Eljárás : 2017/2137(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0105/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0105/2018

Viták :

PV 18/04/2018 - 10
CRE 18/04/2018 - 10

Szavazatok :

PV 18/04/2018 - 12.19

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0124

JELENTÉS     
PDF 753kWORD 104k
26.3.2018
PE 612.130v01-00 A8-0105/2018

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz - Európai Parlament

(2017/2137(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Derek Vaughan

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, I. szakasz - Európai Parlament

(2017/2137(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2017)0365 – C8-0248/2017)(2),

–  tekintettel a 2016. évi költségvetési és pénzgazdálkodási jelentésre (I. szakasz – Európai Parlament)(3),

–  tekintettel a belső ellenőr 2016-ös pénzügyi évről szóló éves jelentésére,

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016-ös pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(4),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(5)

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére és 318. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(6) és különösen annak 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel az Európai Parlament költségvetésének végrehajtásáról szóló belső szabályzatról szóló 2014. június 16-i elnökségi határozatra(7), és különösen annak 22. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0105/2018),

A.  mivel az elnök 2017. június 28-án elfogadta a Parlament 2016-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolását;

B.  mivel a főtitkár mint felhatalmazás útján engedélyezésre jogosult főtisztviselő, 2017. július 10-én megalapozott bizonyossággal igazolta, hogy a Parlament költségvetéséhez rendelt forrásokat az eredetileg tervezett célra, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban használták fel, és hogy az életbe léptetett ellenőrzési eljárások megfelelő garanciát nyújtanak az alapul szolgáló tranzakciók jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatban;

C.  mivel a 966/2012/EU, Euratom rendelet 166. cikkének (1) bekezdése szerint minden uniós intézmény köteles megtenni a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy eleget tegyen a Parlament mentesítő határozatához kapcsolódó észrevételeknek;

1.  mentesítést ad elnöke számára az Európai Parlament 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bíróságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak és az európai adatvédelmi biztosnak és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, I. szakasz - Európai Parlament

(2017/2137(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, I. szakasz - Európai Parlament,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére, 98. cikkének (3) bekezdésére, valamint IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A8-0105/2018),

A.  mivel az Európai Parlament (a továbbiakban: a „Parlament”) számvitelért felelős tisztviselője a végleges elszámolás igazolásakor úgy nyilatkozott, hogy észszerű bizonyossággal rendelkezik arról, hogy a beszámoló minden lényeges szempontból híven tükrözi a Parlament pénzügyi helyzetét, működésének eredményét és pénzforgalmát;

B.  mivel a szokásos eljárásnak megfelelően a Költségvetési Ellenőrző Bizottság 141 kérdést küldött a Parlament igazgatási szerveihez és a kapott írásbeli válaszokat a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a belső ellenőr jelenlétében megvitatta;

C.  mivel a közpénzek kezelése terén továbbra is lehet javulást elérni a minőség, a hatékonyság és az eredményesség tekintetében, és vizsgálat szükséges annak biztosításához, hogy a Parlament igazgatása és politikai vezetősége elszámoljon az uniós polgárok felé;

A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodásának áttekintése

1.  megállapítja, hogy a Parlament hivatalos felügyeleti rendszere a költségvetési és pénzgazdálkodás terén a következő négy fő elemből áll:

– a végleges elszámolás igazolása a Parlament számvitelért felelős tisztviselője által;

– a belső ellenőr éves jelentése és véleménye a belső ellenőrzési rendszerről;

– az uniós intézmények, közöttük a Parlament igazgatási és egyéb kiadásaira vonatkozóan a külső ellenőr, a Számvevőszék által végzett értékelés;

– a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által előkészített mentesítési eljárás, amelynek eredményeképpen a Parlament megadja elnöke számára a költségvetés végrehajtásáról szóló mentesítésre vonatkozó határozatát.

2.  üdvözli a tényt, hogy a Számvevőszék növelte a parlamenti ügyletek ellenőrzési mintáját, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a magas reputációs kockázatra tekintettel továbbra is így járjon el, hiszen a pénzügyi és költségvetési hibák kedvezőtlenül érinthetik az intézmény helyzetét;

3.  ösztönzi a Számvevőszéket annak fontolóra vételére, hogy készítsen több különjelentést a Parlament tevékenységeinek egyedi területeiről, például kommunikációs politikáiról és az európai szintű politikai pártoknak és alapítványoknak juttatott támogatások igazgatásáról, különös hangsúlyt fektetve a teljesítményalapú költségvetésre;

4.  üdvözli az adminisztráció által a könyvvitellel és a könyvvizsgálattal kapcsolatos belső szakértelem megerősítése céljából tett nyomon követő intézkedéseket, amelyek során kiegészítő szolgálatot hoztak létre az uniós intézményekkel kapcsolatos mentesítési eljárásokkal érintett képviselők számára, ezáltal segítséget és támogatást biztosítva az éves könyvelési és könyvvizsgálati jelentések megismeréséhez és értelmezéséhez;

A Parlament költségvetési és pénzgazdálkodása

5.  megállapítja, hogy a Parlament 2016-ban összesen 1 838 613 983 EUR összegű végleges előirányzattal rendelkezett, ami a többéves pénzügyi keret uniós intézmények 2016. évi igazgatási kiadásaira elkülönített V. fejezetének 19,39%-át tette ki(8), és összességében 2,4 %-os növekedést jelentett a 2015. évi költségvetéshez képest (1 794 929 112 EUR);

6.  tudomásul veszi, hogy a könyvelésben 2016. december 31-én bevételként szereplő összeg 183 381 513 EUR (a 2015. évi 176 367 724 EUR-hoz képest), ebből 30 589 787 EUR címzett bevétel (a 2015-ös 27 988 590 EUR-hoz képest);

7.  hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások 69,92 %-át négy fejezet tette ki: a 10. fejezet (Az Európai Parlament képviselői), a 12. fejezet (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak), a 20. fejezet (Ingatlanok és járulékos költségek), valamint a 42. fejezet (Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások), ami a Parlament kiadásai nagy részének merevségét jelzi;

8.  tudomásul veszi az alábbi adatokat, melyek alapján a Parlament 2016-os pénzügyi évre vonatkozó elszámolását lezárták:

a) Rendelkezésre álló előirányzatok (EUR)

2016-os előirányzatok:

1 838 613 983

a 2015-ös pénzügyi évből nem automatikusan áthozott összegek:

-

a 2015-ös pénzügyi évből automatikusan áthozott összegek:

289 323 907

címzett bevételeknek megfelelő előirányzatok 2016-ban:

30 589 787

címzett bevételeknek megfelelő áthozatal 2015-ből:

103 055 269

Összesen:

2 261 582 946

b) Az előirányzatok felhasználása a 2016-os pénzügyi évben (EUR)

kötelezettségvállalások:

2 225 465 435

végrehajtott kifizetések:

1 900 199 164

automatikusan átvitt előirányzatok, beleértve a címzett bevételekből származókat:

324 909 094

nem automatikusan átvitt előirányzatok:

-

törölt előirányzatok:

36 094 295

c) Költségvetési bevételek (EUR)

2016-ban beérkezett:

183 381 513

d) 2016. december 31-i teljes mérleg (EUR)

1 574 480 381

9.  rámutat, hogy a Parlament költségvetésében szereplő előirányzatok 99,2%-át (1 823 844 172 EUR) lekötötték, 0,8%-os törlési arány mellett; megelégedéssel nyugtázza, hogy a korábbi évekhez hasonlóan ebben az évben is igen magas költségvetés-végrehajtási arányt sikerült elérni; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok 1 538 531 527 eurót tettek ki, és hogy végrehajtási arányuk 84,4%-os volt, ami az előző évhez képest 0,7%-os növekedést jelent;

10.  hangsúlyozza, hogy a 2016-os törölt előirányzatok (14 769 811 EUR) főleg a díjazáshoz és egyéb juttatásokhoz, valamint ismételten az épületekkel kapcsolatos kiadásokhoz kötődtek;

11.  megjegyzi, hogy a 2016-os pénzügyi évben hét átcsoportosítás került jóváhagyásra a költségvetési rendelet 27. és 46. cikke értelmében, és ezek a végleges előirányzatok 3,6%-át, azaz 66 655 000 eurót tettek ki; aggodalommal jegyzi meg, hogy ezeknek az átcsoportosításoknak a többsége ismételten a Parlament ingatlanpolitikájához kötődött, különös tekintettel a Konrad Adenauer ingatlanprojektre; úgy véli, hogy a maradványösszegek átcsoportosításának szintje továbbra is igen magas; úgy véli, hogy a költségvetés hatékony kezelése ezeket az átcsoportosításokat minimálisra csökkenti; sürgeti, hogy a Parlament ingatlanpolitikája kellő egyértelműséggel illeszkedjen be a költségvetési stratégiába;

A Számvevőszék által a 2016. évi beszámoló megbízhatóságára és az alapjául szolgáló tranzakciók jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan kiadott vélemények

12.  emlékeztet, hogy a Számvevőszék valamennyi uniós intézménynél külön, egyetlen szakpolitikai csoportként értékeli az igazgatási és egyéb kiadásokat; kiemeli, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi ráfordítások (munkabérek, nyugdíjak, juttatások) – ezek az összes igazgatási kiadás mintegy 60 %-át teszik ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők;

13.  emlékeztet, hogy annak ellenőrzése érdekében, hogy a költségvetést az évenkéntiség költségvetési elvével összhangban használták-e fel, az ellenőrzés során 100 kifizetési tranzakcióból álló mintát vizsgáltak, beleértve egy 20 kötelezettségvállalásból álló kockázatalapú mintát, melyeket a 2016-os pénzügyi év késői szakaszában hagytak jóvá, és automatikusan átvittek 2017-re;

14.  a Számvevőszák tájékoztatása alapján tudomásul veszi, hogy az ellenőrzési bizonyítékok összességükben arra mutatnak, hogy az igazgatásra fordított kiadásokat nem jellemzi lényeges hibaszint; tudomásul veszi, hogy a tizenkét számszerűsített hiba alapján a többéves pénzügyi keret 5. fejezetében (Igazgatás) a becsült hibaarány 0,2% (ez csökkenést jelent a 2015-ös 0,6%-ról);

A pénzeszközök kezelése a képviselőcsoportok által

15.  emlékeztet arra, hogy a képviselőcsoportok felelősséggel tartoznak a Parlament felé a számukra biztosított pénzeszközök kezeléséért, az Elnökség által rájuk ruházott hatáskörnek megfelelően; aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport (ENF) tekintetében a kiadások jóváhagyásának és elszámolásának ellenőrzése terén, és hogy olyan kifizetésekre is sor került, amelyekhez nem tartoztak közbeszerzési eljárás útján odaítélt szerződések; ; hangsúlyozza, hogy az „Ernst and Young” külső könyvvizsgáló korlátozott véleményt adott ki; kéri a Parlament Elnökségét, hogy tegye meg az ENF képviselőcsoport tekintetében a megfelelő intézkedéseket, és adott esetben akár visszafizetésről is rendelkezzen;

16.  tudomásul veszi a Számvevőszék 2016. évi éves jelentésében a Parlamenttel kapcsolatban foglalt konkrét megállapításokat; tudomásul veszi, hogy egy képviselőcsoportnak teljesített kifizetés esetében a Számvevőszék hiányosságokat talált a 2015-ben teljesített, de 2016-ban elszámolt kiadások jóváhagyására és pénzügyi rendezésére vonatkozó ellenőrzések terén; tudomásul veszi továbbá, hogy a Számvevőszék szerint egyes kifizetésekre közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződéseken kívül került sor; tudomásul veszi végül, hogy a Számvevőszék hasonló hiányosságokat talált 2015-ben egy másik képviselőcsoporttal kapcsolatos ügyletben;

17.  tudomásul veszi a Számvevőszékkel folytatott egyeztetési eljárás során adott parlamenti válaszokat; kéri a Számvevőszéket, hogy továbbra is tájékoztassa az illetékes bizottságot azon ajánlásának végrehajtásáról, amely szerint felül kell vizsgálni a képviselőcsoportok számára elkülönített költségvetési előirányzatok végrehajtására vonatkozó monitoringrendszert, és hatékonyabban kell ellenőrizni a kiadások engedélyezésére és rendezésére vonatkozó szabályokat, továbbá a közbeszerzési eljárások lebonyolítását;

18.  ösztönzi a Parlament főtitkárságát, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy segítse a képviselőcsoportokat belső pénzügyi irányításuk javításában, és hogy hatékonyabb iránymutatást tudjon nyújtani számukra; felhívja a képviselőcsoportokat, hogy javítsák tovább a kiadások engedélyezésével és elszámolásával kapcsolatos szabályok alkalmazását, valamint javítsák és harmonizálják a közbeszerzési eljárások végrehajtásának módját;

A belső ellenőr éves jelentése

19.  megállapítja, hogy 2018. január 23-án, az illetékes bizottság és a belső ellenőr közös, nyitott ülésén a belső ellenőr ismertette éves jelentését, és elmondta, hogy 2016-ban az alábbi tárgyakban végzett ellenőrzéseket:

-  az új pénzügyi irányítási rendszerrel kapcsolatos projekt felülvizsgálata – 3. szakasz;

-  a belső ellenőrzési jelentésekből fakadó, még lezáratlan fellépések nyomon követése;

-  audiovizuális ágazat;

-  tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak felvételi eljárása;

-  az Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóságon (DG INLO) zajló építési projektekkel kapcsolatos külső szakértői munkák;

-  jelentéstételi eljárások;

-  szerződéses alkalmazottak felvételi eljárása;

-  IT infrastruktúra és műveletek: adatközpont leltár és külső szakértelem bevonásával kapcsolatos ügyek;

20.  emlékeztet arra, hogy az éves tevékenységi jelentés a Parlament irányítási struktúrájának sarokköve; hangsúlyozza, hogy a jelentéstételi eljárások ellenőrzését követően, amikor is főként azt vizsgálták, hogy az éves tevékenységi jelentések mennyire hasznos eszközök az elszámoltathatósággal és teljesítménnyel kapcsolatos jelentéstétel terén, a belső ellenőr az alábbi ajánlásokat tette:

-  integrált tervezési és jelentéstételi keretet kell elfogadni; ennek magában kell foglalnia a stratégiai célok meghatározását, valamint minden egyes főigazgatóság éves operatív célkitűzéseit, fő eredménymutatókat kell meghatároznia, és javítania kell a teljesítménnyel kapcsolatos jelentést az éves tevékenységi jelentésekben;

-  a főtitkárnak ki kell jelölnie egy kibővített megbízatással rendelkező szolgálatot a tevékenységi jelentésekkel kapcsolatos eljárás összehangolására és ellenőrzésére;

-  javítani kell a belső ellenőrzési keret értékelését és az arról való jelentéstételt egy belső ellenőrzési koordinátor kinevezésével minden főigazgatóságon belül, megfelelő iránymutatást és eszközöket nyújtva a főigazgatóságok számára és biztosítva a belső ellenőrzésekről szóló koherens jelentéstételt az éves tevékenységi jelentéseken belül;

-  parlamenti iránymutatásokat kell elfogadni, amelyek a megbízhatósági nyilatkozatok elkészítésére és az esetleges fenntartások megfogalmazásának szükségességével kapcsolatos értékelésre vonatkoznak;

21.  megjegyzi, hogy a 2016-os nyomon követés eredményeként a 48 folyamatban lévő validált fellépés közül 22 fellépést lezártak, és hogy a lezáratlan fellépések kockázati profilja 2016-ban is fokozatosan tovább csökkent; megállapítja, hogy az év végén folyamatban lévő 26 fellépés közül 10 kockázati profilja „jelentős kockázatú” kategóriába, a többi 16 pedig „mérsékelt kockázatú” kategóriába tartozott;

A 2015. évi mentesítési állásfoglalás nyomon követése

22.  tudomásul veszi a 2015. évi mentesítési állásfoglalásra a Költségvetési Ellenőrző Bizottságnak 2017. október 4-én adott írásbeli válaszokat, valamint a Parlament 2015. évi mentesítési állásfoglalásában feltett kérdésekre és megfogalmazott kérésekre a főtitkár által adott válaszokat, valamint a képviselők azt követő eszmecseréjét; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy gyakrabban kerüljön sor a Parlament költségvetését és annak végrehajtását érintő kérdések megvitatására a Költségvetési Ellenőrző Bizottság főtitkárával;

23.  megismétli, hogy az intézmény átláthatósága és különösen a döntéshozatali eljárás javítása érdekében szükséges a Parlament, főként az Elnökség belső döntéshozatali szerveinek munkáját megkönnyíteni és megfizethetővé tenni, különösen a döntés meghozatalát megelőző eljárás tekintetében; felszólít arra, hogy az elnökségi napirendeket időben tegyék közzé az intraneten, az ülések jegyzőkönyveit pedig sokkal hamarabb tegyék közzé; megjegyzi, hogy közzétételük előtt nem szükséges megvárni, míg az összes nyelvi fordítás elkészül; üdvözli a Quaestorok Kollégiumának ennek kapcsán tett lépéseit, különös tekintettel határozatainak közlésére vonatkozó új politikájára;

24.  kéri a főtitkárt, hogy jelen állásfoglalást továbbítsa az Elnökség felé, kiemelve azokat a pontokat, amelyekben az Elnökség intézkedését vagy határozatát kérik; felszólítja a főtitkárt, hogy hozzon létre cselekvési tervet és egy olyan ütemtervet, amely lehetőséget adna az Elnökség számára a Parlament ajánlásainak a mentesítés megadásának állásfoglalásán keresztül történő nyomon követésére és/vagy válaszadására, és amely magában foglalná az eredményekről szóló éves nyomonkövetési jelentést; kéri a főtitkárt, hogy időben értesítse a Költségvetési Bizottságot és a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot minden olyan projektről, amelyet az Elnökség felé előterjeszt, és amely jelentős költségvetési hatással bír;

25.  sajnálatát fejezi ki ugyanakkor amiatt, hogy a 2015. évi mentesítési állásfoglalásban foglalt számos ajánlást nem hajtottak végre, és erre semmilyen magyarázatot vagy indoklást nem adtak; mély sajnálatának ad hangot amiatt, hogy sem az Elnökség, sem a főtitkár nem tett közzé eredményjelentést, illetve nem ért el jelentős eredményeket az Elnökség vagy a főtitkár által meghozandó intézkedés vagy határozat iránti több felkérés terén:

26.  ismételten felkéri az Elnökséget arra, hogy kövessen nyomon valamennyi mentesítési határozatot az eljárási szabályzat 25. cikke, a 6. cikk, az eljárási szabályzat IV. cikke és a költségvetési rendelet 166. cikke értelmében;

27.  emlékeztet arra, hogy a Parlament 2014. és 2015. évi mentesítési állásfoglalásai egyaránt olyan technikai megoldásra szólítottak fel, amely lehetővé teszi a képviselők számára, hogy a Parlament weboldalán belüli saját honlapjukon önkéntesen közzétegyék az érdekképviselőkkel folytatott megbeszéléseiket; sürgeti a Parlament Elnökségét és főtitkárát, hogy ezt további késedelem nélkül tegye lehetővé;

28.  kéri a főtitkárt, hogy tájékoztassa a képviselőket az iPACS projekt (amelynek célja a személyek és a parlamenti épületek és eszközök biztonságának megerősítése és korszerűsítése) tekintetében elért eredményekről; megállapítja, hogy ezt a projektet az Elnökség 2015. március 9-i határozata fogadta el; hangsúlyozza, hogy meg kell bizonyosodni arról, hogy egy, a Parlament számára ennyire kiemelten fontos projekt, amely ilyen nagy összegbe került, folyamatban van-e;

29.  kéri a főtitkárt, hogy kezdeményezzen intézkedéseket a jelentős mértékben növekvő – egyik évről a másikra radikálisan emelkedő és a plenáris ülés idején különösen markánsan kiugró – strasbourgi szállodaárak kezelésére; ajánlja a Strasbourg és a határ jóval alacsonyabb árakkal jellemzett német oldala közötti közlekedés elősegítését (lehetőleg Kehl és a parlamenti épület közötti autóbuszos céljáratokkal);

30.  üdvözli a főtitkárnak a válság- és üzletmenet-folytonossági stratégia felülvizsgálatával kapcsolatos kezdeményezéseit, amelyek célja a Parlament ellenálló-képességének kialakítása a 2016. május 3-i elnökségi határozatban említett, a Parlament tevékenységeit érintő esetleges (bármilyen jellegű, de például informatikai, biztonsági vagy létesítményszintű vonatkozású) jelentős eseményekkel való megfelelőbb szembenézés érdekében;

A Parlament 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítése

31.  tudomásul veszi a 2016. évi mentesítéssel összefüggésben a költségvetésért felelős alelnök, a főtitkár és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a belső ellenőr jelenlétében 2018. január 23-án folytatott eszmecserét;

32.  megjegyzi, hogy az Egyesült Királyságban 2016. június 23-án tartott népszavazást követően az Elnökség 2016. július 4-én megvitatta a következményeket; rámutat arra, hogy az elnök álláspontja szerint amíg az Egyesült Királyság az Unió teljes jogú tagja, a brit képviselők és személyzet ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint más képviselők és személyzet; megállapítja, hogy ennek a rendszernek rugalmasnak kell lennie, és mindenképpen összhangban kell lennie a Brexitről szóló tárgyalások bármilyen lehetséges eredményével; megállapítja, hogy a brit képviselők és parlamenti személyzet helyzete a még meg nem határozott átmeneti időszakban változhat;

33.  elismeri, hogy a népszavazás eredménye jelentős hatást gyakorolt a bizottsági titkárságokra, a kutatási egységekre és a politikai főigazgatóságok horizontális szervezeti egységeire; megállapítja, hogy a Parlament szervezeti egységei tényfeltáráson alapuló elemzéseket készítettek az Egyesült Királyság kilépésének saját területükhöz tartozó szakpolitikákra és jogalkotásra gyakorolt hatásának felmérésére; nyugtázza továbbá, hogy az ezzel kapcsolatos jövőbeni munka jogilag igen összetett, és hogy a bizottsági titkárságokon és tematikus osztályokon kiépített szakértelem a kilépési folyamat következő szakaszaiban a politikai döntések függvényében rendelkezésre áll;

34.  üdvözli a biztonság területén a Parlament és a fogadó országai (különösen Belgium) nemzeti hatóságai között folytatott együttműködés javulását;

35.  arra ösztönzi a főtitkárt, hogy tárgyaljon a Belga Vasutakkal, hogy indítsanak több közvetlen járatot a brüsszeli-luxembourgi pályaudvar és a Zaventem repülőtér között a képviselők érkezési és indulási csúcsidejében, hogy takarékoskodni lehessen az utazásra szánt idővel, ugyanakkor csökkenthető legyen a képviselők szénlábnyoma; kéri a titkárságot, hogy támogassa a képviselők vasúton történő utazását;

36.  emlékeztet arra, hogy a Parlament számára kulcsfontosságú a nyilvánosság felé való nyitottság; támogatja a három munkahelyszínen az összes parlamenti épület bejáratainak átszervezését és tökéletesítését egy olyan új biztonsági koncepció alapján, amely biztonságos munkakörnyezetet biztosít a parlamenti tevékenységek számára, ugyanakkor fenntartja a Parlament nyitottságát; megjegyzi, hogy ezeket a 2015-ben modernizált bejáratokat új belépés-ellenőrző rendszerrel szerelték fel, és integrálták az új központi integrált fizikai belépés-ellenőrző rendszerbe; hangsúlyozza, hogy a képviselők, az uniós személyzet és a látogatók a plenáris ülések során a legtöbbször a strasbourgi Louise Weiss épület (LOW) bejáratát használják valamennyi bejárat közül; hangsúlyozza, hogy ez ténylegesen a legláthatóbb strasbourgi bejárat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a LOW épület bejáratánál történő „átmeneti” biztonsági ellenőrzés ténylegesen állandósult; arra sürgeti a főtitkárt, hogy javasoljon alternatívát a LOW épületbe való bejutás elősegítésére, ugyanakkor megőrizve e bejárat biztonságának és vonzerejének mértékét;

37.  megállapítja, hogy a teljesítményalapú költségvetésre az egyes főigazgatóságok még mindig eltérő mértékű figyelmet fordítanak, és hogy ez továbbra is előkészítő szakaszban van az adminisztráció egyes területein; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy egyértelmű és mérhető célkitűzések kerüljenek meghatározásra, és ezek az igazgatási rendszerben mindenütt álljanak átvilágítás alatt;

38.  tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék szerint a Parlament több földrajzi helyszínen való elhelyezkedésének költsége eléri az évi 114 millió EUR-t; tudomásul veszi az uniós intézmények székhelyeinek elhelyezéséről szóló, 2013. november 20-i állásfoglalásában foglalt megállapítást, amely szerint a személyzeti szabályzat hatálya alá tartozó parlamenti személyzet valamennyi kiküldetésének 78 %-át közvetlenül az a tény okozza, hogy a parlamenti szervezeti egységek földrajzilag szétszórtan helyezkednek el; emlékeztet arra, hogy becslések szerint ezen elkülönülés környezeti hatása jelentős, ugyanis 11 000 és 19 000 tonna közötti mennyiségű CO2 kibocsátását jelenti; kéri a Tanácsot, hogy találjon megoldást az adófizetők pénzének említett elpazarlására;

39.  nyugtázza az európai szintű cselekvés hiányából fakadó költségekkel kapcsolatos hét jelentés közzétételét, és az európai hozzáadott értékről szóló öt jelentést, melyeket 2016-ban készítettek;

40.  tudomásul veszi az akkreditált parlamenti asszisztensek juttatásának felülvizsgálatát a Parlament három munkahelye közötti kiküldetésekhez kapcsolódó utazások tekintetében; megjegyzi, hogy a Parlament tisztviselői és egyéb alkalmazottai tekintetében a maximális visszatérített szállásköltség a strasbourgi kiküldetések esetében 180 euró, a napidíj pedig 102 euró, ami összesen napi 282 eurót jelent, míg az akkreditált parlamenti asszisztensek esetében az egyazon típusú kiadásokra vonatkozó összeg a kiválasztott képviselőtől függően napi 137, 160 vagy 183 euróra csökken; emlékeztet azonban, hogy az akkreditált parlamenti asszisztenseket a Parlament tisztviselőivel és egyéb alkalmazottaival azonos összegű napidíj illeti meg, amennyiben kiküldetésük helyszíne nem Strasbourg; harmadik egymást követő évben kéri az Elnökséget, hogy a munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód érdekében sürgősen hozzon olyan intézkedéseket, amelyek keretében az akkreditált parlamenti asszisztensek strasbourgi kiküldetéseinek szállás-és napidíja a tisztviselőkével és egyéb alkalmazottakéval azonos összegű; ismét kéri az Elnökséget, hogy biztosítson teljesen egyenlő feltételeket a tisztviselők, az egyéb alkalmazottak és az akkreditált parlamenti asszisztensek juttatásai területén;

41.  üdvözli a főtitkárnak abbéli készségességét, hogy megoldást találjon, és ismételten kéri, hogy találjanak működőképes megoldást azokra az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkozóan, akik a jelenlegi hivatali idő lejártát követően elérik a nyugdíjkorhatárt, és miután két parlamenti ciklust végigdolgoztak, tőlük és az őket foglalkoztató képviselőktől független körülmények miatt nem lesznek jogosultak az európai nyugdíjrendszer juttatásaira, ugyanis a szükséges tíz évből hiányzik majd valamennyi szolgálati idejük, ami a 2014. évi korai választások és az akkreditált parlamenti asszisztensek új szerződései 2009., illetve 2014. évi választások utáni időszak jelentős munkaterhe miatti késedelmes ellenőrzésének következménye; ezért kéri, hogy két parlamenti ciklust tekintsenek tíz év aktív szolgálatnak; kéri a főtitkárt, hogy sürgősen rendelje el a Személyzeti Főigazgatóságnak (DG PERS) a lehetséges megoldások felkutatását, valamint hogy tájékoztassa és a folyamatba vonja be az akkreditált parlamenti asszisztensek képviselőit; kéri a Bizottságot, hogy 2018. szeptember 1-je előtt nyújtson be jogalkotási javaslatot a kérdés megoldására;

42.  megállapítja, hogy egyes kiküldetések esetében nagyon hosszú késedelmekkel jár a költségtérítés, és javasolja, hogy vizsgálják meg ezek észszerű határidőn belül történő teljesítésének lehetőségeit;

43.  helyénvalónak tekinti a „Parlamenti asszisztensek alkalmazásával kapcsolatos kiadások” című 422. költségvetési sor kismértékű emelésének megtartását, figyelembe véve azt a nagyobb munkaterhet, amelyet a Brexit, az egyre több háromoldalú egyeztetés, az ideiglenes és különleges bizottságok növekvő száma – amely történelmi küszöböt ért el a 25 állandó és ideiglenes bizottsággal –, továbbá a jogalkotás végének és a többéves pénzügyi keretre vonatkozó jogalkotási javaslatok összetett csomagjának egybeesése okozott;

44.  kéri, hogy a főtitkár továbbítsa a Bizottságnak a 2014-es pénzügyi évre szóló mentesítésről szóló, 2016. április 28-i állásfoglalást követően elfogadott, a 160/2009/EK rendelet 3. cikkében említett jelentést az akkreditált parlamenti asszisztensekre vonatkozó új statútum értékeléséről;

45.  ösztönzi az Elnökséget, hogy a látogatócsoportokra vonatkozóan tavaly bevezetett új szabályok értékelésekor törölje azt a lehetőséget, hogy a csoportok vezetőjéül akkreditált parlamenti asszisztenseket jelölnek ki, mivel ez szakmai, jogi, etikai és adatvédelmi aggályokat vet fel;

46.  megjegyzi, hogy a képviselők által alkalmazott gyakornokok magánjogi szerződésben állnak az adott képviselővel, ami nem jogosítja fel őket arra, hogy a Parlament egyéb személyzetéhez vagy ösztöndíjasaival (Schuman-ösztöndíj) azonos státusszal rendelkezzenek; sajnálja, hogy a Pénzügyi Főigazgatóságon (DG FINS) nincs olyan eszköz vagy jogi keret, amely lehetővé tenné a közvetlen előlegfizetést e gyakornokok számára a kiküldetések előtt, ahogyan az egyéb személyzet esetében is történik, főként abból a megfontolásból, hogy e kiadások előleges kifizetése oly mértékű gazdasági erőfeszítést feltételez, amely megtételére a gyakornokoknak nyilvánvaló okok miatt nincs lehetőségük; hangsúlyozza, hogy a képviselők esetenként előleg fizetéséről állapodhatnak meg a gyakornokkal és a kifizető ügynökséggel; megjegyzi azonban, hogy sok képviselő nem használ kifizető ügynökséget az általuk alkalmazott gyakornokok javadalmazására, és kéri a Parlamentet, hogy mielőbb értékelje egy ilyen közvetlen kifizetési rendszer végrehajthatóságát;

47.  aggodalommal jegyzi meg, hogy a parlamenti ciklus e szakaszában a parlamenti képviselők több mint felének önéletrajza továbbra sem érhető el a Parlament hivatalos honlapjának számukra fenntartott profilján; felszólítja a főtitkárt a megfelelő intézkedések meghozatalára annak érdekében, hogy valamennyi képviselő önéletrajza a lehető legrövidebb időn belül megjelenjen az Európai Parlament hivatalos honlapján;

48.  véleménye szerint ahhoz, hogy függetlenebb és megbízhatóbb véleményeket és tanulmányokat lehessen alkotni, összeférhetetlenségi szabályokat kell alkotni a parlamenti bizottságok által alkalmazott szakértők esetében;

49.  emlékeztet arra, hogy a 2014. és 2015. évi mentesítések szerint a parlamenti weboldal nem különösebben felhasználóbarát, és ennek fényében sürgősen kéri a Kommunikációs Főigazgatóságot (DG COMM), hogy sürgősen fejlessze a weboldalt, és hozzon létre hatékonyabb keresőmotort; hangsúlyozza, hogy a weboldal vonzereje és megjelenése még mindig kívánnivalókat hagy maga után, és hogy törekedni kell a rendelkezésre álló közösségi médiaplatformok diverzifikálására; kéri egy olyan új stratégia végrehajtását, amely a közösségi média különféle megjelenési formáiban rejlő valamennyi lehetőséget kihasználja;

50.  tudomásul veszi az információs irodák – mostantól kapcsolattartó irodák – naprakésszé tett küldetésnyilatkozatát (amelyet az Elnökség 2017 novemberében fogadott el); határozottan hangsúlyozza, hogy ezek elsődleges feladata a Parlament nevében történő helyi szintű tájékoztatás és kommunikáció, az Unióra és az uniós szakpolitikákra vonatkozó, külső érdekelt felek által történő, helyi, regionális és nemzeti szintű tevékenységei útján történő információnyújtás érdekében; hangsúlyozza, hogy szükséges az új technológiák és a kommunikációs minták használatának optimalizálása, valamint a kapcsolattartó irodák polgárok közelében lévő, kedvező földrajzi adottságainak kihasználása, amely lehetővé teszi az olyan, helyi szintű tevékenységek megerősítését, mint amilyen a képviselőkkel és a civil társadalommal folytatott viták szervezése, amelyek keretében lehetőség nyílik a polgárok véleményének meghallgatására és a velük való együttműködésre; rámutat, hogy az online megbeszéléseknek és az e tevékenységekből adódó médiafigyelemnek arra kell szolgálniuk, hogy az európai polgárok még közelebb kerüljenek az Európai Parlamenthez; kéri a parlamenti információs irodák tekintetében elfogadott stratégia fejlesztését, és sürgeti a DG COMM-ot, hogy foglalkozzon az épületekre és a személyzeti költségekre fordított kiadások összege, illetve az ezen irodák elsődleges funkciói – vagyis a helyi érdekelt felekkel és polgárokkal való közvetlen kommunikáció – közötti egyensúlyhiány problémájával;

Kommunikációs Főigazgatóság

51.  emlékeztet arra, hogy a DG COMM fő teljesítménymutatója az, hogy a Parlament összes kommunikációs platformjának és csatornájának felhasználásával összességében milyen széles kört értek el, és mekkora kitettségre tettek szert; nyugtázza, hogy 2015-höz képest 12 %-os, a 2014-es választási évhez képest pedig 7 %-os növekedést sikerült elérni a Parlament médiajelenléte és átlagos havi média-lefedettsége terén; elismeri továbbá a közösségi média Parlament általi használata, valamint a fiatalok tájékoztatását célzó fellépések terén elért fejlődést; ugyanakkor rámutat, hogy a Parlament kommunikációs tevékenységeit továbbra is javítani kell, különösen a közösségi médiában való jelenlét fokozása révén, amely jelenleg elmarad attól a mértéktől, amely egy parlamenti intézmény esetében elvárható lenne; hangsúlyozza, hogy különösen a 2019. évi európai választások fényében átfogó közösségimédia-stratégiát kell kidolgozni és végrehajtani; hangsúlyozza, hogy ennek a stratégiának tükröznie kell a Parlament által elvégzett munka mennyiségét, ugyanakkor figyelembe kell vennie a polgárok által Európa jövőjét illetően hangoztatott érdekeket, aggályokat és elképzeléseket;

52.  megjegyzi, hogy a DG COMM új többéves cselekvési programot indított el a média és az eseményszervezés terén való támogatásokra, és hogy ez a program a 2016 és 2019 közötti időszakot fedi le; tudomásul veszi, hogy média kategóriában a támogatással összefüggésben 102 partnerségi keretmegállapodást kötöttek, és 48 támogatási kérelmek volt sikeres, összesen 3,99 millió euró értékben; tudomásul veszi, hogy az eseményszervezés területén 18 projektet választottak ki, összesen 0,8 millió euró értékű támogatásra; kéri a DG COMM-ot, hogy aktívabb megközelítésre összpontosítson azon polgárokat illetően, akiket nem érdekelnek különösebben a Parlament tevékenységei, vagy akik esetleg szkeptikusan viszonyulnak az intézmény működéséhez;

53.  tudomásul veszi a Parlament nyilvános honlapjának jelentős technikai és szerkesztési változtatásait, különös tekintettel a honlap keresőoptimalizálására; gratulál a DG COMM-nak ezekhez az eredményekhez, ám hozzáteszi, hogy a fejlődés üteme még mindig túl lassú; megállapítja, hogy 2016-ban elindult a reszponzív honlaptervezési projekt, valamint az online élő közvetítések és az online videotéka platformjának megújítására irányuló projekt – amelyek a honlap oly módon történő átalakítását célozzák, hogy az mindenféle eszközökkel kompatibilis legyen–, és nyugtázza, hogy a projekteket a honlap egy része tekintetében már sikeresen végrehajtották; felszólít a projektek folytatására és a Parlament honlapjának egészén való végrehajtására; megállapítja, hogy még mindig sok tennivalót igényel egy eredményes weboldal és kommunikációs eszköz megvalósítása; hangsúlyozza, hogy a megújulást időben kell végrehajtani, és hogy a Parlament láthatóságát és hozzáférhetőségét jóval a soron következő 2019. évi európai választásokat megelőzően, de legkésőbb a választásokig meg kell valósítani; hangsúlyozza, hogy a polgárok bevonásához kulcsfontossággal bír egy átlátható és hozzáférhető weboldal;

54.  megelégedéssel nyugtázza, hogy az állampolgári tájékoztatáskérések (AskEP) száma 2014 óta jelentős mértékben nőtt, főként az aktuális kérdésekkel kapcsolatosan látszólag összehangoltan megrendezett „kérdésfeltevési” kampányok eredményeképpen; javasolja, hogy a Parlament válaszait ismertessék a képviselőkkel, akik nem biztos, hogy tudnak azok létezéséről;

55.  felhívja a figyelmet az Eurobarometer Parlament által megrendelt legutóbbi felmérésére, amelyben konkrét kérdést tettek fel a Parlament imázsáról; örömmel látja, hogy a felmérés szerint a polgárok egyre nagyobb arányban – 25%-uk (2016) helyett immár 33%-uk (2017) – alkotnak pozitív képet a Parlamentről; elégedetten nyugtázza, hogy a Parlamentről alkotott pozitív kép javulása közvetlenül összefügg azzal, hogy a „negatív vélemény” 28%-ról (2016) 21%-ra (2017) esett; rámutat arra, hogy a javulás egyértelmű jelei ellenére még mindig sok a tennivaló;

56.  ösztönzi az Elnökséget, hogy a látogatócsoportokra vonatkozóan tavaly bevezetett új szabályok értékelésekor törölje azt a lehetőséget, hogy a csoportok vezetőjéül akkreditált parlamenti asszisztenseket jelölnek ki;

57.  kéri az európai képviselők által támogatott látogatói csoportok utazási költségeinek megtérítésére vonatkozó számítási rendszer felülvizsgálatát egyrészt az Unió valamennyi polgárával szemben történő egyenlő bánásmód biztosítása érdekében, másrészt a környezetbarát közlekedési eszközök használatának ösztönzése érdekében, tekintve, hogy a kilométeren alapuló jelenlegi mérési rendszer figyelmen kívül hagyja az Unió elszigetelt vagy természetes akadályokkal rendelkező földrajzi területeit, és nem fedezi azon távolságok költségeit, amelyek a gyorsabb és környezetbarát közlekedési eszközökkel rendelkező legközelebbi hely eléréséhez szükségesek;

58.  nyugtázza, hogy 2016. december 31-én összesen 5375 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott a Főtitkárságon (16-tal kevesebb, mint 2015. december 31-én), és összesen 806 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott dolgozott a képviselőcsoportoknál (35-tal több, mint 2015. december 31-én); nyugtázza, hogy a DG PERS a szerződéses alkalmazottakkal együtt 9617 alkalmazottat foglalkoztatott (264-tel többet, mint 2015. december 31-én);

59.  megállapítja, hogy 2016. január 1-jén 57 álláshelyet töröltek a Parlament létszámtervéből a személyzeti szabályzat és a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keret 2014. évi módosításával összhangban;

Személyzeti Főigazgatóság

60.  üdvözli, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása továbbra is kulcsfontosságú eleme a Parlament emberierőforrás-politikájának; tudomásul veszi, hogy az Elnökség által 2015-ben jóváhagyott, a nemek közötti egyenlőséggel és a sokszínűséggel kapcsolatos cselekvési terv megvalósítása 2016-ban folytatódott, a különleges célkitűzéseivel és egyéb kapcsolódó intézkedésekkel együtt;

61.  üdvözli „A nemek közötti egyenlőség az Európai Parlament Főtitkárságán” című útiterv elfogadását; megjegyzi, hogy az útiterv konkrét intézkedéseket és egyértelmű időkeretet határoz meg az irányítással, a szakmai képzéssel, a nemek közötti egyenlőségre való felhívással, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyra vonatkozó intézkedésekkel kapcsolatban, és előirányozza a nemek közötti egyenlőség statisztikák segítségével történő rendszeres nyomon követését;

62.  üdvözli, hogy fokozódott a nemek közötti egyenlőség a főtitkár által kinevezett osztályvezetők körében (2006-ban 21%, 2016-ban 36%), továbbá hogy a nők által elfoglalt álláshelyek minősége a kielégítő javulás tendenciáját mutatja;

63.  sajnálja, hogy a főigazgatói szintű álláshelyek esetében a nemek közötti egyensúly 2015 és 2016 között 33,3% /66,7%-ról 16,7%/83,3%-ra csökkent; megállapítja, hogy az igazgatói szintű álláshelyek esetében a nemek közötti egyensúly 2015 és 2016 között arányaiban nem változott (29,2%/70,8% és 29,8%/70,2%); úgy ítéli meg, hogy ez a változás ellentétes az „a nemek közötti egyenlőségről az Európai Parlament Főtitkárságán” tárgyú dokumentum ütemtervével;

64.  elismeri, hogy bizonyos tevékenységek – például az étkezdék üzemeltetése és a takarítás – esetében a Parlament előnyben részesítette a kiszervezést, és ennek következtében egyes főigazgatóságok esetében a parlamenti épületekben tartózkodó külső személyzet akár meg is haladhatja a tisztviselők számát;

65.  ismételten hangsúlyozza, hogy a külső személyzet nem használható fel arra, hogy ellensúlyozza a személyzeti szabályzat 2014. évi felülvizsgálata és a jelenlegi többéves pénzügyi keret kapcsán elfogadott létszámleépítést;

66.  megjegyzi, hogy 2016 végén a Parlamentnél 1924 akkreditált parlamenti asszisztens dolgozott az egy évvel korábbi 1791-hez képest; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet az akkreditált parlamenti asszisztensek és a helyi asszisztensek jogaira, mivel ezen asszisztensek szerződései közvetlenül kapcsolódnak az általuk támogatott európai parlamenti képviselők mandátumához, szem előtt tartva, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek a személyzet olyan tagjai, akik a Parlamenttel kötött munkaszerződéssel rendelkeznek, míg a helyi asszisztensekre különböző nemzeti jogszabályok vonatkoznak;

67.  ismételten aggodalmát fejezi ki azon állítólagos gyakorlat miatt, hogy képviselők arra kötelezik az akkreditált parlamenti asszisztenseket, hogy kiküldetési megbízás, kiküldetési költségtérítés vagy egyszerűen utazási költségtérítés nélkül vállaljanak kiküldetéseket, elsősorban Strasbourgba; véleménye szerint az efféle gyakorlat teret hagy a visszaélésekre, mivel az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetési megbízás nélkül utaznak, úgy nemcsak saját forrásaikból kell fizetniük költségeiket, hanem munkahelyi biztosítás sem fedezi őket; kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja ki ezt az állítólagos gyakorlatot, és erről az év végéig tegyen jelentést;

68.  ismételten felhívja az Elnökök Értekezletét és az Elnökséget, hogy vizsgálja felül annak lehetőségét, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizonyos feltételek teljesülése mellett elkísérhessék a képviselőket a Parlament hivatalos küldöttségei és kiküldetései keretében, amint azt több képviselő is kérte; kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg az említett kiküldetések költségvetési vonzatait, továbbá megszervezését és logisztikáját;

69.  megállapítja, hogy a Parlament költségvetést biztosít a Személyzeti Bizottság számára, és kéri, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottsága kapjon hasonló költségvetést, mivel a Az európai parlamenti képviselők statútumában és annak alkalmazási szabályzatában előírt, valamennyi intézmény és képviselő számára hasznos feladatokat látnak el;

70.  kéri, hogy az adminisztráció vonja be az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottságát valamennyi olyan szabállyal kapcsolatos döntéshozatali folyamatba, amely csak az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottságát vagy pedig a Személyzeti Bizottság által képviselt egyéb alkalmazotti kategóriákat is érintheti;

71.  üdvözli, hogy felmerült az európai köztisztviselőként alkalmazott brit állampolgárságú alkalmazottak megtartásának lehetősége, és kéri a főtitkárt, hogy tegyen jelentést a brit alkalmazottakat fenyegető potenciális kockázatokról, arról, hogy hogyan biztosítható, hogy a brit alkalmazottak nem válnak a brexit áldozataivá, továbbá arról, hogy hogyan lehet teljes körűen megóvni törvényes, szerződéses és szerzett jogaikat;

72.  nyugtázza, hogy a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról szóló intézményközi megállapodás(9) értelmében a személyzet 5%-os csökkentésére vonatkozó követelménnyel összhangban 2016-ban 57 álláshelyet töröltek a Parlament létszámtervéből; megállapítja, hogy további két álláshelyet töröltek, hogy azokat átvigyék a Bizottsághoz, intézményközi információtechnológiai projektekkel kapcsolatban; megállapítja továbbá, hogy a Parlamentnek a költségvetési hatóság határozata nyomán 2017. január 1-jével további 76 álláshellyel kellett csökkentenie létszámtevét;

73.  véleménye szerint a #metoo kampányra reagálva a Parlamentnek meg kell valósítania a bármilyen formájú – strukturális, szexuális, testi vagy lelki – erőszakkal szembeni zéró toleranciát; ezért kéri a következőket:

– az elkövetők teljes elszámoltathatósága a rendelkezésre álló büntetések és szankciók maradéktalan alkalmazásával;

– központi panasziroda létrehozása a zaklatások bejelentésére;

– a Parlamenten belül egy olyan független zaklatási bizottsághoz való hozzáférés mindenki számára, amely nem reprodukálja a belső hatalmi viszonyokat azzal, hogy képviselők is a tagjai lennének;

– az áldozatok és az effajta erőszakot bejelentők védelme, teljes névtelenséget biztosítva számukra;

– pszichológiai támogatás az áldozatok számára a Parlament egy központi irodájában, orvosokkal, szociális munkásokkal és tanácsadókkal;

– kötelező képzés a szexuális és a lelki zaklatásról a képviselők és a hatalmi pozícióban lévő tisztviselők számára;

– képzés és tájékoztatásnyújtás a személyzet számára a szexuális zaklatás felismerése és annak biztosítása érdekében, hogy tisztában legyenek a jogaikkal;

74.  úgy ítéli meg, hogy a megfelelő csatornák hiányára utalhat az, hogy 2016-ban a személyzet és az akkreditált parlamenti asszisztensek részéről egyaránt viszonylag kevés panasz érkezett a munkahelyi zaklatással kapcsolatos panaszokat kezelő bizottsághoz; hangsúlyozza, hogy a személyzeti szabályzat kétféle zaklatást (lelki és szexuális zaklatás) ismer el; véleménye szerint a főtitkár kiemelt prioritásai között kell hogy legyen a valamennyi típusú zaklatás elleni küzdelem; ezzel összefüggésben üdvözli a főtitkár arra irányuló javaslatát, hogy hozzák létre a bizalmi személyek független hálózatát, amelyhez az akkreditált parlamenti asszisztensek, a képviselői gyakornokok, a képviselőcsoportok munkatársai és az összes többi személyzet és gyakornokok fordulhatnak; nyugtázza, hogy a tanácsadókat a szakértelmük és interperszonális képességeik alapján fogják kiválasztani, és célzott képzésben fogják részesíteni; ösztönzi a munkahelyi zaklatással kapcsolatos panaszokat kezelő bizottságok összetételének felülvizsgálatát, a képviselők, az akkreditált parlamenti asszisztensek és a személyzet egyenlő képviseletét és a nemek közötti egyensúly biztosítása érdekében; kéri az Elnökséget, hogy vizsgálja meg egy külső ellenőr kinevezésének lehetőségét a belső folyamat további javítására;

75.  ismételten hangsúlyozza a képviselők által foglalkoztatott akkreditált parlamenti asszisztensek és gyakornokok kiszolgáltatott helyzetét a visszaélést bejelentős személyek védelmére vonatkozó belső szabályok tekintetében; figyelmezteti a főtitkárt arra, hogy pénzügyi vonzatai lehetnek annak, ha a Parlament továbbra is elmulasztja a visszaélést bejelentő személyeket megillető védelem biztosítását a képviselők visszaéléseit bejelentő akkreditált parlamenti asszisztensek számára; sürgeti a főtitkárt, hogy haladéktalanul foglalkozzon ezzel a helyzettel;

76.  kéri, hogy a külső tevékenységekre elkülönített heteket alapvetően a képviselők asszisztenseinek számára fenntartott képzések szervezésére használják fel, beleértve az intenzív nyelvi kurzusokat is;

77.  ismételten emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament gyakorlatilag az egyetlen olyan intézmény, amely munkarendjében nem vezette be a rugalmas munkaidőt, amelyet csaknem az összes többi intézményben, különösen az Európai Bizottságban több éve alkalmaznak, és amely bizonyítottan növeli a munkavállalók termelékenységét és javítja életminőségüket; kéri a rugalmas munkaidő mielőbbi alkalmazását az Európai Parlament munkaszervezésében, és hogy az e célkitűzés megvalósítása felé tett lépésekről tájékoztassa a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot;

78.  megismétli – amint azt a Parlament 2015-ös, mentesítésről szóló végső jelentésének nyolcvankilencedik albekezdésében is tette –, hogy az ösztöndíjasok számára – bevételei fényében– nagyobb mértékű árcsökkentést kell alkalmazni a Parlament éttermeinek áraiban;

79.  mély aggodalommal tölti el a képviselők francia egyéni nyelvtanfolyamok iránti igényének csökkenése, legfőképpen pedig a spanyol és az olasz nyelvek iránti, főleg 2009 óta tartó kereslet csökkenése; tudomásul veszi, hogy csak az angol és a német nyelvek statisztikái változatlanok, sőt, emelkedtek is; emlékezteti a főtitkárt a többnyelvűség fontosságára az európai integrációs folyamatok során, valamint az igazgatás szerepére az uniós polgárok által választott képviselők nyelvtanulásának ösztönzésében, hiszen a nyelvtudás alapvető eszközt jelent számukra parlamentbeli munkájuk során a megértés és a kommunikáció terén; kéri a Parlament igazgatását, hogy a meglévő tájékoztatókon és az interneten elérhető információkon túl, a megfelelő médián keresztül rendszeresen értesítse a képviselőket a Parlament összes lehetőségéről, különös tekintettel a belső nyelvtanárok által Brüsszelben és Strasbourgban folyó, „on demand” nyelvtanfolyamokra, amelyek a legrugalmasabb és legmegfelelőbb megoldást jelentik a képviselők szükségleteire és munkafeltételeire nézve, valamint gazdasági szempontból is a leghatékonyabbak; kéri továbbá a főtitkárt, hogy fejlessze ki a többnyelvűség előmozdításához szükséges eszközöket e területen, többek között a belső nyelvtanárok elérhetőségének javítása és ez utóbbiak foglalkoztatási bizonytalanságának kiküszöbölése által; tudomásul veszi a képviselők szakmai képzési szolgálatának a Pénzügyi Főigazgatóságról a Személyzeti Főigazgatóságra történő átirányítását, amelynek célja az immár a Személyzeti Főigazgatóságban található személyzetképzési egység szinergiáinak javítása; felkéri a főtitkárt, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az e változás által elérni kívánt konkrét célkitűzésekről;

80.  kéri a főtitkárt, hogy dolgozzon ki egy önkéntes és átlátható mobilitási politikát, amely figyelembe veszi a személyzet érdekeit és készségeit egy valódi karrierfejlesztési stratégia keretében;

Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatóság

81.  megjegyzi, hogy a Parlament középtávú ingatlanstratégiájára vonatkozó felülvizsgált javaslatnak a brüsszeli épületekre kell összpontosítania, és különösen a Paul-Henri Spaak épület jövőjére, figyelembe véve a luxemburgi és a strasbourgi épületek tekintetében nemrégiben bekövetkezett fejleményeket; kéri továbbá az Elnökséget, hogy vizsgálja meg a strasbourgi Salvador de Madariaga épület infrastruktúrájának és padjainak korát; megállapítja továbbá, hogy még mindig nem ismertek azok a brexittel kapcsolatos, kulcsfontosságú tényezők, amelyek meghatározzák az ingatlanpolitika jövőjét, úgymint a Brexit lehetséges következményei a többnyelvűségre, a létszámtervben a tisztviselők számára, illetve a képviselők számára; elismeri, hogy megbízhatóan csak a Brexit lezárását követően lehet tervezni; kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki kockázatenyhítő stratégiákat, figyelembe véve, hogy ellensúlyozni kell a brexitről szóló tárgyalások jövőbeli fejleményei által okozott esetleges fennakadásokat; kéri a főtitkárt, hogy terjesszen elő részletes tervet arra vonatkozóan, hogy az épületekben dolgozó munkatársakat hol helyezik el az épületek felújítása vagy újjáépítése esetén;

82.  sürgeti a felelős szervezeti egységeket, hogy tegyék egyértelművé, hogyan kívánják végrehajtani az épületeiknek az energiahatékonysági irányelv összefüggésében tanúsítandó példamutató szerepéről szóló parlamenti, tanácsi és bizottsági nyilatkozatot, tekintettel a közelgő 2020-as határidőre;

83.  tudomásul veszi, hogy az Elnökség felkérte a főtitkárt, hogy dolgozzon ki részletes javaslatokat a Paul-Henri Spaak épület lehetséges átalakítására; megjegyzi továbbá, hogy e javaslatoknak minden lehetőségre ki kell térniük, beleértve azt, hogy nem tesznek semmit, hogy felújítják vagy hogy átépítik az épületet, és nyugtázza, hogy a javaslatokhoz részletes értékeléseket kell fűzni a projektek megvalósíthatóságáról, kitérve minden lényeges jogi kérdésre; megjegyzi, hogy a DG INLO által elkészített részletes javaslatokat 2018 elején kellett az Elnökséggel ismertetni;

84.  megjegyzi, hogy a Parlament épületeinek többségét az Eurocode-ok szerkezeti integritásra vonatkozó követelményeinek figyelembevétele nélkül tervezték és építették, mivel ezek az előírások akkoriban még nem léteztek; megjegyzi, hogy egyedül a Willy Brandt és a Wilfried Martens épületek felelnek meg az Eurocode-ok szerkezeti integritásra vonatkozó követelményeinek; nyugtázza, hogy a DG INLO és a Biztonsági Főigazgatóság (DG SAFE) operatív intézkedései részben enyhítik a különböző épületek szerkezetének lehetséges sérülékenysége jelentette általános kockázatot, és hogy további szervezeti változásokat terveznek e témával összefüggésben;

85.  emlékeztet arra, hogy az Elnökség 2016. április 11-én javaslatot fogadott el a képviselők számára nyújtott szállítási szolgáltatás belső hatáskörbe vonásáról; elégedetten nyugtázza, hogy a sofőrszolgálat belső hatáskörbe vonásának folyamata a képviselők számára nyújtott szolgáltatások minőségi és mennyiségi javítását eredményezte, valamint az előre nem látható sürgősségi helyzetek vagy váratlan igénynövekedések hatékony és eredményes megválaszolását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemek közötti egyensúly elvét nem tartották tiszteletben a parlamenti közlekedési szolgálat munkaerő-felvételi folyamatában; kéri a főtitkárt, hogy tegyen javaslatot a jelenlegi helyzet javítására; aggasztja továbbá a sofőrök bérfokozatai közötti eltérés, és felteszi a kérdést az Elnökségnek, hogy tervezi-e ezek összehangolását az esetleges tisztességtelen bérezési rendszerek ellensúlyozása érdekében;

86.  üdvözli az alátámasztó dokumentumoknak a DG INLO kezdeményező szolgálata és a Strasbourgi Ingatlankezelési és Karbantartási Osztály kiadásokra vállalt kötelezettségekkel foglalkozó ex ante szolgálata közötti digitális továbbítására vonatkozó tesztprojekt bevezetését; megelégedéssel nyugtázza, hogy a pozitív tapasztalatok alapján a projektet a strasbourgi projektosztályra is kiterjesztették; ösztönzi a DG INLO-t, hogy ahol csak lehetséges, alkalmazza az alátámasztó dokumentumok digitális átadását a költségek csökkentése és a kapcsolódó szolgálatok hatékonyságának növelése érdekében;

87.  megállapítja, hogy a Parlament önkiszolgáló éttermében felül kellett vizsgálni az árakat annak érdekében, hogy elmozdulhassanak a támogatott szolgáltatásoktól a koncesszió típusú szerződés felé, amikor is a vendéglátó-ipari szolgáltató viseli a teljes gazdasági és kereskedelmi kockázatot; üdvözli, hogy a parlamenti gyakornokok Brüsszelben és Luxemburgban továbbra is 0,50 euró, Strasbourgban pedig 0,80 euró kedvezményt kapnak valamennyi önkiszolgáló étteremben a főétkezések árából; kéri, hogy a DG INLO kövesse nyomon a jövőbeni árnövekedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatások árazása megfelelő és méltányos maradjon;

Tolmácsolási és Konferenciaszervezési Főigazgatóság

88.  elismeri, hogy a tolmácsokra vonatkozó új teljesítménymutatók vonatkozásában a legalacsonyabb heti átlagos teljesítményt 11 órában, míg a legmagasabbat 17 órában állapították meg; megállapítja, hogy a tolmácstisztviselők által tolmácsolási szolgáltatásokkal a tolmácsfülkében töltött idő heti átlaga 2014 és 2016 között 11 óra 54 percről 13 óra 25 percre nőtt; megállapítja, hogy 2014-ben választások zajlottak, ezért kevesebb volt a tolmácsolási igény; hangsúlyozza, hogy a 2014 és 2016 között bekövetkezett növekedést az okozta, hogy a Parlament visszatért a bizottsági, képviselőcsoporti, strasbourgi és Parlamenten kívüli hetek váltakozásával jellemzett szokásos ritmusba; emlékeztet rá, hogy a személyzeti szabályzat 2013-as felülvizsgálatakor az európai intézmények valamennyi személyzetének heti munkaideje 37,5 óráról 40–42 órára nőtt, ami a tolmácsolási szolgálat heti munkaidejének növekedését is eredményezte; ösztönzi a szakszervezetek és a főtitkár közötti jövőbeni együttműködést, amelynek a tisztességes munkafeltételekre kell összpontosítania, ezzel egyidejűleg pedig biztosítania kell a parlamenti munka gördülékeny végrehajtását; rámutat arra, hogy folyamatban van a főtitkár és a személyzeti bizottság közötti folyamatos hatáskör-átruházás, és sürgeti az összes felet, hogy jussanak megállapodásra; megállapítja, hogy az „egyéb alkalmazottak” számára lekötött előirányzatok növekedését részben az indokolja, hogy 2016-ban megnőtt az igény a külső tolmácsolás (2015-höz képest 2,2 millió EUR-val); megjegyzi továbbá, hogy a képviselőcsoportok ülésein és a bizottsági üléseken egyre nagyobb hiányosság mutatkozik a valamennyi nyelvre történő tolmácsolásban a kiosztási szabályok miatt; végül megjegyzi, hogy a bizottsági ülések ütemezésének változásait – ami miatt több ülést munkaidőn kívüli időpontra kellett ütemezését – részben a tolmácskapacitás hatékony kihasználásának korlátozott rugalmassága okozza;

89.  megelégedéssel nyugtázza, hogy az Elnökség a Parlament konferenciaszervezésének modernizálására irányuló stratégiát fogadott el, amelyet a főtitkár nyújtott be számára; tudomásul veszi, hogy a stratégia egyedüli kapcsolattartó és támogató pontot irányoz elő a konferenciaszervezők számára, és hogy támogatására testre szabott információtechnológiai platformot felhasználó integrált konferenciaszolgálatra van szükség; nyugtázza továbbá, hogy az üléstermek technikai felszerelése tekintetében is fokozatosan bevezetik az egyablakos segítségnyújtást az egyes események ideje alatt és az egyablakos kezelést és támogatást;

Pénzügyi Főigazgatóság

90.  emlékeztet arra, hogy az Elnökség 2015. október 26-i ülésén új megközelítést hagyott jóvá, melynek célja az ügyfeleknek nyújtott tájékoztatás javítása és a képviselőkre nehezedő igazgatási teher csökkentése két új eszköz, a Képviselői Portál és az e-Portál révén; üdvözli a 2016 júliusától teljes mértékben működőképessé vált Képviselői Portál bevezetését, amely lehetővé teszi, hogy egyetlen helyen elérhető legyen a pénzügyi és szociális jogosultságok formalitásaival kapcsolatos összes szolgáltatás; megjegyzi, hogy ennek a Képviselői Portálnak az elektronikus online változata, az e-Portál 2015 januárja óta elérhető, és tömör információkkal szolgál a hatályban lévő szabályokról és a képviselők jogairól; hangsúlyozza, hogy az igazgatási egyszerűsítést nem csak azzal kell megvalósítani, hogy az adminisztrációs alkalmazottak munkáját részben a képviselőkre és irodáikra hárítják;

91.  kéri a munkaerő-felvételi eljárások egyszerűsítését és a helyi asszisztensek számára a kiküldetési és útiköltségek megtérítését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy ezek az eljárások gyakran bonyolultak és hosszadalmasak, ami jelentős késedelmeket okoz; kéri a Pénzügyi Főigazgatóságot, hogy kiemelten foglalkozzon ezzel a kérdéssel;

92.  megjegyzi, hogy a Parlament utazásszervezőjével fennálló jelenlegi szerződés 2018 végén lejár, és hogy előkészítés alatt áll egy nyílt pályázati felhívás egy új utazási iroda kiválasztása céljából, amely segíti a Parlamentet a munkával kapcsolatos utazások lebonyolításában és megszervezésében; kéri, hogy az új szerződés szigorított feltételeket tartalmazzon, különösen, ami az árazást és az utazásszervező telefonos ügyfélszolgálatának mindenkori rendelkezésre állását illeti, beleértve a hétvégéket is; hangsúlyozza a hiányosságok gyors hangsúlyozására irányuló egyszerű és felhasználóbarát panasztételi mechanizmus fontosságát, amely lehetővé tenné bármely probléma gyors korrigálását; kiemeli, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a képviselők egyedi igényeire, továbbá arra, hogy személyre szabott szolgáltatásokra van szükségük;

93.  arra ösztönzi az újabb utazási irodát, hogy a Parlament munkával kapcsolatos utazásai esetében törekedjen a legversenyképesebb árak elérésére;

Önkéntes nyugdíjalap

94.  megállapítja, hogy az önkéntes nyugdíjalapot 1990-ben hozta létre az Elnökség kiegészítő (önkéntes) nyugdíjrendszerre vonatkozó szabályzata, a képviselők pedig ehhez a hatodik parlamenti ciklus végéig (2009. július 13.) csatlakozhattak; megállapítja, hogy az alapot abból a célból hozták létre, hogy a képviselők számára nyugdíjrendszert biztosítsanak, mivel korábban ilyen nem létezett;

95.  emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága 2013-ban érvényesnek ítélte azt az elnökségi határozatot, amely szerint az alap tagjainak nyugdíjkorhatára a tőke korai felélésének megelőzése és a korhatár új képviselői statútumhoz való hozzáigazítása érdekében 60-ról 63 évre emelkedik;

96.  megállapítja, hogy az önkéntes nyugdíjalap a 2015 végén fennálló 286 millió euróról 2016 végén 326,2 millió euróra növelte a becsült biztosításmatematikai hiányt; megjegyzi továbbá, hogy 2016 végén a figyelembe veendő nettó eszközök értéke 146,4 millió euró, míg a biztosításmatematikai kötelezettségeké 472,6 millió euró; megállapítja, hogy ezek a tervezett jövőbeni kötelezettségek több évtizedre oszlanak meg, de megjegyzi, hogy 2016-ben az önkéntes nyugdíjalapból kifizetett összeg 16,6 millió euró volt;

97.  rámutat arra, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő és az alapba való befizetésük okán kifizetésre jogosult képviselők közül a 201ban 21, 2019-ben 74, 2020-ban 21, 2021-ben 12 és 2022-ben 17 fő lesz az új nyugdíjasok száma, feltételezve, hogy 2019-ben nem választanak meg (újra) kedvezményezettet, illetve hogy ilyen személy más módon nem tölt be megüresedő európai mandátumot;

98.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az önkéntes nyugdíjalap jelenlegi helyzetének értékelése továbbra sem áll rendelkezésre; emlékeztet a 2015. évi mentesítési állásfoglalás 109. bekezdésére és a 2014. évi mentesítési állásfoglalás 112. bekezdésére, amelyek felszólítanak az önkéntes nyugdíjalap jelenlegi helyzetének értékelésére; felhívja az Elnökséget, hogy a lehető leghamarabb – és legfeljebb 2018. június 30-ig – értékelje az önkéntes nyugdíjalap jelenlegi helyzetét;

99.  ismételten hangsúlyozza az önkéntes nyugdíjalappal kapcsolatos folyamatos problémákat, és kéri az Elnökséget és a főtitkárt, hogy intézkedjen annak érdekében, hogy megakadályozható legyen annak idő előtti fizetésképtelensége, ugyanakkor elkerülve a parlamenti költségvetést érintő hatásokat;

100.  rámutat arra, hogy a Parlament szavatolja a nyugdíjjogosultságok kifizetését, ha és amennyiben az alap nem tudja teljesíteni kötelezettségvállalásait; üdvözli a főtitkár azon bejelentését, mely szerint cselekvési tervet nyújtott be az Elnökséghez;

101.  megállapítja, hogy figyelembe véve az alap pénzügyi eszközeinek jelenlegi mértékét a jövőbeli éves fizetési kötelezettségeivel és a pénzügyi piaci befektetései megtérülési rátájának alakulásával együtt, az önkéntes nyugdíjalap fizetésképtelensége a becslés szerint 2024 és 2026 között fog bekövetkezni;

Általános költségtérítés

102.  üdvözli az Elnökség határozatát, amely szerint az ad hoc munkacsoportot hoz létre az általános költségtérítés felhasználására vonatkozó szabályok meghatározása és közzététele céljából; emlékeztet a Parlament által a 2017. április 5-i(10) és a 2017. október 25-i(11), a 2018. évi költségvetésről szóló állásfoglalásában megfogalmazott elvárásokra, amelyek felszólítanak az általános költségtérítést illető fokozottabb átláthatóságra, továbbá az ilyen költségtérítés szerint engedélyezett kiadások elszámoltathatóságára vonatkozó szabályok anélkül történő pontosítására való törekvésre, hogy mindez további költségekkel járna a Parlament számára; ismét felszólítja az Elnökséget, hogy az általános költségtérítéssel kapcsolatban sürgősen tegye meg az alábbi konkrét változtatást:

– az általános költségtérítést minden esetben külön bankszámlán kell kezelni;

– a képviselőknek meg kell őrizniük az általános költségtérítéshez kapcsolódó összes számlát;

– az általános költségtérítés el nem költött részét a képviselői mandátum végén vissza kell adni;

103.  emlékeztet a képviselői mandátum függetlenségének elvére; hangsúlyozza, hogy a megválasztott képviselők felelőssége, hogy a kiadásokat parlamenti tevékenységekre használják fel, valamint hogy azon képviselők, akik szeretnék ezt megtenni, személyes honlapjukon közzétehetik az általános költségtérítés szerinti kiadásaikra vonatkozó kimutatásaikat;

104.  úgy véli, hogy az általános költségtérítés felülvizsgálata során az átláthatóságra és a pénzügyi elszámoltathatóságra vonatkozó, a plenáris ülés által korábban elfogadott állásfoglalásokat is figyelembe kell venni;

Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatóság

105.  emlékeztet arra, hogy a nyitott kommunikáció világában a Parlament számára kulcsfontosságú stratégiai pillér az ikt-biztonság megerősítése; nyugtázza, hogy a kiberbiztonsági cselekvési terv keretében a „kiberbiztonság kultúrája” pillér figyelemfelkeltő és képzési tevékenységekre összpontosít annak biztosítása érdekében, hogy a Parlament ikt-felhasználóit tájékoztassák a kockázatokról, és hogy a felhasználók így hozzájáruljanak az első védekezési vonalhoz; tudomásul veszi a kiberbiztonsági kockázatokkal kapcsolatos figyelemfelkeltő kampányt, amelynek keretében képi emlékeztetőket tettek ki a Parlament épületeiben, cikkeket tettek közzé a Parlament belső hírlevelében a kiberbiztonságról, és tájékoztatókat tartottak a képviselők, az asszisztensek és a személyzet számára; aggodalmának ad hangot ugyanakkor a kiberbiztonsággal szembeni fenyegetések miatt; üdvözli az informatikai rendszerek biztonságáért felelős főtisztviselő kinevezését, továbbá egy biztonságirányítási és egy biztonsági műveletekkel foglalkozó csapattal rendelkező IKT-biztonsági egység létrehozását; kéri a főtitkárt, hogy vizsgálja meg egy 100 %-ig házon belüli szakértelemre alapuló rendszer elfogadásának a lehetőségét, a magas fluktuációs ráta elkerülése érdekében is;

106.  úgy véli, hogy az informatikai szolgálatok prioritásának először is a jó internethozzáférés biztosításának kellene lennie, és hogy jelenleg túl sok a leállás;

107.  tudomásul veszi az „ICT3MEPs” projektet, amely célja a képviselők és személyzetük számára nyújtott ikt-szolgáltatások javítása a választókörzetükben végzett munka során; megjegyzi, hogy a projekt első szakaszát 2016 októberében hajtották végre, biztosítva a hozzáférés-kezelést a helyi asszisztensek számára; mindazonáltal megjegyzi, hogy a projekt még tovább javítható; felhívja az illetékes szolgálatokat, hogy folytassák a végrehajtási projektet, figyelembe véve a felhasználók igényeit;

108.  üdvözli, hogy wifihez való hozzáférést biztosítanak a Parlament látogatói számára, ami újabb lépés a digitálisan befogadóbb Parlament felé; rámutat azonban, hogy az ikt-biztonságnak továbbra is kulcsfontosságúnak kell maradnia, és hogy a Parlament belső hálózatát védeni kell a potenciálisan rosszindulatú külső támadásokkal szemben; hangsúlyozza, hogy a nyújtott szolgáltatások minőségét radikálisan növelni kell, különösen Strasbourgban, és számít arra, hogy a közeljövőben meghozzák a szükséges intézkedéseket;

109.  kéri az Elnökséget, hogy a Innovációs és Technológiai Támogatási Főigazgatósággal (DG ITEC) együttműködve hozzon kockázatenyhítő intézkedéseket a parlamenti munka gördülékeny végrehajtásának a rendszer károsodása vagy áramszünet esetén történő biztosítása érdekében; hangsúlyozza a szolgáltatások prioritási listájának fontosságát, amely meghatározza, hogy milyen sorrendben kell a szolgáltatásokat a lehető leghamarabb helyreállítani olyan módon, hogy egy alapszolgáltatás kibertámadás esetén is működjön; kéri az Elnökséget, hogy dolgozzon ki vészhelyzeti tervet a rendszert érintő tartós áramszünet esetére; ajánlja, hogy az adatközpontok diverzifikálják azokat a weboldalakat, amelyeken szervereik találhatók, a Parlament informatikai rendszerei biztonságának és folytonosságának javítása érdekében;

110.  megismétli a 2014. és 2015. évi mentesítésről szóló állásfoglalásban szereplő azon felhívását, hogy hozzanak létre sürgősségi gyors riasztórendszert, amely lehetővé teszi a DG ITEC számára, hogy a DG SAFE-fel együttműködve gyors sms vagy e-mail üzeneteket küldjön azon képviselőknek és a személyzet azon tagjainak, akik hozzájárulnak ahhoz, hogy elérhetőségi adataik szerepeljenek a sürgősségi helyzetekben alkalmazandó kommunikációs listán;

Biztonsági és Védelmi Főigazgatóság

111.  tudomásul veszi a biztonsági tevékenységek megszervezésére használt új, optimalizált rendszert, amelyet a főtitkár 2018 januárjában mutatott be az Elnökségnek; nyugtázza továbbá, hogy az új rendszer figyelembe veszi a biztonsági alkalmazottak szerepének és feladatának sajátosságát; reméli, hogy sikerül nyílt párbeszédet fenntartani annak érdekében, hogy figyelni tudjanak e csoport szükségleteire egy nagyon feszült biztonsági környezetben;

112.  üdvözli a Parlament épületeiben és épületei körül a biztonság és a védelem növelésére irányuló folyamatos erőfeszítéseket; elismeri, hogy a parlamenti biztonság annak a kényes egyensúlynak a fenntartását jelenti, amelynek értelmében egyrészről számos védintézkedést figyelembe vesznek, másrészt viszont ezzel egy túlzottan a biztonságra összpontosító rendszert alakítanak ki, ami lassítja a Parlament működését; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy tovább kell javítani a Parlament biztonságát, és ismét felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy az alkalmazottakat megfelelően kiképezzék feladatuk szakszerű ellátására, többek között vészhelyzetekben is;

113.  kéri a DG SAFE biztonsági személyzetét, hogy kiürítés esetén gondosan vizsgálják át a felelősségi körükbe tartozó épület egészét annak biztosítása érdekében, hogy azt valóban kiürítik, és nyújtsanak segítséget a hallássérült vagy más fogyatékkal élő személyek számára a személyek evakuálása során;

Környezetbarát Parlament

114.  emlékeztet arra, hogy az Elnökség a Parlamentben 2004. április 19-én elindította a környezetvédelmi vezetési rendszer (EMAS) nevű projektet; megjegyzi, hogy az Elnökség 2016-ban felülvizsgált környezetvédelmi politikát fogadott el, amely fenntartja és megerősíti a Parlament folyamatos környezetközpontú fejlesztések iránti elkötelezettségét;

115.  elismerését fejezi ki a Parlament zöld közbeszerzések iránti elkötelezettsége miatt; megjegyzi, hogy 2016 júniusában jóváhagyták az EP zöld közbeszerzésre vonatkozó útmutatóját, amelynek célja a Parlament engedélyezésre jogosult tisztviselőinek támogatása környezetbarát beszerzési politikák és eljárások megvalósítása terén; üdvözli a zöld közbeszerzéssel foglalkozó intézményközi ügyfélszolgálat létrehozását; kéri a bizonyos pénzügyi küszöb feletti és adott termékkategóriákat érintő nyilvános pályázatok esetében a zöld közbeszerzés szempontjainak kötelező figyelembe vételére vonatkozó kritériumok bevezetését; tudomásul veszi az Altiero Spinelli épületben található növényfal létrehozását, és úgy véli, hogy az ehhez szükséges költségek aránytalanul magasak az abból származó előnyökhöz képest; kéri a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert olyan megoldások keresésére, amelyek az ökológiai szempontokon túl az ár-érték arányt is figyelembe veszik;

116.  üdvözli az ivókutak beszerelését és az újrafelhasználható üvegedények új rendszerét; megállapítja, hogy az ivókutakat nem népszerűsítik kellően, és hogy azokat irodai területeken még nem szerelték be; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a műanyaghulladék csökkentésére vonatkozó pályázati feltételek ellenére a Parlament étkezési létesítményei egyre több ételt árusítanak eldobható csomagolásban; kéri az étkezési létesítmények által termelt műanyaghulladékkal kapcsolatos átláthatóságot; megállapítja, hogy a parlamenti ülések során szétosztott palackozott ivóvíz márkája kevesebb mint két év alatt háromszor változott, ami aligha van összhangban a korábban meghirdetett szerződéses időtartamokkal, továbbá hogy még mindig műanyag palackokat használnak; elismeri, hogy a Bizottság elutasítja a műanyag palackozású ivóvizet, és kéri a Parlamentet, hogy dolgozzon ki tervet ennek alapján, különös tekintettel példaadó szerepére és az európai műanyagstratégia szakpolitikai kezdeményezésére;

117.  tudomásul veszi, hogy az Elnökség elfogadta az elektromos járműflottára való áttérésre vonatkozóan a főtitkár által javasolt ütemtervet; tudomásul veszi, hogy 2017 végére a Parlament járműflottájában a személygépkocsik és minibuszok felének elektromos járműnek vagy hálózatról tölthető hibrid elektromos járműnek kell lennie, és hogy 2018-tól kezdődően minden új gépkocsinak hálózatról tölthető hibrid elektromos járműnek vagy elektromos járműnek kell lennie; megjegyzi, hogy 2020-ban már a Parlament járműflottájában található összes gépjárműnek elektromos járműnek vagy hálózatról tölthető hibrid elektromos járműnek kell lennie, 2021-ben pedig ugyanez kell, hogy vonatkozzon a minibuszokra is; határozottan hangsúlyozza, hogy a járműflotta minden jelentős megújítása előtt költség-haszon elemzést kell végezni, továbbá hogy a Költségvetési Ellenőrzési Bizottságnak meg kell ismernie az elektromos járműflottára való áttérés ütemtervének végrehajtását megelőző költség-haszon elemzést; további erőfeszítésekre hív fel az aktív mobilitás előmozdítása érdekében, többek között vonzóbb, hozzáférhetőbb és biztonságos kerékpár-parkolóhelyek biztosításával;

118.  kéri az Elnökséget, hogy ne csak az elektromos személygépjárműveket tekintse környezetbarát megoldásnak, mivel aggályok merülnek fel előállításukat (többek között a szükséges erőforrások megfelelő rendelkezésre állását) és az életciklusuk végét elérő akkumulátorok ártalmatlanítását illetően is; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a képviselőket nem tájékoztatták az alternatív üzemanyagokkal – például a bioüzemanyagokkal, a szintetikus üzemanyagokkal vagy a hidrogén-üzemanyagcellákkal – kapcsolatos elemzésről; hangsúlyozza, hogy a környezetbarát járműflotta diverzifikálása csökkentené az egy szállítótól való függést, és ellensúlyozhatná az esetleges jövőbeli ellátási hiányokat;

119.  megállapítja, hogy a Parlamentnek tiszteletben kell tartania az alkalmazandó regionális és helyi jogszabályokat, és kéri a Parlament szervezeti egységeit annak részletes ismertetésére, hogy hogyan hajtották végre a brüsszeli régió jogszabályát (Code Bruxellois de l’air, du climat et de la maîtrise de l’énergie), különösen a munkavállalók számára rendelkezésre álló személygépjármű-parkolóhelyek területén;

120.  üdvözli a 2030-ra és az azt követő időszakra szóló uniós energia- és éghajlat-politika összefüggésében az elkerülhetetlen kibocsátások ellensúlyozására irányuló további intézkedéseket; kéri a Parlamentet, hogy dolgozzon ki a CO2 ellentételezésére irányuló további stratégiákat;

Az odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés

121.  emlékeztet arra, hogy a költségvetési rendelet(12) és annak alkalmazási szabályai(13) rögzítik, hogy milyen információkat kell biztosítani a költségvetési hatóság és a nyilvánosság számára az intézmény által odaítélt szerződések tekintetében; megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet értelmében közzé kell tenni a több mint 15 000 EUR értékű szerződéseket, amely egyben a kötelező versenyeztetésre vonatkozó összeghatár is;

122.  megállapítja, hogy 2016-ban összesen 219 szerződést ítéltek oda, amelyek közül 77 – 436 millió EUR összértékben – nyílt és meghívásos eljárások alapján jött létre, míg 141 – 64 millió EUR összértékben – tárgyalásos eljárásokon alapult; megjegyzi, hogy a tárgyalásos eljárás útján odaítélt szerződések aránya 2016-ban 14 %-kal alacsonyabb volt (141, szemben a 2015. évi 151-gyel), és az ilyen szerződések értéke 29%-kal csökkent (64 millió EUR, szemben a 2015. évi 90 millió euróval);

123.  megállapítja, hogy a 2016-ban és 2015-ben odaítélt szerződések szerződéstípus szerinti lebontása a következő:

A szerződés típusa

2016

2015

Szám

Százalék

Szám

Százalék

Szolgáltatások

Árubeszerzés

Építési beruházás

Ingatlan

169

36

13

1

77 %

16 %

6 %

1 %

194

34

18

8

77 %

13 %

7 %

3 %

Összesen

219

100 %

254

100 %

A szerződés típusa

2016

2015

Érték (euró)

Százalék

Érték (euró)

Százalék

Szolgáltatások

244 881 189

49 %

539 463 943

70 %

Árubeszerzés

155 805 940

31 %

78 424 245

11 %

Építési beruházás

97 640 851

19 %

92 889 168

12 %

Ingatlan

1 583 213

1 %

55 804 154

7 %

Összesen

499 911 194

100 %

766 581 510

100 %

(A Parlament által 2016-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 6.o.)

124.  megállapítja, hogy a 2016-ban és 2015-ben odaítélt szerződések alkalmazott eljárás szerinti lebontása a következő:

Az eljárás típusa

  

2016

2015

Number

Százalék

Szám

Százalék

Nyílt

Meghívásos

Tárgyalásos

Versenyeztetés

Kivételes

70.

7

141

-

1

32 %

3%

64%

-

1%

93

10

151

-

-

37%

4 %

59 %

-

-

Összesen

219

100 %

254

100 %

Az eljárás típusa  

2016

2015

Érték (euró)

Százalék

Érték (euró)

Százalék

Nyílt

Meghívásos

Tárgyalásos

Versenyeztetés

Kivételes

406 408 732

29 190 756

64 284 705

-

27 000

81 %

6 %

13 %

-

0 %

636 333 284

40 487 367

89 760 859

-

-

83 %

5 %

12 %

-

-

Összesen

499 911 194

100 %

766 581 510

100 %

(A Parlament által 2016-ben odaítélt szerződésekről szóló éves jelentés, 8.o.)

Képviselőcsoportok (4 0 0. költségvetési tétel)

125.  tudomásul veszi, hogy a 4 0 0. költségvetési tételben a képviselőcsoportok és a független képviselők számára beállított előirányzatokat 2016-ban a következőképpen használták fel:

Képviselőcsoport

2016

2015

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek

Éves előirányzatok

Saját források és átvitt előirányzatok

Kiadások

Az éves előirányzatok felhasználási szintje

A következő időszakra átvitt összegek

PPE

17 400

8 907

18 303

105,19 %

8 005

17 440

10 198

17 101

98,06 %

8 745

S&D

15 327

5 802

15 713

102,51 %

5 417

15 256

5 748

15 379

100,81 %

7 633

ECR

6 125

2 518

5 835

95,25 %

2 809

5 959

1 614

5 065

84,99 %

2 779

ALDE

5 759

2 366

6 448

111,98 %

1 676

5 692

2 517

5 865

103,03 %

2 839

GUE/NGL

4 340

1 729

4 662

107,43 %

1 407

4 305

1 256

3 832

89,02 %

2 156

Verts/ALE

4 180

1 557

3 921

93,82 %

1 815

4 153

1 293

3 890

93,67 %

2 078

EFDD

3 820

1 873

2 945

77,10 %

1 910

3 843

1 643

3 629

94,45 %

1 919

ENF**

-

-

-

-

-

1 587

0

827

52,09 %

793

Független képviselők

772

216

616

79,90 %

257

1 627

533

1 001

61,51 %

214

Összesen***

57 723

24 968

58 443

101,25 %

23 296

59 860

24 803

56 588

94,53 %

29 155

*   valamennyi összeg ezer euróban

**  az ENF képviselőcsoport tekintetében a későbbiekben kerül megállapításra a támogatható kiadások végleges összege

***  az összérték nem tartalmazza az ENF képviselőcsoporthoz kapcsolódó összegeket

126.  aggodalommal jegyzi meg, hogy egy képviselőcsoport esetében a független külső ellenőr korlátozott záradékot adott ki; különösen aggódik amiatt, hogy az ellenőr azt állapította meg, hogy nem tartották tiszteletben a 4 0 0. jogcím előirányzatainak felhasználásáról szóló szabályzatot, így például nem támasztottak alá a költségeket megfelelő dokumentációval, és 10 szolgáltató esetében nem tartották tiszteletben a közbeszerzési kötelezettségeket;

127.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament hírneve veszélybe kerülhet e szabálytalanságok következtében, és meg van győződve arról, hogy gyors és eredményes intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben megelőzzék és kezeljék a hasonló szabálytalanságokat;

Európai politikai pártok és európai politikai alapítványok

128.  tudomásul veszi, hogy a 4 0 2. költségvetési tételben a politikai pártok számára beállított előirányzatokat 2016-ban a következőképpen használták fel(14):

Párt

Rövidítés

Saját források

EP támogatás

Összes bevétel(15)

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

Többletbevétel (átcsoportosítás tartalékba) vagy veszteség

Európai Néppárt

PPE

1 734

6 918

10 650

85 %

304

Európai Szocialisták Pártja

PES

1 408

7 154

9 512

85 %

12

Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért

ALDE

611

2 337

3 162

85 %

88

Európai Zöldek Pártja

EGP

502

1 795

2 587

85 %

78

Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetsége

AECR

472

2 292

3 232

85 %

-240

Európai Baloldal Pártja

EL

335

1 594

2 119

85 %

25

Európai Demokrata Párt

PDE

107

518

625

85 %

4

EUDemokraták

EUD

54

238

341

85 %

11

Európai Szabad Szövetség

EFA

158

777

1 008

85 %

5

Európai Keresztény politikai Mozgalom

ECPM

109

493

665

85 %

0

Európai Szövetség a Szabadságért

EAF

68

391

459

85 %

-40

Nemzeti Mozgalmak Európai Szövetsége

AEMN

61

229

391

85 %

0

Mozgalom a Szabad és Demokratikus Európáért

MENL

189

785

1 020

85 %

0

Szövetség a Békéért és a Szabadságért

APF

62

329

391

85 %

-5

Összesen

 

5 870

25 850

36 160

85 %

242

 

129.  tudomásul veszi, hogy a 4 0 3. költségvetési tételben a politikai alapítványok számára beállított előirányzatokat 2016-ban a következőképpen használták fel(16):

Alapítvány

Rövidítés

Kapcsolódó párt

Saját források

Végleges EP támogatás

Összes bevétel

EP támogatás mértéke a támogatható kiadások százalékában (max. 85%)

Európai Tanulmányok Wilfried Martens Központja

WMCES

PPE

965 665

4 878 174

5 843 839

85 %

Haladó Tanulmányok Európai Alapítványa

FEPS

PES

1 041 910

4 430 253

5 472 163

84 %

Európai Liberális Fórum

ELF

ALDE

248 996

1 126 430

1 375 426

85 %

Zöld Európai Alapítvány

GEF

EGP

204 866

1 090 124

1 294 990

85 %

Európa Átalakítása

TE

EL

217 209

901 484

1 118 693

85 %

Európai Demokraták Intézete

IED

PDE

50 690

272 033

322 724

85%

Maurits Coppieters Központ

CMC

EFA

71 952

318 411

390 362

85%

Új Irány Alapítvány az Európai Reformokért

ND

AECR

316 916

1 503 964

1 820 880

85%

Európai Alapítvány a Szabadságért

EFF

EAF

41 923

226 828

268 751

85%

Az Európai Államközi Együttműködés Szervezete

OEIC

EUD

21 702

126 727

148 429

99%

Európai Keresztény Politikai Alapítvány

SALLUX

ECPM

61 024

326 023

387 047

85%

Európai Identitás és Hagyományok

ITE

AEMN

37 896

184 685

222 581

85%

Alapítvány a Szabad és Demokratikus Európáért

FENL

MENL

96 726

549 357

646 084

85%

Europa Terra Nostra

ETN

APF

37 461

151 403

188 864

85%

Összesen**

 

 

3 414 937

16 085 895

19 500 832

85%

(*)  Az OEIC végleges támogatása a kiadások 99%-a, mivel a kiadások egy részét átminősítették nem támogatható kiadássá, ami miatt a teljes támogatható kiadás összege csökkent.

(**)  A táblázat nem tartalmazza az IDDE-re vonatkozó adatokat a támogatás 2016-os megszüntetése miatt.   A támogatási határozat folyamatban van.

 

 

 

 

 

 

130.  aggasztják a több európai politikai párt és alapítvány kiadásaival és saját forrásaival kapcsolatosan felmerült, nemrég megállapított szabálytalanságok;

131.  aggodalmát fejezi ki a Parlamentet e szabálytalanságok következtében érő reputációs kockázat miatt, és meg van győződve arról, hogy gyors és eredményes intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a jövőben megelőzzék és kezeljék a hasonló szabálytalanságokat; úgy véli azonban, hogy e szabálytalanságok csak néhány politikai párt és alapítvány esetében fordultak elő; úgy véli, hogy e szabálytalanságoknak nem kellene megkérdőjelezniük a többi politikai párt és alapítvány pénzügyi irányítását; úgy véli, hogy meg kell erősíteni a Parlament belső ellenőrzési mechanizmusait;

132.  kéri a főtitkárt, hogy ez év május 1-jéig tegyen jelentést a felelős bizottságoknak a kifizetett támogatásokkal kapcsolatos visszaélésekkel szemben megtett valamennyi intézkedésről;

133.  kéri az európai politikai pártokért és az európai politikai alapítványokért felelős, újonnan létrehozott hatóságot, hogy tevékenysége megkezdése után egy évvel, azaz 2017-ben nyújtson be előrehaladási jelentést a Parlamentnek; felhívja a főtitkárt annak biztosítására, hogy a hatóság rendelkezésére álljon a feladatai teljesítéséhez szükséges valamennyi erőforrás;

134.  úgy ítéli meg, hogy a pártok és alapítványok által történő foglalkoztatás esetén a munkavégzés helye szerinti tagállam munkajogi és szociális jogszabályait teljes körűen tiszteletben kell tartani; kéri, hogy a belső ellenőrzések során e tekintetben is végezzenek elemzést;

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

19.3.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

1

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Luke Ming Flanagan, Ingeborg Gräßle, Jean-François Jalkh, Wolf Klinz, Arndt Kohn, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Marco Valli, Derek Vaughan, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Gerben-Jan Gerbrandy, Brian Hayes, Andrey Novakov, Miroslav Poche

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk, (2) bekezdés)

John Howarth

AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁSA

21

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Gerben-Jan Gerbrandy, Wolf Klinz

EFDD

Marco Valli

GUE/NGL

Luke Ming Flanagan, Dennis de Jong

PPE

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Brian Hayes, Andrey Novakov, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Joachim Zeller

S&D

Inés Ayala Sender, John Howarth, Arndt Kohn, Miroslav Poche, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Benedek Jávor, Bart Staes

1

-

ENF

Jean-François Jalkh

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

(1)

HL L 48., 2016.2.24.

(2)

HL C 323., 2017.9.28., 1. o.

(3)

HL C 266., 2017.8.11., 1. o.

(4)

HL C 322., 2017.9.28., 1. o.

(5)

HL C 322., 2017.9.28., 10. o.

(6)

HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(7)

PE 422.541/Bur.

(8)

A Tanács 1311/2013/EU, Euratom rendelete (2013. december 2.) a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről

(9)

HL C 373., 2013.12.20., 1. o.

(10)

Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0114

(11)

Elfogadott szövegek, P8_TA_PROV(2017)0408

(12)

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról

és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,

2012. október 25-i 966/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 298, 2012.10.26.)

(13)

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló

966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól szóló

2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL L 362, 2012.12.31.)

(14)

Valamennyi összeg ezer euróban

(15)

A megelőző évből a költségvetési rendelet 126. cikkének 6) bekezdésével összhangban áthozott bevételek teljes összege;

(16)

Valamennyi összeg ezer euróban

Utolsó frissítés: 2018. április 13.Jogi nyilatkozat