodtunk a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló szerződésekről szóló javaslat társelőadóival, hogy a lehető legjobban egymáshoz igazítjuk a két javaslatot, tiszteletben tartva az eltérő témák adta különbségeket. Például, a 2a. cikk új (3) bekezdése és a 13. preambulumbekezdés immár egyértelművé teszi, hogy a beágyazott digitális tartalommal rendelkező ingó áruk a digitális tartalomról szóló javaslat hatálya alá esnek.

3. A szerződésszerűség, 3a–5. cikk

A 3a. cikk új szabálya tisztázza, hogy az áruknak szubjektív és objektív követelményeknek kell megfelelniük, amelyeket a 4. és az 5. cikk fejt ki. Az előadó nem javasol jelentős változtatásokat a szerződés teljesítésére vonatkozó szabályokra.

4. A megfelelőség megállapítására irányadó időpont, 8. cikk

Az előadó üdvözli, hogy a bizottsági javaslat foglalkozik a megfelelőség megállapítására irányadó időpontokkal is az üzembe helyezésnél. Szükséges volt azonban világosabban megkülönböztetni a 6. és a 8. cikkben felsorolt üzembe helyezési lehetőségeket a nem egyértelmű pontos időkeret elkerülése céljából.

5. A bizonyítási teher, 8a. cikk

Ami a hibával kapcsolatos bizonyítási terhet illeti, az előadó javasolja, hogy tartsák meg a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelv jelenlegi rendszerét, a teljes körű harmonizáció megközelítése mellett. Az előadó tudatában van az IMCO bizottságon belüli eltérő véleményeknek e kérdésben, és várja a további vitákat és módosításokat, hogy olyan kompromisszumot tudjon megfogalmazni, amely mind a fogyasztók, mind az eladók érdekeinek megfelel. A 26. preambulumbekezdésben további magyarázat szolgál arra a célra, hogy a javaslat naprakész legyen a Faber-ügyben hozott ítélettel(12).

6. Fogyasztói jogorvoslatok, 9–13b. cikk

a) Fogyasztói jogorvoslatok, 9. cikk

Az előadó támogatja a jogorvoslatok Bizottság által javasolt sorrendjét, és megmagyarázza a (3) bekezdésben, hogy a fogyasztónak joga van a szerződés felmondásához nagyobb hiba esetén. Ez utóbbi szempont a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelv 3. cikkének (6) bekezdéséből van. Emellett a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelv 2. cikkének (3) bekezdése újra bevezetésre kerül a 8. cikk (5) bekezdésében. Úgy tűnhet, hogy ez a változás átfedéshez vezetne a 4. cikk (3) bekezdésével. Azonban míg az utóbbi cikk lehetőséget ad a például az objektív megfelelőségi követelményektől való eltérésre, a 9. cikk (5) bekezdése arra a kérdésre ad választ, hogy a fogyasztók milyen körülmények között nem jogosultak jogorvoslatra. Ez különösen a 10. cikk (2) bekezdésében felsorolt esetekben fontos.

b) Árucsere, 10. cikk

10.cikkben javasolt változások alapvetően az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával kapcsolatos magyarázatokat érintik. A 10. cikk (2) bekezdése például a Weber/Putz ügyben hozott ítélet egy részét helyezi át a jogszabályba.(13) Ezzel összefüggésben szükséges volt tisztázni, hogy az eladó eldöntheti, hogyan cseréli ki a már üzembe helyezett, de a szerződésnek nem megfelelő árukat, ahol javítás nem lehetséges. Emellett a 27. preambulumbekezdés világossá teszi, hogy aránytalan költségek esetén a fogyasztónak a nem megfelelő áru elszállítási, illetve a csereáru üzembe helyezési költségének megtérítéséhez való jogát az eladó arányos összeg megfizetésére korlátozhatja.

c) A szerződés felmondása, 13–13b. cikk

A szerződés felmondására vonatkozó szabályok a szerződésszerűség szabályainak struktúráját követik, a 13. cikk egy új szabályt vezet be. Az új 13a. cikk az eladónak a szerződés felmondásakor keletkező kötelezettségeivel foglalkozik, és a volt 13. cikk (3) bekezdésének a) pontját követi. Az új 13a. cikk (2) bekezdésére azért is szükség van, hogy áttekintse az eladónak a szerződés részleges felmondására vonatkozó, a volt 13. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeit. Az új 13b. cikk a volt 13. cikk (3) bekezdésének b–d) pontjaiból lett áthozva, és változatlan marad.

7. Határidők, 14. cikk

Végezetül, az előadó ismét bevezeti a jelenlegi javaslatba a fogyasztási cikkek adásvételéről és a kapcsolódó jótállásról szóló irányelv 7. cikke (1) bekezdése 2. albekezdésének alapvető értelmét a használt árukhoz kapcsolódó határidők tekintetében.

(1)

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lettország, Málta, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia.

(2)

Horvátország, Magyarország, Görögország, Litvánia, Portugália és Szlovénia.

(3)

Horvátország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Szlovénia.

(4)

Dánia, Észtország, Luxemburg, Lengyelország.

(5)

Ausztria, az Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Írország, Lengyelország és Németország.

(6)

Belgium, Bulgária, Ciprus, Észtország, Finnország, Horvátország, Lettország, Luxemburg, Málta, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország és Szlovénia.

(7)

Dánia, Litvánia és Svédország.

(8)

Cseh Köztársaság.

(9)

Hollandia.

(10)

Magyarország.

(11)

Szlovákia.

(12)

A Faber kontra Autobedrijf Hazet Octhen BV ügyben hozott ítélet, C-497/13, ECLI:EU:C:2015:357, 71. paragrafus.

(13)

A Gebr. Weber és mások kontra J. Wittmer és mások ügyben hozott ítéletek, C-65/09 és C-87/09, EU:C:2011:396, 74. paragrafus.


ELJÁRÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

Cím

Áruk online és más típusú távértékesítésére irányuló szerződések

Hivatkozások

COM(2017)0637 – C8-0379/2017 – COM(2015)0635 – C8-0391/2015 – 2015/0288(COD)

Az Európai Parlamentnek történő benyújtás dátuma

31.10.2017

 

 

 

Illetékes bizottság

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

IMCO

21.1.2016

 

 

 

Véleménynyilvánításra felkért bizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

CULT

21.1.2016

JURI

21.1.2016

 

 

Nem nyilvánított véleményt

       A határozat dátuma

CULT

25.1.2016

 

 

 

Társbizottságok

       A plenáris ülésen való bejelentés dátuma

JURI

28.4.2016

 

 

 

Előadók

       A kijelölés dátuma

Pascal Arimont

2.2.2016

 

 

 

Vizsgálat a bizottságban

27.4.2016

14.7.2016

29.11.2016

21.3.2017

 

28.9.2017

 

 

 

Az elfogadás dátuma

22.2.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

29

4

4

A zárószavazáson jelen lévő tagok

John Stuart Agnew, Pascal Arimont, Carlos Coelho, Anna Maria Corazza Bildt, Daniel Dalton, Nicola Danti, Dennis de Jong, Pascal Durand, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Robert Jarosław Iwaszkiewicz, Liisa Jaakonsaari, Antonio López-Istúriz White, Morten Løkkegaard, Marlene Mizzi, Nosheena Mobarik, Christel Schaldemose, Andreas Schwab, Olga Sehnalová, Jasenko Selimovic, Igor Šoltes, Catherine Stihler, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Mylène Troszczynski, Mihai Ţurcanu, Marco Zullo

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Lucy Anderson, Birgit Collin-Langen, Edward Czesak, Kaja Kallas, Arndt Kohn, Adam Szejnfeld, Ulrike Trebesius, Lambert van Nistelrooij

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Cornelia Ernst, Flavio Zanonato, Jaromír Štětina

Benyújtás dátuma

27.2.2018


NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSAZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

29

+

ALDE

Kaja Kallas, Morten Løkkegaard, Jasenko Selimovic

ECR

Edward Czesak, Daniel Dalton, Nosheena Mobarik, Ulrike Trebesius

EFDD

Marco Zullo

PPE

Pascal Arimont, Birgit Collin-Langen, Anna Maria Corazza Bildt, Antonio López-Istúriz White, Andreas Schwab, Adam Szejnfeld, Róża Gräfin von Thun und Hohenstein, Lambert van Nistelrooij, Jaromír Štětina, Mihai Ţurcanu

S&D

Lucy Anderson, Nicola Danti, Evelyne Gebhardt, Maria Grapini, Liisa Jaakonsaari, Arndt Kohn, Marlene Mizzi, Christel Schaldemose, Olga Sehnalová, Catherine Stihler, Flavio Zanonato

4

-

EFDD

John Stuart Agnew

PPE

Carlos Coelho

Verts/ALE

Pascal Durand, Igor Šoltes

4

0

EFDD

Robert Jarosław Iwaszkiewicz

ENF

Mylène Troszczynski

GUE/NGL

Cornelia Ernst, Dennis de Jong

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

Utolsó frissítés: 2018. március 13.Jogi nyilatkozat