Eljárás : 2017/2139(DEC)
A dokumentum állapota a plenáris ülésen
Válasszon egy dokumentumot : A8-0122/2018

Előterjesztett szövegek :

A8-0122/2018

Viták :

PV 18/04/2018 - 10
CRE 18/04/2018 - 10

Szavazatok :

PV 18/04/2018 - 12.21

Elfogadott szövegek :

P8_TA(2018)0126

JELENTÉS     
PDF 505kWORD 69k
27.3.2018
PE 612.024v02-00 A8-0122/2018

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

(2017/2139(DEC))

Költségvetési Ellenőrző Bizottság

Előadó: Ingeborg Gräßle

MÓDOSÍTÁSOK
1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT HATÁROZATÁRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

(2017/2139(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére(1),

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó összevont éves beszámolójára (COM(2017)0356 – C8-0250/2017)(2),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról szóló éves jelentésére, az intézmények válaszaival együtt(3),

–  tekintettel a Számvevőszéknek a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozóan az elszámolás megbízhatóságát, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségét és szabályszerűségét igazoló, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 287. cikke szerinti nyilatkozatára(4)

–  tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkének (10) bekezdésére, valamint 317., 318. és 319. cikkére,

–  tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre(5) és különösen annak 55., 99., 164., 165. és 166. cikkére,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0122/2018),

1.  mentesítést ad az Európai Unió Bíróságának hivatalvezetője számára az Európai Unió Bírósága 2016. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

2.  megjegyzéseit a mellékelt állásfoglalásban foglalja össze;

3.  utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot, valamint az annak szerves részét képező állásfoglalást az Európai Unió Bíróságának, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek, az európai ombudsmannak, az európai adatvédelmi biztosnak, valamint az Európai Külügyi Szolgálatnak, és gondoskodjon az Európai Unió Hivatalos Lapjában (L sorozat) való közzétételükről.

2. AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY

az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, IV. szakasz – Bíróság

(2017/2139(DEC))

Az Európai Parlament,

–  tekintettel az Európai Unió 2016. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, IV. szakasz – Bíróság,

–  tekintettel eljárási szabályzata 94. cikkére és IV. mellékletére,

–  tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére és a Jogi Bizottság véleményére (A8-0122/2018),

1.  tudomásul veszi, hogy a 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a Számvevőszék megállapította, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) tekintetében az emberi erőforrásokhoz és a beszerzésekhez kapcsolódóan ellenőrzött területeken nem tárt fel lényeges hiányosságokat;

2.  megállapítja, hogy ellenőrzési munkája alapján a Számvevőszék úgy vélte, hogy a 2016. december 31-i fordulónappal záruló évet illetően az intézmények és szervek igazgatási és egyéb kiadásokkal kapcsolatos kifizetései összességükben lényegi hibától mentesek;

3.  üdvözli az EUB általánosan prudens, hatékony és eredményes pénzgazdálkodását a 2016. évi költségvetési időszakban; a Bizottság költségvetési tervezésében támogatja a teljesítményalapú költségvetés-tervezés felé történő sikeres elmozdulást, amelyet Kristalina Georgieva alelnök 2015. szeptemberben az „eredményközpontú uniós költségvetés” elnevezésű kezdeményezés részeként vezetett be; arra ösztönzi az EUB-t, hogy a módszert alkalmazza saját költségvetés-tervezési eljárására;

4.  megjegyzi, hogy a jelenlegi mentesítési eljárás értelmében az EUB az éves tevékenységi jelentéseket júniusban nyújtja be a Számvevőszéknek, a Számvevőszék októberben terjeszti jelentését a Parlament elé, majd a Parlament májusig a plenáris ülésen szavaz a mentesítésről; megállapítja, hogy – amennyiben a mentesítést nem halasztják el – az éves beszámoló lezárása és a mentesítési eljárás lezárása között legalább 17 hónap telik el; rámutat arra, hogy a magánszektorban végzett ellenőrzés ütemterve sokkal rövidebb időszakot fog át; hangsúlyozza, hogy a mentesítési eljárást észszerűsíteni kell és fel kell gyorsítani; kéri, hogy az EUB és a Számvevőszék kövesse a magánszektorban alkalmazott legjobb gyakorlatot; javasolja erre vonatkozóan, hogy az éves tevékenységi jelentések benyújtási határidejét az adott pénzügyi évet követő év március 31-ében, a számvevőszéki jelentések benyújtásának határidejét pedig július 1-jében állapítsák meg; indítványozza továbbá a mentesítési eljárásra vonatkozó, az Európai Parlament eljárási szabályzata IV. mellékletének 5. cikkében rögzített ütemezés felülvizsgálatát, hogy a mentesítésről szóló szavazást a novemberi plenáris ülésen meg lehessen tartani, így a mentesítési eljárást az adott pénzügyi évet követő évben le lehessen zárni;

5.  megállapítja, hogy 2016-ban az EUB összesen 380 002 000 EUR összegű előirányzattal rendelkezett (összehasonlításképpen: 2015-ben ez az összeg 357 062 000 EUR volt), és a végrehajtási arány 98,2% volt; tudomásul veszi a magas felhasználási arányt; megjegyzi azonban, hogy az előző évekhez képest kismértékű csökkenés figyelhető meg;

6.  megállapítja, hogy az EUB 2016. évi pénzügyi évre vonatkozó becsült bevétele 51 505 000 EUR volt, ugyanakkor a megállapított jogosultságok 3,1%-kal alacsonyabbak voltak a becsültnél (49 886 228 EUR); megjegyzi, hogy az 1,62 millió EUR-t kitevő különbség elsősorban annak tudható be, hogy a Törvényszéken kiegészítésként alkalmazott 19 bíróból 16 bíró a 2016. év során késve érkezett;

7.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EUB következetesen túlbecsüli a kiküldetésekre előirányzott kötelezettségeket: 2016-ban a 342 000 EUR összegű kötelezettségből csak 157 974 EUR került kifizetésre; felkéri az EUB-t, hogy az ehhez hasonló eltérések jövőbeni elkerülése céljából biztosítson hatékony és eredményes pénzügyi tervezést;

8.  megállapítja, hogy az EUB költségvetése elsősorban igazgatási jellegű, és mintegy 75%-át az intézménynél dolgozókhoz kapcsolódó kiadások teszik ki, a fennmaradó rész pedig az épületekhez, a berendezésekhez, a felszerelésekhez és az intézmény által betöltött különleges funkciókhoz kapcsolódik; megjegyzi, hogy a Parlament kérésére az EUB arra kérte igazgatási szervezeti egységeit, hogy tevékenységi területeiken vezessék be az eredményalapú költségvetés-tervezés elvét; kéri az EUB-t, hogy a napi igazgatási feladatai elvégzése során továbbra is alkalmazza az említett elvet, valamint számoljon be a tapasztalatairól és az elért eredményekről a mentesítésért felelős hatóságnak;

9.  üdvözli, hogy az EUB 2020. december 26-ig jelentést kíván készíteni a Törvényszék működéséről, és ennek során külső szakértőt fog bevonni, valamint a jelentést a Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak fogja benyújtani;

10.  nyugtázza az EUB 2016-os igazságszolgáltatási tevékenységét, amelynek során 1604 ügyet utaltak a három bíróság elé, és 1628 ügy került lezárásra, amely szám alacsonyabb a 2015. évben lezárt ügyek számánál (1775); megjegyzi továbbá, hogy az eljárások átlagosan 16,7 hónapig tartottak, ami a 2015-ös évhez képest (16,1 hónap) csekély növekedést mutat; üdvözli, hogy az EUB reformjának köszönhetően, 2017-ben átlagosan 16,0 hónap alatt született határozat az egyes ügyekben; emlékeztet arra, hogy az érintett felek számára a szélsőségesen hosszú időtartam miatt keletkező jelentős mértékű költségek elkerülése érdekében biztosítani kell az EUB minőségi és gyors határozathozatalát; ismételten hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartása érdekében csökkenteni kell a folyamatban lévő ügyek listáját;

11.  megállapítja, hogy a Bíróság 2016-ban 704 ügyet zárt le (2015-ben 616-ot) és 692 új ügyet tárgyalt (2015-ben 713-at), és nőtt az előzetes döntéshozatali és a fellebbezési ügyek száma;

12.  tudomásul veszi, hogy 2016-ban a Törvényszék 974 új ügyet kapott (2015-ben 831-et) és 755 ügyet tárgyalt (2015-ben 987-et), ami az előző évekhez képest a folyamatban lévő ügyek számának növekedését jelzi;

13.  tudomásul veszi, hogy 2016. szeptember 1-jén megszűnt a Közszolgálati Törvényszék, ezért annak csak nyolc hónapos tevékenységét kell figyelembe venni; megállapítja, hogy a Közszolgálati Törvényszék 169 ügyet zárt le, és 77 új ügyet kapott, valamint a folyamatban lévő ügyek száma jelentős mértékben csökkent (2015-ben: 231, 2016-ban: 139); üdvözli azokat az információkat, amelyek a Bíróság alapszabályának reformjáról szóló, a Közszolgálati Törvényszék működésének értékelését is tartalmazó bírósági javaslatokban találhatók, amelyek 2011-ben és 2014-ben kerültek benyújtásra a Parlamentnek, és a 2016. évi mentesítési kérdőívre adott válaszhoz csatolt melléklet formájában kerültek bemutatásra; ismételten felhív a Közszolgálati Törvényszéknek a tízéves fennállása alatti működésének mélyreható vizsgálatára;

14.  nyugtázza, hogy 2015-ben elfogadták a Bíróság szervezeti reformját, amellyel párhuzamosan kidolgozták a Törvényszék új eljárási szabályzatát; tudomásul veszi, hogy a reform a bírák számának 2019-ig, három szakaszban megvalósuló megduplázása révén lehetővé teszi, hogy a Bíróság megbirkózzon a növekvő számú ügyekkel; várakozással tekint a reform abban a tekintetben elérendő eredményei elé, hogy a Bíróság észszerű időn belül és a tisztességes bírósági eljárással kapcsolatos követelményeknek megfelelően tudja az ügyeket kezelni;

15.  megállapítja, hogy az EUB bírósági szervezeti reformját követően a Törvényszéken 2016-ban a személyzeti ügyek képezték az eljárások harmadik leggyakoribb típusát; felkéri az EUB-t, hogy továbbra is bocsássa rendelkezésre az igazságszolgáltatási tevékenységeire vonatkozó statisztikákat;

16.  megállapítja, hogy 2016 során – a Számvevőszék 14/2017. számú különjelentése(6) alapján a 2015. évvel összehasonlítva a Bíróságon átlagban 0,9 hónappal, a Törvényszéken pedig átlagosan 1,9 hónappal – általánosan csökkent az eljárások időtartama; nyugtázza az EUB-nek a hatékonyság növelése érdekében tett szervezeti és eljárási intézkedéseit, és felkéri az EUB-t, hogy az összes ügy észszerű időtartamon belüli lezárása céljából a továbbiakban is törekedjen a csökkenő tendencia fenntartására; aggodalommal veszi viszont tudomásul, hogy a Bíróságon a törvénykezési szünetek jelentik az eljárások időtartamát leginkább befolyásoló tényezők egyikét; megjegyzi, hogy 2016-ban 14 hetet vettek igénybe a törvénykezési szünetek;

17.  tudomásul veszi az Európai Unió Bírósága tagjai és volt tagjai magatartási kódexének hatálybalépését, amely a Parlament – érdekeltségi nyilatkozatokra és külső tevékenységre vonatkozó – számos aggályára reflektálva szabályokat fektet le; támogatja az EUB-t az arra irányuló döntésének végrehajtása során, hogy 2018-ban szabályozza az úgynevezett „forgóajtó-jelenséget”;

18.  felkéri az EUB-t, hogy a bíráknak az uniós jogra vonatkozó ismeretek terjesztésével kapcsolatos külső tevékenységeit illetően vezessen be célirányosabb teljesítményalapú megközelítést, mivel az alkalmazott kritériumok meglehetősen általánosnak tűnnek, és e tevékenységek hatásait nem mérik egyértelműen;

19.  ismételten hangsúlyozza, hogy az egyes bírák külső tevékenységeivel kapcsolatban nagyobb átláthatóságra van szükség; felkéri az EUB-t, hogy honlapján és éves tevékenységi jelentéseiben nyújtson tájékoztatást a bírák egyéb pozícióiról és fizetett külső tevékenységeiről, ideértve az adott esemény megnevezését, helyszínét, az érintett bírák szerepét, az utazási és tartózkodási költségeket, valamint azt, hogy a költségeket az EUB vagy egy harmadik fél állta-e;

20.  sürgeti az EUB-t, hogy tegye közzé az EUB valamennyi tagjának önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát, valamint minden egyéb szervezeti tagságot tüntessen fel;

21.  sajnálatát fejezi ki a „forgóajtó-jelenségre” vonatkozó szabályozás hiánya miatt, és sürgeti az EUB-t, hogy az erre vonatkozó kötelezettségek tekintetében fektessen le és alkalmazzon szigorú szabályokat;

22.  úgy véli, hogy az EUB-nek mérlegelnie kell annak a lehetőségét, hogy jegyzőkönyvet vezessen a lobbistákkal, a szakmai szövetségekkel és a civil társadalmi szereplőkkel folytatott találkozókról, amennyiben ez nem ássa alá a folyamatban lévő ügyek bizalmas jellegét;

23.  felkéri az EUB-t, hogy hozza nyilvánosságra a szakmai szövetségek, valamint a tagállamokat képviselő tisztviselők részvételével tartott üléseket;

24.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvalósuljon a nemek közötti egyensúly a nagy felelősséggel járó pozíciók tekintetében, valamint megjegyzi, hogy a Parlament és a Tanács célként határozta meg a nemek kiegyensúlyozott képviseletének megvalósítását az újonnan kinevezendő törvényszéki bírák esetében (jelenleg öt női bíró és két női főtanácsnok szerepel a Bíróság szervezeti diagramjában, illetve tíz női bíró a Törvényszék szervezeti diagramjában); úgy véli, hogy az uniós intézményeknek reprezentálniuk kell polgáraikat; ezért hangsúlyozza a Parlament és a Tanács által kitűzött cél fontosságát;

25.  aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék nem fér hozzá bizonyos, az EUB teljesítményértékelése(7) szempontjából releváns ügyirathoz; felkéri az EUB-t, hogy továbbra is működjön együtt a Számvevőszékkel, és biztosítsa a számára az ellenőrzésekhez szükséges valamennyi dokumentumhoz való hozzáférést olyan mértékben, amely nem sérti a tanácskozások titkosságának megőrzésére vonatkozó kötelezettséget;

26.  tudatában van annak, hogy a jogi referenseknek az a feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak a Bíróság tagjainak az ügyek vizsgálata során, valamint felügyeletük alatt jogi dokumentumokat – például ítéleteket, végzéseket, véleményeket vagy tájékoztatókat – fogalmazzanak meg; megjegyzi, hogy az EUB 2009-ben fogadta el a vonatkozó magatartási szabályokat; megjegyzi továbbá, hogy a jogi referenseket azok a tagok választják ki, akik számára dolgozni fognak, és vannak bizonyos minimális felvételi kritériumok; felszólítja az EUB-t, hogy olyan megközelítést alkalmazzon, amely az erőforrás-gazdálkodási vagy a szervezeti problémák(8) kezelése érdekében lehetővé teszi a már alkalmazásban lévő jogi referensek rugalmasabb elosztását;

27.  aggodalommal állapítja meg, hogy az EUB nem tudta értékelni a bírák és a jogi referensek ügykezelési kapacitását, mert az EUB nem gyűjt semmilyen információt arról, hogy a bírák és a jogi referensek mennyi időt fordítanak az egyes ügyekre; megjegyzi, hogy tanulmány fog készülni annak értékelésére, hogy milyen mértékben állnának rendelkezésre hasznos adatok a forrásfelhasználás nyomon követését szolgáló rendszer bevezetése esetén; kéri az EUB-t, hogy a tanulmány eredményeit ismertesse a Parlamenttel;

28.  nem tartja kielégítőnek az EUB által az ügyek költségeire vonatkozó (50.) parlamenti kérdésre adott választ; kéri az EUB-t, hogy az egyes ügyek költségeinek kiszámítása céljából vegye fontolóra egy nyomonkövetési rendszer használatát;

29.  nyugtázza a különböző tanácsokon belüli esetleges hátralékok és késedelmek alakulásának folyamatos nyomon követését; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EUB nem számolt be a Parlamentnek az indikatív időkeretek be nem tartására vonatkozó adatokról, mert ezek a bíróságok belső szervezetére vonatkozó információk;

30.  aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Törvényszék előtti írásbeli eljárás hosszát befolyásoló leggyakoribb tényező az eljárási iratoknak a hivatal általi nyilvántartásba vétele és feldolgozása(9); megjegyzi, hogy a Törvényszék előtti ügyeket az iratok nagy mennyisége jellemzi; felhívja a Törvényszéket, hogy a továbbiakban is kövesse nyomon az ügyek számát és összetettségét annak biztosítása érdekében, hogy a hivatalnak megfelelő erőforrások álljanak rendelkezésre;

31.  hangsúlyozza a Számvevőszék 14/2017. számú különjelentésében megfogalmazott ajánlást, amely alapján a teljesítményt eseti alapon, az egyes ügyekhez igazított határidők alapján, a ténylegesen igénybe vett erőforrások figyelembe vételével kellene mérni;

32.  megjegyzi, hogy az EUB bírósági szervezeti reformja óta a bírákat a különböző területek ügyterhe alapján osztják be az egyes tanácsokhoz; érdekli, hogy ez a beosztás miként történik, hogy léteznek-e bizonyos területekre szakosodott tanácsok, és elemzést kér arról, hogy a beosztás miként befolyásolja az ügykezelés sebességét;

33.  tudomásul veszi a bíróságokhoz utalt ügyek kiosztására irányuló eljárást; megállapítja, hogy 2016-ban – ahogyan az előző években is – a Törvényszék előtti ügyek mintegy 40%-ánál eltértek az ügyelosztási rendtől, ami önmagában is kérdésessé teszi a rendszert; kéri az EUB-t, hogy bocsássa rendelkezésre mindkét bíróság tekintetében az ügykiosztási eljárás szabályait;

34.  megjegyzi, hogy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos kérdések mindkét bíróság előtt az ügyek jelentős részét teszik ki; bátorítja az EUB-t, hogy vizsgálja meg az eljárások egyszerűsítésének lehetőségét ezekben az ügyekben, és fontolja meg a kutató- és dokumentációs szolgálatai általi előzetes vizsgálat lehetőségét;

35.  megállapítja, hogy annak ellenére, hogy a bírák és a főtanácsnokok számának növekedése miatt 137 új álláshely jött létre, az EUB továbbra is megfelel annak az intézményközi megállapodásnak, amelynek alapján öt év alatt 5%-kal csökken a személyi állomány;

36.  nyugtázza, hogy a személyzet nagyfokú fluktuációja ellenére magas a betöltött álláshelyek aránya (közel 98%-os); tudomásul veszi az EUB által jelzett nehézségeket az állandó személyzet kezdő besorolású szintre való toborzásának tekintetében; kéri az EUB-t, hogy értékelje a nagyfokú fluktuáció okait, valamint azokat az intézkedéseket, amelyeket a helyzet javítása érdekében vezetett be, illetve szándékozik bevezetni;

37.  elismeri az EUB arra irányuló 2016-os lépéseit, hogy a közép- és felsővezetői posztokon javítsa a nemek egyensúlyát, hangsúlyozza ugyanakkor, hogy továbbra is szem előtt kell tartani azt a célt, hogy javuljon a helyzet ezen e területen; ismételten hangot ad annak az aggodalmának, hogy a közép- és felsővezetői posztok földrajzilag nem kiegyensúlyozottak, és felkéri az EUB-t, hogy ebben a tekintetben is törekedjen a helyzet javítására;

38.  nyugtázza, hogy az EUB 2016-ban 245 szakmai gyakornoki helyet kínált; sajnálja, hogy a gyakornokok 188 esetben nem részesültek javadalmazásban; kéri az EUB-t, hogy az esélyegyenlőség biztosítása érdekében találjon megoldást az intézménynél dolgozó valamennyi gyakornok méltó javadalmazására;

39.  üdvözli az EUB és az Európai Központi Bank személyzeti csereprogramját, valamint azt a projektet, amelynek keretein belül létrejön a jogász-nyelvészek intézményközi cseréjének keretrendszere;

40.  üdvözli a Bizottság és a Parlament tolmácsolási szolgálataival az Intézményközi Fordítási és Tolmácsolási Bizottságon (ICTI) belül történő együttműködést;

41.  méltányolja, hogy az EUB a fő intézményközi tevékenységi és teljesítménymutatók kidolgozásával foglalkozó intézményközi munkacsoport teljes jogú tagja lett, és a munkacsoport által kidolgozott összehangolt módszertan alapján adta meg a fordítási költségeket;

42.  tudomásul veszi az EUB informatikai eszközökbe való beruházásait, amelyeket az ügykezelés javítása érdekében eszközölt; kéri az EUB-t, hogy bocsásson rendelkezésre a mennyiségre és a minőségre vonatkozó részletes pénzügyi információkat az EUB-n belül 2014 óta folyó informatikai projektek jelenlegi állásáról; felhívja az EUB-t, hogy hozzon létre egy teljesen integrált, ügykezelés-támogató informatikai rendszert;

43.  rámutat, hogy folyamatosan növekszik az e-Curia alkalmazás felhasználóinak száma (2016-ban 3 599 felhasználói fiók működött, szemben a 2015-ben használt 2 914-gyel), továbbá arra, hogy 2016-ban valamennyi tagállam használta az e-Curia alkalmazást, ami azt mutatja, hogy sikerült felhívni a nyilvánosság figyelmét az alkalmazás létezésére és előnyeire;

44.  felhívja az EUB-t, hogy annak érdekében, hogy jobban elérhető legyen az Unió polgárai számára, – például az újságírók részére tartandó képzési szemináriumok szervezésével vagy a tevékenységeire vonatkozó kommunikációs termékek kidolgozásával egy fokozottan polgárközpontú megközelítés alapján – javítsa kommunikációs tevékenységét; üdvözli, hogy az EUB honlapjának frissítése mellett döntött annak érdekében, hogy az még inkább felhasználóbarát legyen, és kéri az EUB-t, hogy tegyen erőfeszítéseket adatbázisának javítása terén azáltal, hogy az még inkább a felhasználókra összpontosít; elismeri az EUB-nek az online kommunikációs csatornákkal kapcsolatos törekvéseit, és bátorítja az EUB-t, hogy folytassa ezt a példás tevékenységet;

45.  tudomásul veszi, hogy az EUB fokozatosan követte a 2015. évi mentesítési állásfoglalásban szereplő, a szolgálati járművek használatára vonatkozó parlamenti ajánlást; megállapítja, hogy a gépjárműállomány kezelésének észszerűsítése érdekében tett intézkedések megfelelő irányba mutatnak; üdvözli az autólízingről szóló, új intézményközi közbeszerzésre vonatkozó, 2016-ban közzétett ajánlati felhívást, amelynek célja, hogy e tekintetben költségmegtakarításokat érjen el; aggodalommal állapítja meg, hogy 2016-ban 3 998,97 EUR értékben 21 repülőutat szerveztek annak érdekében, hogy a járművezetők kiküldetés keretein belül a Bíróság vagy a Törvényszék tagjait a származási tagállamukban gépjárművekkel szállítsák;

46.  üdvözli az EUB nagyratörő környezetvédelmi célok melletti elkötelezettségét, és kéri, hogy a célok idejében kerüljenek megvalósításra; ösztönzi az intézményt a zöld közbeszerzés elveinek alkalmazására, és szabályok és megfelelő költségvetés kialakítását kéri a kibocsátáskompenzációra vonatkozóan;

47.  tudomásul veszi az épületekkel kapcsolatos politikára vonatkozó részletes tájékoztatást, különös tekintettel a jelenlegi épületegyüttes ötödik bővítésére;

48.  tudomásul veszi az egylégterű irodákkal kapcsolatban szerzett további tapasztalatokat; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a helyigény csökkenésével, a könnyebb kommunikációval és a nagyobb rugalmassággal járó előnyös hatásokat kiolthatja az alacsonyabb szintű titoktartás, illetve az, hogy a magas fokú koncentrációt igénylő munka csorbát szenved, valamint sérül a magánszféra; felkéri az EUB-t, hogy a személyzet igényeinek figyelembevételével értékelje a munkafeltételekre gyakorolt pozitív és negatív hatásokat, valamint tájékoztassa a Parlamentet ezen értékelés eredményéről;

49.  üdvözli, hogy az EUB 2016 elején irányelveket fogadott el a visszaéléseket bejelentő személyek számára nyújtandó tájékoztatás és védelem tekintetében, valamint emlékeztet arra, hogy a visszaélést bejelentő személyek védelme olyan kérdés, amely nagy figyelmet kap az uniós közigazgatásban, és amelyet mindig körültekintően kell mérlegelni; kéri az EUB-t, hogy – a visszaélést bejelentő személyeknek a visszaélések felfedésében betöltött jelentős szerepét kiemelve – bátorítsa személyzetét a 2016-os iránymutatások megismerésére; felszólítja az EUB-t, hogy ösztönözze arra a személyzetet, hogy adott esetben éljen a 2016-os iránymutatások kínálta lehetőségekkel; kéri, hogy a Bíróság kell időben nyújtson részletes tájékoztatást a visszaélések bejelentésének eseteiről, és arról, hogy azokat hogyan kezelték és zárták le;

50.  véleménye szerint megfelelő költségvetési háttérrel létre kell hozni egy független közzétételi, tanácsadó és bejelentő szervet, amely segítséget nyújtana a visszaélést bejelentő személyek számára abban, hogy az Unió pénzügyi érdekeit sértő esetleges szabálytalanságokra vonatkozó információk bejelentéséhez – fenntartva a bejelentés bizalmas jellegét – megtalálják a megfelelő csatornákat, és megkapják a szükséges támogatást és tanácsot;

51.  megjegyzi, hogy a Bíróság tagjainak jelölése az EUMSZ 253. cikke értelmében a tagállamok felelőssége; kiemeli, hogy az EUB feladatainak ellátásához fontos, hogy a bírákat időben jelöljék és nevezzék ki; kéri egy olyan új szabály megállapítását, amely jóval a bírák megbízatásának lejárta előtti időpontra írja elő a bírák (újra)jelölésének konkrét határidejét, és felszólítja a Tanácsot, hogy az EUB új bíráinak kinevezésekor mérlegelje a várható költségeket és előnyöket; kifogásolja, hogy két bírát, akiknek a megbízatása csupán 2016. április 14-től 2016. augusztus 31-ig tartott, pályázati felhívás nélkül, szabálytalanul neveztek ki az Elsőfokú Bíróságra;

52.  megjegyzi, hogy az Elsőfokú Bíróságra a 2016. április 1-től 2016. augusztus 31-ig tartó időszakra kinevezett két bíró közül az egyik bírónak az (EU) 2016/300 tanácsi rendelet(10) 4. cikkének a) pontja értelmében beilleszkedési támogatás (18 962,25 EUR), ugyanazon rendelet 4. cikkének c) pontja alapján útiköltség- (493,10  EUR), valamint 4. cikkének d) pontja alapján költözésiköltség-visszatérítés (2 972,91 EUR) került kifizetésre; megjegyzi továbbá, hogy ugyanez a bíró megbízatása végén hat hónapra összesen 47 070 EUR összegű átmeneti ellátásban is részesült; sajnálattal veszi tudomásul a „négyhónapos megbízatások” egyike megkezdésének és lezárásának aránytalan költségeit, amelyek a bíró fizetésén felül összesen 69 498,25 EUR-t tettek ki; felszólítja az EUB-t, hogy az új bírák kinevezésekor mérlegelje, hogy a mandátum hossza arányos-e a fent említett juttatásokkal; felkéri a Tanácsot, hogy ismételten vizsgálja meg e juttatások feltételeit és mértékét, valamint ennek megfelelően vizsgálja felül az (EU) 2016/300 tanácsi rendelet; elítéli az uniós adófizetők pénzének ily módon történő pazarlását;

53.  megjegyzi továbbá, hogy a Törvényszék (fellebbezési tanács, a T-639/16 P. sz. ügyben 2018. január 23-án hozott ítélete)(11) az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének az egyik „négyhónapos megbízatású” bírával felálló második tanácsát szabálytalannak találta, ami az említett ítéletben hivatkozott határozatot és a második tanácsnak minden, az ebben a formációban hozott határozatát semmissé teszi; kérdezi az EUB-tól, hogy a Törvényszék ítélete a második tanácsnak – az ebben a formációban hozott – mely határozatait érinti; kéri, hogy a Tanács fűzzön megjegyzéseket ehhez a mulasztáshoz és tisztázza a felelősség kérdését;

54.  kéri az EUB-t, hogy vegye fontolóra az EUB – és különösen a Törvényszék – tanácskozási nyelveinek a francián kívüli más nyelvekre való kibővítését; üdvözli, hogy a Törvényszék elnöke 2016 februárjában a tanácskozási nyelv megváltoztatására irányuló – még nem véglegesített – hatásvizsgálat elvégzését kérte;

55.  sajnálja az Egyesült Királyság azon döntését, hogy kilép az Európai Unióból; megjegyzi, hogy ezen a ponton nem lehet előrejelzést készíteni a kilépés pénzügyi, adminisztratív, emberi és egyéb következményeiről, kéri a Tanácsot és a Számvevőszéket, hogy végezzen hatásvizsgálatokat, és 2018 végéig tájékoztassa a Parlamentet az eredményekről.

25.1.2018

VÉLEMÉNY a Jogi Bizottság részéről

a Költségvetési Ellenőrző Bizottság részére

az Európai Unió 2016-os pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről, IV. szakasz – Bíróság

(2017/2139(DEC))

A vélemény előadója: Pavel Svoboda

JAVASLATOK

A Jogi Bizottság felhívja a Költségvetési Ellenőrző Bizottságot, mint illetékes bizottságot, hogy állásfoglalásra irányuló indítványába foglalja bele a következő javaslatokat:

1.  rámutat, hogy a költségvetés végrehajtása a 2016-os pénzügyi évre vonatkozóan a végleges előirányzatok felhasználásának nagyon magas arányát jelentette (98,23 %), bár ez valamivel alacsonyabb volt, mint a 2015-ös arány (99,1 %), aminek főként az volt az oka, hogy 2016-ban fokozatosan megérkezett a 12 újonnan kinevezett törvényszéki bíró;

2.  hangsúlyozza, hogy a Bíróság költségvetése kizárólag igazgatási jellegű, és hogy a költségvetés körülbelül 75 %-át az intézménynél dolgozó személyekre fordítják, a fennmaradó részt pedig ingatlanokra, bútorokra, információs technológiára és egyéb működési kiadásokra; hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a teljesítményalapú költségvetés-tervezést nem csak a Bíróság költségvetésének egészére kellene alkalmazni, hanem annak az egyes osztályok, egységek és a személyzet éves tervei vonatkozásában is konkrét, mérhető, teljesíthető, releváns és határidőhöz kötött (SMART) célokat kellene magában foglalnia, valamint hogy meg kell határozni releváns mutatókat az intézmény becsléseinek kialakítása érdekében; felhívja ezért a Bíróságot, hogy működése tekintetében szélesebb körűen vezesse be a teljesítményalapú költségvetés-tervezés elvét;

3.  kiemeli, hogy javult a Bíróság hatékonysága, ami az igazságszolgáltatási és a kisegítő szolgálatok összehangolt erőfeszítéseinek köszönhető, és azt eredményezte, hogy a 2007–2016-os időszakban 46%-kal nőtt a befejezett ügyek száma, annak ellenére, hogy ebben az időszakban nagyon korlátozott mértékben nőtt a kisegítő személyzet létszáma (a növekedés 3,5%-os volt, ha Horvátország csatlakozását is figyelembe vesszük a számításnál, és kevesebb, mint 0,1%-os, ha nem);(12)

4.  megállapítja, hogy a kiküldetésekkel kapcsolatos 295 500 EUR kötelezettségvállalásból csak 41 209 EUR került felhasználásra; rámutat, hogy az ilyen alulfinanszírozást el lehetne kerülni; kéri, hogy a Bíróság javítsa a kiküldetésekkel kapcsolatos költségvetés-tervezést és elszámoltathatóságot, és hangsúlyozza a kiküldetések költséghatékonysága elvének szükségességét;

5.  megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék a 2016. évi éves jelentésében – mint ahogyan 2010 óta egyszer sem – nem tett a Bíróságra vonatkozó észrevételt; nyugtázza, hogy a Számvevőszék az utóbbi időben nem készített a Bírósággal kapcsolatos különjelentést sem;

6.  megállapítja, hogy a Bíróság három igazságszolgáltatási fórumának 2016-os igazságszolgáltatási statisztikái megerősítik az elmúlt években tapasztalt trendet az eljárások átlagos időtartamát illetően, amely úgy tűnik, hogy rövidebb lett (Bíróság: előzetes döntéshozatalra utalások esetén: 15 hónap (2015-ben: 15,3 hónap), sürgős előzetes döntéshozatalra utalások esetén: 2,7 hónap (2015-ben: 1,9 hónap), közvetlen keresetek esetén: 19,3 hónap (2015-ben: 17,6 hónap), fellebbezések esetén pedig: 12,9 hónap (2015-ben: 14 hónap));

7.  rámutat, hogy a Bíróság három igazságszolgáltatási fóruma 2016-ban összesen 1 628 ügyet zárt le, amely szám alacsonyabb, mint a 2015-ös (akkor 1 775 ügyet zártak le); megismétli annak fontosságát, hogy az uniós polgárok alapvető jogainak tiszteletben tartása érdekében csökkentsék a folyamatban lévő ügyek listáját;

8.  rámutat, hogy folyamatosan növekszik az e-Curia alkalmazás felhasználóinak száma (2016-ban 3 599 felhasználói fiók működött, szemben a 2015-ben használt 2 914-gyel), üdvözli továbbá, hogy 2016-ban valamennyi tagállam használta az e-Curia alkalmazást, ami azt mutatja, hogy sikerült hatékonyan felhívni a nyilvánosság figyelmét az alkalmazás létezésére és használatának előnyeire;

9.  sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok nem tesznek erőfeszítéseket annak érdekében, hogy megvalósuljon a nemek közötti egyensúly a nagy felelősséggel járó pozíciók tekintetében, és emlékeztet arra hogy az Európai Parlament és a Tanács jelezte, hogy céljai között szerepel a nemek kiegyensúlyozott képviseletének megvalósítása az újonnan kinevezendő törvényszéki bírák esetében (jelenleg öt női bíró és két női főtanácsnok szerepel a Bíróság szervezeti diagramjában és tíz női bíró a Törvényszék szervezeti diagramjában).

úgy véli, hogy az uniós intézményeknek reprezentálniuk kell polgáraikat; ezért hangsúlyozza a Parlament és a Tanács által kitűzött cél fontosságát.

10.  nyugtázza, hogy 2015-ben elfogadták a Bíróság igazságszolgáltatási szervezetrendszerének reformját, amellyel párhuzamosan kidolgozták a Törvényszék új eljárási szabályzatát; tudomásul veszi, hogy a reform a bírák számának 2019-ig, három szakaszban megvalósuló megduplázása révén lehetővé teszi, hogy a Bíróság megbirkózzon a növekvő számú ügyekkel; várakozással tekint a reform abban a tekintetben elérendő eredményei elé, hogy a Bíróság észszerű időn belül és a tisztességes bírósági eljárással kapcsolatos követelményeknek megfelelően tudja az ügyeket kezelni;

11.  tudomásul veszi a tagok magatartási kódexének soron következő átdolgozását, amelynek során tisztázásra kerülnek a külső tevékenységek végzésének feltételeivel és a tagok pénzügyi érdekeltségeinek közzétételével kapcsolatos kérdések;

12.  felhív az átláthatóság fokozására minden egyes bíró külső tevékenységeivel kapcsolatban; kéri, hogy a Bíróság hivatalos honlapján és éves tevékenységi jelentéseiben nyújtson tájékoztatást a bírák egyéb pozícióiról és fizetett külső tevékenységeiről;

13.  úgy véli, hogy a Bíróságnak az igazságszolgáltatási tevékenységeivel kapcsolatos ülések kivételével a külső felekkel folytatott ülései tekintetében közzé kellene tennie egy általános áttekintést a résztvevőkről és az ülések tartalmáról;

14.  sajnálja, hogy a Bíróság visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályzata csak 2016 elején került elfogadásra; javasolja, hogy a Bíróság tájékoztassa személyzetét ezekről a szabályokról, hogy valamennyi munkatársa értesüljön róluk; kéri, hogy a Bíróság kell időben nyújtson részletes tájékoztatást a visszaélések bejelentésének 2015. évi eseteiről (ha voltak ilyenek), és arról, hogy azokat hogyan kezelték és zárták le;

15.  felhívja a Bíróságot, hogy a fő intézményközi tevékenységi és teljesítménymutatók kidolgozásával foglalkozó intézményközi munkacsoport által elfogadott összehangolt módszertan alapján tájékoztassa a Parlamentet a fordítás fajlagos költségeiről;

16.  üdvözli a Bíróság nagyra törő környezetvédelmi célkitűzések iránti elkötelezettségét; ösztönzi az intézményt a zöld közbeszerzés elveinek alkalmazására, és szabályok és megfelelő költségvetés kialakítását kéri a kibocsátáskompenzációra vonatkozóan;

17.  felhívja a Bíróságot, hogy javítsa az Unió polgáraival kapcsolatos kommunikációs politikáját, például az újságírók számára tartandó képzési szemináriumok szervezésével vagy a tevékenységeire vonatkozó kommunikációs termékek kidolgozásával, egy polgárközpontúbb megközelítés alapján;

INFORMÁCIÓ A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRTBIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

24.1.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

21

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Marie-Christine Boutonnet, Jean-Marie Cavada, Kostas Chrysogonos, Mady Delvaux, Rosa Estaràs Ferragut, Sajjad Karim, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Gilles Lebreton, António Marinho e Pinto, Jiří Maštálka, Emil Radev, Julia Reda, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Sergio Gaetano Cofferati, Evelyne Gebhardt, Heidi Hautala, Angelika Niebler, Răzvan Popa, Tiemo Wölken, Kosma Złotowski

A zárószavazáson jelen lévő póttagok (200. cikk (2) bekezdés)

Marco Zullo

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSRA FELKÉRT BIZOTTSÁGBAN

21

+

ALDE

ECR

GUE/NGL

PPE

S&D

Verts/ALE

Jean-Marie Cavada, António Marinho e Pinto

Sajjad Karim, Kosma Złotowski

Kostas Chrysogonos, Jiří Maštálka

Rosa Estaràs Ferragut, Emil Radev, Pavel Svoboda, József Szájer, Axel Voss, Francis

Zammit Dimech, Tadeusz Zwiefka

Sergio Gaetano Cofferati, Mady Delvaux, Evelyne Gebhardt, Sylvia-Yvonne Kaufmann, Răzvan Popa, Tiemo Wölken

Max Andersson, Heidi Hautala

2

-

ENF

Marie-Christine Boutonnet, Gilles Lebreton

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodás

INFORMÁCIÓ AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁG ÁLTALI ELFOGADÁSRÓL

Az elfogadás dátuma

20.3.2018

 

 

 

A zárószavazás eredménye

+:

–:

0:

19

2

0

A zárószavazáson jelen lévő tagok

Nedzhmi Ali, Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Dennis de Jong, Tamás Deutsch, Martina Dlabajová, Ingeborg Gräßle, Cătălin Sorin Ivan, Jean-François Jalkh, Arndt Kohn, Notis Marias, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Bart Staes, Indrek Tarand, Marco Valli, Derek Vaughan, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

A zárószavazáson jelen lévő póttagok

Julia Pitera

NÉV SZERINTI ZÁRÓSZAVAZÁS AZ ILLETÉKES BIZOTTSÁGBAN

19

+

ALDE

Nedzhmi Ali, Martina Dlabajová

EFDD

Marco Valli

GUE/NGL

Dennis de Jong

PPE

Tamás Deutsch, Ingeborg Gräßle, Julia Pitera, José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, Petri Sarvamaa, Claudia Schmidt, Tomáš Zdechovský, Joachim Zeller

S&D

Inés Ayala Sender, Zigmantas Balčytis, Cătălin Sorin Ivan, Arndt Kohn, Derek Vaughan

VERTS/ALE

Bart Staes, Indrek Tarand

2

-

ECR

Notis Marias

ENF

Jean-François Jalkh

0

0

 

 

Jelmagyarázat:

+  :  mellette

-  :  ellene

0  :  tartózkodik

(1)

  HL L 48., 2016.2.24.

(2)

  HL C 323., 2017.9.28., 1. o.

(3)

  HL C 322., 2017.9.28., 1. o.

(4)

  HL C 322., 2017.9.28., 10. o.

(5)

  HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(6)

„Az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékelése” című, 14/2017. számú számvevőszéki különjelentés

(7)

„Az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékelése” című, 14/2017. számú számvevőszéki különjelentés

(8)

Lásd a 14/2017. számú számvevőszéki különjelentés 49. oldalának C) pontját, amelyben a Számvevőszék a következő tényezőkre hívja fel a figyelmet: a jogi referensek rendelkezésre állásának hiánya, a bírák, a főtanácsnokok és jogi referenseik munkaterhelése, valamint az ügyeknek a bírói megbízatás lejárta miatt történő újraosztása. https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/SR17_14/SR_CJEU_HU.pdf

(9)

Lásd „Az Európai Unió Bírósága ügykezelésének teljesítményértékelése” című, 14/2017. számú számvevőszéki különjelentés 27. oldalát.

(10)

A Tanács (EU) 2016/300 rendelete (2016. február 29.) a magas rangú uniós közhivatalt ellátó személyek javadalmazásáról (HL L 58., 2016.3.4., 1. o.).

(11)

ECLI:EU:T:2018:22.

(12)

A 2016. évi jelentés – 2016-os vezetői jelentés adatai („A KÖLTSÉGVETÉSI RENDELET 66. CIKKÉNEK (9) BEKEZDÉSE ÉRTELMÉBEN KÉSZÍTETT, A 2016-OS PÉNZÜGYI ÉVRE VONATKOZÓ ÉVES TEVÉKENYSÉGI JELENTÉS”) https://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2017-06/rapport_gestion_2016_en_.pdf

Utolsó frissítés: 2018. április 11.Jogi nyilatkozat